Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Sürgôsségi rendeletet hozott a kormány az orvosi rendelôk eladására, a helyiségeket bérlô orvosoknak, közvetlen alku vagy árverés útján. A kormányrendelet életbe lépését követô 45 napon belül a helyhatóságoknak össze kell állítaniuk a saját vagy az állami tulajdonban levô helyiségek listáját, amelyeket eladásra javasolnak. A rendeletet, amely a liberális miniszter kormányprogramjában is szerepelt, régóta várja az orvosok egy része, mások pedig félnek a lehetséges következményektôl. Akik a rendelô megvásárlása mellett foglalnak állást, abból indulnak ki, hogy a különbözô engedélyek megszerzése érdekében eddig is jócskán kényszerültek több-kevesebb költséggel járó beruházásra, amit nem szívesen tettek bérelt helyiségek esetében. Ha a sajátjuk lesz a rendelô, akkor kedvük szerint korszerûsíthetik, ahelyett, hogy adóként fizetnék be az e célra fordítható összeget. Városon nagyobb a lelkesedés, faluhelyen több a félelem. Persze, városon sem mindegy, hogy mit vásárol meg az orvos, mivel a következôkben eleget kell tenni az EU-s követelményeknek, ami a jelenlegi rendelôkben sok helyütt kivitelezhetetlen. Olyan estekben sem lesz egyszerû az adásvétel, ahol például ketten vagy többen rendelnek egy volt körzeti rendelôben, és esetleg árverésen dôl el, hogy ki lesz a tulajdonos. Falun a magas felújítási költségek (sok helyen a víz- és gázvezetés, a falak átköltöztetése, mellékhelyiségek építése stb.) okoznak gondot azoknak, akik esetleg áldoznának erre a célra. Az is megtörténhet, hogy a nagyon nehéz helyzetben levô önkormányzatok a pillanatnyi pénzszerzés reményében a kikiáltásos árverés lehetôségét választják, hogy minél több hasznuk legyen a rendelô áruba bocsátásából. És nem kizárt, hogy lesznek orvosok vagy orvosok mögött álló üzletemberek, akik a majdani bérleti díj, az üzlet reményében rendelôk sorát fogják megvásárolni. A törvény szerint a családorvosokkal megkötött koncessziós szerzôdés egyelôre érvényben marad, a helyhatóságoknak viszont alaposan mérlegelniük kell minden eshetôséget. Azt például, hogy a tulajdonossá váló orvos nyugdíjazását követôen kerül-e vevô vagy bérlô a magántulajdonba került helyiségekre. A folyamat a jelek szerint nem lesz zökkenômentes egyik fél számára sem. Szerencsés esetekben viszont az orvosi rendelôk egy részének a fellendülését eredményezi, egyes falvakban pedig felerôsítheti a már most is fennálló orvoshiányt.

Az Országos Restitúciós Bizottság csütörtöki ülésén újabb 28 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, ebbôl 21 a történelmi magyar egyházak ingatlanjaira vonatkozik. Az Erdélyi Református Egyházkerület 7, a Gyulafehérvári Érsekség 5, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 4, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4 újabb ingatlant kaphat vissza.

Markó Attila, a testület alelnöke elmondta, a bizottság mindeddig, a mai döntésekkel együtt, 438 elvi döntést hozott a történelmi magyar egyházak ingatlanjaival kapcsolatosan.

A mai ülésen a Restitúciós Bizottság 18 végleges határozatot fogadott el, ebbôl 15 a történelmi magyar egyházak ingatlanjaira vonatkozik. Ennek értelmében a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 4 épületet, a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek 1, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 7, az Erdélyi Református Egyházkerületnek 2, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek pedig 1 épületet szolgáltatnak vissza.

Félsziget Marosvásárhelyen-harmadszorra

Jövô hét közepén startol Erdély legnagyobb fesztiválja, a Félsziget. A marosvásárhelyi Víkendtelepen és a Maros-parton megszervezett rendezvény július 27-31. között várja a kikapcsolódni kívánókat minôségi zenével, filmsátorral, irodalmi hajóval, humorfesztivállal, különféle vetélkedôkkel, valamint a Civil Falu igen változatos programjával.

70 koncert két nagyszínpadon

A szejkefürdôi diáktábor utódjának, a magyarországi Sziget kistestvérének tekintett ötnapos rendezvényen idén közel hetven neves hazai, anyaországi és külföldi zenekar, énekes lép fel a két nagyszínpadon, minden zenei igényt kielégítve, a szervezôk több korosztályra is gondoltak. A Víkend színpadon az elsô fellépô a szászrégeni-marosvásárhelyi Titán, majd a Gedeon, a Sajnos Batár, Republic, a Kispál és a Borz, a Zdob si Zdub következnek. Csütörtökön a NU, Black Beers, Hi Q, Directia 5, Altar, Ossian és a Vama Veche váltják egymást, pénteken pedig a Spleen, Talisman, Keresztes Ildikó után a Neoton Família rajongóinak kedveznek, fellép még az After Midnight és az Amörf Ördögök. Szombaton a zenélôk sorát a Hang- Over nyitja meg a Mercedes Banddel, a Quo Vadist a Tankcsapda, Deák Bill BB, Parazitii és a Midnight Express követi, vasárnap Neo, Defender, Luna Amara, Spitalul de Urgenta-koncertek után a fesztivál sztárvendége, a finn Apocaliyptica emeli a rendezvény rangját, a Zanzibar zárja éjfél után a Víkend színpad programját. A Maros színpad fellépôi is különféle zenei stílusokat képviselnek: szerdán a sort az Ordibáló Szamóca nyitja meg az Animal Cannibalsszal, majd Dana, Voltaj és Suie Paparude-koncert lesz, csütörtökön Kumm, Pál Utcai Fiúk, Charlie, Anima Sound System, pénteken Yesterdays, Téglagyári Megálló, Hobó, Iris, Freestylers, szombaton a Seven, Sarmalele Reci, Timpuri Noi, Holograf, Sistem, míg vasárnap a Slang, Visszaesôk, BUG Maffia, Háborgató Maszkura, Ganxsta, Pop Art lép fel.

Civil Falu, filmsátor, humorfesztivál

A Félsziget fesztivál erôsíteni szeretné kulturális jellegét, ennek megfelelôen idén is számos kiegészítô programot szervez. Lesz színjátszófesztivál, hivatásos és nem hivatásos társulatok részvételével, filmsátor, értékes és érdekes alkotásokkal, vizuális mûvészetek mûvésztelep. Az irodalmi hajó lehetôséget ad hazai és magyarországi írókkal való találkozásra, könyvbemutatókra, kerekasztal- beszélgetésekre a kortárs magyar irodalom helyzetérôl. A humorfesztivál szervezôi is gazdag programmal várják a jó poénok kedvelôit, lesznek különféle vetélkedôk - pl. viccmondó -, szépségversenyek.

Idén a Civil Faluban közel harminc olyan szervezet mutatkozik be, melyek tevékenysége a fiatalok nevelésére, problémáik megelôzésére, illetve megoldására épül. Emellett olyan tevékenységek is lesznek, amelyek aktiválják, bevonják a fesztivál résztvevôit és illeszkednek a fesztivál körülményeihez (sátorba telepített vagy szabadtéri aktivitások).

Kifüggesztették a legtöbb szakversenyvizsga eredményeit a megyei tanfelügyelôségen. Tanárok és tanítók várják, nézik a listákat, melyek a jövô tanévre a munkahelyet jelenthetik.

Stefan Somesan fôtanfelügyelô a végleges, óvások utáni eredményeket keddre ígéri. Egyelôre, ami tudható, hogy a romántanári állásokra jelentkezô 81 pályázónak 30%-a az átmenô 7-est, vagy annál nagyobb jegyet kapott. A tizenöt magyartanár közül tíznél többen vizsgáztak sikeresen. Azonban a jó jegy nem minden esetben jelenti az óhajtott állás elfoglalását, hiszen legtöbben városon szeretnének elhelyezkedni, a szabad helyek többsége azonban vidéken van.

Vass Katalin és Gál Edit azon magyar szakos tanárok közt vannak, akik sikeresen versenyvizsgáztak. Katalin Szovátán, Edit Vásárhelyhez közel szeretne címzetes tanári állást. Szilágyi Orsolya tanítónôként vett részt a megmérettetésen, német tagozatos osztályban szeretne tanítani. Úgy érzi, a tételek közt volt nehéz is, váratlan is, de általánosan elfogadhatónak bizonyultak.

Kedden megjelent rovatunkban arról adtunk hírt, hogy 78 személy nyújtott be építkezésre alkalmas telek igénylésére kérést a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz, az idevágó törvény elôírásai alapján. Az adat valós, csak a helység más, ugyanis Segesváron folyamodtak kérelemmel az ottani polgármesteri hivatalhoz. A hírszerkesztô, Nagy Annamária az érintettek és az olvasók elnézését kéri.

Az Erdélyi Református Egyházkerület tiltakozik a kultusztörvény tervezett szövegében bekövetkezett módosítás ellen.

"A felekezeti oktatást az állam anyagilag támogatja" (statul sustine financiar învatamântul confesional) változatban állapodtak meg az egyházak, vallásfelekezetek képviselôi, vezetôi. A kormány által jóváhagyott változatban így módosult: "az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást" (statul poate sustine financiar învatamântul confesional).

A kultuszminiszter, Mona Musca, felelôsséget vállalt arra nézve, hogy az egyházak képviselôi által elfogadott szövegen nem fognak változtatni. Íme: változtattak. Ebben a formában egyházunk nem fogadhatja el. Tiltakozunk ellene.

Kolozsvár, 2005. 7. 22.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége

A Maros megye Romániáért jelszó alatt meghirdetett, az árvízkárosultak megsegítését célzó akció keretében már hét szállítmányt indítottak útnak a megye területére és a Vrancea megyei Vânatori-ba. Az elsô küldeményt, amely 500 kg tejterméket, 300 kg lisztet, 600 pár gumicsizmát és 100 pár nôi cipôt tartalmazott, július 19- én juttatták el Vânatori-ba, errôl már beszámoltunk lapunkban.

