Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az utóbbi években Romániát rendszeresen sújtja az árvíz. Temes megye után most Suceava, Vrancea, Bákó megyékben okozott tetemes károkat. Megyénkben szerencsére nem volt akkora gond, mint máshol. Ez kevésbé vigasztalja azt a 120 családot, amelynek a házát tönkre tette a legutóbbi áradás. A mentési, helyreállítási munkálatok után az illetékesek a felelôsöket keresik, s megoldásokat arra, hogy többé ilyesmi ne forduljon elô. Sulfina Barbu erdô-, vízgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter kedden kijelentette, nincs az országnak árvízvédelmi stratégiája. Igaz, amire ez elkészül és a tervezett létesítményeket is megépítik, 15 év kell, ha lesz rá pénz. Ez az egyik ok, amire rámutatott a miniszter. A vízügyi szakemberek mást is említenek: az erdôírtást. A napokban olyan megyékben zúdult le a víz, ahol az elmúlt 15 év alatt egész hegyoldalakat taroltak le, megváltoztatva a talaj vízfelfogó képességét. A Maros völgyében a Gödemesterházához tartozó Mermezeu völgyében, Ratosnyán a Középpatakon, Dédán pedig a füleházi erdôkerületben folyt kitermelés nagyobb arányban. A megáradt patakok ezekben a zónakban okoztak jelentôsebb kárt, és ezután sem lesz másként, hiszen az erdô regenerálódásához legkevesebb 30 év kell. A stratégiáról nem most kell beszélni. Eddig kellett volna kidolgozni és életbe léptetni a fenntartható fejlôdés követelményeinek megfelelô környezetvédelmi programot. Nem az Európai Unió elvárásainak teljesítéséért, hanem azért is, hogy a lehetôségeken belül megelôzzék az ilyen tragédiákat. Túl azon, hogy a globális felmelegedés miatt megbolydult Földünk idôjárása, egy adott terület ökológiai egyensúlyának megbontása is hozzájárulhat a szélsôséges jelenségek gyakoriságához. Ami az erdôgazdálkodást illeti, valóban a gazdasági érdekek mindeddig a környezetvédelmi szempontok elé kerültek. A Maros-völgyi községek egyetlen jövedelemforrása az erdôkitermelés. Amikor az egyik polgármesternek említettem, hogy például a faluturizmus is lehetne alternatív jövedelemforrás, jellemzôen azt válaszolta: ameddig van fa az erdôben, addig itt nálunk másra nem is gondolnak. Mert eddig nem teremtették meg a feltételét annak, hogy ez perspektívát jelentsen, hiszen nincsenek utak, szolgáltatások. Nem akkor kell gondolkodni távlatokban, amikor az ára nyakunkba zúdult. S nemcsak a minisztérium, a prefektúra felelôs mindenért. A polgármestereknek is gondoskodniuk kell arról, hogy az árkokat kitakaríttassák, ne vízpart mellé adjanak ki építkezési engedélyeket, s sorolhatnánk mindazt , amivel megelôzhetô a baj. S ehhez hasonlóan kellene tervezzen az erdôgazdálkodás, a vízügy, s minden felelôs, e téren felelôsséggel felruházott közhatóság, hogy a lehetô legkevesebb kár keletkezzen.

Az európai uniós integrációs tapasztalatok átadása volt a tárgya Pásztohy András magyar földmûvelésügyi politikai államtitkár és Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezetô elnöke között Kolozsváron lezajlott megbeszélésnek - derült ki az RMDSZ bukaresti sajtóirodájának szerdai közleményébôl.

A Pásztohy András vezette magyarországi küldöttség a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) meghívására szakmai látogatást tesz Erdélyben.

A megbeszélés fô témája a magyarországi EU-csatlakozási és -integrációs folyamat tapasztalatainak és tanulságainak átadása volt. A résztvevôk elemezték ennek leghatékonyabb módozatait azzal a céllal, hogy a romániai magyar mezôgazdák kellôképpen fel tudjanak készülni erre a kihívásra.

Ugyanakkor egyeztettek arról, hogy milyen szerepet vállal ebben a folyamatban az RMDSZ ügyvezetô elnöksége, ezen belül a nemrég létrehozott Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelôs Iroda, valamint az RMGE, a romániai magyar gazdák érdekvédelmi szervezete.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldöttsége kolozsvári látogatása során az RMGE elnökségével is találkozott.

Belsô-Erdélyben, kábelhálózatokon keresztül is terjesztené mûsorát a Magyar Televízió egyes csatornája - értesült intézményi, magát megnevezni nem kívánó forrásból az MTI.

A közelmúltban Romániában tárgyalt a témáról Fischer András üzleti és termékfejlesztési igazgató - mondta Csorba Mária pr- menedzser az MTI érdeklôdésére. Az elképzelésrôl csupán annyit közölt, hogy a projekt nem jelent pluszkiadást a Magyar Televíziónak.

Tegnap délelôtt valóban úgy kapott szárnyra a hír, hogy ismeretlen tettesek tegnapra virradó éjjel betörtek a liberális szenátor irodájába. Valentina Lucian, a szenátor irodavezetôje azonban arról tájékoztatott, hogy elôzô éjszaka a nyitott ablakon mászott be valaki - állítólag a villámhárítón mászott fel -, és elvitte a szenátor komoly adatbázissal rendelkezô laptopját és egy Sharp CD-lejátszót. Az anyagi kár nem jelentôs, az adatok voltak fontosak. Valentina Lucian azt is elmondta, hogy a saját és a fônöke irodáját összekötô zárt ajtó érintetlen volt, ebbôl - mivel az ô irodájában is jártak - arra következtetett, hogy két ablakon másztak be. A tolvajok ugyanakkor "jártak" Lavinia Sandru képviselôi irodájában is. Ebbôl az irodából semmi sem hiányzott.

Ciprian Dobre prefektus a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy a megye legfontosabb épületébe csak úgy be meg ki lehet mász(kál)ni, azt válaszolta: Igaz, hogy sok kívánnivalót hagy maga után az épület védelme. Azonban középületrôl van szó, ahová bárkinek bejárása lehet. Mint mondta, egyszerû lopásról van szó, nincs "másféle háttere az ügynek", azonban annyit minden alkalmazottól elvár, hogy mielôtt hazamennek, legalább az ablakaikat becsukják.

Az épület védelme egyébként probléma, ezzel ô maga is elégedetlen. Az a terve, hogy - lévén közintézmény - biztonsági kamerákat fognak felszerelni minden irodába. Mint mondta, reméli, senkinek sem lesz ez ellen kifogása, hiszen a köz érdekében dolgoznak, és senkinek sincs rejtegetnivalója.

Az ügy kivizsgálása folyamatban van.

Bezárták a több mint 1000 alkalmazottnak munkát adó Carbid Foxot - hallottuk szerdán Dicsôszent- mártonban. A hírt, mely szerint a város egyik legnagyobb, még mûködô nagyüzeme anyagi nehézségekkel küzd, s emiatt alkalmazottainak nagy részét elbocsátotta, Popa Octavian, Dicsôszentmárton polgármestere is megerôsítette, aki azonban arra hivatkozva, hogy magáncégrôl van szó, nem volt hajlandó bôvebben tájékoztatni a város gazdasági és szociális életét súlyosan érintô intézkedésrôl. Többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült dr. Cherghizan Vasile mérnökkel, a Carbid Fox igazgatójával beszélnünk. Serban Mariana, a mûszaki osztály igazgatója, az egyedüli, akit a titkárnô hajlandó volt telefonon kapcsolni, szûkszavúan csak annyit mondott: "egyelôre semmirôl nem számolhatok be, érdeklôdjön augusztus 15. után". Kérésünkre nem erôsítette meg, de nem is tagadta, hogy a nagyvállalatnál gondok vannak.

Chinciusan Nicolae szakszervezeti elnök tegnap szintén a titoktartás útját választotta, érdeklôdésünkre csak annyit válaszolt: a szakszervezeti elnökök titoktartási egyezményt írtak alá, amelyben megfogadták, hogy bizalmasan kezelik a cég ügyeit. Ezt nem szegheti meg, de talán kedden, szerdán valami újdonságról tájékoztathat. Addig annyit mondhat, hogy a Carbid Fox tulajdonosai befektetôkkel tárgyalnak a cég megmentése érdekében.

Nem hivatalos források szerint az öt vállalatból álló Carbid cég a felhalmozott adósságok miatt kénytelen volt bezárni a Carbid Foxot és a Carbid Tradinget. A két cégnél összesen 600 alkalmazott van. Ezek több mint fele már áprilisban felkerült az elbocsátási jegyzékre. Az elbocsátási eljárást még nem indították be, mivel a munkáltató nem törlesztette a munkanélküliségi alaphoz való kötelezô hozzájárulást. A Carbid Trading alkalmazottai májusra bérük 80 százalékát kapták meg, június elsejétôl hivatalosan két hétig dolgoznak, két hétig fizetés nélküli szabadságon vannak. A munkáltató megígérte, hogy június és július hónapokra bérük 70 százalékát biztosítja, azonban tegnapig a júniusi elôleget még nem folyósította.

A megyei munkaügyi felügyelôség - ahol jelenteni kell, hogy hány alkalmazottat és mikortól bocsátanak el - vezetôje, Carmen Vamanu kérdésünkre elmondta: a 308 alkalmazottat foglalkoztató Carbid Trading vezetôsége jelentette, hogy júliustól (nincs pontos dátum megjelölve) megválik 150 alkalmazottjától. A hivatalos jelentésben nem szerepel sem a Carbid Fox, sem a Carbid cég más egysége.

A keddi Dicsôszentmártoni Népújságban visszatérünk a témára, megpróbálunk beszámolni az újabb fejleményekrôl, hiszen a sok száz család sorsának alakulását aligha lehet a
"bizalmas ügyek" kategóriájába sorolni. A hiteles tájékoztatás pedig, ha nem is javít, de bizonyosan nem ront a cég és a munkavállalók kilátásain.

