|
LVII. évfolyam 136. (16012.) sz. |
2005. június 14., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság tegnap felmentette mindenik vádpont: csúszópénz elfogadása, okiratok elsikkasztása, hamisított okiratok tudatos felhasználása alól Andreea Ciucat, a Maros Megyei Törvényszék volt elnökét, aki ellen 2003 júniusától indult bírósági eljárás korrupciós vádak miatt. Andreea Ciuca a Népújságnak nyilatkozva elmondta: az ítélet nem végleges, hiszen a Korrupcióelleni Ügyészség az ítélet közlésétôl számított 10 napon belül fellebbezhet, de "készen állunk a további harcra". Ciuca élete legjobb hírének nevezte a döntés tegnapi kihirdetését, és hangsúlyozta, nem a kormányváltás vezetett oda, hogy felmentô ítéletet hozzanak a bírák, hiszen eddig is 2 kedvezô ítélet született ügyében és több száz, számára kedvezô bizonyítékkal rendelkezik. "A Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság bíráinak volt bátorságuk alkalmazni a törvényt" - jelentette ki.
Ciuca szerint, ha a semmítôszéki döntés véglegessé válik, várhatóan visszahelyezik volt állásába.
A Bukaresti Törvényszék hétfôn délután úgy határozott, hogy a mozdonyvezetôk és karbantartók által hat nappal korábban elkezdett általános sztrájk törvényes, a szakszervezetek tiltakozása pedig folytatódhat.
A bíróság elutasította a Román Vasutak teherszállítás és személyszállítás részlegének, valamint a Szállításügyi Minisztérium kérését a vasutassztrájk illegálissá nyilvánításával kapcsolatban.
A sztrájk törvényessége kapcsán a vasúti társaságok nyújtottak be óvást, miután a Brassói Fellebbviteli Bíróság elutasította a tiltakozás 30 napos felfüggesztésével kapcsolatban benyújtott kérelmüket.
Sala Voicu, a mozdonyvezetôk szakszervezetének vezetôje az ítélethirdetés elôtt azt nyilatkozta, hogy az igazságszolgáltatásnak nincs oka törvénytelennek nyilvánítani a sztrájkot, amely addig folytatódik, amíg a tiltakozók követelései nem teljesülnek.
A sztrájk kezdete óta mindennap folytatott tárgyalások nem vezettek a konfliktus rendezéséhez, mivel mindkét fél ragaszkodott saját álláspontjához: a szakszervezetek átlagosan 10,7 százalékos béremelést és havi 20 élelmiszerjegyet követelnek, a vasúti társaságok vezetése pedig kevesebb élelmiszerjegyet és a munkakörülmények javítását ígérte, de ajánlata nem tartalmazott béremelést.
A mozdonyvezetôk és karbantartók a múlt szerdán kezdtek általános sztrájkot.
(Mediafax)
Ha volt olyan téma, amelyrôl ellentmondó hírek sorozata jutott a közvélemény tudtára, akkor az erdélyi autópálya sorsa ilyen. A múlt héten ismételten - mint oly sokszor korábban - ellentmondásba keveredett Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Borbély László megbízott területrendezési miniszter, hisz elôbbi a közszolgálati televízióban már többedszer nyilvánosságra hozta azt a véleményét, hogy az észak-erdélyi sztráda csak a rendelkezésre álló alapok függvényében (a sorok között pedig azt érthettük, hogy ilyenek nemigen lesznek) épül tovább, utóbbi pedig úgy nyilatkozott két alkalommal is az elmúlt héten (a szovátai turisztikai konferencián és egy besztercei munkalátogatáson), hogy márpedig lesz autópálya, minden ellenkezô híresztelés ellenére.
Hogy valóban komoly gondok vannak az ún. Bechtel- sztráda körül, jelzi, hogy az amerikai építô néhány napja elsô alkalommal jelentette be, minimálisra csökkenti a tevékenységet a kormány kifizetési elmaradása miatt, számos munkását és alvállalkozóját pedig ideiglenesen szabadon eresztette.
Nem kell túlságosan sok logika annak kikövetkeztetésére, hogy a választásokra üresen maradt államkassza tátongó hiánya miatt aligha lesz - az idén legalábbis - az igények szintjén pénz a sztrádára. Így az észak-erdélyi autópálya sorsa tulajdonképpen politikai döntés kérdése, arra kell a kormánynak választ adnia, hogy mire fordítsák azt az - annyi, amennyi - összeget, amelyet sztrádaépítés céljára sikerül a költségvetésbôl elkülöníteni.
Tekintve, hogy mind Traian Basescu államelnök, mind Tariceanu miniszterelnök a sztráda ellen (pontosabban a korábbi jobboldali kormány, Basescu szállításügyi minisztersége idején elfogadott nyomvonalon haladó sztráda mellett) foglalt állást, Borbély László optimizmusa kissé erôltetettnek tûnik, azt azonban el kell ismernünk, hogy a döntés nem politikai, hanem a földrajzi érdekeltség vonalán születik majd meg. Gyakorlatilag ugyanis minden pártnak a sztráda nyomvonala által érintett erdélyi tagjai támogatják a beruházást, míg a fôváros véleményét a két említett vezetô politikus testesíti meg.
Nem kívánjuk most részletezni, hogy annak idején miért az Erdélyt csupán déli határán érintô, a magyarok által tömegesen lakott belsô régiókat messze elkerülô változat került az ún. páneurópai korridorba, s ennek következtében miért állt ki az EU is (Magyarország kivételével) e mellett a változat mellett. Ezt a rossz (hogy ne mondjunk szándékos mellôzést) döntést hivatott korrigálni a Bechtel-sztráda, amelynek szükségességérôl a régióban alighanem mindenki meg van gyôzôdve. Abban viszont csak reménykedhetünk, hogy Borbély László és más RMDSZ-politikusok, akik hasonlóan nyilatkoztak, korrektül mérték fel a politikai erôviszonyokat, s sikerül keresztülvinni a logikusabb változat támogatását a kabinetben. A román állam elsô két emberének nyilatkozatai egyelôre nem erre engednek következtetni.
Az Európai Uniónak teljesítenie kell a bôvítéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit - hangsúlyozta Olli Rehn, az EU bôvítési ügyekben illetékes biztosa.
A Helsingin Sanomat címû finn lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy ez egyaránt vonatkozik Románia és Bulgária belépésére, illetve a Horvátországgal és Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalásokra. Az uniónak erkölcsi kötelessége betartani a balkáni államoknak tett ígéretét is, amely szerint elôbb-utóbb ezeknek is lehetôvé teszi a bejutást az integrációs szervezetbe. Az EU csôdöt mondott a délszláv háborúk megakadályozásában, ezért most mindent meg kell tennie azért, hogy a Nyugat-Balkán ne váljék "Európa gettójává" - mondta a finn bôvítési biztos a hétfôn közölt interjúban.
Végül leszögezte: súlyos balfogás lenne, ha egyes tagállamok megpróbálnák a csatlakozási szerzôdés ratifikálásának elutasításával megakadályozni Románia és Bulgária belépését.
Benita Ferrero-Waldner, európai külügyi fôbiztos szerint a 2004 májusi tagfelvétel után lassítani kellene az EU bôvítésének ütemét, tájékoztat az EUObserver elektronikus kiadása.
Ferrero-Waldner kijelentette, a lakosságnak hozzá kell szoknia a tavalyi bôvítéshez, amely az EU történetében a legnagyobb arányú tagfelvétel volt. A bôvítés "sok pozitív eredményt - politikai és gazdasági eredményeket" hozott - hangsúlyozta a fôbiztos. Hozzátette: "az embereknek most fel kell dolgozniuk ezt a széles körû bôvítést."
A külügyi fôbiztos kijelentette, az EU-tagjelöltek csak akkor csatlakozhatnak az unióhoz, ha "teljes mértékben megfelelnek a szigorú csatlakozási feltételeknek".
Ferrero-Waldner kijelentései két nappal elôzik meg az EU június 16-17-i brüsszeli csúcsértekezletét, amelynek fô témája az uniós alkotmány elutasítása a franciaországi és hollandiai népszavazáson.
Az 1989-es decemberi forradalomban játszott szerepéért is eljárást készülnek indítani az igazságügyi szervek Ion Iliescu volt államfô ellen.
A múlt héten már nagy vihart kavart az a hír, hogy Iliescut gyanúsítottként készül kihallgatni az ügyészség az 1990. június 13-15-i bukaresti bányászjárás ügyében tavaly felújított bûnügyi vizsgálat során. Ma már köztudott, hogy Iliescu korántsem volt ártatlan a tizenöt évvel ezelôtti tragikus eseményekben. A sajtó többször is megírta, hogy a volt elnök annak idején maga is felbujtója volt a fôvárosba "felrendelt" bányászoknak, akik a demokratikus folyamat kiteljesedéséért tüntetô bukaresti tömegre támadtak, szétverték az ellenzéki pártok irodáit, sokakat meg is öltek.
Ezen a szinten Dan Voinea ügyész-tábornok egyszer már tanúként hallgatta meg a volt államfôt, akinek most gyanúsítottként kell majd az ügyész elé állnia. Új fejleménynek számít, hogy Iliescut ugyancsak gyanúsítottként készülnek kihallgatni az 1989-es forradalom ügyében.
Az Evenimentul Zilei, a Gândul és a Ziua címû napilapok tudni vélik: ha a több mint ezer halálos áldozatot követelô 1989-es forradalom ügyében vádat emelnek Iliescu ellen, és vétkesnek találják, akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújthatják. A 75 éves szociáldemokrata politikust nem kevesebbel vádolnák, mint népirtással, gyilkossággal, háborús propagandával.
Antonie Iorgovan szenátor, Iliescu párttársa és közismert híve a hét végén úgy vélekedett: a volt államfô ellen a bányászjárás és a forradalom ügyében indult eljárás mögött politikai indítékok húzódnak meg, és azt sem tartotta kizártnak, hogy ezek mögött éppen a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli érdekcsoportok állnak.
Emil Boc, a DP megbízott elnöke szerint egy SZDP által elôterjesztett és a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány "útlevél" lenne az elôrehozott választások felé.
