Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Elég volt egy brüsszeli kiruccanás ahhoz, hogy a "lemondok, nem mondok le", "itt az elôre hozott választás, nincs elôre hozott választás" bohózat lezáruljon. Legalábbis egyelôre. Calin Popescu Tariceanu tegnap kora este bejelentette, ô és kormánya marad, mert "gyávaság lett volna lemondani most, amikor az ország a természeti csapás okozta károkat kell helyreállítsa". Arra hivatkozott, hogy nem ez a megfutamodás pillanata, "egy bátor vezetô nem hagyja magára a népet. Elsôrendû fontosságú most az ország újjáépítése, és az emberek feltétel nélküli támogatása. Az dobja rám az elsô követ ezért a döntésért, aki ebben a helyzetben másként cselekedett volna" - nyilatkozta a miniszterelnök. Az újabb fordulat nyomán új forgatókönyvre számíthatunk. Mint a híradásokból kiderült, Calin Popescu Tariceanu holnap politikai nyilatkozattal áll a parlament elé a soron levô teendôkkel kapcsolatban, s bizalmi szavazást kér a kormány munkájának folytatásához.

Aktuális

A miniszterelnök szerint az árvizek veszélybe sodorták a költségvetési célokat, és bár a tervek szerint 6%-os gazdasági növekedést szeretett volna elérni, becslések szerint 5,5 százalékra van lehetôség. A kormányfô ugyancsak az árvízkárokra hivatkozva - amely már egymilliárd euró fölött van - jelentette be, hogy a kormány nem fogja "mindenáron" tartani magát a Nemzetközi Valutaalap (FMI) által egyeztetett költségvetési deficithez. Ráadásul, ugyancsak az árvízkárok "elmélyítik", úgymond, a kereskedelmi mérleg deficitjét.

Nem újdonság számunkra, hogy a kormány ilyen- olyan magyarázatokkal igyekszik "megvilágosítani" a választókat arról, hogy például miért luxusadózzák meg a villanyfogyasztást, miért emelik nyakra-fôre a különbözô illetékeket, miért nem akarják betartani a választási kampányban tett "jobb élet" ígéretét, miért akarják elvenni a kismamáktól a juttatásokat, és mit ad isten, miért kell hozzáadott értékadót fizetni az árvízkárosultaknak szánt adományok után... Vagy mert "így kívánja az Európai Unió", vagy mert az elôzô kormány "kiürítette az államkasszát". Csak arról nem beszélnek, hogy mindennek az oka az a bizonyos egyszázalékos adókulcs, amelyet mindenfajta pénzügyi fedezet nélkül vezettek be. Hogy aztán a PSD-re kenjék. Ami, legalábbis eddig, "bejött" nekik. Addig azonban egyikük sem merészkedett el, mint Sulfina Barbu, aki a tôle megszokott "éleselméjûséggel" egyenesen a fennvalóra mutatott.

Nos, az árvízkárokat is helyreállítják, ha találnak "forrásokat". A pártok nyomják a kampányszöveget, filmeztetik magukat a "helyszínen" gumicsizmában vagy anélkül. A koalíciós pártokat azonban leginkább az elôre hozott választások érdeklik. Miközben az ország kétharmada víz alatt van, a liberálisok például a "bejutó" helyeket osztják, vagy azon vitatkoznak, hogyan játszhatnák meg a kormány lemondását úgy, hogy mégis ôk maradjanak hatalmon, és "kénytelenek legyenek" az elôre hozott választásokhoz folyamodni.

Az egyetlen formáció, amely valóban, kézzelfoghatóan tett valamit, épp az oly sokat szidott PSD. Minden parlamenti képviselôjük és szenátoruk 10 millió lejt fizetett ki zsebbôl, és egy részét el is juttatták a rászorulókhoz, minden képviselô a saját körzetébe, ahol nem volt árvíz, azok a Szolidaritás Alapba. A 132 PSD-képviselô és 44 szenátor 1.760.000.000 lejt fizetett be máris.

Jó példa, de még - érdekes módon - nem hallottunk arról, hogy más formációk siettek volna követni. Fizessük mi, adófizetôk. Pedig a 332 képviselôt és 137 szenátort is mi fizetjük közpénzekbôl, vagyis az árvízkárosultak adóiból is. Egy kis matematika: a 479 honatya "adománya", ha volna, közel öt- milliárd lejt tenne ki, amivel már lehetne valamit kezdeni.

Igaz, könnyebb mímelni az együttérzést, mint 10 milliót lepengetni.

A Világbank 500 millió dolláros hitelt nyújt az iraki újjáépítéshez. A szervezet hétfôi bejelentése szerint - amely hatvan adományozó ország tanácskozásán hangzott el - a tízéves türelmi idejû hitel az elsô Iraknak nyújtott Világbank-kölcsön 1973 óta. A Világbank már eddig 400 millió dollárnyit kezel az adományozó országok által Iraknak nyújtott hitelekbôl, az ENSZ pedig további 500 millió dollárt. Irak a tanácskozáson átadta az adományozó országoknak legsürgetôbb újjáépítési terveit, elismerve, hogy az erôszak mellet a korrupció is hátráltatja az ország talpraállását. ENSZ- tisztségviselôk szerint az adományozó kormányok fogékonyabbak lennének az iraki kérésekre, ha az irakiak rangsorolnák az újjáépítés fô területeit, cselekvôképességet és konkrét terveket mutatnának. Az újjáépítésre ígért többmilliárd dollárnak egyelôre csak töredékét költötték el, közölték az értekezleten, amelyen mintegy hatvan ország és nemzetközi szervezet tekintette át az iraki újjáépítési kölcsönök, illetve azok felhasználásának kérdését. Az adományozó országok újjáépítési felajánlásai mintegy 14 milliárd dollárról szóltak, emellett az ENSZ is több mint 18 milliárd dollárt állít rendelkezésre. Eddig a nem amerikai segélyígéretekbôl mindössze néhányszáz millió dollárt használtak fel.

A világbékét egyre nagyobb mértékben fenyegetô veszélynek nevezte és elítélte a terrorizmust hétfôn a szaúd-arábiai székhelyû Iszlám Konferencia Szervezete (OIC). "Az iszlám határozott álláspontot képvisel (a terrorizmus) bûntetteit illetôen, és az erkölcsi romláshoz vezetô ajtónak tartja a Földön" - hangsúlyozta közleményében az 57 tagállamot számláló szervezet. A terrorizmus "a bûnök legsúlyosabbika, ártatlanokat gyilkol, és árt az iszlám hírnevének" - olvasható az OIC állásfoglalásában. Az 1969-ben alapított szervezet, amely iszlám ügyek szószólójaként és védelmezôjeként lép fel világszerte, egyetlen terrortámadásra sem utalt közleményében, de megállapításait az 56 halálos áldozatot követelô, július 7-én Londonban végrehajtott pokolgépes merényletek után és az elszántan folytatódó iraki felkelés nyomán tette közzé. Az OIC felszólította az iszlám országokat, hogy hozzanak keményebb intézkedéseket a szélsôséges irányzatok követôivel szemben, beleértve a terrorizmusellenes nemzetközi egyezmények végrehajtását. "Alkalmazzátok ezeket a megállapodásokat a legnagyobb határozottsággal, hogy megmentsük ártatlan emberek lelkét, megóvjuk az iszlám jó hírnevét, és megvédelmezzük a muzulmán érdekeket a világ minden részén" - húzta alá a közlemény.

A Gázai övezet, ahonnan Izraelnek augusztus közepétôl ki kell vonulnia, szûk terület, amelyen 1,3 millió palesztin zsúfolódott össze. Ezzel a világ egyik legsûrûbben lakott területe lett. Ariel Saron izraeli kormányfô tervének megfelelôen,
amelyet elfogadott a kormány és a parlament, de elítélt az ultranacionalista tábor, a hadseregnek és a zsidó telepeseknek augusztus 17-étôl kell kivonulniuk az Izrael által az 1967. júniusi, "hatnapos" háború óta megszállt területrôl.

A Gázai övezet, amely Izrael dél-nyugati részén fekszik és Egyiptommal határos, 362 négyzetkilométeres, 45 kilométer hosszú, 6-10 kilométeres széles partvidéki terület, amelynek nincsenek természeti kincsei, jószerével ipar nélküli és vízhiányban szenved. Területén mintegy 8000 zsidó telepes él 21 kolóniában, többségük a terület déli részén elhelyezkedô Gus Katif-blokkban. A Gázai övezet 900 ezer lakosa menekült, vagy menekültek leszármazottja, akik azután telepedtek itt le, hogy elmenekültek otthonukból, vagy elûzték ôket az 1948-as elsô izraeli-arab háború idején. Hivatalos palesztin adatok szerint a Gázai övezet lakosainak több mint fele a szegénységi küszöb alatt él, az aktív lakosság 45 százaléka munkanélküli. Az izraeli hadsereg által az intifáda 2000 szeptemberi kezdete után bevezetett blokád és az övezeten belüli utazási korlátozások tovább növelték a munkanélküliséget és súlyosbították a gazdasági helyzetet. A Palesztin Hatóság 1994 óta a terület 67 százaléka felett gyakorol ellenôrzést. A többi 33 százalékot a szigorú védelem alatt álló zsidó települések, valamint katonai zónák teszik ki. A palesztin felkelés kezdete óta az izraeli hadsereg megsokszorozta akcióit a Gázai övezetben, visszafoglalva különbözô idôtartamra a terület egyes részeit, amelyeken több mint ezer házat romboltak le. A Gázai övezet az oszmán birodalom része volt 1917-ig, 1948-ig a brit mandátum alatt lévô Palesztinához tartozott, de az elsô izraeli-arab háborút követôen egyiptomi fennhatóság alá került. Az 1956-as szuezi válság idején az izraeli hadsereg foglalta el. Az ebben az idôben felállított palesztin menekülttáborokból kerültek ki a Fatahnak, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet fô alkotójának vezetôi. Izrael 1957-ben kivonult az övezetbôl, majd 1967. júniusában ismét visszafoglalta. Az 1998-as Wye Plantation- i megállapodást követôen Izrael engedélyezte egy nemzetközi repülôtér megnyitását Rafahban, amelyet az intifáda kezdete után néhány hónappal bezártak. Azóta a légi kikötô súlyosan megrongálódott, mint a Palesztin Hatóság számos infrastruktúrája.

