Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A kormány összesen 65,34 millió lej (653,4 milliárd régi lej) értékben fizet kárpótlást a Brassó-Bors autópálya nyomvonalán kisajátított, magántulajdonban levô ingatlanokért Kolozs és Bihar megyében, áll egy kormányközleményben. A közlemény szerint a kárpótlásokat a kisajátított ingatlanok tulajdonosai kapják Aranyosgyéresen, Gyalun, Szászfenesen, Tordaszentlászlón, Magyarpeterden, Magyarlónán és Szinden Kolozs megyében, valamint Érabrányon, Berettyószéplakon, Bályokon, Vámoslázon, Tótin, Alsótótfaluban és Biharban, Bihar megyében. A kormány július 14-i ülésén jóváhagyta az autópálya nyomvonalát és a nyomvonalon fekvô, magántulajdonban levô ingatlanok állami kisajátításának beindítását. A kárpótlások összegét egyrészt a szállításügyi szaktárca biztosítja külföldi hitelekbôl, másrészt az állami költségvetésbôl utalják ki. A kisajátítás után az ingatlanok állami tulajdonba mennek át.

Aktuális

Ezen is túl vagyunk! Calin Popescu Tariceanu, hazafias pózban, lemondott a lemondásról. Mégiscsak jobb, mint egy újabb adóemelés.

Hadd mondjam el, azért kedvelem - olykor egyenesen elgyönyörködtet - a politikusi dumát, mert figyelmeztet, hogy minden relatív. A politika világában igaz lehet minden, és mindennek az ellenkezôje is. Elbûvölô, hogy az érdekek változásától függôen, hogyan lehetett vasárnap még elégséges (nem azt mondom, hogy meggyôzô!) érvet felsorakoztatni például az elôrehozott választások halaszthatatlansága mellett, tegnapelôtt pedig ugyancsak elégségesnek látszó indokot a halaszthatósága mellett. De ugyanígy, ha a helyzet úgy kívánja, lehet az árvíz országos katasztrófa Tariceanu kormányfô számára, és lehet korlátozott mértékû, de a sajtó által állítólag túldramatizált, Traian Basescu szerint.

Valamivel komolyabbra fordítva a szót (mert hát a most kezdôdô periódus is csak átmenet), az elmúlt néhány hét fejleményei legalább két vonatkozásban eredetinek mondhatók. Mindenekelôtt abban, hogy ’89 után nem volt még az országnak kormánya, amely politikailag és erkölcsileg képes lett volna ennyire lejáratni magát. A tavaly decemberben, a "narancsos forradalom" felkent hívei által megváltónak kikiáltott, s valójában politikai manipulációval reánk erôszakolt DA Szövetségnek alig fél évre volt szüksége, hogy a gondolkodó állampolgárok elôtt teljes hitelét elveszítse. Másik "eredetisége" az árvizekkel párhuzamosan zajló politikai eseménysornak, hogy nem csak velünk, közönséges halandókkal járatták a bolondját, hanem önmagukkal is. Összerakva ugyanis a történéseket, az sejlik elô - legalábbis számomra -, hogy ez a társaság tényleg nem tudta, hogy mit is akar. Egyik napról a másikra találták ki, hogy mit is tegyenek. Tették, akár az ökör az út porába. "Igazi" politikusnak bizonyultak azonban, akik olyanok, mint a vak útépítô, rakja egymás mellé a kockaköveket, de nem tudja, merre vezet az út. Ugyanezt mûvelték a legutóbbi kormányülésen, amikor hegy alatt abrakolva, néhány híján kétszáz sürgôsségi rendeletet, törvénytervezetet és egyéb jogszabályt fogadtak el. Még a választási törvényt is módosították, amit most a szemétkosárba dobhatnak, hacsak botorkálásukban maholnap újra "helyzetet" nem teremtenek. Mert hát, mondtam és mondom: még a rosszat sem tudják jól csinálni.

Mi lesz ezután? A harakiri vége rendszerint az, hogy elvérzik az ember. A politikai szövetségek sem járnak másként. Így az eddig takarékra szorított demokrata-liberális ellentétek várhatóan felparázslanak - csak el kell dönteni, hogy ki a dudás a politikai csárdában! Talán már a nyári szünidô alatt. Ennél is érdekesebb azonban számomra egy "részkérdés": mi lesz a sorsa a kormány választási nagylelkûségi rohamában elfogadott kormányhatározatnak, miszerint mégiscsak megemelik 6 (hatos) százalékkal a közalkalmazottak bérét? Vagy az óhatatlannak látszó kormányátalakítással a süllyesztôbe küldik? Végtére is, ma már nem tegnap van.

Egy hónapos határidôt szabott az európai országoknak egy iszlám internetes honlapon közzétett felhívásában az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat ahhoz, hogy kivonják csapataikat Irakból, különben újabb, a londonihoz hasonló merényleteket hajt végre az öreg kontinensen.

Az Abu Hafsz al-Maszri Brigádjai által aláírt, július 16-ai keltezésû üzenetben egy utolsó lehetôséget adnak a terroristák az európai államoknak, hogy csapataik elhagyják Irak területét. A határidô augusztus 15-én lejár, több üzenet nem lesz, helyette a tettek következnek - üzenik.

"Véres háború lesz Isten nevében. Ezt üzenjük a kereszteseknek, akik még mindig ott vannak Irakban: Dániának, Hollandiának, Nagy-Britanniának, Olaszországnak és a többieknek. (...) Egy hónapot adunk, hogy elgondolkozzatok az iszlámmal és a muzulmánokkal szembeni politikátokon. E haladékkal azt akarjuk, hogy ne fussatok tovább az Egyesült Államok és a cionisták után, miközben nem figyeltek az iszlám földön - Irakban, Afganisztánban, Palesztinában - hullott és ma is hulló vérre" - áll a közleményben.

Az Abu Hafsz al-Maszri Brigádjai, amely az al-Kaida egykori katonai parancsnokáról kapta nevét, vállalta a július 7-i londoni merényleteket, továbbá a 2003 novemberében 63 halálos áldozatot követelô isztambuli és a 2004. március 11-i, 191 halottal járó madridi terrortámadásokat is.

Az Európai Unió megígérte Ukrajnának és Moldovának, hogy a segít a két ország határvédelmének erôsítésében, tekintettel arra, hogy ezek a határok a csempészeti tevékenység gócpontjai - áll abban az üzenetben, amelyet Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje nyújtott át kedden Kijevben Viktor Juscsenko ukrán elnöknek.

Juscsenko és Vladimir Voronin moldovai elnök júniusban fordult az európai szervezethez kérve annak segítségét egy nemzetközi vám- és figyelôrendszer kialakításához a két ország közös határvidékén, különös tekintettel az Ukrajna és a Moldovától elszakadni óhajtó Dnyeszteren túli terület között húzódó vonalon. A két államfô levelében kérte az EU hozzájárulását a határátkelôk korszerûsítéséhez is. Brüsszel nagyra értékelte a két elnök "politikai elkötelezettségét" a határproblémák rendezésére, és meggyôzôdését fejezi ki, hogy az európai hozzájárulás nagy segítség lesz a gondok felszámolására - szögezte le az üzenet.

A közeljövôben Adriaan Jacobovits de Szegednek, az EU Moldova-képviselôjének vezetésével küldöttség indul a szóban forgó határtérségekbe, hogy a helyszínen mérje fel a helyzetet, majd ennek alapján készítse el a hozzájárulási terveket. Solana, élve a látogatás adta alkalommal, méltatta Juscsenko tervét a Dnyeszteren túli köztársaság gerjesztette vita megoldására. Az ukrán elnök, aki országa térségbeli szerepének növelésére törekszik, olyan elképzeléssel állt elô, amely Moldova határain belül tartaná a szakadár területet, de nagyobb autonómiát biztosítana számára. Solana elmondása szerint az EU-ban "nagyon jó fogadtatásra" talált a javaslat, szemben a Dnyeszteren túli köztársaságnak erôteljes támogatást nyújtó Oroszországgal, amely sokkal hûvösebben válaszolt Juscsenko tervére, bár kiindulópontnak elfogadhatónak tartja.

Jelentôs visszalépést tartalmaz a nôk jogai tekintetében az iraki alkotmány szövegének tervezete az érvényben lévô átmeneti alaptörvényhez képest - írta a New York Times amerikai napilap szerdai számában. A lap állítása szerint a kidolgozás alatt álló szövegnek a birtokukba jutott egyik fejezete annyiban biztosít egyenlô jogokat a nôknek, amennyiben ez "nem ütközik a saríjába" (az iszlám jogba). A vitás házassági, válási, öröklési ügyekben a bíróság az adott családra vonatkozó vallási jog alapján döntene. Egy síita muzulmán nô esetében ez azt jelentené, hogy családja engedélye nélkül nem mehetne férjhez, sôt a saríja egyes értelmezései szerint a férj egyoldalúan kimondhatná a válást azzal, hogy háromszor fennhangon kijelenti válási szándékát felesége elôtt - írja a lap. A szöveg elhagyná a jelenleg érvényben lévô, amerikai közremûködéssel létrejött átmeneti iraki alkotmánynak azt a kitételét, hogy a parlamenti képviselôk legkevesebb 25 százalékának nônek kell lennie. A lap szerint kedden 200 iraki nô tüntetett ezek ellen a javaslatok ellen. Az új iraki alkotmány szövegének augusztus 15-ig kell elkészülnie, majd október közepéig népszavazásra bocsátják. Iraki és amerikai politikai körökbôl jelezték, hogy a bizottságban jelenleg köröztetett szöveg még változhat. Az átmeneti alkotmányban nem szerepel kifejezett utalás a vallási jogra. Ha az idézett javaslatokat fogadják el, az jelentôs gyôzelmet jelentene az Irakban többségi síita iszlám vallási irányzat papsága és konzervatív politikusai számára, akiket bosszant az arra irányuló amerikai nyomásgyakorlás, hogy az iszlám az alkotmány csupán egyik forrásaként szerepeljen. Az elôkészítésben részt vevôk között számosan azt szeretnék, ha az új alaptörvény a nemzeti jog tekintetében legalábbis "fô forrásként" tüntetné fel az iszlámot.

