|
LVII. évfolyam 162. (16038.) sz. 2005. július 14., csütörtök |
2005. július 14., csütörtök |
|
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Miután több mint egy hete egyebet sem hallottunk a politikusoktól, hogy a kormány lemond, és elôre hozott választásokat tartanak legkésôbb október 16-án, mert az Alkotmánybíróság, úgymond, nem játszott tisztességesen, és saját kicsinyes érdekeinek megfelelôen döntött az "igazságügy reformja ellen", úgy tûnt, fordulat elébe nézünk. Traian Basescu ugyanis ráébredt, hogy az alkotmány minden aktuálpolitikai spekuláció, pillanatnyi hatalmi ambíció fölött áll, az alkotmányosság ôreinek döntése pedig "szentírás". Mindenkire kötelezô, még egy államelnöknek vagy kormányfônek is tiszteletben kell tartania.
Ez egyébként kézenfekvô, de a felismerés késedelme miatt megbolydult a politikai élet, s ritka ronda bohózatot láthattunk. A kormányfô "végleges és visszavonhatatlan" lemondása utáni fejlemények ismertek, a kormánykoalíció két vezetô pártja szoros hadrendben követte, amit követendônek hitt. Még a választások napját is kitûzték diadalittasan. Elôre ittak a medve bôrére. Minden józan megfontolást elengedtek a fülük mellett, például Lucian Bolcas képviselô szokott malíciájával elôadott figyelmeztetését, hogy "egy ország alkotmánya nem vasúti menetrend, amelyet szezonról szezonra módosítani lehet". Így aztán kedd estére jogi és politikai pancserkedéstôl maszatosan kötöttek ki, nyakig latyakban.
A kapitány azonban hátraarcot rendelt el, azzal, hogy "az Alkotmánybíróság határozatai nem képezhetik tárgyalások témáját. Kötelezô érvényûek mind a kormányra és a parlamentre, mind az elnökre nézve". Maradéktalanul, tehetem hozzá.
A kormánykoalíció, elsôsorban a Demokrata Párt és a Liberális Párt, nem csak politikai, hanem – talán ez a súlyosabb – nyilvánvaló erkölcsi vereséget szenvedett, hiteltelenné vált. A kormányfô múlt csütörtöki határozott bejelentését, miszerint a kormány lemond és elôre hozott választásokat kell kiírni, a liberálisok vezetô testülete bizottsága egyetlen ellenszavazattal elfogadta. Hogy késôbb meggondolják magukat. A Demokrata Párt mára szinte megkukult, miután nemrég, Emil Bockal az élen, egyhangúlag, lelkesen szajkózták a
"néphez való visszatérés elkerülhetetlenségét". Mindemellett az sem könyvelhetô el egyszerûen, hogy onnan jött a csapás, ahonnan a legkevésbé várták. Az ellenzék persze elégedett, "mi megmondtuk".
A koalíció politikai hitelének újjáépítése, egy ilyen "le- égés" után nem egyszerû feladat. A DP erkölcsi-politikai tekintélye romokban hever, a liberálisok zavarodottan forronganak. Tény, hogy a kormányfôi lemondás megerôsítésénél tartunk. Tegnap, állítólag a demokratákkal egyetértésben ismét az elôre hozott választások útját választották. Két kormányzati partnerük, az RMDSZ és a Konzervatív Párt, minden bizonnyal elégedetlenül vette tudomásul az említett döntést. Kérdés, meddig hajlandók rosszul értelmezett lojalitás címén kitartani a koalíció mellett. Az RMDSZ a jelek szerint nem sokáig, hiszen mint lapunkban is olvasható, Markó Béla tegnapi sajtóértekezletén kijelentette: a szervezet saját meggyôzôdése és érdekei szerint cselekszik. A helyzet tehát, akárcsak a folyók vize manapság, zavarosból zavarosabbá vált.
Az elmúlt napok esôzései leginkább a hegyvidéki településeken okoztak gondot: több útszakasz, házak, legelô került víz alá. Ez nem csoda, hiszen két nap alatt annyi esô hullt, mint amennyi máskor átlagban két hét alatt. Gödemesterházán négyzetméterenként 51 liter, Laposnyán 37, Galonyán 17, Sóváradon 44, Sárpatakon 20 litert mértek a hidrológusok. Kedden és szerdán a katasztrófa-elhárító egységek az áradás okozta károk felszámolásain dolgoztak. Kedden délután Ciprian Dobre prefektus a katasztrófa-elhárító bizottság több tagja kíséretében kereste fel Gödemesterházát, asszisztált a mentési munkálatoknál. Itt a Neagra-Calin patak lépett ki a medrébôl, több házat elöntött és órákig használhatatlanná tette a Szászrégen és Maroshévíz közötti megyei utat. Felvételeink ezen a helyszínen készültek. Gödemesterházán a Göde pataka 2 km-es szakaszon elmosta a megyei utat, 6 házat, 35 háztáji gazdaságot, 2 istállót és 20 udvart érintett. Veszélybe került az állomásra vezetô Maros-híd is. A Mesterházi-völgyben 3 házba ment be a víz. Tegnap a Maros völgyében helyenként a folyó is kilépett medrébôl és több mint 8 hektár legelôt árasztott el. Gödemesterházán három alacsonyfeszültségû villanyoszlopot kellett megerôsíteni, emiatt 80 ház maradt villanyáram nélkül. A legnagyobb kár a gödemesterházi pisztrángtenyészetben keletkezett. Az erdômunkások tegnap a Göde völgyében javították az utat, hogy megközelíthetôvé tegyék a haltenyészetet. Palotailván, a fôúton több helyen a hegyoldalakról lezúduló víz miatt csak egy sávon lehetett közlekedni. Ratosnyán 5 hektár árterületet foglalt el a Maros, míg Alsóidecsen is kilépett medrébôl.
Erdôszentgyörgyön a tûzoltók a víz alá került 14 ház pincéjébôl szivattyúzták a vizet. Zágorban a Domáld pataka 20- 25 hektár területet öntött el, míg Bonyhán 39 lakás, 216 hektár mezôgazdasági terület került víz alá.
Az erdôgazdálkodási igazgatóság jelentése szerint a palotailvai és gödemesterházi erdôkerületek körzetében több erdôkitermelô út vált használhatatlanná. Tegnap éjjel a Maros Radnót, Maroscsapó, Lekence és Szentgyörgy helységek környékén összesen 160 hektár területet borított el. Radnót és Lekence között a víz mintegy 20 méteren a megyei útra került, de a közlekedésben ez nem okozott fennakadást.
A katasztrófa-elhárító megyei bizottság elrendelte, hogy minden polgármesteri hivatal rendszeresen figyelje és jelentse a vízállást. A rendôrôrsökön ebben az idôszakban állandó szolgálatot tartanak. Az érintett területeken 7 tisztet, 8 altisztet, 20 sorkatonát, valamint a megfelelô haszonjármûveket vetették be. Mivel csak a hétvégén várható az idôjárás javulása, a prefektus arra utasította a polgármesteri hivatalokat, hogy létesítsenek állandó telefonszolgálatot, ahonnan folyamatosan jelentést tehetnek a kialakult helyzetrôl. A helyi közigazgatási egységek vezetôinek intézkedniük kell annak érdekében, hogy a hidakat, az árkokat takarítsák ki. Azokat a polgármestereket, akik nem végzik el az ilyenkor rájuk háruló feladatokat, megbüntethetik. A megyei katasztrófa- elhárító bizottság tagjai továbbra is helyszíni ellenôrzéseket is végeznek.
Tegnap a közegészségügyi igazgatóság szakemberei az érintett helyeken ivóvízmintákat vettek, a laboratóriumi ellenôrzést csak ma végzik el, így ezt követôen közlik majd az eredményeket. A marosvásárhelyi Aquaserv Kht. sajtóosztályától megtudtuk, hogy a megnövekedett vízhozam nem okozott fennakadást a megyeszékhely ivóvízellátásban.
A katasztrófa-elhárító bizottság szerint mától már nincs vészhelyzet megyénkben.
Három nap alatt legalább hat halott, négy eltûnt, sok ezer kilakoltatott személy, tomboló vízesésekké vált patakok, 256 víz alá került falu és város, elárasztott utak és vasutak, sziklaomlások és földcsuszamlások – ez a részleges gyorsmérlege a harmincegy romániai megyét sújtó idôjárási katasztrófának.
Románia területének több mint kétharmadán özönvízszerû esôzések, orkánerejû szélviharok, villámcsapásokkal pusztító zivatarok, felhôszakadások bénítják és károsítják a településeket, sújtják a lakosságot. Az emberek ezreit kellett kilakoltatni, körülbelül ezerre tehetô az árvizek csapása alatt összeomlott vagy súlyosan megrongált házak és lakások száma, százezer hektárnyi termôterület került víz alá, közutakat és vasutakat mosott el az ár. Százával fertôzôdtek meg a falusi kutak, áram- és vízszolgáltatási kimaradások, telefonkábelek megrongálódása keseríti a lakosság és a hatóságok életét, munkáját.
A strasbourgi emberi jogi bíróság kedden elmarasztalta Romániát hét roma nemzetiségû állampolgárával szembeni rossz bánásmód és hátrányos megkülönböztetés miatt.
Hadréven, mint ismeretes, a helybéliek egy román férfi meggyilkolásán feldühödve rágyújtották a házat a gyilkosságban részes három romára, akiknek egyike elevenen elégett, menekülni próbáló két társát pedig agyonverte a bosszúra szomjazó tömeg. Ezután felgyújtották a faluban élô cigány családok házait, s elkergették a romákat Hadrévrôl.
Amint azt a bíróság megállapította, a romák ezután még évekig kénytelenek voltak tyúk- és disznóólakban, ablaktalan pincékben, egyéb fûtetlen helyeken lakni. Azzal, hogy a román állam a házuk lerombolása után nem biztosított megfelelô lakhelyet a károsultak számára, megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magánélet és a család tiszteletben tartásáról szóló 8. cikkelyét – mondta ki a bíróság.
