Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hamarosan véget érnek az idei végzôs diákok érettségi vizsgával kapcsolatos megpróbáltatásai, hiszen a tegnapelôtt délután kifüggesztették az eredményeket. Noha a megyei tanfelügyelôség még nem tudott részletes statisztikai adatokkal szolgálni a vizsga sikerességével kapcsolatosan, annyit már tudni lehet, hogy a tavalyi igen rossz arány nem ismétlôdött meg: országosan mintegy 165 ezer diák iratkozott fel a vizsgára, és majd' minden erdélyi megyében a vizsgázók több mint nyolcvan százalékának sikerült az érettségije. Maros megyében több mint tíz százalékkal javult az eredmény a tavalyihoz képest. Akkor a végzôsök csupán hetven százaléka tudott átmenô jegyet szerezni, az idén a diákok 88 százaléka szerezte meg a sikeres minôsítést. És ezen adatok talán már kellô alapot biztosítanak a reménykedéshez. Igen, a reménykedéshez, hiszen évek óta, a rosszabbnál rosszabb átmenô és elbukó arány mellett, keserûen elmélkedtek pedagógusok, szülôk, és bizonyosan a diákok sokasága is. Abban is egyetértettek, hogy noha elsôsorban a diák a hibás, ha elbukik (mert nem tanul, vagy nem tanul eléggé, esetleg puskázik, begörcsöl és nem tudja elmondani azt sem, amit megtanult és tud), a sikertelen vizsgaeredményt sok esetben nem csupán az érettségizô lustasága, vagy gyengébb teljesítôképessége okozza. Hiszen emlékezzünk csak vissza, az utóbbi hét- nyolc évben (ami majdnem, vagy egészen egy teljes generáció) hányszor és hányszor változtatták meg a vizsga menetét, annak lefolyási módját, sokszor nem sokkal az érettségi idôpontja elôtt, ilyen-olyan légbôl, vagy ki tudja honnan kapott modernizálási, európaizálási indokokra támaszkodva, aminek az lett az eredménye, hogy szegény diák a legmesszemenôbbekig összezavarodott. Hiszen nem volt többé viszonyítási alapja, nem kérdezhette meg az elôtte végzetteket, hogy milyen is az az érettségi, mert az már nem az az érettségi volt, és amikor valahogy kellô információt szerzett arról, hogy milyen lesz majd az ô vizsgája, akkor azt is, nem sokkal meghirdetett idôpontja elôtt megváltoztatták. Aki olyan körülmények között is sikeresen és jó eredménnyel vizsgázott, annak igen ügyesnek és szorgalmasnak kellett lennie. Ugyanakkor bizony voltak olyanok is, akiknek sikerült volna, ha nincs balkáni hercehurcával körbemázolva az egész vizsga, ami sok mindent biztosít, egy valamit azonban - érettséget - semmiképp. És ezért adnak némi reménykedésre okot az idei jó eredmények. Talán normalizálódik a helyzet, talán úgy lesz, mint régen, talán kidolgoznak végre egy elfogadható sémát, amely szerint - és változatlanul - éveken keresztül vizsgázhatnak majd az iskolát elvégzôk. Akiknek végre nem azzal a végsô tapasztalattal gazdagítják tarsolyát a tanintézmények, hogy semmi sem biztos.

Markó Béla:

Romániában nincs sem politikai, sem alkotmányos válság. Az elôrehozott választások napirendre tûzését az igazságügyi reformra vonatkozó törvényeket érintô alkotmánybírósági döntés idézte elô, de ez lényegében nem befolyásolhatja az ország európai uniós csatlakozását - jelentette ki Markó Béla, kedden.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt követôen nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfôn megbeszélést tartott a kormánykoalíció pártjainak egyeztetô tanácsa. Ezen megtárgyalták a Tariceanu-kabinet múlt héten kilátásba helyezett lemondásának formális, hivatalos benyújtásáig elvégzendô kormányzati és parlamenti teendôket.

Miután Calin Popescu Tariceanu kormányfô a jövô hét elején nyújtja be hivatalosan is lemondását, addig a kabinet számos rendeletet alkot a restitúciós törvény végrehajtási utasításairól, a választási törvény módosításáról. A kormányfô Brüsszelben tájékoztatni kívánja az Európai Bizottságot a romániai belpolitikai fejleményekrôl, a csatlakozási követelmények teljesítését szolgáló erôfeszítésekrôl.

Az RMDSZ nem támogatja a választási küszöb csökkentését - jelentette ki. A sajtónak nyilatkozva a szövetségi elnök leszögezte, az RMDSZ határozott álláspontja szerint a választási törvényt bizonyos részleteiben igen, de lényegi vonatkozásaiban nem szabad módosítani, így az RMDSZ nem kérte, és nem is ért egyet a parlamenti bejutás 5%-os küszöbértékének módosításával. Markó Béla szerint a jogszabály módosítását célzó kormányhatározatnak a választói kártya használatát, és a választási kampány idôtartamának csökkentését kell elôirányoznia.

Az elnök megerôsítette, a kormánykoalíció hétfôn tárgyalt a törvény módosításáról, mely ülés során az RMDSZ ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját.

Tájékoztatójában a miniszterelnök-helyettes rámutatott, a koalíciós parterek nem konzultáltak az RMDSZ-szel, csupán tájékoztatták az elôre hozott választások megrendezésével kapcsolatos szándékukról. Noha az RMDSZ szerint más módon is meg lehetett volna oldani a kialakult helyzetet, az elmúlt pénteki Operatív Tanács döntése értelmében az RMDSZ szolidáris kíván lenni a koalícióval, azaz támogatja az elôre hozott választások megrendezését - szögezte le.

A következô idôszak teendôi kapcsán a szövetség elnöke felkérte a kormányzati tisztségviselôket, hogy ugyanolyan felelôsséggel végezzék munkájukat hivatalaikban, mint ezidáig. "Az RMDSZ tisztségviselôi négy évre vállaltak felelôsséget a kormány különbözô intézményeiben, az ôszre várható elôre hozott választások megszervezése nem befolyásolhatja a feladatok elvégzését." - hangsúlyozta Markó Béla.

Az RMDSZ számára továbbra is elsôdleges prioritása Románia európai uniós csatlakozása, ennek érdekében következetesen és hatékonyan kell dolgozni az integrációs követelmények maradéktalan teljesítése érdekében - fejtette ki a szövetségi elnök.

Ami pedig az elôrehozott választások utáni helyzetet illeti, Markó Béla rámutatott: "Várhatóan egy erôsebb parlamenti többség támogatását élvezô kormány hatékonyabban irányíthatja az országot, nem kell majd nap mint nap kompromisszumokat kötni a parlamentben ahhoz, hogy jó irányba billenjen a mérleg. Ilyen támogatottsággal a koalíció kezdeményezheti majd az olyan intézményeknek a felülvizsgálatát, mint az alkotmánybíróság és más hatalmi szervek, amelyekbe annak idején beépültek a reformokat akadályozó fékek".

Az elôrehozott választásokat megelôzô kampányra vonatkozó RMDSZ programról Markó úgy fogalmazott, hogy az elmúlt félév nem változtatta meg alapvetôen az RMDSZ programcéljait és törekvéseit, valamint a közös kormányprogramot, amelynek elkezdôdött a megvalósítása. Néhány dolog már megvalósult, de még az elején vannak. Megvalósult például a restitúciós törvénycsomag, megkezdôdött a kisebbségi törvény parlamenti elfogadtatása is. De az elôrehozott választások alkalmával meg kell erôsíteni azt a bizalmat, amelyet megkapott az RMDSZ tavaly ôsszel, hogy tovább mehessen a megkezdett úton. De új üzeneteket is meg kell fogalmaznia választóinak a tulajdontörvények módosítása nyomán visszaítélt földek, erdôk és ingatlanok megfelelô gazdasági hasznosításával, a román-magyar kapcsolatrendszer további kiépítésével és mûködtetésével kapcsolatban - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Szerinte kéznyújtási közelségben van a decentralizációs közigazgatási csomag elfogadása, amely az elsô jelentôs lépés a sajátos területi autonómiák felé. "Amit megkezdtünk, azt nem szabad abbahagynunk az elôrehozott választások után sem" - tette hozzá Markó Béla.

Nincs uborkaszezon Vámosgálfalván

A Vámosgálfalvi Polgármesteri Hivatal képviselôi ma Székelyudvar-helyre utaznak, hogy egy buldo- exkavátor megvásárlásáról tárgyaljanak. Mint Végh József polgármestertôl megtudtuk, a csütörtöki tanácsülésen fognak dönteni a sáncok kitakarítására, mezei utak karbantartására szánt gép beszerzésérôl. A nagy mennyiségû csapadék miatt jelenleg az egész község területén gondok vannak a földutakkal, s tisztítani kell a termôföldek melletti sáncokat is. A község vezetôje szerint a buldo-exkavátort folyamatosan hasznosítani tudnák a község területén végzett munkálatok során. A helyi költségvetésbôl megvásárlandó gépre 250-300 millió lejt tudnak fordítani.

Végh József polgármester arról is beszámolt, hogy július 15-tôl a marosvásárhelyi Salubriserv köztisztasági vállalat fogja összegyûjteni és elszállítani a háztartási hulladékot a község területérôl. Az elmúlt idôszakban egy környékbeli cég traktorral oldotta meg a hulladékbegyûjtést, amit a község határában levô szemétgödörbe öntöttek. Mivel ez a lerakóhely nem volt megfelelô, ezután a vámosgálfalvi, szôkefalvi és küküllôpócsfalvi háztartási hulladékot a megyeszékhelyi tárolóba viszik. A szolgáltatás ára nem változik, a lakosok ezután is személyenként 1 új lejt kell fizessenek havonta. A Salubriserv jármûvei július 15-tôl, péntektôl hetente gyûjtik össze a házak elé kitett szemetet.

Tegnap a Rózsák tere 27-30. szám alatt, ahol hajdanában a Guliver gyermeküzlet, majd a Philips háztartási gépeket forgalmazó üzlet volt, új ING bankhivatal nyílt, amely kizárólag magánszemélyeknek nyújt különféle szolgáltatásokat. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Ciprian Dobre prefektus és Bogdan Boteanu, az ING Bank romániai kirendeltségeinek igazgatója.