Boc hétfôn, sajtótájékoztatón kifejtette, ja az SZDP bizalmatlansági indítványt kezdeményez a tulajdonjogi és az igazságügyi törvénycsomag ellen, véglegesen "a romániai reform- és Európa-ellenes áramlatba" tagolódik be. "Az SZDP nagy felelôsséget vállal Románia integrációs esélyeinek veszélyeztetésével, mivel rendkívül szoros menetrendünk van az ôszi országjelentésig, amely döntô jelentôséggel bír az ország uniós csatlakozása tekintetében" - mondta Boc.
A DP elnöke szerint az SZDP érettségének jele lenne, ha nem indítványozna bizalmatlansági indítványt.
A kormány kedden felelôsséget vállal a parlament elôtt a tulajdonjogi és igazságügyi törvénycsomagért. Az SZDP bejelentette, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi, amelyet a parlament június 22-én vitathat meg.
A Nagy-Románia Párt (NRP) megszavazza azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Szociáldemokrata Párt (SZDP) nyújt be a kormányzati felelôsségvállalás ellen, jelentette be Corneliu Vadim Tudor pártelnök. C. V. Tudor hozzátette, az NRP honatyái nem írják alá a bizalmatlansági indítványt, hogy nevük ne szerepeljen "bûnözôk" neve mellett. Az NRP alkotmányellenesnek nevezte a kormány szándékát, hogy felelôsséget vállaljon a tulajdonjogról, illetve az igazságügyrôl szóló vegyes törvénycsomagért.
Az MSZP-t a párt országos választási bizottsága vezeti választási idôszakban, a bizottság vezetôje pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lesz - mondta Hiller István, az MSZP elnöke hétfôn reggel a közszolgálati televízió mûsorában.
"Az országos választási bizottság vezeti a pártot választási idôszakban. Az országos választási bizottság meg fog alakulni két héten belül, és ennek Gyurcsány Ferenc lesz a vezetôje. Az elemzôknek (…) igazuk van" - közölte a pártelnök a Magyar Televízió Nap- kelte címû mûsorában arra a kérdésre, hogy az elemzôk szerint gyakorlatilag a kormányfô a párt elsô embere. Hozzátette: a pártelnök továbbra is ô, az elnök minden olyan jogköre, amely a párt vezetésére vonatkozott, megmarad.
"Nem történt semmi olyasmi, ami az országos választási bizottság felállításakor máskor nem. De világossá válik egy hierarchia" - fogalmazott, hozzátéve, hogy 2001-ben a bizottság elnöke a párt miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter volt.
Hiller István egy újságírói felvetésére válaszolva, miszerint tartott attól, hogy ha ellenvéleményt fogalmaz meg Szili Katalin jelölése kapcsán, akkor megkérdôjelezik a párt iránti lojalitását, azt mondta: igaza van.
A politikus kérdésre válaszolva kijelentette: biztos abban, hogy a köztársaságielnök-választás során nem fizettek le ellenzéki képviselôket.
Hiller István közölte: nem tekinti a felelôsök listájának azt, amely Gyurcsány Ferenc beszédében elhangzott, azaz hogy a kormányfô megnevezte a személyi felelôsöket, Szekeres Imrét, Toller Lászlót, Szili Katalint és Horn Gyulát.
Az MSZP elnöke cáfolta, hogy megállapodás lett volna Szili Katalin és közte, vagyis hogy a 2004-es pártelnök-választáson a házelnök azért lépett vissza a jelöltségtôl, hogy Hiller István támogassa államfôjelölését.
Nem lesz egyszerû a nyárádtôi ipari park munkálatainak átvétele - hangzott el tegnap a megyei tanács vezetésének marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. A finanszírozási szerzôdés értelmében a 40 hektáros ipari parkban az elkövetkezô 5 évben kizárólag csúcstechnológiát alkalmazó cégek találhatnak helyet, és 3 ezer munkahelyet kell teremteni. A megyei tanács június 23-i ülésén határoz arról, hogy önerôbôl finanszírozza a repülôtéri munkálatok befejezését; a Konzultatív Bizottság ülésén tárgyalást kezdeményez az Aquaserv által megpályázott ISPA- programról és kérni fogja a Parc Szállónak az önkormányzat tulajdonába való átutalását.
8 millió eurós park helyett 5 milliós!
A nyárádtôi ipari park munkálatait június 20-25. között veszi át a megyei önkormányzat, a mûszaki elemzésre késôbb, július 7-én kerítenek sort. Alexandru Fratean, a megyei tanács alelnöke elmondta, az eredeti tervek szerint az ipari park munkálatai 8 millió euróba kerültek volna, ám mivel az EU-alapokból legtöbb 5 millió euró támogatást biztosíthatnak, a munkálatok egy részérôl le kellett mondaniuk. A Népújság kérdésére kijelentette: az elmaradt munkálatok, úgymint a fô gázvezeték, a villanyvezeték elhelyezése a park végéig vagy a mellékutak leaszfaltozása a park területén stb., nem veszélyeztetik az ipari park mûködését, nem jelentenek hátrányt, az átadás után fokozatosan elvégezhetôk. Várhatóan az ide települô cégekre hárul ez a feladat, aminek ellenében a park adminisztrációja csökkenti a cégek által fizetendô haszonbért. Ami szintén nem lesz könnyû: a park benépesítési feltételeit tartalmazó szabályzat kidolgozása június 20-ig, hiszen a finanszírozási szerzôdés számos kritériumot tartalmaz, például azt, hogy az elkövetkezô 5 évben kizárólag csúcstechnológiát alkalmazó cégek települhetnek ide, és 3000 munkahelyet kell teremteni. E kritériumok teljesítését az Európai Unió 5 éven át monitorizálja. Kérdésünkre, hogy ha nem sikerül a feltételeknek eleget tenni, milyen szankciókat léptethet életbe az EU, Lokodi Edit tanácselnök kijelentette: nincs szó közvetlen szankciókról, de az elkövetkezô pályázatok elbírálásánál valószínûleg hátrányt jelent ha nem teljesítik a kötelezettségeket.
A park benépesítése az északi rész felôl történik majd, a késôbbiekben kerül sor a déli övezet betelepítésére. Több külföldi cég is érdeklôdött már a befektetési lehetôségekrôl, így a német Ronal Gmbh, a spanyol Castelon és Eurocapital részvénytársaságok, a Gedeon Richter gyógyszergyártó vállalat, az olasz Agriturind, a német, holland és osztrák kereskedelmi kamarák és mások. Olyan ajánlat is érkezett, amely szerint lerakatot szándékoznak létesíteni nagy területen, ellenben csupán 3-4 alkalmazottal. Lokodi Edit szerint nem ez a cél, hiszen 3000 munkahelyet kell teremteni, így kezdetben az ilyen jellegû ajánlatokat elutasítják. Ami a park nyereségességét illeti, idén a megyei tanács mint fôrészvényes nem számít profitra, azonban jövôtôl már remélik, hogy nyereségessé válik a park. A finanszírozási szerzôdés szerint az ipari parkban egy négyzetméter terület 2,86 euróba kerül.
Az ipari park adminisztrációjának igazgatója, mint már írtunk róla, a versenyvizsga alapján Nagy István lett, egy 36 éves mérnök, aki jelenelg egy építkezési vállalat menedzsere. A marketingigazgatói, közgazdászi és jogászi állásokat még nem sikerült betölteni.
Florea menti meg Runcan állását?!
A májusi nagy lendület után a repülôtéri munkálatokkal szinte teljesen leálltak, mivel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nem utalt át egy lejt sem az elmúlt napokban - mondta Lokodi Edit. Miután az 1 milliárd lejt kifizette, Dorin Florea polgármester kijelentette, több pénzt nem ad a repülôtérnek, csak akkor, ha az kereskedelmi társasággá alakul, és részvényeibôl a hivatal is kap. A tanácselnök utánanézett a megyei és a városi önkormányzat között 1999-ben létrejött egyezségnek, amelyet évente meghosszabbítanak. Eszerint a polgármesteri hivatal által befizetett pénzt nyilvántartják, és a befizetés arányában részesedik a városi önkormányzat: abban az esetben, ha a repülôtér átalakul kereskedelmi társasággá, részvényeket kap, ha nem, akkor a haszonbérbôl. Tehát mindenképpen számon tartják a városi tanács anyagi hozzájárulását, nem kell a polgármesternek attól tartania, hogy nem kapja meg a hivatal a neki járó részt valamilyen formában - mondta a tanácselnök. Lokodi Edit hozzátette: 2003-ra 5, 2004-re 4,4 és 2005-re 5,5 milliárd lej támogatást szavazott meg a marosvásárhelyi tanács a repülôtéri beruházásokra, amibôl eddig csak 7,5 milliárdot utalt ki. Ezzel szemben a megyei tanács csak tavaly 38 milliárdot költött az itteni beruházásokra. Mivel pénzhiány miatt a repülôtér igazgatójának, Stefan Runcannak nincs mit felmutatnia, hiszen a munkálatokkal megálltak, a megyei tanács vezetôségének június 30-ára szóló ultimátuma, amely a beruházások befejezése híján kilátásba helyezi Runcan menesztését, gyakorlatilag értelmetlenné válik. Így aztán akár az is elmondható, hogy Dorin Florea menti meg a repülôtér igazgatójának posztját.
Florea az ISPA-programra sem ad pénzt
A marosvásárhelyi Aquaserv vízszolgáltató által a városi víztisztító állomás felújítására megpályázott 8,5 millió eurós ISPA-program keretében 1,5 millió euró vissza nem térítendô hitel. A nehézség az, hogy a BERD- kölcsönre 1,09 millió euró garanciát kellene lefizetnie a vállalatnak, a pénzt pedig a városi önkormányzattól remélték. Az Aquaserv a megyei tanácsnak is jelezte a problémát. Lokodi Edit szerint Dorin Florea azzal, hogy nem hajlandó kifizetni a garanciát, gátolja az ISPA-program beindítását. Kérdésünkre elmondta, hogy a Megyei Konzultatív Bizottságban fogják megtárgyalni az Aquaserv ügyét, remélve, hogy sikerül megoldást találni annak érdekében, hogy a város ne veszítsen el egy ilyen jelentôs beruházási lehetôséget.