Brânzaniuc Klára egyetemi elôadótanár, a MOGYE prorektorának lemondása nyomán tegnap iktatták be a megyei egészségügy új vezetôjét. Dr. Silviu Horia Morariu adjunktust, a bôrgyógyászati klinika vezetôjét, Mircea Cinteza szakminiszter hat hónapos idôszakra nevezte ki az MMKI élére.

Az új igazgatót az orvosi és gyógyszerészeti egyetem prorektora és dékánjai, valamint a megyei egészségbiztosító pénztár vezetôjének jelenlé-tében Ciprian Dobre prefektus mutatta be. Orvosi, klinikavezetôi és egyetemi oktatói tapasztalatai birtokában a megyei egészségügy jó mûködését kell biztosítania, állandó kapcsolatot tartva az egyetemmel, a megyei egészségbiztosító pénztárral és az orvosi kollégiumokkal.

Bízik abban, hogy sikerül áthidalni a gyógyszerkrízist, és elérni, hogy a megyei kórház adósságai csökkenjenek - hangsúlyozta beszédében Ciprian Dobre.

Bár sok a gond az egészségügyben, olyan kihívást jelent számára ez a kinevezés, amelyet szeretne sikeresen teljesíteni - hangsúlyozta a Konzervatív Pártot képviselô orvos.

A kinevezése ellen szóló érvek felsorolását - nincs tapasztalata az egészségügyi menedzsment terén, nem jutott el a legfelsô egyetemi rangfokozatig stb. - követôen újságírói kérdésre az igazgató elmondta, nem az a célja, hogy vezessen, sokkal inkább ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy az egészségügyet emésztô gondokon enyhítsen.

A Népújság kérdésére, hogy milyen tervvel veszi át a megyei egészségügy vezetését, s hogy mit szándékszik másképpen tenni, mint elôdei, Morariu doktor elmondta: elôször egy beszámolót és javaslatcsomagot kér az egészségügyi szolgáltatóktól, majd annak alapján állítja össze a tevékenységi tervet. Céljai közül megemlítette a rendszer minél gyorsabb informatizálását, ami a költségek csökkentéséhez, a pénzek igazságosabb elosztásához vezethet. Az orvosképzés támogatása, a magas színvonalú orvosi ellátás megvalósítása mellett aktuális célként a megye egyes településeit sújtó árvíz következményeinek a felszámolását említette. Hat hónap elteltével az igazgatói tisztségre versenyvizsgát írnak ki.

Augusztus 20-a körül második alkalommal szervezik meg a disznajói falunapokat, amelyre a helység testvértelepülése, Kunfehérvár küldöttségét is meghívták.

A tavaly pünkösdkor Disznajó 12 tagú küldöttsége utazott Kunfehérvárra, a magyarországiak meghívására. Aláírtuk a testvértelepülési szerzôdést, amely turisztikai és kulturális vonalon zajlik - mondja Zsigmond Ambrus, marosvécsi alpolgármester. Tavaly augusztusban ötnapos kirándulásra érkezett a 23 tagú magyarországi küldöttség, s a nyugdíjasklub tagjai az augusztus 20-án Disznajón megszervezett 50 évesek találkozóján léptek fel. A fiatalok futballmeccset szerveztek, a mérkôzésen öt környékbeli falu csapata mérte össze tudását.

Az idén pünkösdkor Disznajó 25 tagú küldöttsége látogatott Kunfe-hérvárra, s vett részt a falunapokon: a sportcsarnokban szavalatok, énekek hangzottak el, majd a vendéglátók és a meghívottak futball- és asztali teniszvetélkedôt tartottak. Augusztus 3-9-e között 29 gyerek és öt tanár kirándul a Kiskun megyei településre, ahol családoknál szállnak meg. A tavaly anyagiak miatt nem tettek eleget a meghívásnak, az idén a tanács fedezi az utazási költségeiket.

2004-ben elsô alkalommal szervezték meg a disznajói falunapot. Akkor egynapos esemény volt, az idén kétnapos ünnepséget terveznek augusztus harmadik hétvégéjére.

Kunfehérvár ötven éve létesült falu, 2400 lakossal. Magyarország legnagyobb törkölyszeszgyárát uniós pénzbôl újították fel, itt alkalmazták a település lakóit. Szôlôtermesztéssel foglalkoznak, s a településen 800 hétvégi ház várja a Kun-Fehér-tó partján a kikapcsolódni és pihenni vágyókat. A turizmus fontos jövedelmi forrása a helyi tanácsnak is. Zsigmond Ambrus alpolgármester véleménye szerint a magyarországiak hasznos tanácsokkal és útmutatással szolgálhatnak Disznajó és környéke turisztikai fellendítésére. "Disznajó kiváló turisztikai lehetôséget rejt magában, a Maros folyó partján hétvégi házakat építhetünk. Egynapos kirándulások szervezhetôk a Gyilkos-tóhoz, Szovátára, Parajdra, az Istenszékére, illetve a Kelemen-havasokbeli Jézer- tóhoz.

Jegyzet

De van tanulsága.

A Kövesdombon jártam ismerôsöknél. Gépkocsimat a tömbházak közötti parkolóban hagytam. Látogatás után beülök, s érzem, nehezen indul a jármû: mindhárom kerék leereszkedett, azaz leeresztették, ugyanis a szelepsapkákat eldobálták. Nemsokára a tettesek is elôbukkannak, az épületek mögül lesve a hatást. Nem örültem. Különösen akkor, amikor megláttam, hogy az egyik alig 10 éves, míg a másik, egy kislány, mindössze négyéves. Azonnal elcsípjük ôket, s fel a szülôkhöz. Kiderült, a fiúcskának nem ez az elsô "csínytevése". Már lopott kulcsot a piacról. A kislány szülei meg hitetlenkedve rázzák a fejüket. Amikor arra kérem ôket, magyarázzák meg neki, mit szabad és mit nem, rögtön bekeményítenek: nincs rá szükség, hiszen a lányuk egy angyal. Meg is sértôdnek. Én is, mert az esetet nem tudom szó nélkül hagyni. Arra gondolok, ma egy autógumi-kaland, holnap már táskát lopnak, talán késôbb a csomagtartóba is belenéznek... Ha a szülôk nem térítik idejében jó útra. Ha van erre idô, észrevétel, belátás és türelem. Mert nem mindenki ér rá a nagy pénzszerzési hajszában, hogy kellôképpen foglalkozzon a gyerekével. A nevelés csak annyiból áll, hogy leküldik az udvarra játszani, oda, ahol aztán jót és rosszat, mindent megtanulnak. Az iskolát már nem is említjük: zsúfolt a tanrend, az órákon kívüli tevékenységet nem fizetik. Nagynevû marosvásárhelyi líceumban hallottam, hogy nincsenek tantárgykörök. Hiába érdekelné a diákot más is, mint amennyi a tananyagba fér, nézzen utána máshol. A tanárok nem érnek rá. De sajnos arra sem, hogy a szünetben szétnézzenek, mi történik az iskolaudvaron. Érdekes dolgokat láthatnának, ugyanis van például cigarettázósarok, de az sem kizárt, hogy drogokat is forgalmaznak. Legalábbis ezt állítja az egyik bennfentes. Aki ma lecsavarja az autógumi szelepsapkáját, mert kíváncsi, milyen lesz a hatás, holnap, ugyancsak kíváncsiságból, a drogokhoz nyúl. Utána meg kereskedhet is velük, kíváncsiságból, hogy elkapják-e. Kérdés, hogy - elsôsorban a szülôknek - megéri-e.

A szélsôséges magyarellenességérôl ismert Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Zsolna (Zilina) polgármestere csütörtökön azt mondta: tervei szerint pártja a magyarok "etnikai tisztogatástól sem mentes, mindenkori elmagyarosító politikáját jóváteendô erkölcsi kártérítést fog követelni Magyarországtól."

A parlamenten kívüli párt elnöke arra reagálva nyilatkozott, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) az utóbbi hetekben többször hangot adott annak az elvárásnak, hogy a második világháborút követô jogfosztottságuk miatt most már ideje lenne, ha a szlovák hivatalos politika bocsánatot kérne a Benes-dekrétumok nyomán végrehajtott meghurcoltatásokért: a magyarok kitelepítése, a csehországi kényszermunka, a csehszlovák állampolgárság megvonása, a vagyonelkobzások, a magyar iskolák bezárása az MKP szerint bôségesen elegendô ok arra, hogy hatvan év múltán Szlovákia megkövesse azokat az állampolgárait, akiket azért ért súlyos jogsérelem, mert magyarok voltak.

A hivatalos szlovák politikai mereven ragaszkodik a Benes- dekrétumok érinthetetlenségéhez. Mikulás Dzurinda miniszterelnök ezt az álláspontot ismét igen határozottan megismételte, majd szerdán a kormány magyar nemzetiségû miniszterelnök-helyettese, Csáky Pál Dzurinda álláspontjával ellenkezôen szólt a kollektív bûnösség elvének tarthatatlanságáról.

Erre reagálva szólalt meg csütörtökön Ján Slota, aki szerint "sajnos a magyarok képtelenek felfogni, képtelenek beismerni, hogy milyen óriási bûnösség terheli ôket államuk és rendszereik alattomos nemzetiségi politikája, a szlovákok ellen elkövetett történelmi gaztetteik okán."

A kollektív bûnösség kérdésének "felelôtlen boncolgatása" azt vonná maga után, hogy Magyarország kénytelen lenne beismerni: "nemcsak Európa legkiterjedtebb kollektív bûnét követte el, hanem azt is be kell kellene ismernie, hogy ezt az elvet a kisebbségeket érintô elfogult szemléletében mai is érvényesíti" - idézte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Slotát, aki Csákynak azt üzeni, hogy ne kotnyeleskedjen a történelemben, inkább mondjon le.

Másfél hónapja értesítette sajtó útján a nyilvánosságot a szabadkai kerületi ügyész, hogy kérte Kasza József elôzetes letartóztatását, de a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azóta sem kapott semmilyen értesítést, máig sem tudja, mivel gyanúsítják.

Kasza József, az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Jovica Maksimovic szabadkai kerületi ügyész június elején a bulvársajtónak nyilatkozva "meglebegtette" elôzetes letartóztatását, de ellene mindmáig nem indult semmilyen eljárás. A pártelnök szerint ô mindeddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott.

