|
LVII. évfolyam 166. (16042.) sz. |
2005. július 19., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát vezetôsége ismét az ipari mamut bezárásával fenyegetôzik. A részvényesek augusztus 8-án hivatottak dönteni a vállalat "nehéz helyzete" ügyében, különös tekintettel a szakszervezetek béremelési követeléseire.
A török többségi tulajdonos nem elsô alkalommal vetette fel a termelés leállításának lehetôségét, a kérdés áprilisban is felmerült, amikor a földgáz árát az európai energiaárak szintjéhez igazították, s megszûnt a kombinát kivételezett vásárlói státusa. Az Azomures már akkor is a bezárás lehetôségét említette, a hatóságokra hárítván a felelôsséget a tervezett tömeges elbocsátások miatt várható szociális feszültségekért. Az ügyet akkor a legmagasabb szinten tárgyalták, hatalmas problémát kreáltak belôle, hogy végül az egész szappanbuborékként pukkanjon szét, hisz a legfontosabb nyersanyagként felhasznált földgáz árát nem módosították a kombinát igényei szerint, a fenyegetést azonban mégsem váltotta be a török tulajdonos.
Az eset, akárcsak a farkast kiáltó juhászfiú esetében, megismétlôdik. Ezúttal a szakszervezetek 9,5 %-os bérkövetelése a nehezen lenyelhetô gombóc a patronátus számára. Ám ahelyett, hogy érvekkel próbálnának tárgyalásokat kezdeményezni a szakszervezetekkel, s mindkét fél számára elfogadható megoldást keresni, ismét a fenyegetôzés útját választották. Mondhatnánk azonban zsarolást is, hisz a szociális feszültségek rémét lobogtató tulajdonos a kompromisszumra való hajlandóságot teljesen elvetve, ismét az erô pozíciójából próbálja akaratát keresztülvinni.
A török patronátus észjárása könnyen átlátható: a "mienk a gyár, mienk a hatalom" szlogen némileg módosított értelmezése szerint, arra alapoznak, hogy Marosvásárhely sokat veszít (szociális gondok, adóból befolyó összegek kiesése) az üzem bezárása miatt, ezért szinte mindenki a kedvükben jár majd, csak hogy elkerülhetôk legyenek a negatív következmények.
Csakhogy ez egy igen veszélyes játék! Ha ugyanis a mérleg másik serpenyôjét tekintjük, az Azomures megszûnése egy egész sereg pozitív eredménnyel is járna. Elsôsorban a környék legnagyobb környezetszennyezô forrásától szabadulnának meg a lakosok, másrészt pedig egy folyamatos veszélyforrás fenyegetettsége is megszûnne (gondoljunk csak a légi balesetre, amikor hajszálon múlt, hogy nem következett be egy katasztrofális robbanás). Azt üzenhetjük tehát az Azomures vezetôségének, hogy ne fenyegetôzzenek és ne zsaroljanak. Ha az üzemet be kell zárni, hát tegyék, ahogy régi nagy marosvásárhelyi vállalatok (Imatex, Metalotehnica, Electromures stb.) személyzetének 1990 utáni drasztikus leépítését túlélte a város, ezt is átvészeli majd. A sokkal valószínûbb azonban az, hogy az Azomures vezetôsége nem fogja veszni hagyni a befektetését. Ha pedig valóban veszteséges a cég, akkor (tekintve a fenti hátrányokat is) meg minek megmenteni?
A Hivatalos Közlöny egyik múlt heti számában jelent meg az a kormányhatározat, amely Bihar megye köztulajdonába és a Bihar Megyei Tanács igazgatásába utalja át a Védelmi Minisztérium egyes nagyváradi ingatlanjait. A két, egymással szemben lévô telek egyenként 193.180, illetve 130.804 négyzetméter, a rajtuk lévô Hadapródiskola épületeinek területe pedig 29.376, 92, illetve 24.843, 16 négyzetméter. Az RMDSZ közbenjárására elért átadás története még a 90-es években kezdôdött.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség nyolc éven át pereskedett a Kôrösvidéki Múzeummal a Barokk-palotáért, pontosabban annak használati jogáért, hiszen a tulajdonjogot soha nem veszítette el. A Nagyváradon kezdôdött pert a katolikus egyház kérésére Buzauba utalták, ahol az 1963-ban kikényszerített, a román állam örökös használati jogát szentesítô "ajándékozási szerzôdést" semmisnek nyilvánították. Fellebbezés után 2002-ben a Ploiesti-i Ítélôtábla is hasonló döntést hozott: a Római Katolikus Püspökség javára döntött. Ez idô alatt (2003 decemberében) a visszaszolgáltatást szabályozó kormányrendelet is törvényerôre emelkedett, elnöki aláírással.
A pereskedés közepette, az RMDSZ közvetítésével a Bihar Megyei Prefektúra, a Római Katolikus Püspökség és a helyi önkormányzat 2003 nyarának elején megegyezett, hogy a múzeum átenged bizonyos épületrészeket az egyháznak. Így kezdetben a palota melléklépcsôházát, a kápolnát és az északi szárny néhány termét vehették birtokba, majd ugyanazon év októberében újabb három helyiséget adtak át az egyháznak. A részleges visszaszolgáltatás ellenében a püspökség vállalta, hogy amíg a múzeum új székhelyre költözik - de legtöbb öt évig - nem költözteti ki az intézményt a Püspöki Palotából, sôt, az ingatlant a Kôrösvidéki Múzeum térítésmentesen használhatja. Végül a Legfelsôbb Bíróság 2004 júliusában jogerôsen és visszavonhatatlanul az egyház javára döntött, így a múzeumnak új székház után kellett néznie. Ehhez a legmegfelelôbb megoldás a volt Hadapródiskola átadása. Ez az épület volt a kilencvenes években a Helyôrség Parancsnokságának székhelye.
Az ingatlan átvételének a kormányhatározat életbelépésétôl számított 60 napon belül kell megtörténnie, a két fél közötti protokollum alapján.
Az európai elfogatási parancs az európai uniós tagállamok közötti kiadatási eljárás gyorsabbá és egyszerûbbé tételét szolgálja. Az uniós jogintézményt létrehozó kerethatározat 2002-ben, a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények nyomán született.
Ha a kerethatározatban felsorolt 32 súlyos bûncselekmény-kategória valamelyike alapján adnak ki az egyik tagországban kiadatási kérelmet egy gyanúsított ellen, akkor a tartózkodási hely szerinti ország igazságügyi hatóságai már nem vizsgálják a bûntény büntethetôségét, és a kiadatáshoz nincs szükség igazságügy-miniszteri jóváhagyásra sem.
A 32 bûncselekményfajta a következô: bûnszövetkezetben való részvétel, terrorizmus, emberkereskedelem, gyermekekkel szembeni nemi visszaélések és gyermekpornográfia, illegális kábítószer-kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, korrupció, pénzmosás, pénzhamisítás, internetes bûnözés, környezetvédelmi bûncselekmények, illegális migrációhoz nyújtott segítség, gyilkosság, súlyos testi sértés, emberi szervek és testszövetek illegális kereskedelme, emberrablás, törvénytelen fogva tartás és túszejtés, rasszizmus és idegengyûlölet, szervezett formában elkövetett lopás és nagy súlyosságú rablás, kulturális javak illegális kereskedelme, csalás, zsarolás és védelmi pénz szedése, termékhamisítás, hivatalos dokumentumok hamisítása és kereskedelme, fizetôeszközök hamisítása, hormonok és növekedésfokozók illegális kereskedelme, nukleáris és radioaktív anyagok illegális kereskedelme, gépjármû- bûncselekmények, nemi erôszak, gyújtogatás, a Nemzetközi Büntetôbíróság illetékességi körébe esô bûncselekmények, hajó- és repülôgép-eltérítés, szabotázs.
A Németország, Brazília, India és Japán alkotta G4 külügyminiszterei nem tudtak megállapodni helyi idô szerint vasárnap az Afrikai Unió küldöttségével az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibôvítésérôl.
Joschka Fischer, Celso Amorim, Natvar Szingh és Macsimura Nobutaka az indiai diplomáciai képviseleten tartott munkaebéden vitatta meg az Afrikai Unió Olu Adeniji nigériai külügyminiszter vezette küldöttségével a két csoportnak a BT kibôvítésére vonatkozó elképzeléseit.
A G4 által benyújtott tervezet szerint a Biztonsági Tanács tagjainak száma a jelenlegi 15-rôl 25-re nône, az új tagok közül hat állandó, vétójoggal nem rendelkezô tag lenne, közöttük két afrikai állam, a többi négy pedig nem állandó tag.
Az afrikai országok szerdán nyújtották be tervezetüket, amely szerint a Biztonsági Tanács 26 tagúra bôvülne, hat új, vétójoggal rendelkezô taggal, közöttük két afrikai országgal, valamint öt nem állandó taggal, ez utóbbiak között szintén két afrikai állam lenne. Adeniji azonban a héten közölte, hogy az Afrikai Unió kész tárgyalni a vétójogról. A G4 és az Afrikai Unió megbeszélése a héten folytatódik.
A G4 tervét több ország - közöttük az Egyesült Államok, Pakisztán és Algéria - is határozottan ellenzi.
Jelenleg a Biztonsági Tanácsban csak az öt állandó tag - Kína, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország - rendelkezik vétójoggal. A G4 tervének elfogadásához az ENSZ-közgyûlésben a 191 szavazatból 128-ra van szükség, így 54 afrikai tagállam támogatása létfontosságú a tervezet jövôje szempontjából.
Ireny Comaroschit nevezte ki Románia új magyarországi nagykövetévé Traian Basescu államfô pénteken.
Az új budapesti román nagykövet korábban Románia varsói nagykövetségét vezette, azt megelôzôen pedig a román külügyminisztérium szóvivôje volt.
