Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Temérdek más sürgôsségi rendelet között szinte észrevétlenül, a kormány ismét bekeményített: a hirtelenjében és váratlanul, semmi által elôre nem jelzett új jogszabály szerint tovább szigorították a román állampolgárok külföldre utazásának feltételeit. Arra hivatkozva, hogy állítólag az európai partnerek követelik ezt meg (vajon, ha nem lenne Európa, akkor kire lehetne folyton hivatkozni?), sok konkrét esetben teljesíthetetlen és abszurd feltételeket állapítottak meg, hogy egy román állampolgár külföldre utazhasson.

A legszebb az egészben az, hogy pillanatnyilag szinte senki sem tudja, mit is tartalmaz az új rendelet. Annyi világosnak tûnik, hogy ezentúl azoknak is kell rendelkezniük a legkevesebb 500 eurós valutaösszeggel, akik meghívót mutatnak fel, ám a fordítottja, mely szerint azoknak, akik rendelkeznek a szükséges pénzzel, okmányokkal kell igazolniuk, hogy hol, mennyi idôt és milyen célból szándékoznak eltölteni, már sokkal homályosabb és nehezen értelmezhetô. Maguk a hatóságok sem igazán tudják, hogy ez mit jelent. Lefordítva: ha valaki szervezett (és általában jó drága) kiránduláson vesz részt, annak még volna"alibije", aki azonban magánemberként kíván átruccanni Párizsba megtekinteni az Eiffel-tornyot, s kellô mennyiségû pénzzel is rendelkezik hozzá, az számíthat arra, hogy visszafordítják a határról, hisz ugyanbiza miféle okmányokkal lehet tanúsítani, hogy valakit hajt a világlátás kíváncsisága?

Nos, ha ad absurdum elfogadjuk, hogy az európai partnerek követelése ez a jogszabály (ami már eleve csúsztatás, hisz a schengeni országok legfeljebb annyit követelnek Romániától, hogy szorítsa vissza a törvénytelen emigrációt, ami mégsem ugyanaz), akkor is felvetôdik néhány megválaszolatlan kérdés. A legfájóbb az, hogy ismét egy kalap alá vesznek mindenkit, aminek az az eredménye, hogy néhány tízezer léhûtô miatt a több tízmillió tisztességes ember utazását lehetetlenítik el. Miközben könnyen megjósolható, hogy az ügyeskedôk, kupecek, bûnözôk játszva szerzik be a szükséges iratokat, s tovább "öregbítik" az ország hírnevét, az ostor megint a tisztességes állampolgárokon csattan. Az is nehezen megválaszolható, hogy miért volt szükség ismét egy olyan intézkedésre, amellyel egy külföldi utazás nehezebbé válik, mint amikor erre vízumot kellett beszerezni, alig másfél évvel a remélt európai integráció dátuma elôtt! S amúgy, honnan gondolják a hatóságok, hogy mindenki, aki külföldre utazik, egész pontosan köteles tudni, hogy mit fog tenni, hol tartózkodik az elkövetkezô néhány napban?

S talán az sem mellékes - ha már úgyis alkotmányjogi viták idejét éljük -, hogy a törvénytelen emigráció visszaszorításának kérdését megoldani képtelen hatóságok intézkedése homlokegyenest ellentmond az ország alaptörvényének is, amely kimondja, hogy a szabad utazás lehetôsége alkotmányos, elidegeníthetetlen jog, amelyet - tesszük mi hozzá - nem korlátozhat az
"átkosban" dívó kiutazási vízumhoz hasonló hatású mostani rendelkezés. No de hát a politikusok nem ütköznek akadályba határátlépéskor, miért érdekelnék ôket az egyszerû, tisztességes állampolgár nehézségei? Borítékolható tehát, hogy a rendeletet senki sem fogja megtámadni az Alkotmánybíróságnál.

Senki sem tekintheti magát védettnek a terrorista támadásokkal szemben, mert a terrorizmus válogatás nélkül csap le ott, ahol bír - jelentette ki vasárnap Traian Basescu, Románia elnöke. Miután egy dobrudzsai katonai gyakorlótéren részt vett amerikai és román katonák közös hadgyakorlatán, az államfô immár hatodszor látogatott el az árvíz sújtotta dél-moldvai területekre. E látogatás során újságírói kérdésre válaszolva, a legutóbbi nagy-britanniai, törökországi és egyiptomi robbantásokról szólva hangoztatta: a világ manapság a terrorizmus általános felerôsödésével szembesül. - Értesültünk más európai fôvárosok elleni fenyegetésekrôl is. Valójában senki sem tekintheti magát fedezékben, védettnek olyan országokban, ahol demokratikus a kormányzat. Alkalmazkodnunk kell a realitásokhoz, mert úgy tûnik, a tavasz táján kicsit enyhült az aggodalom és kezdtük magunkat nagyobb biztonságban érezni. De én azt hiszem, ez a dolog nem játék, és a terrorizmus válogatás nélkül csap le bárhol, ahol képes rá - jelentette ki Traian Basescu.

(MTI/AFP) - Mintegy 60 ezer izraeli katonát és rendôrt vezényelnek a Gázai övezetbe, hogy a lehetô leggyorsabban végrehajtsák a zsidó települések kiürítését - közölték hétfôn izraeli védelmi minisztériumi forrásból.

Ariel Saron kormányfô kiürítési tervének végrehajtása, amely mintegy 8 ezer telepest érint, augusztus 17-én kezdôdik és a zsidó újévig, október 3-ig be akarják fejezni. Ugyanez idô alatt Izrael felszámol négy elszigetelt ciszjordániai települést is, amelyekben néhány százan élnek.

Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter és Dan Haluc vezérkari fônök a vasárnapi kormányülésen hangsúlyozta annak szükségességét, hogy lehetôség szerint "egy lendülettel" hajtsák végre a kiürítést, hogy a lehetô legjobban elkerüljék az összecsapásokat a kivonulás ellenzôivel és a palesztin fegyveres szervezetekkel.

A gázai övezeti és ciszjordániai zsidó telepesek túlnyomó többsége elutasítja az erôszak alkalmazását az izraeli rendfenntartó erôkkel szemben a telepek augusztus közepén kezdôdô kiürítésekor - állapítja meg egy hétfôn közzétett felmérés.

A Haifai Egyetem biztonsági tanulmányokkal foglalkozó központja által készített vizsgálat eredményei szerint a megkérdezettek 91 százaléka ellenzi az ilyen erôszakot, és csak 8 százaléka helyesli azt. Mindamellett a válaszolók 13 százaléka ítélte "törvényesnek" a harcot a kivonulással szemben, és 86 százaléknak volt ezzel ellenkezô véleménye.

A közvélemény-kutatás felfedi, hogy a telepesek 60 százaléka ellenzi bármely ciszjordániai telep felszámolását, míg 40 százalék helyesli a kivonulást az elszigetelt telepekrôl. A felmérést ezerfôs reprezentatív mintán végezték el.

(MTI) - Törökország szerdán Brüsszelben aláírja az EU-török társulási egyezményt a szervezet 10 új tagállamára (köztük Magyarországra és Ciprusra) kiterjesztô jegyzôkönyvet - szivárogtatta ki egy magas rangú EU- diplomata.

Ha a hír igaz, akkor ezzel elhárul a legfôbb akadály a török EU-csatlakozási megbeszélések megkezdése elôtt: az Európai Unió tavaly decemberi, a török felvételi kérelem megtárgyalásának zöld jelzést adó csúcsértekezletén ugyanis a tagállamok állam- és kormányfôi e jegyzôkönyv kiterjesztését szabták elôfeltételül. Ezzel ugyanis Ankara, ha jogilag nem is, de gyakorlatilag elismerné Ciprus önállóságát - miközben mind a mai napig csapatokat állomásoztat a sziget északi felén, s a világon egyedüliként önálló államnak tartja az ottani Észak-ciprusi Török Köztársaságot.

A brüsszeli török nagykövetség nem erôsítette meg az aláírás tényét, mondván: ezt az ügyet az ankarai kormányzaton belül, magasabb szinten viszik. A külképviselet szóvivôje egyedül azt mondta biztosnak, hogy az aláírásra - az EU követelésének megfelelôen - legkésôbb október 3-ig, azaz a török csatlakozási tárgyalások tervezett kezdetéig sor kerül. (A kiszivárogtatás szerint egyébként a ceremóniát nagyköveti szinten tartanák a belga fôvárosban.)

Törökország EU-csatlakozásának lehetôségét az európai közvélemény jelentôs része aggodalommal szemléli: a legutóbbi, múlt héten közzétett összeurópai közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka ellenzi ezt, s különösen nagy az elutasítók aránya két kulcsállamban, Franciaországban és Németországban. Az Európai Bizottság és a tagállamok viszont kitartanak a tavaly decemberi csúcs határozata, az októberi tárgyaláskezdés mellett - igaz, mindig hangsúlyozva, hogy a megbeszélések nagyon hosszúak, valószínûleg legalább egy évtizedig tartóak lesznek, s nincs garancia azok sikerére, azaz Törökország felvételére.

(MTI) - Átmenetileg megnyitották a látogatók elôtt azt a titkos bejáratú folyosót, amely a Vatikánt köti össze a római Angyalvárral (Castel Sant' Angelo), így augusztus közepéig, naplemente után, turisták is megtekinthetik a legendák övezte Passetto di Borgót.

A nyolcszáz méter hosszú rejtekút léte eddig sem volt titok, hiszen 14 méter magas és egy méter széles falként, jól láthatóan húzódik nyugatról kelet felé, míg el nem éri a Tevere partján álló Angyalvárat. Az viszont, hogy valójában hol kezdôdik a Vatikánon belül a "passetto", továbbra is hétpecsétes titok az egyházi államban.

A folyosó építése még a középkorban vált szükségessé, hogy a pápai államot érô gyakori katonai támadások esetén az egyházfô biztonságos helyre tudjon menekülni az ellenség elôl. Ez számos alkalommal meg is történt, például 1527-ben, amikor V. Károly császár zsoldosai felégették és kifosztották Rómát. Az akkor Szent Péter trónusán ülô VII. Kelemen pápa csak annak köszönhette életben maradását, hogy idôben eliszkolt, a bevehetetlen erôddé átalakított Angyalvárban keresve menedéket.

