|
LVII. évfolyam 125. (16001.) sz. |
2005. június 1., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A Budapesti Vízmûvek Rt. továbbra is segítséget kíván nyújtani az árvíz sújtotta területen élôk ivóvízellátásában, ezért kedden újabb öt vízmûves szakembert küldött Temes megyébe - közölte Péterffy Gábor, a vízmûvek sajtószóvivôje kedden az MTI-vel. Több mint egy hete érkezett Öregfaluba a Vízmûvek elsô, 11 tagú segélycsapata, amely az általuk vitt víztisztító gépsor segítségével négy település ivóvízellátását oldotta meg.
Az Azomures Rt. vezetôsége a tegnap a karbantartó mûhely 70 alkalmazottjának nyújtotta át az elbocsátási értesítést.
Maria Dandarau, az Alternativa 2002 Azomures Szakszervezet elnöke elmondta, a határozat törvénytelen, mivel az Azomures vezetôsége februárban terjesztette elô a tömeges elbocsátásra vonatkozó tervezetet, s annak gyakorlatba ültetésére 45 napos hatályt szabtak meg. A tervezet szerint április 17-ig bocsáthatták volna el a karbantartó részlegen dolgozókat. A tegnaptól 70 alkalmazott (vízszerelôk, üvegesek, szigetelôk, kômûvesek, ácsok) maradt munka nélkül. Dandarau véleménye szerint az a legsúlyosabb, hogy a vegyipari kombinát most már egyetlen szerelô nélkül maradt, ellenben az irodai személyzet az Azomures alkalmazottainak 20 százalékát teszi ki. "Átszervezésrôl, a munka hatékonnyá tételérôl beszél a vezetôség, s közben megfontolatlan, logikátlan leépítéseket eszközöl" - nyilatkozta a szakszervezeti vezetô.
Tegnap hét napirendi téma megvitatására hívták össze a Megyei Konzultatív Tanácsot, ezek között szerepeltek az egészségüggyel, rendôrséggel, oktatással és szakmai átképzéssel kapcsolatos problémák. Az intézményvezetôk többsége a jelentés felolvasása után komoly "fejmosásban" részesült mind a prefektus, mind a megyei tanácselnök részérôl, és egyes polgármesterek sem úszták meg dorgálás nélkül.
Az ostor a legnagyobbat a megyei egészségbiztosítási pénztár gazdasági igazgatóján csattant, aki megpróbálta adatokban érzékeltetni a pénztár idei költségvetését, és elmondta gyakorlatilag mindazt, ami nem titok: hogy a biztosító kevesebb pénzt kapott az igényelt összegnél, hogy még annyi pénz sem áll rendelkezésükre, mint tavaly, hogy bizonyos szolgáltatásokra (elsôdleges orvosi ellátás, járóbeteg-rendelés, fogászati járóbeteg-rendelés, egészségügyi programok, otthoni gondozás) jutott kellô összeg, ám másokra (kórházi szolgáltatások, fizikoterápia, sürgôsségi ellátás) nem. Ciprian Dobre prefektusnak észrevehetôen jó elôre elôkészített kérdése volt csupán az igazgatóhoz: mennyit kapott a SMURD és mennyit a megyei mentôszolgálat? Kiderült, hogy utóbbi tízszer annyit, közel 60 milliárd lejt kapott a rohammentô- szolgálathoz képest. A prefektus tudni akarta a pénz elosztásának kritériumait, mivel "a mentôkocsik nem repülnek", és érthetetlennek nevezte azt a diszkriminációt, miszerint a leosztott pénz a SMURD-nak márciusig, míg a Mentôszolgálatnak júniusig elegendô. Azoknak az alkalmazottaknak, akik a fenti módszerrel megállapították az összegeket, felelniük kell - jelentette ki. Ciprian Dobre láthatólag nem vette szívesen a közegészségügyi igazgatóság vezetôjének, Brânzaniuc Klárának a hozzászólásait, aki elmondta, hogy több ízben is jelezték a minisztériumnak a hiányos költségvetés miatti gondokat, és a megoldást Bukarestbôl kell várni, hiszen a pénztár csak azt oszthatja el, amit az országos biztosító átutal.
A megyei szakmai átképzési ügynökség vezetôje, Farcas Reghina sem fejezhette be "elôadását". Lokodi Edit megyei tanácselnök azon kérdésére, hogy létezik-e a megyében egy szakmai képzési központ, és bizonyos szakmák oktatására van-e lehetôség, az igazgató kifejtette, hogy bizonyos szakmák iránt igény ugyan van, de azoknak a cégeknek, amelyek a szakmai képzést biztosíthatnák, nincsen akkreditálásuk. Lokodi Edit formálisnak nevezte az igazgató jelentését a prefektus pedig felszólította Farcast, hogy a felelôsséget ne hárítsa másokra, hanem "gondolja újra" a szakmai képzési tanfolyamok rendszerét a reális szükségletek figyelembe vételével. Mintha rajta múlna, tehetjük hozzá a feltûnô számonkérôsdiben.
Somesan Stefan fôtanfelügyelô a beiskolázásról beszélt, a VIII. osztály után az oktatásból kimaradt tanulókat említette, ám ô sem úszta meg a prefektusi és tanácselnöki kérdéseket. A polgármesteri hivatalok mellett mûködô rendôrségek megszervezésérôl Valer Ujica megyei rendôrfôfelügyelô-helyettes beszélt, ismertetve a vonatkozó törvénykezést, ôt inkább a jelen levô polgármesterek kérdezték arról, hogy mibôl fogják biztosítani a megalakuló közösségi rendôrségek alkalmazottainak fizetését. A turizmusfejlesztés kapcsán Lokodi Edit ismét felrótta a polgármestereknek, hogy nem juttatták el az általa hónapokkal ezelôtt kért adatbázist, végül pedig a Katasztrófaelhárító Felügyelôség vezetôje kérte az önkormányzati vezetôket, hogy krízishelyzetben tájékoztassák a felügyelôséget, nem úgy, mint az Havadtô esetében történt, ahova a prefektus és a felügyelôség emberei hamarabb kiérkeztek, mint a község vezetése, és ahonnak nem kapták meg a reális információkat, hiszen, miközben házakat öntött el az ár, a községi rendôr azt állította, hogy "csak az úton van egy kis víz".
A közvélemény-faggatás évadját éljük. Mindenfélérôl kérdezôsködnek a rangosabbnak vagy kevésbé rangosnak látszó, esetleg teljesen ismeretlen közhangulat-méricskélôk. Hitelességük a hiteltelenségükben van, hiszen az errôl-arról alkotott véleményünk után kutakodók felmérései közötti ellentmondásokból kiderül, ki merre és kinek a szekerét tolja- húzza. Azét persze, aki fizet, s arra, amerre a megrendelô szívesen látná magát pozícionálva a politikában s a piacosított közéletben. Az egyre bizonytalanabb jövô, a lehetetlenebbnél lehetetlenebb alternatívák miatt élezôdik a verseny, biztos befutóra szavazni egyre nehezebb.
A szóban forgó felmérések láthatóan kettôs funkciót töltenek be, egyre nyilvánvalóbban az ön- és közszédítés eszközei. Minden közvélemény-kutatás ugyanis annyit ér, amennyit elhiszünk belôle. Azt tudjuk meg tehát, hogy milyen aktuális illúzióban kell ringatnunk magunkat, s kell ringatniuk magukat a pártoknak. Végül is nem sikerül, mert minden felmérés nélkül tudjuk, hogy a közvélemény józan eszû akkor is, ha úgy tesz, hogy beveszi a szédítést. Már csak ezért sem mennék ehelyt bele a "mi mennyi" latolgatásba. Inkább azon szórakozom el, hogy az önmagára sokat adó Nyílt Társadalomért Alapítvány méricskélôit ezúttal a "boldogság- indexünk" érdekelte. Az amúgy semmi értelme kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy honfitársaink 6 százaléka nagyon boldog, 49 százaléka "eléggé" boldog (hogy mihez képest elég, nem derül ki). A többi, boldogtalan, leszámítva azt az 1 százalékot, aki, akárcsak Bálám szamara, halálra vajúdja magát a határozatlanságban. Kész boldogtalanság.
Mármost ebbôl az egyszerû ábrából könnyen levezethetô, hogy a többség (56%) valamiféle drogfüggôségben szenved. A boldogsághormon-túltengés pedig annak ellenére következett be, hogy hétköznapjaink kicsorduló siránkozásban telnek. Mitôl lehet hát mégis boldog a nép többsége? Talán attól, hogy csupa hétköznapi gondja-baja van. Bizonytalan a megélhetése, de már beleszokott. A klasszikus mondás szerint: a ló s az eb beledöglik, az ember megszokja. A mindenféle kiszolgáltatottságot rutinosan viseljük már el, hivatali packázás, hatósági zaklatás, oda se neki. Zavartalanul mûködik a kiskapus rendszer, minden megoldható, elintézhetô, túl lehetünk rajta, ha tudjuk, hol, merre nyílik az ajtó.
Boldogok ellenben kétségtelenül attól lehetünk, hogy a sors nagy többségünket megkímélte a gazdagságtól, a vagyonfüggôségtôl. Ami minél nagyobb, annál nagyobb boldogtalanság forrása. Boldogok lehetünk, hogy legfeljebb amolyan hétköznapi irigykedések vesznek körül. Mert, ha teszem azt, gyárakat, földeket meg egyebeket birtokolnánk, mindjárt támadna mohó irigység s szándék annak megszerzésére. Elég a gyanút elhinteni, hogy amink van, tisztességtelen eredetû, s máris nyakunkon a rendôr, az ügyész, a finánc, s a jogállam nálunk honos, amúgy trehány és felületes rendszere szakad a nyakunkba. S tovaillannak a csodaautók, villák, a sûrûn pergô profit, helyette boldogtalanul üldögélhetnénk a patkányoktól hemzsegô rendôrségi cellában. Amíg az érdekszövetségek bonyolult mechanizmusai ki nem szabadítanak. Ha csak ugyanazok az érdekszövetségek nem szántak eleve áldozati báránynak. Hát nem kész boldogság az ilyesmit elkerülni? Nem vitás, boldog akarok maradni!