A bank a hazai piacon abszolút újdonságnak számító, Self Bank szolgáltatásokkal lepi meg ügyfeleit. Ennek lényege, hogy a korszerû technika felhasználásával kiküszöbölik a bankhivatalnok munkáját és a pénztárak elôtti sorban állást. Az ügyfél saját maga végezheti el a banki ügyleteket, bankkártya segítségével maga vehet ki és helyezhet letétbe készpénzt. A kezelési költség 0,2 százalék. Ez a Bancomat+ szolgáltatás. A Multimat szolgáltatás esetében az ügyfél szintén maga végezheti el a számlakifizetéseket és pénzátutalásokat egyik bankszámláról a másikra. Az ügyfelek reggel 7 és este 23 óra között vehetik igénybe a szolgáltatásokat.

A megnyitón elhangzott, hogy az ország 13 nagyvárosában immár 56 ING Office mûködik, s a kiszolgált ügyfeleik száma egy év alatt meghaladta a 90 ezret. Ez a szám a bank vezetôségének reményeit is túlszárnyalta.

Az igazgató fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ING volt az elsô külföldi pénzintézmény 1989 után, amely Romániában kirendeltséget nyitott, s mindig élen járt az újdonságok és újítás terén. Jelenleg az ING világviszonylatban a 15., míg európai viszonylatban a 7. helyen áll, 50 országban 60 millió ügyfele van.

A Maros megyeiek számára az sem lényegtelen adat, hogy a bank hazai ügyfeleinek 3,5 százalékát a marosvásárhelyi ING Életbiztosítási Ügynökség ügyfelei teszik ki.

A Dicsôszentmárton melletti Ádámos község négy éve tart fenn testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Nyíracsád községgel, fôleg kulturális szálak fûzik össze a két helységet. Nyaranta közös táboroztatásokat szerveznek, elsôsorban általános iskolás gyerekek számára.

A nyíracsádiak idén július 10-18. között látogattak Erdélybe. A harminc 13-20 év közötti iskolást, egyetemistát négy tanár kísérte el. A vendégeket családoknál szállásolták el. Sokan közülük visszatérô látogatók, szoros baráti szálak fûzik ôket az itteniekhez. A látogatás lényege elsôsorban Erdély, a vidék megismerése: hétfôn Szeben nevezetességeit mutatták meg a magyarországiaknak, a Fogarasi-havasok elbûvölô tájaival. Tegnap Borszéket tûzték ki célul, de még a hét folyamán el szeretnének jutni Moldvába, a Békás-szoroshoz, Szárhegyre, Gyergyóba, Marosvécs, Sáromberke, a gólyák falva érintésével.

Az ádámosiak idén immár negyedszer látogatnak Magyarországra, általában augusztus 20-a körülre teszik az utazást. Az idén augusztusban kilenc napot töltenek az anyaországban Moczok Gyula szervezô tanár vendéglátását élvezve.

A táboroztatások kezdetén Nyíracsádról ide látogattak az ottani citeraegyüttes tagjai, az ádámosiak a fúvószenekarukkal szerepeltek Magyarországon, viszont mára ez a hagyomány elhalt - tudtuk meg Bordi András tanártól, aki még elmondta, hogy az utazási költségeket pályázati pénzekbôl fedezik, de az Ádámosi Polgármesteri Hivatal támogatását is élvezik.

Jegyzet

Úgy tûnik, a változás szele fúj a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban. Dorin Florea polgármester a hétfôi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy városrendezési kérdésekben több mûépítésszel konzultált. Az újdonság ebben az, hogy mindez eddig nem így történt. A másodszor visszaválasztott és egyre inkább magabiztosan irányító polgármester a városrendezési kérdésekben eleddig, úgy tûnt, igencsak önkényesen járt el. Nem vette figyelembe a tanácsosok javaslatait, mi több, az ellenvéleményeket sokszor a város fejlôdését gátló politikai manôvereknek titulálta. Emlékeztetôül: a fôtér átrendezése, a somostetôi terelôút kapcsán éles vita alakult ki, ami máig nem zárult le. Talán lehet, éppen amiatt, hogy nem a szakemberek cseréltek véleményt az említett témákban. Az is egyre inkább világossá vált, hogy valóban nincsen egységes városrendezési koncepció. Létezik ugyan az általános városrendezési terv, amely elméletileg, meghatározza azt, hogy a különbözô zónákban mit és hogyan lehet felépíteni, csak hát ezt nemigen tartják be. Elég, ha csak az illegálisan felhúzott garázsok ügyét említjük, vagy a nemrég kirobbant Víkendtelep-ügyet, ahol olyan épületeket romboltak le, amelyeknek állítólag a tulajdonjogát nem tisztázták, de érintetlenül hagyják azokat, amelyeket engedély nélkül húztak fel. Más városokban valóban kialakultak az ipari, a rezidenciális zónák, s olyan zöldövezeti, parkrendszerük van, ami egységes sávban átszeli a várost, s a példákat lehetne sorolni. Nálunk az elmúlt évtizedben nem körvonalazódott az, hogy milyen jelleget akarunk kialakítani a városnak a jövôben. Marosvásárhely legyen ipari város, vagy kulturális-oktatási központ, vagy mindkettô, a városrendezési szempontok szerint harmonikus, funkcionális egységet alkotva. Vannak olyan városok, ahol ezt sikerült megoldani, s a városlakók jobban érzik magukat, büszkék is arra, hogy ez miként mûködik náluk. Ehhez kell viszont az, hogy valóban a szakemberek döntsék el, mit lehet megvalósítani és mit nem, a politikum pedig azon gondolkozzon, hogyan lehet e tervek, elképzelések megvalósítását megfelelô szabályozásokkal segíteni, s pénzösszegeket elôteremteni. A polgármester által elmondott konzultáció talán jele lehet annak, hogy végre nem a szekeret fogják a ló elé, hanem minden a maga helyére kerül(het)?

A vajdasági magyarok számbelileg kevesebben vannak a bíróságokon és a rendôrségen, mint amekkora az arányuk a tartomány összlakosságához képest, de más területeken, az önkormányzatokban és a közigazgatásban már jobb a helyzet, és egészében tekintve az aránytalanságok nem drasztikusak - közölte az újvidéki Magyar Szónak adott keddi interjújában Korhecz Tamás.

A Korhecz vezette tartományi jogalkotási és közigazgatási titkárság kimutatást készített arról, hogy az önkormányzatokban, a tartományi közigazgatási szervekben, a köztársasági hivatalokban, a rendôrségen, a bíróságokon milyen arányban vannak képviselve a nemzeti közösségek.

Korhecz szerint elterjedt vélemény, hogy a magyarok nincsenek kellô arányban jelen az említette hatósági szervekben, de el kell mondani, hogy vannak területek, ahol nem lehet beszélni alulreprezentáltságról, és csak részben igaz az a tézis, hogy a kisebbségeket, beleértve a magyarokat is, kiüldözték a hatóságokból. Bizonyos hatóságokban az aránytalanság valóban szembeötlô, mint például a magasabb szintû bíróságoknál, ahol a magyar anyanyelvû bírók aránya 5 százalék körül alakul, ami háromszoros alulreprezentáltságot jelent.

"A rendôrségen is meglehetôsen kifejezett az aránytalanság, de nem akkora, mint ahogy a többség gondolta: a rendôrállományban 6 százalék körül alakul a magyarok aránya. Ez persze jóval kevesebb, mint a 14 százalék, amennyit az összlakosság számát tekintve képezünk a tartományban, de mégsem igaz az állítás, miszerint a rendôrségen nincsenek magyarok" - mondja Korhecz, aki szerint tény, hogy a milosevici idôkben sok embert elbocsátottak, és késôbb ez a rendôrség egyre inkább "szerb nemzeti hadseregre" hasonlított.

Az adóhivatalokban már kisebb ez az alulreprezentáltság, a földhivatalok esetében még kisebb valamivel: a magyar hivatalnokok aránya megközelíti a 10 százalékot. Az önkormányzatokban enyhe felülreprezentáltság jellemzô: a magyar nemzetiségû hivatalnokok aránya ugyanis 15 százalék körül alakul. Az újvidéki központú tartományi adminisztrációban 6,5 százalék körül van a magyarok aránya, arányaiban annyian vannak, mint ahány magyar él Újvidéken.

"Ha egészében tekintünk a jelenlegi helyzetre, akkor el kell mondani, hogy a mintegy 16 ezer emberbôl, akikre a felmérés kiterjedt, a magyarok aránya 9 százalék körül alakul. Az alulreprezentáltság tehát közel sem olyan drasztikus, mint például a romák esetében" - mondja Korhecz, aki szerint azokon a területeken, ahol kifejezett az aránytalanság, megfelelô intézkedéseket kell foganatosítani, kvótákat kell megállapítani, amihez köztársasági szintû kormányprogramra van szükség.

A kormányalelnök rámutat, hogy a kimutatások alapján a magyar közösség alulképzettebb az átlagnál.
"Ha igazán sikert akarunk elérni, akkor az akadályok elhárításán és a serkentô intézkedéseken túl, alapvetô dolog, hogy minél képzettebb legyen az a közösség, amelynek érdekében tevékenykedünk" - mondta Korhecz Tamás.

Összehasonlításképpen a halálos áldozatok számát összegzô iraki nyilvános adatbázis szerint a háború polgári áldozatainak száma a 2003 márciusi megszállás óta 22 787 és 25 814 között van. Hivatalos adatokat a háború áldozatairól eddig még soha nem adtak ki, pedig a koalíciós erôk veszteségeit igyekeznek pontosan számon tartani, és eszerint hétfôig 1937 katona esett el.

A hétfôn megjelent statisztikát a genfi székhelyû Nemzetközi Kutatások Felsôfokú Intézete állította össze, és a kézi lôfegyverekrôl szóló éves felmérésében szerepelt, amelyet egy ENSZ- konferencián mutattak be. A statisztika azon a tanulmányon alapul, amely a Lancet címû brit orvosi folyóiratban jelent meg tavaly októberben.