(MTI) Az amerikaiak több mint fele "szinte biztos" abban, hogy az Egyesült Államokat a londonihoz hasonló terrortámadás fogja érni, és csak minden harmaduk hiszi, hogy egy ilyen merénylet megelôzhetô - közölte a legfrissebb felmérés adatait a hét végén a The Washington Times. Tíz amerikai közül majdnem hat, 57 százalék véli úgy, hogy elôbb- utóbb az amerikai tömegközlekedési hálózatot is megtámadják. A héten végzett közvélemény-kutatás során megkérdezetteknek ugyanakkor csak 9 százaléka mondta, hogy "nagyon fél", 29 százalék nyilatkozott úgy, "egy kicsit fél" attól, hogy ôk vagy szeretteik lesznek az áldozatok. George Bush elnök terroristaellenes stratégiájának, illetve külpolitikájának támogatottsága ezzel egyidejûleg erôsödött: az egy hónappal korábbi 45 százalék után most már 51 százalék fejezte ki egyetértését. Az amerikai országos napilapok mindegyike címoldalán foglalkozott az Egyesült Államokat fenyegetô terrorveszély elemzésével. A The New York Times arról írt: Madrid és London példája is azt mutatja, hogy a terroristák elleni iraki háború egyáltalán nem tesz sebezhetetlenné az otthoni merénylettekkel szemben. A lap szerint az iraki háborús hadszíntér nemcsak hajtóerôt jelent, hanem a leghatékonyabb kiképzô terep is az új dzsihádisták számára. A liberális újság a kanadai titkosszolgálat egy elemzésébôl idéz, amely szerint az Irakban edzôdött terroristák "minden bizonnyal" más országokban is támadni fognak, a 2001. szeptember 11-ihez hasonló "ötletes" terveket készítenek. A The New York Times szerint sok biztonsági szakember osztja a véleményt: csak idô kérdése, és újabb támadást intéznek az Egyesült Államok ellen.

A The Washington Times arról írt, hogy Nyugat- Európában 15-20 milliós muszlim népesség él, amelynek kicsiny, bár egyre növekvô hányada befolyásolható radikális vallási vezetôk vagy az al-Kaida terrorhálózat toborzói által. A lap szerint egyedül Nagy-Britanniában 10-15 ezerre tehetô az al-Kaida támogatóinak száma, közülük mintegy hatszázan kaptak katonai kiképzést Afganisztánban vagy máshol. A The Washington Post részletes útmutatót közölt arról, hogyan legyenek éberek az tömegközlekedési jármûveken utazók, és miképpen védekezhetnek egy merénylet, a többi között egy esetleg vegyi- vagy biológiai támadás esetén.

Az építkezési munkálatok augusztus 1-jei befejezését ígérte tegnap Stefan Runcan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója. Ez immár a harmadik határidô, amelyre hivatkozik, és amelyet Lokodi Edit megyei tanácselnök tegnap ténylegesnek és utolsónak nevezett.

A megyei tanács még a múlt hónapban átutalta azt a 4,5 milliárd lejt a repülôtéri munkálatokra, amit tulajdonképpen a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak kellett volna kifizetnie, ám ezt Dorin Florea polgármester nem volt hajlandó megtenni. Ezek után Stefan Runcan többé nem hivatkozhat a pénzhiányra amiatt, hogy az utasokat fogadó épület befejezési munkálatai késnek. Lokodi Edit megyei tanácselnök újságírók kíséretében tegnap azért látogatott a repülôtérre, hogy a két, be nem tartott határidô (május 20. illetve június 30.) után végre "tényleges és utolsó" határidôt nevezzen meg a röptér igazgatója. Az épületbe lépve a tanácselnök startból az elmúlt látogatás alkalmával észrevételezett hibák, (mint például beázó falrészek) kijavításáról szeretett volna meggyôzôdni, de csak azt állapíthatta meg, hogy "nem lehet tudni, kijavították-e vagy sem".

Stefan Runcan kijelentette: augusztus elsején mûködôképes lesz az új épület, addig minden építkezési munkálattal végeznek, de nem az ô hibája lesz, ha a vámhivatal, a határôrség, a SRI nem szereli fel az ellenôrzésekhez szükséges berendezéseket. Ezt ne rajta kérjék számon - nyilatkozta Lokodi Edit kérdésére válaszolva, miszerint mi lesz, ha mégsem sikerül átadni az épületet? Runcan kijelentette: betartja a határidôt. Az igazgató szerint azonban a felsorolt intézmények mindenikének megvannak a saját érdekei, "bizonyos személyek kéréseit figyelembe kell venniük", és kitérô választ adott arra a kérdésünkre, hogy szabotálva érzi-e magát
"bizonyos" intézmények részérôl.

A repülôtér új, utasforgalmat lebonyolító épületében várótermet, az ellenôrzések céljából kialakított helyiségeket, csomagmegôrzôt, éttermet, minibárt, irodahelyiségeket hoztak létre. Az építkezés 1999-ben kezdôdött, és eddig 38 milliárd lejt fektettek be, ugyanennyibe került a kifutópálya jelzôrendszerének, a radarkészüléknek a beszerzése, felszerelése.

Lokodi Edit a rövid látogatás végén kijelentette: augusztus 1-jén számít az épület átadására, majd az augusztus 4-i tanácsülésen a közgyûlési képviselôk döntenek arról, hogy megfelelônek tartják-e a munkálatok kivitelezését. Ettôl teszik függôvé Stefan Runcan megtartását vagy menesztését állásából.

A repülôtér után a tanács elnöke az ipari parkhoz is ellátogatott, ahol augusztus 31-re kell befejezni az átadáskor tapasztalt mûszaki hibák kijavítását. Ezt követôen indíthatják be a park benépesítése érdekében a törvényes eljárásokat: a parcellák koncesszionálását. A tanácselnök szerint már eddig legalább 40 külföldi beruházó érdeklôdött a befektetési lehetôségekrôl, de a tapasztalat azt mutatja, hogy 2-3 év szükséges ahhoz, hogy teljes kapacitással mûködjön az ipari park - jelentette ki.

Marosvásárhelyrôl tegnap délután indították az elsô segélyszállítmányt a Vrancea megyei Vînatori községbe, ahol, mint Ciprian Dobre prefektus hangsúlyozta, a házak kétharmadát tönkretette az árvíz. A prefektúra elôl induló teherszállító gépkocsival 600 pár gumicsizmát (a Profitec Kft. 100 millió lej értékû adománya), 100 pár sportcipôt (a Goldfil Exim Kft. 60 millió lej értékû adománya), 500 kilogramm tejterméket (a Lactex és a Mirdatod cégek 60 millió lej értékben adományozták) valamint 300 kilogramm lisztet (a Selgros Cash&Carry adománya) szállítottak a rászorulóknak. Marius Ichim, a prefektus kabinetfônöke elmondta, a szállítmányt Vînatori község polgármesterének adják át, aki kiosztja az árvízkárosultak között. Hozzátette, a mai nap folyamán Dicsôszentmártonból is indul egy faanyagot, gabonát, tisztítószereket és élelmiszereket tartalmazó szállítmány Vînatoriba.

Az Európai Unió aggódik a romániai belpolitikai bizonytalanság miatt, amely elôre hozott választásokhoz vezethet, és így befolyásolhatja az ország tervét, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz.

Olli Rehn, az unió bôvítési biztosa hétfôn tájékoztatta Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnököt az aggodalmakról, miután Brüsszelben találkozott vele. "Bôvítési biztosként kötelességem kifejezésre juttatni a (romániai) politikai helyzet okozta nyugtalanságot... E pillanatban Románia elsô és legfontosabb dolga a felkészülés a tagságra, és ez különösen igaz ami az igazságügyi rendszer reformját és a korrupció elleni harcot illeti" - mondta Rehn. A román kormányfô tíz nappal ezelôtt elôre hozott választások megrendezésének céljával bejelentette lemondási szándékát, s ezzel összefüggésben tartotta szükségesnek, hogy biztosítsa Brüsszelt:

Bukarest tartja magát a határidôkhöz, függetlenül az ország belpolitikai viszonyaitól. Romániának elsôsorban az igazságszolgáltatás és a gazdasági verseny szabályozása terén van mit behoznia, ha tartani akarja magát a 2007. januári csatlakozási idôponthoz.

A globalizáció okozta munkanélküliséggel nem tudott eddig megbirkózni a Nyugat. Mitterrand elnök a következôt mondotta, röviddel hivatalából való távozásakor: "Mindent megpróbáltam a munkanélküliség ellen: államosítást, az árak ellenôrzését, liberalizálást, privatizálást. Semmi sem segített.3"

Vajon miért?

A munkanélküliség a legsúlyosabb társadalmi baj, leszámítva a pestisjárványokat, akkor, amikor nem volt annak gyógyszere. Hogy milyen radikálisan változtathatja meg egy városka arculatát, arra van egy, magyar nyelvterületen bizonyára kevésbé ismert, ma is megdöbbentô példa: Marienthal, egy kis vidéki városka. Itt 90 évig egy textilgyár mûködött, ott dolgozott minden helyi munkaerô. A gyárat 1929-ben bezárták, s mindenki egy csapásra munkanélkülivé vált. 1930-ban elkészült egy szociológiai felmérés, ami a következôket mutatta:

az addig élénk kulturális, politikai élet egy csapásra megszûnt. Az addig gondozott városi parkot nemsokára benôtte a gaz és gondozatlanná vált. A könyvtár olvasóinak száma alig felére csökkent, habár továbbra is ingyenes volt. Az egész városka életmegnyilvánulása takaréklángon pislogott. A helyi napilap elveszítette elôfizetôinek 60%-át. Az összlakosság idôérzéke is megváltozott, száz lakosból alig 12-en viseltek órát. A szociológiai felmérés szerint a lakosság jövedelmével párhuzamosan romlott az emberek lelki-szellemi tartása.