Ismét a Parc Szálló a téma
Miután tavaly decemberben a kormány az ortodox egyház ügykezelésébe utalta a marosvásárhelyi Parc Szállót, a Maros Megyei Tanács pedig a kormánytól kérvényezte a határozat visszavonását, idén áprilisban újabb kormányhatározat született, amely szerint a Parc Szállót az Állami Protokollhivatal köztulajdonából a magántulajdonba utalták. A Maros Megyei Tanács ezek után ismét kérvényezte, hogy az Állami Protokollhivatal magántulajdonából utalják át a megyei tanács tulajdonába. A kormány a mai napig sem írta alá az ingatlannak az ortodox egyház ügykezelésébe való átadását.
Külföldi utak - másfél milliárd lej közpénzbôl
A megyei tanács képviselôi az idei év elsô 5 hónapjában 16 alkalommal utaztak külföldre, a költségek 1,55 milliárd lejre rúgnak. A küldöttségek Németországba, Ausztriába, Magyarországra, Hollandiába, Belgiumba, Svédországba, Horvátországba, az Azori-szigetekre, Franciaországba utaztak, míg a megye önkormányzata az ide érkezô külföldi küldöttségek fogadására 80 millió lejt költött. A Népújság kérdéseire Lokodi Edit kijelentette, az évi költségvetésben a delegációkra 2,29 milliárd lej van összesen elkülönítve, de a tavaly sem használták el a megszabott összeget. "A kiutazásokkal kapcsolatban nem beszélhetek kézzelfogható eredményekrôl, ilyen alkalmakkor tájékozódnak, lobbiznak a küldöttség tagjai, és e megbeszéléseken való részvétel fontos a megye hírnevének növelése szempontjából. A küldöttségekbe olyan személyeket jelöltünk, akik valamilyen világnyelvet beszélnek, akiknek nem ismeretlen a szakterület és akik a jövôben felelni fognak egy-egy egy téma kapcsán, mint például az európai alkotmány, a régiópolitikák" - jelentette ki a tanácselnök.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei június 11-én Bécsben tartották soros ülésüket, amelyen a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetôi és a 13 Nyugat-, illetve Észak- Európai országos magyar szervezet képviseletét ellátó NYEOMSZSZ képviselôi találkoztak. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezetô elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselte.
A megbeszélés során a résztvevôk kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élô magyar közösségek helyzetérôl. A tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy a nyugati országokban élô magyarság a nemzet szerves részét képezi, és jelentôs mértékben hozzájárulnak az egész nemzet felemelkedéséhez. A felszólalók egyaránt kihangsúlyozták, az autonómia-formák kiépítése és az európai integráció kiterjesztése fontos eszközt jelent a határon túl élô magyar közösségek szülôföldön való megmaradásának biztosításában.
A tagszervezetek ugyanakkor - elfogadva Markó Béla meghívását - úgy döntöttek, hogy a testület következô ülésére ôsszel Erdélyben kerül sor.
A HTMSZ tagjai az ülés végén zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között a MÁÉRT mihamarabbi összehívását, valamint a délvidéki magyarság helyzetének normalizálását célzó magyar- és nemzetközi erôfeszítések folytatását kérték.
Az alábbiakban közöljük a tanácskozás zárónyilatkozatát.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának bécsi tanácskozásáról
Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei 2005. június 11-12-én a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének meghívására Bécsben találkoztak. A tanácskozás résztvevôi kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élô magyar közösségek helyzetérôl.
1. A jelenlévôk kifejezésre juttatták, hogy a nyugati magyarságot a nemzet szerves részének tekintik, s hogy szervezeteik jelentôs mértékben hozzájárulnak az egységes magyar nemzet felemelkedéséhez.
A HTMSZ Fóruma meghallgatta felvételi kérelmüket, s a következô szervezeteknek - Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Latin-Amerikai Magyarok Országos Szövetsége - elfogadta teljes jogú tagságát.
A fórum résztvevôi javasolták, hogy ezek a szervezetek váljanak a MÁÉRT teljes jogú tagjává.
2. A tanácskozás résztvevôi elégedetlenségüket fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halasztása miatt, s határozottan kérik az összehívás idôpontjának meghatározását, valamint a határon túli magyar szervezetek bevonását a napirendi pontok kialakításába és az értekezlet elôkészítésébe.
3. A fórum résztvevôinek meggyôzôdése, hogy a magyar-magyar kapcsolattartás, a nemzet egységének megôrzése, az autonómiaformák kiépítése és az európai integráció kiterjesztése és elmélyítése fontos eszköze annak, hogy a Magyarország határain túl élôk legfontosabb törekvésüket - a szülôföldön való megmaradást - megvalósíthassák.
4. A tanácskozás résztvevôi tudomásul veszik a Magyar Országgyûlés által elfogadott állampolgársági törvényt, amely enyhíti az eddigi megalázó hivatali eljárást a magyar állampolgárságért folyamodó külföldi állampolgárok számára. Ugyanakkor a Magyarország határain kívül élô magyarok a szülôföldön való megmaradást tekintik elsôdleges céljuknak. Továbbra is szorgalmazzák a magyar állampolgárság jogfolytonosságának helyreállítását minden magyar számára.
5. A bécsi találkozó résztvevôi a leghatározottabban elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat és tettlegességeket, amelyek azt követôen is folytatódnak, hogy az európai és amerikai testületek határozottan állást foglaltak ebben az ügyben. Hasonlóképpen a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar közösség legnagyobb támogatottságot élvezô pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és annak vezetôi ellen indított, elôre kitervelt és összehangolt állami lejáratási kampányt, és egyöntetû támogatásukról biztosítják a VMSZ-t és annak vezetôit. Továbbra is kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében.
6. A bécsi tanácskozás résztvevôi döntöttek arról, hogy soron következô ülésüket az RMDSZ meghívására Erdélyben tartják ez év ôszén.
Bécs, 2005. június 12.
... kel életre, gyermeteg spontaneitással, rengeteg hasznos- hasztalan kacatot tároló memóriámból a Neoton Família jó negyedszázada közszájnak szánt egyik dalának refrénje, amidôn többségileg megválasztott "prímásunk" közelmúltbeli médiaszerepléseiben mazsolázgatok. Érzelemmentesen el kell ismernem, hogy jeles sebészünk június hónap elsô dekádjában alaposan megdolgozott fizetéséért: sajtót tájékoztatott képernyôn keresztül, nyílt leveleket ötlött ki több címzettnek, több változatban és feltételezhetôen taposómalmában is helyt állt, nem szabadította rá ártatlan vicéit az áthabzsolandó kásahegyre. Elemista, elsô áldozó, akadozva silabizáló olvasói- hallgatói számára bizonyára megkapóak ôszinteségtôl kicsorduló üzenetei, de dörzsöltebb, minden hájjal megkent, értelmezô hajlamú elemzôi, bûnös felelôtlenséggel a déja entendu, déja vu dossziéba ürítik az egész szóegyveleget. "Lelki atyánk" alapállása, funkcióba ülepítése óta sziklaszilárd, s ezt a konstanciát számtalan évfordulón keresztül lesz még alkalmunk szemrevételezni. Végig szurkolni azt az ádáz küzdelmet, amit egyetlen deli legényként a keskeny gáton kell megvívnia megszámlálhatatlan ellenségével: fôispánnal, megyei önkormányzattal, saját, nehezen falanszterizálható tanácsával, intézményvezetôkkel, a parlament együttes bonvivánjaival és statisztériájával, kormánnyal-kormányokkal. És, sajnálatára Dumnyezó sem a régi már. Idônként még ô is keresztbe tesz. Pont neki, a csalhatatlannak, a gáncs nélkülinek, a megvesztegethetetlennek, Messiás egyenes ágú leszármazottjának. Azon kiválasztottak legnemesebbikének, aki néhány röpke mandátum alatt képes lenne feje tetejére állítani befogadó városa jellegét, hagyományait, architektúráját, ökológiai egyensúlyát, megváltoztatni ôslakóinak (mert szerencsére ilyenek is vannak!) élet- és szokásrendjét, erélyesen tollbamondani elvárásaikat, tradícióikat, megszabni aspirációikat. Minden poklokon keresztül. Szolóban. Kerékkötô konziliánsok nélkül. Akiket ugyan hozzá hasonlóan szavazófülkék homályában koncepiálta, s akik az érvényes jogrend értelmében neki kellene utat szabjanak. Rosszak a vonatkozó elôírások, erôsködik, változtatni kell rajtuk. Vélt igaza védelmében megmozgatja majd a sziklákat is, "szükség törvényt bont" alapon, ígéri. Bezzeg, annak idején, az elsô titkároknak nem voltak ilyen katipiláskodó szárnysegédeik, veszem ki szavaiból, megnyilvánulásaiból.
Ciki-ciki alapon, a semmirevaló címzettek válasza nem sokat várat magára. A fentebb említett huncut pesti dizôzök szövegét orozzák el: "olyant mondj nekem, amit én is elhiszek", szajkózzák hálátlanul. S nekifognak leépíteni "nagy fiunk" vádait. Tételrôl tételre. Nem árt, ha az arctalan adófizetô kategóriába összemosott plebs inferior is betekintést nyer a polémiák bûzôs gödrébe. Ha megtud egyet s mást a Posta téri szubteránus szemfényvesztés történetérôl, az ipari park és a központosított hulladéktároló létesítésének akadályoztatásáról, a marosvásárhelyi körgyûrû megépítésének szabotálásáról, a kultúra hajlékainak és a sport szentélyeinek totális ignorálásáról, az Aquaserv Kht. teljes kegyvesztésének reális okairól, a szociális védôháló (lakások, munkahelyek, támogatások, segélyek) ripityaszintû állagáról, a víkendtelepi megmagyarázhatatlan és helyrehozhatatlan hold-upok agyoncirkalmazott indítékairól. Kapkodhatjuk fejecskéinket jobbra- balra, élvezhetünk félszárazon. Az igazi orgazmusra még egy jó hétig kell várnunk. A (zsib)vá(sá)ros napokig. Lesz ott eszem-iszom, liki- löki, ereszd el a hajamat, du-ma acasa mai tramvai, csurrantás- cseppintés várfalak tövében, miccs és sör, síp, dob és nádi hegedû. A bástyák alján Borsos Tamás lesz a szantinel, a "belsô házban" jelenkori jogutódja az animátor. A megbékélés szellemében, bizonyára, ellenlábasai is végiglibbennek a sétányokon. A Csepregi Éva-Juhász Mari- Lukács Erzsébet trió elôre nem jelzett fellépésére, minden bizonnyal, csak lámpaoltás után kerülhet sor. Reméljük, ajánlásuk csak eljut a megcélzott fülekbe-agytekervényekbe is:
"Na-na nagy fiú, ha-ha hazudj másnak! S ha többre nem telik
Beszélhetsz reggelig, nem kerülsz közelebb hozzánk!"