Ugyanaznap még a Hargita megyei Gyimesközéplokra valamint a Vrancea megyei Maicanesti-be 300-300 darab kenyeret, az ákosfalvi pékség adományát juttatták el. Július 20-án szintén Vânatori községbe egy 20 tonnás kamion indult, 10 tonna cementet (a Poliglot Kft. adománya), 5 tonna búzát és 5 tonna lisztet (a Polipan Kft. adománya) valamint az Ádámosi Polgármesteri Hivatal részérôl ruhanemût és lábbelit szállítva. Július 21-én a Vrancea megyei Vadu Roscába 2 kisbusznyi élelmet szállítottak 60 millió lej értékben, az adomány Maros megyei magáncégektôl érkezett.

Tegnap reggel a megyébe indult a prefektus, elkísérve a Gödemester-házára, Palotailvára, Gyulakutára és Havadtôre indított segélyszállítmányokat, amelyek 22 háztartási cikket tartalmaztak (hûtôszekrényt, mosógépeket, fagyasztószekrényt, televízió-készülékeket, egy hôközpontot), a Domo Retail RT. adományát. A délután folyamán ismét Vânatori-ba indult egy teherautó, amely 50 millió lej értékben új ingeket (a segesvári Târnava cég adománya), 1 tonna ruhanemût (a Máltai Segélyszolgálat részérôl) és a segesvári diákok által összegyûjtött ruhanemût tartalmazta.

A prefektúra összesítése szerint tegnap 11 óráig a felajánlott adományok a következôk voltak: a dicsôszent-mártoni Poliglot Kft. részérôl 10 tonna cement Vânatori községnek, a bukaresti Dissilva Internet Kft. részérôl csokoládé 40 család részére, a Domo Retail RT. részérôl háztartási cikkek, az Uzdiszentpéteri Polgármesteri Hivatal részérôl 5 tonna gabona, a Felsôrépai Polgármesteri Hivatal valamint a Megyei Erdészeti Igazgatóság részérôl faanyag, az ákosfalvi pékség részérôl 600 kenyér, a Selgros Cash&Carry részérôl 300 kg fehérliszt, a Profitec Kft. részérôl 600 pár gumicsizma, 100 pár nôi cipô, a Lactex és a Midatod Kft. részérôl 500 kg tejtermék (sajtfélék), az Ádámosi Polgármesteri Hivatal részérôl ruhanemû és lábbeli, a Polipan Kft. részérôl 5 tonna búza és 5 tonna fehérliszt, a dicsôszentmártoni Carbid Fox részérôl 20 tonna mész, a Máltai Segélyszolgálat részérôl 1 tonna ruhanemû, Dózsagyörgy község polgármesteri hivatala részérôl 1 tonna gabona, a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal részérôl 1 tonna gabona és 250 zsák ruhanemû, a dicsôszentmártoni Gecsat részérôl 1200 négyzetméternyi ablaküveg, a segesvári Târnava RT. részérôl mintegy 130 új ing és a segesvári diákok által összegyûjtött ruhanemû. A marosvásárhelyi várba adományként 1 szekrényt, 1 komódot, 1 ágyat, 1 fotelt, 2 hûtôszekrényt, 1 fehér-fekete televízió-készüléket, 1 sporttévét, egy mosógépet, 1 vasalót és 1 rádió-lemezjátszót szállítottak be. Az Agrolorinpex Kft. 7,5 és 3,5 tonnás teherautókat ajánlott fel az adományok elszállítására.

(MTI/AFP/Reuters) Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerint kritikus fordulathoz érkezett a közel-keleti békefolyamat.

Az amerikai külügyminiszter, aki csütörtök este érkezett Izraelbe, hogy elôsegítse a négy hét múlva esedékes gázai övezeti izraeli kivonulás sikerét, és vendéglátója, Szilvan Salom egyetértettek abban, hogy a gázai övezeti kivonulás megvalósításával a térség "létfontosságú és döntô pillanat elôtt" áll.

Condoleezza Rice, aki háromnapos látogatást tesz Izraelben és a palesztin területeken, és rögtön érkezése után találkozott Szilvan Salommal, elmondta: tárgyalópartnereivel azt vitatja meg, hogy szoros együttmûködésre és gyors megoldásokra van szükség egyes kulcsfontosságú kérdésekben az augusztus közepére tervezett gázai övezeti kivonulás elôtt.

"Ez kritikus pillanat a régió történelmében, miután Ariel Saron izraeli kormányfô meghozta a történelmi döntést a Gázai övezetbôl és négy ciszjordániai teleprôl történô kivonulásról" - mondta az amerikai külügyek irányítója újságírók elôtt. Rice kifejtette: az izraeli kivonulás nem csupán az izraeli nép biztonságát, de az izraeliek és palesztinok közötti tartós béke megteremtésének az esélyét is szolgálja ötévi vérontás után.

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett, hogy aktívan lépjen fel a térség békéje érdekében és harcoljon a szélsôségesség ellen - szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Izraeli sajtóértesülések szerint Condoleezza Rice csúcstalálkozó megrendezését javasolta az izraeli és arab vezetôk részvételével a kivonulás után. Az értesülést egyelôre sem amerikai, sem izraeli illetékesek nem tudták megerôsíteni. Az Izrael Hangja rádió és a Háárec napilap értesülései szerint az Egyesült Államok és Oroszország támogatásával megrendezendô csúcstalálkozóra vonatkozó javaslat a két külügyminiszter találkozóján hangzott el.

Rice pénteken találkozott Ariel Saronnal a kormányfô dél-izraeli birtokán, szombaton pedig Mahmúd Abbásszal tárgyal a ciszjordániai Rámalláhban.

Észak-Korea az 1953-ban véget ért koreai háború végén aláírt fegyverszüneti megállapodást felváltó békeszerzôdést kíván aláírni az Egyesült Államokkal - közölte pénteken a phenjani külügyminisztérium szóvivôje, aki szerint a békeszerzôdés révén megoldható lenne a
Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése.

"A tûzszüneti megállapodás békeszerzôdéssel való felváltása a Koreai-félszigeten véget vetne az Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni (...) ellenséges politikájának, és automatikusan megoldaná a félsziget atomfegyver- mentesítését" - közölte egy külügyi szóvivô, akit a KNCA hivatalos phenjani hírügynökség idézett.

A szóvivô, akinek a nevét nem közölték, hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés "erôteljes lendületet" adna a két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország részvételével az észak-koreai atomfegyverprogramról tartandó tárgyalásoknak, amelyek a tervek szerint kedden kezdôdnek újra Pekingben.

"A törékeny tûzszüneti mechanizmusnak tartós békemechanizmussal történô, a hidegháború utolsó maradványainak felszámolását célzó felváltása a Koreai-félszigeten nemcsak Korea békéje és újraegyesítése, hanem Délkelet-Ázsia és világ többi részének békéje és biztonsága szempontjából is fontos" - közölte a phenjani szóvivô.

(MTI) Az amerikai törvényhozás alsóháza csütörtökön késô este megszavazta a négy éve elfogadott, de azóta sokat bírált terroristaellenes törvény meghosszabbítását.

A képviselôház kilencórás maratoni vita után, 257-171-es szavazati aránnyal hagyta jóvá a határozati javaslatot, amely szerint hatályban marad a 2001. szeptember 11-i merényletek utáni hetekben elfogadott, a rendvédelmi hatóságoknak messzemenô jogköröket biztosító törvény. A hetek óta feszülten várt vita végén a 214 republikánushoz 43 demokrata párti képviselô csatlakozott szavazatával.

A hivatalos nevén USA PATRIOT törvény idôbeli kiterjesztésérôl néhány órával azután döntöttek a honatyák, hogy a Kapitóliumban a képernyôkön az aznapi londoni robbantások képsorai peregtek.

A törvény 166 rendelkezése közül 16-ot 2001-ben csak négyéves hatállyal fogadtak el. A képviselôház által elfogadott javaslat ezen, év végén lejáró 16 rendelkezés közül 14-nek állandó hatályt biztosít. A két további rendelkezés esetében - az egyik a telefonos és internetforgalom rögzítését, a másik a könyvtári és egészségügyi adatok kutatását engedélyezi - tízéves hosszabbítást javasol.

A republikánusok szerint a terrorizmus elleni törvényt - amely az utóbbi négy évben sikeresen megelôzte a támadásokat Amerikában - fenn kell tartani, mert nem csökkent a fenyegetettség.

A demokraták viszont azt hangoztatták, hogy bár a törvény egészében hasznos, egyes cikkelyei sértik az emberi szabadságjogokat, ezért azokat nem szabad megújítani.

Mint a demokrata párti Martin Meehan fogalmazott, a demokrácia legfôbb kérdésérôl folyt a vita: "a szabadságunkból mennyit vagyunk hajlandók feladni azért, hogy biztonságban érezzük magunkat?"

A felsôházban ugyancsak csütörtökön volt napirenden a törvény meghosszabbítását célzó javaslat, amelyben a két legvitatottabb rendelkezés esetében nem tíz, hanem csak négyéves hosszabbítás szerepel.

George Bush elnök üdvözölte a képviselôházi szavazás eredményét. A Fehér Ház által kibocsátott közleményben az olvasható: a patrióta törvény a terrorellenes küzdelem kulcseleme, amely az amerikai nép védelmét szolgálja, ezért az elnök a meghosszabbítást célzó törvényjavaslatot várja a kongresszustól.

(MTI/AFP) Alig néhány órával a londoni tömegközlekedés ellen intézett újabb támadások elôtt, az egyik legradikálisabb nagy-britanniai muzulmán hitszónok az erôszak növekedését jósolta meg a szigetországban - jelentette a The New York Times pénteken.

"Ha a brit külpolitika nem változik meg, és nem vonják ki a brit csapatokat Irakból, attól félek, sok támadás fog történni, olyan merényletek, mint amilyeneket Madridban vagy Londonban követtek el" - mondta Omar Bakri Mohammed sejk az amerikai lapnak szerda este egy telefoninterjúban Londonban.

Másnap három, szinte egyidejû robbantáskísérlet történt ebédidôben a londoni metróban és egy negyedik egy órával késôbb egy buszon. A robbantásoknak nem voltak sebesültjei, de a rendôrség közlése szerint hasonlóak voltak a július 7-i elsô merényletekhez, amelyekben legkevesebb 56 ember meghalt, és több mint 700 megsebesült.