A pénteken aláírt elnöki rendeletek között van az is, melynek értelmében Románia új oroszországi képviselete élére Ioan Donca nagykövet kerül. Donca legutóbb a pekingi román nagykövetséget vezette, azelôtt pedig Budapesten képviselte Romániát.
Villámlátogatásra az Európai Unió brüsszeli székhelyére utazik hétfôn Calin Tariceanu román miniszterelnök, hogy kifejezze országa eltökéltségét az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok ütemének fenntartására. A kormányfô tíz nappal ezelôtt elôre hozott választások megrendezésének céljával bejelentette lemondási szándékát, s ezzel összefüggésben tartja most szükségesnek, hogy biztosítsa Brüsszelt: Bukarest tartja magát a határidôkhöz, függetlenül az ország belpolitikai viszonyaitól. Romániának elsôsorban az igazságszolgáltatás és a gazdasági verseny szabályozása terén van mit behoznia, ha tartani akarja magát a 2007. januári csatlakozási idôponthoz.
Legalább két élete van az ausztráliai Louise Barrynek, aki a londoni merényletsorozat négy robbantása közül kettôt is túlélt.
A The Sunday Times beszámolója szerint a 29 éves hölgy július 7-ének reggelén azon a metrószerelvényen utazott, amelynek egyik kocsiját az Edgware Road-i állomáson Mohammed Sidique Khan, a négy öngyilkos merénylô egyike felrobbantotta.
Ebben a detonációban hatan haltak meg, de Louise sértetlenül kimenekült, és felszállt a 30-as autóbuszra - ugyanarra, amelyre az alig 18 éves Hasib Hussain is felszállt.
Louise Barry az emeletes londoni busz alsó szintjének hátsó részén ült, éppen a felsô szint hátsó traktusában helyet foglaló, termetes hátizsákjával idegesen babráló Hussain alatt.
Louise elbeszélése szerint egyszer csak az egész felsô szint a nyakába zuhant, és csak a Brit Orvosi Kamara szemközti székházában dolgozók segítségével tudott kimászni a roncsok közül.
A Londonban dolgozó ausztrál lány ezt a detonációt már nem úszta meg olyan szerencsésen, mint az Edgware Road-it: repedt nyakcsigolyával, lábába fúródott repeszdarabokkal, égési sérülésekkel és kilenc öltést igénylô fejsebbel szállították a londoni University College egyetemi klinikájára.
Még így is sokkal jobban járt azonban, mint 13 utastársa, akiket megölt Hussain bombája.
A rendôrség számára egyelôre nem világos, hogy ez a detonáció miért a 30-as buszon, és miért nem szintén egy metrószerelvényen történt. A fô teória az, hogy Hussain a társai által elkövetett merényletek után pillanatok alatt leállított és lezárt londoni metróhálózaton már nem tudta végrehajtani a maga robbantását, ezért választotta a buszt.
A megyében árvíz által károsított területek, Radnót, Marosugra, Bonyha, Erdôszentgyörgy környékén vannak, ezek 100- 200-300 hektáros nagyságrendûek; ágazati nyilvántartások szerint a tegnapig 1.269 ha különbözô kultúrákkal bevetett termôterületen 19 milliárd lejnyi a kár; az egyetlen biztosított kultúra a cukorrépa, a mintegy 3000 hektáros vetésterületet a marosludasi cukorgyár biztosította, a többi kultúrák esetében elenyészô felületû területre kötöttek biztosítást.
Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója tájékoztatott az esôzések-áradások nyomán kialakult helyzetrôl.
- Az 1970., 1975. évekbeli árvizek sem állították a gazdákat olyan nehéz feladatok elé, mint az idei esôzések. A nagy mennyiségû csapadék miatt alig-alig sikerült befejezni a tavaszi kampányt. Az évi átlagos 550 - 560 liter csapadékmennyiséggel szemben mostanig megyénk több övezetében, Szászrégen és környéke kivételével, már 600 liter feletti mennyiséget mértek, ami szintén káros a kultúrákra. Az elárasztott 1.269 ha területen a növények 60-70-80%-os arányban károsultak. Kukoricából 511 hektár, búzából 68 ha, cukorrépából 33 ha, burgonyából 27 ha, a folyók, patakok menti kaszálók, természetes gyepek, mintegy 580 hektáron vannak vízben. A talajok túltelítettek vízzel, a sík területeken nagyon sok a pangó-, állóvíz, ami az összes megmaradt növény fejlôdését akadályozza. Ráadásul az érés alatt lévô szalmásgabonák mellett a sok víz elôsegíti a gyomok elszaporodását, ami nagyon megnehezíti a betakarítást. Megyénkre jellemzôek a vízforrások kialakulása domboldalakon. Az azokból csörgedezô víz további veszteségeket okoz majd. A gyomok ellen a szalmásgabonáknál sajnos már nem lehet semmit tenni, a kapásnövényeknél van lehetôség gépi vagy kézi kapálásra, ha az idôjárás megengedi. A betegségek (fuzárium, szeptorózis, más gombabetegségek) is felütötték fejüket, amelyek a magvak töppedését, aszalódását okozzák, közvetlenül a termények minôségét rontják. A normális idôjárási viszonyok közepette a megyében július 10-e után kezdôdött a kenyérgabona aratása. Ezzel szemben az 50.000 hektáron a búza még érik, a nagyobb területeken nem kezdték el a begyûjtését. Az 5000 hektáros árpaterületnek csak egy részérôl került a termés raktárakba. A szalmásgabonáknál az elsô becslések alapján megállapított 3.600 kilogrammos átlaghozam sajnos csökkent, jelenleg 3.200 kg körül mozog, de fennáll a veszély, hogy még fog csökkenni.
Ahol lehetôség van árkok, sáncok révén a pangó vizek levezetésével, gyors aratással, a magok megszárításával és szelektorozásával menthetô a gabona. A megye kenyérgabonája még mindig biztosított, hisz az átlagos szükséglet 90.000 tonna, s jelenleg kb. 150 - 160.000 tonna össztermésre számítunk. Ami meglepetést okozhat, az a minôség lesz.
A HIV-fertôzöttek száma az elmúlt években egyre nôtt, fôként a fiatalok körében - figyelmeztet a Mellettetek Alapítvány, amely a tegnap megkezdôdött háromnapos Nyári Iskola keretében szeretné tudatosítani- népszerûsíteni a figyelmet a megelôzés fontosságát. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2004 decemberében Romániában 15.471 HIV- fertôzött személyt tartottak nyilván, 1.118-cal többet, mint egy évvel korábban. Maros megyében jelenleg 198 HIV-vírussal fertôzött gyereket és 11 felnôttet regisztrálnak, de a fertôzöttek száma ennél sokkal nagyobb - nyilatkozta a Népújságnak Steliana Marjan, az alapítvány megyei központjának igazgatója. Tavaly november-decemberben 7 AIDS-ben szenvedô gyerek hunyt el a megyében.
Steliana Marjan kérdésünkre elmondta, ez a negyedik alkalom, amikor megszervezik a Nyári Iskolát, amelynek témája ezúttal Az ifjúság szerepe a HIV- fertôzés terjedésének megelôzésében. A rendezvénynek mintegy 75 résztvevôje van (köztük tíz önkéntes), a hazai meghívottak mellett Moldova Köztársaságból és Ukrajnából is érkeztek elôadók. A megbeszéléseken a HIV- fertôzés terjedésének megelôzésérôl, az önkéntesek szerepérôl, tevékenységérôl lesz szó, és ismertetik az önkéntességre vonatkozó törvénykezést.
Steliana Marjan hozzátette, a legtöbben akkor végeztetik el a HIV-tesztet, amikor már észlelik a kialakult betegséggel, az AIDS-szel járó tüneteket, pedig ilyen vizsgálatokra van lehetôség mind a közegészségügyi igazgatóságnál, mind a magánlaboratóriumokban, a személyi adatokat pedig bizalmasan kezelik.
A Continental Szállóban megtartott megnyitón Gary Gamer, az amerikai egyesült államokbeli Holt International képviselôje hangsúlyozta, 50 évvel ezelôtt a háborúk miatt árván maradt gyerekeken kellett segíteni, ma pedig az AIDS szedi áldozatait, a betegség miatt Ugandában például 2 millió gyerek vesztette el szülôit. Az AIDS-ben szenvedôket nem megbélyegezni kell, segíteni kell rajtuk - jelentette ki. Lindi Endicott, a Planned Parenthood of Southwestern Oregon szervezet képviselôje szerint folyamatosan jelennek meg az új stratégiák az AIDS elleni küzdelemben, de lépten-nyomon tapasztalják a közömbösséget, amellyel a társadalom viszonyul az AIDS problémájához, és a betegség elleni harcban akadályt jelent a szegénység, a kábítószerek és a nem megfelelô egészségügyi és szociális ellátás.
A megnyitót követôen a Nemzeti Színház elôtti téren színes léggömböket engedtek fel a résztvevôk és egyperces csenddel adóztak az AIDS-ben elhunytak emlékére. A háromnapos rendezvény keretében ma délután a Színház téren szerveznek felvilágosító kampányt, holnap este pedig a Jo diszkóban.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem mûépítész tanszékének hallgatói a múlt század elején épült magyarzsákodi hagyományos épületeket veszik leltárba augusztus 10- 20-a között. Hasonló munkát végeztek tavaly augusztusban Székelyvéckén. A felmért lakások makettjeit, rajzait az idei mûvelôdési napokon, augusztus 13- 14-én állítják ki a helyi mûvelôdési otthonban.
Székelyvécke ünnepre készül. Az idô nem szorít ugyan, de július hátralevô része a faluszépítés, -gondozás jegyében telik el. Augusztus 13-án, szombaton, a tragikus sorsú Visky Árpád színmûvész, Székelyvécke szülöttje nevét veszi fel a mûvelôdés hajléka. 11 órakor leplezik le és szentelik fel a mûvészt ábrázoló emlékplakettet. Fél egykor nyílik a szintén véckei Fekete Pál kisplasztikai kiállítása. Közremûködik a marosvásárhelyi Cantuale dalcsoport. 16 órától látható a budapesti diákok tárlata: Székelyvécke népi építészete a XX. század elején - makettek, rajzok, dokumentumok.