Meg- és elfogadott cenzorom, Fejenagyné a negyedikrôl, egy rövid mondattal toldja meg jegyzetecskémet: "Írja még oda tanár úr, hogy ez a kis nóta bármely politikusunknak címezhetô dedikációként. Pártállástól függetlenül."
Lám-lám, a "Népszavát" nem csak olvasni, meghallgatni is illik sátoros ünnepekkor.
Tegnap 12 marosvásárhelyi aneszteziológus orvosnak tartottak egynapos intenzív továbbképzôt a Abbott Laboratories gyógyszergyártó cég képviselôi. A fôváros után Marosvásárhelyre is megérkezett az a mozgó laboratórium, amelyben számítógépen és egy külön erre a célra kifejlesztett, reagálásra képes bábon gyakorlatozhattak a szakemberek. A részletekrôl tegnap reggel a megyei kórház protokolltermében tartott sajtótájékoztatón számolt be Copotoiu Sanda fôorvos, az Intenzív Osztály vezetôje.
- Fontos számunkra ez a továbbképzés, elsôsorban azért, mert a mozgó laboratóriumban lehetôségünk van a páciens életének veszélyeztetése nélkül új módszereket kipróbálni, a már ismerteket fejleszteni. A szimuláláson kevesebb a stressz, nagyobb a kísérletezési lehetôség. A báb két nyelven beszél, jelzi, ha valamit rosszul csinál az orvos. A gyakorlatot lefilmezzük, majd közösen megnézzük, átbeszéljük. A képzésre jelentkezô altatóorvosok közül azok élveztek elsôbbséget, akiknek legkevesebb 3 év régisége van - tudtuk meg Copotoiu Sanda fôorvostól.
A sajtótájékoztatóan azt is megtudtuk, hogy a mozgó laboratóriumban levô berendezés, amelyre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek, a megyei kórháznak is nagy szüksége van, közel egymillió euróba kerül. Ennek megvásárlására nincs lehetôség, de a szakminisztérium 200 modern altatóberendezés megvásárlását tervezi, remélhetôleg ezekbôl a megyeszékhelyre is jut.
Az Abbott Laboratories mozgó képzési központja ma Kolozsvárra, majd Temesvárra megy. A körút nyomán 80 hazai szakember részesül a továbbképzésben.
Nagyon sajnálatos esetnek minôsítették azt a tényt, hogy néhány állat megsérült a múlt hétfôn, amikor megpróbálták "kilakoltatni" a Viorel Bubau tulajdonát képezô lovakat a marosvásárhelyi méntelep istállójából - közölték a megyei erdôigazgatóság hétfôi sajtótájékoztatóján. Chirtes Alexandru, a méntelepet mûködtetô megyei erdôigazgatóság vezetôje szerint egy véletlen baleset okozta az Alegra nevû kanca mellkasának és homlokának sérülését, amely nem hozható összefüggésbe a kilakoltatási akcióval. Balszerencsés egybeesés miatt az egymás közelébe került két kanca és három csôdör izgatottsága közben leszakadt egy fémrúd, ami a sérülést okozta. A többi ló csupán apró sérüléseket szenvedett - mondták az intézmény vezetôi -, s Alegra sérülése sem olyan súlyos, mint ahogy azt a sajtó írta.
Alexandru Chirtes kifejtette, hogy az országos erdôügyi közhasznú társaság - amelynek az alárendeltségébe tartoznak - vezetôségének döntése értelmében országos szinten megszüntettek minden bérleti szerzôdést, s a méntelepeken csakis az állami tulajdont képezô lovaknak, kizárólag méneknek lehet helye. Törvény tiltja, hogy kancákat helyezzenek el a méntelepen - tette hozzá -, s ez is indokolja Bubau lovai kilakoltatásának szükségességét. Mivel az ország más méntelepein már nincs idegen ló, Bukarestbôl szóltak rájuk, tegyék már ki a szûrét Bubau lovainak, különben az állásukkal játszanak. A lovak sérülését eredményezô incidens következtében azonban - szintén fôvárosi engedéllyel - egyelôre eltekintettek a kilakoltatástól.
Chirtes igazgató azt is közölte, hogy a magyarországi versenyrôl hazatérô öt lovat (amelyek közül kettôrôl kiderült, hogy elcserélte ôket tulajdonosa) azért nem engedték be hosszú ideig a telepre, mert Bubau nem tudta a törvényes állategészségügyi iratokat bemutatni, ma tulajdonképpen illegálisan tartózkodnak a méntelepen, s az egész állomány egészségét veszélyeztetik.
A felek közötti hidegháború enyhülésének jele viszont, hogy miután Viorela Bubau (Viorel Bubau lánya) kérvényt nyújtott be az erdôügyi közhasznú társaság, Romsilva lovas sportklubjához leigazolás végett, a hét végi törökországi Balkán-bajnokságon versenyezhet az állam tulajdonát képezô Carnavallal.
Csupán rendet kívánunk teremteni - mondta Chirtes igazgató - aki szerint Bubau úgy viselkedik, mint aki saját birtokának tekinti a méntelepet.
Mivel az igazgató többször kihangsúlyozta, hogy
központilag hozott intézkedéseket léptetnek
életbe, a
Népújság arra volt
kíváncsi, hogy a marosvásárhelyi vezetôknek mi
errôl az álláspontja, illetve hogy mitôl tudják
Bukarestben jobban, hogy itt helyben mi a teendô? Alexandru Chirtes
válaszában elmondta, hogy nem tisztük vitatni az
intézkedéséket, egyébként pedig Bukarestben
kiválóan tudják, mit kell tenni.
Ennek némileg ellentmond, hogy egy áprilisban hozott intézkedés megtiltotta lovasversenyek szervezését az erdôügy tulajdonát képezô bázison, s csak utólag - közvetlenül az április végi marosvásárhelyi nemzetközi verseny elôtt - változtattak ezen. Újabb ellentmondás, hogy a versenyeken kancákat is elszállásolnak, miközben egy másik rendelkezés szerint ez tilos.
A felek konfliktusa azonban még távolról sem oldódott meg, s a jövô héten várható, hogy bíróság tárgyalja Vorel Bubau keresetét az erdôigazgatóság ellen.
Mint minden évben, 1990 óta a Bolyai Farkas Líceum végzôs tanulói között, a ballagási ünnepségen az idén is kiosztásra kerülnek a Gyôrffy Zoltán-díjak. A rangos díj anyagi alapját a Washingtonban élô házaspár - dr. Gyôrffy Péter és Puskás Ilona volt bolyais diákok - biztosítja. Nem feledkeztek meg egykori alma materükrôl, céljuk többek között az is, hogy a ma közel négy és fél évszázados iskola olyan tehetséges és kiváló tanulói, mint amilyen Péter öccse, a tragikus körülmények között 19 évesen elhunyt Zoltán is volt, elismerésben részesüljenek. Ebben az évben a következô végzôs diákok kapták meg a szóban forgó díjat: I. díj: Korodi-Gál Andor- Csaba, XII. H osztály (300 US-dollár); II. díj: Ady Ágota, XII. D. osztály (200 US-dollár); III. díj: Kádár Andrea Beáta, XII. D osztály (100 US- dollár)
Június eleje a ballagások, kicsengetések idôszaka: a számbavételeké, összegzéseké, valami véget ér, hogy elkezdôdhessen. Elvégezzük az iskolát kitûnô jegyekkel, avagy bukdácsolva, éppen csak átcsúszva az érettségin vagy jelesre vizsgázva, hogy az egyetem padjaiban üldögélve - avagy onnan lógva, kezünkbe foghassunk egy diplomát, ami aztán megnyitja a kapukat a nagybetûs élet elôtt.
A bürokrácia útvesztôit ismerve sokan tisztában vagyunk azzal, hogy egy egyszerû iratért, igazolványért napokat, heteket kell várnunk, kilométeres sorban egymást tologatva, lökdösve, hogy miután fél napot várakoztunk, kiderüljön, nem jól töltöttük a kérvényt, hiányoznak irataink. Az egyetem titkárságán ezzel szemben civilizált légkör fogad. "Egyszerre csak egy személy jöjjön be, a többi az ajtó elôtt várjon!" - világosít fel türelmesen az éppen szolgálatos hölgy. Lassan, de zökkenômentesen sorra is kerül mindenki: kiderül, hogy tényleg elvégeztük az egyetemet, sôt még diplománk is készen áll, és valamit valamiért alapon - azonnal kézhez is kaphatjuk, csak éppen egy rövidke kérdôívet kell kitöltenünk. Csupán négy oldal, viszont igen agymozgató: kik, mik a szüleink, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, az egyetem milyen szakát - szakjait végeztük el, hogy egyetem utáni képzésben részesülünk-e. És aztán jönnek a tényleg égetô problémák: abban a szakmában helyezkedünk-e el, amelynek elméleti alapjait négy-öt-hat év alatt a fejünkbe öntötték, vagy letértünk az útról? Külföldön avagy erdélyi tájainkon találjuk meg a betévô falathoz az anyagiakat? Egyáltalán dolgozunk, avagy egyéb teendônk akadt? Elégedettek vagyunk a leendô munkahellyel vagy váltani szeretnénk?
Mindahány olyan kérdés, amivel az egyetemnek nem csak kérdôív szintjén kellene foglalkoznia, hanem esetleg a gyakorlatban is fel kellene vállalnia azok támogatását, akik a felsôfokú oktatás vérkeringésébôl kikerülnek.
