Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

"Felelôsségvállalással", azaz hozzászólások és parlamenti vita nélkül terjesztette a parlament elé tegnap a kormány az igazságügyi reformot és a restitúciós törvényt tartalmazó jogszabálycsomagot, amely ugyanakkor lehetôséget ad az ellenzék számára, hogy három napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtson be Calin Popescu Tariceanu kabinetje ellen. áA kormányfô a két ház együttes ülésén mutatta be a törvényeket, amelyeket hozzászólások és parlamenti vita nélkül kellene elfogadnia a parlamentnek. A legnagyobb ellenzéki erôt képviselô Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetôzött. Ezt az indítványt három napon belül nyújthatják be, s ha a törvényhozó testület többsége megszavazná ez utóbbit, az nemcsak az európai uniós csatlakozás szempontjából létfontosságú jogszabálycsomagnak, hanem magának a kormánynak a bukását is jelentheti.

A kormánypártok abban reménykednek, hogy ez nem következik be, elvégre többséget képeznek a parlamentben. Igaz, ez a többség meglehetôsen törékeny, hiszen az utóbbi hónapokban nagy a fluktuáció a pártok soraiban. Nem tudni például, hogy a PRM-bôl kivált, Corneliu Ciontu által vezetett csoport a kormánypárt részét képezô Demokrata Párthoz (PD) készül-e csatlakozni, vagy egy bizalmatlansági szavazás esetén az ellenzék mellé állna-e.

A bizalmatlansági indítványt a PSD kezdeményezné, de úgy tûnik, hogy az amúgy vele mindig is szemben álló, szélsôségesen nacionalista PRM támogatására is számíthat. Mindkét párt alkotmányellenesnek tartja az említett törvénytervezetek csomagként, felelôsségvállalással való benyújtását. Corneliu Vadim Tudor nagy- romániás pártelnök kijelentette: a PRM honatyái nem írják alá ugyan a bizalmatlansági indítványt, hogy nevük ne szerepeljen a szociáldemokrata "bûnözôk" neve mellett, de megszavazná a kormány "nyakát szegô" indítványt.

Emil Boc, a PD megbízott elnöke szerint egy PSD által elôterjesztett és a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány "útlevél" lenne az elôrehozott választások felé. Ez valószínûleg a kormánytöbbség honatyái felé is jelzés: nehogy a titkos szavazás során "átszavazzanak" az ellenzék térfelére.

A törvénycsomag több mint 200 oldalas, 6 törvény módosítását foglalja magában. Az elmúlt 15 év kormányai mindmáig adósok az 1945 elôtt elkobozott ingatlanok ügyének rendezésével, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét, a bíróságokat, ügyészségeket behálózó korrupció felszámolásával.

Péntekig kiderül, hogy a vezetô ellenzéki párt beváltja-e fenyegetését, s bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meg kényszerhelyzetbe hozni a kormánykoalíciót.

A Craiovai Bíróság kedden Miron Cozma szabadon bocsátásáról döntött, miután elfogadta az államfôi kegyelmi rendelet után kiadott elfogatási parancs ellen benyújtott óvást.

Cozma kedden nem jelent meg a Craiovai Bíróság elôtt, mivel a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon vett részt a 46 személy újra bebörtönzésérôl szóló elnöki rendelet semmítésével kapcsolatos tárgyaláson.

A Zsil-völgyi bányászok egykori vezére a Craiovai Bíróságon tartott június 7-i tárgyaláson kérte szabadon bocsátását, arra hivatkozva, hogy ugyanazon elnöki rendelettel kegyelemben részesített, majd a rendelet visszavonásával újra bebörtönzött négy másik elítélt pert nyert és most szabad. A bíróság akkor június 14-re halasztotta a döntést.

Ion Iliescu exállamfô 2004 december 14-én aláírta azt a rendeletet, amely kegyelemben részesítette Miron Cozmát és további 45 személyt. Miron Cozma december 16-án szabadult. A rendeletet két nappal késôbb visszavonták a politikai pártok és a civil társadalom tiltakozása nyomán, Cozmát pedig újra bebörtönözték.

Az egykori bányászvezér az elnöki kegyelem visszavonása után óvást nyújtott be a fôvárosi 5. kerületi bíróságon. A Legefelsôbb Bíróság ezt követôen a Craiovai Bíróság hatáskörébe utalta az ügyet.

Cozmát tíz éves börtönbüntetésre ítélték az 199 januári, Costesti-i bányászjárás ügyében, azonban az ítélet nem végleges. A döntést megtámadták a Legfelsôbb Bíróságon, amely június 22-én hirdet ítéletet az ügyben.

Tegnap délelôtt az Antena 1 televízió helyi stúdiója által egyenes adásban közvetített sajtótájékoztatót tartott a marosvásárhelyi tanács. A találkozót, amelyen egy-két kivétellel politikai színezettôl függetlenül részt vett minden tanácsos, Benedek István, az RMDSZ-frakció vezetôje kezdeményezte. A politikus lapunknak elmondta, a helyhatósági választások után megalakult új tanács elsô ülésén, 2004. július 22-én, az RMDSZ-frakciója egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között kifejtették, hogy az ország európai integrációjának küszöbén szükség van olyan fejlesztési tervek megvalósítására, amely fellendíti a város általános gazdasági-kulturális és társadalmi életét, ezért megfogalmazták azokat a tételeket, amelyek kivitelezésében támogatják az újraválasztott polgármestert. A frakció konzekvens volt elhatározásához, ennek ellenére Dorin Florea, fôként az utóbbi idôben, élesen támadta a tanácsot, inkompetensnek titulálta és minôsíthetetlenül viselkedik. Ez késztette arra a tanácsot, hogy a sajtó elôtt is tisztázzák a kialakult helyzetet.

Médiaháború zöldasztal helyett

Benedek István kifejtette, hogy a tanács sok olyan határozatot hozott, amely a város fejlesztését szolgálja, a polgármesteri hivatal viszont nem valósította meg. Többek között eldöntötték, hogy a város vegye át a fedett uszodát a hozzá tartozó épületekkel, kormányhatározatot kezdeményeztek a municípiumi stadion, a Május 1. és a Voinsa strand, valamint a lovarda melletti sportkomplexum átvételére. Támogatják egy marosvásárhelyi ipari park létesítését. Több határozattervezet lakások építésére vonatkozik, s a közvéleménynek azt is tudnia kell, hogy megbízta a tanács a polgármesteri hivatalt, hogy vegyen fel 120 milliárd lejes hitelt, amibôl több utca aszfaltrétegét és a járdákat lehet majd kijavíttatni. A nagyobb horderejû tervek között van még az Unirii negyedbeli hôközpont rehabilitálására, új autóbuszok vásárlására, az egységesített diszpécserszolgálat fejlesztésére, a nagyvárosi övezet létrehozására vonatkozó is, amelyek megvalósítása ezentúl a polgármesteri hivatal feladata. Az említett tervek gyakorlatba ültetéséhez azonban szükség lenne arra, hogy a megye intézményei, a prefektúra, a megyei és a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal összefogjon. Ezzel szemben a lakosság csak azt látja, hogy nyilatkozatháború folyik, s érdekellentétek miatt nem fejlôdik a város. A sajtótájékoztatón arra kívánták felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a politikai színezettôl függetlenül a tanács továbbra is a város érdekeit szolgálja, nem a tanácsosok akadályozzák a tervek kivitelezését, ahogy a polgármester állítja, hanem ô az, aki nem hajtja végre a határozatokat. Benedek István még elmondta, hogy jól dolgozik a tanács, azt igazolja az is, hogy évente 200 határozattervezetet fogadnak el, ebbôl különbözô jogi, procedurális okok miatt 15-20-at utasítanak el, vagy küld áttekintésre a prefektúra. Az említett határozatok közül azonban évente több mint 50-et nem alkalmaz a polgármester, s ami a legsúlyosabb, hogy a költségvetést se tartja be.

Tájékozatlanság vagy szándékos félretájékoztatás

A teremben jelen levô újságírókat inkább az egyes határozatokkal kapcsolatos részletek érdekelték. Többek között szó esett a marosvásárhelyi tanács kezdeményezésére létrehozott Asfamur aszfaltkeverô állomás sorsáról is, amelyet több mint 1 millió eurós hozzájárulással alapított a tanács azzal a céllal, hogy ezáltal az utcák aszfaltozásához szükséges alapanyaghoz olcsóbban jusson a város, mint, ha máshonnan vásárolná. A céget 2004. december 31-én hozták létre, s Doru Opriscan független tanácsos válaszából kiderült, hogy mindössze két hónapot mûködött úgy, hogy a tanács is résztulajdonos volt. Aztán szó volt arról is, hogy növelik a tanács részét, s tisztázzák a társulási feltételeket, de az erre vonatkozó határozattervezetet gyûlésrôl gyûlésre halasztották. Végül arra a kérdésre, hogy a város milyen mennyiségben vásárol, illetve használ aszfaltot az említett cégtôl, a tanácsos nem tudott válaszolni, mert nem tájékozódott errôl. Mi több, azt mondta, e kérdést a polgármester sajtótájékoztatóján kell feltenni.

Molnár Gábor RMDSZ-es tanácsos a tájékoztatást illetôen hozott fel egy konkrét példát, amivel azt szerette volna igazolni, hogy a polgármesteri hivatal szándékosan félrevezeti a tanácsot. Elmondta, több alkalommal kértek jelentést a marosvásárhelyi fedett uszoda javítási munkálatairól, az erre szánt pénz elköltésének módjáról, míg végül egy olyan dokumentumot kaptak, amibôl az is kiderült, hogy a hivatal a munkálatokat 14 alvállalkozónak adta ki, de hogy ezek kik, milyen munkálatokat végeztek és mennyiért, azt a mai napig se részletezték a tanácsosoknak.

Repülôtérügy - a közös ló túros háta

Népújság: - Tudomásunk szerint a Számvevôszék 2004 decemberében elkészített egy olyan jelentést, amiben több törvénytelenségre hívta fel a tanács figyelmét. Többek között pénzügyi, szerzôdésbeli rendellenességekre, tanácsi határozatok figyelmen kívül hagyására, ha mindezt ismerte a tanács, akkor miért nem késztette arra az illetékes szerveket, hogy ez ügyben intézkedjenek, hiszen nem közvetlenül ugyan, de a tanácsot is felelôsség terheli mindezért?