A Lancet szerint a háború kezdete óta akár 100 ezer ember is meghalhatott Irakban a természetes elhalálozáson felül. Erre a számra úgy következtettek, hogy felmérték a háború alatti iraki halálozási arányszámokat, és összehasonlították ezeket a háború elôttiekkel. A brit kormány rögtön a lancet-beli tanulmány megjelenése után elutasította a folyóirat következtetéseit.

Az európai alkotmányra mondott luxemburgi igen nem sokat változtatott azon a helyzeten, amely szerint a szerzôdés jelenlegi állapotában nem léphet életbe, s a válságra kidolgozott B terv még nem született meg - nyilatkozta Josep Borrell, a Európai Parlament elnöke kedden a Libérationnak.

Borrell véleménye szerint az európai alkotmány a franciaországi és hollandiai elutasítás után jelenlegi állapotában nem léphet életbe, de ennek ellenére azért kell folytatni a ratifikálást, hogy a politikai helyzet egyértelmûvé váljon attól függôen, hogy hány ország utasítja el a szerzôdés szövegét. A ratifikációs folyamat végéig meg kell alkotni a B tervet, mert a szöveg újratárgyalása politikailag lehetetlen - véli a spanyol szocialista politikus.

Az európai alkotmányt elutasító baloldali politikusokkal szemben az Európai Parlament elnöke nem biztos, hogy a jelenlegi válság elôrébb viszi az európai tervet. Érzése szerint eddig egyértelmû volt, hogy Európa a béke garanciáját jelenti, de ez a munkanélküliséggel, bizonytalansággal és jövôkép-hiánnyal küzdô fiatalokat ma már nem érdekli.

Meglátása szerint a bôvítés egy túl hosszú jegyesség történetére emlékeztet: "Mire a házasság megtörtént, mindenki elvesztette a lelkesedést. Ráadásul, a konkrét bôvítés egybeesett egy olyan globalizációs hullámmal, amely félelmet keltett, és az emberek ezt a bôvítéssel azonosították".

Borrell hangsúlyozta a francia baloldali lapnak, hogy téves elképzelés az Európai Uniót olyan hatalomként elgondolni, amely bármit is rá akarna erôszakolni az emberekre. De azt elismerte, hogy az európai terv a mai napig nem tisztázott, hiszen a briteknek pont az ellentétét kell elmagyarázni annak, amit a franciáknak.

A cél az lenne, hogy "egy olyan közös európai hatalmat építsünk, amely a világ kihívásaira válaszolni képes" - nyilatkozta az Európai Parlament elnöke.

Ruandai lázadók elevenen elégettek harminckilenc embert a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén - közölte az ENSZ kongói képviseletének szóvivôje. A túlélôk elmondása szerint a falu elleni támadás "megtorlás" volt amiatt, hogy a település lakói együttmûködtek az ENSZ békefenntartóival. Sylvie van den Wildenberg szóvivô úgy értesült, hogy a támadók kunyhóikba kergették az embereket, rájuk zárták az ajtókat és felgyújtották a viskókat. Az áldozatok túlnyomó többsége nô és gyermek, a férfiak nagy része elmenekült. A rajtaütés még szombat este történt, az ENSZ- szóvivô hétfôn számolt be a Dél-Kivu tartomány székhelyétôl mintegy 40 kilométerre nyugatra fekvô falu felperzselésérôl. A tartományban az ENSZ-erôk a múlt héten fokozták tevékenységüket, hogy véget vessenek a ruandai felkelôk támadássorozatának a közép-afrikai ország keleti határvidékén, ahol teljes törvényen kívüliség uralkodik. A ruandai lázadók legnagyobb térségbeli szervezete, a Demokratikus Erôk Ruanda Felszabadításáért (FDLR) elhárított magától minden felelôsséget az emberek elégetéséért, és egy szakadár csoportot vádol a rémtett elkövetésével.

Visszavonhatatlan a miniszterelnök döntése lemondásával kapcsolatban, közölte kedden Oana Marinescu kormányszóvivô. Hozzátette, ezt hétfôn, sajtóközleményben is leszögezte. A miniszterelnök lemondási szándékával kapcsolatos sajtóinformációk kapcsán a kormányszóvivô hétfôn közleményben tájékoztatott, hogy a kormányfô döntése határozott és visszavonhatatlan. "A polgárok és az újságírók idôben értesülnek majd a lemondás benyújtásának idôpontjáról" - áll a közleményben. Keddi ülésén a kormány a kabinet és a szaktárcák mûködését szabályozó 90/2001-es törvényt módosító sürgôsségi rendeletet fogadott el. Eszerint az ideiglenes kormánynak lehetôsége lesz törvényerejû jogszabályokat hozni az EU- csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítése és a különleges helyzetek, például természeti katasztrófák kapcsán. A kormánynak ugyanakkor az azonnali megoldást követelô különleges költségvetési problémák kapcsán is lehetôsége lesz jogszabályokat hozni. A törvényerejû jogszabályok körébe a rendeletek és a törvénytervezetek tartoznak.

Traian Basescu államfô kedden 17.00 órára a Cotroceni palotába hívta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, a parlamenti kapcsolattartással megbízott minisztert, Nicolae Vacaroiu és Adrian Nastase házelnököket, az Alkotmánybíróság tagjait és a parlamenti frakciók vezetôit. Az államfô az alkotmány 80. cikkének 2. bekezdésében szereplô közvetítô hatáskört kívánta gyakorolni a 17.00 órakor kezdôdött találkozón, tájékoztatott közleményben az elnöki hivatal. A közlemény szerint Basescu az igazságügyi törvénycsomag bizonyos elôírásaival kapcsolatban született alkotmánybírósági döntés nyomán kialakult helyzet kapcsán kezdeményezte a találkozót. Más források állítása szerint Basescu már nem ért egyet az elôrehozott választások beindítása keltette válsággal, a kedd délutáni találkozón pedig a résztvevôk megpróbáltak megoldást találni az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban.

Traian Basescu határozottan kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság döntését mindenkinek el kell fogadnia, akár tetszik, akár nem. A kialakult válság szerinte akkor oldható fel, ha ma a parlament két házának együttes ülésén megfelelôen módosítják az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Van erre esély, tehetjük hozzá, hiszen a parlament jogi bizottságai már változtattak a szóban forgó törvény eredeti szövegén, igaz, a kormánypártok ellenszavazatával, ami meglehetôsen különös helyzetet teremt.

Lapzártáig nem érkezett tudósítás a kormányfô álláspontjáról, aki ugyancsak kényelmetlen helyzetben érezheti magát a "visszavonhatatlan" lemondása után.

Ma minden kiderül.

Ion Iliescu exállamfô kedden kérte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy vonja vissza beharangozott lemondását és összpontosítson kizárólag az árvízkárosultak támogatásának lehetôségeire.

"Felelôtlenség, a kötelezettségek alóli kibúvás és az emberek iránti megvetés bizonyítéka az, hogy a jelenlegi hatalom mindenáron elôre hozott választásokat akar, amikor az egész ország szenved" - mondta Iliescu.

Az exállamfô aggodalmának adott hangot az utóbi hónapokban kialakult "drámai" helyzet kapcsán.

Iliescu kérte a politikai tényezôket, hogy "koncentráljanak az elsô számú prioritásra, az ország ügyeinek határozott és hatékony kezelésére, a természeti katasztrófák hatásainak elhárítását". Hozzáfûzte, ebben az idôszakban ki kell dolgozni a 2006-os költségvetés tervezetét, és kétségesnek nevezte, hogy egy ideiglenes kormány, korlátozott hatáskörrel képes lesz ilyen feladatot elvégezni a parlament feloszlatása nyomán kialakuló politikai harcok közepette.

Iliescu azt is kérte, hogy Basescu elnök hívja össze a Legfelsôbb Védelmi Tanácsot az árvízhelyzet elemzése érdekében..

Az elmúlt két nap átlagban 20 liter csapadék hullt egy négyzetméterre, s megyeszerte jelentéktelen csermelyek, patakok léptek ki medrükbôl, gazdaságokat, termôföldeket öntve el, máshol földcsuszamlás okozott fennakadást a közúti forgalomban, s a vonatok menetrendjében is késést jegyeztek.

A keddre virradó éjszaka, hajnali 3 órakor kérték a Maros Megyei Horea Katasztrófavédelmi Felügyelôség segítséget, a segesvári Drags Voda utca egyik magánházának konyháját és kamráját öntötte el a víz. A csatorna dugult el, s a sebesen hömpölygô víz befolyt a lakásba. A tûzoltók érkezésekor a helyiségben félméteres víz volt, amelyet kiszivattyúztak.

Kedden hajnali 3 órakor a Mesterháza és Gödemesterháza közötti 15-ös országútra mosott le a domboldalról földet és köveket az esô. Florea Ioan, Gödemesterháza Polgármesteri Hivatalának jegyzôje lapunknak elmondta, 25-50 méteres hosszúságon és 7-8 méteres szélességben mintegy 30-40 centis hordalék borította az utat, emiatt a kora reggeli órákban egy ideig megbénult a jármûforgalom. Reggel 8.30 órakor két homlokrakodóval távolították el a hordalékot, s megindult a forgalom.

Gödemesterházán a Gudea-patak lépett ki medrébôl, a községi út 1 kilométeres szakaszát 25-30 centiméter magas víz borította, s öntötte el hat gazdaság udvarát. Házakat nem érintett, személyek, állatok nem sérültek. A helyi katasztrófavédelmi bizottság a tegnap a helyszínen dolgozott, lebontották a megrongálódott tíz átereszt, hidat, s terméskôbôl támfalat építenek.

A Maros folyó gödemesterházi szakaszán elérte a figyelmeztetô szintet (170 centi), s elöntött 5 hektár legelôt, kaszálót és termôföldet.

Erdôszentgyörgyön, a település központjában, a 13A országút 600 méteres szakaszára a közeli dombról mosódott hordalék, s 10 pincébe is befolyt a víz. A helyi bizottság beavatkozásának eredményeként az országúton zavartalanul folyik a közlekedés.