Vasárnap a déli szentmisét követôen találkoznak a testvértelepülések - Zamárdi (Magyarország), Teloche (Franciaország) - és Vécke küldöttei. Díszoklevéllel jutalmazzák azokat, akik kitûntek a mûvelôdési kapcsolatok ápolásában. A futballpályán sportdélutánt szerveznek, este 20 órától pedig az iskola diákjai mutatják be az alkalomra összeállított mûsorukat. A rendezvény támogatói: A Pro Vécke Társaság, Maros megye tanácsa, a Székelyvéckei Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ elnöki irodája és az Archívum Alapítvány.
A hétvégi éjszakán zápor vert végig a városon. Reggelre a homokozógödör zavaros vizû úszómedencévé változott, a hinták alatti kopár területet sár és pocsolya borította. A gyerekeket azonban lehetetlen bent tartani. Mit számít sár, pocsolya, ha egyszer kijutnak, felhôtlen a boldogságuk. Azaz, mégsem.
A park szélén, betonplaccon eurokukák. Szám szerint öt. A kukák teteje fogantyúval mozdítható, a szemét kiürítése után visszahúzható, a közelben lakókat, járókelôket kímélve a kellemetlen szagtól. Guberálók jelennek meg. Targoncájukat az úton "parkolják" le, kukafedô el, a válluk is eltûnik a szemétben. Gondosan bekötött szájú mûanyag zsákok kerülnek felszínre, a guberáló kint maradt társa széttépi, s szórja tartalmukat a földre. Percek múlva szeméthegy borítja a placcot, a kifolyó szemétlé az esôvízzel keveredve csordogál a járdán és útszélen, a csatorna felé. Bûzôs fertô. A kukázók néhány penészes kenyérhéjjal, krumplival távoznak. Eszükbe sem jut összegyûjteni s a kukákba visszadobni a hulladékot.
Délutánra harminc fok felé közelít a hômérô higanyszála. A hôségben a bûz is erôsödik, gyerek, felnôtt a tér túlsó végébe húzódik. Verebek, galambok vígan lakmároznak a szétszórt, maradékból. Hirtelen sötét felhôk gyülekeznek az égen, sûrû zápor hull. Az alig pár órával korábban - eurokonténerekben, kukákban, víz- és bûzhatlan zsákokba gyûjtött szemetet tovább- tovább sodorja, a szél, benépesítve- szagosítva a játszóteret.
Euro... micsoda is lenne ez?
Huszonegyre nôtt a múlt heti romániai árvizek áldozatainak száma - jelentették be az országos katasztrófa-elhárítási bizottság hétfôi ülése után, külön kiemelve, hogy a magyar orvosi-egészségügyi mentôcsapat megkezdte munkáját a legtöbb áldozatot adó dél-moldvai településen.
A Traian Basescu államfô és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezette ülésen a bizottság fô feladatként jelölte ki az elöntött dél-moldvai települések egészségügyi fertôtlenítését, az árvíz sújtotta lakosság orvosi ellátását, segélyezését, az infrastruktúra helyreállítását, a természeti csapás okozta károk felmérését, a nemzetközi segítség fogadásának megszervezését.
Vasile Blaga belügyminiszter a nemzetközi segítségrôl és a segélyekrôl szólva elsô helyen említette, hogy a magyar egészségügyi-mûszaki mentôcsapat orvosai és más tagjai hétfôn megkezdték munkájukat a legsúlyosabban érintett Vrancea megyei Vadul Rosca nevû településen. Ezt a falut egy közeli vízgyûjtô gátjának átszakadása után olyan gyorsasággal öntötte el az árhullám, hogy 14 idôs ember életét vesztette. A belügyminiszter hétfôi bejelentésébôl kiderült, hogy a magyar mentôcsapat víztisztító berendezését mégsem Bákó városába, hanem a Bákó megyéhez tartozó Târgu Ocna nevû kisvárosba szállítják a Temes megyei Ótelekrôl, ahol eddig üzemelt. A közlés szerint a magyar mentôcsapatnak a víztisztító-fertôtlenítô berendezést kísérô és szállító, illetôleg kezelô tagjai hétfôn este érkeztek a célállomásra, s állítólag mára virradóan már üzembe is helyezik a tíztonnás kamionnal utazó mûszaki berendezést. A Magyar Vöröskereszt öttagú egészségügyi csapatot küld az árvíz sújtotta Bákóba - közölte a szervezet az MTI-vel hétfôn.
Az ENSZ Fejlesztési Programja 14 motoros gumicsónakot adományozott Romániának, amelyeket a legrövidebb idôn belül elküldenek az árvízkárosult megyéknek, és intézkedik annak érdekében, hogy a szervezet jelentôs összeggel támogassa a katasztrófa-elhárítási erôfeszítéseket. Mizsei Kálmán, az ENSZ Fejlesztési Programjának Európáért és FÁK-államokért felelôs igazgatója a kormány székházában hétfôn tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a 130.000 dolláros támogatás mellett sikerült megszereznie az ENSZ "elvi beleegyezését", hogy Románia további 100.000 dollárt kapjon, amelyet felszerelésekre költhet. Mizsei elmondta, "az ENSZ szerény anyagi segítségével" a román kormányt támogatja, hogy közbelépjen a nehéz helyzetben levôk érdekében.
Csütörtöki ülésén fogadott el a kormány határozatot az állami lakásügynökség (ANL) által épített lakásokra vonatkozó program és a kritériumrendszer módosítására. Borbély László lakás- és építkezésügyi miniszter a Népújságnak elmondta, az Európai Unió versenytanácsának javaslatára visszavonták a lakásvásárlásra szánt 20%-os lakrészenkénti jelzáloghitelt, mert ez ellentmond a szabadpiac törvényeinek. Így is azok, akik az ügynökségen keresztül jutnak lakrészhez, azaz a 35 év alatti fiatalok olcsóbban tehetik meg, mintha az ingatlanpiacon vásárolnának lakást. A kormány által elfogadott új program szerint az ANL évente 250 - 300 lakást ad át majd az igénylôknek. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja 140 millió euró hitelt nyújtott lakásépítésre, ez három évig biztosítja az alapokat, így ez idô alatt remélhetôleg 5500 - 6000 ANL-s lakást építhetnek az országban.
A fiatalok mellett egy új kategóriát is megcélzott a kormány. Olyan szociális lakások megépítését is tervezik, amelyekbe fiatal értelmiségiek, illetve azok költözhetnek, akik az ingatlanok visszaszolgáltatása után maradtak lakás nélkül. Erre az elôzô kormány nem szánt alapokat, így kevés a szociális lakás, az ET Fejlesztési Bankja által nyújtott hitelbôl remélik, hogy olyan lakásokat is építhetnek, amelyeket az említett kategória igényelhet.
Borbély László azt is elmondta, megváltoztak az ANL-lakásokra vonatkozó odaítélési kritériumok is. Az új kritériumrendszer sokkal világosabb. A többgyerekes családok magasabb, kettôtôl ötig terjedô pontszámban, míg a felsôfokú végzettségû fiatalok 15 pontban részesülnek. Ugyanilyen besorolást érnek el azok a fiatalok, akik elhelyezési központokból a 18. életévük betöltése után kikerültek. Az új feltételrendszer kiiktatja az igénylô munkahelyére vonatkozó eddigi követelményt. Az igénylôk rangsorolásánál figyelembe veszik ezek lakhatósági körülményeit, családi állapotát és a kérés régiségét.
Ami még fontosabb, olyan pontrendszert dolgozott ki a minisztérium, amelyen a helyi tanácsok nem változtathatnak, így a megadott szabálynak megfelelôen gyakorlatilag a lakásügynökség dönti el, ki mennyire jogosult állami lakásra.
Befejezôdtek a fehéregyházi Petôfi Sándor emlékmû felújítási munkálatai. A Brassó felé vezetô út mellett elhelyezkedô fehéregyházi emlékhelyet Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petôfi Társaság támogatásával építették újjá.
Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, a munkálatok koordinátora közölte, az egy hónapig tartó munkálatok során nemcsak az emlékmûvet, hanem az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították, azzal a céllal, hogy a magyar nemzet költôjének állított, és hosszú évtizedekig elhanyagolt emlékmû újból méltó emlékhelye legyen az erdélyi magyarságnak és az egész magyar nemzetnek.
A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászmûvész Petôfit ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászmûvész bronzfelirataival gazdagodott.
A felújított emlékmûvet a költô halálának évfordulóján, július 31- én, délelôtt 10 órakor tartandó ünnepi rendezvényen avatják fel, amelyre a szervezôk mindenkit szeretettel várnak.
A múlt héten ítélt a Strasbourgi Emberjogi Bíróság a hadrévi áldozatok, kárvallottak ügyében, jóváhagyva 500.000 euró összértékû erkölcsi kártérítést. Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje tájékoztatott a fejleményekrôl.
- Fontos, hogy van ítélet, hiszen a Strasbourgi Emberjogi Bíróság a joggyakorlat elve alapján mûködik - mondja Haller István. - Ez az elsô eset, amikor Romániát diszkriminációs ügyben elmarasztalta a nemzetközi jogi intézmény, tehát példaértékû a döntés, precedenst teremt. Ennek alapján reménykedhetnek igazságszolgáltatásban a kászonújfalusi, kászonfelvízi pogromok áldozatai. A strasbourgi bíróságon már megvan az elfogadhatósági döntés, így a hadrévi elôzmény után hasonló ítélet várható a másik három esetben is.