Bebizonyosodott, hogy a kis városka életének központi tengelye a helyi gyár biztosította munka volt, ekörül forgott minden munkán kívüli tevékenység is. S most leállt az egész, addig mûködô szerkezet1. Érdekes jelenség azóta is, és napjainkig követhetô: a munkára addig szokás panaszkodni, amíg van. S mikor nincs tovább, akkor üres lesz az egész élet. Ez a legfontosabb tanulsága manapság valamennyi komolyan folytatott szociológiai felmérésnek.

Hány Marienthalhoz hasonló példa adódik a volt "béketábor" országaiban az utóbbi másfél évtizedben? Bizonyára senki sem vette számba, hol-ott - amennyiben a sajtó igazat beszélt - legalább néhány városka vegetál egyféle tetszhalotti állapotban, éli azt a sorsát, amiben már 1929-ben része volt a kis osztrák városnak. Az ehhez hasonló állapotok legsúlyosabb következménye - minden eddigi szociológiai tanulmány szerint -, hogy a szegénység szegénységet szül, a szegény ember gyakrabban lesz beteg és korábban is hal meg, a szegénységben felnövôk esetében pedig hiányzik a pozitív társadalmi indíttatás, ami miatt a helyzetbôl való kiemelkedés nem lehetséges, vagy ha igen, csak ritka esetekben. [Mérte-e fel valaki a volt, annak idején mesterségesen létrehozott ipari városkák mai helyzetét?]

A munka mint elixír. Igen, még annál is több: a munka tesz szabaddá! Pedig már Arisztotelész arról álmodott, hogyan lehetne megszüntetni a munkát, ami biblikus értelemben büntetésként szabatott ki az emberre. Manapság elvégzett felmérések szerint nagyon sokan azt kívánnák, ha nem kellene munkába menni. Ez az állapot azonban nemsokára átcsap frusztrációba azáltal, hogy nincs tovább mit csinálni, nincs mit magával kezdjen az ember. Sôt, a nagy fizetésûek között is tapasztalható volt, hogy egy bizonyos szint felett rájöttek, hogy a pénz, tehát az anyagiak, tényleg nem jelentenek mindent. NB: mindenesetre vonatkozik ez a megélhetési gondok nélküliekre! Angliában a megelégedés jelentôs forrása abban áll, ha valamilyen klub vagy egyesület tagja lehet valaki; hasonló tapasztalható a kontinensen is, különösen a németeknél, míg az északi népeknél a senki által nem zavarható magányos békesség mindenek felett álló kívánt és keresett állapot.

Napjaink egyik nem elhanyagolható csapdája azonban abban is áll - ami a megelégedés állapotának lehetôségét ki is zár(hat)ja -, hogy a médiálisan propagált hedonisztikus életvitel külsô kellékei utáni hajsza egy soha le nem állítható taposómalomba juttatja a lakosság éppen legéleterôsebb rétegének nagyobbik hányadát.

A gátlástalanul meghirdetett és gyakorolt privatizáció elérte a társadalom két alapvetô szektorát is, az oktatás és az egészségügyi ellátás azon részeit, amelyekbôl profit préselhetô ki; a nem profitábilis részeket tartsa meg az állam magának, és viselje a veszteségeket.

Hogy ez hová fog vezetni? Majd meglátjátok feleim "szümtükkel!"

Jegyzetek:

1. Heribert Prantl: Kein schöner Land, Droemer, 2005;

3. Nils Minkmar: Vom Glück der Faulheit, FA Sonntagszeitung, vom 27. März, 2005, Feuilleton, Seite 25;

4. Schreckliches Erbe des Zarismus, Interview 1969, in: Spiegel Spezial, Nr. 4/1991, 68-69. o.;

Nincsen autonómiamodell, csak mûködô példák vannak arra, hogyan lehet különbözô szükségleteket kielégíteni - hangsúlyozta Elisabeth Nauclér, a finnországi Aland- szigek adminisztrációjának vezetôje Tusnádfürdôn kedden.

A székelyföldi fürdôvárosban, Tusnádfürdôn zajló XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (amelyet hívei a két településnév összevonásával "Tusványosnak" neveznek) második napjának délelôttjén Régiók és autonómiák Európája témakörben hangzottak el elôadások. A finnországi svéd közéleti személyiség történetiségében ismertette az Aland-szigetek autonómiájának kialakulását, az autonómia intézményeinek létrejöttét és azok mûködését. Hangsúlyozta, hogy a szigeteken élô svédek Svédországhoz kívántak tartozni, nemzetközi döntôbíráskodás révén kerültek Finnországhoz. A cserében felkínált autonómiát keserûséggel vállalták, de mint rámutatott, mára elmondhatják: Finnország példásan viselkedik kisebbségeivel, és Svédország "jó anyaország". Sokan elôjogoknak tekintik a finnországi svédek, ezen belül a Aland-szigeteken lakók jogait - mondta Elisabeth Nauclér -, de kisebbséghez tartozni nem kiváltság, emiatt kell a kompenzáció. A dél-tiroli autonómia kérdéskörérôl, illetve az európai parlamentnek az autonómia kérdésköréhez való viszonyulásáról Michael Ebner, az Európa Parlament dél-tiroli néppárti képviselôje beszélt a hallgatóságnak. A kisebbségi politika pozitív diszkriminációt feltételez - mondta, hozzáfûzve: a többségiek ezt privilégiumnak tartják, noha ez a túléléshez szükséges minimum. Az autonómia megvalósításának alapjait meghatározva az európai képviselô hangsúlyozta: a kisebbségnek világos elképzelése kell hogy legyen arról, milyen célt kell szolgálnia az autonómiának; együttmûködésnek kell kialakulnia a kisebbség és anyaországa között, s a folyamatot figyelemmel kell követnie az Európai Uniónak. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere elôadásában a kulturális régió fogalmáról értekezett, vázolva elképzelését Debrecen és vonzásköre ilyen jellegû régióvá alakításáról. Szász Jenô, Székelyudvarhely polgármestere a dél-tiroli képviselô által említett három feltételre utalva kiemelte, hogy a romániai magyarságnak van elképzelése az autonómiáról, de "elôbb le kell hogy számoljon saját árulóival". Többen vannak a román parlamentben a romániai magyar nemzeti közösség azon képviselôi, akik nem vállalják fel az autonómiát, mint azok, akik aláírásukkal is támogatták a vonatkozó törvénytervezeteket - mondta Szász, aki a továbbiakban kifejtette, hogy míg a többségi nemzetben a rendszerváltás nyomán létrejött a politikai pluralizmus, a romániai magyarság körében ez a folyamat nem következett be. A politikus szerint a jelenlegi magyar kormány nem támogatja kellôképpen az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Elméleti síkon próbálta megközelíteni az autonómia kérdéskörét Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, majd vázolta a megvalósítás módját is: a községek különválását eredményezô helyi népszavazások mintájára újra kellene szabni a Székelyföldet felölelô Maros, Hargita és Kovászna megyéket is. Elôszeretettel beszélünk az autonómiáról, de nem fogalmaztuk meg, hogy mit értünk alatta - vélte elôadásában Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki a különbözô autonómiaformákat vázolva elmondta, hogy a kulturális autonómia részben megvalósult a Székelyföldön. Hiszen a nyelvi jogok, illetve az oktatás terén elôrelépés történt az utóbbi idôben. Az elôadó fontosnak nevezte a gazdasági fellendülést, ugyanakkor óvott attól, hogy a Székelyföld elképzelt területi autonómiája etnikai jellegû legyen. Párbeszéddel, kompromisszumok megkötésével, megértéssel és toleranciával lehet elôrelépni - zárta mondandóját az elôadó.

"Abszolút normálisok" vagy válságosak a román-magyar kapcsolatok?

Az idei egyhetes rendezvénysorozat összefoglaló címe Összetartozunk? Az Európai Unió kihívása és lehetôsége. A hétfôi nyitónapon a román-magyar viszony is szóba került. Erre a kérdésre válságos körülmények között keressük a választ - mondta az MTI-nek Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke. A Fidesz-MPSZ vezetô politikusának véleménye szerint válságban van a magyar nemzetpolitika, válságban vannak a román-magyar kapcsolatok és válságban van az Európai Unió is. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy meg kell találni a válságból kivezetô utat, megkeresni az együttmûködési pontokat mindhárom területen, végül meg kell valósítani a körvonalazódó elképzeléseket.

A Rompres szerint a szabadegyetemen Németh Zsolt a többi között azt mondta, hogy szeretne konkrét eredményeket látni a román-magyar gazdasági kapcsolatokban nélkülözhetetlen észak-erdélyi autópálya ügyében. Egyszersmind szóvá tette a román-magyar kapcsolatoknak a közigazgatási autonómiával összefüggô elemét. A magyar politikus kifogásolta, hogy ebben a vonatkozásban az utóbbi 15 év román politikájában "az ígéretek valóságos inflációja" tapasztalható. Stefan Glavan a magyar politikus felvetéseire válaszul azt mondta, hogy az észak-erdélyi autópálya nem lehet a román-magyar kapcsolatok "abszolút meghatározó eleme". A román képviselôház külügyi bizottságának elnöke hozzátette: a román és a magyar kormány szeptemberben esedékes bukaresti közös ülése az elsô ilyen jellegû esemény, amely azt mutatja, hogy nem rosszabbodtak a román-magyar kapcsolatok.

