Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Alakulgatnak a Marosvásárhelyi Napok, mint a púpos gyermek a prés alatt. Folytatódik ugyan a kilenc esztendeje megkezdôdött út- és arcélkeresés, vannak a Napoknak olyan rendezvényei és aspektusai, amelyek nem mindenki tetszése szerint történnek, azt azonban el kell ismerni, hogy az idei kiadás több tekintetben sikeresnek könyvelhetô el, a Színház téri hangulat részben hatékonyan ellensúlyozta a várbeli vircsaftot, telitalálatnak bizonyult a nemzetközi gyermek- folklórfesztivál, érdekes (noha kevésbé népszerûsített) esemény volt az ugyancsak nemzetközi karikatúra- kiállítás, így azok is találhattak kedvükre való programot, akiknek nem a fülsiketítô koncertek jelentik a szórakozás csúcsát (talán a környék kevésbé rock- és manelerajongó lakói panaszkodhatnának leginkább).

A Marosvásárhelyi Napok egyik legfontosabb eredménye azonban az a "fegyverszünet", ami erre a hétre a folyamatosan hadban álló városi tanácsi frakciók, illetve a polgármester között köttetik. Egy dologban ugyanis kiegyezik a város elsô embere és a tanácsosok: a Napokra szükség van, ritka lehetôség Marosvásárhely közképének alakítására, hírnevének növelésére.

Vagy mégsem? Már a kezdetek kezdetén, Fodor Imre hivatali idejében a Napokat a díszpolgári címek, illetve a Pro Urbe-díjak odaítélésével kötötték össze. Logikus ötlet volt, mint ahogy az is, hogy a tanács dönti el (több szem többet lát, több fej jobban gondolkodik alapon), hogy ki érdemesíthetô ezekre a kitüntetésekre. Nem volt véletlen, hogy korlátozták a díjazottak számát, hisz mégsem lehet boldog-boldogtalan kitüntetésével elértékteleníteni a címet, s az adott történelmi-demográfiai helyzetben (ami távolról sem ideális állapot) az is ésszerû, hogy paritásos alapon kapják meg román és magyar személyiségek a kitüntetést.

Ilyen körülmények között pedig több mint meglepô, sôt egyenesen barátságtalan gesztus Dorin Florea részérôl, hogy a tanács hagyományos díjai odaítélésének estéjén a saját elképzelése szerinti díjakat osztogatott, ráadásul a Tükörterem ünnepélyességével kontrasztálóan, neves elôadómûvészek körítésével zajlott mûsor keretében. A díj zavaró megnevezése: "Târgumuresean de onoare", ami magyarra szintén Marosvásárhely díszpolgáraként fordítható, ugyancsak meghökkentô, mint ahogy a díjazottak névsora is. Nem soroljuk fel most a polgármester kedvenceinek sorát, hisz többen közülük valóban elismerésre méltó tevékenységet folytatnak a maguk területén (egyébként többen a korábbi években már díszpolgári címet kaptak), ám elôször is feltûnôen aránytalan, hogy csak két magyar név található a viszonylag hosszú listán, másodszor pedig olyan - a kitüntetésért kézzel-lábbal-foggal- körömmel tolakodó - személy is kapott oklevelet, akitôl a díszpolgári címet a tanács korábban - jó okkal - megtagadta.

Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy Dorin Floreának nem volt erkölcsi joga erre, s a tanácsnak volna az a feladata, hogy kiderítse: jogilag viszont volt-e, illetve hogy mibôl fizették ki a rendezvényen részt vevô neves mûvészek gázsiját? Mert ha a Napok általános költségvetésébôl, akkor viszont felvetôdik a kérdés, hogy ezt a pénzt milyen jogalappal fordították Dorin Florea személyes népszerûsítésére?

Az NLP és a DP rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását tervezi a nyár folyamán Nicolae Vacaroiu és Adrian Nastase házelnökök leváltására, nyilatkozták a Mediafaxnak pártszövetségbeli források.

Errôl a DA Szövetség országos vezetôtanácsának hétfôi ülésén született döntés, az NLP és a DP a következôkben a kormánykoalíció vezetôségében is felveti a kérdést.

A rendkívüli ülésszakot várhatóan augusztus végén hívják össze, addig lezárulna a képviselôház szabályzatának módosítása is. A szenátus házszabályzatát módosították, az új változatot a következôkben terjesztik a plénum elé elfogadásra. Parlamenti források szerint a két házszabályzatot szintén az augusztusi rendkívüli ülésszakon fogadják majd el.

Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a szenátorok szeptember második felében vitathatják meg a felsôház szabályzatát. Vacaroiu elmondta, a szabályzatmódosító különbizottság jelentése elsô változatban elkészült, a szenátorok pedig a parlamenti szünidô idején kidolgozhatják módosító javaslataikat.

A DA Szövetség vezetôi több ízben reményüket fejezték ki, hogy Nastase és Vacaroiu leváltására még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig sor kerülhet.

"Miután adócsalással vádolt, majd a kötelezô óraszám növelésével, egyes tanintézetek bezárásával s az állások csökkentésével fenyegetett meg a szakminisztérium és a kormány, és miután elveszítettük a már megadott béremelési jogainkat is, egy újabb visszaéléssel kell szembenéznünk" - áll a Sipru Haret, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek és a Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közleményében.

A képességvizsgán, az érettségin és az üres pedagógusi helyek betöltésére szervezett vizsgákon szolgálatot teljesítô pedagógusok fizetségérôl tartott megbeszélésen, amelyet nagy késôre, a képességvizsga idején hívtak össze a szakszervezetek kérésére, kiderült, hogy a tanerôket félrevezették, mivel csupán az egyharmadát kapják meg annak az összegnek, amit az elmúlt évben fizettek munkájukért.

Az ok: ez a tétel nem szerepel a szakminisztérium büdzséjében, s a tárca a költségvetés-kiegészítés során sem jutott hozzá a szükséges összegekhez.

"A tanügyi dolgozók számára ez megalázó, és nem vagyunk hajlandók eltûrni az ilyen eljárásokat. A továbbiakban a szakszervezeti tagok véleménye alapján döntjük el, hogy miképpen fogunk eljárni" - olvasható a Marius Ovidiu Nistor, Aurel Cornea, Razvan C. Bobulescu valamint Ioan Sacarea, a Spiru Haret Szakszervezet megyei szervezetének elnöke által aláírt közleményben.

Tegnap 18 vizsgaközpontban kezdôdött el az érettségi megyénkben. Az elsô és második vizsganapon a román szóbelit tartják, június 28-30-án idegen nyelvbôl, július 1-2-án anyanyelvbôl adnak számot ismereteikrôl a maturandusok. Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes szerint, aki az érettségi vizsgáért felel, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tételek fordítása miatt ne legyen fennakadás.

Mivel országos szinten felháborodást keltett, hogy a vizsgáztató tanárok az idén állítólag csak az egyharmadát kapják a tavalyi díjnak, Bukarestben 12 egyetemi tanár mondott le a vizsgabizottságok élérôl. Albertini Zoltán szerint a megyénkbe kirendelt 13 bizottsági elnöknek nincs szándékában visszavonulni. A 2005-ös érettségi vizsgára 4731-en iratkoztak fel, kérdés, hogy a hét végére hányan maradnak a "ringben", és közülük hányan érik el a sikeres érettségihez szükséges általánost.

Az óvásokat megelôzôen a kisérettségire jelentkezett diákoknak csak a 70,16 százaléka kapta meg az átmenô jegyet minden tantárgyból megyénkben, ami gyengébb eredmény, mint az elmúlt évben. A vasárnapi eredményhirdetés szerint a vizsgára beiratkozott 5876 diák közül mindössze 4019-nek sikerült a képességvizsgája - tájékoztatott Luca Alexandru fôtanfelügyelô-helyettes. A benyújtott óvások elbírálása folyamatban van. Ha a nyolcadik osztályt elvégezett 6819 tanuló számát vesszük alapul, akkor még rosszabb a sikeresen vizsgázók aránya.

Nem közlik, hogy mi mennyi

A Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatot értékelte a tegnap sajtótájékoztató keretében Dorin Florea polgármester. Mindenekelôtt adathalmazokkal árasztotta el az újságírókat. Az összesítések szerint a múlt héten tartott rendezvényen 26 közélelmezési egység, 31 kézmûvescég, játékbolt, egy borforgalmazó és három kürtôskalácssütô vállalkozó kínálta termékeit, valamint négy cég állította fel vásári játékait. A Napokon 32.500 liter üdítô, 6500 liter ásványvíz, 25.600 liter sör, 98.100 darab mititej, 35.300 darab kolbász, 11.250 darab nyárson sült csirke, 800 kiló halétel, 1300 porció gulyás, 7800 darab kürtôskalács, 3200 kiló gyümölcs, 1650 liter bor, 5120 tasak pattogatott kukorica és 7500 darab kenyér fogyott el.

Újságírói kérdésre, miszerint mennyibe került a tûzijáték, valamint a meghívott mûvészek, együttesek fellépése, a polgármester kijelentette: a helyi költségvetésbôl 1,5 milliárd lejt különítettek el a Marosvásárhelyi Napok költségeinek fedezésére, ehhez hozzáadódnak a szponzorálások és a különbözô helyfoglalási díjak. "Végleges számítást még nem végeztünk, de kijelenthetem, nem léptük túl a keretet. A mûvészekkel, együttesekkel és a tûzijátékot szolgáltatóval szerzôdést kötöttünk, amelyek bizalmasak, a kifizetett összeget nem hozhatjuk nyilvánosságra". Tegyük hozzá: mindez olyan körülmények között, hogy közpénzek elköltésérôl van szó.

Elmondta: tervezik, hogy a Színház tér állandó jellegû kulturális rendezvények színhelyévé váljon, ahol idôközönként szimfonikus muzsikát, dzsesszt, illetve latin-amerikai és más zenét játsszanak, órás, másfél órás szabadtéri elôadások alkalmával. "Levelet küldünk szét, meghívjuk a különbözô kontinensek elôadóit, hogy a Színház tér a kulturális események hangadójává váljon" - mondta a polgármester. Már a rendezvények gyûjtônevét is kitalálta: Kellemes esték Marosvásárhelyen.