Szombaton, késô este, a Kolozsvári Színmûvészeti Akadémia Kiss me Kate (Csókolj meg, Katám) címû elôadása után kezdôdött a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége a kisvárdai Várszínházban. A tizenötödik századi falakat stílusosan verte az esô, ám ez nem riasztotta el a telt házas közönséget - a határon túli magyar színjátszás és színház krémjét a részvételtôl. A szokásos köszöntôk után igen vidám hangulatban kezdôdött az ünnepség, amelyen a Bagossy László, Csoma Judit, Dömötör Adrienn, Dúró Gyôzô és Gazsó György alkotta szakmai zsûri véleményét tükrözô díjakat kiosztották. Eszerint a 2005-ös fesztivál fôdíját a Szabadkai Népszínház nyerte (teljesen megérdemelten) Nyikolaj Koljada Murlin Murlo címû darabjával, ezenkívül díjakban részesült a beregszászi, temesvári, kolozsvári és marosvásárhelyi teátrum. A két különdíjat a gyergyószentmiklósi Figura (Csehov: Lakodalom), valamint a székelyudvarhelyi színház (Shakespeare: Szeget szeggel) nyerte. Közönségdíjat kapott a beregszászi társulat a Tóték címû Örkény-elôadásért. Életmûdíjat Csíky András kolozsvári, illetve Hajdú Géza nagyváradi színmûvész vehetett át.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Janusz Glowaczki Negyedik nôvér címû darabjával vett részt a fesztivál versenyprogramján, amelynek eredményeként Szabolcs- Szatmár-Bereg megye díját hozta haza Novum Forum Siculorum. Ezenkívül két további díjjal lett gazdagabb a marosvásárhelyi színjátszás: A negyedik nôvérben nyújtott alakításáért Darabont Mikold a kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza Díját, míg Bodolai Balázs a legígéretesebb fiatal színész számára alapított Teplánszky-díjat nyerte el. A vásárhelyieken kívül színészi teljesítményükért a zsûri díjazta Pesitz Mónikát, Szilágyi Nándort, Vinczei Natáliát (Szabadka), Balázs Attilát, Tokai Andreát (Temesvár), Szûcs Nellit, Trill Zsoltot (Beregszász), Bogdán Zsoltot (Kolozsvár), valamint Szoták Andreát és Szvrcsek Anitát (Révkomárom).
A bravókkal, bekiabálásokkal és vidám morajjal telített nézôtéren a díjkiosztás után pedig elszabadult a... buli. Az Újvidéki Színmûvészeti Fôiskola ugyanis a díjkiosztó utánra idôzítette A Dzsungel könyve címû musical-elôadását (a darabot láthattuk Marosvásárhelyen is pár éve, a csíkszeredaiak elôadásában). A kitûnô zene kimagasló elôadással, rendezéssel, illetve színészi és énekesi teljesítménnyel társult. Hangulat a csúcson, (üres) borosüvegek mindenütt, tánc, tombolás, húszperces vastaps és három ráadás a viharos idôben táncoló sátorponyva alatt, majd mulatás virradásig. Méltó zárása az évenkénti, sokszoros találkozásnak.
Bemutatkozik a mûvészeti népiskola
Francia, angol, olasz, brazil dallamokra, operarészletekkel, Mozart- vagy Beethoven-mûvekkel, valamint a kortárs zene egy-egy darabjával mutatkoztak be a marosvásárhelyi mûvészeti népiskola diákjai június 8-9- én a Kultúrpalotában.
Lôrinczi György, Nagy István Béla, Papp Mária, Liliana Teodorescu, Ioan Sabau, Nicolae Daniel Csikos és Szabó Sándor klasszikus zene szakos diákjai zongora-, gitár- és hegedûmûvekkel léptek fel, Anton Daniela és Papp Dániel zongorakíséretében pedig operarészletek hangzottak el.
Gabriela Anton, Alexandru Ciobotar, Gyéresi Erzsébet könnyûzene szakos hallgatói elektromos orgonán játszottak ismert és kevésbé ismert dallamokat. Keresés és Mimus címmel Ioanetta Topuzu koreográfiájában Patricia Marculescu, Rodica Farcas, Ilie Radulescu és Baczó Tünde a kortárs balett legújabb vonulataiba avattak be. Simona Rotaru Shania Twain-, Demeter Mónika Breatney Spears-slágereket énekelt, a harmadéves könnyûzene-canto szakos Forika Tímea és Rózsa Dániel, Rodica Popa irányításával lágyabb dallamokat választott. Szász Szabolcs harmonikájából a Kék Duna keringô szólt. A szerdai fellépések sora a népzene szakosok bemutatkozásával zárult.
Csütörtökön a klasszikus és könnyûzene szakos diákok újabb csoportjának fellépése után az óvodások kaptak szót. Ioaneta Topuzu felkészítésében a mozgás mûvészetét fejlesztve a fiatal manökenek léptek színpadra, majd Maria Gliga divattervezô szakosai mutatkoztak be.
Tavaly háromturnusos kézmûves diáktábornak adott helyet Jobbágyfalván Tündér Ilona nevû vendégházában Szász Csaba Levente. A ház falumúzeum ígéretét hordozza, benne a népi kultúra megannyi ágazatának tárgyi emlékeivel ismerkedhet a látogató. Jórészt marosvásárhelyi, de tengerentúlról érkezett gyermekek is tanultak egyebek mellett faragni, mézespogácsát készíteni, a záró napi kiállításon pedig büszkén mutogatták szüleiknek, nagyszüleiknek, a helybélieknek ötletes kreációikat. - A nyári tábort idén is megszervezzük - tájékoztatottt Szász Csaba Levente. - Augusztus hónap folyamán várjuk az érdeklôdô gyermekeket. Hasznosan szórakozhatnak, hiszen beavatjuk ôket a faragászat, szônyegszövés, kôfestés, gyöngyfûzés, mézespogácsa- készítés, zsinórfonás titkaiba, és gazdag szabadidôs programokat kínálunk: a kisebb kirándulások mellett (pl. járjuk be Tündér Ilona útját) kérésükre az 1080 méter magas Bekecsre is elkalauzoljuk a legerôsebbeket, ez húsz kilométeres túra; de persze, lesz lovaglás, szekerezés, labdajátékos vetélkedôk, közel a Nyárád, van horgászati és fürdési lehetôség; néprajzi bemutató és oktatótermünkben hozzáértô oktatók foglalkoznak a gyermekekkel, esténként aztán mondákat, népdalokat tanulhatnak, táncolhatnak.
De még ennek elôtte, július 10-én (vasárnap) Tündér Ilona Napot tartunk itt, Jobbágyfalván, Nyárádszereda közelében - meghívóját nemsokára a Népújság segítségével eljuttatjuk az olvasókhoz is. És még egy újdonsággal szolgálhatok: szeptember utolsó elôtti hetére tervezi a közösség a Jobbágyfalvi Napokat, a falutalálkozó mûsora mellett két új programot említhetek: egyik a cigánytánc-fesztivál, másik a "kaca- gódélután" - vagyis humoros írótalálkozó, ezt a Súrlott Grádics marosvásárhelyi irodalmi kör segítségével hozzuk tetô alá.
Ha Magyarországot a Balatonnal azonosítanánk, az elmúlt hetek politikai közéletérôl szólva azt mondhatnánk, hogy olyan volt, mint mikor szélcsendes idôben evezôlapátokkal veri a víz felületét pár száz versenyzô, akik voltaképpen a túlsó partra jutásért versengenek, de ezt csak ellenfeleik elôrehaladását gátolva tudják elképzelni, hát csapkodnak vitézül, hadd borítsa már fel a többiek ladikját a fene nagy hullám. (Ha volna magyar Moby Dick, azt is bevetnék a csatába.) Kedvelem a reggeli mûsorokat, mert elveszik a kedvem a napkezdet kötelezô lelkesedésétôl; rezignáltan indulok aztán el valamerre, ahol a munkahelyemet sejtem. Pompás látni, amint egy- egy politikus szerre végigszomszédolja a tévéstúdiókat, és mindenütt ugyanazt a pohár vizet mondja nézôinek. Üdítô látvány, amint néha szembeszállnak egymással a közélet markáns figurái, de az edzett nézô tudja: árnyékbokszolást lát. Fiatal farkasok szócsatáit is szívesen követem, tudva, hogy ilyenkor féltô szemek vigyázzák az ifjú titánokat (1. A kisfarkasok is a mi kutyáink, 2. Ôk is a mi kutyánk kölkei...), de az igaziak mégis a pártok faltörô kosainak a döfkölôdései, illetve csípôs nyelvû odamondóinak szatirikus röppentyûi. Aki erre hangolja fülét, annak az ájtatosmanó pártelnök aprócska mea culpái vagy az elbukasztott házelnöknô önismételô nem válaszai (arra pl., hogy kifütyülték-e a párt rendkívüli kongresszusán, minduntalan azt felelte: zárt ülés volt) unalmasak, "átkattintó következményûek". Kellemes volt ismét látni egyébként az együttérzôn bólogató Péter bácsit és Gyula vezért, amint egyetértenek abban, hogy Magyarországnak egyfelôl nem ártana egy igazi szociáldemokrata párt (mert az MSZP, ahogy most kinéz, köszönô viszonyban sincs a magyar szociáldemokráciával - B.P.), másfelôl az sem ártana, ha egy igazi konzervatív párt keletkezne (akár a hasadozó MDF megmaradt féltömbjébôl - H.GY.), és ez a két nagy párt kormányozná aztán Euhungáriát az idôk végezetéig. Mert egyébként mi van? Országos méretû gerincferdülés (B. P.), iszonyú viselkedési zavarok a politikai közéletben (H. Gy). Dívik a politikai gengszterizmus, lásd Áder vakondokozását, a kormány letolvajbandázását, a híres mondatot, hogy Magyarországnak nem száz kis lépésre van szüksége, hanem egy nagyra - Gyurcsány Ferenc lelépésére stb.
Jöjj el, kétpárti parlament!