Megállapította továbbá, hogy a romák "jelentôs lelki szenvedésen" mentek keresztül, s "hátrányos faji megkülönböztetést" is kénytelenek voltak elszenvedni. Ezzel sérült az egyezménynek az embertelen vagy megalázó bánásmódot tiltó 3. cikkelyében foglalt, valamint a hátrányos megkülönböztetést tiltó 14. cikkelyében foglalt joguk.
Mindezek alapján a bíróság kötelezte a román államot, hogy a hét kérelmezônek fizessen fejenként 11 ezer és 95 ezer euró közötti összeget az ôket ért anyagi és erkölcsi kár megtérítésére. Az ügyben érintett további tizenöt roma már a múlt héten megállapodott a kormánnyal arról, hogy kártérítést kapnak, fejenként 11 ezer és 28 ezer euró közötti összeget (összesen 262 ezer eurót).
Tegnap, az igazságügy reformjára vonatkozó törvények módosítását célzó parlamenti szavazást követôen, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy továbbra is érvényes korábban bejelentett lemondása, mert, mint mondta, nem akar részese lenni egy olyan aktusnak, amely
"korrupcióba, szegénységbe és elszigeteltségbe taszítja a népet".
A kormányfô szerint ami tegnap a parlamentben történt bebizonyította, hogy ebben a pillanatban nincs
politikai akarat az igazságügy reformjának a megvalósítására, sem parlamenti többség, amely képes lenne megvalósítani a 2007-es európai uniós csatlakozást. Mint mondta, a szavazás eredménye mélységesen kiábrándította, és megerôsítette a meggyôzôdését, hogy egyesek továbbra is meg akarják ôrizni privilégiumaikat.
Következésképp megállapította, hogy a kabinet által javasolt feltételek közül egyetlenegyet sem teljesítettek, nem született politikai egyetértés az alkotmány módosítását illetôen sem, ezért a lemondása továbbra is érvényes, és brüsszeli látogatását követôen (július 18 sz. m.) azonnal beindítják az elôre hozott választásokhoz szükséges procedúrákat.
Calin Popescu Tariceanu nyilatkozata nem keltett különösebb meglepetést, mert már a kora reggeli órákban híre kelt, hogy a Nemzeti Liberális Párt vezetôinek kedd esti tanácskozásán kiderült, függetlenül a parlamenti kiigazítástól, az elôre hozott választásokat tartják célravezetônek a parlamenti erôviszonyok megváltoztatására.
Tehát a miniszterelnök lemondása de facto Brüsszel után következik be. Ami tegnapelôtt lezárulni látszott, ezzel a kormányfôi bejelentéssel ismét nyitottá vált.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselôházi frakcióvezetô és Kelemen Hunor képviselô sajtóértekezletet tartott tegnap. Ez alkalommal Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ a jelenlegi politikai helyzetben is következetesen kitart álláspontja mellett, miszerint nem ért egyet az elôre hozott választásokkal, hiszen a kialakult politikai válságot másképpen is meg lehet oldani. Ugyanakkor egyetért a koalíciós partnerekkel abban – tudtuk meg –, hogy az európai
integráció és a belsô demokrácia szempontjából elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás átfogó reformja. Az RMDSZ egy olyan kompromisszumos megoldásban érdekelt – tudtuk meg –, amely feloldja a kialakult válságot, ezért a szövetség parlamenti frakciói támogatták az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyek módosítását az igazságügy reformjára vonatkozó törvénycsomagban. Célszerûbb most egy olyan törvényt hozni, amely a hiányosságai ellenére is biztosítja a reform folytatását, mint hónapokra leállítani ezeket a folyamatokat. Ezáltal érvényesülhetnek az ország európai integrációs érdekei is.
Újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális-demokrata szövetséggel szemben kialakult véleménykülönbség ellenére az RMDSZ továbbra is fontosnak tartja a koalíciós partnereivel a szövetséget és szolidaritást, ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy bizonyos helyzetekben saját meggyôzôdése és érdekei szerint cselekedjen.
Szokjuk az új lejt
Mindannyiunk tudatába táplálták, hogy 2005. július 1-tôl forgalomba kerül az új lej (még nehéz lejként is emlegették). Ha valaki mégsem jegyezte volna meg, a bankokban, váltóirodákban, nagyobb üzletekben ott a reklámplakát, amely szerint minden leegyszerûsödik július 1-tôl. Annak jártam utána, hogy így történt-e.
Az érdeklôdést az üzletekben kezdtem. Kiderült, hogy nem rendelkeznek még új lej alappal, ha van is új lejük, az csak a vásárlóktól származik, és nem tesz ki nagy összegeket. Egy zöldségesboltban az történt, hogy ahogy kaptak pár új lejt és banit, azonnal szétosztották egymás közt az alkalmazottak, hisz kuriózumnak számítanak az új bankók és érmék. Akadt olyan
"gyûjtô" is, aki a reális érték kétszeresén vett új lejt, csakhogy neki is legyen, azaz 20000 régiért egy újat.
Minden üzletben van nyoma a változásnak, többnyire a régi ár mellett tüntetik fel az újat, van, ahol fordítva. Az eladók minden esetben, legyen szó ruháról, zöldségrôl, vagy éppen kimérôs italról, bemondják az új értéket is. Fizetni viszont kevesen fizetnek így. Megkérdeztem, hogy nehéz-e az új rendszerben dolgozni. A válaszokból kitûnt, hogy míg egy-két napig "sikerült" pár számlát elrontani, a dolog könyvelési oldalát már megszokták, tehát új lej, vesszô és két nulla kerül a számlákra. Hogy az új lej nehezíti-e munkájukat mint fizetôeszköz, arra egy Connex- szolgáltató válaszát idézem: "Nem, mert még nem találkoztam vele." Tehát a jelenlegi helyzet az, hogy az üzletek kasszájában nincs új lej, vagy csak elhanyagolható mennyiség, a számlázást sikerül már új lejes felvezetésben végezni, így az újítás csaknem virtuális: írásban egy, de facto más.
Következô állomásaim a váltóirodák voltak. Egyikben sem volt annyi új bankó, hogy nagyobb mennyiségben váltottak volna régit újra. Mindannyian azt nyilatkozták, hogy váltanának mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, csak éppen nincs a kasszában.
Következtek a bankok, ahol kiderült a nincstelenség oka is: minden bank piaci forgalma függvényében kapott új bankjegyeket, így természetes, hogy a nagyobb bankoknál több, a kisebbeknél kevesebb új pénz van letétben. Viszont egyik sem képes még régi lej átváltására. Alapjaikat, a nagyobbak esetén (pl. Kereskedelmi Bank) csak tranzakciókra használják, vagyis, ha én ki szeretnék venni mint régi kliens bizonyos pénzösszeget új lejben, kiadják – amíg a készlet tart. Csak a készlet nem tart túl sokáig, ugyanis a forgalomban lévô lejek teljes összegének még negyedét sem cserélte ki eddig a jegybank. A tehetôsebb bankok már korszerûsítették automatáikat (innen adódik, hogy egyes vásárlóknak hamarabb van új pénzük, mint a boltoknak), másoknak még ennyire sem futotta.
Bár július 1-tôl új világot ígértek a reklámok, a helyzet átmeneti. Mindenhol a várakozás a jellemzô: az átírást megszoktuk, de új lejekkel még nem találkoztunk (olyan banktisztviselô is akad, aki még nem látott ilyen pénzeket). Ha mindez egyszerûsödést jelent, akkor nagyon egyszerû az életünk, hisz azt sem tudjuk, hogy a szemünknek (esetleg a zsebünknek), avagy a hirdetéseknek higgyünk, amelyek szerint már csaknem egy hete új pénzecskéket használunk szükségleteink kielégítésére.
Dr. Nyárádi Enikô Erzsébet 1988 novemberétôl Csíkfalva község családorvosa, '90-tôl itt is lakik családjával. Kétezer beteget lát el, s a község öt falujának lakóin kívül Jobbágytelke, Ehed néhány betege is hozzá iratkozott.
– A lakosság elöregedett. Leginkább reumás bántalmakkal, szpondilózissal fordulnak hozzám, sok a szívbeteg, rákos. Az utóbbi egy hónap leforgása alatt négy bôrbetegséget fedeztem fel, az elhanyagolt kullancscsípés, a kikezeletlen furunkulus fertôzôdött be – mondja a doktornô. Az idén februárban indult a Caritas házibeteg-gondozás. A két ápoló két részre osztotta a községet, ellátják a mozgásképteleneket, magas vérnyomásban szenvedôket, kiváltják az egyedülálló idôsek gyógyszereit. Hetven beteget gondoznak, ápolnak, a súlyos betegeket heti, a kevésbé súlyosakat kétheti, havi rendszerességgel látogatják.
Az év elején a rendelô szomszédságában gyógyszerpont nyílt. Az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek körüli krízis ide is eljutott. Májusban még a hónap közepéig fogadták a vényeket, júniusban már csak az elsô két napon tudtak kiszolgálni kétszáz beteget, azóta nincs alap az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre. Pedig a csontritkulásban szenvedô betegek havi gyógyszere 2 millió lejbe kerül, s csak 50 százalékos ártámogatásban részesülhetnek.
"Mindennap telefonálok Gálfalvára vagy Nyárád-szeredába, mert ott még kiszolgálnak. Volt olyan eset is, amikor azt állították, nem adnak, s a helyszínen derült ki, hogy elfogadják a vényeket", sorolja a jelenlegi egészségügyi rendszer hiányosságait dr. Nyárádi Enikô.
22, egy éven aluli gyerek él a községben, az idén tízen születtek. Közülük hatan roma nemzetiségûek. Az orvos elmondása szerint Búzaháza és Vadad a leginkább elöregedett falvak. Vakációban még közszállítási jármû sincs. Kedden Vadadon, csütörtökön Búzaházán rendel. Saját autóval, jó idôben robogóval teszi meg a több kilométeres távot.
– 1995-tôl magánosítottunk, akkor kívül-belül tataroztunk, padlócsempét ragasztottunk. A nagyszámú szívelégtelenségben szenvedô beteg számára szükség lenne egy korszerû EKG- készülékre, ez azonban egyelôre álom – összegez a doktornô.