Közel két tucat erdélyi település után május 31-én Bukarestbe érkezett az EU házhoz jön címû, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását elôsegítô konferenciasorozat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szervezésében tartott rendezvény ezúttal román és magyar kormányszintû részvétellel zajlott.
A konferenciát az RMDSZ gazdasági ügyvezetô alelnöke, Kerekes Gábor nyitotta meg, aki a díszvendégek bemutatását követôen kiemelte: a képzéssorozat állomáshelye - a bukaresti World Trade Center - is jelzi, hogy Magyarország kész megosztani egyéves uniós tagságának tapasztalatait Romániával.
A felszólalások sorát - díszvendégként - Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyitotta meg. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a romániai magyarok számára rendkívül fontos Románia belépése az Európai Unióba, és úgy értékelte, hogy kormányzati szerepvállalásával az RMDSZ aktívan hozzájárul az ország integrációs folyamatának felgyorsításához. A magyarországi vendégeket üdvözölve Markó egyben megköszönte Magyarország segítségét e folyamat elôsegítésében. "Meggyôzôdésem, hogy tanulnunk kell az Unióhoz csatlakozott tíz kelet-közép-európai ország tapasztalataiból, ebben a térségben nagyon fontos a szolidaritás" - mondta Markó.
A GKM-et képviselô Gilyán György államtitkár vázolta azokat a félelmeket, amelyet Magyarország uniós csatlakozását elôzték meg. Ezek sorában többek között az uniós áruk dömpingjét, a kis- és középvállalkozások csôdjét említette. "Uniós tagságunk egy évének semmilyen drámai fejleménye nem volt, nem is lehetett, e félelmek alaptalanoknak bizonyultak" - fejtette ki Gilyán, aki hangsúlyozta, az uniós csatlakozásoknak szinte kizárólag pozitív hatásai voltak Magyarország gazdasági életére. Az államtitkár beszámolt a határon túli magyar kis- és középvállalkozások támogatásának különféle eszközeirôl is, kiemelve az EU házhoz jön képzéssorozat jelentôségét e cél megvalósításában. A román kormány részérôl Eugen Ovidiu Chirovici, a romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke számolt be az általa vezetett intézmény tevékenységérôl; felszólalását Ioan Mintas alelnök, illetve Cristina Muset igazgató a romániai gazdasági élet adataival egészítette ki.
A konferencia délután szekciós munkával zárult.
Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor hétfôn politikai nyilatkozatban tette szóvá, hogy az RMDSZ frakció részérôl több mint egy éve benyújtottak két törvényjavaslatot, melyek a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítását hivatottak elôsegíteni. Mindkét javaslat elnyerte a támogatását, gyakorlati alkalmazásukra azonban azóta is hiába várunk.
A szenátor az özvegyi, azaz a túlélô házastársnak járó havi támogatást említette. Még az elôzô törvényhozás idején kezdeményezték, hogy a nagyon kis nyugdíjjal rendelkezô, egyedül maradt házastárs elhunyt párja nyugdíjának a felét kitevô megélhetési támogatásban részesülhessen. Az elfogadott és érvénybe lépett törvény elôírásai szerint a juttatás a másik nyugdíjnak végül csak a negyedét teszi ki. Ám ehhez sem juthatnak hozzá a jogosultak mindaddig, amíg a Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium közzé nem teszi az alkalmazásra vonatkozó rendelkezéseket. További feltétel még a nyugdíjak átszámításának a befejezôdése, melyre nézve határidô megszabását kértük a kormánytól, amire azonban, sajnos, még nem került sor.
- Hat hónapja már, hogy érvényben van ez a törvény. A sok rászorult nyugdíjasnak azonban még mindig semmi haszna belôle. Gondolom, hogy mindannyiunk, az összes szenátor nevében igényelhetem a kormánytól és az illetékes minisztériumtól, hogy tegyenek eleget a rájuk háruló kötelezettségeknek - jelentette ki végül az RMDSZ szenátora.
SUCEAVA, május 28. (MEDIAFAX) - Elsôként a Bukarestet Temesvárral összekötô autópálya készül el, jelentette ki szombaton Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Hozzátette, a következô a Brassó- Bors autópálya lesz, "a lehetôségek függvényében", ezt követôen a Moldovát az ország déli részével összekötô autópálya építése kezdôdik el.
A miniszterelnök Suceaván kifejtette, megoldást keres arra, hogy a privatizációból befolyó összegeket infrastrukturális munkálatok finanszírozására fordítsák.
"Idei terveink között szerepel az utolsó két, állami tôkével mûködô bank, a Román Kereskedelmi Bank és a Takarékpénztár privatizálása. Örömmel mondhatom, hogy a két pénzintézet magánosítása iránt rendkívül nagy az érdeklôdés a nagy európai bankok részérôl. Feltételezhetjük, hogy ezekbôl a privatizációkból jelentôs összegek folynak be. Jelenleg azt próbálom megoldani a kormány keretében, hogy megoldást találjunk arra, hogy a privatizációból származó összegekbôl ne kizárólag a küladósságot finanszírozzuk, mint eddig, hanem próbáljunk nagyobb lehetôségeket biztosítani az infrastrukturális beruházásoknak. Ennek érdekében megpróbálunk létrehozni egy országos befektetési alapot, amelyen keresztül a nagy infrastrukturális beruházásokat finanszíroznánk" - mondta Tariceanu.
A kormányfô elmondta, elsôként a Temesvár- Bukarest autópálya készül el, amelynek építése a '90-es évek elején kezdôdött, majd a lehetôségek függvényében elkészül a Brassó-Bors autópálya, aztán elkezdôdik a Moldovát az ország déli részével összekötô sztráda is a IX-es folyosó mentén.
"Der Sekler ist ein DOPPELUNGAR" - mondotta volt egykori némettanárunk, R. L. osztályfônöki órán, még a háború küszöbén. Vagyis, hogy "a székely - az kétszeresen magyar". S elhangzott ez a nagyenyedi Bethlen kollégium fôgimnáziumának nehéz idôket megélt falai között. Mily alkalomból fogalmazódott meg akkor az említett vélekedés? Azon okból, hogy az idô tájt is parancsoló szükségszerûségként állítódott elénk a nemzet lelki egységének megôrzése, miközben Európa politikai térképe a szétszaggatottság állapotát láttatta. Napjainkban meg ismét egy újabb tudati szétszabdaltság veszélye fenyeget - mondják.
Tudja jól az olvasó kimondatlanul is, mire célzok. De nevezzük nevén: a december 5-i magyarországi népszavazásra, melynek eredményeként a kettôs állampolgárság (sokak szerint nem mindenben megalapozott) reménye szertefoszlott.
Oknyomozói indíttatásokra hallgatva a kudarc indokaként fölmerülhet: nincs-e valamiféle alkati hátterû különbözôség ottani meg itteni magyarságérzet között? Így például annak az érzelmi kötôdésnek a mássága, amely az alföldi és hegyvidéki embernek a hazai táj iránti viszonyát áthatja. A bennünket körülölelô természet milyensége mennyiben alakítja lelkivilágunkat, befogadva, netán elutasítva azt, amit a mindennapi tapasztalás reánk testált?
Könyvespolcomon kézügyben áll egy versantológia, amely e címet viseli: "Hatszáz magyar nemzeti dal". Apai nagybátyámat tüntette ki vele a milleneum - vagyis 1896 - tájékán az alma mater elöljárósága példás elômeneteléért. Az értékálló kötet sûrû olvasgatása lett számomra irodalmunk megszerettetésének serkentôje. S mert az ember össze- összeveti egymással mindazt, amit lapozgatás közben megszeret, s a különbözôségeket, sôt az ellentmondásokat ugyancsak észreveszi, magam is tettem néhány ilyetén "felfedezést". Így a haza iránti viszonyulás mikéntjének egymástól eltérô megnyilvánulásaiban. Mert nézzük csak Petôfit, miként énekli meg a szûkebb haza örök élményt kínáló szerelmét Az alföld címû versében:
"Mit nekem te, zordon Kárpátoknak / Fenyvesekkel vadregényes tája, / Tán csodállak, ámde nem szeretlek, / Képzetem hegy-völgyödet nem járja. // Lenn az alföld tengersík vidékén / Ott vagyok honn, ott az én világom. / Börtönébôl szabadult sas-lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom. // Fölrepülök ekkor gondolatban / Túl a földön, felhôk közelébe, / S mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe" - stb., stb.
És most vegyük elô Gyulai Pált, aki Erdély címû költeményében ekként hódol pátriájának:
"Vadregényes fenyvesek homálya, / Sziklabércek, felhôk közelében, / Üdvözöllek, mint anyát a gyermek / Hû szerelmem forró érzetében. // Szebb talán a rónaság vidéke, / Délibábos pusztáknak lapálya, / S vonzó, enyhe, édes mosolyával / Vidám halmok, völgysíkok hazája. // Mindhiába… Köztetek születtem / Csermelyzúgás, bérci vad virágok, / Szívem egy és szívem egy szerelme / Csak egyért, csak értetek sóvárog" - stb., stb.
Jómagamat mint háromszéki gyökérzetû "Doppelungart", ha mondhatni így: "hazaárulásra" csábított Petôfi sorainak megragadó hangulata. Olvastán szülôföldemül fogadtam Pannónia s környéke "tengersík vidékét". És ezzel csöppet sem lettem hûtlen "csermelyzúgás, bérci vad világok" uralta Transszylvániánkhoz. Nem, mert ez is hozzátartozik a nemzet lelki oszthatatlanságához. És szeretném remélni, hogy Gyulai Pál ihlet sugallta nyelvezetét, rímeit s ritmikáját megízlelve a vers érzelmi mondandója a hon nyugatibb s tehetôsebb régióiban is befogadásra lelt.
