|
LVII. évfolyam 138. (16014.) sz. |
2005. június 16., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A gyermekjogvédôk cáfolták a legsúlyosabb vádakat
A Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság képviselôi tegnap sajtótájékoztatón cáfolták azokat a román nyelvû sajtóban megjelent vádakat, melyek értelmében az egyik szászrégeni családi házban a nevelôapa megerôszakolt egy leányt, aki az ablakon kiszökve menekült a férfi elôl. A kivizsgálások nyomán megállapítottál: a nevelôapa szeszes italt fogyasztott neveltjeivel (16-23 évesek). Nemi erôszak nyomát viszont az orvosi vizsgálat nem bizonyította. A szóban forgó ügy átbeszélése, a büntetések ismertetése mellett Domby Károly, a Szociális- és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetôje, Codruta Sava gyermekjogvédelmi aligazgató és Jakab Gabriella szakfelügyelô a családi házak vásárlási áráról, az abafáji 8- as számú elhelyezési központ igazgatójának leváltásáról is tájékoztatták a jelenlevôket. Újságírói kérdésre válaszolva Domby Károly megerôsítette: nem vesz részt az igazgatói állás betöltésére kiírt, augusztusban esedékes versenyvizsgán.
A megyei gyermekjogvédelmi szakemberekbôl álló bizottság többször felkereste a szóban forgó, Cojocaru Eugen és Lucia pótszülôk gondjaira bízott lányokat, vizsgálva a megjelentek valóságalapját.
- A szászrégeni megyei kórház nôgyógyásza, Horváth Dániel megvizsgálta a fiatal lányt, s kijelentette: nincsenek erôszakra utaló jelek. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az érintett csak három héttel az esemény után számolt be a történtekrôl, így az orvosi vizsgálat is csak akkor történt meg. A szakorvos arról is nyilatkozott, hogy 2005-ben egyetlen árvaházi fiatal sem volt terhességmegszakításon - számolt be Jakab Gabriella, a kivizsgálásban részt vevô szakfelügyelô, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a szóban forgó lányok enyhén szellemi sérültek, így vallomásuk nem volt összefüggô, nem tudták megmondani, hogy pontosan mi történt, mikor történt. Beszámolójuk alapján, az orvosi bizonyítékok hiányában nem lehetett nemi erôszakkal megvádolni Cojocaru Eugent.
A sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy a médiában megjelentekkel ellentétben a nagykorú Csíki Vandana az elhelyezési központ vezetôségének engedélye nélkül elhagyta az intézményt, összeköltözött élettársával, akitôl gyereket is várt. Tehát önként hagyta el az árvaházat.
Domby Károly igazgató nyilatkozatából kiderül: az abafáji 8-as számú elhelyezési központ igazgatóját, Petrut Dorint azért váltották le és helyezték el, mert nem hangolta össze megfelelôképpen a központban folyó munkát, olyan adományokat (lábbeliket) fogadott el, amelyeket az érvényben levô törvény nem tesz lehetôvé.
Az Abafáján és Szászrégenben végzett kivizsgálások nyomán kétszer írásbeli megrovásban részesítették a Cojocaru családot, s lehetséges, hogy drasztikusabb büntetésekkel is sújtják ôket. Az igazgatóságnak lehetôsége van felbontani a Cojocaru család munkaszerzôdését, s más pótcsaládra bízni a lányokat. Ugyanakkor megrovásban részesítették és pénzbírásággal sújtottak egy pszichológust és egy szociális referenst, mindkettôt a munkaköri feladatok hiányos ellátása miatt.
Újságírói kérdésre válaszolva Domby Károly elmondta: a Mezôcsáváson 30.000 euróért vásárolt családi házak nem voltak túlértékelve, hiszen nemcsak egyszerû házak, hanem több ár kert, tágas udvar tartozik hozzájuk. A vásárlásokat egyébként jóváhagyta az Európai Unió romániai megbízott szakértôcsoportja is.
Pénteken 150 roma betört a dicsôszentmártoni Bicapa vállalathoz. Az incidens szombaton megismétlôdött. A behatolók megtámadták az ôrzô-védô szolgálat embereit, bántalmazták az ôröket, törtek-zúztak. A rendet végül a DIAS- rohamcsapatok és a rendôrség alakulatai állították helyre.
Tegnap a prefektus amolyan válságstábot hívott össze az ügyben. Jelen voltak a vállalat vezetôi, a rendôrség, csendôrség, a SRI, az UM215, a Roma Párt megyei, illetve dicsôi elnöke, a megyei pénzügyi igazgatóság igazgatója, nemkormányzati szervezetek képviselôi, Dicsôszentmárton alpolgármestere, a prefektúra roma kérdésekért felelôs megbízottja. A SC Poliglot begyûjtôközpont képviselôje nem tett eleget a meghívásnak.
Élelemért, italért lopnak
A találkozón megoldásokat kerestek - egyelôre nem sok eredménnyel - a problémára, illetve a hasonló esetek megelôzésére. Ciprian Dobre prefektus szerint maffióta típusú támadásról van szó, nem véletlen, hogy a romák betörtek a Bicapába, ugyanakkor a téglagyárat is megtámadták. Ugyancsak romák egy csoportja tört be a szászrégeni Republica vállalatba, megverték az ôröket.
A részt vevô roma képviselôk a cigányok nehéz szociális helyzetére hivatkoztak, akik sokszor nem is pénzért, hanem élelemért vagy italért lopják a vasat és adják el. A Bicapában már nincs ócskavas, a romák pedig már a felszereléseket törik össze, kábeleket lopnak el. A csendôrség megyei vezetôje, Bonteanu Marius szerint, amíg Dicsôben is voltak embereik, nem voltak nagyobb gondok. Most azonban kivonták ôket, és szükség esetén ki kell szállniuk a helyszínre. Ez pénz és idô, nem tudnak operatívan helyt állni.
Az általános vélemény az volt, hogy a legnagyobb gond a romák beilleszkedése. Ciprian Dobre kijelentette: nemcsak Dicsôben vannak cigányok, ilyen problémák máshol mégsem történtek. A dolgokért felelôs a rendôrség, a helyi közigazgatás, nem kis mértékben a civil szféra, és annál nagyobb a roma szervezetek vezetôinek a felelôssége. Ezek - a Bicapa igazgatója szerint - valahol a romák fölött "lebegnek", amikor probléma van, soha nem lehet megtalálni ôket. A legnagyobb felelôsség azonban, volt az általános vélemény, azokat terheli, akik átveszik a cigányoktól az ebül szerzett "ócskavasat".
Ha nem tudjuk a problémákat megoldani, mindannyian mondjunk le!
A prefektus felkérte az illetékes szerveket, monitorizálják a roma közösségeket, különös tekintettel a hasonló "tûzfészkekre". Felszólított mindenkit, tegye a kötelességét, mert közpénzekbôl fizetik ôket, ezért felelôsséggel tartoznak az állampolgároknak. Ha még egy ilyen eset történik, és nem fogunk tudni róla, mint ahogy a szombati betöréskor történt, mi, akik e körül az asztal körül ülünk, mindannyian le kell mondjunk. Dolgozzunk meg azért, amiért megfizetnek, jelentette ki végül Ciprian Dobre.
A következô találkozót június 27-ére hívta össze, amelyen levonják a konklúziókat és megbeszélik az elkövetkezendô idôszak tennivalóit.
Nemzetköziesedô Marosvásárhelyi Napok
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ismertette a sajtó képviselôivel a jövô héten sorra kerülô IX. Marosvásárhelyi Napok programját. Az idei rendezvény jellegzetessége, hogy három komoly részvételnek örvendô nemzetközi esemény is a program részét képezi, a testvérvárosok küldöttségeinek hagyományos látogatásán túl.
Noha a hivatalos megnyitót hagyományosan csütörtökön rendezik, az események már hétfôn kezdôdnek. Kedden és szerdán kerül sor a Románia - Anglia nemzetközi barátságos teremlabdarúgó-mérkôzésre a sportcsarnokban, amit a hivatal felvett a Napok mûsorára is. Ugyancsak kedden lesz a Miorita kulturális társaság által szervezett nemzetközi gyermek-folklórfesztivál megnyitója. A hat országból (Görögország, Horvátország, Magyarország, Csehország, Bulgária és Románia) érkezô együttesek azonban nem csupán Marosvásárhelyen, hanem a megye más városaiban, Segesváron, Szovátán, sôt azon túl is, Besztercén és Naszódon is fellépnek. A harmadik rangos nemzetközi rendezvény a Színház térre tervezett Passepartout karikatúra- kiállítás, amelynek a megnyitóját péntekre tervezik, s amelyen 21 ország mûvészeinek mintegy 300 munkája lesz látható. Két magyar karikaturista - Szegedrôl és Kecskemétrôl - személyesen is eljön a rendezvényre.
A rendezvények színhelye az idén is a nyári színpad és a vár, újdonság viszont, hogy a Színház téren mûvészeti teret alakítanak ki. Csütörtöktôl a fôtér nyugati sávját (amelynek addig várhatóan befejezôdik az aszfaltozása) a már hagyományos termékkiállítás foglalja majd el, de - mint Pascan Marius, a polgármesteri hivatal szóvivôje mondta, sajnálatos módon - az idén a magyarországi kiállítók távol maradnak.
Íme néhány a várhatóan nagyobb érdeklôdésre tartó esemény közül. Hétfôn Miss Marosvásárhely szépségverseny és Morandi-koncert a nyári színpadon, kedden magyarnóta-est ugyanott, a Színház téren csütörtökön este dzsesszkoncert, pénteken klasszikus muzsika, szombaton és vasárnap ismét dzsessz. A várszínpadon pénteken este Csaby, Aurel Tamas, Kaczor Feri, Etno és a Ro-Mania, szombaton Defender, Autostop és Iris, vasárnap Gemina, Dancs Annamari, Impact, Activ és Akcent lép fel. A színházban szerdán Meister Éva a Kék Angyal címû elôadást mutatja be, a magyar tagozat pénteken este adja elô Csehov Cseresznyéskertjét.