Huszonöt millió kínai férfi marad magára a nôi embriók és magzatok szelektív abortusza miatt, amely felborította a nemek természetes egyensúlyát Kínában - állapította meg a demográfusok nemzetközi kongresszusa, amely a franciaországi Tours-ban ült össze.

Dudley J. Poston jr és Karen S.Glover, a texasi egyetem kutatói az egyhetes tanácskozásra készített elôadásukban rámutattak arra, hogy az 1980-as évek óta Kínában több fiú születik, mint lány. Ez az egyensúlybomlás 2015 körül fogja éreztetni hatását és 2030-ig tart. Arra a kérdésre, hogy "mi lesz a feleslegessé vált férfiakkal", az amerikai tudósok nem tartják valószínûnek, hogy nagyobb arányú lenne a homoszexualitás vagy a többférjûség, ugyanakkor nem zárják ki annak lehetôségét, hogy "férfigettók" alakulnak Pekingben, Sanghajban és más nagy városokban, ahol növekedne a bûnözés, a prostitúció, valamint a szexuális úton terjedô betegségek aránya. Még azt sem találják elképzelhetetlennek, hogy "férfiforradalom" tör ki szerelemhiány miatt. "Normális körülmények között születéskor 105 fiú jut 100 lányra" - emlékeztetett Gilles Pison, a francia demográfiai tanulmányok nemzeti intézetének (Ined) munkatársa. Ezzel szemben azonban több délkelet-ázsiai országban, így Kínában és Dél- Koreában nôtt a fiú újszülöttek aránya, elsôsorban a szelektív abortuszok miatt. Kínában még 2000-ben is 117 fiúra jutott 100 lány, miközben az 1960-as években egy nônek átlagosan 5-6 gyermeke született, manapság pedig még az átlag kettôt sem éri el.

Pison szerint a szelektív abortusz Hongkongban is megjelent, még 1997, Kínához való visszacsatolása elôtt. Hasonló jelenségre figyeltek fel a demográfusok Grúziában, Azerbajdzsánban és Örményországban, továbbá India egyes államaiban, Pandzsábban és Harijánában. Ennek következménye, hogy a demográfiai növekedés ezekben az országokban kisebb lesz a korábban elôrejelzettnél. "Hogy biztosítsák a nemzedékek megújulását, a nemek természetes egyensúlya esetén egy nônek átlagosan 2,1 gyermeket kell szülnie. Amikor azonban 120 fiúra jut 100 lány, minden nônek 2,3 gyermeket kellene világra hoznia" - állapította meg a francia demográfus.

"A nôk státusának fejlôdésével, elképzelhetô, hogy a közeljövôben helyreáll az egyensúly, amikor a pároknak a lánygyermek utáni vágy ugyanolyan erôs lesz, mint a fiúvárás" - mondta Pison, aki szerint ez különösen kívánatos a 2030 után nôsülni akaró kínaiak szempontjából.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a Tariceanu-kabinet miniszterelnök-helyettese helyesli, hogy a miniszterelnök elállt lemondási szándékától. Viszont az államfô csak "tudomásul vette" Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondási szándékának visszavonását.

Az államfôi hivatal sajtóosztálya által az MTI bukaresti irodájának is eljuttatott közleményében rámutatott: Traian Basescu, Románia elnöke tudomásul vette Calin Popescu Tariceanu döntését. Az államfô úgy véli, hogy a döntéssel "elszalasztatott egy még mindig jó pillanatot" az elôrehozott választások megszervezésére és egy olyan jelentôs parlamenti többség megszerzésére, amely lehetôvé tehetné a kormány számára azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek elvezethetnének az állami intézmények "mélyreható reformjához". Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a magyar érdekvédelmi és érdekvédelmi szervezet kezdettôl fogva azon az állásponton volt, hogy akármekkora gondot jelent is a tulajdonjogi és igazságügyi reformcsomaggal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés, ezt nem feltétlenül és nem elsôsorban elôrehozott választások révén kellene megoldani. - Erre nem megfelelô a pillanat sem, árvizek vannak az országban. Másrészt, elvonná az energiákat az integrációs céltól, tehát semmilyen szempontból nem lett volna szerencsés a kormányfô lemondási szándékának megvalósítása és az idônap elôtti választások kikényszerítése. Bár az RMDSZ már neki is látott az esetleges újabb választási megmérettetés elôkészítésének - közölte. Markó elmondta, hogy hétfôn hosszan tárgyalt a miniszterelnökkel mielôtt az elutazott volna Brüsszelbe. Már a hétfôi tárgyalásukon felmerült a kedden végül is bejelentett döntés lehetôsége, amivel az RMDSZ vezetôje természetesen egyetértett. Az RMDSZ elnöke kijelentette: helyesli Tariceanu döntését. Egyébként azt tapasztalta, hogy nagyon sokan megkönnyebbülten fogadták a kormányfô bejelentését. "Igazuk is van, mert dolgunk van, senkinek - sem ellenzékieknek, sem kormánypártiaknak - nem hiányzik most a kormányfô lemondása, az elôrehozott választások kiírása" - jelentette ki Markó Béla, aki megerôsítette azt a korábbi sajtóértesülést, miszerint az RMDSZ kész támogatni a liberális-demokrata szövetség kezdeményezését a két PSD politikus, Nicolae Vacaroiu és Adrian Nastase esetleges leváltását a parlament két házának elnöki tisztségébôl.

A román, magyar és az EU-s külpolitika kölcsönhatásai címmel zajlott le a XV. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor szerda délelôtti elôadása. A felszólalók sorát Németh Zsolt kezdte, aki az aktuálpolitikai helyzet három komoly válságára hívta fel a figyelmet.

Elmondása szerint az európai alkotmányról szóló népszavazások franciaországi és hollandiai negatív eredménye, a jelenlegi román kormányválság, valamint a december 5-i népszavazás után kialakult helyzet egyaránt nagy hatással van a térség országainak külpolitikájára. Mint mondotta, Magyarország felzárkózása az EU-s életszínvonalhoz, életképes biztonságpolitika és a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek együttmûködésének javítása az EU segítségével az a hármas, amely jelenleg a magyar külpolitikát meghatározza.

Ebben jut nagy szerep a román-magyar együttmûködésnek, mert szükségesnek látja pl. a nemzeti fejlesztési tervek összehangolását. Az erdélyi magyar közösség ebben az értelemben összekötô kapocs lehet a két ország között.

Németh szerint szükségszerûvé vált a magyar támogatáspolitika nagyságrendjének és jellegének az átgondolása, valamint arról is tájékoztatott, hogy a bevándorlás nélküli magyar állampolgárság megadása a Fidesz MPSZ számára kiemelt fontossággal bír, igyekezetük szerint továbbra is próbálják ezt napirenden tartani.

Adrian Severin, Románia volt külügyminisztere hozzászólásában azt ecsetelte, hogy nemcsak Románia vagy Bulgária szorul modernizálásra, hanem maga az Európai Unió is, amelynek tetszik, nem tetszik, alkalmazkodnia kell a jelen kihívásaihoz, elvárásaihoz. A legfontosabb kérdéskörnek a legtágabb értelemben vett biztonságot jelölte meg, amely kiterjed a személyi, szociális, kulturális, nemzetközi biztonságra egyaránt.

Elgondolása szerint szükségszerû akár a szuverenitás, akár nemzeti érdek fogalmának átértelmezése, mert a jövôben csakis közös erôvel, kormányközi vagy regionális együttmûködések révén lehet eredményes fejlôdést elérni. Véleménye szerint eme átértelmezendô fogalmak közé tartozik az autonómia fogalma is, mert ebben a helyzetben a kirekesztô, szeparatista vagy bezárkózó önrendelkezéseknek már nincs helye Európában. Hangsúlyozta, ha következetesen arra törekszünk, hogy a tágabb értelemben vett régió minden magyarja vagy minden románja egy országban éljen, akkor be kell látni, ezt az országot csakis úgy nevezhetik, hogy Európa.

Anton Niculescu államtitkár rövidre fogott hozzászólásában egyszerû botlásnak nevezte a francia és holland népszavazás eredményét, és optimista hangnemet ütött meg az unió jövôjét illetôen. A magyar-román együttmûködés terén szerinte az évek során jelentôs elôrelépések történtek, ezt példázza a közeljövôben Bukarestben sorra kerülô magyar-román közös kormányülés is.

Smaranda Enache asszony azt emelte ki, hogy Magyarország mint uniós tagország egyik legbiztosabb és legkiszámíthatóbb támogatója volt Románia csatlakozásának, ami annak is köszönhetô, hogy az elmúlt 15 évben a két állam diplomáciája tevôlegesen hozzájárult a stabilizációs folyamatokhoz. A regionalizálás, a különféle szintû együttmûködések pedig elôsegíthetik a magyar-román viszony rendezését.

A felszólalók sorát Szilágyi Zsolt zárta, aki arról beszélt, hogy az elért eredmények és megvalósítások kell adják a mércét az integrációs folyamatokban, mert nem a konformizálódás, hanem az érdekérvényesítés a lényeges. Kiemelte, hogy az esélyegyenlôség terén még nagyon sok tennivaló van Romániában, mert még mindig vannak olyan területek, ahol magyar etnikumú román állampolgárok hátrányos helyzetbôl indulnak. Ilyen akár a diplomácia, a hadsereg vagy a titkosszolgálatokban való jelenlét. Annak érdekében, hogy az unióban reális és pontos kép éljen az erdélyi magyarság helyzetérôl, kérdéseirôl, az EMNT brüsszeli irodát hoz létre, így próbálva a korrekt kommunikációt, a pontos megértést szolgálni.