Zavaró persze, hogy Petôfink "nem szeretlek"-kel utasítja el magától "zordon" Kárpátjaink "fenyvesekkel vadregényes táját". De ez részünkrôl külsôdleges megítélés csupán, részérôl viszont a költôi szubjektivitás túlzása, amely nem "a hely szellemének", mindössze (itt-ott tán ijesztô) kinézetének szól. Mert ha az elôbbinek szólna, harcok tüzében nem bátorítana ekként papírra vetôje: "Csak nem fajult el még a székely vér, / Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér".
Megromlott köztünk a jó viszony a határ jobb és bal oldalán - állítja a közvélekedés. Oly vészjósló-e a helyzet vajon, mint ahogyan azt jól ismert versében annak idején Tompa Mihály lefestette, visszafordulásra buzdítván a tavasszal hazatérô gólyamadarat?
"…Repülj, repülj, és délen valahol / A bújdosókkal ha találkozol, / Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk. // Beszéld el, oh… hogy… gyalázat reánk, / Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk / A kidûlt fában ôrlô szú lakik, / Honfi a honfira vádaskodik" - stb., stb.
…Mint oldott kéve, széthull nemzetünk… Hm!
Nem firtatva civódásaink vélt vagy valós hátterét, álljunk meg itt eltûnôdni pár pillanatra!
Népességkutatók elôrejelzése, hogy 2050-re Magyarország lélekszáma a mai tízmillióról 7,5 millióra apad. Hûvös ésszerûségre meg hevültebb érzelmekre egyaránt hallgatva kérdôjelekkel megtûzdelt gyötrô latolgatás keríti hatalmába az embert: nem lenne-e üdvös az amott várható népesedési vákuumba a beolvadásnak kitettebb szórványmagyarságból átmenteni azokat, akik ezt határozottan óhajtják?! Az írek (kik majd tízszer annyian élnek négymilliós hazájuk határain kívül) - EU-s tagságuk eszményeinek sem hátat fordítva - a nemzeti jelleg megóvása érdekében már változtattak némiképp bevándorlási politikájukon. Jó jel, hogy a határon túli magyarok anyaországi honosításának megkönnyítésére már rajzolódik ki néhány elfogadhatónak tûnô megoldás. S ami igen lényeges: ugyanakkor a szülôföldön való boldogulás erôteljesebb támogatására újabb eszközök kimunkálása sem maradhat üres ígéret.
Ámde térjünk vissza Tompa Mihályhoz, aki a szabadságharc alatt tábori lelkész volt, Világos után pedig börtönben sínylôdött - épp fennebb idézett verse miatt. Az ô gyötrelmes, már- már apokaliptikus magyarságképe indokolt volt az 1850-es években, de a mai - 2005-ös - állapotokhoz nem hasonlítható. Nyilván, hisz a Kárpát-medence világa csak túllépett a Bach-korszakon, hitlerizmuson, sztálinizmuson. Azon mai "tény-feltáró" igyekvések, melyekkel a jelent oly sötétnek láttatják alkatukból eredendôen a konok borúlátók - nem igazán hitelt érdemlôk. Nem beszélhetjük be magunknak, hogy önmeghasonlott nemzet vagyunk. A "turáni átok"-nak nevezett magyar-magyar "örök széthúzás" mondvacsinált valami. Igen, mert lám: az EU-parlamentben részt vevô kormánypárti meg ellenzéki tagokból álló magyar delegáció máris teljes egyetértésben összefogva, tevôlegesen szolgálja hazája érdekeit.
Különben a "pártoskodás" - ha nem a szó magyarokat oktalanul megbélyegzô pejoratív értelmezését tekintjük - a demokrácia alapvonása, mint különféle elképzelések békés ütköztetése a legjobb változat megleléséhez a közjó javára.
Ha ilyet hallunk a magunk oldaláról, hogy "részegeket meg magyar állampolgárokat nem szolgálunk ki" - hát ez ma már az öniróniával átszôtt góbés huncutkodás kategóriájába tartozik. De nem késztet kardcsörtetô visszavágásra az sem, ha a televízió képernyôjén üzengetnek néha odaátról valóban sértô gorombaságokat, hisz a demokráciában az ostobaságnak is joga színt vallani.
A nemzetek feletti érdek is valójában nemzeti érdek. Az Európai Unió statisztikai adatokkal mérhetô sikerei tesznek errôl tanúságot, még ha tagállami szinten akadnak is idôleges megtorpanások - lásd az uniós alkotmánytervezetet elvetô minapi francia népszavazást. Ezért szükséges egyre több arcvonalát a közös európai cél, az emberi élet jobbításáért küzdôknek megerôsíteniük. Ezúttal nem az ágyúdörejes csatamezônek szánva hangzódjék el Petôfi buzdítása: "Nem mondom én, elôre székelyek / Elôre mentek úgy is, hôs fiuk!" - hanem az egységes Európa felé való okos igyekvésünknek. Odafelé, ahol bajaink, önmagunkkal meg szomszédainkkal elhúzódó viszályaink orvoslást nyerhetnek. Ahol a kezdeményezôkészség meg vállalkozói kedv a kor mûszaki-tudományos fejlôdésével lépést tartva munkahelyeket teremtô társadalmi együttérzéssel és szervezôkészséggel párosul. Oda, ahol magyar anyanyelvünket és hagyományainkat megôrizve készen állunk mindegyre a szellemi megújulásra. Ezért létfontosságú, hogy földrészünk eggyé forrásának folyamata minél több meggyôzôdéses, tiszta szándékot meg humánumot tudjon serkentôül maga mögött. Vagyis, hogy - R. L. tanár úr egykori intô megnyilvánulását parafrazálva - egyre több "DOPPELEUROPAER" munkálkodása hozzon mindannyiunkra - Kölcsey szavait idézve - "jó kedvvel, bôséggel" megáldott jövendôt!
A kormány és a parlament fokozza az intézményi koordinációt Románia 2007 január elsejei EU- csatlakozásának elôkészítésére, a politikai osztály szintjén e stratégiai célkitûzés kapcsán meglévô konszenzus alapján, közölte Oana Marinescu kormányszóvivô.
A szóvivô szerint erre a következtetésre jutott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és a parlamenti pártok képviselôi, akik a kormány székházában tanácskoztak kedden.
A kormányfô az európai integrációról szóló konzultációkra hívta a parlament külügyi bizottságainak elnökeit, az integrációs bizottság elnökét, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetôit.
A találkozón többek között jelen volt Markó Béla (RMDSZ), Miron Mitrea, Mircea Geoana, Viorel Hrebenciuc, Ion Solcanu, Vasile Puscas (SZDP), Lucian Bolcas, Gheorghe Funar (NRNP), Eugen Nicolaescu, Puiu Hasotti (NLP), Cristian Radulescu (DP), Sabin Cutas, Bogdan Pascu (KP), Varujan Pambuccian, Varujan Vosganian (nemzeti kisebbségek), valamint Razvan Ungureanu, Bogdan Olteanu és Cristian David miniszterek, illetve Leonard Orban uniós fôtárgyaló.
A konzultáción résztvevôk megállapodtak abban, hogy a parlament több információt kapjon a Külügyminisztériumtól és az európai integrációs szaktárcától, hogy a honatyák hatékonyabban dolgozhassanak a következô idôszakban annak érdekében, hogy az EB kedvezô monitoring-jelentést készítsen Romániáról, és hogy az EU 25 tagállama ratifikálja Románia csatlakozási szerzôdését.
"Nem politikai természetû megbeszélés volt, amelyen a pártvezetôk alakulataik érdekei mellett szállnak síkra, hanem egy pragmatikus konzultáció, amely kizárólag az integrációs folyamatról szólt" - mondta Oana Marinescu.
A kormány és a parlament képviselôi rendszeresen találkozni fognak hasonló konzultációk keretében, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást, és hogy javítsák az intézményközi koordinációt.
(Mediafax)
A Képviselôház hétfôi plenáris ülésén jóváhagyták Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely a Maros megyei Vámosgálfalva (Ganesti) községhez tartozó Szôkefalva (Seuca) újraalakítására vonatkozik. A jogszabály kidolgozásának és elfogadtatásának fontosságát az adja, hogy az 1968. évi 2. számú törvény értelmében - a település lakóinak akarata ellenére - megszüntetett önálló Szôkefalva visszakapja identitását és elnevezését.
Ma délután kocogással kezdôdik az az ünnepségsorozat, amellyel a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karainak elsô végzôs évfolyamát búcsúztatják. Az egyetemisták délután 5 órakor indulnak útnak a Somostetôrôl, és együtt kocognak el a koronkai campusig, ahol sötétedés után, tábortûz mellett éneklik el egyetemista éveik legemlékezetesebb dalait. A ballagási rendezvények sora június 3-án, pénteken délután 6 órakor búcsúesttel folytatódik a Deus Providebit Ház Szent Mihály Termében, amelyen többek között fellép: a Kvartett együttes, Kilyén Ilka színmûvésznô, Kásler Magda népdalénekes, valamint Sebestyén Aba színmûvész. Június 4-én, szombaton délelôtt 10 órakor, a ballagási ceremónia kezdeteként, a történelmi egyházak képviselôi áldják meg az egyetemi campus aulájában összegyûlt végzôsöket. Ezt követôen dr. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora, dr. Hollanda Dénes dékán és Portik Vilmos - a Hallgatói Önkormányzat elnöke - mond beszédet. A rendezvénysorozat végéhez érkezve az egyetemisták "Ballag már a véndiák"-ot énekelve vesznek búcsút alma materüktôl.
Hétfô délután immár harmincnegyedik alkalommal nyitották meg Szászrégen város kulturális hetét, amely, mint neve is sejteti egy hétig tartó kultúratobzódásban kívánja részesíteni a szászrégeni polgárokat. Magyar, román és német mûsorok, könyvbemutatók, színházi elôadások, hangversenyek, folklórestek, író-olvasó találkozók jellemzik a hetet, amelynek keretén belül megünneplik a Petru Maior városi könyvtár fennállásának hetvenedik évfordulóját, lesz képzômûvészeti kiállítás, néprajzi szimpózium, etnikumok közötti fesztivál, egészen június ötödikéig.