"A pápa és kísérete e szûk falak között volt kénytelen menekülni, ami nem is volt olyan egyszerû - idézte fel a múltat a német ZDF televízióban Patrizia Marchetti restaurátor. - Képzeljék csak el, milyen sok rétegbôl álló, díszes és nehéz öltözéket viseltek a középkor pápái; a nyomukban pedig ott lihegett népes kíséretük, testôrségük, az egész udvartartás."

A császár zsoldosai Rómán belül nem kímélték a Vatikánt sem. Mint Arnold Nesselrath, a Vatikáni Múzeumok bizánci és középkori mûvészetért felelôs igazgatója a ZDF-ben elmondta, a vandál pusztítást végzô katonák felégették a pápai lakosztályok és a kápolna berendezéseit. A régészek golyónyomokat és alabárdok vágta repedéseket találtak az egyes helyiségek freskóin. Nem kétséges: ha a zsoldosok kezei közé kerül VII. Kelemen, aligha kerülte volna el a halált.

A szóbeszéd arról is megemlékezik, hogy a passetto nem csak háborúk és fegyveres csetepaték idején tett jó szolgálatot a pápáknak. Mint hírlik, többen közülük arra is felhasználták a folyosót, hogy titokban hölgyvendégeket csempésszenek be a Vatikánba. Tápot adni látszik eme feltevéseknek számos pápa nem éppen feddhetetlen magánélete, az orgiáikról és törvénytelen gyermekeikrôl hírt adó beszámolók. Ezekrôl azonban a hivatalos Vatikán ma épp úgy hallgat, mint a Passetto di Borgo nyugati kiindulási pontjáról...

Orbán Viktor szerint

A XVI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárónapján, szombaton, immár hagyományszerûen, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tartott elôadást, a moderátor Németh Zsolt volt. Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök egyrészt Magyarország jövôjével kapcsolatos kérdésekrôl beszélt, de a kettôs állampolgárság, az autonómia, a magyar bel- és külpolitikai problémák sem maradtak ki, ugyanakkor a Fidesz elnöke bírálta a jelenlegi magyar kormányt, és kijelentette: a Kárpát-medencei magyarságnak szemléletváltásra van szüksége.

Magyarország jövôje a 2006-os választások eredményén fordul meg - jelentette ki Tusnádon Orbán Viktor, aki a választások utáni magyar jövô karakterét néhány tézissel próbálta megrajzolni. Elsôként a XVII. századi Svájcot említette, amely az egy évszázad alatt történô gazdasági fellendülését a személetváltozásnak köszönheti, és ez Orbán Viktor szerint ma is érvényes. "A legfontosabb dolog, amire szüksége van ma a Kárpát-medencei magyarságnak: szemléletváltozás, és a szemléletváltozás mindent átalakító, egész nemzetet felemelni képes erejére. Magyarország Trianon óta gyengeségének legfôbb okát az ország területi felszabdalásában és a határon kívül rekedt nemzetrészek elszigeteltségében látja. Azóta eltelt 90 év, a kordivat, korszellem átalakult". Orbán Viktor szerint ma a mozgékonyság, jelenlét, kapcsolatok, gyorsaság, hálózatba szervezhetô személyek és tudások, csoportok, mûveltség a legnagyobb versenyelônyt kínáló tulajdonságok. A mai kordivat jellemzôi: lebomló államhatárok, szabad mozgás, szorgalom, szakképzettség, egy területi, regionális közösségekre épülô új világ, decentralizáció, vállalkozókedv és tettrekészség. "Errôl szól az EU is, ami a magyarság számára is új lehetôségeket kínál. A szétszóratás hátrányai mára elônnyé változtathatók, ha a szétszabdalt Magyarországot az új világ korszellemének megfelelôen képesek vagyunk egyetlen, jól mûködô gazdasági övezetté szervezni. Ehhez van szükség szemléletváltásra, elsôsorban az anyaországban, amely a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást nem segélyezésként, támogatásként gondolja el, nem hátrányt és nem tehertételt lát benne, hanem befektetést, közös hasznot, lehetôséget és gazdasági erôforrást. Egy olyan szemléletváltásra van szükség, amely a nemzetegyesítést jelöli meg fô célként. Magyarország jövôje nem a 10 milliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van!" - mondta a Fidesz elnöke.

"A kormányzat rárontott saját nemzetére"

Második tézisként a nemzetegyesítés feltételeit említette. Sorban: a kormányváltás szükségességét Magyarországon. A december 5-i népszavazásra utalva Orbán Viktor kijelentette: nem az anyaországi magyarok mondtak NEM-et a határon túli magyarokra, hanem a magyar kormány, márpedig a magyar kormányt nem szabad összekeverni az országgal és nem szabad összetéveszteni a nemzettel. Sôt, a volt miniszterelnök szerint december 5-én a kormányzat "rárontott saját nemzetére". Orbán úgy vélte, a magyar kormány kötelessége lett volna garanciát adni az anyaországi magyaroknak arról, hogy a kettôs állampolgárság megadásának létezik olyan formája, amely a határon belüli magyarok tehertételeit nem növeli. Mindazonáltal Orbán Viktor bizakodó: nem zárja ki, hogy a nemzeti fordulat a magyarországi baloldal részérôl bekövetkezik.

A Fidesz elnöke szerint a románok, szerbek, horvátok, szlovákok a kettôs állampolgárság kérdését szép csendben megoldották, és a nemzeti teljesítmény szempontjából december 5-e Magyarországot a Kárpát-medencei államok között az utolsó helyre sorolta. Hozzátette: a románok, szerbek, horvátok, szlovákok erôteljesebb nemzeti elkötelezettséggel rendelkeznek, mint a magyarok. Orbán Viktor a bajt abban látja, hogy a magyarországi magyarok "saját nemzeti érdekeiket sem ismerik eléggé, és ma Magyarországon a nemzeti életösztön nem elég erôs". A "kenyér" hasonlattal élve, miszerint a kenyér romlása is belülrôl indul el, a végén pedig kiderül, hogy a héja tartja össze, a Fidesz elnöke hangsúlyozta, "a nemzettudat szempontjából a határon túli magyarok erôforrást jelentenek a belmagyarok számára".

Továbbra is szorgalmazzák a kettôs állampolgárság megadását

A határon túli magyar közösségek helyzetérôl szólva Orbán Viktor Kárpát- medencei jelenségekrôl beszélt: a magyarok rovására tapasztalt etnikai arányok megváltoztatására, a magyarlakta vidékek adminisztratív feldarabolására, a magyarok fizikai megfélemlítésére irányuló törekvésekrôl, az igazságszolgáltatás magyarok iránti elfogult mûködésérôl, a magyar oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetésérôl, a magyarlakta területek gazdaságilag hátrányos helyzetbe való hozásának kormányzati törekvéseirôl (erdélyi autópálya ügye). Ezek olyan valóságok, amelyek ellen védekezni kell - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a státustörvényhez hasonló, kisebbségi védelmi lépéseket is vállalni kell majd, ebben pedig szükség lesz a MÁÉRT-ra.

Bár továbbra is célnak nevezte Orbán Viktor a területi autonómiát, kijelentette: Budapest véleménye másodlagos, fontos az, hogy az erdélyi magyarok mit akarnak.

Egy kis belpolitika. …

A belpolitikai kérdésekre kitérve Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a transzatlanti együttmûködés mellett, és nem híve annak, hogy Oroszország bevonásával oldják meg az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok közti együttmûködési problémákat. Azonban Oroszország partner lehet a kisebbségi kérdésekben - tette hozzá. Arról, hogy mit tehet az erdélyi magyarság a Fidesz választási sikere érdekében, Orbán Viktor úgy vélekedett: a határon túli magyar közösségek tekintsék magukat egyfajta "mércének, tükörnek", "mérjék meg" a magyarországi politikai erôket, hogy azok mennyiben vállalják fel az erdélyi nemzeti törekvéseket.

Lendvai Ildikó:

(MTI) A nemzetpolitikájáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki az MSZP és a Fidesz között Orbán Viktor tusnádfürdôi beszéde nyomán vasárnap.

A Fidesz elnöke szombaton Székelyföldön, a bálványosi szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a magyar baloldal, amikor erre idônként lehetôséget kapott "rárontott saját nemzetére". Mint például Kun Béla és Rákosiék idején, és ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson.

Lendvai Ildikó vasárnap felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait.

A szocialisták frakcióvezetôje szerint a Fidesz elnökének sikerült beszédét az esztendô legdurvább és leggyávább mondatával emlékezetessé tennie.

"Megdöbbentô hangvétel"

"Durva és gyáva mondatok. Durva, mert megkérdôjelezi a fél ország hazafiságát, mindazokét, akik nem értettek egyet Orbán Viktor népszavazási álláspontjával. Gyáva, mert mást mond Budapesten szemtôl szembe, amikor vitapartnerrel kell szembesülnie, és mást Budapesttôl távol, ahol nem kell tartania attól, hogy választ is kap" - fogalmazott Lendvai Ildikó, aki szerint Orbán Viktor tusnádfürdôi beszédének megdöbbentô hangvétele túlmutat a napi aktualitásokon, túl ellenzék és kormányoldal szokásos vitáján: a baloldaliak becsületébe gázolva a normális politikai párbeszéd alapfeltételeit kérdôjelezi meg.

Gedei József, a szocialisták szakpolitikusa viszont kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpolitikát csinál.

A szocialista országgyûlési képviselô elmondta: ott volt Tus-nádfürdôn és hallgatta azokat a nyugat-európai politikusokat, köztük az Európai Parlament külpolitikai bizottságának elnökét, akik arról beszéltek, hogy összefogás nélkül az autonómia kérdésében nem lehet semmit elérni.

A Fidesz azonban nem beszél arról, hogy milyen autonómiát akar, területit vagy kulturálist, milyen jogokkal, kötelezettségekkel. Nincs konstruktív javaslatuk, csak egyszerûen vádaskodnak - jegyezte meg Gedei József.