1967. szeptember 26-án hunyt el Veszprémben. Ott nyugszik mestere, Simonyi Zsigmond szülôvárosában, a dózsavárosi temetôben. Talán még nem késô, hogy munkássága java termését fölmutatva megismertessük Nagy J. Bélát azokkal, akik keveset tudnak róla.
1952. június 9-i keltezéssel két papírdarabka maradt hátra feljegyzései között, rajta életrajza: 1884. március 16-án születtem Gyöngyöshalászon, Heves megyében, tanítói családból. Az elemi és a középiskola elvégzése után magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet szereztem Budapesten. Tanítottam Körmöcbányán, Székesfehérváron, Budapesten. Pedagógiai munkásságom után, 1927 óta állandóan dolgoztam a Magyar Nyelvbe és a Magyarosanba, utána éveken át szerkesztôje is voltam, és magyar nyelvkönyveket írtam a gimnáziumoknak valamennyi osztály számára. A magyar helyesírás szabályai címû akadémiai szótárt szerkesztettem, és most is részt veszek új kiadások elôkészítésében."
Minket most fôként nyelvmûvelô, nyelvi ismereteket terjesztô munkássága érdekel. A Magyar Nyelv- ôrben indult munkássága. Közleményei eleinte Nagy József néven jelentek meg, majd ilyen formában látjuk nevét: Nagy József Béla.
De hogy is jellemezhetjük ôt mint nyelvmûvelôt? Helyes magyarság címû tanulmányának elején elmondja, hogy nyelvhelyességi kérdések tárgyalásakor háromfélérôl lehet szó: 1. a helyes kiejtésrôl, 2. a helyes írásról és 3. a kifejezésmód helyességérôl. Azután így folytatja: a magyar nyelv tanárának értenie kell ezekhez a kérdésekhez, csakhogy ennek a hozzáértésnek nagy ára van. Elôször is kedvezô körülmények szükségesek hozzá, olyan külsô körülmények, amelyeket csak a véletlen, a sors kedvezése adhat meg, ha egyáltalán megad. Tiszta magyar vidéken kell születnünk, tiszta magyar környezetben kell felnônünk, jó magyar beszédet kell hallanunk gyermekkorunkban, hogy szert tehessünk a nyelvhelyességi kérdésekhez múlhatatlanul szükséges alapra. Ez azonban csak a kiindulópont. Sok-sok tanulás kell hozzá. Jól kell ismernünk a régi magyar nyelvet, a népnyelvet. Jártasnak kell lennünk a nyelvhelyességi kérdésekben. Jól kell ismernünk anyanyelvünk nyelvhelyességi vonatkozásait. Nagy J. Béla nemcsak hangoztatta ezeket az elveket, hanem, amennyire rajta múlott, meg is valósította munkásságában.Ferenczy Géza cikke nyomán
Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint jó esély van arra, hogy októbertôl megkezdje mûködést az Újvidéki Egyetem önálló szabadkai tanítóképzô kara, miután az országos nemzeti kisebbségi tanács keddi ülésén komoly elôrelépés történt e tekintetben.
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elnökletével tartotta meg kedden ülését a szerbiai kisebbségi tanácsokat tömörítô országos testület. Józsa közölte az MTI-vel, hogy ezen komoly elôrelépés történt az önálló szabadkai tanítóképzô kar sorsát illetôen: a testület ajánlást fogadott el, amelyben felkérte Slobodan Vuksanovic szerbiai oktatási minisztert, hogy az MNT-vel és a bejegyzett kar ügyvezetô dékánjával karöltve a lehetô legrövidebb idôn belül indítsa be az akkreditációs eljárást.
Józsa szerint amennyiben ezt sikerül kieszközölni néhány napon belül – amire szerinte van esély –, akkor majdnem biztosra vehetô, hogy ôsszel beindul az oktatás az önálló szabadkai tanítóképzô karon. Kostunica és Vuksanovic szerinte többször kijelentette, hogy nem vitás a tanítóképzô kar létjogosultsága.
Szabadkán jelenleg csupán az Újvidéki Egyetem zombori tanítóképzô karának kihelyezett tagozata mûködik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelôtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképzô kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül, ami nemtetszést váltott ki Zomborban. Ennek ellenére a vajdasági parlament még 2003-ban elfogadta az önálló szabadkai kar alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját is.
Belgrádban azonban sehogyan sem sikerült keresztülvinni az elképzelést, hiányzott a folyószámlanyitási engedély, és csak a minap derült ki, hogy akkreditáltatni is kell az oktatási intézményt. E nehézségeket Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök is felvetette május végi belgrádi látogatásán. Az eredeti elképzelés szerint szerb, horvát és magyar nyelven folyna az oktatás a szabadkai karon. A jelenleg hatályos felsôoktatási törvény értelmében a felsôoktatási intézményekben kötelezôen folynia kell oktatásnak szerb nyelven, és emellett folyhat kisebbségi nyelveken.
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfô mereven ragaszkodik a szlovákiai magyarok és a kárpáti németek második világháború utáni kollektív jogfosztottságát törvényesítô Benes-dekrétumok érinthetetlenségéhez, és semmiképpen sem kívánja követni cseh kollégája, Jirí Paroubek ezzel kapcsolatosan jelzett, de nem pontosított engedékenységét.
A kedden nyilatkozó Dzurinda úgy fogalmazott, hogy Pozsonynak " nem szándéka kokettálni" a második világháborút lezáró döntések megnyitásáról, így a Benes- dekrétumokról sem, mert Szlovákia a stabilitásban, a nyugalomban és a jövôbe mutató távlatokban érdekelt.
A szlovák kormányfô ezzel a cseh miniszterelnök hétfôn elhangzott kijelentésére reagált. A kollektív bûnösség elve alapján ítélkezô egykori Csehszlovákia elnöke, Eduard Benes dekrétumainak megnyitásától mindeddig Prága is mereven elzárkózott, de Paroubek most arról beszélt, hogy mégiscsak helyénvaló lenne valamilyen gesztust tenni az egykori Csehszlovákia csehországi határvidékeirôl kitelepített szudétanémetek közül azok felé, akik annak idején egyértelmûen antifasiszta magatartást tanúsítottak, de ennek ellenére kitelepítették ôket. Paroubek jelezte: a visegrádi országok miniszterelnökeinek szerdán esedékes budapesti csúcstalálkozóján mindenképpen beszélni szeretne egyfajta gesztus lehetôségérôl, s nyilván arra utalt, hogy a gesztus kérdésében az egykori Csehszlovákia másik utódállama, Szlovákia is érintett.
A németek felé a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa már megtette ezt a gesztust – utalt Dzurinda a szlovák parlament részérôl 1991-ben megtett bocsánatkérésre. Ezzel azonban a meghurcolt szlovákiai magyarok felé máig adós – emlékeztetett rá április elején Dzurinda kormányzati partnere, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Bugár Béla. Dzurinda akkor is, most is elzárkózott attól, hogy kormánya méltányolja a magyarok elvárásait. Idevágóan a szlovák kormányfô most azt mondta: "A magyarok kitelepítése az akkori Csehszlovákia és Magyarország között megkötött államközi egyezmény nyomán ment végbe."
A Magyarországra telepített felvidékiekre utaló szlovák kormányfô azonban nem szólt a csehországi kényszermunkára elhurcolt magyarokról, akiket ezen túlmenôen a vagyonuktól, állampolgárságuktól is megfosztottak, és bezárták az iskoláikat. Ezzel szemben a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Dzurinda azt mondta, hogy "a müncheni árulást és a bécsi döntést soha nem szabad elfelejteni". Hozzátette, hogy a két történelmi esemény ismeretében ugyanis "jobban megérthetôvé válnak azok számos félreértésre okot adó következményei".
"A mi érdekünk az, hogy érthetôen és hangosan kimondjuk: mindez a történelmünk része, amihez visszatérni értelmetlen, amit megnyitni lehetetlen lenne. Ennél sokkal több energiát, az energiánk 99,9 százalékát a jelennek és jövônek szenteljük" – szögezte le a szerdán Budapestre érkezô Dzurinda, aki ugyanakkor kiállt a közép- európai országok és az Európai Unió "partnerkapcsolatának szellemisége" mellett.
Több mint 80 százalékban befejezte vizsgálatát a Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor és társai ügyében eljáró különleges törvényszék – jelentette be szerdán a törvényszék vezetô vizsgálóbírája.
"A per idôpontjának kijelölése nem a vizsgálóbírák feladata, de a vizsgálat több mint 80 százalékban befejezôdött" – közölte Raid Dzsuhi, aki 2004. július 1-jén hallgatta ki elôször Szaddám Huszeint.
Az iraki bírák alkotta különleges törvényszéket az amerikaiak hozták létre, hogy a 2003-ban megbuktatott Szaddám Huszein rezsimje által elkövetett bûnök ügyében ítélkezzen.
Az asz-Szabáh al-Dzsadíd címû iraki lap a törvényszékhez közel álló forrásra hivatkozva kedden az írta, hogy Szaddám Huszeinnel, féltestvérével, Barzan Ibrahím Haszan at- Tikríti elnöki tanácsadóval és egyik legfôbb bizalmasával, Taha Jaszin Ramadan volt alelnökkel együtt várhatóan tíz nap múlva bíróság elé állítják azzal a váddal, miszerint az ô utasításukra ölték meg 1982-ben az észak-iraki Dzsadzsil 150 lakosát.
Nô a számítógépes bûnözôk lehetôségeinek száma, és a virtuális támadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a felhasználók számára – derül ki egy biztonsági rendszereket készítô cég felmérésébôl.
A McAfee virtuális kriminológiáról készített felmérése alapján az információlopás okozza a legtöbb kárt, a vírusok terjedése pedig a legtöbb költséget a vállalatok számára.
A jelentés feltárja a cyberbûnözôk hierarchiáját és felhasznált eszközeiket, és kitér arra, hogy az amatôr elkövetôk egyre gyakrabban tömörülnek professzionális, virtuális bandákba. A felmérés célja az volt, hogy a szoftvergyártó vállalat jobban ki tudja elégíteni a biztonsági rendszerekkel szemben támasztott igényeket.
