Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Történelmi (ha van ilyen) tévedés azt hinni, hogy bölcs Salamon kizárólag attól emelkedett szimbolikus figurává, hogy - akár isteni sugallatra - mindig csalhatatlanul helyesen ítélt, avagy ítéletei közmegelégedést váltottak volna ki. Tévedhetetlensége puszta mítosz. Salamon, hitem szerint, attól vált a megfellebbezhetetlen tekintély jelképévé, hogy az adott társadalom hitt az igazság iránti elkötelezettségében, elismerve döntôbírói szerepét. Mi köze mindennek napjaink történéseihez? Annyi mindenképpen, hogy az aktuális, fôleg politikai közbeszéd a figyelem középpontjába emelte az igazság- és jogszolgáltatás mûködésének egész rendszerét.

Teszik, de nem tudják, mondhatom arra, amit a legföldhözragadtabb politikai propaganda mûvel a kormányzati felelôsségvállalással beterjesztett, majd az alkotmánybíróság elé került törvénycsomagok sorsa körül. A politikusi butaság, a pártos elfogultság szabdalja keresztül-kasul az alkotmányos rendet. A mai kormányzat mohó hatalomvágytól ûzve próbál meg mindent átfaragni saját arculatára. Már az igyekezet egymagában antidemokratikus, hiszen a népfelség elvére hivatkozva demagóg módon, az alig fél éve kinyilvánított népakaratot szeretnék "korrigálni" alantas hatalmi érdekekbôl. Mint minap jeleztem, vannak, akik még a rosszat sem képesek jól csinálni, az elôre hozott választások kierôszakolására is képtelenek hiteles érvekkel a közvélemény elé állni. A szánalmas miniszterelnöki hivatkozás az alkotmánybírósági döntésre, az agresszivitásában még szánalmasabb demokrata párti vagdalkozások - s azokat már nem is említem, akik "jól felfogott" érdekbôl szorgalmasan kutyagolnak a DA szövetség nyomában - még a tisztességtelen szándékok álcázására sem alkalmasak. Sôt, a kikerülhetetlen vitákból egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy számukra puszta mellékkörülmény az igazságügy reformja, az uniós csatlakozás, mert mindennél fontosabb a hatalom. Ez veszi el az eszüket, homályosítja el tisztánlátásukat és süllyeszti a "kaparj kurta" színvonalára politikai érvelésüket. Lehet az alkotmánybíróság döntéséhez tetszik, nem tetszik módon viszonyulni, de nem lehet jogi érvek helyett személyeskedô, pártos indulattól fûtött hivatkozásokkal rombolni a demokratikus jogállami berendezkedés alapintézményének tekintélyét. Az alkotmánybíróság ereje nem bontható le az alkotmánybírák esetleges emberi gyarlóságaira. Ráadásul annyira alantasan, hogy a jogi mérlegelést is félresöpörve mindjárt saját földhözragadt elfogultságuk tükörképét vetítik ki rájuk. A bölcsesség leghalványabb jele nélkül. Képtelenek felfogni, hogy éppenséggel érdekükben állna, hogy a törvények alkotmányosságára felvigyázó testület tekintélye ne csorbuljon, hiszen ezzel a jogállamiság hitelét kérdôjelezik meg. Mit gondolhatunk majd akkor, ha kínkeservesen - mert a hatalmi ágak megosztásának elvét feltörni kemény diónak bizonyulhat - sikerül a Demokrata Pártnak, s az öngyilkosan szervilis liberálisoknak a maguk arculatára alakítani valamikor az alkotmánybíróságot? Ki hisz majd az általuk kinevezett jogtudorok igazságosságra való jóhiszemû törekvésében, elfogulatlan szakmai tekintélyében, egy szóval, a döntôbírói szerep komolyságában? Abban, amitôl Salamon a bölcsesség szimbólumává válhatott.

Dorin Florea:

- A municípiumok föderációjának számos olyan javaslata volt, amely a meglévô, elsôsorban a közigazgatást érintô törvényeken javított volna, azonban a parlamenthez eljuttatott beadványokat a honatyák semmibe vették - mondta, többek között, Dorin Florea polgármester szokásos heti sajtótájékoztatóján.