Désfalván (Mikefalva község) egy kis átereszû híd miatt fennáll a veszély, hogy a patak elöntse a megyei utat. A zágori Domal-patak 21 hektár termôföldet árasztott el. A Kóródszentmárton - Zágor közötti 142C megyei utat 200 méteres szakaszon a medrébôl kilépett Domal-patak öntötte el, mintegy 40 centiméter magas vízréteg.

Pop Teodor Mircea, Bonyha község polgármestere elmondta, a községközpontban 39 gazdaságot, pincéket öntött el a víz, s két tömbház alagsora is víz alá került. A kutak vize ihatatlanná vált. A Kund és a Jövedics patakokon épült hidak megrongálódtak, míg a hétfô esti vihar hét telefonoszlopot döntött ki. A községi utak hordalékkal töltôdtek fel, a községben 216 hektár termôföld került víz alá.

Kedden reggel 7 órakor kellett volna érkezzen a vásárhelyi állomásra a Bukarestbôl induló sebesvonat. Bora Vasile állomásfônök elmondta, Nagyenyednél a Maros folyó lépett ki medrébôl, elöntve a vasúti síneket. Enyednél mintegy 5 kilométeres szakaszon a szerelvény 15 kilométer/óránkénti sebességgel haladhatott, s így egyórás késéssel ért a célállomásra.

Angela Socaciu, a Megyei Vízügyi Igazgatóság diszpécsere elmondta, a legkisebb mennyiségû csapadék Ratosnyán esett (6 liter/négy-zetméter), a legtöbb Marosludason hullott (57,5 l/négyzetméter).

Az Országos Meteorológiai Intézet július 14-ig esôzést jelez, a csapadék mennyiség meghaladja a 40- 50 liter/négyzetméter mennyiséget. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium keretében mûködô Katasztrófavédelmi Operatív Központ hidrológiai figyelmeztetést bocsátott ki, miszerint a következô napokban is, felhôszakadások várhatók.

Az ókor legnagyobb építôi, a rómaiak idején, meg azután is sokáig az utak kétfajta találkozását ismerték. Az egyik az útkeresztezôdés, amikor két út metszi egymást. A másik: a hármasút. Azaz három, különbözô irányból érkezô út találkozása. Mindkét tér- és találkozási formának megvolt és megvan a maga jelentôsége, szimbolikája. Ilyen helyekre épültek a vendégfogadók, a nagyobb települések: a városok. Vészterhes korszakokban, például a XVII. században, a nyárádszentmártoni templom feldúlása, felégetése elôtt ilyen helyeken megbújva lesték félelemmel eltelve a dombok hajlatában, fôutaktól távol meghúzódó falvakból kiküldött megfigyelôk: közeledik-e a tatár, vagy a török? (Dr. Gagyi József)

Az utóbbi idôben elterjedt egy olyan hiedelem, amely szerint a pályázatosdi a XXI. század új, modern koldulási módja. Hát, ha van okos, intelligens koldulás, akkor ez valóban az - illetve már nem is az; hiszen nem mindennapi készséget követel, alaposan meg kell "dolgozni" érte: külön tudomány, sôt már-már mûvészet egy-egy pályázat szakszerû, okos, politikus elkészítése. Örvendetes dolog, hogy ha kissé késve is, de falvaink egyikében-másikában, az önkormányzat dinamizmusától, kezdeményezôkészségétôl, merészségétôl függôen - erre pedig fiatal vezetés képes igazán - kezdenek megjelenni a teleházak. Városon nem újdonság a netklub, egy buszjegy áráért már "kezet tehetünk" az egérkére, és egy-két órára kinyílik a világ. Falun azonban egyfelôl költséges mulatság, másfelôl mûszaki nehézségekbe ütközhet a bekötés. A teleház arra jó, mondták vasárnap Jobbágyfalván, hogy a fiatalok kocsma, diszkó stb. helyett ott töltsék el - több haszonnal - a szabadidejüket. A falunapon a helybeliek meg is adták a módját az eseménynek: istentiszteleteken, szentmisén imádkoztak, majd Kerekes József református, Sándor Szilárd unitárius lelkészek rövid fohászait követôen Sófalvi János plébános szentelte fel a teleházat, a helybeli vezetés fiataljai - elsôsorban Balogh István polgármester, Gligor Róbert László programfelelôs, Sándor Szilárd lelkész és Szász Csaba Levente vállalkozó, meg a köréjük tömörülô fiatalok - kezdeményezésére és összefogásával, na és az ügyes pályázás eredményeként: tetô alá hozták a korszerû falunak ezt az átmeneti intézményét. (Addig lesz sláger, amíg mindenki szabadon és olcsón hozzájuthat a világháló áldásaihoz - az pedig távoli muzsika.)

Az eseményt méltatta Burkhardt Árpád alprefektus és Szabó Árpád, a megyei szaktanácsadó hivatal (MSZH) igazgatója is, hangsúlyozva, mennyire fontos a hasznos információkhoz jutás és azok felhasználása. Le kell védeni eredményeinket, megvalósításainkat. Maros megyében a sajátos természeti/mezôgazdasági termékek/készítmények közül egyedül a csipkebogyó van levédve, mondta az igazgató.

Az információ hatalom. Az volt minden idôben. Ezért nemcsak PR-fogás Tündér Ilona útjának mondani a Bekecs felôl Marosvásárhely felé vezetô egykori sóutat, hanem okos terv is a szûkös helyi gazdasági adottságok pótlására a folklór, a népköltészet kínálta lehetôségeket is a település, a közösség szolgálatába állítani. Így aztán mindjárt más megvilágításba kerül a Tündér Ilona köré "szervezôdô" gondolatkör.

A XXI. század keresztútjainál merre jó fordulnunk? Gagyi József, a Sapientia egyetem tanára ezt mondta: "- Én személy szerint mindig a hármas-utat tartottam fontosabbnak. Az útkeresztezôdéseknél ôsidôk óta könnyebb volt eligazodni, hiszen az utak a négy égtáj felé futottak szét, és tudnivaló volt, tudni lehetett, hogy kelet felé, vagy nyugat felé érdemesebb fordulni. 1955 decemberében például, pontosabban december 21-én, egy akkoriban igen fontos születésnap alkalmával Marosvásárhelyen szobrot avattak. Az akkori Városháza, a mai Megyei Tanács épülete elôtt felállított szobor háttal nyugatnak állt, kinyújtott jobb keze kelet felé mutatott. Emlékszem, kisgyerekkoromban nagyon szerettem a szobor mellett üldögélni. Akkor nem tudtam, nem is érdekelt, hogy magát Sztálint, a népek atyját, a felszabadítót ábrázolja, engem csak a galambok érdekeltek. Hirtelen-váratlan igen nagy csalódás ért: a szobor eltûnt, a galambok pedig másfelé repültek, máshol gyülekeztek.

Azóta megfordult a történelem iránytûje. Ma nyugat felé mutatnak az iránytû mutatói.

A hármasutat azért tartom fontosabbnak, mert aki eljut az utak ilyen fajta találkozásához, és megáll, annak el kell gondolkoznia az utak és az idô találkozásán is. Az idô hármas tagolása: a múlt, a jelen és a jövô. Itt, ezen a helyen, ahol most állunk, szintén találkozik a múlt, a jelen és a jövendô. A múlt, azaz a római legionáriusok menetoszlopai, a nyárádmenti parasztfalvak né-pének vásárra tartó szekerei, a jelen, azaz a napi forgalom, jövô-menô, a gödrök miatt lassító autók, meg a jövô: a világot behálózó virtuális országutak vándorai - ezeket számítógépszlengben szörfözôknek nevezik - találkoznak itt, ezen a helyen."

Múlt, jelen és jövô inkább egybeforrik, mind eddig bármikor, tette hozzá a tanár úr. "- Vannak, akik szeretnek ebben a civilizált, modern, világra nyitott korban élni. Én arra gondolok: soha nem volt ilyen nehéz mindazok dolga, akik nem földet szántanak vagy állatot terelnek, hanem információt gyûjtenek, elemeznek, maguk is információt állítanak elô és forgalmaznak: a gondolkodó, értelmet keresô embereknek."

*

Erre gondoltam, amíg a kultúrházban Gagyi József és diákjai nyílt "tündér- szemináriumát", a helybeli Balogh Pál meseemlékeit, csattanós válaszait hallgattam a telt ház népével; ez járt eszemben, mialatt Sándor Éva tanárnô iskolásai részleteket adtak elô Vörösmarty Csongor és Tündéjébôl. Utak kellenek Erdélybe, és közmûvesítés kell mindenekelôtt, ha a sovány föld szûkös áldását faluturizmussal igyekszünk felpótolni. Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár mondotta nemrég: le kell számolni azzal a mítosszal, hogy Romániában a falvak egészséges turistacsalogató környezettel rendelkeznek. Csupán 2018 után lesz az ország minden községében szennyvíztisztító berendezés. (Ha lesz, teszem hozzá.)

Ez foglalkoztatott a vállalkozó Szász Csaba - Tündér Ilona völgyének átkeresztelt - orotványbeli tanyáján, ahol pedig akár félszáz fôt kitevô társaság szórakoztatására is lehetôség nyílik a kis színpadon, és ahol tanyai bulit lehet csapni, fôleg ha a Madártej társulat "ûzi az eszét", vagy ha Zolnai Ildikó és Váradi Imre dalol-zenél. Lehet jó nagy tábortüzet rakni és ábrándozni lángjai körül arról, hogy majd komfortos házikókban éjszakáznak a turisták, amelyekben natürlich hogy ott a zuhanyozó, az angolvécé bidével. Az udvaron kék vizû fürdômedence.

Egyelôre azonban fôleg a falubeliek jöttek ki a völgybe, ki kocsin, ki kerékpárral, ki "lábusszal", és jól érezték magukat. Ha meglódul a vállalkozás, és már nem úgy emlegetik a Csaba "haciendáját", mint a Középsô-Nyárádmente egyetlen turisztikai vállalkozását, ránk (közönségre, sajtósokra) már nemigen lesz szükség. Mert akkorra már nem a teleház lesz az érdekes, hanem a tele zseb. Persze, sok víz lecsorog még addig a Nyárádon.