Annak ellenére, hogy egy olyan éjszaka után került sor a beszélgetésre, amely alatt vihar dúlt és egy ideig az áramszolgáltatás is szünetelt, jó hangulatban ért véget az elôadássorozat. A résztvevôk elgondolkodtatónak és aktuálisnak vélték az éjszaka során elhangzott idézetet: "Jobb gyertyát gyújtani, mint átkozni a sötétséget".

Globalizált világunk (3.)

Aki disznót tenyészt, az produktív, hiszen termeli a karajnak és füstölt szalonnának valót. Aki gyermeket szül, gondoz és nevel: improduktív, de bôségesen jövedelmezô munkát biztosít orvosnak és patikusnak.

A világháború utáni jóléti társadalom visszája azonban az egyre csökkenô gyermekszámban mutatkozik meg. A német társadalombiztosítási rendszer egyik tartóoszlopát, a nyugdíjpénztárt érinti ez egyre veszélyesebben, mivel ez az ún. "generációs szerzôdés"-en alapul, aminek a lényege a következô: a világháború utáni nyugdíjfizetések felhalmozott tôkéjét maradéktalanul eltüntette a háború, és a nyugdíjak kifizetésére létrehozta Adenauer e szóban forgó egyezséget, ami szerint az aktív, dolgozó generáció által fizetett hozzájárulásból fizetik ki folyamatosan a nyugdíjakat. Ez kitûnôen mûködött is mindaddig, amíg a foglalkoztatottak száma nagy volt, és éppen a háború utáni teljes foglalkoztatottság korszakában, amikor az összes, a háború végén született nônek csak 13%-a maradt gyermektelen. Késôbb az 1955-ben született nôk 19,5%-a maradt gyermektelen, s végül az 1965-ben született nôknél ez a szám 31,2%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan nôtt az átlagéletkor, ami azt is jelenti, hogy egyre hosszabb ideig kell a nyugdíjakat fizetni, egyre csökkenô hozzájárulási pénzekbôl. Ez pedig nyomás alá helyezte a hajdan szilárd nyugdíjbiztosítás intézményét.

Vajon miért csökken a születési szám?

A magyar egyke fogalmának magyarázatát a vagyon megosztását megelôzendô mechanizmusban jelölik meg, ami bizonyára érvényes is volt a túlnyomórészt falusi társadalom keretei között. A városi tisztviselô sem vállalt csak két, esetleg három gyermeket. Szaporodott a nemzet a szegény réteg révén mind falun, mind városon. Mindez eléggé átlátható tényállás. Mégis, a születési számok drasztikus csökkenését a fogamzásgátló tabletta használata indította be, hiszen az addig szokásos kellékek tárháza: a tartózkodás, az óvszer és az ecetes víz, kényelmetlen és nem teljesen megbízható családtervezési eszközöknek bizonyultak.

A nôi egyenjogosulás során tekintélyes számú nô szép társadalmi karriert futott be, ennek kedvéért lemondtak még az utódok nemzésérôl és nevelésérôl is, hiszen a jól fizetett állás nemigen egyeztethetô össze a 2-3 gyermekes család életvitelével.

Ha valaki a fizetett szülési és gyermeknevelési szabadságban jelölte meg a kiutat, bizonyára nehezére esik megmagyarázni, hogy akkor miért nem eredményezett több gyermeket a magyar hároméves gyes? Hogy a most készülô német, hasonló, de csak egy évre szóló fizetett gyermeknevelési szabadság hatékonyabb lesz mint a magyar? Szabad kételyeket táplálni.

S akkor mire lenne szükség?

A válasz csak egy lehet: társadalmi biztonságra! Nos, éppen az, ami a Sozialstaat, vagyis a már említett, az állami szociális struktúrák tartalmát és végeredôjét jelenti. A csak valamennyire is felelôsségteljesen gondolkodni tudó szülô nem hoz a világra utódokat, ha azok jövôje bizonytalan. S ha mégis, akkor azért, mert minden eddigi tapasztalat szerint mindig is volt valahogyan, s nyilván ezután is lészen. A jól mûködô gazdasági élet jelenti azt a keretet, amelyikben a munkaképesek megkereshetik kenyerüket, biztosítva családjuk megélhetését. Példátlan az eddigi történelemben, hogy egy államfô arra biztassa alattvalóit, menjenek csak külföldre dolgozni! - és éppen egy olyan országban, ahonnan nem is olyan régen a szomszédos országokba sem volt szabad szabadon utazni.

A szociális állam a haza. Akik pedig a szociális állam struktúráinak romjain gazdagodtak meg, ma teljes lerombolásán munkálkodnak, a további gazdagodás reményében. Ôket a romok nem érdeklik, ôk villákban laknak. Hogy abban továbbra és hosszú idôre is jól fogják érezni magukat, kérdéses1.

A szociális állam hatékony és jól mûködô társadalom- , munka- és betegbiztosítási intézményei képezik azt az alapot, ami otthont és hazát biztosít egyenjogú polgárainak. A szociális állam átfogó társadalombiztosítási rendszere a szolidaritás elvére épül: biztonságot nyújt a bajba jutás fenyegetô réme ellen és egyenlô jogokat, egyenlô esélyeket is biztosít tagjainak. Mindez, úgy tûnik, nem valósítható meg a világ mai állása és menetrendje szerint. Akiknek nincs szükségük egyenjogosult-ságra, sem otthonra, sem hazára, nyilván azokra mindebbôl semmi sem vonatkozik. Mindazonáltal: az egyenlô esély nem azt jelenti, hogy mindenki szedhet cseresznyét a fáról, hanem azt, hogy a törpe egy létrára állhat; és tovább: aki nem tud úszni, az mentôövet kap, és utána közköltségen megtanulhat úszni. Persze, ha ô is akarja. Ebben a pontban merôben eltér a szociális állam és a globalizáció fennen hirdetett elve a szabad versengésrôl és az ún. szubvenciók kiküszöbölésérôl, ami úgymond egyeseket elônyben részesít. Igen, egyeseken segít, éspedig a létra és a mentôöv fent említett példája szerint.

Nincs szükség sem vulgáris marxistákra, sem vulgáris liberálisokra. A nagy és korlátlan szabadság széttöri a demokratikus struktúrákat és utána saját magát, mivel nagyobb romboló erôknek biztosít szabad utat, mint amennyi felelôsségteljes alkotó energiának.

Tudatában kell lenni annak is, hogy teljes foglalkoztatottság csak a világháború utáni nagy újjáépítési idôkben volt megvalósítható, jól érthetô okokból kifolyólag: miután odavesztek munkaképes milliók, és több volt a tennivaló, mint amennyire dolgos kezet lehetett volna kapni. Ilyen munkahelyek létrejöttére nincs szüksége a civilizált világnak. Valami egészen új programot kell kidolgozni.

Erre azonban minden jel szerint teljesen képtelenek a kétéltû generációk, vagyis azok, akik megérvén az elôbbi idôket is, gondolkodásmódjuk - minden jel szerint - nem tud megszabadulni a beidegzett gyakorlatoktól. Új idôk új gondolataihoz új emberekre van szükség. Olyanokra, akik talán még csak valahol a tengereken hajóznak.

Átvitt értelemben, nem a valóságban.

Appendix

Ernst Fischer (1899-1972) osztrák kommunista egy interjúban a következôket mondotta4:

"A kommunizmusnak eddig kevés ideje volt, és szerencsétlenségére egyelôre egy elmaradott országban gyôzött, mégis sokat megváltoztatott. A kapitalista világot azonban több reformra kényszerítette, mint amennyire magától hajlandó lett volna. Az orosz forradalom haszonélvezôi nem annyira az oroszok, mint inkább az egész nyugati munkásság és a harmadik világ népei." A mai - manchesteri típusú - kapitalizmust a kommunizmus veszélyének a megszûnése tette lehetôvé. Hogy ne maradjon megemlítés nélkül.

Jegyzetek:

1.Heribert Prantl: Kein schöner Land, Droemer, 2005;

4 Schreckliches Erbe des Zarismus, Interview 1969, in: Spiegel Spezial, Nr. 4/1991, 68-69 o.;

A tegnap a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon tartott sajtótájékoztatón Náznán Jenô vezérigazgató a nyári munkálatok helyzetét és a Hivatalos Közlönyben 2005. július 15-én megjelent 231-es számú, a mezôgazdasági beruházások ösztönzésére vonatkozó törvény fontosabb elôírásait ismertette. Moldovan Dumitru növénytermesztési és állattenyésztési aligazgató féléves összefoglalót mutatott be az állami támogatásokról, Cismas Alexandru aligazgató, a vidékfejlesztési osztály vezetôje pedig az államilag támogatott mezôgazdasági gépek iránti növekedô keresletrôl beszélt.

Náznán Jenô elmondta, hogy az esôzések nagyon késleltetik a soron lévô munkálatokat. Július 1-20. közötti idôszakban 14 napon át esett, a csapadékmennyiség 50-180 liter volt négyzetméterenként. 1300 hektár termôföldet öntött el a víz. Emellett megjelentek a domboldalakon az ideiglenes források is, A pangó vizek miatt nagyon nehezen megy a gabona betakarítása. Az árpát a 4.000 ha (76%)-ról, a sörárpát a 174 ha (63%)- ról, a búzát az 53.000 ha (1%)-ról (!) aratták le. A termôföldeken maradt gabona minôsége tovább romlik, a növények sárgulnak, betegségek pusztítják a termést.

A vezérigazgató a 231-es, a mezôgazdasági beruházások ösztönzésére vonatkozó törvénnyel kapcsolatosan kifejtette: a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium számára állami pénzalapot hoznak létre, amelyet a beruházások hitelezésére használnak fel. A pénzalapot a mezôgazdasági minisztérium kezeli. Náznán Jenô ismertette, hogy a természetes és jogi személyek egyaránt igényelhetik a fejlesztési beruházásokra fordítható hiteleket. (Az igénylési feltételekre részletesen visszatérünk).