A polgármester annak kapcsán jutott erre a megállapításra, hogy egy válaszlevelet kapott az országos gázkitermelést és - szolgáltatást szabályozó országos hatóságtól (Autoritatea Nationala de Reglementare Gaze Naturale), amiben értesítették a városvezetôt, hogy nem fizetnek adót a város területén levô vezetékekre, ugyanis a gázszolgáltatás "országos érdekeltségû" tevékenység. Amennyiben ezt az adót is törleszteniük kellene a helyi közigazgatási egységek felé, akkor ezt csak úgy tehetik, hogy növelik a gáz fogyasztói árát. Florea ezt az álláspontot úgy kommentálta, hogy a gázvállalat "állam az államban". A szolgáltató egységeket privatizálták, így már nem állami vállalat, ezért a cég is adóköteles. A földgáz fogyasztói ára elérte a tûréshatárt, ezzel szemben azok, akik e vállalatnál dolgoznak, busás fizetéseket vesznek fel, hatalmas palotákat építenek a bevételbôl. A municípiumok föderációja kérte, hogy a parlament szakbizottságai dolgozzanak ki egy olyan törvénytervezetet, amivel az említett módon is adókötelessé teszik a gázvállalatot, de ez elmaradt. Sôt - a polgármester szerint - cinikus hangnemû levélben válaszoltak a felvetett kérdésre, holott a városok az egyik legnagyobb gázfogyasztók, az oktatási intézmények, a távfûtési rendszert mûködtetôk sok pénzt fizetnek a gázvállalatnak.

Az említett törvénytervezeten kívül a municípiumok föderációja több alkalommal javasolta, hogy módosítsák a közlekedési szabályzatot is, s ehhez kapcsolódik az is, hogy több polgármester azt szeretné, ha a rendôrség hatáskörébôl a közlekedésrendészetet, a közbiztonsági szolgálatot átvenné a nemrég megalakult közösségi rendôrség. Az erre vonatkozó javaslatcsomag is "elveszett".

Ennek kapcsán a polgármester kifejtette, hogy elégedetlen megyénk parlamenti képviselôinek és szenátorainak a munkájával. Korábban több, a városfejlesztéssel kapcsolatos aktacsomót adott át nekik, támogatásukat kérve, illetve esetenként kormányrendeletet eszközöljenek ki, de mindeddig senki se mozdított semmit. Egyetlen kivételként Borbély László minisztert említette, akivel arról is tárgyalt, hogy az új sportpályaépítési program keretében ne típusépületet, hanem egy, a Szekeres Gerô építészmérnök által vezetett cég tervezte nagyobb befogadóképességû sportcsarnokot építsenek a sportiskolának. Azt is megtudtuk, hogy a múlt héten tárgyalt több mûépítésszel, akiket arra kért, aktívabban vegyenek részt a városrendezési tervek elkészítésében.

Szándéknyilatkozatot írt alá Gelu Stefan Diaconu, a román vámigazgatás vezetôje és Nagy János, a magyar Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnoka hétfôn Budapesten.

A VPOP az MTI-hez eljuttatott közleményében tájékoztat: a két ország vámigazgatásának vezetôi megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel a jövedéki termékek, kábítószerek, pszichotróp anyagok, veszélyeztetett növények és állatok, valamint a kulturális javak illegális kereskedelme ellen.

Kölcsönösen elôsegítik az ártándi határátkelôhelyen létesített magyar- román Közös Kapcsolattartási Pont mûködését, ahol közvetlen információcserét folytatnak a határokon átnyúló szervezett bûnözés megelôzése és megakadályozása érdekében, továbbá együttmûködnek a határforgalom ellenôrzését érintô információk kicserélésében, elemzésében, a határforgalom egyszerûsítésében, gyorsításában és összehangolásában.