Hogy 2006-ban a FIDESZ-nek áll a zászló, azt nemcsak Boros Péter sejti; az a pártkongresszus szilaj meggyôzôdése. A szocialisták bakit bakira halmoztak, nem ismerték fel az SZDSZ erejét, holott Medgyessy Pétert Kunczéék ütötték ki a ringbôl - a kis tuskó felborította a gumirádlis szekeret; az öszvér makacsságával ragaszkodtak belsô hatalmi alkuikhoz, holott tudva tudják, hogy a politika az okos kompromisszumok mûvészete. Mint a viza (dunai hal, Jókai idejében még megvolt), szorultak a V alakú csapdába, most meg fanyar szájjal ismeri be Gyurcsány, hogy izé, nem szeretô kell, sem barát, hanem koalíciós partner; erre mondják, hogy esô után köpönyeg.
Az MSZP zárt kongresszust tartott (azért lehetett tudni szinte mindent, ami odabent történik, a jámbor lelkû Hiller István elnöki beszéde is úgy került fel már kezdés elôtt az internetre - a szerzô akaratából), ezzel is rúgtak maguknak egy gólt. A FIDESZ bezzeg "nyitott kapukkal" várt mindenkit, juniálist rendeztek a plebsnek, a voltaképpeni munkálatokon, a "munkakongresszuson" hamar túlestek, találd ki, ki az új elnök?, naná; és jött a nagy Orbán-show, két riporter dobta a labdákat, az elnök diadalmasan leütötte ôket, a lelkes közönség pedig tombolva tapsolt. (Pepita Ofélia valamiért nem énekelt...)
Nekünk, erdélyi magyaroknak ezek az one-man-show-k egy másik éra másfajta egyszemélyes monológjait idézik. (Minden alacsony emberben ott lappang a diktátor, mint baka borjújában a marsallbot?) Orbán Viktor valóban sokat tanult az elmúlt tíz év alatt, retorikája kifinomult, ravaszsága a bölcsesség finom papírjába csomagolódott, szakmai tudását nagyszerûen kamatoztatja "értékelô" szövegeiben, ezt a Lakat T. Károllyal folytatott beszélgetésében is láthattuk. Ügyesen parírozott, amikor focis hasonlattal ahhoz a csatárhoz hasonlította ôt L.T.K., akinek pompásan tálalják a labdákat, és azokat kapásból vágja a felsô sarokba - viszont a kapu üres, nem védi senki. Vagyis nem vállal nyílt konfrontációt, mindig csak a maga közegében, hívei elôtt "bizonyít", ahol nincsenek ellenérvek. Taktika kérdése ez is. Nincs baja a kormánnyal, csak hát Gyurcsányék nem járták ki az inaséveket (mint O.V.), ezért a kormány: kontár; döntéseinek éppen MSZP-s választói látják kárát; az "embereket" meg kell szólítani, mert a parlament választja ugyan (még) a köztársasági elnököt, de senkinek sem közömbös, hogy ki testesíti meg a nemzet egészét stb. Ezek mind-mind nemes célok és szándékok, csak éppen a hatalomért folyó küzdelem eszközei. Új, harcos alelnökei szintúgy nemes célért küzdenek, de például Pelczné Gáll Ildikó (a Fidesz önkormányzati képviselôje, a Miskolci Egyetem tanszékvezetô docense) szájából olyasmi is elhangzott a kongresszuson, hogy nem szeretné, ha gyermekei olyan Magyarországon élnének, amelyet Gyurcsány a saját torzképére formált.
Nem tudható, ki mennyire értette meg Pokorni Zoltán szavait: most kell vigyázva elkerülni a gôg, a hübrisz kísértését, mert furcsamód, nagyobb erények kellenek a jó sors, mint a balsors elviseléséhez, jó sorsunkban ne essünk saját gôgünk csapdájába - erre, mint mondani szokás, nemcsak hajlam mutatkozik (megint), hanem mindennapi gyakorlat a parlamentben, szinte minden oldalon.
Egy szó mint száz: 2006 nincs is olyan messze, a kampány már akkor megkezdôdött, amikor a másik nyerte meg a választásokat, illetve, amikor mi gyôztünk; ezért szeretem a reggeli mûsorokat. Mert arról gyôznek meg, hogy az élet szép, és értenem kell mind a "szocialista kéziszótár" nyelvét (Áder), melyben a rendbe tesszük annyi, mint zsebre tesszük, a lopstop lopstartot jelent, és így tovább, és azt is érteni vélem, mikor valaki (Nyakó István MSZP-es képviselô) azt mondja: tolvajbandának a köznyelv azt a társaságot nevezi, amely államilag juttatott székház eladásából tollasodik, fantomcégekben elcsalt adóval gazdagodik, állami felvásárlással garantált bányákba fektet, ezüsthajón utazik, az adófizetôk pénzén bérelt gépen repked, 12 állami gazdaság elkótyavetyélésébôl zsírosodik, közpénzbôl támogatott tokaji bort iszik a magyar nemzet egészségére, és azt hiszi, hogy heppiend lesz a vége.
Imádom a reggeli mûsorokat, a Napkeltét Napnyugtakor is megnézem, ha tehetem. Országos nézettségben is vezet. De fôleg azért tetszik ez az egész, mert nézek ám én egyebet is: a román tévék mûsorait. És azon túl, hogy az egyik ág magyarul, a másik románul beszél (én pedig értem mindkettôt, naná), olyan iker a két média; annyira ugyanaz a madárnyelv, népet és hazát, tisztességet és munkát és kenyeret, demokráciát és egyenlô esélyt gajdolnak a képernyôk tarka papagájai, miközben mindössze a hatalomról és a pénzrôl, a haszonról és a meggazdagodásról van szó.
Reggeli mûsorok? ki lehetne írni ezek elé is: "Megtekintésük 12 év felettiek számára okos mûsorvezetôk felügyelete mellett SEM ajánlott!"
Maros megyében három polgármester asszony van. Egyikük Muresan Aurica. Évtizedeken keresztül tanítónô volt. Most a község lakóinak sorsát vállalta fel. Munkájában az ugyancsak katedrát elhagyó Pánczél Vilmos alpolgármester segíti.
- Sámsondon születtem, itt él családom, gyerekeim. A tavaly lelkem tele volt keserûséggel, amikor láttam, hogy a község nem halad elôre. Ezen akartam változtatni, s gyerekeim, lakostársaim és a település számára fellendülést biztosítani, amikor jelentkeztem a választásokra - mondja Muresan Aurica.
A községnek 1640 lakosa van, közel fele idôskorú. Kétszáz iskoláskorú gyerek van. A szociális segélyben részesülôk segítségével a tavaly ôsszel 3 hektár, az idén nyáron 80 ár területet erdôsítettek. "Arra kértem az embereket, segítsenek megváltoztatni a község arculatát. Kitakarítottuk a fôút menti sáncokat, szemeteskukákat és irányítótáblákat helyeztünk el. A hozzáállásukon azonban még van javítani való. A demokráciát továbbra sem a valós jelentôségében értelmezik. Hiányzik belôlük a lelkiismeretesség, elvárják, hogy mások végezzék el a teendôket".
Elszigetelôdhet a község
A Marosvásárhely - Mezôrücs közötti országúton közelíthetô meg Mezôsámsond. A szabédi tetôn azonban két helyen is beszakadt az út, az aszfaltrétegen többméteres repedés fut végig. A lejtôn ültetett akácok még fogják a talajt, ám az esôzések miatt tovább folytatódik a talajerózió. Ha beszakad az út, megszûnik az egyetlen kapcsolat a megyeközponttal. A Vásárhelyen dolgozó 42 sámsondi ezen az útvonalon ingázik.
A községi utak is rendkívül rossz állapotban vannak. A szûkös költségvetést azonban elsôsorban a töredezett, veszélyessé vált 20 híd és áteresz rendbetételére fordítják.
Két kilométeres földút köti össze a községközpontot az alig 150 lelkes Pusztával. Esôs idôben, télen használhatatlan. Ezért az itteni gyerekek az elemi iskolai tanulmányok elvégzése után inkább Rücsön tanulnak tovább, mint a községközpontban. A felnôttek pedig 12 kilométeres kerülô megtételére kényszerülnek, hogy Sámsondra jussanak. A megyei tanács részérôl ígéret van alapok átutalására, amelybôl a 2 kilométeres útszakaszt kövezik le, s így a pusztai gyerekek is a községközponti iskolában tanulhatnak tovább.
Felújításra szoruló vízhálózat
1978-ban vezették be a vizet a fôútvonal mentén elterülô megyeközpontba és Lekencére. A 112 fogyasztót ellátó hálózat sok helyen szivárog, gyakran hibásodnak meg a vezetékek. A hálózat felújítására és bôvítésére közel három éve készítettek projektet, ám az elôzô önkormányzat azt nem nyújtotta be a Sapardhoz. A megyei tanács kérésére idôszerûsítették a végzendô munkálatokat, újraszámították a szükséges alapokat, s tervbe foglalták a csatornarendszer kiépítését. A tervet a múlt hónapban tették le, s remélhetôleg a 2007-2010-es idôszakban kivitelezik.
Elmulasztott lehetôségek
Kétszáz roma él a községközpontban, a legutóbbi népszámláláskor zömük magyarnak, s alig 42-en vallották magukat romáknak. A jelenlegi önkormányzat roma párt alakítását szorgalmazta, majd Bukarestben kopogtattak a roma közösség fejlesztését és életkörülményeinek javítását célzó projektek elnyerésére. Itt derült ki, túlságosan kevés cigány él a községben, nem jogosultak ezekre a speciális alapokra. "A projektek között van a lakóházak építése, a vízhálózat bôvítése, útkövezés, szakmai továbbképzés, egészségügyi nevelés. Egyiket sem tudtuk megpályázni" - taglalja a gondokat a polgármester.
Szûkösen a polgármesteri hivatalban
Kilenc irodában mûködik a polgármesteri hivatal. Az épülettôl alig két méterre patak csörgedez, a falak megereszkedtek, nyirkosak, a külsô vakolat több helyen lemállott. A tetôzet, gerendák, szarufák is megereszkedtek, van olyan helyiség, ahol a mennyezet vakolata hullott le. Muresan Aurica azonban úgy határozott, a szûkös költségvetést inkább a tanintézetek javítására fordítja.
140 gyerek jár a községközponti iskolába, az óvodában mûködô magyar és román csoportba 30-30 gyereket írattak.
- Mezôrücsön tartották a próbakis- érettségit, az idegen környezet miatt meglehetôsen alacsony jegyeket értek el a nyolcadikosok - mondja Onac Constanta igazgatónô, matematika szakos tanár. Fekete Gyula matematika szakos tanár hozzáteszi, volt olyan diák, aki bár 9-essel volt lezárva, a próbakisérettségin hármast írt. Gondot okoz, hogy a matematikán kívül más tantárgyakat helyettesítô, szakképzetlen tanárok oktatják. "Évek óta versenyvizsgát hirdetünk az állások betöltésére, de nem jönnek a tituláris tanárok" - mondja az igazgató.
A kisjövedelmû tanulók szülei 32 iratcsomót nyújtottak be számítógépet igényelve, 14 komputer érkezett a községbe. Jelenleg 12 PC érkezését várják a gyerekek. "A többi gyereknek szüleik vásároltak számítógépet, s van olyan osztály, ahol mindenik gyerek otthon performans gépen gyakorolja az informatikaórán tanultakat" - összegez Onac Constanta.
Az 1950-es években épült a községközponti mûvelôdési otthon. Az elôzô önkormányzatok nemtörôdömsége miatt a múlt évre használhatatlan állapotba került. Felújították a tetôzetét, használható állapotba hozták az elôadásoknak otthont adó termet, majd a tavaly augusztusban az esküvôk szervezésére alkalmas termet is pontra tették, székekkel szerelték fel. Többre azonban nem futotta, elfogytak az alapok. A felújított helyiségben már több tanfolyamot tartottak. Márciusban gazdasszony-, hat hónapon keresztül pedig mezôgazdasági tanfolyamot tartottak itt. Az idei költségvetésbôl 500 millió lejt különítettek el, amelybôl a fennmaradt javításokat fedezik, valamint fertôtlenítô meszelést végeznek a község tanintézeteiben. Feketén, a falu központjában van a kultúrház. Szükséges a belsô vakolás, cserépcsere és csatorna készítése. Az idén azonban erre nem jut pénz.
Két éve gyerekhiány miatt számolták fel a kislekencei iskolát. Az épület (felvételünkön) rendkívül rossz állapotba került, bármelyik pillanatban összeomolhat. Az ablakszemek kitörve, a vakolat több helyen leesett, a tetôzete megereszkedett. A megyei tanács segítségét igényelték a fôjavításra. Ha a tavaszi vakáció alatt sikerül használható állapotba hozni, az ôsszel itt is indulhat osztály.
A feketei iskola tetôzete is fôjavításra szorul. A lécek elkorhadtak, a télen a nagy hó a kéményt döntötte le, s így az egyik szobát nem lehetett fûteni. A szarufák is elhajoltak, s ha a nyáron nem végzik el a javítást, a következô télen akár tragédiába is torkollhat a tanítás.
A községközponti iskola régi, rosszul záró nyílászárói kicserélésre szorulnak, de pénzhiány miatt erre nincs lehetôség. A nem megfelelô esôvíz- elvezetés miatt a falak nyirkosak, évente kell meszelni. Az óvoda - ahova összesen 65 apróság jár - ereszét kell megjavítani.
Sikó Domokos négy éve került Sámsondra. Korábban Toldalagon, Segesváron szolgált.
- Négyszázötven református tartozik az egyházkerülethez, heten Rücsön, húszan Feketén laknak. Idekerülésemkor 46-tal voltak többen - mondja a fiatal lelkész. Apadó közösség a sámsondi, volt olyan év, amikor 16-t temettek, s négy keresztelôt tartottak. Az idén egy kisbabát kereszteltek, temetésre már ötször szóltak a harangok.
"Özvegy gróf Bethlen Istvánné gróf Teleki Ilona nagymérvû segedelmezésével épült e papi lak az 1885-ik évben Szekeres József úr gondnoksága alatt" - olvasható a parókia homlokzatán levô táblán. Az udvaron építkezés. A nem megfelelô csatornázás miatt a veranda elindult, le kellett bontani. Helyébe nyitott terasz kerül.
A templom 1845-47. között épült. A 150 éves évfordulóra javították fel, a plafont vakolták, kívül-belül festettek. A 2007-es kerek évfordulóra meg szeretnék oldani a csatornázást, a beszivárgások miatt az épület sarkai megrepedtek. A néhány éve vakolt mennyezet felújításra szorul, a másfél évszázados ablakokon télen a csípôs szél süvít be.
A fiatal, mosolygós lelkész körül zsong az élet. Egy holland alapítvány jóvoltából az iskolába új padok és székek kerültek, a rászorulóknak ruhacsomagokat juttatnak. Májusban körzeti nôszövetségi konferenciának voltak házigazdái, a múlt héten pedig a vásárhelyi öregotthonba 90 csomag süteményt vittek.
- 1992-ben faragótáborban voltam Bandi Dezsô irányítása alatt. Akkor fogalmazódott meg elôször bennem a népmûvészeti faragókör elindításának gondolata. Két éve próbálkoztunk, ám helyhiány miatt abba kellett hagynunk. Az idén azonban úgy tûnik, valóra válhatnak álmaink. A készülô terasz alatt egy 15 négyzetméteres mûhelyt építettünk, itt gyûlhetnek össze a gimnazista gyerekek - taglalta terveit Sikó Domokos. S közben sorra veszi elô, mutatja a szobában saját munkáit. A legbüszkébb azonban a két éve készült hálószobabútorra. A masszív tölgyfa-bútorok rendelésre készültek, majd ô faragta rá a népi motívumokat: szôlôgerezdek, szarvasok díszítik a ruhásszekrényt, ágyat, fiókos szekrényeket.
Tíz végzôse van a mezôsámsondi általános iskolának. A magyar tagozat (VIII. B.) nyolc, a román tagozat (VIII. A.) két végzôse ballagott csütörtökön. Továbbtanulási terveikrôl, életcéljaikról kérdeztük a szárnybontogatókat.
Bucur Stefan Ionel (VIII.B.): - A román volt a kedvenc tantárgyam, de úgy határoztam, a kômûves szakmát akarom kitanulni a vásárhelyi építészeti szakiskolában. Külföldön szeretnék dolgozni, hogy sok pénzem legyen, s ne szûkölködjek.
Bende János Attila (VIII.B.): - Az Elektromaros Líceum matematika-informatika szakát jelöltem meg elsô opcióként. Minden vágyam, hogy építészmérnök legyek. Édesapám kômûves, tôle szerettem meg ezt a szakmát. Külföldön szeretnék dolgozni, alig várom, hogy elmenjek.
Simonfi Barna (VIII. B.): - A kereskedelmi líceumban szeretnék továbbtanulni, majd pincérként dolgozni. Remélem, álmaim beteljesülnek, hiszen a 8-as médiám eddig is megvolt. Két nagyobb testvérem van, az egyik Székelyu-dvarhelyen szakács, a másik Erdôszentgyörgyön líceumi tanuló, matematika- informatika szakon. Jó példát mutattak nekem, szinte családi hagyomány, hogy az általános iskolai tanulmányok után továbbfolytassuk tanulmányainkat.
Ötvös Elena (VIII. B.): - Történelembôl vettem részt a próba-kisérettségin. 6,64-et írtam. Szerettem ezt a tantárgyat, a matek azonban nem megy. Félek a kisérettségitôl. Idôm sincs tanulni, hiszen szüleim Magyarországon dolgoznak, én vigyázok, fôzök, mosok a 7 éves kistestvéremre. Kozmetikus szeretnék lenni, a kereskedelmi szakiskolába iratkoztam.
Farcas Cristina Blanca (VIII. A.): - 9.90-nel végeztem. Az Unirea Nemzeti Kollégiumba iratkoztam, kémia-biológia szakra. Imádom ezt a két tantárgyat. A líceum elvégzése után egyetemre megyek. Álmom, hogy fogyasztóvédelmi felügyelô legyek, akárcsak édesapám. A próbakisérettségin 7,85-öt írtam román nyelv és irodalomból.
Fazacas Sebastian (VIII. A.): - Van egy 17 éves bátyám, aki az általános iskolai tanulmányok elvégzése után otthon maradt. Ezt én nem szeretném. Keresztapám autószerelô, mellette szerettem meg és sajátítottam el az autójavítás csínját-bínját. Autószerelôi diplomát szeretnék szerezni a Gh. Sincai Szakközépiskolában, hogy megállhassak a saját lábamon.
Ha a vallási bölcsességek között kutatunk, ha elmélyedünk és magunkba vonulunk, ha a létezésünk okát kutatjuk, akarva, nem akarva kénytelenek vagyunk elfogadni az Isteni élet tényét.
Minden bölcsesség arra utal, hogy keletkezésünk eredete egy örökkévaló erôtôl, hatalomtól származik, mely nem született, nem keletkezett, soha meg nem szûnik, elmúlhatatlan.
Az "Isteni ének" második párbeszédének a 20. pontja így szól: "A testnek lakója nem született, nem hal meg, létre nem jött, és létezni nem szûnik meg. Nem kezdôdött és vége nincs. Ôs és örökkévaló, habár a testet megölték, az meg nem ölhetô." Továbbá így folytatódik: Miután az élet tüze lettem, minden lélegzôben elfoglaltam a helyemet, egyesülve az élet leheletével.
Patandzsáli híres keleti bölcs a következô mondattal határozza meg az élet keletkezését: "Az élet az elsô lélegzésvétellel születik és az utolsóval múlik el."
Ha lehetôségünk volt és sikerült megfigyelni egy haldokló utolsó megnyilvánulását, nem más, mint a használatra kapott lehelet visszaadása az utolsó kileheléssel.
A lelket - minden vallási bölcsesség szerint - Isten leheletébôl kaptuk, amely mint valós élet nyilvánult meg.
Krisztus azt mondja: "Bennetek van az Isten".
Ezért van az, hogy minden bajban, kétségbeesésben ösztönszerûen - tudat alatt - rögtön Istenhez fordulunk segítségért.