Doru Opriscan: - A Számvevôszéknek kötelessége értesíteni az illetékes szerveket, hogy a jelentés alapján intézkedjenek. Több esetben, amelyet a Számvevôszék is jelzett, a polgármesteri hivatal törvényszéki pert kezdeményezett, így még nem bizonyított, hogy valóban hibás a polgármester. Ami a tanácsi határozatok törvénytelenségét illeti, ahol lehetett, az említett jelentés alapján kijavítottuk a hibákat, hiszen mi, tanácsosok is hibázhatunk, így ezzel sincs semmi gond. De pontosan a számvevôszéki jelentés hívta fel a figyelmünket, hogy nem mehetünk bele olyan illegális döntésekbe, amelyek politikai síkon születnek, s amelyek veszélyes játékba sodorhatják az intézményeket.

A továbbiakban, példaként a tanácsos kifejtette, hogy a marosvásárhelyi repülôtér esetében is a megyei tanács politikai nyomás miatt arra kényszeríti a polgármesteri hivatalt, hogy támogassa az új utasfogadó felépítését. A kért 3 milliárd lejbôl eddig 1 milliárdot fizetett ki a hivatal, de a polgármester azt javasolta, hogy kerüljön ki a megyei tanács hatáskörébôl, s alakítsák át kereskedelmi társasággá, a város hozzájárulását pedig alakítsák át üzletrésszé. Ha ezek a feltételek, akkor az érintett feleknek is nagyobb az érdekük arra, hogy beruházzanak.

- Amikor azt kérdeztem a megyei tanács egyik alelnökétôl, hogy a polgármesteri hivatal miért kell fizessen 3 milliárd lejt, akkor azt válaszolták: "mert mi így akarjuk"! (Pentru ca asa vrem noi!) Ilyen hangnemben hogyan lehet együttmûködni a tanáccsal? - tette fel a kérdést Doru Opriscan.

Benedek István tanácsos-kollégájának a válaszát kiegészítve elmondta, hogy a repülôtér-fejlesztési ügyben 1994-ben kötött együttmûködési szerzôdést a polgármesteri hivatallal, amiben pontosan rögzítették a felek kötelezettségeit.

- Támogatnunk kell a repülôtér-fejlesztést, hiszen ez a várost szolgálja ki elsôsorban. Most is 4 - 5 milliárd lejjel tartozik a polgármesteri hivatal, s e tartozás csakis a polgármester csökönyössége miatt van - mondta Benedek István.

Csökkent a város gazdasági ereje

Népújság: A nyilatkozatháború miatt úgy tûnik, hogy párhuzamos intézmények mûködnek a megyeszékhelyen. A marosvásárhelyi tanács eldönt valamit, azt a polgármesteri hivatal nem tartják be. A megyei tanács nem támogatja a polgármester törekvéseit, amire Dorin Florea válasza sem késik. Ráadásul vannak olyan határozatok, amelyeket a prefektúra is elutasít. Hogyan lehetne végre megteremteni azt az együttmûködési összhangot, ami a megye-, a városfejlesztés érdekeit szolgálná?

Vlas Florin: - A több éve tartó állandó vita miatt köszönhetôen a marosvásárhelyiek vásárlóereje csökkent, nem jönnek vállalkozók, s a környék egyik legszegényebb municípiuma lettünk. Mindezért a hatóságok a hibásak, s részben a sajtó is. Ahelyett, hogy bizonyos személyek ügyeit tárnák fel, miért nem vonják felelôsségre mulasztásaikért az újságok az intézményeket? A kialakult helyzetért mindenki hibás: mi, tanácsosok, de a polgármester, a megyei tanács is. Meg kell találnunk az együttmûködési módszereket. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mik lennének ezek, a tanácsos nem válaszolt.

Molnár Gábor ezzel kapcsolatosan megjegyezte, a közigazgatási törvény olyan, hogy csak akkor szabályozza a különbözô közintézmények közötti viszonyt, amikor minden rendben van. Ha valami gond van, akkor mindjárt lehet olyan kiskaput találni, amivel nem lehet felelôsségre vonni a polgármestert, a tanácsosokat stb. Nincs tehát jogi eszköz a tanácsosok kezében, ezért mindannyiuk bölcsességére van szükség ahhoz, hogy a felmerült konfliktust kezeljék, a dolgokat a helyére tegyék.

- Mi csak a város javát akarjuk, úgy, ahogy a polgármester is nyilatkozza. Ô azonban azt csinál, amit akar. Mi nem akarunk más polgármestert, s ezt ô is meg kell értse, hogy a városfejlesztés mindannyiunk érdeke - hangsúlyozta felszólalásában az RMDSZ tanácsosa.

Hamu a fejekre

Moraru Octavian tanácsos elismerte, lehet, hogy a polgármester azért haragszik a tanácsra, mert mást döntenek a szakbizottságokban és másként szavaznak plénumban. Ezért nyilvánosan arra kérte kollégáit, hogy egyes határozattervezeteket vitassanak meg a frakciókban, döntsenek a szakbizottsági ülések elôtt, illetve ott egyeztessék az álláspontokat, s ne tanácsülésen vitatkozzanak órákat, vagy változtassák meg véleményüket, álláspontjukat. Valóban javítani kellene a tanács viszonyát a végrehajtó szervvel, s ezt csakis a szakbizottsági üléseken való aktív részvétellel, az illetékes osztályok bevonásával lehet - mondta a tanácsos, aki példaként hozta fel az Antena 1 Víkendtelepen levô stúdiója által bérelt terület adójának megállapítását. Az erre vonatkozó határozattervezetet háromszor halasztották el, míg végül kompromisszumra jutottak. Így nem lehet dolgozni, mondta Moraru. Aztán arról is szó esett, hogy nincsenek megfelelôen elôkészítve a tanácsi dokumentumok, a sajtónak szánt anyagok is hiányosak. Kirsch Attila elmondta, többször elôfordult, hogy több tíz oldalas határozattervezeteket, illetve indoklásokat a tanácsülés elôtt két nappal kapták kézbe, amikor nincs idejük tanulmányozni és így nem hozhatnak megfelelô döntést. Ez is a polgármesteri hivatal, Dorin Florea hozzáállását tükrözi.

Végül Vlas Florin vonta le a következtetéseket: elismerte, a tanácsosok is hibáznak, de ezeket a tévedéseket helyre kell hozni, dialógussal és nem nyílt levelekkel, sajtóközleményekkel. S hogy a tanács tevékenysége ezentúl jobban tükrözôdjön a sajtóban, az újságírók kérésére megígérték, hogy havonta lesz ilyen sajtótájékoztató.

A tisztázónak szánt "rendkívüli" tanácsosi sajtótájékoztatón valójában semmit sem sikerült világosabbá tenni a közvélemény elôtt. Legfeljebb az ellentétek körvonalait engedték sejtetni anélkül, hogy feltették volna itt-ott az i-re a pontot. A békességhez és a békességbôl eredô közös munkához azonban éppen erre lenne szükség.

Aktuális

Pár napra újra megbolydul a város. Reggelente alig lehet majd közlekedni, rendôrség minden sarkon, és az iskolák, a régi, nagy hírnevû líceumok és fiatalabb tanintézmények udvara megtelik ünnepi díszbe öltözött ifjú társasággal, virágcsokrokat szorongató idôsebb rokonnal, ismerôssel, ahogy az lenni szokott: hiszen eljött a nagy elballagások ideje. Mindenféle értelemben.

Vége a felhôtlen diákkornak, amelynek legnagyobb kihívása (a magánéleti problémákat most nem tárgyaljuk) az órán való részvétel és jó média, illetve a hamis orvosi igazolások beszerzése volt. A többség egyetemre készül. Csillogó szemmel mesélik, mit képzeltek és hogyan, hol, mibôl szeretnék azt megvalósítani, ami igen helyes dolog. Csökkenôben van a tizenkét osztályt végzettek száma, és ez nem meglepô: a mennyiségi felsôoktatás nagyvonalúsága megengedi az ifjú értelmiség lélekszámának gyors növekedését. De - mi lesz azután? Hiszen éppen ezen típusú oktatás veszi el a kenyérkeresési lehetôséget a majdani, frissen végzett egyetemi hallgatók elôl. Hány és hány olyan példáról tudunk, hogy a "gyerek" sikeresen leállamvizsgázott, majd ott maradt a nagy üres semmiben. Vagy azért, mert olyan szakot választott, amiben késôbb - szakmabeliként - nálunk még igen nehéz elhelyezkedni, vagy mert olyan egyetemet, fôiskolát, amelynek vezetôsége elsôsorban az anyagi haszonra hajt és ezért szemet huny a nem odavalók ottléte fölött. Akik, késôbbi diplomásokként más szakma után néznek, vagy ilyen-olyan protekcióval befúrják magukat egy biztos helyre, a valóban tehetségeseket "megszabadítván" ezzel egy jó munkahelytôl. Sopánkodni ne tessék - bôven akad erre is példa. Pancserekbôl, felelôtlenekbôl felelôs beosztásban kifogyhatatlanok vagyunk. És ezek már nem a kommunista rezsim produktumai.

Ám mindez csupán következtetés, illetve következmény (és tény). A lényeg most a ballagáson van, az ünnepen, amikor valóban nagykorúnak érezheti magát a már nagykorú. Elsô, igazi feladatát teljesítette, a következô többi elsôsorban rajta áll. Képességein, akaratán, becsületén. És az önmagukat nagy garral reklámozó felsôoktatási intézményeken, hogy ne neveljenek túl nagy iramban szakképzett, tudós munkanélkülieket, illetve diplomás semmittudókat. Hiszen mindkettônek (hatványozottan az elôbbinek) ugyanaz a vége: a csalódott, egykori hallgató veszi a sátorfáját, meghosszabbítja az útlevelét, húst tesz a nyereg alá, és elmegy a bánatba. Külföldre, Amerikába, lehetôleg minél messzebb. Ahol aztán kínlódik még tíz évig, ameddig valami "összejön". Mi pedig, itthonmaradottak, egyáltalán nem csodálkozunk, és már az sem érdekel, hogy miért.