A VPOP közleménye szerint a magyar vámigazgatás felajánlotta, hogy tanfolyamokat szervez a Vám Világszervezet budapesti Regionális Oktatási Központjában a kockázatelemzésrôl, az információs technológia alkalmazásáról, a korrupció elleni hatékony fellépésrôl, a tarifális kvóták kezelésérôl, a gazdasági vámeljárásokról, valamint a hamisított és kalóztermékekrôl, oktatók képzésében vesz részt és tapasztalatszerzésre ad lehetôséget a jövedéki ellenôrzés területén és a mobil ellenôrzô csoportok tevékenységével kapcsolatosan.

A törvény értelmében állami segélynek minôsül minden olyan közvetlen vagy közvetett közpénzbôl származó juttatás, ami a szabadpiaci konkurenciát befolyásolja. Annak a felügyelete, hogy az állami segély ne befolyásolja a megengedettnél nagyobb mértékben a szabadpiac alakulását, az országos konkurenciatanács feladata. Mivel az európai uniós csatlakozás feltételrendszerében éppen a konkurenciával kapcsolatos kérdések képezik az egyik kényes pontot, érthetô, hogy a tanácsnak jelenleg felértékelôdött a szerepe.

Hogy feladatának megfelelhessen, új intézkedéseket léptettek életbe. Hogy a konkurenciatanács pontos képet alkothasson az állami segélyek rendszerérôl, minden állami pénzeket kezelô, segélynyújtó intézménynek kötelessége jelentést tenni a segélyekrôl, még akkor is, ha a segély rendkívüli helyzetben, szociális megfontolásból, vagy természeti katasztrófa következményeinek elhárítása érdekében történik. Törvény rendelkezik arról is, hogy amennyiben adminisztratív rendelkezésekben - törvények, rendeletek, kormányhatározatok, megyei és helyi tanácsi határozatok - egyéni segély nyújtását határozzák el, a folyósítást csak a konkurenciatanács láttamozása után kezdhetik el. Minden olyan rendelkezés, amelyet a fenti kötelezettségek elmulasztásával hoztak, törvényes szempontból semmisnek tekintendô.

A segélyt nyújtó intézmények kötelezettségei közé tartozik részletes nyilvántartás vezetése is minden nyújtott segélyrôl, valamint a konkurenciatanács értesítése minden olyan esetben, amikor törvénytelen állami segélyezésrôl szereznek tudomást. Az állami segélyben részesülôknek szintén kötelességük pontos és segélyezô intézményekre, támogatott projektekre lebontott nyilvántartást vezetni a kapott összegekrôl.

A hétvégén zajlott a Maros-völgyi falvak etnofesztiválja Ratosnyán. A prefektúra égisze alatt, a Maros-Kelemen-havasok Környéki Közösségek Egyesülete által szervezett kétnapos rendezvénysorozat gazdag programmal várta az érdeklôdôket. Szombaton esküvôi szokások bemutatóját láthatta a nagyérdemû, majd több Maros megyei népi együttes mûsorán is részt vehetett a Ratosnyán felépített jelképes erdélyi faluban, a fesztivál helyszínén, illetve a dédabisztrai iskolában. A szombat reggeli konferencián politikusok, gazdasági és mezôgazdasági szakemberek, mûvészek sora szólalt fel, a folkmûsorok délután kezdôdtek. A szervezôk két színpadot állítottak, amelyeken szombat délután egymást váltva léptek fel a dédabisztrai, dédai, hodáki, ludasi, idecspataki, marosligeti táncegyüttesek. Míg az egyik színpadot a "faluban", a másikat a dédabisztrai vendéglô nyári kertjében húzták fel. Vasárnap déltôl szintén népiegyüttes- mûsor, este pedig etno-könnyûzene koncert szórakoztatta a közönséget. Magyar vonatkozású rendezvényben a fesztivál gazdagnak nem volt mondható.

Maros megyében másodikként Búzásbesenyôben nyílik meg a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kiírt pályázat nyomán létrehozott e-magyar pont elnevezésû internetklub. A magyar szakminisztériumhoz benyújtott sikeres pályázatok alapján 300, az anyaországon kívüli, magyarlakta településen alakítanak ki internetpontokat, ahol 8-10 számítógépet csatlakoztatnak a világhálóhoz. A e-magyar pontok célja: minél több magyarlakta kis település hozzáférhessen az internet- szolgáltatáshoz.