Hétfôn megnyitóbeszédet mondott Emil Constantinescu volt román államfô is, aki felvetette a román-magyar, illetôleg a Románia és Magyarország közötti összetartozás néhány kérdését. Hangsúlyozta az e kérdésekrôl szóló vita szükségességét, a közös válaszkeresés fontosságát. "Itt az ideje, hogy visszatérjünk az unió alapvetô gondolatához, a közösségek erejére alapozó eszméhez" - mondta, majd rámutatott: Románia viszonylatában sokat változtak az uniós elvárások az utóbbi másfél évtizedben. Míg kezdetben a kisebbségek, elsôsorban a magyar kisebbség helyzetének javítása volt a legfontosabb követelmény, késôbb a bankrendszer stabilitása volt a fô téma, ma pedig a korrupció visszaszorítása a legnagyobb elvárás. - Az etnikumközi viszony stabilitását a volt titkosszolgálatok és a kommunisták oligarchiája, az ebbôl kialakult maffia veszélyezteti - hangsúlyozta Constantinescu -, majd hozzá tette: a tisztességes románok és a tisztességes magyarok közösen kell hogy fellépjenek ezen oligarchia ellen.

Július 8-án kezdték meg a marosvásárhelyi Testvériség (Înfratirii) utca aszfaltozását. A munkálatokról, s az ezzel járó útlezárásról, forgalomkorlátozásról a sajtó révén szerezhettek tudomást a környéken lakók.

Rácz Lucian, a polgármesteri hivatal területrendezési igazgatóságának aligazgatója elmondta, a két és fél hónaposra tervezett munkálatokat három hét alatt befejezik. A gyors ütemben folyó munkálatok azonban néhány lakót feldühítettek. Hétfô délután épp a Testvériség és Jövô utcák keresztezôdésében dolgoztak, amikor az egyik tömbház kilencedik emeleti ablakában egy férfi jelent meg, s két, savanyú uborkával teli befôttesüveget hajított a munkásokra. Az egyik üveg a 30 tonna aszfalttal megrakott jármûvet érte, a szilánkok szétszóródtak. A másik üveg a friss aszfalton robbant szét. Személyi sérülés nem történt. A helyszínre kiszállt a közösségi rendôrség, a rendbontó azonban nem nyitott ajtót. A rendôrség kopogtatására sem válaszolt, így a rendôrök írásos felszólítást hagytak, hogy jelentkezzen a rendôrségen.

Delia Peteranderl, a vásárhelyi Asfarom aszfaltállomás igazgatója elmondta, a hétfôi eset nem egyedülálló. Szombaton a Poklos-patak hídján dolgoztak, amikor az utcát seprô munkások nyakába két nejlonzacskó penészes kenyeret zúdított valaki. Gondot okoz a környéken lakó jármûtulajdonosok felelôtlensége is, hiszen az elôzetes értesítés ellenére jármûveiket az útszélen hagyják. Ezért több alkalommal is a munkások a járdára emelték a munkálatokat akadályozó négykerekûeket. "A taxisokkal is gondunk van. Különösen egy engedetlen sofôrrel gyûlt meg a bajunk, aki egyszerûen továbbteszi az utat lezáró jelzéseket, s végigmegy a frissen öntött aszfaltrétegen" - mondta az igazgató.

A marosvásárhelyi általános iskolák 5-8. osztályos tanulói számára irodalmi versenyt szervez a Máltai Segélyszolgálat A jó cselekedetekben nincs vakáció címmel. Pályázni szabadon választott irodalmi mûfajjal lehet, melynek tükröznie kell valamilyen jó cselekedetet. A hiteles történetrôl szóló mû terjedelme bármekkora lehet. Beküldési határidô 2005. szeptember 15. Eredményhirdetés 2005. október 3-án lesz. A nyertes mûveket díjazzák. Az írásokat a segélyszolgálat Livezii (Berek) utca 1. szám alatti címére várják. A borítékon fel kell tüntetni a válaszott jeligét, és hogy pályázatról van szó. A bortítékba egy zárt boríték kerül, amelyben a pályázó nevét, iskoláját, osztályát kell megjelölni.

A kormány jóváhagyta a családon belüli erôszak megelôzésére és visszaszorítására vonatkozó országos stratégiát, valamint annak gyakorlatba ültetését szolgáló intézkedéstervet.

A stratégia célja a családon belüli erôszak áldozataivá vált személyek jogainak támogatása, tiszteletben tartása és biztosítása. A stratégia kidolgozása alapjául a személyi méltóság tiszteletben tartásának, a hátrányos megkülönböztetés leküzdése és az esélyegyenlôség, az erôszakmentességnek a közösség szintjén való megteremtése, az áldozatok védelme, valamint a partnerség elve szolgált. A családon belüli erôszak jelenségének megelôzésére és visszaszorítására irányuló országos stratégiát 2005-2007 között ültetik gyakorlatba.

A stratégia által követett fôbb irányelvek: a családon belüli erôszak megelôzésére és visszaszorítására szakosodott szociális szolgáltatási rendszer szervezését és mûködését biztosító törvényes keret javítása; a növelése a családon belüli erôszak áldozataivá vált személyeknek szánt szociális programok és szolgáltatások gyakorlatba ültetése és fejlesztése érdekében; országos szinten a családon belüli erôszak megelôzését és visszaszorítását célzó partnerség és társadalomszolidaritási kultúra kidolgozása; a családon belüli erôszak veszélyének tudatosítása a társadalom szintjén; a román állam nemzetközi szintû részvállalása a családon belüli erôszak elleni harcban.

A stratégia fôbb célkitûzései: a családon belüli erôszak megelôzésére és visszaszorítására vonatkozó törvényes keret kiegészítése és egyeztetése a társadalompolitika egészébe való integrálódás érdekében; a megyei és helyi közigazgatási intézmények képessé tétele a szociális problémák azonosítására, programok és projektek kidolgozására és gyakorlatba ültetésére; a családon belüli erôszak okainak, megnyilvánulási formáinak és a sebezhetô csoportok elemzése különbözô közösségi típusok esetében (etnikai, falusi/városi stb.); egységes szociális szolgáltatási rendszer kidolgozása, figyelembe véve a jelenség összetettségét, valamint az érintettek sajátos szükségleteit; országos tájékoztatási és információs rendszer kialakítása a családon belüli erôszak eseteinek regisztrálására és nyilvántartására; anyagi és humán források biztosítása a szükségletek függvényében; szakemberek képzése; a párbeszéd támogatása a családon belüli erôszak negatív hatásainak a román társadalom szintjén való tudatosítása érdekében; a román állam és a családon belüli erôszak megelôzésében és visszaszorításában részt vállaló nemzetközi szervek közötti együttmûködési kapcsolat fejlesztése; a családon belüli erôszak megelôzésére és visszaszorítására irányuló tevékenységek követése és értékelése.

2005-2007 között minden megyében a családon belüli erôszak áldozatait elszállásoló és felépülését biztosító központok, valamint a bántalmazóknak szánt tanácsadó központok létesülnek. A Családvédelmi Országos Ügynökség tanfolyamokat szervez a személyzetnek. A szakemberek szakmai felkészítése érdekében tervezik, hogy az egyetemek szociológiai és szociális gondozási, pszichológiai és jogi karai valamint a Rendôrakadémia tanrendjébe opcionális tantárgyként vezessék be a családon belüli erôszak problematikáját vizsgáló tanfolyamot.

A tavaly együttmûködési egyezmény született a csíkfalvi önkormányzat és a vízügyi igazgatóság között, melynek célja árvízvédelmi töltések létesítése, mederszabályozási munkálatok végzése.

- A vízügyi igazgatóság biztosította a munkagépeket, a hivatal az üzemanyagot adta. A munkálatok során a Nyárádon átvezetô csíkfalvi hidat vízlépcsô kiépítésével védtük meg, valamint 150 méteren parterôsítést végeztünk - mondja Balogh István polgármester. A kotrások, kanyarok levágása miatt az utóbbi években a Nyárád vízszintje 1,5 méterrel csökkent. Ez elôre nem látható következményekkel járt. A község területén hat olyan helyet jelöltek ki, ahol a Nyárád a földmosás miatt veszélyezteti a házakat, gazdaságokat. Buzaházán hat gazdaság kertje rövidült meg néhány árral, Csíkfalván a Nyárád-hidat mosta alá a víz, gazdasági épületeket és egy lakóházat veszélyeztetve. Betonelemeket helyeztek el a kanyarban, mélyítették a medret, védve a gazdasági épületeket.

A jobbágyfalvi hídnál az elôzô években két alkalommal vízlépcsôt építettek, ám mindannyiszor elmosta a megáradt Nyárád. Ígéret van a vízügyi igazgatóság részérôl, hogy újat készítenek. A csíkfalvi futballpályát félkörben öleli körül a Nyárád, a part beszakadozott, a töltés megrokkant. Itt is partvédelmi munkálatokra van szükség, a mederbe sziklaköveket és betonelemeket helyeznek. A csíkfalvi híd alatt két gazdaság kertjébe "mart" a Nyárád, az omló partot az idén betonelemekkel és sziklakövekkel erôsítik.

A Környezetvédelmi Minisztériumhoz egy hónapja pályázatot nyújtottunk be, amelynek értéke 25.000 euró. A beruházás során a Nyárád Csíkfalva községi szakaszán híderôsítési és partvédelmi munkálatokat végeznek. Eredményhirdetést az ôszire várunk - összegez Balogh István polgármester.

Július 20-31. között Erdôcsinádon a Maros megyei Magyar Polgári Szövetség tábort szervez az 1-8. osztályos óteleki gyerekek számára. A szervezet, támogatók segítségével, felvállalta a Temes megyei árvíz sújtotta településen levô házak romjainak eltakarítását is.

