Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Emil Boc, széllelbélelt entellektüelként, nem sok szót vesztegetett a Demokrata Párt történelminek mondható kongresszusán a szociáldemokratából jobbközepessé való szemléletváltás magyarázatára. Pedig elhadarhatott volna néhány értelmes mondatot arról, hogy nevezett párt vezetô garnitúrája hogyan is áll "történelmileg" elvek dolgában. Legalább azért, hogy a kongresszuson jelen lévô euronéppárti vezetônek elég meggyôzônek tûnjön az átváltozás. Feltehetôen úgy gondolhatta, hogy a dolog a kulisszák mögött már amúgy is el van boronálva, bôvebb magyarázkodás nélkül szaporázhatnak új eucsaládjukba. Ahol, minden jel szerint, tárt karokkal várják ôket, hiszen a néppárti konglomerátum a vak tyúkot is "integrálná", csak hogy az Európai Parlamentben növelhessék befolyásukat. Fôbenjáró számukra, hogy egy ambícióktól túlhevült, kormányon lévô pártot sikerült becserkészniük. Szíves a fogadtatás, hiszen az új pártcsaládban nem számítanak a szemléletbeli finomságok, egy halomban, akarom mondani, egy alomban találjuk mindazokat a gyakorlatias észjárásúakat, akiknek az álláspontja a mindenkori üléspontjukkal esik egybe. És fordítva. Persze, amúgy hozzávetôlegesen, mert legfôbb gondjuk, hogy mozgásterüket ne kössék gúzsba holmi "túlhaladott" elvek, ideológiai demarkációs vonalak. Ha arról kérdezed ôket, hogy mit gondolnak a világról, a haszonelv melletti elkötelezettségnél többre nem futja. Ezért is érzik talán kényszerítônek, hogy nem létezô doktrínájukhoz magukra öltsék a keresztény jelzôt (tisztelet azoknak, akik a konjunktúralovagokkal szemben ezt komolyan is gondolják).

Az már a saját külön bejáratú bajuk, hogy ebben az újkori eklektikában hogyan férnek meg egymás mellett. Tény, hogy Emil Boc, pontosabban Traian Basescu pártja éppen oda illik, amerre igyekeznek.

S ezzel vissza a Demokrata Párthoz! Mert az átmenetibôl átmeneti elnökké választott Emil Boc kapkodó buzgalmában mégis megfeledkezett valamirôl. A NÉP-rôl bizony, ami friss európai "rokonságuk" nevében szerepel. Ha ugyanis emlékezetem nem csal, a tavalyi választásokon a szavazók még úgy tudták, mert úgy rágták a fülükbe agresszív propagandával, hogy egy "igazi" szociáldemokrata pártra voksolnak. Mert, mondjuk, a liberális rosszul visszhangzik a fülüknek, másfelôl elegük volt a Nastase-féle szocdemekbôl. Az újdonsült pártvezér a párt szavazótáborának nem tartotta szükségesnek magyarázattal szolgálni. A kongresszusnak nevezett gyülekezet több ezer küldöttét már jó elôre megdolgozták, még azok is behódoltak az új kurzusnak, akik néhány hete szociáldemokrata eszméikkel tüntettek a médiában. Köpönyeget fordítottak. Úgy gondolhatta Emil Boc is, hogy az elveket, legyenek bármilyenek, a szavazók gondolkodó része is forgatható köpönyegnek tartja? Pedig ilyesmit hinni, hosszú távon, nem kifizetôdô. Egész pontosan, ráfizetéses.

Egy ideig azt hittem, hogy azért nem vagyok képes követni Emil Boc egy-egy gondolatmenetét, mert túl szaporán folynak belôle a mondatok. Tévedtem, a követhetô gondolat hiányzott. Maradt az érdektelen, gombnyomásra mûködô távirányítás. Siralmas állapot egy törtetô pártvezér és pártja számára egyaránt.

Egy esetleges 22 százalékos áfaszint bevezetése az élelmiszerek drágulását vonja maga után, közölte kedden Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter.

"Biztosan állíthatom, ha emelkedik az áfa szintje, drágulni fognak az élelmiszerek. Ezt az intézkedést azonban csak bejelentette a Pénzügyminisztérium, döntés még nem született ez ügyben" - mondta a miniszter. Ionut Popescu pénzügyminiszter a múlt héten közölte, hogy a jövô évtôl 19 százalékról 21-22 százalékra emelkedhet az áfa szintje. A miniszter utólag hozzátette, az intézkedésrôl politikai szinten is tárgyalnak a koalícióban.

Egy hete kezdôdtek el a marosvásárhelyi Köteles Sámuel utcában a vízvezeték-cserélési munkálatok. A 3,2 milliárd lej értékû beruházást az Aquaserv Kht. finanszírozza, a kivitelezô a versenytárgyalás nyertese, a Builder Kft.

Horváth Lajos, a Builder Kft. tulajdonosa elmondta, jelenleg az Unirii tér (Tornakert) körüli utcák aszfaltrétegét törik fel, s az elavult acélvezetéket korszerû polietilén vezetékkel helyettesítik. A következôkben a tömbházak mögötti utcában, a Mûvészet (Artei), a Köteles Sámuel (a Bolyai utcáig) és a Sportoló utcában végeznek vízvezetékcserét. Egyúttal a csatlakozó vezetékeket is újakkal helyettesítik. A munkálatokat szakaszonként végzik, a környéken lakók legtöbb 2-5 óráig kényszerülnek nélkülözni az ivóvizet. A korszerûsítési munkálatok 3 hónapig tartanak. Az említett utcákban forgalomkorlátozá-sokra is számítani lehet.

A természetféltôk aggodalmaskodására közöljük, hogy a munkálatok során az ott dolgozók gondot viselnek a környezô öreg akácfák épségére.

A vasúti teherszállítók megyei szakszervezete tegnap reggelre tüntetést hirdetett a megyeszékhelyi Állomás térre, amelyre 200 tagot vártak. A kitûzött idôpontban azonban üresen állt a tér, mivel hétfô délután új helyszínt jelöltek ki: a fôispáni épület elôtti teret. Ide azonban csak egy tucat sztrájkoló jött el, saját bevallásuk szerint képviselve a behirdetett tömeget. Marinel Florea, a teherszállítók szakszervezetének megyei elnöke a sajtó képviselôinek kijelentette: Június 23- án a fôvárosi Fellebbviteli Bíróság 30 napra felfüggesztette sztrájkunkat, s így csak tiltakozó megmozdulásokkal, átiratokkal hívhatjuk fel a közvélemény, a kormány figyelmét jogos követeléseinkre.

Marinel Florea és a tegnapi tüntetést támogató Fratia szakszervezeti tömb megyei képviselôinek véleménye szerint a bíróság döntése politikailag irányított és igazságtalan volt, amely megakadályozta a szakszervezeteket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel vívják ki jogaikat. A tegnapi tüntetés szervezôi tiltakozó levelet juttattak el Ciprian Dobre fôispánhoz, kérve, hogy járjon közbe a munkakonfliktus megoldása, a szakszervezetek követeléseinek teljesítése érdekében.

- Eddig sem a kormány, sem a vasúttársaság vezetôsége nem mutatott hajlandóságot a munkakonfliktus megoldására, nem bizonyultak megfelelô tárgyalópartnernek - nyilatkozta Marinel Florea. - Nem hátrálunk meg. Követeljük, hogy tartsák be a kollektív munkaszerzôdésben szavatolt jogainkat, vagyis: az átlagfizetés érje el a bruttó átlagjavadalmazás szintjét, s biztosítsák a rangsorolási javadalmazásokat. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt nem történik elôrelépés, július 25-tôl kezdeményezni fogjuk az egész ágazatot átfogó sztrájkot - mondta Marinel Florea.

Bár a tegnapi tiltakozó megmozdulást a 9-12 óra közötti idôszakra hirdették meg, tíz órakor már senki nem volt a prefektúra elôtti téren.

A vizsgára beiratkozott 5876 kisérettségizô diák közül csak 4019-nek sikerült átmenô jegyet szereznie. Aki nem volt megelégedve a jegyével, óvást nyújtott be. Megyénkben szám szerint 818-an adták be dolgozataikat újrajavításra. 580-an a román, 34-en a magyar, ketten a német, 102-en a matematika, 37- en a németül írt matematika, 29-en a történelem és 34-en a földrajzvizsgán elért osztályzattal voltak elégedetlenek. A Maros megyébôl óvásokat benyújtó diákok dolgozatait Nagyváradon javítják újra. Beszterce-Naszód, Hargita és Kovászna megyében összesen 1444-en nyújtottak be óvást. Ezeket a dolgozatokat megyénkben javítják újra. Az újraértékelt dolgozatok eredményeit ma függesztik ki.

A hétfôn kezdôdött érettségi elsô és második napján tartott román szóbeli a jelek szerint nem okozott nagyobb gondot a maturandusoknak.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a 213 vizsgázó diák közül mind a 213, a Constantin Brâncusi Iskolaközpontban a 98 diákból 96, míg a dicsôszentmártoni líceumban a 196-ból 189 diák ért el átmenô jegyet.

Ma a diákok idegen nyelvbôl bizonyítják tudásukat.

Mivel az Oktatásügyi Minisztériumból nem érkezett semmilyen válasz a vizsgabizottságokban részt vevô tanárok honoráriumát illetôen, egyre többen fejezik ki tiltakozásukat, és vannak, akik távoznak a bizottságok élérôl. Ez történt tegnap Marosvásárhelyen is, ahol a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban mûködô vizsgabizottság elnöke, dr. Márton Sándor János egyetemi tanár döntött úgy, hogy hazautazik. Kérdésünkre elmondta: a televízióból értesült arról, hogy milyen honoráriumra számíthat, ami sokkal kevesebb, mint az elmúlt évben. Mivel elégedetlen a háromhetes munkáért kilátásba helyezett összeggel, visszautazik Temesvárra.

Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes tájékoztatása szerint Ilie Stefan alelnököt nevezték ki ideiglenesen, amíg a távozó elnök helyét betöltik.

Jegyzet

Vasárnap kifüggesztették a kisérettségi eredményeit, s ezzel lezárult az idei megmérettetés (hacsak nem változtat eredeti tervén a tanügyminisztérium, s lesz augusztusban is) a mérföldkôhöz jutó nyolcadik osztályt végzô diákok életében.