A búzásbesenyôi Rátoni János Mûvelôdési Ház egyik termének ajtajára már kifüggesztették az e-magyar pont névtábláját, jelezve, hogy hamarosan beindul az internetklub. A pályázatot Simon István kerelôszentpáli polgármester és Kedei Elôd búzásbesenyôi iskolaigazgató állították össze. Kedei Elôdtôl megtudtuk: a számítógépeket megkapták, a termet berendezték, már csak a pályázatot kiíró minisztérium által megbízott cégtôl függ, hogy mikor kötik be az internetet. Elôreláthatólag két héten belül nyithatnak.

- Búzásbesenyôben csak a református parókián van internet, ott is csak egy mobiltelefonos szolgáltatón keresztül. Fontos az internet- hozzáférés a diákok, tanárok számára egyaránt. A világhálón gyorsabban hozzájutunk a pályázatokhoz, könnyebben lépést tudunk tartani a nevelési, oktatási újdonságokkal. A tanulók is tájékozottabbak lesznek - véli az iskolaigazgató, aki arról is beszámolt, hogy a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium egy évig fizeti a korlátlan internet-hozzáféréssel járó költségeket, míg a klub villany- és gázfogyasztásának törlesztését a Kerelôszentpáli Polgármesteri Hivatal vállalta.

A megye több övezetében megkezdôdött az aratás. Eddig az idôjárás kedvezett a munkálatnak, s ha huzamosabb ideig tartó esôzések nem lesznek, a kombájnok beállhatnak a táblákba. Az idei nyáron 77. 114 hektár szalmásgabonát kell betakarítaniuk a Maros megyei gazdáknak, búzából és rozsból 5372 hektárt, ôszi árpából 5173 hektárt, tavaszi árpából 8404 hektárt, zabból 10.078 és ôszi sörárpából 174 hektárt. Becslések szerint 190.000 tonna búza, 17.800 tonna ôszi árpa, 21.000 tonna tavaszi árpa és 20.000 tonna zab kerül a magtárakba - tájékoztatott Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója.

Közerkölcs elleni vétség, testi sértés és bántalmazás bûntette gyanújával indítottak eljárást S. Remus és S. János ellen. Július 7-én, éjjel 12 órakor a régeni K. Márton értesítette a rendôrséget, hogy 15 éves fiát egy bár elôtt dákóval és kerítésléccel verte meg a két testvér. A kiskorút a rohammentô-szolgálat elôbb a régeni, majd a megyei kórházba szállította, állkapocstörés gyanújával. Az ügyben indított kivizsgálás derít fényt a verekedés okára.

Június-júliusban tíz személy jelentkezett a vásárhelyi rendôrségen, miszerint azonosítatlan tettesek letépték arany nyakláncukat, majd eltûntek.

A rendôrök szombaton tetten érték a 16 éves L. Catalint, miközben az egy nô nyakáról tépte le az aranyláncot. A kihallgatás során kiderült, a kiskorúnak két bûntársa van: a 18 éves S. Attila és a 16 éves M. Razvan. Hárman követték el a jelentett tíz bûncselekményt. Az okozott anyagi kár meghaladja a 60 millió lejt, amit csak részben sikerült visszaszerezni. Az elkövetôk szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádakkal szemben.

Jegyzet

Az utóbbi öt évben közel száz park és játszótér létesült, illetve a meglévô, de rendkívül rossz állapotban levôket újította fel a polgármesteri hivatal keretében mûködô Közterület- rendezési Igazgatóság. A helyi költségvetésbôl évrôl évre egyre nagyobb összegeket különítenek el felújításra, javításra, új terek berendezésére.

Adófizetôként bárkiben felmerül a kérdés: a város szinte minden szabadon maradt zöldövezetébe került pad, hinta, homokozó, virágágyás, tehát az erre a célra folyósított összegnek csökkennie kellene. S ez így is lenne, ha a lakosok - akiknek pénzébôl mindez megvalósult - vigyáznának a felnôttek pihenését, gyerekek szórakozását szolgáló létesítményekre. A kezek azonban nem ügyelnek.