(MTI) A kollektív bûnösséget kimondó Benes- dekrétumok nyomán törvényesített második világháború utáni jogsértéseket a szlovákiai magyarokhoz hasonlóan elszenvedô kárpáti németek Szlovákiában maradt kis közösségének nem vagyonjogi, inkább csak erkölcsi kárpótlást célzó elvárásai vannak a jelenkori Szlovákiával szemben, melynek kormányától elvárják, hogy "minôsítse a erkölcstelennek a dekrétumokat".

Errôl a Szlovákiában élô Kárpáti Németek Szövetségének (KNS) elnöke beszélt újságíróknak hétfôn Pozsonyban. Ondrej Pöss szerint a második világháború utáni években a kárpáti németeket ért jogsértések óhatatlanul valamiféle rendezésre szorulnak, mert a restitúcióból kimaradt, ma is Szlovákiában elô németekben igenis maradt sérelem, ami az erkölcsi jóvátételt indokolná. - Az annak idején kitelepített, jelenleg döntôen Németországban és Ausztriában élô kárpáti németek azonban már nem kívánnak visszatérni Szlovákiába - mondta arra utalva, hogy a kitelepítetteknek aligha vannak követeléseik Szlovákiával szemben.

A magyarok által a jogfosztottság éveiként emlegetett idôszakban, 1945. és 1948. között 150 ezer kárpáti németet is kitelepítettek Szlovákiából, ahol ma mindössze 5400 lélekszámú közösség vallja magát kárpáti németnek. Szövetségük elnöke a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentésének fogalmazása szerint "lehetségesnek tartja, hogy a ma is Szlovákiában élô németek esetleg sérelemként érzékelhetik a Benes- dekrétumokat". A szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA azonban úgy fogalmaz, hogy az érintett kárpáti németek megítélése szerint "a kollektív bûnösség kellemetlen érzete elfogadhatatlan". Ezzel együtt a kárpáti németek már korábban is kinyilvánították, hogy nem éreznek gyûlöletet a szlovtk nemzettel szemben, ellenkezôleg: a kölcsönös megértésre törekednek, és ennek jegyében kezdeményezik a helyzetbôl kivezetô megoldást keresô tárgyalásokat.

Ezzel együtt a KNS úgy ítéli meg, hogy a szlovák kormány valamilyen alapösszeg letételével létesíthetne egy olyan alapítványt, amely alkalmas lenne a kárpáti németek szociális, kulturális és közmûvelôdési törekvéseinek támogatására, úgy, ahogy ezt a kormány a zsidó közösség támogatásának szándékával már megtette, amikor 800 millió korona alaptôkét letéteményezett, melynek kamatait a zsidók ilyen célokra tudják hasznosítani. - A kisebbségi kultúrák finanszírozásának rendjét akár egy törvénnyel is állandósítani lehetne - vélekedett Pöss arról, amit a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hosszú ideje szorgalmaz, következetesen - de egyelôre eredménytelenül - ragaszkodva a kisebbségi kultúrák finanszírozását szavatoló törvény megalkotásához.

Elemzôk szerint a kárpáti németek igényei érthetô módon alatta maradnak a szlovákiai magyarok képviseletében elhangzó elvárásoknak, amelyekben többször megfogalmazódott a bocsánatkérés és a jelképes jóvátétel igénye, különös tekintettel arra, hogy a bocsánatkérést a hivatalos szlovák politika a németek és a zsidók felé már évekkel korábban megtette, a zsidók anyagi jóvátétele ügyében is megoldást talált, ellenben a magyarok felé mindkét tekintetben adós.

Az európai uniós csatlakozáshoz vezetô felkészülés idôben való befejezésének fontosságára hívták fel az EU-külügyminiszterek kedden Luxembourgban Bukarest figyelmét, de egyúttal meggyôzôdésüket fejezték ki, hogy a csatlakozásra a tervek szerint 2007. január 1-jén sor kerül.

A miniszteri szintû EU-román társulási tanácsülésrôl Brüsszelben is közzétett közös közleményben az unió méltatta a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében eddig tett erôfeszítéseket, ugyanakkor a még hátralévô teendôk idôben való teljesítésének jelentôségét is aláhúzta. A találkozó után tartott - interneten is közvetített - sajtótájékoztatón Olli Rehn bôvítés EU-biztos a korrupció elleni harc és az igazságügy területét említette, ahol Brüsszel szerint még gyors haladásra lenne szükség.

Rehn emlékeztetett arra is, hogy a másfél hónapja aláírt csatlakozási szerzôdés tartalmaz egy záradékot, amely lehetôvé teszi a csatlakozás egyéves elhalasztását, ha a reformokat nem sikerül megvalósítani. Ez a kijelentés akár fenyegetésnek is tekinthetô a külügyminiszterek elôzô napi határozatának fényében: a huszonöt miniszter a bôvítés témájának idôleges háttérbe szorításában egyezett meg, jóllehet kötelezettséget vállalt az eddigi ígéretek betartására.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter - a társulási ülés házigazdája - ugyancsak a csatlakozási kritériumok teljesítésére sürgette Bukarestet, de meggyôzôdését fejezte ki, hogy Románia alig több mint másfél év múlva teljes jogú tagként megkezdheti munkáját az unióban.

Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter a sajtóértekezleten országának arra az aggodalmára is kitért, hogy - látva az uniós alkotmányról tartott népszavazások kimenetelét - megtorpanás következhet be a csatlakozási szerzôdés uniós ratifikálásában, márpedig az szükséges a belépéshez. Egyúttal leszögezte, hogy Bukarest teljesíteni fogja még hátralévô feladatait.

A román-EU társulási tanácsülés volt a záróeseménye az EU-külügyminiszterek kivételesen már vasárnap este megkezdett tanácsülésének. A sajtóértekezleten - kérdések kapcsán - Asselborn még egyszer megerôsítette, hogy a soros elnök Luxemburg a 2007-2013 közötti költségvetési megállapodással szeretné befejezni a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcsértekezletet. Egyúttal bizonyos mértékig optimistának mondta magát a siker kilátásait illetôen, arra alapozva derûlátását, hogy "a dolgok mozgásban vannak".

Kommentár

A Neogen elnevezésû társaság a múlt héten közvélemény-kutatást végzett arról, hogy ugyanbiza mitôl boldogok a románok. Kiderült, hogy attól, ha saját vállalkozásuk van. A felmérés során több mint hétezer embert kérdeztek meg. A megkérdezettek háromnegyede, mint láthattuk, azt hiszi, azok a világon legboldogabbak, akiknek cégük van, a legboldogtalanabbak pedig azok, akik román vállalatoknál dolgoznak - alkalmazottként.

A kutakodók sorba vették a megkérdezetteket, a kisfizetésûektôl a nagyobb jövedelmûekig. Kiderült, hogy azok, akiknek a havi jövedelme 150 euró vagy annál kevesebb, azt hiszik, a mûvészeknél nincs boldogabb élôlény a földkerekségen. Hogy miért hiszik, hogy a költôk/írók, festôk vagy muzsikusok boldogok, arra elfelejtettek rákérdezni a felmérést végzôk.

A felmérés szerint amint nô valakinek a jövedelme, a növekedés arányában változik a boldogságról alkotott elképzelése is. Eszerint azok, akiknek a jövedelme 150 és 1000 euró között mozog, azt gondolják, hogy a boldogság csimborasszója az, ha valaki "patron", azaz saját vállalkozása van. Tényleg, egyfajta boldogság, vagy inkább elégedettség forrása lehet, ha valaki a maga ura, a saját kisebb-nagyobb vállalkozása simán mûködik, meg tud élni belôle ô is, meg a családja is. De biztonságot és magabiztosságot eredményez, ha nincs fônöke, aki tudása, ambíciója, vagy hangulata függvényében kezeli vagy lekezeli, hajtja, nem egy esetben sakkban tartja az alkalmazottait.

A közvélemény-kutatás eredménye azonban érdekes vargabetût ír le azoknál, akiknek a jövedelme meghaladja a havi ezer eurót. Ezek azt gondolják, nem a pénz boldogítja az embert, hanem a belsô egyensúly, harmónia. Ehhez az állapothoz legközelebb - vallják - a mûvészek állnak.

Nos, mindenki mástól érezheti boldognak magát. El lehet élcelôdgetni, szórakozni a fenti eredményeken. Errôl jut eszembe, a volt magyar komikus, Hofi Géza, aki egy kabaréban megkérdezte: - Mitôl boldog Boldog?/ - Mert Hatvanon túl van, de meg mindig Heves- volt a válasz. (Természetesen, a Heves megyei Boldogfalváról beszélt).

Ebben az esetben azonban azt gondoljuk, hogy az említett közvélemény-kutatás annyira van a romániai (boldog) valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtôl. Mert a felmérést kizárólag a cégek alkalmazottai között végezték. Ha megkérdezték volna a "korgó gyomrú" parasztokat, biztos nem "mûvészkedtek" volna. Számukra már az is a boldogság forrása lehetne, ha hagynák ôket élni. Magyarán volna annyi pénzük és eszközük, amivel megmûvelhetnék a földecskéjüket, abból megélhetne a család és valami még a piacról is befolyna a családi kasszába. Vagy ha megkérdeznék, azokat a munkásokat, akik a "reformok" nyomán váltak munkanélkülivé. De kérdezhetnék a tanárokat, orvosokat, a frissen végzett, "levegôben lógó" fiatalokat, akiknek nem sok reményük van, hogy képzettségüknek megfelelô és kellôképpen megfizetett álláshoz jusson. Vagy a kispénzû nyugdíjasokat, akik tegnap is órákon át álltak a tûzô napon a gyógyszertárak elôtt, hogy kompenzált gyógyszerhez jussanak. Igaz, nekik már válaszolt egy honatya, hogy örüljenek, ha neki nagy a fizetése, mert a nagyobb adóból több jut szociális támogatásra(?!). Nem is értem, miért nem boldogok ettôl a nyugdíjasok, akik naponta jönnek panasszal a szerkesztôségbe.