A Strasbourgban megítélt összkár- térítés: 500.000 euró 22 családnak, ebbôl a minimális összeg 11.000, a maximális 95000 eurót foglal magában. Azért kérnek többet, mert minden vagyonuk odaveszett ’93 szeptemberében. Mivel akkor még Romániában nem volt érvényben az Európai Emberjogi Egyezmény, ezt csak 2004 májusában ratifikálták, Strasbourgban nem tárgyalhatták az élethez és tulajdonhoz való jog megsértését. Ez a pénz tehát csak erkölcsi kártérítés, mert embertelen bánásmódban volt részük 1994 májustól, mert az ügyészség nem vizsgálta ki az esetet, mert ház híján sérült a családi élethez való jog. Ezért van az, hogy sokan úgy érzik, a kártérítés nem fedi a a tulajdon értékét, amit felégettek, és nem teljes kompenzáció az embertelenségért, szenvedésért sem, amelyen keresztülmentek.
A Pro Európai Liga dokumentációjából kiderül, hogy nemkormányzati szervezet sürgette a hatóságokat, hogy a házakat felépítsék. Amikor a román kormány - vélhetôleg az Amerikai Kongresszus nyilvánossága és Románia friss EU-tanács tagsága nyomán - kiutalt pénzt 8 ház újjáépítésére, a PEL kérte a pénzügyi hatóságot, hogy ellenôrizze az összeg felhasználásának módját. Írásban ismételten folyamodnak a megyei tanácshoz, prefektúrához, eredmény nélkül. A késznek titulált, de lakhatatlan, mennyezet nélküli, s más elemi építési hibáktól sem mentes házakról készült képeket eljuttatták Strasbourgba.
A liga emberjogi irodájának vezetôje úgy véli, a romák ügyének képviseletében jelentôs szerepük volt az ügyészeknek az igazságügy-minisztériumba és más hatóságokhoz intézett leveleknek, melyben az eset körülményeinek kivizsgálását kérték. EBESZ, ENSZ és más nemzetközi fórumokon, emberjogi körökben teremtett nyilvánosság, a világ minden tájáról Hadrévre érkezô újságírók és az amerikai nagykövetség tagja mind-mind hozzájárultak a nemzetközi nyomáshoz.
Noha a hasonló pogromok az 1990-1993 közötti idôszakra voltak jellemzôek - több mint 30 ilyen szomorú eseményre került sor Románia területén -, és az azt követô idôszakban a rendôrség igyekezett a roma - nem roma közösségek közötti feszültséget másként levezetni. Az emberjogi iroda vezetôje kijelenti: még nem érezzük úgy, hogy már nem történhet hasonló eset, a nem romák még mindig úgy érzik, hogy büntetlenül bánthatják a romákat. Remélhetôleg a Strasbourgban hozott döntés a mentalitáson is változtat.
Az elmúlt hét végén magyarországi vendégei voltak a Nyárád menti Lôrincfalvának. Testvértelepülésük 35 tagú küldöttségében jelen volt Soltész András polgármester is. A két település között 2003-ban jött létre a kapcsolat, melynek helyi szinten gyümölcsözô eredményei vannak. A találkozót ez alkalommal is az Imreh József által vezetett Lôrincfalva Egyesület hozta tetô talá. A szombat esti ünnepségen jelen volt többek között Iszlai Tibor, Dózsagyörgy község polgármestere, Farkas György alpolgármester, Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ képviselôje, s a faluban nyári angol nyelvoktatást folytató amerikai tanár házaspár.
Valami megmozdította a falut
A magyarországi vendégek pénteken Marosvásárhely nevezetességeivel ismerkedtek, szombaton egy csoport a Parajd-Szováta útvonalat, a Medve-tó kellemesen meleg, sós vizében való megmártózást választotta. Mások a víkendtelepi strandolás mellett döntöttek, ahol szintén kikapcsolódásban, szórakozásban volt részük. Helybeliek és magyarországiak - igaz, kissé fáradtan - a Lôrinc tánccsoport szombat esti fellépését tartották az igazi nagy eseménynek, amely a népi muzsika és tánc lüktetésével a nemzeti együvé tartozás érzését erôsítette mindannyiukban.
- Valami meg kell mozgassa a falut, valami fel kell rázza az embereket, a sok munka mellett kell a kikapcsolódás, a tánc, a mulatság. Szívesen fogadjuk a magyarországiakat, akik családoknál laknak. Tánccsoportunk évente kétszer-háromszor lép fel, bált szervezünk, színt viszünk a hétköznapokba. Eddig ez nem volt Lôrincfalván és nagyon hiányzott, fôleg a fiatalságnak - vallotta Imreh Tímea, idén végzett bolyais lány, aki a Lôrinc tánccsoport tagja.
S ahogy elôadás közben végigfut a szem a közönségen, igazat kell adni neki, hiszen olyan gyerek is akadt, aki a szó szoros értelmében tátott szájjal nézte a színpadon forgó táncosokat. Tizenkét pár a széki, majd tizenhat a nyárádmenti táncrendet járta, a nézôk örömére. Oktatójuk, a tánckultúránk népszerûsítésében fáradhatatlan Veress Kálmán, velük együtt ropta. A csoportot többször visszatapsolták, hiszen a teremben lévôk gyermekeik, unokáik, ismerôseik által látták megeleveníteni azt, ami a szunnyadásból támadt fel.
Elôadás közben kapott szót Iszlai Tibor, Dózsagyörgy község polgármestere, aki örömmel nyugtázta az újlôrinciek látogatását. A meghívottként jelen lévô Brassai Zsombor a két település közötti testvérkapcsolat két évvel ezelôtti, termés napi születésnapjáról szólt, majd mint aki az RMDSZ-ben betöltött tisztsége révén támogatta is a tánccsoportot a fellépések megszervezésében, elmondta, hogy a mai "furcsa, modern idôkben" örvendetesnek tartja kultúrkincseink megôrzését, a népzene, a néptánc hagyományának ápolását. S mivel óhatatlanul szó esett a számunkra kedvezôtlen kimenetelû múlt év decemberi magyarországi népszavazásról, Brassai kifejtette, hogy magyar a magyarnak nem lehet ellensége, s kívánta: érezzék otthon magukat az elszakadt országrészben!
Lesz folytatás: Házhoz visszük Erdélyt
- mondta Imreh József, a Lôrincfalva Egyesületnek életet és tartalmat adó elnöke. Augusztusban Magyarországra szeretnének utazni egy újabb találkozóra, ahol fellépne a tánccsoport is. Ezzel mintegy viszonoznák a testvértelepülés anyagi támogatását is, amely újabb százezer forintot jelentett. Soltész András, Újlôrincfalva polgármestere lapunknak elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak a Házhoz visszük Erdélyt elnevezésû rendezvény megszervezésére, melynek célja az erdélyi kultúra minél szélesebb körû szórása. Erre a rendezvényre meghívják a Lôrinc nevet viselô kilenc magyarországi település képviselôit, a környezô falvak lakóit, akiknek eddig nem volt lehetôségük Erdélybe utazni, s erdélyiekkel ismerkedni.
Bár a lôrincfalviak találkozója eddig a baráti kapcsolatok építését, a kölcsönös, mindkét fél számára elônyös, családoknál történô nyaraltatást célozta meg, abban reménykednek, hogy eljön az idô, amikor gazdasági hozadéka is lesz a kapcsolatnak. Készült már szórólap a Nyárád mentérôl, s a kistérségi régiók ilyen tekintetben is egymásra találnak - mondta Soltész András polgármester.
A Lôrinc tánccsoport elôadását reggelig tartó, jó hangulatú bál követte.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán sikeresen lediplomázott a hazai segítô szakmák történetében az elsô, kimondottan hátrányos helyzetû, illetve veszélyeztetett gyermekek és fiatalok szociális gondozására kiképzett pedagógus- generáció. A harminc végzôs hallgató olyan pályára specializálódott, illetve olyan hivatásra szocializálódott, amely a hazai társadalom demokratizálódási folyamataival párhuzamosan, valamint nyilvánvaló európai trendeknek megfelelôen, az elkövetkezô idôkben egyre keresettebb lesz a munkaerôpiacon. Az úgynevezett humánsegítô, szociális szolgáltatásokat nyújtó szakmák közül - legalábbis tájainkon - a szociál-pedagógusi pálya minden bizonnyal a legújabb. Ennek a rendkívül fontos pedagógiai szakmai tevékenységnek az idôszerûsége mindenekelôtt abban áll, hogy alkalmas az (egyébként egészséges és normális) iskoláskorú gyermekek és fiatalok szociális problémáinak, s az azokhoz kapcsolódó tanulási, viselkedési, interakciós, kommunikációs és kapcsolati, illetôleg mindennemû alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségeinek céltudatos és szisztematikus, gyermekvédelmi és egészségnevelési kritériumokat, valamint jogi, pszichológiai és humánlogikai szempontokat követô kezelésére.
A most frissen végzett pedagógiai szakemberek elkövetkezô tevékenységének pszichológiai alapjait éppen abban lehet megragadni, hogy azok a gyermekek, akiket a család valamilyen okból kifolyólag elhanyagol, akik alapvetô szükségleteit nem akarja vagy nem tudja elfogadható minôségben kielégíteni, azok különös figyelmet, szakszerû pedagógiai gondoskodást és segítséget igényelnek. Ezek a gyermekek, noha nem fogyatékosok (tehát nem gyógypedagógusi ellátást igényelnek), az átlagnál rendszerint mégis érzékenyebbek, figyelmetlenebbek, nyugtalanabbak, labilisabbak, engedetlenebbek, gátoltabbak, izoláltabbak, agresszívebbek és örömnélkülibbek. Könnyen belátható, hogy ezeknek a gyermekeknek nagyobb esélyük van arra, hogy pszichikus vagy szomatikus, óvodai és iskolai beilleszkedést megnehezítô rendellenességekkel szembesüljenek. Aligha kétséges, hogy céltudatos szociális ápolás hiányában nem lesznek képesek megküzdeni nehézségeikkel, problémáikkal.