A Hátszeg utcában az idén tavasszal csodaszép park létesült. Hûs lombú fák szegélyezik a füves részt, körbe kerékpárút szalad. Homokozó, várkastély mászkálóval és csúszdákkal, padok a téren. Tízlépésenként szemeteskukák. Három hónapja szerelték fel, s már fôjavításra volt szükség. A közeli tömbházak lakói panaszolják, esténként fiatalok gyülekeznek a fák alatt, s kezdôdik a rumli. Ital, cigaretta, magnó kerül elô, s reggelre a padok deszkái eltörve, eltûnve. A kastély lengôpallóját leszakították, életveszélyessé vált az átkelés, így mostanra egyenes, aláerôsített hidat építettek. Még tart.

A Harmónia utca tömbházai mögött, a mélyen aláhajló szomorúfûz alatt három pad ölel közre egy sakkasztalt. Esténként itt elmélkednek semmire sem futó nyugdíjuk elosztása fölött az utcában évtizetek óta lakók. Éjféltájban hangoskodó, gondtalan fiatalok veszik át a helyüket. A padot nemrég cserélték ki. Deszkáit darabokra törték. Csak úgy, vagánykodásból...

A terrorizmus ellen emelte fel szavát a pápa, Isten nevében megállásra szólítva fel a terroristákat vasárnapi úrangyala imádságában.

XVI. Benedek pápa arra szólította fel a hívôket, hogy - osztozva a csütörtöki londoni terrortámadás áldozatai iránt érzett mély fájdalomban - imádkozzanak a halottakért, a sebesültekért és szeretteikért. De egyben imádságra szólított fel azért is, hogy Isten eljusson a tettesek szívéhez. "A gyûlölet érzelmét szítókhoz, a taszító, gyilkos terrormerényletek" végrehajtóihoz fordulva a pápa - úrangyala imádságát követôen - arra szólított fel: "Az Úr az általa teremtett életet szereti, nem a halált. Álljatok meg, Isten nevében!"

XVI. Benedek vasárnapi imádságára csaknem 40 ezer hívô és turista volt kíváncsi a Szent Péter téren. A viszonylag hûvösebb nyári nap mellett az is hozzájárulhatott a tekintélyes tömeg megjelenéséhez, hogy vatikáni angelus csak ôsszel lesz legközelebb. XVI. Benedek a jövô héten már szabadságát tölti az észak-olaszországi Val d’Aosta hegyeiben, ahol e hét végén havazott is 2500 méter felett, július végétôl pedig a nyári rezidencián, Castel Gandolfóban tölt több hetet. A pápa kitért arra is imádságában, hogy hétfôn - ekkor kezdi meg vakációját - ünneplik Szent Benedeket, Európa védôszentjét, aki nagyon közel áll az új katolikus egyházfôhöz, mint névválasztása is mutatja.

A külföldi vendégek az emlékünnepség kezdetén felkerestek egy tömegsírt (képünkön), ezután az emlékközpont egyik halljában dokumentumfilmet és a Srebrenicai Pokol nevû multimédiás elôadást tekintették meg.

Helyszíni beszámolók szerint kora hajnal óta személygépkocsik és autóbuszok szakadatlan láncolata tartott Potocari felé mindenhonnan Boszniából. Biztonsági okokból minden egyes jármûvet tüzetesen átvizsgáltak. Az emlékünnepségen kétezer rendôr ügyel a biztonságra.

Becslések szerint közel 50 ezer ember vesz részt a megemlékezésen, Szerbia-Montenegró és külön Szerbia, Horvátország és Albánia elnöke van jelen a megemlékezésen, a török, a brit, a holland, a francia, a svéd, a szlovén, a macedón és a bolgár küldöttséget külügyminiszter vezeti. Magyarországot Bársony András, a Külügyminiszérium politikai államtitkára képviseli.