Maksimovic június 2-án közölte Kurir címû belgrádi napilappal, hogy kérte Kasza elôzetes letartóztatását. A sajtó értesülhetett arról, hogy Kaszát és Kern Imrét, a VMSZ alelnökét, illetve Fodor-Lackovics Annát, a szabadkai önkormányzat ingatlanügyi-jogi hivatalának volt vezetôjét és Ágoston Gabriella volt szabadkai jegyzôt ingatlanüzérkedéssel gyanúsítják, állítólag 1,4 millió dinárral (közel 4,2 millió forint) károsították meg az államot.

Kasza szerint az eset jól példázza, hogyan mûködik a szerb igazságszolgáltatás: miközben a sajtó útján a nyilvánosság tudomást szerezhetett az ellene felhozott vádakról, ô érintettként semmilyen hivatalos dokumentumot nem kapott. A VMSZ elnöke rámutatott arra, hogy miközben ô nem tudja, mivel gyanúsítják, belehalhat a meghurcoltatásba Ágoston Gabriella, aki két és fél hónapja van elôzetes letartóztatásban. A pártelnök szerint a volt szabadkai jegyzô a minapi kihallgatáson rosszul lett, és meg kellett szakítani az eljárást, majd visszaszállították a belgrádi központi börtön kórházába.

Kasza is úgy látja, hogy Ágoston Gabriellát teljesen jogtalanul helyzeték elôzetes letartóztatásba. A pártelnök a minap személyesen eljutatta Boris Tadic szerb elnökhöz azt a levelet, amelyben Ágoston ügyvédje részletesen kifejti, hogy miért tartja jogtalannak a szabadkai jegyzô és a Subiro vállalat vezetôi elleni kényszerintézkedést, és miben vétettek az eljárás során a szabadkai igazságszolgáltatási szervek. Kasza szerint ezzel a levéllel hamarosan európai fórumok is megismerkednek.

Az afrikai országok elôterjesztették az ENSZ Biztonsági Tanácsának bôvítésére vonatkozó javaslatukat, amely tizeneggyel huszonhatra növelné a testület létszámát, s ezen belül hattal a vétójoggal rendelkezô állandó tagokét.

Az indítvány néhány afrikai ország kezdeményezéseként került a világszervezet közgyûlése elé, s nem mint az 54 tagú Afrikai Unió álláspontja. Az elôterjesztôk a hat új, vétójoggal járó állandó tagsági hely közül kettôt kívánnak biztosítani az afrikai országoknak, de mint Olu Adeniji nigériai külügyminiszter újságíróknak kijelentette, nyitottak más csoportok bôvítési javaslatai elôtt. A G4 néven emlegetett országcsoport - Brazília, India, Japán és Németország - is beterjesztett már egy javaslatot, amely 25-re növelné a BT létszámát, s ezen belül ugyancsak hattal az állandó tagokét, viszont az új állandó tagoknak nem adna vétójogot. Ez az indítvány is két helyet biztosítana az afrikai országok számára.

Az Egyesült Államok már kinyilvánította, hogy nem támogatja ezt a javaslatot, s nyilván ez lesz a véleménye az afrikai országok alapvetôen hasonló indítványáról is. Washington két vétójog nélküli taggal növelné a BT állandó tagjainak körét, s az egyik helyet Japánnak szánja.

Az ENSZ legfontosabb döntéshozó testületének jelenleg tizenöt tagja van: öt vétójoggal rendelkezô állandó tag - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország - és tíz vétójog nélküli nem állandó tag, amelyek folyamatosan cserélôdnek.

A londoni merényleteknek eddig négy elkövetôjét azonosították, egy ötödik után a brit rendôrség hajtóvadászatot indított. A Scotland Yard a négy személy nevét nem közölte, a sajtóban azonban háromnak a neve megjelent, mindhárman brit állampolgárok.

Egyikük Shahzad Tanweer, 22 éves, a leedsi Metropolitan Egyetemre járt, sporttudományt tanult és a krikettre szakosodott. Egy öccse és két nôvére van, mindig az észak-angliai Leeds Beesten negyedében élt. Apja, akinek kis gyorsbüféje van, Pakisztánban született. Tanweer idén két hónapra a pakisztáni Lahore-ba utazott, hogy az iszlámot tanulmányozza. A brit rendôrség közlése szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy Tanweer személye kapcsolódik a londoni metróban elkövetett robbantásokhoz.

A második elkövetô, a 19 éves Hasib Hussain, szomszédai szerint családjával együtt Leeds Holbeck negyedében élt egész életében. Gazdasági szakközépiskolában tanult. A rendôrség által kihallgatott szomszédok szerint két évvel ezelôtt vált nagyon ájtatos muzulmán hívôvé. Vezetôi jogosítványát és hitelkártyáit a felrobbantott emeletes busz roncsai között találták meg.

A harmadik elkövetô, Mohammed Sidique Khan harmincéves volt, és van egy nyolchónapos leánygyermeke. Ô is Leeds Beesten negyedében élt, akárcsak Tanweer. Öt hónappal ezelôtt azonban a Nyugat-Yorkshire-i Dewsburybe költözött. Mozgásképtelen gyerekekkel foglalkozott, míg felesége tanított. Muzulmán hitû volt, de mint egyik szomszédja elmondta, soha nem látta ôt a helyi mecsetben. Okmányait a metró Edgware Road-i megállójában elkövetett merénylet helyszínén találták meg.

A negyedik személy neve még nem ismert, azonban valószínûleg a három ember barátja volt, ô is Leedsben élt.

Az Európai Bizottságot aggasztja a romániai politikai helyzet, és reméli, hogy nem fogja lassítani az uniós csatlakozás elôkészítésének folyamatát, közölte csütörtökön Danuta Hübner, regionális politikáért felelôs európai biztos. Hübner nem kívánta kommentálni a romániai politikai helyzetet, mivel az "belügy", de elmondta, hogy az EB képviselôit aggasztják a legutóbbi politikai fejlemények.

Az európai biztos reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi politikai helyzet nem befolyásolja negatívan az EU- csatlakozás elôkészítését. "Azt hiszem, a kormány nagyon jól tudja, hogy folytatnia kell ezt a folyamatot", mondta. Danuta Hübner leszögezte, a jelenlegi helyzetben Romániának "a lehetô legnagyobb fokú stabilitásra" van szüksége.

Olyan nemzetközi fórummá nôtte ki magát a Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amelynek a résztvevôi tabuk és elôítéletek nélkül vitatkozhatnak, emellett az elmúlt tizenöt évben számos gondolat merült fel itt, amelyek késôbb törvényekben konkretizálódtak - mondták a tábor szervezôi szerdán.

A Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón a szervezôk bemutatták az idén július 17-24. között zajló tábor végleges programját, amely szerint a tizenhatodik alkalommal megszervezett rendezvényen számos romániai és magyarországi, valamint más külföldi személyiség vesz részt.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta, hogy nagyon nehéz volt megfelelô címet találni a tábornak, végül az "Összetartozunk!? Az Európai Unió kihívása és lehetôsége" változat mellett döntöttek. Úgy vélte, hogy ez megfelelô keretet jelent ahhoz, hogy az uniós csatlakozás összetett kérdését megvizsgálják.

A több mint kétszáz meghívott Európa kilátásairól, a régiók és autonómiák Európájáról, a román, magyar és az uniós külpolitika kölcsönhatásairól, a néppárti értékekrôl, az unió hétéves költségvetésérôl, illetve Magyarország jövôjérôl beszélget majd. Utóbbiról Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke tart elôadást július 23-án.

Újságírói kérdésre válaszolva Szilágyi Zsolt elmondta: az idén is meghívták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetô politikusait is, hiszen minden évben a nyitottság jegyében szervezték meg a tábort, mivel az a céljuk, hogy értelmes párbeszéd jöjjön létre, a résztvevôk véleményeket ütköztessenek.

Idén a szervezôk megerôsítették a program kulturális részét. A tábor történetében elôször Faludy György is jelen lesz.

Vannak mondatok, amelyeket nem lehet hagyni elsikkadni a politikai locsogásözönben. Érdemesek arra, hogy elidôzzünk mellettük, hiszen az események értelmezéséhez nyújthatnak fogódzót. Avagy, ha nem is fogódzót, érdekes színárnyalatokat kölcsönözhetnek az egymást követô fejleményeknek. Szemelgessünk.

Az alkotmánybíróság untig tárgyalt döntésének megfellebbezhetetlenségét határozottan bejelentô államfônk nyilatkozata végén elejtett egy mondatot, miszerint bárhogyan is döntsön Calin Popescu Tariceanu, lemond vagy marad, lélekben mellette van. Olyanszerû volt ez, mint a tavalyi könnyes megválás a rajtaütésszerûen lebetegedett Theodor Stolojantól. Elsô gondolatom az volt, hogy Traian Basescu együttérzése annyit ér, mint a fenékberúgás utáni simogatás. Utóbb azt vélelmezem, hogy valójában - államelnöki státusának megfelelôen - a távolságtartás apró, de feltûnô jelének szánta. Mintha a gyeplôt a koalíciós pártok közé dobva azt üzente volna, hogy tegyetek, amit akartok! De hát, hol vagyunk mi már attól, hogy az önmagában szép emberi gesztus ôszinteségét politikusoknál komolyan vegyük. Rosszul is tettük volna, mert - mint a tudósításokból kiderült - a szerdai parlamenti tévéközvetítést az államfô és a kormányfô egymás társaságában kísérte figyelemmel. Minekután C. P. Tariceanu megerôsítette lemondási szándékát. Nem csak lélekben voltak hát együtt.