Arról meg már nem is akarok beszélni, hogy vajon mitôl lennének boldogok azok a bánsági vagy regáti árvízkárosultak, akik percek alatt veszítették el mindenüket, és akiknek még mindig víz alatt áll, vagy az iszappal viaskodnak mind a mai napig. Ezeket, persze, senki nem kérdezi meg!

Mindent egybevetve, attól lenne boldogabb az ország, ha minden becsületesen dolgozó ember tisztességes és méltányos bért kapna, ha a nyugdíjasok, egy élet munkája után nyugodtan élvezhetnék hátralevô éveiket (hiszen a nyugdíj jelentése: öregkori nyugodt élet), ha a fiataloknak volna bár reményük a családalapításhoz szükségesekre, ha...

Ez azonban - a jelek szerint - nemigen érdekli azokat, akik a sorsunk fölött döntenek. Úgy, hogy arra kérjük a boldogságkutászokat, ne szórakozzanak velünk.

A civilizált világ lakosságának nagy része túlsúlyos. A fizikai munka visszaszorulásával mind többen kényszerülnek mozgásszegény életmódot választani, ugyanakkor az étkezésre szánt idôt megrövidíteni. A gyorséttermek világszerte hódítanak, s kalóriadús kínálatuk a magyarokat is meghódította. Miért baj ez?

Az európai uniós tagsággal Magyarországon is érvénybe léptek olyan szabályok és elôírások, amelyek nélkül korábban jól megvoltak. A számos rendelkezés egyike, hogy ezentúl az éttermek étlapján kötelezô lesz feltüntetni, melyik étel hány kalóriát tartalmaz.

Túlsúlyos társadalmunkban egyre többen figyelünk-ügyelünk a kalóriákra. De vajon tudjuk-e, hogy - példának okáért - a francia hagymaleves vagy a száraz babból fôzött kanalaznivaló tartalmaz-e több kalóriát? Eláruljuk: az utóbbival háromszor annyi kalória kerül szervezetünkbe, mintha a gallok híres levesét választanánk!

Az uniós elôírás vonatkozni fog a gyorséttermekre is, amelyekben valóságos kalóriabombákat fogyaszt számos honfitársunk, elsôsorban a fiatalabb korosztály, anélkül hogy fogalma volna róla. Az éhség elütésének ez a sietôs, divatos formája Magyarországon még négy évtizedes múltra sem tekint vissza: a Lajtán túl olyannyira divatos "fast food"-hullám csak 1968-ban csapott át az ország határain, amikor a világ egyik vezetô gyorsétterem-hálózata a budapesti Régiposta utcában is üzletet nyitott.

Azóta volt olyan esztendô, hogy a magyarországiak 50 millió hamburgert, 32 millió adag sült burgonyát és 36 millió adag üdítôt vásároltak. Senki nem tudja megmondani, azóta mennyi fölösleges szénhidrátot, zsírt, sót, koleszterint nyeltek el a McDonald's magyar vendégei.

A gyorsétkeztetôk rövid ideig szórólapon tették közzé, melyik áru mennyi kalóriát takar. Kiderült, hogy egy nagy adag sült krumpli ártalmasabb, mint a halas szendvics, és hogy egy Big Mac önmagában is felér egy felnôtt egész napi energiaszükségletével. Aztán a szórólapok elmaradtak, a szendvicsek pedig hatalmasodtak. Egy átlagos hamburger ma 23 százalékkal nagyobb, mint tíz évvel ezelôtt.

Az önfeledten "mekizô" fiatalok ennek, persze, csak örülnek, a kalácstésztából sütött hamburgerzsemle édeskés ízének úgyszintén, akárcsak a zsírban tocsogó marhahúspogácsának, hiszen rágni is alig kell, és könnyebben csúszik reá a cukrozott üdítôital. Az a legkevésbé sem érdekli ôket, hogy a hamburger, a chips és általában a gyorsételek túl sok cukrot és túl sok szénhidrátot tartalmaznak, hirtelen megnövelik a vércukorszintet. A túl sok cukor bevitelével a hasnyálmirigy nem tud lépést tartani, nem képes a feldolgozáshoz elegendô inzulint kibocsátani.

A divatossá vált kalóriabombák tetemes zsír-, szénhidrát-, kalória- és cukortartalma, s mindezekkel szemben elenyészô rosttartalma egyértelmûen hozzájárul a felnôttkorban jelentkezô cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz, szívproblémákhoz és bélbetegségekhez, köztük a vastagbélrák kialakulásához. A veszélyre legelôbb a britek figyelmeztettek, ahol minden tizedik hatéves és minden ötödik tizenöt éves gyerek elhájasodottnak számít. A "junk food" termékeken felnövô elhízott gyerekek generációja idôzített bomba a brit társadalomban - figyelmeztette a közvéleményt a szigetország egészségfejlôdési hivatala, a Health Development Agency. A politikai válaszok között felbukkant annak az eshetôsége is, hogy egyszázalékos úgynevezett zsíradót vetnek ki e termékcsoportra.

Az ilyen gyorsételeket - az angolszász világban nem véletlenül junk food, azaz vacak eledel, ételhulladék, konyhai szemét az összefoglaló nevük - kedvelô fiatalok Magyarországon a hamburgerek legkitartóbb fogyasztói. Gyermekes családoknál napokon át áhítattal várt program a hétvégi
"mekizés", hamburgerezés. A magyarországi gyorséttermek látogatottsága évek óta nô, a GfK Piackutató Intézet felmérése szerint mára elérte a 38 százalékot, az összes éttermi forgalomhoz viszonyítva.

Majdhogynem életmentô kérdés, vajon lesz-e haszna, hatása, visszatartó ereje a hamburger vagy a sült krumpli mellé ezentúl kínált kalóriatáblázatnak? Azt ugyanis nem kötelezô feltüntetni rajta, hogy egy hamburgermenü kalóriája hét óra sétával égethetô el. És ki sétálna ennyit, éppen egy Big Mac után?

A múlt héten Paula Hui, Szeredai László, az Ecoinspecta felügyelôi, Monika Zimmermeier, a svájci Bioinspecta felügyelôjének kíséretében 26 Felsô-Maros menti gazda által termelt tejet biominôsítettek. A napi átlag 850 liter tejmennyiséget a Görgénysóaknán mûködô Lactex tejfeldolgozó vásárolja fel. A nevezett intézmény megyénkben elsô alkalommal bocsátott ki biominôsítésrôl szóló tanúsítványt.

Emlékeztetô: a biotermékek tanúsítását Romániában több akkreditált intézmény végzi, közöttük az Ecoinspect, amelyet 2002-ben hoztak létre kolozsvári székhellyel. Az intézmény kft.-ként mûködik, a svájci, magyarországi, németországi, moldovai és romániai 23 társtulajdonos tartja fenn. A tanúsítás annak igazolása, hogy egy bizonyos termék megfelel az EU- szabványoknak. A kibocsátott biotanúsítvány bizonyítékul szolgál a piaci megfelelôség igazolására. Az Ecoinspect csupán a Romániában forgalmazott tej- és tejtermékekre, valamint baromfitermékekre adhat ki igazolást. A Romániából származó, nemzetközi piacokon értékesítendô termékeket a svájci Bioinspecta nemzetközi intézmény minôsíti, ugyanakkor felülvigyázza az Ecoinspect teljes tevékenységét. A múlt héten Paula Hui és Szeredai László, az Ecoinspecta munkatársai és Monika Zimmermeier agrármérnök, a svájci Bioinspecta felügyelôje adta át dr. Bocz Istvánnak, a felsô-marosi Transsylvania Tejszövetkezet és Agrártermelô Egyesület elnökének az elismervényt.

A Transsylvania érdekvédelmi egyesület két évvel ezelôtt kérte a biominôsítést. Az átálláshoz az EU-szabályok szerint két évre van szükség. Az átmeneti idôszakban az intézmények munkatársai ismételt vizsgálatokat végeztek a tanúsítási rendszer szabályai szerint. A rendszerbe bekapcsolódtak a holtmarosi és környékbeli tejtermelôk, a marosvásárhelyi Pop Relu, aki 8 hektáron dolgozik, emellett állatokat tart. A dicsôszentmártoni Deac Alexandru földiepret termeszt, termékére igényelte a biominôsítést. De három Felsô-Maros menti tejfeldolgozó (Lactex, Mildatod, Lactomontana) is szerzôdést kötött a biominôsítés elvégzésére. A holtmarosi Trannsylvania Tejszövetkezet 130 tejtermelôje által elôállított tejre, a húsra és a takarmányra szeretné megszerezni a biominôsítést. Egyelôre 26 gazda által termelt tejmennyiséget minôsítettek.

Melyek a biominôsítés elônyei? Monika Zimmermeier elmondta, hogy a biominôsített termékek sokkal magasabb árakon értékesíthetôk a piacon. Mivel idehaza a biopiac még nem szervezett, a biotermelôk maguknak kell megszervezzék a termékek értékesítését. De megéri, mert a külföldi tapasztalatok szerint a biotermékek a konvencionális termékekhez viszonyítva 10%-35%-kal drágábbak. A minôsítési rendszerbe kapcsolódott egy slatinai vállalkozó is, aki két tyúkfarmot mûködtet, és biotojást forgalmaz. Mivel az Ecoinspect felügyelete alatt termel, a Metro üzlethálózat felvállalta a biotojások értékesítését.

Az Ecoinspect adta ki az elsô minôsítési igazolásokat azoknak a termelôknek, akik eleget tettek az elmúlt két évben a tanúsítási rendszer szabályainak, elôírásainak. Dr. Bocz István szerint a biominôsítés ahhoz vezetett, hogy az állattenyésztôk hozzállása radikálisan változott/változik. A tej termelési körülményei is alaposan átalakultak. Növekedett a fejôgépek száma, fajtiszta állatokat tartanak, a legelôk állaga javult, jobb minôségû takarmányokat használnak. Egyelôre csak 26 tejtermelôrôl van szó, de egyre többen igénylik a minôsítést. Ez pedig biztató jel azért is, mert vállalják a nagyon kemény feltételek teljesítését. Tudni kell azt, hogy a 26 gazda által termelt tejet laboratóriumokban vizsgálták, az eredményeket pedig rendszeresen ellenôrizték, majd összesítették az Ecoinspect munkatársai a svájci Bioinspect szigorú felügyelete alatt. Monika Zimmermeier havonta kétszer utazik Svájcból Romániába. Az Ecoinspect tevékenységét is segíti tanácsadással, a munkatársakkal tréningeket tart a tanúsítványok kibocsátásáról. Besegít a rendszerbe kapcsolódott gazdák, termelôk ellenôrzésébe. És amire nagyon oda kell figyelniük a gazdáknak: az ellenôrzések sora nem ért véget a tanúsítvány kibocsátásával, sôt, fokozzák azokat.