A nemzetpolitikát nem pipálhatja ki

"Az összefogást ássa alá az a nyilatkozat, amely Orbán részérôl elhangzott. Nagyon sajnálom, hogy ez így történt, és azt is, hogy elkezdték méregetni, méricskélni, hogy ki nemzeti párt, ki tett többet, ki nem" - jelentette a szocialista politikus.

Gedei József szerint a nemzetpolitikát a Fidesz "sem pipálhatja ki".

"Most kezdtek el beszélni egyáltalán az RMDSZ-szel. Korábban le sem ültek a vajdasági magyarok legnagyobb szervezetével. Most mutogatnak vissza? Ez egyáltalán nem konstruktív" - mondta a szocialista politikus, aki arra is emlékeztetett: az MSZP nemzetpolitikai stratégiájában 2002 óta benne van az autonómia támogatása és a határon túli magyarok jogainak bôvítése.

Erdélyben vita folyik arról, hogy milyen autonómiát szeretnének az ottani magyarok. A szocialista párt azt várja, hogy kialakítsák közös elképzelésüket, amely mellé oda lehet állni. "Az RMDSZ nem kért területi autonómiát. De ha ez mégis úgy lenne, akkor a szocialista párt azt fogja támogatni" - jegyezte meg Gedei József.

(MTI) Orbán Viktor Romániában az összmagyarságra vonatkozó nézeteit terjesztette, támogatásáról biztosította az erdélyi magyarok autonómia-törekvéseit, kettôs állampolgárságot kérve számukra - emelte ki a "Tusványosról" szóló beszámolóiban a román sajtó hétfôn.

A számottevô bukaresti román napilapok közül hétfôn csak a Gândul (Gondolat) és a Cotidianul címû újság nem írt a Tusnádfürdôn szombaton véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (a "Tusványosnak" is nevezett rendezvénysorozat) hétvégi történéseirôl.

Ezzel szemben az Adevarul, a Ziua, a Curentul, az Evenimentul Zilei, a Curierul National, a Jurnalul National, az Averea (Vagyon) és más román újságok pártállásukat kifejezô tudósításokban, beszámolókban foglalkoztak Orbán Viktor, Markó Béla és Tôkés László Tusnádfürdôn elhangzott elôadásaival, kijelentéseivel.

Közülük a megjelenésének mindössze 65. számánál tartó Averea címû gazdasági-pénzügyi napilap kommentárokkal megtûzdelt részletes beszámolót közölt a tusnádfürdôi történésekrôl, amelyek középpontjába Orbán Viktor kijelentéseit helyezte.

Az idézett újság szerint "Orbán Viktor álmaiban még mindig jelen van Nagy Magyarország, ha nem is jól kijelölt határokkal, de legalább nemzetként. Az elkövetkezô magyarországi választások után esetleg reá váró kormányfôi szék körül járó gondolataitól megszállott politikus, a legerôsebb magyarországi ellenzéki politikai alakulat vezetôje választási célokra használta ki a tusnádfürdôi nyári iskolát, s a romániai magyar közösség radikálisai számára oly kedves értékeket - az autonómiát és a kettôs állampolgárságot - népszerûsítette".

Ezzel a felütéssel indított összefoglalójában az Averea a továbbiakban rámutatott: "Minthogy a Fidesz vezetôje számára saját hazájának jövôje nem a tízmilliós lakosú Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben ölt testet, (Orbán) arra biztatta a (Tusnádfürdôn) megjelenteket, szabadságuk idején szaladjanak át Magyarországra és ottani rokonaik körében lobbizzanak, gyôzzék meg ôket, hogy szavazzanak a megfelelô választási megoldásra: saját személyére, mint olyanra, aki egyedül képes gyakorlatba ültetni ezeket a törekvéseket."

A továbbiakban a lap emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke "hagyta jóvá a magyarok státustörvényét" és "kormányzati céljai között szerepelt a kettôs állampolgárság". Ámde - tette hozzá az újság - "a törvényt magát a szocialisták jelenlegi budapesti kormánya alkalmazta és módosította".

A Curentul is azt emelte ki, hogy "a volt magyar kormányfô" Tüsnádfürdôn "kettôs állampolgárságot kért a magyarok számára". A Ziua pedig Orbán kijelentései alapján arra hívta fel olvasói figyelmét, hogy a legnagyobb magyar ellenzéki politikai erô vezetôje "megpróbálta zsarolni Romániát", amikor a magyar törvényhozásban kezdeményezte, hogy Románia EU-tagságának feltételéül szabják "az erdélyi magyarok területi autonómiájának" megadását.

Az Adevarul és az Evenimentul Zilei Markó Béla és Tôkés László "néma párbeszédére" összpontosított, rámutatva, hogy bár a két erdélyi magyar vezetô személyiség egy asztalhoz ült Tusnádfürdôn, de kétoldalú megbeszélésükre mégsem került sor.

Javában folynak a Félsziget fesztivál elôkészületei, az ötnapos rendezvénysorozat holnap startol. Hétfôi ottjártunkkor a sátrakat húzták fel, a Maros-partot tisztították: lenyírták a füvet, ráncba szedték az elburjánzott bozótokat, a gödröket aszfaltozták. A színpadok is épülnek a sportpályán és a Maros-parton.

A július 27-31. között zajló rendezvényre ötvenezer látogatót várnak - hangzott el hétfôn a polgármesteri hivatal vendégházában szervezett sajtótájékoztatón, ahol Gerendai Károly, a budapesti Sziget Kulturális Szervezôiroda ügyvezetô igazgatója, Szepessy Szabolcs, a Félsziget igazgatója, Krisztián Zsolt, a fesztivál társszervezôje, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökségének tagja, valamint a rendezvény kommunikációs hátterét biztosító CARO COMP részérôl Dragos Pahontu cégtanácsos és Jánosi Zsolt projektmenedzser számoltak be a tervekrôl, munkálatokról.

- Idén a megyei tanács támogatása mellett jó az együttmûködés a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal is - emelte ki Szepessy Szabolcs. - A nyolcmillió euró költségvetésû budapesti Sziget, mely nemcsak Magyarország, hanem a régió legnagyobb kulturális fesztiválja, évente négyszázezer résztvevôt számlál - hangoztatta Gerendai Ká- roly, aki elmondta, a terveik közt szerepel, hogy a Félsziget hasonló színvonalra emelkedjen. Ne csak a régió fesztiválja, hanem összromániai, ezentúl európai rangú, nemzetközi rendezvénnyé alakuljon. A megyeszékhelyünkön sorra kerülô fesztivál költségvetése háromszázötvenezer euró, ebbôl százezer eurót reklámokból, ötvenezer eurót támogatásokból fedeznek, a hiányzó kétszázezer eurót a jegyeladásból pótolnák.

Eddig háromezer hetijegy fogyott el, elôrelépésnek számít, hogy Bukarestben és Budapesten is vásároltak több száz jegyet. A tavalyi 180.000 eurós költségvetésû fesztivál hatvanezer eurós veszteséggel zárult, amit a kedvezôtlen idôjárással magyaráznak, idén maximum húszezer eurós veszteséggel számolnak.

Azon túl, hogy az idei fesztiválon számbelileg is jóval több együttes lép fel a két nagyszínpadon, a koncertek mellett színvonalas program várja az érdeklôdôket, sôt az infrastrukturális háttér is jobb: lekövezték a sátortáborhoz vezetô utat, több zuhanyzót és illemhelyet állítanak fel.

A marosvásárhelyi székhelyû magyar-román vállalkozás, a Sziget Management Kft. - amelynek többségi tulajdonosa a magyarországi Sziget Kulturális Szervezôiroda - mellett a társszervezô a MIÉRT. Krisztián Zoltán tájékoztatása szerint a szervezet a fesztivál projektmenedzsmentjébe, a pénzügyi alapok bôvítésébe, a Civil Falu létrehozásába segített be. A rendezvény során közel nyolcvan önkéntes dolgozik. A Félsziget kommunikációs partnere, a CARO COMP egész napos, élô közvetítést biztosít a rendezvényrôl - többek között a két színpad koncertjeirôl, a négy videokamera által nyújtott képek a www.felsziget.ro és a www.peninsula.ro honlapokon tekinthetôk meg. A magyar-román információs minisztérium támogatásával a fesztivál ideje alatt ingyenes internethasználat áll a fesztivál résztvevôinek rendelkezésére 15 számítógéppel.

A sajtótájékoztatón az is eldôlt, hogy az 1801-es sorszámú hetijegy tulajdonosa az, aki amellett, hogy visszakapja a jegy árát, még egy ismerôsét is magával viheti, sôt, egyéb kedvezmények részese is lehet.

Az egyetemi felvételi elôtt

Az új egyetemi évben hároméves alapképzésre álltak át a felsôoktatási intézmények. Az iratkozási idôszak közepén ellátogattunk Marosvásárhely két, egyre népszerûbb egyetemére, hogy megtudjuk, milyen ajánlattal várják ezek az intézmények a középiskolák végzôseit, illetve milyen az érdeklôdés a leendô hallgatók részérôl.

A Sapientia EMTE az elôzô évekhez hasonlóan, az idén is felvételit szervez, s a vizsgán elért jegy képezi a bejutás egyetlen feltételét. Magyarázatért dr. Hollanda Dénes dékánhoz fordultunk, aki kifejtette
a rendszer elônyeit. Eszerint azok, akik vállalják a felvételi kihívását, valószínû, hogy késôbb, az egyetemi évek során is jobban megállják a helyüket, továbbá ez a módszer kiküszöböli a középiskolai oktatás és értékelés színvonalának döntô jellegét. Hollanda úr reményei szerint a 2005-2006-os egyetemi évben is betelnek a Sapientia által meghirdetett helyek. Jelenleg elmondható, hogy a két humán szakra túljelentkezés van, a mûszakin és kertészmérnökin még vannak helyek.