Szászrégenben jártunkkor éppen a Csim-Bumm Bábcsoport adta elô legújabb, Bûvös cilinder címû produkcióját. A Györffi Kálmán írta darabot nem kis meglepetésünkre kizárólag gyerekek, a bábcsoport tagjai adták elô meglepôen ügyesen, jól és nagy beleéléssel, pedig a produkcióhoz marionettjáték, tánc és ének is tartozott. Tamás Ibolya, a csoport vezetôje és rendezôje elmondta: a nyolc évvel ezelôtt általa már megrendezett darabot ezúttal alaposan átdolgozták, megkurtították, csupán a zene maradt a régi, amely ezúttal is, minden elôadásukon élô. A csoport 1992-es megalakulása óta kizárólag élô zene hangzik a színpad(ok)on. Egy hónap alatt állt össze a saját maguk készítette díszlettel, illetve bábokkal játszott elôadás, amellyel ôsszel turnéra indulnak, számos községbe, faluba van meghívásuk. A bemutatóra múlt hét péntekén került sor, a nagy sikernek örvendô, szászrégeni, elsô Marosmenti Vitéz László Mûkedvelô Bábos Találkozón, amelyen székelykeresztúri, somosdi, marosvásárhelyi és szászrégeni csoportok mutatták be produkcióikat.
Csütörtök este pedig a Szászrégeni Népszínház magyar tagozata lép színre (szintén a kulturális hét keretében) új produkciójával, az Édes, léha világ... címû bohózatösszeállítással, amelynek négy jelenetét Vadnay László, Nóti Károly, illetve Rejtô Jenô mûvei alapján állították össze. Tamás Ibolya elmondta, november óta dolgoznak a harmincas-negyvenes évek világát idézô elôadáson, amelynek A frakk címû Vadnay-jelenetével immár Szentháromságon is megfordultak.
Mint említettük, a kulturális hét rendezvénysorozata szombatig, június negyedikéig tart. Jó szórakozást, tartalmas estéket kívánunk!
A József Attila - 100 rendezvénysorozat gyerekeknek szól, gyerekek alkotó közremûködésével, gyerekekért. A gyermeknap jegyében és a gyermek József Attila emlékére rendezvénysorozatunk fô célja, hogy bevételeivel hozzájáruljon a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvû oktatásához. Hozza el Ön is kisfiát, kislányát a színházi elôadásra, vásároljon a tárlat anyagából, látogassa a gyerekzenekarok koncertjeit - ezáltal egy-egy csángó gyerek továbbtanulási esélyeit növelheti.
Június 3-án, pénteken délután 4.30 órától: tárlatmegnyitó.
Az eladással egybekötött kiállításon megtekinthetôk: * a mûvészeti iskolás és a képzômûvészet iránt érdeklôdô gyerekekbôl álló Mûvészpalánták csoport mûvei (Makkai Csilla tanárnô vezetésével); * a Mûvészeti Líceum VII.B osztályos tanulóinak alkotásai (Csíky Ágnes tanárnô vezetésével); * az Unirea Nemzeti Kollégium tavalyi magyar V. és VI. osztályos tanulói, valamint az Alexandru Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium tavalyi magyar V. és VI. osztályos tanulóinak mûvei (Bantta Annamária tanárnô vezetésével); * a Tudor Vladimirescu Állami Gimnázium magyar V-VIII. osztályos tanulóinak mûvei (Kántor Zita tanárnô vezetésével).
Június 3-án, pénteken délután 5 órától: a KÓPÉ KÓRUS koncertje.
Elôadják a Mûvészeti Líceum III.B osztályos tanulói, Korpos Kamilla tanárnô vezetésével.
Június 4-én, szombaton délután 5 órától: JÓZSEF ATTILA. Az Ariel színház bemutató elôadása gyerekeknek szól.
Az elôadás szereplôi: az Ariel színház magyar tagozatának bábmûvészei; a szövegkönyvet József Jolán: A város peremén címû regénye, valamint József Attila versei alapján szerkesztette, illetve az elôadást rendezte: Barabás Olga.
Június 5-én, vasárnap délután 5 órától: SZÁLL A MADÁR - a Cinige és a Picinige népi gyerekzenekarok koncertje (zenekarvezetô: Sinkó András).
Az eladott alkotásokból és a belépôkbôl származó bevételt a színház teljes egészében a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvû oktatásának támogatására ajánlja fel.
A belépôk fizetésére, illetve adományaikhoz használják a színházterem bejáratánál található adományos ládát!
A hét végén fejezôdtek be az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosvásárhelyi Osztálya által szervezett hegynapok rendezvénysorozat. A szervezôk ezáltal szerették volna népszerûsíteni a hegymászást, ami egyesek számára nemcsak hobbi, hanem hivatás is. Ezért került sor elôször a prefektúra kistermében kerekasztal-beszélgetésre a hegyimentô- szolgálatról. A hegy törvénye kötelezi a megyei tanácsokat, hogy hozzák létre és mûködtessék a hegyimentô-szolgálatot. Míg az országban több helyen már kiválóan mûködnek ezek, megyénkben még mindig vajúdik az ügy. Ahogy mondani szokás, se pénz, se posztó. Kiderült, hogy a fenntartáshoz nincs elegendô pénz, de alkalmas embert sem találnak. Tanfolyamokat kellene szervezni - jött az ötlet, s az is szóba került, hogy talán Szovátán folyna ilyen képzés. Elmaradt. A se ez nincs, se az nincs ellenére többen a szolgálat mûködtetésének szükségességére hívták fel a figyelmet, s arra, hogy a hegyekben levô turistaösvényeket is megfelelôen karban kellene tartani, az utakat pedig a civilizált turizmus igényeinek megfelelôen kell kiépíteni. Hogy ez hogyan valósuljon meg, arról megoszlottak a vélemények. Egyesek a civil szervezetek, mások pedig a hivatalosságok feladatának tartják ezt a munkát. Nyilván az összefogás a kiút.
A rendezvény alkalmával a Nemzeti Színház elôcsarnokában néhány túra- és hegyisport-felszerelést forgalmazó cég állította ki termékeit. Bár e termékek elôállítása és forgalmazása nyugaton jövedelmezô, nálunk, legalábbis a néhány standon kiállított felhozatalból ítélve, még nem annyira népszerû, bár vannak nagynevû, minôségi árut gyártó cégek is. A rendezvény fénypontját azok a dia- és multimédiás vetítések jelentették, amelyeken szakavatott, profi hegymászók mesélték el élményeiket. Izgalmas volt végigkövetni Dinu Mititeanu, Szekeres Gerô, Török János, vagy azon négy marosvásárhelyi útvonalát, akik a Mont Blancra is felmentek. Mindehhez elszántság, kitartás, természetszeretet és fizikai erônlét is szükséges. S az utóbbit igazolandó a szervezôk gondoltak arra is, hogy a hegymászást, a szabadidôsportokat kedvelôknek versenyeket szervezzenek. Szombaton délelôtt a Somostetôn terepfutóverseny volt, míg délben a városi tájékozódási verseny rajtolt. Kétségtelenül a legnépszerûbb és - látványosabb bemutató, vetélkedô a Víkendtelepen felállított mû mászófalnál volt, ahol nemtôl, kortól függetlenül bárki belekóstolhatott az alpinisták embert próbáló hobbijába.
Pubertáló, szimpatikus kis fruska. Egyidôs a rendszerváltással. Észrevétlenül a szívünkhöz nôtt, mi több, lassan annak csücskévé vált. Kéretlenül mindenütt ott van, ahol szorulni kezd a kapcánk. Birizgálja sûrûsödô elégedetlenségeinket, szolidaritásra sarkall. Infúzióra fogja a bennünk tespedô oroszlánokat, vakon bízik élhetôségünkben. Vezényli mocorgásainkat, teret nyit morfondírjainknak. Amint az a kucifántosan racionáló Országos Földgázügyi Szabályozó Hatóság merényletet tervez magatehetetlen vazallusai ellen, Lenke tüstént ott terem. Engedetlenségre ösztönöz. "Érhet bennünket az átok, zsebeinkre nem tarháltok" - adja ki a jelszót, s felhívása nem talál süket fülekre. Még a krónikus hallássérültekként elkönyvelt csúcspolitikusaink is felfigyelnek a ricsajra. Hebegnek egy verset, habognak kétszer annyit, de mivel a sértett "polgárok" nem veszik a lapot, kénytelenek lépni. Persze, közben elfuttatnak két hónapot, a számlák meg szubordinánsan közvetítik az üzenetet, amit rájuk tukmáltak. Felekezettôl függetlenül a perselypénzek veszélyben. Javasasszonyokra hárítjuk gyógykezelésünket, mindennapi martilapi-laboda adagunkat fohásszal nyugtázzuk, a gyermekeink étkeztetését a Nastase-programra bízzuk, ruháztatásukat megoldja majd a hosszú forró nyár. "Mindent a frontért, mindent a gázbérletért!" - aktualizálnánk a hat évtizeddel ezelôtt megfogalmazott hadiparancsot, ha végszóra nem lépne sarkára - megbocsáthatatlan késéssel - kormányfônk, töröltetvén az abonák fogalmát a fogyasztói árak "megugratása" fejében. Oly módon, hogy ocsúdtunkra szívódjon fel a különbség rév és vám között. Uniós követelményekkel nem illik kukoricázni. Stréber módon hivatkoznak is rájuk minden adandó alkalommal, csupán az EU-s átlagjövedelmekrôl hallgatnak taktikusan. Be szeretnék szociális segélyezett lenni Mannheimban, Clermont Ferrandban, Malmôben, esetleg Valladolidban! Sajnos, minden irányban lekéstem a csatlakozást. Már csak Lenkuci kereszteshadjárataiban bízhatok. Ôártatlansága sok helyen megfordul. Utoljára a Ligetben láthattam futólag. Az Omega-koncerten. Jobban mondva hallhattam kellemetlenkedéseink spontánul kitörô felhangjait. Na nem a Kóbor János vokális, insztrumentális és fizikális exhibicióit követôen. Még "Petróleum-lámpa"- gyújtás elôtt, "Léna" befutását megelôzôen. Amikor is miniszterelnök-helyettesünk, mellékállásban szövetségi fôgórénk állt fel a világot jelentô deszkákra. Fütyörészett a jónép több szólamban. Nehéz eldönteni, hogy gyöngyfrufruját a próbababa fején felejtô poétánk melyik funkciójának szólt az ajakcsücsörítéssel kifejezett nemtetszés. Fogadni mernék azonban, hogy nem költôi teljesítményét értékelték. Inkább politikai tevékenységének szólt a figyelmeztetés. A plebs már ilyen, szókifütyölô, ôszinte. És semmiképpen nem lehet leváltani. Ez még Gigi Becalinak sem sikerült. Pedig istenuccse megpróbálta. Rászabadította poroszlóit a diktatórikus vezérlôelveit reklamáló saját szurkolóira a Ghenceán. Lencuta ott volt, babonázott. A magát "a fény harcosának" kinevezô szószátyár gigolónak retirálnia kellett.