Bíró József hosszú ideig volt a község polgármestere. Ô a korszerû gazdálkodás híve, egyike azoknak, akik felismerték, hogy korszerû technológia nélkül az Európai Unió küszöbén nincs jövôje a mezôgazdaságnak, s azon belül az állattenyésztésnek.

Saját farmján, még mielôtt az istállókban szétnéztünk volna, arról beszélgettünk, hogyan is látott hozzá a gazdálkodáshoz.

A mezôgazdasági vállalkozó 26 hektár területet mûvel, ennek egy része örökölt föld, 14 hektárt pedig vásárolt. A földmûvelést megkönnyíti, hogy 15 hektár egy táblában van. Búzát, ôszi árpát, szóját, répát, kukoricát termel. S ahogy felsorolta a kultúrnövényeket, máris hozzáteszi: tavaly a gabonát nem lehetett eladni, esetleg csak áron alul kellett továbbadni. Mivel ez gazdaságilag nem éri meg, a termést inkább az állatokkal eteti fel. A földmûveléshez adott minden eszköz: négy traktor, 2 tárcsa, 2 krumpliültetô, kukoricavetô, szalmásgabona, kombinátor, 2 kaszagép, gyomirtószóró, szalmaprés. Ezeket rendre vásárolta meg.

- A Mezôségen a cukorrépa a legkifizetôdôbb kultúrnövény, lévén, hogy az állam kellôképpen támogatja a termesztését, s jó eredményt lehet elérni. Azonban kizárólag a földmûvelésbôl nem lehet megélni, ha nincs mellette állattenyésztés - mondta Bíró József.

Így hát a gazda legnagyobb büszkesége a volt traktorállomás helyére létesített és fél éve üzemelô modern farm. Itt 34 tehenet - amelybôl 30 fejôs - és 21 borjút tart.

Szinte természetszerû a kérdés: - Hogy megy a farm? - Nagyon jól - jött a válasz. Naponta 550-560 liter minôségi tejet szállítunk a marosvásárhelyi SCIL-tejfeldolgozó vállalatnak. Amikor minôségi tejrôl beszélek, elsôsorban a csíramentességre gondolok. Az elsô ellenôrzés alkalmával 38.000 egységnyi, míg a második alkalmával 86.000 egységnyi volt a csíratartalom. Ezenkívül nagyon jó a tej zsírtartalma is. Az ilyen tejért 8300 lejt fizetnek literenként. A tej árát idôben, minden hónap 5-éig fizeti a feldolgozó. A farmon 3 alkalmazottal dolgozik reggeltôl estig - teszi hozzá Bíró József.

Ami a havi nyereséget illeti, elég szép összeg. S ha már a pénznél tartunk, azt is el kell mondani, hogy komolyabb nyereséget úgy ért el, hogy elôzôleg 3 milliárdos befektetést eszközölt. Például a törzskönyvezett Siementhal típusú német tarka tinó 60 millió lej volt - amibôl az állam 30 milliót állt -, továbbá az istálló megépítése 1,08 milliárd lej volt, a hûtô és fejôgép 314 millió lejbe került.

Az apa vállalkozó kedvét örökölte fia is, ifjabb Bíró József 20 tehenet tart. Otthon, Magyarbükkösön gazdálkodik ô is.

A farmot körbejárva még a kevésbé hozzáértônek is szembetûnô, hogy az istálló az új kor, az európai követelményeknek megfelelô elôírások szerint épült. Felszereltségébôl nem hiányoznak az önitatók, a fejôgépek, az óriási hûtô, az istálló épületében kialakított fürdôk, a "cselédlak". Délelôtt nem láthattuk a jól tejelô, sok pénzt hozó teheneket, mert ezeket a legelôre hajtották, azonban "otthon voltak" a kisborjak a szénaszín elkerített részében. Nem csak a kisgyerekeket, hanem a felnôtteket is felderíti a látvány a kedves jószágok mellett. S ha figyelembe vesszük, hogy értékes fajállatok, akkor a gazda büszkesége is érthetô.

Ottjártunkkor a malom zúgásától volt hangos a farm háza tája. A falusi gazdák az állatok etetésére csöves kukoricát ôröltek. A régi gabonamalom áll, éppen ezért egy új malomra volna szükség, amely finom kukoricaliszt ôrlésére lenne alkalmas. Bíró tervei között ennek megvalósítása is szerepel.

Magyarbükkösön példaértékû gazdaság indult be, olyan, amilyenbôl a megye többi településein is minél többet szeretnénk látni. Ugyanis ha az általános elkeseredést, a jellemzô kilátástalanságot és tanácstalanságot a kezdeményezôkészség, a kitartó munka váltja fel, akkor van sikerélmény is. Lesz pozitív jövôkép.

A gépkocsivezetôi jogosítvány megszerzésére tett vizsgafeltételekrôl április 19-én jelent meg újabb, az 574-es számú minisztériumi rendelet a Hivatalos Közlönyben. Mi változott, melyek az újdonságok? - kérdeztük Bacila Gheorghe helyettes rendôrbiztost, a gépkocsivezetôi jogosítványok és a forgalmi engedélyek kibocsátását végzô ügyosztály vezetôjét.

- Az újdonság az, hogy a szóban forgó rendelet értelmében a gépkocsivezetôi jogosítványok és a forgalmi engedélyek kibocsátását végzô ügyosztályt (az útlevélosztállyal egyetemben) a prefektúra hatáskörébe utalták. Ennek lehet egy sor következménye, mint például az, hogy a prefektus elrendelheti a gyakorlati vizsga módosítását: a "poligon" bevezetését, a helységen kívüli vezetést, az éjszakai vezetést, a vezetési útvonal megváltoztatását a gyakorlati vizsgán. Egyelôre Maros megyében a vizsgamódszer változatlan - tájékoztat a helyettes rendôrbiztos.

A gyakorlópálya bevezetése, mint kiderült, nem egyszerû, hiszen a megyében négy városban szerveznek gépkocsivezetôi vizsgákat: Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Segesváron és Dicsôszentmártonban, és ezek mindenikében ki kellene alakítani a gyakorlóteret, ami pénzhiány miatt egyelôre nem esedékes.

A helyettes rendôrbiztos elmondta, hogy egyelôre a régi kérdôívek alapján vizsgáztatnak elméletbôl, de a közeljövôben várható az új kérdôívek megjelenése, és a rendelet értelmében egy nemzetközi körforgású nyelven is letehetô majd az elméleti vizsga. Kérdésünkre, hogy magyarul ez lehetséges lesz- e, Bacila Gheorghe nemleges választ adott.

A helyettes rendôrbiztos elmondta, hogy a rendelet érvénybe lépésétôl számított 1 éven belül a vizsgáztatást végzô személyeknek meg kell szerezniük azt az igazolványt, amely feljogosítja ôket a vizsgáztatásra. Mindaddig azonban, amíg ez megtörténik, a vizsgáztatást a gépkocsivezetôi jogosítványok és a forgalmi engedélyek kibocsátását végzô ügyosztály által a forgalmi rendôrségtôl átvett személyek végzik.

- Nagyon sok gépkocsivezetô-oktató szeretné, ha a Gépkocsivezetôi Jogosítványok és a forgalmi engedélyek Kibocsátását Végzô Igazgatóság engedélyezné a vizsgáztatói tevékenységet számukra, de ez nem lenne etikus, hiszen az vizsgáztatná a tanulót, aki felkészítette, és ez visszaélésekre adna lehetôséget - mondta a helyettes rendôrbiztos.

Bacila Gheorghe hozzátette, az új idegen nyelvû kérdôívek várhatóan angol, francia és német nyelvûek lesznek, amihez a javítóíveket is ki kell dolgozni. Ugyanezeken a nyelveken le lehet majd tenni a gyakorlati vizsgát is. Kérdésünkre, hogy az általa vezetett ügyosztályon dolgoznak-e idegen nyelvet ismerô rendôrök, vizsgáztatók, elmondta, hogy eddig 10 alkalmazottal dolgoztak, de amióta a prefektúra hatáskörébe tartoznak, a létszám 25-re nôtt. Köztük 3 magyar nemzetiségû alkalmazott is van (az eddigi 1-gyel szemben) és vannak, akik beszélik a fent említett három nyelvet. A gyakorlati vizsgákra megszabott útvonallal kapcsolatban még elmondta, hogy általában év elején határozzák meg, és a prefektus egyelôre nem rendelt el módosítást. Újdonságok a teherautók és autóbuszok esetében, hogy a vizsgáztatásra bejelentett jármûveket ABS-berendezéssel és tachográffal kell felszerelni.

A vizsgadossziékat hétfôn 9-13, kedd, szerda, csütörtökön 9-19 és pénteken 9-13 óra között lehet benyújtani a gépkocsivezetôi jogosítványok és forgalmi engedélyek kibocsátását végzô ügyosztály Calarasilor (volt Kossuth) utcai székhelyén, a vizsgalehetôségek számát nem korlátozzák, de az egyik sikertelennek bizonyult vizsgától számított 15 napon belül jelentkezhet újabb vizsgára a tanuló, az újravizsgáztatási díj a helyi tanács határozata alapján 47.000 lej.