De hát fene bánja.

Augusztus 22-én újabb "fesztivál" kezdôdik Marosvásárhelyen. Az idézôjel nem véletlen - noha nevében Simfest az ez évben városunkban megrendezett rendezvénysorozat neve, tehát fesztiválra utal, annak mégsem nevezhetô. Hiszen a Helyi Televízió-stúdiók és Szabadúszó Újságírók Fesztiválja inkább önmagát folyamatosan fejlesztô, továbbképzô közösség kíván lenni - tudtuk meg a hétfô délelôtti sajtótájékoztatón. Az immár hagyományos, eddig a Hunyad megyei Szimérián megrendezett rendezvénysorozat elsôsorban tévés szakembereknek, újságíróknak szól, de a vizuális (multimédia) mûfaj majd' minden ágát lefedi: a szervezôk szeretettel várnak mûsorvezetôket, riportereket, operatôröket, szabadúszó stúdiók képviselôit, vagy a központi tévéadók területi kirendeltségeinek munkatársait. Ugyanakkor várják azok jelentkezését is, akik még kevésbé ismertek a szakmában, vagy nem részesülnek egy stabil szerkesztôségi háttér által nyújtott érzésben, amelynek keretében szakmailag továbbléphetnek.

A fesztivál augusztus 22-én, a résztvevôk és a zsûri érkezése utáni napon kezdôdik, ezt megelôzôen július 31-ig lehet munkákkal jelentkezni. Ugyanakkor a jelentkezés elfogadásának kritériumát ezen munkák elküldése jelenti, hiszen lesz zsûri és lesznek díjak is: a résztvevôk alkotásait, munkáit öt kategóriában díjazza a tíztagú, nemzetközi összetételû ítészbizottság: hírmûsor, televíziós publicisztika (riport, dokumentumfilm, ankét, talkshow stb.), szórakoztatás, videoklipek és multimédia.

Augusztus 25-ig tart a felkészítô, 26-án különbözô programokon, kiállítás- megnyitókon vehetnek részt a beiratkozottak, illetve a nagyközönség, 27-e pedig az interkulturalitás napja, amelyen a különbözô kisebbségekrôl készült anyagokat vetítik, kerekasztal- beszélgetéssel, fórumszínházzal, vitával tûzdelve, míg 28-án, a zárónapon kerül sor a versenymunkák megtekintésére, a díjkiosztó ünnepségre, majd záróbulira. Az öt kategóriában tizennyolc díjat ítél oda a zsûri.

Az egyhetes rendezvénysorozat két, egymástól nem túl távol esô helyen zajlik majd: a mészárosok, illetve a szabók bástyájában kerül sor a különbözô programokra, kiállításokra, könyvbemutatókra, színházi elôadásra. A résztvevôknek ugyanakkor szállást is biztosítanak, jelentkezni a Vion Production Kft. (Ioan Ceausescu úrnak címezve, a borítékon feltüntetve a Simfest fesztivált), Unirii utca 862. szám, C1-es tömbház, 7-es lakrész, 547530 Marosszentgyörgy, Maros megye levélcímen, vagy a simfest20032004@yahoo.com drótpostacímen lehet. Hamarosan elkészül a fesztivál honlapja is (www.simfest.com), ahonnan további információk szerezhetôk. A rendezvénysorozatra még visszatérünk.

Megjelent a Kriza János Néprajzi Társaság idei, sorrendben a 13. évkönyve. A háromszázhuszonöt oldalas kiadvány - stílusosan - tizenhárom figyelemre méltó tanulmányt tartalmaz. A szám a 60 éves Gazda Klárát köszönti, fényképének és írásai bibliográfiájának közlésével. Az alábbiakban tallózunk az évkönyvbôl. * A magyar néprajz egésze vonatkozásában a magyar nyelvterület keleti része mindig kiemelt jelentôségû volt. Az itteni hagyomány archaikusnak ítélt jellege kezdettôl vonzotta a kutatókat. A terület erôs földrajzi, etnikai és felekezeti tagoltsága, viszonylagos zártsága azonban olyan belsôleg is differenciált, gazdag hagyományrétegeket ôrzött meg, amelyek feltárása az eddigieknél sokkal nagyobb mértékû és mélységû gyûjtôi, leírói és értelmezôi munkát igényelne. (Pávai István: Az erdélyi nagytáj a néprajz-, népzene- és néptánckutatás szemléletében) * 1863. április 21-én, négy hónappal a határozat megszületése után, Szabó Sámuel már így számolhatott be Arany Jánosnak a marosvásárhelyi diákok gyûjtômunkájáról: "Fôiskolánk önképzô társulata már régebben gyûjt népdalokat és mondákat. Gyûjtését igyekszem hovatovább mind terjedtebbé, többoldalúvá tenni; szándékozunk: mihelyt 8-10 nyomtatott ívre való összegyûl, világ elébe bocsátani. Addig is némileg mutatványul, és hogy az irodalom is tudjon valamit rólunk, idônként a becsesebb darabok közül küldözhetek, ha János Bácsi használhatja ôket." Ezzel a levéllel indította el Szabó Sámuel ötrészes közleménysorozatát, mely Arany János Koszorújában látott napvilágot 1863-65 között, s amely tulajdonképpen az egyetlen korabeli tájékoztatás és adatközlés a gyûjtômozgalom eredményeirôl és eredményeibôl. (Olosz Katalin: Ismeretlen magyar népballada Szabó Sámuel diákgyûjtôinek hagyatékában - Az ördögnek eladott leány) * A 21. század elejének embercsoportjai akkor is örökösei a múltjuknak - és meghatározottak azáltal --, ha az eszközeik, technikájuk, munkakultúrájuk, eljárásmódjuk már semmiben nem emlékeztet az elôdeikére. Az esetek többségében egyfajta absztrakció révén azonos a szülôföld is: annak számos részletét átformálták az elôzô generációk. (Viga Gyula: A táj átalakítása és a hagyományos népi kultúra korszakai) * A nôk mindig külön - a férfiak szeme elôl elhúzódva mosakodtak, és az ekkor használt kimosott ruhadarabokat is eldugva kellett szárítani. Erre minden társadalmi osztály leányait megtanították. Még a cselédet alkalmazó polgári családokban is az úriasszonyok maguk mosták felkötôiket. (Deáky Zita: A nôi tisztaság és tisztátalanság. A menstruáció különbözô aspektusai Magyarországon - történeti-néprajzi áttekintés) * A keresztszülôség és a komaság a rokonsággal kölcsönösen olyan intézményrendszer Csíkszentdomokos társadalmában, de csaknem az egész magyar paraszti társadalomban, mely az egyéni és kisközösségi biztonságot szavatolja a születéstôl a halálig tartó sorsfordulók lezajlásában. Olyan intézményrendszer, mely a közösségek horizontális és vertikális létezésében, létének folytonosságában szavatolja az emberi sorsfordulók, tulajdonképpen az élet zajlásának személyi felté-teleit: szereplôit, akik az átmenetet megélô egyénen kívül állóak, de tôle nem függetlenek. (Balázs Lajos: A keresztszülôség és komaság mint az átmeneti szokások alapintézményei) * Negyedszázad távlatából felnôtt fejjel talán nemcsak érzelmi oldalról közeledhetek szülôföldem népviseletéhez. Gyermekkori nosztalgia és illúziók nélkül tudomásul veszem, hogy a negyedszázaddal ezelôtti viseletbeli egység megbomlott, a mélyreható gazdasági átalakulások következtében a népviselet visszaszorult, sok darabja a háziipar megszûnésével eltûnt. Általános, törvényszerû folyamat ez, nem csak a Sóvidékre jellemzô. Sôt, azt mondhatnám, hogy ez a folyamat itt késôbb kezdôdött, falvanként eltérô intenzitással, és nem seperte el teljesen a múlt kacatjaként a népviseletet. (Barabás László: Írások a sóvidéki székely harisnyáról) * A közös háztartásba lépés mindig a vagyon családok és egyének közötti átadásával járt együtt, ezért a férfi és nô egybekelését szerzôdésként is felfoghatjuk. A lakodalom elôkészítô fázisában az érintett családok elôzetes írásos megállapodásokban tisztázták az ifjú pár anyagi tôkéjét. A perefernum olyan inventárium, amely a leány kiházasítási javait mennyiség és pénzérték szerint tünteti fel. (Gazda Andrea: Tárgy és reprezentáció a barátosi hozománylevelekben) * A sepsiszentgyörgyi levéltárból elôkerült 17. és 18. századi hozománylevelek nagyobb és kisebb birtokkal rendelkezô nemesek kelengyéjét mérik fel: ezekben a fôrendû Aporok, Kálnokiak mellett a rétyi Antos, a killyéni Székely, az alsócsernátoni Bernáld, a papolci Kis és Bede, a gidófalvi Kövér, az albisi Barabás, a gelencei Csoma, a kézdiszentléleki Köntzei, a kantai Endes, a kézdivásárhelyi Rátz, Daka, Fülöp és Récsey, valamint a pávai Horanczky lányok hozományára vonatkozóan találunk adatokat. A 18. század végére tehát a kis birtokkal rendelkezô réteg is kezdte írásban rögzíteni már a kelengyét. (Szôcsné Gazda Enikô: Viselettörténeti adatok a 17-18. századi háromszéki hozománylevelekben) * A vôlegényinghez kötôdô szokás ma is él: a menyasszony ma is megvásárolja a vôlegénynek a fehér inget, ezzel azonban ennek az ingnek a lényegisége tûnik el. Régen a menyasszony maga varrta a vôlegényinget, és azért ajándékozta a vôlegénynek, hogy ezzel saját magát, saját ügyességét, tehetségét - saját keze munkáját ajánlhassa fel jövendôbeli férjének. (Székely Melinda: Élô tárgy - halott tárgy) * A húsvéti tojás halottkultuszban betöltött funkciójának vizsgálata során az etnikai vonatkozás helyett a vallási kérdést részesítjük elônyben. A halottkultusz a magyarságnál mindszentek napján csúcsosodik, sok esetben ez a sírok rendbetételében és a sírnál gyertyagyújtásban merül ki. A halottetetés (a sírra tett étel vagy a szegények etetése) az év nagy ünnepein, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor is csak szórványosan elôforduló jelenség. (Demeter Éva: Párhuzamok a tojásornamentika értelmezéséhez) * A Dunántúli Református Egyházkerület liturgikus textíliái nagyszámú és változatos mintakinccsel rendelkeznek, amelyek között a törökös magyar hímzésekre jellemzô valamennyi sajátosság megtalálható. Így pl. a tulipán, a szegfû, a forgórózsa, a gránátalma-változatok, továbbá a gránátalma és a sarlós levél kisebb növényi részekkel - virágokkal, levekkel - való kitöltése, valamint a virágszirmok karéjos széllezárása, de még az ívsoros minta is elôfordul, közepében virágcsokorral. (Lackovits Emôke: Török hatások a bakonyi és Balaton- felvidéki hímzett református liturgikus textileken, valamint a paraszti hímzéseken) * Konfirmálás után (15 éves koruktól) meleg idôben a lányok, ha fehér fersinggel mennek templomba (ünnep másodnapján), fejükre pártát tesznek, amit csak úrvacsoraosztáskor hagynak otthon, ekkor ugyanis kötelezô kendôben megjelenni. Általában télen is kendôt kötöttek és kendôt kötnek egyesek még ma is. Nagyobb ünnepkor kétvarrásos inget vesznek fel, ha kevésbé jelentôs az ünnep, akkor barackmagosat, egyszerû évközi vasárnap pedig járhatnak egyvarrásosban is. (Bereczki Orbán Zselyke: Györgyfalva nôi inghímzései) * Egy 1999-2001 között zajló anyaggyûjtés alkalmával azt is módom volt megfigyelni, hogy a mérai textilféléken (öltözetelemeken és lakástextíliákon) alkalmazott igen gazdag motívumkészletbôl az itt élôk az igen nagy megterheltségû S formát tudják legbiztosabban, legkövetkezetesebben motívumként azonosítani. A motívum megnevezésében sem tapasztalható bizonytalanság. (Tötszegi Tekla: Kígyómotívum a mérai textíliákon) * A Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, 13., Tanulmányok Gazda Klára születésnapjára. Szerkesztette Keszeg Vilmos és Tötszegi Tekla, Kolozsvár, 2005)