Június 30-ig a megyebeli növénytermesztôk 15.855.600.000 lejt, az állattenyésztôk szektorában dolgozók összesen 14.474.400.000 lejt vehettek át különbözô állami támogatásokként (ebbôl a tejtámogatás 11.030.000.000 lej), - tudtuk meg Moldovan Dumitru aligazgatótól. Továbbá a mezôgazdasági értékjegyek összértéke 10,3 milliárd lej, ennek nagy részét már eljuttatták a gazdálkodókhoz. Jó hír még, hogy néhány napon belül elkészül az igazgatóság internetes honlapja.

Cismas Alexandru vidékfejlesztési aligazgató az 562-es számú kormányrendelet alkalmazásának sikerérôl beszélt. Ennek alapján a hegyvidéki gazdálkodók, állattenyésztôk is 60%-os állami támogatással vásárolhatnak gépeket. A rendelet érvénybe lépése utáni elsô héten a 8.5 milliárd lej értékû támogatási pénzalap kimerült: összesen 263 kérést jegyeztek. Sorrendben 172 kérést fogadtak el, a támogatási pénzalap csak ennyire jutott. Többek között 190 fejôgépet, 35 kalapácsmalmot, 126 motoroskaszát igényeltek a mezôgazdasági termelôk. Az aligazgató tudni véli, hogy a rendeletet módosítják, ugyanis kibôvítik a választékot. Vásárolni lehet majd állami támogatással 100 - 1.500 literes hûtôtankokat, tejellenôrzô felszereléseket, kis teljesítményû áramfejlesztôket, takarmányôrlô gépeket stb. A mezôgazdasági minisztériumból származó információk szerint e célra 100 milliárd lejes állami alapot hoznak létre - jelentette ki Cismas Alexandru.

A marosvásárhelyi unitárius egyházközségben gyakran gyûlnek össze ügyes kezû gyerekek. Megtanulják a szalmafonás, nemezelés, batikolás, gyöngyfûzés különféle technikáit, hagyományos motívumokkal ismerkednek.

Nagy Gizella, a Dobbantó címû gyermeklap fôszerkesztôje, a lelke a foglalkozásoknak. Sok gyerek a kézmûves tevékenységek "visszatérô vendége", akik vakációs programjukat szívesen töltik hasznosan, népmûvészetünk gazdag világához közelebb kerülve. Moldován Emese tanácsaival ottjártunkkor napok, felhôk, virágok kerülnek a nemeztáskákra, ô irányítja a munka menetét: mennyi gyapjút készítsenek ki, hogyan szappanozzák a fonalat, sôt még ötleteket is ad, milyen motívumok kerüljenek a késôbbi tarisznyára, pénztárcára vagy mobiltelefontartóra. Az amerikai vendégektôl ellesett száraz nemeztechnikával igen gyorsan egy jópofa emberfej áll össze nagy, piros orral, de megcsodálhattuk a hétfôn, homoródalmási motívumokkal díszített üveglapokat is. Kedden a gyerekek a batikolás-anyagfestéssel próbálhatták ki fantáziájukat: színes, tarka pólók, kendôk kerültek ki a piros, kék, sárga festékbôl.

Ma a szövés csínját-bínját sajátíthatják el az érdeklôdô gyerekek.

Jegyzet

A szemiotika vagy jeltudomány a jelrôl szóló általános elmélet. Úgy is mondhatjuk, hogy olyan vizsgálódási módozat, amelyet az határoz meg, hogy tárgya a jel.

A legtöbb szakember egészen tágan értelmezhetô szupertudománynak tartja, hiszen vizsgálódási köre bármilyen típusú jelre kiterjed.

Jel, mint tudjuk, sokféle van. A legtöbb tudomány vizsgál olyan jelenségeket, amelyek jelnek számítanak. Jel például egy szó, egy irodalmi mû, egy festmény, és ugyanúgy egy matematikai vagy kémiai képlet, az ujjlenyomat vagy az utcai jelzôlámpa három színe. Az állatok hangadása, például farkasordítás, kutyaugatás vagy delfinfülyölés szintén jel. És annak számít az arcjáték, a taglejtés és általában a viselkedés. Emiatt a szemiotika sok szaktudománnyal kerül kapcsolatba. Nagyon széles az a terület, amely a szemiotikusokat érdekli. Érthetô tehát, hogy a szemiotikának igen-igen nagy az interdiszciplináris érintkezési felülete.

A legismertebb jelek a nyelvi jelek. Nemcsak azért, mert mindenki ismeri és használja ôket, hanem azért is, mert mind sajátos nyelvi jellegükben, mind pedig valamit jelzô funkciójukban a legalaposabban megvizsgált és leírt jelenségek. A szemiotika sok-sok tétele, vizsgálati szempontja a nyelvtudományban érlelôdött ki. A nyelvtudomány eredményeit jó analógiaként más tudományos jelrendszerek tanulmányozásához is felhasználják. A nyelv tehát mintája a többi jelrendszernek. Éppen ezért egy eléggé elterjedt mûszóhasználat szerint jó néhány jelrendszert nyelvnek neveznek.

A mai társadalom embere mindenekfölött a legfontosabb célnak a jólétet, a meggazdagodást és a vagyonszerzést tartja. Mindent elkövet ennek érdekében. Figyelmen kívül hagyja a lelki élet mûvelését, kevesebb idôt szán a kulturális tevékenységekre.

Ezt az egészségtelen felfogást a mai gátlástalan liberalizmus, a piacgazdaság követelte szabadverseny, annak szelleme alakította ki.

A liberalizmust kétféleképpen értelmezhetjük: úgy, mint meghatározott világnézetet és meghatározott gazdasági elméletet. Kezdetben a liberalizmus kizárólag politikai irányzatot jelentett, melynek az éle a földbirtokos nemesség feudális privilégiumai ellen irányult. Gazdaságilag pedig az állam kötött pénzgazdálkodásából eredô, mindinkább elviselhetetlenné váló gyámkodása megszüntetésére törekedett. A liberalizmusnak az alapja a konkurencia, a gazdasági erôk játéka a magángazdaság szempontjából verseny alakjában jelentkezik, mely a piacon a kínálat és keresletben szabályozódik. Ezek voltak a tudományos - eredeti - felfogások a liberális gazdasági élettel kapcsolatosan.

Ez az elv nem váltotta be a hozzá fûzött reményt, mert a magántulajdonon alapuló szabadverseny nagyon megosztotta a társadalmat, melyben lassanként kialakult egy gazdagabb és egy létminimum alatt küszködô réteg. A mai piacgazdasági rendszer nemegyszer lehetetlen helyzetbe hozza az alkalmazottakat, egy adott pillanatban elveszíthetik a munkahelyeiket is.

A nyugdíjasokat, akik feledésszámba mennek, a társadalom perifériájára sodorja.

A liberalizmusnak jellegzetessége az önérdek, az egoizmus, mely nem veszi figyelembe a mások létérdekét.

Esetenként egyesek még az emberi alapszükségleteiket, mint: lakás, ruházkodás, táplálkozás - nem beszélve a kulturális igényekrôl - sem tudják kielégíteni.

Az árak alakulásának sok igaz vagy igaztalan-igazolatlan rapszodikus alapja is lehet.

Az állandó változó, emelkedô tendenciát mutató árak legtöbbször nincsenek arányban a jövedelmekkel. A kisebb jövedelmek lassan-lassan az elértéktelenedés felé haladnak. A nyugdíjasok, akik régebb kerültek ki a munka mezejérôl, a havi juttatásaikból képtelenek megélni.

Ezeket teljesen elfelejtette a mai társadalom. Becsapottnak érzik magukat az életükben végzett szorgalmas munkájuk után.

Ezek után mire számíthatnak azok, kik majd ôket követik?

Ha visszatekintünk a múltra, a háború utáni idôkre, amikor jóformán minden romban volt, a gazdasági élet nem mûködött, lakáshiány, áruhiány stb. jellemezte a helyzetet és feltesszük a kérdést: kik voltak azok, akik a mai helyzetet biztosították, akik annyi lakást felépítettek, utat építettek, akkor bizony nem mások, mint a mai öreg nyugdíjasok.

A vagyonhajhászók nagy része - kik kapzsi vágyakkal vannak eltelve - könnyen szeretne hozzájutni mindenhez, a legkisebb megerôltetés, áldozat nélkül, más kárára. Ezeket egyformán elítéli minden vallási szemlélet, akár keresztény, akár keleti is az.

Az újszövetségi szentírásban, Szent Lukács evangéliumában Jézus figyelmeztet: Ôrizkedjetek a kapzsiságtól. Aki kapzsiságában megfeledkezik a lelkérôl, csak az élet élvezete minden számára, esztelen: "Még az éjjel számon kérik tôled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? - Így jár az, aki kincset gyûjt magának, ahelyett, hogy Istenben gazdagodnék."

A hindu bölcsesség könyve, a Bhagavad Gitá így jellemzi a kapzsikat: Szánalmasak, akik a haszonért dolgoznak. Tolvaj az valóban, aki élvezi, mit adtak és azt áldozattal nem viszonozza.

Idézek még a Bhagavad Gitá tizenkettedik párbeszédébôl is egy megjegyzést: "A reménykedésnek száz bilincsével lekötve, a bujaságnak, haragnak, törvénytelen módon törekednek vagyont szerezni, érzéki gyönyöreiknek a kielégítésére. Ezt ma nyertem, e vagyon már az enyém, a jövôben enyém lesz az is stb."

Ezeket a gyûlölködô, rossz, kegyetleneket az embereknek e világon a legaljasabbjainak tekintik.

A buddhizmus ezeket az embereket olyanoknak tekinti, mint a vakot, aki nem lát, rossz irányba halad, és ilyenek a cselekedetei is.