A brit hatóságok fontolóra vették, hogy kitoloncolják az országból a szíriai eredetû Bakrit, aki az egyik legszókimondóbb londoni muzulmán hitszónok hírében áll. Bakri 1986-ban kapott menedékjogot Nagy-Britanniában, és állami segélyben részesül.

A The New York Timesnak adott interjúban Bakri a brit kormányt és népet hibáztatta a július 7-i merényletekért.

"Tudják, hogy a miniszterelnöknek (Tony Blairnek) könyékig véres a keze a palesztinai, iraki és afganisztáni muzulmánok vérétôl" - mondta Bakri. Szavai szerint a Nyugat "terrorellenes háborúja" felbôszítette a fiatal muzulmánokat, akik közül többen csapást akarnak mérni Nagy-Britanniára.

"Sok embertôl halljuk, hogy támadásba akarnak indulni" - mondta Bakri. A hitszónok, aki a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások elkövetôit elôszeretettel "csodálatos 19-eknek" nevezi, saját jövôjérôl szólva azt mondta, hogy az elkövetkezô néhány napban valószínûleg saját elhatározásból távozik Nagy- Britanniából, amelyet már nem érez hazájának.

Ausztrália boszorkányai és varázslói nyugodtan ünnepelhettek csütörtökön a teliholdas éjszakán, mert Victoria állam törvényhozása visszavont egy 200 éves törvényt, amely illegálissá tette mesterségüket.

Rob Hulls, Victoria állam fôügyésze terjesztette be az indítványt az úgynevezett Csavargás- törvény visszavonására, s ezt azzal indokolta, hogy az abban büntetendôként számon tartott különféle tényállásoknak nincs helye a mai Ausztráliában.

A jogszabály büntetni rendelte például a jóslást és a boszorkányság gyakorlását, "de rég elmúltak azok az idôk, amikor a jóslás és a boszorkányság veszélyt jelentett a törvényre és a rendre" - mondta az ügyész. A Pogány Éberség Hálózat elnevezésû szervezet lelkesen üdvözölte a régi törvény várhatóan néhány héten belüli visszavonását, a rámutatott, hogy ez volt az utolsó jogszabály Ausztráliában, amely tiltotta a boszorkányságot.

A Csavargás-törvény alapján az utóbbi öt évben egyetlenegyszer emeltek vádat jóslás miatt, de elvetették. Mindazonáltal az óvatosság soha nem árt, így a benne szereplô egyéb tényállásokat - így a jogos ôrizetbôl való szökést, az obszcén viselkedést, a kéregetést és a betörô szerszámok birtoklását - valamint az ezek miatt kiszabható büntetéseket más jogszabályokban rögzítik majd.

Dorset angliai város rendôrsége újsághirdetésben kért fel egy negyven éve szökésben lévô bûnözôt, hogy legalább életjelt adjon magáról. John Hunn még 1955-ben kezdte meg börtönbüntetését, ám pontosan egy hónap múlva cellatársával kereket oldott - olvasható a Beseder címû orosz nyelvû hírportálon.

A másik jómadarat azonnal elfogták, ám John Hunn- nak nyoma veszett. Még pár év és az angol börtöntöltelék túlszárnyalhatja az amerikai bujkálási világrekordert, aki csaknem 46 éve van szökésben.

John Hunn, amennyiben életben van, most 65 éves és az angol rendôrség már rég lemondott arról, hogy hûvösre tegye. A kisstílû bûnözô ugyanis mindössze egy kocsit lopott, amiért két évet kellett volna rács mögött töltenie. A nyomozókat szakmai szempontból érdekli, hogy hol és hogyan képes valaki egy egész életen át bujkálni.

Bírósággal sem sikerült állami támogatást megítéltetnie parókavásárlásához egy kopasz férfinak Németországban. Az illetô elôbb a társadalombiztosításnál próbálkozott, és miután hiába, pert indított. A bíróság azonban úgy döntött, hogy nem jár támogatás természetes módon megkopaszodott férfiaknak, hiába érvelt azzal a 46 éves felperes, hogy nôk viszont kapnak parókapénzt.

"Az asszonyokkal ellentétben, a férfiak körében a kopaszodás elfogadott és egyáltalán nem rendkívüli. A társadalombiztosítás csak akkor fizeti a hajpótlást, ha valakit kopaszsága miatt a társadalom kitaszít" - mondta a bíró, hozzátéve, hogy jelen esetben errôl nincs szó.

A férfi egyébként 440 eurót követelt.

Ha szerencséje van, az eset hírére annyian fogják gúnyolni kopaszságát, hogy joggal folyamodhat társadalmi kitaszítottság okán tb- támogatásért, de ha peches, senki sem röhögi ki.

Az orvos véleménye

A meggy ôshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, és mindenütt elôfordul. Színben, nagyságban, érési idôben számos fajtát különböztethetünk meg. Köztudott, hogy kitûnô vértisztító hatása van, ugyanakkor mélybordó színe arról árulkodik, hogy egyik leghatékonyabb antioxidánsunk, a savanyú íze pedig elijeszti a vírusokat.

A meggy gyógyhatása tehát több területre is kiterjed: jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj és a vesék munkáját serkenti, de hat a szívre is. A B vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetôvé teszi a kiegyensúlyozott emésztést, valamint az idegek mûködését is jó irányban befolyásolja. Hat továbbá a légzôszervek gyógyítására, különösen meghûléses betegségek esetében.

Hogyan magyarázható mindez? Pl. a szív mûködésének serkentése a meggy ásványtartalmának köszönhetô. Így a kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom erôsítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. Azt is tudjuk, hogy a véredények megbetegedését rendszerint az erekben való idegen anyagok lerakódása, az erek falának megvastagodása és a rugalmasság elvesztése jelenti. Minél több a lerakódás, annál gyengébbek az artériák, valamint annál kevesebb hajszálerecskénk mûködôképes. A meggy, savtartalmánál fogva, lúgos hatást vált ki a vérben, ezáltal megtisztítja azt és közben a kapilláris ereket is újra megnyithatja. Ha tehát kúraszerûen fogyasztjuk a meggyet, vértisztító munkájával a vér körforgására is hat. Hígítja a vért és mind több hajszálerecske elôtt nyílik meg ismét az út. Mindebbôl következik a vesemûködést serkentô hatása is, mivel a vese az, amelynek vékony, finom erecskéi elôször dugulnak el. Amint a vér megtisztult és hígabbá vált, a vese mûködése is megélénkülhet. Közismert az is, hogy a meggy kitûnô vízhajtó. Nemcsak a gyümölcse, de a meggyszár is, amelyet teának elkészítve arra használhatunk, hogy a szervezetben felhalmozódott vizet kihajtsa.

A meggy azonban nem csak ezért az egyik legértékesebb gyümölcsünk. Savasságánál fogva serkentôleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A benne található nagy mennyiségû B vitaminok serkentik továbbá a keményítô és a fehérje feldolgozását és felszívódását. Azáltal pedig, hogy hat a gyomorsavra, fokozza a gyomor munkáját és tisztítja a beleket, képes a legmegátalkodottabb székrekedést is megszüntetni.

A kálium hatására bekövetkezô vértisztítás segít a köszvény enyhítésében, sôt gyógyításában is, mivel a különbözô ízületekbôl kezd kioldódni a lerakódott húgysavkô és egyéb anyagok és ezáltal megszûnik a fájdalom.

Az egyre több személynél jelentkezô szájbetegségek és laza fogak általában a C vitamin hiányára utalnak. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy valaki nem fogyaszt elegendô C vitamint és azért lazulnak ki a fogai, hanem inkább arról van szó, hogy a kellô tápanyag nem szívódik fel megfelelôképpen. A meggyben levô vitaminok és ásványok elosztása, valamint a nagyfokú savtartalma elôsegíti, hogy a C vitamin felszívódjon és a száj betegségeit meggyógyítsa.

Még meg kell említeni, hogy a légzôszervi problémák megoldásában is sikeresen mûködik közre a meggy, mert sok A vitamint tartalmaz, amely nemcsak a légutak nyálkahártyáit gyógyítja, de serkenti az immunrendszer munkáját is. Akkor is segít a meggy, ha a légzési panaszokat nagyobb mennyiségû étel fogyasztása, magyarán zabálás okozta. Ilyenkor a telt gyomorban a bomlás következtében gázok keletkeznek és nyomják a rekeszizmot, amely a tüdôre illetve a szívre gyakorol nyomást. A meggylé savas tartalma viszont serkenti az emésztést és hamarabb bekövetkezik a megkönnyebbülés.

Bár most nyár van és meleg, de azért ne feledkezzünk el a megfázásról sem. A meggylé az egyik legjobb szer a hûléses betegség leküzdésére. Ilyenkor szinte gyógyszer nélkül ki lehet lábalni a betegségbôl, mert a meggy által kialakított rendkívül savanyú környezetben a vírusok képtelenek megélni és elszaporodni. Az A és a C vitamin pedig az immunrendszerünket is erôsíti.

Gyakran hangoztatják, hogy a meggy a legjobb antioxidáns szer. És ez valóban így is van, a benne található szelén, bioflavon valamint A és C vitaminok miatt. Ezek nagyon hatásos ellenfelei az oxigén szabadgyököknek, késleltetik az öregedést és megvédenek a rákos betegségek kialakulásától.

Dr. Nyulas Kinga

A nyár nemcsak örömökkel, hanem speciális veszélyforrásokkal is jár. A háziállatok is megszenvedhetik, ha gazdájuk nem gondoskodik e veszélyek elkerülésérôl. Mire vigyázzunk?

A nagy melegben minden élôlény szenved a hôségtôl. Így vannak ezzel állataink is. Az egyik leggyakrabban elôforduló szezonális betegség a hôguta, amely fôleg a gazdák figyelmetlenségének, nemtörôdömségének, tudatlanságának, tájékozatlanságának és oda nem figyelésének köszönhetô.