A vizsgáztatást jelenleg 7 személy végzi, akik a hét 2 napján Segesváron, Dicsôszentmártonban és Szász-régenben vizsgáztatnak. A jelentkezôk száma egyre nô, naponta átlagban 120 tanuló jelenik meg a vizsgán, az "átmenési" arány megközelítôleg 50 százalékos. Bacila Gheorghe szerint a nôk jobbnak bizonyulnak az elméleti vizsgán, a férfiak a gyakorlatinál. Ami újdonság és pozitív reakciót vált ki, az, hogy amióta a prefektúrához tartoznak, elmaradt a katonai jellegû ruházat, a vizsgáztatók civil öltözetben ülnek a vizsgázó mellé, de ez csak addig lesz így, míg az új egyenruhákat megkapják.

Június 3-án felhôszakadás volt a Mezôsámsond községhez tartozó Feketén, több hektár termôföldet károsított. A dombokról lezúduló sárlé elborította az utcákat, de házakat nem veszélyeztetett. A múlt héten a rendôrök és az alpolgármester ellenôrizték, hogy ki vannak-e takarítva az út széli sáncok.

Kislekencén a patak okoz gondot. A takarítatlan, feltelt medrû patak minden egyes csapadékhulláskor elönti a környékét, idén húsz hektárnyi területen pusztította el a vetést. A múlt héten kezdôdtek el a medertakarítási és - szélesítési munkálatok. A nehézgépek munkáját hátráltatja, hogy a termôföld vizes, süppedôs. Az 1,8 kilométer hosszúságú és 15 méter széles töltést fûmaggal vetik be, hogy védjék a vízmosástól.

Jegyzet

Hétköznap délután három óra. Gyerekek, felnôttek tömegesen igyekeznek haza a gyakran a város túlsó végében levô iskolákból, munkahelyekrôl. A közszállítási vállalat jármûvei ilyenkor nem szenvednek utashiányban, a kisbuszok pedig egymást érik.

A 27-es vonalon ötpercenként jár a kisbusz. A fôtéri buszmegállóba érkezô maxitaxira gyurakodnak az utasok. Egymás lábán állnak, szuszogni sem lehet. A sofôr a gázba tapos, indul. Pár méterre pirosra vált a villanyrendôr. Itt éri utol a teljesen üres 27-es. A volánnál ülô fiatal lámpáz, arca idegesen rándul. S kezdôdik a verseny. A zsúfolt kisbusz sofôre sem hagyja magát, hiszen minden egyes utas bevételt jelent. A következô megállóhoz a Dózsa György és Kövesdomb utca keresztezôdésében kell feltérni. Az üres jármû azonban egy sarokkal hamarabb, a kettôs folytonos sávon hajt keresztül, s vág riválisa elé. Két utast nyert az úton szabályszerûen haladó jármûvekre, gyalogosokra nézve életveszélyes manôverrel. A versengés azonban itt sem ér véget. A mi sofôrünk sem hagyja magát, az sem érdekli, hogy a szûk és gödrökkel teli Predeal utcán a hirtelen fékezéstôl és vad gázolástól utasai hol elôrebuknak, hol hátraesnek, kapaszkodni sem bírnak. A bosszú az bosszú. A többsávos, nyílegyenes Pandúrok útján aztán szabad utat engednek száguldozó kedvüknek.

Hol vannak ilyenkor a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó, a városi közszállítás ellenôrzésével és koordinálásával megbízott ügyosztály illetékesei? Akiknek hatáskörébe éppenséggel az utasok biztonságának szavatolása, a civilizált közszállítás megteremtése tartozik. Vagy elôször egy bravúrozás okozta közúti baleset kell történjen, hogy az illetékesek jobban odafigyeljenek a nap mint nap megismétlôdô jelenségre?…

Az Illés együttes Erdélyben

Az Illés együttes eddig még nem lépett fel Erdélyben, ezért is lesz olyan különleges koncertjük, amelyet Csíkszereda fôterén tartanak 2005. augusztus 5-én. Ez az utolsó elôtti olyan alkalom, amikor a zenekart láthatjuk, hiszen ezek után már csak Budapesten, a Sziget-fesztivál elôestéjén, augusztus 9-én csendülnek fel élôben az Illés dalai.

A csíkszeredai helyszíntôl két kilométerre több százezren már páratlan élményben részesülhettek másfél évvel ezelôtt, amikor bemutatták Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt. Most azonban a legendás Illés együttes áll színpadra, akik a több mint kétórás koncerten slágereik javát játsszák majd el mindazoknak, akik az elmúlt rendszerben kénytelenek voltak lemondani errôl a páratlan élményrôl.

A zenekar majdnem eredeti felállásban áll majd színpadra. Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János és Illés Lajos mögött a doboknál Szörényi Örs ül, aki lehetô legjobb tudásával igyekszik pótolni az egyébként pótolhatatlan zenészt, Pásztory Zoltánt, aki tavasszal váratlanul, és fiatalon, 61 évesen elhunyt. Szörényi Levente és a többiek még mindig nem dolgozták fel zenésztársuk és barátjuk elvesztését, de hangsúlyozzák, hogy Csíkszeredában nem emlékkoncertet tartanak, hiszen ennek a valaha mindig vidám Pásztory Zoltán sem örülne.

A koncertet rögzíti a Duna Televízió és a Magyar Televízió is. Az elôbbiben az egész koncertet láthatják mindazok, akik esetleg nem tudnak részt venni az eseményen, az utóbbiban pedig azt a háromrészes dokumentumfilmet kísérhetik figyelemmel, amely az elôkészületekrôl és az egész eseményrôl szól. A Duna TV felvételébôl DVD is készül, ahogy a már sokat emlegetett István, a király elôadásról is, amely már kapható lesz a koncert helyszínén.

A - reméljük - felejthetetlen koncert nem jöhetett volna létre támogatók nélkül, így a zenekar különösen hálás Erdélyben az RMDSZ-nek, a Kárpátia Kulturális és Közalapítványnak, valamint az ORTT-nek, a Szerencsejáték Rt.-nek, a Hídépítô Kft.-nek, a Hídtechnika Kft.-nek, a Peugeot Magyarországnak, az Informatikai Minisztériumnak, a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak, a Spektrum Magazinnak, a Duna TV-nek és az MTV-nek.

"Tisztelt közönség! Ünnepre gyûltünk ma össze. Minden olyan alkalom, mikor ízelítôt adunk abból, amivel foglalkozunk a tanuláson kívül - ünnep számunkra.

A mai ünnep azért különleges, mert mi - gyerekek, tanulók - megpróbálunk valami jót, szépet cselekedni a szeretet, a társainkra való odafigyelés jegyében. Szeretnénk mai mûsorunkat a szülôkön kívül a Szent József-otthon lakóinak ajánlani. Fogadja mindenki olyan szeretettel, mint amilyennel mi készítettük. Elôadásunk elsô felében iskolánk, az 1. Sz. Általános Iskola I. A osztályos tanulói mutatják be mûsorukat. Elôadásunk második felében zenés-verses összeállítás következik Rövid óda a kelô naphoz címmel. Ez a József Attila-vers címe lett a mottója mai összeállításunknak."

A fenti szöveget a mûsorvezetô, Balan Dániel, a Szovátai 1. Sz. Általános Iskola VII. osztályos tanulója mondta el, majd egy valóban szép mûsor szereplôit (az 1. Sz. Általános Iskola tanulóit) szólította pódiumra június 13-án a Teleki Oktatási Központ nagytermében. Az elsôsök után, akikkel együtt megérdemelt tapsot kaptak, következtek verssel, énekkel, zongorával, furulyával: Illyés Fanni-Beáta, Kulcsár Róbert, Erdélyi Ottilia, Moldovai Hajnal, Péter Emôke, Fekete Hanna, Fekete Réka, Illyés István, Balan Dániel, Nagy Péter, Balázs Adél, Nagy Kata. Ôk voltak a fôszereplôk! A "mellékszereplôk": Henry Purcell, Leopold Mozart, József Attila, Alexandru Dumitrescu, Beethoven, Bartók Béla, a ballada, a polka, a népdal.

Lejegyezte: Mester Zoltán

Második évfolyamát "tapossa" Kibéd község kis lapja. (Szerkesztik: Barabási Attila-Csaba, Barabási Zsuzsánna, Borbély Zoltán, Dósa Irma, Dósa Ibolya, Dósa Sándor, Ráduly Judit, Szilveszter László.) Egyelôre kevés az aktualitást tükrözô írás, inkább a múltidézés jellemzi a kiadványt, híranyaga sem túl gazdag. (Minden kezdet nehéz.) Tallózzunk a négyoldalas, A-4-es alakú lap májusi számából: Kibéden már több évszázada jelen van a gyapjúfeldolgozás. Szilveszter György (sz. 1899.) az 1920-as években újította fel a kibédi "középsô vízimalmot". Az ôrléssel párhuzamosan olajpréselést és gyapjúfeldolgozást is végeztek. (...) Id. Szilveszter György (sz. 1926) és családja, felismerve a gyapjútermékek fontosságát, az 1970-es években beindított egy kisebb gyapjúfeldolgozó üzemet, melyben gyapjúfonalat fontak. 1991-tôl a folyamatot szövéssel bôvítették. Néhány évig posztót készítettek, majd áttértek a gyapjútakarók szövésére. A termékeik iránti érdeklôdés máig sem csillapodott. Mivel a technológiai folyamat muzeális gépekkel történik, a kisüzem turisztikai látványossággá vált. (Szilveszter Szabolcs) * Az oktatásügy megreformálása körül az ezredfordulón komoly vita folyt. Ez folytatódik a második évezred elején, és kihat a kibédi iskola történetére is, melynek tanítói élen járnak az egész népoktatás megreformálásában. (Nagy Mihály) * Az elsô templom Kibéden 1552-ben épült. 1709-ben leégett. 1710-ben a hívek megépítették a második templomot. Késôbb, mivel a lakosság száma megkétszerezôdött, új templomra volt szükség. (B.ZS.) * Ha a vöröshagymára gondolunk, menthetetlenül falunk, Kibéd nevét társítjuk a fogalomhoz. Itt már a 19. század elején jelentôs hagymakertészet volt. (B.A.-Cs.) * 2005. április 25-én a Kibédi Mátyus István Általános Iskolában találkoztak a kibédi, makfalvi és hármasfalusi általános iskolák tanulói és pedagógusai. Sportvetélkedôre került sor, volt futball- és kézilabda-mérkôzés, kötélhúzás, zsákbanfutás. A barátkozást célzó találkozókat folytatják a többi iskolában. (KIBÉDI HÍRMONDÓ, II. évfolyam, 5. szám, 2005. május)

Az elôzô évek hagyományaihoz híven idén július végén (31-én) szervezik meg a Petôfi Sándor emlékünnepséget Fehéregyházán - tájékoztatta lapunkat Szabó József, a fehéregyházi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület nemrégiben megválasztott elnöke.

