Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nem mi mondjuk, Emil Groza, a megyei tanács alelnöke jelentette ki nyilvánosan, a román árutôzsde Maros megyei kirendeltségének megnyitóján: a közbeszerzési tenderek 99%-ában a döntés meghozatalát szubjektív megfontolások befolyásolják. Az alelnök a meghamisított (trucate) szót használta, mi valamivel finomabban fogalmaztunk, a lényeg azonban ugyanaz.

Ha nem is állapított meg ilyen számbeli arányt, ugyanezen a rendezvényen Ciprian Dobre prefektus szokatlanul kemény hangvételû beszédében ugyanezt a jelenséget ostorozta. Nem elfogadható - mondta a prefektus -, hogy a gyógyszerraktárakban tablettánként több millió lej értékû speciális gyógyszerek vannak, a kórházakban viszont nehéz a legalapvetôbb gyógyászati anyagokhoz, kötszerekhez, gumikesztyûkhöz stb. hozzájutni.

Persze, mindketten politikusok is, így abban az összefüggésben, hogy az Európai Unió csupán néhány napja figyelmeztette Romániát a korrupció elleni fellépés megszigorításának szükségességére, beszédük érthetô. Az sem mellékes, hogy az árutôzsde kirendeltségének megnyitása olyan átlátható közbeszerzési módszer alkalmazását teszi lehetôvé, amely lényegesen csökkenti a - fogalmazzunk így - befolyásolt döntéshozatalt, így megnyitásakor ez az üzenet volt politikailag indokolt. Ami viszont a közpénzek sorsáért - s ebbôl következôen a közintézmények mûködésének minôségéért - aggódó állampolgárt érdekli, az az, hogy ezzel akkor most már tényleg véglegesen lezárható az elôre eldöntött tenderek, a sötét hátterû üzleti-politikai összefonódások kora? Az árutôzsde felépítésénél és jogi hátterénél fogva olyan eszköz, amely, ha nem is zárja ki teljesen, a minimálisra csökkenti a tenderekkel való mismásolás lehetôségét, ezért az a prefektusi felszólítás, hogy ezentúl a megye dekoncentrált intézményeitôl elvárja, hogy beszerzéseiket az árutôzsdén keresztül bonyolítsák le, mindenképpen pozitív fejlemény. Tekintve azonban, hogy a kiírást továbbra is emberek szövegezik, s általában ugyanazok, akik az eddigieket is (amelyeknek eredményeit Emil Groza szerint 99%-ban meghamisították), mégis marad némi fenntartás, hisz ugyan ki állította meg eddig a prefektust vagy a megyei tanács felelôs tényezôit, hogy a közbeszerzés tisztaságára árutôzsde nélkül is odafigyeljenek?

Ilyen körülmények között pedig még kevésbé (vagy éppenséggel nagyon is) érthetô, hogy az árutôzsde kirendeltségének megjelenése többeknek nem okoz örömöt, mi több, a legcsekélyebb szándékuk sincs szolgáltatásait igénybe venni. Kifogást, magyarázatot lehet találni, s úgy, ahogy a minisztériumok hivatalnokai - mint Mircea Filipoiu, az árutôzsde elnöke - továbbra is fontosabbnak tartják egy közbeszerzés esetén saját érdekeiket a közjónál, ez a helyi hivatalnokoknak sem esik majd nehezére. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester máris kijelentette, a tôzsdének "elôször ajánlatokat kell felmutatnia". Pedig Marosvásárhely közbeszerzési mûveleteire igencsak ráférne egy kis transzparencia!

Tegnap reggel a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu utcán haladt az MS-03-YEC forgalmi rendszámú Dacia személygépkocsi, nem állt meg a Iuliu Maniu utcával való keresztezôdésben a STOP jelzésnél, s ütközött a Hadsereg tér felôl érkezô személyautóval. A balesetben a "vétkes" kiskocsi áttörte a védôkorlátot, s a Poklos-patak medrébe zuhant. A szabálytalankodó gépkocsivezetô könnyebb sérüléseket szenvedett.

Az Európai Bizottság legkésôbb 2006 tavaszán eldönti, hogy elhalasztja-e vagy sem Románia és Bulgária EU-csatlakozását, ha a két ország nem teljesít megfelelôen az integrációs folyamat során, idézi az AFP Olli Rehn bôvítési biztos hétfôi nyilatkozatát.

Rehn aggodalmának adott hangot az EU-bôvítés folyamatának megszakítása nyomán esedékes veszélyekkel kapcsolatban, különösen a balkáni térségben, de hozzátette, az uniónak "meg kell találnia a ritmust" a tíz új tagállam 2004-es csatlakozása után.

"Ha az unió tétovázik a nyugat-balkáni országok (Horvátország, Szerbia-Montenegró, Bosznia- Hercegovina, Macedónia és Albánia) hosszú távú csatlakozásának perspektíváival kapcsolatban, pozitív stabilizáló befolyásunk súlyosan sérül egy olyan pillanatban, amikor a Koszovó leendô státuszával kapcsolatos tárgyalások nagyon nehéz szakaszba jutnak" - mondta Olli Rehn.

A kormány szeptemberben felelôsséget vállal a parlamentben a decentralizációról és a közigazgatásról szóló törvénycsomagért is, jelentette be Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter vasárnap délután Kolozsváron.A törvénycsomag hét jogszabálytervezetet tartalmaz, ezek egyik újdonsága az, mondta Blaga, hogy a megyei tanácsok többé nem fognak költségvetési pénzeket osztani a helyi önkormányzatoknak, ezáltal pedig megszûnik a pénzügyi források elosztásának egyik politikai eleme.

"Megszûnik a megyei tanácsok szerepe az önkormányzatok mûködésére szánt kormányzati pénzek elosztásában. Ezek az összegek közvetlenül a kormánytól érkeznek a helyi önkormányzatokhoz, hogy többé ne a megyei tanácsok politikai színezete befolyásolja a pénzek szétosztását" - mondta a miniszter. Hozzátette, a jelek szerint az SZDP polgármesterei is támogatnák a törvénycsomagot.

A közigazgatási és belügyi tárca vezetôje elmondta, a kormány szintjén létrejön egy mûködési alap, a szaktárcák szintjén pedig egy fejlesztési alap, míg a helyi költségvetések két szinten: egy mûködési és a fejlesztési költségvetésen alapulnak majd.

(MTI) Bill Clinton szerint be kell zárni vagy "rendbe kell tenni" a guantánamói börtöntábort.

A volt amerikai elnök a hétfôi Financial Timesnak azt mondta: "ideje, hogy elapadjanak" az amerikai haditengerészet kubai táborából érkezô, az ott ôrzöttekkel szembeni visszaélésekrôl szóló hírek.

Clinton szerint az, hogy a terrorgyanús személyekkel szembeni kemény bánásmód igazolható-e, annak megvizsgálásával dönthetô el, hogy e bánásmód nem áll-e ellentétben "az amerikai társadalom alaptermészetével". Ha igen, "azzal a terroristák máris átütô gyôzelmet értek el" - mondta az amerikai politikus a brit üzleti lapnak.

Clinton szerint két fô érv hozható fel az ôrizetesekkel szembeni visszaélések ellen. Az egyik az, hogy ha Amerika elhíresül e visszaélésekrôl, azzal saját katonáit sodorja még nagyobb veszélybe. Másrészt ha valakivel "elég keményen bánnak", az elôbb-utóbb úgyis azt fogja mondani, amit hallani akarnak tôle, abban a reményben, hogy akkor abbahagyják a kínzását.

Az utóbbi hetekben az amerikai kormánynak az Amnesty Internationallel is meggyûlt a baja Guantánamo ügyében. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete nemrég Londonban kiadott éves jelentésében azt írta: a Bush-kormányzat nemzetközi jogot sért azzal, hogy elutasítja a genfi konvenció alkalmazását a guantánamói foglyokkal szemben.

A jelentés szerint az Egyesült Államok "messze nem az emberi jogok érvényesítésének az a világbajnoka, amelynek beállítja magát".

Irene Khan, az Amnesty International fôtitkára az éves világjelentést ismertetô londoni sajtótájékoztatón "napjaink gulágjának" nevezte a guantánamói tábort.

EU-csúcs

(MTI) Miközben az Európai Unió alkotmányos szerzôdésérôl három héttel ezelôtt rendezett franciaországi és hollandiai népszavazások egyik tanulságaként az EU maga is a lakosság jobb tájékoztatásának fontosságát nevezte meg, a szombaton befejezôdött brüsszeli csúcstalálkozóval ékes bizonyságát adta, hogy továbbra is jobban szeret a nyilvánosság kizárásával, a kulisszák mögött egyezkedni.

Az uniós nyilatkozatokban évek óta rendre feltûnik, hogy a szervezet mûködését átláthatóbbá, a közvélemény számára világosabbá és érthetôbbé kell tenni. Ehhez képest a 2007-2013 közötti költségvetésrôl szóló tárgyalások meglehetôs titkolódzás közepette, a kulisszák mögött zajlottak, jelentôs mértékben kirekesztve a közvéleményt a történésekbôl - ráadásul a jelek szerint így is különösebb eredmény nélkül. Nem csoda, ha az állampolgárban ismét a mellôzöttség homályos érzete erôsödik fel - vélte egy újságíró a hét végén egy brüsszeli televíziós beszélgetésben.

Az alkotmány két alapító tagországban bekövetkezett elutasítását a hivatalos uniós nyilatkozatok is részben annak tulajdonították, hogy a lakosság nem kellôen tájékozott, tájékoztatott uniós ügyekben, és jelezték, hogy ezen változtatni kell. Az alkotmánnyal kapcsolatban hozott döntés egyebek között azért adott egyéves mérlegelési idôt, hogy a gondolkodási folyamatba és "széles vitába minden tagországban az állampolgárokat, civil társadalmat, szociális partnereket, nemzeti parlamenteket, politikai pártokat egyaránt bevonják".

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU állam- és kormányfôi tanácsának soros elnöke ezzel szemben a csúcs elôtti hetekben titokban tárgyalt a tagországok vezetôinek sorával - sok miniszterelnök úgy fordult meg Luxemburgban, hogy arról hivatalos közlés sem született -, s a megbeszélések részletei máig titokban maradtak. A csúcs legizgalmasabb óráiban - péntek estig - Brüsszelben jóformán teljes hírzárlat uralkodott. Amikor Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnököt ez idôszakban megkérdezték, hogy az állampolgárok a hallgatást érdemlik-e ebben a fontos kérdésben, azt válaszolta: "Az állampolgároknak az lenne jó, ha sikerülne megegyezni a költségvetésrôl". Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô szombat hajnali sajtótájékoztatóján a sajtó részérôl nyíltan kifogásolták, hogy a magyar delegáció a csúcs teljes ideje alatt semmiféle tájékoztatást nem adott a történésekrôl.

Az elmúlt hetek tanulságai azt mutatják, hogy az uniós vezetôk egyelôre keveset tanultak a leckébôl, amelyet a népszavazások adtak az átláthatóság hiányáról. Igaz mindazonáltal az is, hogy ennek megoldására éppen az az alkotmány lenne az egyik leghatásosabb eszköz, amelyet a francia és a holland lakosság már elutasított, és még néhány más tagállamban is rosszul áll a szénája. Az alkotmány "hivatott arra, hogy megfelelô választ adjon a bôvített EU demokratikusabb, áttetszôbb, hatékonyabb mûködéséhez" - erôsítették meg a vezetôk mostani közös nyilatkozatukban. A külsô szemlélô számára, az elmúlt hetek fejleményei nyomán, ez a mondat könnyen úgy tûnhet, mintha a kígyó a saját farkába harapott volna.

Április elején Szabó Károly RMDSZ- szenátor azért interpellált, hogy a Distrigaz privatizálásakor az illetékesek vegyék figyelembe, hogy annak idején, amikor bevezették a gázt a településekre, számos helységben a lakosság vagy az önkormányzat finanszírozta a gázvezetékek lefektetését. A szenátor szerint ezeket a befektetôket résztulajdonosoknak kell tekinteni, mert méltánytalan lenne, ha a szolgáltató a saját privatizálandó vagyonának tekintené ezeket is. A fejleményekrôl kérdeztük Szabó Károlyt.

- Szenátor úr, ön egy fontos kérdést vetett fel, nevezetesen azt, hogy valamiképpen kárpótolni kell azokat a magánszemélyeket vagy önkormányzatokat, akik vagy amelyek annak idején komoly összegeket fektettek be abba, hogy az általuk lakott településekre bevezessék a gázt. Most, amikor a Distrigaz privatizálása folyik, észleléseink szerint senki nem reagál erre.

- Valóban, a dolgok a vártnál lassabban mozdulnak, bár azóta, hogy ezt a kérdést fölvetettem, mások is kapcsolódtak az ügyhöz. Készülôfélben van egy törvénymódosító javaslat, de kiderült, nem is olyan egyszerû az ügy. Ugyanis, ahány ház, annyi szokás, ahány település, annyi módon oldották meg, illetôleg nem oldották meg ezt a kérdést. Így aztán igen-igen különbözô státusban találhatók azok a vagyontárgyak, amelyek amúgy mûszakilag a gázelosztó rendszer részét képezik, de a tulajdona mindeddig nem tisztázott. Vagyis azoknak az érdeke, akiknek a pénzük benne van, nem halad úgy, ahogyan kellene. De én nem vesztettem el a reményt, és gondolom, hogy valamit sikerül csinálni. Ez egy fontos kérdés, rengeteg embert érint. Ami folyik most reagálásképpen, az tulajdonképpen abban áll, hogy a településekrôl jönnek be különbözô adatok, amelyek egy pontosabb képet adnak majd, leginkább a minisztérium számára, hogy mit is kellene tenni.

- Egyértelmû, hogy nem érdeke a gázszolgáltatónak ezt a kérdést rendezni, mert neki így is jó.

- Sôt! Viszont fontos tudni, hogy az önkormányzatok föl fognak lépni, legalábbis ott, ahol nem engedték ki teljesen a kezükbôl a dolgot és nem adták oda ingyen és papíron a gázszolgáltatónak az emberek pénzébôl megvalósított, hogy úgy mondjam üzemrészt akkor, amikor a mûszaki átadás megtörtént és a gázszolgáltatás elindult.

Így pontosan nem tudok most idôpontot mondani, amikor meglesz, amit szeretnénk, ugyanis a törvénynek több helyen vannak olyan elôírásai, amelyeken módosítani kellene. Az egyik lefontosabb egy elvi kérdés, nevezetesen, hogy a közüzemi szolgáltatásokat létrehozható mûszaki berendezések milyen fajta vagyont képeznek. Nagyon sok helyen közvagyonná nyilvánítják ôket és így nagyon nehéz lesz visszatérni a valósághoz. Vagyis, ez nem közvagyon, hiszen magánpénzbôl gyûlt össze és soha senki nem államosította, illetôleg nem sajátította ki. Vissza kell térni több helyen, mert a közszolgáltatások törvényében is van ilyen, nem csak a gáztörvényben. Úgyhogy a dolog sokkal bonyolultabb, mint gondoltam volna az elején.

- A kormányzat nem létezônek tekinti a problémát?

- A kormányzat még nem állt hozzá ehhez a dologhoz, ebben a kérdésben a gazdasági minisztériumra hagyatkozik, annak az érdekei pedig homlokegyenest máshol vannak, mint a felvetett kérdés, úgyhogy egyelôre ezen kellett változtatni. De én remélem, hogy a kormányzati szférában is megtörténik majd a megfelelô hozzáállás, mert másképp gondok lesznek. Az az egyik legnagyobb baj, hogy nagyon bonyolultak, szerteágazóak, ahogy az állapotok létrejöttek az évek során: különbözô idôszakban kezdôdtek meg ezek a beruházások, különbözô szabályzók voltak érvényben, ugyanakkor a gázelosztó vállalat helyi embereitôl is függ, mennyire képesek felfogni, hogy ezt a kérést meg kell oldani. Végsô soron a cég érdekében is, függetlenül attól, hogy most hogyan áll a Distrigaz privatizációja, hiszen a késôbbiekben egy halom pert vehetnek a nyakukba, ha a szóban forgó tulajdonosok kérik a jussukat.

- A polgárokkal közvetlenül folytatott párbeszéd során tudatjuk velük, kik azok, akik ellenzik a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal terveit, s egyúttal segítséget nyújtunk a legjobb döntés meghozatalában - mutatott rá a tegnap heti sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester.

Mint ismeretes, a polgármester terjedelmes nyílt levelet intézett a megyei tanácshoz, s azt a sajtóban is közzétette, ismertetve a hivatal terveit. A megyei tanács válaszára reagálva a tegnap a polgármester elmondta: "nem a szépírást akartam gyakorolni, a hivatal levelei révén a polgárokat szándékoztam tájékoztatni, amit mások nem tesznek meg". Ezt követôen a polgármester pontról pontra kitért a Népújságban is közzétett nyílt levél tartalmára, bizonygatva, "nem hasbeszédrôl van szó". Az energetika- és közvilágítás-fejlesztést, a sporttermek építését, valamint az egységesített sürgôsségi diszpécserszolgálat bôvítésérôl szóló terveket említette. A városi sportpark és a Maros-kanyarulatban sportbázist szándékoznak létrehozni, ám míg ezek a létesítmények nincsenek a helyhatóság tulajdonában, nem tehetnek semmit. A megyei tanács június 8-i átirata szerint az Országos Sporthatóság nem egyezett bele, hogy a városi sportparkot a város tulajdonába átutalják.

- 14 helyi tanácsi határozatot továbbítottunk a prefektúrára, amelyre azonban semmiféle válasz nem érkezett. Mindezt levélbe foglalom, s a kormány elé terjesztem - fogalmazta meg újabb levélírói szándékát a polgármester.

Az idén kezdôdött el a Somostetô felé vezetô utcák aszfaltozása - tudhattuk még meg a sajtótájékoztatón -, s a következô három évre beütemezett munkálatok során felszámolják a jelenlegi földutakat is. A hivatal szándékában állt megvásárolni az éttermet, de mivel az nem eladó, a polgármester kijelentette, rusztikus fa éttermet épít. Jelenleg a városi fôépítész keresi azt a területet, ahova az új létesítmény felépíthetô.

Vasárnap délután tárgyalt utoljára a Román Vasúttársaság (CFR) vezetôtanácsa a 13 napja sztrájkot hirdetett mozdonyvezetôk szakszervezetének képviselôivel. A vasutasok a 2004-ben kibocsátott 2346-os számú kormányrendelet tiszteletben tartását kérik, azt, hogy az alapfizetés érje el a bruttó átlagjavadalmazás szintjét: 3.100.000 lejt, a rangsorolási együtthatók respektálását, ugyanakkor ebédjegyeket és a munkakörülmények javítását szeretnék a munkavállalók. A CFR vezetôsége mindössze 5 ebédjegyet ígért júliustól, további 5- öt októbertôl, a többibôl viszont nem engednek, ezért tegnap 7 és 11 óra között a vagonkezelôk, valamint a teher- és a személyszállításban dolgozók is beszüntették a munkát. Az országban 29.000-en, míg megyénkben kb. 500 alkalmazott lépett általános sztrájkba az említett órákban.

- Mi nem kérünk mást a Román Vasúttársaság vezetôtanácsától, mint hogy tartsa be a törvényt. Nem fizetésemelést kérünk, hanem azt, hogy az alapbérünk érje el az országos átlagot. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az infláció okozta elértéktelenedést szeretnénk fedezni a bérkiegészítéssel - jelentette ki a
Népújságnak Lucaciu Ioan, a Vasúti Közlekedési és Kereskedelmi Szabad Szakszervezetek regionális alelnöke. Véleménye szerint a vezetôtanács tagjai hazudnak, amikor azt állítják, hogy a béremelés miatt drágább lesz a vasúti szállítás. A személy- és a teherszállításból származó jövedelem alig 30%-a az összbevételnek, így a jegyek árának emelésével nem egészítik ki a béralapot.

A sztrájk miatt megyénkben a Marosvásárhelyrôl Brassó felé közlekedô 7.34 órakor induló személyvonat a nagyállomáson maradt. A 10.41-kor ugyancsak Brassó felé közlekedô járat 11 órakor indult el, 20 perces késéssel. Ugyanakkor a 7.16 órakor Brassóból Marosvásárhelyre érkezô személyvonat nem indult tovább Székelykocsárd felé. A sztrájk érintette az Ady Endre nemzetközi járatot is. A szerelvényt 5.23 órakor indították el Budapest felé, Kolozsváron azonban a sztrájk ideje alatt négy órát állt, így ennyi késéssel érkezett be a budapesti Nyugati pályaudvarra. Délelôtt két teherszerelvény is leállt a sztrájk miatt. Az egyik Dédán, a másik pedig a Dascalescu tábornok (Nyárádtô) állomáson maradt. Az a járat, amelynek 13.26-kor kellett volna megérkeznie Brassóból Marosvásárhelyre, Csíkszentdomokoson vesztegelt.

A szakszervezeti vezetôk szerkesztôségünkbe eljuttatott közleménye szerint a döntéshozók cinizmussal kezelik a szakszervezeti követeléseket, s a társadalmi partnerek közötti dialógus puszta porhintés a részükrôl. A kialakult helyzetért nem az alkalmazottak a hibásak - vélik a szakszervezetisek. A négyórás teljes sztrájk (7-11 óra között) június 20. és 24. között is tovább tart. Ebben az idôben a vasutasok biztosítják a szükséges szolgáltatásokat, de a tevékenység egyharmadára csökken. Arra kérték az országos vasúttársaság vezérigazgatóját, hogy a szükséges járatokat programálják 11-24, illetve 00-7.00 óra közé. A felszólításban még az is áll, hogy amennyiben nem próbálják megoldani a kialakult konfliktust, a vezetôtanácsot terheli a tiltakozó akció minden következménye.

Magyar levelek

Bizony sértésnek veszem; belül mindenképpen úgy érzem, ellenséges a hang, az ügyködés. És méltatlan. Amihez már aligha kell hivatalos bátorítás. Megy az anélkül is. Elbillent a dolog, és nem most, s elég szerencsétlenül, sajnos. Magyarországon ma a határôr, a rendôr, a munkaügyi felügyelô és annyi mindenki más, ha teheti (és miért ne tehetné), nem tétovázik, amikor móresre kell tanítani a vendégmunkást. Fôleg, ha határon túli az istenadta, és magyar. Aki csak annak hiszi magát, hiszen a szerencsétlen itt román, ukrán vagy szerb lehet jószerével, és lenézett hazátlan mindahány.

Az emlékezet nem nyugszik. Megírtam már, hogy nincs annál visszataszítóbb látvány, mint amikor botokkal felszerelkezett kommandósok székely legényeket hajkurásznak építôtelepeken; bûnözô után sem koslatnának elszántabban holmi megveszekedett gyanakvók. Nem könnyeket dörzsölgetek a szemem sarkában, és szánalomkeltésre sem vagyok kapható. Fenntartásaim vannak, s nem véletlenül. Aminek lenni kell, legyen, és nevezhetjük akár rendnek is. De így? Ha kinyitom az újságot vagy bekapcsolom a televíziót, menten megtudom, hogy mikor, miért, hány erdélyit toloncoltak innen vissza. (Nesze neked, nemzeti vízum!) Abszolút mindennapos a hír; mintha porciózva lenne. S immár reklámnak is megteszi; fungál a verkli. Ha éppen látjuk a képernyôn, hogy alapos motozás után rabszállító autóba terelik, akinek munkavállalási engedélye valamiben hibázik. Azoknak aztán annyi; volt délibáb, nincs délibáb. Eltünteti a súlyos vád. Az esemény sose marad homályban; hasznos a mese, ahogy megtörténik. S mivel tudatni fontos, nagy kedvvel dobra verik. Hadd lássa az elégedetlen, hogy helyén az esze, aki az országot meg a gazdaságot tisztogatja. Nyilvánvaló, az idegenektôl, mivel azokat nem illik túlszeretni. Sem érzelmileg, sem politikailag. Netán még elhinnék magukat.

Miniszteriális emberek mostanában megállás nélkül a munka kifehérítésérôl beszélnek. Vesszôparipa ez ma. Mert elszínezôdött a munka, a végzés maga. Amikor valaki olyan munkát vállal, amelynek hivatalosan semmi nyoma, és amikor csak az jár jól, aki fizet, zsebbôl, és sosem annyit, amennyit kellene. Van kék munka és fekete; hazug mindkettô. Az egyiknél akár százezreket is kereshetnek azok, akik csupán a minimálbérrel vannak nyilvántartva. A másiknál szemet szúr a kevés, s az is hitelesítetlen. Ez a feketemunka. Ennek kiszolgáltatottja az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai magyar. Akinek munkavállalási engedélye vagy van, vagy nincs. Aki olyan munkát vállal, amire hazai munkaerôt még nagyítóval sem találni, és fôleg nem annyiért. Neki megteszi a kicsi, az is pénz, nincs abban a helyzetben, hogy válogathatna, dolgozik reggeltôl estig, nem sokat számít, hogy meleg ételnek se híre, se hamva, és nincs elôleg, csak némi forint meg valami gyatra szálláshely, ahol meghúzódhat éjszakára. És van úgy, hogy fizetség helyett a munkaadó hozza nyakára az ellenôrt, s a háta mögött kiegyeznek, akik erre kaphatók. Mert szabadulni tôle könnyebb, mint rendezni viszonyát; s miért ne, ott helyben. Megtehetnék. Ha volna akarat, ha valaki belátná, inkább ezekkel, mint másokkal. De minek az. Elcsapják a nyárádmenti ácsot, kômûvest, helyébe akármikor jöhet akárki, mert van kínálat. Egyébként nem most. Különben minek hirdetnék széltében-hosszában, hogy a kíméletlen tisztogatás lendíti majd emelkedô pályára a magyar gazdaságot. Aki most nevettében a hasát fogja, ne tegye, maradjunk csak annyiban: no comment.

Igaz, a feketemunka csak a gondokat szaporítja az államháztartásban, ami tûrhetetlen. Csakhogy a dolognak rettenetesen virít a fonákja. Arra mutogatnak, akinek sem oka, sem célja törvényen kívül lenni; csak néha a muszáj menekíti oda. Szorult helyzetében megalázni valakit, aki könnyen válhat áldozattá, nem nagy kunszt, s csúfolódni rajta csak jó ízlés kérdése. Oly mértékben fenekedni, hogy annak szava nem lehet védekezésre, mégsem kellene. A vendégmunkás (sajna kifordult sarkából a szó) lehet megvetett olcsósága miatt, és lehet elhagyatott, lehet haragudni, hogy miért nem marad otthon, de keze nyomát eltakarni a budapesti házak faláról hiábavaló igyekezet. Hogy ravasz haszonszerzôk csupán avval becsülik, hogy feketén alkalmazzák, arról nem sokat tehet; ha sokat tépelôdik, szedheti a sátorfáját. Pedig ritkán úszhatja meg. Hogy szebben beszél magyarul, nem menlevél, és az sem, hogy megbízható szakember. Csak kétkezi munkás; és nem orvos, se nem nôvér.

A különbség magától értetôdô, de az már nem, hogy az egyik mitôl téma a médiának, és a másik mitôl nem az. Tizenöt esztendô alatt csak Erdélybôl ötezer orvos telepedett Magyarországra. Nélkülük már régen összeomlott volna a betegellátó rendszer. Szakértô mondja, ha rákérdeznek. És mégis, a tények elhallgatása mintha fontosabb lenne. Vagy benne az érdek, csak éppen nem érdekes. Soha nem kerül az újságok címoldalára, hogy a kórházak a Székelyföldrôl toboroznak ápolónôket, mert akkora a hiány. Hogy azoknak a képzése a magyar államnak egy fityingjébe sem kerül, mellékes körülmény; készen kapják a szakorvost, amit nemigen emleget a statisztika. A haszon nem kevés, s arról ugyebár nem szokás beszélni. Ráfogják: szerencse dolga. Helyette van más, megteszi az olcsó botrány; a maszatos arcú kômûveslegény esete a szélhámos munkáltatóval.

Megkezdôdött a kisérettségi

Tegnap kezdôdött az általános iskolát végzettek számára a képességvizsga, amelynek eredményeit szombaton közlik. Maros megyében 6890 diák iratkozott be az idei vizsgára - tájékoztatta lapunkat Luca Alexandru fôtanfelügyelô-helyettes, a kisérettségi megyei bizottságának elnöke. Hétfôn a nyolcadikosok románnyelv- és irodalomismereteit ellenôrizték, ma a magyar anyanyelvû diákok vizsgáznak. Szerdán matematikából, csütörtökön Románia földrajzából vagy történelmébôl adnak számot a középiskola elôtt álló tanulók.

Megyénk huszonhat vizsgaközpontjában kisérettségiznek a nyolcadikosok, a dolgozatokat hat vizsgaközpontban értékelik ki - tudtuk meg Fejes Réka tanfelügyelôtôl, aki a képességvizsga-bizottság egyik titkára, Laslo Simion történelem szakos tanfelügyelô és Borgovan Ioan, biológia szakos tanfelügyelô mellett, a bizottság alelnöke Somesan Cristina fizika szaktanfelügyelô.

A marosvásárhelyi 1-es és 17-es számú általános iskolák, a Sármási Iskolaközpont, a rücsi, a marosludasi Ion Vladutiu iskola vizsgaközpontjában írt dolgozatokat a megyeszékhelyi Európa Gimnáziumban javítják ki, a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu iskolában a Mihai Viteazul, a Romulus Guga, a nyárádszeredai és a nyárádtôi általános iskolákban írt teszteket, a Sportlíceumban a 16-os, 8-as általános iskolák, a Mûvészeti Líceum, a marosszentgyörgyi és bándi általános iskolákban, a segesvári Miron Neagu iskola javítóközpontban a segesvári Aurel Mosora és Zaharia Boiu általános iskolák, a szovátai 2-es iskola és az Erdôszentgyörgyi Iskolaközpontban írt dolgozatokat értékelik ki. A szászrégeni Augustin Maior, Alexandru Ceusianu és Florea Bogdan gimnáziumok, valamint a dédai és görgényi iskolák vizsgaközpontjaiban írt teszteket a Lucian Blaga Iskolaközpontban pontozzák, a Radnóti Általános Iskola, a dicsôszentmártoni Traian és Avram Iancu gimnáziumokban írt vizsgadolgozatokat pedig a dicsôszentmártoni Mûszaki Kollégiumban bírálják el.

A román nyelv és irodalom vizsga tételeit kilenc órakor a Radio România Actualitati közölte, az 1-es tételsorra esett a választás. A nyolcadikot végzett diákok románnyelv-ismereteit három részben mérték fel: az elsô tétel a szövegértelmezési képességeiket valamint nyelvtani ismereteiket mérte. A második tétel egy kérés megszerkesztése volt, míg a harmadiknál be kellett bizonyítaniuk egy tanult irodalmi mûrôl, hogy komédia.

Iacob Letitia román szaktanfelügyelô a tételeket kommentálva elmondta lapunknak, hogy a vizsgakérdések az iskolai programot követték, így megoldásuk nem okozott problémát. A tanfelügyelônô véleménye szerint az elsô tétel volt inkább könnyen megoldható, míg az utolsó azt tesztelte, hogy a diákok olvasnak-e.

Az idei érettségi június 27-július 8-a között zajlik. Az elsô szakaszban a szóbeli vizsgákra kerül sor: június 27, 28-án román nyelv és irodalomból, 29-30-án idegen nyelvbôl, míg július 1-2-án anyanyelvbôl lesz megmérettetés.

Július 4-én a románnal kezdôdnek az írásbeli vizsgák, másnap lesz a magyar írásbeli, majd július 6., 7. és 8-án a választott tantárgyak következnek. Eredményhirdetésre július 11-én kerül sor. Ugyanaznap 16-20 óra között nyújthatók be az óvások is, amelyeket július 12-én, 13-án oldanak meg. A végleges eredményeket július 14-én függesztik ki. Elôre látható nehézségekre, a tételek lefordítása körüli bonyodalmakra számíthatnak-e az érettségizôk? - kérdeztük Albertini Zoltánt, az érettségi vizsgával megbízott fôtanfelügyelô-helyettest.

- Ahogy elôzô években is zökkenômentesen zajlottak a vizsgák, idén sem lesznek gondok. Négy megyében - köztük Maros megyében is - éjszaka dolgozunk, fordítjuk a tételeket azért, hogy ezek idôben az osztálytermekbe jussanak. A magyar vizsgázóknak, éppen azért, hogy maguk is ellenôrizhessék a szöveget, s kiszûrhessék az esetleges hibákat, román és magyar változatban is biztosítjuk a tételeket. Szervezési gondok elôreláthatólag nem lesznek.

Jegyzet

Gennyes mandulagyulladás - írta a négyéves fiam kórlapjára a családorvos. Antibiotikumok, lázcsillapítók kerültek az ingyenes vényre. S kezdôdött a kálvária.

Utunk a rendelôhöz legközelebb levô gyógyszertárba vezetett. Szeptemberig felélték a keretet, vonta meg a vállát a szépen festett gyógyszerésznô. Aztán számigál, s kiderül, több száz ezer lejbe kerül a négynapos kezelés. Tovább próbálkozunk. Hiszen van elég patika a városban, egyikben csak kell legyen pénz és jóindulat. Fogy a benzin, idô, türelem. A gyógyszertárakban egyre inkább lelombozó feliratok olvashatók: csak 1 éven aluli gyerekeknek, esetleg pszichikai betegségben szenvedôknek bocsátanak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. Délután 5 óra, s még mindig semmi. A fôtéri, nemrég nyílt patika elôtt tömeg. A sor végére állok. Tûzô napon áll a félszáz ember, zömük idôs. "18 óráig bocsátunk ki gyógyszert" - hirdeti a bejárati ajtóra rögzített papír. Szinte szaladva érkezik egy nô, s áll mögém. Egy szuszra meséli, a Tudor lakónegyedi patikában is osztanak gyógyszert, csakhogy pár perce jött ki a délelôtt 11 órakor sorba álló. Még hiszek a csodákban, hátha egy óra alatt bejut mindenki. Rövidesen kiderül, az elôttem állóknak sorszámozott cetlit osztogattak, az utolsó szám a 80-as. Az idôközönként nyíló ajtón kíséri be a gyógyszerész a soron következôt, éppen a 35- ös jutott be. Pár perc múlva újra ajtónyílás, s közlik: elfogyott az aznapi keret, többet nem szolgálnak ki. Méltatlankodók tódulnak a bejárathoz, az ajtó hirtelen csukódik, s a tömeggel már csak a kisablakon kommunikál a patika alkalmazottja. Jöjjenek másnap 9 órakor, akkor megint osztanak számokat. A nyugdíjasok csalódottan állnak még, a kezében cédulát szorongató nô erôsködik, addig nem távozik, míg ki nem szolgálják. A csukott ajtóval perlekedik.

Másnap reggel 8 órakor már legalább húszan álldogálnak a patika elôtt. Az elôzô nap kinn maradt nyugdíjasokat ismerem fel bennük. Akiknek a mindennapi betevô mellett életfontosságú a gyógyszer. Mi pedig, akik akarva-akaratlanul fizetjük az egészségbiztosítást, kénytelenek vagyunk kemény százezrekért megvásárolni a gyógyuláshoz szükséges készítményeket. Mert elsô az egészség...

Ritkán látott minôségû rendezvénnyel kezdôdtek az idei Marosvásárhelyi Napok. Hiszen, mint arról hírt is adtunk, az utóbbi tizenöt évben nem volt a megyében a szakmán belül olyan rangos seregszemle, mint a 3. nemzetközi fotómûvészeti kiállítás, egyben a XXI. országos fotómûvészeti biennálé. A hétfô délelôtti megnyitó iránti igen nagy érdeklôdés, elsôsorban pedig a kiállított munkák igazolták, igazolják: napjaink fotómûvészetének világszintû és nemzetközi csúcsa látható a Kultúrpalota földszinti, felújított galériájában.

Török Gáspár, a Marosvásárhelyi Fotóklub alelnöke megnyitóbeszédében kihangsúlyozta: a vásárhelyi fotómûvészek a világszínvonalhoz tartoznak. A díjak és munkák igazolják szavait.

A tárlatot Markó Béla miniszterelnök- helyettes nyitotta, aki elmondta: a fotómûvészek és fotómûvészet sokszor árnyékban marad a képzômûvészet többi ágához képest, hiszen sokan azt gondolják, hogy fényképezni mindenki tud. Ám az igazat meglátni, a lényegre rátalálni viszont sokkal kevesebben képesek. És ennek okán is, a méltató számára a fotómûvészet a képzômûvészet legtisztább válfaja marad: a látás és meglátás mûvészete.

Markó Béla után Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke vette át a szót és megemlítette: a tanács az elsô perctôl nagy szeretettel viseltetett a rendezvény - hosszú hetek munkája - iránt, egyben megígérte a jövôbeni támogatást. Magáról a kiállításról keveset beszélt Lokodi Edit, jogosan: ezeket a képeket látni kell, a szavak nagy része felesleges.

Csegzi Sándor alpolgármester a biennálé és a marosvásárhelyi fotómûvészeti élet hagyományairól szólt elsôsorban. Mint mondta, megtiszteltetés, hogy ilyen nívójú rendezvénnyel indulhatnak a Marosvásárhelyi Napok.

A beszédek után Török Gáspár olvasta fel a díjazottak listáját, illetve adta át a díjakat a nyertesek közül jelenlevôknek. Mivel 45 ország 463 alkotójának 2898 munkájából válogatták ki a kiállított mûveket, sokan a díjazottak közül nem voltak jelen és helyszûke miatt fölsorolni sem tudjuk az 52 díj nyertesét, ezért szemelgetünk. A kiállítás fôdíját, Markó Béla miniszterelnök-helyettes különdíját az amerikai egyesült államokbeli Thomas Lang nyerte kollekciójáért, míg a Maros Megyei Tanács különdíját Suszkiewicz Ole dániai fotómûvész érdemelte ki Celina-1 címû munkájáért. A Nógrád megyei Fotóklub különdíját a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond nyerte. A romániai (illetve marosvásárhelyi) fotómûvészek közül díjat nyert továbbá Hlavathy Károly (Maros Ribbon), Szegedi Ferenc, Ioan Naghiu (FIAP Ribbon), Puskás György, Sapunaru Calin (Maros Plaquet), Constantinescu Florin, Nagy P. Zoltán (Maros Ribbon), Plájás István (AAF Ezüstérem), Kerekes Péter Pál (AAF Bronzérem), Koncz János (FIAP Ribbon), Tamás András (Maros Ribbon), Vulpan Claudiu (FIAP Bronzérem), Both Gyula és Létai Zoltán (FIAP Ribbon).

A Fotómûvészek Nemzetközi Föderációja (FIAP) védnöksége alatt szervezett tárlat és biennálé ez év július huszadikáig látogatható, a belépés ingyenes. A kiállított munkákról pedig ez esetben tökéletlenek lennének a méltató szavak: ezt a tárlatot, a világ fotómûvészetének krémjét, tényleg látni kell!

Hivatalosan június 23-án, csütörtökön 17 órától a szokásos felvonulással kezdôdnek a IX. Marosvásárhelyi Napok, azonban már tegnap voltak olyan rendezvények, amelyek jelezték, hogy a héten a város ünnepel. A mûvelôdési szórakoztató rendezvények mellett a sportkedvelôk is összemérhetik tudásukat, erejüket. Az idén is a fôtér, a vár, a nyári színpad és a Víkendtelep lesznek a Napok fontosabb helyszínei.

A rendezvénysorozat tegnap délelôtt a nemzetközi fotószalon megnyitásával kezdôdött, majd este a nyári színpadon szépségversenyt szervezett a hivatal. Ma délelôtt a nyári színpadon román népzenefesztivál lesz, míg este ugyanott az EMKE szervezésében 20 órától a magyarnóta- kedvelôket várják. 17 órától, ugyancsak a napok keretében a Vártemplomban történelmi eseményre kerül sor. 100 év után Marosvásárhelyen szentelnek fel 16 református lelkészt. Ugyancsak kedden 17 órakor a várban, a katonai pékség épületében nyitják meg az Ariadne textilkiállítást. A mûvészek által készített több mint 100 zászlóval díszítik majd fel a vár falait. Szerdán 18 órakor a Kultúrpalota Tükörtermében adják át az idei Pro Urbe- és a díszpolgári díjakat a helyi tanács által kijelölt személyeknek. A Nemzeti Színház kistermében, az EMKE szervezésében, 20 órától Maister Éva Kék angyal címû kamaradarabját láthatja a közönség. Csütörtökön 12-kor a fôtéren szervezett gazdasági kiállítást nyitják meg a hivatalosságok. Az idén nem lesz külön sátra a magyarországi cégeknek, mert az ITD Hungary nem tudta finanszírozni a standok felállítását. Elmarad a napokra tervezett turisztikai tanácskozás is. Csegzi Sándor alpolgármester lapunknak elmondta, ehelyett szeptemberben a város turisztikai börzét szervez majd Marosvásárhelyen. A hivatalos megnyitó idôpontja csütörtökön 17 óra. 16 órától a marosvásárhelyi Népi Egyetem népmûvészeti és népi iparmûvészeti kiállítást rendez a Rózsák tere 57. szám alatti székház tanácstermében a magyar néprajzi tanfolyam végzôs hallgatóinak gyûjtésébôl, munkáiból. Délután lovagi bemutató lesz a várban, majd a várszínpadon román folkestet tartanak. 18 órától az unitárius egyházközség tanácstermében a zalaegerszegi testvértelepülés kiállítását nyitják meg a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság szervezésében. Az idén elôször találkozik több Kárpát-medencei vásárváros képviselôje. Elôször csütörtökön, a Bod Péter Diakóniai Központban lesz lehetôségük a tapasztalatcserére. 19.30-tól a Nemzeti Színház kistermében Csehov Cseresznyéskert címû színdarabját díjmentesen nézhetik meg a színházkedvelôk. Ugyancsak csütörtökön 20 órától a Bolyai Farkas líceum udvarán bulit szervez az öregdiákok köre és a líceum. Fellépnek az IKON, az After Midnight és a Téglagyári Megálló. A dzsesszt kedvelôk pedig a Színház téren felállított színpadon 20 órától láthatnak koncertet, majd a román színtársulat bemutatja Caragiale klasszikusát, a Viharos éjszakát. Pénteken 11 órakor a házasságkötô teremben oklevelet vehetnek át az aranylakodalmasok, majd 12-kor megnyitják a Passpartout nemzetközi karikatúra-kiállítást. Helyszín a Nemzeti Színház elôcsarnoka. A várban lovagi bemutatót tartanak, majd a színpadon többek között Csaby, Kaczor Feri, Etno, Ro Mania koncertezik. 19 órától az unitárius templom udvarán magyar népzeneest lesz, majd a Blue Pearl vendéglôben Ma-Za-bál tartatik - a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság rendezvénye. Szombaton a szokásos egész napos programok mellett megemlíthetjük, hogy a várszínpadon a marosvásárhelyi Defender, az Autostop MS és az Iris lépnek fel. Az EMKE által szervezett népmûvészeti kiállítás a pékség épületében tekinthetô meg. Vasárnap 12 órakor a polgármesteri hivatal tanácstermében kitüntetik a kiváló tanulmányi eredményeket elért diákokat. Este a várszínpadon Gemina, Dancs Annamari, az Impact, Activ és Akcent együttesek lépnek fel. A zalaegerszegi testvérváros küldöttei ezúttal külön sátorban várják majd az érdeklôdôket a vár udvarán, ahol a sajátos zalai ételeket, borokat és hagyományokat mutatják be a marosvásárhelyieknek. Vasárnap 19.30-tól a színház kistermében a Szomorú vasárnap címû zenés darab látható. A IX. Marosvásárhelyi Napok vasárnap éjfélkor zárulnak a várból lôtt tûzijátékkal.

MTI) A Megfeszített címû rockopera a bibliai történetet ágyazza a mába, gondolatilag összekapcsolva azt a magyarság szenvedéstörténetével - magyarázta el csíkszeredai sajtótájékoztatóján Koltay Gábor filmrendezô, akinek rendezésében mutatják be a mûvet július 2-án Csíksomlyón.

(A rockoperát a pünkösdszombati nagy zarándoklat színhelyén, a két Somlyó-hegy közti Nyeregben láthatja majd a közönség, mégpedig az Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozat záróakkordjaként. Két évvel korábban az István a király címû alkotás erdélyi bemutatóját ugyanezen a helyszínen mintegy félmillió nézô tekinthette meg.

"Szeretnénk hagyományt teremteni azáltal, hogy a július elsô vasárnapján szervezett rendezvényen, a népi elôadók felvonulása után egy-egy nagyobb lélegzetû, a szakrális hely szellemét tükrözô alkotást mutatunk be" - mondta Koltay Gábor, hozzáfûzve, hogy következô elôadásként a Jézus Krisztus szupersztár címû alkotást látná szívesen.

Elmondta, hogy még 1990-ben szerették volna helyi partnerek közremûködésével Csíksomlyón bemutatni az István a királyt, de a bemutató megszervezésére csak 2003 nyarán kerülhetett sor. Ami a most készülô mûsort illeti, felidézte: tavaly nem sikerült elôteremteni a produkció erdélyi bemutatójához szükséges pénzt, így a tervezett elôadás elmaradt. Idén az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT), valamint más szponzorok jóvoltából sikerült fedezni a költségek jelentôs részét - fûzte hozzá.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a színpadtechnika költségeire van fedezet, az elôadók és a stáb csíkszeredai tartózkodásának költségeit a helyi szervezôk állják. A mûvészek honoráriumára már nem jutott pénz, de valamennyien az elsô hívó szóra elvállalták ingyen a fellépést - fûzte hozzá Koltay.

A rendezô újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy merôben más lesz a Megfeszített csíksomlyói bemutatója, mint a 2000-ben és 2003-ban bemutatott margitszigeti változat. Sokkal nagyobb tér áll rendelkezésünkre, mint a margitszigeti szabadtéri színpadon - mondta Koltay -, ezt egészíti ki a hely szakrális töltete.

A rendezô látványos produkciót kíván színre vinni: az elôadók munkáját 80-100, többnyire néptáncos helyi statiszta egészíti ki, ugyanakkor mintegy húsz lovas közremûködésére is számítanak. Június 27-én érkezik a technikai berendezés Csíksomlyóra, 28-án jönnek a közremûködôk. A próbák feszített tempóban folynak majd a július elsejei fôpróbáig, a bemutató július 2-án este 9 órakor kezdôdik.

A Román Nemzeti Bank határozata értelmében 2005. július elsejétôl bevezetik az úgynevezett nehéz lejt. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg forgalomban levô bankókról 4 nulla eltûnik. Eszerint a jelenlegi 10.000 lejbôl 1 lej lesz, az 50.000-bôl 5 lej, 100.000 lej 10 új lejjel lesz egyenlô, a régi 500.000-es 50 új lej, 1.000.000 lej 100 új lejt fog érni. Ezenkívül megjelenik az új 500 lejes bankjegy.

A váltópénz is átalakul: 100 lejbôl 1 bani, 500 régi lejbôl 5 új bani, 1.000 régi lejbôl 10 bani, az 5.000-es régi lejbôl 50 bani lesz.

A Nemzeti Bank a denominálást szakaszokban végezte. Eszerint 2005. március 1 - 2006. június 30. között az árakat mind régi, mind új lejben fel kellett tüntetni.

2005. július 1-jétôl kerül forgalomba az új lej, a régi és új bankjegyek és érmék 2005. július 1. és 2006. december 31. között egyidejûleg lesznek forgalomban. 2007. január elsejétôl csak az új bankjegyekkel és érmékkel lehet majd fizetni, de a régi pénzérméket és bankjegyeket korlátlan idôszakban beváltják Románia Nemzeti Bankjának fiókjainál, illetve a Nemzeti Bank kormányzójának rendeletével ilyen mûveletekre engedélyezett hitelintézeti egységeknél.

Alább az új bankjegyeket és pénzérméket mutatjuk be olvasóinknak. Minden új bankjegyet mûanyag alapra nyomtattak, közepükön biztonsági szál húzódik végig, amely fénynél világosan felismerhetô.

Továbbra is bizonytalan a marosvásárhelyi 2-es poliklinika távozásra felkért szakorvosainak helyzete, miután a megyei kórház által felajánlott helyiségeket elutasították. A megyei tanács elnöke szerint "néhány személy kedvéért nem lehet külön törvényt hozni".

Mint már írtunk róla, a 2-es poliklinika néhány szakorvosát, akik magánrendelôvel is rendelkeznek, a megyei sürgôsségi kórház és a megyei tanács vezetése távozásra kérte fel, mivel a tervek szerint a poliklinika épületébe szándékoznak átköltöztetni a jelenleg tarthatatlan körülmények között mûködô szájsebészetet. A szájsebészet bôvítése és korszerûsítése elengedhetetlen, állítják az illetékesek. Ezt egy, az Európai Bizottságtól nemrégiben itt járt küldöttség állapította meg, a szájsebészet pedig haladékot kapott a helyzet rendezésére. Mivel a szájsebészet mûködtetése elengedhetetlen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem akkreditálása szempontjából, e problémát rendezni kell, vagyis a 2-es poliklinika néhány szakorvosának távoznia kell, átadva az általuk használt helyiségeket. Összesen mintegy 10 orvosról van szó, közülük néhányan az 1-es poliklinikán dolgoznak. Lokodi Edit megyei tanácselnök szerint a szóban forgó orvosoknak három épületben is felajánlottak már helyiségeket: a volt fizikoterápia, a fizetéses poliklinika és a CFR-poliklinika épületében, ám ôk mindenik változatot elutasították. Ehelyett a megyei tanácsot perelik a szakorvo-sok, akik a jelenlegi rendelôk további koncesszionálását szeretnék elérni. A megyei tanács jogásza szerint az orvosok elsôsorban amiatt utasították el a felajánlott helyiségeket, mivel ezekben nincsenek megfelelô mûködési feltételek. A beköltözô orvosoknak kellene rendbe tenniük a felajánlott helyiségeket, emiatt az ellenkezés. "Azt szeretnék valószínûleg, hogy mi tegyük rendbe a rendelôket, ôk meg ajándékba kapják, hiszen a hosszú lejáratú (akár 49 évre is szóló) koncessziós szerzôdés elsô 5 évében négyzetméterenkénti 1 eurót kellene haszonbérleti díjként fizetniük, és a szerzôdés megkötésekor figyelembe vennénk az általuk végzett beruházások értékét is" - hangsúlyozta a tanács jogásza.

A szakorvosok szerzôdése a 2-es poliklinika rendelôinek használatára vonatkozóan még tavaly lejárt, de kiegészítô iratokkal (esetenként haszonbérleti szerzôdéssel) újabb 6 hónapra meghosszabbították. A megyei tanács képviselôi szerint a megoldást az jelentené, ha a hamarosan lejáró szerzôdéseket nem hosszabbítaná meg a megyei sürgôsségi kórház vezetése, amely a 2-es poliklinika épületének adminisztrátora. "A megyei kórház részérôl valakinek vállalnia kellene végre a felelôsséget és nem kellene újabb szerzôdést kötnie. Azért említem a megyei kórházat, mivel jelenleg ez az intézmény kapta meg tôlünk a poliklinika ügykezelésének jogát" - mondta a Népújságnak Lokodi Edit. Az orvosok helyzetét nehezíti, hogy egy, a rendelôhelyiségre vonatkozó szerzôdés hiányában a szóban forgó szakorvosok nem kapnak mûködési engedélyt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól, tevékenységüket így nem folytathatnák.

Ezenközben múlt pénteken az érintett szakorvosok találkoztak a Marosvásárhelyen tartózkodó Mircea Cinteza egészségügyi miniszterrel, a megbeszélésre azonban sem a megyei tanács, sem a megyei sürgôsségi kórház, sem pedig a prefektúra képviselôit nem hívták meg. A hírek szerint amolyan "liberális párton belüli" találkozóról van szó, amelyrôl egyelôre nem szivárogtak ki hírek.

Találgatom, hol lakhat. Árgus tekintettel figyelem a tömbházak számozását, aztán csak felcsillan a szemem: jó helyen járok. Sárga rózsa illata terjeng a délutáni levegôben - a nagymamám kertjének óriási rózsabokrára emlékeztetve, amirôl gyermekkoromban olyan szívesen csentem el néhány virágot. A nagyszülôi ház mellett elterebélyesedve, szinte vadon pompázott, rátelepedve a körülötte lévô virágokra.

A marosvásárhelyi Pandúrok úti tömbház mellett viszont szakértô tapasztalatát, gondos munkáját dicsérendô sárga, vörös, fehér rózsafák ontják illatukat. Az erre járók naponta megcsodálják. Vannak azonban olyanok, akiket zavar ez a tenyérnyi szépség, érthetetlen módon egyenesen garázdálkodásra ingerli ôket. Hiába ásott árkot, védi mindenféle lehetséges eszközzel területét a gazda, így is sokan oda dobják a szemetet, nem értékelik a szépet, a befektetett munkát és idôt, letörik a fák ágait, megcsonkítják az éppen kinyílt rózsabokrokat.

Maga a tömbház is gondozott, kaputelefon a bejáratnál, a lépcsôházban valóságos dzsungel fogad, irigykedve tekintek a hatalmas leveleket bontott könnyezôpálmára. Ezek után már a kellemes légkörû családi otthon sem lep meg: olyan emberek laknak itt, akik nemcsak a növényeket kedvelik, hanem a szépet, a mûvészetet is. Veress Gáspár napbarnított bôrérôl leolvasom, szívesen tölti idejét a szabadban. Megkérem, meséljen a tömbházrengetegbe csöppentett virág- és növénycsodákról.

- 1984-ben ültettük az elsô fenyôfákat - emlékezik vissza a kezdetekre. A Pandúrok úti négyemeletes tömbházak mellé akkor nôtt fel a tízemeletes lakásrengeteg. A tömbház körüli agyagos területet fel kellett javítani, így ahhoz, hogy termôvé váljon, földet is hozattak. A fenyôfák mellé magnóliák is kerültek, viszont a pompás virágzatú fákból mára már egy sem él. Garázdaság, vandalizmus okozta halálukat. A zöldövezet védelmére éppen ezért ásott árkot, rózsafákkal vette körül, sokakat ez sem állít meg. Veress Gáspár azon kutyatulajdonosokkal sincs kibékülve, akik póráz nélkül sétáltatják az igen virgonc ebeket, hiszen ezek is kárt okozhatnak a kertben. A polgármesteri hivatal segítségét is kérte, helyezhessen el különféle védô célzatú táblákat. Választ azonban kérésére nem kapott.

Veress Gáspár nyugdíjas évei elôtt is kiélte növényszeretetét. A Metalotehnica tervezôosztályán dolgozott, az intézet nagy üvegablakai lehetôvé tették számára, hogy különleges növények termesztésébe fogjon: grapefruitfát ültetett - ez viszont a megfelelô hô és fény hiányában egyszer sem termett, a citromfa elsô termését kilenc év után hozta, a sárga japánrózsa csodálatos virágokat bontott, sôt még kávécserjéje is volt. Nyugdíjba vonulásakor sok virágot hazavitt, viszont a napigényes növényeinek nem volt elégséges a tömbházablakokon beszivárgó fény, így kihaltak. Munkásévei alatt is szakított délutánonként idôt a kert ápolására, most viszont minden percét ott töltheti, kivéve, amikor nem a gondnoki feladatkörét látja el egy somostetôi családi ház mellett. A 136-os lakótársulás zöldövezetének gondozását is magára vállalta idén áprilistôl. A lakótársulás vezetôitôl megkapja a kellô támogatást, beneveztek a polgármesteri hivatal által szervezett városszépítési versenybe.

Álma, hogy a tömbház melletti kertben fenyôfák és oltott rózsák legyenek - megvalósult. Tavaly szelídgesztenyefát kapott valakitôl, az egyik szomszéd az erdôrôl lombhullató fákat hozott. Sok az akácfa, de van köztük nyír és hárs is, a tavaly egy orgonafa is helyet talált magának. Veress Gáspár a fák közül a fenyôt tartja nagy becsben, a lombhullatókat nem kedveli annyira, mert télire csupaszok lesznek. A szomszédok is ültettek fenyôfát, lassan mindenkinek meglesz a saját fája.

- A sárga rózsák a legszebbek az idén - jegyzi meg Veress Ildikó, a "kertészmester" felesége. Ebbôl több mint száz tô van, minden reggel leszedi a pluszhajtásokat, így tud kialakulni a rózsák központi fôtörzse, az egyiken közel négyszáz rózsa virágzott ki. Tavaly augusztusban hét oltott rózsát ültett, ebbôl csak három maradt meg. A Kövesdombról egy különleges fehér rózsát is beszerzett. Bár a virágok között a rózsák dominálnak, minden évben bekerül egy-egy virágkülönlegesség: idén a kék hajnalka a "sztár", de van kardvirág, dália, valamint száz tô lila, fehér és piros mályvafa...

S a "virágos" történet még hosszan folytatható. Számomra nem kétséges, hogy Veress Gáspár elôkelô helyezésre számíthat a városszépítô versenyben.

A rózsaliget látványa, a szép környezet bizonyára sokakat késztet a példa követésére. Úgy érzem, jobban kellene értékelnünk, tisztelnünk azokat, akik színt hoznak a mindennapi, szürke világunkba, támogatni ôket nem pedig fáradozásuk eredményét lerombolni.

VI. Marosvásárhelyi katolikus napok

Június 20-24. között hatodik alkalommal rendezik meg a marosvásárhelyi katolikus napokat, amelynek szervezését az idén a Keresztelô Szent János-plébánia mellett más marosvásárhelyi plébániák is felvállalták, köztük a kövesdombi Szent Miklós-, az Ady negyedi Szent Imre-, a cserealji Szent Kozma és Damján-, valamint a remeteszegi Remete Szent Antal- plébániák. Az egyhetes rendezvénysorozat a Keresztelô Szent János-templom búcsújához kapcsolódik.

A program összeállításánál arra is figyeltek, hogy minél több korosztálynak tudjanak tartalmas kikapcsolódást nyújtani - tájékoztatta lapunkat Réti György plébános.

Június 20-án, hétfôn a kövesdombi Szent Miklós-plébánián Életkedvünk forrása Istenbôl fakad címmel bibliai alapokon való önértékelést tartottak dr. Nagy József teológiai tanár vezetésével. Ma, kedden 18 órától az Ady negyedi Szent Imre ferences templom az Eucharisztiából evangelizáció címû evangéliumi estnek ad otthont. Dr. Orbán Szabolcs OFM és a növendék testvérek részvételével szentségimádás, kivetítés, elôadás, közös beszélgetés szerepel a programban. Este fél nyolctól a fôtéri Deus Providebit Ház Szent Mihály termében Test és lélek együttes gyógyítása címmel dr. Albert-Lôrincz Enikô tart elôadást. Június 22- én, szerdán este hat órától Egy test, egy lélek Krisztusban címmel közösségi estét szerveznek a remeteszegi Remete Szent Antal-kápolnában Szénégetô István plébános vezetésével. Az est folyamán a híveknek lehetôségük nyílik a kis csoportos beszélgetésekre, ismerkedésre, éneklésre. Június 23-án, csütörtökön a cserealji Szent Kozma és Damján-plébánián 18 órától Oltáriszentség címmel a Magyarországról érkezett dr. Szederkényi Károly tart elôadást, és vezet fiatalok számára szentségimádást.

A Keresztelô Szent János-templom búcsújának napján, június 24-én 11 órától a fôtéri római katolikus templom karzati múzeumában egyházmûvészeti értékekbôl nyílik kiállítás. A plébánia gyerek- és ifjúsági zenecsoportjának elôadásában a belvárosi plébánia és tanulmányi ház udvarán délután fél négytôl Énekelj az Úrnak címmel dicsôítô koncert elôzi meg a 17 órai ünnepi szentmisét a Keresztelô Szent János-templomban. A Deus Providebit Ház 18 órától találkozónak ad otthont, lehetôség nyílik a kötetlen beszélgetésre. Este nyolc órától a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban a Te Deum - Keresztelô Szent János születése címû zenei összeállítással zárulnak az idei marosvásárhelyi katolikus napok.

Levéltárak hete

A levéltárak és a tudományos kutatás, a kutatók hozzáférhetôsége a levéltári dokumentumokhoz - e címmel tartottak tegnap kerekasztal-megbeszélést az országos levéltár Maros megyei igazgatóságánál. Az eszmecsere, amelyen a levéltárosok mellett kutatók és újságírók vettek részt, a levéltárak hete elnevezésû rendezvény keretében zajlott.

A levéltári dokumentumok tanulmányozását az 1996. évi 96-os törvény szabályozza - hangzott el Boar Liviu igazgató bevezetôjében, aki a vonatkozó törvény elôírásait ismertette, s kitért arra, hogy milyen feladatokat lát el az általa vezetett intézmény. A nyilvántartó, kezelô- megôrzô és konzerváló tevékenység mellett a levéltár dolgozói gazdag kutatómunkát fejtenek ki, amelynek eredménye több szakmai jellegû vagy általánosabb történettudományi tanulmányismertetô, közlemény, könyv és tanulmány. Munkájukat tükrözik a levéltári évkönyvek is, amelybôl az idén három kötet jelent meg. A tanácskozáson majd az azt követô beszélgetés során elhangzott, hogy az utóbbi idôben a levéltárban található iratokról több ezer hitelesített másolat és fénymásolat készült, amelyeket ingatlanokkal, mezôgazdasági területekkel, erdôkkel és egyéb tulajdonjogi kérdésekkel kapcsolatos ügyek intézésére igényeltek.

A kutatóteremben okiratok ezreit tanulmányozták történelmi, néprajzi és egyéb munkák megírásához, doktori disszertációk, államvizsga- vagy fokozati vizsgákhoz szükséges dolgozatok elkészítéséhez.

A törvény alapvetô elôírásainak ismertetésekor elhangzott, hogy a dokumentumok keletkezésük után 30 évvel tanulmányozhatók a levéltárakban, kivételt képeznek a külpolitikával, kereskedelmi társaságok tevékenységével, pénzügyekkel kapcsolatos iratok, amelyeket 50 év múltán, a személyi dossziék, amelyek 75 év, a közjegyzôi, igazságügyi és emberöléssel kapcsolatos dokumentumok, amelyek 90 év, az orvosi, anyakönyvi és az ország biztonságát, területi épségét érintô dokumentumok, amelyeket száz év elteltével vehet kézbe a kutató. Az igazgató megemlítette, hogy módosult az 1880 elôtti iratok tanulmányozására vonatkozó elôírás, míg korábban csak másolatban, mikrofilmen lehetett ezekbe betekinteni, jelenleg a levéltár igazgatója engedélyezheti az eredeti dokumentumok kézbevételét, ha azok megfelelô állapotban vannak.

A kutatóteremben betartandó szabályokat Cîmpian Alexandru levéltáros ismertette. Bármely román vagy a legutóbbi módosítások szerint külföldi állampolgár is kikérheti a levéltárban ôrzött dokumentumokat, ha a pontosan kitöltött típuskérvényét az igazgató jóváhagyja. Ha hét napon belül nem jelentkezik, hat hónap után igényelheti újra a kért dokumentumokat. Ha nem érti az okiratok nyelvét, ô maga kell fordítót biztosítson, s kérésre a megfelelô díj kifizetése ellenében, a munkahelyi régiségrôl, az elvégzett tanulmányokról stb. hitelesített másolatot bocsát ki a levéltár. A kutatótermi szabályokkal kapcsolatosan újdonság, hogy június elsejétôl engedélyezik a laptopok használatát, a fényképezôgépet azonban továbbra sem lehet bevinni.

A kutatóteremben alkalmazott szabályokkal kapcsolatosan egy sor észrevétel hangzott el. Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros szóvá tette, hogy változtatni kell a feltételeken. Túl kevés dokumentumot kap kézbe egy alkalommal a kutató, az 1800 elôtti iratok tanulmányozására vonatkozó szabály meghozatalakor nem vették figyelembe az erdélyi helyzetet - vélekedett. Azzal sem ért egyet, hogy a gyilkosságokkal kapcsolatos és az igazságügyi dokumentumokhoz csak 90 év elteltével lehet hozzáférni, majd szóvá tette, hogy gondolni kellene a jövôre, az új technikák bevezetésére. Hasonló kifogásokat fogalmazott meg a szót kérô kutatók egy része is, akik például tematikus útmutatók kiadását hiányolták.

Az igazgató válasza értelmében a fejlôdésnek az anyagi lehetôségek szabnak határt, a levéltárban fax, néhány számítógép és egy mikrofilmek megtekintésére használatos készülék található. Sajnálatos módon csökken a levéltárosok száma is. Akik nyugdíjba vonulnak, azoknak az állását nem töltik be. Helyüket a Rendôri Akadémia keretében mûködô civil levéltárosi szak végzettjei foglalhatják el, ahova évente 25 hallgatót vesznek fel. Bár teljes ellátást biztosítanak számukra, alig akad erdélyi fiatal, aki ezt a szakot választaná.

Kérdésünkre válaszolva Boar Liviu igazgató és Pál-Antal Sándor elmondta, hogy a megyei levéltárban közel hét kilométernyi 1369-1989 között készült dokumentumot ôriznek három nagy teremben. Az évszázadok folyamán létrehozott iratok közül a legtöbbet a közigazgatási szervek iratai tesznek ki, megtalálható Marosvásárhely város, Marosszék, Küküllô vármegye, Maros- Torda megye valamint Kis- és Nagy-Küküllô vármegye közigazgatási dokumentumanyaga. A XX. századból több mint 150 község levéltára, a bírósági és törvényszéki levéltárak, egyházi és iskolai (református kollégium, római katolikus gimnázium és más tanintézetek) levéltárai, a gazdasági szervek, vállalatok, gyárak valamint a Román Kommunista Párt, illetve az 1945 utáni szervek dokumentumanyaga, a Teleki és a Toldalaghi család levéltára.

Vannak a törvény értelmében titkosított iratok is, ezt a kért dokumentumokért felelôs levéltáros dönti el, amikor a kérvény alapján kikeresi az iratokat.

A megbeszélésen elhangzott javaslatokat az egyhetes rendezvény végén összesítik, s ezek az észrevételek remélhetôleg a kutatómunka javára válnak - vélekedtek a tanácskozás résztvevôi.

Újszülött a szemeteskukában

Pénteken délelôtt 11 órakor a vásárhelyi Jeddi utcai egyik szeméttárolóban a guberáló cigányok egy újszülôtt holttestére találtak. A halál okának kiderítésére a tegnap boncolást rendeltek el.

Dr. Hecser László lapunknak elmondta, a kisfiú holttestét bebugyolálták ruhákba. amelyeken vércseppeket találtak. A vérminták alapján derül ki, a vércsepp az anyáé vagy a gyereké. Megállapították, a kicsi csütörtökön született, idôre, 3800 grammos testsúllyal, s életképes volt. Testére csavarodva volt a placenta. Az újszülött testén külsérelmi nyomokat nem találtak. A fôorvos elmondása szerint nem kizárt, hogy a kisfiút hasra fektették, s így fulladt meg. A halál okának kiderítésére szövettani vizsgálatot rendeltek el, a rendôrség nyomozást indított az anya kilétének azonosítására, az eset felderítésére.

A hazug embert hamarabb utolérik…

A múlt hét elején értesítette a gernyeszegi rendôrséget a 16 éves helybeli Z. Ioan, hogy rablás áldozatává vált. Elmondta, elôzô nap késô este a körtvélyfáji iskola mosdójában tartózkodott, amikor két személy megtámadta, egyikük késsel fenyegette, míg a másik elvette maroktelefonját és arany nyakláncát. Az okozott anyagi kár meghaladja a 11 millió lejt. Hozzátette: tettük elkövetése után a két támadó egy nô társaságában taxiba ült, s Szászrégen irányába távoztak.

Az ügyben nyomozást indítottak, s azonosították a 31 éves C. Mihai és a 30 éves K. Lóránt régeni lakosokat. Csakhogy akkor derült ki, hogy a két állítólagos elkövetô vallomása egyáltalán nem egyezik a kiskorúéval.

A rendôrök kiderítették, a 16 éves fiú a szóban forgó napon ittas volt, szemet vetett az egyik "támadó" élettársára. Az együttlét fejében jószántából adta át a telefont és a nyakláncot. Aztán szülei haragjától tartva fordult a rendôrséghez.

Az ügyben indított kivizsgálás folytatódik, s a Maros Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség határoz az eset jogi besorolásáról.

Halálra verte beosztottját

Minôsített emberölés bûntettének gyanújával 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki a 31 éves dédai illetôségû H. Ioan nevére, aki június 14- én megölte szolgáját.

Az 56 éves G. Ioan holtestére Déda község területén, a hegyek között, 1500 méteres magasságban találtak. A boncolás során kiderült, a férfi agresszió áldozatává vált, kemény tárggyal több ütést mértek rá. Kiderült, az áldozat április óta H. Ioan szolgálatában állt. Június 13- án reggel az áldozat leterelte a juhokat a hegyvidéki karámból. 4 kilométeres útszakasz megtétele után késô délután magukra hagyta a juhokat, s az erdei ösvényen Dédabisztratelep felé indult, eltévedt bárányokat keresve. H. Ioan pár órával késôbb talált a pásztor nélkül legelészô állatokra, s beosztottja keresésére indult. Utolérte, megtámadta, majd szekéren és szamárháton az esztena irányába vitte. Másnap reggel is ütlegelte, míg az áldozat belehalt az elszenvedett sérülésekbe. Az elkövetô értesítette a helybeli orvosi rendelôt és rendôrséget, azt állítva, a férfit az úton ittasan feküdve találta.

Bôvítik a vízhálózatot

Július elsejétôl lezárják a magyarói, holtmarosi és fickói utcai vízcsapokat, s csak azok élvezhetik a szolgáltatást, akik lakásukba, udvarukba már bevezették a vizet. Községszinten tavaly adták át a Solel Boneh cég által készített utcai vízhálózatot, amelyet jelenleg bôvít ki a helyi polgármesteri hivatal. Mint Kocsis Adalbert polgármestertôl megtudtuk, az országos vízbevezetési program keretében csak az egyik oldalon sikerült elhelyezni a fôvezetéket, bekötni a mellékutcákat, így a hivatal önerôbôl építi ki a hálózatot a másik oldalon.

- Négy kilométer és 600 méternyi vezetéket fektetünk le, a tervek szerint július végéig. A munkálat nyomán Magyarón és Holtmaroson minden mellékutcában lesz ivóvíz, Fickón, a Sármás hídja környékén 14 porta ki fog maradni, mert mûszakilag nagyon sokba kerülne ôket is bekötni a hálózatba. Közel egy évig a polgármesteri hivatal fizette az utcai kutaknál elhasznált ivóvizet, ez havonta 35 millió lejbe került (a községi villanyszámlánk havi 86 millió lej). Tanácsi határozatot fogadtunk el, melynek értelmében május és június hónapokra azok a lakók, akiknél nincs bevezetve az ivóvíz, tehát az utcai csapokat használják, személyenként havi 25.000 lejjel kell hozzájáruljanak a költségekhez. Szintén határozatban szögeztük le, hogy július 1- tôl lezárjuk az utcai csapokat. Ez idôpont után csak azok élvezhetik a minôségi ivóvizet, akik bevezetik házaikba. A jelentés szerint eddig 150 család igényelte a szolgáltatást, s másik háromszáz kért engedélyt a bevezetésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a magánházakba csak azután lehetett bevezetni a vizet, miután ülepítôket építettek, s szerzôdést kötöttek a szászrégeni közüzemmel a szennyvízszippantás érdekében - számolt be a község vezetôje.

A vidéki oktatás fejlesztése érdekében meghirdetett pályázat összeállításán dolgozik jelenleg Kun László magyarói iskolaigazgató. A községközponti iskolák 5-7.000 dollárnyi támogatásban részesülnek, ennek a 45 százalékát a felszerelésekre, a többit segédanyagokra, adminisztratív költségek törlesztésére fordítják.

- A pályázat részeként egy tanulmányt állítottam össze, melybôl két sajnálatos dolog derült ki: a marosmagyarói fiataloknak csak elenyészô hányada tanul tovább felsôoktatási intézményekben. Bár a kisérettségi vizsgára mindenki jelentkezik, s 60-70 százalékuk eléri az átmenô jegyet, a líceum, szakközépiskola elvégzése után nem tanulnak tovább.

A másik hiányosságunk: a községközponti tanárok közül 11-en, községszinten még többen ingáznak. Igaz, hogy a tanítók, óvónôk itt élnek, de a szaktanárok közel fele a tanórák lejárta után elmegy. Amennyiben sikerül megnyernünk a pályázaton felajánlott támogatást, szeretnénk legalább egy osztályterembe bevezetni a multimédiás oktatást, vagyis minden diáknak korszerû számítógépet biztosítunk, s számítógépes programokkal oktatunk. A községközponti iskola számítógép- laboratóriuma jól felszerelt, s sikeres pályázat esetén tovább tudnánk fejleszteni. A pályázat benyújtási határideje július 9 - számolt be Kun László.

Teljesült a szakács vágya

Teljes átalakulásnak néz elébe a holtmarosi öregotthon, legalábbis ez derül ki abból a hosszú távú tervbôl, amelyet a szociális védelmi rendszer átalakítása érdekében dolgoztak ki, s amelynek egyik része a holtmarosi központ átszervezésérôl szól. Mint Schmidt Loránd igazgatótól megtudtuk, a megyei tanács és a szakigazgatóság által jóváhagyott átszervezési terv értelmében az otthonban levô hátrányos helyzetû és enyhén sérült személyeket a községközpontban felépítendô védett otthonokba költöztetnék. Ezekben a családi jellegû házakban mûhelyek lesznek, ahol az idôs személyek különbözô munkákat végeznének, szigorú szakfelügyelet alatt. A Berta nevû részen ki is jelölték azt az 58 áras területet, ahova felépíthetnék a szóban forgó házakat. A munkálatok költségeit pályázati alapokból biztosítják majd, az iratcsomó egy részét a helyi vonatkozású adatokkal már elkészítették, a hiányzó rész a megyei tanács szakembereire vár. Amíg azonban kiderül, hogy a megyébôl benyújtandó négy (a holtmarosiak mellett a marosvécsiek, maros-sárpatakiak, mikháziak is érdekeltek az átalakításban) pályázat közül melyiket fogadják el, marad minden a régiben.

Az öregotthon igazgatója arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban Hugo Twigt holland üzletember közbenjárásával egy Urtecht melletti szociális otthonból kaptak értékes konyhai felszerelést adományként. Az inoxedények, mérleg, szekrény mellett elektromos háztartási gépeket is kaptak. A nagyméretû, többfunkciós mixer az otthon szakácsának régi vágya, aki minden hónapban legalább egyszer elmondta, hogy szüksége lenne egy ipari keverôgépre.

Olvasóinkat tájékoztattuk arról, hogy a romániai Ecoinspect felügyelôi, Paula Hui és Szeredai László, valamint Monika Zimmermeier, a svájci Bionspecta felügyelôje június második hetében szigorú ellenôrzést végeztek a holtmarosi Transsylvania Tejszövetkezet és Agrártermelô Egyesület termelôinél. Az érdekvédelmi szervezet két évvel ezelôtt igényelte az állattenyésztôk által értékesített tej biominôsítését. Az igénylôk közül 26 gazda tanúsítványhoz jutott. A minôsítést megelôzô vizsgáról beszélgettünk Zsigmond Mihály holtmarosi gazdával.

A minôsítési igazolások az állattenyésztôket dicsérik, ezért több gazdával szándékoztunk beszélgetni, de a kedvezô idôjárás miatt a déli órákban csupán Zsigmond Mihályt értük el. Kemény vizsga volt - mondotta a 40 éves gazdálkodó, aki 15 éven át erdészeti technikusként dolgozott Maros-hévízen. A fafeldolgozó üzemet 1997-ben átszervezték, aminek következtében munka nélkül maradt. A kárpótlásból traktort, mezôgazdasági felszereléseket vásárolt és feleségével Holtmaroson gazdálkodni kezdtek a 10 hektáros saját területükön. Késôbb belefogtak az állattenyésztésbe. Két fejôstehénnel indultak, ma hat fajtiszta fejôstehenet tartanak, ebben az idôszakban kint a tanyán. A felügyelôk valóban szigorúak voltak. Elsôsorban a tartás körülményeit vizsgálták: tisztaság, világítás, szellôztetés az istállóban; a trágya kivitele, tárolása; ellenôrizték az istálló tetôszerkezetét, azt, hogy cseréppel fedett-e; a legelôn próbákat vettek, de ellenôrizték a takarmányt is. A hat fejôstehén tanyasi körülmények közötti tartása elismerést váltott ki, hiszen az állatokat fedett szín alatt tartja a gazda, aljnak fûrészport használ. A forrásból hozott vizet is megvizsgálták, nem beszélve a fejés, a tej szállításának körülményeirôl.

A több napon át tartó ellenôrzés során elméleti kérdésekre is válaszolnia kellett Zsigmond Mihálynak. A "szóbeli" is sikerült, hiszen rendszeresen olvasta/olvassa a szakkönyveket. A tanúsítvány megszerzése sok utánajárást igényelt és pénzt beruházásra (többek között ráccsal ellátott trágyaülepítôt kellett létesítenie). Megérte? A válasza: - A minôsítési igazolás számomra garancia arra, hogy tejtermelôként fennmaradunk az ország EU- csatlakozása után is. De ami a legfontosabb: ezzel a tanúsítvánnyal alkudhatok a feldolgozóval, hiszen köztudott, hogy a biotej ára a világ minden országában magasabb a közönséges tej áránál. Mindezért érdemes volt tanulni, megváltoztatni az állattartás, tejtermelés körülményeit. És érdemes volt a szakismereteimet bôvíteni. Így lett munkánk jövedelmezô - számolt be Zsigmond Mihály.

(kilyén)

Zsigmond Zsuzsa és Edit Maros-magyaróról. Lehet, hogy olvasóink nagy többsége számára semmit nem mond e két név, de ha hozzátesszük, hogy e két fiatal lány énekelt népdalokat az RMDSZ kampánynyitó ünnepségén a sportcsarnokban, akkor bizonyára többen emlékeznek rájuk. Az ikerlányok 7 éves koruk óta táncolnak a helyi hagyományôrzô néptánccsoportban, s rendszeresen énekelnek is. A Zsigmond lányok számos helybéli és magyarországi találkozón léptek, lépnek fel a helybéli táncegyüttessel. Négy évvel ezelôtt egy községközponti RMDSZ- gyûlésen énekkel köszöntötték a jelenlevôket. Ekkor fedezték fel ôket, s azóta több hasonló rendezvényen felléptek.

- A néptánctalálkozókon, próbákon, otthon a konyhában könnyû énekelni, de amikor a sportcsarnokban olyan sok ember elé ki kellett állnunk, nagyon izgultunk. Ijesztô, de ugyanakkor felemelô élmény volt számunkra - meséli Zsuzsa, akitôl azt is megtudtuk, hogy kizár&