Jegyzet

Másfél éve népesedett be a hatemeletes tömbház. Az épület közpénzen készült, az egy- és kétszobás lakásokat öt évre bérelhetik a szerencsések. Akiknek szerzôdésbeli kötelességük az ingatlan állapotának megôrzése. Csakhogy...

Az elsô, ami eltûnt, a postaládákra a bérlôk pénzén vásárolt öntapadós számok. Két sor matricát sikerült letépnie a rombolónak, valószínûleg egy hazaérkezô lakó zavarta meg ügyködésében. Másnap a csendórákat és emeleteket jelzô matricák szálltak le a falról, s maradt kopáran, festetlen a helyük.

Minden emeleten a liftajtó fölött világító EXIT felirat könnyíti meg a tájékozódást. A szomszédasszony reggel 7 órakor indul ügyes-bajos dolgait intézni. Egy óra múlva ér haza. A közel háromméteres magasságban csavarokkal a falra rögzített tárgynak hûlt helye. Kíváncsian veszi számba az emeleteket, máshol is hiányzik. A villanyvezetékek elvágva lógnak a jelzés helyén. Elôre kitervelt lopásról van szó, a tettes gyorsan cselekedett, s ahhoz, hogy felérje, létrára vagy magas székre volt szüksége. A valószínûleg pár száz ezer lejes zsákmány érdekében nem kizárt, hogy a lakók között bûntársra lelt. Az utolsó emeleti, lakattal lezárt közös szárítóból a többmilliós kerékpár is hasonlóan gyanús körülmények között tûnt el.

S a rombolás, károkozás sora nem ér véget itt. A termopán bejárati ajtó hónapok óta nem záródik, felelôtlen kezek csapkodják, döngetik. Fogantyú törik le, kis idô múlva a csonk is eltûnik. A járólappal borított lépcsôk alumínium élfóliája is köddé válik egyenként. Értékes fém, bizonyára jobb rendeltetést találtak számára. A lépcsôház valamikor hófehér falai szürkére mocskolódtak, sáros kerékpárnyomok futnak végig derékmagasságban. A felvonóra váró unatkozók markertollal tették közhírre szerelmük nevét, mások rajztehetségüket fitogtatják.

Három év múlva lejár az állammal kötött bérleti szerzôdés. A lakók kiköltöznek, újabb családoknak adva át lépcsôházat, lakást. Az elsôk mindent újan, tisztán, rendben kaptak. De vajon mit találnak itt az ezután következôk?

A PD doktrínaváltása után

Néppárttá alakult a Demokrata Párt (PD) és ezzel erôsödött a koalíciós kormány jobbközép irányultsága - hangsúlyozták hétfôn az elemzôk.

Tegnap valamennyi napilap nagy teret szentelt a PD múlt hét végén lezajlott országos értekezletének, amely elsöprô többséggel úgy döntött, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból és a Szocialista Internacionáléból, s ezzel egyidejûleg kéri felvételét az Európai Néppártba.

A PD szombati doktrinaváltó országos értekezletéhez intézett üdvözletében Traian Basescu államfô is azt hangsúlyozta, hogy "a választópolgárok akarata szerint Románia sikere az elkövetkezô években szorosan összefügg a PD és a PNL közötti szövetség szilárdságával". Mert - mutatott rá az államfô - ha a két párt tiszteletben tartja a szövetség alapjául szolgáló megegyezést és a választási ígéreteket, a D.A. szövetség tanúbizonyságát adhatja annak, hogy képes meghozni Románia számára a 15 éve várt változásokat. A lapok a Traian Basescu volt pártelnök örökébe lépô Emil Bocnak a szombati értekezleten elôterjesztett programbeszédébôl azt emelték ki, hogy a PD doktrinaváltása nem "szakítás" az alakulat eddigi irányultságával és gyakorlatával, hanem inkább "folytonosság". Amennyiben a mindössze 144 ellenszavazattal szemben 3555 küldött által megszavazott néppárti program tulajdonképpen "összhangot teremt" a párt által már évek óta követett politika és a PD ideológiai platformja között. Hiszen "a PD lassan, de biztosan, tudatosan vagy sem, a politikai színpad közepe felé fejlôdött" - idézték a lapok az új pártelnököt.

Több újság azonban a koalíciós kormány jobbközép irányzatának megerôsödésével együtt a D.A. szövetség egységét fenyegetô vészjeleket is felfedezni vélt a PD "színváltó" értekezlete alkalmából. Az Adevarul, a Jurnalul National, a Ziarul Financiar és más lapok a PD és a PNL közötti politikai vetélkedés elmérgesedésérôl, a két jobbközép párt közötti kormányzati feszültségekrôl cikkezett, kidomborítva egyszersmind a PD "túl hirtelen bekövetkezett színeváltozását".

Felfüggesztette a verespataki aranykitermelést tervezô Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) területrendezési tervét a romániai Fehér megyei törvényszék - adta hírül vasárnap a beruházást ellenzô Alburnus Maior Egyesület.

A szervezet a sajtónak elküldött közleményében számolt be arról, hogy a Fehér megyei bíróság június 15-i keltezésû határozatában felfüggesztette azt a településrendezési tervet, amelyet az RMGC tavaly augusztusban dolgozott ki és nyújtott be a megyei tanácsnak. Ez utóbbi testület akkor azt el is fogadta. Ez a terv az egyik feltétele annak, hogy a kanadai-román cég benyújthassa az illetékes hatóságoknak az aranykitermeléssel kapcsolatos környezeti hatástanulmányát, amely nélkül nem kezdhet hozzá az arany kitermeléséhez.

Mint a bírósági döntésbôl kiderül, a felfüggesztést maga az Alburnus Maior Egyesület kérte, ennek adott helyt az igazságügyi testület. A bíróság e határozatával lényegében felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyezési folyamat egészét, amely tulajdonképpen már beindult. Hiszen május végén a környezetvédelmi tárca elküldte az RMGC-nek azt az útmutatót, amely éppen e hatástanulmány elkészítése számára rögzíti a kötelezôen betartandó szempontokat, így például Magyarország elvárásait is.

Adrian Dascalu, az RMGC szóvivôje az MTI érdeklôdésére vasárnap elmondta: ami most történt, az a verespataki terv ellenzôinek tipikus támadási módszere, hogy fékezzék a beruházás megvalósításának folyamatát. Dascalu emlékeztetett arra, hogy az említett településrendezési tervet elsöprô többséggel fogadták el annak idején a megyei önkormányzat demokratikusan megválasztott képviselôi.

Adrian Nastase, az SZDP ügyvezetô elnöke hétfôn, sajtótájékoztatón bemutatott egy, a kormány tevékenységérôl szóló elemzést, amelyet a párt kabinetjei készítettek A Basescu-rezsim - az elsô hat hónap. Egy tehetetlen kormány fekete könyve címmel.

A közel nyolcvanoldalas dokumentum szerint, amely a kormányzati tevékenység politikai, gazdasági és szociális hatásainak kritikai elemzését tartalmazza, a kormány elsô hat hónapja után a választási kampányban felvállalt program prioritásai közül egy sem valósult meg, az üzleti környezet veszélyben, az egészségügyi rendszer válságban van, a mezôgazdaságért pedig a legkevesebbet tettek.

A jelentés bemutatása során Nastase élesen bírálta Traian Basescu államfôt. "A Basescu- rezsim normális állapottá tette a politikai válságot", szögezte le az SZDP elnöke. Hozzátette, mióta Basescu az államfô, a romániai közélet minden témáját válsággá alakították, vagy mar- ginalizálták, egyetlen fontos probléma kapcsán sem folyt konstruktív vita.

"Emiatt az életszínvonallal kapcsolatos nagy problémák egyike sem oldódott meg eddig. Basescu elnök a válságok szakértôje. Válságok révén emelkedett fel és mindeddig válságok révén nyert" - fogalmazott Nastase. Hozzáfûzte, Romániát egyetlen ember uralja, a hatalom ilyen mértékû monopóliuma nem létezett 1990 óta.

Az SZDP elnöke szerint "a Konvenció kormányainak lerombolójából" Basescu a DA-kormányok "keresztapájává" vált, bírálja a miniszterelnököt a kormány sikertelenségeiért, noha ô az, aki a legnagyobb mértékben ellenôrzi a kormányt.

Hármas koalícióra tettek javaslatot a távozó jobbközép kormánypárt és a török kisebbség pártjának a szombati parlamenti választáson legjobb eredményt elérô szocialisták.

A fô cél a stabil kormány létrehozása - jelentette ki hétfôn egy interjúban Rumen Ovcsarov, a Bolgár Szocialista Párt alelnöke, és közölte, hogy a nem hivatalos tárgyalások már meg is kezdôdtek a parlamenti többség megteremtésérôl. A választásokon a volt kommunista párt helyébe lépô szocialisták 31 százalékot kaptak, és ezzel 82 helyet szereztek a 240 fôs parlamentben.

A jobbközép Nemzeti Mozgalom (Szimeon Szakszkoburggotszki miniszterelnök pártja) 19,88 százalékkal és 53 képviselôvel a második helyen végzett, a harmadik pedig a török kisebbség jogvédô pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért lett (12,68 százalék, 34 képviselô). A parlamentbe hét párt került be a korábbi négy helyett, köztük az Attak nevû szélsôjobboldali párt (8,16 százalék, 21 képviselô), amellyel egyelôre senki sem vállal közösséget. A közvéleménynek arra a kérdésére, hogy ki lenne a miniszterelnök, háromféle válasz született: a szocialisták szerint a poszt ôket illeti meg, de hajlandóak tárgyalni róla.