A vér, pontosabban a vércsoport kihatással van az ember egész személyiségére - mindenesetre erre a következtetésre jutottak orosz lélekbúvárok és hematológusok.

A Komszomolszkaja Pravda címû orosz lapban publikált tanulmány szerint a "0" vércsoporthoz tartozó férfiak szenvedélyesek és türelmetlenek, s mindent azonnal akarnak. Amennyiben a kiszemelt hölgy nem veti magát azonnal karjaiba és persze az ágyába, a férfi fáradhatatlanul folytatja becserkészését, mindaddig, míg az áldozat igent nem mond. A beleegyezés viszont hidegzuhanyként hat, s a "0" vércsoportú úr azonmód új áldozat után néz.

A "0" vércsoportú hölgyek féltékenyek és szenvedélyesek, így nincs irigylésre méltó helyzetben az a férfi, kinek rabul ejtik a szívét.

Az "A" vércsoporthoz tartozó férfiak figyelmesek, ám félénkek és egy csöppet unalmasak. Gátlásosak az ehhez a vércsoporthoz tartozó hölgyek is, akikrôl elképzelhetetlen a miniszoknya viselete, vagy egy erôsebb smink. Az ilyen nôk soha nem bocsátkoznak kalandokba, mivel a szexet inkább kötelességnek, szükséges rossznak, mint jónak tartják.

A "B" vércsoporthoz tartozó emberek kiegyensúlyozottak, jól tûrik a magányt, s ügyesen keverednek ki bármilyen kalamajkából. Érdekesség, hogy ehhez a vércsoporthoz tartozik az amerikai milliomosok negyven százaléka - állítják a tanulmány készítôi.

A "B" vércsoporthoz tartozó férfiak senkit sem akarnak meghódítani, mondván, ha sikerül, jó, ha nem, úgyis jó. Ami az ehhez a vércsoporttal tartozó hölgyeket illeti, ôk igazi vadászok, s hajlamosak pusztán a flört kedvéért flörtölni.

Az "AB" vércsoportú embereket ellentmondásos természettel áldotta, vagy inkább verte a sors. Bár könnyedén kivívják a másik nem szimpátiáját, határozatlanok, állandó kételyek között gyötrôdnek, s így pokollá teszik saját életüket - állítják az orosz tanulmány szerzôi.

Nem biztos, hogy védi az idôseket az influenza elleni oltás - állítják 33 év tapasztalatait felmérve amerikai kutatók. A beteg és idôs emberek védôoltását azonban továbbra is ajánlatosnak tartják.

Nem érdemes minden idôs embernek beoltatni magát az influenza ellen. Egy nagyszabású amerikai kutatás eredményei azt mutatják, hogy eddig alaposan túlbecsülték a szakértôk az oltási kampányok hatását - azt, hogy ezek révén milyen nagy mértékben sikerül csökkenteni a halálos szövôdmények számát az idôs emberek körében.

Az Egyesült Államokban az influenzaoltások kérdése az egyik legfontosabb közegészségügyi téma: idén például az egyik nagy gyógyszergyár nem tudta idôben leszállítani a megfelelô mennyiségû vakcinát, s ez valóságos pánikot okozott az idôs emberek körében. Ám a pánik a jelek szerint indokolatlan volt: az Archives of Internal Médecine címû orvosi szaklapban közölt kutatás ugyanis azt a meglepô eredményt hozta, hogy a különbözô oltási kampányok ellenére az oltás és az influenza okozta elhalálozások száma között nincs jelentôs összefüggés.

Lone Simonsen professzor és kutatócsoportja 33 év adatait hasonlította össze. Köztük volt két
"különleges" influenzajárvány idôszaka is: az 1968-as évé (amikor egy új vírus jelent meg), s az 1997-esé (amikor a szakértôk tévedtek jóslatukban, s nem az a vírustörzs betegítette meg az embereket, amire az oltóanyag készült). Azaz ebben a két évben az oltóanyag hatástalan volt: ezeket az influenzás idôszakokat olyannak lehet venni, mintha senki sem oltotta volna be magát a betegség ellen. Márpedig ezt a két évet összehasonlítva a többivel, a kutatók egyszerûen nem találtak lényeges különbségeket az emberek védettségét illetôen. Talán azért, mert ahogy öregedünk, az oltóanyag egyre kevésbé hatásos, vagy mert az influenza kórokozója eleve olyan antitestek gyártására készteti a szervezetünket, amelyek sokkal hatásosabbak a betegség ellen, mint bármilyen oltóanyag.

A kutatók azért hozzáteszik: össztársadalmi méretekben tehát megkérdôjelezhetô az influenza elleni védôoltások túl kedvezônek vélt hatása, általában a teljes idôs korosztályra vetítve, de azoknál a személyeknél, akik valamilyen betegség miatt különösen veszélyeztetett csoportba tartoznak, az oltás továbbra is tanácsos.

S. Tóth

Hogy megelôzzük a bajt...

Köztudott, hogy a csontkovácsolással milyen rendkívüli módon javulhat a mozgásszervi betegek állapota, melynél csak egy dolog kezd egyre fontosabbá válni, hogy a megelôzésben talán még jelentôsebb szerepe van a természetgyógyászat ezen formájának.

Az Egerben élô, és Marosvásárhelyen is rendelô Kelemen István 16 éve kezdte el tanulni és gyakorolja magas szinten a csontkovácsolást, mely tudást Szlovákiában, Erdélyben és Németországban csak a beavatottaktól személyesen vehetett át.

- Az USA-ban gyógymódként elfogadott csontkovácsolásra miért és kinek lehet szüksége? - kérdeztük az ismert természetgyógyászt.

- Nem túlzás, de mindenkinek. Az egészségeseknek azért, hogy megelôzzék a korosodással együtt járó elkerülhetetlen mozgásszervi betegségeket. Egyszerûbb megelôzni, mint kezelni. A betegeknek pedig minél elôbb kell elkezdeni, mert annál hatékonyabb a gyógyulás.

- Eddig rendben, de meg tudjuk-e fizetni?

- Nem jelentôs az az 500.000 lej, amelybe egy kezelés kerül, melybôl legfeljebb kettôre, nagyon ritkán háromra van szükség egy év alatt.

Célszerû évente az ízületeket ilyen módon helyretenni, mert ez a legkevesebb, melyet az ember megtehet az egészségéért. Ebben szerepel egy radiesztízis-mérés a csontkovácsolás elôtt, majd a 30-60 perces kezelés, a hátizomzat állapotától függôen.

- Erre tényleg mindenkinek szüksége van, de mégis, kiknek nem javasolt?

- Kivételt képeznek a kóros csontritkulásban, továbbá az áttétes daganatos betegségekben szenvedôk. Akik ennél többet kívánnak megtudni, azoknak készséggel állok a rendelkezésére a 0036-70/382-7014-es telefonszámon, illetve olvashatnak rólam az interneten: google.hu - csontkovácsolás (én vagyok a legelsô).

A fenti sorok írója életében elôször alávetette magát csontjai karbantartásának, mely után bátran állíthatom, hogy egy tévhitem is eloszlott, mely arról szólt, hogy a csontkovácsolás fájdalommal járó kezelés. Bár a kovácsolás szó a kalapácsról, ütésrôl és a szikráról szól, de ebben az esetben az ízületek kimozgatása egyáltalán nem jár fájdalommal, sôt a végén egész testében megújult emberként léphetünk ki Kelemen István (általános természetgyógyász, alternatív mozgás- és masszázsterapeuta) ajtaján.

Marosvásárhelyen: július 21, 22, 23, 24-én.

Lukács Krisztina

(Bejelentkezés: tel. 0740-256-691.)

Japán kutatók kidolgoztak és egereken sikerrel próbáltak ki egy eljárást, amelynek segítségével korai stádiumban láthatóvá tehetôk az Alzheimer-kórra jellemzô protein-lerakódások az agyban.