Az erdôcsinádi táborban neves marosvásárhelyi mûvészek, tanárok és lelkészek bevonásával gazdag program várja a gyerekeket. A közel kéthetes tábor ma este nyitja meg kapuit. Csütörtökön az iskolások a vidékkel ismerkedhetnek, a kirándulást gombaszedéssel kötik egybe, majd szórakoztató estet szerveznek számukra, míg másnap Szovátára látogathatnak el. A hétvége a játszóházé és a táncé, a sportvetélkedôké, sôt még egy lovasbemutatót is végigkísérhetnek. A táborozók napközben elôadásokat hallgathatnak, különféle vetélkedôk, sporttevékenységek tarkítják a programot, de lesznek filmvetítések is. Július 27-én, szerdán Marosvásárhely nevezetességeit mutatják be. A gyerekeket a július 30-i, szombati búcsúesten meglepetések várják.

2005 második negyedévében 823 ellenôrzést végzett a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal, piacokon, termelôknél, importôröknél, forgalmazóknál, eladóknál, szolgáltatást végzô cégeknél és vámegységeknél.

Az észlelt hiányosságok zöme (az esetek fele) a fogyasztók hiányos és nem megfelelô tájékoztatására vonatkozott, ezt követik a lejárt szavatossági idôre vonatkozó észlelések (13%); de megszegték a minôségi és biztonsági paramétereket is (7,6%); illetve a hosszú lejáratú termékekre biztosított garanciaidô nem felelt meg az érvényben levô jogrendszernek (az esetek 2 százaléka).

A vizsgált idôszakban veszélyes termékek forgalmazását tiltották le: 257 millió lej értékû élelmiszer (500 kiló hús- és halkészítmény, hal; 2978 darab tojás; 210 kiló kávé, kakaó, fûszer; 4064 liter szeszes ital; 4,5 kiló cukor és cukrásztermék stb.), valamint 24 millió lej értékû nem élelmiszeripari termék (játékok és társasjátékok, használt ruhanemû, lakk, festék stb.).

A fogyasztóvédelmi hivatal laboratóriumaiban 66 terméket elemeztek és vizsgáltak meg. Ezeknek 39 százaléka nem felelt meg az elôírásoknak: hal és halkészítmények, sütôipari termékek, fûszerek, szeszes italok, textiláru, elektronikai készülékek.

A kihágást elkövetô cégeket 1,919 milliárd lej értékû pénzbírság kifizetésére kötelezték; 281 millió lej értékû terméket vontak vissza a forgalomból, 103 egységet legtöbb féléves idôszakra bezártak, a hiányosságok orvoslásáig.

Az említett idôszakban 295 panasz érkezett a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, ebbôl 199 (az esetek 67,4%-a) bizonyult megalapozottnak. A hivatalhoz fordulók zöme a szolgáltatások minôségét kifogásolta: az elektronikai és háztartási készülékek javítása - 28 panasz, közélelmezési szolgáltatások - 25 panasz, kábeltévé- szolgáltatások - 14 panasz. Ezt követik az élelmiszerek minôségére vonatkozó észlelések (hús és húskészítmények, halak - 24 panasz, kenyér és sütôipari termékek - 21 panasz, tej és tejtermékek - 13), majd a nem élelmiszeripari termékek (elektronikai, villamos háztartási készülékek - 27 panasz, textiláru és lábbeli - 9 panasz). A kicserélt, megjavított termékek, valamint a visszafizetett ár értéke meghaladja a 214 millió lejt.

Július 23-án, szombaton 11 órától Nyárádszentannán kezdôdik a hagyományos Nyárádszeredai Napok egyhetes rendezvénysorozata. Az említett idôpontban a hôsök emlékmûvénél tartanak megemlékezést, 18 órától pedig labdarúgó- mérkôzés lesz Nyárádszentanna és Nyárádandrásfalva csapatai között. Vasárnap délelôtt 10 órától a nyárádszentannai katolikus plébániatemplomban Szent Anna-búcsú lesz, 12-kor a református templomban tartanak ökumenikus istentiszteletet, ezt követôen pedig felavatják a Veress Gáspár volt református kántortanító tiszteletére állított kopjafát. A református egyházközség tanácstermében megnyitják Bandi Katalin üvegfestészeti kiállítását. Az augusztus 1-ig tartó rendezvényen mûvelôdési, sport- és szórakoztató mûsorokra, kirakó- és állatvásárra, valamint szarvasmarha- kiállításra kerül sor. A Nyárádszeredai Napok utcabállal zárul.

Jegyzet

Az utolsó mohikán is az örök vadászmezôkre készül. Nem egy vadregényes történet befejezô mondata ez, hanem a város utolsó nagyüzemének állapotát jellemezte így valaki. Találóan. Visszajáróként, évek óta azt várom, azt szeretném, ha végre valami nagyszerût jegyezhetnék le, tehetnék közzé a városról. Hogy fellendült a gazdaság, beindult egy nagyüzem, s az átlagosnál jobb bért kapnak a munkások. Vagy nôtt a gyereklétszám, s a környezô, többségükben magyarlakta települések gyermekei szép számban tanulnak tovább, s megéri nekik, hogy a dicsôi líceumot, szakközépiskolákat válasszák. Vagy elôrelépés történt a magyar, bentlakásos középiskola elindításában, s magyar tanárok nem ellenzik többé a merész álmot, a szórványközpont kialakítását. De jó hírként könyvelném el azt is, hogy sikerült megoldani a távfûtés nélkül hagyott tömbházak fûtését. Egyelôre csak a polgármesteri hivatalba szerelnek új, korszerû hôközpontot (kölcsönbôl). Megelégednék azzal is, hogy csökkent az ivóvíz ára. S az is megérne egy cikket, ha sikerülne megállítani az örökölt meddôhányók szivárgását, s az ádámosiak, királyfalviak kútjai tiszták maradnának.

Minderre azonban még várnom kell. Ma még lefele halad az életszínvonal-görbe. A privatizálás ellenére még mindig rozoga autóbuszo-kon utaznak a dicsôiek és a környékbeliek. A háztartási cikkeket kínáló üzletláncok eladói unottan néznek ki az ablakon, az élelmiszerüzletek forgalma sem túl nagy. Még a kocsmákban is marad üres asztal. A piacról félig üres, vagy inkább félig telt kosarakkal távoznak a vásárlók. Szóba elegyedek ismerôsökkel, idegenekkel, beszélgetésünk azonban nem hagyja el az általánosság szintjét. Még a mindent tudó titkárnôk is csak félszóval utalnak a színfalak mögötti helyzetre. Jó szándékú jelzésük néha feltörhetetlen dió marad.

A tegnap és a ma szürke és borús, de tervek mindig vannak. A város bejáratánál nagyüzem épül. Lehet, hogy ameddig elkészül, a kínai faáru elfoglalja a piacát, de egyelôre biztató fejlemény, s ígéretek szerint szeptember elejétôl már 250-en fogják aláírni a jelenléti ívet. A magyar kulturális központtá alakult zsinagógában készülnek a szeptember eleji rendezvénysorozatra. Kiállítások, színházi elôadások, koncertek színezik majd a hétköznapokat.

Bár elvárásaim nem találkoztak még a valósággal, a helyzet mégsem teljesen reménytelen - morfondíroztam, miközben a fokhagymás, tejfölös lángost majszolva elvegyültem az utcán hömpölygô embertömegben.

A WIFI Ausztria legnagyobb felnôttképzô intézete, évente 300.000 résztvevô látogat kb. 25.000 tanfolyamot. Az intézet kínálata nagyon széles körû és a tanfolyamot végzettek nagy része szakmai elômenete-lében gyümölcsöztetheti a tanultakat. A WIFI tanfolyamai menedzsment, személyiségfejlesztés, nyelvek, üzemgazdaság, számítógép-kezelés, technika és egyéb területekre terjednek ki.

Az idén elsô ízben hirdették meg a Trainer Award- díjat. A hét oktatott témakör mindegyikében pályázatot lehetett benyújtani. Az összes beküldött ötlet közül területenként három munkát nomináltak, ezek közül került ki az összesen hét nyertes: Ausztria WIFI-intézeteinek legjobb oktatói, akik innovatív, gyakorlatba ültethetô ötletekkel járulnak hozzá ahhoz, hogy a WIFI-intézetek tanfolyamai még sikeresebbek legyenek.

Az Ausztria-szerte összesen 11.000 oktató egyike a marosvásárhelyi származású Ciorba Ildikó Melinda, aki magyar nyelvet tanít az eisenstadti (Kismarton) WIFI-intézetben. Ô nyerte el a nyelvek területén a díjat, melyet július 13-án adtak át Salzburgban, az oktató kongresszusán, az esti gálaprogram keretében. A zsûrit a benyújtott pályázat eredetisége gyôzte meg: a nyelvoktatásban nem hagyományos, hanem újszerû, gyakorlati módszereket alkalmaz, óráit és a tanfolyamokat rugalmasan szervezi, az épp aktuális igénynek megfelelôen, tehát nemcsak megszokott, 15 hétig tartó esti kurzusok, hanem hétvégi intenzív tanfolyamok, vagy egynapos workshopok formájában. Amennyiben a csoport igényt tart rá, minden óra végén negyedóra szuggesztopédia is van, ezt a módszert egy bolgár nyelvkutató fejlesztette ki szókincsbôvítésre. A lényeg az ellazult tudatállapoton van, amikor is jóval nagyobb a felfogóképesség. A magyar nyelv esetében a módszert a kiejtés és hangsúly tökéletesítésére használja sikeresen. Magyarország EU-csatlakozásának alkalmából kifejlesztett egy társasjátékot, melyet az órákon is felhasznál. A játék neve: Határbontás. Óráihoz kísérôanyagként egy magyar tanító-CD-t is készített.

A magyar nyelv iránti érdeklôdés különösen Ausztria keleti részén nagy, immár 5. éve.

Ciorba Ildikó nemcsak a WIFIn, hanem más intézményeknél és a burgenlandi tartományi kormánynál is oktat magyart, tanfolyamain eddig több mint 300 személy vett részt, az órák száma 1500-ra tehetô.