A könyvet - amelynek sorozatközlését a The Sun, a legnagyobb brit bulvárlap kezdte meg hétfôi számában - a nyolc éve elhunyt walesi hercegnô egyik legbizalmasabb egykori barátnôje, Simone Simmons írta, Diana: The Last Word (Diana: az utolsó szó) címmel.

A Londonban szerdán a boltokba kerülô mûbôl kiderül, hogy Diana 1995-ben, tehát még Károly trónörökös feleségeként lett ifj. John Kennedy szeretôje, mégpedig ugyanabban a New York-i szállodában, a Carlyle- ban, ahol annak idején Kennedy elnök, John jnr. apja Marilyn Monroe-val töltött intim légyottokat.

Az ifjabb Kennedy arra próbálta rábírni Dianát, hogy adjon interjút az általa kiadott, George címû elit magazinnak. A hercegnô erre nem volt hajlandó, arra viszont igen, hogy találkozzon az "Amerika trónörökösének" is titulált, igen sármos John Kennedyvel.

Amikor az ifjabb JFK megérkezett Diana lakosztályába, amely éjszakánként 3200 dollárba került, "beszélgetni kezdtünk, a dolog elkezdett kibontakozni és egyszer csak az ágyban találtuk magunkat" - idézi Dianát a könyv, amelynek szerzôje öt éven át több száz, igen személyes beszélgetést folytatott a hercegnôvel.

Diana annak idején maga is bevallotta, hogy házastársi hûsége a vele igen rideg módon bánó Károly trónörököshöz - aki ôt szintén megcsalta - nem volt maradéktalan, az ifjabbik Kennedyvel létrejött bensôséges viszonyáról azonban a világ eddig hivatalosan nem tudott.

A mû szerint Diana tovább akarta fejleszteni a kapcsolatot, és arról álmodozott, hogy ha JFK Jnr. apja politikai örökébe lép, belôle egy nap az Egyesült Államok First Lady-je lehetne.

Az egy éjszakás kalandnak azonban nem lett folytatása, és mindkettôjük élete tragikus fordulatot vett. Diana két évvel késôbb, 1997- ben új szeretôje, a Harrods-trónörökös Dodi Fayed oldalán halt meg egy párizsi autószerencsétlenségben, Kennedy pedig, aki végül Carolyn Bessette-et vette feleségül, 1999-ben maga vezette repülôgépével, feleségével együtt a tengerbe zuhant.

Van úgy, hogy az emberre egyszerre csak rájön a tehetnék-mehetnék. Különösen, ha elönti a fölöslegesség érzése, s nehezen találja a helyét, mondjuk, a prefektusi székben. Valami ilyesmi lehet Ciprian Dobre prefektussal is, aki, mint híre jött, arra készül, hogy ellenôrzô csoportok képében hetente "ellátogat" egy-egy polgármesteri hivatalba. Hogy pontosan miért, az némileg homályban marad. Gondolom, azért, mert nem lévén alárendeltségi viszony a prefektúra és a helyhatóságok között, mindenféle közvetlen "érintkezés" a legkülönbözôbb értelmezéseket vonhatja maga után. Máris megjegyzik, hogy a prefektúra vidékre mehetnékje politikai célzatosságból született, s az ellenzék kezében lévô helyhatóságok háza táján nézne körül mindenekelôtt. Legyünk azonban jóhiszemûek. Végtére is, miért ne lehetne kíváncsi a prefektus, hogy s mint áll a helyhatóságok szénája. A törvény nem tiltja, akkor sem, ha amolyan elsôtitkáros allûrnek tetszik az intézmény frissebb buzgalma. Egyébként is, jóhiszemû vendégként akár be is segíthet ebbe-abba, ha nem másként, hát kormánybiztosként hitelesebb helyzetképet továbbíthat felfele illetékeséknek.

Hanem a terepjárás kapcsán, a helyhatóságok körüli helyzetismereten túl lennének közvetlenebb hatásköri teendôk. S nem a hivatalvezetôk leváltására, s az újak beiktatására, vagy az idôrôl idôre összeülô tanácskozásokon elhangzó lapos beszámolók meghallgatására gondolok. Inkább a prefektusnak is alárendelt intézmények mûködésének tényleges és nem csak jelentésekbe szépített helyzetére. Közintézmények sorában lehetne alaposabban, nézelôdésnél hatékonyabban vizsgálódni. És a tapasztalatokat nyilvánvalóan a közvélemény tudomására hozni, nem pedig általánosságokkal teli nyilatkozatokkal elleplezni. Már csak azért is, mert a köznép a leváltásokon és kinevezéseken kívül alig érzékelhet változást. Rendôrség, egészségügy, tanügy, a legkülönbözôbb okmányirodák, szakhatóságok és hosszan sorolhatnánk az ügyintézô, ügykezelô intézményeket, amelyeknek az állampolgárral való kapcsolata jottányit sem változott. Vagyis ugyanolyan
"rutinosan" pocsék, mint kormányváltás elôtt. Így aztán az állampolgár számára idôtálló szóbeszédnél is jelentéktelenebb, hogy kit váltottak le, kit neveztek ki. Az érdemi változást várjuk, s ezért pótcselekvés helyett a törvényadta jogkörében lehetne mehetnékje és akadna tehetnékje a prefektusnak. Bôven.

Az április-májusi, megyénket is érintô árvizek okairól, a szükséges védelmi munkálatokról, az árterületek kialakítása körüli nehézségekrôl és az Európai Unió szakembereinek látogatásáról számoltak be tegnap a vízügyi igazgatóságon tartott sajtótájékoztatón. Dávid Csaba vezérigazgató bemutatta az új vezetôségi tagokat, Mircea Urzica beruházási igazgatót, Core Alexandru vízforrásokért felelôs igazgatót és Monica Gheorghe tanácsost.

Mircea Urzica beruházási igazgató véleménye szerint a megyénket érintô árvizeknek két oka volt: a sáncokat, átereszeket nem tisztították ki, s ez emberi mulasztás volt; a nagy mennyiségû csapadékot nem tudták elnyelni a patakok, folyók - ez ellen nem volt mit tenni. A károk felmérése után kidolgoztak egy rövid távú tervet, amelynek életbe ültetésével az elkövetkezô idôkben még jobban le lehet csökkenteni a károkat. Két irányban kell cselekedni: A Maros, Nyárád, Kis-Küküllô esetében több településen fel kell újítani a fenékküszöböt, meg kell erôsíteni vagy ki kell építeni a védôgátakat. A munkálatok nagy részét idénre ütemezték be, s amennyiben a szakminisztérium biztosítja az alapokat, a kivitelezéshez is hozzáfognak. Ida tartozik még, hogy Radnót-Maroslekence között 1-1,5 méterrel meg kellene emelni a megyei utat, hogy a Maros szintjének emelkedésekor a víz ne bénítsa meg a forgalmat.

Ugyanakkor a Maros vízgyûjtô medencéjében (Arad, Hunyad, Fehér, Szeben, Maros megye) legalább negyven helyen új árterületeket kell létrehozni. A jobbágyfalvi 80 hektáros árterületre beengedett vízmennyiség és a védôgát 6000 hektárnyi termôföldet és több száz házat mentett meg az árhullámtól.

- Azon gazdák közül, akiknek felvásároltuk, vízzel elborítottuk a mezôgazdasági területeit, néhányan elégedetlenek voltak. Peres ügyünk is lett abból, hogy egy-egy tulajdonos a törvény által elôírt összegnél nagyobbat szeretett volna kapni az árterület kialakítása céljából átadott földért. Voltak olyan gazdák is, akik nem tudták birtoklevéllel igazolni, hogy a területek tulajdonosai, s így még mai napig sem fizethettünk nekik. Hangsúlyozom: aki behozta a szükséges iratokat, legtöbb egy hónap alatt megkapta a kártérítést. A következô idôszakban újabb árterületeket szeretnénk létrehozni, egyelôre most dolgozunk a megvalósíthatósági tanulmányokon, most jelöljük ki a helyeket. A lakosságnak meg kell értenie, hogy az árterületek kialakításával elejét vehetjük az árvízkároknak - hangsúlyozta a befektetési igazgató.

Az Európai Unió szakemberei június elején jártak Romániában, vizsgálva az ország által vállalt környezetvédelmi, vízügyi feladatok elvégzését. A küldöttség tagjai megyénket is felkeresték, a közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységét elemezték, s elégedettek voltak - tudtuk meg Monica Gheorghétôl, a vízügyi igazgatóság szaktanácsadójától, aki azt is elmondta: Románia környezetvédelmi szempontból négy területen kell az elkövetkezô években felzárkózzon: a minôségi ivóvíz biztosításában, a szennyvíz megfelelô tisztításában, a mezôgazdaságból származó szennyezések megakadályozásában, az egészségre káros szerek használatának kiiktatásában. Az EU szakmai tanácsokkal, pénzalapokkal fog segíteni, a határidôk betartását is ellenôrzi. Nehéz idôszak következik, hiszen a vissza nem térítendô hitelek mellett helyi alapokból is hozzá kell járulni a nagyméretû, költséges munkálatokhoz - vélekedett a szaktanácsadó.

Dávid Csaba vezérigazgató, mintegy összegezve munkatársai beszámolóját, elmondta: a 90-es évek után a vízügyi munkálatokat elhanyagolták, kevés alapot biztosítottak a már meglevô tervek kivitelezésére. 2000 után külföldi kölcsönökbôl, támogatásokból bepótolták a mulasztások egy részét, de még mindig sok a tennivaló. A nemrég Bukarestben tartott tanácskozáson több vízügyi igazgató kérte, hogy az idei évre tervezett költségvetést ne módosítsák a bánsági árvízkárok felszámolása érdekében. Ha a betervezett, sürgôs munkálatokat nem végezzük el, az elkövetkezô években nálunk is lehetnek komolyabb gondok - nyilatkozta Dávid Csaba.