A pórázon kikötve a napon hagyott, vagy a bezárt, teljesen felhúzott ablakokkal parkoló kocsiban veszteglô állatokon nagyon gyorsan, akár 10-20 percen belül is láthatók a hôtorlódás szomorú következményei: elfekvés, erôteljes lihegés, teljes apátia, majd a tudatvesztés. Elsôsegélyként hideg vizes borogatás kerüljön a végtagokra, a szájat, és környékét nedves ruhával töröljük meg, az állatot haladéktalanul vigyük hûvös helyre, és mielôbb juttassuk állatorvoshoz. Öntudatlan állapotban tilos vizet, vagy bármilyen folyadékot itatni az állattal a félrenyelés veszélye miatt!

A másik problémát a fagylalt okozza. A dobozos vagy tölcséres fagyit állataink nagyon szeretik, de ôk nem elnyalogatják, hanem egyben bekapják, és rágás nélkül lenyelik. Ez könnyen torokgyulladáshoz vezethet. A fagylaltok másik változata a pálcikás jégkrém. Ha kedvencünk ezt egyben bekapja, akkor a pálcika jobb esetben a felsô (kemény) szájpadláson az ellenoldali fogak közé beszorul, rosszabb esetben le is nyelheti, ami bélelzáródást vagy átfúródást is okozhat.

A kétes tisztaságú vízben, bányatavakban történô úsztatás során kialakulhat a külsô-, középsô- vagy belsôfül- gyulladás. A szennyezett víz, illetve a benne található kórokozók elszaporodva megfertôzik az állat szervezetét. A fül bepirosodik, begyullad, kedvencünk állandóan vakarja, rázza, a másodlagos bakteriális fertôzôdés és - különösen a lógó fülûeknél, mint a spánieleknél - a befülledés tovább növeli a bajt, aminek meggyógyításához mielôbbi állatorvosi beavatkozás szükséges.

Dr. Sütô András

Pénteken délelôtt Borbély László területrendezési miniszter, Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke, valamint Szabó Árpád kerületi elnök, illetve Csép Andrea, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke társaságában Nyárádszeredába látogatott, ahol megtekintette a kormányprogram keretében épített sporttermet és találkozott 13 Nyárád menti község polgármesterével.

150 sportterem szorul javításra

A terepszemle a Bocskai István Általános Iskola udvarán épített sportteremnél kezdôdött, ahol a miniszternek azt kellett tapasztalnia, hogy a több hónapja felhúzott termet nem tudják használni. Egyrészt, mert nem készültek el a bekötések, így nincs víz, lefolyó, ugyanakkor olyan rossz minôségû a kivitelezés, hogy a víz több helyen befolyik a terembe, a falak is megrongálódtak, mi több, az épületet övezô járda is megcsúszott. Borbély László elmondta, sajnos a korábbi program keretében megépített sporttermek tervei rosszak, a kivitelezés is sok esetben hibás. Országosan a mintegy 400 ilyen sportterembôl 150 javításra szorul, ezek közül különbözô okok miatt 33 használhatatlan. Emiatt a minisztérium egy új programot dolgozott ki sporttermek építésére. Megyénkben az elkövetkezôkben hét ilyen létesítményt terveznek, ebbôl kettô Marosvásárhelyen lesz. (Sz. m.: Az egyik a sportlíceum mellett, a másik a Kövesdombon épül meg.) Ami Nyárádszeredát illeti, a miniszter megígérte, hogy 1,5 milliárd lejt utaltat át a polgármesteri hivatalnak, amibôl közmûve- síthetik az épületet, ugyanakkor utasította az építôket, hogy a szerzôdésnek megfelelôen, saját költségükön javítsák ki a felmerült hibákat.

Kormánybeszámoló

A sportterem-látogatás után a beszélgetések a polgármesteri hivatal gyûléstermében folytatódtak, ahol a miniszter elôször beszámolt a folyamatban levô programokról, illetve arról is tájékoztatta a polgármestereket, hogy milyen beruházásokra igényelhetnek majd pénzt. Megtudtuk, hogy a már említett sportterem-építési program mellett kezdeményezi, hogy tornaterem-rehabilitációs program is beinduljon. Ezt elsôsorban vidéki iskoláknak ajánlja.

Ismertetôje végén a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ kormányzati képviselôi csak akkor tudnak segíteni a helyi gondok megoldásában, ha vannak elôkészített tervek, megvalósíthatósági tanulmányok. Ebben a tekintetben sok múlik a polgármestereken.

Útjavítás, lakásépítés

A beszámolót követôen a polgármesterek a községeik gondjait tárták fel a miniszter és a megyei tanácselnök elôtt. A legtöbben arra kérték az elöljárókat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az utak javítására, s itt konkrétan megemlítették a Nyárádmagyarós - Nyárádremete, Deményháza - Köszvényes, Nyárádmagyaró - Sóvárad, vagy a Teremiújfalu - Kisgörgény - Harasztkerék közötti szakaszokat. Többen felvetették azt is, hogy útjavításra sikeresen pályáztak SAPARD- alapokra, azonban pénzhiány miatt nem utaltak át semmit a hivataloknak, így csak az ígérettel maradtak. Megyénkben 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Egy másik visszatérô téma az ivóvízhálózat bôvítése volt. A Solel Boneh cég hozzáfogott a Felsô-Nyárád mentén kiépíteni a fôvezetéket, a munkálat folytatásának lehetôségeit boncolgatták a polgármesterek a miniszterrel.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az integráció mielôbbi megvalósítására, Tôkés László református püspök az értékek Európájára hívta fel a figyelmet a tusnádfürdôi kempingben zajló XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki programjának keretében, egyetértve abban, hogy szükség van a magyar közösségen belüli nyílt és ôszinte párbeszédre.

Ezen az eseményen már jelen volt a közönség soraiban Orbán Viktor Fidesz-elnök is. A Néppárti értékek Európában címet viselô vita keretében Tôkés László - aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - emlékeztetett arra, hogy a keresztény értékek jegyében született és erôsödött meg földrészünk. Számos európai közéleti személyiséget idézve tett hitet a "lelki Európa" megteremtése mellett, amelyben nem a pénz dominál, s amely a nemzeti kisebbségek problémáit is szívén viseli.

Felidézte, hogy a romániai rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben fôleg a "posztkommunista pártok" uralkodtak (itt Tôkés elsôsorban a Ion Iliescu és Adrian Nastase nevével fémjelzett Szociáldemokrata Pártra (PSD) utalt). Ennek tükrében bírálta a szerinte "identitás- válságban" szenvedô RMDSZ-t, amely - mint kifejtette - az elmúlt esztendôkben opportunista, nem pedig értékelvû alapon kötötte politikai szövetségeit a román erôkkel. Tôkés a romániai magyar közösségen belüli ellentétekre utalva fontosnak nevezte, hogy megvalósuljon a nyugodt és ôszinte párbeszéd kultúrája.

Nincsenek visszafordíthatatlan folyamatok

Markó Béla ez utóbbival egyetértett, mondanivalóját pedig az európai integráció jövôjére összpontosította. Kifejtette: a francia és a holland népszavazás egyik tanulsága, hogy nincsenek visszafordíthatatlan folyamatok. Ezért Románia EU-belépését igenis sürgetni kell, mert ez az erdélyi és a magyarországi magyarság viszonyát is javítani fogja. Elismerôen szólt azokról a magyarországi politikusokról, akik az európai fórumokon sokat tettek a magyar kisebbség ügyéért. A vita egy késôbbi szakaszában azonban bírálta a magyar kormányt, például amiatt, hogy - mint fogalmazott - a Szülôföld-program körül nagy volt a csinnadratta, de maga a program még sehol sincs.

Az elôadó úgy vélte: a magyar közösségen belüli viták nem a "jók" és a "rosszak" között zajlanak, hanem inkább a konzervatív és ultrakonzervatív, illetve a középjobb és a radikális jobboldal erôi között. "Kisebbségi létünkbôl adódóan mindannyian konzervatív politikusok vagyunk" - hangoztatta Markó, olyan hagyományos értékek védelmét említve, mint a család, a nemzet és az autonómia. A késôbbi vita során a politikus pontosított: szerinte ez a konzervativizmus nem maradiságot, hanem megmaradást jelent a magyarság számára, mindezt vegyíteni kell a modernizmus elemeivel is. Fontosnak nevezte az észak-erdélyi autópálya megépítését, amely szerinte az egész magyarság számára stratégiai kérdés, azon múlik például Székelyföld jövôje. Ezt Tôkésnek arra a megállapítására felelte, amely szerint nem szabad összetéveszteni az autópályát az autonómiával.

Egy kérdésre válaszolva Markó kifejtette: ellenzi, hogy az erdélyi magyarság pártokra szakadjon. Ez ugyan a belsô demokrácia csonkítása, de - fûzte hozzá - a parlamenti jelenlét csak egységes politikai szervezettel biztosítható.

Transzszilvánistának mondja magát. Mindenkor az elnyomottak, megalázottak és kizsákmányoltak oldalán állt. Sohasem váltott lépést. Ezek a szavak olvashatók legújabb kötetének méltatásában.

Erôss Attilát ma az erdélyi nagy öregek között tartjuk számon, hisz hat évtizedes írói és újságírói munkásságát több ezer újságcikk és tizenegy önálló kötet jelzi - versek, regények, novellák, színmûvek, esszék és publicisztikai írások, melyeket áthat az erdélyi magyarság sorsáért való aggódás.

1925. július 27-én látta meg a napvilágot Küküllôváron. Az elemi elvégzése után szülei a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumba hozzák, itt tanul, ismerkedik irodalommal, tudománnyal. Szeptemberi ballada címû versében meg is örökítette ezt a hangulatot: "Ôsz volt akkor is, mézillatú reggel, / hogy tanulni, városba hozott apám. / Kezemet fogva, a Klastrom utcában, / megkopott házak árnyékos oldalán." 1949-ben szerzett diplomát a kolozsvári egyetem jogi karán. Családjában és a katolikus iskolában humanista és keresztény nevelést kapott, ennek tudható be, hogy a már vége felé közeledô háborúban nem akart részt venni, és módját találta, hogy ebbôl kivonja magát. A felszabadulásnak nevezett 1944 ôszi események után a vasgárda feketelistájára kerül apjával együtt, s csak úgy menekülnek meg a földvári haláltáborba való hurcolástól, hogy egy jó szándékú román falusi ember idejében értesíti ôket a veszedelemrôl.