A tibeti lámaizmus nagymestere, Tagpo Lhadje tanításaiban többek között azt mondja: "Kerüld a vagyont, melyhez csalás, tolvajlás vagy könnyen, áldozat nélkül jutottak. Nem téved az, aki önmagát másért feláldozza, saját javát nem keresi és embertársainak hasznára él."

Még csak annyit befejezésül, hogy megválasztásuk elôtt honatyáink is így jeleskedtek, de a bársonyszék, a hatalom elfelejtette velük magasztos ígéreteiket. Még azt is olvastam nemegy filozófiai mûben, hogy minden felemelkedés után következik a zuhanás, a mélypont.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

A néphagyomány szerint e kis falu, Kelementelke, a XIV. században alakult. Írásos feljegyzésben elôször az 1567-es registrumban fordul elô, ahol 18 kapuval szerepel. Marosszékhez tartozó székely falu. Kívánatos lenne gazdag történetének megírása. Sok szép ünnepi szokás színhelye volt, de ezen alkalommal, 2005. július 30-31-én kiemelkedô történelmi eseményre emlékeznek a falu vendégei. 1605-ben, 400 évvel ezelôtt falunk határának Lókötô nevû rétjén Gyulafi László helytartósága alatt, Marosszék fôkapitányai kimondták Bocskai István fejedelemmé választásának tényét és az általa vezetett felkeléshez való csatlakozást, mely Nyárádszeredában a következô nap meg is történt.

1849. július 30-án délben itt pihent meg Bem József dicsô tábornok és nemzeti költônk, Petôfi Sándor, akik Marosvásárhelyrôl a tragikus végzetû segesvári csatába siettek. Özvegy Simén Györgyné és udvarháza vendégei voltak, akik a szeretet és szívélyesség, a szabadságharc iránti elkötelezettség jegyében fogadták.

Ezt az udvarházat kísérelték meg felgyújtani 1944 ôszén az uradalom ellenségei. 1948- ban államosították, majd a téesz használatába adták, volt raktár, mozi, kultúrotthon stb. 1989 után végre ismertté vált a család és felértékelôdött a kastély. Ezt a sokszor megrongált, senki és mindenki tulajdonaként kezelt kúriát és nemzetünk történetének egy mozzanatát értékelték azok a felelôs faluvezetôk, akik a 90-es években emléktáblát állítottak, s egy lelkes sepsiszentgyörgyi cserkészcsapat Gál Sándor tanár vezetésével 2000-ben Bem- és Petôfi-bronzplakettel ajándékozták meg a faluháznak készülô épületet.

Íme a két napra tervezett program: az ünnepség református istentisztelettel kezdôdik. Igét hirdet Papp Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke.

Bocskai István emlékére kopjafát avatunk a templom kertjében.

Az ünneplô közösség megkoszorúzza a Simén-kúria falán található emlékplaketteket.

Vendégeink lesznek magyarországi testvértelepüléseink - Pálháza és Mezôörs - küldöttei.

Jöjjetek haza ti, akik itt születtetek, és hozzátok gyermekeiteket, hogy újra megtapasztaljátok a templom emberformáló, keresztény áhítatát, megízleljétek a falunk határán termett búzából sütött kenyeret, kalácsot, szôlôjébôl sajtolt borát.

Sok szeretettel vár és ölel keblére szülôfalutok.

Ravasz István nyugdíjas tanár

Ki az inkompetens?

A Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum 2005. július 13-án versenyvizsgát szervezett egy cantótanári állás betöltésére. A vizsgán egyedüli résztvevô volt Moldovan Marius Robert, aki a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto- opera szakán végzett, jelenleg doktorandus. A vizsga befejeztével, a személye elleni kifogásokra hivatkozva, a bizottság elutasította ôt. A tényállásról Moldovan személyesen tájékoztatta a Népújságot.

- A vizsga után az iskola igazgatónôje és a zenei szaktanfelügyelô, tanúk elôtt szemembe kijelentette, hogy abban az iskolában nem akarnak alkalmazni, mivel vannak olyan személyek, akik nem szívesen veszik jelenlétem az intézményben.

Megjegyzem, hogy hetekkel a vizsga elôtt figyelmeztettek: bármit elkövethetek, megakadályozzák, hogy katedrát vállaljak a líceumban. S így vizsga elôtt a személyem ellen kitervelt összejátszás volt. Köztudott, hogy minden hivatalos vizsgán létezik követelményrendszer, az úgynevezett "bárem", ami szerint osztályoznak, s amely képet ad arról, hogy a versenyvizsgázó elérte-e a megfelelô pontszámot vagy sem. Ezen a vizsgán egyetlen "bárem" sem létezett.

A tanügyi törvény alapján a vizsgáztató bizottság szakképzett tanárokból kell álljon. Ennek az adott bizottság távolról sem felelt meg, mivel nem szakképzett káderek canto téren. A komisszióban részt vett: Sikó
Szidónia, aki zenepedagógia szakot végzett, s ennek a szaknak semmi köze a canto oktatásához; Madaras
Ildikó, ô ugyan canto szakon végzett Nagyváradon, de nem akkreditált egyetemen; Doina Marcus zene szakos tanfelügyelô, hegedûtanár.

A kérdés az, hogy milyen kompetenciája volt a bizottságnak abban, hogy engem felülbíráljon, ha figyelembe vesszük a szakmai téren eddig elért eredményeimet, a szakképzettségemet, a doktorandusi státusomat. Nem beszélve arról, hogy az ország számos városában koncerteztem, versenyeken vettem részt, amelybôl a 2004. évi barcelonait említem, ahol meghívást kaptam a milánói Giuseppe Verdi Konzervatórium mesterkurzusára és a Milánói Opera egy audíciójára.

A zeneakadémia elvégzése elôtt elvégeztem a tanárképzô teológiát is és a zeneakadémián tanulmányaim befejeztével cantótanári végzettséget is szereztem, tehát dupla tanári képesítésem van. Véleményem szerint a mostani vizsgán is kifogástalanul eleget tettem a szakmai követelményeknek - tanúkkal rendelkezem - mindezek ellenére most antipátiába botlok.

A felsoroltak után felteszem a kérdést, hogy a híres, tradícióval rendelkezô vásárhelyi zenelíceum canto szakon végzett diákjai miért nem tudnak továbbjutni és miért nem felelnek meg a "normális" körülmények között rendezett vizsgákon, s miért nem sikerül nekik a felsôfokú tanintézményekbe bejutni?

A válasz egyszerû: a vásárhelyi zenelíceumban nincsenek megfelelô képzettséggel rendelkezô canto szakos tanárok.

A hozzánk eljuttatott panasszal kapcsolatban Somesan Stefan fôtanfelügyelôhöz fordultunk, akinek már tudomása volt az esetrôl, hiszen Moldovan Marius Robert a tanfelügyelôségre is óvást nyújtott be. A fôtanfelügyelô a helyzet ismeretében elmondta, hogy Moldovan nem az elsô versenyvizsgázó, akit valaha visszautasítottak, s természetes, hogy elégedetlen. Óvásában Moldovan kérte a bizottság döntésének felülvizsgálatát, mivel azt inkompetensnek tartotta. Somesan hangsúlyozta: a bizottság kompetenciáját tekintve más véleményen van, hiszen két címzetes tanár és egy szaktanfelügyelô tudását nem lehet megkérdôjelezni, és teljes mértékben megbízik bennük. Ami a személyes ellentéteket illeti, ezt csak az illetô személlyel tisztázhatja, a tanfelügyelôség ebbe nem szólhat bele.

Péter Mária, a Mûvészeti Líceum aligazgatója a versenyvizsgával kapcsolatban elmondta, hogy gyakorlati vizsga volt, amely három részbôl állt: lecketerv elkészítése és bemutatása; ennek alapján az óra megtartása; szólóéneklés.

Ez kizárásos vizsga volt, melyen a jelentkezô átmegy vagy kiesik, itt nem pontoznak. A bizottságban két szaktanár vett részt, a szaktanfelügyelô és hivatalból az intézmény igazgatója. A bizottság véleménye az volt, hogy Moldovan az általa készített lecketervet a gyakorlatban nem mutatta be, az órája módszertanilag nem volt meggyôzô. Az éneklésben sem volt szakszerû. A vizsga végén a bizottság tagjai és az igazgató megtárgyalta vele a konklúziókat, amelyeket egyébként írásba foglaltak. A végszó az volt, hogy Moldovant nem találták megfelelônek.

A tanfelügyelôségre benyújtott óvásra 30 napon belül írásbeli választ fogalmaznak meg.

Mezey Sarolta

Meg fogjuk tanulni, meg fogjuk szokni. Már megéltünk egy milliós világot, az 1952-es stabilizációt.

Csak egy dolog nyugtalanít engem. Úgy, ahogy a gyenge lejbôl eltûnt a 100 lejes, az 50 lejes - mert az elején ez is volt -, eltûnnek majd a banik is. Nem lesz aprópénz forgalomban. A kereskedôtôl megkövetelik az elektronikus mérleget, amely pontosan kijelzi az áru mennyiségét és árát, azonban a kereskedô nem tud visszaadni sem 100, sem 200, sem 300 lejt. Így felfele kerekítettek, 500 lejre. Nem nagy érték, de ha beszorozzuk a vásárlók számával egész hónapban, szép kis összeg kerekedhet ki belôle. Tehát attól félek, hogy az erôs banik idôvel kikopnak a forgalomból és újra csak minket, vásárlókat csapolnak meg.

Bár ne így lenne, hogy legalább egyszer kellemesen csalódjak.

Kiss Anna, Marosvásárhely

Létezik a lélek? Ha létezik, mi a természete és megismerhetô-e? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat. Ha valamire nem lehet rámutatni, illetve megmérni, kiszámítani, akkor az létezhet-e? - merült fel bennem a kérdés. A materializmus világfelfogása az anyagot tekinti minden létezô alapjának és a szellem minden megnyilvánulását belôle származtatja. Az iskolában nekem azt tanították, hogy az élet véletlenszerûen, valahogy az anyagból emelkedett ki. Ez startból a képzelet világába helyezi a lelket, mivel a meghatározás szerint a lélek az anyagtól független.