A két héttel ezelôtt elkezdett tárgyalások második fordulójára került sor tegnap a prefektúrán. Ciprian Dobre prefektus jelentést kért az ügyben érintett intézményektôl, kezdve a megyei rendôrparancsnoktól, a romák képviselôin és a dicsôszentmártoni helyhatóságon át el egészen az ôrzô-védô szolgálatokig.

Mint arról tájékoztattunk már, június 11- én kb. 150 dicsôi betört a Bicapa vállalatba, bántalmazta az ôröket.

A beszélgetésbôl kiderült, hogy amióta a rendôrség kivizsgálást indított az ügyben, és néhány romát ôrizetbe is vettek, illetve mióta a Poliglot hulladékbegyûjtô vállalat nem veszi át a romáktól az ócskavasat, a lopások leálltak. A prefektus azonban szemmel láthatóan elégedetlen volt a jelentésekkel, mint mondta, mindenki támogatásáról biztosít, együttmûködik, de senki nem csinál semmit.

A megyei rendôrparancsnokság vezetôje részletes tájékoztatást olvasott fel a Bicapában észleltekrôl: a 96 hektáron fekvô vállalat 6 kilométeres kerítésébôl kb. 800 méter hiányzik, itt csak az nem lop, aki nem akar. A rendôrség több tucat dossziét állított ki, 8 személyt ôrizetbe is vettek, de a bíróság kiengedte azokat. A fellebbezést ma tárgyalja a megyei törvényszék.

A csendôrök képviselôje szerint a több mint két héttel korábbi támadás óta nem történt újabb rendzavarás.

A megyei közpénzügyi igazgatóság "érdekes" dolgokat állapított meg a három ellenôrzött cégnél: a Rematnál, a Poliglotnál és a Bicapánál. Az elsônek tegnap prefektusi rendelettel visszavonták a mûködési engedélyét; a Poliglotnál adnak ugyan számlát az átvételkor, de a számlákból nem sok derült ki, ezért az igazgató úgy gondolta, a pénzügyôrségnek kellene kézbe vennie a dolgokat, és a beérkezô szállítmányokat ellenôriznie. A meglepetés azonban a Bicapánál érte. A pénzügyi igazgatóság igazgatója szerint ugyanis egy 584 millió lejre értékelt épületet egyszerûen elloptak (s-a furat o cladire), a leltárban pedig a "költségek" rovatban szerepel: az értéke 5 millió lej. Ugyanígy nyoma veszett egy üvegháznak.

A dicsôi alpolgármester azt mondta, hogy nem egyszerû dolog összeszámolni a romákat, mert nincsenek irataik. Mint mondta, tárgyaltak a romák vezetôivel, a megyei munkaerô-hivatallal is, de eredményre nemigen jutottak. Dicsôszentmártonban 5 ezer roma él, ebbôl 370-en dolgoznak, 1200 tizennyolc éven felüli munkanélküli. Sok gond van a 416-os törvénnyel is, mert a cigányok nem akarják ledolgozni a kötelezô 72 órát a kapott pénz fejében, inkább napszámba járnak. A prefektúra roma kérdésekért felelôs alkalmazottja erre mondta: nem is fognak havi 500.000 lejért a polgármesteri hivatalnak dolgozni, mikor egy nap 200.000-et is megkeresnek a kapálásból.

A romák képviselôi, akik a két héttel ezelôtti találkozón azt hangoztatták, hogy a romákat a szociális helyzetük kényszeríti lopásra, most azt mondták, hogy pályázatokat készítenek, olyan cégekkel akarnak beszélni, ahol roma a tulajdonos, hogy alkalmazzon cigányokat, továbbképzésen is részt vennének, de csak akkor, ha azt Dicsôben szervezik.

A Bicapa ôrzô-védô szolgálatát végzô cég vezetôje szerint jelenleg is 50 emberük teljesít szolgálatot a vállalatnál. A június 11-i eset óta újabb támadásra nem került sor, de mióta szabadon engedték azokat, akiket a rendôrség ôrizetbe vett, szinte naponta érik provokációk. Például, mondta, a minap egy roma a gyerekét lökte az autója elé. Szerencsére sikerült megállnia. Hasonló a helyzet a szászrégeni Republicánál is.

A Bicapa képviselôi is napi provokációkról beszéltek. Példának egy hídépítést hoztak fel, amit napközben felépítettek, éjjel ellopták. Ugyanakkor, mint mondták, ha akarnának sem tudnának romákat alkalmazni, mert nincsenek irataik. Azonban, mióta a Poliglot nem vesz át természetes személyektôl ócskavasat, leálltak a lopások.

A tanácskozáson megállapodtak, hogy július 10. után a prefektus találkozik a dicsôi romákkal; * a polgármesteri hivatal augusztus elsejéig elkészíti a romák "röntgenképét"; * továbbképzôket és állásbörzéket szerveznek a megyei munkaerô- hivatallal közösen; * a megyei pénzügyi igazgatóság protokollumot köt a pénzügyôrséggel; * a rendôrség végzi a dolgát.

A találkozón végül is nem derült ki, hogyan tûnhet el csak úgy két épület, az sem, hogy ha nem lehet tudni pontosan, mit és mennyit lopnak, illetve mi marad, mit ôriznek az ôrzôk, mint ahogy arra sem derült fény, hogy kik nem mondanak igazat. A vétkesekrôl nem is szólva. Igaz, a bûnösség megállapítása a bíróságok feladata.

Marosvásárhelyen ülésezett tegnap a Megyei Tanácsok Gazdasági Igazgatóinak Egyesülete. A szakmai megbeszélésrôl, amelyen a 41 megyébôl 36-an vettek részt, Sirma Caraman elnök, a Tulcea Megyei Tanács gazdasági igazgatója számolt be.

A legfontosabb vitatémát azok a javaslatok képezték, amelyeket a gazdasági igazgatók szakmai szervezete a 2005. évi 45-ös sürgôsségi kormányrendelet tervbe vett módosítására javasol. A helyi közpénzek felhasználására vonatkozó kormányrendelet módosítását a francia minta alapján tervezik, ami a megyei tanácsok elosztó szerepének csökkentését jelenti azáltal, hogy a minisztériumok közvetlenül az önkormányzatoknak osztják le az összjövedelmi adóból származó pénzt. Amint az elnök asszony elmondta, ez a modell különbözik a német példától, ahol a tartományok játsszák a döntô szerepet a pénzek összegyûjtésében és elosztásában is.

A gazdasági igazgatók egyesületének javaslata értelmében növelni kell a megyei tanácsok saját jövedelemforrásait, mivel a központosítás lebontásával egyre több terület finanszírozását hárítják a megyékre.

Javaslatokat fogalmaztak meg a költségvetés- kiegyenlítésre, a helyhatóságok mûködési és fejlesztési költségvetésének különválasztására, hogy az uniós alapokból elkezdett tervek finanszírozását biztosítani lehessen.

Szeretnék továbbá elérni, hogy az egyesület véleményét számba vegyék a különbözô szakminisztériumokban, amikor központi szinten a megyék költségvetését érintô kérdésekben döntenek - egészítette ki az elnök szavait Gheorghe Viorica, a vezetôtanács tagja - aki utalt arra, hogy például év közben rendeletet hoztak a könyvtárosok fizetésének emelésére, anélkül, hogy erre biztosították volna a szükséges összegeket. Együttmûködésük a munkaügyi minisztériummal alakul ki a legnehezebben, tette hozzá, majd kérdésre válaszolva kitért arra, hogy valamennyi megyei tanács esetében gondot okoz a mûvelôdési intézmények fenntartása.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a megyék többségében vannak olyan községek, amelyek valójában mûködésképtelenek, saját erôbôl nem tudják fenntartani magukat.

Az egyesület eddigi tevékenységét eredményesnek ítélte meg az elnök, hiszen javaslataik 30 százalékát elfogadták. További tervük, hogy a gazdasági igazgatók szakmai szervezetét az önkormányzatokban dolgozó pénzügyi szakemberekkel bôvítsék.

Erôs Európára van szükség, mert a világpolitikában nem lehet a problémákat úgy megoldani, ha egyetlen szuperhatalom van, s Európán kívül nincs más, aki igazán komoly politikai, katonai és gazdasági súlyt képezhet a világban Amerika mellett - fogalmazódott meg a világ neves gazdasági és politikai vezetôi részvételével Monacóban megrendezett Crans-Montana Fórumon.

Az egyik központi téma Európa, s az EU jövôje volt az alkotmányos szerzôdést elutasító referendumok, valamint a következô EU-költségvetés jóváhagyásának elmaradása után. A nevét az 1989 óta helyszínéül szolgáló svájci üdülôhelyrôl elnyert rendezvényt idén elôször Monacóban tartották 120 ország mintegy 400 kormányzati és gazdasági vezetôje részvételével.

Az Európai Uniós Kihívások munkacsoportban változatos nézetek fogalmazódtak meg Európa jövôjét illetôen. Ivo Sanader, az EU-ba törekvô Horvátország miniszterelnöke például azt az álláspontot képviselte, hogy az európai bôvítést nem érintheti az EU- alkotmányos szerzôdésének franciaországi és hollandiai elutasítása, illetve a ratifikálási folyamat lelassulása. Mások - fôleg a régi EU-tagokból érkezett résztvevôk - azt vallották, részben az a fô gond, hogy az érintett kormányok nem készítették fel az embereket kellôképpen az alkotmány elfogadására, részben pedig az, hogy az unióban éveken át szônyeg alá söpörtek sok problémát, például a mezôgazdasági támogatások kérdését.

Harmadik véleményként fogalmazódott meg és kapott nagy támogatottságot az az álláspont, hogy nem az EU alkotmányos szerzôdésével van igazából gond, és nem is a pénzügyi krízis az igazi probléma, hanem az, hogy az évtizedes megosztottság, két részre szakítottság elmúltával nem alakult még ki az új Európa víziója. Az EU befogadja ugyan a demokratikussá vált, vagy afelé haladó országokat, de nincs pontos elképzelés arról, hogy merre menjen az egységesülô, s eközben minôségileg is megváltozott Európa. Ezzel kapcsolatban mondták ki a Crans- Montana Fórum résztvevôi, hogy ébresztô kell a kontinensnek, jelentôs változások, amelyek során vissza kell szorítani a sok helyen feléledni látszó nemzeti önzést, mert ez szükséges az egységes, erôs Európa létrehozásához.