1947-ben, harmadéves egyetemista korában, versenyvizsgával bekerült a háború utáni elsô demokratikus újság, a Szabad Szó szerkesztôségébe. Itt jelentek meg elsô cikkei, versei, versfordításai, karcolatai. A fiatal tollforgatót Molter Károly mutatta be a sajtóban, majd Nagy István méltatta mint novellistát az Utunkban. Így jegyezte el magát Erôss Attila egy hosszú életre a sajtóval és az irodalommal.

1953-ban egyik alapító szerkesztôje a városunkban megjelenô Igaz Szó címû irodalmi folyóiratnak, de ebben a szerkesztôségben nem találta meg a helyét, mert a fôszerkesztô Hajdu Gyôzô intrikái arra késztették, hogy lemondjon szerkesztôi állásáról és az írószövetségi fiók titkári megbízatásáról. Habár megmaradt a különbözô lapok külsô munkatársának, 1985-ben történt nyugdíjazásáig jogtanácsosként dolgozott. Ebben a minôségében volt alkalmam megismerkedni vele, de akkor még nem tudtam, mennyi irodalmi értéket rejteget otthoni íróasztalának fiókja. Jólesô örömmel vettem kézbe 1993-ban kis válogatását - Versek a fiókból (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1993), melynek utószavában olvassuk: "Két idôbeni határ között gyûltek-gyûltek a versei a fiókban. Nagy ritkán megjelentetett belôlük néhányat egyik- másik lapban. Most elszánta magát a megmérettetésre, egyaránt vállalva a pályakezdô zsengéit, ifjúkori romantikus túlfûtöttségét és érettebb férfilíráját. Erôss Attila félszáznyi versével és egypár rokonihletésû, lírai jellegû rövidprózájával ím a szélesebb olvasótábornak is kiadja magát."

Méltatói szerint "figyelemreméltó verselô, prózája pedig epika a javából... Nehéz dolog Erôss Attilában szigorúan megkülönböztetni a novellistát a költôtôl" (Oláh Tibor). Másik méltatója, Pomogáts Béla, aki elôszót írt Legyen meg a Te akaratod címû verskötetéhez, arra hívja fel a figyelmet, hogy "Erôss Attilát az alkotómunka öröme, a költészetmûveléstôl elválaszthatatlan életbizalom mindig átsegíti a személyes és közösségi megpróbáltatásokon". Farkas Ernô véleménye szerint Erôssnél "különös hangulatteremtô jelenséggerjesztô szerepük van az irodalmi szövegbe épített kordokumentumoknak", s azt sem hagyja észrevétlenül, hogy "a szülôföld szeretete, a másság tudomásulvétele, tisztelete, az etnikumok közeledésének kérdése Erôss Attila elkötelezett erdélyiségét példázzák... Jelentôs lírai és kordokumentumot vesz a kezébe az, aki elolvassa az Elsodort fellegek címû regényt".

Két évvel ezelôtt jelent meg az Elfelejtett szavak nyomában címû, publicisztikai írásainak válogatását tartalmazó kötete. Kötetének elôszavában munkásságának errôl a fontos szakaszáról így vall:

"Az elsô évek lelkesedése, reménykedései és újvilág-teremtô szándéka után jött a csalódás és a kiábrándulás. Hamar megértettem húszéves fejjel, hogy sokmillió társammal együtt engem is becsaptak. A fasiszta diktatúrát egy másik diktatúra váltotta fel, mely emberpusztító mivoltában semmivel sem volt különb az elôbbinél. De ezt nem írhattam meg. Az életembe került volna. Az én életem pedig a sajtó, az újság volt. Kiléptem a sorból. Vagy kiléptettek? Ma már tökéletesen mindegy. De a tollat nem tettem le, és nem is szándékozom letenni ma sem (amikor annyi újabb csalódással kell szembenéznünk...), amíg ki nem hull a kezembôl. Mert én nem karriert akartam, hanem szolgálatot teljesíteni mindenkor."

Erôss Attila 80 éves. Egy hosszú, sokszor szép, de küzdelmes élet vége felé elmondhatjuk róla, hogy az írásmûvészet szinte minden formáját kipróbálta, és hatvan éve van jelen írásaival az erdélyi köztudatban - és nem akárhogy.

E szép évfordulón kívánunk neked még sok alkotóévet, s hogy fiókodból kerüljenek elô a még kiadásra váró írásaid.

Adamovits Sándor

Erôss Attila

Mennyire más most az opálos tavasz

mint az, amit megértem fiatalon;

szaladva az igézô élet után,

minden tavaszt-köszöntô vasárnapon.

A fény a szememben száz szikrát vetett,

napszítta arcomon gond nem fodrozott.

Átugrottam én minden zöld sövényen,

nem állta utam se patak, se bozót.

A Nap szívemet forrón átölelte,

És szerelmes táncra kérte fel kezem.

Enyém volt minden ezen a világon,

csak kiáltanom kellett: Gyere velem!

Az évek azóta tovarepültek.

A tavasz többé már szívet nem tüzel.

Ülök a parknak gesztenyesorában,

képek emlékeiben merülve el.

Hol volt, hol nem volt. Talán nem is igaz.

És mégis mindegyre megkísért a múlt.

Üzenetként új rügyecskék fakadnak,

Mert szívem az ôsztôl semmit sem tanult.

Ülök a parknak gesztenyesorában,

s az élet elôttem színes karnevál.

Fiatalok, vidámak, csodavárók:

Mind én vagyok... Én. És újból áll a bál.

2005

Betûkkel eljegyzett pályatársakról szólva jeles évfordulókon - leginkább születésnapok alkalmával - a könyvek és az emlékek valahogy összefonódnak; nehéz elkerülni a személyes vonzatokat. (Talán nem is szükséges.) Így, ilyen érzelmi kötôdésben keresem most is az illô igéket a 75 éves Bodor Pált köszöntô sorok írása közben: hol a kezem ügyében lévô Bodor-kötetek lapjait forgatom, hol egykori találkozásaink jutnak eszembe, s késztetnek múltbeli pillanatok megidézésére.

Mert vannak, hogyne lennének elfelejthetetlen kézfogások és koccintások, tartalmas szóváltások és ki nem mondott szavak mindnyájunk életének emléktárában. A megélt hetven-nyolcvan esztendô tájékán meg éppenséggel bôséges a kínálat.

Csak egyvalamit említek ezúttal - azokból a messze tovatûnt idôkbôl, amikor Bodor Pali egyetemi hallgató volt, de már számon tartott, jegyzett szerkesztôi múlttal a háta mögött közölt az Utunkban is. Kolozsvár patinás fôterén futottunk össze, teljességgel véletlenül, s betértünk egy pohár sörre az Ursus vendéglôbe. Ekkoriban, az ötvenes évek legelején nekem is volt már szerény múltam a sajtó berkeiben: míg ki nem rúgtak az egyetemrôl, tanársegédi állásomból, magam is írogattam Gaál Gáborék lapjába, meg másfelé. Így aztán sörözésünk azon a délutánon amolyan szakmabeli eszmecserébe torkollott - mondhatnám: természetszerûleg. Amibôl most, fél évszázad múltán, persze semmi lényeges nem jut eszembe, csupán a helyzet maradt meg elevenen, és kollégám, a nálam valamivel fiatalabb Bodor Pali hangtartásának, elegáns közvetlenségének, meglepô irodalmi jártasságának emlékét ôrzöm mindmáig..

Voltak aztán - jószerivel a közös pálya medrében - személyes találkozásaim (sôt vitáim is) a kiadói fôszerkesztô Bodor Pállal, a bukaresti televízió magyar adásának agilis szerkesztôjével, Budapesten a Magyar Újságírók Szövetségének elnökével, a neves, rangos publicistával (Diurnusszal), a költôvel és regényíróval, de - úgy érzem - az a nagyon régi kolozsvári délután él bennem legmélyebben.

Számos könyve közül pedig mindössze egy, nálunk úgyszólván ismeretlen kötetrôl teszek most említést. A könyv címe: A hisztéria szükségállapota; alcíme: Kellemetlen kézikönyv Romániáról. (Megjelent 1990-ben Budapesten, a Szabad Tér Kiadónál.) Tájékoztatta olvasóit a szerzô: "(...) megírásakor felhasználtam az 1986-88-ban írott és 1989 tavaszán Bécsben, a Galéria Kiadónál álnéven kiadott könyvemet. Sem a kiadó, sem a kötet szerzôje nem tudta, ki a Ceausescu- rendszert leleplezô kézirat szerzôje." (A Holocaust Romániában - Exodus a Vaskapun át címû kötet írójának álneve: Maghiar.)

Újraolvasva A hisztéria szükségállapotát, megjelenése után másfél évtizeddel sem tudok mást mondani róla: nagyon fontos, lényegrôl szóló, manapság is változatlanul idôszerû kiadvány. Az Erdély-kérdés múltját és jelenét írta meg benne Bodor Pál. Kár, hogy mifelénk nem válhatott tömegolvasmánnyá; hogy nem fordították le román nyelvre is.

"Miért írtam ezt a könyvet?" - teszi fel a kérdést a szerzô mindjárt az elsô oldalon - és azonnal válaszol is: "Azért írtam ezt a könyvet, mert a romániai demokrácia kérdése, a romániai magyarság ügye még hosszú évtizedekig nem fog megoldódni. Mert ez lehet e régió - és talán Európa! - legtragikusabb és legmegoldhatatlanabb gondja..." 1990 júniusában vetette papírra Bodor ezeket a meggondolkoztató sorokat, nem sokkal a marosvásárhelyi véres március után. Közvetlen, égetô tapasztalatok birtokában. De ezt is megjegyezte: "Azért írtam tehát ezt a könyvet, mert nem tudok lemondani minden reményrôl."