Markó Bélának is volt a minap egy nyomatékkal bíró mondata. Az új választások kierôszakolásának fantáziadús forgatókönyveire reagálva jelentette ki, hogy az RMDSZ nem hajlandó semmiféle, nevetségességbe fulladó színjátékban részt vállalni. Az események sodrásában nem tért vissza a bohózatbeli szerepvállalás gondolatára, bár megtehetné, hiszen a nagy politikai lavírozásba beleszédült Demokrata Pártot és Liberális Pártot követni éppen a nevetségessé válás útja, s lassan amolyan vazallusi színezetet ölthet. Ami méltatlan lenne, hiszen a koalíció két vezetô pártja, s a gyeplôt tartó, valójában a bolondját járatja nemcsak a közvéleménnyel, hanem az RMDSZ-szel és a Konzervatív Párttal is. Az illojalitással lehetetlen lojalitást vállalni. A szerep visszaadható, sôt, az elkötelezettség is felbontható.

Aztán még egy mondat, ezúttal a kormányfôtôl. Szerdán, a parlamenti törvénymódosítási ceremónia után, rosszul megkomponált teatralitással hozta tudomásunkra, mégiscsak lemond, mert elégedetlen a parlament döntéseivel. S a mondat: nem vállalhat közösséget egy olyan aktussal, amely "korrupcióba, szegénységbe és elszigeteltségbe taszítja a népet". Szánalmas produkciójának ez a színtiszta demagógia volt a legtartalmasabb érve, egyben summázata - az én szememben - egész kormányzata hiteltelenségének. Épeszû ember elhiszi, hogy az a négy szerencsétlen törvénycikkely a korrupció melegágya, a szegénység forrása és elszigeteltségbe taszítja a népet? Ha ennyin múlna…

Vagy talán az összefüggéstelen gondolatsorral teljes tehetetlenségét kívánta értésünkre adni a kormányfô? Én így értem.

Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Dinu Socotar, a Demokrata Párt megyei szervezetének elnöke azt a három új párttagot, akik pár nappal korábban még a Nagy-Románia Párthoz tartoztak. Így szerzett magának két új városi tanácsost a Demokrata Párt. Ugyanis Pop Mircea és Claudiu Maior a városi tanács tagjai.

A Népújság kérdésére, hogy mi késztette ôket erre a lépésre, illetve a "spekulációkat megelôzendô", elmondták, hogy nem opportunizmus vezérelte ôket, amikor megtették ezt a lépést, ôk nem "politikai turisták", sem "léhák", akik bármi áron egy "politikai ernyô" alá akarnak bújni.

Mint mondták, pár nappal korábban még a Nagy- Románia Párt, ugyanakkor a Nagy-Románia Néppárt tagjai is voltak. Sajnos, mondták, oda jutottak, hogy nem tudták pontosan, milyen párthoz, milyen doktrínához tartoznak, és mi lesz a jövôbeni irányvonaluk. A pártban kialakult zavaros helyzet, "amelyben a vezetôket egyik nap az égig dicsôítik, ahhoz, hogy másnap közellenségnek kiáltsák ki", a végeérhetetlen belsô viták késztették arra, hogy fontolóra vegyék saját pozíciójukat.

Mindenekelôtt, jelentették ki, hittek a néppárti orientációban, amelyet adott pillanatban magáénak vallott a PRM is. Úgy gondolták, ez lett volna az egyetlen esély, hogy Európa elfogadja ôket, és lekerüljön róluk a szélsôséges-nacionalista címke. Miután ez a remény szertefoszlott, nem találták többé helyüket "egy olyan pártban, amely játszi könnyedséggel áldozza fel eszméit és vezetôit". A Demokrata Pártot pedig azért választották, mert az is néppárti eszméket vall.

Hangsúlyozták, nem akarják lejáratni azt a pártot, amelyet éppen elhagytak, de úgy gondolják, a demokratákkal közösen többet tudnak tenni a megye lakóiért. Claudiu Maior kijelentette: "azért jöttünk, hogy csapatot alkossunk, nem azért, hogy valamit tönkretegyünk".

Magyar levelek

Kezdem az urakkal, mert muszáj. Tetszenek érteni, nehéz úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Ahány tévé, rádió, mind adta, még mobilon és interneten is nézhette, akit érdekelt. Leült szemtôl szemben közéletünk két bozótharcosa, farkasszemet nézni. Gyurcsány és Orbán (vagy fordítva, kinek hogy tetszik). Egyik is, másik is a politika legrátermettebb kaszabolója, szövegelôje talán. Momentán, ugyebár. Ellenszenvük tagadhatatlan, ezért aztán barátkozásról szó nem lehetett. Külön malomban ôröltek, csépelték a szót, egymásról egymásnak. Ki-ki igyekezett a másik magabiztosságát megtörni. Vajmi kevés sikerrel. Bágyadtan, de biztató hozzáállással kerülgették a slágertémákat: gázárakról, adócsökkentésrôl, nyugdíjról meg a közbeszéd stílusáról osztogatták az észt annak, aki meghallotta, anélkül, hogy a másfél órás értelmes beszéddel különösebben hatottak volna, saját szavazóikon kívül, valaki másra. Egyetértésre nem jutottak semmiben, s mintha egyebet sem akartak volna. Természetesen tudjuk, a helyzet okán, az lenne a furcsa, ha nem így lenne. Megesett, ami megesett; része a demokráciának kinek-kinek a véleménye, igaza. Nincsen abban meglepô, a politikus már csak olyan, hogy hamarabb észreveszi, felismeri valakinek a vélt vagy valós tévedését, miközben a sajátját aligha hajlandó beismerni.

Kérdezett az egyik. Így történt? Tagadott a másik. Nem így történt. Elbeszéltek egymás mellett, ahogy ilyenkor lenni szokott. Törôdtek is avval, hogy az ilyesmi nem valami bölcs dolog. Vitatkozgattak, viszonylag jól, kóstolgatták egymást, óvatosan, inkább udvariaskodva. Hogy ne hibázhassanak. Hiszen, ki ne látná, céljuk egyértelmû, nincs apelláta. Az egyik nem szívesen adná a kormányfôi széket, a másik meg visszaszerezné. Rutinból mondják (könnyedén), hogy milyen szorgos, tehetséges nép a magyar. Ahogyan tôlük elvárható. Annyi a hozsánna, hogy gondolkodó ember nem is érti igazán, akkor honnan a hiba; sok vagy kevés, nem kérdés, ha elôrébb tartanánk.

Szót nem ejtettek volna a lustaságról, az államháztartás deficitjérôl, egészségtelen életmódra való hajlamunkról, mûveletlenségrôl, anyanyelvünk gyatra színvonaláról, mindennapi beszédünk romlásáról. És egyáltalán nem azért, mintha mindez nem az ország gondja volna. Hanem önmagukért, pártjaikért. Mert nekünk jövôre választani kell(ene); kettejük közül. Tetszeni akartak, rokonszenvet kelteni illô módon, még azzal is, amit elhallgattak. Nyilván, mi készséggel elhihetjük, ezután itt senki nem festeget ördögöt a falra, mert csak annyit lát, hogy töpörödik a gazdaság, az ország, és senki nem mondja a másiknak ezentúl, hogy befoghatná a száját. Egyébként bizony mi végre? De hát a magyar nyelv tárháza jelzôkben csöppet sem szegény, s aki válogat, talál ilyent is, olyant is, ahogyan érdekeinek megfelel; és tud bánni a statisztikával, mint zsonglôr elbánik a számokkal, s magyarázhatja így meg úgy...

Persze, az mind rendben van, hogy az újságoknak hálás a téma, és ott a címoldalon egyre- másra csûrik, csavarják, hogy miféle ember, aki 2006 után kormányozni fogja Magyarországot. Hiszen amúgy láttukforma. Ôket, összeugrasztva. Mindazonáltal nem marad más hátra, csak találgathatjuk, megbékélnek-e valaha.

Pedig kéznyújtásnyira a tapasztalás. Asszonyaik nem haragusznak egymásra. Tiszta szerencse, helyreigazítanak; amikor tehetik, s ha rajtuk is múlik. Ôk minden jel szerint képesek összefogni, és a közéleti szereplôk felelôsségébôl részüket felvállalni. Ha kell, ha fontosnak tartják, hogy egy társaságban ôk is tehetnének valamit, ami feledteti velük és mindenkivel a megosztó politika szaporodó bajait. Közöttük híre-hamva sincs a konfliktusnak, inkább keresik egymást, mert tudják, érzik, együtt a példamutatásnak más a haszna, jelentôsége. Hogy erre ritkán vevô a média, és az újságnak szokványos a hír, arra oda se figyelnek. Az vajmi keveset számít. A minap közösen jótékonykodtak a gyengén táplált gyermekek érdekében. Egy asztalnál ültek: Antall Józsefné, Áder Jánosné, Boross Péterné, Dobrev Klára, Herényi Károlyné, Hiller Farkas Julianna, Kuncze Katalin, Lévai Anikó és Medgyessy Katalin. Nevek, amelyeket ismerünk vagy nem. Együtt sorolom ôket, mert összetartanak. Mint politikusfeleségek tudnak valamit, s azért, mint édesanyák, a gyermekekért, unokákért. Természetesen, akár a másokéért is. Mert az édesanyák bárhol a világon ugyanúgy éreznek. Nekik fáj a legjobban, amikor gyermeküknek nincs mibôl ételt venni. Sajna, honosodik a szó: gyermekéhezés. Ezek a hölgyek, nagyasszonyok (nevezhetjük ôket, aminek akarjuk) nem takargatják, amit nem lehet; nem nézik tétlenül, hogy ma Magyarországon százhúszezer gyermek naponta nem étkezik rendesen, mert családjaiknak arra sem futja. Úgy általában. Az életben, ha akad szégyellnivaló, hát ez az. Amit nem vitatni kell. Hanem segíteni. Mert lehet, mert muszáj. És nem feltétlenül azért, mert a politikában a feleség csak szerep. Az, ha együtt vannak, mellékes. Nem úgy, mint az erre vagy arra az oldalra szegôdött férjek esetében.

Az olvasó írja

A minap felhívott egy régi jó barátom - orvos - telefonon. Érdeklôdött, hogy milyen állapotban vagyok, mert szívesen meglátogatna. Hallotta, hogy súlyos beteg voltam, megmûtöttek és néhány jó tanáccsal látna el, melyek hozzásegítenének a mihamarabbi felgyógyuláshoz.