A kommunikáció és közkapcsolatok szakra jelentkezô Ôsz Ferenctôl megtudtuk, hogy fontos számára az anyanyelvû oktatás. Bíró Borbálának is a kommunikáció szak az elsôdleges választása. Ô úgy véli, a felvételi vizsgára szükség van, mert ebben az esetben a diák csak abból a tantárgyból vizsgázik, amit ért és szeret, és amire az egyetemi tanulmányai épülnek majd. A mûszaki tudományok iránt érdeklôdô Kenyeres Szabolcs elmondta, hogy több egyetemen is jelentkezett ugyanarra a szakra, s ha sikerül a felvételi vizsgája, akkor a Sapientián marad.

A Petru Maior Egyetemen Georgeta Boarescu nyilatkozott arról, hogy miért vezették be az idéntôl az egyetem által meghirdetett szakok többségén a középiskolai eredmények alapján való bejutást. A tavalyi év tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelentkezô diákok érettségi átlaga és felvételi jegye között nincs nagy eltérés, így tehát a vizsgáztatók fölöslegesnek látják a pályázókat a felvételi vizsgával járó stressznek kitenni. Ezenkívül Boarescu asszony elmondta, hogy az intézmény közvélemény-kutatást végzett a jelentkezôk körében, melyet úgyszintén figyelembe vettek a döntéshozók. Az egyetlen tanszék, amely az idén is felvételi vizsgát szervez, a Közigazgatási és Jogtudományok kar, melynek vezetôi úgy vélik, hogy a szakanyag ismeretén kívül megfelelô személyes adottságokkal is kell rendelkezzenek a jelentkezôk.

Legnépszerûbb szakok a Petru Maior Egyetemen a nemzetközi kapcsolatok, a román-angol, a közgazdász-mérnöki és a számítástechnika.

Szabó Andrea és Codarcea Aurel mindketten mérnöki szakra pályáznak, fô opciójuk a számítástechnika. Szabó Andrea véleménye szerint a felvételi nélküli beiratkozás hátrányos azok számára, akik abban az érettségi rendszerben vizsgáztak, melyben a szóbeli vizsgán nem jegyet, hanem minôsítést adtak. Kifejtette, hogy sokkal jobban szeretne felvételizni most, úgy érzi, több esélye lenne.

Az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadó Ügynökséget (ANCA) az 1998. évi 676-os számú kormányhatározat alapján hozták létre, amely szakmailag irányítja a megyékben megalakított hivatalokat (Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal, OJCA). Kezdetben ezek a Román Akadémia és a Mezôgazdasági Minisztérium alárendeltségében mûködtek. Néhány év után adminisztrációs szempontból a megyei tanácsok hatáskörébe kerültek. Jelenleg a hivatalok adminisztrációs felettese újra az országos ügynökség, amely egyben a Mezôgazdasági Minisztérium egyik szakosztálya. Az állami intézmény ide-oda tologatása talán véget ért, talán nem. Ebben a bizonytalan idôszakban vállalta el a szaktanácsadó hivatal vezetését Szabó Árpád gépészmérnök, akit bemutatunk olvasóinknak, de megtudhatjuk azt is, hogy milyen elgondolásokkal foglalta el az igazgatói széket.

Szakmai önéletrajz. Szabó Árpád 1951-ben született a Hargita megyei Zetelakán, elemi és középiskolás tanulmányait otthon végezte, miután 1970-ben felvételizett Kolozsváron a Mûszaki Egyetem mezôgépészeti karára, az oklevelet 1975-ben vette át. Ugyanabban az évben az ákosfalvi állami gazdaságot választotta, ahol fôgépészként dolgozott 1980-ig. 1980 októberében kinevezték a nyárádszeredai mezôgépészeti állomás fômérnökének, ezt a tisztséget 1989 szeptemberéig töltötte be. Itt a 12 részleg gépparkjának a mûködtetése, a saját gépeket javító mûhelyek irányítása volt a feladata. Ezután, 1989. szeptember végén elfoglalta a gépállomás igazgatói állását. E munkakörben dolgozott mostani kinevezéséig.

A szaktanácsadás jó beruházás

- Ön mennyire ismeri az intézményt, a tevékenységét, amelynek vezetését elvállalta?

- A szaktanácsadás eddig is munkánk része volt. Sok szál fûzött a hivatalhoz, így betekinthettem az intézmény tevékenységébe. Intézményünk tevékenységének alapvetô célja a mezôgazdasági reform támogatása, elsôsorban a rendszeres szaktanácsadás megszervezése révén. Továbbképzô tanfolyamok lebonyolítása, a bemutató parcellák létrehozása, azokon a termelés megszervezése, kiállítások, tapasztalatcserék szervezése, szakcikkek megjelentetése szaklapokban, újságokban, szórólapokon, az elektronikus médiában, modellértékû üzemszerkezetek terveinek kidolgozása, továbbá az érdekvédelmi szervezetek megalakulásának gyakorlati támogatása. A szaktanácsadó hivatal az egyik idei kormányhatározat alapján végre oda került, ahol a helye van, így biztonságosabbá vált az anyagi háttér is. Együttmûködési kapcsolataink nagyon szorosak a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal, a kísérleti állomásokkal, nemkormányzati szervezetekkel is. A megye különbözô övezeteiben idén 78 hektáron dolgozunk kísérleti parcellákon. A felnôttképzés, bármennyibe is kerüljön, jó beruházás, megérte, mert a gazdálkodóknak a szakszerû termelés iránti fogékonysága fokozódott. Szerintem ez a szaktanácsadó hivatal tevékenységének egyik mércéje.

- Milyen elgondolásokkal, tervekkel mutatkozott be munkatársainak?

- Úgy vélem, hogy a mûködési szabályzatba foglalt feladatok teljesítése mellett nagyon rövid idôn belül be kell kapcsolódnia a vidékfejlesztési tevékenységbe. Fontos feladatnak tartom egy megyei vidékfejlesztési stratégiának a kidolgozását a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal közösen. Tevékenységünkbe kell foglalnunk az EU-s vidékfejlesztési, vidékgazdálkodási politikának az ismertetését, fôleg községekben, falvakon. Fel kell hívnunk a figyelmet az EU- csatlakozással járó nehézségekre, problémákra és azok megoldási lehetôségeire. Folyamatosan ismertetnünk kell az újabb jogszabályokat, rendelkezéseket. Ki kell alakítanunk a hatékony információs rendszert, amely gyorsan eljuttathatja a gazdákhoz az új jogszabályokat, pályázati lehetôségeket. Ez ügyben számítok az írott és elektronikus sajtóra is. Továbbá ismertetni szeretnénk az új kutatási eredményeket, hiszen megyénk komoly kutatóbázissal rendelkezik, például a szarvasmarha-tenyésztés terén. Folytatjuk a szarvasmarha-kiállítások sorozatát. Dédelgetett tervem a termékbemutatók, kiállítások szervezése, amelyekre a kézmûveseket is meghívjuk. A gyakorlati szaktanácsadás mellett üzemszerkezeti tervezeteket dolgozunk ki, a kísérleti állomások, magánfarmok szakembereinek közremûködésével.

- Az EU-csatlakozásról megoszlik a gazdatársadalom véleménye. Egyesek nagy reményeket fûznek hozzá, nagyon sokan viszont megrémültek, hogy tejfeldolgozókat, húsfeldolgozókat zárnak be, a kisebb állománnyal rendelkezôk kizáródnak a piacról. A hivatal ebben az elôcsatlakozási idôszakban a szaktanácsadáson túl miként támogathatja a gazdatársadalmat?

- Határozottan bízom a csatlakozásban, attól nem szabad senkinek megijedni. Minden EU-elvárás teljesítésére van megoldás. Csak egyet említek: ki kell használnunk a különbözô pályázati lehetôségeket, ehhez pedig tudni kell elkészíteni a pályázatokat. Szakembereink közül néhányan már részt vettek pályázatok elkészítésével kapcsolatos felkészítôkön, most nagyon komolyan el kell kezdenünk a pályázatok összeállítását. A kollegáknak már elmondtam egyik elvárásomat, éspedig azt, hogy ebben az évben a szaktanácsadó hivatal munkatársai legalább egy-egy pályázatot mutassanak be, amely az irányításukkal készült el. Számítógépekkel rendelkezünk, de biztos vagyok benne, hogy egy polgármester sem utasítja vissza a szaktanácsadó hivatal munkatársát, ha azt kéri, hogy János bácsinak írjon meg egy pályázatot. Különben tudni kell, hogy a 10.000 euróig terjedô pályázatokat a hivatal munkatársainak díjmentesen kell menedzselniük. Más kiút nincs, meg kell tanulnunk az új
"mesterséget", a pályázatok elkészítését, ha valóban hatékonyabban akarjuk támogatni a gazdatársadalmat.

Mikor az Ige tetté lesz

Évente legalább egyszer - sátoros ünnepen kívül is - zsúfolásig telik Nyárádszentanna református temploma. A régió központjának számító Nyárádszeredától csak a kis folyó és a lepusztult vasút árva sínpárja választja el. A település neve szerepel az 1332-es pápai tizedjegyzékben, akkor még Nyárádszeredának nem volt iskolája. (Mondják is büszke lokálpatrióták, hogy Szent Anna csinálta Szeredát...) Templomát Hunyadi János korában építették. A Szeredai Vásáros/Városnapok nyitányaképp szombaton megkoszorúzták a hôsök emlékmûvét Szentannán, vasárnap pedig 11 órától tartottak ünnepi szentmisét a római katolikus templomban, vagyis a Szent Anna-napi búcsút. Délben az idôtôl igencsak kikezdett régi templomban Nagy Enikô orgonajátéka vezette be az ünnepi istentiszteletet, az igét Geczô András helybeli református lelkész hirdette, az úrvacsora szentségének kiszolgáltatásában Gáspár István székelytompai lelkésztársa segédkezett.