PEL (a betûszó komponenseinek összecsengése a Pro Európa Ligáéval merô véletlen) ténykedését mindenképpen elégedettséggel kell nyugtáznunk. Munkaszerzôdése meghatározatlan idôre szól. Közös dolgainkat ismerve nem bontatik fel sem 2007, esetleg 2008. január elseje után sem. Sôt, a dolgok menetét saccolva, operatív zónája kibövülôben. Napról napra gyûl a fonnivalója. Amíg selyembe-bársonyba-prosperitásba burkolt elképzeléseinkhez feltöltôdik az elegendô mennyiségû kolbász a kerítésekhez, alultáplált méhecskéink összehordják a mézet, és gyakran blindre választott vezetôink kiköpülik a vajat a kánaáni össznépi medence feltöltéséhez, még jó néhányszor feje tetejükre kell állítanunk a homokórákat. Addig Lenke baba is maturizálódik, stratégiatára kiszélesedik, elmélyül, arzenálja tökéletesedik. Fároszunk van, türelmünk határtalan, miért ne folytatnánk?
Több mint nyolcvan éve, Trianon óta, a magyar történelem és Erdély írott történelme Makfalván és vidékén hiánycikk. A vele való foglalkozást szigorúan tiltották, üldözték, és miatta a diktatúra alatt halálbüntetést is szabtak ki, mint Sass Kálmán ötgyermekes érmihályfalvi református lelkészre. * Erdélyben, így Makfalván és szépséges vidékén a nemzeti tudatot, a történelmet a nagyszülôkrôl az utódokra az élô beszéd tartotta fenn. Ehhez járult hozzá az egyházközség és az általa fenntartott iskola, azok tanítói és lelkészei, azáltal, hogy az egészséges nemzeti tudatot megvédték a hamis és sokszor ellenséges vádaktól. Ugyanakkor hirdették és hirdetik, hogy a nemzeti önismeret és iskoláink székely-magyar gyermekekkel való szüntelen feltöltése nélkül nincs jövônk. * Erdély röviden vázolt történetébe építettem be Makfalva történetét, mindazt, amit egy évtizedes kutatómunka alatt sikerült megtalálni, összegyûjteni és napvilágra hozni. Az okiratok igazolják a falu népének több évszázados cselekvô részvételét és helytállását Erdély, Magyarország történelmében. Mindezeket ismernünk kell, mert a múlt megismerése gazdagabbá teszi napjainkat, és biztosabbá a jövôt. * Makfalva történetében sok olyan jelentôs személyiséggel találkozunk, akiknek a tevékenysége, határozott állásfoglalása és magas erkölcsi tartása kialakította a falu arculatát: Dózsa György, ifj. Wesselényi Miklós, I. Dósa Elek, II. Dósa Dániel, a lelkészek, tanítók, orvosok és sokan mások. * A 498 éves Makfalvának 17 évig (1929-1946) voltam lakosa, de a falu életét, gazdasági, mûvelôdési tevékenységét és szellemiségének útvonalát, fejlôdését vagy hanyatlását állandóan követtem, figyelemmel kísértem. A 17 év alatt megfigyelt és bevésett tapasztalatokat, meglátásokat és élményeket jegyeztem le, ahogy a falu népe látta, értelmezte és értékelte. * Az összegyûjtött adatokat (számok, statisztika) nem elemeztem, értékeltem minden esetben, mert az összehasonlítás módszerével azokat mindenki könnyen elvégezheti. * Összegyûjtöttem mindazt, amit a faluról találtam, a makfalviaknak és nem csak nekik. Úgy gondolom, Makfalva falutörténete egy kis hozzájárulás a magyarságkép kialakításához. (Részletek a szerzô elôszavából) * Gálfalvi Artúr Béla Marosvásárhely ismert személyisége, köztiszteletben álló tanárember, sportolók nemzedékeinek nevelôje, nyugdíjasként is igen aktív, a vártemplomi gyülekezet presbitere és jegyzôje. December 19-én tölti a nyolcvanat. Makfalvához erôs szálak kötik, ugyanis az édesapja ott volt kántortanító, és fia is ezt a pályát választotta, mikor Nagyenyeden, majd Marosvásárhelyen képezte magát. Lemondott az orvosi pályáról és a versenysportról, inkább a tanítást, az oktatást választotta, testnevelô tanári oklevelet szerzett, és a sportélet szervezésének, irányításának szentelte tudását. Tanított, kántorizált és iskolát épített Héderfáján, szervezte a sportéletet, volt testnevelô tanár a Bolyaiban, majd szaktanfelügyelô, sportiskolai aligazgató. Testnevelô tanárként vonult nyugdíjba 1988-ban. Fiatalkorában novellákat is írt, az Ifjú Erdély díjazta ôket Kolozsváron. Ez a sokirányú tevékenység magyarázza vonzódását ennek a hatalmas munkának az elkészítésére: ekkora falutörténetet még nem látott e recenzió szerzôje, talán csak a Korondét, annak felcíme viszont ez: Helyismereti olvasókönyv, 430 oldalnyi, A-4-es alakban, és tanítják is az iskolában, mert ott külön tantárgy a honismeret. A Gálfalvi tanár úr könyve is ilyennek készült, kitûnik az elôszó idézett mondataiból is: begyûjteni mindent, mint valami helyi Noé-bárkába, nemcsak az élôlényeket, embert és állatot, és nemcsak egy-egy párt, hanem mindent, ami az életünkkel és halálunkkal kapcsolatos, ami lényeges és fontos. Egy pompás székely falu olvasókönyve, gazdag adattára a közel ötszáz oldalas, a korondinál értelemszerûen kisebb formátumú "nagykönyv". Benne az ôsmagyarság, régmúltunk történetének szemelvényei, a magyar királyok, az erdélyi vajdák, fejedelmek, Erdély gubernátorainak, guberniumi elnökeinek és polgári kormányzóinak névtára, jellemzése, aztán a fôrangú családok, titulusok és tisztségek, majd a Habsburgok kora, a reformkor, 1848 és 1920 - mindenütt feltüntetve a helyi vagy környékbeli vonatkozású tudnivalókat. Székely önkormányzat a 15-16. században, törvénykezés, faluigazgatás, adózás, széki jegyzôkönyvek részletei - ezek az ismeretek mintegy bevezetik az olvasót (és a mindenkori tanulót) Makfalva csaknem teljes történetének hömpölygésébe, a néveredettôl a nôszövetségig, gazdálkodás, ipar, kultúra, nemzetségek, családok, peres ügyek, egyház- és iskolatörténet, jeles személyiségek, papok, tanítók, mûvészek, faluvezetôk felsorolása, jellemzése, azok feljegyzései, katonáskodás, háborúk, néprajzi rész - csak néhányat emeltem ki a fejezetek közül, hiszen puszta felsorolásuk meghaladná e cikk kereteit. Mindezt igen gazdag jegyzet- és képanyag egészíti ki. Több ez a kötet egyszerû falukönyvnél. Jóllehet nem a szigorúan vett szakmaiság jegyében állította össze, ám minden hozzáférhetô forrást felhasznál és idéz szerzôje. Üdvözölni kell megjelenését, hiszen hiányt pótol, mert egyben magyarságunk, erdélyiségünk történelemkönyve. Ezt értékelhették a támogatók, amikor Makfalvától és Marosvásárhelytôl Stuttgartig és Kanadáig összeadták kiadásának költségeit. * A kötetet június 4-én, szombaton 18 órakor Makfalván a mûvelôdési otthonban, június 10-én, pénteken pedig a Marosvásárhelyen, az Eminescu utcai Diakóniai Otthon Bocskai Termében, szintén 18 órai kezdettel mutatják be. * (Gálfalvi Artúr Béla: Makfalva. Rendhagyó monográfia. Kiadja a makfalvi református egyházközség, 2005.)
Levéljáték a mûfaji megjelölése annak a színházi elôadásnak, melyet a budapesti Új Színház mûvészei Csehov szerelmei címen mutatnak be a közeljövôben Marosvásárhelyen.
A produkció elôzetesében a következôket olvashatjuk: "Ne mutassa meg a leveleimet senkinek" - kérleli egyik szerelmét a magánélet titkait mindig is szemérmesen ôrzô Anton Pavlovics. És íme, most - százegynéhány évvel késôbb - egy "távoli országban", nyolcvan idegen ember nézi, hallgatja az egyetlen néma szempárnak szánt szavakat. Semmi nem menti tettünket - talán csak az a legyûrhetetlen kíváncsiság, hogy vajon milyen lehetett, hogyan szerethetett, vágyódhatott, menekülhetett az a férfi - aki a Sirályt, a Ványa bácsit, a Három nôvért írta. Milyen udvarló, szeretô, férj lehetett e könnyes szerelmek, reménybe halt viszonyok, fájdalmas vágyódások írója. És kik voltak azok a nôk, akik óhatatlanul ihletôi, modelljei voltak a Nyináknak, Szonyáknak, Másáknak.
A "Csehov szerelmei"-ben három nô lép színre: Lika Mizinova, Lidija Avilova és Olga Knipper. A "dilettáns" énekesnô, a férjezett írónô és a moszkvai díva, kora színmûvészetének egyik legnagyobb sztárja. Több futó kaland, pár hetes nyári idill mellett ezt a három "hûséges" nôt ôrizte meg számunkra a levélpapír emlékezete: a tizenöt évnyi levélváltás, azaz csaknem kétezer levél, két memoár és egy furcsa regény, Avilova késôn született, öregkori gyónása.
Az elôadás kizárólag eredeti szövegekre, többnyire új, magyarul eddig ismeretlen levelekre épül.
Anton szerepében Kulka János színmûvészt köszönthetjük a marosvásárhelyi színpadon, míg Lika, Lidija és Olga megjelenítôje Györgyi Anna. A szövegeket Radnai Annamária, Szvetlana Szirotina, Wessely László és Morcsányi Géza fordítása alapján színpadra alkalmazta: Kiss Csaba. Dramaturg: Radnai Annamária, díszlet, jelmez: Zeke Edit. Rendezô: Kiss Csaba.
Az elôadásra 2005. június 7-én, kedden este fél nyolckor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében.
Anyagi támogatás nélkül is megtartják
- Idén is megszervezzük kórusfesztiválunkat - mondja keserû daccal Kovács András karnagy. - Az 1992-ben indult rendezvény a hazai magyar dalosok egyik seregszemléjévé vált, nem mondhatunk le róla. A hagyományt tiszteletben tartva, szervezési és anyagi gondok közepette is meghirdettük. A Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület kezdetben népes tagsága az évek során igencsak "megkarcsúsodott", így a külföldi vendégkórusok elszállásolása problémává vált. Egy magyarországi nôi kart meghívtunk ugyan, de az idôpont nem felelt meg, lemondták a fellépést. Sajnos, a Kultúrpalota nagytermét a vizsgák és évzárók közelsége miatt csak egy napra, június ötödikére tudjuk igénybe venni.
- Kikre számíthat a kóruskedvelô közönség?
- Az idei meghívottak között elsôsorban a hûségesek szerepelnek, de új felfedezettek is helyet kapnak a hangversenypódiumon. A szórványt a Brassó megyei hétfalusi kórus képviseli Gyerkó András karnagy vezetésével; ôk mindig örömmel vállalják az utazás költségeit és fáradalmait, hogy részt vehessenek fesztivál- hangversenyünkön. Ugyancsak meghallgathatjuk idén is a gyergyócsomafalvi lelkes kis csapatot, a Bel Canto kamarakórust Csata Levente, volt "nagyistvánosunk" vezetésével. Új felfedezettjeink: az itt elsô alkalommal fellépô bonyhai kórus, Dénes Elôd református lelkész együttese, és a cserealji református kórus, amely Márton Zsolt karnagy hozzáértô irányításával igényes és szépen kidolgozott repertoár birtokosa.
Fellép továbbá az alsóvárosi református templom kórusa - karnagy Murár Mária -, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar Hajdó Károly, a Gábriel Ifjúsági Kórus Korpos Kamilla, a Laudate Domini adventista kórus Vasile Cazan, a vártemplom két kórusa: a Musica Humana nôi kar Csíky Csaba vezényletével, illetve a Psalmus vegyes kar, no meg a szervezô Nagy István ifjúsági vegyes kar, ezt a kettôt magam dirigálom. Ezúttal is megtiszteli fesztiválunkat a marosvásárhelyi filharmónia kórusa, Vasile Cazan igazgató karnagy vezetésével, akinek segítségét ezúton is megköszönöm, hiszen ügybuzgó támogatása nélkül elmaradt volna a találkozó.
Szeretnénk rendezvényünkkel minél több hívet toborozni a kórusmuzsikának, ezért szeretettel hívunk mindenkit a vasárnap, június 5-én délután 5 órakor kezdôdô hangversenyre. (A belépés ingyenes, a taps kötelezô.)
Tegnap Szászrégenben, korábban Marosvásárhelyen volt Beder Tibor A bujdosók nyomában címû új könyvének bemutatója. A marosvásárhelyi Vártemplom Diakóniai Otthonának nagytermében tartott rendezvényen Fülöp G. Ilona üdvözölte a Julianus Alapítvány vezetôjének sokrétû tevékenységét, amelynek során évrôl évre "a magyarság sorsára nézô" embereket tüntetik ki. Beder Tibor könyvét Bölöni Domokos méltatta, s a dicsôszentmártoni Pálosi János a rodostói múzeumnak szánt ajándékát nyújtotta át a szerzônek.
Gyalogolni jó - vallja megszállottan Beder Tibor a Móricz Zsigmond-i jó tanácsot, hisz a világot így lehet igazán megismerni - emelte ki könyvismertetôjében Bölöni Domokos, aki utalt arra, hogy a szerzô több ezer kilométer gyalogút megtétele után jutott el azon dél- törökországi faluba, amelynek lakói magyar nemzetiségûnek vallják magukat. A nagy útról született a Gyalogosan Törökországban címû könyve. Ezúttal azonban a II. Rákóczi Ferencet elkísérô bujdosók, köztük a hazáját 21 esztendôsen elhagyó Mikes Kelemen nyomába szegôdött, 287 év elteltével. Tette ezt a törökországi ötvenesztendôs bujdosás történetét megörökítô Mikes Kelemen levelei alapján, s közben sajátos tér-idô látása révén több síkon idéz múltat és jelent, s a háromszáz éves események rekonstrukciója mellett a bujdosók erdélyi és törökországi hagyományait veszi számba, és feleleveníti az erdélyi magyarság zaklatott XX. századi történetét is. A Rákóczi- és Mikes-kultusz talán legismertebb, de mindenképpen legáldozatosabb képviselôjeként és hirdetôjeként, ahogy Pomogáts Béla elôszavában olvasható, Beder Tibor azon a 926 napon szegôdik a bujdosók mellé, amelynek során Gallipoliban (ma Gelibolu) kikötve két év és hat hónapig tartó út után megérkeznek Rodostóba.
A szerzô érdekességként említette, hogy Mikes Kelemen sajátos módon láttatja a török világot. Ma különlegesnek tûnik, hogy egy szót sem ír a török mûemlékekrôl, Isztambul páratlan szépségû épületeirôl, amelyeknek a turisták a csodájára járnak, és amelyek megvoltak már abban az idôben is. Csak a Boszporusz-szoros, a gólyák vonulása vonja többek között magára a figyelmét, és gondolatai folyton Erdély felé kalandozva hasonlítják össze a török valóságot az elvesztett haza élményével.
Az esszéregény tanulsága, hogy a vándor nemzetekkel szemben, akik a külföldön megszerzett tapasztalat birtokában hazatérnek, a magyarság ma is bujdosó nemzet marad, hisz az utóbbi tíz év során is 200.000-rel lettünk kevesebben - emelte ki Beder Tibor, aki utalt arra is, hogy a szabadságvágy, a jogokért való áldozatvállalás is lanyhul a magyarságban.
A könyv marosvásárhelyi vonatkozásait (a Rákóczi-szobor ledöntésének története) Csíki Hajnal harmadévet végzett színihallgató olvasta fel, majd a szerzô dedikálta könyvét, amellyel Marosvásárhelyen a Fülöp G. Dénes emléke elôtt tisztelgett.
A Maros-partot tisztító akciót szervezett május 28-án a Rotaract Téka. A gát és a komp közötti partszakaszt, a környezetvédelmet és a környezetvédelmi nevelést fontosnak tartó Rotary Téka és Rotaract Téka-tagok. A rendezvényen részt vettek óvodások is.
A Rotaract Téka az Aquaserv Kht.-vel, a polgármesteri hivatallal és a vízügyi igazgatósággal közösen Maros-part-tisztítási akciót szervezett szombaton délelôtt. A Rotary Téka valamint a Rotaract Téka-klubtagok egy délelôttre kiléptek abból az értelmiségi szerepkörbôl, amelyet a mindennapokban betöltenek és munkaruhába bújtak. Egyesek csónakba ültek és háló segítségével gyûjtötték össze a sás és nád közé rekedt hulladékot, mások a fák törzsét meszelték fehérre. A fizikai erôfölösleggel rendelkezôk lapátoltak és szemeteszsákot cipeltek. A kertészkedni vágyók fûmagot vetettek, de voltak olyanok is, akik szivarcsikkekre vadásztak.
A szombati esemény a nemrég alakult Rotaract Téka klub, a Rotary Téka ifjúsági tagozata is bemutatkozott. A Rotaract Téka olyan 18 és 30 év közötti fiatal értelmiségieket magába tömörítô nem kormányzati szervezet, amely hisz abban, hogy az a világ, amelyben mindannyian élünk, szociális, mûvelôdési és környezetvédelmi programok rendezése által jobbá tehetô. A május 28-án megszervezett Maros-part- tisztítási akció célja kettôs, egyrészt szeretné felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy nyáron idôszakban megrohamozzák a Maros-partot a kikapcsolódni vágyók, akik a szervetlen hulladékok tömegét "felejtik" a fûben. Ennek egyik oka lehet a szeméttárolók nem megfelelô száma, illetve ezek hiánya, ezért az akció keretén belül 15 darab új szemeteskukát is felállítottak, és arról is gondoskodtak, hogy a felállított szemeteskukák ürítése folyamatos legyen. Másrészt úgy gondolják, hogy a környezetet nem tisztítani, hanem elsôsorban óvni kell. A környezetvédelemre való nevelés folyamata pedig az óvodában kell kezdôdjön, ezért a takarítási akcióba bevonták azt a két marosvásárhelyi "ökoóvodát" is, amelyben környezetvédelemre való nevelés is folyik. A takarítás során a gyerekek játékos keretek között tanulhatták meg, hogy miért szükséges lemeszelni a fák törzsét és a szelektív hulladékgyûjtést gyakorlatban is kipróbálhatták.
A begyûlt összeg ismerete ellenére sikeresnek minôsítette a a 100 százalék neked, 1 százalék a SMURD-nak címû kampányt tegnap délelôtt Raed Arafat, a rohammentô-szolgálat vezetôje. A Coninental Szállodában, a megye és a város vezetôségének jelenlétében tartott beszámolón a SMURD orvosától azt is megtudtuk, hogy néhány napja a Letéti és Takarékpénztár vezetôsége felszólította a polgármesteri hivatalt és az egységesített diszpécserszolgálat képviselôit, hogy 7,5 eurónyi bért fizessenek négyzetméterenként a közhasznú szolgálat központja által elfoglalt felületért.