Boldogan fogadtam a szívélyes ajánlatát és köszönettel vártam.

Hogy elôrebocsássam, nagyon rossz állapotban kerültem a mûtôasztalra, mivel napokon keresztül sok vért veszítettem.

Evégett a mûtét kimenetele is bizonytalan volt. A mûtétet dr. Bancu Serban professzor úr vállalta, hajtotta végre, igazi áldozatos munkával. Én magam és hozzátartozóim sem fûztek nagy reményt - a legyengült szervezetem miatt - a mûtét sikeréhez.

A sebészetre való beutalásom után a professzor úr kivételes kezelésben részesített, mindent megtett, hogy felerôsítse a szervezetemet.

Mondhatom, hogy Bancu professzor úr a halál torkából hozott vissza, a koporsóból szedett ki.

Ezt tudván, az orvos barátom - aki már több mint 50 éves orvosi tapasztalattal bír - tudta, hogy egypár jó tanács mindennél többet ér.

Elôször is egy régen használt jelszavamra hívta fel a figyelmemet, ha már elfelejtettem volna: amit képzelsz magad felôl, azzá válsz. Érdekes, mondtam, bevallom ôszintén, pont ez nem jutott eszembe. No látod, mondta; azonnal képzeld el, hogy nem is vagy olyan beteg, mint gondolnád és beszéld be magadnak, hogy rohamosan megerôsödsz, meggyógyulsz. Igyekezz megteremteni magadnak a belsô harmóniát, kerüld a fölösleges feszültségeket, ideges állapotot, és fô célod a nyugalmad megteremtése legyen.

Ekkor biztos lehetsz, hogy rohamosan visszanyered régi erônlétedet.

Én szívesen fogadtam a fenti jó tanácsokat. Hiszen régen sokat olvastam, foglalkoztam a keleti bölcsességekkel, melyekbôl nem egy hasznos tudnivalót sajátítottam el, melyek az egészséges élet megszerzéséhez, fenntartásához elengedhetetlenül szükségesek.

Többek között - melyet soha nem felejtettem el - a tudatalatti ÉN befolyásolását.

A tudatalatti én alkalmazkodik minden általunk kapott - meggondolt, tudatos vagy meggondolatlan, felületes - utasításhoz. A tudatalatti én lehet a legjobb barátunk, vagy a legnagyobb ellenségünk, kimondottan tôlünk függ.

Nagyon sokan, talán minden csekély vagy nem létezô ok nélkül bebeszélnek maguknak különbözô betegségeket, bajokat, melyeket felnagyítanak és hordoznak magukkal, fölöslegesen szenvednek, minden ok nélkül. Így kreálnak a tudatalatti énjükbôl egy állandó ellenséget.

Mások pedig - merem magamat is közéjük sorolni - könnyen veszik az esetleges bántalmaikat, bajaikat, és pozitív szuggerálással - hatással - a tudatalatti énjükre, elfelejtik azokat és megszabadulnak tôlük.

A látogatás végén, a közös ismereteinket, tapasztalatainkat kicserélve - és mivelhogy mind a ketten pont egyidôsek vagyunk - ebben az öregkorban, azaz kik már betöltötték a 83. évüket és haladnak a 84. felé, abban maradtunk, hogy a jó tanácsok egyformán vonatkoznak mindkettônkre.

A társalgás után, magamra maradván, arra gondoltam, hogy a fenti jó tanácsok, tapasztalatok nemcsak nekünk, hanem mások számára is hasznosak lehetnek, ezért talán érdemes lenne leírni, közzétenni.

Egy mondatban azzal fejezném be e rövid eszmefuttatásomat, hogy: "amit képzelsz magad felôl, azzá válsz!", jó meggondolni képzeleteinket.

A június 18-i Népújságban megjelent egy írás a villamosenergia árának 5,2 százalékos emelésével kapcsolatban. Konkrét számításaink alapján a következôk derülnek ki.

Fogyasztásunk alapján a szociális kategóriába tartozunk. A májusi számlánk a következô volt: 45 kwattx1750 lej=78.750 lej, 5 kwattx4120 lej=20.600 lej, aminek az összege 99.350 lej.

Az újság közleménye alapján csak azok tartozhatnak szociális kategóriába ezután, akiknek családjában az egy személyre esô jövedelem nem haladja meg a 2,8 millió lejt. Ezek szerint, akiknek a jövedelme a fenti plafont meghaladja (mint a mienk is), a következôképpen fognak fizetni: 50 kWx3211=160.550 lej, bérlet 1590x30 nap=47.700 lej, ami összesen 208.250 lej. A régi számlához képest 118.900 lej a különbség, ennyivel kell többet fizetnünk.

Hol van a hangoztatott 5,2 százalékos emelés, hiszen ez 109%-os emelés?! Ezek szerint nem a takarékos fogyasztás a cél, hanem a díjak emelése. Drákói kitalálások. Ha valaki kevesebbet eszik, drágábban kellene megvegye a létfontosságú élelmet, a kenyeret, húst! Úgy kell neki, miért spórol?

Egyébként a 2,8 millió lej nem lesz elég télen a gázra sem, ha ilyen ütemben nô a gáz ára! Eddig 27 százalékot emeltek. A nyugdíjakat pedig fél éve "lefagyasztották". Az újjászámított nyugdíjak is a régiek maradtak sokaknál.

Vajon a teljes elszegényítés a cél?

Talán az RMDSZ vezetôi is többet kellene foglalkozzanak a lakosságot érintô létfontosságú kérdésekkel.

Úgy gondolom, mindenki ismeri ezt a játékot. Egy kis kézügyesség és gyorsaság segítségével könnyen be lehet csapni a játékfigyelôt. Szórakoztató játéknak tartom, de vannak emberek, akik önös érdektôl hajtva pénzszerzési lehetôségnek használják.

Történt ugyanis június 28-án, hogy a távolsági autóbuszállomásra mentem, ahol leültem egy padra és vártam, hogy teljen az idô.

Néhány perc múlva két férfi jelent meg az emberek között, az egyiknek a kezében szônyegdarab. Leterítette a földre és ráhelyezte a három kupakot a golyóval, aztán elkezdte a játékot. Jó néhányan körülállták, s a csábításnak engedve (ami egy marék pénzbôl állt) beszálltak a játékba és nem kevés pénzt nyertek. Ezen felbuzdulva még sokan próbálkoztak, de már nem ilyen szerencsésen.

Most pedig szeretném megmagyarázni, miért is veszítették el a pénzüket a legtöbben. Nem a fent említett két férfibôl állt a banda, még négy-öt társuk volt elvegyülve az emberek között. Ezek biztatták a tömeget és nyertek; aki nem közéjük tartozott, vesztett.

De felteszem a kérdést: hol vannak ilyenkor a rendôrök, a polgárôrök, vagy éppenséggel az autóbuszállomás biztonsági ôrei, akik megakadályozhatnák az ilyen eseteket? Az utcán lépten-nyomon bûnözôkbe botlunk, akik arra várnak, hogy lecsaphassanak a hiszékeny járókelôkre.

Különleges élményben volt részem: canyoning - vadvízi extrém sport, ami abból áll, hogy egy szorosban a patak folyását követve sziklán, sziklák közt kell leereszkedni. Hol mászva, hol rappelezve, hol ugorva - természetesen végig vízben. Olaszországban ez közismert sport, nekem viszont teljesen új volt. Sôt, azt hiszem, sok olvasóban fog felmerülni a kérdés: hát normális, aki ezt csinálja?

Nem hétköznapi élmény, az biztos. Jó adag bátorság, elszántság, kalandvágy kell ahhoz, hogy valaki kipróbálja ezt az ôrültséget. Az sem elhanyagolható, hogy 6-7 órán keresztül jéghideg vízben van az ember, vagy ha vannak is száraz szakaszok, a rajta levô ruházat végig vizes. Ezért van szükség speciális öltözékre, úgynevezett neoprém kezeslábasra. Az elején furcsán éreztem magam benne, valahogy természetellenes volt "szivacskabáttal", bakanccsal meg sisakkal úszni. Egy idô után azonban már úgy tûnt, mintha második bôröm lett volna. Olyan szép helyeken jár az ember, hogy megfeledkezik a zavaró apróságokról, még arról is, hogy vacognak a fogai a hidegtôl. Az volt az érzésem, hogy a hegy gyomrában vagyunk, elvarázsolt mesevilágban. Összeszûkülô sziklafolyosók, víz által kivájt mély medencék, csodálatos vízesések, különleges sziklaképzôdmények.

És mindez elzárva a földi halandó elôl, hisz az egyetlen megközelítési mód a kötélen való ereszkedés. Amit néhol csak a csúszós moha nehezít, jobb esetben van egy kis száraz sziklafelület, de legtöbbször a vízesés kellôs közepén kell haladni. Eleinte prüszköltem és kapkodtam a fejem, hogyan tudnék kievickélni belôle, aztán egyre inkább belejöttem, sellôként siklottam lefele. A csúszdákat nagyon élveztem, mintha vidámparkban lettem volna, azzal a különbséggel, hogy a sok furcsa sziklaképzôdmény a természet munkája. Mindig más és más arcát mutatta a szoros, hol összezárult a magasban, mintha egy nyitott barlang volna, hol meg szûk kis járattá alakult. Néha csak néhány napsugarat engedett be, melyek játékosan táncoltak a türkizzöld víztükrön, máskor meg kiszélesedett. Hatalmas sziklafalak magasodtak fölöttünk, alattunk meg dübörgött a lezúduló víz, egyes helyeken 5-6 méter magasságból kellett leugrani és nem volt idô tétovázásra, hisz utánam s elôttem vártak a többiek. A 20 méteres falakon kötél segítségével ereszkedtünk le, melynek az volt az egyetlen hátránya, hogy amíg megvártam, hogy az elôttem levô 20 személy leérjen, majd megvesztem a hidegtôl. Amíg mozog az ember, nincsen baj, de ahogy egy helyben kell állni, rögtön kihûl a test. Ezért ideális kis csapattal menni, hogy az ember teljesen át tudja adni magát e rendkívüli élménynek.