Legyen szabad még csupán egy (terjedelmesebb) szövegrészt idéznem: "Ha Marosvásárhelyen következetesen ment volna végbe a diktatúra megbuktatása és azzal szoros összefüggésben a nemzetiségpolitika embertelen intézkedéseinek revíziója - a közfigyelemnek módja lett volna a nyugodt, pontos tisztogatásra összpontosítania. A hisztéria szükségállapotában erre semmi lehetôség. Ezért felelt meg a vásárhelyi (és a kitalált Hargita és Kovászna megyei) pánik az egész országban mindazoknak, akik attól rettegtek: most jön az el-leszámolás velük! Így lett minden volt szekus, minden korábbi bûnös a hatalom becstelen haszonélvezôje - a »magyar ügy«, a »magyar szeparatizmus, sovinizmus, kegyetlenkedések« stb. lelkes hírharsonája, kiszínezôje. - Ezért voltak mindvégig oly egyoldalúak az értesülések, a hírek, a rádiós és a televíziós beszámolók (...)"

Bodor Pál 1990-ben írástudói-közéleti felelôsségtudattal, elfogulatlanul, tényekre alapozottan értelmezte - válaszolta meg - legégetôbb "kellemetlen", de manapság is megkerülhetetlen kérdéseinket. Úgy, hogy folyton kérdezett és cáfolt. Publicisztikai módszerét találóan jellemezte a minap Csíki László születésnapi "Magánlevelében" (Irodalmi Jelen, júliusi sz.):
"Felállít egy tételt, aztán folyamatosan kétségbe vonja. Szerintem olyankor a legboldogabb, amikor sikerül megcáfolnia önmagát".

A hisztéria szükségállapotának oldalain könnyen ráismerhetünk erre a Bodor Pálra: a szenvedélyesen kérdezô és higgadtan válaszoló magyar írástudóra. Jeles kortársunkra.

Megbecsülô barátsággal kívánom tiszta szívbôl: éljen sokáig!

Nagy Pál

Bodor Pál

gyökereim? gyérülô hajam

gyökereim? a szavak

tapadok csillagokhoz

távíróhuzalokhoz

nekem nincsen falum

emlékeim cementlapjai alatt nedves nyüvek

rajzolt búzaszálak gyámoltalansága

emlékeim olvasott mosdótálak és önzetlen virágok

csak ember vagyok

szemem ahogy a talpára állítja a világot

a halálfélelmem ahogy mélységet ad az életnek

egyforma egyforma egyforma

fehérjékkel is mérhetô vagyok

gyökereim erdélyi kövek

halak

és utópiák.

Kuti Csongor versei

Trebitsch rokonság volt

ez már a szemén is látszott

ahogyan bûvölte cigiszünetekben

a hallgatóságot

az elcseszett nemzedéket kinek

apja, nagyapja, déde

legfönnebb egy lágerig, ha jutott

vagy ordas lövészárkok mélye

nyelte el - oly hasztalan halál

mely jelentéktelenné teszi a létet -

nem is látszik onnan Pest,

a híres kocsmák, Indokína, Páris

de még az óceán sem

az Óperenciális

vagy hogy hívják melyet

oly sokszor szelt át Trebitsch,

a rettenthetetlen...

Kék szegélyt festettek aznap

óceánkéket, mélyet

s az ecsetvonások egy titkos

hullámot kísértek

mely hátán útra kelt

sok sovány, tetves, meggyötört ôs

ki bárkán, ki tutajon,

ki egy szál deszkán evezve

boldog, szabad álmok vizén.

A szobafestô a vödörhöz lépett

fura árnyalatai vegyültek benne a kéknek

tóval tenger, Tirrénnel Jón, balsorssal végzet,

s mert szomorú volt, mártott

majd jól odakent pemzlijével az égnek.

Egy felhôrôl még csöpögött épp

- én újságpapírt teregettem a

Vörösmarty térre - nevetve jöttél,

hajadban kék, gyöngyszemnyi

pacák füzére fénylett.

Nagy dolgok jöttek, ehhez nem fért kétség,

reggel óta matatott benne egy érzés

s most, midôn a plafont kente

szörnyû világosságra gyulladt benne

- mily szokatlan - egy gondolat:

Mózes, rivallt fülébe az Úr,

vezesd tenmagad a kiválasztott népet!

Letette a rollnit, körbenézett,

gyorsan kiválasztotta magának a Népet

- az ember gyorsan beletanul -

s indultak, míg nem alkonyul:

a távolban Ígéret Földje fénylett.

Fénylett, mert esett, s utuk

az esô mindvégig elkísérte,

hogyaza, szólt valami vízbe lépve

ám ezután a tócsák szétváltak elôtte.

(Festô volt, nem csinált kázust belôle.)

Csesszétek, mondta késôbb,

mert egyszerû ember volt,

s hirtelen eszmélt:

törvény kell a Népnek.

Ígéret, a szôke pultoslány

rámosolygott a Népre

kóla, sültkrumpli, kérdezte

szemében különös fénnyel

Mózes biccentett: ma hôs volt:

extra kecsappal kérte.

Mindannyian vágyunk egy szigetre, apró pontra a végtelen óceánon, lagúnával, fehér fövényes parttal, pálmafákkal. Középen magasba szökô heggyel, dús, trópusi növényzettel, zuhanynak való vízeséssel. Az átlátszó kékes vízben, mint kicsempézett medence alja, áttetszik a gyöngyházszínû korall. Vakondtúrásnyi hegy magasából jól látszik hosszú csíkja a sekély vízben. Onnan indulnak a tarajos hullámok, futó gyöngysorai egy merész dekoltázsnak. Átellenben a part kikötésre alkalmatlan. Itt mindig haragos a mélység, s dührohamaiban végigverdes a zord sziklák meredek falain. A felcsapódó sós permet az erôs szélben messze száll.

Már rég meghódítottam, belaktam szigetemet. Ismerem napfényes öbleit, sötét barlangjait. Áztattam lábaim partjainál, s megmásztam ormait. Keresztül-kasul jártam ezerszer. Rátapostam már életem kusza ösvényeit.

Ahogy telik az idô, fékezhetetlen tenni-akarással, kezdem átalakítani. Elôször a csaknem áthatolhatatlan tikfás, liános vadont cserélem le alol szelíd, róka- és keserûgombás bükkösre, a csúcson zúgó fenyôerdôre. Köztük egy tisztás szegfû- és ôzlábgombának, szamócának, szedernek, málnának, mogyoróbokroknak. Itt kanyarog végig a hûs vizû pisztrángos patak vékony szalagja, mely pár méter magasból egy tündöklô ezüstös tóba hull. Ide járnak az ôzek inni. Kóborló útjaimon erôt gyûjteni itt pihenek meg. Aztán a szirtes part kezd átalakulni a szeretett Móric-kôvé. Mint lemetszett sarkú tortaszelet, csonkán magaslik az égre a sziklafal. Leszakadt óriás tömbjei egymáson fennakadva. Ha szélére bátorkodom, érezhetem a tér vonzását, mélység és magasság szédületét. Az öböl fehér homokját szemet nyugtató szürkére cserélem. Itt-ott gyepesítek, pálmák helyett füzeket ültetek. Kertünk pici dombját, gyümölcsfáival együtt, oldalt a vízpartra teszem. Nem feledem a szôlôt, a ribizlit, a matuzsálemkorú, négyölnyi derekú rigóvackort. A lagúna elé terebélyes diófa alá asztalt, padot ácsolok. Délutánonként, ha nagyon tûz a nap, majd itt üldögélek az árnyékban, s elmélkedem. Lábamig futnak a lurkó hullámok, hallgatom csacsogásuk, s hagyom, hogy kósza gondolataim szálldossanak a csillogó víz fölött.

Nagyjából végeztem. Minden a helyére került. Magányom szigete egészen otthonosra sikeredett. Most tétlenül szemlélem. Már slamposan járok rajta. Olykor unatkozom. Belefáradtam az átalakításba. Leülök a diófám alá. Az árnyékban kellemesek a meleg fuvallatok, melyeket az óceán küld felém. Feltámasztom az állam, s a forróságtól vibráló levegôn át elnézek a látóhatár felé. Az üveges kép bódít, álmosít. Már-már lecsukódnak pilláim, de hirtelen zöld halmot, talán egy pálmafás pici szigetet vélek felfedezni a távolban. Mintha ott rezegne a fényben olvadó horizonton. A látvány egészen felvillanyoz. A fény vakít, megdörzsölöm a szemem. Mire retinámon a színes karikák tánca véget ér, lám, oda az iménti látomás. Tekintetemmel kutatva tapogatom a messzeséget, nem tûnik-e fel újra. Éberen figyelem az óceánt. Távolban keresem a remény parányi zöld foltját. Istenem, ha most felbukkanna egy vitorla fehér háromszöge, de legalább a hullámok közt felém tartana egy törékeny kenu!

Mást nem tehetek, csak kitartóan várakozom. Míg számolatlanul fut az idô, azt sem tudom már, csütörtök van vagy péntek.

Molnos Ferenc

Székely-Benczédi Endre versei

Kusztos Endrének

annyira csendes a kérdés

hogy alig látszik a képen csak a

törzs alá tört kar csonkja izzik

fekete mezôben hófehéren és

táncol a megmaradt fényben

messze már az erdô

szürke puha bársony csatakos

szénpor a szikla

elmosódó lábnyom arcokat

formáz kéregre a lélek

sebhelyek cserélnek ajkat némán

gyökér közelében sötét

lenne nagyon a béna test de

föléje mozdul a holdas est

a mûvész keze a gödörbe

csemetét karcol kiáll a

képbôl mint a felkiáltójel

ahol fekete fehérrel harcol

Kattanás. A kagylóból kifogy

a szó. Nem elég mondatod

fele, hogy értselek.