Boris Tadic szerb elnök az elsô szerbiai közjogi méltóság, aki lerója kegyeletét a mészárlás nyolcezer áldozata elôtt. Tadic vasárnap este a szerbiai polgároknak szánt tévéüzenetében kifejtette: azért megy el Srebrenicába, hogy kegyelettel adózzon az ártatlan áldozatoknak, és jelezze azt, hogy a szerb nép miként viszonyul a bosnyák nép ellen elkövetett bûntényekhez, és elhatárolódik az elkövetôktôl.

A hágai Nemzetközi Törvényszék által két ítéletben is népirtásnak minôsített mészárlás megítélése körül a szerbiai közvélemény megosztottabb mint valaha, és ezt jól tükrözik a hétfôn megjelent belgrádi napilapok is. Közülük a legolvasottabb a Vecernje Novosti második oldalán a belgrádi jogi egyetem egyik professzora oldalas cikkében arról értekezik, hogy a bûntényt semmiképpen sem lehet népirtásnak minôsíteni, mert nem a nép, hanem bizonyos korosztályban lévô férfiak ellen irányult csupán. A Blic két oldalon idézi a hollandiai kutatóintézet srebrenicai jelentését, és ebbôl kiemeli azt, hogy a srebrenicai bûntény elôre nem volt kitervelve, de a gyilkosságok módszeresen történtek. Ratko Mladic hadseregtábornok mindenképpen felelôs, de egyetlen dokumentum sincs, amely bizonyítaná, hogy Radovan Karadzic volt boszniai elnök is tudott a mészárlásról.

E két lap szöges ellenpéldájaként a liberális Danas külön mellékletet szentelt hétfôn a srebrenicai tragédiának. Közzéteszi Javier Solana írását, amelyben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje kifejti, hogy a tragédia óta eltelt tíz év túl nagy idô, és itt az ideje, hogy pont kerüljön e "szégyenletes epizódra". "Mindannyian tudjuk, hogy Bosznia nem lép elôre, és a srebrenicai lelkek nem fognak békében nyugodni, amíg szökésben vannak a vádlottak, kiváltképpen Ratko Mladic és Radovan Karadzic" - írja Solana.

Az Európai Bizottság beindította törvényi eljárását 12 uniós tagállammal szemben, amiért azok nem tettek eleget a földhasználatba vételt, az útépítéseket és a hulladékhasznosítást illetôen a megkövetelt eljárásnak, vagyis nem végezték el a megfelelô környezeti hatásvizsgálatokat. Ausztria, Belgium, Ciprus, Görögország, Spanyolország, Finnország, Olaszország, Luxembourg, Málta, Hollandia, Portugália és Szlovákia kerülhet az uniós bíróság elé, amely büntetést róhat ki rájuk, amennyiben nem teljesítik utólag az uniós követelményt. Az EU bizottsága figyelmeztetô levelet intézett az érintett országokhoz, amely az utolsó lépésnek számít a bírósági eljárás beindítása elôtt. A környezeti hatástanulmányok elvégzésének követelményét a tagországokban 2004 júliusi határidôvel kellett nemzeti törvénykezésükben érvényesíteni.

Több mint ötmillió forint értékû csempészett cigarettát foglaltak le a magyar vámosok szombaton az ártándi határátkelônél - közölte Sipos Jenô, a Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivôje az MTI-vel. Elmondta: Ártándnál belépésre jelentkezett egy román kamion, amely az okmányok szerint bútorlapokat szállított Romániából Angliába. A vámosok mobil röntgenkészülékkel átvizsgálták a szállítmányt, majd, miután az gyanús dolgot mutatott, felbontották a csomagokat. A bútorlapok közé rejtve több mint 2.500 karton külföldi eredetû cigarettára bukkantak. A szóvivô tájékoztatása szerint a cigarettát lefoglalták, a kamion román sofôrje ellen pedig csempészet miatt eljárást indítottak.