A nyolc félévre kiterjedô egyetemi szintû képzés következtében végzôseink tudatosították, hogy a szociális pedagógus alapvetô professzionális feladata (az általános szociális gondozótól eltérôen) elsôsorban arra vonatkozik, hogy jól megválasztott (a családi, óvodai vagy iskolai tevékenységeket kiegészítô) pedagógiai intézkedések révén elôzze meg, csökkentse vagy hárítsa el mindazokat a hátrányos helyzetbôl fakadó akadályozó tényezôket, amelyek a növendékek egészséges személyiségfejlôdését, normális szocializálódását, természetszerûleg az iskolai tanulási tevékenységek sikerességét, illetve az egész iskolai adaptációt veszélyeztetik. Látható, hogy itt voltaképpen egy igencsak sajátos, kivételesen komplex és körülményes, alapvetôen pszichológiai szemléletû, társadalmi szempontból nélkülözhetetlen nevelési (fejlesztési) munkáról van szó, amelynek lényeges vetületét a problematikus családi vagy iskolai helyzetek, a romboló hatású és nagyon sokféle sérelmet szülô tényezôk és életszituációk prevenciója vagy esetenként korrekciója alkotja. Mint tudott, a prevenció voltaképpen a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettségi tényezôk hatásától várható lelki vagy testi problémák kialakulása elôtt megvalósított szakszerû pedagógiai intervenció, amelynek segítségével bizonyos mértékben meg lehet akadályozni a gyermek személyiségfejlôdésének sérüléseit, torzulásait, következésszerûen elejét lehet venni a családi vagy az iskolai beilleszkedési nehézségek kialakulásának. A korrekció pedig olyan szociálpedagógiai beavatkozás, amely a személyiség mûködésében problémákat okozó (a hátrányos helyzet következtében már kialakult, esetenként rögzült) pszichikus képzôdményeket és sajátosságokat javítja, optimizálja, fejleszti, azok hiányát valamilyen módon pótolja, a megtárgyiasult károsodásokat bizonyos mértékben kompenzálja. Aligha kell bizonygatni, hogy mind a prevencióhoz, mind pedig a korrekcióhoz szorosan hozzátartozik a hátrányos helyzet enyhítése és a gyermek fejlôdési környezetének, illetve a családon belüli (esetenként iskolai) szociális körülményeinek kívánatos (azonban meglehetôsen problematikus) rendezése is. Egyáltalán nem nehéz észrevenni, hogy ezek a célirányos fejlesztô vagy terápiás eljárások roppant nehéz pedagógiai feladatokat jelentenek, de amelyek teljesítésének hiányában a gyermek személyiségproblémái teljes mértékben nem oldódhatnak meg. Kétségtelen, hogy ez a tény alapozza meg a szociális orientációjú pedagógus munkájának nagy horderejû társadalmi jelentôségét. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tennünk, hogy a szociálpedagógiai ellátást igénylô gyermekek száma akár egy korosztály, akár pedig a teljes gyermekpopuláció síkján az utóbbi idôkben növekvô tendenciát mutatott.
Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elsô pedagógus promóciója tehát arra készült fel, hogy tudjon szakszerû segítséget nyújtani az arra rászorult gyermekeknek, hogy változatos pedagógiai módszerekkel és technikákkal, valamint terápiás és formatív hatású beavatkozásokkal legyen képes fejleszteni személyiségük lényeges erôforrásait, ellenálló-képességét, vitalitását, küzdôképességét, sikertelenség-feldolgozó és konfliktusmegoldó lehetôségeit, stresszfeldolgozó, feszültség- és szorongásoldó mechanizmusait. Az ilyen jellegû szociális segítségnyújtást személyes tanácsadás, egyéni vagy kis csoportos fejlesztô és kompenzáló szociotréningek, csoportépítô és közösségfejlesztô programok, kommunikációs játékok, önismeret-fejlesztô tréningek, együttes élményeket kiváltó foglalkozások, tanulás-módszertani ismertetôk formájában fogják majd megvalósítani.
Végezetül még arra szeretnénk utalni, hogy a pedagógia szak oktatói a képzés teljes vonulatában arra törekedtek, hogy e humánsegítô pályát elsôként felkaroló végzôs hallgatókban kialakítsák nemcsak a szükséges szakmai tudást, hanem azt a kivételes felelôsség- és kötelességtudatot, azt a gyermekközpontú pedagógiai gondolkodásmódot, valamint azt a szociális érettséget és empatizáló- képességet is, amelyek hiányában a szociális munka terén szinte elképzelhetetlen a sikeres pályagyakorlás. Meg vagyunk tehát gyôzôdve arról, hogy pályakezdô növendékeink - mint egy új tudományegyetem elsô végzôsei - rendelkeznek azzal a széles léptékû és funkcionális szakmûveltséggel, amelynek alapján sikeresen hely tudnak majd állni a legváltozatosabb szociális munkahelyzetekben. Jó okunk van azt feltételezni, hogy egész tevékenységüket annak a nevelésfilozófiai alapeszmének a függvényében fogják kifejteni, mely szerint a világra született gyermek az élet legcsodálatosabb kincse, az emberi közösségek legtüneményesebb értéke. Princípiumként fogják szem elôtt tartani, hogy a gyermeki érdek mindenek fölött álló érdek.
Nem semmi: ötezredik adásához ért a Napkelte. (Sajátos tévégrafikával, mert minek nevezzem, ugyan NAP-KELTÉnek írják, errôl nem nyitnék vitát, még Pelikán elvtárs kedvéért sem, aminthogy azon sem kuncogok, miként lehet napkeltébôl délutánra napnyugta úgy, hogy ugyanaz van, csak mixelve.) Nem semmi ötezer reggel - és persze ugyanannyi vagy valamivel kevesebb, attól függ, mikortól kezdték ismételni, délután. Azért nem tudom, mert mi, marosszékiek, kissé késôbb jutottunk a látványhoz, azelôtt csak Duna tévénk volt, azelôtt meg a hétfôi bukaresti magyar adás, és az sem volt semmi.
Elképesztô, milyen gyorsan alkalmazkodik a (lemaradt) ember a (felgyorsult) világhoz: szomszédasszonyom joggal háborodik fel, ha megtelvén nem viszik el idejében a mûanyag flakonokat a nagy zsákból - szelektíven gyûjtjük mi is a hulladékot -, de csaknem fél éven át "javították" a szemétleöntô pléh "páncélzatát", és a kibírhatatlan bûzt mégis kibírtuk. A lift hetekig leledzett "javítás alatt", egy mukk sem volt. Most? Elköltözött a bulizó csávó, akit Olaszba elhúzó anyja magára hagyott a kétszobásban (minden héten zrí, millió decibel, nyolc csóró a négyszemélyes liftben, dugulás, rendôr, kisbunyó), olyan a csend a lépcsôházban, fáj. Na, oda harangozok, hogy a közösségi érzés kezd itthoni tájainkon is alakulgatni. Ugyanis az, amit a tôlünk nyugatra esô (fôleg magyar) tévék mûsorán lát(t)unk, hasznunkra való. Nemcsak árt a tévé, használ is, mint minden, amit az ember kitalál.
Ha jól értettem Lakat T. Károlyt (ki emlékszik még, mit jelent nevében a T? Hát azt, hogy Tanuló...), az ötezer mûsornak 54.327 vendége volt, és általuk megjelent a magyar társadalom, úgy, amint volt. Látleletekként is felfoghatjuk a Napkeltéket, amelyek alapján korunkat utókorunk tudós professzorai diagnosztizálják majd.
Számomra a dokumentáris értéken túl a korábban tôlem/tôlünk elzárt Magyarország megismerését is segítette a mûsor. Ma is elôfordul: nézünk filmeket, sorozatokat, ismeretlen arcú színészekkel (csak nekünk ismeretlenek ôk, odahaza: bizonnyal népszerû sztárok), aztán reggel csak megjelenik egyikük-másikuk Verebes István vagy Aczél Endre, Bánó András vagy Betlen János, Orosz József vagy Pallagi Ferenc mikrofonja elôtt, és mi rácsodálkozunk: nini, de hiszen ez a fôorvos úr az estéli folytatásosból! Gyárfás Tamás pedig meg tudja izzasztani a sportszakértôket, -szervezôket; otthon van bizniszben, sportban egyaránt.
A szombati jubileumi adásban megjelent csaknem mindenki, aki számít, a miniszterelnöktôl Friderikuszig, nekem spéci a paródiák tetszettek leginkább. Ha egy mûsor parodizálható, és jól parodizálható, akkor érdemes nézni. Ahogy három színész (Gálvölgyi János, Kern András és Koltai Róbert) bebalekolta Torgyán doktort, hogy az a végén sem jött rá: át van verve, az szenzáció. (Mégis szinte "lebeszélte" a pástról a dörzsölt "partnereket"...)
Ha egy kor(szak)ról jó paródiák maradnak, már az is valami. Vagyis hát - nem semmi. A riportereket kicsit unjuk már, de az "újabbak" (Orosz, Betlen) sem havashenrikek, a témák nem mindig érdekesek, nincs minden napon országos botrány, óriási szenzáció, kis ország apró ügyei peregnek, át lehet kattintani, minden tévének van reggeli mûsora vagy az esti ismétlése, és az sem biztos, hogy aki még nem volt a Napkeltében, az jobban tenné, ha meg sem születik, hiszen nem az számít, ami számít, az számít, ami nem számít, ezt a kínaiaktól tudjuk, mégis jó, hogy minden hajnalon felkel a nap.
S ha délután megint felkel, lelke rajta.