Szabó József az 1990-ben létrehozott egyesületben nyolc évet Gábos Dezsô elnök mellett gazdasági alelnökként tevékenykedett. Idén február 20- án választották elnökké. A fehéregyházi Petôfi múzeum szomszédságában az egyesület 2001-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt egy házat, amit Petôfi Magyar Háznak kereszteltek. Ugyanezen évben egy könyvtárat is létesítettek, amit nagykátai, kecskeméti és kiskunfélegyházi adományozók révén háromezer kötetesre bôvítettek. Három számítógép is rendelkezésükre áll, egyet az Illyés Alapítványtól, a másikat egy kecskeméti alapítványtól kaptak, míg a harmadikat a segesvári Gaudeamus Alapítvány bocsátotta rendelkezésükre. 2003 márciusában Kovács László külügyminiszter látogatását követôen kétmillió forintos támogatást nyújtott a magyar kormány. Ebbôl a pénzbôl külsô javításokat végeztek az épületen, bevezették a vizet, villanyhálózatát felújították. A negyvenöt négyzetméteres nagyterem mellé, ami közgyûlések, különféle rendezvények otthonául szolgálhat, két vendégszobát, fürdôszobát és konyhát építettek. A Communitas Alapítvány negyvenmilliós támogatásából kivakolták a termeket, lebetonozták. Berendezésükre viszont már az anyagiak hiányában nem kerülhetett sor, pedig lenne rá igény - hangsúlyozta az egyesület elnöke. A Határon Túli Magyarok Szövetségének segítségében reménykednek.

Amennyiben az épületet teljesen be tudnák fejezni, akár önfenntartókká válhatnának, ugyanis sok a turista, és sokan igényelnek szállást. 10-15 személynek tudnának szállást biztosítani.

Szabó József elmondta továbbá, hogy az idei emléknapra Kiskunfélegyházáról, Kiskôrösrôl és Budapestrôl várnak vendégeket. A tervek szerint az ispán-kúti megrongált emlékmûre új emléktáblát helyeznek el.

Vásárhely polgárai a múlt század elsô felében nyári estéken ünneplôbe öltözve sétálni mentek. Legtöbben a fôtérre (Rózsák tere) mentek, melynek hosszán páronként, családostól vagy barátokkal beszélgetve sétáltak. Sokan sétálás közben találkoztak a rokonsággal, barátokkal, lányok a fiúkkal. Az esti séták baráti és családi kapcsolatot is jelentettek. A sétálók beszélgetés közben "bon- bonnal" (csokoládéval) kedveskedtek egymásnak, a szülôk mellett sétáló gyerekeket ostyás fagylalttal örvendeztették meg. A tér házsorainak hosszában levô cukrászdák (City), éttermek (Transilvania, Korzó, New York, Központi) elôtti járdán kialakított szép, vasszerkezetû fedett és nyitott teraszok asztalai mellé ültek le a sétálók fagylaltozni, sörözni, beszélgetni. Az asztalnál ülôknek a pincér hozta a kért édességet, a sörözôkben a marosvásárhelyi Bürger Albert sörgyáros sörét díszes védjegyes poharakból fogyasztották a vendégek.

Kellemes sétálóhely volt a vár északi oldalhosszán felvezetô kettôs fasoros sétány, el egészen a kaszárnyaépületek fordulópontjáig, amelynek hosszán ugyancsak volt néhány kis kertes vendéglô-sörözô (Rusz). Az 1930-as években hetenként egy-két este a katonaság rezes fúvószenekara koncertezett a sétány térségén, nagy sokaságú közönséget vonzva maga köré.

A kettôs fasor sétánya folytatásaként a szép hársfasoros úton a Kadettiskoláig (ma Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) lehetett sétálni, mely útnak a felsô végén a Székely Kioszk vendéglô fedett teraszain a 4-5 tagú népzenész (cigánybanda) játéka - hallgató és tánczenéje - csalogatta be a sétálókat poharazni, táncolni.

A kisváros sétáló- és szórakozóhelyei kedvezô idôben népesek voltak. A vendéglôk zenészei a teraszok nagyságának megfelelô hangerôvel játszottak, hangerôsítô berendezést akkor még nem alkalmaztak, a szomszédos házak lakóit nem zavarta fülsiketítô zene. Az éjfél után is nyitva tartó vendéglôk zenészei bevonultak a vendéglô termébe, és ott társalgott-mulatott a vendégsereg. A nagyobb vendéglôk kerti teraszain szombat és vasárnap táncestélyeket, társas vacsorákat rendeztek, ôszi idôszakban szüreti mulatságot. A város csendes utcáiban mûködô kisvendéglôk, borozók (Súrlott Grádics, Sramek, Olasz, Vakarcs, Gusáth, Nagy, Ritz, Cövek) termei, kertjei keresettek voltak, ahol a fehér abrosszal terített asztalok mellett vidáman flekkeneztek, söröztek a vendégek. Rendszerint házastársak, baráti körök látogatták a kisvendéglôket, ahol néhány zenész játéka mellett csendesen beszélgettek s táncolták a tangót, a bécsi valcert és a szívet-lelket pezsdítô csárdást. A hajdani Tornakert teraszain gardenpartira várták az ifjúságot, ahol kis létszámú zenekar szalonzenemûsorát hallgatták a vendégek. Az Erzsébet-ligeti Körszínház nagy sikerû elôadásairól nagyszüleim elragadtatással beszéltek még évtizedek múltán is. Az elôadások után a közönség egy része a ligeti nyári vendéglô teraszain sörpartit rendezett.

A város sétaterei, szórakozóhelyei 11-12 óra után elcsendesedtek, az emberek a családi otthonaikba tértek.

Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei szervezete rendezésében a Marosvásárhelyi Napok keretében június 21-én, kedden este 8 órától a fôtéri nyári színpadon magyarnóta-estre kerül sor. Fellép Buta Árpád Attila, Eötvös Mária, Gyárfás István, Kilyén Ilka, Koós Éva, Ritiu Ilka Krisztina. Magyarországi meghívottak: Demeter Ágnes, Márkus Ica, Miklóssy József, Vásárhelyi Prodán Miklós, muzsikál Gyárfás József és zenekara, valamint Koszorús Kálmán.

A sámsondi gazda, Pánczél Csaba egy minifarm létesítését tervezi. Jelenleg közel tíz hektáron gazdálkodik, huszonöt juhot, egy fejôstehenet és tizenegy bikaborjút tart, de az európai uniós csatlakozás elôtt úgy látja, ezek számát növelni kell, ha valaki kisgazdaként talpon akar maradni.

Bikaborjak tenyésztésével már gyermekkora óta foglalkozik a gazda, aki jelenleg a lekencei gázkitermelô vállalat alkalmazottja, valamint a sámsondi községi tanács tagja, illetve a tavaly létesített Sincai-Sámsond Egyesület elnöke. A bikaborjak tartásával hat éve foglalkoznak komolyabban. Rücs, Bánd piacairól szerzi be a borjakat hatmillió lejért öthetesen, és tizenötmillió lejért adja tovább. A fô felvásárlók az olaszok, akikkel ügynökök, beszerzôk révén vette fel a kapcsolatot. A bikaborjak két éve szabadtartásban nônek fel, megvásárlásukkor tejjel, Eurolact tejporral etetik ôket, a védôoltásokat Pánczél Csaba adja be, de felesége, Helga is sokat segít. Már közel hatvan darab bikaborjút sikerült felnevelniük és eladniuk, az így kapott pénzbôl gépállományukat is bôvíthették, ami ugyancsak gazdagítja a család költségvetését. Traktort, kaszagépet, ekét, pótkocsit vásároltak.

A 9,5 hektáros földterületen 4,5 hektárt kukoricával, 1-et búzával vetettek be. Ez épp hogy fedezi a saját igényeiket. 1 hektáron lucerna van, ezen a területen készülne el a minifarm. Erre azért van szükség, mivel a három éve a lakásuk mellé felépített tízméteres hosszúságú istállót le kell bontania, hiszen az eu-s követelményeknek nem felel meg, éppen azért, mert a lakóterülettôl kétszáz méterre szabad csak farmot létesíteni. A gazda szerint nagyon nehéz ezt önerôbôl megvalósítani, viszont a pályázás is idôigényes. A tervek szerint negyven bikaborjúval indítanának, és ezt a számot növelnék idôvel.

Mészely Réka

Ahol az információ profit

A www.privatprofit.ro gazdasági hírportál elsôsorban romániai magyar vállalkozók, és Romániában érdekelt vagy befektetni szándékozó magyarországi üzletembereknek nyújt hasznos információkat, naponta többször frissülô gazdasági híreket, tôzsdei mutatókat, tudnivalókat, elemzéseket. A befektetôk döntéseit a legfrissebb statisztikák alapján készített régió- és megyeelemzések is segítik. A honlapról letölthetô a román társasági törvény az elfogadott magyar terminológia felhasználásával készült fordítása, és hamarosan újabb jogszabályok is felkerülnek.

Az internetes újság a román és a nemzetközi gazdaság iránt érdeklôdôk hírforrása, de extra szolgáltatásokat nyújt az üzleti tanácsadás, turizmus (szállásközvetítés), bevásárlás területén is. A megtakarítások hatékony elhelyezését segíti a romániai bankok adataival rendszeresen aktualizált betétszámító, az adószámítóval pedig bárki kiszámíthatja, bérébôl mennyi járulékot és adót fizet, mekkora az eltartott személyek utáni jóváírás.

A portál készítôi abban bíznak, hogy a privatprofit.ro online gazdasági hírlapként ösztönözni fogja a romániai magyar gazdasági újságírást is. A kiadó szándékai szerint az elektronikus újság jövôtôl már román és angol nyelvû változattal is jelentkezik.