A Trainer Award-díj elnyerése nemcsak munkája elismerése, hanem további ösztönzés is: szeretne hamarosan megszerkeszteni és kiadni egy magyar tanító könyvet felnôttek részére, mely megkönnyíti e szép, de nehéz nyelv elsajátítását. A tanfolyamok során szerzett tapasztalatok és a résztvevôk nagyban hozzásegítették egy olyan anyag összeállításához és kifejlesztéséhez, mely egyszerû, könnyen elsajátítható és amellyel élvezet dolgozni.

A hétfôi román nyelv- és irodalom-, módszertanvizsga után a magyar, német és roma nemzetiségû óvónôk és tanítónôk tegnap anyanyelvi ismereteikbôl, tanításának módszertanából vizsgáztak. A keddi megmérettetésre a 249 feliratkozott pedagógusból 194 jelent meg - tájékoztatott Neagu Nicolae, a versenyvizsga-bizottság elnöke.

A sikeresen vizsgázó óvónôk (a 223 jelentkezôbôl 188 vett részt a hétfôi próbán) megyénkben 75 címzetes és 127 nem tituláris hely közül választhatnak, míg a tanítóknak 55 tituláris és 95 nem címzetes állás áll a rendelkezésére.

Életképek

Nászmenet nem gyászmenet, szokta mondani boldogult Totyi bácsi, aki a traktor elejét felemelte s a hátulját leemelte, nászmenet nem gyászmenet, nem szabadulhatok az élménytôl, nézd, az életünk annyira ingerszegény, nem is tudom, mikor mulattam utoljára, épp Totyi bácsinak az ezüstlakodalmán, igyatok, biztatott, mert olyanok vagytok, mint a halott popója, nem is volt már felesége, mégis megtartotta az ezüstbulit, s az aranylagzira is készült, ámde elvitte a miszter Rák, nászmenet nem gyászmenet, ingerszegény környezet, adjon Isten jó napot az egybegyûlteknek, adjon derût s jókedvet a vendégseregnek, mióta nem voltam igazi lakodalomban, hajaj, az a helyzet, tudod, hogy én már nem evilágbeli volnék, öreg vagyok, sírba hajló, nem egy csôdör, sem egy fajló, fáradt testem földbe, lelkem mennybe vágy(na), de semmi esélye, eljövök szombatonként ide, nézem a lakodalmas társaságokat, amint egymás sarkát taposva veszik birtokukba a házasságkötô termet, aztán a templomokat, majd a Vártemplom tövében fényképezôdnek, tudnál dobni egy drótot a marosvásárhelyi fotóklubosoknak?, ha kiállnak hétvégenként és szorgosan fotózzák ezeket a véget nem érô élethelyzeteket, és azokból összeáll egy pompás sorozat, vásárhelyi lakodalmas, ha nem tudod járni, hallgass, ha nem vagy képes megcsinálni, hazajön Puskás Gyuri Aachból, és mire megbeszélnétek egymás közt a napokat és szerepeket, ô már ki is állította, nyári színes táj, sok virággal, teli szerelemmel, mit tehet az ember.

Kissé cikis, nem? Az ország jajgat az árvíztôl, mi meg bulizunk, de ezen nem lehet változtatni, az esküvôt és lakodalmat jó elôre ki kell tûzni, meg kell tervezni, csak aki benne van, tudja, mennyi bajjal, nyûggel, intézéssel, nyüsletéssel jár az efféle, hallod ezt a rappet?, ez a marosvásárhelyi népi rapp, nagy örömömbe fájdalom is vegyül, mert a kis menyasszony most más helyre kerül, eltelt gyermekkorom, felnôtt már a kislány, a sors könyve írja: rám házas élet vár, új életet kezdek, lesz egy új családom, drága szüleim, most tôletek búcsúzom, és arra kérem a mindenható Istent, kegyes jóságával árasszon el mindent, most mit érted félre?, nem az árvízi jóistent kéri, hanem a házasságok mindenhatóját, menyasszo-nyok és vôlegények, örömapák és örömanyák és násznagyok és násznagynék, szószólók és kisnyoszolyók teremtôjét, mert most változik meg életemnek útja, halálig örömre vagy halálig búra, ismered te a Toldit?, minden valamirevaló magyar Arany Jánoson nô fel, Petôfivel folytatja, és a falvédônél megáll, hisz a házasélet olyan, mint a bingó, lehet rosszacska is, de lehet sírig jó, ez nem a Big Brother, nem a Való világ, hol csak pár hónapig osztod meg a szobát, s még mi mindent, aj, Sugár bébi lav, ez örök kapcsolat, melyet Isten akart, s melyet, ha vele élsz, síron túlig kitart, mit bámulsz, marhája, mintha szót sem értenél, a helyzet az, hogy az este mondta az egyik muksó a filmben, a fojtiban, hogy a srác eltévesztette a templomot, nem tudhatta: kettô is van csaknem egymás mellett, ugyanabban az utcában, bement az egyikbe, és az ifjú pár natürlich, háttal a tömegnek, ô megállt hátul, alig hallott valamit, nemhogy értett volna, végigasszisztálta az esketési szertartást, és az ma sem jajde rövid, és mikor a friss házasok indultak kifelé, döbbent rá, hogy ezek nem azok, ez egy másik ceremónia, másik násznép, és hát mit tehetett volna, adott pár garast a kijárati koldusok egyikének, aki elôzékenyen átkísérte a másik templomba, és ez a mázlis alak ott éppen belefutott a fiatalokba, elsônek gratulált nekik, és este már mutatták a helyi híradóban, ugyanis két perccel késôbb robbant egy bomba a tér sarkán, és ezt a srácot helikopter vitte a dutyiba, pedig csak templomot tévesztett, és nem volt biztos benne, hogy ugyanazt a Miatyánkot mondják, mint amelyiket neki tanított annak idején az édesanyja.

Ez itt nyilván nem templom, itt pihenek egy kicsit két mennyegzô között, néha beóvakodom a házasságkötô terembe is, sajnos, ismernek már, és rendszerint kiebrudalnak, de néha szerencsém van, akkor meg kapok kalácsot, tésztát, pálinkát is, az üdítôt utálom. Itt nekem hitelem van, ne nézz már olyan bambán, megiszom a pálinkámat, a sörömet, oszt' vissza, az örömbe, holtomiglant és holtáiglant hallgatni, néha ottfelejtem magam, és aztán elgondolom, mennyit töri fejét az ifjú férj, feleség, hozzátartozók, mindenki, hogy ki lehet ez a fehér kalapos nagybácsi a képen, hová tûnt, miért nem jött el az étterembe, micsoda szép titok, istenem, mit nem adnék, ha NEM tudnám a megfejtését...

Van olyan szombat, hogy huszonnégy pár köti egymáshoz az életét. Reggel kilenctôl délután ötig üzemel a házaspárcsináló gyár. Amit Isten összeköt, azt ember szét ne rombolja...

A törvényszékre nem járok, az undok hely. Nem érdekel, hányan tépik szét a szerelem láncát, én az életbôl ezt a kedves szeletet, ezt a ragyogó szegmentumot választottam ki magamnak, és mondhatom, kellemesen elszórakozom. Azt szeretem leginkább, mikor búcsúztatják a vôlegényt, a menyasszonyt. Fiatal koromban magam is foglalkoztam effélével, de egyszer éppen azt a lányt kellett elbúcsúztatnom, akit magam vezettem volna az oltár elé.

Ennyi romantikát nem bírtam ki. Ezt a lábamat vitte el a vonat, a balt. De én nem koldulok, testvér. Nekem szakmám van, én ma is többet keresek, mint egy mai ötvenéves.

Én tudom a jövôdet, pajtás. Mi az, nem bírod a kánikulát? Na nézze má', Böske, ez kidôlt. Pedig nem mondtam rosszat, annyit se, hogy holnap már nem lesz jövôje.

Nem volt nála, csak két százas.

(Folytatjuk)

Notesz

Eszem ágában sincs konkurálni Fodor Sándor tanár úrral, kedves barátommal, aki régóta szorgalmasan járja az utakat városunkban, s megírja jegyzeteiben hétrôl hétre hogy fáradhatatlan gyalogosként mit látott imitt-amott, mire érdemes odafigyelnie a jelenkori halandónak, a bámészkodó turistának, az újsütetû városlakónak, aki, ez utóbbi, mindeddig tán nevét sem hallotta Bernády Györgynek, Bodor Péternek, pláne Tolnai Lajosnak.

Legutóbb a hídvégi városrészben barangolt Fodor, s egyebek között azt is elmesélte, hogy Borsos Tamás 1599. március 24-én elôterjesztett javaslatára 1670-ben itt, a közelben építették fel az elsô Maros-hídat. Majd - mondja Fodor - 1707. április 5-én, Mezôbánd felôl jövet Rákóczi Ferenc ezen a hídon vonult be Marosvásárhelyre, fejedelmi beiktatásának színhelyére. Csupa hasznos-fontos tudnivaló; megannyi emlékeztetô adalék arra nézve, hogy milyen gazdag múltat tekinthetünk magunkénak ezeken a tájakon...

Nekem a Maros-híd - a hajdani - mindemellett felejthetetlen gyermekkori emlék. Egy szép szeptemberi napon, jaj de régen, rajta át szekereztünk be a "városba" mezôségi szülôfalumból, a közeli Kölpénybôl, hogy egyszeriben a nagymúltú Református Kollégium diákja legyen belôlem. Itt, a híd közelében mûködtek akkoriban a vámszedôk, akik megkérdezték volt édesapámtól, aki a gyeplôt fogta a kezében: van-e valami elvámolnivaló a szekér derekában? S én büszkén, hangosan közbeszóltam: van bizony, hogyne lenne! Mire aztán, nem ok nélkül, jól kikaptam apámtól. Mert illett letagadni a szénával takart búzászsákot, vagy a kosár tojást. A felekezeti tanítók fizetése a múlt század harmincas éveiben, bizony, ilyenfajta és hasonló kiegészítésre szorult...