Mikor elhangzik az utolsó puskalövés, vége a háborúnak és tovább nem szükséges a feldlazarett sem: a felcserek is csomagolnak, mûszert, gyógyszert, kötszert, szóval amit lehet, mindent akkurátusan ládákba raknak. Beköszöntött a béke ideje.
1989-ben, amikor véget ért a két gigantikus ellenfél, nevezetesen: a munka és a tôke között az immáron másfél évszázados háború, megkezdôdött a szociális állam struktúráinak a feldlazaretthez hasonló lebontása. Ezzel a találó metaforával kezdôdik egy nemrég megjelent, igen érdekes könyv1.
Sorra zártak és zárnak be a gyárak, s az elbocsátott munkásnak eszébe jut, hogy mennyivel jobb volt kizsákmányoltnak lenni, mint most munkanélkülinek. Mûködik a kapitalizmus, éspedig a történelemben elôször úgy, ahogyan azt Marx A tôkében leírta. S az a munkás, aki Marx idejében egyszerû lény volt, majd személy lett és a kivívott munkásjogok által emberré vált, most emberi méltóságát veszítve, kisemmizetten áll saját maga és mások elôtt - olvasni tovább. [Amikor az ötvenes években az egyetemen marxizmust tanultunk, számunkra, jómódú székely falukból származó ifjaknak nehéz volt elképzelni a kizsákmányolt proletárt, aki annak fejében uralkodásra érdemesült. E sorok írójának mondotta is egyik tanársegéd: maga egy típusos narodnyik!]
A szociális államforma német találmány - németül: Sozialstaat. Semmi esetre sem tévesztendô össze a kommunista diktatúrákkal, amelyek magukat szocialista államnak nevezték. Születése az érckonzervatív porosz Bismarck kancellársága idejére esik, aki megrémülve a kommunista ideológiától és a német szociáldemokrácia térhódításától, megalkotta a világ elsô társadalom-, munka- és betegbiztosítási rendszerét, ami tulajdonképpen annak a szociális államformának - vagyis a jóléti kapitalista társadalomnak - a modellje, amely a második világháború német romhalmazán, Adenauer kancellársága idején nyerte el valódi és mások által irigyelt formáját. Bismarckkal kapcsolatosan megjegyzendô, hogy szemére vetették, miszerint túl sokat adott a szociáldemokratáknak, amire azt válaszolta, "jobb annyit adni, amennyit adhatunk, mert ha ôk vesznek, nem érik be ennyivel." Bölcs szavak!
A volt "béketábor" országai valójában soha nem érthették meg, hogyan mûködött ez a modell, csupán a köznép jutott arra a következtetésre, hogy a munkást megfizetik. Ez pedig igaz is volt. Ugyan ma is megfizetik a munkást, akinek munkája van; és itt van az eb elhantolva2: egyre gyengébb fizetés mellett nyesik, nyirbálják a kiharcolt, és törvényben szentesített munkaügyi jogokat.
Ma már senki elôtt nem titok, miért nincs elegendô munkahely. Ennek két oka nevezhetô meg: 1. az ipari berendezések modernizálása révén nagyszámú munkahely szûnt meg. (Ehhez hasonló mindig is történt eddig a történelemben, s minden alkalommal társadalmi megrázkódtatással járt, gondoljunk csak a sziléziai takácsokra, akik egy csapásra elveszítették kevéske kenyerûket a szövôgépek jelentette ipari forradalom révén.); 2. Ehhez hozzájönnek a profit maximálása érdekében az ún. alacsony bérek országaiba át- ill. kitelepített gyárak révén folyamatosan elveszô hazai munkahelyek.
A profit maximálása manapság jelszóvá vált mind a nagy konszernek, mind a nagy pénzintézmények berkeiben, aminek mindent alárendelnek. Tévedés ne essék, arról nincs szó, hogy recesszió, netán veszteség fenyegetné a nagyhangúakat. A profit utáni csillapíthatatlan vágy munkálkodik tehát, aminek van azonban egy nem tanulság nélküli mitológiai párhuzama, amit azért érdemes emlékezetbe idézni, mivel csak ahhoz hasonlítható napjainkban a neoliberalizmus profitkultusza.
Phrygia királya, Midasz mindent arannyá szeretett volna változtatni, ami majdnem életébe került: azt kívánta Dionüszosztól, hogy bármit is megérintene kezével, az arannyá változzon. És be is következett máris: hazafelé menet az úton, amikor követ, kalászt, vagy ágakat érintett meg, minden arannyá is változott. Hasonlóan arannyá változott az asztalon a kenyér és tej, valamint a bor, továbbá a megivott víz a torkán, amitôl majdnem megfulladt. Midasz ekkor belátta, hogy étlen és szomjan kell haljon, ha ezen állapot tovább tartana, ezért kérte Dionüszoszt, szabadítaná ki ebbôl a veszedelmes állapotból. Isten megszabadította Midaszt egy forrás vizében való fürdô révén, amely azóta hordoz magával aranyat tartalmazó homokot is. Egy hasonlóan nagy tisztítófürdô fogja majd megszabadítani, ill. megváltani a neoliberalizmust is, amely manapság mindent privatizál a profit utáni hajsza bódulatában. A midaszi tanulságot még nem ismeri, amely így hangzik: a sikerbe bele lehet halni. Midasz és a neoliberalizmus közötti különbség azonban abban áll, hogy míg Midasz csak saját magát sodorta életveszélybe, amit idejében észre is vett, addig a neoliberalizmus elôször tönkre tesz mindent és mindenkit maga körül, a végén aztán saját magát.1
Jegyzetek: 1. Heribert Prantl: Kein schöner Land, Droemer, 2005;
Megyei szinten az érettségire jelentkezett 4371 diáknak a 88,87 százaléka érte el a hatos általánost, ami a sikeres vizsgát jelenti. A fennmaradó közel 12 százalék elsôsorban román nyelv és irodalomból nem szerezte meg az átmenô jegyet. Óvást 521-en nyújtottak be, az újabb elbírálás javított az eredményen, ami 89,41 százalékra emelkedett.
Mivel az érettségi vizsgával kapcsolatosan többféle vélemény is elhangzott, Haller Bélát, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárát kértük meg a számvetésre, aki az idén, mondhatni kívülállóként, (nem volt végzôs osztálya) tartotta a kapcsolatot az iskola és az érettségi bizottság között.
- Továbbra is kifogásolják az érettségi idôpontját...
- Évek óta nyilvánvaló, hogy a XII. osztályban rossz a tanév szerkezete. A tanítás a végzôsök számára is a többi osztállyal egyszerre ér véget. Mivel a kicsengetést mindössze egy hét választja el az érettségi vizsgától, a felkészülés jócskán belenyúlik a tanévbe, ami a hiányzások megszaporodásához vezet. A XII. osztályra nagyon rányomja bélyegét az érettségire való felkészülés. Ez azt jelenti, hogy a diákok elsôsorban arra figyelnek, ami számukra a vizsga szempontjából fontos, holott a XII. osztály a középiskolában töltött idô egynegyedét jelenti. Ez így nincs jól, mivel elmarad az utolsó év végsô következtetéseket levonó, amolyan összefoglaló jellege, ami a XII. osztály lényege kellene hogy legyen.
- Az érettségi "média" jelentôsége az utóbbi években talán túlságosan is felértékelôdött?
- Azon diákok számára, akik olyan egyetemre készülnek, ahol az érettségi általános alapján nyernek felvételt, valóban az általános óriási jelentôséggel bír, ezzel szemben azok, akiket például magyarországi felsôfokú intézményekbe vettek fel, sokkal kisebb energiákat mozgósítanak. A tanárok rendszerint úgy tekintik, hogy minden diák jövôje szempontjából fontos az érettségin elért jegy. Emiatt a szóbelin egyfajta "felosztályozási" tendencia érzékelhetô. Az elért magasabb jegy sok közepes és gyenge képességû diák számára váratlan elégtételek forrása.
- Érdekes módon ezek a diákok gyakran jobban teljesítenek a szóbelin, mint az éltanulók. Miért?
- A hat-hetes tanuló gyakran nyugodtan elmondja a tételét, ha szerencséje van, és tudja azt az anyagrészt, amire megkapja a tízest, míg azok, akik a maximumot szeretnék nyújtani, kapkodnak, idegesek lesznek, ami befolyásolja a tanárt a jegyadásban. A szóbeli ilyen téren néha furcsa fejtetôre állásokat eredményez. A jegy pedig mást tükröz, mint a valóság, természetesen mindkét irányban.
- Ezt valóban megerôsíti az a szerkesztôségünkben elhangzott panasz, miszerint a román szóbelin a két vizsgáztató külön véleményen volt a diák teljesítményét illetôen, majd a hetes és nyolcas között a következô megjegyzés kíséretében döntöttek: adjunk hetest, mert úgysem fizetnek meg a vizsgáztatásért. Extrém esetnek tûnik, de az idei érettségi során megesett. Ahogy állítólag az elsô nap után néhol figyelmeztették a tanárokat, hogy túl magas jegyeket adnak románból, mivel az iskolában viszont, ahol a katedrájuk van, szigorúbban osztályoztak. Ezt követôen a második nap alacsonyabbak voltak a jegyek.
- Az ilyen és hasonló kivételeket leszámítva általánosságban azok, akik nagy jegyeket adtak, tudták, hogy többé-kevésbé ez történik mindenütt - s ebben az engedékenységben lett egységes az érettségi. Ilyen összefüggésben azt a tanárt, aki a szóbelin ragaszkodik a szakmai igényességhez, miközben mások sokkal engedékenyebbek, valóságos csapásnak érzik a diákok.
- A szóbelivel szemben az írásbeli eredmények több elégedetlenségre adnak okot....