Mindenki összefogott
Arafat doktor nyilvánosan köszönte meg a lakosságnak, a szakszervezetek, a megyei és városi közintézmények, a sajtó képviselôinek, magáncégeknek, hogy összefogtak, s népszerûsítették az adóügyi törvény azon cikkelyét, melynek értelmében a jövedelemadó 1 százalékát fel lehetett ajánlani közhasznú szervezeteknek. A SMURD vezetôje szerint bár a lakosság általában idegenkedik az új rendelkezésektôl, ezúttal sok adófizetô meghallotta a kampányuk üzenetét. Bukarestbôl és a környezô megyékbôl is felhívtak telefonon, s érdeklôdtek, hogy hogyan ajánlhatják fel az 1%-ot a Maros megyei szolgálatnak - számolt be Raed Arafat, aki felkérte Ciprian Dobre fôispánt és Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét, hogy a város polgármesteréhez társulva járjanak közbe, hogy a Takarékpénztár ne követeljen bért az épületben elfoglalt helyért. Egy jól mûködô, nemrég kifejlesztett közhasznú szolgálat fenntartását meg tudjuk oldani, de bérleti díjat nincs lehetôségünk fizeti - nyilatkozta az orvos.
A megye vezetôi megígérték, hogy személyesen felveszik a kapcsolatot a CEC vezetôségével, s megpróbálják megértetni, hogy "100 százalékos jóérzéssel" kell kezelni ezt az ügyet.
A tegnap délelôtti találkozón a marosvásárhelyi Metro nagyáruház igazgatója, Cezar Cristea és az országos áruházlánc sajtóképviselôje, Delia Nica egy 150.000.000 lejes csekkszelvényt nyújtott át a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálatnak. Raed Arafat megköszönte az adományt, a bejelentette: egy új EKG-készüléket fognak vásárolni, hiszen amit jelenleg használnak, az immár 11 éves.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban a 2004- 2005-ös tanévben több rendezvénnyel emlékeztek meg a névadó tudós 230. születésnapjáról. Ezek közül kiemelkedik a Bolyai nevet viselô iskolák márciusban tartott találkozója, a májusban rendezett Bolyai-napok. Augusztus 26. és szeptember 12. között pedig az iskola néhány diákja olyan kerékpártúrára indul, amelyen 1100 km megtétele során érintik az összes magyarországi Bolyai oktatási intézményt.
Az egyik fôszervezô, Jakab Barna testnevelô tanár elmondta, az elôkészületek már megkezdôdtek. 10- 15 fôs csoportban a megyében kerékpártúrákat tesznek, ahol egyben is tesztelik a jelentkezôk erônlétét, alkalmasságát. Eddig Marosvásárhely-Nyárádszereda, illetve a megyeszékhely-Szováta útvonalakon bringáztak, s tervben van egy út a Mezôségre, az utolsó teszt pedig a Marosvásárhely-Kolozsvár és vissza útszakasz megtétele lesz.
A tervek szerint mintegy 15 fôs csapat indul majd a nagy útra, diákok és felnôttek egyaránt. A csoportban lesz orvos, kerékpártechnikus is. A Transervice autóbusza Nagyváradig szállítja majd a résztvevôket, onnan indul tulajdonképpen a túra a következô útvonalon: Debrecen, Nyíregyháza, Szerencs, Salgótarján, Budapest, Ócsa, Kecskemét, Érd, Tatabánya, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Nagykanizsa és Budapest. Természetesen minden állomásnál a marosvásárhelyi Bolyai líceum üzenetét fogják majd tolmácsolni emléklap, más ajándékok segítségével. Magyarországon egy-egy szakaszon az érintett iskolák képviselôi is elkísérik majd a marosvásárhelyieket. A tornatanár elmondta, a felkészítô túrákkal párhuzamosan szervezik a logisztikai hátteret is, ehhez támogatókat keresnek, s reméli, hogy az iskola diákjainak szülei is kellôképpen a kezdeményezés mellé állnak.
III. Kerékpáros tájékozódási verseny
A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület a harmadik alkalommal rendezte meg a városi kerékpáros tájékozódási versenyt, amelyre az idén 47-en neveztek be. A versenyzôknek a város különbözô helyein felállított ellenôrzô pontokat sorban kellett érinteniük, majd minél rövidebb idôn belül elérni a Maros partján levô célponthoz.
Az idén is a meglepetést az a 16 pontból álló városismereti kérdôív jelentette, amelyet a versenyzôk beérkezésük után töltöttek ki. Minden helytelen válasz esetén a menetidôhöz adtak még 3 percet a szervezôk, ezért sok esetben felborult az érkezési sorrend. Végül a következôképpen alakult a rangsor: 16-21 év közötti férfiak: 1. hely Logigan Lucian, II. Ritiu Daniel, III. Vajda Mihály. 21-35 év közötti férfiak: I. Mircea Otto, II. Pap Zoltán, III. Fórika István, 35 év fölöttiek: I. Blenchea Horea, II. Antal László, III. Gáll Ábel. Nôk, 21-35 év között: I. Gyurka Éva, II. Elek Annamária, III. Baráth Andrea. 35 év fölöttiek: I. Benkô Rozália, II. Piroska Enikô, III. Nagy Réka.
A résztvevôk részvételi, míg a nyertesek elismerô oklevelet és ajándékokat vehettek át a szervezôktôl, akik azt ígérték, jövôre is lesz kerékpáros tájékozódási verseny, más útvonalon, újabb városismereti kérdésekkel.
1963-ban diplomázik a SOTE-n. 1980-tól az orvosi tudományok kandidátusa. 1963-tól a SOTE Bôr- és Nemikórtani Klinikájának orvosa, 1979-tôl docense, 1987-tôl professzora, majd 1992-tôl 2004-ig tanszékvezetô egyetemi tanára. 1991 és 2005 között az Országos Bôr- és Nemikórtani Intézetet vezeti. Meghatározó szerepet játszott a HIV-fertôzés széles körû elterjedésének megfékezésében Magyarországon. Kutatási területei közé tartozik a szexuális úton terjedô fertôzések klinikai és társadalmi vonatkozásainak vizsgálata, valamint a korai HIV-fertôzések hatása az immunrendszerben.
A szexuális úton terjedô betegségek (sexually transmitted diseases vagy infections - STD, STI) jellegzetes csoportot alkotnak a fertôzô betegségeken belül. Ide tartozik például az AIDS, a szifilisz, a gonorrhoea, a trichomoniázis, a klamidiázis és a hepatitis-B. E betegségek jelentôségét az adja, hogy nagy a fertôzések száma (világszerte sok 10 millió fertôzött évente), és ez a szám folyamatosan emelkedik; hogy közvetve vagy közvetlenül az életet veszélyeztetik; hogy súlyos demográfiai következményekkel járhatnak, rontják a népesség reprodukciójának esélyét; hogy kórismézésük, kezelésük esetenként nagyon költséges, továbbá a megelôzés nagyon összetett, mindmáig meg nem oldott feladat.
A múlt század hetvenes éveiben született hivatalos, szakmai körökben is divatos vélemény, miszerint az emberiségnek nincsen többé félnivalója a nagy, fertôzô járványoktól, hiszen az orvostudomány a fertôzô betegségeket sikerrel felszámolta a védôoltások és a nagy hatású antibiotiku-mok felfedezésével, valljuk be, csak illúzió volt:
* új baktériumokról, vírusokról, sôt gombákról derült ki, hogy súlyos fertôzéseket okoznak;
* a világ egyes területein idôrôl idôre a klasszikus fertôzô betegségek is járványszerûen felütötték a fejüket;
* a nagy "bravúrmûtétek" szövôdményei között megjelentek az életet veszélyeztetô fertôzések;
* kórokozók változtak meg, nôtt a szokásos kezelésekre rezisztens törzsek aránya;
* a tömegétkeztetések elterjedése idôzített bomba, hiszen rövid idôn belül nagyszámú fertôzést eredményezhet;
* végül a nemi érintkezéssel terjedô fertôzések száma folyamatosan emelkedik, s létrejöttükhöz a társadalmi körülmények igen kedvezôek.
Az STD fogalmának értelmezése
A korábbi "nemi betegség" fogalom helyett ma a világon mindenütt és minden nyelven az STD (vagy STI) rövidítést használják.
A klasszikus nemi betegség megnevezés négy fertôzô betegséget takart, a szifiliszt, a gonorrhoeát, lymphogranuloma venereumot és a lágyfekélyt. Ebbôl Magyarországon csak a szifilisz és a gonorrhoea fordult és fordul elô napjainkban is. Ugyanakkor nagy ritkán trópusi, szubtrópusi környezetbôl egy-egy esetet behurcolhatnak a másik kettôbôl is.
Az STD/STI a hagyományos nemi betegség fogalom kiszélesítését jelenti. Több mint 20 kórokozó által okozott fertôzés tartozik ide, amelyek között baktériumokat, vírusokat, gombákat, egysejtûeket és élôsködôket egyaránt találunk. A felsorolt kórokozók kizárólag vagy az esetek túlnyomó részében nemi érintkezés során kerülnek át emberrôl emberre. A nemi érintkezés fogalma is változott, fontos hangsúlyozni, hogy ezt a fogalmat is ki kell terjesztenünk, az orális szex és egyéb alternatív nemi érintkezési módok növekvô népszerûségére való tekintettel.
A baktériumok okozta STD-betegségek között található a négy klasszikus nemi betegség, valamint a nálunk sokkalta gyakoribb, újonnan idesorolt fertôzések (pl.: Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma).
A vírusok okozta fertôzések között súlyos, életveszélyes betegségeket találunk.