Mert valóban fantasztikus élmény. Egyrészt ott van a veszély, a kaland kockázata, mely felpörgeti az embert, másrészt annyira szépek, különlegesek és titokzatosak ezek a helyek, hogy már csak a látvány lenyûgözô, a természet szépsége teljesen magával ragad.

Június havában jártunk és a kiadós záporhullám után döntöttem el, kimegyek a Vácmány közeli kaszálómra, és téli tartalékot gyûjtök a lovamnak. A város kijáratánál három forgalmi rendôr szorgoskodott éppen, parkolóba terelte a száguldó gépkocsivezetôket, és intôvel fékezte szárnyalásukat. Ezt helyénvalónak találtam, találom ma is, akkor lepôdtem meg kissé, amikor engem is partra intettek, majd udvariasan az úticélomról faggattak, végül közölték, hogy ezen az úton bizony tilos szekérrel közlekedni. Következett az empatikus dorgálás, most még nem taksálnak meg, a jövô alkalommal viszont 1 milliótól 5 millióig terjedô büntetést is kiszabhatnak. Ez is érthetô volt számomra, csak egy kérdéssel toldottam meg a hatóság emberével folytatott csevegésem: tekintve, hogy én a pejkó miatt útadót vagyok köteles fizetni (noha lóerô tekintetében messze alulmarad sajnos a kamionokhoz képest), mégis milyen utat javasol a Vácmányig? A vállvonogatástól nem világosult fel tompuló elmém, inkább elhomályosult a kedvem. Arra gondoltam továbbdöcögve, hogy a szemközt érkezô szekéren ezzel keresik mindennapi kenyerüket az ócskavasat és egyéb hulladékot begyûjtô honfitársaink. Végtére is hasznosabb tevékenységet végeznek, még ha nem is ildomos és EU-konform nemzetközi úton szekérrel cammogni, mintha utcasarkon kunyerálnának pár erôs baniért.

Útikalandom kötôhártya-gyulladással végzôdött, és hogy ne keserû szájízzel zárjam soraimat, álljon itt a gyógyulás menete: a szemészeti klinikán pillanatok alatt kivizsgáltak, anyanyelvemen vázolták fel a gyógyulás módozatait, segítôkész, önzetlen és tettrekész fiatal orvosokkal volt dolgom egy kis európai szigeten, sötét hazánkban. Ha nem a szememmel láttam volna, talán el sem hinném...

Múlt hét végén újra sor került a hagyományos halászléfôzésre, melynek nagymestere Kolozsvári Puskás Sándor marosvásárhelyi szobrászmûvész. A halászlé az alábbi hozzávalókból készült: 12 személyre: 4-5 kg friss vegyes hal (ponty, harcsa, csuka, compó, kárász, süllô, apró halak), 2 dkg füstölt szalonna, 1 kg hagyma, 1 kg paradicsom, 2 üveg paradicsompaszta, 1/2 kg húsos zöldpaprika, 4-5 evôkanál édesnemes paprika, 1 evôkanál bors, 1/2 liter száraz fehérbor, 1 citrom, só, találáskor igény szerint csípôs paprika.

Az elkészítés módja a következô: a halakat meg kell tisztítani, a keserûfogakat és kopoltyúkat ki kell szedni. Irdaljuk, daraboljuk, sózzuk, a citrom levével bekenjük, és legalább fél órát pihentetjük. A májakat, ikrát, tejét is felhasználjuk. A legnagyobb darabokat félretesszük, a többit feltesszük fôni a felaprított hagymával és fûszerekkel. 4 liter sós vízben fôzzük, majd nyeles szitán átszûrjük és fakanállal átpasszírozzuk. Ez lesz az alaplevünk. A paradicsomot meghámozzuk, a zöldpaprikát kicsumázzuk, szeleteljük, majd a félretett haldarabokat, a bort és a paradicsompasztát is beletesszük. Lassú tûzön még 25-30 percig fôzzük. A szalonnát apróra vágva megpirítjuk, 1 evôkanál édespaprikát szórunk rá, a lébôl felöntjük, majd az egészet a halászlébe öntjük.

A halászlébe 5 tojásból, lisztbôl csipetkét is készítünk.

Magazin

A nyári divatcikkek özönében elôkelô helyen áll a napszemüveg. Külsô tulajdonságait a reklámok annyira kiemelik, mintha alapvetô szerepének, szemünk napfény elleni védelmének nem is tulajdonítanánk jelentôséget.

A napszemüveg öltöztet, kiemeli az eleganciát, sikeressé tesz! Ilyen és ezekhez hasonló reklám- szlogenekkel igyekeznek a kereskedôk rábírni bennünket, hogy viseljünk napszemüveget, s akinek már van, az cserélje divatosabbra a régit. Nôi magazinok oldalakat szánnak arra, hogy bemutassák, milyen is a trendi napszemüveg, milyen alakú, formájú, milyen színû illik a ruhához, az arcformához, az egyéniséghez.

A kínálat bôséges. Úton, útfélen hatalmas állványokon sorakoznak a tetszetôs szemrevalók, csak gyôzzön a gyanútlan vásárló dönteni: vajon melyiket válassza, melyik a legmenôbb, legfeltûnôbb, legdekoratívabb? A választást persze az árak is meghatározzák, hiszen némi túlzással azt mondhatjuk, hogy a határ a csillagos ég, hiszen bár 1000 forintért is kapható napszemüveg, de a jobbak ötjegyû számnál kezdôdnek, akár 30-40 ezer forintba is belekerülnek.

A napszemüveg csupán a divathóbort kelléke, vagy szemünk védelmére szolgáló, fontos, nélkülözhetetlen eszköz?

Dr. Hangyász Éva szemész fôorvos egyetért a napszemüveg híveivel, hiszen szemünket mindenképpen védeni kell a naptól. Aki szabad szemmel hosszasan bámul a tûzô napba, elveszítheti éleslátását, s a károsodása sem mûtéttel, sem más terápiával nem hozható helyre. Így megeshet, hogy könyvet, újságot olvasni sem tud többé. Persze, a valóságban ez nemigen fordul elô, hiszen az infravörös és ultraibolya sugárzás ellen a szem reflexszerûen lecsukódva védekezik, akarattal pedig ki nézne szabad szemmel, védôeszköz nélkül a Napba. Hiszen még a napfogyatkozást is kormozott üvegen, vagy sötét szemüvegen át követjük figyelemmel.

Amióta kiderült, hogy a Földünket körülvevô ózonpajzs egyre kevésbé véd a káros sugárzások ellen, sokaknak okoz dilemmát a megfelelô napszemüveg megválasztása, pedig a szembántalmak elkerüléséhez azt minden szakorvos ajánlja. Dr. Hangyász Éva hangsúlyozza, hogy már kisgyermekkorban is viselhetô napszemüveg, fôként, ha valamilyen szembetegség áll fenn a gyermeknél. Ám csak biztosan UV-szûrôs, optikusnál vásárolt jöhet számításba, az utcai és piaci árusok megbízhatatlan kínálatának még akkor is jobb ellenállni, ha egyébként árujukért jóval kevesebbet kellene fizetnünk, mint a szaküzletben.

A szemorvosok és az optikus szakemberek tanácsa egybehangzó: csakis az európai érvényû
"CE" jelzéssel ellátott napszemüveget vásároljuk, mert csak az ad biztonságos védelmet az ultraibolya sugárzással szemben. Ma már megfelelô a választék a fényre sötétedô, dioptriás szemüveghez illeszthetô elôtétlencsékbôl is, sôt: olyan ívelt lencséjû szemüvegek is kaphatók, amelyek oldalról sem engedik be a szembe a káros sugarakat.

A szakorvos arra is figyelmeztet: ne feledjük, hogy a tét szemünk épsége, egészsége és csak ezután jöhet szóba az, hogy mi áll jól, mit diktál a pillanatnyi divat.

Nyár, napsütés, strand és forró flörtök - így képzeli el sok ember álmai nyaralását, de jó, ha az utazók nem feledkeznek meg arról, hogy "ahány ház, annyi szokás", különben rács mögött végzôdhet a könnyed kaland.

Különösen a szerelem tárgyában ajánlatos régi szokásokat újból átgondolni. Így például a Connecticut állambeli Warrenville-ben törvény tiltja szerelmi aktus közben a tubákolást. Észtország fôvárosában, Tallinban pedig szigorúan tilos szeretkezés közben sakkozni.

Falk van Helsing német szerzô és jogász "Szex közben szigorúan tilos sakkozni" címû könyvében összegyûjtötte az ezzel az elsôrendû témával kapcsolatos képtelen törvényeket. Egy kis ízelítô a könyvbôl:

Az Egyesült Államokban különösen kényes kérdés férfi és nô kapcsolatfelvétele. Texas államban például tilos szemezéssel vagy kézjelzéssel flörtölni vagy ilyen jelzésekre reagálni. Michigan államban tilos szerenádot adni szívünk választottjának. Georgia államban férfiak nem használhatnak lasszót kedvesük féken tartásához, Riverside-ban pedig a szerelmesek csak akkor csókolózhatnak, ha elôzôleg karbolsavas rózsavízzel lemosták ajkukat.

El a kezekkel a férjezett brazil nôkrôl! Ôket ugyanis törvény kötelezi házastársi hûségre. Férjük ellenben annyi szeretôt tarthat, amennyit meg tud engedni magának. A legtöbb országban tilos a bigámia, de van olyan állam, ahol annak, akinek ennek ellenére egynél több felesége van, az büntetésbôl köteles mindkét asszonnyal együtt élni ugyanabban a házban és szigorúan betartani minden házastársi kötelességet.

Kötelezô sötétben szeretkezni többek között az oroszországi Volgográdban és az amerikai Virginia államban, az ilyenkor égô lámpa törvénybe ütközik.

Angliában jó, ha vigyáznak a motorkerékpárosok, ott ugyanis tilos az út mentén leállított motorkerékpáron szeretkezni, csakúgy mint Birminghamben egy autó alatt vagy napnyugta után egy templom lépcsôin.