Ôrizzük, egyre csak ôrizzük az Úr védelméhez visszavezetô kicsinyke ösvény titkát - idézte Wass Albertet a prédikáló lelkész -, mely olyan ma már ebben a megbolydult világban, mint elmohásodott vadcsapás havasi erdô sûrûjében, amit már csak a lélek láthat meg, nem az erô. Mert ... elôbb vagy utóbb, eljön az idô, amikor felébred a völgyek magyarjaiban a lélek. És keresni fogják az igaz utat, mely pusztulásból gyôzelemhez, az elnyomott világból az új haza dicsôségébe vezet, és amelyrôl a magunk hibájából letértünk. Ezt a keskeny utat keresik közösségeink, és ennek a keresésnek a jegyében építik újjá környezetüket, erôt merítve az elôdök példájából.

A Szentannai Napokra harmadszor került sor, a Nyárád mente gyöngyszemének is nevezett tamplomban, melynek megmentése a pusztulástól égetô szükséglet, és messze meghaladja a gyülekezet erejét, lehetôségeit. Ezért fordultak a Megyei Tanácshoz, ahol megértésre találtak Lokodi Edit Emôke elnökasszonynál, aki felkarolta ügyüket, és sok jóérzésû ember önzetlen közremûködésével a templom felújítása mára országos üggyé vált: az Országos Beruházási Alap felvállalta a templom megerôsítését. A szentannaiak Bocskai- díjjal jutalmazzák mindazokat, akik szívükön viselik a falu sorsát és tesznek és érte. A díjat - Bandi Katalin üvegfestményét, melyen a nagy fejedelem jelmondata áll - Lokodi Edit Emôke elnökasszony vehette át Geczô András lelkésztôl. A megyei tanács elnöke elmondta: látszik a falun és a gyülekezeten az apai és anyai kéz, a lelkész házaspár gondoskodó szeretete és áldásos munkája. Kiemelte, hogy a segítségadásban oroszlánrészt vállalt Borbély László területrendezési miniszter, az ô segítsége nélkül nem érhettek volna el ilyen jó eredményt. - Remélem, közösen ünnepelhetünk majd, amikor a támfalat felállítják.

Kedves versmûsort mutattak be az iskolások, kisebbek és nagyobbak. A gyülekezet egy perc néma csenddel adózott Bereczki Ferenc tanító emlékének, aki Veress Gáspárt követte itt a tanítói katedrán: 1982-tôl húsz éven át oktatta a szentannai gyermekeket.

A templom és parókia környéke igen szép, a kántori lakot rendbe hozták, az alatta levô kis tér emlékparkká alakul, alapozására 49 ciprusfenyôt ültettek el az ügybuzgó szentannaiak, a lelkész és Szász László gondnok irányításával, az önkormányzat és a gyülekezet segítségével. A kis park közepén kopjafa emlékeztet a falu egykori tanítójára, Veress Gáspárra, aki 1907. március 3-án született Rigmányban, a marosvásárhelyi református kollégiumban Molter Károly volt az osztályfônöke, majd elvégezte a nagyenyedi tanítóképzôt, és 1928 szeptemberétôl Nyárádszentanna kántortanítója lett; hû maradt egyházához és iskolájához élete végéig. 1968-ban vonult nyugdíjba, és 1982-ben, 75 éves korában hunyt el. Ha kellett, prédikált is, amikor a lelkész másutt szolgált, színdarabot tanított, orgonált az istentiszteleteken: fegyelmezett, pontos és állhatatos ember volt. Ezt emelték ki az emlékezôk, Dászkel László polgármester, és az életét ismertetô Nemes Anikó helybeli pedagógus.

Dászkel László köszöntötte néhai Veress Gáspár leszármazottait, akik szép számban jöttek el, hogy a helybeliekkel együtt emlékezzenek arra a nagyszerû emberre, aki negyven éven át tanítója, tanácsadója, ügyintézôje és sok esetben bírája is volt a falu lakóinak. Nemzedékeket nevelt, négy gyermek, nyolc unoka és tizenegy dédunoka tiszteli benne ôsét.

A kopjafát Gáspár István lelkész áldotta meg. Brandnerné Simon Emôke marosvásárhelyi tanárnô elszavalta Kosztolányi Dezsô Halotti beszéd címû versét szavalta, a családtagok köszönetüket fejezték ki.

Szokássá vált, hogy képzômûvészeti eseménnyel is emeljék a szentannai ünnep rangját. Tavaly Molnár Vince képeit és a nyári táborban részt vevô képzômûvész diákok munkáit láthattuk a parókia épületében. Kis Ármánd és barátai idén is táboroztak, méghozzá a közeli Andrásfalva templomának mennyezetére és mellvédjeire festettek pompás kazettákat. Idén Bandi Katalin üvegfestményeit csodálhattuk meg. A mûvésznô elmondta: kislány kora óta szeret üvegre festeni, de igazából csak az utóbbi idôben kezdett foglalkozni ezzel az izgalmas (és költséges) technikával. Alkotásait nagy elismeréssel fogadta a tárlat közönsége.

Az Ige akkor lesz tetté, ha arra alkalmas emberek munkálkodnak a közösségépítésben, hagyományápolásban. Ilyen ember Geczô András: ahol felbukkan, ott rendszerint épül vagy felújítódik egy-egy templom - Nyárádremetén, Andrásfalván, Szentannán, kazetták készülnek, emlékmûvet avatnak, kopjafát állítanak, mintagyümölcsös és -szôlôs indul - a Belényesi-kert -, fenyôt ültetnek, tanulják a munka és az ünneplés harmóniáját, ahol ez a pap megjelenik, ott sûrûbb lesz a levegô, és kedvesebb az élet. Sok Geczô Andrásra volna szükségünk.

Az erdôcsinádi ifjúsági ház a kilencvenes évek eleje óta változatos programú táborokba várja a gyerekeket, felnôtteket. Alkotó-, kézmûves-, tánctáborokban ismerkedhetnek a résztvevôk a népi mesterségekkel, szokásokkal, hagyományokkal. Nemcsak a megyébôl, Erdélybôl sereglenek oda, hanem Magyarországról, sôt Buenos Airesbôl és Tokióból is érkeztek vendégek.

Az elmúlt hét szerdájától a Temes megyei Ótelekrôl fogadtak huszonhét gyereket és három kísérô tanárt. A közel kéthetes tábort az MPSZ támogatta, de a nemes ügyet marosvásárhelyi pedagógusok, mûvészek is felvállalták. Az erdôcsinádiak, a környékbeliek terményekkel segítenek be - tudjuk meg Lukácsy Szilamér református lelkésztôl, az ifjúsági központ megálmodójától. Az ótelekiek elôtt a csángó gyerekeket ismertették meg a magyar nyelvvel, kultúrával, hamarosan sor kerül a második alkalommal megszervezett nemzetközi kórustalálkozóra huszonkét, magyarországi, szlovákiai, vajdasági, szerbia-montenegrói, kárpátaljai, ausztriai és erdélyi kórus részvételével, de idén nyáron lesz még íjásztábor és összegyûlnek a nagycsaládosok is.

Az óteleki táborozók az utazás fáradalmait kipihenve, múlt csütörtökön a környékkel ismerkedhettek, amit a gombaszedés izgalma tarkított. A nagyobbak a központtal szemközt fekvô kultúrotthonban szórakoztak. Pénteken Kovács Júlia irányításával Szovátára, Parajdra látogattak el, a kisebbek örömmel számolnak be arról, hogy annak ellenére, hogy nem tudnak úszni, a sós vízbe mégis bemerészkedtek.

Szombati látogatásunkkor a reggeli elfogyasztása után változatos program várja a gyerekeket, fiatalokat, kétévesektôl a húszévesig. A marosvásárhelyi Garabonciás csoport vállalja fel az aznapi foglalkoztatásukat. Az egyesület azt szeretné nyújtani, amit nem ad meg az iskola, a gyerekeket a természet közelébe vinni, hogy hasznossá válhassanak. Nemrég Szovátán csángó gyerekeknek szerveztek foglalkozásokat, a hét végétôl egy újabb hagyományôrzô táborba készülnek. A kisebb-nagyobb fiúk, lányok keze alatt gömbölyödik a nemezlabda, hamarosan mindenkinek a karjára egy-egy színes, bogozott karkötô kerül. Egy másik csoportban képet varrnak, míg a többiek agyagból ékszertartókat, kis dobozokat, állatfigurákat formálnak. Az egyesület tagjai különféle csoportjátékokkal szórakoztatják az eltérô korosztályú táborozókat, míg az est folyamán a csángó körtánc lépéseivel ismerkednek.

A vasárnapi istentisztelet után sportrendezvényeken mozgathatták meg tagjaikat, hétfôn Kozsik József szervezett programot. Ma Moldován Emese segédletével újból kipróbálhatják a játszóház keretében fantáziájukat, kézügyességüket, este filmvetítésre kerül sor. Szerdán egész napos kirándulás keretében Marosvásárhelyre látogatnak, megtekintik a Teleki Tékát, a Bolyai líceumot, a Kultúrpalotát, a várat, az állatkertet, valamint a Víkendtelepet. Csütörtökön Ráduly Levente a drogfogyasztásról tart elôadást. A szombati záróest elôtt a marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvészei szórakoztatják a táborozókat.

Tûzesetek

A hétvégén igen sok dolguk akadt a tûzoltóknak megyénkben. Míg két héttel ezelôtt az árvízben mentettek, most több helyre hívták ki a katonákat, ahol nagyrészt gondatlanság miatt keletkezett tûz. Pénteken a marosvásárhelyi Negoiului utca 139. szám alatt, a Szinovszky Árpád tulajdonában álló kertben levô házikó és raktár égett le. Aznap egy másik esetben is riasztották a tûzoltókat: az 1848. út 21/11. sz. alatt Radulescu Dan egy edényt hagyott a kályhán, ami lángra lobbant. Olyan gyorsan érkeztek a helyszínre a tûzoltók, hogy még a konyhában sem keletkezett komoly kár. Szombaton az 1918. December 1. út 38. szám alá siettek, ahol egy magáncég mûhelyében az elosztószekrény rövidzárlata miatt keletkezett tûz. Hétfôn reggel Náznánfalván, Stefan Ioan nyári konyhája, a mellette levô ólak és a raktárhelyiség égett le. A tüzet az okozta, hogy a ház egyik gerendáját a kéményhez közel vezették. A legveszélyesebb beavatkozásra viszont vasárnap délután Ratosnyán került sor, ahol a szatmárnémeti Ciocan Kft. fatelepén mûködtetett faanyagszárító robbant fel. A tûzet a körforgó ventilátorból kipattanó szikra okozhatta. Ez lángra lobbantotta a zárt helyen levô 20 köbméter deszkát. A tüzet elôször a dédai civil alakulat tagjai próbálták eloltani, majd a szászrégeni katonák is a helyszínre siettek. Az oltás több mint öt órát tartott, mivel a munkálatokat megnehezítette, hogy a zárt térbôl kellett kihúzni a fojtott lánggal égô deszkákat. Szerencsére senki sem sérült meg. Az anyagi kár viszont tetemes, csak a szárító több mint 1 milliárd lejbe kerül, a deszka értéke is megközelíti ezt a szintet

Több mint 15 ezer ember HIV-fertôzött Romániában. Maros megyében közel 200 HIV- pozitív gyerek van. Múlt év végén 7 gyerek hunyt el AIDS-ben.

Számok, statisztikai adatok - mondják sokan, és már tovább is siklottak a témán. Ám a számok mögött életek, szenvedés van és végül ... halál. Számok, amelyek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen e betegeket már nyilvántartásba vették (így hozzájutnak az életüket meghosszabbító kezeléshez), de sokan vannak (szakemberek szerint legalább négyszer annyian), akik fertôzöttek, anélkül, hogy tudnának róla, és így továbbítják a halálos vírust. Sokan vannak, akik csak az AIDS-re jellemzô tünetegyüttes megjelenését követôen keresik fel az orvost, és sokan vannak, akik nem hiszik, hogy ez velük is megtörténhet.

Ezért van szükség nagyobb odafigyelésre az AIDS-ben megbetegedettek iránt, és ezért fontos a megelôzés, a felvilágosítás, hiszen egy pozitív HIV-teszt után már késô a meggyôzô munka...

A prevenciót, elsôsorban a fiatalok körében, több civil szervezet is felvállalja, idônként - elég ritkán - kampányszerûen osztogatva a megelôzés módozatait tartalmazó szórólapokat, elôadásokat tartva. Az AIDS ellen kampányolók megelôzô munkája kimerülni látszik a szórólapok és óvszerek osztogatásában, bár vannak, akik a HIV-fertôzött vagy már AIDS-es betegek gondozásában, lelki segélynyújtásban is részt vállalnak. (Marosvásárhelyen kedden például másfél óra alatt 1380 óvszert és 1200 tájékoztató lapocskát osztottak szét, ami azt jelenti, hogy percenként kb. 15 személy kapott szórólapot).

Újságíróként ilyen jellegû rendezvényekre is eljárva, gyakran az az érzésem, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. A nemkormányzati szervezetek AIDS-ellenes munkájának hatékonyságát, amellett, hogy látványos pénzösszegeket költenek el, nem tudom, hogyan lehetne egész pontosan lemérni, tény azonban, hogy a HIV- fertôzöttek száma évrôl évre nô, a folyamat megállíthatatlannak tûnik. Azonban, ha már egyetlen fiatalt is sikerült meggyôzniük arról, hogy a HIV-fertôzés ellen védekezni kell, és fôként arról, hogy miként kell védekezni, akkor már érdemes volt! Érdemes volt pazar nyári iskolát, szemináriumokat szervezni, érdemes volt léggömböket felengedni és érdemes volt önkéntesként fáradozni, szabadidôt feláldozni.

Ha viszont már a megelôzésnél tartunk, talán arra sem ártana odafigyelni, hogy Romániában a HIV-fertôzöttek jó része még mindig gyerek. Azt senki nem állíthatja, hogy szexuális úton fertôzôdtek meg e gyerekek. Az anya HIV- fertôzöttsége magyarázat lehet részben, ám a többiek esetében, akik például 1989-1992 között, vagy - miért is ne? - napjainkban fertôzôdtek meg, kik a felelôsek? Erre a kérdésre hivatalosan soha senki nem válaszolt, ennek kiderítését egyetlen civil, emberjogi vagy másmilyen szervezet sem vállalja fel.

A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31. között szervezi meg önkéntesképzô táborát Marosfôn, a Tarkô lábánál. Az Együtt a szeretetszolgálatban címû rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális- karitatív szervezet hatnapos, szociális jellegû népfôiskolai képzése.

Az idei tábor különlegessége, hogy a HÁLÓ Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek.

A HÁLÓ Egyesület, melynek mottója, "A mindenséggel mérd magad" olyan ernyôszervezet, amely szellemiségében közel áll az önkéntesek által képviselt értékekhez, emiatt született meg az ötlet a közös szervezésre.

A másodízben megrendezett képzés tulajdonképpen olyan 17. életévüket betöltött önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetûek segítésében.

A tábor különbözô régiókban és intézményekben tevékenykedô önkéntesek oktatását, tapasztalat- és információcseréjét vállalja fel, de a rendezvény egyben alkalmat nyújt az ismerkedésre, a lelki feltöltôdésre, elôsegíti a helyi közösségek önszervezôdését és közvetetten javítja a rászorulók helyzetét.

A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében 1000 személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, idôseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. Megyénkben összesen 22 településen vannak jelen munkatársaink és szoros együttmûködésben vagyunk a helyi önkormányzatokkal, megyei tanáccsal, más alapítványokkal - tudtuk meg Ludescher Lászlótól, a tábor egyik szervezôjétôl.

A tábor idén is színes programokban bôvelkedik. A közös szentmiséken, imaiskolákon kívül a résztvevôk érdeklôdési körük szerint különbözô programok közül választhatnak, mint például a Caritas-csoportok élménybeszámolói, kirándulás, koncertek, néptánc, kézmûves-foglalkozások. A képzés témái között szerepelnek, a szociális-karitatív munkáról szóló elôadások, ismerkedés erdélyi szociális szervezetek munkáival, a szociális projekttervezés lépései, közösségépítés és nem utolsósorban kórházi önkéntes munka.

A meghívott elôadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas- igazgató, dr. Egri László orvos.

A táborban 80 személy, 10 szervezô, 5 meghívott vesz részt.

Jegyzet

Ki nem emlékszik a polgármester, csendôrség és a polgárôrség szinte heti rendszerességgel tartott razziáira? Amikor is a városban kolduló felnôtteket, gyerekeket, idôseket gyûjtötték össze, kísérték a rendôrségre, s amikor meggyôzôdtek arról, hogy a toprongyos emberek sem személyazonosságival, sem érdemleges információval nem szolgálhatnak, szélnek eresztették ôket. A polgárokban pedig azt a hamis érzést ültették el, hogy adójukat nem fecsérelik el, minden erejükkel a koldulás visszaszorításán munkálkodnak.

Rövidesen kiderült: a hatóságok, egyenruhások hamarabb belefáradtak a hiábavaló hadakozásba, mint a "munkahelyükre" a razzia után alig pár órával, de legkésôbb másnap kitartóan visszatérô koldusok. Marosvásárhely lakói egy-egy lakónegyedben, útszakaszon végighaladva már ismerôsként kezelhették a vadászterületüket semmiféle büntetéssel el nem hagyó személyeket. A Pandúrok útján, alig pár lépésre a legforgalmasabb útkeresztezôdéstôl, botjaira támaszkodva, kalapjában csörgeti aprópénzét a férfi. Húsz évvel ezelôtt is itt koldult, vagy lehet, hogy az az apja volt. Reggel Jeddrôl taxi hozza be családjával együtt, aztán szétszélednek a városban. Mindegyiküknek jól meghatározott területe van. Az ugyancsak botjai segítségével deformált testét vonszoló lány az útkeresztezôdésben a piros jelzésre megálló és a zöld színre hirtelen nekilendülô jármûvek között kockáztatja nemcsak a saját, de a jármûvezetôk életét is. Mindez pár ezer lejért, amely azonban estig több száz ezerre gyarapszik. Jut ebbôl bôven a koldulásért kirótt bírságra. Azonban azt is tudják: bírság csak ritkán, alamizsna azonban gyakran akad.

A nemrég nyílt nagyáruház elôtt pénteken jelent meg az elsô koldus. "Szûz" terület, még senki nem botránkoztatta meg az üzletbôl kilépôket. A rongyos ruhába öltözött, talán tizenkét éves lány karon ülô gyereket cipel. A nyíló ajtó elôtt sétál, nyelvet ölt a biztonsági ôrre, visszafelesel a távozásra felszólító pénztárosnônek. A vásárlók elé vágódik, megcsípi a kicsit, sírásával próbál részvétet kiváltani az emberekbôl. Férfi igyekszik leparkolt jármûve felé, karjaiból a termékek a földre szóródnak. A lány mohón kap a dobozok után. A férfi elhárítja. Káromkodások özönét zúdítja rá a pillanatokkal korábban még jókívánságokat duruzsoló lány. A csecsemô éles sírása is hiábavaló...

Júniustól júniusig

Összehasonlítva a tavalyi idénnyel, mit mondhat, júniustól júniusig milyen eredményeket értek el, kérdeztük
Fülöp Nagy Jánost, a fürdôvállalat vezérigazgatóját.

- Nagyon jó természeti körülmények között kezdôdött az idény. Szovátán a szezon akkor indul be, amikor megnyitjuk a Medve-tót és beindul a strandélet. Legalább 10 éve nem volt olyan meleg a tó vize, mint az idén. Ennek az a magyarázata: napközben megkapta a naptól a kellô meleget, kumulálta, és mivel rossz idô volt, nem tudtak jönni az éjszakai fürdôzôk, akik a megnyitás elôtt éjszakánként szoktak a tóban fürödni. Ezért a tó belsô egyensúlyát nem borították fel, a víz felmelegedett.

Tehát, mint említettem, bár jó természeti kondíciók között indult be a strandélet, mivel az idôjárás nem kedvez, kevés a vendég. Mindemellett a júniusi zárásig jobb eredményeket értünk el, mint a tavaly, a Fagetben is, a Bradetben is és a Szováta szállóban is. Két helyen nem értük el a tavalyi eredményt: a Mogyorósi-tó strandján büfével együtt és a Medve-tó strandján, büfével együtt. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanom, hogy mivel az idén július 1-jén nyitottuk meg a strandot, az elsô hat hónapra nem is jelenhet meg semmiféle eredményjelentés a Medve-tónál. De a strand megnyitásától elért eredmények ismeretében mind a két strandnál jóval a tavalyi teljesítmény alatt vagyunk. És ez nem is lesz jobb, ha az idô továbbra sem kedvez.

Nincs nyári színpad, óriási beruházást igényelne, amire nincs pénz, jelentette ki az önkormányzat vezetôje. Egy ilyen színpadhoz közel egy hektár területre lenne szükség, a színpad, toalettek, büfé és minden, ami ezzel jár, többmilliárd lejt emésztene fel. Mint mondta, tervezik, de egyelôre sem forrásokat nem találtak, sem megfelelô helyet. A Sándor János villa udvara (jelenleg a Raiffeisen bank) ideális lenne, mert központi fekvésû, a közelben két sportpálya van, ezt ki lehetne építeni. Másik lehetôség a Bernády villával szembeni parkoló egy része lehetne, azonban a parkolókat nem akarják felszámolni, mert nagy igény van rá. Nagyon fontos lenne egy nyári színpad, egyelôre azonban az infrastruktúra a prioritás.

Gondok az ülepítôállomás miatt

"Olyan esetrôl vagyok kénytelen írni, ami még országunkban is eseményszámba megy. A szovátai csatornázás vagy annak egy része beleömlik a Kis-Küküllôbe. Nem baleset, mint hinni lehetne, egyszerûen feltelt az ülepítô és a szennyezés már több mint egy hónapja tart". Egyik olvasói levélbôl idéztem, és épp a levél nyomán érdeklôdtünk az önkormányzat vezetôjétôl, Péter Ferenc polgármestertôl.

A polgármester elismerte, hogy valóban gondok vannak az ülepítôállomás körül, mert a felújítása 10 millió eurós beruházást igényelne. Erre pedig nincs pénz, bár a tervek készen vannak, és a pályázati rendszerben sem jelenik meg ilyen jellegû pályázati kiírás.

A technológia elavult, a méretezés sem megfelelô, a víz azonban nem szûrés nélkül megy le. Biológiai szûrô nincs, csak mechanikai, hangsúlyozta Péter Ferenc polgármester. Az önkormányzat az alapeszköz-hálózat tulajdonosa, az üzemeltetô a közüzemek, amellyel 1996-2006 között együttmûködési szerzôdést kötöttek. Többször próbáltuk telefonon elérni a közüzem igazgatóját, de nem válaszolt a hívásunkra.

A fürdôvállalat és az önkormányzat nem tud közös nevezôre jutni

A privatizációt követô idôszakban a tulajdonos többször hangoztatta, hogy gyönyörûen felújították a Szováta szállót, az ajtón kívül azonban ott a szomorú valóság. Vagyis az utak, a parkolók és a többi. Ugyancsak szomorúnak mondható valóság a 26-os, a Dacia villa, rögtön a Gomba vendéglô mellett, amely az önök tulajdona, de amely rontja a város képét. Mit tud errôl mondani? - kérdeztük a fürdôvállalat vezérigazgatóját.

- A 26-os villáról annyit mondhatok, hogy tavaly október óta, mióta a tulajdonosok képviselôi idelátogattak, döntés született arról, hogy ezt a villát le kell bontani, mielôtt magától összedôlne, és helyébe mást kell építeni. Többrendbéli tervjavaslat érkezett, a tulajdonosok azonban egyiket sem tartják elfogadhatónak. Körülbelül egy hónapja járt itt a Danubius szállodalánc beruházási igazgatója, találkozott Csortán Ilonával, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának a vezetôjével, s megpróbáltak közös nevezôre jutni arról, hogy mit akarunk mi építeni a lebontandó villa helyébe, és mi az, amit a város elvár tôlünk.

Bár sok pontban egyetértés volt, nem született határozat, mert mi nem szeretnénk a földszint plusz két emelet helyébe egy ugyanilyent építeni, úgy gondoljuk, egy emelet is elég lenne, és tökéletesen illeszkedne a városképbe. Az önkormányzat képviselôje ragaszkodott a saját elképzeléséhez, mi sem hagytuk alább, mert úgy gondoljuk, hogy a saját épületünk helyébe egy olyant építünk, amit a pénzügyi kereteink megengednek, és megfelel az érdekeinknek, még akkor is, ha az egy emelettel kurtább lesz.

- Az új épület azonban nem változtathatja meg a hagyományos városképet...

- Épp azt akarjuk: legyen az építmény látványos, és illeszkedjék be a hagyományos szovátai stílusba, a XIX. század végi épületek sorába. Terveink szerint az idei szezon után bontjuk le az épületet, hogy a következô idény kezdetéig elkészülhessen az új.

Mi elsô perctôl azt kértük a tervezôinktôl is és mindenkitôl, aki hozzájárul majd ennek az övezetnek a rendbetételéhez, hogyi nem akarjuk a Gombát megszüntetni, amely éppúgy, mint a Medve-tó, hozzátartozik Szovátához. A 26-os villa és Gomba étterem felújításával egy olyan épületcsoportot szeretnénk kialakítani, amely megfelel a mai elvárásoknak, azonban nem tünteti el a hagyományos stílust sem.

Mi lesz a kisrészvényesek pénzével?

Olvasói panasz nyomán tettük fel a kérdést a fürdôvállalat vezérigazgatójának, Fülöp Nagy Jánosnak. A panaszosok szerint, annak idején az RMDSZ javaslatára tették be a kis pénzüket a fürdôvállalatba, azóta sem láttak egyetlen vasat sem.
"Öregek vagyunk, meghalunk, mire valamit is látunk a pénzünkbôl" - panaszolták.

- Én nem vagyok politikus, nem is akarok a politikusok dolgába beleszólni. Ha valamikor nekik azt mondták, hogy ide helyezzék el a részvényeiket, biztosan tudták, miért mondták. Egyetlen dolgot tudok: amikor a román állam részvénycsomagját a Danubius és vele együtt a privatizációban részt vevô érdekeltségek megvásárolták, azért jöttek ide, hogy Szovátát felújítsák és Csipkerózsika-álmából felébresszék. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a tulajdonosok 5,1 millió dollárt hoztak és ebbôl felújították a Szováta szállót. Ezt a kötelezettséget vállalták a privatizációs szerzôdésben. Sôt, még azt is vállalták, hogy környezetvédelmi szempontból bizonyos létesítményeket megépítenek, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a szovátai turisztikai aktivitás és a környéke eleget tegyen a környezetvédelmi elôírásoknak.

Nos, ez az ötmillió dollár, plusz még az utána elköltött pénz sem elég ahhoz, hogy Szovátán, ahol négy szálloda és 76 villa, két strand, két kempingtábor van, minôségi turisztikai szolgáltatást biztosítsunk. A céljaink eléréséhez további beruházásokra van szükség. Ezt meg csak akkor lehet, ha a nyereséget visszafordítjuk. Amíg a cégben mind az igazgatótanács, mind a közgyûlés olyan határozatot hozott, hogy az elkövetkezô években a nyereséget visszafordítjuk Szováta javára, úgy érzem - és ezt nyíltan elmondtuk a közgyûlésen is, és azoknak is, akik levélben fordulnak hozzánk és kérik az osztalékot, azt válaszoljuk -, hogy itt még évekig nem lesz osztalék. Mert abból a pénzbôl, amit nyereségként kiosztanánk a részvényeseknek, látványos dolgokat kell megvalósítanunk. Különben nem tudjuk állni a sarat a konkurenciával szemben. Így is le vagyunk maradva, hiszen körülöttünk olyan országok jelentek meg, amelyekrôl soha nem hallottunk turisztikai szempontból, pl. Tunézia, Marokkó stb., amelyek jó minôségû ajánlattal jönnek az európai, de nem csak az európai turisztikai piacra, és akkor az olyan hagyományos üdülôk, mint Szováta, Borszék vagy Tusnád, elfelejtôdnek, mert évek óta nem történt beruházás.

Szováta szerencsés eset, mert jött egy jó kapacitású beruházó, egy nemzetközi hírnevû tulajdonos, aki szeretné újra feléleszteni. Ehhez sok pénz kell, és nem hiszem, hogy létezne olyan tulajdonos a világon, aki csak úgy pumpálna pénzeket valahová. A tulajdonos befektette azt az 5 millió dollárt, amellyel a szabadesésünket leállította, egy jó minôségû szállodát hoztunk össze ebbôl a pénzbôl, és most elvárja tôlünk, hogy mi magunk termeljük ki azokat a pénzeket, amelyek szükségesek a további fejlesztésekhez.

- Ez mind logikus, érthetô és elfogadható is. Viszont azok a kisrészvényesek, akik hozzám jöttek, azt is mondták, hogy ôk már annyira öregek, hogy meghalnak, mire valamit is viszontlátnának a pénzecskéjükbôl...

- A törvény elôírásai szerint a kisrészvényeseknek rövid idôn belül megadatik az a lehetôség, hogy eladják a részvényeiket. Mert az elôírás a többségi részvényest kötelezi arra, hogy árajánlatot tegyen nekik. Tehát, aki pénzhez akar jutni, eladhatja a részvényeit.

- Mekkora lesz ez az összeg, milyen áron vásárolják fel a részvényeket?

- Azt nem lehet tudni, az értékpapír-felügyelet, meg a különbözô pénzügyi intézmények fogják eldönteni, mekkora lesz a részvények felvásárlási értéke. Mi nyilvánossá tesszük a felvásárlási szándékunkat, és azok a részvényesek, akik ezt akarják, értékesíteni tudják a részvényeiket.

Fürdôszezon teljében, ezúttal nem a szovátaiaktól, hanem a nyaralóktól kérdeztük meg, mit szólnak Szovátához.