A 16 évvel ezelôtti páneurópai piknik mintájára, augusztus 19-én partiumi piknik lesz a magyar- román határon - jelentette be pénteken Debrecenben közös sajtótájékoztatón Turi Gábor, Debrecen alpolgármestere és Tôkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

Turi Gábor emlékeztetett rá, hogy 16 évvel ezelôtt az MDF debreceni szervezete és a soproni ellenzéki kerekasztal kezdeményezésére rendezték meg a páneurópai pikniket a magyar-osztrák határon, amikor is több száz NDK-beli turista léphetett át a szabad világba.

"Ennek a napnak az évfordulóján Tôkés László királyhágó-melléki református püspök felvetésére kezdeményezzük a magyar-román határon partiumi piknik megtartását, kinyilvánítva az Európai Unió keleti határán azt a reményünket, hogy a határok hamarosan eltûnnek, s Románia EU tagországgá válik" - mondta Turi Gábor.

Tôkés László a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy annak idején a "temesvári pincébôl" küldött üzenetet a páneurópai piknik résztvevôinek.

A püspök Bagamér-Érsemlyén térségét javasolja a piknik helyszínéül, amely szándékuk szerint a két esemény közötti folytonosságot fogja szimbolizálni.

"Akkor falakat bontottunk, a határbontás vezetett el a berlini fal lebontásához, miközben Temesvárott a hallgatás falát bontogattuk" - tette hozzá.

Ugyanakkor elismerte, hogy 15-16 évvel ezelôtt lebecsülték az elôttük álló feladatokat, s hosszabb folyamat eredményei lehetnek az akkor megkezdett törekvések.

Tôkés László szerint a tét most is az, hogy európai ország lesz-e Románia, hogy megvalósul-e a demokrácia, s képesek lesznek-e a magyarság kollektív jogait kivívni, vagy nem.

Markó Béla szövetségi elnök július 16- ra, szombat délelôtt 11 órára összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát a marosvásárhelyi Bernády Házba. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésének napirendjén az aktuális politikai helyzet elemzése és az elôre hozott választásokkal kapcsolatos teendôk megbeszélése szerepel.

Négyre bôvül a Malév romániai célállomásainak száma, miután hétfôtôl a magyar és a román légitársaság, a Carpatair közös járatot indított Kolozsvárra - közölte a Malév az MTI-vel hétfôn.

A Malév eddig Bukarestbe, Temesvárra és Konstancába indított járatokat a szomszédos országba.

A járat naponta kétszer a Carpatair Saab 340-es repülôgépeivel közlekedik Budapestrôl az erdélyi városba.

A magyar légitársaság a román légügyi hatóságtól június 30-án kapta meg az engedélyt, hogy a román partner járatán üléshelyeket vegyen és azokat saját járatszám alatt értékesítse. A Malév és a Carpatair légitársaság közötti code- share megállapodás értelmében, a Budapest- Kolozsvár között üzemelô járaton rajta lesz a Malév kódja is - áll a közleményben.

Hozzáteszik: a Malév megkapta az engedélyt a román hatóságoktól arra is, hogy saját jogon járatot indítson Marosvásárhelyre, Suceava-ra és Bacau-ra. A légitársaság jelenleg vizsgálja mindhárom lehetôséget, hogy mikortól és milyen módon célszerû és jövedelmezô ezekre a célállomásokra saját járatot üzemeltetni.

A román úti célok iránt az utóbbi idôben jelentôsen megnôtt az érdeklôdés - jegyzik meg. Példaként említik a légitársaság bukaresti járatát, amely átlagon felüli telítettséggel üzemel.

A román fôváros a Malév egyik legdinamikusabban fejlôdô desztinációja a közlemény szerint, 2005. elsô hat hónapjában az összes utaslétszám 10 százalékkal növekedett az elôzô év hasonló idôszakához képest, július elsô hetében pedig 25,6 százalékos volt a növekedés. A kelet-európai régiót tekintve az idén az elsô öt hónapban a Malév utas száma 9,9 százalékkal emelkedett 2004 forgalmához képest.