Ez volt tehát az elsô!

Az elsô nagy csalódás.

Vizsgáztak románból, anyanyelvbôl (a kisebbségiek), matematikából és földrajzból vagy történelembôl, ez utóbbi két tantárgy esetében választás szerint. Hogy mibôl volt nehezebb? A vélemények megoszlanak. Egyesek a számtant hozzák fel, mások a földrajzot, de zömében mégis a román nyelv és irodalmat említik. És joggal. Mert ameddig a megjelenésért hivatalból járó 10 ponton kívül 45 pontot abból lehet összeszedni, amit nem tanultak, s úgynevezett elsô látásra kapott szöveget kell nyelvtanilag, szótanilag és mondattanilag "megoldaniuk" - még akkor is, ha annak voltak könnyebb alpontjai -, addig kétségkívül a legnehezebb tantárgy - mind a kis-, mind a nagyérettségin - nekünk, nyelvileg is kisebbségi sorban élô magyaroknak - a román nyelv és irodalom. S ez nemcsak a kisebbségiekre vonatkozik. Elmondhatják mások is, román anyanyelvûek, akiknek szintén nehéz volt "feltörni" az idén elébük tett diót. A baj ott kezdôdik, hogy olyan ismeretlen szöveget - az idén Eminescu-strófát - kaptak, amely tele van kevésbé használatos szavakkal, hogy ne is említsem az utóbbi években "kifogott" tájszavakkal, moldvai és regáti neologizmusokkal teletûzdelt szövege(ke)t, amit addig sohasem tanultak, s nincs is a tantervben. Ezt nevezik így: text la prima vedere. Tehát nem tanulták - kérem, ellenôrizzék a V-VIII. osztályos román könyveket - s ez a szöveg képezi a román vizsga legtöbb pontszámát magába foglaló vizsgatételt, a feladatok "magvát". Nem tanulták, s egy kis túlzással azt mondhatjuk, ettôl függ jövôjük, életük alakulása, a következôkbeni iskolázási forma "elnyerése". De van még egyéb is, ami cseppet sem mellékes. Az egységes V-VIII. osztályos, s az utána következô román tankönyvek tele vannak olyan regionaliz-musokkal, kevésbé használatos szavakkal, amit a magyar diákok nemhogy nem értenek, de vajmi kevés a lehetôség, hogy ezt pótolják. Tilos románórán a szavakat lefordítani, magyar megfelelôjét a diákoknak elmondani/lediktálni, szószedetet használni. Egyedüli megoldás: a szinonimákkal való megértetés, magyarázat, ami - kérdem én - elégséges-e egy más nyelv, nem anyanyelv elsajátítására? Szótár nélkül lehet-e egy nyelvet tanulni? Aligha. Nem tudom megérteni, miért nem kerülnek gyerekeink padjaira azok a drága pénzen kiadott, szótárral ellátott V-VIII. osztályos román nyelv és irodalom könyvek, amelyek a probléma megoldásán segítenének? Mert a cél közös: megtanulni és használni a román nyelvet.

Vagy van(nak), aki(k)nek ez nem érdeke?

Több száz református hívô tüntetett Tôkés László püspök vezetésével Nagyváradon, a Bihar megyei prefektúra elôtt hétfôn a Lorántffy Zsuzsanna líceum sportpályájának elidegenítése ellen.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökének vezetésével a prefektúra elé vonult tiltakozók levelet intéztek a megye kormánymegbízottjához. Levelükben felkérték a prefektúrát, indítson közigazgatási jogi eljárást a nagyváradi városi tanács tavalyi határozatának érvénytelenítéséért. A város elöljárósága tavaly ugyanis jogszerûtlenül az ortodox Szentháromság templomnak juttatta a Lorántffy Zsuzsanna református líceum által használt sportpályát.

A református egyháztól a kommunista rendszer idején jogtalanul elvett líceum épületét és a hozzá tartozó sportpályát a román tannyelvû Andrei Saguna kollégium kapta meg annak idején a román államtól. Miután a mai román restitúciós rendelkezések értelmében a református egyház törvényes úton visszaszerezte saját egykori gimnáziumi épületét, a városi tanács 2004. május 27-i keltezésû döntésével az ingatlan melletti sportpályát a román ortodox egyház egyik szomszédos templomának adományozta.

A KREK megpróbálta tárgyalásos úton rendezni a tanács jogszerûtlen határozata miatt keletkezett nézeteltérést az ortodox egyház illetékeseivel. A román ortodox egyház azonban ragaszkodik a tanácsi döntéssel neki juttatott telekhez, amelyen - állítólag - egyfajta vallásos nyílt téri múzeumot akar létesíteni. Ezért vaskerítéssel választotta le az iskolai sportpályát a gimnázium épületétôl. A KREK viszont ragaszkodik a sportpálya gimnáziumi használatához. Követelését a többi között alátámasztja egy kormányrendelet is, amely kimondja, hogy az oktatási intézmények anyagi javainak rendeltetését az oktatási minisztérium jóváhagyása nélkül megváltoztatni nem szabad. A városi tanács ezt a kormányrendeletet is figyelmen kívül hagyta.

A gimnáziumi sportpálya használatának visszaállítását követelô és a prefektúra képviselôjének átadott tiltakozó levelet 1900 diák, szülô és más református hívô látta el kézjegyével.

A KREK levelet intézett Traian Basescu államfôhöz, és beadvánnyal fordult az illetékes törvényszékhez is az iskolai sportpálya ügyének igazságos és jogszerû rendezése érdekében.

Bûnösnek találta háborús bûnök iraki elkövetésében az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát hétfôn egy - háborúellenes volt ENSZ- tisztviselôk, jogi szakértôk és emberi jogi aktivistákból álló - jelképes "törvényszék", s egyúttal fellépést követelt az arab országban dúló konfliktusból hasznot szerzô vállalatok ellen.

A szakértôk, jogellenesnek nyilvánítva az Irak elleni háborút és a megszállást, követelték a koalíciós erôk azonnali távozását Irakból a harcok okozta károk egyidejû megtérítése mellett.

Az amerikai és a brit kormányzat annak idején azzal érvelt az intervenció mellett, hogy Irak megsértett tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos több ENSZ- határozatot.

A törökországi Isztambulban összeült testület állásfoglalásainak nincs kötelezô ereje. A háromnapos - hétfôn záruló - tanácskozáson nem jelent meg egyetlen olyan tisztviselô sem, aki érvelt volna az amerikai vezetésû iraki hadjárat indokoltsága mellett.

A "törvényszék" megfogalmazott egy olyan ajánlást is, amelyben arra biztatott mindenkit, hogy "világszerte lépjenek akcióba azok ellen az amerikai és brit vállalatok ellen, amelyek közvetlenül hasznot húztak ebbôl a háborúból" - közölte Arundhati Roy, Booker-kitüntetett indiai író a gyûlés berekesztése után rendezett sajtótájékoztatón.

A tanácskozás részvevôi meg is neveztek egy sor ilyen céget, köztük az amerikai Halliburton olajipari vállalatot, az iraki infrastruktúra újjáépítésével megbízott - szintén amerikai - Bechtel ipari csoportot és a biztonsági emberek toborzásával foglalkozó CACI International magánügynökséget.

A marokkói sajtó a rendôrség tanácsára hallgat a kérdésrôl, miután nemrégiben egyik besúgójuk ismeretlen körülmények között elhunyt, halála elôtt azonban feljegyzéseit a rendôrségen kívül eljuttatta a párizsi napilapnak is.

A 20 éves Imad Ait Bich márciusban jelentette fel a marrákesi rendôrségen Hervé L. G., több éve Marokkóban élô francia ingatlanügynököt, aki szegény negyedekben élô kamaszokat apró ajándékokkal és pénzzel házába csábított, majd ott erotikus jelenetek eljátszására kényszerített kamerája elôtt. Áprilisban a hatóságoknak sikerült a francia pedofilt forgatás közben rajtakapni. A házkutatás során több tízezer pedofil jellegû fotót és rövidfilmet találtak otthonában, amelyeken nemcsak marrákesi, hanem ázsiai és afrikai gyermekek is láthatóak. Hervét, aki vallomása szerint magányosan cselekedett és semmilyen hálózathoz sem tartozott, négy év szabadságvesztésre ítélte a marokkói bíróság.

Ezzel szemben Imad a francia napilapnak halála elôtt azt mondta, hogy Hervé egy helyi személyiségekbôl és Marokkóban élô európaiakból álló pedofil hálózat vezetôje volt. A marokkói fiú kilenc embert nevezett meg. Május 22- én felakasztva találtak rá egy üres hangárban.

A rendôrség még mindig nem adta ki a boncolás jegyzôkönyvét a fiú apjának, aki szerint vadászat folyt Imad ellen, s ez volt az, ami a fiát öngyilkosságba kergette. A marrákesi rendôrség egy neve elhallgatását kérô munkatársa azt mondta a Le Monde-nak: "Imad feltehetôen azért fizetett, mert ráállított minket a pedofil- ügyre".

Marrákes lakói megerôsítették a francia lapnak, hogy a cúnami óta megszaporodott a szexturisták száma a városban, melynek elsôsorban a turisták által közkedvelt óvárosára ügyel csak a rendôrség.

Agadírban egy belga turista házassági ajánlatáért cserébe 2001 és 2004 között helyi lányokról készített pornófotókat, amelyeket az interneten terjesztett. A fotókon feltûnô nôkbôl eddig tizenkettôt ítélt egy évig tartó szabadságvesztésre a marokkói bíróság.

Kommentár

A prefektus elhatározta, hogy megoldja a romakérdést Dicsô-szentmártonban. Az elhatározást az váltotta ki, hogy június elején körülbelül százötven roma lerohanta a dicsôi Bicapa vállalatot, megverte az ôröket, tört-zúzott. A megvadult romákat csak a rendfenntartó erôk, sôt a rohamosztagok tudták megfékezni.

Az eset nyomán született meg a döntés, hogy márpedig a dolgot meg kell oldani. A kérdés csak az, hogyan. A prefektus a hír vétele, azaz három nappal az incidens után azonnal összehívott mindenkit, aki élt és mozgott: a rendôrség, a csendôrség, az ôrzô-védô szolgálatok, a dicsôi polgármesteri hivatal, a megyei pénzügyi igazgatóság képviselôit, a megtámadott vállalat vezetôit, romaszervezeteket, nemkormányzati szervezeteket, a sajtót...