Nagyon sokba kerülhet a meztelenkedés is. Szingapúrban 275 ezer forintnak megfelelô összegû pénzbírsággal sújtják a ruhátlan fürdôzést, de azt is, ha meztelenül tartózkodik valaki saját lakásában. Az olaszországi Palermóban csak férfiaknak tilos a nudizmus, mégpedig azzal az indoklással, hogy "a férfi anatómiája akaratlanul is obszcén lehet".

Kínában viszont a lábak szemlélése ütközik a közerkölcsbe: el a szemekkel az idegen lábakról! - ez a jelszó. Míg ugyanis férfiak büntetlenül gyönyörködhetnek egy nô csaknem teljesen fedetlen testében, addig szigorúan tilos a meztelen nô lábfejét nézni.

Tavaly még 85. születésnapját ünnepelte, most pedig a hónap eleji kórházba szállítása alkalmából már 89 évesnek adták meg Gábor Zsazsa amerikai magyar filmszínésznô életkorát, aki hírnevét legalább annyira köszönheti viharos magánéletének - kilenc férjet "fogyasztott", ha csak a sajátjait számoljuk -, mint a vásznon nyújtott alakításainak.

Valódi életkora megállapíthatatlan, a lexikonokban 1917, 1918 és 1919 egyaránt szerepel születési éveként, ô maga persze ezeknél késôbbi évekre mondja világra jöttét. Ami biztos: február 6-án született Budapesten, ahol egyik nagyanyjának jelentôs ékszerkereskedése volt.

Eredeti nevén Gábor Sári a fôvárosban és Lausanne-ban nevelkedett, színiiskolai tanulmányokat folytatott, s már 1932-ben fellépett Bécsben operettdarabokban. Anyja három világszép lányából mindenképp sztárt akart csinálni, így Sárit 1933-ban benevezte a Magyarország Szépe versenyre. A szépségkirálynô elsô udvarhölgyévé választották, 1936-ban pedig már ô volt Miss Magyarország.

Nem sokkal késôbb férjhez ment Burhan Belge török külügyi szóvivôhöz. "Megvette nekem azt a kutyát, amit apámtól nem kaptam meg" - indokolta késôbb tôle nem meglepô stílusban házasságát a 60 éves diplomatával.

1938-tól két évet töltött Ankarában férje oldalán - már akkor felhívta magára a figyelmet liezonjaival -, majd a közelgô háború elôl 1941-ben anyjával és húgaival - Gábor Éva szintén filmszínész lett, s 1995-ben hunyt el - az Egyesült Államokba távozott.

Itt Zsazsa szinte azonnal hozzáment Conrad Hiltonhoz, a szállodalánc örököséhez. Ô az egyetlen, akihez - saját bevallása szerint - csupán a pénzért ment hozzá, és akinek gyereket szült. Öt év után válással végzôdött ez a házasság is, de Zsazsa hamarosan hozzáment George Sanders Oscar-díjas színészhez. (A rosszmájúak szerint ekkor került legközelebb az Oscar- díjhoz.) Élete nagy szerelmének nevezte késôbb a színészt, de vele sem élt tovább, mint elôzô hitvesével, a férfi késôbb egy másik Gábor-nôvérrel próbált szerencsét: elvette Magdát.

Gábor Zsazsa ekkor már filmezett, pályafutása 1952-ben kezdôdött. A következô két évtizedben több tucat filmben kapott szerepet, s olyan partnerei voltak, mint a szintén magyar származású Tony Curtis, továbbá Fernandel, José Ferrer, illetve Marilyn Monroe, Judy Garland, Rita Hayworth, Jayne Mansfield, Elisabeth Taylor, Brigitte Bardot, vagy Sophia Loren. A kritikusok szerint azonban színészi tehetséget talán kettôben ha elárult: az 1952-ben forgatott Moulin Rouge-ban, illetve az egy évvel késôbbi Liliben - a többi alakítása felejthetô. Rendezôi adottságait többnyire a hódító démonok és az erôs akaratú, önfejû vagy csalafinta asszonyok szerepében a nôiség megtestesítôjeként alkalmazták a mozivásznon.

Hírnevét azonban nem filmes szerepeinek, hanem házasságainak, extravaganciájának, szellemes mondásainak köszönheti. Szerinte "káros hírverés nem létezik", s ô tett is róla, hogy a bulvárlapok címoldalára kerüljön. Összesen kilenc házasságával még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a legtöbb "igent" kimondó díva.

Valójában nyolcszor ment hivatalosan férjhez, mert 1982- es frigye, amely mindössze egy óráig tartott Felipe de Albával, érvénytelen volt, ugyanis még nem vált el elôzô - hetedik - férjétôl. De sorjában: negyedik férje Herbert Hunter üzletember, az ötödik Joshua Cosden olajbáró, a hatodik a Barbie-baba kitalálója, Jack Ryan volt. A hetediket, O’Hara ügyvédet a hatodiktól való válóperén hódította meg. A nyolcadiktól, a nála 24 évvel fiatalabb Frederic von Anhalttól a házastárs jogán megkapta a Saxonia- Anhalt hercegnôje címet is. "Egy okos lánynak nem probléma a férfi - hanem megoldás" - vallja, s e szerint élt: egyre vagyonosabb lett, amikor elvált többnyire dúsgazdag férjeitôl. "Soha nem tudtam meggyûlölni egyetlen férjemet sem annyira, hogy visszaadjam neki a tôle kapott gyémántokat" - e mondása bekerült a XX. század halhatatlan idézeteinek gyûjteményébe. Nem kevésbé ismert ez sem: "Jó vagyok a háztartásban. Ha elhagyok egy férfit, megtartom a házát". "Én személy szerint semmit se tudok a szexrôl, mert mindig férjnél voltam" kijelentése nem teljesen fedi a valóságot, mert a pletykák szerint szeretôje volt - többek között - John F. Kennedy (a néhai elnök), Frank Sinatra, Richard Burton és Sean Connery.

Gábor Zsazsa az 1960-as évektôl kedvelt vendége volt a televíziós talkshowknak szabadszájúságának köszönhetôen. A plasztikai sebészek mûtôit gyakran felkeresô színésznô -
Hollywood legismertebb magyarja - két bestsellert is kiadott: Gábor Zsazsa teljes körû útmutatója a férfiakhoz, illetve Hogyan szedjük fel a férfit, hogyan tartsuk meg a férfit, hogyan szabaduljunk meg a férfitól. (Vallomásai magyarul Nekem nem elég egy élet címmel láttak napvilágot.)

2003 novemberében súlyos autóbaleset érte: a fodrásza által vezetett autó a Los Angeles-i Sunset Boulevardon nekiszaladt egy villanyoszlopnak. Gábor Zsazsának több csontja eltört, a fájdalomtól egy idôre eszméletét is vesztette. Megoperálták, s miután magához tért, egybôl beperelte a kocsiját vezetô fodrászát több millió dollárra - végül kétmilliót meg is kapott. A kórházat elhagyva beköltözött egy idôs film- és tévésztárokat gondozó szanatórium egyik luxuslakosztályába, és attól kezdve tolókocsiban közlekedett. Arcának azóta csak egyik oldalát engedte fényképezni, mivel a másik oldal állítólag kisebb agyvérzések következtében megbénult.

Legutóbb azzal került a címlapokra, hogy csalás vádjával milliókra perelte be lányát, Francesca Hiltont.

Színdarabok, középkori táncok, szavalatok, tudományos elôadások, fénykép- és középkori ruhakiállítás, népzenekoncertek - íme a fesztivál kínálata. A rendezvényt idén Segesvár testvérvárosainak képviselôi is megtisztelik jelenlétükkel, érkezik küldöttség Kiskunfélegyházáról, a svájci Badenbôl, valamint itt lesz Soknan Han Jung ENSZ-követ is. A fesztivál érdekessége, különlegessége, hogy a vásárokra jellemzô piaci bóvlik kiszorulnak: nem árusítanak semmilyen alkoholtartalmú italt, nem forgalmaznak vattacukrot, pattogatott kukoricát, kandírozott almát, különféle magokat, sült húst vagy mititejt, sem léggömböket, világító karkötôket, ékszereket, sôt a különféle szerencsejátékok sem engedélyezettek. Ezzel szemben megtalálhatjuk a középkori képzô- és népmûvészetre jellemzô tárgyakat: kerámiákat, bôrdíszmûveket, festményeket, fadíszeket stb.

A fesztivál ünnepélyes megnyitójára július 29-én 15 órától a polgármesteri hivatal dísztermében kerül sor, ugyanitt 18 órától tudományos konferencia indul középkori témákban, amit szombaton és vasárnap 11 órától folytatnak. A kultúrotthon Ciprian Porumbescu termében 18 órától az erdélyi vártemplomokról készült fényképekbôl nyílik tárlat. A szûcsök bástyájában pénteken 18-21 óra között, szombaton és vasárnap 11-13 és 17-21 óra között babakészítô mûhelyt szerveznek, az ötvösök bástyájában 19 órától középkori ruhákból rendeznek be kiállítást. A dombi evangélikus templom koncerteknek és szavalatoknak ad otthont a rendezvény három napja alatt, míg a kolostortemplomban 18 órától a svájci vendégek orgonahangversenyére a zenekedvelôket hívják meg. A Radio Son téren a kisebbekre is gondoltak különféle programokkal. A nagyszínpadon a bukaresti Anton Pann, a badeni Tonic Strings koncertezik, majd megtekinthetôk az aradi, az Ariel, a segesvári népi színház elôadásai. A Sigma téren éjfél körül népzenekoncertek kezdôdnek péntektôl vasárnapig.

Szombaton és vasárnap negyed tizenkettôtôl és 16 órától a zeneiskolában középkori táncokat mutatnak be. Az interetnikus oktatási központban szombaton este fél kilenctôl Samuel Beckett-monológra várják a színházkedvelôket, a Segesvári Hotelben jelmezbált tartanak 22 órától. Vasárnap éjfélkor tûzijáték zárja a fesztivált.

Tegnap délben Ciprian M. Dobre prefektus sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt ismertette, miként számolják fel megyénkben az árvízkárokat. Többek között elmondta, hogy az intézmények, polgármesterek példásan helyt álltak a katasztrófahelyzetben.