Anélkül, hogy versenyezni próbálnék Fodor Sándorral, megvallom ezúttal is: ugyancsak járom a vásárhelyi utcákat. Méghozzá régóta és gyakran. Azt hiszem, több mint természetes, hogy leginkább a fôtéren - a Rózsák terén - sétálok, bámészkodom, de nem csak...

Akad itt megbámulnivaló bôséggel. Hogy hirtelenjében csak a bankpalotákat említsem. A minap nyitotta meg ajtaját a hatodik. Állingálok, s figyelem: milyen mértékû forgalom jeleit lehet felfedezni a szinte egymás mellett sorakozó bankok egyikénél-másikánál. És azt észlelem, hogy hosszú idôn át egyetlen lélek se teszi rá a kezét a díszes építmény ajtajának kilincsére. Mi folyik ott benn - tûnôdöm. S közben arra gondolok szomorúan, hogy itt egykoron, még nem is olyan régen, a felejthetetlen Maros vendéglô székelt, és ennek ajtaja milyen sûrûn nyílt és csukódott. Most csend és homály honol a hajdani vigasságok falai között. Bepillantok aztán a sarki új, elegáns vendéglô ablakain, ahol a szépen megterített asztalokat látom. De üresen tátong a vendégtelen terem. Mi célt szolgál? Mibôl él? Megannyi rejtély...

Bankok létesülnek egymás után Marosvásárhely fôterén - a megszokott élelmiszerüzletek, patinás vendéglôk, könyvesboltok helyén. Ez immáron minálunk is a globális bankokrácia világa. Holott ama december végi napon a valódi demokrácia, az emberhez méltó szabadság és otthoniasság reményében menetelünk itt...

De ne legyek igazságtalan: épül is, szépül is sok minden. Gépek és emberek dolgoznak: kockakövezik a járdát a Kultúrpalota, az új bank elôtt. Végig a fôtéren. Napok óta. És a jelek szerint még jó ideig. Lebarnult legények lapátolnak, rakosgatják a köveket, kellô szakértelemmel; ahol ketten-hárman munkálkodnak, ott mellettük négyen-öten felügyelnek. Magyarán szólva: semmittesznek. Ôk a nem dolgozó dolgozók. Megfigyelôk, ideológiai irányítói a kövezésnek? Ki tudhatja...

Mintha József Attila sokat idézett versének parafrazált változatát illusztrálná minálunk egyik-másik útjavító csoport: Dolgozni csak okosan, lassan, ahogy a macska megy a zabban, úgy érdemes.

Minek aztán meg is van az eredménye, fôként a városközponttól kissé távolabb esô részeken, ahol feltört és helyre nem állított járdák, gödrök, betömetlen árkok, a hanyagság egyéb emlékmûvei keserítik meg a gyalogjáró ember mindennapjait.

Mégis, mindezek ellenére: járjuk az utakat - rendületlenül. S nyitott szemmel. Gödröket, buktatókat, aggasztó jeleket és jelzéseket kerülgetve - a honi bankokrácia Maros menti színterein.

Nem fogjuk minden áron tartani magunkat az IMF által egyeztetett költségvetési deficitcélhoz, még ha fontosak is az ország számára a makrogazdasági mutatók - jelentette ki a hét végén Calin Tariceanu miniszterelnök.

Az árvizek veszélybe sodorták a költségvetési célokat. Az ország 6 százalékos gazdasági növekedést szeretne ebben az évben elérni. Becslések szerint 5,5 százalékra van lehetôség. Az árvízkárok nagysága már egymilliárd euró fölött van, fél millió hektár mezôgazdaságilag mûvelt terület ment tönkre. A költségvetési helyzet azonban a természeti katasztrófa elôtt is feszített volt - emeli ki az AFP francia hírügynökség jelentésében.

A kormányzat az idei költségvetés hiányát az IMF-fel történt tárgyalások eredményeként a GDP 0,74 százalékára szerette volna leszorítani. Most azonban más prioritásokat kell kijelölni, mint amiben az IMF-fel maradtunk - mondta Tariceanu. Az idôjárás miatt a búzatermés a tavalyitól várhatóan 20 százalékkal marad el. A mezôgazdaság fontos az ország gazdaságában, a GDP 12-14 százalékát adja. Az árvízkárok kihatással lesznek az idei gazdasági növekedésre, elmélyítik a kereskedelmi mérleg deficitjét is.

Egy múlt héten elfogadott sürgôsségi kormányrendelet felhatalmazza az állami ipari vagyonrészek és privatizáció hivatalát, hogy egy nemzetközi kereskedelmi ügyletekben tapasztalt civil ügyvédi irodát, vagy nemzetközi tapasztalatú tanácsadó céget alkalmazzon a craiovai Daewoo Automobile Romania Rt. helyzetének tisztázására.

A craiovai gépkocsigyártó a koreai anyacég nemzetközi téren tapasztalt pénzügyi helyzetének megromlása után került nagyon nehéz helyzetbe. Amikor a General Motors felvásárolta a Daewoo márkanevet, a craiovai gyárat nem vette át, így a gyártónak egyedül kell megtalálnia a további fejlôdés útját.

A befektetôk vonzását célzó politika részeként az állami ipari vagyonrészek és privatizáció hivatala a gazdasági és kereskedelmi minisztérium nevében tárgyalásokat folytat a Daewoo Automobile Romaniában birtokolt 51%-os vagyonrész átengedésérôl a Daewoo Motor Co. Ltd.-nek, valamint a koreai anyavállalat iránt fennálló tartozások rendezése érdekében. A maradék 49%-os tulajdonhányadot az Automobile Craiova birtokolja, amelyben az állam 72,4%-os vagyonrészt élvez.

(bálint)

A reméltnél lassabban terjed Európában a bio- üzemanyag termelése és felhasználása, bár uniós jogszabály sürgeti az áttérést. Az Egyesült Államokban már elôbbre tartanak, de a hagyományos dízelolaj részbeni helyettesítése ott is igényli a megszállott környezetbarátok lelkesítô reklámkampányát. Az EU tagországainak 2005 elejéig kellett volna jogrendjükbe iktatni a 2003/30/EC számú, a bio-üzemanyagok alkalmazására vonatkozó rendelkezést. Ám ez sehol sem történt meg, mert kiderült, hogy rendkívül szövevényes rendszerekben kellett volna rendet vágni. Maga a direktíva sem egyértelmû, hiszen az abban felsorolt tízféle bio- üzemanyag (a bio-etanoltól a fáradt étolajig) meghatározása túl általános. Nem tisztázott egyértelmûen, hogy lényegében a káros emissziók csökkentése, vagy a mezôgazdasá-gok segítése-e a fô cél. A tagorszá-gokban rendkívül eltérô az üzemanyagok adótartalma, áfája és a bio- üzemanyagok bevezetését támogató lehetôségeik sem azonosak. A csak importolajat, -benzint fogyasztó Görögországban a jelenlegi üzemanya-gok harmadannyiba kerülnek, mint az ilyeneket termelô és finomító Angliában, ahol viszont magas az adótartalom. Eltérô a megújuló energiák felhasználása is. Az EU átlagában 3,2 százalék, de Finnországban 19,1, a Benelux- államokban pedig csak 0,6 százalék fogy belôlük. Pedig az irányelv szerint ez is befolyásolja, hogy kinek milyen tempóban kellene áttérnie. Európa tehát egyelôre a szabályozással nyûglôdik. Csak Németország és Franciaország termelése igazán jelentôs (2006-ra 2 millió, illetve 0,7 millió tonnára fut fel), bár az olaszok, britek, osztrákok, lengyelek, svédek, csehek, szlovákok, dánok és spanyolok is gyártanak bio-üzemanyagot, s az elsô lépéseket már Magyarország is megtette ezen a téren.

Jóllehet a "shoppingolás" - a boltok látogatása, vásárolgatás puszta szórakozásból -, mint angol neve is mutatja, nyugati civilizációs termék, mégis sokkal elterjedtebb Kelet-Európában, mint akár az Egyesült Államokban vagy Ázsiában.

Romániában a látogatók 42 százaléka tér be a boltokba csupán szórakozásból. Az Egyesült Államokban mindössze 20 százalékos a nem szükségletre vásárlók aránya, idézte a Synovate piackutató cég felmérését a Ziarul Financiar címû gazdasági lap csütörtökön. Az amerikaiakhoz hasonlóan nem szeretnek igazán "shoppingolni" a kínaiak sem, ott az ilyen bolti látogatók aránya 16 százalékos. A bolgár kiskereskedelem ügyfeleinek 44 százaléka, a szerbnek a 39 százaléka "shoppingoló". A Ziarul Financiar szerint a különbség oka egyáltalán nem az, hogy a kelet- európaiaknak több elszórni való pénzük van, mint az amerikaiaknak, hanem éppen fordítva: Kelet- Európában a bírvágy azért fordul inkább a kisebb értékû cikkek felé, mert kevesebb embernek telik ingatlanra vagy kocsira - Kínában pedig a nagy többségnek még szinte semmire sem telik.

Románia fô kereskedelmi partnere Olaszország és Németország volt az elsô öt hónapban, ôket követte Franciaország, Törökország, Nagy-Britannia, Magyarország és Ausztria. Az elsô hét partnerrel bonyolódott a román külkereskedelem 68,9 százaléka, idézte a friss statisztikát a Rompres hírügynökség.

A teljes román import 16,3 százaléka Olaszországból származott. Ezt Németország követte 13,8 százalékkal, Oroszország 8,1 százalékkal, Franciaország 6,9 százalékkal, Törökország 4,8 százalékkal, Ausztria 3,8 százalékkal, Kína 3,6 százalékkal, Lengyelország 3,2 százalékkal, Magyarország 3,2 százalékkal és Nagy-Britannia 2,8 százalékkal.