Valahol hurok szorítja vissza

a lényeget, vagy az ûr issza

magába a hangod,

ami nekem is lehetne méz,

vagy méreg, arcod nélkül

az egész, mint egy vetkôzni

készülô titok.

verj esô verj moss esô moss

tetôt mezôt ruhát patát

temetôt szemfedôt

adj esô adj

száraz szemnek

könnyet

légy esô légy

égbôl hullott

mézcsepp

moss esô moss verj esô verj

lábat is ha hátat is ha

botlott hajlott

kiállanak a csendbôl a cölöpök

mint öreg szájból a megritkult

fogak ahol valamikor ringó

pallón táncoltak át más lélekbe

ünneplô szavak

(szétfeszít minket a betonpalánk

bûzös csatorna gôzöl agyunkba

értelmetlenül bûnös rohanást)

talán léteznek még pallók és

dúdol a szélben egy drótkötél

akár a húr van aki hallani

most tanul s ha peng az ég

talpára régi út simul

Czirmay Szabó Sándor

hogy élek csupán

optikai csalódás -

rég meghaltam már

az esôs nyárban

meg nem írt könyveim

úsztak el az árral -

Tallózó

Ha Vainamöinen költôsámán ígéretét valóra váltva épp most visszajönne, a kissé leegyszerûsített hitvilág ellenére, sok mindenben örömét lelné. A kimondott és írott szónak súlya van! A modern társadalmak kevese közül valót látná hôsünk, melyben az irodalmi képzelet és hatásvilág hangsúlyos szerepet játszik az egyéniség kibontakozásában, és mint minden absztrakt világ, segíti olvasóit a folyamatokra való rálátásban. (Domokos Johanna) * Finnországban a kultúra jelentéstanilag egydimenziós: az emberek és jelenségek azok, amiknek tûnnek. Mûvészi alkotásokat, regényeket, önéletrajzi írásokat még hivatásos kritikusok is gyakran értelmeznek az alkotók gondolkodásának egyenes kifejezôiként. Ennélfogva a finn elsôfokú kultúra érvényteleníti a szimbolikus értelmezést mindannyiszor, ahányszor a valóság, alkotó és alkotás kapcsolata kerül tárgyalásra. Az elsôfokú értelmezési kód tagadja azt a lehetséges állapotot, ahol semmi sem az, aminek tûnik. Egy jól ismert finn vicc kérdése: Mirôl ismersz fel egy extrovertált finnt? Arról, hogy amikor egy másikkal beszélget, nem a saját cipôjét bámulja, hanem a társáét. (Jari Ehrnrooth) * A világ befér egy kivilágított dobozba. / Mindig is ott volt, / ebben a homályos szobában töltöttem a gyermekkoromat. / Itt töltöm napjaim hátralevô részét is. (Jyrki Kiiskinen) * Ha mûvészi termékek és mûvészek közösségük létszámához és alkotásaihoz viszonyított arányát vesszük figyelembe, Európa legmûvészibb nemzete az indigenitására büszke számi, azaz lapp, akinek otthona az elmúlt évszázadokban négy ország: Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország között hányódott. Ugyanakkor alig van olyan európai irodalom, melyben a nôk olyan magas arányban lennének jelen, mint a rövid írott múltra tekintô számi irodalom. Az élô számi írók fele nô, összlétszáma pedig eléri a nyolcvanat, ami magas arány, hisz a számik létszáma néhány tízezerre tehetô, legjobb indulattal 50-70000. Míg az 1970-es években tizennyolc könyv jelent meg nôi szerzôktôl, a '80-as években már ötven, a ’90-es években hatvan, ami a megjelent könyvek 70%-át teszi ki. Így joggal állítható, hogy a 21. század elején a számi nyelv és irodalom továbbélése nagyjából a számi (író)nôktôl függ. (Domokos Johanna) * Univerzális Isten, ki a mennyekben vagy / szenteltessék meg a neved / add felfogni és megérteni akaratod / mint a mennyekben, úgy a földön is / Az élethez való jogunkat add meg nekünk ma / hogy minél kevesebb legyen vétkünk / és a szeretet nevében tudjunk megbocsátani / És ne vigy minket a kísértésbe / hanem szabadíts meg a nyugati civilizációtól / Ámen (Vály Sándor) * A parti fövényen nagy darab sziklatömbök bukkantak elô a víz alól apálykor. Sorban haladnak a tenger irányába, a legnagyobbak a homokból bukkannak elô, s a sor egyre kisebbekkel folytatódik a tenger felé. A legkisebbek csúcsa a vízbôl kandikál ki. Formája ellenére nem egy elszenesedett gálya maradványairól van szó, sem pedig valami fekete páncélú ôsgyík hátlemezeirôl. Egy lány ül a kövön, és ahogy közelebb érek, feláll s elindul abba az irányba, ahonnan én jöttem, észak felé, egy pillantást sem vetve rám. (Otso Kautto) * A szex fortélyait úgy tanulgattam, mint az egyszeri hét testvér az ábécét, nyögve-nyelve, fejemet idônként a falba verve. Szégyenlôsségemet és félelmeimet legyôztem ugyan, de a vállalkozás komolysága és a szigorú elvárások mardostak legbelül, s ez sok örömtôl fosztott meg közben. Helena pihegô arca azonban oly bôven kárpótolt fáradozásaimért, hogy ismét elég erôt éreztem magamban úttörô munkám folytatásához. (Kari Hotakainen) * Éjjel a gyermek Ellennel volt, álmában. Ellen kártyákat forgatott, a király felemelkedett, ô kívülrôl figyelte az eseményeket, amint nélküle haladtak elôre. A gyermek nyugodtan feküdt, jól elhelyezkedett, alakja az ô körvonalait követte. A világ szép volt, és ôk valamennyien így a halál színe elôtt. Az idô megállt. Éjjeli madár énekelt az esôfüggönyön keresztül. (Katri Tapola) * Nincs mit mondanom a szomorúságról, az életrôl, ami nincs. Gyötrô a magányom. Már nem is magány, hanem távollét, elveszettség. A part közelében fodrozódik a nagy vízszônyeg felszíne, csendesen ring, nem vet hullámokat a gyenge szellôtôl. Minden, ami a mélyére süllyed, rendületlenül nyugszik a helyén. Nézem a tengert, szeretnék aludni. A tengeren túl várnak a mindennapok. (Cia Kiiskinen) * A férfi idegen / atyjától anyjához költözik / anyjától külföldre / külföldrôl feleségéhez / feleségétôl a világûrbe (Kari Kivistö-Rahnasto) * Felkutatta Kristiina minden hajlatát, kiüresítette és feltöltötte, mikor ölelve simogatta végig a bôrét, játszva, apránként felfedezve, a kéz és a nyelv ott idôzött, ahol kedvét tölthette, és amikor tovább haladt az úttalan úton addig, ahonnan nincs visszariadás, Kristiina átadta magát a férfinak, hagyta, hogy jöjjön és elmerüljön benne, átlépett a korláton, melyen átlépni vágyott, és belevetette magát a mélységbe. (Veronica Pimenoff) * tehetség érteni mindent / álnok önáltatás / észrevételek / szavak értelmezése / prédikációk / változó ítéletek / átalakított kölcsönzések / lírikus álom újjászületô beszédrôl / elôször kimondott hír / kimondatlanul (J. K. Ihalainen) * Mûvésznek saját képeirôl írni öngyilkosság. A mûvészet nem azzal foglalkozik, amit az ember tud, hanem azzal, amit érez, ezért minden szöveg, magyarázat, mely erôsíteni kívánja a mûvek értelmezését, csak gyengíti. (...) A mûvészetekben meg kell hagyni a felfoghatatlant, a misztériumot, ami fentrôl jön, és az alkotó tudatosan vagy tudattalanul veszi az adást, a programot, amely alkotásra készteti. Ha a mûvészet egyértelmû, logikus és áttekinthetô lenne, nem foglalkoznék vele. (Vályi Sándor - Domokos Johanna interjúja a Helsinkiben élô képzômûvész-költôvel) * Aino Paasonen könyve, A csend másik oldala, egy finn-magyar család életének krónikája. Aino nagyapja, Heikki Paasonen a finnugor nyelvészet fiatal tanáraként kutatómunkára érkezett Magyarországra, ahol találkozott Vikár Bélával, a finn nemzeti eposz, a Kalevala fordítójával. Vikár meg akarta tréfálni a finn vendéget, amikor néhány barátjával együtt vacsorára hívta. A vendégek között volt egy fiatal lány, akit Paskay Mariskának hívtak. Vikár megtanította Mariskát, hogy finnül üdvözölje a külföldi vendéget. A lány úgy tudta, hogy a bemutatkozáskor azt mondja finnül, hogy "örvendek a találkozásnak" viszont a Vikár által tanított mondat, Mina rakastan sinua azt jelenti, hogy "szeretlek". Heikki sosem tért magához a meglepetésbôl, Mariskával négy gyermekük született. * Az elveszett dolgok utáni sopánkodás nem javítja az ember hangulatát. Ugyanúgy siránkozhatnék az elvesztegetett napok miatt, mint az elköltött pénz miatt, amit sosem fogok már visszakapni. Rengeteg pénzt vertem el magam is hiába. Ha nem ittam, nem dohányoztam volna, akkor bizonyára Nizzában rulettezem el az így megtakarított pénzt. Vagy mondjuk, festménybe fektettem volna, amirôl kiderül, hogy hamisítvány. Minek bánkódni? (Väinö Kirstina) * Mikor fiatal voltam és boldog, mezítelenül jártam / messzi partok mogyorófa-erdeiben / három nôvel találkoztam // az elsô felsikoltott / és elfutott félelmében / (ôt kergetem álmaimban) // a második kendôjét csípômre kötötte / és fülembe súgta: "Nem akarom, hogy más is lássa vágyadat" / (Ôt vettem feleségül) // de a harmadik vitte el szívemet / mezítelenségemet észre sem véve (Risto Ahti) * A LÁTÓ finn és számi (lapp) számából, 2005. július

B. D.

Száztíz éve, 1895. július 20-án született a Bács megyei Bácsborsódon Moholy-Nagy László festô, szobrász, fotográfus, mûvészeti író.

Apja kitántorgott Amerikába, nagybátyja a vajdasági Moholpusztán (ma Mol) nevelte. Szegeden járt gimnáziumba, Budapesten a jogi karra, majd katona lett. Elsô világháborús sebesülése után, a kórházban háborús képeslapokat kezdett festeni. Csatlakozott Ady Endre köréhez, majd egy rajziskolába járt. Elôször 1918-ban a Nemzeti Szalonban állított ki, Nemes-Lampérth, Uitz és Tihanyi festészete hatott rá, s aláírta a magyar aktivisták kiáltványát. Szimpatizált a forradalmakkal, de az eseményektôl távol maradt. A bukás után Ausztriába ment, 1921-tôl Berlinben funkcionalistákkal, dadaistákkal dolgozott.