Az idôskor egyre jobban terjedô - fôleg a fejlett országok lakosságát sújtó - betegsége a páciensek agyát támadja meg, és rövid idôn belül teljes elbutuláshoz, tájékozódási képtelenséghez, memóriavesztéshez, majd halálhoz vezet.

A betegségre jellemzô elváltozások egyik elsô tünete az agyban mutatható ki. Az úgynevezett szenilis plakkok megjelenése nem más, mint a béta-amyloid nevû fehérje lerakódása az agyon belül.

A japán tudósok a lerakódások kimutatásához új kontrasztanyagot használtak: ez egy fluorionból és egy olyan molekulából áll, amely könnyen kapcsolódik az amyloidhoz. Az anyagot olyan egerek testébe fecskendezték, amelyek - genetikai beavatkozás nyomán - idôskorukra Alzheimer-kórosok lettek.

Mint a tudósok a Nature Neuroscience címû folyóiratban beszámoltak róla, a kísérleti egerek agyában már jóval a betegség klinikai tüneteinek manifesztálódása elôtt ki lehetett mutatni az agyban lerakódott amyloidot. Az új eljárás nem terheli a páciensek szervezetét, ráadásul sokkal olcsóbb, mint az eddig alkalmazott, ám kevésbé megbízható diagnózist eredményezô Alzheimer-tesztek. A japán szakemberek most újabb kontrasztanyagok után kutatnak, abban a reményben, hogy azok még egyértelmûbben mutatják ki a szenilis plakkokat és a kórra jellemzô egyéb protein- lerakódásokat az agyban.

A depresszióról szervezett országos pszichiátriai tanácskozás meghívottjaként járt Marosvásárhelyen dr. Túry Ferenc egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, aki az orvostudomány egy új lehetôségérôl, a telemedicináról tartott elôadást.

- A konferencia szünetében arra kértük, hogy a Népújság olvasóinak is foglalja össze a távgyógyítás új lehetôségeit.

- A telemedicina az orvostudománynak egy egészen új keletû ága, amely a modern telekommunikációs eszközök felhasználását jelenti. Jól tudjuk, hogy az utóbbi évtizedben, pontosabban másfél évtizedben az emberi kommunikáció alapvetôen megváltozott az elektronikus hírközlés jegyében. Gondoljunk például arra, hogy a mobiltelefonok alkalmazása mennyire befolyásolta az emberi kapcsolatokat. A mobiltelefon lehetôvé teszi a családtagok ellenôrzését, a gyermekek kontrollálását. Óvodás gyerekeknek vesznek maroktelefont a szülôk, hogy mindig hírt kapjanak felôlük. Volt olyan betegem, egy 16 éves lány, aki, ha hazaérkezéskor néhány percet késett az iskolából, az édesanyja folyton hívta, s egymás után három-négy nem fogadott hívás sorakozott a telefonján, ha a buszról való leszállást követôen néhány percig szóba elegyedett az osztálytársaival.

- Az elektronikus hírközlés elterjedése hogyan befolyásolja az orvos-beteg kapcsolatot?

- E kapcsolatban ma már az is fontossá vált, hogy az orvos megadja-e a mobiltelefonszámát a betegnek, és ezzel kifejezi, hogy állandóan, vagy legalábbis akkor, ha a telefonja be van kapcsolva, a páciens rendelkezésére áll. Magam is többször jártam úgy, hogy külföldön voltam, be volt kapcsolva a mobiltelefonom, és a betegek, akik nem tudták, hol vagyok, felhívtak, és néhány mondatban elmondtam, amire választ kértek. Ez egy új keletû dolog, hasonlóképpen az e-mail használat, az elektronikus levélírás, internetes levelezés. Nagyon sok beteg egyre inkább arra szánja el magát, hogy levélben kérjen tanácsot. Személy szerint kedvelem a kapcsolattartásnak ezt a módját, mert a beteg világosan le tudja írni, hogy mi baja van, mit szeretne, én pedig világosan összefoglalva elmondom, amit tanácsolok, s ezzel meg lehet takarítani egy személyes találkozást. Nyilván, ez nem azt jelenti, hogy a pszichoterápiás kapcsolatból kilúgozódik a közvetlen találkozás, és csak telefonon, videotelefonon, e-mailen tartanánk a kapcsolatot. Ez a lehetôség ahhoz hasonlítható, ahogy az iskolai és a házi feladatokat egyaránt használják. A házi feladat önmagában nem pótolja a személyes találkozást a tanárral, ugyanezt lehetne mondani erre a formára is. Biztosítja a lehetôséget, hogy amit lehet, azt megoldják e-mailen, mobiltelefonon. Ha fontos a személyes kapcsolat, a beteg továbbra is akár 500 kilométert is utazik, hogy találkozhasson az orvosával. De ezek a találkozások is várhatóan csökkenni fognak, ha a videotelefonok néhány éven belül elterjednek. Használni most is lehet, csak még drágák, ahogy azonban a mobiltelefonok aránya robbanásszerûen terjedt el a szó legszorosabb értelmében - 1998-ban Európában a népesség 24 százaléka használt mobiltelefont és csupán két évvel késôbb már a 62 százaléka - a videotelefónia terén is óriási fejlôdés várható, ami egy új korszakot jelent. Ezenkívül a modern kommunikációs eszközök egy egész sor olyan lehetôséget nyújtanak, amelyek kifejezett pluszként jelentkeznek a pszichoterápiában. Ilyen a virtuális realitás, a számítógépes játékok felhasználása a kezelésben. Akinek például magasságiszonya van, annak egy olyan programot dolgoznak ki, amelyben magas épületekben kell mászkálnia, és a számítógépes helyzetben a páciens képzeletben átéli, hogy ô van a magasban. A számítógépes játékok terápiás felhasználása megkönnyíti a fóbiák kezelését.

A betegek utánkövetésében jól használható az sms. Egy rövid kérdôívet küldenek ki a páciens mobiltelefonján, amelyre igennel és nemmel kell válaszolnia, ily módon az orvos nyomon követi, hogy mi történik a beteggel. Úgy tûnik, hogy a telekommunikációs eszközök felhasználása az orvostudományban különös elônyökkel kecsegtethet a pszichiátria terén, ezt hívják telepszichiátriának. Ezeknek a formáknak tagadhatatlan az elônyük, de hátrányaik is lehetnek. Sok vizsgálatra van még szükség, hogy meg lehessen állapítani, mennyi az elôny és a hátrány, de mindezen túl az orvostudomány új lehetôségérôl van szó.

- A pszichiátria területén az orvossal való találkozásnak, a személyes emberi kapcsolatnak van egy megnyugtató, a biztonság érzését is növelô jellege...

- A pszichoterápiában továbbra is a személyes orvos-beteg kapcsolat a legfontosabb. Azok a nem verbális jelek, amelyekkel a szavakon kívül üzenünk a betegnek, nem foghatók videotelefonon: egy sóhaj, egy szemöldökráncolás és egy sor rengeteg apróság csak a közvetlen kapcsolatban élhetô át. Ezt nem lehet helyettesíteni. Sok mindent viszont igen, sôt néhány problémát meg lehet oldani a távgyógyászattal. A pszichoterápia igazi mezeje továbbra is a közvetlen kapcsolat marad, a telemedicinát pedig hatékony kisegítô eszközként kell felhasználni.

(prim.hu) Megújul és több szolgáltatást foglal magába a Freemail extra szolgáltatása (www.freemail.hu). Az elôfizetôknek 1 GB-ra emelkedik a felhasználható tárhely az elektronikus postaládájukban, továbbá e szolgáltatás használói akár 1 GB-os fájlt küldhetnek az internetes levelezôrendszeren keresztül.

Az óriáslevél funkció mellett nô az alaplevélként küldhetô levelek, illetve az egyes fogadható levelek mérete is, ezek egyaránt 10-10 MB-ra változnak.

A kéretlen levelek ellen 5 fokozatú skálán állítható spamszûrést vehetnek igénybe a felhasználók. Az igényeknek és a spamek erôsségének megfelelôen az elôfizetôk mappába gyûjtethetik vagy teljesen blokkoltathatják a nem kívánatos, többnyire reklámtartalmú leveleket.

A megújulással egy idôben, egy nyári akció keretében a Freemail extra szolgáltatásra július végéig elôfizetôk 1 hónap havidíjáért - azaz ötszáz forintért - 3 hónapig vehetik igénybe a plusz tárhelyet, az óriáslevél-szolgáltatást és a spamszûrést. Újdonság az is, hogy a szolgáltatások 3, 6 és 12 hónapos konstrukcióban is megrendelhetôk.

Változások történnek a Freemail levelezôrendszerében is. Emelkedik az ingyenesen felhasználható tárhely a több mint 2,18 millió postafiókban, a jelenlegi 5 MB helyett 25 MB-ot tárolhatnak díjmentesen az elektronikus postaládákban. A küldött levelek maximális mérete 1 + 1 MB-ról 5 MB-ra, a fogadott leveleké pedig 10 MB-ra nô.

Újdonság a spamszûrés bevezetése, az új szolgáltatás védelmet nyújt a kiemelten és az egyértelmûen gyanús kéretlen levelek ellen. A Freemail nóvumai közé tartozik, hogy a több postafiókkal rendelkezô felhasználók egyszerûbben kezelhetik párhuzamosan levelesládáikat, az új belépôk regisztrációját pedig alternatív felhasználónevek felajánlásával segítik.

Változik a Freemail külseje, belépési oldala is, megkönnyítve ezzel annak használatát.

» Az Opera kiadta legújabb böngészôprogramjának Windows Mobile 2003 operációs rendszerû okos telefonokra szabott változatát. Az Opera böngészôje a cég szerint a teljes internet böngészésére alkalmas, vagyis minden PC-rôl is hozzáférhetô weboldalt meg tud jeleníteni, mivel támogatja az összes nagyobb webes szabványt, így a CSS2-t, a DOM 2-t és a JavaScript-et is. Ezenfelül használatakor a Small-Screen Rendering technológia jóvoltából vízszintes görgetésre sincs szükség, mert a szoftver minden oldal méretét az adott készülék képernyôjéhez igazítja.