De a kórokozók között vannak gombák, egysejtû paraziták és a bôrön élôsködôk is. Ezek között vannak olyanok, amelyek csak az egyént betegítik meg, s ezeknek a betegségeknek a súlya is eltérô lehet a betegség kimenetelét illetôen. A könnyebben gyógyítható, következményeiben kevésbé súlyos fertôzések mellett vannak olyanok, amelyek krónikus lefolyásúak és adott esetben az életet veszélyeztethetik (hepatitis-B, hepatitis-C, HIV/AIDS, kismedencei gyulladások). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy e fertôzések egy része vertikálisan is fertôzhet. Ez azt jelenti, hogy az utódra is veszélyt jelenthet, a magzat egészsége károsodhat.
A betegségek súlyossága is változhat az idôk folyamán. Lehet, hogy a kórokozó hozzászokik az új biológiai közeghez, s egy krónikusabb, disztingváltabb lefolyás lesz rá jellemzô. Ennek szép példáját adta a szifilisz "megszelídülése".
Az STD betegségek járványtani sajátosságai
A nemi érintkezéssel terjedô fertôzések járványtani sajátosságai több elemükben is eltérnek a fertôzô betegségek többségétôl:
* Fontos sajátossága a népességben való folyamatos jelenlét. Ezen belül a gyakoriság értékei (incidencia) változhatnak hullámzó módon, de a folyamatos, következetes növekedés a jellemzôbb.
* Egyaránt kimutatható növekedésük a gazdagabb, fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkezô és az elmaradott vagy fejlôdô országokban.
* Nem számolhatók fel (nem erradikálhatók).
* A társadalmi mozgásokra sokkal érzékenyebbek. Ez jelzi, hogy a társadalmi meghatározottságuk sokkal erôsebb, mint a fertôzô betegségek többségének.
* A rizikócsoportok pontosabban meghatározhatók.
* Gyakoriak a többszörös fertôzések.
Közegészségügyi és demográfiai kérdések
E betegségcsoport jelentôségének vizsgálatakor ki kell emelnünk néhány hozzájuk kapcsolódó, fontos közegészségügyi problémát:
* Fokozzák a HIV-fertôzés veszélyét, elsôsorban azok, amelyek a nyálkahártyákon hámsérüléssel járnak. Ezek a szifilisz, a lágyfekély (a szubtrópusi, trópusi országokban) és a genitális herpesz. A hámhiányok statisztikailag értékelhetô módon növelik a fertôzés kockázatát.
* A terméketlenség mint következmény egészségügyi és politikai kérdés is. A heveny vagy krónikus gyulladások okozta lenövések nôknél és férfiaknál is ide vezethetnek. Vannak olyan fertôzések is, amelyek a spermiumszám átmeneti vagy állandó csökkenését okozzák.
* Az STD-betegségek szülés körüli szövôdményei közé tartozik a méhen kívüli terhesség, a gyermekágyi láz vagy a koraszülés.
* E fertôzések a húgyivarszervek tumorjait is okozhatják. A leggyakoribb a HPV-fertôzés okozta méhnyakrák, melynek száma fiatal nôk között drámaian emelkedik. A korai diagnózis fontosságát felesleges hangsúlyozni.
* Egyéb tumorok keletkezésében is szerepelhetnek STD- kórokozók: a herpesz 8-as vírus szerepet játszik a Kaposi-szarkóma kialakulásában, a HTLV-I pedig a limfóma kiváltásában játszhat szerepet.
Gonorrhoea (tripper, kankó)
Egyike a legrégebben ismert fertôzô betegségeknek. Elsô leírása a Bibliában (Leviták könyve) szerepel. Elnevezése Galénosztól származik, s egy tévedést takar, ugyanis tévesen azt feltételezte, hogy a betegséggel járó folyás (rheosz) spermából (gonosz) áll.
A kórokozó a Neisseria gonorrhoeae. Nagyon kényes, az élô szervezeten kívül rövid idô alatt elveszíti fertôzôképességét, ugyanis nagyon érzékeny hôre, kiszáradásra és az anionok koncentrációjára.
A gonorrhoeás fertôzés csaknem kizárólagosan nemi érintkezés kapcsán történik. A kontagiozitása magas. Fertôzött nôvel történô közösülés során 17%-os valószínûséggel következik be a fertôzés. Ez a valószínûség az ismételt közösülés számától függôen akár 100%-ra is nôhet. Az inkubációs idô 3-10 (átlagosan 5) nap, ritkán ennél jóval hosszabb is lehet.
Elsôsorban a nagyvárosokban terjedt, de az utóbbi évtizedekben jelentôs számban jelentkeztek friss fertôzések vidéken is.
Férfiaknál a legjellemzôbb tünet a húgycsôgyulladás. Ez igen intenzív folyással és gyakori, fájdalmas vizeléssel jár. Ritkábban a dülmirigy (prosztata) heveny vagy idült gyulladását váltja ki. A mellékhere-gyulladás lázzal járó fájdalmas elváltozás a here felsô pólusán.
A nôi gonorrhoeás fertôzések az esetek döntô többségében tünetszegényen zajlanak. Ezt az anatómiai viszonyok eltérô volta magyarázza. A következményei viszont járványügyi szempontból jelentôsek. Az elsôdleges fertôzés helye a méhnyak-csatorna, de fertôzôdhetnek a Bartholini-mirigyek is. A cervix primer fertôzése menstruáció, abortusz vagy szülés esetén felterjedhet a méhûrbe, a méhkürtökre és a petefészekre. A következményes összenövések meddôséget okozhatnak.
Mindkét nemben fertôzôdhetik a szájüreg és a végbél nyálkahártyája.
Szülés során a fertôzött szülôcsatornán való áthaladáskor fertôzôdhet az újszülött kötôhártyája, ami ráterjed a szaruhártyára is. Az így szerzett fertôzés nyomán elôfordul, hogy csak felnôttkorban alakul ki betegség.
A véráram útján a nagyízületekre is átterjedhet a fertôzés. Kezdetben a gyulladás fájdalmas duzzanatot, késôbb tartós ízületi destrukciót eredményez.
A kezdetben teljes gyógyulást eredményezô penicillinre a törzsek mintegy ötöde rezisztenssé vált. A mai kezelési ajánlások számos antibiotikumot sorolnak fel, amelyeket ebben az esetben alkalmazni lehet.
Genitális herpesz (herpes progenitalis)
A legjellemzôbb klinikai tünetek az égô, fájdalmas hólyagocskák megjelenése, majd az ezek talaján kialakuló apró hámhiányok. A fertôzöttek megérzik a bôrkiütések kialakulását: néhány órával elôbb már jelentkeznek a bizonytalan szubjektív tünetek.
A herpes progenitalis kórokozója az esetek 70 %-ában a HSV-2, míg a fennmaradó részben a HSV-1. A folyamatos felmérések azt mutatják, hogy ez az arány eltolódik lassan a HSV-1 irányában. Ennek oka az orális szexuális érintkezés elterjedése össztársadalmi méretekben.
Két-három héten belül visszafejlôdik, de kiújulásra hajlamos.
A terjedés módja a közvetlen kontaktus, az inkubációs idô 2-20 nap.
A bôrelváltozások felülfertôzôdhetnek. Az újszülött is fertôzôdhet, s ez súlyos perinatális és újszülöttkori szövôdményeket eredményezhet, végül pedig a betegség recidiváló jellege. Évente 3-4 alkalommal, esetenként havonta jelenik meg.
A vírussal történô elsô találkozások jelentôs hányada újszülöttkorban történik. A fertôzött szülôcsatornán keresztül az újszülöttek 44-60 %-a fertôzôdik burokrepedés után, ascendáló fertôzés formájában, vagy késôbb, a szülôutakon való áthaladás során. Az újszülöttkori fertôzések fele jellegzetes bôrtünetekkel jár, másik fele tünetek nélkül zajlik. Ezért kívánatos, hogy fertôzött nô esetében aktív herpeszes tünetek fennálltakor császármetszést alkalmazzanak.
A késôbbi életszakaszban történô elsô találkozás gyakran az elsô szexuális kapcsolatot követôen alakul ki. Súlyos általános tünetek kísérik a bôrtüneteket, a hólyagocskák megjelenését a nemi szerveken. Az eróziók 2-4 hét alatt gyógyulnak.
Hegyes függöly (condyloma accuminatum, kakastaréj)
Napjainkban Európában ez a leggyakoribb STD- fertôzés. A kórokozó a HPV 6, 11, ritkábban 16, 18 papovavírus.
A fiatal felnôttkor betegsége, 19-22 év között a leggyakoribb.
Az inkubációs idô 3 hét, de több hónap is lehet. Gyakori, hogy a genitális HPV-fertôzés egyéb STD-fertôzésekkel együtt jelentkezik. A nemi szervek nyálkahártyáján egymással összefolyó, gyorsan növô, nagyon tagolt felszínû növedékek képzôdnek. A tagolt, hasadozott tumorfelszín lebenyei között baktériumok szaporodnak el, s a felszínre bûzös, gennyes váladék ürül.
A méhnyak és méhnyakcsatorna fertôzôdése komoly jelentôséggel bír. A magas rizikójú törzsek krónikus fertôzése méhnyakkarcinóma kialakulásához vezethet.
Szifilisz (vérbaj, morbus schaudin, luesz)
Kórokozója a 8-24 csavarulatos dugóhúzó alakú baktérium, a Treponema pallidum. Számára az optimális hômérséklet a 30 °C, ez a kültakaró, a bôr hômérséklete. Így érthetô, hogy a betegség korai stádiumaiban elsôsorban bôrtüneteket okoz. Kiszáradásra, a hôviszonyok változására és kémiai anyagokra igen érzékeny. Toxint nem termel, így a szervezet nem tudja hatékonyan mozgósítani védekezô reakcióit. A klinikai tünetekben a kórokozó mindig jelen van. Ezeket a tüneteket vagy a kórokozó száma, vagy a T. pallidum kiváltotta szöveti reakció okozza.
A szifilisz szemléletes példája annak a kórokozó és a gazdaszervezet közötti összetett kapcsolatnak, amely a fertôzés során kialakul. A kórokozók száma és a gazdaszervezet aktuális védekezése határozza meg a betegség klinikai tüneteit és laboratóriumi kimutathatóság&a