- Tulajdonképpen az írásbelit követôen áll helyre a rend, s a végeredmény megfelel annak a minôsítésnek, amelyet az iskola a folyamatos osztályozással kialakított. Ami nem azt jelenti, hogy minden egyes írásbeli dolgozat javítása nagy pontossággal és lelkiismeretességgel történne. Az óvásokat követôen szokott kiderülni, hogy néha az elsô javítás eredménye eléggé messze esik a dolgozat valós értékétôl. A javító tanárok védelmében el lehet mondani - fôleg a humán tantárgyak esetében -, hogy a javítókulcs nem annyira pontos, mint a reál tárgyaknál. Ha az idegen nyelvbôl írt fogalmazás esetében a 35 pontot érô tétel osztályozásakor 10 pontot kell adni a gördülékenységre, a belsô logikára, javító tanár legyen a talpán, aki ezt objektíven el tudja dönteni. Innen eredhetnek nagyobb különbségek a jegyek között.
- Tanárszemmel hogyan lehet minôsíteni az idei tételeket?
- A kollégák általános egybehangzó véleménye szerint kiegyensúlyozottak voltak, megoldhatók és alkalmasak arra, hogy mérjék a diákok tudását. Persze, ez esetben maga a koncepció vitatható, miszerint a több alpontot tartalmazó technikai jellegû követelmények mennyire mérik a valós érettséget. Farkas Ernô kollégánk jegyezte meg, hogy az érettség mérésére alkalmasabbnak tûnik a francia rendszer, ahol például az idei filozófiatétel az volt, hogy az érettségizôk számoljanak be arról, miképpen különböztetik meg a jót a rossztól a XXI. század elején.
- Sok bonyodalomra és bosszúságra adott okot a román írásbeli tétel. Mi volt ennek az oka?
- Kívülrôl szemlélve, a román tételben megjelölték annak a korszaknak a nevét, amelybôl az elemzendô regényt kellett kiválasztani.
- Hogy sokan tévedtek, talán azt tükrözi, hogy a mûfajközpontú irodalomtanítás nem nyújt elég támpontot az irodalmi mûveknek a különbözô korszakokban való elhelyezésére. Hadd tegyük hozzá, hogy a románon kívül a magyar tétel körül is akadt némi bonyodalom...
- Valóban volt, egészen addig, amíg megérkezett a javítókulcs az érettségi központokba. A második tételként szereplô romantikus drámai költeményt illetôen bizonytalanok voltak a diákok, hogy csak a Madách-mû vagy a Csongor és Tünde is ide sorolható. Akkor nyugodtak meg sokan az érettségizôk közül, amikor kiderült, hogy mindkét mû elfogadható.
- A tételek magyarra fordításával voltak-e gondok?
- Gördülékenyen zajlott, nem volt panasz, nem kaptunk negatív visszajelzéseket. Még az idegen nyelvû fordításra adott szöveg esetében is szerepelt a magyar változat a román eredeti mellett. Egészében véve komoly kifogások nem merültek fel, legfennebb annyi, hogy az érettségi eredmények országos összesítésben is nagyon viszonylagosak. A vizsgáztatásnak nem létezik egy egységesen alkalmazott módja, nincs egy egységes követelményrendszer, amely szerint a nyári és az ôszi szesszió zajlana. Volt olyan jó tanuló diákunk, aki az utolsó írásbelin már nem vett részt, mert magasabb érettségi általánost szeretett volna elérni, aminek alapján bejuthat a választott egyetemre. Így ôsszel jelentkezik a pótérettségire, amikor általában engedékenyebbek a tanárok. Az esetlegességeket figyelembe véve, a diákok egy részének hátrányos az érettségi általános alapján történô felvétel egy egyetemre, fôiskolára. Ezt tudják az igazán komoly egyetemek is, ahol igyekeznek minél kisebb százalékban figyelembe venni az érettségi eredményt.
- Van olyan középiskola, ahol azt tanácsolták a végzôs diákok egy részének, hogy ne vegyenek részt a vizsgán. Így megtörtént, hogy például 17 végzôsbôl mindössze öten álltak érettségire, akik közül háromnak sikerült a vizsgája.
- Erre nem tudok válaszolni, mert a Bolyai líceumban ez fel sem merült, teljesen természetes volt, hogy végzettjeink kivétel nélkül részt vettek az érettségi vizsgán.
Mintegy kilencszáz erdélyi, magyarországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar pedagógus számára teremt továbbképzési lehetôséget a Bolyai Nyári Akadémia.
Tegnap volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által évente megszervezett képzés hivatalos megnyitója. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke pénteken a sajtótájékoztatón elmondta, hogy idén kevesebb pénzbôl kell gazdálkodni, mint tavaly, hisz a 2004. évi 18 millió forintos magyar állami támogatás idén 14 millió forintra csökkent, s ez az összeg is késve érkezett meg, megnehezítve a szervezôk munkáját.
A Bolyai Nyári Akadémia költségeihez hozzájárult idén a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Fôosztálya is, 300 millió lejt különítve el erre a célra - mondta Lászlófy Pál.
Noha csak hétfôn tartották a továbbképzô-sorozat hivatalos megnyitóját, már hat tanfolyamon, két turnusban mintegy 200 hallgató vett részt a múlt héten a tanfolya-mokon. A harmadik turnus adja azonban a hallgatók zömét, hisz a 26 tanfolyamon, hat helyszínen több mint 600 hallgató vesz részt.
A hallgatók zöme Erdélybôl érkezett, de a szervezôk mintegy 130 résztvevôre számítottak Magyarországról, a Felvidékrôl, a Vajdaságból és Kárpátaljáról.
A 137 elôadó 60 százaléka magyarországi felsôoktatási intézmények, szakintézmények munkatársai. A helyi elôadók pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai.
Az akadémia résztvevôi számára változatos kulturális programot és tanulmányi kirándulást kínálnak a szervezôk.
Volt örömujjongás és elkeseredés, voltak elégedett diákok és voltak néhányan, akik nem tudtak beletörôdni abba, hogy kisérettségi általánosuk alapján nem jutottak be az áhított iskolába. Bár vasárnap reggelre ígérték, állítólag azért, hogy a többnapos izgalom végére pontot tegyenek, már szombaton kifüggesztették az eredményét annak, hogy az országos számítógépes elosztás alapján melyik középfokú iskolába nyertek felvételt a nyolcadik osztályt végzett diákok.
A többség oda került, amely iskolát elsônek vagy másodiknak megjelölte, de sajnos a többévi figyelmeztetés alapján sem okult mindenki. Így történhetett meg, hogy megyei szinten 13-an kimaradtak az elosztásból, s a marosvásárhelyi 13-as általános iskolából például két diák, 8.22-es, illetve 7.13-as általánossal maradt le a listáról, mivel nem jelölt meg elegendô választási lehetôséget.
Üres hely a líceumokban kevés maradt. Magyar tagozaton az Unireában a természettudományok szakon négy, a Református Kollégium kétnyelvû angol osztályában egy, a vegyipari iskolaközpont környezetvédelem szakán hét, az Avram Iancu, a Brâncusi, a faipari iskolaközpontok szaklíceumi osztályaiban maradt több üres hely. Úgy tûnik, hogy a pályaválasztási tanácsadás az idén sem mûködött, vagy nem hallgatták meg a tanácsadókat, ugyanis teljes ipari iskolai osztályok maradtak üresen vagy alig egy-két jelentkezôvel. Többek között a fodrászat, manikûr, pedikûr osztály is a Traian Vuia Iskolaközpontban. Ezenkívül szinte minden szakon maradt hely, lehet válogatni a mesterségek között, ami a jelek szerint nem vonzza a fiatalok többségét, annak ellenére, hogy ma már ezen a vonalon is eljuthatnak az érettségiig.
Bár a diákok egy része a számítógépen tájékozódott az eredményekrôl, akinek erre nem volt lehetôsége, a helyszínen böngészte a listákat. A rosszul látható, kisbetûs fénymásolatokat az iskolák bejárati ajtajára, ablakára függesztették ki, hiányosan. Néhol a sorszám, máshol a jegy nem volt látható, s akinek nem tökéletes a látása, nem sok esélye volt, hogy a kisbetûs írást kisilabizálja. Volt iskola, ahol nem függesztették ki az üresen maradt helyeket, és az utasításokat sem arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban mi a teendô.
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a természettudományok osztályba volt a legnehezebb bejutni, itt 9,10 volt az utolsó média.
Az Unirea középiskolában a bilingvis természettudomány szakon maradt négy üres hely, egyébként sok végzett "pártolt át" a Bolyaiba. A Brâncusi Iskolaközpont mûszaki rajzoló szakos osztályában a 28 helybôl mindössze 12-t foglaltak el.
Az idén is voltak speciális kérések, hogy a számítógép által két iskolába osztott ikrek együtt legyenek, amit hétfôn megoldottak.
A sajátos eseteket, illetve a kimaradt diákok helyzetét a következô napokban rendezik.
Azok a diákok, akik a kisérettségin nem érték el az átmenô jegyet, kényelmesen válogathatnak az ipari iskolai osztályok között.
Az idei címzetes pedagógusi vizsgára, május 27-i határidôvel. 1509 pedagógus (közülük sokan frissen végzettek) iratkozott be. Az összesített adatok szerint július 18-án, hétfôn a megye öt központjában zajlott vizsgán 1178-an jelentek meg - tájékoztatta lapunkat Neagu Nicolae, a megyei vizsgabizottság elnöke.