» A Massachusetts Institute of Technology (MIT) által fejlesztett 100 dolláros laptopot bemutatták a brazil elnöknek, Lula de Silvának, aki kilátásba helyezte, hogy kormánya akár kétmillió darabot is rendelne az olcsó noteszgépekbôl.

» A brit Entertainment and Leisure Publishers Association szerint egyre több nô leli kedvét a komputeres játékokban. Nagy-Britanniában az online-gamek résztvevôinek negyede, az Amerikai Egyesült Államokban 39%-uk, Dél-Koreában pedig a játékosok több mint kétharmada nô. A felmérés szerint Angliában a számítógépes játékokat kedvelô nôk 30-35 év közöttiek, és hetente átlagban 7 órát hódolnak szenvedélyüknek. Ernest Adams, az International Game Developers Association alapítója felszólította a játékfejlesztô cégeket, hogy a férfiak igényeinek kielégítése mellett gondoljanak a gyengébb nem képviselôire is.

Határozatban tervezi rendezni az oszlop-, alagút- és csatornahasználat kérdését az Országos Távközlési Hatóság.

A RomTelecom vezetékes telefonszolgáltató nemrégiben bejelentette, nem teszi lehetôvé, hogy más távközlési cégek a jövôben igénybe vegyék oszlopait. Új szerzôdéseket nem kötnek, illetve amelyek lejárnak, már nem újítják meg. A társaság képviselôi arra hivatkoznak, hogy ezeket az oszlopokat nem úgy tervezték, hogy több hálózatot elbírjanak. Nézetükben ez meghibásodá-sokhoz vezethet a saját hálózatukban, ugyanakkor szerintük fennáll az illetéktelen rákapcsolódás lehetôsége is, amit ki szeretnének küszöbölni.

A távközlési hatóság vezetôje úgy véli, ennek elsôsorban a falusi lakosság látná a kárát, mert az intézkedés leginkább a vidéki kábel(tévés)szolgáltatást érintené hátrányosan.

Országos szinten 1.200 olyan települést azonosítottak, ahol teleházak kiépítésére van szükség, közölte az Országos Távközlési Hatóság.

Ezek a létesítmények létfontosságúak a magánbefektetések vonzása, ezzel együtt az adott térség gazdasági fejlôdésének elôsegítése szempontjából, miután a távközlés terén elmaradt falvakat telefonálási, internetezési és egyéb, korszerû távközlési lehetôséghez juttatják.

A hatóság vezetôsége nemrégiben az ország délkeleti megyéinek képviselôivel találkozott, akikkel ismertették a teleházakban rejlô lehetôséget. Hasonló befektetésre azonban az ország minden részén szükség lesz.

Bill Gates semmi esetre sem tudná félrobotként elképzelni az életét. A Microsoft vezetôje szingapúri látogatása során fejtette ki véleményét az organikus alkatrészek emberi testbe való ültetésérôl.

Bill Gates elmondta, egyik munkatársa nagy lelkesedéssel üdvözli a modern kornak ezt a vívmányát, de ô úgy érzi magát boldognak, ha a számítógép tisztes távolságra van tôle, és nem pedig a testében.

Gates elismeri, hogy hatalmas elôrelépést jelent az orvostudománynak is a számítástechnika gyors fejlôdése, mert halláskárosult betegek esetében sokat segíthetnek az efféle beültetett szerkezetek, és a látászavarokkal küszködôk problémáit is megoldhatják a jövôben.

Az agychipeket illetôen a szoftvermilliárdos azt nyilatkozta, hogy habár már kísérletek folynak ezen a területen, az emberi agy bonyolultsága miatt csak a távoli jövôre tehetô a chipek és az elme komplex együttmûködésének víziója.

A közeli jövôt illetôen azonban Gates a beszédfelismerô technológia továbbfejlesztésében lát nagy lehetôségeket, és szerinte a mobiltelefonok után az asztali számítógépeket is egyre inkább felruházzák majd ezzel a képességgel.

(prim.hu) A Sophos antivíruscég most közzétett adatai szerint közel 8 ezer új vírust regisztráltak az idei elsô félévben, ami majdnem 60%- os növekedés az egy évvel ezelôttihez képest.

A növekedés az úgynevezett trójai programok terén volt a legmagasabb, ami azt jelzi, hogy a szervezett bûnözés egyre több lehetôséget lát az internetben. A trójai programok ugyanis igen alkalmasak bizalmas információk, például hitelkártyaadatok megszerzésére, ami illegális pénzszerzési lehetôséget biztosít, így inkább sorolható a profi bûnözôk, semmint a feltûnési vágytól hajtott fiatal vírusírók repertoárjába.

Az utóbbi idôben ráadásul egyre gyakoribbak az olyan komplex eszközöket alkalmazó támadások, ahol egyszerre jelenik meg a spam, a phishing és a hagyományos vírusterjesztés technikája, ráadásul csoportos elkövetés formájában. Erre példa a Superzonda, a HangUp vagy a ShadowCrew elnevezésû féreg.

Graham Cluley, a Sophos fô mûszaki konzultánsa szerint a spamellenes törvénykezés hatására sok országban a kéretlen levelek terjesztôinek komolyabb technikákhoz kell folyamodniuk, ami szintén hozzájárult a vírustámadások elszaporodásához. Idén több nagy horderejû eset is fûzôdik az online bûnözôkhöz: márciusban például közel 400 millió dollárt kíséreltek meg ellopni a japán Sumimoto Matsui banktól az interneten keresztül, billentyûzetleütéseket regisztráló vírusprogram segítségével megszerzett adatokat használva. Az utolsó pillanatban a rendôrségnek sikerült megakadályoznia az akciót.

Az idei 10 legveszélyesebb vírus Windows operációs rendszerû számítógépekre szakosodott, ám Cluley szerint egyre sebezhetôbbek a Linux, Unix és Mac szoftverek is.

Gondok az egyetemi szakképzéssel

Kárát láthatja a hazai számítástechnikai ipar annak, hogy az egyetemi szakképzés nemigen felel meg a kívánalmaknak. A végzôsöknek mindössze 10%-a áll olyan szinten, hogy minden további nélkül alkalmazni lehessen, a többiekkel foglalkozni kell a szerzôdés megkötését követôen, derült ki a Capital címû lap összeállításából. A munkáltatók emiatt idôt és energiát, tehát pénzt veszítenek.

- Évente 5.000 diák végez számítástechnikát, közülük azonban mindössze 400-500-nak lehetne minden további nélkül munkát ajánlani - véli Varujan Pambuccian, a Képviselôház Információ- és Távközlés-technológiai Bizottságának az elnöke. A politikus szerint nyilvánvaló, hogy az egyetemek képtelenek tartani a lépést a szakma fejlôdésével.

- Bár az informatika alapjaiban nem sokat változott, az iparban állandó a fejlôdés, folyamatosak a változások. Amikor a végzôs egyetemista elkezd dolgozni, olyan dolgokat kérnek tôle, amelyekrôl még csak nem is hallott - állítja Octavian Oltu, egy távközlésben és programozásban szakosodott társaság vezetôje.

Nyugaton, az egyetemek ezt úgy oldják meg, hogy partneri kapcsolatokat létesítenek a nagy IT&C cégekkel. Nálunk ez nem mûködik. - A szóban forgó vállalatok legfennebb arra szorítkoznak, hogy felszereléssel támogassák az intézményeket, igazi partnerséget nem kötnek - vázolja a helyzetet Varujan Pambuccian.

- Az Egyesült Államokban a cégek több tíz millió dollárt fektetnek be az egyetemi kutatólaboratóriumok fejlesztésébe. Sokkal olcsóbb a csúcstechnológia terén folytatott kutatásokat az egyetemekre bízni, mint saját szakembergárdát foglalkoztatni külön ezzel a céllal. Nálunk alig van erre példa: a Motorola és az IBM pénzelik a bukaresti Mûszaki Egyetem kutatóközpontját, de ahhoz képest, ami az USA-ban van, ez igazából gyerekjáték - vélekedik Octavian Oltu.

A gyakorlat hiányát az egyetemisták közül sokan azzal pótolják, hogy már diákéveik kezdetén elmennek dolgozni. - Nem értem, miként lehet naponta nyolc órát eltölteni egy munkahelyen, és közben tanulni, egyetemre járni, és jól is vizsgázni - kételkedik a módszer eredményességében Paul Paschievici, egy másik, programozással foglalkozó cég igazgatója.

Az éremnek azonban ez csak az egyik oldala. A számítástechnikai szakképzés minôsége azért is csökken, mert a diákok közül sokan anyagi megfontolásból választják ezt a pályát. Egyelôre ez még nem jelent veszélyt a szakmára, hiszen olyan szakterületrôl van szó, amely folyamatosan fejlôdik, és utánpótlásra van szüksége. - Egyelôre több az állás, mint amennyi a jelentkezô - hívja fel a figyelmet Anca Tapai, egy humánerôforrás-ügynökség képviselôje.

Ez azonban azt is jelentheti, hogy a munkavállalók túlzott elvárásokat fogalmaznak meg a munkáltatóval szemben, ráadásul a teljesítményük nem lesz vele arányos. Növekszik az alkalmazkodási idô, Doru Mardare, egy ITC-cég vezetôje például saját tapasztalata alapján számolt be arról, hogy az újonnan alkalmazott fiatalok többsége nem tud képességeinek megfelelôen dolgozni nyolc órát, és ráadásul a személyzet más tagjait is lefoglalja a tanulási idôben. Ezért fontolgatják, hogy a cég keretében létrehoznak egy szakosztályt, amely az új alkalmazottak képzésével foglalkozzon, hogy ezáltal idôt spóroljanak.

Hosszú távon ennél jóval súlyosabb kihatásai lehetnek a mostani helyzetnek. Varujan Pambuccian lehetségesnek tartja, hogy a nem is olyan távoli jövôben jelentôs mértékben növekedjen a munkanélküliek száma. Könnyen elôfordulhat ugyanaz, amivel a textiliparban már szembe kell nézni, hogy tudniillik a külföldi munkaadók más országokban (pl. Ukrajnában) keressenek munkaerôt. Ezt megelôzendô minél képzettebb szakemberekre van szükség, a román cégek