A sámsondi citeracsoport 1976-ban alakult Fekete Gyula matematika szakos tanár kezdeményezésére. A 19. század végén, a huszadik század elején a fonók egyik elmaradhatatlan hangszere a citera volt, hiszen könnyen el lehetett készíteni. A faluban többen is próbálkoztak citeragyártással, köztük Fekete Péter, Csibi József, és többen megtanultak citerázni.

A 83 éves Fekete Péter szinte megfiatalodik a citera mellett. 8 éves korában kezdett zenélni, aztán a citerakészítést is kipróbálta. Saját készítésû hangszerén rövid bemutatót is tart.

Öten vagyunk testvérek, mind az öten tudtunk citerázni - mondja Fekete Gyula. Igaz, csak egy citeránk volt, de az kézrôl kézre járt. A hatvanas években azonban elhalványult a citerázás hagyománya, az emberek csak úgy maguknak zenéltek, nem verôdtek csapatokba: ezt a kihunyt lelkesedést próbálta feléleszteni a hetvenes évek derekán alakult citeraegyüttes, amely nagyon rövid idô alatt igazi karriert futott be: nemcsak a környék településein, hanem országos vetélkedôkön is megállták a helyüket.

A kezdetekben négy férfi vállalta fel a citerázás hagyományainak megôrzését, de hiányzott mellôlük a szakember, aki megfelelôképpen irányíthatta volna a csoportot. Ekkor került a falu iskolájába Szász Mária zenetanárnô, akinek a vezetésével többszörösére bôvült a citeraegyüttes. A Marosvásárhelyi Rádiónál nyolcvanperces felvétel ôrzi játékukat.

A csoport jelenleg harminc-harmincötös létszámú, legfiatalabb tagja 17, a legidôsebb pedig 40 éves (aki ötödik osztályos korában lépett az együttesbe), az utánpótlás azonban hiányzik az iskolások körébôl, ennek egyik oka a szakember hiánya, hiszen Szász Mária tanárnô nyugdíjba vonult.

Néhányan azonban Marosvásárhelyrôl, Marosszentgyörgyrôl is eljárnak a próbákra, a szereplésekre. A hangszerek legtöbbje helyi készítésû, egypárat Szászrégenbôl is vásároltak.

A citeraegyüttes 1998-ban Baján, az Európai Nemzeti Kisebbségek fesztiválján szerepelt, felléptek már Mezôfelén, Erdôcsinádon, Erdô- szentgyörgyön. Mezôségi, szilágysági, a vidékek jellegzetes dalaiból álló mûsorukat bemutatták március 15-én, nemrég pedig a Rákóczi hagyományôrzô csoportnak. Számos meghívást is kaptak, azonban ezeknek az anyagiak szabnak határt. Néhány családból hárman, négyen is tagjai az együttesnek, igen költséges lenne egy-egy kiszállás számukra.

Tavaly felmerült egy alapítvány létrehozásának az ötlete, ami aztán Sincai- Sámsond Egyesület név alatt valósult meg. Elnöke Pánczél Csaba, aki jelenleg a helyi tanács tagja is, Fekete Gyula és Pánczél Vilmos alpolgármester pedig igazgatótanácsi tagok. Amint az elnöktôl megtudtuk, egyik fô céljuk a magyarság összefogása, másrészt pályázni is szeretnének, elsôsorban a citeracsoport támogatására: a turnék szállítási költségeire, valamint különféle felszerelésekre.

Székelykál, mely már 1332-ben a marosszéki szentegyházas helységeink között jelenik meg, 2005. július 2-ára falutalálkozóra hívja a helységben élô, valamint a közelebbrôl vagy régebben elszármazott szülöttjeit is. Várja mindazokat, akik szívben és lélekben kötôdnek a Semerôs, Kecskés, Borsos, Kismezô, Dajnád és Cserealja hegyek ölében "regényes helyen fekvô" faluhoz.

Székelykál ôsrégi marosszéki település, mely megôrizte székely-magyar jellegét napjainkig, bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte is kíméletlenséggel, pusztítva lakóit, szellemi és anyagi értékeit. A helység lakóinak volt azonban bátorsága és ereje eltakarítani az üszköket, feláztatni a könnyeket, begyógyítani a sebeket, átlépni a megosztó vallási-szellemi árkokon, elfogadni és tisztelni a vallási másságot. Ma is azzal a meggyôzôdéssel élnek, hogy Isten dicsérete három templomban, de szép magyar nyelven fog hangzani Székelykálban a jövôben is.

A helység a XVII. században vásártartási jogot nyert, és kiváltságos faluként elindult a városiasodás felé. A XVIII-XIX. században járási központként kedvezô körülmények között remélhetett elôrehaladást, ha hatalmasabb erôk nem gátolták volna ebben a két világháború között, majd a II. világégés után is.

A falutalálkozó régi adósságot kíván törleszteni azzal, hogy felavatja az I. és II. világháborúban elesett székelykáli hôsi halottak emlékmûvét, kopjafáját. Ugyanakkor a falu történetének rövid ismertetése, könyvbemutató, fényképkiállítás és mûvészi mûsor, illetve táncmulatság fûszerezi a találkozó programját.

Közös kesergésre vagy a helység jövôbeni sorsát is egyengetô tanácskozásra, közös gondolkodásra telik majd a falutalálkozótól? A helység kultúrotthonában "a falu múltjáról, jelenérôl és jövôjérôl" beiktatott kötetlen beszélgetéstôl a szervezôk azonban mindenképpen az elôrelépés körvonalazódását remélik.

A falutalálkozó érzelmi töltete jelentôs. A találkozó élménye örömmel tölti be szívünket, erôt ad és tudatosítja bennünk, hogy összetartozunk - vallják a szervezôk. A nyitottság és összefogás vállalása, a székely hagyományok szerinti "kaláka" meghirdetése remélhetôleg elnyeri a falutalálkozó támogatását.

Az egyes ember hangja erôtlen. A "kaláka" ereje éppen abban rejlik, hogy egy közösség akarását, összefogását testesíti meg, felerôsítve, megsokszorozva az egyén erejét. Az egykori székely házak építésének, a hagyományos székely állattartás és mezôgazdálkodás nehezebb munkálatainak elvégzéséhez biztosított a kaláka erôt. Az összetartozás, az összefogás az egyetlen kiút Székelykál felemelkedéséhez ma is.

Amint Székelykál szülöttje, a falutalálkozót meghirdetô dr. Ágoston Albert, a Marosvásárhelyi Református Kollégium, illetve Bolyai líceum diákgenerációinak nemrég elhunyt Berci bácsija írja: "Várunk hát testvérünk, számítunk jöttödre,/ Meglásd, nem bánod meg, emlék lesz örökre".

A COMMUNITAS Alapítvány magyar nyelvû könyvek kiadásának támogatását célzó, 2005-ben meghirdetett pályázatának második szakaszában az alábbi, kizárólag romániai magyar szerzôk által írt eredeti mûvekkel lehet pályázni:

1) - szépirodalmi mûvekkel;

2) - az önismeretet szolgáló néprajzi, történelmi, helytörténeti, szociográfiai jellegû alkotásokkal;

3) - irodalomtörténeti és -elméleti mûvekkel;

4) - a romániai magyar képzômûvészeket és képzômûvészeti alkotásokat bemutató mûvekkel;

5) - filozófiai, szociológiai mûvekkel;

6) - kötetben még kiadatlan publicisztikai jellegû írások gyûjteményével;

7) - önéletírásokkal és visszaemlékezésekkel;

8) - útirajzokkal, útikönyvekkel, helységismertetôkkel.

A pályázaton kiadók, illetve kiadási joggal rendelkezô kulturális mûhelyek, egyházi szervezetek, alapítványok, társadalmi szervezetek vehetnek részt.

A pályázat lebonyolítására a Romániai Magyar Könyves Céh (540520 Marosvásárhely, Paltinis u. 4, tel./fax: 0265 256448, e-mail cím: mentorlyra@rdslink.ro) kapott megbízást.

Beküldendô a pontosan kitöltött pályázati ûrlap és a szerzôvel vagy jogutóddal kötött szerzôdés, amelyekhez csatolni kell az egy oldalnál nem hosszabb tartalmi ismertetôt és a kész (megszerkesztett) kéziratot.

A pályázatok beküldhetôk postán legkésôbb 2005. július 4-ig (postai bélyegzô dátuma), vagy leadhatók személyesen 2005. július 6- július 8. között 14-17 óráig a Transilvaniei 1/2. címen.

Ûrlapok az RMKC-tôl igényelhetôk, valamint letölthetôk a www.rmdsz.ro/communitas honlapról.

A beérkezett pályázatokat az alapítvány által kinevezett kuratórium bírálja el.

A Magyar Televízió Heti mozaik címû mûsora négy hónapja csatlakozott a Csángó-Magyar Szövetség keresztapaprogramjához, és jelképesen örökbe fogadta a 12 éves Gyurka Ramóna Szimónát.

A sors úgy hozta, hogy a "keresztleány" társaival egy magyarországi táborozáson vett részt, így a mûsor vezetôi az egész csapatot meghívták a hét végén a fôvárosba. A 26 gyermek és öt kísérôje Külsôrekecsinbôl és Lészpedrôl érkezett, és Budapesten megtekintették a Parlamentet, a Magyar Televízió székházát, valamint ellátogattak az Állatkertbe, majd strandolás zárta a programot.

A csángó fiatalok az MTV épületében a stúdióban nézték végig a déli Híradót, majd Nagy Judit mûsorvezetôvel beszélgettek, és ismerkedtek a stúdió technikai berendezéseivel. A Heti mozaik munkatársai a jövôben is szeretnék fenntartani kapcsolatukat Ramónával, komolyan véve a maguk választotta keresztapai szerepkört.