A számítógépes bûncselekmények nagyobb részét öt évvel ezelôtt többnyire magányos bûnözôk követték el, akik fôleg ismertséget akartak kivívni maguknak a virtuális világban. A McAffee szerint azonban az elmúlt években megváltozott a trend, és a jelentôs pénzügyi nyereség miatt színre léptek a profi bûnözôk is.
A jelentésbôl kiderül: az FBI becslései szerint 2004-ben a virtuális bûncselekmények 400 milliárd dollárnyi, a hitelkártyák adataival való visszaélések a pénzintézetek felmérése szerint 4,3 millió dolláros veszteséget okoztak. A virtuális bûnözés azért is vonzó terület az elkövetôk számára, mert az álnevek és virtuális személyiségek alkalmazása miatt a cyberbûnözôknek mindössze öt százalékát tudják elítélni.
A McAffee szerint a növekvô számú veszély és bûncselekmény miatt a kormányhivataloknak, vállalatoknak és a felhasználóknak is komolyabban kell venni ezt a különleges bûnözôi osztályt, és megfelelô lépéseket kell tenni a biztonság érdekében.
Felhívják a figyelmet, hogy a felhasználók adatainak ellopásán kívül a vállalatok titkos információi is célpontjai a bûnözôknek, és az egységes támadásokra képes úgynevezett robothálózatok terjedése is jelentôs fenyegetést jelent.
Tegnap délután a parlament két háza együttes ülésen szavazott a kormány által nemrég felelôsségvállalással elfogadott, az igazságügy reformjára vonatkozó törvénycsomag azon cikkelyeirôl, amelyeket az Alkotmánybíróság pár nappal korábban alkotmányellenesnek minôsített. A testület 402 igennel, 38 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a jogi bizottságoknak a módosításokra vonatkozó jelentéseit.
Szerdán, a délelôtti órákban a szenátus és a képviselôház jogi bizottságai elvégezték az Alkotmánybíróság által szorgalmazott változtatásokat. A szakbizottság 18 igennel, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el az újonnan módosított változatot, jelentette be a délutáni együttes ülés plénumában Eckstein Kovács Péter szenátor.
A cikkelyenkénti vita során, majd a végsô szavazás idején is, a Nagy-Románia Párt képviselôi a módosítások ellen szavaztak. A Liberális-Demokrata Szövetség honatyái tartózkodtak a cikkelyenkénti szavazásnál, a végsô szavazás során azonban megszavazták azt, amivel szemben azelôtt tartózkodtak.
"Toldozott-foltozott rongyreform"
Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt képviselôházi csoportjának elnöke a szavazást követô nyilatkozatában kijelentette, hogy ôk nem szavazták meg ugyan a jogi bizottságok jelentését, de örültek, hogy az Alkotmánybíróság közbelépett, különben az elkövetkezendô idôszakban az 1948-as évihez hasonló "igazságügyi tisztogatás" tanúi lehettünk volna. Mint mondta, nem érthettek egyet azzal sem, hogy "egy kormányzati felelôsség foltozását parlamentivel helyettesítették". Jelenleg, jelentette ki, egy "toldozott-foltozott Monica Macovei-reformról", vagy még inkább egy "rongyreformról" beszélhetünk.
Elôször tartózkodtak,
késôbb igent mondtak ugyanarra
Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt képviselôházi frakcióvezetôje szükségét érezte megmagyarázni, miért tartózkodtak a cikkelyenkénti szavazás során, hogy a végén igent mondjanak arra, amivel szemben pár perccel korábban tartózkodtak. Dumitrescu hangsúlyozta, hogy nem jó dolog az Alkotmánybíróság döntéseit "kon-tesztálni", ám nem érthettek egyet az igazságszolgáltatás reformját biztosító "friss légáramlat" törlésével sem.
A furcsa magyarázkodás végén bejelentette, hogy a Demokrata Párt mégis igent mondott, mert egyrészt
"szükség van az igazságügyet szabályozó törvényekre", másrészt, mivel "a többi elôírás jó", nem akarták, hogy
"a törvényt leblokálják a parlamentben", mert az országnak "100%-os igazságszolgáltatásra van szüksége".
A magyar-román határ Orosházi Határôr- igazgatóságához tartozó szakaszán 2005 elsô félévében – az elôzô év azonos idôszakához képest – 33,8 százalékkal növekedett a tiltott határátlépések száma; emellett nôtt az úti okmányokkal elkövetett közokirat- hamisítások aránya is – közölte Kunos Gyula, az igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-vel.
Az Orosházi Határôr-igazgatóság elsô féléves tevékenységét értékelô értekezletet követôen Kunos Gyula elmondta: a tiltott határátlépések számának emelkedésével párhuzamosan nagyobb figyelmet fordítottak az embercsempészet visszaszorítására. Ennek eredményeként a tavaly elsô félévi tízhez képest idén 14 személlyel szemben kezdeményeztek embercsempészet gyanúja miatt büntetôeljárást. Az elkövetôk között moldovai, német, román, török és magyar állampolgárok voltak.
A kényszerintézkedések közül a visszautasítások 61,66, a kitoloncolások 45,1, az ôrizetbe vételek elrendelései pedig 50 százalékkal növekedtek – közölte a sajtóreferens.
Hozzáfûzte: a bevetési osztály a határvadász századok bevonásával mûködtette a mélységi migrációs hálót, amelynek eredményeként 1.177 esetben fedtek fel jogellenes cselekményt. Ez 298 százalékos növekedés 2004 elsô félévéhez képest.
A határrendészek által felderített jogsértések száma (4.234) 65,8 százalékkal nôtt és emellett az átkelôhelyeken a körözésekhez kapcsolódó elfogások aránya is növekedett 34,31 százalékkal – mondta.
Olli Rehn európai bôvítési biztos kedden figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy 2007-re tervezett EU-csatlakozásuk elmarad, ha nem alkalmazzák a szükséges reformokat, tájékoztat szerdai elektronikus kiadásában az International Herald Tribune.
"Javasolom mindkét ország felvétele elhalasztásának ajánlását, ha egyikük, vagy egyikük sem
valósítja meg a reformokat" – jelentette ki Rehn egy berlini konferencián.
Az Európai Bizottság októberben közzéteszi a két államról szóló országjelentését, és hozzátette, 2006 márciusában vagy áprilisában végleges döntés születik a két ország csatlakozásáról.
"Az európai bôvítés húrja a végsôkig feszült" – mondta Rehn.
"Nagyon sok figyelemre van szükség az újabb kötelezettség-vállalások tekintetében, ugyanakkor teljesítenünk kell az eddigi vállalásokat is. Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozhat az EU-hoz, ha megfelelnek a követelményeknek" – mondta a bôvítési biztos.
2007-tôl hivatásos hadsereg
Megszûnik a kötelezô katonai szolgálat 2007. január elsejétôl Romániában, ahol hivatásos katonákból áll majd a hadsereg, s besorozás csak önkéntes alapon történhet – errôl szóló jogszabályt hagyott jóvá a kormány keddi ülésén.
Teodor Atanasiu nemzetvédelmi miniszter a kormánypalotában tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Romániában 2006-ban lesz az utolsó kötelezô sorozás 12 ezer fiatal számára.
A kedden született kormánydöntés nem vonatkozik a közigazgatási és belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó fegyveres alakulatokra, amelyekbe továbbra is besorozhatók sorköteles fiatalok.
A védelmi tárca vezetôjének tájékoztatásából kiderült az is, hogy 2007. január elsejétôl a román hadsereg, a NATO- követelményekhez igazodva, csak hivatásos szolgálattevôkbôl fog állni. A jelenlegi 97-98 ezres létszámú hadsereg helyett a hivatásos hadsereg összesen 90 ezer fôbôl fog állni, akik közül 15 ezren polgári alkalmazottak lesznek – közölte a miniszter.
Jelentôs magyar siker született szerdán az Európai Parlamentben: a testület környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága második olvasatban is megszavazta a bányászati hulladékokról rendelkezô közösségi irányelv tervezetét, amelyet a magyar képviselôknek sikerült a korábbinál szigorúbbá tenniük, s így lehetôséget nyújt arra, hogy a Verespatakra tervezett bányaberuházás ne okozhasson majd a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezeti katasztrófát sem Romániában, sem Magyarországon.
Mint a bizottság két magyar tagja, az MDF-es Olajos Péter és a szocialista Hegyi Gyula az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a bizottsági szavazás után a határozattervezet szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé szavazásra, s ezt követôen, várhatóan októberben foglalkozik vele a tagállamok illetékes minisztereibôl álló tanács. Azaz – mondták közös brüsszeli sajtóértekezletükön – van esély arra, hogy a közösségi irányelv még ebben az évben megszülessen.
A bizottság által elfogadott dokumentumba bekerültek a hulladékképzôdés megelôzésére és biztonságos ártalmatlanítására, a lerakók bezárás utáni ártalmatlanítására, felügyeletére, a környezeti egyensúly helyreállítására vonatkozó indítványok. Ugyancsak sikerült elérni, hogy a cégeknek, amelyek ilyen környezetre veszélyes beruházásokba kezdenek, pénzügyi biztosítékot kelljen letenniük, illetve szigorúbb feltételek mellett lehessen csak bányászati engedélyt kiadni. Hegyi Gyula javaslatára elfogadta a bizottság, hogy veszélyesnek minôsülô bányászati hulladékot semmilyen vízbe ne lehessen beleengedni – Olajos Péter pedig azt indítványozta (s ez is bekerült a dokumentumba), hogy az újonnan csatlakozó országoknak, azaz Romániának és Bulgáriának már EU-belépésük elôtt, a felkészülési szakaszban figyelembe kell venniük a jogszabályt.