Megvizsgáltam pár vallást, válaszokat keresve a kérdéseimre. Mind határozottan azt állították, hogy a lélek, a szellem igenis létezik. A hinduizmus legôsibb szent írásaiban a Védákban, amelyek vallási himnuszok és a tudósok szerint hozzávetôlegesen tízezer évesek, a lélek nem elképzelésként szerepel. Guatama Sziddhárta Buddha (i. e. 563-483) indiai vallási filozófus és tanító, a világ egyik legnagyobb vallásának alapítója, aki jómódú rádzsa fia volt, kijelentette, hogy az ember szellemi lény, aki képes elérni egy teljesen új tudatállapotot, amelyet ô boddhinak nevezett. Ráadásul a keleti vallásokban természetesnek veszik a lélekvándorlást is, ami azt jelenti, hogy a lélek a halál után más testbe költözik. A lélek halhatatlan és csak használja a testet. Ezek szerint a lélek az anyagtól függetlenül létezhet.

Kezembe került Sture Lönners-trandnak a Shanti Devi elôzô életem címû könyv. Idézek belôle: "Én már éltem, gyermekes asszony voltam Muttrában, ma csupán a testem gyerek, a lelkem nem..." - mondta felnôttes komolysággal a négyéves indiai kislány.

Az amerikai Edgar Cayce (1877-1945), aki hithû protestáns volt, megrökönyödve jött rá, hogy az elôzô élet hideg, kôkemény tény a számára. 1954 júniusában a Chicagói Egyetem azáltal nyilvánította ki Edgar Cayce iránti elismerését, hogy elfogadott egy doktori értekezést, amelynek témája saját élete és munkássága volt. Idézet Noel Langley Cayce a reinkarnációról címû könyvébôl: "Nincs történelmi bizonyíték arra nézve, hogy Atlantisz valaha létezett. De ötszáz évvel ezelôtt arra sem volt történelmi bizonyíték, hogy Amerika létezik. Az igazat megvallva, arra sem volt bizonyíték, hogy a holt-tengeri tekercsek léteznek, amíg csodával határos véletlen folytán egy arab kecskepásztor föl nem fedezte ôket."

Érdekes eszmefuttatást végeztem. Ha valóságosak az elôzô életek, nem mindegy, mit és hogyan cselekszik az ember élete során. Mondjuk, atomfizikusként kidolgozza a hidrogénbomba gyártási technológiáját és nyolcvanéves korában abban a hitben hal meg, hogy ôt ez a dolog már nem érinti. Személy szerint elfogadom annak a gondolatát, hogy egy halhatatlan szellemi lény vagyok és a testemet csak használom.

Ferencz Tibor, Marosvásárhely

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro.

A Maros Megyei Tanács július 5-7. között vette át a vidrátszegi ipari parknál végzett munkálatokat, beruházásokat. Ekkor járt le ugyanis a 2002. november 19-én aláírt, az ipari park megépítésére vonatkozó keretmegállapodás szerinti átadási határidô. A munkálatokat átvevô bizottság azonban több hibát is talált, amelyeket augusztus 31-ig kell a kivitelezônek kijavítania. Gyakorlatilag tehát szeptembertôl válhat mûködôképessé a Marosvásárhelytôl mintegy 18 kilométerre fekvô ipari park. Az elkövetkezô években várhatóan számos külföldi beruházó telepszik ide, s becslések szerint 3000 embernek nyújthat munkalehetôséget. Legalábbis erre számítanak azok az önkormányzatok, amelyek az idôközben megalakított Maros Megyei Ipari Park RT. részvényesei: a megyei önkormányzat, Nyárádtô, Marosludas, Radnót, Kerelôszentpál.

Az ipari park megépítésére vonatkozó keretmegállapodást az Európai Integrációs Minisztérium mint szerzôdô hatóság, a Maros Megyei Tanács mint helyi kedvezményezett, a Phare-programot gyakorlatba ültetô 7. Központi fejlesztési Régió és a kivitelezô, a németországi Geiger cég képviselôje írta alá. A projekt összértéke 5,08 millió euró, aminek 75 százalékát Phare-alapokból biztosítják, 25 százalék az önrész. A kivitelezési munkálatok 2003. május 15-én kezdôdtek el.

Az ipari park gyakorlatilag két részt foglal magába: az ipari övezetet (a kommunikációs elemekkel és a közmûvesítéssel) valamint az adminisztratív zónát, amely általánosságban segít a park mûködésében. A park nagy elônye a fekvése, hiszen közel van (2 kilométerre) az E60-as európai úthoz, a Déda-Maros-vásárhely- Székelykocsárd vasútvonalhoz illetve a marosvásárhelyi, a remények szerint valóságosan is nemzetközivé váló repülôtérhez. A leendô Brassó- Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópálya is az ipari park közelében halad majd el.

A potenciális beruházók gyakorlatilag készen kapják azt az infrastruktúrát, amely a tevékenységük lebonyolításához elengedhetetlen és amelynek részei a parkba vezetô bekötôút, belsô utak és terelôutak, az ivóvíz, gáz, villanyáram, saját víztisztító és szivattyúállomás, csatornázás, a távközlési hálózat, bekötôút és rakodási út a helyi vasútállomásnál. Az adminisztratív épületben irodákat, konferencia- és kiállítótermeket is kialakítottak, 50 helyes parkoló-területet. A beruházóknak mindemellett egy sor pénzügyi könnyítést is megszavazhatnak a helyi tanácsok, elsôsorban épület- és területadó- felmentést illetve -csökkentést, de egyéb pénzügyi kedvezmények is szóba jöhetnek. A "könnyítés-csomagot" azonban elôbb a megyei tanácsnak kell jóváhagynia. Erre várhatóan a szeptemberi soros ülésen kerítenek sort.

Az ipari park létrehozásával elsôsorban a könnyûipari tevékenység fellendítése volt a cél, de nem kevésbé fontos, hogy a park teljes benépesítése eredményeként mintegy 3000 személyt foglalkoztat majd, egyben javítják a környezetet. Legalábbis erre számítanak a terv kezdeményezôi. Hogy mennyire reális a 3000-es szám, a szerzôdéskötések után derül ki, hiszen több a beruházási lehetôségek iránt érdeklôdô külföldi cég nem feltétlenül termelési tevékenységet folytatna itt. Az viszont, hogy egy vállalat csupán lerakat építését tervezi, viszonylag nagy területet igényelve a 38 hektárnyi hasznos felületbôl, ellenben alig néhány személyt alkalmazva, nincs a megyei önkormányzat vezetésének ínyére. Ezért elsôsorban azokat a beruházókat látnák szívesen, akik termelôegységeket telepítenének ide és jelentôs számú személyt foglalkoztatnának. Kezdetben 5.000 négyzetméteres parcellákra való felosztást helyezett kilátásba a megyei tanács vezetése, ám ez a szemlélet módosult, igazodni fognak a beruházók igényeihez, hiszen a park minden elônye mellett nem lesz könnyû a benépesítés, évekbe telhet. Az ipari parkok körében is jelentôs a versengés, a nyugati országokban is helyenkét gondot jelent, hogy kevés a jelentkezô, Romániában pedig éppencsak hogy elkezdôdött az ipari parkok kialakítása. Többet, elônyösebbet kell tehát nyújtani ahhoz, hogy idevonzzák a tôkeerôs cégeket.

Az ipari park befektetési lehetôségei iránt egyébként már közel félszáz cég érdeklôdött, fôként gépkocsialkatrész-gyártó és - forgalmazó, fafeldolgozó, készruhagyártással, mûanyagfröccsentéssel foglalkozó, számítástechnikai, gyógyszergyártó, környezetkímélô technológiákat alkalmazó külföldi vállalatok. Konkrét megegyezés természetesen nem jöhetett létre, hiszen a parcellák bérbeadása csak a július 7-i átvételnél tapasztalt hibák (hátravan még a terület teljes rendbetétele, az adminisztratív épületnél az utolsó simítások, javítások, a szivattyúállomás befejezése, az útjelzôk felszerelése, az északi út lekövezése, a területrendezési és fejlesztési szabályzat kidolgozása) kijavítása után kezdôdhet el. A park területén a négyzetméterenkénti árat évi 4 euró körül határozzák meg, ám a koncesszionálásra az 1998. évi 219-es törvény alapján kerül sor. A megyei tanács addig is megkezdte az ipari park befektetési lehetôségeinek népszerûsítését, nemcsak az intézmény internetes oldalán (http://www.cjmures.ro), hanem a nagykövetségek kereskedelmi képviseleteinél, a kereskedelmi kamaráknál és a megyei önkormányzat vezetésének minden hivatalos külföldi útja alkalmával.

Közel másfél órás késéssel érkezett meg az a vonat, amely huszonhét 1-12. osztályos tanulót hozott három kísérô tanárral Marosvásárhelyre a Temes megyei árvízsújtotta Ótelekrôl. Az állomáson a Magyar Polgári Szövetség képviselôi várták a vendégeket, akiket a szervezet július 20-31. között Erdôcsinádon kéthetes táborozásban részesít.

- A táborba neves marosvásárhelyi mûvészeket, pedagógusokat hívtunk meg, senki nem utasította vissza a felkérést - számol be várakozás közben Kovács Júlia, emellett alapítványok és különféle szervezetek is támogatták a kéthetes rendezvényt. Az óteleki gyerekek és a kísérôik megyénk vendégszeretetét Erdôcsinádon élvezhetik, ahol Lukácsy Szilamér református lelkész fogadja ôket. Nemrég Maros megyébôl néhányan besegítettek az óteleki házak romjainak eltakarításába, és amennyiben az anyagiak megengedik, ezt az akciót augusztus folyamán folytatni szeretnék.