Két héttel az elsô összehívás után, amelyen mindenekelôtt a "helyzetjelentések" hangzottak el, újabb "összehívásra" került sor, amelyen az illetékeseknek arról kellett beszámolniuk, mit tettek a dolgok rendezése érdekében. Ezekbôl megtudhattuk, hogy a rendôrség megtette a kötelességét (ôrizetbe is vett néhány személyt, akiket a bíróság azonnal szabadlábra helyezett), a csendôrök tehetetlenek, mert az átszervezések során nem maradt emberük Dicsôben, de szükség esetén "kiszállnak", a polgármesteri hivatal tudja ugyan, hogy vagy ötezer roma él a városban, de csak százötvennek van irata, kb. 370-nek munkahelye, 1200 a tizennyolc évet betöltött (munkaképes) munkanélküli.

A helyzetet súlyosbítja, hogy, mint kiderült, alig van mûködô cég a városban, így aztán szinte minden ebek harmincadjára jutott, fôleg az a cég, amelyet a múltkor megtámadtak a cigányok. A romák képviselôi elôbb a vállukat vonogatták, hogy a betévô falatért kénytelenek lopkodni társaik, ahhoz, hogy késôbb kiderüljön: azért a pénzért, amit a polgármesteri hivataltól kapnak (a garantált minimálbérrôl van szó, amelyért kötelesek lennének 72 órát dolgozni a közösségért), nem hajlandók dolgozni.

Tehát a probléma probléma marad továbbra is. Annak ellenére, hogy - az Európai Unió nyomására (a csatlakozás egyik feltétele a romák helyzetének rendezése) - a volt kormány komoly "romastratégiát" dolgozott ki, illetve annak ellenére, hogy az EU az elôcsatlakozás idôszakában komoly összegeket utalt ki az országnak a helyzet kezelésére. Azonban ezek a pénzek - vagy legalábbis egy részük - elpárolgott menet közben. Hiszen mindenféle ügyosztályt, "departamentet", irodát, államtitkárságot kellett létrehozni, azokat megtölteni hivatalnokkal, aztán ami maradt... Egy-egy romaképviselet vagy a romák sorsát úgymond szívén viselô nemkormányzati szervezet pedig idônként - ugyancsak uniós pénzekbôl - látványos szimpóziumot, szemináriumot, ilyen-olyan találkozót meg tanácskozást szervez itthon vagy külföldön, amelyeken mindig elmondják, hogy a romakérdés probléma, mindenki egyetért abban, hogy változtatni kell ezen, aztán minden marad a régiben. A rendezvény megszervezésére kapott pénzekkel elszámolnak, s kipipálnak egy rubrikát.

A romák helyzete egy szikrányit sem változik: aki szegény volt, az szegény marad, továbbra sem járnak majd iskolába, nem tudnak vagy nem akarnak elhelyezkedni, inkább kinyújtott kézzel várják az alamizsnát a kormánytól és Európától. Tovább folyik a lopások, a bûncselekmények sora. A börtönstatisztikák is úgy kezdôdnek, hogy "x számú fegyenc közül y számú roma származású személy."

A probléma valóban probléma, nem lehet tûzoltómódszerekkel megoldani. Iskolába kellene járatni a romákat, munkahelyeket kellene teremteni számukra. Azonban az sem elég, ha a kormányt, a prefektust, az iskolaigazgatót, a társadalmat idegesíti, mondjuk, hogy nem járnak iskolába, nem dolgoznak, a romákat is ugyanezek kellene idegesítsék. Amíg ez nem történik meg, mind járhatunk körbe-körbe a bûvös körben. Nem oldódik meg a "romakérdés" sem Dicsôszentmártonban, sem Romániában, sem Európában.

Helyzetjelentés Storylandrôl

Mifelénk azt vallják: az idô múltával az embernek mindene satnyul, kopik, csupán az erkölcse javul. A kinyilatkozás apaságát senki nem veheti magára, érvénye univerzális, etnikuma meg nincs is. A szervezet magában korrodálódik: lanyhul a munkakedv (már akinek volt egyáltalán), romlik az egészség. Deresedik a határ, mérséklôdik az étvágy, ritkulnak az "addig iszom, míg a világ világ lesz"-ek, szemlesütve kolostorba vonul Potencia, megcsappan a "természet koronáinak" esetében a kukkba vizelô bajvívások frekvenciája, ráfanyalodunk a szappanoperákra. Sorozatterhelések folytán megroggyan a gerincoszlop, s emiatt az ország diszkuszvetôinek állománya napról napra szaporodik. Egyre többen figyelünk rá a nagy Diabétesz intelmeire, fogadjuk rezignáltan Proszt tata sûrûsödô zsörtölôdéseit, Hiper Tenszi sületlenségeit. Felfeslenek évtizedekig ignorált génbugyraink varratai, ömlesztve ölünkbe hull "ôseink vétke" sokadíziglen, ki kell bújnunk a büszkén vállalt adyendrés magatartásforma: a "sem utódja, ... sem rokona, sem ismerôse" álcája mögül. A továbbiakban a saját lábunkon kell járnunk, ha talpra tudunk állni. Gyámolításunkat felségvizeiken belül készséggel felvállalják háziorvosaink, "borítékolt lépéseinket" a specialisták is patikamérlegre tett empátiával elemzik, és a permanensen fogyózó keretek között, vak tyúkokként, bogyóra, szérumra, kúpra is lelhetünk, ha kitartóan szemesek vagyunk, ha illeszkedni tudunk a tudományosan megszabott hektárhozamokba. Felsôbb régiókban eldöntik, hány nyavalyánkra kerül kompenzált gyógyír négyzetméterenként. Aki terven felül, sunyi önzésében bejelentetlenül betegedik meg, hoppon marad. S egyáltalán érdemes-e még élni nyugdíjkorhatáron túl? Kinek használ, ha a pimaszul szemtelen leszázalékoltak konokul túlfeszítik a húrokat, bürokrácia szülte vényeket lobogtatnak úton-útfélen, bonyolítják a közlekedést a gombaként szaporodó gyógyszertárak elôtt? Segítsen mindenki magán, ahogy tud, ne várja, hogy égbôl hulljon szájába a pirula. Bôvérû vagy, szabadítsd rá a piócákat az artériákra, reked a széked, szûknek bizonyulnak az ereid, puffadsz, cukrodban vér is kimutatható, a motorod feje tetejére állította a táncrendet, már csak az ízületeid gyakori merevedéseivel büszkélkedhetsz, vágd le a cicka farkát, ékesítsd fel magad fagyönggyel, rehabilitáld a mákvirágokat, zsigerelj meddô hôscincért, egyszóval segíts magadon, s az Isten is megsegít. S az sem árt, ha ökumenikus alapon a rózsafüzérnek is különítsz el saját rekeszt övtáskádban, retikülödben. A nagy "klasszikusokkal" szemben fel vagy vértezve mindhalálig.

A baj akkor ér, ha orvul eddig ismeretlen kórok támadnak hátba. Mint például ez a heveny vásárlóerô-növekedés. Elôre nem jelezte semmi, s emiatt profilaxisát sem egyénileg, sem kollektívé nem ötölhette ki emberfia. Lappangás nélkül tört ránk, lehet, észre sem vettük volna, ha miniszterelnökünk nem nyitja fel szemünket idôben. Hiába, nagy diagnoszta a Tariceanu. Kiugrasztotta a bokorból a ránk leselkedô epidémiát. Árulkodó jeleit nem fedeztem fel bukszámban, s mindhiába házaltam végig a lépcsôházat, sehol sem fertôzôdtem meg. Senki nem ragasztotta rám a ragályt. Panaszok áradata sehol sem ért. Fölös pénzekkel nem traktáltak. Egy óvatlan pillanatban a kukákat is átvizsgáltam. Nem leltem nyomára haszontalanná vált bankóknak. Postásunk változatlan kiszerelésben és a már megszokott dátumon pengette le kiérdemelt fabatkáimat. Egy fél kiskanálnyival sem toldotta meg a porciót. Kipróbált, hû szatócsom megesküdött, hogy kétnaponkénti tej-, kenyér-, parizer-, cigarettaadagomat nem übereltem, szilaj költekezô kedvemben nem nyálaztam százasokat a homlokára és bevett szokásomhoz híven a visszajárót sem toltam el magam elôl. A stampedlim trinkgeldjét nem emeltem, a borbélyházat mértékkel látogatom, szívem választottjai továbbra is be kell érjék mezei virággal. A Könyvmíves Céh "szaunáiban" már rég lemondtak rólam mint inszolvábilisrôl, Péter Pista barátom, az úriszabók gyöngye, érdektelenségem miatt nyugalomba vonult, s az orosz piacon sem jegyeznek már emberemlékezet óta. Az új betegség megkutyálta magát, semmiképpen sem akar kiütni rajtam. Vajon reménytelen eset lennék? A Requiscat in pace-ra érdemesültem volna ilyen kívánatos üdén?

A német E.ON Ruhrgas kedden lezárta a Distrigaz Nord gázszolgáltató vállalat többségi tulajdonrészének megvásárlását. A 303 millió eurós privatizációs szerzôdést tavaly októberben írták alá a román kormánnyal.

"Az E.ON Ruhrgas 51 százalékos többségi részesedést szerzett a Distrigaz Nord szolgáltatóban" - írja a gazdasági minisztérium közleménye. Az E.ON 125 millió eurót fizetett a 30 százalékos állami pakettért, és további 178 millió eurót fordított tôkeemelésre, amivel részesedése 51 százalékra duzzadt. A szerzôdés értelmében a tôkeemeléssel bevitt forgóeszközöket beruházásokra, korszerûsítésekre és környezetvédelemre kell fordítania. A Distrigaz Nord kilencezernél több alkalmazottal rendelkezik, és mintegy 10 millió lakost lát el földgázzal a 22 milliós ország északi régióiban.

Egy hasonló szerzôdés keretében a Gaz de France tavaly májusban 128 millió euróért vásárolta meg a Distrigaz Sud 30 százalékos állami pakettjét, és 183 millió eurót fordított részesedésének 51 százalékra növelésére.