Figyelô

Gyermekeink csillogó szeme, azon túl, hogy elvarázsol és büszkeséggel tölt el, sok titkot és megválaszolatlan kérdést is tartogat. Van-e bennünk elég felelôsségérzet és bátorság, hogy ezekbe a szemekbe nézve már a tekintetünk is biztos választ sugározzon? (Sebestyén Péter) * A létszámkeretünk 20 alkalmazottat irányoz elô az erdôszentgyörgyi rendôrségen. A közbiztonsági részlegen öten vannak, egy tiszt foglalkozik a bûnügyek kivizsgálásával, egyik kollégánk, aki jelenleg ideiglenesen a megyei rendôrségre van áthelyezve. A bûnügyekkel heten kellene foglalkozzanak a bírói testület védelménél, de itt csak ketten vannak. Van három szolgálatos tiszti állás, ami nincs betöltve, és van egy titkári állás. Bár város vagyunk, nincs forgalmi osztályunk. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni úgy, hogy átcsoportosítjuk a bírói testület védelmére alkalmazott személyzetet, hiszen történnek kisebb koccanások, kihágások, amelyek nem feltétlenül igénylik a nagy szakcsoport kiszállását. Tavaly júliusban több fiatalt kaptunk, s a régiek bevonásával megszerveztük az éjjeli szolgálatot, így egyszerre két rendôr ügyeli éjjel a város biztonságát. És természetesen vannak még a csendôrök is. (Petras Vasile fôbiztos - Székely Ferenc interjúja) * Augusztus 7-14. között tábort szerveznek Bözödön mûkedvelô színjátszók részére. Benevezési díj 200.000-300.000 lej, ebbôl fedezik az oktatók tiszteletdíját. Jelentkezés Kovrig Magdolna tanárnônél az 578-7200-as telefonon. (ERDÔSZENTGYÖRGYI FIGYELÔ, 2005. június)

Október 29-én ünnepli megalakulásának félszázados évfordulóját az erdôszentgyörgyi líceum. Az alkalomra tervezik a névadó ünnepséget is - Rhédey Claudia grófnô mellszobrának felállításával a kastély elôtti parkban. Alkotója Székely József, erdôszentgyörgyi származású, Székelyudvarhelyen élô szobrász-tanár. A Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület emlékkönyv megjelentetését tervezi az ötvenéves jubileumra. Ezúton is kéri mindazokat, akik az iskolához fûzôdô emlékeiket szeretnék megosztani másokkal is, írásaikat juttassák el legkésôbb augusztus 15-ig az Erdôszentgyörgyi Figyelô címû helyi lap címére (547535 Erdôszentgyörgy - Sângeorgiu de Padure, str. Nicolae Balcescu 13). Az ünnepségre szeretettel várnak minden egykori erdôszentgyörgyi diákot. Jelentkezni az iskola titkárságán lehet a 0040-265-578306-os telefonon, vagy Kovrig Magdolna tanárnônél, a 0040-265-578720-as számon.

A Bözöd-patak völgyében fekvô Bözöd közigazgatásilag Erdôszentgyörgyhöz tartozik. Koncz József író, kutató és Bözödi György történész szülôfalujába tizenkét kilométeres köves út vezet, amelynek javításához az elmúlt hét folyamán fogtak. A faluban az 1992-es népszámláláskor 780 személyt jegyeztek, ebbôl 745-en magyarnak, 33-an romának és 2-en románnak vallották magukat.

Hegyi László, Erdôszentgyörgy alpolgármestere minden szerdán (esetenként csütörtökön) tart fogadóórát a bözödi néptanács épületében. Elsôsorban föld- és területproblémákkal, tulajdonjogi kérdésekkel fordulnak hozzá az emberek, de van olyan is, aki családi gondjaira szeretne orvoslást találni - tudtuk meg az alpolgármestertôl.

A bözödiek igényt tartanának egy köztelefonfülkére, ennek létrejöttét a Romtelecom képviselôi szerint az akadályozza, hogy a telefonvonal nem bírná meg a terhelést.

Bözödön még nem létezik szervezett szemétgyûjtés, így a falu lakói egy kijelölt szemétdombra vihetik a háztartási hulladékot.

Orvosi ellátás

Bözödön négy éve létrehoztak a néptanács épületében egy rendelôt, amelyet nemrég csempéztek ki és bevezették a vizet. A faluba dr. Osváth Magdolna és dr. Barabás Kômûves Hajnal családorvosok járnak ki heti egy alkalommal.

Az erdôszentgyörgyi otthoni beteggondozó alkalmazottai május óta minden szerdán 8-12 óra között tartózkodnak Bözödön. A rendelôben 1-2 óráig fogadják különféle egészségügyi szolgáltatásokkal - vérnyomás-, cukorszintmérés - az érdeklôdôket, és ellátogatnak a nyilvántartott betegekhez.

Öt éve szervezték meg utoljára a bözödi falunapokat. Idén augusztus 20-21-én várják haza a településrôl elszármazottakat, "Ha elfáradsz a világban,/ gyere haza megpihenni,/ az öreg fák árnyékában/ szép idôkre emlékezni" mottóval.

- A falunapokra meghívtuk a francia Varades kanton képviselôit, akiket házaknál szállásolunk el - tájékoztatott Fazakas Lajos Levente unitárius lelkész. Bözödrôl egy tizennyolc fôs küldöttség március elején járt Franciaországban. Továbbá várnak Belgiumból és Magyarországról is látogatókat.

A kultúrotthonban lépnének fel a helyi iskolások, fiatalok, valamint a BÖDFIE (a helyi unitárius ifjúsági szervezet) mûsorukkal. A szervezôk két elôadást is terveznek, az egyik a mezôgazdasággal, másik a közösségi munkával lenne kapcsolatos. Nagy Pál Bözödi Györgyrôl írt könyvének bemutatójára is sor kerülne. A szombati nap bállal zárulna.

Augusztus 21-e a sportrendezvényeké és a vetélkedôké, amelyeknek a futballpálya lesz a helyszíne. A legjobb szakács címért a fôzôversenyen lehet majd vetélkedni.

Az elmúlt hét folyamán hozzáfogtak a kultúrotthon belsô javításához, a tervek szerint a munkálatokat július 1-jéig befejezik. Tavaly elkészült a konyha, és bevezették a vizet az épületbe.

A francia Varades kanton közel ezer dollárt adományozott három éve, amibôl húsz asztalt és negyven padot vásároltak. Két éve kilencszáz tányérra, több száz evôeszközre kaptak pénzt a belgáktól. Egy korondi vállalkozó a nagyterem és az elôcsarnok lambériázását vállalta fel.

A polgármesteri hivatal a belsô festés, ajtó-, ablakmázolás költségeit állja, mintegy negyvenmillió lej értékben. A nyílászárók festését közmunkával szeretnék elvégezni, amibe besegít Hegyi László alpolgármester és a hivatal alkalmazottai is.

Három hete az unitárius ifjúsági szervezetnek, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesületnek létrejött egy helyi szervezete, amit BÖDFIE-nek kereszteltek el, vezetôje Tordai Kinga. A fiatalok már több alkalommal találkoztak, ugyanis Berei Kálmán irányítása alatt a falunapokra aratótánccal készülnek. A szalmák falvában egy régi hagyományt szeretnének újból életre kelteni. Emellett zenés-verses mûsort is össze szeretnének állítani, amit a templomban adnának elô, valamint a tervek közt szerepel egy színdarab betanulása is.

A közel tizenöt tagot számláló egyesület vezetôje Tordai Kinga, és besegít Fazakas Lajos Levente is.

A Fazakas Angéla igazgatónô által vezetett Bözödi György Általános Iskola a lezárult tanévben nyolcvanhét diákot küldött vakációra. Az elemi osztályok közül a másodikat és a harmadikat vonták össze (így csak három tanítónôt foglalkoztat a tanintézmény), míg az 5-8. osztályban a hatodikot és a nyolcadikot. Az iskolában hat tanár tanítja a gyerekeket, ebbôl kettô szakképzett tanerô - tájékoztatott Fazakas Lajos Levente.

Idén nyolc nyolcadikos fejezte be az általános iskolát, viszont csak hatan jelentkeztek a kisérettségire.

Hat év után az iskola épületét sikerült az ôsz folyamán kimeszelni - tudtuk meg Hegyi László alpolgármestertôl. Tavaly a tanintézmény a megyei tanfelügyelôséggel közösen világbanki pénzre pályázott. A projekt a vízhálózat, fürdôszoba és a fûtéshálózat felújítására, elkészítésére vonatkozott.

Nemrég egy újabb pályázatot nyújtottak be a Pedagógusok Házával közösen, amelyben hatezer dollárt igényelnek egy francia terem elkészítésére. A pénzbôl továbbá három számítógépet kívánnak venni, valamint egy francia nyelvtanárt is alkalmaznának. Az önkormányzat önrésze ebben a projektben tíz százalék. Bözöd szoros kapcsolatokat ápol a francia Varades kantonnal, éppen ezért gondolták fontosnak egy ilyen szakterem berendezését. Az iskolának a külföldiek támogatása révén vásároltak számítógépet, nyomtatót és fénymásolót.

Egy belga vállalkozó, cserkészcsapat-vezetô házat vásárolt a faluban. Az épületben szállodát szeretne kialakítani. A belga befektetô táborok szervezését tervezi, a helyi lakosságot az alapélelmiszerek felvásárlásával támogatná.

Fülöp László szüleitôl örökölte a méhészet hagyományát. Az apa hetven-nyolcvan méhcsaládját mostanra 150-re bôvítette.