A G. Marinescu, C. Brâncusi Iskolaközpontokban, az Unirea és Papiu Nemzeti Kollégiumokban, valamint a Mûvészeti Líceumbam adhattak számot ismereteikrôl a megyénkben végleges állásra pályázó tanárok, tanítók, óvónôk. A Papiu Nemzeti Kollégiumban a beiratkozott nyolcvan matematika szakos tanárból hatvannyolcan jelentek meg, ebbôl huszonnégy magyar anyanyelvû - tudtuk meg Matei Dumitrutól, a vizsgaközpont elnökétôl. A 34 beiratkozott informatika szakos tanár közül 14-en nem jelentek meg, a húsz vizsgázó közül hat igényelt magyar nyelvû tételt - foglalta össze az adatokat Simon János matematika szakos tanfelügyelô, aki szerint az idei tételek igen nehezek voltak ebbôl a tantárgyból. A Papiu Nemzeti Kollégiumban vizsgázhattak az óvónôk is, a beiratkozott 223-ból viszont csupán 188-an vettek részt a hétfôi próbán. - Miért ilyen sok a "hiányzó"? - tettük fel a kérdést Kovács Júliának, az óvónôk tanfelügyelôjének. - Sok óvónô már rendelkezik állással, de váltani szeretett volna, ezért iratkoztak be a versenyvizsgára, aztán a megmérettetés elôtt meggondolták magukat, néhányan betegség miatt nem jelentek meg, vagy azért, mert nem készültek fel megfelelôképpen. Augusztusban a megmaradt helyekre pályázhatnak azok a vizsgázók, akik most gyengébb eredményt érnek el. Tegnap az óvónôk és tanítónôk román nyelv és irodalomból, annak módszertanából, ma a Constantin Brâncusi Iskolaközpontban magyar nyelv és irodalomból, és annak módszertanából vizsgáznak.
Az 1509 beiratkozó közül 74 frissen végzett nem vehetett részt a vizsgán, ezek egy részének nem sikerült az államvizsgája, de olyan eset is volt, hogy nem adta le idôben a sikeres államvizsgáról szóló igazolást.
A versenyvizsga megyénkben problémamentesen zajlott - nyilatkozta Neagu Nicolae, aki még elmondta, hogy minisztériumi és szakszervezeti képviselôkkel járta körbe az öt vizsgabizottságot. Megyénkben vasárnap hét tantárgy tételeit fordították le magyar és német nyelvre: a pszichológiát, általános lélektant, pszichopedagógiát, gyógytornát, szociológiát, esztétika-emberi test higiéniáját. A dolgozatokat az ország egyetemi központjaiban javítják ki, a vizsga óvások utáni végleges eredményeit július 25-én függesztik ki.
Maros megye prefektusa írásban kérte a polgármesteri hivatalokat, a megyei és a városi tanácsosokat, valamint a gazdasági egységeket, hogy aktívan vegyenek részt az árvíz sújtotta települések megsegítésére kezdeményezett "Maros megye Romániáért" akcióban. A segítés módjáról a választott tisztségviselôk döntenek majd. Kivételt képez az a 12 község, amely ugyan Maros megyében van, de az árvíz nem kímélte lakóit.
Új szakaszba jutott a "Maros megye Romániáért" nevû akció. A megyében lévô 8 nagy gyûjtôközpont mellett most a választott tisztségviselôk és a gazdasági egységek is aktívabban vehetnek részt a segítségnyújtásban. Több község polgármestere jelezte, hogy elkezdôdtek az árvízkárosultak megsegítésére szervezett gyûjtési akciók. Tiszta vízre, tisztítószerekre és lábbelikre (bakancsokra) van a leginkább szükség. A mezôszengyeliek 5 tonna gabonát küldenek a rászorulóknak, a felsôrépai polgármesteri hivatal 2 teherkocsi tûzifával, a dicsôszentmártoni Poliglot Kft. 1 teherautónyi építôanyaggal járul hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Sok községben elkezdôdött a szervezkedés annak érdekében, hogy az összegyûjtött javakat idôben tudják eljuttatni a megfelelô helyre.
Ciprian Dobre prefektus javaslatára az ország egyik leginkább sújtott települését, a Vrancea megyei Vînatori falut Maros megye "örökbe fogadta", és a továbbiakban ide juttatja el az adományok egy részét. Itt a 260 házból 200 rongálódott meg 80-90%-ban. Az elsô szállítmány ma indul Vrancea megyébe.
A prefektus ugyanakkor felhívta a szakszervezetek és a civil szféra képviselôit, hogy járuljanak hozzá az akció sikeréhez azzal, hogy segítenek az összegyûlt javak válogatásában, csomagolásában és feliratozásában.
Az árvízkárosultak támogatása érdekében nyitott bankszámlán összegyûlt pénzösszegeket vagy a kormány e célra nyitott számlájára utalják, vagy közvetlenül a rászorulókhoz juttatják el, de az sem kizárt, hogy közvitát szerveznek arról, hogy mire költsék a pénzt - nyilatkozta a Népújságnak Ciprian Dobre. A prefektus mindenesetre teljes transzparenciát ígért a segélyakció lebonyolításában és kijelentette, hogy Maros megyének példát kell mutatnia szolidaritásból.
Egy személy életét vesztette, hárman súlyosan sérültek a hét végén a megye közútjain történt balesetekben, tájékoztatott a Megyei Rendôr- felügyelôség sajtóirodája.
Pénteken délután a segesvári Mihai Viteazul utcán a kerékpárjával haladó 35 éves C. Ioant gázolta el egy jármû, amely elhagyta a baleset helyszínét. A nyomozás során azonosították az elkövetôt, a 24 éves B. Thomas cseh állampolgárt. A férfi utánfutós nyergesvontatót vezetett, s nem vette észre az elsô sávon állomásozó személyautót jelzés nélkül megelôzô kerékpárost, amely figyelmetlensége miatt nekicsapódott az utánfutónak. A kerékpáros súlyos sérüléseket szenvedett. A balesetet elkövetô sofôr szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádakkal szemben.
Ugyanaznap reggel a marosludasi Köztársaság utcán a 48 éves bánffyhunyadi V. Viorel Mercedes személyautójával gázolta el az úttesten tiltott helyen átkelô 52 éves helybeli G. Viorelt. A figyelmetlen gyalogos súlyosan megsérült.
Szombaton este a dicsôszentmártoni Victor Babes utcán, tiltott helyen kelt át a 47 éves M. Ileana, akit Dacia személyautójával gázolt el a 23 éves K. István. A gyalogos súlyosan megsérült.
Alig egy órával késôbb Bánd közelében, a 151A megyei úton a 36 éves C. Marcel figyelmetlenül vezette Dacia személyautóját, s gázolta el az úttesten kerékpárjával cikcakkban haladó 51 éves K. Józsefet. A biciklis a balesetben életét vesztette.
Csendháborítót büntettek
Szombaton hajnali két órakor a vásárhelyi nagyállomás környékén járôrözô rendôrök egy hangoskodó személyre lettek figyelmesek. Igazoltatni próbálták, ekkor az ittas állapotban levô férfi agresszívvé vált, s megütötte az egyik rendôrt. A rendôrök lefogták a rendbontót, a 20 éves vásárhelyi D. Bebe-Eugent. A Marosvásárhelyi Bíróság Melletti Ügyészség hatósági közeg bántalmazása miatt indított eljárást ellene.
Romák verekedtek Zágorban
Szombaton késô este a zágori rendôrörs alkalmazottai telefonon értesítették a dicsôszentmártoni rendôrséget, hogy Zágorban két roma csoport között verekedés tört ki.
A helyszínre a dicsôi rendôrök szálltak ki, s megállapították, 21 órakor a zágori bárban C. Petru és T. Martin között verekedés robbant ki. A községi rendôrök választották szét ôket, s küldték haza a romákat. Úgy tûnt, a nézeteltérésnek vége. Azonban T. Martin átment "ellenfele" lakására, kövekkel törte be az ablakokat, s a helyiségben tartózkodók közül két személyt is eltalált. A sérülteket mentôvel szállították a dicsôi kórházba.
C. Petru ellen bántalmazás és egyéb erôszakos cselekedetek, míg T. Martin ellen rombolás és testi sértés bûntette elkövetése miatt indítottak eljárást.
Kórterembôl lopott
Minôsített lopás bûntettének elkövetése miatt indítottak eljárást D. Marian ellen, aki a péntekre virradó éjszaka a segesvári kórház sebészeti osztályán, egy kórterembôl 3.230.000 lejt tulajdonított el. A pénzt a rendôrök visszaszerezték.
Gyerekek játszottak a tûzzel
Szombaton késô délután Mikefalvára hívták a dicsôszent-mártoni tûzoltókat, mivel a B. Viorel tulajdonát képezô magánház tetôzete tüzet fogott. A tûzoltók érkezéséig leégett a nádfedeles tetôzet 16 négyzetméteren, valamint egy szoba bútorzata. A helyszíni vizsgálat során kiderült, a tulajdonos két fia, a 6 éves Florin és a 7 éves Árpád játszott a tûzzel, ez okozta a tüzet.
A nyárádtôi ipari park tulajdonosa, a Maros Megyei Tanács, valamint a tervezet finanszírozói, az Európai Bizottság és az Integrációs Minisztérium képviselôi kifogásokat fogalmaztak meg a létesítmény építési munkálatainak minden kategóriájában, ezek a kifogások is szerepelnek az átadási jegyzôkönyvben. Alexandru Petru Fratean, a Maros Megyei Tanács alelnöke hétfôn elmondta a Mediafaxnak, hogy az ellenôrzô jegyzôkönyvben megállapított szabálytalanságok nem súlyosak, nem érintik az ipari park mûködôképességét, és miattuk nem szükséges újrakezdeni a munkálatokat. "A jelzett hiányosságok a törvényes 90 napos határidôn belül kijavíthatók. Az építôvel együtt megállapodtunk, hogy ez augusztus 31-ig megtörténik, a társaság minden kifogásunkat elfogadta." - mondta Fratean. Hozzátette, a problémák rendezése nem igényel további kiadásokat, mivel a szükséges ráfordítások nem lépik túl a projekt költségvetését. "A kifogások köre kiterjed a munkálatok minden kategóriájára, az utakra, az árkokra, a nyílászárók festésére. A bizottság több napig dolgozott, és felmérte a problémákat, amelyek, ismétlem, nem súlyosak" - mondta a Maros Megyei Tanács alelnöke. Fratean szerint a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamar