Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Traian Basescu, lejárt a hét, rád vár egy ország, hát jöjj, mesélj, parafrazálhatnánk a Seherezádé címû dalt. Igaz, ott csak a szultánt kellett elaltatni, itt meg húszmillió embert. Mert, ha jobban belegondolunk, az Ezeregyéjszaka dâmbovitai változatát hallhattuk hétfô este az Irakban túszul ejtett újságírók esetérôl. Azon kívül, hogy másfél órán keresztül élvezhettük szeretett elnökünk társaságát, az lett "tiszta", hogy három újságírót elraboltak Bagdadban, az államfô pedg a titkosszolgálatok "hathatós" segítségével kiszabadította ôket. Egy sor kérdés azonban továbbra is kérdés maradt. Azokról "nem beszél(hetet)t" az államfô.

Az eddigiekhez képest pluszinformáció, hogy az értelmi szerzô a "szkizofrén" Omar Hayssam, a bagdadi "kivitelezô" pedig Mohamad Munaf, illetve, hogy adott pillanatban a túszejtôk, vagy talán a "soros" fogvatartók (állítólag több terroristacsapat adta kézrôl kézre a túszokat) 20 román katonát követeltek cserébe a három újságíróért. Meg hogy sokba került az országnak a dolog.

Egyébként valóban meseszerûen adta elô a túszdráma "filmjét", napról napra, óráról órára. (Kivéve, amit elhallgatott). Hallhattunk háromféle információs/tárgyalási "kanálisról": egyházi, állami és magánvonalról. Azt is megtudtuk, hogy az ilyen tágyalásokra nincs recept. Azt is, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy Móricka, azaz Hayssam elképzelte. Nem volt ura a helyzetnek, és ettôl adott pillanatban a fogvatartók is zavarba jöttek. Mindez már április 4-én világossá vált a cotroceni-i válságstáb számára. És így sikerült elejét venni Omar Hayssam összes elôre eltervezett akciójának, beleértve a túszok kivégzését is. Arról is beszélt, hogy a napok teltével hogyan "fokozódott a feszültség". Egyébként az elôadás során ô maga is izzadt "élôben". Most már csak az a kérdés, hogy a vakuktól vagy pedig attól, amit elmondott, illetve nem mondott el. Bár kijelentette, hogy nem vádol senkit, nem tudta megállni, hogy adott pillanatban a sajtót ne támadja, mert, úgymond, mérgezte a közvéleményt, holott az csak a munkáját végezte. Sôt, még vaktában azt a vádat is felhozta, hogy bizonyára vannak, akik nem örülnek annak, hogy a túszdráma szerencsésen ért véget.

Summa summarum, igazi tévéshow volt a hétfô esti. Minden megvolt ehhez. Csúcsidôben, az országos híradások idején, amikor a fél ország a képernyôk elôtt ül, jó alkalom volt az elnöknek, hogy újra a közfigyelem középpontjába kerüljön, egyedül ôt hallgassák. Ezt elérte, a kérdôjelek azonban továbbra is kérdôjelek maradnak. Jött, mesélt, ment és nem lettünk okosabbak. Nem mondott szinte semmit.

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének hétfôi nyilatkozataira, nyílt levelére reagált tegnapi sajtótájékoztatóján Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Dorin Floreát azzal vádolta, hogy 1 évvel megválasztása után már megkezdte a választási kampányt.

Lokodi Edit szerint a polgármester hétfôn küldte el nyílt levelét a megyei tanácsnak, ám még ezt megelôzôen a sajtó tudomására hozta, ami az elnök asszony szerint meglepô, hiszen úgy lett volna "normális", ha elôbb ô maga is elolvashatja. Lokodi Edit kijelentette, az az érzése, hogy Dorin Florea ezzel a nyílt levéllel megkezdte a választási kampányát, és ahelyett, hogy ezt tenné, jobb lenne ha a felvállalt programok gyakorlatba ültetésével foglalkozna. Ezek után a megyei tanács elnöke sorra vette a polgármester által felhozott vádakat, melyek szerint a megyei tanács nem támogatja a város bizonyos terveit. A repülôtér kapcsán kijelentette, hogy bár a városi tanács idénre 4,5 milliárd lejt szavazott meg a beruházásokra, Dorin Florea csupán 1 milliárdot utalt ki. A két tanács közötti kapcsolatról annyit, hogy megtartottak egy közös találkozót, amelyre a polgármester "nehezen" ment el, és mintegy fél óra után, amikor látta, hogy az önkormányzati képviselôk támogatják a repülôtéri munkálatok befejezését, kijelentette, hogy nincs vesztegetni való ideje, és követelte, hogy két bizottság egyezzen meg a fizetendô összegeket illetôen. Lokodi Edit szerint a két önkormányzat pénzügyi bizottsága fog tárgyalásokat folytatni. A megyei tanácselnök azzal sem ért egyet, hogy a polgármester a Víkendtelepen lebontatja azokat az üdülôházakat, amelyeket a szakszervezeti alapokból építettek, ami pedig a gázvállalat által megkezdett beruházást illeti a Maros holtágában, nem a megyei tanács programja. A Seracom Rt. magánosítása elkezdôdött, ebben viszont a megyei tanács is érdekelt, hiszen a vállalat tulajdonában levô helyiséget béreli a Maros Mûvészegyüttes, amelyet 130 millió lejbôl újítottak fel. A Május 1. strand nem a megyei tanács tulajdona, a hôenergiaár-támogatásról pedig annyit, hogy a héából visszaosztott összeget utalták ki a megyének a központi költségvetésbôl, és a megyei önkormányzat több alkalommal is jelezte, hogy a kapott 22,2 milliárd lejjel ellentétben (amibôl Marosvásárhelynek 19,1 milliárdot utaltak át) a megye szükségleteire 125,5 milliárd lej kellene. "Megyei tanácselnökként az összes megyei településért kell harcolnom, Dorin Florea Marosvásárhelyért harcoljon. Ketten is ülhetünk a pénzügyminisztérium lépcsôjén!" - jelentette ki a tanácselnök. Lokodi Edit szerint számos tervben kérték a polgármesteri hivatal részvételét, úgymint a regionális hulladéktároló, a Samtid vízellátási program, az ipari park megépítése, a terelôút Marosvásárhely-Szászrégen között, de eredménytelenül. Marosvásárhely municípium körgyûrûjének kialakítását illetôen, aminek a megyeszékhely és a környezô községek közötti társulás a feltétele, Dunca Doru osztályvezetô szerint az ötlet nem Dorin Floreáé, hanem Fodor Imre volt polgármestertôl származik, és azért nem sikerült kialakítani a társulást, mivel a környezô községek "félnek attól, hogy a megyeszékhely kisajátítja a társulást".

"Azt állítani, hogy a megyei tanács akadályozza a polgármesteri hivatal tevékenységét, rosszhiszemûség" - jelentette ki Lokodi Edit.

A sajtótájékoztatón jelen levô Alexandru Fratean a megbeszélés végén nyilatkozatban jelentette ki, hogy a PSD annak idején támogatta Dorin Florea polgármesterré választását, és jelenleg is támogatja a polgármester által kezdeményezett és a lakosság hasznára váló programokat, de nem tartja helyesnek, hogy pingpongjátszma alakuljon ki a két önkormányzat között és egymás udvarába hajigálják azt a bizonyos macskát.

Quinton Quayle, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete kedden közleményt juttatott el a Mediafaxhoz, amelyben kifejti: bízik abban, hogy Románia az EU tagja lesz 2007 január elsején, ha teljesíti minden vállalt kötelezettségét.

A nagykövet szerint Nagy-Britannia sikeresnek tartja az Európai Unió bôvítési folyamatát.

Romániának folytatnia kell a felkészülést a 2007-es csatlakozásra, a brit kormány pedig folytatja a csatlakozási szerzôdés ratifikálásának folyamatát, áll a közleményben.

Az európai alkotmányról tartott franciaországi és a hollandiai népszavazás eredménye nyomán London úgy döntött, hogy nem lenne megfelelô egy újabb idôpontot kitûzni az európai alkotmányról szóló brit népszavazással kapcsolatos törvény parlamenti vitájára, tette hozzá Quayle.

"Úgy gondoljuk, hogy tárgyalnunk kell az uniós partnerekkel a franciaországi és a hollandiai referendum eredményének következményeirôl. Nagy-Britannia nem dönthet egyedül az alkotmányos szerzôdés jövôjérôl, de úgy értékeljük, hogy az alkotmány elfogadható szabálycsomagot kínál a bôvített Európai Unió számára. Fenntartjuk magunknak annak jogát, hogy újra napirendre tûzzük az alkotmányos szerzôdésrôl szóló brit referendummal kapcsolatos törvényt, ha a körülmények megváltoznak" - áll a brit nagykövet közleményében.

Az Európai Bizottság országjelentésének kedvezônek kell lennie ahhoz, hogy Románia 2007 január elsején csatlakozhasson az EU-hoz, jelentette ki Markus Ferber európai képviselô, aki a Deutsche Wellenek adott interjút. Ferber elismerte, hogy az EU jelenleg nincs felkészülve a 27 tagot eredményezô bôvítésre.

Az Európai Parlament német kereszténydemokratáinak vezetôje márciusban kérte Románia felvételének elhalasztását egy évvel, valamint a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitását.

A Deutsche Wellenek adott interjúban Ferber árnyalta korábbi álláspontját, és elmondta: a novemberi országjelentésben meg kell jelennie annak, hogy az ország "nem csupán formálisan, hanem ténylegesen teljesítette a csatlakozási feltételeket", és "a politikai helyzet kedvezôen alakult". Ebben az esetben az EU-tagállamok elkezdhetik Románia és Bulgária csatlakozási szerzôdésének ratifikálását.

Markus Ferber szerint "a korábbi (bukaresti - szerk.megj.) kormány idején semmiféle elôrelépés nem történt volna", az európai képviselô ugyanakkor "aggodalmának" adott hangot azzal kapcsolatban, hogy "az új kormánynak esélye lesz minden szükséges reformot idôben elvégezni". Ferber szerint ehhez a román kormánynak szüksége van "a romániai közvélemény széles körû támogatására, ha ezt megszerzi, akkor Romániának, és Bulgáriának is valós esélye van 2007-ben csatlakozni az EU-hoz".

"Ellenkezô esetben életbe lépnek a védzáradékok, a csatlakozás pedig 2008-ra tolódik" - figyelmeztetett Ferber.

Az EP német kereszténydemokratáinak vezetôje ugyanakkor elismerte, hogy az EU jelenleg nem teljesíti a 27 tagot eredményezô bôvítés feltételeit. Kifejtette, az 1993-ban elfogadott koppenhágai feltételek között az is szerepel, hogy az EU-nak is készen kell állnia az új tagok befogadására.

Titi Ernestiu, a marosvásárhelyi vasútállomás helyettes fônökének tájékoztatása szerint ma reggel 7 órától a Marosvásárhelyen áthaladó vonatok közül csak 17 közlekedik, 20 nem. Holott a sztrájkolók arról biztosították az utazóközönséget, hogy a vonatok egyharmadát forgalomba helyezik. Kérdésünkre, hogy ez még a fele- fele aránynál is kevesebb, a vasútállomás helyettes fônöke tájékoztatott, hogy a brassói területi igazgatóság átlagban számítva betartja ezt az arányt. Titi Ernestiu azt is leszögezte, hogy mától nem a kereskedelmi és utasforgalmat bonyolító vasúti alkalmazottak, hanem a mozdonyvezetôk sztrájkolnak, következésképpen az utasok ne rajtuk kérjék számon, ha az állomáson maradnak.

A sztrájk ideje alatt a következô vonatok nem közlekednek, zárójelben a marosvásárhelyi érkezés, illetve indulás idôpontja: Marosvásárhely-Csíkszereda (4.01), Kocsárd- Marosvásárhely (5,41), Déda-Marosvásárhely (5.46), Marosvásárhely-Gyergyószentmiklós (7.25), Szeben-Marosvásárhely (8.54), Marosvásárhely- Marosludas (12.24), Temesvár-Galac (12.44), Székelykocsárd- Marosvásárhely (13.36), Marosvásárhely-Brassó (14.11), Galac-Temesvár (15.52), Marosludas-Marosvásárhely (15.47), Marosvásárhely-Szeben (16.12), Gyergyószentmiklós-Marosvásárhely (16.40), Székelykocsárd-Marosvásárhely (18.40), Brassó-Marosvásárhely (19.18), Marosvásárhely-Székelykocsárd (19.35), Marosvásárhely-Déda (19.55), Csíkszereda- Marosvásárhely (20.41), Marosvásárhely- Székelykocsárd (22.25). A Csíkszeredából érkezô vonat, amely 7.10-kor ér Marosvásárhelyre, nem megy tovább.

Jövô hét szerdától péntekig, június 15-17. között megyénk harminchat líceumának, iskolaközpontjának végzôs diákjai búcsúznak az iskolai évektôl.

Június 15-én, szerdán kilenc órától a dicsôszentmártoni Technikai Szakközépiskola és a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpont diákjai ballagnak, fél tíztôl a radnóti iskolaközpont búcsúztat, míg tíz órától a marosvásárhelyi Gheorghe Marinescu Iskolaközpont, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, az Avram Iancu Iskolaközpont, valamint a bándi iskolaközpont.

Csütörtökön kilenc órától a marosvásárhelyi Papiu Nemzeti Kollégium, a Vlasiu, Gheorghe Sincai, Mezôgazdasági Iskolaközpont és a dicsôszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceum diákjainak szól az utolsó csengô, tíz órától a megyeszékhelyi kémiai, Aurel Persu, Constantin Brâncusi, Traian Vuia iskolaközpontok, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum, a Transilvania Gazdasági Líceum, Mûvészeti Líceum, a Marosludasi Ipari Iskolaközpont, a dédai Vasile Netea Iskolaközpont, a szászrégeni Lucian Blaga Iskolaközpont diákjainak. A Marosvásárhelyi Sportlíceum végzôseinek 14 órától, míg az Unirea Nemzeti Kollégium utolsó éveseinek 21 órától tartják az ünnepséget.

Június 17-én 8 órától indul a kicsengetések sora: Segesváron a Mezôgazdasági, Könnyûipari Iskolaközpontban és a J. Haltrich Líceumban, fél tíztôl a Mircea Eliade Nemzeti Kollégiumban. 10 órától a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont, T. Savulescu Mezôgazdasági Szakközépiskola, a görgényi Erdészeti Szakközépiskola, a nyárádszeredai iskolaközpont, a sáromberki Mezôgazdasági Iskolaközpont és az erdôszentgyörgyi iskolaközpont, 11 órától a szovátai Erdészeti Iskolaközpont, 12 órától a sármási iskolaközpont diákjainak szól az utolsó csengô.

A román és a svájci kormány együttmûködése révén június elseje és augusztus 31-e között kerül sor arra a programra, amelynek célja a terhes- és újszülöttgondozás fontosságának ismertetése. A projektrôl tegnap a Continental Szálloda zöld termében számoltak be.

- Az újszülöttkori elhalálozást tekintve Európa-szinten Románia elsô helyen áll. A statisztikák szerint az elhalálozott 1 év alatti csecsemôk közel fele a születést követô 28 napon belül hunyt el - emelte ki felszólalásában dr. Alin Stanescu, az Egészségügyi Minisztérium képviselôje. A szakemberek a helyzetet a lakosság hiányos tájékoztatásával magyarázzák. A statisztikák szerint a tavaly Romániában 22.000 állapotos nô nem volt szakorvosnál a terhesség ideje alatt, a falun lakó nôk 13 százaléka soha nem megy orvoshoz.

A RO-NEONAT elnevezésû projektre öt kísérleti megyét választottak ki: Iasi, Maros, Neamt, Vaslui és Hargita. Ennek köszönhetôen 23 Iasi és Maros megyei szülészeten minôségi újszülöttgondozást biztosítanak. Ennek során a megyei kórház 1-es számú újszülöttklinikáján intenzív terápiás regionális központot létesítettek, amelyet a tavaly korszerû mûszerekkel szereltek fel. Ezzel párhuzamosan újszülöttek szállítására alkalmas intenzív terápiás mentôautót vásároltak. A svájci kormány 6 millió svájci frankot, míg a román kormány 40 milliárd lejt folyósított a felszerelés megvásárlására, az infrastruktúra kiépítésére és a szülészeti személyzet szakképesítésére. A kísérleti jellegû projekt eredményeit utólag egy átfogó, országos szintû projekt életbeültetésére használják, amelynek célja a hazai szülészeteken nyújtott szolgáltatások és feltételek javítása.

A RO-NEONAT projekt része Az ô élete a te életed elnevezésû kampány, amelynek célja a terhesek gondozása. Ennek során Maros megyében 25, Hargita megyében 6 községben szerveznek tájékoztató, felvilágosító összejöveteleket, valamint román és magyar nyelvû szórólapokat osztanak. Maros megyében 15 közösségi asszisztens keresi fel a 15-44 év közötti nôket, s hívja fel figyelmüket a következetes szakorvosi ellenôrzések és vizsgálatok, valamint a 0-28 napos újszülött megfelelô orvosi gondozásának fontosságára. A két hónapos projekt során elsôsorban azokat a közösségeket látogatják meg, ahol eddig a lakosság részérôl meglehetôsen nagyfokú érdektelenséget tapasztaltak (roma lakosok, rossz anyagi körülmények között élô nôk).

Jegyzet

Hat hónapos korában orvosi mulasztás miatt nem derült ki, hogy agyhártyagyulladása van a gyereknek. Nem kezelték megfelelôen, s a szövôdmények epilepsziához vezettek. Ma huszonöt éves, fiatalsága és ereje teljében kellene legyen, de a betegség mozgásképtelenségbe, szellemi visszamaradottságba kergette, amibôl nincs kiút. Teljes ellátásra, állandó gyógyszerezésre van ítélve. Édesanyja éjjel-nappal mellette van, az édesapa munkahelyén és saját kisvállalkozásával napestig dolgozva keresi meg azt a pénzt, ami elegendô a beteg gyerek ápolásához.

A testi és lelki trauma mintha nem volna elég, minden hónapban újra és újra végig kell szenvedni egy másik tortúrát, ami a gyógyszerbeszerzéssel jár. A három szakorvosból, klinikavezetôkbôl álló orvosi bizottság május 3-án hat hónapra hagyta jóvá a Topamax, a Depakin és a Rivotril kibocsátását. Erre azért van szükség, mert az orvosságok a narkotikumok csoportjába tartoznak, s csak speciális engedéllyel válthatók ki. Ez még mindig nem elég! Ugyanis a gyógyszerek magas ára miatt az egészségbiztosító pénztár is beleegyezését kell adja. Ez is megtörtént. A receptet ki is írták, következett volna a kiváltás, ami az elkeseredés legmélyebb pontjára sodorta a szülôket.

A volt Hosszú utcában tizennégy, a fôtéren valamennyi, a November 7 negyedbeli összes patikát végigjárták a recepttel, az engedéllyel és a jóváhagyással. Sehol sem szolgálták ki ôket. Mert nincs keret! Egy gyógyszerész még szembenevette az apát. Hogyhogy nem tudja, hogy csak bizonyos kategóriák kedvezményezettek? Például az elme- és pszichés betegek. Az apa mindezt tudja, csak azt nem érti, hogy az epilepsziás fiát, aki szellemileg is súlyosan sérült, miért nem sorolják a pszichés betegekkel egy kategóriába? Vagy ha az egészségügyi pénztárnak nem jut a gyógyszertárakkal való elszámolásra, miért nem létesítenek különpatikát az epilepsziásoknak is úgy, ahogy a cukorbetegeknek is, akik különalapból, különgyógyszertárból jutnak hozzá az életfontosságú gyógyszerhez?

Hány szülô van ilyen helyzetben, hányan nem engedhetik meg maguknak a többmilliós havi kiadást? Sok. Ki figyel oda rájuk, s ki próbál segíteni azért, hogy tortúrájuk ne ismétlôdjék? Akik felelôsnek érzik magukat e kérdésben, álljanak meg egy percre és tegyék magukévá a sorsot. Hogy is esne, ha a gyógyszerész egy mosollyal szolgálna?

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett.

1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált.

1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyûlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetô egyetemi tanára, s 2002- tôl az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem egyetemi tanára is.

1989-tôl az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban elsô elnöke volt. Az ô vezetésével mûködô testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörlésérôl, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhesség- megszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényrôl szóló döntés.

1994-tôl a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja.

Kezdettôl fogva részt vett a Duna mozgalomban. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.

1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelezô tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre- érdemrendet kapott. Német, angol és francia nyelven beszél.

Felesége tanárnô. Két felnôtt gyermeke és kilenc unokája van.

Sólyom László, az ellenzék jelöltje nyerte az államfôválasztást - jelentette be Mandur László, az Országgyûlés elnöke. Sólyom László a kedd délután tartott harmadik fordulóban megszerezte a szavazásban résztvevô parlamenti képviselôk többségének a támogatását. Az ellenzék jelöltje, Sólyom László 185 szavazatot, Szili Katalin pedig 182 szavazatot kapott. Mind a 386 képviselô átvette a szavazólapot, és közülük 17-en azonnal visszaadták azt. 368-an adtak le szavazatot, ezek közül 367 szavazat volt érvényes.

Mandur László bejelentette: a szavazás érvényes és eredményes volt. Így Sólyom László, az Alkotmány rendelkezések szerint 2005. augusztus 5-tôl veszi át a köztársasági elnöki tisztet. A bejelentést követôen a parlamenti patkó jobb oldalán elkezdték énekelni a Himnuszt, amihez egységesen csatlakoztak az ülésteremben tartózkodók.

A megválasztott Sólyom Lászlónak elsôként Mádl Ferenc és Szili Katalin gratulált.

Ezután az ünnepélyes eskütétel következett. Mandur László felkérésére Sólyom László - aki a földszinti páholyból kísérte figyelemmel a történteket - az ülésterem közepére ment, és ott letette az ünnepélyes esküt. Az eskütétel után elôször Mádl Ferenc, a távozó köztársasági elnök, majd Sólyom László mondott rövid beszédet. Az ünnepi esemény végén a jelenlévôk felállva hallgatták meg a Himnuszt.

A köztársasági elnök az alkotmány szerint az egység intézménye, mondta Sólyom László kedden, miután letette az elnöki esküt.

"Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyûlés" - mondta Sólyom László, aki köszönetet mondott az ôt jelölô civil szervezeteknek, az ôt támogató pártoknak illetve az ôt megválasztó Országgyûlésnek.

"Megválasztásomat egyetlen párt sem érezheti kudarcnak: én biztosan nem így érzem" - mondta Sólyom László.

Hozzátette, hogy az ország javára válhat, ha a politikai pártok és a civil szervezetek együttmûködnek.

Ugyanakkor a nemzet egységének megôrzése mellett a megválasztott elnök a nemzet sokszínûségét is meg kívánja ôrizni.

"Az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokszínûségét megôrzi és bátorítja" - mondta Sólyom László.

Az utódjának gratuláló Mádl Ferenc visszaidézte Göncz Árpád öt évvel ezelôtti szavait, aki szerint köztársasági elnöknek lenni embert próbáló feladat.

"Neki kell ôrködnie az államszervezet demokratikus mûködése mellett: súlyos kötelezettség" - mondta Mádl Ferenc. "Sólyom László ... bizonnyal rászolgál erre a bizalomra."

Mádl Ferenc Isten áldását kérte az augusztus ötödikén hivatalba lépô Sólyom Lászlóra.

Gratulálok Sólyom Lászlónak. Nem kudarc, ami történt, hanem nemes vetélkedés volt, a harmadik forduló bárhogyan alakulhatott volna - mondta Szili Katalin a keddi köztársaságielnök-választást követô budapesti sajtótájékoztatón.

"Biztos vagyok abban, hogy azzal a társadalmi támogatottsággal, amit élvezek, a következô idôszakban is lesz alkalmam és lehetôségem a politizálásra" - fogalmazott az Országgyûlés elnöke, aki az MSZP köztársaságielnök-jelöltje volt.

A láthatóan csalódott Szili Katalin kérdésre válaszolva közölte: a történtek után a koalíciós partnereknek elemezniük kell a helyzetet és hozzá kell látni a szükséges következtetések levonásához.

Az alkotmány betûje és szelleme szerint a köztársaság kormánya együttmûködik a köztársaság elnökével, annak érdekében, hogy közös céljaikat, a nemzet szolgálatát és felemelését teljesíthessék - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Sólyom Lászlót államfôvé választó szavazás utáni sajtótájékoztatón.

"Annak útját és módját fogom keresni, hogy ez az együttmûködés minél hatékonyabb legyen" - fogalmazott.

A miniszterelnök gratulált Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság megválasztott új elnökének, aki - mint mondta - kiváló demokrata, nagyszerû hazafi, méltó utóda Göncz Árpádnak és Mádl Ferencnek, és ôre lesz az alkotmányosságnak és a nemzeti egységnek.

Rumsfeld arra kérte a dél-ázsiai térség államait, hogy állítsanak fel munkacsoportot, amely révén együttmûködhetnek Washingtonnal a tengeri rablók, fôként a Malaka-szoros kalózainak semlegesítésében - közölte Tammarak Iszarangura thai védelmi miniszter, miután találkozott amerikai kollégájával.

A kalózkodás növekvô tendenciát mutat a szorosban, amelyen évi 50 ezer hajó halad át, a világ külkereskedelmébe bekerülô kôolaj felével és a világpiacra dobott áru egyharmadával. Elemzôk szerint egy terroristacsapás, amely a szoros lezárásához vezetne, hónapokra megbénítaná a világkereskedelmet, ezért az Egyesült Államoknak komoly érdeke a vízi út védelme. Washington már korábban felajánlotta flottáját a szélsôségesek akcióinak megakadályozására, hangsúlyozva, hogy ez nem sértené a szorossal határos országok szuverenitását.

Az amerikai védelmi miniszter a Thaiföld déli, részben muzulmánok lakta vidékét nyugtalanító erôszakról is beszélt. Tavaly év eleje óta több száz életet oltottak ki a merényletek és a mindennapossá vált lövöldözések. Az alapjában véve buddhista vallású ország déli tartományaiban a mohamedánok vannak többségben, és arra panaszkodnak, hogy hátrányos helyzetbe kényszerítik ôket.

Rumsfeld látogatásával egy idôben, hétfôn jelentette be a thai rendôrség, hogy muzulmán szeparatisták lefejeztek egy buddhista földmûvest az ország déli részén. Ez volt a negyedik ilyen, elrettentô szándékú gyilkosság az ellenségeskedések kezdete óta. A paraszt holtteste egy kertben volt, a fejét pedig kitették egy közeli útra.

Meglehetôsen nagy zavart keltett egész Európában a franciák és a hollandok NEM szavazata, jelezvén, hogy az integráció egy konfliktusokkal és megtorpanásokkal tele folyamat lesz. Ezeken a szavazásokon nem az EU bukott meg, hanem egy alkotmánytervezet, s valószínû, vele együtt az európai szuperhatalom víziója. Úgy néz ki, a kontinens népei (nem kétséges, hogy más országokban is egy népszavazás hasonló eredményt hozott volna) nem akarnak egy államok fölötti államot, kormányok fölötti kormányt és alkotmányok fölötti alkotmányt. Ha mégis továbbra ezt probálnák erôltetni, akkor az integrációval párhuzamosan a dezintegráció is elindulna. Az USA-val példálózni pedig fölösleges, mert az egy egészen más történet.

Mindezek ellenére az európai államokban él a különbözô szövetségek igénye, a földrész egész történelmét végigkíséri, a Déloszi szövetségtôl, Kr.é. 478-tól napjainkig. Egy jól mûködô, igazságos Európai Unióra ma is szükség van, olyanra, amely független államok laza szövetsége, amely fôleg a gazdasági együttmûködésre alapoz, de közös fellépést jelent egyéb területeken is, mint pl. a környezetvédelem, tudományos kutatás stb.

A nagy egyesült Európa helyett az európai államok és népek szövetsége!

A gazdaságilag, etnikailag, politikailag százarcú Európát nehéz egy egységes politikai és gazdasági rendszerbe összerakni, sôt lehetetlen. Persze, magyarázzák nekünk, amit meg lehet magyarázni, de lássuk be, van egy sor olyan folyamat, amit a szakemberek sem láthatnak elôre. Példának okáért meg lehet arra tanítani az embereket, hogyan kell elkészíteni egy pályázatot, hogy kell kinézzen egy uniós normáknak megfelelô tejfeldolgozó kisüzem, de azt nehéz lenne megmondani, hogy érdemes-e most a Kükkülô mentén sok hektárnyi szôlôt telepíteni, a Mezôségen cukorrépa termesztéséhez szükséges gépeket bevásárolni, vagy a Maros mentén nagyüzemû, modern szarvasmarha-tenyésztést beindítani. Hasonló példákat lehetne sorolni a végtelenségig.

Nem kell tehát csodálkozni azon, ha az emberekben aggodalom, sôt félelem is van a nagy várakozáson kívül. Mennyire lehet bizakodó az erdélyi gazda, ha azt hallja, hogy az uniós Magyarországra Brazíliából hozzák a disznóhúst, Kínából a csirkét és Marokkóból a paprikát?

Az átlagember, a köznép (akit az okosak szerint meg sem kellett volna kérdezni, mert nem tudja, mi jó neki!) pedig fél: a keletiek a nyugati áraktól, a nyugatiak a keleti munkaerôtôl. Félnek a piac ellenôrizhetetlen liberalizációjától és fenntartásokkal kezelik az ún. globalizációs folyamatokat. A múlt évek százezreket megmozgató globalizációellenes tüntetései figyelmeztetô jelek voltak, ha egyáltalán figyeltek rá az erre illetékesek. Egyet azonban tud mindenki: a társadalmi feszültségeket nem lehet rendôrkordonnal megoldani. Feszültségbôl pedig van bôven az öreg kontinensen.

A hétköznapi gondokon túl - mint munkahely, lakásfenntartás, életszínvonal, gyermekek jövôje - egyéb is érdekli az embereket: mi lesz anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak sorsa? Van egy nemzeti és egy vallási identitás, ami egyáltalán nem közömbös kérdés az emberek nagy többsége számára. Erre oda kellett volna figyelniük az unió korifeusainak. Kár volt az alkotmánytervezetbôl kiradírozni az európai keresztény hagyományokra való utalást, és kelet-európai nemzeti kisebbségek kérdését is több empátiával és hozzáértéssel kellett volna kezelni.

Ami Romániát illeti: nem hiszem, hogy ez a bukta befolyásolná a csatlakozás idôpontját. Legfeljebb arra lesz jó, hogy másokra kenjük saját mulasztásainkat.

Az EU-ban pedig újra kell gondolni az egész szövetség mûködését, irányvonalát. A mellényt újra kell gombolni!

Valóban Omar Hayssam szíriai-román üzletember szervezte meg Bukarestbôl a román újságírók iraki elrablását - erôsítette meg hivatalosan Traian Basescu államfô hétfôn este Bukarestben a nyilvánosság elôtt.

Az államfô hétfôn elôre bejelentett és a média által egyenes adásban sugárzott rendkívüli sajtóértekezleten megerôsítette: maga Hayssam tervelte ki és szervezte meg Marie-Jeanne Ion újságírónô, Sorin Dumitru Miscoci operatôr, valamint Ovidiu Ohanesian, a România Libera címû napilap riportere elrablását. A negyedik túsz az amerikai állampolgárságú iraki Mohamed Munaf volt, akirôl kiderült, hogy Hayssam cinkostársa volt a túszejtésben.

Az államfô lényegében ismertette a közvéleménnyel a túszdráma minden egyes nyilvánosságra hozható - vagyis államtitkot nem képezô - mozzanatát. Elmondta például, hogy milyen szerepet játszott az információk összegyûjtésében a külügyminisztérium keretében felállított válságstáb, illetve a Cotroceni-palotában létrehozott - a külföldi hírszerzésnek (SIE), a belsô elhárításnak (SRI), valamint a hadsereg és a belügyminisztérium hírszerzô szolgálatának a képviselôibôl álló - elemzô csoport.

Elmondta azt is, hogy a túszok kiszabadításának bonyolult tárgyalási folyamatában hasznosították az Irakban jelenlévô szövetséges erôk titkosszolgálatainak információit, igénybe vették a romániai arab közösség, valamint az iraki muzulmán vallási vezetôk befolyását, illetve az iraki hatóságok segítségét.

Perdöntô újdonsággal azonban nem szolgált az elnök, hiszen a sajtó az utóbbi két hétben sokat írt Hayssam és Munaf szerepérôl. Az ezzel kapcsolatos alapinformációkat erôsítette meg Basescu számos kiegészítô részlettel.

Basescu elmesélte, miként akart Hayssam "túszmentôként" nagy pénzzel kiutazni Romániából, miután tudta, hogy a román igazságszolgáltatás gazdasági bûncselekményekért vádat készült emelni ellene.

Az elnök kitért az ügy váratlan fordulataira is. Például arra, hogy a már kialkudott túszszabadítást többször el kellett halasztani, mert az emberrablók folyton változtatták az átadás helyét és idôpontját. A helyzet azért volt mindvégig forró, mert az emberrablók a román csapatok kivonását követelték Irakból a foglyok életéért cserében. A román fél a tárgyalás során heteken át megpróbált idôt nyerni, különbözô csereajánlatokat is felkínálva (például azt, hogy a túszokat húsz Irakban tartózkodó román katonával váltsák ki).

Az államfô arról is beszámolt, hogy a román antiterrorista különítmények emberei is ott voltak Bagdadban, e városban menet közben sok embert letartóztattak az iraki hatóságok, amelyek ily módon értékes információkkal szolgáltak.

Cintos községhez tartozó Malozsa-völgyi falu. Rég nem járt újságíró errefele. Valahogy kiesett a az érdeklôdés látószögébôl, pedig a megye délnyugati részében fekvô település igencsak megérdemli az odafigyelést. Egyrészt azért, mert tiszta magyar falu, s részünkrôl nagyobb odafigyelést érdemelne, másrészt azért, mert gazdag történelmi múltja is erre érdemesíti, harmadszor pedig azért, mert az elszigeteltség átkával együtt az ittlakók folytonosságot, jövôt szeretnének teremteni maguknak s a következô nemzedékeknek.

Az istvánháziak büszkén jegyzik meg: Orbán Balázs részletesen ír falujukról, amelyrôl ha hiányoznak is a régi idôkbe "felható" feljegyzések, a hiányosságokat pótolják az Estánházi családról szóló, 14. századba visszanyúló adatok, amelyek a falu akkori létezésére utalnak. A "csinos" falucskában szépen fekvô templom ragadja meg az arrajáró tekintetét. A templom igen becses épület, s semmi túlzás nélkül harang van, amelyet Cintos határában földbe ásva találtak, körirata Regina celi letare alleluja 1498 - azaz: Az ég királynôjének tiszteletére.

Jakab Márton gondnok, aki a toronyba felkísért madártávlatból is szemrevételezni a falut, büszkén mutatja az 507 éves harangot, amely nem egymagában, hanem egy kisebb, 1770-ben készült társaságában áll a hívek szolgálatában. A református egyházközség gondnoka tudomásunkra hozza, hogy van még amivel dicsekedni, hiszen értékes darabokat ôriznek és használnak ma is úrvacsoraosztáskor. A féltve ôrzött ládából elôkerül egy 1669-ben készült úrvacsorai tányér, amelyet Bornemissza Anna adományozott, továbbá egy 1691 feliratú tányér, amelyet Kemény Dániel ajándékozott a falunak. Az úrvacsorai pohár is különlegesen szép kehely, 120 évvel ezelôtt Aszalós Györgyné készíttette. Az ezüst, aranyozott tárgyakkal múzeumba illô, arannyal, ezüsttel hímzett kézimunkák, kendôk, terítôk kerülnek elô, amelyeket évszázadokkal ezelôtt is csak a fôúri családok kiváltsága volt használni. Sajnos, az idô kikezdte a kelmét, s komoly restaurátori szakértelemre volna szükség, hogy ezek eredeti formájukban pompázhassanak ismét.

Az 1634-beli elsô templom helyébe 1881-ben épült fel a mai, amely megôrizte rendeltetését: az úr nevében tartja össze a falu református magyarságát. Istvánházán Szépné Magyari Ildikó a lelkész, aki nem lakik a faluban, s a tágas, kényelmes parókia üresen áll. Férje Magyarbükkösön lelkész, így a családnak az ottani papilak ad otthont. A lelkésznô 1995-ben Budapesten végezte a teológiát, és azóta kétéves megszakítással szolgál a 170 lelkes gyülekezetben.

- Örvendetes, hogy az elöregedô faluban 30 gyerek van, s idén három született. Múlt vasárnap is kereszteltek. Ami szomorú statisztika, hogy az elmúlt tíz évben 47 temetés volt, ami a jelenlegi lakosság csaknem egyharmadát jelenti. Egy évtized alatt 25 keresztelô volt és 13-an konfirmáltak. Az istentiszteleteket vasárnap délután 4 órakor tartjuk, pünkösdkor 72-en vettek úrvacsorát, a választójoggal rendelkezôk majdnem fele. A gyülekezet szereti az egyházát, 1990-ben a templomot felújították, 2004-ben járdát öntöttünk, új ablakokat szereltettünk. A nagyobb munkálatokat a holland ruhaadományok eladásából finanszírozzuk. A hívek abból a kevésbôl, amijük van, szívesen adakoznak. 5,6 milliót gyûjtöttünk az ázsiai szökôár áldozatainak, 2,7 milliót a bánsági árvízkárosultaknak, s személyre szóló humanitárius célra is adományoznak. A templomban Takácsi Ignác 1883-ban készült orgonája szólal meg vasárnapról vasárnapra - mondta lelkesen a lelkész, aki ottjártunkkor éppen vallásórát tartott a 12 elemi iskolás gyereknek. Tegyük hozzá: tanítónôjük, Bartha Éva párhuzamosan tanít az egy-négy osztályban. Örömmel nyugtázzák a falubeliek: végre helyben lakik a tanítónô, oda ment férjez, s most már állandó munkaerô lesz a faluban. Hogy a tanítónô szívvel-lélekkel végzi a munkáját, az nyomban az osztályterembe lépéskor kiderül, hiszen sok városi iskola megirigyelhetné a szépen "felöltöztetett", didaktikai eszközökkel teletûzdelt helyiséget.

Egy falu bemutatása kapcsán hajlamosak vagyunk a templommal, az iskolával kezdeni, holott a lelki, szellemi élet csak úgy teljesedhetik ki, ha a falu gazdasága életképes. Életképes gazdaságról viszont itt nemigen beszélhetünk, legfeljebb vergôdô mezôgazdaságról, amelyben kínkeserves munkával próbálják biztosítani a megélhetést.

- Istvánházáról a fiatalok nagy része Marosludasra, Marosvásárhelyre ingázott, ma, az ipar csôdje után mindössze ketten járnak városra. A munkaképes lakosság kénytelen a földmûvelésbôl, állattenyésztésbôl megélni. A mi két fiunk is ezt teszi, mert munkanélküliek lettek. A család 13 hektár saját földön és 25 ha bérelt területen gazdálkodik. De hogy? Százszázalékos kamattal állami kölcsönt vettünk fel 1993-ban, ekkor kezdtük megvásárolni a gépeket, traktort, tárcsát, ekét. A fiúk Sáromberkén elvégezték a traktoristaiskolát. Voltak jó tanácsadóink: Vajda Sándor és Csomóss Attila mérnökök, akik érdemben segítettek. Így sikerült megpályázni egy 210 lóerôs traktort, aztán vettünk egy kombájnt, vetôgépet, mûtrágyaszórót, permetezôgépet, silózógépet, kombinátort, majd fejôgépet. Reggeltôl estig dolgozunk, nincs pénz luxusra, elegáns fürdôszobára, de van amibôl megéljünk - mondta Jakab Mária, aki miközben a gazdaságról beszél, kisunokája cirógatásáról sem feledkezik meg.

A gazdálkodás nehéz, a gazdák az európai uniós követelményekhez próbálnak igazodni, de az átállás roppant költséges. A cintosi polgármesteri hivatal - de a többi se nagyon -, az itt dolgozó három területi mezôgazdasági mérnök nem szolgál információkkal a gazdáknak, nem mondják meg, hogy mit kell tenni. Még arról sem világosítják fel a termelôket, hogy mire kapnak állami szubvenciót és mire nem. Falura nem ér el az információ. A gazdák pedig igénylik a felkészítôket, a tanácsadást, a tájékoztatást.

Istvánháza, a festôi tájon fekvô falu élni akar. Még akkor is, ha a mûút hiánya, az elszigeteltség fokozottan megnehezíti helyzetüket. Vállalják a kínkeserves, nehéz munkát is, csak megélhetésük helyben biztosított legyen, hogy gyerekeiket, unokáikat tovább, munkára taníthassák. Mert a gyerekeknek elemi után ingázi kell, s a buszbérlet ára Marosludasig egy gyereknek 800 ezer lej. Ezt viszont, ha törik, ha szakad, elô kell teremteni.

Kisvárda, Várszínpad, Flórián tér, Mûvészetek Háza. Legutóbbi elôtt régebb sörsátrak az utca teljes hosszában, idén már csak pár tíz négyzetméteren. Ám ezen kis terület színes (és díszes) társaságnak ad otthont minden év nyárelôjén - az immár igencsak hagyományos Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján. Idén a tizenhetedikrôl tudósítunk.

1989-ben kezdôdött, akkor még nyári játékokkal, azóta az egyik legjelentôsebb határon túli magyar színházi seregszemlévé nôtte ki magát az egyhetes rendezvénysorozat, amelyen jó ideje már külföldi szakmabeliek, meghívottak is részt vesznek. És elismeréssel nyilatkoznak róla.

Az idei, június 2-a és 11-e között zajló, díjazásos szemlét a komáromi Jókai Színház II. József címû elôadása nyitotta, majd a temesváriak léptek színre. A Csiky Gergely Színház kortárs darabbal, Parti Nagy Lajos Ibusár címû, zenés-táncos huszerettjével szórakoztatta a nézôket, szakmabelieket egyaránt. Pénteken a Csíki Játékszín lépett fel a Marosvásárhelyi Látványszínház Fesztiválon már látott Madách-fômûvel, éjjel pedig szintén a komáromiak és temesváriak vitték színre a Gazdag szegényeket, illetve Salinger Richard Az írás címû mûvét. A szombati program Örkény István Tóték címû klasszikusával indított a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház elôadásában, majd este kilenctôl a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata mutatkozott be a Tom Jonesszal a Várszínpadon.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vasárnap este lépett színpadra. Janusz Glowaczki Negyedik nôvérét hozta Kisvárdára a vásárhelyi társulat. A helyi közönség remekül szórakozott e kortárs, maróan ironikus, fájó pofonokat osztogató elôadáson, noha az alacsony színpadtér miatt mindössze 4 méter magasra lecsökkentett magasságú díszlet (az eredeti nyolcméteres) és a rendkívülien széles színpad hatása a játékon és koreográfián is érezhetô volt. Ám a fokozott aktualitás (Kisvárda mindössze tizenvalahány kilométerre fekszik az ukrán határtól), a szövegcsavarok és Alexandre Colpacci rendezése fedte az elôbb említett, a színpad strukturális hibáiból eredô hiányosságokat. A szintén hagyományos, déli szakmai beszélgetéseken, amelyeken neves színházi szakemberek vezetésével vitatja meg az egybegyûlt érdeklôdôk serege az elôzô napi elôadásokat, a vásárhelyi produkció megvitatása Karsai György színháztörténész-esztéta vezetése alá került, és igen pozitív visszhangra lelt az értôk és szeretôk körében. Nyilvánvalóan, hibáinak említésével együtt. A díszlet és jelmezek kérdésköre adta a hétfôi vita magvát, a klisé, közhely és ezek szándékolt felhasználása a lényegét, a színészi játék minôségi voltában azonban egyetértettek a beszélgetôk.

Hétfô délután a Kolozsvári Állami Magyar Színház mutatta be Georg Büchner Woyzeck címû, igen megrázó alkotását, este kilenctôl pedig a szabadkai Kosztolányi Dezsô Színház vitte színre a magyar drámairodalom egyik elsô darabját, Bornemissza Péter Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Elektrájából címû fordítását-átdolgozását. Este 11 órakor pedig a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem magyar tagozatának hallgatói mutatkoznak be Kleist Amphitryonjával. A következô vásárhelyi vonatkozású, kisvárdai bemutatóra csütörtökön, illetve pénteken kerül sor: elôbbin szintén a színihallgatók lépnek fel Mrozek Tangójával, utóbbin a színmûvészeti ifjú tanárai mutatják be Schimmelpfennig Az arab éjszaka címû darabját. A fesztiválra természetesen visszatérünk. Kisvárdáról,

Intézményteremtés alapítványi kezdeményezésre

2005. április 29-én a Marosvásárhelyi Bíróságon bejegyezték a Ráth Károly Közgyûjteményi Alapítványt, amelynek fô célja egy marosvásárhelyi múzeum létrehozása, illetve a hajdani Székelyföldi Iparmúzeum visszaállítása, amely a magyar szellemi örökség tárgyi emlékeinek helyes megôrzését és megfelelô bemutatását biztosítaná - hangzott hétfôn az alapítvány székhelyén, az unitárius egyházközség lelkészi hivatalában tartott sajtótájékoztatón.

Bónis Johanna történész-kutató, az alapítvány elnöke, akinek többéves álma valósult meg, elmondta, hogy a bejegyzés másfél évi megfeszített, gyakran eredménytelennek tûnô adminisztratív és jogi ügyintézés eredménye. A bejegyzést a múzeumok létesítésére és mûködésére vonatkozó 2003. évi 311-es törvény tette lehetôvé, amelynek értelmében az egyházaknak joguk van múzeumot létrehozni és mûködtetni. A Ráth Károly Közgyûjteményi Alapítványt, amely a Székelyföldi Iparmúzeum megalapítójának a nevét viseli, az erdélyi magyar történelmi egyházak hozták létre. Az alapító okiratot Csató Béla fôesperes, a Keresztelô Szent János Plébánia plébánosa, Ötvös József fôesperes, a vártemplomi gyülekezet lelkipásztora, Nagy László esperes, a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség lelkésze, valamint Papp Noémi Melinda evengélikus- lutheránus lelkész írták alá. A négy történelmi egyház képviseletében személyesen, illetve az általuk kijelölt világi személyek (Virág György, Berekméri Róbert, Kozma Sándor, Magos György alelnökök) révén vesznek részt az igazgatótanácsban. Az alapítvány ügyvezetôje Soós Zoltán, titkára György Zalán, mindketten fiatal régészek. Munkájukat egy hattagú ellenôrzô testület felügyeli.

Az önkéntesen vállalt tevékenység során az alapítvány tagjai a magyar kulturális örökség összegyûjtését, restaurálását és kiállítások révén való bemutatását tervezi. Az anyaggyûjtés mellett a további cél egy megfelelô ingatlan szerzése, amely a múzeum és az alapítvány székhelyéül szolgálna, és amely minden vagyonával, mûtárgyakkal, történelmi értékû mûkincsekkel együtt az alapítvány, illetve azon keresztül az alapítók (a négy történelmi egyház) közös vagyonát képezné.

- Elsô lépésként a gyûjtést kell megszervezni - hangsúlyozta Bónis Johanna, hogy a történelmi, régészeti, néprajzi és mûvészeti értékek ne menjenek kárba, vagy ne jussanak illetéktelen kezekbe, hisz minden történelmi értéket hordozó tárgy, amely kellô figyelem hiányában elkallódik, az egyetemes kultúra vesztesége is egyben.

Adományozók máris vannak, s az alapítók a kezdeményezésükhöz méltó visszhangra számítanak.

- A következôkben az összegyûjtött anyag számba vételét, tudományos rendszerezését, tárolását kell megoldani, s idôszakonként ki lehetne állítani azt, amíg a gyûjtemény a végleges helyére kerül. Ezt a történelmi egyházak ingatlanjainak a birtokba vételétôl remélik az alapítók.

A felajánlott tárgyak mellett elfogadnak pénzadományokat, s részt kívánnak venni pályázatokon, továbbá egy kereskedelmi társaságot fognak létrehozni, amelynek bevételeibôl a múzeumot támogatnák.

Az ajánlásokat a 0265-268-663, valamint a 0721-655-887-es telefonszámokon várják, az alapítvány bankszámlaszáma: RO 34 PIRB 2800703286001000.

Huszonöt éves érettségi találkozó. Szól a zene a hajón: Zorán, Illés, Fonográf, LGT, Omega-zeneszámok váltogatják egymást, mi meg beszélgetünk, táncolunk, eszünk-iszunk. Egy hajón. Illetve egyáltalán nem véletlenül. Mert hajónk végérvényesen horgonyozik a marosvásárhelyi Víkendtelep vízmedencéjének partján. Akár lebeghetnénk egy Karib-tengeri luxusjachton. De nem. Mi itt hajózunk Marosvásárhelyen, Erdélyben. Talán nem is kívánkozunk távoli vizekre. Most, itt jól érezzük magunkat. Összetart, összefog, szinte összeszorít mindannyiunkat - e kis társaságot - a hajó korlátja. És néhány órára eltûnnek közöttünk a társadalmi státusz elválasztó korlátai. Újra osztálytársak vagyunk, akik voltunk: szorongók a feleléskor és a dolgozatíráskor, fürdôzôk éjjel a Marosban, házibulizók, egyetemi felvételire készülôk. Régi ártatlanok, mit sem sejtôk az érettségit követô "ôsrobbanásról", az életrôl, ami kegyetlenül, könyörtelenül szétszór, mint szilánkokat az ágyúgolyó, hogy majd valahová, valamiként becsapódjunk, lecsapódjunk. De most még néhány óráig együtt vagyunk, kigyúlnak az esti fények a hajó körül, az égen csillannak a csillagok, enyhe-lanyha szellô lebben, még szól a zene, de mindjárt itt a hajnal, mely már üresen találja a termet.

Telenézô

Május 23-27. között tartották Lakiteleken a Huszárik Zoltán emlékére meghirdetett, kistérségi és kisközösségi televíziók VI. szemléjét, a Lakiteleki Népfôiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület szervezésében. A versenyen magyar nyelvû kisközösségek, falvak, kisvárosok televíziói, magánszemélyek mutatkoztak be, "határon innen és túlról", olyan, 2002 után egyénileg vagy csoportosan készített alkotással, amely a korábbi filmszemléken nem szerepelt. Több kategóriában nevezhettek be: krónika (helyi híradó, aktuális közéleti riportmûsor, életkép, sport, portré), korkép (filmtanulmányok a településrôl, filmszociográfia, jövôkép, elemzô dokumentumfilm az ezredforduló helyi valóságáról), mûvelôdés (hagyományôrzés, értékmentés, helyi szokások, helyi öntevékeny együttesek bemutatása), fikciós mûsorok (szórakoztató mûsorok, tv-játék, játékfilm, kísérleti film). A népes zsûri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendezô, tagjai között több ismert személyiség volt, mint dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész, Dobos László író, Gálfalvi György író, Lezsák Sándor országgyûlési képviselô, Lôcsei Gabriella szerkesztô, Marosi Barna író, Peták István elnökségi tag, MTV Közalapítvány Kuratóriuma, Pörös Géza filmesztéta, dr. Szendrô Péter, a Szent István Egyetem alapító rektora, Szörényi Levente, Kossuth- díjas zeneszerzô, Tanos Miklós operatôr-rendezô, Vári Fábián László költô, Xantus Gábor filmrendezô. Erôteljes romániai sereglés jellemezte a szemlét, soroljunk ide néhány alkotót/alkotást: Gödri Ildikó, Bukarest: Egy nap Sáráéknál; Villányi Zoltán, Kirsch Norbert: Nagyvárad; Kristófi család; Kós Anna, Bukarest: Városkép polgármesterrel - Zsombolya; Lepedus Péter, Kolozsvár: Telemeakészítés; Jégmászás; Erdôs Zsigmond, Kolozsvár: Sárkányrepülés; Abodi Nagy Béla festômûvész portréja; Maksay Ágnes, Kötô Zsolt, Kolozsvár: Otthon, a székelyeknél Szabó Gyulával; Spitzer Judit, Kötô Zsolt, Kolozsvár: Esélytelenek az életre; Olimpia Stúdió, Csíkszereda: Esély; Gyergyószentmiklósi TV: Helyi híradó; Sepsiszentgyörgyi Videobox stúdió: Személyes történelem (Ferencz Csaba); Barabás László, Kötô Zsolt, Karácsony Molnár Erika: Farsang farkán; Objektív Televízió Gyergyószentmiklós: Esély; Zsigmond Attila, Gyergyó-szentmiklós: Mire megöregszünk; A gyimesi guzsalyozás; Tófalvi Zoltán, Miholcsa Gyula: Gyimesbükki csoda + Farsang... A döntôbe végül tíz "krónikás" filmet válogatott a zsûri, köztük volt az Egy nap Sáráéknál (Gödri Ildikó), a Nagyvárad (Villányi-Kirsch), a Városkép polgármesterrel - Zsombolya (Kós Anna), a Személyes történelem (Petke László, Ferencz Csaba), a Farsang farkán (Barabás László, Kötô Zsolt), és a Székely Apokalipszis (Becze Zoltán), továbbá bekerült öt portréfilm, hat korképfilm, kilenc fikció és kilenc mûvelôdési témájú alkotás.

Az ötszázezer forintos fôdíjat egy szegedi alkotóközösség vitte el (rendezô Imre Balázs, operatôrök Bálint Csaba, Farkas Arnold, forgatókönyv Fekete Zsuzsa) A legkisebb sziget címû portréfilmjével, amely, ki nem találják, a dévai gyermekotthonról, a szórvány apostoláról, Böjte Csaba ferences atyáról szól. Kétszázötvenezer forintos díjat kapott a szolnoki Skuli Film Kalács címû portréfilmje (Skultéty József és Kovács Barnabás) egy tudományos kutatóról, aki kényszerû "pályamódosítás" következtében - kalácssütéssel keresi a kenyerét, és ôt magát is Kalácsnak hívják vásárlói. A gyergyói Zsigmond Attila A gyimesi guzsalyozás címû filmje a mûvelôdés kategóriában aratott sikert, öregek beszélnek benne fiatal koruk szexualitásáról, az ott egykor dívó elôházasságról (a címnek erotikus a jelentése). Tíz különdíjat osztott a zsûri, egyenként százezer forintos értékben, ezek egyikét a Farsang farkán címû alkotás érdemelte ki, Barabás László, Kötô Zsolt és Karácsony Molnár Erika munkája. Az erdélyi magyar tévénézô számára nem ismeretlenek Barabás László szokásrögzítô filmjei, Alsósófalvától a Sóvidék többi falvain át a Kis-Küküllô, a Nyárádmente, a Mezôség településeit szorgalmasan járó kutatót évtizedek óta ismerôsként köszöntik az emberek mindenfelé. Életét tette erre a munkára, és a szorgos munka gyümölcsei lám, beértek. A farsang farkán-t a Hír Televízió is díjazta. - Tudatos programot követünk - mondja Barabás László - a kutatásban, gyûjtésben; a még létezô marosszéki néphagyományok filmen történô megörökítésében/bemutatásában. Ezidáig tíznél is több néprajzi filmünk készült el a különbözô jeles ünnepek, népszokások alkalmával.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet 2005-ös információs webhelyén, a www.nyar2005.miert.ro címen táborozási lehetôségek tárházát kínálja fel, melynek célja a romániai magyar fiatalok rendelkezésére bocsátani a lehetô legtöbb információt annak érdekében, hogy tartalmas és egyben szórakoztató vakációt tervezhessenek maguknak határon innen és határon túl egyaránt, hogy szervezett formában szórakozhassanak, esetleg képzéseken, építô jellegû tréningeken vegyenek részt.

A projekt célrétege a romániai magyar 10-35 év közötti fiatalok és fiatalosan gondolkodók, kiemelten a középiskolák és a felsôfokú intézmények tanulói, hallgatói. Céljuk azon fiatalok megszólítása, akik nem tagjai ifjúsági és szakmai szervezeteknek, tehát kevés információval rendelkeznek a nyár és az ôsz hasznos, illetve kellemes idôtöltéseirôl.

A honlap fórum jellegû, tehát akkor lesz igazán sikeres, ha nem csupán az érdeklôdôk látogatják, hanem a táborszervezôk is tudomást szereznek róla, és népszerûsíthetik saját rendezvényüket.

A hasznos és kellemes táborozások lehetôségének minél szélesebb körû népszerûsítése érdekében helyi lapokkal valamint internetes portálokkal kötöttek kölcsönös hirdetési megállapodásokat.

A szervezet célja, hogy a romániai magyar fiatalok minél több lehetôségbôl válasszák ki idei vakációjuk programját - hangzott el tegnap délután a programot megnyitó sajtótájékoztatón Csíkszeredában. A Nyár 2005 népszerûsítése az elkövetkezô hetekben Erdély-szerte folytatódik. Az elektronikus úton való népszerûsítéshez is igen sok internetes újság ajánlkozott, ami egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkezô hetekben megsokszorozódik mind a látogatók, mind a táborlehetôségekrôl szóló írások száma.

A weboldal sikerét jelzi, hogy egyhetes próbaüzemelése során, a népszerûsítés megkezdése elôtt mintegy ötszázan látogatták meg.

Az érdeklôdôk jelenleg hatvan táborozási lehetôségrôl olvashatnak részleteket, de a tendencia szerint mind a látogatók száma, mind a táborozási lehetôségek száma ugrásszerûen növekszik.

Jelenleg a lehetô legkülönbözôbb programú és tematikájú táborokról és szabadegyetemekrôl lehet információt szerezni, kezdve a gyerektáboroktól, az önkéntes munkalehetôségeken vagy az alkotótáborokon át, egészen a különbözô fesztiválokig.

A Magyarországon megjelenô Napi Gazdaság folyóirat, valamint a Krónika címû napilap szervezésében, a múlt hét záró napjaiban Turizmus, a jelen és a jövô üzlete Romániában címmel nemzetközi konferencia zajlott Szovátán.

A Danubius Szálloda konferenciatermébe csütörtökön és pénteken elsôsorban a környék turisztikai szakemberei, szállodások, panzióvezetôk, utazási ügynökségek képviselôi ültek be, de érkeztek vendégek az ország távolabbi vidékeirôl is. Az elôadók sora a magyar és román turisztikai ipar vezetô személyiségei közül, illetve a román kormánynak a turisztika területén hatáskörrel bíró tisztségviselôi közül került ki. Az elôadások után a résztvevôknek lehetôsége nyílt konkrét kérdéseket is feltenni az elôadóknak.

A Románia turizmusában fellelhetô kiaknázatlan lehetôségek s a szinte korlátlan fejlôdés perspektívája szinte minden elôadó beszédébôl kisugárzott. A rendezvény programjának összeállításában érezhetô volt a Szováta- központúság, hisz Betegh Sándor, a Danubius Hotels Group vezérigazgatója saját prespektívájukban ismertette a város turizmusának fejlesztési kilátásait, a bukaresti dr. Ionel Romeo Dragan pedig a nyugdíjasok gyógyfürdôturizmus támogatásáról beszélt. Ugyanakkor a turizmus iparára szélesebb kitekintés is nyílt: Jávor Miklós, a Hunguest Hotels Rt. vezérigazgató-helyettese a szállodaipari menedzsment franchise rendszerérôl, Bogdan Stanciu, a Bitsoft vezérigazgatója szállodaipari szoftverekrôl beszélt.

Nagy érdeklôdés kísérte a kormány képviselôinek elôadását, hiszen a turizmus jövôje nagymértékben függ a politikai döntések koherenciájától is. Sorin Crivtonencu, az országos idegenforgalmi hatóság államtitkára a turizmusstratégiát ismertette, Borbély László megbízott miniszter pedig arról szólt, hogy - ha már 2005-ben ez nem lehetséges - 2006-nak az infrastruktúra évének kell lennie, különben Románia lépéshátrányba kerül, nem csupán a turizmus, de az egész gazdaság terén.

Hogy mások hogyan csinálják, abba dr. Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. romániai kirendeltségének igazgatója engedett betekintést Nyitott kapuk a magyarországi turizmusban címmel, míg hogy ki segít a vállalkozónak, az a támogatások rendszerét részletezô elôadáspanelbôl derült ki, amelynek keretében Szabó Sámuel a Sapard- program vonatkozó apektusait, Ilyés Szabolcs pedig az egyéb pályázási lehetôségeket ismertette. Akinek pedig már van a turisztikai beruházáshoz pénze, annak Kálmán Péter, az Óbuda Újlak Rt. igazgatója adott hasznos tanácsokat.

A konferencia a turistaszervezés módozatait taglaló kerekasztallal zárult.

(bálint)

Sajtótájékoztatót tartott a múlt hét végén a Magyar Kereskedelemi Iroda bukaresti székházában dr. Szanyi Tibor, a GKM politikai államtitkára és dr. Eszes Gábor miniszteri biztos.

Dr. Szanyi Tibor örömét fejezte ki, hogy egy olyan delegációval jött Bukarestbe, amely az elmúlt évek egyik legerôsebb gazdasági küldöttsége. Közel másfél hónapja írt alá a két szaktárca egy gazdasági együttmûködési megállapodást - ez láthatóan élénkülést hozott a vállalati kapcsolatok erôsödésében. Ebben a témában júliusra van beütemezve az, hogy ülésezzen a megállapodás alapján létrejött vegyes bizottság, amely a következô idôszak prioritásait is fogja rögzíteni. Az év nagy eseménye az ôszi közös kormányülés lesz, és a mai alkalom is azt a célt szolgálja, hogy a napirend vonzó legyen - mondta Szanyi.

A Markó Béla államminiszterrel folytatott megbeszélésen átfogóan értékelték az aktuális folyamatokat, megállapítva azt, hogy az elmúlt hónapokban hihetetlen lendülettel fejlôdtek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. A felek egyetértettek abban, hogy a közeli napok francia és holland fiaskói azt is magukkal vonják, hogy az európai politikai együttmûködés ideiglenes zavargásainak ûrjét a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kell kitöltse. Gazdaságstratégiailag nézve ez a két ország a központja annak a hihetetlenül szép és érdekes folyamatnak, amit úgy nevezünk, hogy az európai gazdaság új motorja - hangsúlyozta az államtitkár. Folyamatosan át kell értékelni az infrastrukturális koncepciókat, így elsôdleges fontosságúvá válik az, hogy a két ország infrastruktúra-hálózatai minél több ponton találkozzanak. Ilyen körülmények között fontos, hogy Debrecentôl magyar vonalon is továbbmenjen az autópálya, ahhoz, hogy a román utakra lehessen csatlakozni. Ugyancsak Debrecenre nézve felértékelôdik a Debrecen-Nagyvárad vasútvonal is.

Tárgyalásra került sor Nagy Zsolt távközlési és információtechnológiai miniszterrel, ahol fontos téma volt az, hogy a technológiai együttmûködést szorosabbra kell fogni, fôleg most, amikor a telefonszolgáltatás tekintetében komoly fejlesztés elôtt áll Románia. Ugyancsak tárgyalási témát képezett az egyetemek közti együttmûködés is, a képzés-, kutatásfejlesztés területén.

A Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszterrel tartott találkozón a felek leszögezték, hogy a települések vízzel való ellátásába a magyar cégek szívesen bekapcsolódnak.

Demeter Attilával, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárával a felek áttekintették azt, hogy többek között a delegációban részt vevô cégek hogyan tudnának példásan részt venni a privatizációs folyamatokban és gazdasági kapcsolatokban.

Magyarország csatlakozási felkészítési segítségét kínálta fel újra Románia számára Csutak Istvánnak az Európai Integrációs Minisztérium államtitkárával folytatott megbeszélésen. Nagyfokú realizmus jellemzi a román politikusokat ebben a témában - állapította meg a magyar államtitkár, aki a beszélgetésen konkrét példákat is bemutatott a Magyarország által elkövetett hibákat illetôen. Például meglehetôsen sokáig halasztódott az intézményfejlesztés. Romániának viszont e téren is még másfél éve van a hiányzó mûveletek elvégzésére. Ez egy olyan fejlesztési folyamat, ami nem áll le, egy olyan tanulási folyamat, ami vonatkozik az összes európai országra. Ezért van szükség hozzáértô szakemberekre, akik érthetô, világos megnyilvánulások által a tömegek számára érthetôvé tudják tenni az európai rendszert.

Korodi Attilával, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkárával való találkozón elhangzott az, hogy Romániának is nagymértékû környezetvédelmi munkája van, az EU elkövetkezendô tíz éve errôl és a szakterületi technológiák fejlesztésérôl fog szólni - itt pedig a két országnak hihetetlenül sok közös lehetôsége van. Amikor környezetvédelmi értelemben Románia és Magyarország összefog - Brüsszel is támogatja azt.

A gazdasági súlypont lényegesen ebbe a régióba fog áthelyezôdni, és itt a 21. század hajnalán, a gazdasági életet egyre inkább az innováció, a nagy hozzáadott érték, a tudásalapú tevékenységek fogják meghatározni - mondta dr. Eszes Gábor miniszteri biztos. Informatika témájában a magyarországi cégek összeállítottak egy olyan szolgáltatáscsomagot, amely innovatív elemeket tud kínálni. A román cégek fôleg biztonsági megoldásokban világhírû vállalatok, és tény az, hogy a két ország kínálata tökéletesen kiegészíti egymást - mondta Eszes Gábor.

A nyilvánosság elôtt sikerült eltitkolni, illetve nem a köz tudomására hozni, hogy a múlt héten a megyénkbe látogatott az Európai Unió szakküldöttsége, amely felmérte néhány tej- és húsfeldolgozó vállalkozás termelési körülményeit, az uniós követelmények szerint ellenôrizték a termelési adottságokat. Szúrópróba alapján nagyon szigorú ellenôrzést végeztek az egységekben, de ezúttal a méltatás mérlegére került a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság is. Dr. Rusu Ioant kértük arra, hogy ismertesse, mi is történt.

- A múlt héten kedden fogadtuk az Európai Unió TAIEX (szaktanács-adó és információs hivatal) öt ellenôrzô szakemberét. A fejlesztési programok alkalmazásának szakaszait ellenôrizték alaposan, körültekintôen. Kedden reggel bemutattam az állategészségügyi igazgatóság tevékenységének szervezési felépítését. Ezután a megalakított ellenôrzô csoportok meglátogatták a marosvásárhelyi és a segesvári vágó- és húsfeldolgozó, valamint két tejfeldolgozó egységet, az Indlactót és a Theréziát. A harmadik munkacsoport két szárnyasvágó és - feldolgozó vállalkozást ellenôrzött. Az elôzetes értékelésre kedden este került sor. Majd pénteken, Bukarestben a kormány állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatalában értékeltük ki az országos szinten végzett felmérés eredményeit. Maros megye mindenféle szempontból elismerésben részesült, az ország más megyéihez viszonyítva dicséretben is. Természetesen nagyon sok még a tennivaló megyénkben is. Az ellenôrzött tejfeldolgozó egységek megfelelnek az uniós fejlesztési követelményeknek. A szakemberek kifogásolták a termelôk által szállított tej minôségét, a fejés, a szállítás higiéniáját. Ez bizony fogas kérdés, gondoljunk csak arra, hogy a tejfeldolgozók 28.000 termelôtôl veszik át a tejet. Mi a teendôje az igazgatóságnak, más hatóságoknak, intézményeknek, a tejfeldolgozóknak? Átnevelni a tejtermelôket, arra buzdítani, hogy a tejtermelési körülményeket radikálisan változtassák meg. Nem lesz könnyû feladat, különösen, ha szem elôtt tartjuk, hogy nagyon sok gazdaságot idôs emberek tartanak fenn! Már most számíthatunk arra, hogy sokan kiesnek a felvásárlási hálózatból, és akkor a tejet csak otthon használhatják fel. Ugyanis a feldolgozók egyre szigorúbban ellenôrzik a beszállított tej minôségét.

- Az elsô ellenôrzés csak szorongásra vagy elégtételre is rávilágított?

- Ismétlem, nagy feladatok megoldása elôtt állunk. De azért van remény. Hiszen a megyében 20 tejfeldolgozó mûködik, ebbôl kettô az EU- minôsítésû A kategóriában, 16 a B kategóriában, amelyek már ma garantálják, hogy 2006 végéig megvalósítják azokat a követelményeket, amelyeket az unió elvár. És ezeknek az egységeknek megvan a lehetôségük a továbbfejlesztésre 2009-ig, amikor felléphetnek az A kategóriába, ami azt jelenti, hogy az EU-piacon is értékesíthetik termékeiket. Kettô sajnos nem nyújtott be fejlesztési programot, ezért bûrmikor leállítható tevékenységük

- Az igazgatóság számára vizsgaként könyveli el a látogatást?

- Kemény vizsgaként, de elismerésben is részesítettek. Más megyékhez viszonyítva példaként említették intézményünket. Nem jellemzô rám a dicsekvés, ezért elmondom azt is, hogy gondjaink vannak az állat-közegészségügyi szolgáltatásokban. Különben ez országos szervezési probléma. Az uniós ellenôrök is egyetértettek azon észrevételemmel, hogy az élelmiszerbiztonságot megyeszinten az állami közegészségügy vigyázza felül, míg országos szinten az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Ezen mielôbb változtatni kell!

Hogyan zajlott a brüsszeli szakemberek gyakorlati ellenôrzése? A kérdésre a mezôpaniti Therézia vállalkozás vezetôje, Bartha Márton válaszol holnapi lapszámunkban.

Kilyén Attila

Befektetési lehetôségek a Székelyföldön

Május elején Debrecenben a magyarországi Expeditus vállalkozásfejlesztési alapítvány a megyei önkormányzattal együtt gazdasági fórumot szervezett. A rendezvényen jelen voltak magyarországi és erdélyi vállalkozók, önkormányzati képviselôk. A román kormányt Borbély László miniszter képviselte. Lapunkat a tanácskozásról Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tájékoztatta.

A gazdasági kimutatások szerint Erdélyben a külföldi beruházók listáját nem a magyarországiak vezetik. Osztrák, holland és török cégek állnak az élen. A gazdasági fórum egyik célja az volt, hogy a kapcsolatteremtés mellett minél több lehetôséget keressenek arra, hogy a magyarországi befektetôk, elsôsorban Erdélyben alapítsanak cégeket vagy leányvállalatokat. A tanácskozáson jelen levô magyarországi üzletemberek kifejtették, annak ellenére, hogy az anyaországiak és a kisebbségben levôk közötti kötôdések elhárítják a nyelvi, kulturális akadályt, mégsem vállalkoznak szívesen Erdélyben. Még mindig túl nagy a bürokrácia és a korrupció, a tulajdonviszonyok sem rendezettek. Bár némi javulás e téren is tapasztalható. Jelenleg Romániában elônyös hitelekhez lehet jutni, a bank- és a vámrendszer is gördülékenyebben mûködik, olcsó és jól képzett a munkaerô - ez utóbbi lehet vonzó a külföldi vállalkozóknak.

Többen viszont az infrastruktúra hiányáról, a rossz utakról panaszkodtak. A felszólalók megfogalmazták az észak-erdélyi autópálya elkészítésének igényét, s az is elhangzott, hogy a marosvásárhelyi repülôtér revitalizálása is a vállalkozókat segítené.

A romániai résztvevôk részérôl elhangzott, hogy elvárták volna, ha a magyar állam határozottabban segíti azokat a hazai vállalkozókat, akik határon túli magyarok által is lakott területeken akarnak céget alapítani, mûködtetni. Folyamatban van a Szülôföld alapprogram kidolgozása, de jelenlegi állapotában még nem elég világos, hogy mit is akarnak ezáltál - mondták többen. Hivatalosan még nem hirdette ki a programot a magyar kormány. Konklúzióként elhangzott: a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, hiszen Magyarországon is a gazdasági vállalkozások 80%- át teszik ki ezek a cégek. Románia elôcsatlakozási idôszaka még kínálhat olyan pénzügyi, befektetôi lehetôségeket, amelyeket az EU-tagállam Magyarország már nem vehet igénybe. Ezeket a lehetôségeket kell a jövôben keresni, s elérni azt, hogy minél több szakágban dolgozó cégvezetô találkozzon s összefogjon azért, hogy elsôsorban a határon túli magyarok gazdasági potenciálja növekedjen, hiszen ez lehet egyik alappillére a szülôföldön maradásnak is.

(vajda)

Olyan betegség, akár a többi enyhe vagy súlyosabb kimenetelû testi-lelki "nyavalyánk". Ennek ellenére még ma is, amikor jó esélyei vannak a gyógyulásnak, egyfajta negatív misztikum övezi. Amikor a rákról hall, az átlagemberben az ellenérzés, a félelem kerekedik felül, ami bizonyos esetekben jogos, hisz agresszív formájában a betegség egyenlô a halállal. Az idôben történô kezelés nyomán, ha az érintett személy akar és tud is harcolni a felépüléséért, a daganatos megbetegedések egyes típusai legyôzhetôk.

Ezzel a céllal jött létre és mûködik eredményesen a Caritas szervezet égisze alatt a Kéznyújtás csoport, amelynek tagjai hetente egyszer gyûlnek össze a volt Vörösmarty (Marasti) utca 13. szám alatti kellemes, barátságos székházukban. - Öt-hat taggal indultunk, ma 15 rákkal mûtött hölgy vesz részt a kétórás csoportterápián - tudjuk meg Kulcsár Borbála gyógypedagógustól, a Kéznyújtás irányítójától.

- Lelki támaszt nyújtó, terápiás csoport vagyunk, egymás felkarolása, segítése, erôsítése, a tapasztalatok átadása a legfontosabb számunkra. Elvileg nemtôl függetlenül fogadjuk a tagokat, de jelen pillanatban csak hölgyek járnak az összejöveteleinkre - teszi hozzá.

Egy szerda délután csinos, elegáns, magabiztosnak tûnô, kedélyes asszonyokkal ülök egy körben. Ha az utcán találkoznék velük, eszembe sem jutna, hogy milyen megpróbáltatásokon estek át, hogy az elkeseredés mennyire mély bugyrait járták meg. Hogy sokan közülük átélték a mûtét, a megcsonkítás, majd a kemoterápia minden kellemetlenségét, és hosszabb vagy rövidebb ideig tartó lelki összeomlás után talpra állva a túlélést, az életet választották.

Hogy mi adot erôt, hogy mennyire állt melléjük a család, vagy kinek omlott össze a korábbi élete, futott zátonyra a házassága, hogy miképpen tudták átvészelni ezt az anyagilag is rendkívül nehéz idôszakot, hogy milyen mértékben tudták megôrizni korábbi életvitelüket és mit jelentenek ma egymás számára - ilyen és hasonló kérdésekrôl esett szó a délután folyamán. A beszélgetés végén pedig ismerôsként váltunk el, még akkor is, ha talán az utcán a legközelebbi találkozáskor nem fogom tudni, hogy ki az, aki közülük rám köszön. A tönténetükbôl kibontakozó küzdô ember, a saját elesettségében is elsôsorban a családját óvó-féltô asszony emléke azonban megmarad.

- Hogyan lehet tudomásul venni a diagnózist, milyen volt az elsô pillanat?

- Zuhantam. Azt éreztem, hogy már nem az vagyok, aki voltam. Amikor Kolozsváron megmondta az orvos, hogy emlôrákom van, felálltam a székrôl és kimentem. Mai napig sem tudok napirendre térni, nem tudom elhinni, hogy rákos vagyok, hogy miért pont velem történik mindez (B.).

- Annyi végzetes kimenetelû betegség van, miért más az, ha valakirôl kiderül, hogy rákos?

- Azért olyan sokkoló, mert az emberek azt hiszik, hogy ez egyenlô a halállal. Telefonon közölték velem az eredményt, s mai napig azon csodálkozom, hogy a magas vérnyomásom ellenére nem kaptam agyvérzést. Amikor meghallottam, hogy rákos vagyok, tudtam, hogy tovább kell lépni, hogy kezembe kell vennem a sorsom, és küzdenem kell minden eszközzel a gyógyulásért (I.).

- Meghaltam abban a pillanatban, de a következôben már azt éreztem, hogy harcolok az életemért, a gyermekeimért. A mûtét másnapján gyengén, bekötözve már a betegtársaimon segítettem. Utána én is "összeestem", idegileg kikész&uum