A harminckét éves gazda már sok mindenbe belevágta a fejszéjét. Privatizálta a tsz kovácsmûhelyét, aztán a méhészkedésben látott fantáziát, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel is foglalkozott. A 90-es évek elején felélénkült piac jó idôket hozott a gazdára, traktort, autót, házat, területet vásárolt, mára azonban igen leesett a méz ára, így arra kényszerült, hogy a gépkocsikat eladja. A kínai méz behozatala következtében idén a nagybani lerakatokban ötvenötezer lejt fizetnek az akác- és harmincötöt a vegyes mézért, míg a tavaly akár 115.000 lejt is megkaphattak kilójáért.

A százötven méhcsalád két méhkaptárban él, az egyik elavult, hátulról kezelôs, míg a másik az uniós normákat követi (ezt két éve vásárolta), ez az úgynevezett felülrôl kezelôs. A kaptárak abban is különböznek, hogy más a lépek mérete, az utóbbiak úgy vannak kialakítva, hogy vándorméhészetre is alkalmasak.

Fülöp László állóméhészetet folytat, méztermeléssel és családeladással egyaránt foglalkozik. A vándorméhészet jövedelmezôbb lenne, vallja a gazda, ennek viszont az az akadálya, hogy drága az üzemanyag, és van egy kis gazdasága is a házak körül, amit nem tud felügyelet nélkül hagyni.

A méheket évente három kezelésnek veti alá, egy-egy kezelés hárommillió lejt emészt fel. Idén az atkák miatt két méhcsalád pusztult el. Tavaly 1,5-2 tonna mézet pergetett ki.

Hétköznap látogattunk el a Bözödi-tóhoz, a nyári verôfényes nap azonban kicsalogatott néhány sátorozót, és akad olyan is, aki a horgászásban leli örömét.

Keresztes Ferenc évek óta jár ide. Ponty, kárász, süllô, harcsa, dévérkeszeg él itt. Régebb paducot és domolykót is lehetett fogni, mára ezek kihaltak, mivel a süllô kiirtotta ôket - tudjuk meg a szakavatott horgásztól, aki még elárulja, hogy a horgásznaptár szerint az aznapi fogásnak jónak kellene lennie, mivel telihold volt és a légnyomás is ideális. Fontos a jó, könnyû felszerelés, avat be a további titkokba, csalinak csontkukacot, vörösgilisztát és cukkot használ. A horgászást azért kedveli, mert nagyon pihentetônek tartja, leköti, és ha még fog is valamit, a dolog még érdekesebbé válik.

Augusztus közepén Bözödi Napokra gyûlnek össze a település lakói, az innen elszármazottak. Miért van szükség ilyen jellegû rendezvényekre, miben látják a falunapok lényegét? - tettük fel a kérdést.

Incze Lajos, 70 éves, nyugdíjas: - Bözödöt turisztikai központtá szeretnénk alakítani, vonzereje abban áll, hogy a közelében található a tó, a szalmafonás hagyománya is sok turistát csalogat ide. Múzeum létrehozását is tervezzük. A falunapokra viszont nem csak a turistákat várjuk, hanem azokat is, akik innen elszármaztak. Ez jó alkalom a találkozóra, az összejövetelre, az ünnepre.

Kádár József, 28 éves, vállalkozó: - Nagyon fontosnak tartom egy ilyen rendezvény létrejöttét, hiszen ez egy próbálkozás a falu összefogására. Bár kétlem, hogy sikeressé válna, hiszen a falubeliek nagyon el vannak egymástól hûlve. Öt évvel ezelôtt nagyon sokan hazajöttek. Augusztus a mezôgazdasági munkálatok ideje, ennek ellenére várhat a szénarakás és a kapálás is egy napot.

Fülöp Tünde, 33 éves, tanítónô: - Egy ilyen találkozó lényegét abban látom, hogy összefogja az itt élô embereket, az innen elszármazottakat. Reméljük, sokan eljönnek majd. Március elején Franciaországba látogattunk, a franciák a falunapokra jönnének, családoknál szállásoljuk el ôket. Emellett Bözödöt kis turisztikai központtá szeretnénk alakítani, ne csak a tó vonzza a kirándulókat, hanem a falunkba is látogassanak el.

Vass Erzsébet, 47 éves, kiszolgáló: - Bözödi születésû vagyok, viszont sokáig Udvarhelyen éltem, két éve költöztem vissza a faluba. A Bözödi Napok lehetôséget nyújtanak az ismerkedésre, barátságok kötôdésére. Sokan laknak külföldön, hazalátogatva barátokat hoznak, így ismertetik meg a falut. A rendezvény programjában remélhetôleg lesz néptánc és valamilyen szórakoztató mûsor, és a szervezôknek ajánlanám, hogy egy szalmakiállítást is hozzanak létre.

Marosi Gizella, 61 éves, nyugdíjas: - Bözödön születtem, 70-96 között Udvarhelyen éltem. 1996 óta lakom itt újból. Két gyerekem és a családjaik Udvarhelyen laknak, az öt éve megszervezett falunapokra viszont összegyûlt itt az egész család. Emellett régi barátokkal is találkoztunk, olyanokkal, akiket éveken keresztül nem láthattunk.

Török Ernô halálára emlékeztetek, aki negyven évig volt Nyárádszereda lelkésze és esperese hosszú ideig. Ide jártak sok éven át az esperesi hivatal köréhez tartozó református lelkészek megbeszélésre, lelki eszmecserére. Ez külön és együttes érdeke volt a résztvevôknek… Török Ernô Halmágyon született, amely nagyközséget egy Olton keresztüli hosszú híd - akkor még fahíd - kötött össze Sárkánnyal, a nagyvárosnak is beillô településsel, amely nem messze volt Fogaras városától, ahová már akkor a svédek által épített betonút vezetett a civilizáció: Brassó, Fogaras, Nagyszeben irányába… A negyvenéves öntudatos szolgálat azonban idekötötte Nyárádszeredához, ahol gyökeret vert, ahol szárba szökkent, majd koronát hajtva megcsaládosodott, elindult a hosszú, küzdelmes lét útján. Ez szó és tett együtteseként s hajtóerôként szolgált a család jövôjét illetôen.

Mindezek tetejébe még rájött egy, a mindennapi emberek számára nem ismert, nagy jelentôségû, világtörténelmû, tudományos, kulturális tényezô, amelyet én mint résztvevô ismertetek.

A hatvanas évek elején Szeredába látogatott a debreceni egyetemen tanító dr. Tóth Béla, aki annak idején Székelyudvarhelyen tanított minket, kollégiumi diákokat magyar nyelv és irodalomra, valamint latinnyelv-ismeretre. Felidézte a múltat a volt itteni tanítványokkal. Így történt meg, hogy engem is meghívtak dr. Sikó Zoltán ügyvéd úr lakására a nagy találkozóra. Itt megvitattuk a Romániában, Európában s a világban történteket. E beszélgetések, viták során egy óriási, sokatmondó ötlet robbant ki belôlem, mégpedig a nagynevû, híres és sokoldalú tudós: Orbán Balázs hírnevének megörökítése világra szólóan, de hogyan? Én tudtam azt, hogy a református papok, lelkészek járják a Nyugatot, mindannak ellenére, hogy a diktatúra keserû tényként mûködött, de áthághatóságát mindenben nem lehetett megakadályozni…

Ezt tudva, egy hoppra jött a világra szóló ötletem, hogy feltegyem a megvalósítónak, illetve a megvalósíthatónak tûnô problémát kivitelezésre, mégpedig úgy, hogy közös összefogással vágjunk bele az Orbán Balázs- kötetek kiadásába. A közös vállalkozással egyetértve megkezdôdött a folyamat logikus célirányossága, életre váltása. E megbeszélés meghozta a várva várt gyümölcsöt, ha évek múltán is.

Egyik nap éppen Vásárhelyre indultam, a levéltárba. Török Ernô esperes úr megállt a kocsijával mellettem, s megkérdezte, hová megyek, én megmondtam. Ô pedig azt mondta: Ülj be, Zsombori, hogy mondjak egy nagy újságot. Nyugaton kiadták az Orbán-köteteket, amelyekért te annyit harcoltál velünk együtt Sikó Zoltán ügyvéd úr lakásán, dr. Tóth Béla egyetemi tanár, volt református kollégiumi tanár meg Török Ernô református esperes személyében.

Aztán következett, hogy Magyarországon is kiadták, késôbb azonban csak úgy lehetett a szomszédos országokba becsempészni, hogy leleményes emberek mosószeres dobozokat kiüresítettek és a köteteket belehelyezték, mosóporral álcázva. Az ötletes sepsiszentgyörgyiek úgy jártak el, hogy a két kötetet füzetekre bontva, vidékenként kezdték nyomtatni, így könnyen vihette az olvasó a vidék megismerésére. Az ötletük bevált. A nyomdájuk mûködését megirigyelték a rosszakarók, a nyomdát felrobbantották, a szabotázs helyrehozása sokba került, de sikerült végezetül a tervük, újraindult az Orbán Balázs-füzetek kiadása, így milliók számára világraszólón a siker nagyméretû tudományos, szellemi eszközként terjedhet a nagyvilágban, ahol megrendelôink élnek…

Nyárádszeredából:

Zsombori Dénes tanár

Az ember értéke nem a jó napokban, hanem a szükség és nehézségek kohójában mutatkozik meg igazán. (A. Läple)

1959 tavaszán és nyarán Nagyszentmiklós városa környékén, Szemlakon, Perjámoson és Magyarpécska határában árkokat ástunk, vízvezetéket a termôföldek és a rizstavak részére. A rizstavak létesítése kemény fizikai munkával járt, amit az állam a munkaszolgálatos katonákkal végeztetett el.

Itt ismertem meg Benci barátomat, aki magas növésû, kemény kezû legény volt.