A múlt hét végén, nem csütörtöktôl, csak péntek reggeltôl a címben szereplô város felé törekedtem többedmagammal. A B-MVH baráti társaság más tizenhét tagjával, lelkesültjével. A törekedést kérjük szó szerint és elszántságként értelmezni, ugyanis vesztünkre a román–magyar határon megbukott a gépkocsi, mellyel az ismert szállítási cég át szándékozott minket dobni az Európai Unió egyik tagállamába, ahol Baja is található. A szándékát nem koronázta siker, ugyanis vesztünkre elfelejtett mûködni a korrupció, fôfôellenôrök ôriztek ellen mindent, tévék villogtatták félelmetes kamerájukat a vámosok és határrendôrök között. (Meg is jegyezte valaki: hazánk gazdasági és igazgatási élete megbénulna, ha nem lenne korrupció, illetve látjátok feleim: ilyen lesz az Unió, úgyhogy szomorkodjatok már most...) A mondott gépkocsi papírjai (kísérô és igazoló okmányai) nem voltak sehogyan sem rendben.
Mit szaporítsam a szót: három kocsival jutottunk el végül éjféltájban Bajára. Még vártak étellel, itallal, fáradt, de lelkes mosollyal. Köszönjük utólag is.
Közel 3000 bogrács alá gyújtottak be. Az önkormányzat fát adott, asztalokkal és padokkal terítette be az egész belvárost, bográcshoz szolgafát, a tûzrakáshoz földet kímélô, három lábon álló fémtálcát juttatott ki. A fôtéren, a Petôfi-szigeten színpadok, élôzene, vízfüggönyre vetítés a Sugovica fölött, hajókirándulás és persze rengeteg halászlé a legjobb fajtából, laskával és külön tálalt ponttyal, harcsával és csukával. Dunai finomságok. Ahány bogrács, annyi esküvel megerôsített recipe. Tûzijáték három helyrôl 30 percen át.
Rettenetesen jó volt, sok borral. Reggel a városban összetakarítva a szemét 60 ezer ember után, az asztalok, padok egymásra rakva, elszállítva részben, a színpad elbontva, a szokott kisvárosi kép fogad.
Vendégszeretô emberek és önkormányzat meghívottjai, felkaroltjai voltunk.
Csupán egy szomorúságunk vala: egykor, tavaly május elsején, a magyar uniós csatlakozás napján a két város testvériségét megpecsételendô, egy ezüstfenyô-csemetét ültettem el a Déry Frigyes sugárút egyik járdaszélére. A fácska azóta kipusztult.
Mondják az értôk, hogy fenyôt augusztus-szeptember hó folyamán kell ültetni.
Ma már tudom: az erdélyi fenyveseket a Világépítô Akarat augusztusban telepítette az ôstenger visszahúzódása után hegyeinkre. Igaza volna tán az Ótestámentomnak, hol tudós emberek szerint kijelentetett, a világot az Úr egy ôszi napon, úgy szeptember táján teremtette?
A április 11-i számunkban írt valaki, hogy vajon miféle törvények mozgatják a világirodalom alakulását, hiszen Márai csak halála után jut(hat)ott el az ôt megilletô helyre, mind az olvasók, mind az irodalomkritikusok körében.
A kérdés feltevésének helyességét bizonyítja, hogy elhangzott Münchenbôl is a minap a következôképpen: "Nemrég felfedeztem Márai Sándort. El vagyok ragadtatva elbeszélô mûvészetétôl és tehetségétôl, amellyel az embereket megfigyeli és analizálja. Nem érdemelt volna irodalmi Nobel-díjat? Mi a véleménye, és a nagy magyar melyik könyve az Ön kedvence?" (a kérdezô: Diana Bräuer, München)
A kérdés címzettje Marcel Reich-Ranicki, a német irodalomkritikusok pápája, és a válasz megjelent a Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitung 2005. július 3-i számában, s ekképpen hangzik:
"Márai, (1900-1989) regényeket, esszéket és naplókat írt, amelyekrôl nálunk nemigen akartak tudni. Nem vagyok mûveinek ismerôje, összesen két mûvét olvastam: "Glut" [NB: A gyertyák csonkig égnek] és "Wandlungen einer Ehe" [NB: Az igazi / Judit ... és az utóhang]. Mindkettô hatott reám, sôt, elragadtatott. Társadalomkritikai, pszichológiai, meggondolt és megnyugtatón elbeszélt regények. Igen – hagyományos irodalom, mégis szokatlan és a sorból kilógó könyvek. Márai prózájára jellemzô a monologikus összeolvadása a nagy, néha operaszerû képalkotással. Egyáltalán nem veti meg a retorikus és teatrális hatásokat, másrészt pedig állandóan felveti a nagy, a végsô kérdéseket. A szerelem mint kényszerérzet – ez Márai központi témája.
Hogy Nobel-díjat érdemelt volna-e? Igen, biztosan. Én azonban nem szeretem az ilyen kérdéseket, mert nem vezetnek tovább. A közben eltelt száz év alatt egészen méltatlan (in orig.: miserable) írók kapták meg ezt a díjat. Akik pedig megérdemelték volna: Ibsen, Strindberg, Joyce, Virginia Wolf, Graham Greene, Proust, Rilke, Kafka, Babel, Brecht, Frisch és mások, tudvalévôleg nem kapták meg. Hosszú lenne felsorolni mindet és a rossz döntéseket is, de a bizottság tekintélye – mégis – óriási!"
Így hangzik tehát a válasz, nem teljesen szó szerinti fordításban.
Van azonban egy – szerintem – varázsszónak nevezhetô fogalom, ami különösen az irodalmi értékeket és sorsuk alakulását döntô módon meghatározza: a kor szelleme.
Hogy ez alatt mi lenne értendô? Így közelíteném meg:
Amikor a 2. világháború utáni idôben a kommunista propaganda hihetetlenül sikeresen hódított teret – elég lehet csak arra utalni, hogy az olasz és francia kommunista pártok már a hatalom kapujában álltak, vagy ahogyan az amerikai jelesebb egyetemeken is teret hódítottak a sarlatán Liszenko tanai – , nos, ez volt a neorealizmusnak is nevezett kulturális irányzat idôszaka is, amikor Márai könyveire olvasótábor nem jöhetett létre. Ez könnyen belátható. Ez volt azon idôszak, amelyrôl írja Fejtô:
"Vajon mi volt e hosszan tartó rövidlátás és elvakultság oka, ami lehetôvé tette a kommunistáknak Franciaországban – és egyidejûleg Olaszországban is –, hogy a háború után több évtizeden keresztül egyfajta hegemóniát gyakoroljanak a kulturális élet, az irodalom, a film- és egyéb mûvészeti ágak, valamint a felsôoktatás terén, ami által az értelmiségi elit elszigetelte, magányossá tette s szinte megvetette Aront és mindazokat, akik – miként jómagam is – hozzá hasonló nézeteket vallottak." (Fejtô, HVG, 2002). De, amikor Sztálin halála, majd különösen a magyar 1956 után felocsúdott a Nyugat, megkezdôdött azon hosszas szellemi katarzis folyamata, amely a neorealizmust a kulturális rekvizitumok tárába juttatva, ennek alternatívája az így kialakuló vákuumban csak a nagypolgári Márai mûvészete lehetett. És egyenesen a felfedezés erejével hatott! Vagy másképpen fogalmazva: a proletkult neorealizmusának alternatívája csak nagypolgári Márai lehetett.
Ez lenne tehát a kor szelleme, ami meghatározza az irodalmi alkotások sorsát is. És érthetô az is, hogy miért hódított Márai a nyugati kultúrkörben, az ortodoxia területein tudvalévôleg nem, vagy alig.
Azt a kort, amelybe beleszülettünk és élünk, egy szellem mûködteti. Ellene lehet ugyan rúgkapálni, de teljesen értelmetlen. A kor szelleme megszabta menetirány sem befolyásolható emberileg. Nagy tévedés volt ezt hinni. De a kor szelleme képes egyedül a történelmi események korrekciójára is. Nem az emberi szereplôk.
Bármennyire is tetszetôs lehet itt a szerep felvállalása, mégsem egyéb, mint a falusi bábaasszony mindennapi – sokszor jól, néha rosszul sikerülô – munkája.
És most hangozzék el a vers, elôtte azonban elmondanám, hogy a költô egy fontos és ismert ember közeli rokona volt, fiatalon halt meg, ezenkívül azt lehet még tudni, hogy... . És elhangzott a vers, kis csönd után érkeztek a tippek és jobban megfontolt válaszok, mígnem e fontos ember kilétének – Molnár Ferencrôl van szó – felfedése után, a helyes válasz is: Sárközi György. Ilyen és hasonló nevek hangzottak el a Kemény Zsigmond Társaság évadzáró rendezvényén, az immár hagyományos Lyukasórán, ahol a meghívottak kevésbé ismert, vagy egyenesen beugratós verseket olvasnak fel, amelyet a szerzôrôl elmondott kevés információ követ, a közönségnek pedig ki kell találnia a költô kilétét, némi könyvjutalom reményében. A jutalomnál azonban fontosabb a játék és a jó hangulat, ez utóbbi kettôben nem is szûkölködött a kedd esti, Kultúrpalota-beli rendezvény.
A meghívottak – Farkas Ernô tanár, Csíky Boldizsár zeneszerzô, Kovács András Ferenc költô, Haller Béla tanár, Láng Zsolt író és Nagy Attila orvos-költô – ezúttal is többszörösen és alaposan megtréfálták a közönséget. Legnagyobbrészt olyan verseket választottak ki, amelyek alig jellemezték írójukat és annak életmûvét, ugyanakkor egykor igen jelentôs, mára azonban már elfeledett költôk mûvei is elhangzottak. Farkas Ernô a provincia költôit "gyûjtötte össze", Láng Zsolt mássalhangzók nélkül mondta el Ady Szeretném, ha szeretnének-ét (így is kitalálták), Csíky Boldizsár más tagolással és hangsúlyozással idézett híressé vált sorokat és a Nagy Attila által hozott Kassák-vers is alaposan meggondolkodtatta a publikumot. Amely ugyanakkor értô közönségnek bizonyult, hiszen majd' minden vers szerzôjét el-, illetve kitalálta. És olyan költôk mûvei is elhangzottak, mint Csorba Gyôzô, Gulyás Pál, Berda József, Szôcs Kálmán, Hervay Gizella, Dutka Ákos, Reviczky Gyula, Mentovich Ferenc, Székely János, vagy Petrôczy Kata Szidónia, hogy a mindenki által ismerteket ne is említsük. Igen vegyes volt a kínálat, amelynek gerincét a múlt század – azon belül pedig a Nyugat és a Holnap(ok) generációja – képezte, de mint láttuk, a tizenkilencedik és tizennyolcadik század sem hiányzott a palettáról. Mindez érdekes, jó hangulatú és megdolgoztató feladványok által tûzdelt irodalmi estet eredményezett. A háromnegyedházas közönségbôl csupán a fiatalok jelenlétét (tisztelet a kivételnek) hiányoltuk. Mint általában mindig. Pedig biztosan ôket is meg lehet fogni valahogy.
(MTI) – A negyvenéves Illés-zenekar a budapesti Sziget nulladik napján mond végleg búcsút a közönségnek. Az utolsó koncertre több mai zenekar az együttes dalainak feldolgozását vette lemezre, amelyet kedden este mutattak be – részben élôben – a Cotton Clubban.
Tizenhárom dal került a lemezre. Elkészítette saját verzióját a Kispál és a Borz, a Balaton, a Quimby, a Besh o droM, a Heaven Street Seven, a Ladánybene, a Sziámi, az Amorf Ördögök, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Barbaro, az Etnofon Zenei Társulás és Palya Bea, valamint a The Puzzle együttes is.
A különleges lemezt Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvivôje adta át az Illés zenekar tagjainak, egyúttal megkérte ôket arra, hogy egy példányt juttassanak el az együttes nemrégiben elhunyt dobosa, Pásztory Zoltán családjának is.
A lemezrôl Marton László Távolodó ejtett néhány szót, kiemelve, hogy a kitûnô feldolgozások megôrizték az elôadók saját stílusát is. Megjegyezte: szerencsére volt mit feldolgozni. A zenekar nevében Bródy János mondott köszönetet a feldolgozóknak.
A lemezen szereplô elôadók közül a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Barbaro, a Heaven Street Seven és Palya Bea tartott élô bemutatót. Különösen a Szôke Anni Balladája aratott nagy sikert Palya Bea énekével.
Az Illés együttes egyébként a hét elején kezdte meg a próbákat az Erdélyben augusztus 5-én és a Szigeten augusztus 9-én tartandó búcsúkoncertjeire.
Szia, Csárli!
Ernô bácsi azzal állított be a teleházba: szorongások gyötrik, valami biztosat szeretne a talpa alatt. Minden este égszakadás-földindulás érzete támad, nem bír aludni, a múltkor is ki kellett ülnie a tornác elé, jött a szomszéd kutyája, letépte róla a nadrágot. Ide telepednek a városiak harci ebeikkel, és megölik az embert. Hát kellene valami... A projektfelelôs egyrészt örült, hogy ilyen kapós az új intézmény, másrészt kis felhôkkel jelezte: nem szeretné, ha a falu
"gyengéi" – öregek, árvák – a magányosok klubjává degradálnák a helyiséget. – Itt információt szerzünk, és kamatoztatjuk a belôle sugárzó tudást – szokta mondani; de Ernô bácsi félbeszakította.
– Csiájj máá valamit, te fijam. Csiájj má valamit.
Ebbôl nem tágított. Fél órájába került a felelôsnek, míg kisakkozta: e-mail címet kíván az öreg, villanypostát szeretne, levelezni akar. Mutatta az elkoszolódott Air Mail-levelet, amerikás öccsének írásával. Valóban ott állt (az "Ölellek, Károly" után) a charlie@yahoo-cím, az most élni fog.
– Csiájj nekem, te fijam, ilyen izét – fogta Telerobit (T. Robertet). – Oké, papó. Mostantól a maga neve ernest kukac lesz.
Az öreg nézett messze. – Hát Hemingway – mondta Telerobi. – Az magának nem semmi? Az öreg halász és a tenger.
– Hát így már. Te fijam, indítsd meg, hogy mondgyak az ecsémnek vajegy krizantémot.
T. Robi leült, pattogtatta kicsit a billentyûket, de a masina nem mozsikált. – Mindjárt, papó. – Átadta helyét. Ernô beült, mint egy kotlófészekbe. Várta, hogy reccsen ülepe alatt a tojás. De nem. Ujjai lesiklottak, nem tudott billegetni.
– Nagyok a bütykei, papó – állította félre T. Robi. – Ha sikerül lereszelni a fölösleget, jöhet megint...
Egy hét sem telt bele, olyan finom ujjakkal jelent meg ismét az öreg, mintha pénzszámoló kisasszony lenne a bankban. Nem árulta el, miféle módszert alkalmazott, de egy kicsit még érzett a lúg szaga. Beültették, boldogan pötyögtetett. "Kedves Ecsém! Akinek a szíve fáj, meggyógyítja ez a táj. Rövid az élet, hosszú a sír, bolond, aki búsul, bolond, aki sír. Sok-sok szeretettel ölel bátyád, ernest kukac fremail pont hu."
Nem érkezett válasz. Harmadnapon föltámada ismét a levélírási vágya. "Kedves Ecsém! Nem tudom, az életemet hol rontottam én el, gyógyítgatom a szívemet a roma zenével..." T. Robi némileg stilizálta ezt a messzázst: "Nem tudom, az életemet hol, rontottam én el, / Gyógyítgatom szívemet a hard metal zenével..."
Erre már válaszolt az öcsi. "Erno batya nem ertek mit hujulsz. Enjolvagyok te hogyvagy."
Ernô azt válaszolta, gyötri a halál közelsége, éjjelente a Halotti Beszédet látja átírva, így: Héon tilutoá üt az imíltüül. Isa mondom néked, az melly nopun eindül az imílbüül, holálnak holáláal holsz.
Ki eszik e-mailt? Mit enne rajta.
Elhordja földem a víz, panaszkodott késôbb, mikor Karcsi valamennyire visszatanulta anyanyelvét. Elhordja rólam a földet, ha eltemetnek, a temetô sincs biztonságban, ímhol az ár, fölér a dombra, sodorja a csontokat, keveri az élôket a holtakkal, szegény Furulya János, katonakorában kajakos volt, bajnoskágot nyert, mégis belefulladt.
Nem lehetsz biztonságban sehol, válaszolta Charlie. – Küldök neked sok pénz, építsél magunknak egy erôd a Jámborokén, a hegyen. Én voltam szolga sokáig új gazdagoknál, szereztem sok pénz, több százezer, ôk szereztek is sok milliót. Csinálunk Jámbor hegy alul bunker, elsô nívó big akvárium, sok hal és delfinek, második nívó kikötô, ha jön nagy víz, mi csak bele hajó, és slissz, komám. Hajóban sok rekesz, mindenféle állat, te leszel ott fônök, miszter Noé. Utolsó nivó reptér, rakéta állomás. Ha pusztulni kezd a világ, legyen, ki elhúzzon messze.
Megértette Ernô bácsi. Naphosszat a tájat taposta, megjárta a Jámbor-hegyet, egyik oldalára lejtôs, oda nem lehet felhúzni a MEGMARADÁS ERÔS VÁRÁT, tovább haladt, majdnem elérte Sasvár szikláit, mikor rádöbbent: ide is feljön a víz, ha fel tudott menni az Ararátra.
Ja, oké, válaszolta Charlie, ez olyan, mint nekem teraphy, júnó, van nekem kis hogymongyamom, bog, egy kicsi big bog, nem malignus, very benignus, de sose lehessen tudni, hát a daktôr levágta. Mondja nekem, na, visszanôtt. Ez fránya húzás volt tôle. És megint leoperálja.
Azután megint vissza kis huncut. És mostan már kemoteraphy. Hull nekem haj, sorvad köröm, megy el élet. Szeretnék ott lenni, hogy vigyen, ja nem, hordgyon fel víz, a Bekecsre, tegyen le sziklagübôbe, fogjunk pisztarang a hóban, mikor lehull.
Megvan már a hely, és ássák az alapot is, újságolta Ernô bácsi, a nagy gáttól jobbra fent, a havas hónaljában, nem éri szél, nem jöhet fel víz, csak madarak és ôzek, nyulak és néha medve. Befelé mélygarázst, élelmiszer- raktárt, mindent, nagy a hegy gyomra; de a fû felett alig látszik valami, kis kunyhó, hegyi tanya, semmi több, elôtte pad, világba lógatod lábad, ha ráülsz, ha hazajöhetsz.
– Nincs semmije, öreg – rázta a fejét immár sokadszorra T. Robi. – Ha mondom, hogy nincs, akkor nincs. Esetleg feladhatunk egy keresô levelet, hogy aki tudja, mondja meg, mi lett a maga Csárlijával.
– Nagy kár – ingatta a fejét Ernô bácsi. – Nézd csak, fijam, itt egy cédé, rajta tizenkét kép, a Csergô Samu tanyájával. Csináltattam egy táblát is, az áll rajta kifaragva: Csárli Háusz. Elküldeném mégis neki.
– Oké, tata – sóhajtott T. Robi. – Na, adja csak ide azt a CD-t. Megpróbáljuk.
És láss csodát. Elmentek a képek, mind a tizenkettô.
És harmadnapra válasz érkezett. Charlie-tól. Pénzt nem tud küldeni, aminthogy eddig sem küldött, mindenét fölemésztette a kemoterápia. De nagyszerûen érzi magát, nézegeti a pompás felvételeket, gyönyörködik a tanyában, és tervezgeti végleges hazajövetelét.
Ernô bácsinak a szeme sem rebben. Mint mindig, reszketô kézfogással köszöni meg a segítséget, majd áttotyog a Balog-féle kiskocsmába, kér egy deci pálinkát. Mielôtt belekóstolna, két cseppet a koszlott padlóra ejt.
Szia, Csárli.
Románia országos díjlovagló válogatott csapata, ha nem is teljes létszámban, de részt vesz a Csehországban és Ausztriában megrendezendô versenyeken és készül a franciaországi, saumuri (augusztus 4-7 között) Európa-bajnokságra is – tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet az Agronómusok Házában tartott Viorel Bubau edzô .
Bubau szerint az Országos Erdôgazdálkodási Vállalat hozzá nem értése és rosszindulata veszélyezteti Románia részvételét a díjlovagló Európa-bajnokságon. A fent említett hivatal ugyanis a lovak egészségi állapotára, illetve a felkészületlenségre hivatkozva nem engedélyezi az általa adminisztrált, állami tulajdonban levô méntelep egyes lovainak részvételét az európai megmérettetéseken. A Törökországban zajlott Balkán-bajnokságon egészségügyi okok miatt két lovat kizártak a versenybôl, ami egyrészt valós fizikai problémáknak, másrészt a balkániként jellemzett vizsgálatoknak volt tulajdonítható az Allegra, illetve Carnaval nevû lovak esetében. Az edzô szerint az ily módon megcsonkult csapat már nem tudta megszerezni a bajnoki címet.
Törökországból hazatérve, új célt tûzött maga elé a válogatott: junior kategóriában dobogóra juttatni Szabó Hunort és Viorela Bubaut. Ennek azonban feltétele lett volna négy ló szerepeltetése, melyek közül kettô az Országos Erdôgazdálkodási Vállalat engedélye nélkül nem mehet. Erre az engedélyre pedig még mindig várnak. A vállalat Harap Alb esetében felkészületlenségre, Carnavalnál egészségi problémákra hivatkozik. Az idô telik, a három, Bubau tulajdonában levô ló, amelyek mindenképpen versenyeznek, máris útra kelt a verseny helyszínére.
Bár az edzô saját bevallása szerint már különbözô fórumokon próbálta megcáfolni ezeket a szerinte valótlan helyzetjelentéseket, nem sok reményt lát a két ló európai szereplésére. Bubau úgy értékeli, hogy az állami hivatal ellenséges magatartásának, amellett, hogy a román lovassport jövôjét veszélyezteti, politikai háttérre is van. Az ügyvédjével való tanácskozás után valószínûleg, több személyt beperel az ôt ért sérelmek miatt, s itt többek között a Maros Megyei Erdôgazdálkodási Igazgatóság igazgatóját, Chirtes Ioan Cristiant, a méntelep vezetôjét, és dr. Teanc Vasile állatorvost említette az edzô-sportoló.
Csehországban július 16, 17-én, Ausztriában 23, 25-én és a franciaországi Európa-bajnokságon augusztus 4-7. között a junior kategóriában mindenképpen rajthoz áll Viorela Bubau, az Alexandru és Mare Senior lovakkal, de a Carlos nevû fiatal ménnek is lehetôsége lesz bizonyítani Iclanzan Silviu segítségével, mivel ezek a lovak Viorel Bubau tulajdonában vannak. A turné, amelynek teljes megszervezése az eredeti formában kb. 5000 euróba került, csak részben teljesítheti a célkitûzést.
Ami a távolabbi jövôt illeti, Viorel Bubau Magyarországot, Ausztriát vagy Görögországot fogja képviselni. Ebben az esetben elképzelhetetlennek, erkölcstelennek tartaná a hazai politikai életben való részvételt, de ez utóbbi elôl sem zárkózott el a marosszentannai polgármester.
A Román Labdarúgó Szövetség nyolc hónapra mindennemû sporttevékenységtôl eltiltotta Gigi Becalit, a Steaua Bucuresti tulajdonosát, mivel egy bajnoki mérkôzésen inzultálta a bírót. A sportvezetôt – aki már most jelezte: fellebbez az ítélet ellen – ezen kívül nyolcezer euró befizetésére is kötelezte a szervezet. A klubnál már volt példa hasonló esetre, hiszen az év elején Mihai Stoica elnököt egy szurkoló megütéséért szintén eltiltották.
Bejelentette visszavonulását Marian Dragulescu, a románok olimpiai ezüstérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnok tornásza. "Egyszerûen már nem akarok versenyezni. Minden vágyam az volt, hogy aranyérmet nyerjek az ötkarikás játékokon, de a 2008-as pekingi viadal idején már túl öreg leszek" – nyilatkozott a 25 éves klasszis. Dragulescu utolsó nagy gyôzelmét Magyarországon aratta, hiszen a júniusi debreceni Eb-n talajon hatalmas fölénnyel diadalmaskodott honfitársa, Razvan Selariu és Gál Róbert elôtt.
Az anyagi nehézségek ellenére a Maros megyei Labdarúgó-szövetség (elnök: Szatmári Tibor), a gyerek és junior kategóriáért felelôs Constantin Lungu kitartó tevékenységének köszönhetôen sikerült befejezni a 2004-2005-ös ôszi-tavaszi idényt négy ifjúsági kategóriában.
Július 5-9. között Galacon rendezték meg a súlyemelôk országos bajnokságát junior II. kategóriában. A marosvásárhelyi ISK-t képviselô Nagy Gyula három kategóriában a negyedik lett, klubtársai IV – VI. helyezést értek el. Iridon Marcel tanítványainak még sokat kell dolgozniuk azért, hogy országos szinten is megállják a helyüket.
Nemrég a horvátországi Rijekában szervezték meg a látássérültek Európa- bajnokságát. Románia együttesét Elena Negrilescu, Livia Herciu és Mariana Tescu képviselte, akiket Maria David, a Maros megyei fiókegység sportreferense készített fel. Munkája ezúttal sem bizonyult hiábavalónak: a román válogatott második helyezést ért el. Tavaly az országunkban megtartott Eb-n a negyedikek lettek, így érezhetôen javult válogatottunk teljesítménye. Íme a végeredmény: 1. Németország 1885 ledöntött bábbal, 2. Románia 1857 bábbal, 3. Csehország 1796 bábbal. Egyéniben Elena Negrilescu 581 bábbal a B-1 kategóriában új európai rekordot állított fel. A férficsapat a következô hat játékosból állt: Dorin Faragau, Viorel Pop, Tiberiu V. Oreian, Daniel Ciotlos – mind Marosvásárhelyrôl, Constantin Tescu (Iasi) és Alexandru Lupan (Szatmárnémeti). A férficsapat ötödik lett. A Romániában megrendezett Eb-n a román csapat második helyen végzett, így a horvátországi Eb-n a férfiak a vártnál gyengébben teljesítettek.
(paus)
Asztali-labdarúgás
A megyei bajnokság harmadik fordulója
Befejezôdött az asztali-labdarúgó megyei bajnokság harmadik fordulója. A legjobbnak Sóos János bizonyult, aki 25 pontot gyûjtött, ôt Incze István követte 21, Moldován Károly 20 ponttal. Három forduló után az összetett táblázatot Incze István vezeti 28 ponttal a 26 pontos Soós János és a 23 pontos dr. Havas Péter elôtt. A további sorrend: 4. Moldován Károly 20 pont. 5. Márton József 13 pont 6-7. Szabó Ernô és Bocskay István 12-12 pont.
A megyei bajnokság egy naptári évben öt fordulón keresztül zajlik, bajnoknak az összesített rangsor elsô helyezettjét avatják.
Július 7–10. között a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és az Iskolás Sportklub szervezésében V. alkalommal rendezték meg a Maris- kupát. A versenyre 29 felnôtt és 16 gyerek illetve ifjúsági kategóriában sakkozó nevezett be Székesfehérvárról, Székelyudvarhelyrôl, Nagybányáról, Nagyszebenbôl, Bukarestbôl és a házigazda Marosvásárhelyrôl. Svájci rendszerben többmenetes partit játszottak a versenyzôk, a felnôttek a Demokrata Párt székhelyén, a gyerekek pedig az Iskolás Sportklub edzôtermében. Bírók voltak: Chirila Radu Catalin Bukarestbôl, Balázs István Székelyudvarhelyrôl és Barátosi József Gábor Marosvásárhelyrôl. A több napig tartó találkozók után a következô végeredmény alakult ki: I. Czira Csaba-András – Maris 2003 sakklub, Marosvásárhely – 6 ponttal, II. Argyó Nóra Budapestrôl 5,5 p., III. Barátosi Dániel – ISK Marosvásárhely – 5,5 p. A 16 éven felüli junior kategóriában: I. Savin Oliviu-Flavian – ISK Marosvásárhely – 5 p., II. Anton Tudor – ISK Marosvásárhely – 4 p., III. Ardelan Mihai-George – Nagybánya – 4 p. A 10 évesek korcsoportjában: I. Genda Károly – Székesfehérvár – 7 p., II. Catana Remus-Paul – ISK Marosvásárhely – 5,5 p., III. Genda Attila – Székesfehérvár – 5,5 p. A 8 éves korcsoportban: I. Fürjes Iris – 3,5 p., II. Stavila Radu-Adrian – 3 p., III. Vasies Victor – 2,5 p., mindhárman az ISK Marosvásárhely sportolói. A legfiatalabb résztvevôt, a 4 és fél éves Barátosi András Dávidot is díjazták. A nyertesek oklevelet és a polgármesteri hivatal által felajánlott kupákat vehettek át.
Ezt az új adófajtát a 2005. március 30-i 263. Hivatalos Közlönyben közzétett, a 2005. március 24- én elfogadott 24. sürgôsségi kormányrendelet tartalmazza, amellyel módosították és kiegészítették a 2003. évi 571. törvénnyel elfogadott adóügyi törvénykönyvet. A sürgôsségi kormányrendelet 2005. április 1-jén lépett hatályba, de tartalma még változhat a szenátusi és képviselôházi vita során. A jóváhagyó törvény fogja majd tartalmazni a végsô szöveget. Az új adófajta azt jelenti, hogy az ingatlanvagyon eladásából származó, az eladó magánszemély által bevételezett vételár egy bizonyos hányadát adózzák meg, ha ennek a törvényben meghatározott feltételei adottak. – Nem a teljes vételárat megadózzák a 10%-os adókulccsal, hanem csak azt a különbözetet, amely az ingatlan alapértéke és az ingatlan elidegenítése nyomán kapott eladási/vételár között keletkezik és kimutatható. Az alkalmazás szempontjából különbséget kell tenni az ingatlan megszerzésének módozatai között, majd pedig figyelembe kell venni azt is, hogy a megszerzés vagy a felépítés és az elidegenítés (eladás, ajándékozás stb.) között mennyi idô telt el. Az elsô eset arra vonatkozik, amikor valaki mint magánszemély maga vásárolta, vagy maga építette ingatlanát, telkét és/vagy építményét adja tovább, vagyis ruházza át másokra, élôk közötti, tulajdonjog-átruházó jogügylettel. Ha az eladó a megszerzéstôl vagy a felépítéstôl számított 3 éven belül adja tovább ingatlanát, adóköteles lesz. Ha az ingatlan megszerzésének jogalapja törvényes öröklés vagy a rokonok között megkötött ajándékozási szerzôdés, IV. fokkal bezárólag, és amennyiben az öröklött vagy ajándékba kapott ingatlan értékesítése, továbbadása 3 évnél hamarabb történik, szintén fennáll az eladó adófizetési kötelezettsége. Ez a fizetési kötelezettség viszont csak egy bizonyos értékkülönbözetre vonatkozik. A kormányrendelet alkalmazása a közjegyzôkre vár, vagyis az új adófajtának a kiszámítása, bevételezése és a költségvetés javára történô befizetése. Az ingatlan-átruházási jövedelemadó a közjegyzôi bélyegilletéktôl és a közjegyzôi tiszteletdíj/munkadíj fizetésétôl független. Ezek a rendelkezések 2005. május 1-tôl hatályosak, 2006-tól pedig a mostani 10%-os adókulcs ennél az adófajtánál állítólag 16% lesz. Akik az ingatlant nem közokirattal, tehát nem közjegyzô által hitelesített okirattal, hanem ezzel egyenértékû okirattal idegenítik el, a jogügylet megkötését követô legtöbb 3 napon belül kötelesek ezt az adóhatóságnak bejelenteni. Külön pénzügyminiszteri rendelet fogja szabályozni ezen adónem bevallása, kiszámítása és befizetése módozatait, amely rendelet a Hivatalos Közlönyben is közzé lesz téve. Felsoroljuk azokat az eseteket, amikor az ingatlanügylet adómentes a tárgyalt adónem szempontjából. Tehát, nem fizetnek adót azok után a jogügyletek után, amelyek tárgya valamilyen kártalanítási vagy jóvátételi törvény alapján visszanyert ingatlan volt, függetlenül attól, hogy a visszaszerzés és az eladás között mennyi idô telt el. Továbbá mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól azoknak a lakás rendeltetésû ingatlanoknak és a hozzájuk tartozó területeknek a tulajdonosai is, akik a tulajdont több mint 3 éve szerezték meg, vagy amelyeket a törvényes örökösök és a megajándékozottak rokontól (IV. fokkal bezárólag) örököltek illetve kaptak ajándékozási szerzôdés alapján, és mindkét esetban ôk az ingatlant legkevesebb 3 évig megtartották a tulajdonukban. Az adót a közjegyzôk számítják ki, a következô alapelvek szerint: a megszerzés módozatai szerint elôbb meghatározzák az úgynevezett alapértéket, amely a megszerzési ár, az adóalany által az épület létesítésére beruházott érték vagy az a minimális, legkisebb ár lesz, amelyet a közjegyzôk a kamara területén egy-egy körzetben alkalmaztak.
Elérkezett az aratás ideje, és ilyenkor legidôszerûbb a keserûgombáról beszél-ni, ugyanis júliusban jelenik meg tömegesen. Ha már beszélünk és írunk róla, nem maradhat megemlítés nélkül, hogy honfoglaló ôseink is ismerték ezt a gombát, és fôleg tejoltónak használták, ami szerepet játszott kedvelt italuk, a kumisz (erjesztett tej) elkészítésében. Az ôsmagyarok vándorlásuk útján ismerkedhettek meg vele, ugyanis ezt a gombát az ázsiai és az Urál környéki népek is elôszeretettel használták. Mátyus István 1787-ben ,,Ó és Új Diaetetica" címû könyvében ezt írja: ,,...a mezei parasztok, belôl sóval jól meghintve, vagy sajttal, aprított szalonnával a karimáját megtöltve eleven szénnel megfonnyasztják, és mikor ott jól meglevesült, a lábát elvetvén, melegen úgy szokták enni."
A fenti bevezetô sorok után az alábbiakban ismerkedjünk meg közelebbrôl ezzel a gombával.
Keserûgomba – Lactarius piperatus
A tejelôgombák (Lactarius) nemzetségéhez tartozó ehetô gomba. Lomberdôk vagy lombhullató (bükk, tölgy, gyertyán) fákkkal vegyes fenyôerdôk talaján júliustól szeptemberig terem. Az egész gomba fehér. Kalapja vastag, kemény. Szélessége eléri a 12-15 cm-t is. Fiatalon domború, begöngyölt szélû, közepén kis bemélyedéssel, majd kiterülô, tölcséresedô. Kalapbôre száraz, fehér, sima, az idôsebb példányoknál lehet kissé berepedezô, szürkés sárga árnyalatú foltosodással. Lemezei fehérek, halvány krémszínûek, tömören sûrûn állók, a tönkre kissé lefutók. Tönkje fehér, zömök, tömör, oszlopszerû, sima. Húsa fehér, merev, pattanva törô. Törés után fehér, csípôs tejnedvet enged ki magából. Íze csípôs, de sütés után a csípôsségét elveszti, és kellemesen kesernyés ízt kap. Szaga nem jellegzetes.
E sorok írója a Mátyus-féle elkészítési módot ajánlja azzal a megjegyzéssel, hogy a parázson, roston sütést lehet serpenyôvel is helyettesíteni. Téli tartósításra is egy Mátyus-recept alkalmazható: ,,A Muszkák télire is egész hordókkal sózzák bé magok számára, és Nagyböjtön által, kivált a szegénység, nagyobbára evvel táplálgatja magát."
A keserûgomba szedésekor azonban vigyázzunk, ne tévesszük össze az ártalmas, hozzá igen hasonló pelyhes keserûgombával (Lactarius vellereus), népies nevén disznógomba, disznókeserû, aminek lemezei nem éppen olyan sûrûek, ritkábban állók, mint a keserûgombáé. Kalapbôre és tönkje sem olyan sima és száraz, hanem inkább molyhos, nemezes tapintású. Hasonlít még közeli rokonához, az ugyancsak közkedvelt, ehetô zöldülôtejû keserûgombához, aminek tejnedve törés után, sütéskor zöldes árnyalatú lesz.
Aki az autós nyaralásból épségben, ép kocsival és anyagi veszteségek nélkül akar hazatérni, az jól teszi, ha a legrövidebb idôre történô megállásnál is bekattintja a kormányzárat, becsukja a tetôablakot, az oldalablakokat, kulcsra zárja az ajtót, no és felteszi a különféle, úgynevezett lopásgátló eszközöket – amelyeket ugyan le lehet feszegetni vagy szerelni, de mindenesetre kívülrôl is jól látható akadályt jelentenek a bûnözôk számára.
Erre osztrák biztonsági szakértôk figyelmeztettek a napokban az üdülési fôszezon kezdete kapcsán, amint arra is, hogy egyes nagyvárosokban a piros lámpánál is érhetik támadások az autósokat, ezért érdemes ilyenkor felhúzni az ablakokat és belülrôl bezárni az ajtókat.
Az üdülôhelyen az a legjobb, ha az utazó az autóját ôrzött helyen tartja. Aki pedig lakókocsival utazik, annak jó ügyelni arra, hogy még sötétedés elôtt elérje a megcélzott táborhelyet és csak kempingekben, vagy nagy forgalmú helyeken éjszakázzon, semmiképpen sem az út mentén.
Az már szinte magától értetôdik, hogy értékes tárgyakat nem szabad az autóban hagyni látható helyen az utasfülkében, de még a csomagtartóban sem. Ilyen tárgyak a drága ruhadarabok, a mobil telefonok, a CD-lejátszók, a laptopok, a kézi-, akta- és utazótáskák.
Az autótolvajok és az autókat
"csupán" fosztogató bûnözôk is gyakran folyamodnak ôsi, de változatlanul hatékony trükkökhöz: vadul gesztikulálva jelzik, hogy defektes a gumi, vagy térképekkel integetve kérnek segítséget, hogy aztán a térképpel eltakarják a segítôkész autós elôl azt, ami körülötte történik – ilyen esetekben szerencsés az, akinek csak kirámolják a kocsiját.
Mivel az autótolvajoknak és más bûnözôknek egészen rövid idô is elég ahhoz, hogy felnyissák és kirámolják, vagy éppen elvigyék a kocsit, nem árt, ha az autós még a benzinkutaknál és autópálya- pihenôhelyeken is éberen figyeli jármûvét – állítják az osztrák szakértôk.
Mindenesetre újra és újra az utazók lelkére kötik: a fontosabb dokumentumokról – személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, forgalmi engedély és a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló papír – mindig, minden utazásra vigyünk magunkkal fénymásolatot, amelyet persze máshol tartsunk, mint az eredetiket, és hagyjunk otthon is másolatot.
Tekintettel arra, hogy gyakori kihágások tapasztalhatók, a megyei Közpénzügyi Igazgatóság felhívja a gazdasági egységek figyelmét az 1999. évi 28-as számú sürgôsségi kormányrendeletre, amely az elektronikus kasszagépek kötelezô használatát írja elô mindazon jogi és engedéllyel rendelkezô magánszemélyeknek, amelyek kiskereskedelmi áruforgalmat és szolgáltatásokat bonyolítanak le. Kivételt képeznek azok a gazdasági egységek, amelyek tevékenységüket az említett jogszabály 2. cikkelye értelmében fejtik ki.
A felhasználóknak kötelessége valamennyi eladott termékrôl és szolgáltatásról kasszabont kibocsátani. Az ügyfelek kérésére számlát is ki kell bocsátani.
A pénztárgép használatának mellôzése 80 milliótól 400 millióig terjedô pénzbírságot, továbbá a tevékenység felfüggesztését vonja maga után.
Ugyanekkora pénzbírságra számíthatnak azok a gazdasági egységek is, amelyek kasszabonon nem tüntetik fel az összes eladott termék, vagy az összes szolgáltatás ellenértékét, továbbá ha reális árnál kisebb ár jelenik meg a kasszabonon. Ebben az esetben a gazdasági egység mûködésének 3 havi felfüggesztésére számíthatnak a kihágást elkövetôk – tájékoztatott Felici