A portál fôszerkesztôjét, Králik Loránd gazdasági újságírót kérdezzük a vállalkozás létrejöttérôl, a romániai internetes tartalomszolgáltatásról, jövôbeli elképzelésekrôl.

- Mikor és hogyan született meg a privatprofit.ro alapötlete?

- Egy gazdasági internetes újság indításának ötlete már a tavaly nyáron felmerült, de a portál létrehozásának konkrét szándéka 2004 novemberében született meg. Az volt a célunk, hogy kielégítsük a romániai magyar vállalkozók és a térségünk iránt érdeklôdô befektetôk információigényét, illetve az internetezô nagyközönségnek is olyan szolgáltatásokat nyújtsunk, amelyek nálunk még hiányoznak.

- A több-kevesebb ideje létezô erdélyi magyar hírportálok kínálatába hogyan illeszthetô a privatprofit.ro? Mivel tudnak többet vagy mást nyújtani, mint a létezô internetes szájtok?

- A privatprofit.ro hiányt pótló. Azért is hoztuk létre ebben a formában, mert úgy éreztük, hogy a romániai magyar internetes újságpiacon egy piaci rés "tátong", s ez éppen a gazdasági információk területe. Magyarországon már lezajlott ez a piaci szegmentálódás: létrejöttek gazdasági tartalomszolgáltatásokat kínáló internetes portálok, s ha a magyar piac képes "eltartani" öt-hat ilyen tartalmat kínáló szolgáltatót, akkor Erdélyben is van jövôje legalább egynek. Mi szigorúan csak gazdasági információkat, s azok közül is elsôsorban az erdélyi vállalkozókat érintôket kívánjuk tálalni, nem akarunk versenyezni sem az általános hírportálokkal, sem a pályázati figyelôrendszerekkel, vagy az állásközvetítôkkel.

- Mit gondol, a romániai magyar média viszonylag kis piacán milyen esélyei lehetnek egy ilyen jellegû, rétegspecifikus portálnak? Mindannyian emlékszünk még a romániai magyar gazdasági hetilap gondjaira és "elhalására".

- A Pulzus, majd a pulzus-online egy nagyon bátor és jó kezdeményezés volt, csak sajnos a szerkesztôk nem bírták "szusszal". Az internetes tartalomszolgáltatásra akkoriban, úgy érzem, nem volt kellôképpen felkészült a célréteg: két-három évvel ezelôtt még lényegesen kisebb volt az internethasználat a vállalkozók körében is. Most azonban úgy hiszem, hogy a feltételek kedvezôbbek: nagyobb az internet-penetráció és ami fontosabb, a gazdaság egyre inkább felértékelôdik a mindennapi életben is. Másrészt azt hiszem, hogy a nagyközönség most kezdi megérteni, milyen lehetôségeket rejt a tôkepiac, s kezdenek kevésbé idegenkedni az okos befektetéssel, a banki kamatnál nagyobb hozamot biztosító értékpapírpiaccal szemben.

- Honnan szerzik be híreiket, mi a vállalkozó, a pénzét befektetô üzletember garanciája, hogy elemzéseik megbízhatóak és pontosak?

- Információinkat hírügynökségek és munkatársi hálózatunk biztosítja. Az elemzéseknél hírügynökségi információs anyagokat, statisztikai adatokat is felhasználunk, de mindenképp arra törekszünk, hogy ezeket egyedi, sajátos formában dolgozzuk fel, mégpedig úgy, hogy célközönségünk számára használható információkat biztosítsunk. Mert egy adatsor attól még nem elemzés, hogy a számokat leírjuk szép egymásutánban. Egy példát mondanék: a napokban jelent meg egy adatsor egy neves román gazdasági lapban, hogy a kereskedelmi bankok milyen értékben helyeztek le fogyasztási hiteleket különbözô régiókban. Természetesen a nagyobb lakosságú megyék az elsôk voltak a sorban, pedig nem igazán lehet így abszolút számokban összehasonlítani Konstanca megyét a háromszor kevesebb lakosú Kovásznával. A mi elemzésünk, amely a napokban jelenik meg, jobban belemélyed a témába, vizsgálja a romániai térségek eltérô hitelezési szokásait, sôt arról is képet szeretnénk rajzolni, hogy milyen a fizetési morál.

- Említette, számítanak a nagyközönség érdeklôdésére is. Milyen jelenlegi és tervezett szolgáltatásokra gondolt?

- A naponta többször frissülô hírszekció mellett, reméljük, hogy sokan fogják figyelemmel kísérni tôkepiaci híreinket és napi elemzéseinket. Kifejezetten a nagyközönségnek szántuk a Romániában egyedi betétszámító szolgáltatásunkat, ahol meghatározva a banki betétben lekötendô összeget, valamint a lekötés idôtartamát, olvasónk azonnal megkaphatja az összeg után várható reálhozamot, bankok szerint csökkenô sorrendben. Szándékosan mondtam, hogy reálhozamot, mert a jelenleg létezô romániai banki kalkulátorok nem számítják csak a kamathozamot, nem veszik figyelembe az esetleg létezô számlanyitási, vagy készpénzfelvételi költséget, ami sok esetben megrövidítheti a nagyobb hozamra számító befektetôt. Másik egyedi szolgáltatásunk az adókalkulátor, illetve a fôleg a magyarországi turisták számára kialakított árutár, de amelyet valószínûleg a helyiek is érdeklôdéssel fogják "lapozni". Az ingatlanpiaci szektorban havonta frissülô "körkép" jelenik meg az erdélyi városok irányadó ingatlanárairól, a befektetôk pedig fôleg a befektetés és üzlet menüpontokban kaphatnak részletesebb információkat a romániai térségek gazdaságáról, az elemzô anyagokhoz pedig mellékeltük a havonta frissülô fôbb gazdasági mutatókat. A jogszabályok közül elsôként a társasági törvényt jelenítettük meg átdolgozott formában, s hamarosan ezt a tartalmat bôvíteni akarjuk a könyvviteli és adózási jogszabályokkal.

A gazdasági fejlôdés leglátványosabban az építôipar fellendülésében nyilvánul meg. A nagyobb települések környezetében gomba módra nônek ki a magánházak és ipari, kereskedelmi létesítmények, de az építôipar növekedô trendje lemérhetô az olyan jelenségekbôl is, amit nemrégiben Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke jelzett Az EU házhoz jön konferencián: a lendületesebben fejlôdô városokban szinte nem lehet már képzett építôipari szakembereket kapni szakmunkálatokhoz.

Egy másik jel az évente megrendezett építôipari szakkiállítások növekvô sikere. A marosvásárhelyi sportcsarnokban nemrégiben befejezôdött Camex minden esztendôben nagyobb érdeklôdésre tart számot, másfélszeresre duzzadt a kiállítók száma. S az a tény pedig, hogy a bevezetett belépti díj ellenére sem csökkent, sôt, nôtt az érdeklôdôk száma, szintén ezt erôsíti meg. A szervezôk felmérése szerint a látogatók 80%-a nyilatkozott úgy, hogy az elkövetkezendô két évben szándékában áll valamilyen építkezéssel kapcsolatos beruházást végezni. Marosvásárhelyen például több mint kétharmad (36%) házépítésre, ennél valamivel kevesebben (32) a meglévô ház vagy cégszékház korszerûsítésére, 10% bôvítésre készül.

Az érdeklôdôk szakmai megoszlása jelzi, hogy a feltételezhetôen csupán bámészkodás céljából érkezettek aránya alig 15% körül van, a többség a magas jövedelemmel rendelkezôk (igazgatók, cégmenedzserek, szabadfoglalkozásúak), vagy az építkezésben szakmailag érdekeltek (mûépítészek, építômérnökök, építômesterek stb.) körébôl érkezik.

Arra a kérdésre, hogy mekkora összeget kívánnak építkezésekbe fektetni, azok a látogatók, akik két éven belül valamilyen munkálat elvégzésére készülnek, átlagban 79 millió lejes beruházást terveznek, de nyolc százalék 100 milliónál többet is hajlandó befektetni.

Az adatokból kiindulva a kiállítás szervezôi a következô esztendôkben is lendületes fejlôdésre számítanak az építôipar terén.

(bálint)

Tony Blair brit kormányfô gyökeres változtatásokat sürgetett az Európai Unió költségvetésében és az agrártámogatásokra fordított kiadásokban hétfôi oroszországi látogatásán.

Blair, aki hevesen védelmezte a Nagy-Britanniának évente nyújtott uniós visszafizetést, ragaszkodott hozzá, hogy nem lehet szó a garantált visszafizetés megkérdôjelezésérôl, amíg nem kerül sor az egész európai finanszírozási és kiadási rendszer reformjára. "Szokásomhoz híven diplomatikus, de kemény leszek" - jelentette ki a brit kormányfô újságírók elôtt a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Blair szerint helytelen, hogy az EU költségvetésének 40 százalékát fordítja agrártámogatásokra, holott csak a lakosság öt százaléka dolgozik az unió össztermelésének két százalékát elôállító mezôgazdaságban.

A brit miniszterelnök hétfôn indult több országot érintô európai körútjára, hogy megvitassa vendéglátóival a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország alkotta G8 csoport július 6-8-án, a skóciai Gleneaglesban tartandó csúcstalálkozójának programját. A G8 soros elnöki tisztét ellátó Nagy-Britannia kormányfôje ott a legszegényebb országok több mint 40 milliárd dolláros adósságának elengedésén túl el akarja fogadtatni az Afrikának nyújtott nemzetközi segítség megkettôzésére vonatkozó tervét, egyetértést akar elérni a globális felmelegedés jelentette veszély kérdésében és új környezetbarát technológiák kifejlesztésének nemzetközi fellendítésében.

A novo-ogarjovói elnöki rezidencián tartott megbeszélés kezdetén Putyin reményét fejezte ki, hogy Oroszország és Nagy-Britannia viszonya "minden fronton" fejlôdni fog, és kiemelte, hogy Moszkva számára fontosak az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok.

Blair válaszában leszögezte: országa, mint a G8 jelenlegi elnöke és a rövidesen az EU soros elnöke, a lehetô legszorosabban együtt akar mûködni Moszkvával.

A hatalmasok és betegségeik