- Az MPSZ által szervezett jótékonysági koncerten 13 millió lej gyûlt össze a jegyekbôl és 5 millió lej az adomámyokból - tájékoztatott Tôkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos szervezetének alelnöke, aki még elmondta, hogy összesen 63 milliót gyûjtöttek az ótelekiek támogatására. Ebbôl állják a gyerekek és tanárok utazási és étkeztetési költségeit. A vendégeket gazdag program várja: elôadások, különféle vetélkedôk, filmvetítések, játszóház és táncház. Ellátogatnak Szovátára, és Marosvásárhelyt is megismerhetik a jövô hét folyamán.

Az általános iskolás Tóth Róbertet, aki második osztályos öccsével érkezett Marosvásárhelyre, arról kérdeztük, milyen körülmények uralkodnak Óteleken. - A házunkat teljesen elvitte az árvíz, csak a cserepeket tudtuk megmenteni - panaszolja a fiú, akinek a családja jelenleg a nagybátyjától kölcsönkapott mozgó juhászlakban lelt ideiglenes otthon. A helyi iskola épségben megúszta az árt, ugyanis a település védettebb területén áll. A gyerekeket többek közt Talpai Adél tanárnô kísérte el, akitôl megtudtuk, hogy huszonnyolc tanuló nemrég tért haza a Balatonról, és augusztusban Kovásznára készülnek. A házak romjainak eltakarítása szervezetten történik, a település utcáit sorra veszik - hangsúlyozta a pedagógus. Az ilyen jellegû táborok egyértelmûen pozitív elôjelûek: a gyerekek otthon csak lábatlankodnának, vallja be a tanárnô, és megfelelô higiéniai körülmények sincsenek. Az újjáépítés lendületével pedig visszatért az emberekbe az elvesztett remény is.

A Science címû, 125 éves brit tudományos magazin ünnepi számának vezércikkében Donald Kennedy tudományos fôszerkesztô az emberiség elôtt álló megoldatlan - de szerinte 25 éven belül megoldható - kérdésekbôl állított össze listát.

A felsorolást szokás szerint filozófiai jellegû kérdések vezetik, hiszen ôsidôk óta foglalkoztatja az emberiséget a világ és az anyag felépítése. Donald Kennedy szerint a legbonyolultabb kérdések a világ legkisebb és legnagyobb objektumaira vonatkoznak, s bár lehet, hogy sohasem tudjuk meg a választ, de a keresés során tökéletesítjük ismereteinket és társadalmunkat.

A többi kérdés ökológiával, demográfiával, gyógyászattal, az élet meghosszabbításának lehetôségével foglalkozik.

A Science magazin által legfontosabbnak tartott 25 kérdés:

1. Mibôl áll az univerzum?

2. Mi az öntudat biológiai alapja?

3. Miért van az embereknek olyan kevés génje? Hogy férhet bele mindössze 25 ezer génbe az öröklôdéshez szükséges minden információ?

4. Mennyire függenek össze a genetikai különbségek és az egészség? Lehetséges-e a személyre szabott gyógyítás?

5. Egységes rendszerbe lehet-e foglalni a fizika összes törvényét?

6. Meddig lehet kitolni az emberi életkort?

7. Mi szabályozza a szervek regenerálódását?

8. Hogyan válhat bôrsejt idegsejtté?

9. Hogyan lesz egyetlen szomatikus sejtbôl egy egész növény?

10. Hogy mûködik a Föld belseje?

11. Egyedül vagyunk-e az univerzumban, vagy vannak más értelmes lények is?

12. Hogyan és mikor alakult ki az élet a Földön?

13. Mi határozza meg a fajok sokféleségét?

14. Milyen genetikai változásoktól váltunk igazán emberré?

15. Hogyan tárolódnak és hogyan hívódnak elô az emlékek az agyban?

16. Hogyan fejlôdött ki az együttmûködô viselkedésmód?

17. A tengernyi biológiai adatból összeállnak-e valamikor nagyobb képek, létrejön-e a rendszerszemléletû biológia?

18. Hogyan lehet szintetizálni a bonyolult vegyületeket, meddig finomítható még a kémiai önépítés?

19. Hol vannak a konvencionális számítástechnika határai?

20. Kikapcsolhatjuk-e szelektíven az immunválaszokat?

21. Vannak-e mélyebb alapelvek, melyek alátámasztják a kvantum-bizonytalanságot és lokalizálhatatlanságot?

22. Készíthetô-e hatékony HIV- védôoltás?

23. Mennyire melegszik fel a Föld az üvegházhatás miatt?

24. Mi helyettesítheti az olcsó olajat, és mikor?

25. Tévedés marad-e Malthus jóslata? A Föld szaporodó lakosságát és a korlátozott erôforrásait látván, hogy érhetjük el az általános jólétet, hogy közben ne pusztítsuk ki a Földet?

A kíváncsiság eredendôen az ember sajátja: a szem retinahártyája állandóan keresi a szokatlant, miközben dinamikusan kiszûri a megszokott dolgokat, s ezzel tehermentesíti agyunkat: az agyba már csak a változások, a "friss hírek" jutnak tovább - számolt be az amerikai Harvard Egyetem sejtbiológusai új eredményérôl, amelynek részleteit a Nature folyóiratban tették közzé.

Markus Meister és munkatársai bizonyítékot találtak rá, hogy a retina aktívan keresi a vizuális környezetben elôforduló új jelenségeket, s szemünk nem túl hûen továbbítja a látottakat, hanem karikatúraszerû vázlatot készít, a fontos dolgokat kiemeli, az érdekteleneket elnyomja, csak a viselkedéssel összefüggô részleteket továbbítja.

A dinamikus retina-adaptáció kiszûri a vizuális információáramból a megjósolható, tehát kisebb hírértékû elemeket. A sok függôleges elemet tartalmazó környezetben, például fûben, vagy fák között a retina elnyomja a sok függôleges vonalat, miközben kiemeli a ritka vízszintes elemeket.

A kutatás során szalamandrák és nyulak ganglion retinasejtjeinek jeleit figyelték. Ezek a sejtek általában a relatív távolságokat és az idôbeli változásokat jegyzik meg, nem a pillanatnyilag látható képet. Új környezet esetén néhány másodperc kellett a ganglion sejtek adaptálódásához. Ezután megváltoztatták a kísérleti állatok elé táruló látványt, és megmérték, hogy az egyes ganglion sejtek milyen érzékenyen reagálnak a különféle képekre.

A legtöbb sejt nagyobb érzékenységet mutatott az újabb képeknél, mint a már látott régieknél. A tudósok a jelenséget az evolúció által kikényszerített elôrejelzô stratégiaként, prediktív kódolásként értelmezték. Mivel az adaptáció hasonló jellegû volt a szalamandráknál és a nyulaknál, Meister szerint a kétéltûek és az emlôsök változás-feldolgozó látásmechanizmusa azonos elven mûködik, noha fiziológiájuk igencsak eltér egymástól.

Honnan tudják a növények tavasszal, hogy ideje virágba borulniuk? A kaliforniai Scripps Research Institute munkatársai Steve A. Kay vezetésével megtalálták azt a sejtek közötti kémiai jelzésmechanizmust, ami a nappalok hosszabbodásával akcióba lép és elindítja a virágzáshoz vezetô láncreakciót.

A kutatók már tudták, hogy egy CONSTANS nevû fehérjének köze van a nappalok hosszabbodására beinduló virágzáshoz. Most két új vegyületet találtak: a CDF1 transzkripciós tényezô hatástalanítja a CONSTANS fehérjét, a fényérzékeny FKF1 viszont pusztítja a CDF1-et: az FKF1 génnel nem rendelkezô mutáns növényekben igen alacsony a CONSTANS fehérje aktivitása. A tavasszal egyre hosszabbodó délutánok idején az FKF1-nek több ideje marad a CDF1 pusztítására, így az már nem képes gátolni a CONSTANS fehérje hatását, és beindul a virágzás - írta a csoport eredményeirôl a Science címû amerikai tudományos magazin.

Steve A. Kay professzor genetikával és a növények 24 órás viselkedésével foglalkozik. Kísérleteit luciferase bio-luminescence technológiával végzi: laboratóriumában a genetikai módosítással kissé fénykibocsátóvá tett növényeket szuperérzékeny kamerával követve, pontosan meg tudják figyelni, hogy milyen napszakban, milyen mechanizmus indul be.

Négyszáztizenöt éve, 1590. július 20- án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyon a
Károlyi Gáspár által fordított Biblia, a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatását.

Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban fogadta el a gönci gyülekezet meghívását, s vezetése alatt virágzó egyházi élet bontakozott ki a környéken. A gönci lelkész, a Kassavölgyi egyházmegye szuperintendánsa 1586-ban, miután feleségét és gyermekeit a pestisjárvány idején elvesztette, nekikezdett a Biblia - apokrif leveleket is tartalmazó - teljes fordításának. A Bibliát elôször a 15. században, a huszita felkelés idején fordították magyarra, de nem jelent meg nyomtatásban és csak korai másolatai maradtak fenn. Az elsô nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven címû munkája volt 1533-ban, ezt követte Sylvester János Újtestamentuma 1541- ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.

Károlyi Gáspár munkájában jelentôs anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmond egri kapitánytól és ecsedi Báthory István országbírótól. Munkatársai ismeretlenek, az eltérô nyelvezetbôl következtethetô, hogy hárman lehettek, és az Ószövetség fordításában segítették Károlyit. Az Újszövetséget maga
Károlyi fordította, és elsôsorban a latin Vulgatából dolgozott, de vélhetôleg felhasználta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is. Károlyi egy személyben gondozója, szerkesztôje, sajtó alá rendezôje és kiadója is volt a Bibliának. Lapszéli jegyzeteket írt a szövegekhez és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót készített. Miként ô maga írta: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szûntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..."