Bodnarescu Constantin, Iasi: A fürdô csodálatos, különösen a Medve-tó. Azért is jöttünk ide. Egyetlen probléma az utak állapota. Bármelyik irányból is akarnánk megközelíteni a várost, legalább 20 kilométeren át olyan rosszak az utak, hogy tönkremennek az autók. Össze sem lehet hasonlítani Moldvával. Ott minden kisebb út is jó, bármelyik kolostorhoz sima úton lehet menni, akár Putnáról vagy más kisebb kolostorról legyen szó. Egy kis aszfaltra lenne szükség. Nem értünk, moldvaiakért, mi már hozzászoktunk, de látom, sok vendég jött ide Magyarországról, szégyen. Azok, ha jobb autóval jönnek, szidnak minket, vagy másodszor talán vissza sem jönnek.

Mitroi Monica, Craiova: Körülbelül 25-30 évvel ezelôtt voltam legutóbb Szovátán. Akkor is nagyon tetszett, most sem mondhatok egyebet, nagyon tetszik. Mindennel meg vagyok elégedve. Az Alunis szállodában vagyunk megszállva, az ellátás kitûnô. Csak tegnap érkeztünk, de úgy érzem, gyönyörû vakációnk lesz.

Bajkó Barna, Csíkszereda: Nagyon tetszik, hogy a város tiszta, rendben van tartva, látszik, hogy a helybéli emberek is szeretik a tisztaságot és próbálják megôrizni. Én mindenesetre, jártam már több alkalommal itt, és nagyon meg vagyok elégedve. Futballista vagyok, itt szoktunk edzôtáborozni.

Maris János, Magyarország: Tetszik Szováta. Magánturistaként vagyunk itt. Magyarországról jöttünk pár napra. A fürdôhely vonzott ide bennünket. Kellemes a levegô, szép a környezet, reméljük, jól érezzük majd magunkat. Tegnap érkeztünk, szétnézünk a környéken is, hiszen sok a szép látnivaló.

Papp József, Debrecen: Buszsofôr vagyok, többször jártam már erre. Nagyon, de nagyon tetszik Szováta. Sokat változott a város. Négy-öt évvel ezelôtt még alig volt ide utasunk, ma pedig már egyre többen jönnek. Egy nyári szezonban négyszer- ötször is eljövök. Most is tíz napra jöttem. Én magam debreceni vagyok, a csoportom nyíregyházi. Nagyon szeretek ide jönni, sokat javultak az utak is, ma már itt maguknál az egy- és kétszámjegyû utak, mondhatni jobbak, mint nálunk. Például én ha Debrecenbôl Budapestre menet nem megyek rá az autópályára, hanem a 4-es úton megyek, az annyira rossz, hogy naponta súlyos balesetek történnek.

Novac Sorin, Bákó: Kezelésre jöttem, nagyon tetszik ez a fürdôhely. Voltam még 1998-ban is. Azóta sok minden megváltozott. Az utakkal van gond, tönkreteszik az autót. Egyébként mindennel elégedett vagyok, az ellátással, a kezeléssel egyaránt.

A replika jogán

A Népújság július 19-i, keddi számában, Mi lesz az ifjúsági szabadidôs területtel? címmel Soós Gabriella hozzászól az önök lapjában folyó év július 5-én megjelent soraimhoz. Ez a hozzászólás tele van igaztalan állításokkal, gyalázkodó vádakkal, a tények elhallgatásával.

Számomra csak az a meglepô, de nem váratlan, hogy milyen csomagolásban indít ellenem és a Kereszténydemokrata Mozgalom ellen Soós Gabriella, a tanácsadói és a "súgói" segítségével gyalázkodó, rágalmazó támadást, annak az ürügyén, hogy a július 5-i eszmefuttatásomban védelmembe mertem venni a leócsárolt Európai Néppártot és az Emil Boc által vezetett Európai Néppárt-tagjelölt Demokrata Pártot.

Eltekintek attól, hogy a minimális újságírói etikától elvárható lett volna, hogy a sárdobálás leközlése elôtt "hallgattassék meg a másik fél is", kénytelen vagyok helyesbíteni, illetve megcáfolni Soós Gabriella állításait. A valódi tényállás, okiratokkal bizonyíthatóan, a következô:

1.) Az inkriminált telek a felajánlás pillanatában már három részre volt osztva, eladási szándékkal.

2.) Mivel az elôzô üzlet nem jött létre, Soós Gabriella a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat országos szervezetének és "nota bene", nem a Kereszténydemokrata Mozgalomnak ajándékoz 2400 m2-t, 5 millió lej értékben, abból a 17.400 m2- es, Soós Gabriella által említett területbôl, amelynek az 1564-es számú, 2003. szeptember elsején kelt közjegyzôi okiratban szereplô hiteles értéke 87.000.000 lej. Ezzel szemben, a fennmaradt részért Soós Gabriella, aki ugyebár "jelentôs összegrôl mondott le", a többszöri unszolására létrejött adásvételi szerzôdés megkötésekor 480.000.000 lejt kapott egy olyan külterületi telekért, amelynek a nagy része beépíthetetlen, a közelében fekvô, lecsapolhatatlan magas szintû talajvíz miatt. (Lásd a drága pénzen elkészíttetett 818/2004-es geológiai szaktanulmányt, a 609/2003-as közjegyzôi okiratot, a Kereszténydemokrata Társulat 2003. október 23-i felhatalmazását a telkekkel garantált kölcsön felvételére.)

Valótlan Soós Gabriellának az az állítása is, hogy a terveinket eltitkoltuk. Kis levéltárnyi okirattal tudom bizonyítani a kül- és belföldön megkeresettek lajstromát, fontos alapítványi és volt vagy jelenleg is hatalomban tevékenykedô politikusoknak a be nem tartott ígéreteit. Tanúkkal tudom bizonyítani, hogy mennyit áldoztam a saját megtakarított pénzembôl, amíg a fent említettek nagy részét személyesen is megkerestem annak érdekében, hogy a kölcsönöket visszafizethessük. Egyházaknak, alapítványoknak, kulturális intézményeknek ajánlottuk fel az együttmûködés szándékát, sikertelenül. A hitelezôk hat hónap helyett tíz hónapot vártak a kamatmentesen felajánlott pénzükre, ami után természetesen a nevükre kellett telekeltetni a garanciát.

Soós Gabriella az idén is járt kint a cserkésztáborban. Személyesen is meggyôzôdött - tanúk bizonyítják -, hogy a felszín alatt 20-25 centiméterre már felbukkan a talajvíz.

Ettôl függetlenül, a stadionnyi telekre továbbra is készül a Soós Gabriella elnevezésû ifjúsági és szabadidôközpont. Elkészült annak az emeletes cserkészháznak az építészeti terve, ami sokféle tevékenységre is alkalmat adna, ha megvalósulhatna.

Ami az alulírottra címkézett "kicsinyes anyagi érdekek" jelzôt illeti, Soós Gabriella leellenôrizheti, hogy csupán az elmúlt esztendô alatt több mint 100.000.000 lejjel járultam hozzá a családi költségvetésbôl a Gabriella-központ közmûvesítéséhez.

Annak ellenére, hogy hónapok óta boldog- boldogtalannál feljelent, hamis, megalapozatlan vádakkal, rosszhiszemûnek titulál, rágalmaz, jobban tenné, ha nem a gonosz lelkû tanácsadóinak a vétkeivel terhelné a saját lelkiismeretét, hanem eredeti jószándéka szerint nem a jó ügyért tevékenykedôk gyalázásával, hanem a támogatásukkal foglalná el a szabadidejét.

Ami Soós Gabriella hivatkozását illeti a riportom utolsó szavaira, arra kérem Soós Gabriellát, a kioktatás szándéka nélkül, hogy annak valóságtartalmáról ne velem, hanem Senecával szíveskedjék vitatkozni.

Kelemen Kálmán Kisgörgény

Meghatódva gondolok az elhunyt és a még élô hajdani kollégáimra, kikkel a legnehezebb idôszakban együtt dolgoztam. Madarász Antal igazgató, nagy tudású földrajz szakos, egyik szerzôje a Földrajzi kislexikon kiadványnak, az országos és helyi kirándulások, a tájékozódási versenyek kiváló szervezôje, a doktori címet is megszerezte, több nyelvet beszélt. Korai halála miatt rendkívül értékes embert veszítettünk el. Nincs már életben jó öreg barátom, Szalma István tanító úr sem, a kitûnô kórusvezetô, a híres fúvószenekarunk létrehozója és hozzáértô irányítója. Antalffy Ferenc nagyszerû biológus, s egyúttal kitûnô énekkarvezetô, gyermekkórusa mindig az elsôk közt szerepelt a versenyeken. Csodaszép népdalokat tanított be a gyermekeknek. Kerekes Demeter igazgató színvonalas gyermek- és felnôttkórust irányított, kiemelkedô tette a felnôttek bevonása a kulturális munkába, az ô közremûködésével, vezetésével a tantestület meg a falusiak igen jól sikerült színmûveket adtak elô, melyekkel más helységekben is jól szerepeltünk. Emlékezetesek maradtak számomra a Schuller Jolán, Nagy Imola, Kamenitzky Árpád által szervezett sátortáborozások Parajdon; Ráduly György, az utolsó igazgatóm Bekecsre, a Nyárád mente havasára szervezett többnapos tanulmányi kirándulást, ô vezette be a tanár-diák labdarúgó-mérkôzéseket is.

Mindig kedves emlékek maradnak számomra az irodalomóráim lélekfeldobó percei, mikor láttam tanítványaim arcán a meghatottságot, együtt könnyeztük el Baradlay Jenô önfeláldozását, együtt csodáltuk a kis Nemecsek Ernô senki által nem hitt hôsiességét; együtt kacagtunk Tallérossy Zebulon kalandjain, s együtt rohantunk a huszárokkal a "szent szabadság" védelmére. Együtt kutattuk a vers mindig újat tudó titkait, együtt tanulmányoztuk édes anyanyelvünk szavait, addig forgattuk erre-arra, míg kezdtünk rájönni, hogy az eredeti jelentése jelen pillanatban mennyire maradt meg, milyen hatások miatt jött létre az új árnyalata, új értelme. Szerettem tanítani a