A prefektustól megtudhattuk, hogy tegnap Gödemesterházán és Csobotányon a Maros is kilépett medrébôl és négy házat elöntött. A Calin-Neagra patak okozta közúti akadályt elhárították, így Szászrégen és Maroshévíz között járható az út. A fôispán terepszemlét tartott a Göde, a Mesterházi és a Zebrák völgyében, ahol több kilométeres szakaszon a patak elmosta az erdôkitermelô utakat. A legnagyobb gond a Göde völgyében volt, ahol 11 km út eltûnt a patak új medrében. Itt víz nélkül maradt a pisztrángtenyészet is, emiatt kb. 1 tonna hal elpusztult. A polgármester által irányított csapatnak köszönhetôen sikerült a megáradt patakot úgy szabályozni, hogy hat ház megúszta az árvizet. Így is 20 család szigetelôdött el a külvilágtól. Gondoskodtak azonban arról, hogy tehergépkocsikkal, traktorokkal élelmiszertermékeket juttassanak el hozzájuk. Palotailvára és Gödemesterházára újabb gépeket irányítottak és ahogy lehet, hozzáfognak a Göde völgyében az út újjáépítéséhez. Az elôzô helyzetjelentéstôl eltérôen Küküllôszéplakon a Küküllô, Maros- csapón és Kutyfalván, illetve Csatófalván a Maros öntött el házakat. Eddig 70 épületbe és két tömbház pincéjébe hatolt be a víz. Ezenkívül az árvíz két országutat, összesen 800 méteren, két megyei utat 700 méteres szakaszon, illetve 12 erdôkitermelô utat 91,8 km-en érintett és 81 hidat kell újjáépíteni, megerôsíteni. Gödemesterházán továbbra is 80 háznál nincs áram mivel még dolgoznak a hálózatjavításon. Gödemesterházán, Palotailván, Erdôszentgyörgyön, Zágorban kiküszöbölték az árvíz okozta károkat. Csatófalván beázott és az összeomlás veszélye fenyegeti az iskolát, hasonlóan víz alatt van az ürmösi templom, a Domáld völgyében pedig 70 kút használhatatlan. Az érintett helyekre ásványvizet juttatnak el az illetékesek.

Ciprian M. Dobre dicsérte a katasztrófa- elhárító bizottságot alkotó intézményeket, ezek képviselôit, akik a helyzet magaslatán álltak. Jó volt a kommunikáció a vízügyi igazgatósággal is, akik percre pontosan tájékoztatták ôt a helyzetrôl, s emiatt volt, ahol óvintézkedéseket is hozhattak. Jól mûködött a megyénket is megvédô zetelaki és bözödi víztároló. Az elôbbibe 2,5 millió köbméter, míg az utóbbiba 0,4 millió köbméter vizet foghattak fel. A zetelaki tó befogadóképessége 26,5 millió, míg a bözödié 16 millió köbméter, úgyhogy van még hely az esetleges árhullám felfogására. Az elmúlt idôszakban nem kellett használni a fehéregyházi és a balavásári poldereket, ami azt jelenti, hogy a Nagy- Küküllô felsô folyásán nem volt gond.

Az elôrejelzések szerint a hétvégére kiderül, azonban a jövô hét közepétôl újabb kiadós esôzésekre kell számítani, ezért készenlétben maradnak - mondta Ciprian M. Dobre prefektus.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô országos segélyezési akció elindítását jelentette be, de lehetségesnek mondta azt is, hogy kormánya nemzetközi segélykéréshez folyamodik. Ezt akkor közölte, amikor szerdáról csütörtökre virradóan visszatért a pillanatnyilag legsúlyosabban érintett dél-moldvai térségben tett villámlátogatásáról.

A csütörtöki tájékoztatón közölték: a katasztrófaméretû esôzések súlyos károkat okoztak az ország 42 megyéjébôl 32-ben. Víz alá került 482 város, község és falu, az ár megrongált vagy elsodort több mint 11 ezer lakást és lakóházat, 15 ezer gazdasági épületet, víz pusztította el a termést több mint 53 ezer hektáron, az árból kimentett vagy az elöntött helységekbôl kitelepített személyek száma megközelíti a tízezret.

A hegyvidéki patakokon és folyókon órák, sôt percek alatt keletkezett árhullám a hidak százait sodorta el, gáz- és villanyvezetékeket döntött le, országutakat és vasúti töltéseket sodort el országszerte, de különösen Dél-Moldva és Olténia területén.

Moldvát kettészakította az árvíz: a térség északi és déli megyéi között megszûnt - a légi utat leszámítva - mindenfajta közlekedés, Bukarest és Moldva között a hadsereg légihidat létesített, hogy eljuttathassák a legsürgôsebb és legfontosabb élelmet, ivóvizet és gyógyszereket a rászorultaknak.

Az órák alatt folyammá dagadt moldvai Szeret folyón egy helyen át kellett vágni a gátat, hogy elejét vegyék egy egész térséget fenyegetô katasztrófának. Ennek ellenére volt olyan hely, ahol a megáradt, tomboló folyammá duzzadt Szeret áttörte a gátat és ezreket szigetelt el a külvilágtól.

A károk felmérése majd csak a bajbajutottak kimentése és biztonságba helyezése, az ár levonulása után kezdôdhet el - közölték a kormány illetékesei. De az máris bizonyos, hogy az egy- másfél hónappal ezelôtti bánsági árvíznél is súlyosabb moldvai árvíz sok millió eurós kárt okozott.

A kormányfô kérésére a kormány fôtitkársága áprilisban három bankszámlát nyitott a Román Kereskedelmi Bankban az árvízkárosultak megsegítésére érkezô adományok fogadására: RO65RNCB5010000138390083 (lej), RO11RNCB5010000138390085 (dollár) és RO38RNCB5010000138390084 (euró).

Az emlôdaganat szûrésére 300.000 személyen végezték el a családorvosi küldôcédula alapján a mammográfiai vizsgálatot a megyei kórházban. Ugyancsak az elmúlt évben zajlott hasonló feltételek között a végbél- és vastagbélrák szûrése, amelyre 200 személy jelentkezett. A pontos eredményekrôl nem készült kimutatás, mivel a felismert eseteket, a rák stádiumától függôen a sebészetre, az onkológiára vagy a családorvoshoz irányították - tájékoztatott
dr. Konrád Judit, a megyei közegészségügyi igazgatóság programokért felelôs ügyvezetô aligazgatója.

Az augusztusban kezdôdô méhnyakrák- szûrésre ugyancsak a családorvos ajánlatára lehet részt venni, aki az évi kötelezô általános vizsgálat során megállapítja, hogy a páciensnél fennáll-e a betegség gyanúja. Amint Konrád doktornô elmondta, az úgynevezett Papanicolau-tesztet (amelynek a minisztérium által finanszírozott költsége 315.000 lej ) 666 páciensen tudják elvégezni. Azokban a városokban, ahol nôgyógyász szakorvos rendel, a kenetet helyben leveszik, és azt küldik be a megyeközpontba. Ezúttal az esetek követésérôl is gondoskodnak, ezt szolgálja az a program keretében érkezett számítógép, amellyel nyilvántartják azokat a pácienseket, akiknél pozitív volt az eredmény. Ha szükséges, egyéb vizsgálatokat is elvégeznek, és pontosan rögzítik, hogy mi történik a beteggel.

Amint a doktornô tájékoztatott, a jövô évben a prosztatarák szûrését szeretnék elkezdeni a szaktárca onkológiai programja keretében.

Mûsorkalauz

Molnár Tünde orgonamûvész játékát hallgathatják az érdeklôdôk csütörtökön este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A nyáresti orgonahangverseny-sorozat második részében S. Scheidet Variációk egy táncdallamra, Eccho címû darabjai, Bach Két korálelôjátéka, á-moll Concertója (Vivaldi-témára), S. Toduta Korálja és L. Vierne Carillon de Westminster címû mûve hangzik el. A nyári orgonahangversenyek harmadik részére augusztus elsô csütörtökjén kerül sor.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete július 22-én, pénteken 19 órai kezdettel a nyári színpadon jótékonysági koncertet szervez a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. Fellépnek: Komáromi István magyarországi elôadómûvész, a Flowers lányok, a Dózsagyörgy községbeli Lôrinc néptáncegyüttes, Simonffi Béla és zenekara, énekelnek Marton Irén és Gál Ferenc. Mûsorvezetô: Nagy István. Belépti díj: 80.000 lej (8 új lej).

45 ország fotómûvészeinek alkotásai tekinthetôk meg a Marosvásárhelyi Fotóklub által szervezett 3. Nemzetközi Fotómûvészeti Szalon és az XXI. Országos Biennálé keretében. A kettôs, nagy jelentôségû tárlatnak a Kultúrpalota kiállítótermei adnak otthont.

Holányi Julianna festô, grafikus Erdélyi tájakon címû kiállítása tekinthetô meg a marosvásárhelyi Diakóniai Otthon Bocskai termében. A tárlat augusztus 15-ig, naponta 9-18 óra között látogatható.

Fábián Margit festménykiállításának ad otthont a Philothea Klub (Marosvásárhely, volt Kossuth utca 2. szám).

A Sapientia - EMTE kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgatóinak fekete-fehér fényképeibôl nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház elsô emeletén.

A marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében A két Buday címû festménykiállítás látogatható. Az érdeklôdôk idôsebb és ifjabb Buday Mihály zalaegerszegi mûvészek alkotásait tekinthetik meg.

A szászrégeni DIO-házban még mindig megnézhetô Gy. Szabó Béla kiállítása. A tárlat érdekessége, hogy több olyan olajfestményt és pasztellt állítottak ki, amit eddig nem láthatott a közönség.

A szovátai Teleki Oktatási Központ a Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep kiállításának ad otthont. A tárlat 31 mûvész alkotásait összesíti.

Székely Miklós festô munkáiból nyílt kiállítás a megyeszékhelyi Bolyai-Gauss Információs Központban, a Bolyai utca 3. szám alatt.

A Szentgyörgy téri Unirea-Egyesül&e