A Marosvásárhelyi Napok idei legfurcsább eseménye szerda este a nyári színpadon lesz, amely a polgármester és a városi tanács közötti törést illusztrálja egyben. Ugyanaznap, amikor a Tükörteremben a tanács által adományozott díszpolgári címeket és Pro Urbe-díjakat adják át, a polgármester saját különbejáratú díjakat adományoz a nyári színpadon. A tiszteletbeli marosvásárhelyiek Dorin Florea listája szerint Radu Deac professzor, dr. Raed Arafat, Florin Zamfirescu, Vlad Radescu, Cristian Mihailescu, Ion Fiscuteanu és Stefan Sileanu színészek, Gombos Attila, Nicu Pop és Pákai György sportolók lesznek. A kísérô mûsort Florin Piersic vezeti, fellépnek Andra, Nicola, Marcel Pavel és Sanda Ladosi.
A kormány elhatározta, hogy anyagi támogatást nyújt azoknak a magánszemélyeknek, akik saját hôközpontot szeretnének vásárolni. Állítólag azokon a fogyasztókon kívánnak ily módon segíteni, hogy a költségeket csökkentsék, akik földgázt használnak a fûtéshez. Elsôsorban azokat érinti a döntés, akik csempekályhákkal rendelkeznek, de azokra is vonatkozik, akik "egyéb, alacsony teljesítményû berendezéseket mûködtetnek". A kormány ugyanakkor nagyobb támogatást ígért a téli idôszakra a kis jövedelmû családoknak a közköltségek fedezésére. Ebbôl a célból egy minisztériumközi bizottságot hoznak létre, amely felkutatja az anyagi forrásokat a program életbeültetéséhez.
A furcsa hír hallatán elsôsorban az jut eszembe, hogy az éppen hatalmon levô kormányok mindenike mást és mást akar. Mint ahogy ezúttal is: az elôzô kormányzat az egyéni hôközpontok beszerelését nem nézte jó szemmel, mondván, hogy az Uniós követelményeknek való megfelelés folyamatában nem engedhetjük meg magunknak, hogy Románia egy olyan országgá váljon, ahol minden tömbházlakrészbôl füstölgô kémény nyúljon ki. Európában a gazdaságos megoldást a korszerû távfûtés jelenti, nem pedig az egyéni hôközpontok. Kezdve a környezetvédelmi szempontoktól, el egészen a fokozott robbanásveszélyig mindenfélét kitaláltak ahhoz, hogy elvegyék a fogyasztó kedvét a megközelítôleg 40 millió lejes beruházás elvégzésétôl. Amelynek nyomán a fogyasztó jogos igénye, hogy annyit fizessen, amennyit fogyaszt, annyit és akkor melegedjen, amennyit akar, megvalósult volna.
A volt kormány félelmei érthetôk voltak, hiszen az elavult távfûtési hálózatra kapcsolt fogyasztók által fizetett csillagászati számlák és az egyéni hôközpontôrület nyomán egész városokban mondott csôdöt a távfûtés. Bár ellenezték az egyéni kazánok bevezetését, addig nem jutott el a politikai akarat, hogy a távfûtési hálózatot korszerûsítsék, hogy legyen egy egységes elképzelés arról, ahogyan Romániában az elkövetkezendôkben megoldják a fûtés problémáját.
A jelenlegi kormányban valaki(k) valószínûleg érdekelt(ek) a hôközpontbizniszben, ha már ilyen nagy a nekilendülés. Ámde nagyon jól át kell gondolni, ki az, aki támogatást kaphat hôközpont vásárlására. Hiszen azokban a városokban, ahol még létezik a távfûtés és elkezdték a hálózat korszerûsítését, egy ilyen intézkedés fogyasztók ezreitôl foszthatja meg a hôszolgáltató vállalatot, csôdbe juttatva az esetenként még jól mûködô rendszert. Tizenöt év után végre el kellene dönteni, mi legyen a távfûtés sorsa, és nem a pillanatnyi érdekeknek, széljárásoknak megfelelôen hozni az intézkedéseket.
Az illetékes szervek akkor elemezhetik nagyobb hajlandósággal a vasúti szakszervezetek követeléseit, ha az utasok elfogadják a tarifák összegének emelését, mivel a sztrájkolók kéréseinek teljesítése ilyen intézkedést tesz szükségessé.
"A sztrájk alakulása kapcsán azt hiszem, hogy végül így vagy úgy, de közölnünk kell a vasúti szállítást igénybe vevôkkel, hogy emelni kell a tarifákon, hogy teljesíthessük a sztrájkolók követeléseit. Ha az utasok hajlandók bírálat nélkül elfogadni ezt a drágítást, akkor természetesen megoldható a szakszervezetek kérése, és nagyobb hajlandósággal lehet elemezni egy béremelés kérdését" - mondta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.
Tariceanu felhívta a figyelmet arra, hogy a vasúti alkalmazottak béreinek emlését az ágazati vállalatok bevételei és kiadásai tükrében is meg kell vizsgálni, mivel több vasúti társaság nagy veszteségeket könyvelhet el a rossz gazdálkodási módszerek miatt.
A mozdonyvezetôk és a karbantartó személyzet a múlt hét szerdáján kezdtek általános sztrájkot, béremelést és élelmiszerjegyeket követelve. (Mediafax)
Újabb felmérést végzett a Curs
(MTI) A kormánykoalíciót alkotó liberális-demokrata pártszövetségre (D.A.) szavazna a lakosság 50 százaléka, ha a jövô vasárnap tartanák a választásokat.
A megkérdezettek 71 százalékának jó vagy nagyon jó véleménye van Traian Basescu államfôrôl - ez derül ki a Curs közvélemény-kutató intézet legújabb felmérésébôl.
E felmérés szerint a kormánykoalíció gerincét alkotó Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott szövetség (D.A.) a lakosság ötven százalékának a voksát nyerné el. Igaz, a bizonytalan szavazók száma eléri a 39 százalékot.
A pártok népszerûségi listáján az ellenzékben lévô Szociáldemokrata Párt (PSD) áll a második helyen, a szavazók 28 százaléka helyezné belé bizalmát. Harmadik a sorban a szélsôséges Nagy-Románia Párt (PRM) 8 százalékkal.
A koalícióban szintén helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) e minta szerint éppen elérné a parlamenti küszöböt öt százalékkal, a koalíció negyedik pártja, a Konzervatív Párt (amely a közelmúltig Román Humanista Párt - PUR néven tevékenykedett) már csak 3 százalékot érne el.
A politikusok kedveltségi listáján kétségtelenül Traian Basescu államelnöké a pálma, a lakosság 71 százalékának van jó vagy nagyon jó véleménye róla. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azonban csak harmadik helyen szerepel 57 százalékkal, megelôzi ôt Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök, akirôl a megkérdezettek 60 százalékának van kedvezô véleménye.
Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD ügyvezetô elnöke 44 százalékot tudhat magáénak e kérdéskategóriában. Corneliu Vadim Tudorról, a PRM vezérérôl viszont a lakosság 60 százalékának van negatív ítélete. A megkérdezettek 60 százaléka állította azt, hogy rossz vagy nagyon rossz véleménnyel van az RMDSZ elnökérôl, Markó Béláról (nem tudni, hogy a megkérdezettek között milyen arányban voltak románok és esetleg romániai magyarok).
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a D. A. Szövetség szimpatizánsainak 49 százaléka azt szeretné, ha a PD és a PNL egyesülne. Ez továbbra is nyitott kérdés, mivel az Emil Boc vezette demokraták az Európai Néppárt (PPE) felé igyekeznek, a liberálisok vezetô emberei viszont szeretnék megtartani liberális önazonosságukat.
(MTI) A személyi adatok magyarországi nyilvántartásáról szóló törvény módosítása meggyorsítja, egyszerûbbé teszi a határon túliak magyarországi letelepedésével kapcsolatos eljárásokat - mondta az elôterjesztô Avarkeszi Dezsô (MSZP) a törvényjavaslat általános vitájában, szerdán az Országgyûlésben.
A szocialista politikus úgy fogalmazott: a tavaly ôsszel megalakult kormány a határon túli magyar közösségek iránti alkotmányos felelôssége jegyében hármas célt fogalmazott meg.
"Legfontosabb célnak tekinti a kormány, hogy a Magyar Köztársaság minden lehetséges eszközzel támogassa a határon túli magyar közösségeket abban, hogy a szülôföldjükön tudjanak boldogulni" - emelte ki.
Második cél, hogy határon túli magyarok számára a határok minél könnyebben átjárhatóak legyenek - tette hozzá. Harmadik célként elmondta: a kormány azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy Magyarországon kívánnak élni, magyar állampolgárok szeretnének lenni, a folyamatot minél egyszerûbbé, gyorsabbá, emberségesebbé kívánja tenni.
Megjegyezte, hogy a múlt héten a Ház egyhangúlag fogadott el egy törvényt, amely módosítja az állampolgársági és idegenrendészeti törvényt. E két törvénymódosítás lehetôvé teszi azt, hogy a jelenleg elég hosszú és bonyolult eljárások gyorsabbak, egyszerûbbek legyenek, ne legyen megalázó a procedúra az állampolgárságot kérôk számára - mondta, majd hozzátette: ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat.
A javaslat célja - emelte ki - hogy részben már az idegenrendészeti eljárásban, másrészt pedig az állampolgársági, honosítási eljárásban minél kevésbé kelljen a leendô állampolgároknak a különbözô hatóságokhoz menni, ehelyett az iratok mozogjanak a hatóságok között. Ezzel megvalósítjuk az egyablakos ügyintézést - hangsúlyozta.
Rámutatott arra: az is fontos cél, hogy amikor egy új magyar állampolgár leteszi az állampolgársági esküt, akkor ne csak az eskürôl szóló okmányt kapja meg, hanem minél több igazolványt is, amely szükséges az új élet megkezdéséhez.
(MTI/Rompres) A Romániában bejegyzett vállalatoknak a július elsején életbe lépô pénzreformmal összhangban kerekíteniük kell részvényeik névértékét, abban az esetben, ha a mostani névérték százzal osztva nem ad kerek számot.
A névérték kerekítésérôl június 30-ig kell dönteniük a részvénytársaságoknak és a korlátolt felelôsségû társaságoknak. A részvénytôkeérték ezzel összefüggô változtatását a közgyûlésnek kell jóváhagynia.
Ha egy vállalat nem növeli a részvénytôkéjét, akkor az országos cégnyilvántartás június 30-án automatikusan lefelé kerekíti a részvényei névértékét. A cégnyilvántartás a vonatkozó jogszabály szerint csak a részvénytôke csökkentésével kerekítheti lefelé a névértéket, és a továbbiakban a vállalat az automatikus kerekítés eredményét köteles megjelentetni.
A pénzreformmal kapcsolatos tôkeemelés vagy csökkentés illetékmentes a cégek számára.
Július elsejei hatályú a pénzreform bevezetése: minden lejértéket elosztanak tízezerrel, minden tízezer régi lej egy lejt ér azontúl.
A kereskedôk, bankok és szolgáltatók már március elseje óta kötelesek a négy nullától megszabadított, kemény lejben is megadni az árakat.
Ez vonatkozik a pénzváltókra is, a valutaárfolyamokat jelzô táblákon is kétféle módon kell feltüntetni a napi kurzust március elseje óta.
Az új bankjegy csak július elsejétôl kerül forgalomba, de 2006. december 30-ig párhuzamosan forog majd a piacon a régi és az új pénz. A régi lej 2007. január elsejétôl - Románia európai uniós csatlakozásának remélt idôpontjától - hivatalosan már nem lesz forgalomban, de még további három évig beváltják a bankokban.
Mugur Isarescu, a jegybank (BNR) elnöke korábban azt mondta, nem hiszi, hogy a pénzreform inflációt gerjesztene. Emlékeztetett arra, hogy az euró bevezetése 2012-ig vagy 2014-ig nem várható még Romániában, így a kemény lejnek lesz ideje pszichológiai elônyre szert tenni, növekedhet e pénz hitele és tekintélye Európában.
A keménylej-bankjegyek kilencven százalékban megôrzik a régi grafikai sajátosságokat, de a bankjegyek mérete megegyezik az euróéval.
Júliustól hatféle bankjegy kerül forgalomba: az egylejesen kívül megjelenik az ötlejes, a tízlejes, az ötvenlejes, a százlejes és az ötszáz lejes. Ez utóbbi lesz a legnagyobb névértékû. Az új lej váltópénze az egykori bani lesz ismét, lesz egybanis, ötbanis, tízbanis és ötvenbanis pénzérme.
Tegnap a prefektus és a közintézmények vezetôinek jelenlétében letette hivatali esküjét Pop Felicia, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság újonnan kinevezett vezérigazgatója. A törvényes elôírásoknak megfelelôen versenyvizsgán nyerte el ezt a közhivatalnoki beosztást, de kinevezésében a kormánykoalíció pártközi megállapodása is szerepet játszott, ugyanis Pop Felicia a minap még jelentôs tisztséget viselt a Liberális Pártban.
A költségvetési egyensúly szempontjából meghatározó jellegû adók és illetékek begyûjtéséért felelôs intézményben alapvetô átalakulásra számíthatunk a közeljövôben. Errôl beszélt a prefektus és ezt vállalta az új vezérigazgató is. Ciprian Dobre kormánymegbízott új megyei adópolitikáról beszélt. Egyfelôl az intézményben uralkodó rossz munkalégkör felszámolását tartja fontosnak, másfelôl az adófizetôkkel szembeni nagyobb tiszteletet és segítôkész együttmûködést szorgalmazta. A vállalkozó elsô gondolata a pénzügyellenôr megjelenéskor ne a kötelezô módon kiszabásra kerülô bírság legyen. Ugyanakkor a jegyzôkönyvek szakmai és jogi szempontból megalapozottabbak kell legyenek, hogy azok a bíróságokon is megállják helyüket - hangsúlyozta az ügyvédi múlttal rendelkezô Ciprian Dobre.
A közgazdász alapképzettségû, de már két évtizedes pénzügyi tapasztalattal rendelkezô Pop Felicia az utóbbi években számviteli és pénzügyi szakemberként magánvállalkozóként dolgozott. Innen pályázta meg a közalkalmazotti állást. Ígérete szerint a versenyszférában uralkodó szaktudáson és rátermettségen alapuló munkaközösséget szeretne létre hozni a büntetôperek és elvándorlások nyomán megtizedelt pénzügyigazgatóságon.
A Népújság kérdésére, hogy miként fogja behajtani a nagy adófizetôk hátralékait, Pop Felicia válaszából kiderült, hogy még nincs rálátása, hogy valójában kik a nagy adósok és munkacsoportot szándékszik létrehozni az adóalanyok pontosabb feltérképezésére, a nyilvántartás valóságtartalmának a növelésére. A hiányzó munkaerô pótlását külsô tapasztalt szakemberek átcsábításában látja.
Ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a román árutôzsde (BRM) Maros megyei kirendeltsége. A kirendeltséget a megyei kereskedelmi, ipar- és mezôgazdasági kamara mûködteti majd, ez az árutôzsde 12. területi képviselete, s az elsô, amely 200 ezer lakosnál kisebb városban nyílik meg. Az árutôzsde célja termékek, szolgáltatások és munkálatok beszerzésének megszervezése, különös tekintettel a közbeszerzésre, amely ezáltal sokkal átláthatóbbá és hatékonyabbá válik.
Ezt emelte ki köszöntô szavában Ciprian Dobre prefektus is, aki szokatlanul kemény hangú kritikával illette az eddigi közbeszerzési gyakorlatot, s úgy ítélte meg, hogy a pályázatok zömét a megyében mûködô közintézményekben és helyhatóságokban felállított bizottságok nem objektív kritériumok alapján bírálják el. Ezt a hiányosságot számolhatja fel az árutôzsde mûködése, amely felépítésénél fogva gyakorlatilag kizárja a favoritizmust, biztosítja a mûvelet teljes átláthatóságát. Éppen ezért - mondta a kormányképviselô - a megyében mûködô dekoncentrált intézmények vezetôinek eddig adott haladékot, nevezzék meg az intézményük keretén belül azt a személyt, aki az árutôzsdével való kapcsolatért fog felelni. Hasonló szellemben nyilatkozott Emil Groza, a megyei tanács alelnöke is.
Mircea Filipoiu, a román árutôzsde elnöke kiemelte, hogy becslésük szerint a román állam legkevesebb 250 millió dollárt takarított meg a mûködésük tíz éve során azzal, hogy a közbeszerzési tendereket rajtuk keresztül hirdették meg, de vannak olyan felmérések is, amelyek ezt az összeget egymilliárd dollár felé közelítik. Az átláthatóság igazolására pedig azt a tényt említette, hogy míg például a szállításügyi minisztérium az árutôzsde szolgálatainak igénybevétele elôtt közel 3000 peres ügybe keveredett a pályázókkal, jelenleg alig öt peres ügye van. Sajnos, tette hozzá az elnök, a bürokratikus struktúrák második és harmadik vonalában dolgozó hivatalnokok között még mindig nagy az ellenállás az árutôzsde iránt, ami nem csoda, tekintve, hogy a korrupció lehetôségét a minimálisra csökkenti. Mircea Filipoiu azt is elmondta, hogy Kerekes Gáborral (az RMDSZ gazdasági alelnöke) két éve érlelik a marosvásárhelyi kirendeltség gondolatát, s amióta Vasile Pop a helyi kereskedelmi kamara elnöke elhatározta, hogy megvalósítják az ötletet, rekordidô alatt hozták tetô alá. Egyébként, mondta az elnök, számos helyrôl keresték meg kirendeltség létesítése céljából, de csak ott hozzák létre, ahol bízik az ottani emberekben.
A megnyitón felszólalt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is, aki hosszasan értekezett a törvénykezés hiányosságairól és az országos stratégiák hiányáról, az árutôzsde kérdését azonban nem érintette. Mircea Filipoiu felvetésére, mely szerint azért Marosvásárhely igénybe veszi a szolgáltatásaikat, kitérô választ adott, szerinte az árutôzsdének kell ajánlataival jelentkezni.
A Bolyai-Gauss Üzleti Információs és Kommunikációs Központ szervezésében június 18-án, szombaton 11 órától, Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diakóniai Központban Jól kiszámított siker címmel üzletember-találkozón vehetnek részt az érdeklôdôk.
A rendezvény célja a magyar kormány által 2004 novemberében elfogadott, a határon túli magyar közösség támogatását célzó gazdaságfejlesztô és munkahelyteremtô keretprogramban foglaltak, illetve az ITD Hungary tevékenységének részletes ismertetése, az Új Kézfogás Közalapítvány 2005-ös pályázati kiírásainak, a SAPARD-, AVAS-, CNVM-programok bemutatása, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának várható hatása a vállalkozói szférára, a román kormány által biztosított támogatási, finanszírozási lehetôségek felvázolása. Ugyanakkor az egyre idôszerûbb európai uniós csatlakozás folyamatáról és annak következményeirôl tehetik fel kérdéseiket az üzletemberek.
A rendezvény programja: A határon túli magyar közösség támogatását célzó gazdaságfejlesztô és munkahelyteremtô keretprogramban foglaltak, illetve az ITD Hungary tevékenységének részletes ismertetése - elôadó: Halász János kereskedelmi tanácsos, az ITDH romániai hálózatának vezetôje; Állami tôkeforrások felhasználása regionális együttmûködéshez és tôkekihelyezésre - elôadó: Márk Péter igazgató, Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.; Sikeres vállalatok tanulságai, vélemények a befektetési programról - elôadó: Molnár Csaba - PS Intex Kft.; Az Új Kézfogás Közalapítvány 2005-ös pályázati kiírásai, finanszírozási lehetôségek - elôadó: Kacsó István ügyvezetô igazgató - Vianova Projekt Kft.; Új lej: minden leegyszerûsödik - elôadó: Simon István, a Román Nemzeti Bank Maros megyei kirendeltségének felügyelôje; Sapard-programok - elôadó: Szabó Sámuel, a Sapard-ügynökség igazgatója; Áttekintés a már sikeres terjeszkedést lebonyolító középvállalatokról - elôadó: Antal Zsolt, a Nutrisam Rt. vezérigazgatója; Reálgazdasági környezet összehasonlítása - elôadó: Hárshegyi Frigyes, a Robank Rt. vezérigazgatója.
Délután: Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának várható hatása a vállalkozói szférára - elôadó: Borbély László miniszter; Finanszírozási lehetôségek. Román privatizációs körkép - elôadó: Gyerkó László, a Román Privatizációs Ügynökség alelnöke; Az európai integrációs folyamat. Ipari termékek versenyképesség-növelésének programja - elôadó: Demeter Attila, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára; Az állami költségvetésbôl finanszírozott exporttámogatási eszközök és mechanizmusok - elôadó: Winkler Gyula külkereskedelmi megbízott miniszter.
Elôször és utoljára lép fel augusztus 5- én Erdélyben a legendás Illés együttes, mivel Pásztory Zoltán halála után a csapat tagjai nem kívánnak hiányos felállásban koncertezni - jelentették be a zenekar szerdai sajtótájékoztatóján.
Az Illés Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót abból az alkalomból, hogy augusztus 5-én Csíkszereda fôterén lépnek fel. A találkozón jelen volt Szörényi Levente, Bródy János, Illés Lajos, Szörényi Szabolcs és Szörényi Örs. Az eseményre Rosta Mária, a koncert producere szerint 100 ezer embert várnak. A Zikurat Színpadi Ügynökség helyszíni terepszemléje után megállapították, hogy 50-60 ezer ember látja majd jól a színpadot, de terveik szerint bôvíteni fogják a környezô utcák irányába a nézôteret, ahol majd kivetítôkön lehet követni a nagyszabású koncertet. Így a nézôk száma elérheti a 100 ezres létszámot. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere is megerôsítette, hogy ennyi ember fogadására készül a városvezetés. Közölte: az augusztus 5-i koncert bejelentése után az utazási irodák rögtön lefoglalták a város összes szállodáját. A koncertet azonban sokkal többen fogják látni és hallani, mivel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásának köszönhetôen az esemény a www.emagyarorszag.hu honlapon is követhetô lesz.
A koncert ötlete 2003-ból származik, ekkor a mindent elsöprô sikert arató István a király csíksomlyói koncertje után Pásztory felhívta Szörényi Leventét, hogy fontos lenne az Illésnek elôször eljutnia Erdélybe is. Erre jó alkalomnak mutatkozott a 40. évforduló megünneplése. Akkor viszont nem gondolták, hogy ez lesz az utolsó lehetôség is. A szervezôk szerint az esemény helyszínéül azért szemelték ki Csíkszeredát, mert az István a király erdélyi elôadása olyan jól sikerült, hogy nem akartak nagyon távol menni Csíksomlyótól, amely szakrális jellege miatt nem alkalmas rockkoncert megtartására.
Az este fél kilenckor kezdôdô kétórás koncert anyagának összeválogatása nehéz lesz - vallották be az együttes tagjai - hiszen a koncertbe nem fog beférni az összes népszerû szám. Az együttes augusztus 9-én a Sziget Fesztiválon lép fel majd utoljára, ez az esemény szimbolikus töltetû is, hiszen a budapesti rendezvény jelenti a megfelelô alkalmat arra, hogy az ott fellépô számos fiatal együttesnek átadják a stafétabotot. - Az Illés zenekar már csak legenda - hangsúlyozták az együttes tagjai. Szörényi Levente emlékeztetett, hogy a romániai rendszerváltás elôtt a hatóságok félelembôl nem engedték az együttest erdélyi turnéra.
A sajtótájékoztatón jelen volt Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Állami Opera aligazgatója is, aki bejelentette: éppen a rendezvény közben telefonált Selmeczi György karmester, és úgy néz ki, hogy egyéb részletek elintézése függvényében sikerül a kolozsváriaknak is mûsorra tûzniük a következô évadban az István a királyt.
Nagy sorok a gyógyszertárak elôtt
Recepttel a kezükben, a tûzô napon állnak a betegek egyes marosvásárhelyi gyógyszertárak elôtt. Valamennyien az ingyenes vagy ártámogatott gyógyszerek kiváltása reményében várakoznak, azonban az eredmény bizonytalan. Nemegyszer, nem egy patikánál fordult elô, hogy miután egypár beteget kiszolgáltak, közölték a sorban állókkal: a keret elfogyott, több gyógyszert nem adhatnak, még azoknak sem, akik kora reggel számot váltottak ki (régi-új módi!?). Próbálkozzanak máskor vagy máshol!
Mi a helyzet a gyógyszerkibocsátás terén, mire számíthatnak a betegek? - kérdeztük immár sokadszor dr. Csíki Zsuzsannát, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatóját.
- Az újdonság az, hogy a 488-as számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben megjelent egy sürgôsségi kormányrendelet, amely alapján a 2005. évi országos egészségbiztosítási alapba visszatartott összeg 10 százalékát felszabadítják. Az évi költségvetés 64 ezer milliárd, ennek 10 százaléka 6,4 ezer milliárd. Persze, az összegnek töredéke jut gyógyszerekre, de ez is jelentôs nagyságrendû. Arra várunk, hogy közöljék, mennyi jut Maros megyének.
Ami a sorokat illeti, elmondhatom, hogy megyei szinten a gyógyszerkeretbôl még 60 milliárd lej maradt. Tehát egyes gyógyszertáraknál még nem merült ki a teljes szerzôdött keretösszeg, így kiadhatják a gyógyszereket. A betegek ezeket a gyógyszertárakat rohamozzák meg - mondta a vezérigazgató.
A Megyei Egészségbiztosító Pénztárnál napokkal ezelôtt még kifüggesztették azoknak a gyógyszertáraknak a listáját, amelyek aznap kibocsátottak ingyenes és ártámogatott gyógyszert, azonban ez a gyakorlat is megszakadt. Olvasóink hiányolták, miért nem közöljük a lapban a gyógyszertárak névjegyzékét, amire csak azt válaszolhatjuk, azért nem tehetjük, mert a gyógyszertárak nem kötelezhetôk arra, hogy ezt nyilvánosságra hozzák, másrészt, lehet, hogy mire az aznapi újság az olvasóhoz ér, addigra elfogy a keret.
Így hát marad az egyetlen, keserves út: minden betegnek saját magának kell boldogulnia, még akkor is, ha törvényes joga van az ingyenes és ártámogatott gyógyszerre. És továbbra is nap mint nap feltehetô a kérdés: Meddig ûznek csúfot az egészségügyi hozzájárulását lelkiismeretesen fizetô lakosságból?!
A Ciuca-ügyben a Bukaresti Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság hétfôi felmentô ítélete ellen fellebbezést nyújtott be a Korrupcióelleni Ügyészség (PNA) - nyilatkozta lapunknak Andreea Ciuca bíró, a Megyei Törvényszék volt elnöke. Hozzátette, egyelôre a felmentô ítélet indoklását kell megkapnia, amit a bíróság 30 napon belül közöl, ezután kerül sor a fellebbezési tárgyalásra. A bíróságokon kezdôdô szünidô miatt Andreea Ciuca úgy véli, szeptember elôtt nem születik végleges ítélet az ügyében. A volt törvényszéki elnököt a megyei PNA még legalább 5 bûncselekmény elkövetésével vádolja, amelyeket szintén a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság tárgyal.
A budai Alagút utca, a Krisztina körút és az Attila út által bezárt szabálytalan háromszögben kedves kis park terül el. Hivatalosan ugyan még mindmáig nem kapott nevet, de mindenki Horváth-kertnek ismeri. Miért? Mióta?
A XVIII. század közepéig még nyoma sem volt az Alagút utcától északra esô háztömbnek, s e terület egységes, nagy térséget alkotott a Vérmezôvel, amit akkoriban katonai gyakorlótérnek használtak, azaz magyarul tábornokrétnek neveztek, mert a mindenkori budai várparancsnokot illette a rajta termett fû. Vérmezônek 1795. május 20-a után keresztelték el, miután itt végezték ki Martinovics Ignácot és a magyar jakobinus mozgalom más vezetôit.
A XVIII. század második felében a Horváth-kert a meginduló építkezések következtében elkülönült a Vérmezôtôl. Ebben az idôben Niczky Kristóf, a helytartótanács elnöke birtokolta, s róla nevezték el Niczky-kertnek, mivel akkoriban gyakran adtak közterületnek is nevet a tulajdonosról. A Horváth-kert név szentgyörgyi Horváth Zsigmondra emlékeztet, aki 1789-ben vásárolta meg a területet és narancsfákat, citromfákat ültetett ide. A név máig él, noha a térség 1859-tôl a fôváros tulajdona. Egyébként 1843-ban egy azóta már lebontott színkört és vendéglôt létesítettek itt, s ehhez fûzôdik az egykori sláger: "Legyen a Horváth-kertben Budán!"
Öröm olyan líceumi ballagásra ballagni, amelyen még mindig él a hagyománytisztelet, és ahol régi tradíciók szerint zajlik a ceremónia. A napjainkban általánossá vált tógás, sapkás, rikító színû öltönyös giccsparádé közepette már-már feltûnô a bocskai, az atilla, a kulcs, a zászló. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium hagyományôrzése jólesô érzéssel tölt el minden évben.
A szerda délelôtti ünnepség is a hagyományok jegyében zajlott. A rendôrök által irányított forgalom elterelésével egy idôben ünneplôkkel telt meg az utca, míg a skóla udvarán egymást követték az ünnepi beszédek, az alsóbb évfolyamok pedig sorfalat álltak a Bolyaiak szobra elôtt. A reggeli, vártemplomi istentisztelet után kezdôdött az iskolai ceremónia. Láday Zoltán tanár vállalta a ceremóniamester feladatát, a számos felszólaló között hallhattuk Bálint István igazgatót, Székely Emese igazgatónôt (Református Kollégium), Csegzi Sándor alpolgármestert, valamint a végzôs évfolyamok képviselôinek köszöneteit. A beszédek után pedig az elballagók képviselôi adták át az iskola kulcsát (felvételünkön), illetve a Református Kollégium zászlaját a jövôbeni tizenkettedikeseknek. Végül a tanintézmény különbözô tantárgyversenyeken, vetélkedôkön jó eredményeket elért, valamint igen magas médiával évet zárt diákjait díjazták a tantestület jelen levô képviselôi. Zárómomentumként, az alsóbb évfolyamok diákjainak sorfala által közrefogott díszmenetben tisztelegtek az elballagók a Bolyai-szobor elôtt. A magyar diákok zászlósan és bocskaiban, román társaik öltönyben, narancssárga nyakkendôvel. A Gaudeamus hangjai zárták a való élet küszöbének ünnepét.
Ismét megszólal az iskolai év végét jelzô utolsó csengôszó. Ismét egy újabb nemzedék fejezi be középiskolai tanulmányait és indul el az önállóság útján. Ez nemcsak egy metaforikus pillanat, hanem egy olyan fordulat, amikor komoly döntéseket kell hozzunk. Bármennyire szép és megható a "kicsengetés" és "elballagás" mozzanata, komoly felelôsség elé állít, amivel elsôsorban Ti, végzôsök, kell szembenézzetek.
Meggyôzôdésünk, hogy akkor lehet jó döntést hozni, ha tudjuk, hogy honnan jövünk és merre akarunk menni. Ha ezekkel a premisszákkal tisztában vagyunk, akkor az útkeresés már csak részletkérdés és az egyéni képességnek van alárendelve.
A múltat, tágabb keretben, a szülôföld - Erdély - képezi. Erdély számunkra egyszerre múlt, jelen és jövendô. Egy olyan gazdag szellemi tárház, amelybôl bôséggel lehet feltarisznyálni. Szûkítve a keretet, a múltat képezi az oktatási intézmény, az alma mater, ahol tizenkét évet tanultatok. Fontos környezet ez is, hiszen itt tanultátok meg az általános mûveltség és a szakmûveltség tárgyait, amelyek segítenek eligazodni a szövevényes világban. Itt tanultátok meg az anyanyelvet, amely identitásunk fontos kifejezési eszköze - azt a nyelvet, amelyben él a nemzet. De itt tanultátok meg azokat a másodlagos nyelveket is, amelyek által felvértezve jelen tudtok lenni a hazai és európai valóságban. Az iskolában felhalmozott tudás nagyon fontos eszközkészlet jövendôbeli boldogulásotokra nézve. Tovább szûkítve a kört, a múltat képezi számotokra a család, az a bensôséges környezet, ahol megtanultatok - testi és lelki értelemben - felegyenesedni és járni. A múltnak a körei koncentrikus körök, amelyeket egy gyûjtôszóval így is meghatározhatnánk: erdélyi magyarság - hiszen az erdélyi magyarság a történelem, az oktatás és a család szimbiózisa.
Nagyon fontos, hogy ezt a múltat kellô józansággal és felelôsségtudattal meg is tudjuk becsülni! Arra biztatunk titeket, hogy a diákkori csínyek kedves emlékein túl ápoljátok azt a szellemi örökséget, amit történelmi múltunk, tanáraitok és szüleitek nektek adtak.
Ha tudjuk, hogy honnan jövünk, akkor már azt is be tudjuk tájolni, hogy merre megyünk tovább. Ugyanis a múlt nem csupán egy életközeg, ahová valamilyen sorsszeszély folytán beleszülettünk, hanem egy meghatározó erôtér is, amely ilyen sorsdöntô fordulatoknál stafétabotot ad tovább - stafétabotot, amely megszabja az irányt. Ma ez az irányjelzô ismét Erdély felé fordítja tekintetünket. Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy annak van biztos jövendôje, akinek megbízható múltja van. Azoknak is igazuk van, akik azt mondják, hogy a történelem - a megértett múlt - az élet tanítómestere. Igazuk van azoknak, akik úgy vélik, hogy a múltra lehet a legbiztosabb jövôt építeni. A mi múltunk és ugyanakkor jövendônk is: a szülôföld, Erdély.
Kedves diákok! Arra biztatunk titeket, hogy erre a múltra építsétek, és erre a jövendôre tervezzétek életeteket! Mi biztosítunk titeket arról, hogy ezután is mellettetek fogunk állni, és minden tôlünk telhetôt megteszünk annak érdekében, hogy itthon tudjatok boldogulni. Mindent megteszünk azért, hogy legyen hol elmélyíteni a megszerzett tudást és alkalmazni a megtanultakat! Kisebbségi létünk ereje a kölcsönösségben, a felvállalt egymásrautaltságban és az együttgondolkodásban rejlik. Ránk számíthattok! Mi is számítunk rátok!
Kívánunk sok sikert az érettségi és felvételi vizsgákhoz!
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke
vagy azok nélkül - riadok meg a címtôl, mely akaratom ellenére szaladt fel a képernyôre. A riadalom, a meghôkölés azt sugallja: a tanulságokat rá kellene bízni a történelemre, a sorsra vagy mindenesetre az idô múlására, hátha csuda történik (rejtett jövô idô) s mindaz, amit leírni szándékozunk, nevetséges következtetéssé lesz, haszontalan szökellése az érzô kebelnek.
Kirándulni voltam egy civil szervezettel, a részvétnyilvánítók között néhány magyarországi fiatal is akadt, akik ekkor jártak elôször Erdélyben, mi több, maguk is alakítottak egy Erdélyt kedvelôk társaságát. Nem nosztalgikus vagy balvéget sirató, lelkiismeret-hütôgetôk jöttek, hanem még romlatlan lelkesedôk. Velük jártuk be a szászok egykori lakhelyét. A felületes szemlélô, a távolból hamar ítélkezô és közhelyimádó szerint az ottani szervezetek, egyházas helyek és mûemlékek a német kormány és a dajcs szolidaritásból építkezô német- német szervezetek rengeteg pénzt ömlesztenek amoda, a bukuresti kormány bezzeg nekik ad, hiszen a piciny ország, melynek ôk s mi is polgárai vagyunk, siet az Unióba (nem az 1848-as kolozsváriba, hanem az ajrópaiba) sebbel és lobbal. (Sebekkel és lobbikkal.) Mint kis Túr anyja kebelére.
Nos, nem. Bár Szeben fôterének pádimentumát most szabják újjá, s német sztárpolgármestere van, talán Európa valódi kulturális fôvárosa lesz, a szász vidék elhanyagolt, porladó, letöredezô. A kultúra és az idegenforgalom színtereirôl. Nincs pénz, tudom. Szász sem - köztudomású. Az öreg szászok, lelkészek vagy hírmondónak maradt templomerôd gondnokok mind arról beszéltek, hogy a hajdan ezres lélekszámú községekben mára 10-15 családra apadt-olvadt a németajkúak száma. Már nincs lelkész, már csak négyhetente jár istentiszteletet tartani, az elhagyott falvak templomából az oltárokat bemenekítették a nagyobb városokba, már nem jut pénz a fenntartásra, javításra, már nincs kinek magyarázni, már senki a látogatók közül nem ismeri az ô sajátos, a közhelyeken túli igaz történetüket, mintha a 800 éve hozott kultúrát is ki lehetne vonni gyorsuló pusztulással fokozatosan a közös hazából (ha nem is így éreztek akkor, midôn itt valának velünk, de errôl most ne beszéljünk), mert, teszem hozzá, a kultúra életadója, erejének kútfeje, az emlékezet hordozója maga az esendô és ügyes, a magát megvédeni tudó, az elevenséget teremtô tanuló-tanító ember. A német emberek, akik efféle erények birtokában voltak/vannak, mára nagyobbrészt elpályáztak.
És ugyanígy pusztíthat rajtunk is e mennivágyás. Ez lett volna ama címben emlegetett elsô tanulság, Kasszandra-jóslat. Kasszandrát, mint tudjátok az istenek a tisztánlátás, a jövô pontos ismeretével ajándékozták meg. De az isteni ajándékot - hiszen éppen ezért voltak a görögök a dialektika atyái - azzal terhelték meg, Kasszandrát azzal verték meg, hogy az emberek sohase higgyenek jóslatainak.
Hát nem kívánkozom afféle jós szerepre. Hinni szeretném, hogy nem lesz utolsó magyar, nem születik meg az utolsó erdélyi magyar, aki élete vége felé majd sorra járja a visszakapott iskolákat, kiépített egyetemeket és leoltja a villanyt, belakatolja az ezerszáz éve megalapozott, sokszor újraszentelt templomokat, elfújja a gyertyát az atyai sírokon, amelyek majd a gyom alatt nem domborulnak, hanem gondozatlanság okán besüppednek. Végigjárja a pergô vakolat, a meghasadozott falak, a beszakadt tetôk, leromló paloták, kastélyok és otthonok vidékét, ahol minduntalan elôbukkan, besüt, átsüvít, tátong a jövô - fuimus.
Én csak sima optimista vagyok s a Szászföld bejárója. Ôrzöm a történelem közösségét veletek, akik csak most, csak ebben az utolsó kézmoccanásban fedezitek fel, hogy egymás mellett és nem helyett éltünk. Olyan nyolc-kilenc közös századot.
Barátom fiának ballagására voltam hivatalos, eltévesztettem az iskolát. A város nagy nyári eseménye: mindenfelôl kisebb csoportok eregélnek a fôtér keleti és nyugati része felé, a patinás gimnáziumok irányába. Oda se figyelve sodródtam az egyik társasággal, mintha hozzájuk tartoznék. A tágas udvaron elôzékeny fiatalok fogadnak, hellyel kínálnak, hosszú lesz, mondja egy mosolygós székely ruhás diáklány. Barátaim sehol, majd csak megérkeznek, nem jelentkeztem a lakásukon, ilyenkor millió dolga van a szülônek; köszöntöm a maturandust szerettei körében, ha itt lejár az ünnepség.
Székem hatalmas fa árnyékában áll, egészen hátul, pompás rálátással a szabadon hagyott térre, ahol az igazgatói beszéd, az öregdiákok köszöntôi, a végzôsök búcsúztatója, a versek, dalok elhangzanak. Kedves, hangulatos, családias ballagás. Szomszédom - rövidre nyírt, fehér hajú, pálcás öregúr - meghatódva törölgeti szemüvegét, istenem, sóhajtja, milyen szépek, mennyire fiatalok...
A szünetben beszédbe elegyedünk. Rádöbbenek: nem jó helyen kötöttem ki, a barátom fiának neve nem hangzott el a ballagók között. Bocsánatot kérve próbálok eloldalogni, de az úr rámkérdez, hát elmondom, milyen balog vagyok: át kell osonnom a másik fôgimnáziumba.
- Ha nincs ellenére, elkísérem, illetve elkalauzolom - áll fel készségesen, és én meglepve bár, de örömmel fogadom ajánlatát. - Nincs miért sietnünk - bátorít - ott legalább másfél órával késôbb kezdik. Régi a versengés a két történelmi iskola között, semmiben sem akarnak hasonlítani.
*
Annyira nem sietik el a dolgot, hogy ráérünk egy kávéra is. Franciás módra minden második- harmadik porta elôtt színes napernyôk, alattuk a járdára telepített asztalok, székek várják a vendégeket, jármûforgalom alig van. Kalauzom maga mellé teszi virágcsokrát, széles karimájú fehér kalapját ráhelyezi, szivarra gyújt.
- Ha tehetem, minden évben eljövök a kicsengetésre - mondja. Körüllengi az illatos füst, kékes glóriájában inkább valamiféle amerikai nagybácsinak látszik, mint unokáit ünneplô nagyapának.
- Sok lehet a gyermeke, rokona - bólintok megértôen. Well, a ballagás nem olcsó mulatság; annak sem, aki vendégként megy oda. Újdonsült ismerôsöm azonban rezignáltan legyint. - Á, nincs nekem itt sem gyermekem, sem rokonom, uram.
Várakozóan tekintek rá. Ártatlankék szeme ismét megtelik könnyel. - Azért járok évente ballagni, mert nekem nem adatott meg soha ennek a gyönyörûséges szokásnak a boldogsága. Abban az évben, mikor mi végeztünk, épp korbácsát próbálgatta a diktatúra. A mi hátunkon. Az elôttünk járók még a hagyomány szerint ballaghattak, a cukrászdák, vasasboltok és fodrászüzletek kirakatában ott díszelegtek a tablók, a maturandusok és tanáraik portréival. Az én korosztályomnak megtiltották ezt; a "ballagás" a szocializmus diadalát dicsôítô vizuális és audio-agitációs propagandamûsorrá, afféle brigádmûsoros giccsparádévá aljasult.
Padtársammal elhatároztuk, hogy ebbôl mi nem kérünk. Ô sajnos, éppen nagy szerelemben járt az egyik lánnyal, és elkövette azt a hibát, hogy érzelmes búcsút vett tôle. Errôl nekem nem beszélt. A ballagás napjának hajnalán vonatra ültünk, és meg sem álltunk Temesvárig. Ez a lány azonban nem akarta elveszíteni kedvesét. Azonnal futott a szülôkhöz, szólt az oszinak, a dirinek - az meg a rendôrségnek.
Temesváron tájékozódtunk, hová, merre, miként. Honnan sejthettük volna, hogy megfigyelés alatt tartanak. Úgy döntöttünk, keresünk valakit, valakiket, vannak ilyen fickók, szerbek, románok, hallottuk a restiben, akik jó pénzért úgy visznek át a határon, hogy a levegô sem rezdül. Estefelé megegyeztünk egy alakkal. Átvette az elôleget, hozta a masinát, mi fel a teherkocsira, s ereszd. Vitt vagy másfél órát, aztán megállt. Leszállunk, hol vagyunk? Jó helyen, mondta az alak. Látjátok ott, elöl azt a bozótos sávot? Azon túl már Magyarország. Óvatosan kússzatok, nehogy észrevegyenek. Sok szerencsét!
Azzal ô vissza a kocsival, mi meg tegyed a harmatos fûvön, lassan elôre. Mekkorákat röhöghettek a határôrök meg a szekusok, amint szinte fotelbôl szemlélhették, miként mászunk egyenesen az ölükbe!
Nem tudhattuk, hogy a temesvári állomáson hemzsegnek a kollaboráns fickók; akik a pénzen, a pénzünkön, azt hiszem, osztoztak a pribékekkel.
Börtönévek következtek, ezekrôl nem szívesen beszélek. Arról sem, hogy aki egyszer így megégeti magát, az olyasfajta tûzkeresztségen esik át, ami egész életére kihat. Padtársam kevesebbet ült, példásan viselkedett, kiengedték. Ha késve is, de érettségizett, kissé késôbb diplomázott, de végül révbe jutott: felesége az a hölgy, aki annak idején feljelentésével "észhez térítette", ô maga pedig annak az iskolának az igazgatója, ahová ön mindjárt belép.
Nekem azonban elegem lett Ceausescu Romániájából. (Pedig csak azután jött a haddelhadd.) Többször próbálkoztam, végül sikerült egy kereskedelmi hajó gyomrában elhagynom az országot, és francia földre lépnem. Onnan Kanadába kerültem, azt a kis hozzáértést kamatoztattam, amit idehaza jól-rosszul megszereztem, mikor apám mellett inaskodva gépkocsi- karbantartással, -javítással foglalkoztam. Nagyapámnak jól menô mûhelye volt, elvették a kommunisták, de kegyesen benne hagytak minket, a tulajt és családját, alkalmazottakként. Kedves uram, én most kétéltû vagyok, életem egyik része, az ifjúságom, itt maradt ebben a porfészekben (mert még mindég az; bár az emlékek aranypora is fel-felcsillan itt-ott), abban a gimnáziumban, ahol örökre elmaradt a ballagásom. Kevesen ismernek, én sem állok szóba szinte senkivel. (Magáról, ne haragudjon, azonnal lerítt, hogy nálamnál is idegenebb.) Akiket szerettem, temetôben porladnak; akik most virulnak, azokkal most barátkozom. Gyönyörködöm a ballagó fiatalokban, egy kicsit megkönnyezem a világot, de nincs bennem gyûlölet, sem önsajnálat: a sorsot olyannak fogadom el, amilyen. Kanadai családom a Balatonnál vár, nemsokára kocsiba vágom magam, és csatlakozom hozzájuk.
Ez a "másik" iskola, uram, önt itt várják. Látom, nem hozott virágot. Engedje meg, hogy ezt a csokrot a pártfogoltjának ajándékozzam. Én ugyanis csak azért vettem, hogy hozzátartozónak tûnjek. Köszönöm a társaságot. Isten áldja!
Valóban bevágta magát a pár lépésre parkolt BMW-be, és barátságosan integetve elporzott a városkából.
Az anyaság munkahelyi védelmét a 2003. évi 96-os sz. kormányrendelet és az ennek alkalmazására vonatkozó és ezt kiegészítô 2004. évi 25-ös sz. törvény rögzíti, amelyet a Hivatalos Közlöny 378-as számában 2004. április 29- én tettek közzé. Ahhoz, hogy a fentebb felsorolt jogszabályok védelmét élvezze, a munkaviszonyban levô, várandós nônek eleget kell tennie a következô elvárásoknak: rendszeresen látogatnia kell háziorvosát és szakorvosát, kitöltött terheskönyvvel (carnetul gravidei) és függelékkel (anexa) kell rendelkeznie (a terheskönyvet és a függeléket az orvos tölti ki). A függelék másolatát be kell nyújtania munkaadójának is egy írott kérvény kíséretében, amelyben tájékoztatja munkaadóját állapotáról, és egyben kéri a kivételes munkavédelem biztosítását terhessége idejére.
A törvény tiltja a veszélyes körülmények között végzendô munkát a kismama számára. Azt, hogy egy várandós nô vagy magzata, illetve a nemrég szült és szoptató anya a munkahelyen veszélynek van kitéve, a vállalati orvos a munkáltatóval közösen értékeli ki és dönti el. A területi munkavédelmi igazgatóság azonban ellenôrzi a kiértékelés helyességét, és ha a munkáltató nem tartotta szem elôtt az anya és magzata védelmét, büntetésre számíthat. A törvény értelmében a következô tevékenységek minôsülnek nehezen elviselhetô vagy a szenny miatt veszélyes munkának: szemét összegyûjtése, szállítása vagy tárolása, illemhelyek takarítása, gödörásás, lapátolás, 10 kg-nál nagyobb súly emelése, túl alacsony vagy túl magas hômérsékleten történô tevékenység. A munkahelyi körülményeknek meg kell felelniük a kismama megváltozott fizikai állapotának.
Anyasági veszélyességi szabadságot (concediu de risc maternal) kérhet a törvény értelmében a várandós nô, ha munkahelyi körülményei vagy a munkája természete miatt ô vagy magzata valóban veszélyben van. Ehhez azonban írott orvosi szakvéleményezésre van szüksége. A nehéz vagy egészségre veszélyes munkakörülmények esetében hozott intézkedések nemcsak a várndós, hanem a nemrég szült anyákra is érvényesek: a gyermek születésétôl számítva hat hónapon át joguk van a különleges munkavédelmi bánásmódra. Ilyen lehet, ha az anyát egy másik, biztonságosabb részlegre helyezik át erre az idôtartamra. Minden anyának kötelessége legalább 42 napos szabadságot kivennie a szülés után; a törvény szigorúan megtiltja a munkaadónak, hogy ennél rövidebb idôn belül visszafogadják a kismamát, és megengedjék neki, hogy dolgozzék.
Ezalatt, mint ahogy a veszélyességi szabadság idején is, az anya a társadalombiztosító által nyújtott pótlékra jogosult. Ez az összeg az utolsó hónapban kapott fizetések középarányosának 75 százalékát jelenti. Az anyasági veszélyességi szabadság ideje nem haladhatja meg a 120 naptári napot, akár megszakított idôszakokra, akár folytonosan van kivéve, ugyanakkor a kismama nem lehet egy idôben veszélyességi szabadságon is és beteg-, illetve gyermeknevelési szabadságon is. Az anyasági veszélyességi szabadsághoz szükséges orvosi bizonylat legtöbb 30 napig érvényes; ennek elteltével vissza kell menni az orvoshoz, aki ismét kiértékeli a helyzetet és az anya állapotát, és szükség esetén további 30 napig érvényes bizonylatot állít ki.
Külön szoba pihenésre és szoptatásra jár a kismamának, amit a munkáltató köteles biztosítani, ahol tiszta és nyugodt körülmények között pihenhetnek vagy esetenként megszoptathatják gyermeküket. A szoptatási szünetek a munkaidôhöz tartoznak, a törvény szerint egy szoptató kismamának nem kell egy órával tovább dolgoznia a munkahelyén amiatt, hogy munkaidô alatt háromszor húsz percet szoptatott. Ennek az elvnek az alapján a fizetése sem csökkenthetô a szoptatási szünetek miatt.
A szülési szabadság 126 naptári napból áll, ebbôl elméletileg 63 nap a szülés elôtti (concediu prenatal) és 63 nap a gyermekágyi szabadság (concediu pentru lauzie) - de a két szabadság kiegészítheti egymást az orvos ajánlása és az anya igényei függvényében. Ha a kismama jól érzi magát és szülése napjáig dolgozik, akkor mind a 126 nap szabadságot kiveheti a szülés után; vagy ha 70 naptári napot volt szabadságon szülés elôtt, akkor a szülés utánra már csak 56 nap marad. A szülési szabadságot azonban nem lehet kivenni a szülés várható idôpontja elôtti 84. napnál hamarabb, mert a gyermekágyas nô nem térhet vissza munkahelyére a szüléstôl számított 43. nap elôtt. A szülés várható idôpontját az orvos számolja ki.
Mellau György
A szóban forgó gomba ,,családneve" nem éppen bizalomkeltô a gombákat kevésbé ismerô ember számára, ugyanis a galócanemzetség (Amanitaceae) közismerten több mérgezô, illetve halálosan mérgezô fajt is magában foglal. Viszont e sorok írója bátran és joggal kedvenc gombái közé sorolja ezt az ehetô és kimondottan ízletes gombát, amit ha valaki egyszer megkóstol, rögtön meg is kedvel jellegzetesen finom íze miatt. Megemlítjük, hogy a gombáknak ugyanehhez a nemzetségéhez tartozik az ehetô császárgomba (császárgalóca) is, aminek már a nevébôl következtethetünk arra, hogy ,,fejedelmi" eledel. Sajnos, vidékünkön ez utóbbi - tudomásunk szerint - nem honosodott meg, vagy kipusztult, de például a máramarosi medencében gyakran tömegesen is elôfordul.
Az alábbiakban a címben szereplô gombáról olvashat részletes ismertetést a gombákra kíváncsi kedves olvasó.
Piruló galóca - Amanita rubescens
Júniustól októberig bükkös, gyertyános, tölgyes erdôkben gyakran elôforduló, de fenyvesekben is termô nagyobb termetû kalapos gombáink közé tartozik. Kalapja fiatalon gömbölyû, késôbb szétterülô, vastag húsú. Kalapbôre világosbarnás, rózsaszínes, lehet sárgás árnyalatú is (termôhelytôl függôen világosabb vagy sötétebb), felületén szemölcsszerû barnásszürkés, rózsaszín pikkelyekkel (a fiatal példányokon sûrûn, az idôsebbeken elszórtan). A könnyen lehúzható kalapbôr alatti réteg rózsaszínes.
Lemezei szabadon és elég sûrûn állók, fehérek, gyakran piruló foltosodással. Tönkje vaskos, fiatalon tömör, késôbb belül szivacsosodó, 2-3 cm vastag és 8-15 cm magas, felfelé vékonyodó, fehér vagy rózsaszínbe hajló. A tönk alján párkányos gumó van, ami vörösen, bordósan foltos. A tönkön jól fejlett fehér gallér lóg alá, ami általában függôlegesen, rószaszínûen bordázott. Húsa a kalapbôr alatt rózsaszín, a kalapban fehéres, a tönkben rózsaszínes, a tönk alján, a gumóban és a kukacrágások helyén vörösödôen foltos. Törésre, nyomásra ,,elpirul". Enyhén édeskés ízû, az öreg gomba kissé kesernyés. Kellemes gombaillatú.
Kitûnô ízû ehetô gomba, ami különösen kisütve vagy rántva nagyon finom, de jó más gombás ételnek is. Elkészítés elôtt a gombákról takarítsuk le a szemcséket, az idôsebbekrôl húzzuk le a kalapbôrt is. Szárításra nem alkalmas.
A szedésnél vigyázni kell, mert összetéveszthetô a mérges párducgalócával! Legbiztosabban a lemezek rózsaszínes és a tönk alján levô vöröses árnyalat, valamint a törésre- nyomásra piruló húsa különbözteti meg a párducgalócától, amelynek lemezei fehérek, tönkje és húsa is mindig fehér marad. A piruló galóca pikkelyei általában a kalapnál sötétebb árnyalatúak míg a párducgalóca pikkelyei fehérek, tehát mindig világosabb színûek, mint a kalap. Összetéveszthetô még a szintén mérgezô vörhenyes ôzlábgombával a kalap színe és pikkelyezettsége miatt, de ez kisebb termetû, kúpos kalapú, sokkal ,,cingárabb", fehérlemezû gomba, és tönkjén vékonyka, felfelé álló gallér van. Húsa ennek is fehéren marad törés és nyomkodás után.
Málnási András
A jelenlegi idôszakban érdemes figyelemmel kísérni a krumpli-, paradicsom-, vinetatermô parcellákat, ugyanis az idôjárás kedvezô a kolorádóbogár megjelenésének. A kezelés optimális idôpontja a lárvák fejlôdésének I. és II. szakasza.
A kezelések hatékonyságának céljából a következô hosszú idôszakon át ható (a kezelések közötti 14- 21 napos szünettel) rovarirtó szerek egyike használható: ACTRA 25 WG - 0,06 kg/ha; CALYPSO 480 SC - 0,08 l/ha; COMANDO 1 l/ha; DACKILLIN - 0,2 l/ha; REGENT 200 SC - 0,1 l/ha; MOSPILAN 20 SP - 0,06 kg/h; MOSPILAN 3 EC - 0,05 l/ha; VICTENON 50 WP - 0,5 kg/ha; FURY 10 EC - 0,075 l/ha; LASER 240 SC - 0,1 l/ha; MAVRIK 2F - 0,2 l/ha; SAMURAI - 0,5 l/ha.
Ha kezeléskor a levegô hômérséklete magas és erôs a párolgás, akkor hektáronként 400 - 600 liter vízben ajánlatos oldani a szereket, az oldatot reggel és este érdemes kijuttatni.
A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások szigorú tiszteletbentartása mindenki számára kötelezô.
Dr. Pogacian Marian mérnök, a Megyei Növényvédelmi Felügyelôség igazgatója
A franciák után Európában mi, magyarok döbbentünk elôször rá, hogy fogyatkozunk. A múlt század elsô harmadában a társadalom egyik slágertémája volt az egyke. A nagybirtokrendszer egyik szociológiai következményének tartották az egygyermekes család divatba jöttét. Nehogy osztódjon a vagyon.
A szocialista rendszer a népességfogyás ellen is a diktatúra eszközeit vetette be. Ratkó Anna miniszter asszony nevével jellemzik mindmáig a korszakot, amelyben adminisztratív eszközökkel vették fel a harcot az abortusz ellen. Meg is állt a népesség csökkenése, ám az évtizedek múlásával, majd a demokratikus átalakulás éveiben visszaállt a népesség máig is tartó, gyorsuló fogyása. A "tûzoltásnak" szánt intézkedések egyike sem hozott értékelhetô eredményt. Nem használt a családi pótlék összegének idônkénti emelése sem: ennek köszönhetôen ugyan több lett a gyermek, de nem azokban a néprétegekben, ahol eleve kevés a születések száma, hanem ott lett még több újszülött, ahol addig sem tudták önerôbôl eltartani a gyerekeket. Az eredménytelenség sem készteti a demográfusokat és a politikusokat arra, hogy a népességfogyás igazi okait, s az ellene szükséges lépéseket pontosan meghatározzák.
Elôször is azt, hogy a kevés gyermek vállalása európai betegség. Több oka van. Általánosnak mondható emberi sajátosság, hogy a jólét és az iskolázottság bizonyos szintje felett élô családokban kevés a gyermek. Ez a szint a fejenként tízezer eurót elérô nemzeti jövedelemmel bíró országokban, és az iskolában töltött tizenkét év felett válik általánossá. Ez a népességfogyás fô oka a Lisszabon-Róma vonaltól északra, és a volt vasfüggönytôl keletre.
Az is tény, hogy ha egy nép mások adományainak köszönheti jólétét, elfelejt a jövôjérôl gondoskodni. Ez a gyermekvállalásban is megjelenik. Ez volt az oka, hogy a mediterrán népeknél már a viszonylagos jólét megteremtése és a mai szintû iskoláztatás elôtt megindult a népesség csökkenése. Ennek a jelenségnek a fordítottja jellemzô a jelentôs családtámogatást élvezô országokban, ahol az átlagos gyermekvállalási kedv mellett is sok a gyermek ott, ahol a családi pótlékból még a szülôknek is maradhat.
A helyzetüket reménytelennek ítélô népek is elkezdenek fogyatkozni. Ez történik a szocialista rendszer összeomlása óta Kelet-Európában, ahol széles néprétegek érzik kilátástalannak a felzárkózást a társadalom módosabb rétegeihez. Az orosz népesség például azóta évente másfél millióval csökken.
Az országok népességének alakulása nagy nemzetközi figyelmet kap. Azt viszont csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, hogyan alakult a népszaporulat a szülôk keresete és iskolai végzettsége alapján összeállított csoportokban.
Az idôs személyek szociális védelmének rendszerére vonatkozó stratégiát dolgoztak ki, amelyet a kormány csütörtöki ülésén fogadtak el. Ez része a társadalomvédelmi rendszer általános reformjának és a 2005-2008. közötti idôszakra vonatkozik.
Az öregségre egyre inkább a társadalmi kirekesztettség és a függôség jellemzô. Emiatt az idôsek szociális védelme elsôdleges témaként szerepel az Európai Tanács dokumentumaiban, amelyek közös társadalmi terveket ölelnek fel, ez a társadalmi kirekesztettség felszámolását célozza meg, s amelyet az Európai Tanács lisszaboni ülésén 2000-ben fogadtak el.
Az Eurostat és a IISA becslése szerint az európai lakosság átlagéletkora a 2000. évi 39 évrôl 2050-re 48 évre emelkedik. A 60 év fölötti életkorú személyek aránya a jelenlegi 21 százalékról 33 százalékra nô. Úgyszintén a 15 év alatti fiatalok számaránya a 23 százalékról 19 százalékra csökken.
Romániában a 60 éves és 60 év fölötti személyek aránya az összlakossághoz képest 1990-ben 10,3 százalék volt, míg 2000-ben ez az arány 18,7 százalékra nôtt. A növekedés folyamatos, 2003-ban 19,9 százalék, de 2030- ban eléri a 22,3 százalékot.
A stratégia célja, hogy az adminisztratív keretek módosítása és az idevágó törvénykezés javítása, s fôleg a rendszer átlátható finanszírozása, amely az idôseknek szánt szolgáltatások javításával jár együtt. A stratégia fô célja a társadalmi kirekesztettség felszámolása, életszínvonaluk emelése a szociális juttatások által.
Elôsegítik az idôs személyek anyagi segítséghez való hozzájutását, éspedig a fûtés, víz, gáz, villanyáram, költözködés költségeinek fedezésére, továbbá protézisek és ortézisek, valamint gyógyszer beszerzésére. Tanácsadói központokat, nappali foglalkoztatókat, klubokat, rehabilitációs központokat hoznak létre. A stratégia másik célkitûzése, hogy jövedelmet hozó projekteket, képzést dolgozzanak ki.
… a Kishegyszôlô tájékán, melyrôl már 1640-ben említést tesznek a korabeli feljegyzések. Számomra ez a városrész a legkedveltebb terület, mely nagyrészt megmaradt a régi mivoltában. A szôlôs- és gyümölcsöskertek, nyaralók, présházak, borral telt pincék kissé rusztikus jelleget adnak ennek a tájnak.
Régebb itt vezetett a Hagymásbodonba vezetô szekérút, amit többször próbáltak kiépíteni - eredménytelenül. A házak, a jószágok nagy része falusi jellegû.
A Kishegyszôlôt az 1870-es években Szilágyi-szôlôsnek is nevezték, a volt tulajdonosáról, de azóta a város lakói közül sokan telepítettek szôlôparcellákat.
A Kishegy alján már 1678-tól szántóterületeket jegyez fel a krónika, melynek nagy részét - fôleg a volt Bodoni út mentén - lakóházakkal építették be.
A Kishegyszôlô Hagymásbodon felé esô részén már 1630-ban az Unom-mál, mai nevén Unomáj szôlôst említi a krónika. Az itt lévô kertek egyikébe a két világháború között többször gyûltek össze Molter Károly író barátai borkóstolóra. Ilyenkor heves viták közepette tárgyaltak a Trianon után Romániához csatolt magyarság sorsának alakulásáról.
Itt született meg a Vásárhelyi találkozó (1938) megszervezésének gondolata is.
A szôlôskertektôl nem messze találjuk a Tatárszállást, mely kitûnô rejtekhelye volt a rabló tatároknak, akik a vidék falvait fosztogatták.
Itt ered a Tatárszállásról lefolyó patak, mely lennebb a Róka nevet viseli és a Váluskút vizével a Marosba ömlik.
A Róka-patak bal partján szántóföldek húzódnak a Bodoni-hegyig, mely a kövesdombi és a váluskúti gazdák tulajdonát képezik.
Keressük fel ezt a tájat fôleg kora tavasszal, s gyönyörködjünk szépségében. Keressük fel ôsszel, amikor a gyümölcs- és szôlôskertekben szüret van. Ilyenkor mi is részesévé válhatunk annak a hangulatnak, amit ez a táj sugall.
Fodor Sándor (S.)
Európa összlakosságának 10%-a hegyvidéken él. Romániának 32%-át nyilvánítottak ilyen területté, több mint 1 millió háztáji gazdasággal, átlagban 3 hektár mezôgazdasági területtel. Az országban összesen 3960 faluban mintegy 4 millióan, megyénkben pedig Szováta mellett 17 község, 83 falu, 65.804 lakos él hegyvidéki körülmények között. Megyénk erdôgazdálkodási alapjának 32,86%-a, 220.628 hektár szinten hegyvidéken található. Annak ellenére, hogy jelentôs gazdasági potenciállal rendelkeznek, a lehetôségek messze nincsenek kiaknázva. Ezt felismerve jött létre megyénkben is a hegyvidékfejlesztési egyesület, hogy a sajátos földrajzi adottságnak megfelelô gazdasági programokat dolgozzanak ki, amelyekkel értékesíthetôk az itt termelt javak, s fellendíthetô a faluturizmus.
A megyei hegyvidékfejlesztési egyesület létrehozásának ötlete akkor született meg, amikor az ENSZ 2002-t a hegy évének nyilvánította. Ebben az esztendôben számos olyan rendezvényt szerveztek megyénkben is, amelyek a vidék sajátos gazdasági potenciáljában rejlô lehetôségekre hívták fel a figyelmet. 2002. augusztus 29-én Dédán megalakult a megyei hegyvidéki fórum, s már az évben sikerült felvenni a kapcsolatot a franciaországi Aude tartomány képviselôivel, s ennek köszönhetôen néhány gazda ellátogathatott a Pireneusokba. Szeptemberben megszervezték az országos hegyvidéki fórumot, 2003. február 27-én pedig a megyei tanács, a prefektúra, a mezôgazdasági igazgatóság, a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal, a vidékfejlesztési szövetség és a juhtenyésztô kísérleti állomás képviselôi létrehozták a hegyvidéki egyesületet, amelyet hivatalosan május 13-án jegyeztek be.
Jelenleg az egyesületnek 74 tagja van: 49 magánszemély és 25 szakmai szervezet, gazdasági társulás, kísérleti állomás és két polgármesteri hivatal. Az egyesület céljai között szerepel a gazdasági fejlesztés, a sajátos hegyvidéki termékek értékesítése, fenntartható fejlesztési tervek készítése, partnerkapcsolatok létrehozása és mûködtetése, valamint a szakképzések megszervezése. 2003-ban a szervezési munka mellett sikerült kidolgozni az Euromontana nevû termékmarketing tervet. Elôkészítették az együttmûködést a franciaországi Pireneusok vidékfejlesztési egyesülettel. Terveikkel elsôsorban egyes sajátos szarvasmarhafajok meghonosítását, a biogazdálkodás bevezetését, az agroturizmus fellendítését célozták meg. 2004-ben az említett tervek megvalósításán dolgoztak. Konkrétan több személyt jelöltek ki bizonyos projektek koordinálására, kivitelezésére. Szemináriumokat rendeztek, amelyen az európai uniós követelményekrôl tartottak felkészítôket a gazdáknak. Kapcsolatot teremtettek a franciaországi Mirvalt Alapítvánnyal, s többen Touluseban találkoztak az alapítvány képviselôivel. Birtok Levente falusi turisztikai vállalkozó részt vett az Euromontana világfórumon, amelyet a baszkföldi San Sebastianon tartottak. 2004 augusztusában olaszországi szakemberekkel találkoztak, akikkel közösen az agroturizmus fejlesztésének lehetôségeirôl tárgyaltak. Októberben a Mirvalt Alapítvánnyal hozzáfogtak a helyi hagyományos termékek értékesítésérôl szóló terv kidolgozásához. Jelenleg válogatják azokat a fiatalokat, akik gyakorlati képzésen vesznek részt a Pireneusokban, ugyanakkor görögországi tapasztalatcserére is eljuthatnak. Nemrég megjelentettek egy ízlésesen szerkesztett kétnyelvû (román és magyar) fotóalbumot, ahol bemutatták megyénk hegyvidéki településeit, szépségeit, gazdasági lehetôségeit.
Mindemellett a tevékenységet hátráltatja az, hogy szûkösek az egyesület anyagi lehetôségei. A különbözô projekteket csak pályázatok alapján lehet finanszírozni. Az is szomorú, hogy a hegyvidéki gazdák, fôként a Felsô-Maros mentén kevés érdeklôdést mutatnak arra, hogy a vidékfejlesztés érdekében összefogjanak. Bár megalakult a Kelemen Nemzeti Park és a Maros völgyét is tájvédelmi övezetté nyilvánították, kevés az olyan ott élô gazda, aki a faluturizmus fejlesztésében lát valamiféle üzleti lehetôséget. Pozitív példa lehet Nyárádremete és Szováta, ahol élénkebb törekvés tapasztalható.
Tiberiu Stef mérnök, a megyei hegyvidékfejlesztési egyesület elnöke lapunknak elmondta: - akkor lesz eredmény, ha a községek, a gazdák, a szakemberek összefognak és közös projektekben gondolkodva javítják a finanszírozási esélyeiket, de összefogva a termékeket és a szolgáltatásokat is könnyebben tudják értékesíteni, akár a franciaországi Pireneusokban. Az is elônyünkre válhat, hogy több külföldi alapítvány, szakmai egyesület is érdeklôdik vidékeink iránt, már csak a helybéli gazdáknak kell belátniuk, hogy az Európai Unióban az egyetlen esélyt a fejlôdésre a hegyvidék nyújtotta lehetôségek versenyképes hasznosítása nyújtja.
Kerékpár
Az utóbbi néhány évben rendszeressé vált, hogy Marosvásárhelyen szakaszbefutót alakítanak ki a román kerékpáros körverseny szervezôi. A kerékpáros-szövetség kiválóan &