Civilben a kovácsmesterséget gyakorolta. Talán azért került a munkaszolgálatosokhoz, mert egy kis mûhelye volt az apjának egy Homoród menti kis faluban. Így értékelte a kommunista rendszer a szorgalmas munkásembert, azt, aki vitte valamire. Munkaszolgálatos katonának nagyjából azt hívták be, aki valamiért a rendszer feketebáránya volt. Én magam akkortájt halálos bûnt követtem el a pártállam ellen, mert visszaadtam a párttagság- jelöltségi könyvemet. Ezért a tettemért sokáig, a technikusi diplomámat mellôzve, évekig a hangszergyárban munkásként dolgoztam. Innen hívtak be munkaszolgálatos katonának. A nehéz fizikai földmunka, az a 3 köbméter árok kiásása nemcsak az izmaimat, hanem a csontjaimat is igénybe vette, igen fájtattam a karomat, derekamat, vállamat. A gondviselô Isten mellém egy csoportba rendelte Bencit, aki reggeli ébresztôkor jó reggelt adjon az istent köszönt nekem. Az elsô csákányvágást a kemény földbe és azzal kezdte "Jó Isten, segíts!". Önzetlenségét én szakállas viccekkel honoráltam. Egy esetre jól emlékszem, mesterségbeli viccet mondtam neki. "A kovácsmester oktatta az inast: én most ezt a tüzes vasat az üllôre teszem, s a fejemmel intek és te jó erôsen ráütsz. Az inas ekképpen cselekedett, és a mestert betört fejjel a kórházba szállították." Nagy volt a hatás.

A kapitány állandóan a munkálatokat figyelte, és egy bottal a csizmája szárát ütögette. Odakiáltott: "De ce stai, soldat?" Hozzánk sietett, mire Benci felugrott, de vörös volt a kacagástól. A kapitány rákiáltott "Putoarea dracului!" Benci azt válaszolta szelíden "Nu sunt puturos", és a lapáttal mutatta, hogy milyen sokat dolgoztunk addig. A kapitány össze-vissza kiabált, hogy ingyen esszük az állam kenyerét, nem itt, hanem a börtönben lenne a helyünk. Mire Benci felém fordult, és azt mondta: "Mondd meg a kapitány elvtársnak, hogy az ember nem egy napra való." Mikor ezt nyers fordításban megmondtam a tisztnek, még mérgesebb lett. "Am eu grija de voi!" - mondotta, és indulni akart, de egy földrögben megakadt a lába és a földhányásról hanyatt esett.

Benci azonnal a nagy kezét nyújtotta feléje és könnyedén felrántotta a földrôl a tisztet. Meg kell adni, hogy ez a gyors segítség igen megváltoztatta a kapitány véleményét rólunk.

Mindent összegezve, nehéz volt a lapátos munka, egy- másfél hónap után belejöttem, nem fájt semmim sem. Most civilben, 70 éves korban szinte szórakozásnak tûnik az ásás, kapálás, kaszálás.

Tehát igaz az a népi bölcsesség, hogy minden rosszban van valami jó. A munkaszolgálatos katonaságnál megtanultam a kemény munkát, és az igazi barátot becsülni. Értesültem nemrég róla, hogy az én Benci barátom az örök otthon nyugalmába költözött. Búcsúzóul vonzó, barátságos, önzetlen egyéniségét, amíg élek, soha el nem felejtem. Azt kívánom neki, hogy Jakab Ödön kedves verse szerint az égiek is csak jót adjanak neki. Úgy legyen, ahogy a költô elképzeli: Székelyünknek lelke, mikor mennybe felment,/ Szent Péter megkérdi: Kend micsoda szerzet?/ S egy minutát sem kell, hogy tovább kint álljon,/ Mihelyt meg-mondotta, hogy - Székely instálom.

Farkas Domokos, Szászrégen

A kérdés az, hogy mirôl beszélünk: nyugdíjemelésrôl, a gazdaság támogatásáról, ösztöndíjakról, gyógyszertámogatásról és sorolhatnám a Vásárhelyi Napokig.

A nyereség dönti el, hogy érdemes-e valamit megszervezni. Kik a nyertesek? Az akciót végrehajtó urak. Kik a vesztesek? Azok, akiknél nagy baj nincs! A Vásárhelyi Napok vezetôsége itt nem emlegeti a nincs szót. Itt van pénz, akarat, mert az haszonnal jár. És ez minden.

Miért nincsenek szegénységgel járó napok? Azért, mert a nincsnek, a szegénységnek nincsenek nyertesei, csak vesztesei vannak. Miért nem állítanak ki munkanélkülieket, kevés nyugdíjt élvezôket, betegeket, elesetteket, akiknek nem jut pénz a nyugdíjrendezésre, hajléktalanokat? Azért, mert erre nem tettek félre pénzt. Miért? Azért, mert ezek nem zsákmányt hozó tevékenységek.

Miért nem veszik észre, számba azokat is, akiknek örömük van a kukában megtalált kenyérhéjban is? Az lenne az igazi vásárhelyi nap, ha a gazdagságot szembeállítanák a nincstelenséggel. A munkanélkülit a demokrácia elszánt vezetôivel, akik már hiányt nem szenvedhetnek.

A gyermekek Amerikába mennek, hogy pénzt keressenek a továbbtanuláshoz. A szülô az utolsó könnyét is elsírja utánuk. Tudják, hogy ott minden alantas munkát kipróbálnak, amitôl eddig megkímélte ôket az élet, de itt még az sem akad.

A mezôgazdaságot már nem is emlegetem. Azt a kollektív úgy elintézte, hogy a föld száz év múlva sem lesz aranyvaluta. A parasztember valaha úr volt a maga határán, az aranykalászos búzaföldjén. Okosan mûvelte és eredményesen.

A buták megirigyelték a gazdaember erejét, munkabírását, okos tevékenységét, foszlós kalácsát. Azt remélték, hogy a föld, ha van, csak úgy magától ontja a termést. Nem ezt tette. Megölték a falut, az okos gazdát, a földet. Gyermekei szétfutottak, munkáját megterhelték, a gazdaembereket eltemették. Akik még maradtak - kevesen -, a végüket járják. Újak nem születnek. Az országot még akkor tönkretették és visszaadták a földet. Mindent megtettek, hogy a földet elvegyék, a mezôgazdaságot tönkretegyék. Mindent megtehetnek, mert a fiatalságnak nem kell a föld. Itt egyre nagyobb a kilátástalanság, kétség, emberhiány, erôfeszítés. Ezt mi tettük, mi, emberek. A falut kellene kiállítani, és megmutatni, hogy mit tett a butaság és a gonoszság. Most még nehezebb, mert kihaltak a falvak. Meghaltak a kiváló, önerôbôl kitanult jó mezôgazdászok, a jó munkásokkal együtt. Mi maradt itt? A tönkretett, parlagon heverô földek egy-egy idôs, régi földjét szeretô emberrel. És ezzel a közmondással: "Nagy baj a nincs!"

Kali Ágnes

2005. június 25-én Tordaszentlászlón, a helyiek kitûnô szervezésében került sor a 16. kórustalálkozóra. A mûsorfüzet bevezetôjében Boldizsár Zeyk Imre - a rendezvény egyik fô mozgatója - világosan megfogalmazta a találkozóra összesereglô 25 kórus ottlétének értelmét: Szent László felismerte, hogy csak a szellem, a lélek, a nevelés a fô, utána jô minden egyéb a földön. Az istentisztelet méltósága, a Szent László-szobor elôtt tisztelgôk lelki-érzelmi emelkedettsége, a színpompás kalotaszegi ruhák, a helyiek ôszinte kedvessége biztosították a rendezvény sikerének kereteit.

Marosvásárhelyrôl két kórus vett részt a találkozón (nem elôször, és reméljük, nem utoljára): Murár Mária tanárnô vezetésével az alsóvárosi református egyházközség vegyes kara nyújtott emlékezetes élményt a jól kiválasztott zenedarabokkal, a kulturált elôadással. A kövesdombi református Halleluja kórus Derzsy Éva irányításával többek közt Händel-, Birtalan-melódiákat szólaltatott meg kiváló érzékkel. Mindkét kórus megérdemelt sikert aratott.

Mindenki gazdagabb lett a találkozás napján. Jövôre is lesz Szent László-napi éneklés - ígérték a szervezôk. Maros megyébôl a két említett kórus mellé hátha felzárkózik egy ifjúsági kórus is.

Farkas Ernô

Június 17-én, a Cuza Voda utcai piac melletti ELDI kenyérüzletben vettem egy 20.000 lejes kenyeret. Kedves arcú magyar lány szolgált ki.

Én a pultra letettem egy 50 ezrest és ô szeletelte a kenyeret. Közben a pultra tette a visszajáró 30 ezret. Én sietve eltettem a kenyerem és távoztam. Otthon rájöttem a hiányra, ti. a piacon több mindent vásároltam.

Másnap, vasárnap újra a piacon jártam és kijövet gondoltam, benézek az ELDI üzletbe, hátha emlékeznek az esetre. Belépve az üzletbe, a lány mosolyogva rám nézett, de már nyúlt is a pénzes fiókba. Én nem akartam feltûnést kelteni, mert az üzlet tele volt vásárlókkal, diszkréten intettem, hogy jöjjön a pult végéhez. Jött is azonnal, lobogtatva a kezében a három darab tízezrest, mondván, hogy "én kiáltottam a bácsi után, de nem tetszett hallani".

Én sokkal többre értékelem azt, hogy még ilyen lelkiismeretes, becsületes egyének is vannak, mint azt, hogy megkaptam az elveszettnek hitt pénzem.

Tisztelettel:

P. Albert, Marosvásárhely

Nagyon felháborítóak ezek a fizetnivalók, a számlák állandó emelése. A kábeltévé alig volt 220.000 lej, júniusra már 260.000 lej. A gázért mint bérleti díjat 140.000 lejt vesznek el a havi fogyasztott díjon felül. És még jön a többi számla emelése. Mindent az euróárfolyam szerint. Tehát értse meg a kedves újságolvasó, fizetünk dollár, euróértékben, kapunk román lejben nyugdíjat és fizetést. Hogy nem értik meg már egyszer a felsô szervek, hogy a fizetéseket, nyugdíjakat euróértékben kellene sz&aac