Június 18-19-én harmadszorra tartották a Pókai Napokat. Az ünnepi program évrôl évre gazdagabb, tartalmasabb. A múlt évben a rendezvény fô eseménye a Szöllôsi Árpád - id. Tolvaly Ferenc szerzôpáros által összeállított Póka - Egy mezôségi falu a történelem sodrában (1323 - 2000) c. monográfia megjelentetése és bemutatása volt. Idén felavatták azt az emlékmûvet, amelynek terve már évek óta elkészült.

A helybeliek, a hazatért elszármazottak s az odalátogatók délelôtt a pókai születésû Gede Sándor, Aranyosegerbegyen szolgáló lelkész igehirdetését hallgatták. Istentisztelet után a református templom kertjében avatták fel azt az emlékmûvet, amelyet id. Tolvaly Ferenc tervezett s Miholcsa József kivitelezett. Az emlékmû leleplezése elôtt köszöntôbeszédet mondott nagytiszteletû Ötvös József esperes. Ezután id. Tolvaly Ferenc, a Pókai Napok megszervezésének kezdeményezôje, hajtómotorja szólt a nagyszámú közönséghez. Az emlékmû létrehozásának költségeit is magára vállalta. Szavai a lelkekhez szóltak. "Pókában születtem ezelôtt 76 évvel, késôbb Marosvásárhelyen éltem, majd kitelepültem Németországba, ahol most is élek, ha éppen nem kell Pókában tevékenykedni. Emléktáblákat szeretnék átadni, a pókaiaknak ajándékozni, rájuk bízni, hogy gondoskodjanak róluk. Az emléktáblákat tartó faállványnak különös története van. Ezelôtt több mint két évvel az akkori vezetôséggel elhatároztuk az emlékmû felállítását, amelyen majd olvasható lesz a két nagy világégés áldozatainak neve, emlékeztetô lesz a Rákóczi- féle felkelés és az 1848-1849-es szabadságharc résztvevôire, valamint a holokauszt pókai áldozataira.

Az építmény egy madarat jelképez, amely szárnyalni akar, de nehézkes alkata miatt képtelen felemelkedni a földrôl. A régi harangláb mintájára a jelképes madár csôrében egy lélekharangot tart és bóbitája a kopjafa. A kompozíció nehézkes, mint a Mezôség emberei. Ezek a cserefák, amibôl a gerendákat és a táblákat kivágtuk, görcsösek, bogosak, sok-sok vihart átélt fák. Olyanok, mint a mi sorsunk: viharvert, háborúban sérült, némán helytállóak. Ez a mi identitásunk, ezek vagyunk mi itt, és az áldozatok is, mintha a mi csontjainkból és testünkbôl lenne egy darab kivágva."

Az emlékmû megáldása után Petru bácsi is elmondta a Tatal nostrut, majd a jelenlevôk a volt református iskola egyik tantermében berendezett kiállítást, a pókai asszonyok varrottasait, kézimunkáit tekintették meg. A teremben a pókai számazású, 17 éves Hegedûs Noémi Melitta, a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum X. osztályos tanulójának 25 grafikáját, festményét is kiállították. A pókai asszonyok varrottasai valóban nagyon szépek, akárcsak a ritka régi bútorok s a csipkék. Nagy érdeklôdést keltett az az 1688-ból származó ajándéklevél is, amelyet a pókai református egyház irattárában találtak és arról szól, hogy ns. Csipolya István 99 dénárt ajándékozott a pókai református egyháznak.

Délután a résztvevôk a Fenyves-kertben szórakoztak. A mûsort a székely ruhába öltözött Kristóf Piroska tanító néni vezette. A rögtönzött színpadon a vajdaszentiványi gyermek moderntánccsoport, a maros- sárpataki roma táncosok és a pókai iskolások mutatták be mûsorukat, majd Szöllôsi Árpád ismertette a Rákóczi-féle felkelés történetét.

A halászléfôzô verseny sikeres ötletnek bizonyult. A pókai halgazdaság 50 kg halat adott át négy csoportnak. Ezek a Halugatta boszorkányok (Nagy Gabriella, Keresztesi Zsuzsánna, Bán Ildikó, Bakó Emôke, Dósa Liána, Csegedi Csongor segédkukta, Csegedi Sándor szervezô, Rhédey Török László tûzszerész, Marosvásárhely), a Ragadozók (Nagy Attila horgász, Nagy Rozália tanácsadó, Nagy Noémi gasztronómiai fôszakács, Marosvásárhely), az Evrika (Demeter Erzsébet, Gálcsa Zoltán, Sütô Sándor, Sepsi Annamária) és a Fantasztikusok (Sütô József, Verdes Viorel, Sepsi Zoltán, Verdes Emilia) névre hallgattak. A bográcsok alatt ropogott a tûz. Mire megfôtt a halászlé, összeállt a bírálóbizottság is. A bírák Bartha László, a halgazdaság mérnöke, Cotârlan Remus, helyi önkormányzati tanácsos, Sárkány Levente és Kelemen Jenô, a halgazdaság alkalmazottai voltak. A díjakat a Ragadozók, a Halugatta Boszorkányok és az Evrika csoport vették át.

A Pókai Napok gazdag, tartalmas programja emlékezetessé teszi a rendezvényt, 680 éves településhez méltó módon.

A német mûvelôdéstörténet, amint a germán rendszerezô szellemhez, a szellemtörténet és pozitivizmus legszebb hagyományaihoz illik, az egész kultúrát (az át- és befogható, sorszámmal ellátható jelenség- és tényvilágot) mesterien szétporciózta, osztályokba, fiókokba, elhatárolt tartományi tárlókba csúsztatta be. Ebbôl kifolyólag az átjárások, mellékösvények, egymásba hajlások és összefüggések, az elkeverések és hasonlóságok, sejtések eretnekségként jelennek meg a tanáros szigor tükrében.

Id. Buday Mihály képei engem a francia esszére emlékeztetnek, a francia esszé világot átfogó nagy lendületére, ahol minden mindennel egybecseng, a dolgok többek puszta látványuknál, rendszertani sorszámuknál, a világ álom, álmatlan vágykép, ábránd, hívság és felfokozott érzékelése a múltnak, beleélés, empátia és mítoszkergetés; lehetôség, valóság és a mögötte megbúvó tudattalan, titkos párolgás, romantikus kigôzölgés, fátylak mögé visszavont valóság, mitológia. A formális logika számára értelmezhetetlen artisztikum.

A film elôtt már létezett filmszerûség, a film csak technikai megoldásaiban lekörözhetetlen, a lényeglátás mitikus formája már ismert volt a barokk szimbolikában, a középkori misztikus látomásokban, a szürrealizmus forró leheletében.

Tény, hogy festônk, id. Buday Mihály mûvészetpedagógus, festô és délvidéki gyökerû kiállító sokszor fordul a nagyokhoz, mûvészi irányzatokhoz és iskolákhoz, ihletéhez formát keres, melyet aztán meg is tagad, a végeredmény felôl szemlélve a képeket. Szívesen nyúl vissza a 19. századba és a korábbi korokhoz, oda, ahová a mai ember már csak képtárakban és albumokban utazik vissza, anélkül, hogy igazán elmélyedne az ómesterek és mûvek értelmezésében. Tetszenek neki a képek, de elmélkedni azoknak mondandója, kortörténete felett, kinek volna rá ideje?

Id. Buday Mihály olyan arcokat rak össze, olvaszt egy képen kortársakká, akik csak az álomban (filmben) szerepelnek együtt, akiket a francia stílusú esszé ültet egymás mellé bizonyítékképpen, idézet gyanánt, az üzenet pontosítására. Felsejlik Munkácsy Mihály arca, Rembrandté, Deák Ferencé a közelebb éltek közül; Krisztusé és az elsô magyar királyoké, Michelangelo Madonnája és a preraffaelita nôi arcok/alakok, aztán ahogy tovább nézzük ôket, a "mintha"- érzés egyre inkább eltávolít a kiindulási ponttól, és ráeszmélünk, hogy Bosch, Rembrandt vagy Dante, Gabriel Rosetti, W. Crane, Zichy Mihály és Szántó Piroska, Würtz Ádám vagy Munkácsy csak motívumaival, töredékekben van jelen, a szintézisbe beleolvadnak, áttûnnek jellegzetesen Buday- képekké. Virtuális kollázs? Sokkal több: a kultúra teljes vállalása, az írás- látás-hallás-olvasás-emlékezet- transzcendencia átfogó szelleme tartja életben- egyensúlyban ezt a tudatos, intellektuális festészetet.

Itt kell élni Közép-Kelet-Európában, hogy értsük a szimbólumok mögötti történeti tételeket és vélekedéseket. Látni kell a Magyar Nemzeti Galéria historizmusban fogant nagy történeti tablóit, hogy tudjuk, milyen lepárlata, egyéni olvasata és értelmezésváltozatai e mai mûvek amazoknak. Avagy válaszok a közönséget foglalkoztató ontológiai kérdésekre.

A címek is sokat elárulnak. Még többet a rajzolni tudás tüneményes felvonultatása. A képek méretei arra utalnak, hogy a hatalmas neobarokk csarnokok, reprezentatív közterek helyett e festmények belsô magánfalakra készültek.

Emlékeztetni akarnak az önmagában is megálló mûvészetre és az érzelmekkel elfátyolozott múlt idôre.

Van egy hosszabb mondat azon a leporellón, mely a festô ars pictoriáját lényeggé tömöríti:

»Megfesteni a nemlétezô valóságot«

Misztikus hangvételû kompozíciói különbözô, párhuzamossá varázsolt idôsíkokban mozognak, melyeket sejtelmes, a körvonalakat gyakran feloldó pára burkol be, fantasztikus látomások sohasem volt lényei és építményei egészítik ki. Gyakran tesz képzeletbeli kirándulásokat a múltba, a biblia és a mitológia rejtelmes világába. Védjegye a gyöngyszem, ami minden képen megtalálható."