Úgy tûnik, mintha a lélek egy elvont, megismerhetetlen misztikum volna, és nem marad más hátra, mint a tiszta hit, amit csak a hit erejével foghatunk meg.
Egy alkalommal érdekes - mondhatnám, csodálatos - eseménynek lettem a megfigyelôje, mely felett mélyen elgondolkodtam, eltûnôdtem. Az esemény a következô:
Véletlenül megszúrtam egy tûvel az ujjam. Kibuggyant a vér. Elhatároztam, megvárom, mi is fog most történni. A kis seb fölött megalvadt a vér. A seb behegedt. És a kis seb gyógyulásához semmilyen módon nem járultam hozzá. Felfedeztem benne egy kis csoda történését. Bizonyos sejtek felmérhetetlen munkát végeztek. Megalvasztották a vért, behegesztették a sebet, begyógyították.
Egyébként a vér ki tudja, meddig folyhatott volna? A mi testünk sok-sok milliárd sejtbôl tevôdik össze.
Ezek a sejtek, bár kis egészek - a maguk nemében -, mégsem gondolkodó lények. Van valami mögöttük, ami azt a sok megszámlálhatatlan sejtet egy magasztos cél érdekében összehangolja, mûködteti, mindaddig, amíg szükség van rájuk.
Azt mondtuk, hogy ezek a sejtek kis egészek, nos, úgy látszik, hogy nem egész egészek.
Mivel ezek a sejtek az enyémek, engem szolgálnak, értem és nekem mûködnek, feltehetjük a kérdést, ki az, aki bennem van, ki az, aki akaratomon és tudatomon kívül összehangolja, irányítja? A válasz: az irányító ÉN vagyok. Én vagyok a nem egész egészek, egész egésze. ÉN vagyok a harmonikus egység. ÉN a lélek, illetve a bennem lakozó lélek.
ÉN vagyok az a lehelet - élet-tüze -, melyet utolsó leheletemmel - kilehelôdésemmel - visszaadok a Teremtô Istennek.
Bartis Árpád, Marosvásárhely
Mindig szeretettel gondolok Székelyvajára, erre a kis Nyárád menti falura, melyben harminchét évet tanítottam a magyar nyelvet és irodalmat, s végeztem kollégáimmal együtt az igencsak sokrétû tanári teendôket, ráadásul a párthatalom által ránk diktált feladatokat mind az iskolában, mind a felnôttek körében. Minden lehetséges tisztséget a nyakunkba sóztak az elvtárs urak, határozott tiltakozásom ellenére is: -"Megbírja az elvtárs" (mármint én). Így voltam iskolaigazgató, egységparancsnok, községi és iskolai könyvtáros, KISZ-titkár, iskolai és falusi kulturális felelôs, a községi politikai kör irányítója stb. A kolozsvári egyetemrôl 1958 ôszén kerültem Vajába, végig ott dolgoztam, megkedveltem a falut (akkor még községközpont volt) meg a környékét, valamint a hozzánk tartozó falvakat: Göcsöt, Szövérdet, Székelycsókát, Kisgörgényt (Haraszt-kereket is, községileg nem volt hozzánk csatolva, ám az ottani gyermekek a vajai gimnáziumba jártak).
Szemtanúként és szenvedô alanyként éltem meg a kollektivizálást, falvaink tönkretételét a vajai néptanács megszüntetését, az erôszakos románosítást. Székelycsókát kicsi, ámde élettel teli helységként ismertem meg, ma már csak pár öreg tengôdik benne. A nagyon szép házaival büszkélkedô Szövérd is, sajnos, kezd Csóka sorsára jutni.
A vajai tantestület odaérkezésemkor szívélyesen fogadott. Májai Albert igazgató azonnal pártfogásába vett, kinevezett a bentlakásba nevelônek, így megoldódott a lakás- meg a kajagondom. A bentlakást az államosított Tollas-kúriában rendezték be, ott laktak a göcsi, a szövérdi, a csókai, a kisgörgényi, valamint a harasztkeréki gimnáziumköteles iskolások. Legtöbbször párhuzamos osztályokat tanítottunk - volt gyermek bôven -, hanem mikor 1995-ben nyugdíjas lettem (éppen tíz éve!), már csak Göcsrôl jöttek tanulók.
Vajában is megfogyatkozott a lakosság, sûrûsödtek a csak öregek lakta öreg épületek.
Székelyvaja ôsi székely település, hosszú ottlétem alatt szívemhez nôtt, lakói is, meg a környéke is. A Szövérdi-patak völgyében meghúzódó falut dombok és zöldellô erdôk veszik körül. A fôúttól nyugatra egy szép dombon áll a dús lombú fákkal körülvett ôsi, Árpád-kori református mûemlék templom, falán ódon freskók titokzatoskodnak. Az országút mellett a református parókia (a lakosság túlnyomó részben református), a bejáratnál szemet és lelket gyönyörködtetô székely kapui; a központban iskola, vele szemben a magas mûvelôdési otthon ("kurtuj"). Kelet felôl emelkedik a Román-hegy kis kápolnájával, a domb oldalát beborító vérfûbokrok ôszi bíborpirossága lenyûgözô látvány. A falu "népe" barátságos, kedveli a kulturális elôadásokat, ilyenkor zsúfolva tele van a nézôtér, és a vendégszereplôket mindig megkínálják. Felnôttek is szívesen vettek részt a különféle kulturális elôadásokban, fúvós zenekarunk messze földön híres volt, remélem, most is mûködik. Mikor odakerültem, eleinte meglepôdtem a számomra furcsa mezôségi nyelvjárásukon: vagyak, templam, tüker, éveg, csipar, ögyvez, mejünk a bóltba fotoért (petróleumért), hónaprá eljüssz?, jövek, tepedelem (tehetség), tuszolódik (pletykál) stb.
Csakhamar beilleszkedtem a helybéliek közé is, katolikus voltom semmilyen akadályt nem jelentett, sôt, a református lelkészekkel jó barátságot tartottunk. Mivel magam is falun születtem és ott töltöttem gyermekkoromat, jól értettem a falusiak nyelvén, összekötött bennünket a falusiasság, a nyárádmentiség meg a magyarság.
Kajcsa Jenô, Marosvásárhely
Rácsok, zárok, kaputelefonok vasabroncsként fognak össze, és hangosan hirdetjük a demokráciát.
A szegénységnek már szaga van, a gazdagság csinos emeletes házakban, villákban trónol. A szegénység, hajléktalanság némely kuckókban, sarkokban hajtja álomra a fejét. A napokban a mi blokkunk is elzárkózott a rablók, a nyomor és a háborúskodás martalékai elôl. Kapuzárat tettünk, remélve, hogy ezzel kötelességünknek teszünk eleget. Nem értettem meg a mai idôk szavát, öregesen zsörtölôdtem, nem akartam, mégis megtörtént. Nem hittem, amikor beköltöztem, hogy ez is megtörténik. Megfulladva is élni kell. Régi idôkre emlékezem, amikor a szüleim ágyat vetettek minden vándornak: fazekasnak, drótostótnak, ablaküvegesnek, degenyeget, petróleumot árusítónak, és sorolhatnám. Flórának, a román libánfalvi posztót ványolónak, aki már a nagyszüleimtôl maradt reánk. Szó sem esett demokráciáról, tán az emberség kérdése is elmaradt. Adták, csak úgy, magától, ahogy kellett: ismerôsnek és ismeretleneknek. Meg is köszönte ezt a kommunista rendszer börtönnel, erôszakkal, fenyegetésekkel, kifosztással, megalázásokkal, kulák jelzôvel stb. Az élet lehetôségeit is elvették tôlük, pedig egész életükben kemény munkával tartották meg az ôseiktôl örökölt földet.
Ma a nagy demokráciát hirdetve elzárjuk magunkat még a levegôtôl is félelmünkben, mert rablók fosztogatnak, koldusok kéregetnek. Miért? Óriási lelki, szellemi kihívás ma itt élni, a nagy ellentétek között. A belvárosra is nehezen lehet ráismerni a nagy zsibvásár miatt. Mi van az üzletekben? Rongyok a fényességben! Megvehetetlen, nem koldusházakat díszítô ékességek. De ugyanakkor egyesek számára megvehetô minden. Ha kiérünk a városból, ott kezdôdik az új világ, a gazdagok világa. Tudjuk, hogy minden palotának koldusai vannak, vagyunk. Minden utcának, keresztezôdésnek autóablak-mosó gyermekei vannak. Honnan az a sok hajléktalan? A beteg "szántóvetô" ember jut eszembe, amikor a kollektivizálók kihúzták a betegágyából és követelték a tarisznyájából az elrejtett morzsákat, hogy adja elô, de nem volt. És mégis élni kellett.
A környezetünkben bezártak az élelmiszert árusító üzletek. Másutt, ahová csak az autósok jutnak el, fényûzô, modern üzlet emelkedik. Kik járnak oda? Semmiképpen sem a bottal közlekedôk, akik megszámolják a visszajáró pénzt. Ekkora ellentétek között még soha nem éltem.
Bírod, nem bírod, feltették a zárat az orrod elôtt, hogy minél nagyobb legyen az elzártságod, a magányod, az elhagyatottságod, a sötétséged, a bizonytalanságod, a biztonságod miatt.
Kali Ágnes
Édesanyám, Ozsváth Ida, havadi lakos a napokban kapott egy átiratot a Megyei Szociális Hivataltól - 21568/23. 05. 2005., melyben 7 pontban felsorolva közlik, hogy milyen adatokkal jelentkezzen a fent említett hivatalnál az új szociális segély megállapítása érdekében, melyet az Egészségügyi Minisztérium 726/24. 10. 2002. sz. rendelete ír elô.
A baj csupán az, hogy édesanyám 1987-tôl teljesen mozgásképtelen és Parkinson-kórban is szenved. Gyakorlatilag az utolsó tizenvalahány évben nemhogy felállni, de még felülni sem tudott, az ágyat el nem hagyta.
A betegsége alakulását, valamint jelenlegi állapotát a család háziorvosa, dr. Tamás Gabriella Ildikó nagyon lelkiismeretesen és kimerítôen - melyért köszönet és hála - jelentésformában leírt. A bizottság mégsem fogadta el, és nem volt hajlandó összeállítani az új