A teljes román exportból 20,8 százalékkal részesedett Olaszország, 14,1 százalékkal Németország, 8,2 százalékkal Törökország, 7,4 százalékkal Franciaország, 5,6 százalékkal Nagy-Britannia, 4,0 százalékkal Magyarország, 3,8 százalékkal az Egyesült Államok, 3,1 százalékkal Ausztria, 2,8 százalékkal Hollandia, és egyaránt 2,2-2,2 százalékkal Spanyolország és Bulgária.

Az elsô öthavi román export 8,667 milliárd euró értékû volt, az import 11,89 milliárd eurót tett ki.

Gyenge elsô félévet zárt az európai autóértékesítés, de a hirtelen erôs júniusi értékesítés valamelyest javította az összképet.

Az EU 23 tagországában, valamint Norvégiában, Svájcban és Izlandon 1.545.879 millió új személyautó kapott rendszámot júniusban, 4,5 százalékkal több, mint tavaly júniusban, jelentették az európai autógyártók szövetségében (ACEA) szerdán. A legjobb a német, a francia és a spanyol piac volt, és javult Olaszország is, 18 százalékkal.

Júniusban ismét a BMW és a dél-koreai Kia volt messze a piacvezetô, és a Volkswagen is feljött: a legnagyobb európai autógyár, eladásai 8,1 százalékos szaporításával, 19 százalékosra növelte a piaci részesedését az egy évvel korábbi 18,4 százalékról.

A BMW 21,8 százalékkal növelte eladásait, piaci részesedése 5,2 százalékra emelkedett 4,4 százalékról. A Kia 51,6 százalékkal több kocsit adott el Európában, mint tavaly júniusban, a piaci részesedése 1,7 százalékra nôtt 1,2 százalékról.

A FIAT eladásai 4 százalékkal csökkentek, piaci része 6,3 százalékra fogyatkozott 6,8 százalékról.

Az EU régi 15 tagországában, valamint Norvégiában, Svájcban és Izlandon ugyancsak 4,5 százalékkal több új autót adtak el júniusban, mint egy évvel azelôtt. Az egész elsô félévben 7,81 millió új kocsit értékesítettek ezekben az országokban, 0,3 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi elsô félévben.

Az új EU-tagokkal együtt - Máltát és Ciprust leszámítva - 1,1 százalékkal csökkent az új autók eladása az elsô félévben.

. Gyorsuló inflációra számítanak az euróövezetben a közgazdászok.

A héten véglegesítik az eurózóna júniusi inflációs adatát, s megjelennek a júliusi németországi inflációra vonatkozó elôzetes becslések is. A közgazdászok szerint nem kétséges a fogyasztói árszínvonal eddiginél valamivel gyorsabb növekedése a magasba szaladt olajárak miatt.

Az EU statisztikai hivatala már kiadott egy elôzetes 2,1 százalékos becslést a júniusi euróövezeti inflációra, a májusi 1,9 százalék után. Elemzôk szerint jobb esetben is csak 2 százalékra korrigálja végleges számként júliusra éves inflációját az EU, és az Európai Központi Bank szakértôi úgy látják, hogy a 2 százalékos érték alá nem is kerül majd az idén az uniós infláció, jóllehet korábban nem erre számított az EKB.

Más kérdés, hogy az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt úgynevezett maginfláció csökkenést mutathat, így júniusra 1,5 százalékra mehet vissza a májusi 1,6 százalékról. A másfél százalék hónapokig tarthatja magát, mivel a kereslet egészében nyomott - vélekedik az egyik elemzô. Németország esetében a júliusi infláció az elemzôk szerint 1,9 százalékos lesz a júniusi 1,8 százalék után, amely akkor a várakozások alatti volt.

Noha korábban a nemzetközi valutaalappal folytatott tárgyalások során kötelezettséget vállalt arra, hogy befagyasztja a költségvetési alkalmazottak bérét az év végéig, Románia kormánya sürgôsségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezte a 63-as sürgôsségi rendelet azon cikkelyét, amely ezt a rendelkezést tartalmazta. A kabinet magyarázata szerint a költségvetési alkalmazottak fizetésének emelését a bevételezett összegek megnövekedése tette lehetôvé. Az év elsô felében a bevételek 6.212,7 milliárd lejjel haladták meg a költségvetési tervben elôirányzott összeget. A 63-as sürgôsségi kormányrendelet egyéb elôírásai, mely szerint felfüggesztik a szabad állások elfoglalását célzó versenyvizsgák megszervezését, valamint prémiumok kifizetését, érvényben maradnak.

(bálint)

A Félsziget sokunknak a jó bulikat, színvonalas együttesek koncertjeit jelenti. Öt napot, amikor kedvünkre süttethetjük (ha a fentiek is úgy kívánják!) hasunkat a Víkendtelepen, nevethetünk a már befutott humortársulatok poénjain, vagy soha nem látott, értékes filmeket tekinthetünk meg. A Félsziget szervezôi azonban az értelmes kikapcsolódásra is gondoltak. Suba Csongor Istvánt, a Civil Falu programfelelôsét kérdeztük:

- Mit takar a Civil Falu kifejezés?

- A Civil Falu olyan hely, ahol azon szervezetek kapnak helyet, melyek tevékenysége a fiatalok részvételére, nevelésére, problémáik megelôzésére, illetve megoldására épül. A magyarországi Sziget fesztiválon több éve sikeresen mûködik a Civil Sziget rendezvénye. Ehhez hasonlóan fontosnak tartottuk, hogy nálunk is helyet biztosítsunk a nonprofit szervezeteknek.

- Milyen múltra tekint vissza? Mik az újdonságok?

- Most kerül másodszor megszervezésre. Az idei Félszigeten a tavalyi 19-hez képest közel 30 szervezet mutatkozik be a fesztivál résztvevôinek programjai által, s ennek a látogatók aktív résztvevôi lehetnek. Újdonságnak számít, hogy idén már határon túli szervezetek is jelen lesznek a Civil Faluban.

- Milyen érdekességekkel várjátok a koncertek, elôadások, filmek és színdarabok mellett a Civil Faluban az érdeklôdôket?

- A Civil Falu programjából kiemelhetném a Global Village nevû programot, melyen külföldi cserediákok mutatják be saját országaikat, népviseletüket, néptáncukat, vallásukat, egyszóval mindent, ami meghatározza országuk kultúráját. A sátortábor területén mentálhigiénés (lelkisegély) szolgálat fog mûködni, ahol AIDS-, drog- és alkoholprevenciós sátor is lesz. Külön színfoltot képeznek a mozgássérültek által szervezett tevékenységek, amelyek által az egészségeseknek is lehetôségük nyílik, hogy betekintést nyerhessenek a sérültek helyzetébe és akár tolókocsis ügyességi versenyen is részt vegyenek. Több természetvédelemmel foglalkozó szervezet jelentkezett, így külön Zöld pont is lesz a fesztivál helyszínén, a Maros-parton, ahol újdonságként szemétgyûjtési akciót (egy zsák szemétért különbözô ajándékok) és szemétkiállítást rendezünk.

- Az extrém sportok kedvelôire is gondoltatok...

- Az Erdélyi Kárpát Egyesület mászófalat mûködtet, míg az Outward Bound biztosítja a Jákob lajtorjáját, kötélhidat és a Flying foxot (repülô róka). Ez utóbbi helyen kajakozásra is lesz lehetôség. A Civil Faluban emellett szexuális nevelés és felvilágosítás, állásközvetítés, arc- és testfestészet, vitatréning, kézmûves tevékenységek, játszóház, asztrológiai tanácsadás is mûködni fog. A Civil Falu kínálatába még sok minden belefér, az érdeklôdôknek jó lesz elôre kiszemelni azokat a programokat, melyeket érdekesnek találnak.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség felvételi-tájékoztató irodát mûködtet tegnaptól - az elsô beiratkozási naptól az utolsóig - azok számára, akik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem falai között képzelik el az elkövetkezô 3-5-6 (vagy akár még több) évüket. A felvételizni kívánó diákok segítséget az OMDSZ Nicolae Grigorescu utcai - az Ifjúsági Ház közelében, az 1-es egyetemi bentlakás földszintjén - székházában vagy az egyetemen kaphatnak. Jelenleg csak a MOGYE-n létezik hasonló szolgáltatás, viszont jövôre szeretnék a kört bôvíteni - tudtuk meg Madarász Csillától, a program vezetôjétôl.

A beiratkozás útvesztôjében nyújtanak felvilágosítást, hasznos információkat: hogyan kell a jelentkezési lapot kitölteni, hol lehet bélyeget vásárolni, orvosi igazolást szerezni, milyen igazolványok szükségesek a felvételihez. A jobb eligazodás céljából még egy térkép is a felvételizôk rendelkezésére áll.

Két koncert között az egyetemre készül, tanít, a Titán együttes gitárosa elvégezte a marosvásárhelyi Népi Egyetem klasszikus gitár szakának harmadik évét. A zene a mindene... A bátosi Vizi Imre a Médiabefutó országos döntôjén Szóljon címû dalával aratott óriási sikert. A Román Televízió magyar adásának különdíját nyerte el, emellett meghívást kapott a Zenezóna címû mûsorba. A Marosvásárhelyi Rádió egy saját lemez hangfelvételének elkészítésére adott lehetôséget, ennek az elôkészületei még folyamatban vannak. A fiatal zenész már rég hozzászokott a színpadhoz, a fellépésekhez. Kulturális, zenés mûsorokban szerepelt, és ezt a pályát komolyabban is tovább szeretné vinni. Éppen ezért a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemre kíván felvételizni. A Titán együttessel nemrég tért haza egy egyhetes magyarországi turnéról, a napokban fellép Tusványoson is. Augusztusban újból készül az anyaországba, ahol Szent István-napkor hazafias verses-zenés összeállításával lép közönség elé.

A meleg idô indultával alig akad hétvége - vagy akár hétköznap -, amikor ne lenne megszervezve egy-egy falu- vagy városnapok, a fesztiválok, táborok tematikája is igen színes képet mutat. Válogatni tehát lehet, sok a színvonalas, immár befutott, hírn