Ifjabb Buday Mihály most érettségizett. Felvételi vizsga elôtt áll, nem kétséges, hogy a képzômûvészetet választja. Kísérletezô alkat, ami természetes egy fiatalembernél. Szigorú önmagához és a világhoz, nem hagyja magát egyelôre korrumpálni a színektôl, a legökonomikusabb mûfajt, a grafikát választja. Ott ui. nem lehet mellébeszélni, azonnal elôbukkannak hamis hangütés esetén a vétségek. Kísérleti látványok, érdekes hajlatok, térbeli alakzatok, organikus formák, élôvilág-emlékek vezetik kezét. Címei a megnevezni kényszerébôl valók, holott ezeket a rajzokat in statu nascendi érdemes szemlélni. Fotóiban már a színek is helyet kérnek, de lencsevégre kapott jelen csak kiindulópont. Amint a mai fotómûvészetben, itt is nagy hangsúlyt kap a mûterem, az aprólékos kidolgozás, az ötlet, a számítógépes csudavarázslat.

Mivé lesz, ki lesz ô, nehéz megjósolni. Sikerei már vannak, Zalában ígéretként tartják számon. Egy biztos: nem került apja hatása alá, kerüli az epigonlétet, ezért lesz mássá. Bízzunk tehetségében, biztassuk.

"A Régiókat a határon túli stúdiók és a budapesti szerkesztôség készíti. A mûsor átfogó képet ad a Kárpát-medence mindennapjairól, az itt élô magyarságot foglalkoztató politikai, kulturális kérdésekrôl, eseményekrôl." * "A mûsor lehetôvé teszi, hogy az anyaországi magyarok megismerjék a határon túliak gondjait, sikereit. A legfontosabb viszont, hogy a Kárpáti híradó a hét szomszédos országban élô magyarokról magyaroknak, magyarul szól." * "Tájismertetô magazinmûsor a Kárpát- medencében, valamint más tájakon szétszórtan élô magyarokról. A mûsor bemutat olyan vidékeket is, amelyek már nevezetesek és ismertek, de olyanokat is, amelyek megérdemelnék, hogy nevezetessé váljanak, magyar vonatkozású emlékeiket pedig megismerje a világ." (A Duna Tévé Vannak vidékek c. új mûsorának ismertetôje) * Nem minden tévé adja meg így a módját, de nagyjából ugyanezt írhatná az M2 is Kárpáti krónika, Határátkelô meg a Magyar Ház - Palackposta címû mûsorairól. Van tehát egy természetszerû egybeesés a nekünk és mirólunk szóló mûsorok vonatkozásában. Ami persze nem baj. De egy kicsit olyan, mint amikor pl. a Marosvásárhelyi Rádióban lapelôzetesek hangzanak el. * Mondom is a példát. Tegyük fel, hogy Marosvásárhely híres-neves bürgermájsztere ismét összerúgja a port a városi tanáccsal. (Mert ha nem tesszük is fel - mondhatnók Mikszáthtal - úgyis összerúgja...) * Mi jelenik meg a másnapi országos és regionális (magyar) lapokban? Nyilván az, hogy Mvhely híres-neves bürgermájsztere ismét összerúgta... stb. Namármost, a bukaresti országos magyar lap fôszerkesztôje bejelenti, hogy botrány van megint Marosvásárhelyen, mert a város híres polgármestere ismét nekiment a helyi tanácsnak. Stb. Utána következik, mondjuk, a Kolozsvárott szerkesztett másik országos napilap embere, és ô is elmondja, hogy Marosvásárhely híres polgármestere mit mûvelt megint. A Brassói Lapok részérôl maga a fôszerkesztô ismerteti a hetilapot, és megemlíti, hogy itt élô munkatársuk ironikus jegyzetének a témája Marosvásárhely polgármesterének újabb kirohanása a szegény tanácsosok árva társasága ellen. Stb. És ha olyan napja van (hallgatónak és szerkesztônek), amikor éppen kedv adódik rá, és ennek az újságnak a soros szerkesztôje is beszáll a lapisme-rtetésbe, mindjárt idézi is a marosvásárhelyi polgármesternek meg a tanács egyik-másik szónokának a replikáját. Tíz percen át négy szájból halljuk nagyjából ugyanazt, néha a szófordulatok, csavarások is kísértetiesen hasonlóak. (Miért? Mert a szerkesztôk nem hallgatnak rádiót, ôk csak bemondják telefonba a magukét a holnapi lapról, nincs idô stilizálásra, árnyalásra, szépítgetésre; meg minek is. Mindenki improvizál.) * Nos, ez az érzésem, amikor a romániai és magyarországi tévék rólunk szóló mûsoraiban bolyongok. A bukaresti magyar adás híradóját már úgy nézem, mintha direkt archív volna, tudósítóinak egyik-másik "anyaga" jóval korábban jut el Budapestre, mint Bukarestbôl Erdélybe... * A kolozsvári tévé magyar mûsorából az irodalmi kávéház tetszik, kevésbé a Promenád, céljaiban, szándékában szép és nemes, azonban nagyon cammogó; fôleg két mûsorvezetôje "döcögôs" modora miatt, kissé avíttnak tûnik - a többit, ha van, nem szoktam nézni. * Úgy szét van lôve a romániai magyar tévézés, ahogyan s amilyennek a Román Televízió egykori elnöke, Razvan Theodorescu akarta annak idején, mikor "leküldte" a második csatornára a magyar adást, teljesen szétcincálván a mûsort, ellehetetlenítve szerkesztôségét, kétségbeesésbe taszítva szerkesztôit. A hétfôi azóta "visszatért", de a "cél": megvalósult... * Ha lesz "erdélyi magyar tévé", akkor talán megszûnnek ezek a párhuzamosságok - amelyek egyébként nem bántanak, csak zavaróak. * Különben minden nézô elsôsorban a maga pászmáját kapálja, és az is természetes; amikor nem az udvarhelyi, vásárhelyi, kolozsvári stúdió a soros a Régiókban, akkor én bizony röstelkedve bár, de átkattintok. Szeretem a vajdaságiakat, a felvidéki, kárpátaljai testvéreket, együtt érzek velük, de valahogy pl. a Szejke-fesztivál inkább érdekel, mint egyéb. * Jöjj el hát végre, Erdély Tévé, hadd lám, mire megyünk aztán!

Vajdaszentiványon július 2-3. között ötödik alkalommal szervezik meg a falunapokat. A rendezvénysorozat szombaton 14 órakor indul a hivatalos megnyitóval, amit a hagyományôrzô tánccsoportok fellépése és modern tánc követ. Este a Kovászna megyei szentivánlaborfalvi csoport elôadása tekinthetô meg, majd hajnalig tartó bálon szórakozhatnak a résztvevôk. Vasárnap 11 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak, a múzeumban gyökérkiállítás nyílik. 16 órától lovasparádé lesz, majd sor kerül a hagyományos néptánctalálkozóra magyar, román, szász és roma csoportok részvételével. Az esti bál keretében éjfélkor nem marad el a boszorkányégetés.

Kedden reggel az amerikai könnyûolaj (WTI) hordója 19 cent árcsökkenéssel elôzô napi zárásához képest 60,35 dolláron volt az elektronikus kereskedésben, a Brent olajféleség 24 centes csökkenést jelzett és 59,06 dolláron tartózkodott.

Hétfôn reggel a New York-i árutôzsde (NYMEX) elektronikus kereskedésében(ACCESS) a határidôs amerikai könnyûolaj hordónként 60,46 dollárig szaladt fel, és utána is csak 60,26 dollárig hátrált. Utóbbi ár is 42 centes drágulást jelent. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyûolajfajta augusztusi jegyzése 70 cent növekedéssel rekord magasságban, 60,54 dolláron zárt hétfôn, miután napi csúcsa 60,95 dollár volt.

A WTI ára az év eleje óta 17 dollárral, azaz 39 százalékkal nôtt. Az egy évvel korábbi szinthez képest az áremelkedés 23 dollár, mintegy 61 százalék. Az északi-tengeri Brent augusztusi jegyzése 94 centtel 59,30 dollárra erôsödött hétfôn a nap végére a londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE), ahol napi legmagasabb szintje 59,59 dollár volt. A WTI augusztusi jegyzése 42 cent növekedéssel 59,84 dolláron zárt pénteken. Pénteken reggel 53 cent drágulással 59,95 dolláron volt.

A NYMEX elektronikus kereskedésében kedden reggel az ólmozatlan benzin gallonja 1,6777 dollárnál tartott, hétfôn ekkor 1,6623 dolláron volt. Péntek reggel a benzin ára drágult, az elektronikus kereskedésben 1,6630 dollár volt.

Kedden az arany ára a hétfô reggelihez képest alig jelezett változást, 439,00 dollár volt unciánként. Hétfôn a korai kereskedésben 438,80 dollárra olcsóbbodott az arany. Pénteken reggel még érezhetô drágulást jelzett: unciánkénti ára 441,85 dollárt is elért.

Az osztrák Munkáskamara (AK) felmérése szerint Ausztria keleti felén, illetve a diszkontrendszerben árusító osztrák töltôhelyeken az átlagosnál alacsonyabb a gépkocsi-üzemanyagok fogyasztói ára, míg a nyugati tartományokban és az autópályák mentén drágábban adják a hajtóanyagokat.

Az AK hétfôn Bécsben nyilvánosságra hozott összesítése szerint az utóbbi 12 hónap alatt 17 százalékkal növekedett a dízel üzemanyag ára Ausztriában. Ez azt jelenti, hogy ha valaki Wiener Neustadtból jár be dolgozni Bécsbe, és naponta vissza is autózik oda, akkor egy év alatt 30 ezer kilométert tesz meg ezen a távon, és a gépkocsija 1950 liter dízelolajat fogyaszt el. Ez az üzemanyag-mennyiség a 2004 júniusa és 2005 júniusa közötti 12 hónapban 265 euróval többe került, mint az azt megelôzô 12 hónapban. A 95-ös oktánszámú benzint használó osztrák autósok benzinszámlája ugyanezen a távon 1 év alatt 80 euróval lett magasabb a 3 százalékos fogyasztói áremelés eredményeként.

Az AK szerint az áremelkedés haszonélvezôje az osztrák pénzügyminisztérium, hiszen minden 1 eurócentnyi üzemanyagár-emelkedés évente 12,6 millió euró bevételt jelent csak az áfából.

A felmérés szerint Bécsben, Bécs környékén, Burgenlandban, valamint Alsó-Ausztria déli és nyugati vidékein, valamint Felsô-Ausztria és Stájerország bizonyos vidékein a legolcsóbb a tankolás. Salzburgban, Tirolban és Voralbergben viszont az országos átlagnál magasabbak az üzemanyagárak.