Fa- és linómetszetei Kassák Ma címû folyóiratában jelentek meg Bécsben, forrásuk az ipari táj és a mozgás volt. Malevics és El Liszickij hatására különbözô anyagú absztrakt konstrukcióit 1922-ben a berlini Sturm galéria mutatta be. Ennek nyomán Gropius meghívta a Bauhausba, 1923-tôl Weimarban, majd Dessauban ô lett az elôkészítô tanfolyam s a fémmûhely, késôbb a fotócsoport vezetôje is. A Bauhaus-könyveket Gropiusszal szerkesztette; Festmény, fényképezés, film címû kötete 1925-ben jelent meg, írásait kolozsvári, pesti és brnói folyóiratok közölték. Liszickijjel közösen állított ki, legharmonikusabb olajképeit, fotogramjait, fotóplasztikáit és kollázsait ekkor alkotta, a Ma közölte egy filmforgatókönyvét is.

1928-ban Gropiusszal ô is megvált a Bauhaustól, Berlinbe ment, s a párizsi Werkbund-kiállításon mutatta be Fény-tér-modulátor címû kinetikus szerkezetét, ennek nyomán jött létre Fekete- fehér-szürke árnyjáték címû absztrakt filmje. Rövidfilmjei a városi életet mutatták be, díszleteket, fény- és hangeffektusokat készített Piscator színházának, operaelôadások díszleteit és világítását tervezte. Részt vett a modern építészek (CIAM) athéni kongresszusán, elôadott a pozsonyi iparmûvészeti iskolában.

A nácizmus elôl 1934-ben Hollandiába, majd Angliába ment, hirdetés-, kiállítás- és filmtervezô volt, életmû- kiállítását a London Gallery mutatta be. 1937-ben Gropius révén meghívták Amerikába, Chicagóban létrehozta az Új Bauhaust. (A nácik ekkorra már eltüntették mûveit a német múzeumokból.) Ám támogatói tönkrementek, Moholy-Nagy reklámtervezô lett, majd megalapította a School of Design-t. Ez Simonaukban, Illinoisban mûködött 1940- tôl, a háborúban sebesültek munkaterápiás kezelését végezték. 1944-ben az amerikai dizájn fontos mûhelyeként chicagói üzletemberek révén Institute of Design néven fôiskola lett.

1945-ben megbetegedett leukémiában, de haláláig dolgozott a Mozgásban-látás címû könyvén, szellemi végrendeletén, filozófiai és szellemi kérdéseket is tárgyalva. 1946. november 24-én halt meg Chicagóban.

Festôként és fotómûvészként a fény érdekelte, amit elemi ábrázoló tényezônek tartott. Fotogramjait kamera nélkül fényérzékeny papírra komponálta, átlátszó vagy polírozott felületre készített olajképei áramló, hullámzó fényhatást teremtettek. Üvegarchitektúrái különbözô technikával készültek, átlátszó térplasztikái, fénymobiljai változtatták fény- és térhatásukat. A reklámgrafika és tipográfia terén is maradandót alkotott. Kerülte az érzelmességet, mûvei konstruktív kompozíciók, az emberi térszemlélet modelljei. A látáskultúra emelésére törekedve megújította a mûvészoktatást. Nem "csak" mûvészetet oktatott, a teljes embert nevelte, ennek révén segítette a modern mûvészeti irányzatok megismerését és terjedését.

Fômûve, Az anyagtól az építészetig a Bauhaus alapjait tárgyaló elôadásaira épül (1929). Önéletrajza 1947-ben Abstract of an Artist címen jelent meg. Életét és munkásságát felesége, Sibyl Moholy-Nagy Moholy-Nagy, Kísérlet a teljességre címû könyve elemzi, amely 1950-ben jelent meg angolul.

Moholy-Nagy hitt abban, hogy a tárgyformálás révén megreformálható a társadalom, s hogy a modern technika összhangba hozható a mûvészettel: a Parker 51 típusú, ma is használt tollat ô tervezte. Nyugaton ô a legismertebb magyar képzômûvész, itthon a két háború közt túl kommunisztikusnak tartották elveit, késôbb idealistának és utópistának vélték. Sok mûve van a bécsi Modern Mûvészetek Múzeumában, számos alkotása található amerikai múzeumokban. 1995-ben Kecskeméten mutatták be képeit, fotóit és kollázsait, kiadták 100 fotó címû fényképalbumát.

Életének 79. évében elhunyt Hernádi Gyula, a Kossuth- és József Attila-díjas írót szerdán késô este érte a halál - közölte a család az MTI-vel.

Hernádi Gyula 1926. augusztus 23-án született Oroszváron, a mai Szlovákia területén.

Az egykori bencés diák leventeként a második világháború utolsó éveiben a frontra került. A hadifogságból 1947-ben tért haza. Népi kollégistaként folytatott orvosi, késôbb közgazdasági tanulmányait nem fejezte be, tisztviselôként kereste kenyerét.

Irodalmi pályáját 1955-ben költôként kezdte. Az 1960-as évektôl Jancsó Miklós filmrendezô állandó alkotótársa, szinte minden jelentôs filmjének forgatókönyvírója volt. Az 1970-es évektôl színdarabokat is írt. Mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fûzôdik a nevéhez.

Forgatókönyvei alapján olyan filmek születtek, mint az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Vörös rekviem, a Jézus Krisztus horoszkópja. Regényei közül ismert A péntek lépcsôin, a Sirokkó, Az erôd, a Borotvált tabló, a Hasfelmetszô Jack, a Drakula, a Frankenstein.

Több elbeszéléskötete (Deszkakolostor, Hátamon fekve szaladgálok, Jézus Krisztus horoszkópja) jelent meg. Drámája a Királyi vadászat, a Szép magyar tragédia, a Lélekvándorlás, a Szörnyek évadja. Mûveiben a külsô történés, a hagyományos jellemrajz és pszichológia a háttérbe szorult, mûfaja "a húsosan valóságos világtól" elvonatkoztató parabola. Írói világa késôbb a fantasztikum irányába tágult.

1983-tól két évadon át a kecskeméti Katona József Színház mûvészeti vezetôje volt. 1981-89 között a Magyar Írók Szövetségének választmányi tagjaként, 1991-tôl a Független Magyar Írók Szövetségének elnökeként tevékenykedett. 1991-ben a Boldogság Párt elnökévé választották. 1992 óta a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja.

Hernádi Gyula 1976-ban József Attila-díjban részesült, 1996-ban alternatív Kossuth-díjat, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott. 1999-ben állami Kossuth-díjjal tüntették ki.

(MTI)

Könyvajánló

És tovább írta könyveit Erdélyrôl. 1946-ban látott napvilágot elsô külföldön kiadott munkája Adjátok vissza a hegyeimet! címmel. Elbeszéléskötete, az Erdôk könyve 1947-ben Münchenben, A láthatatlan lobogó címû verseskönyve (ugyanott) 1948-ban jelent meg. A Tizenhárom almafát már Buenos Airesben adták ki 1952-ben, az Átoksori kísérteteket viszont a kanadai Torontóban (1964). Megjelent aztán az Elvásik a veres csillag (1965), a Valaki tévedett (1971), a Magyar örökségünk (1975), a Hagyaték (1985), A költô és a macska (1989), hogy csak ezt a néhány címet említsük ezúttal. Mennyiségileg is hatalmas teljesítményt mondhat magáénak az az erdélyi magyar író, aki a mikesi sors huszadik századi változatának megtestesítôjeként ôrzi lelkében változatlanul a soha nem látott szülôföld, az otthon, a mezôségi múlt emlékeit.

(Nagy Pál)

A kötet tartalma:

I.

Rövid önéletrajz (Albert Wass de Czege) * Siemers Ilona: Wass-kor * Gróf Wass Endréné: Napló - 1944, ôsz * Szabó T. Ádám: Wass Albertné Siemers Éva emlékezete

II.

Pomogáts Béla: Wass Albert évtizedei * Káli István: Nagy kaland volt számára az írás * Medvigy Endre: Wass Albert életmûve * Nagy Pál: Hûség bilincsben - itthon * Szakolczay Lajos: Pokolra szállás nélkül? * Bertha Zoltán: Wass Albert és a háborús fordulatok * Fábián Gyula: "Üzenet haza" * Szücsné Harkó Enikô: Publicisztika, könyvkiadás * Kovács Ferenc: Wass Albert- redivivus

III.

Dsida Jenô: Fény a hegytetôn * Szabédi László: Farkasverem * Kiss Jenô: Farkasverem * Schöpflin Aladár: Erdélyi irodalom * Kádár Erzsébet: Csaba * Kiss Jenô: Jönnek! * Thurzó Gábor: Mire a fák megnônek * Kovalovszky Miklós: A kastély árnyékában * Beke György: Halálos köd - Holtember partján * Nagy Pál: Emlékezet ösvényein * Demény Péter: A mitikus regény

IV.

Sylvester Lajos: Wass Albert "ledöntése" * Bogdán László: Wass Albert, a jéghegy * Beke György: Vécstôl - Vécsig * (Wass Albert: Sors és pálya. Összeállította Nagy Pál. Erdélyi Gondolat Székelyudvarhely, 2005)

SZÖVEGSZEMBESÍTÉSEK

A HÉT szerkesztôinek irodalmi kínálata

Helyszín: Marosvásárhelyi Víkendtelep, hajó.

Idôpont: 2005. július 28 - 31.

JÚLIUS 28.

11 KÖNYVBEMUTATÓ: SZÁNTAI JÁNOS: SZISZÜPHOSZ TOVÁBBLÉP

MODERÁL: Székely Csaba

Ráadás: Zsenáns versek antológiája

13 AZ UTOLSÓ ABLAKZSIRÁF

FELOLVAS: ZILAHY PÉTER

MODERÁL: Selyem Zsuzsa

Ráadás: Zsenáns versek antológiája

15 KOLOZSVÁR BÁJ LÁJGHT

FELOLVAS: PAPP ATTILA ZSOLT ÉS SZÉKELY CSABA

MODERÁL: Szabó Róbert Csaba

Ráadás: Zsenáns versek antológiája

JÚLIUS 29.

11 KÖNYVBEMUTATÓ: VIDA G&Aacu