A nagy feladathoz Mantskovit Bálint e célból Vizsolyra telepített nyomdája Németalföldrôl új betûket kapott, a papírt Lengyelországból hozták. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték és másfél év múlva, 1590. július 20-án fejezték be, a szedôknek négy és félmillió betût kellett a papíron elhelyezniük. A nyomtatás már a fordítás alatt megkezdôdött, a frissen elkészült részeket szinte laponként vitte a futár Göncrôl Vizsolyba. A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg Károlyi Gáspár 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A fôcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10. (A fordító egy évvel késôbb, Nagykárolyban halt meg.) Három évtizeddel késôbb, 1626-ban napvilágot látott a katolikus fordítás is, amely Káldi György mûve.

Az eredeti kiadásból 52 példány maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Egyet a vizsolyi templomban ôriznek. Ez a példány sokáig kézbe vehetô volt, miután azonban egyre több lap hiányzott belôle, üvegtárlóba került. A mûvet 1981-ben külön e célra készített papíron, hasonmás kiadásban megjelentették - 28 ezer példány a borsos ár ellenére rövid idô alatt elfogyott és ilyen típusú kiadványoknál szokatlan módon a fakszimilét is újra kellett nyomni. A bibliák eszmei értéke felbecsülhetetlen, három példányt az Országos Széchenyi Könyvtárban ôriznek, egy Sárospatakon van. 2003 novemberében a Vizsolyi Biblia egy, szinte teljesen sértetlenül fennmaradt példánya 12 millió forintért kelt el egy könyvárverésen.

A mû sajnálatos módon a bûnügyi rovatokban is szerepelt az elmúlt években: 2002. február 10-én a vizsolyi református templomból ellopták az ott ôrzött eredeti példányt, amelyet végül Komáromban, egy elhanyagolt állagú épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. A tolvajok börtönbüntetést kaptak, a könyv visszakerült eredeti helyére.

A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerôsödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerûbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.

A "könyvek könyvét" világszerte több mint 2200 nyelven lehet olvasni, mindazonáltal rendszerint csupán egyes kiválasztott bibliai könyvek lefordításáról van szó. A teljes Ó- és Újszövetség több mint 350 nyelven áll rendelkezésre. A Biblia-társulatokat tömörítô United Bible Societies adatai alapján a legtöbb fordítást Afrikában lehet megtalálni, ezt követi Ázsia, Ausztrália és a Csendes- óceán térsége, Latin-Amerika és a karibi térség, Európa - közel 200 nyelvvel -, végül Észak-Amerika.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal hét eleji sajtótájékoztatóját Csegzi Sándor alpolgármester tartotta, Göktas Abdullah üzletember és Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke társaságában. Hárman egy küldöttség élén július 17. és 24. között a törökországi Samsun városba látogattak. Errôl hallhattunk részleteket.

Samsun delegációja a Marosvásárhelyi Napokon járt nálunk, ekkor hívták meg vendéglátóikat Törökországba. A hivatalosságokat elkísérte a Sireagul népi együttes is,amely a Samsun városnapok alkalmával több elôadást is tartott. A két város közötti kapcsolatfelvétel Göktas Abdullah üzletembernek köszönhetôen jött létre. A delegáció találkozott Gazi polgármesterével, a tartomány alelnökével, Samsun város fôpolgármesterével, valamint az ottani kormánypárt megyei elnökével. A Maros megyei küldöttség egy vízi erômûhöz, annak környékére is ellátogatott. Fontos állomás volt a samsuni ipari park is, ahol 160 hektáron több mint 60 cég mûködik. A vásárhelyieknek öt gyárat mutattak be, s ez alkalommal tárgyaltak a kereskedelmi kamara vezetôségével is. Megegyeztek abban, hogy októberben törökországi napokat tartanak Marosvásárhelyen, míg tavasszal hasonló rendezvény lesz Samsunban. Ezenkívül két törökországi szakember Gazi polgármesteri hivatalából, illetve a tartományi tanácstól a Maros Megyei Tanács európai integrációs irodájában fog dolgozni, tapasztalatot szerezni. Emellett még meghívást kapott két török képzômûvész az idei Bolyai alkotótáborba.

Lokodi Edit elmondta, a törökországi tárgyalások kapcsán nemsokára elôkészítik azt az egyezményt, amivel a két megye (tartomány) közötti hivatalos testvérkapcsolati szerzôdést is megköthetik.

A IX. osztályba történô felvételi elsô szakaszának lezárása után az alábbi szabad helyek maradtak a temesvári "Bartók Béla" Elméleti LíceumIX. osztályaiban: matematika-informatika (intenzív) osztály: 6 hely; közgazdasági osztály: 16 hely; történelem-társadalomtudomány osztály: 19 hely

A más megyékbôl érkezô tanulók a felvételi második szakaszában a

Temes Megyei Tanfelügyelôségen iratkozhatnak be július 18-23 között, cím: Temesvár, Bd. C.D. Loga 3. sz., telefon 0256/305-799. Azok a tanulók, akik július 28-ig nem iratkoztak be a IX. osztályba, kérvény alapján kérhetik a felvételüket ezen osztályok valamelyikébe. A kérvényt a tanfelügyelôség címére kell eljuttatni augusztus 1-4 között.

A "Bartók Béla" Líceum bentlakást biztosít a diákok számára, valamint anyagi támogatásban részesíti a rászoruló tanulókat.

További felvilágosítás a líceum titkárságán, telefon 0256/493-031, 0721/269-660.

Szerdán délben üzembe helyezték a magyar katasztrófa-elhárítás Romániába küldött mentôcsapatának szakemberei azt a víztisztító-fertôtlenítô berendezést, amely Budapestrôl érkezett a Bákó megyei Comanestibe - tájékoztatta az MTI-t Habuda László, a mentôkülönítmény vezetôje szerda délután.

Mint a magyar polgári védelmi ôrnagy elmondta, a csapatnak a Vrancea megyei Vadu Rosca nevû településen tevékenykedô tagjai az értékmentésben, a víz lakóházakból történô kiszivattyúzásában, a település fertôtlenítésében, a járvány elleni védôoltások beadásában, az árvíz sújtotta lakosság orvosi-egészségügyi ellátásában vesznek részt. Ebben a munkában segítik a magyarok a román mentôszolgálatnak és Vöröskeresztnek a térségbe vezényelt személyzetét. A román hatóságok nagyon hálásak és elégedettek a magyar mentôcsapat segítségével, amit keddi comanesti látogatásakor maga Traian Basescu államfô is meleg szavakkal köszönt meg. Románia elnöke szerint Magyarország baráti országként viselkedett a romániai árvizek alkalmával, a Tatros folyó völgyében segédkezô magyarokat jó barátoknak, jó partnereknek nevezte.

Szerdán a katasztrófa-elhárítási országos bizottság ülése után a testület nevében szóló Vasile Blaga belügyminiszter a többi között elmondta, hogy a dél-moldvai négy megyét végigpusztító júliusi árvízben összedôlt vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott 2364 lakóház. S a mérleg távolról sem teljes, hiszen a térségben húsz település továbbra is teljesen el van szigetelve a külvilágtól, ott tehát még nem sikerült felmérni a károkat. Ahogy távolról sem végleges az áldozatok száma, amelyet ezúttal a hivatalos központi nyilvántartás szerint 23-ra módosítottak, egyelôre. A román hírforrások által jelzett öt Olt megyei áldozatról továbbra sem tud a központi nyilvántartás.

Mint az ülés után elhangzott tájékoztatóból kiderült, a román hatóságok számára továbbra is elsôdleges gond és feladat az árvíz által tönkretett vagy megrongált közlekedési és távközlési hálózat helyreállítása, valamint a lakosság járványok elleni beoltása. Központi adatok szerint mintegy 63 ezer embert kell beoltani, akik közül nagyon sokan, nem ritkán egész közösségek - a védôoltások természetes, de múló ellenhatásaitól való félelmükben - megtagadják az orvosi-egészségügyi ellátást. Ilyesmivel a bánsági árvizek alkalmával nem találkoztak a román hatóságok - jelezték az illetékesek.

(Folytatás a július 14-i lapszámunkból)

Az adót a közjegyzôk számítják ki, a következô alapelvek szerint: a megszerzés módozatai szerint elôbb meghatározzák az úgynevezett alapértéket, amely a megszerzési ár, az adóalany által az épület létesítésére beruházott érték, vagy az a minimális, legkisebb ár lesz, amelyet a közjegyzôk a kamara területén egy-egy körzetben alkalmaztak.

Ha ismerjük az ingatlan alapértékét, a jogszabály szerint az adóalany számára már választási lehetôség is fennáll. Ha a vételi árból indulunk ki, ezt 5%-kal meg kell emelni; ha a megszerzett ingatlanon értéknövelô beruházásokat eszközöltünk, ezeket is hozzá kell adni a megszerzési árhoz, amennyiben ezekrôl szakértô készítette dokumentációt tudunk felmutatni. Az adóalany által épített ingatlanoknál az alapértéket vagy szakértô által készített dokumentációval lehet igazolni, vagy pedig elfogadjuk a közjegyzôi minimálárat, amit viszont 5%-kal megemelnek. Amikor az ingatlan megszerzési ára/értéke bizonyítatlan, meghatározhatatlan, az alapérték megegyezik a közjegyzôi irányárral. A nem lakás rendeltetésû ingatlanoknál az alapértéket úgy számítjuk ki, hogy a megszerzési árat/értéket idôszerûsítjük az inflációs ráta alapján. Ha tehát ismerjük, a fentiek szerint, a kiszámított és megemelt alapértéket, ezt összevetjük a közjegyzôi okiratban szereplô árral vagy értékkel, és ha az utóbbi a nagyobb, a különbözetre számítjuk ki a 10%-os adókulcs alapján az ingatlan- átruházási jövedelmi adót.

A fentiek megírása után jutott tudomásomra, hogy a 466. Hivatalos Közlönyben 2005. június 1-jén jelent meg a 163. törvény, amely jóváhagyja a 138/2004-es sürgôssé