A legolcsóbbak a diszkont töltôhelyek, a dízel literjénél átlagosan 4,6 eurócenttel (kb. 12 forinttal), a 95-ös oktánszámúnál pedig mintegy 3 centtel (kb. 8 forinttal) alacsonyabbak az árak, mint a márkanévvel árusító benzinkutaknál. Az AK felmérése szerint az Aral-hálózat kútjainál a legmagasabbak az árak: míg a diszkontárusításban átlagosan 0,926 euróba kerül a dízel literje, az Aralnál átlag 0,972 euróba. A 95-ös euroszuper literje az elôbbinél átlag 1,012 euróba, míg az utóbbinál 1,044 euróba kerül.

Július 1-jétôl a gyakorlatban is megjelenik az új lej, amely értékben a régi lej tízezerszeresét éri. Tulajdonképpen az történik, hogy négy nullát eltüntetnek a nemzeti pénznem névleges értékébôl, ezzel egyszerûsítve a nyilvántartást, de a mindennapi árak összehasonlítása is könnyebbé válik.

Az intézkedés nem teljesen elôzmény nélküli, hisz az új lejben kifejezett árakat már március elseje óta kötelezô feltüntetni, júliustól viszont a két pénznem fontossági sorrendet cserél. Ha eddig az új ár inkább csak kuriózumként hatott, ezek után a régi ár lesz másodlagos, minden dokumentumot az új lejben kifejezett érték szerint állítanak ki, attól függetlenül, hogy a tényleges kifizetési mûvelet régi vagy új pénznemben történik. A régi pénzt, amely 2006 végéig érvényes fizetôeszközként marad forgalomban és utána korlátlan ideig beváltható, egyébként csak fokozatosan fogja felváltani az új fizetôeszköz. Július elsején a szükséges monetáris tömegnek mintegy 40%-a áll majd a rendelkezésre, a bankjegyek és banis érmék piacra dobása pedig a mindennapi normális banki forgalom útján (készpénzes kifizetések, bankautomaták stb.) kerül a lakosság zsebébe.

Mint a nemzeti bank szakemberei többször is hangsúlyozták, elôször a kis névértékû bankjegyek cseréjére kerül sor, s még fokozottabb figyelmet fordítanak az érmék cseréjére, hogy ezek teljes tömegének beváltása lehetôleg három- négy hónap alatt megtörténjen.

A július elsejei denomináció gyakorlati nehézségeinek áthidalása érdekében a nemzeti bank június 30-át és július 1-jét banki szünnapoknak nyilvánította, hogy a pénzintézeteknek lehetôségük nyíljon a teljes számítógépes nyilvántartási rendszer, valamint a banki automaták átállítására. Valamennyi bank saját maga határoz nyitva tartásáról ebben az idôszakban, a legtöbben azonban már bejelentették, hogy 29-e és 1-je között csak korlátozott tekintetben állnak az ügyfeleik rendelkezésére. Tekintve, hogy július 2-3. hétvége, gyakorlatban ez azt jelenti, hogy július 4-én számíthatunk teljes üzemre a bankokban az új lejes nyilvántartás szerint. Mivel az ügyfelek számíthatnak rá, hogy ebben az idôszakban a bankautomaták csak korlátozottan mûködnek, készpénzt pedig a kasszából nem adnak ki, a szakemberek azt tanácsolják ügyfeleiknek (akár magán-, akár jogi személyekrôl van szó), idôben biztosítsanak maguknak kellô mennyiségû készpénzt, illetve 29-éig rendezzék a banki szünnapok idején lejáró határidejû tartozásaikat. Van azonban néhány olyan bank is, amely a teljes átállítást egyetlen éjszakára vállalta fel, így gyakorlatilag folyamatosan mûködik majd. A teljes bankautomata- hálózat átállítása egyébként több hónapos mûvelet, így számos automatából egy ideig továbbra is régi bankjegyeket vehetnek fel az ügyfelek, s egyes bankok csak bizonyos címletek kamráit cserélik ki az elsô idôszakban.

A kereskedôk ugyancsak kötelesek átállítani a kasszagépeiket, erre a törvényhozó egyhetes haladékot adott.

(bálint)

Új vámeljárási szabályok bevezetésérôl döntött pénteken Brüsszelben a Vámigazgatások Világszervezete (WCO): a cél az, hogy úgy lehessen hatékonyabban küzdeni a terrorizmus és a szervezett bûnözés ellen, hogy közben nem akadályozzák a világkereskedelem bôvülését.

Az új intézkedéseket - amelyeket a 166 vámszervezetet tömörítô WCO keretében dolgoztak ki - az Egyesült Államok vámôrségének vezetôje, Robert Bonner jelentôs áttörésnek minôsítette. Szakemberek azt remélik, hogy ezek révén a vámszervek jobban tudják majd koordinálni munkájukat, s közelebb kerülnek egymáshoz az ellenôrzési szabályok, amelyek eddig szinte minden országban eltérôek voltak. A most elfogadott keretmegállapodás ugyan jogilag nem kötelezô érvényû, de Bonner szerint mintegy 100 ország máris ígéretet tett azok betartására.

Az új szabályok szerint például idôvel teljesen digitalizálni fogják a vállalati vámokmányokat, hogy azok azonnal hozzáférhetôvé váljanak minden vámszerv számára. Egyes cégek pedig - megfelelô elôzetes ellenôrzések, például kockázatanalízis után - olyan biztonsági tanúsítványt kaphatnak, amelyekkel gyorsabban, sôt akár ellenôrzés nélkül is átvihetik a termékeket a határokon. A tervek között szerepel, hogy a hajós cégeknek elôre értesíteniük kell a célország hatóságait a náluk kirakandó árukról, vagy hogy hatékonyabbá kell tenni a vámszervek közötti információcserét. A szabályok szerint fokozni kell a vámosok kiképzését, lehetôvé kell tenni, hogy a legmodernebb eszközökkel dolgozhassanak. Ez utóbbi érdekében az Egyesült Államok, az európai országok, Japán és Ausztrália pénzügyi segítséget ígért a kevésbé fejlett WCO-tagállamoknak, amit a WCO fôtitkára, Michel Danet különösen elismerô szavakkal méltatott.

Az utóbbi idôben igazi reneszánszát éli az arany a pénzügyi világban: az Európai Unió válsága, a globális tôkepiac problémái, a magas amerikai államháztartási hiány miatt az arany egyre jobb befektetésnek tûnik, s egyszersmind jól jelzi, ha válság van kialakulóban - mondja Mario Mattera a német Metzler bank elemzôje.

Az Európai Unió alkotmányára adott francia és holland "nem" óta egy uncia (hozzávetôleg 30 gramm) arany ára 415 dollárról 441 dollárra nôtt, ami háromhavi rekordot jelent. Euróban számolva közel 10 százalékkal 365 euróra emelkedett az ár, s ezzel átlépte azt a pszichológiai a határt, ami után egyre több pénz áramlik aranyba - állítja Sandra Ebner, a DekaBank nyersanyagpiaci szakértôje. A nemesfém iránt már régóta nem mutattak érdeklôdést a befektetôk: a kilencvenes években a részvény volt a nyerô, az aranyat régimódi és alacsony hozammal kecsegtetô befektetésnek tartották: ára 1999 körül 250 euróra esett unciánként.

Hosszú idô óta újabban azonban ismét keresik az aranyat mint befektetést, s szakértôk szerint az ár a következô években akár a 850 dollárt is elérheti.

A bankok azt javasolják ügyfeleiknek, hogy a kockázat megosztásaképpen, illetve az infláció elleni védekezésként az értékpapírok mellett aranyba is fektessenek, ez a portfólió 5-10 százalékát tegye ki - mondja Heiko Weyand, a HSBC Trinkaus und Burkhardt szakértôje.

Ez persze nem azt jelenti, hogy aranyrudakat tartsunk a pincében, hanem azt, hogy olyan papírokat vegyünk, amelyek hozama az arany árától függ. A bányaipari cégek részvényei túl spekulatívak, ezeket csak megszállottaknak ajánlják az elemzôk.

A múlt héten csütörtökön, Marosludason a Zaharul Rt. klubtermében érdekes elôadásokat hallgathattunk a korszerû növénytermesztésrôl, növényvédelemrôl, a piacfeltárások lehetôségeirôl, a mezôgazdasági ágazat EU-csatlakozását elôsegítô jogszabályozásokról. Armeneanu Ioan, a marosludasi Zaharul Rt. által mûködtetett cukorgyár vezérigazgatójának segítségével bepillanthattunk a cukorrépa-termesztés, végsô soron a cukor jövôjébe.

A Világkereskedelmi Szervezet nyilvántartásai szerint a világon a megtermelt cukor mintegy kétharmada nádcukor, a többi répacukor. A nádcukor meghaladja a fogyasztás 80%-át a világpiacon. Ugyancsak világviszonylatban a répacukor 80%-át az EU-s országok biztosítják. És még egy adat: a világ cukorrépa-összterülete 2002-ben megközelítette a 6,1 millió hektárt, a cukornád termôterülete meghaladta a 19,7 millió hektárt. Az adatokból következtethetünk arra is, hogy a cukornádból elôállított cukor költségei alacsonyabbak, mint a cukorrépánál. Az EU országainak szakemberei a szabadpiac jelenlegi alakulását is szem elôtt tartva döntésekre kényszerültek, hiszen az Európai Unió országaiban az elôállított cukormennyiség zöme répából készül. Az EU mezôgazdasági biztosa nemrég tervezetet nyújtott be, amelynek alapján a cukorrépa-termesztôk, a cukorgyárak támogatását az EU továbbra is magára vállalja, viszont a terménytámogatásról (tonnánként) áttérnek a területalapú támogatásra. Ezt bizony megérzik a termesztôk, hiszen 42%-kal csökkennek majd az EU-támogatások a cukorrépa esetében, ami gyakorlatilag 11 euróval jelent kevesebb támogatást. Ezzel a drasztikus lépéssel azt szeretnék elérni, hogy a termesztôk hatékonyabb termesztési technológiákat alkalmazzanak, a cukorrépának legmegfelelôbb területeken, ill. éghajlati viszonyok között termesszenek. A sajtóban már megjelentek a várható változásokról szóló cikkek, amelyek szerint mivel Görögország, Spanyolország, Finnország, Írország nehéz körülmények között termesztettek, magas költségekkel (az állami támogatás magas volt több, mint 46 euró), a cukorrépa-termesztôk visszalépnek.

Mi történik Romániában? A cukorrépa- termesztésre fog szakosodni Moldova, Erdély és az ország nyugati része, ahol a termesztési költségek alacsonyabbak a déli területekkel szemben, ahol hiányzik az öntözéses rendszer. A répa köztudottan vízigényes.

Armeneanu Ioan meggyôzôdése, hogy néhány éven belül Románia déli részén nem fognak cukorrépát termeszteni, ezzel szemben Erdélyben alapterménnyé fog válni. A jövedelmezô termelés megvalósításáig még hosszú az út, fejlesztésekre van szükség. A cukorgyárnak szorosan együtt kell mûködnie a termesztôkkel. Elsôsorban mert a gyár feldolgozási technológiája nagymértékben függ a termény minôségétôl. Ezért a gyár mezôgazdasági osztálya nagyon odafigyel a vetômagok minôségére, a felhasznált vegyszerekre, a termesztés gépesítésére. Tudni kell azt is, hogy a cukor elôállítási költségeinek 60%-a a cukorrépa termesztésére fogy el. Ez is arra ösztönözi a gyár szakembereit, hogy figyelmesen mérjék fel a területeket, egészen addig, hogy pontosan tudják, hol milyen gyomnövények vannak, mekkora a szennyezôdés foka stb. Nagyon összetett és sokirányú munkát kell elvégezniük, természetesen a termesztôkkel közösen.

Milyenek a marosludasi cukorgyár kilátásai? Armeneanu Ioan igazgató bizakodó. Az említett feladatok teljesítéséhez már hozzáláttak, emellett korszerûsítették a gyárat, ezért is van szükségük jó minôségû nyersanyagra, ezt pedig csak a nagybani termesztôk tudják jövedelmezôséggel biztosítani. Azzal is számolni kell, hogy rövid idô alatt a kistermelôk lemorzsolódnak, a termesztés felhagyására kényszerülnek, mert nem lesznek képesek profitot megvalósítani a gyenge minôségû és kevés mennyiségû répával. Armeneanu hiszi, hogy a gyár jelenlegi gazdasági helyzetére alapozva versenyképessé válik a költségvetés, az árak, és a piacbiztonság szempontjából is a 2007-re tervezett EU- csatlakozás után.

Kilyén Attila

- Kissé borsos áron, de van védôoltás -

Egyes marosvásárhelyi óvodákon valósággal átsöpört a tanév utolsó napjaiban a bárányhimlô (vagy hólyagos himlô), orvosi nevén a varicella. Olyannyira, hogy volt óvoda, ahol adott napokon csak az óvónôk voltak jelen. Bár az iskolai év véget ért, a megbetegedést még mindig észlelik a családorvosok.

A bárányhimlô kiütéssel járó fertôzô betegség, amely lázzal és rossz közérzettel kezdôdik. A kiütés viszketô lencsényi göbök formájában jelentkezik a törzsön és a végtagok törzsközeli részén. A göbök vízzel, majd gennyel teli hólyagocskákká alakulnak át, végül pörkösödnek. Alakuk ovális, kissé hullámos szélüket gyulladásos udvar veszi körül.

A varicellát vírusfertôzés okozza (herpesvirus varicellae, varicella-zoster, human herpesvirus 3), s cseppfertôzés vagy a kiütésekkel való közvetlen érintkezés útján terjed. Gyerekek fertôzôdnek meg gyakrabban, de a felnôttek is elkaphatják. A lappangási idô átlagosan két hét. A betegség nyomán tartós védelem alakul ki a szervezetben.

Az övsömört (herpes zoster) szintén a varicella vírusa okozza olyan személyekben, akik elhúzták már a bárányhimlôt, és adott idôszakban a szervezetük valamilyen okból legyengül.

A hólyagos himlô okozta rossz közérzet és a láz gyermekkorban enyhébb lefolyású, de vannak gyerekek, akiket súlyosabban érint, a felnôttek pedig általában nehezebben viselik. A hólyagok elôször a szájban és a garatban alakulnak ki, amelyekbôl kifakadásuk után kicsiny fekélyek képzôdnek. A legtöbb kiütés az arcon, a fejbôrön és a törzsön jelenik meg, majd a végtagokon. A göbök órák alatt hólyagokká alakulnak, majd elpörkösödnek, miközben egy-öt napon keresztül újabb hólyagok keletkeznek. A pörkök leválási ideje egy-két hét.

A hólyagok gyakran felülfertôzôdhetnek, ami bemélyedô hegeket eredményezhet. A felnôtteknél elôforduló szövôdmény a tüdôgyulladás lehet, a betegek többsége maradványtünet nélkül gyógyul.

A bárányhimlô ellen ma már van védôoltás. Bár kissé borsos az ára, dr. Bálint Ágnes családorvos szerint, aki teheti, érdemes megelôzni a fertôzést, mivel nem minden gyermek húzza el könnyû formában a betegséget. A felnôtteknél pedig a kiütések és a rosszullét miatt elkerülhetetlen betegszabadságot lehet megspórolni a védôoltással, amelyet nem támogat az egészségbiztosító. A védôoltással kapcsolatos részletekrôl a családorvosnál lehet tájékozódni.

Sokan vetették fel azt a kérdést, hogy miképpen részesülhetnének egészségügyi ellátásban azok a személyek, akik bár más országok állampolgárai vagy kettôs állampolgársággal rendelkeznek, tartósan Romániában élnek. Mint ismeretes, a kérdés azokat a nyugdíjasokat érinti elsôsorban, akik Magyarországon kapják a nyugdíjat, de hosszabb ideig tartózkodnak volt lakhelyükön, s akikkel eddig nem kötött szerzôdést az egészségbiztosító pénztár. Amint Kerekes Károly parlamenti képviselô tájékoztatott, a helyzet megoldására benyújtott törvénytervezetét kedvezôen véleményezte a szenátus szakbiztottsága, és ôszire megszületik a törvény, amelynek értelmében azok a külföldi lakhellyel rendelkezô személyek, akik hosszabb ideig tartózkodnak Romániában, fakultatív egészségbiztosítást köthetnek, ami 13,5 százaléka a kétszeres minimálbérnek.

A sör segíthet a szoptatós kismamáknak a tejfolyam lendületben tartásában - állapította meg egy német vizsgálat, egy tudományos intézet pedig a csecsemôk legalább hat hónapig tartó szoptatására hívta fel a mamákat.

A müncheni Ludwig Maximilians egyetem kutatói kimutatták, hogy az árpa elôsegíti a tejtermelést irányító prolaktin hormon termelését, s emellett a sörben lévô komló nyugtató hatásával megkönnyítheti a szoptatást.

A kockázatok értékelésével foglalkozó szövetségi intézet viszont igyekezett megnyugtatni az anyukákat: a környezetvédelemmel foglalkozó orvosok felhívásával ellentétben nem kell aggódni amiatt, hogy az anyatejben lehetnek bizonyos vegyi anyagok, mert az újszülöttek számára mindenképpen az anyatej a legjobb, legpraktikusabb és legolcsóbb élelmiszer. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy a sokáig szoptatott gyerekek ritkábban betegszenek meg - de, fûzte hozzá, a szoptatás az anya egészségének is jót tesz. Ezért az intézetnél mûködô Szoptatási Bizottság azt javasolja az anyukáknak, hogy a babákat hat hónapos korukig, ha csak lehet, kizárólag anyatejjel táplálják.

A Nemzeti Szoptatási Bizottság vezetôje, Hildegard Przyrembel professzor elmondta: folyamatosan vizsgálják az anyatejet. Valóban kerülnek az anyák szervezetébe az étkezéssel olyan vegyszerek, amelyek a tejben is kimutathatók, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyatej átlagos vegyianyag-tartalma a német anyukák körében csökken, s ezek az anyagok a tudomány mai állása szerint nem jelentenek kockázatot.

Régóta ismert az az állítás, hogy a túlzott sófogyasztás magas vérnyomáshoz vezet és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedésekbôl fakadó halálesetek számát. Az újabb kutatások azonban megkérdôjelezik ennek a tudományos dogmának a hitelességét, legalábbis árnyalják a képet.

Egy nemrégiben rendezett tudományos konferencián - amelyrôl a Le Soir címû belga lap számolt be - Karl- Ludwich Resh, a kölni egyetem professzora arról beszélt, hogy a sóhasználat ártalmasságát hangsúlyozó tanulmányok még a nyolcvanas években készültek, s megtévesztôek. 2004-ben két "megatanulmányban" összegezték a kérdéskörrel kapcsolatos tudományos kísérletek legújabb eredményeit: ezek azt mutatják, hogy az egészséges embereknél a sóhasználatnak nagyon csekély hatása van a vérnyomásra. Esetükben a vérnyomás alig esik vissza, ha nagyon jelentôs mértékben csökkentik a sóbevitelt. A német professzor szerint tehát az egészséges embereknél nincs semmi értelme a normális mértékû sóhasználat visszafogásának, sôt, egy ilyen lépés akár még ártalmas is lehet a sportolók, a terhes nôk és az idôs emberek esetében. S bár a már eleve magas vérnyomásban szenvedôknél valóban hasznos a sóbevitel csökkentése, hosszabb távon ennél jóval fontosabb a túlsúly elkerülése, az alkoholfogyasztás alapos visszafogása, illetve a stresszes életmód kerülése.

Az utrechti kórház professzora, Diederick Grobbee ugyanezen a tanácskozáson beszámolt egy kísérletsorozatról, amelyet Rotterdam környékén végzett, 8000 ember egészségi adatait összehasonlítva. A professzor azt vizsgálta, hogy a túl sok só fogyasztása valóban növeli-e a szívbetegségekbôl fakadó halál kockázatát. A holland tudós nem talált kapcsolatot a sófogyasztás és az infarktus esélye között. Egyedül az agyvérzés kockázata nôtt némileg a sóhasználattól, de ez a növekedés is a statisztikai hibahatáron belül van.

STL.

A Megyei Egészségbiztosító Pénztár számláján már szerepel az a 35 milliárd lej, amit hamarosan kiosztanak a gyógyszertáraknak az ártámogatott gyógyszerekre. Az említett összeg a 2005. évi költségvetésbôl visszatartott tíz százalékot képezi, amely a szeptemberi költségvetés-kiigazításig kellene fedezze a szükségleteket - tájékoztatott dr. Csíki Zsuzsánna, a pénztár vezérigazgatója. Kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg a Hivatalos Közlönyben megjelenô feltételekre várnak, majd azt követôen osztják fel az összeget a gyógyszertárak között.

Rus Anton, a pénztár gazdasági igazgatójának nyilatkozata szerint az ártámogatott gyógyszerekre szánt összeg valószínûleg egy hónapon át fedezi majd a szükségleteket, mivel az elmúlt idôszakban egyesek nehezen jutottak hozzá az ártámogatott gyógyszerekhez, és nagy lesz az igény, ha a patikák újra elkezdik a kedvezményes vényekre felírt gyógyszerek kibocsátását.

Nyaraláskor sokan oly módon takarékoskodnak, hogy éppúgy maguk készítik az ételt, mint odahaza. Akik így tesznek, számoljanak azzal, hogy melegben könnyen romlik az étel és alapanyaga, megszokott konyhaeszközeink pedig otthon maradtak.

A nyár nemcsak a megérdemelt szabadság, a várva várt iskolai szünet eltöltésének, a vakációnak és a pihenésnek idôszaka, hanem az ételmérgezéseké is. E megbetegedések többsége hasmenéssel, hányással jár, enyhébb-súlyosabb lefolyású, de mindenképpen munkaképesség-csökkenést és tetemes anyagi kárt okoz. Fôképpen, ha külföldi utazáson, elôre befizetett nyaraláson éri az embert. Kellô körültekintéssel azonban idegen konyhákon, vendéglôkben étkezve is zavartalanul élvezhetjük a nyarat. Ehhez segít néhány tanács, aranyszabály.

A legfontosabb tudnivaló: a nagy melegben hamarabb romlik az ennivaló, gyorsabban szaporodnak a kórokozó baktériumok. Ezért csak annyi élelmiszert szerezzünk be, annyi ételt készítsünk, amennyinek a biztonságos tárolásáról, elkészítésérôl gondoskodni tudunk! A kezünkre került mikroorganizmusokat gyakori kézmosással tarthatjuk távol az ételektôl, s így szervezetünktôl is. Kerüljük az érintkezést nyersanyag és készétel között. A nyers élelmiszerbôl, az annak elkészítéséhez használt konyhaeszközrôl, szennyezett kezünkrôl ugyanis a legcsekélyebb érintéssel is kórokozók - ételfertôzést, ételmérgezést, vagy romlást okozó csírák - tömege kerülhet az ételbe.

Útra kelve, idegenben csak élelmiszerárusításra engedélyezett helyen vásároljunk élelmiszert, házalótól vagy országutak szélén árulóktól - különösen gombát, nyers húst, húskészítményt - soha ne vegyünk! Vadon termô (magunk szedte) gombából csak akkor készítsünk ételt, ha azt gombavizsgáló szakember fogyasztásra alkalmasnak minôsítette. Ha elôre csomagolt élelmiszert vásárolunk, gondosan olvassuk el a címkén a tárolásra, a minôség megôrzésére, illetve fogyaszthatósági idôre vonatkozó tájékoztatást. A portékát ennek megfelelôen tároljuk, és a jelzett határidôig használjuk fel.

A nyári meleg hónapokban a romlandó áruknak a hûtôben, de legalábbis hûtôtáskában, jégen, hideg vízben, hûs veremben a helyük. A fagyasztott élelmiszert normál hûtôbe téve (+10°C alatti hômérsékleten) ajánlatos felengedtetni, vagy a fôzést, sütést mélyhûtött állapotban kell megkezdeni. Ez utóbbi esetben ügyeljünk az étel minden rétegének alapos átforrósítására.

A nyers, felhasználatlan élelmiszert a szaknyelv szerint hôkezelni - magyarán: sütni, fôzni - kell. Megvannak a biológiai, kémiai és mikrobiológiai okai annak, amikor a szakemberek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy csak frissen készített, jól átsült, átfôtt ételeket szabad fogyasztani. Hozzátehetjük: kerülni kell az utcai árusnál történô étkezést, a bizonytalan higiéniai hátteret sejtetô étkezôhelyeket, továbbá a nyers salátaféléket és a jégkockát!

Manapság egyre több összkomfortos, konyhával is ellátott szálláshely, apartman bérelhetô itthon és külföl-dön egyaránt. Ha idegen konyhára kerülünk és házi ételkészítésre adjuk a fejünket, akkor se sajnáljuk az idôt arra, hogy körültekintôen járjunk el. Például mindig megmosott kézzel dolgozzunk (nem véletlen, hogy a vendéglátóegységeknél elôírás, követelmény a kézmosók és fertôtlenítôszerek használata). A nyersanyagokat tisztítsuk meg. A zöldségeket, gyümölcsöket, valamint a nyersen fogyasztandó salátát alaposan mossuk meg, a gyümölcsöket meleg vízben, többször váltogatva. A citrom, a narancs, a citrancs, a kubai narancs és más déligyümölcsök ugyancsak alapos mosást igényelnek, hiszen konzerválószerrel szórják be, mielôtt a nyaralóhelyekre útnak indítják a gyümölcsládákat. A hazai gyümölcsök is túl vannak permetezve. A gyümölcsöket nem elég megmosni: némelyiket meg is kell hámozni!

A zöldségfélék ugyan nyers állapotban ôrzik meg legtökéletesebben tápanyagaikat, vitaminjaikat, enzimeket, mégis azt tanácsoljuk: fôzôvízbe velük! Amikor a friss zöldséget, fôzeléknek valót feltesszük fôni, kissé sózzuk meg, a víz így kevesebb tápanyagot old ki a nyersanyagból és a zöldség ízletesebb lesz.

Savanyú élelmiszert, ételt, italt sose tároljunk alumíniumedényben, mázas cserépedényben pedig semmilyen élelmiszert sem. Fémdobozos konzervek tartalmát felnyitás után ne tároljuk az eredeti csomagolásban! Kempingben sátorozva pedig gondoljunk arra, hogy a lezáratlan élelemhez nem csak mi férhetünk hozzá: rágcsálók, rovarok dézsmálhatják meg az elöl hagyott elemózsiát.

J. N. J.

A jól felszerelt útipatika a nyaralás idején különösen fontos, hogy múló rosszullétek se zavarhassák meg az üdülést.

Minden utazáson nélkülözhetetlen a napozókrém, a leégés kezelésére való és a rovarriasztó szer, továbbá a lázmérô. Ugyancsak feltétlenül be kell szerezni a torok- és szájüregi gyulladások kezelésére szolgáló, hányinger, gyomorrontás, valamint hasmenés elleni és lázcsillapító gyógyszert.

A kisebb sérülések kezelésére némi kötszer, ragtapasz, fertôtlenítô szer és esetleg gyógyító kenôcs szükséges.

A távoli országokba utazóknak különösen fontos, hogy megkapják az úticéljukhoz szükséges védôoltásokat - sok országhoz ajánlják a Hepatitis A, a tífusz, a sárgaláz és a kolera elleni oltást --, és esetleg elkezdjék szedni azokat a gyógyszereket, amelyek az ott dúló járványos kórok - például egyes helyeken a malária - ellen hatnak.

Nem szabad arra hagyatkozni, hogy az utazó majd a célországban beszerzi a szükséges gyógyszereket, mert egyrészt nem biztos, hogy patika közelében lesz, másrészt a készítmények országonként eltérô néven kerülhetnek forgalomba, és végül a gyógyszerek minôsége is igen eltérô lehet.

Mind többen hirdetik magukat jövôlátónak. Bár józan fejjel gyanítjuk, hogy foglalkozásukat az emberi hiszékenység élteti, s a jövôt legföljebb következtetni képesek, elôre látni nem, mégis sokan próbára teszik ôket, illô fizetség ellenében. Andrea Morni ezt úgy igyekszik megszolgálni, hogy akár tizenhat módszert is bedob a jövendômondáshoz.

Higgyünk vagy ne a jósoknak? - ez itt a kérdés. Egyik napilap azzal büszkélkedik, hogy jósnôjük elôre megmondta: ki fogják vinni az ötöslottón halmozódó milliárdokat, s nem teszi hozzá, hogy a többi, megszólaltatott jós viszont az irdatlan summa bennmaradására és további gyarapodására voksolt. Egy biztos: aki nem hisz a jóslatokban, az el sem megy a jövendômondóhoz.

Andrea Morni jóstehetségérôl legendákat mesélnek azok, akik a kuncsaftjai közé tartoznak. "Andrea sosem téved, hajszálpontosan megmondja, mit hoz a jövô!" - állítják a jósnôrôl. Vajon igazat mondanak? Hogy errôl meggyôzôdjünk, magunk is fölkerestük a jövendô forrását, Andrea asszonyt, tudva: egy jós pillanat alatt lebukhat, ha olyan dolgokat mond, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Ha például a tenyérvonalak alapján háromgyermekesnek mondja a hajadont, vagy azt veti ki kártyán a munkanélkülinek, hogy állásában elôléptetésre számíthat.

Andrea nem próbálja elhitetni magáról, hogy különleges képességekkel megáldott jósnak született. Tudományát nem az égiektôl kapta, hanem - állítása szerint - egy apró, öreg kínaitól, Cheng apótól, aki megtanította neki a különféle távol-keleti jóslási módszereket.

- Talán a sors akarta ezt a találkozást - mondja errôl, majd megtudjuk tôle: soha nem gondolta volna, hogy egyszer jóslás lesz a kenyere. Három szakmája is van. Képzett ápolónô, virágkötô és vendéglátós. A jóslással tíz éve foglalkozik. Tizenhatféle jóslási variációval dolgozik, ebbôl kilenchez kártya kell, de jósol tenyérbôl, gyertyát öntve, ingával, dominóval, dobókockával, idôkerékkel is. No meg: ji-csinggel, aminek a gyakorlatába maga a jósnô avat be:

- Három kínai lyukas pénzérme szükséges ehhez az ôsi jósláshoz. Belôlük látom, hogy hol tart az illetô és mire számíthat azon a téren, amirôl tudni szeretné a jövôt.

- A névtábláján egy jelzô is szerepel: orakel jósnônek nevezi magát...

- Orakel azt jelenti: mindenes. Amikor jósolok, mind a tizenhat variációt alkalmazom, így többszörösen megerôsítem