Romániának folytatnia kell az integrációs folyamat során vállalt kötelezettségeinek teljesítését, függetlenül az elôre hozott választásoktól, jelentette ki Fabrizio Barboso, az Európai Bizottság bôvítési fôosztályának vezérigazgatója, miután hétfôn találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfôvel. Barbaso elmondta, az EB nem avatkozik bele a csatlakozásra váró országok belpolitikai döntéseibe, és biztosította a román miniszterelnököt, hogy az EB szándéka az, hogy a bukaresti vezetés mellett álljon, hogy a 2007. január 1-jei csatlakozás lehetségessé váljon. "A 2007-es csatlakozás lehetséges" - szögezte le az EB képviselôje. Tariceanu biztosította Fabrizio Barbasót, hogy Románia folytatja a kötelezettségek teljesítését, anélkül, hogy az elôre hozott választások megrendezése befolyásolná ezt a folyamatot. "A választások lehetôvé teszik majd, hogy felgyorsítsuk az integrációhoz szükséges reformokat, hogy biztosítsuk Románia 2007 január 1-jei csatlakozásának sikerét" - mondta a miniszterelnök.

George Cristian Maior SZDP-szenátor egy hétfôn, Gyulafehérváron tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy pártja elemzi Traian Basescu államfô hivatalból való felfüggesztésének lehetôségét. Maior elmondta, az SZDP beindíthatja az államfô tisztségbôl való felfüggesztésének procedúráját, ha Basescu nem tartja tiszteletben az új kormány megalakítására vonatkozó alkotmányos elôírásokat. "Az SZDP nem zárja ki ezt a lehetôséget, de most még korai lenne errôl beszélni. Döntésünk attól függ majd, ahogy a dolgok a következôkben alakulnak. Az államfônek fontos szerepe van, konzultálnia kell az összes párttal" - mondta Maior.

A Tariceanu-kabinet július 7-i ülésén sürgôsségi kormányrendelettel elfogadta a tulajdonjog reformjára vonatkozó szabályzót. Így lehetôvé válik a tulajdonjog minél sürgôsebb rendezése.

Az Alkotmánybíróság nem emelt kifogásokat a felelôsségvállalással elôterjesztett törvénycsomag tulajdonviszonyra vonatkozó törvényei ellen. A kormány által sürgôsségi kormányrendelettel elfogadott elôírásokat közvitára bocsátották, és belefoglalták a tulajdonostársulások és a civil társadalom módosító javaslatait is.

A sürgôsségi kormányrendelet alapelvei: az 1945. március 6 - 1989. december 22. között jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatása; a vissza nem szolgáltatható épületek esetében méltányos kárpótlás; illetve a bérlôk jogainak tiszteletben tartása.

Az új szabályzók eltörlik a természetbeni visszaszolgáltatás esetében a kivételeket. Ily módon lehetôvé válik azoknak az ingatlanoknak is a visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, amelyekben politikai pártok, követségek székházai, vagy közintézmények találhatók. A közintézmények, különösen az iskolák, kórházak esetében, az ingatlanok öt évig megôrzik eredeti rendeltetésüket. A kormány megkezdte az új iskolák, kórházak, közintézmény-építések finanszírozási lehetôségeinek az azonosítását. A sürgôsségi kormányrendelet ugyanakkor pontos szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy azokat a volt tulajdonosokat, akik nem kaphatják vissza az épületeiket, tôzsdei értékpapírokkal kártalanítja. A kártalanítás igazságos, méltányos lesz és nem szabják meg törvénnyel a felsô határt.

A volt tulajdonosok kártalanítása céljából, a sürgôsségi kormányrendelet hatályba lépésétôl számított 30 napon belül létrehozzák a Tulajdonalapot, amelyet az állami tulajdonban levô társaságok részvényeivel, illetve azokkal a kintlevôségekkel töltenek fel, amelyeket Románia más államoktól kell visszakapjon. Így az állami költségvetést nem terhelik meg ezek a kiadások.

A Közpénzügyi Minisztérium licit alapján jelöli ki azokat a társaságokat, amelyeket a Tulajdonalap adminisztrálásával bíznak meg. Ez egy hírneves nemzetközi társaság lesz. A licitre ez év ôszén kerítenek sort, az értékpapírokat 2006 elején bocsátják ki. Az adminisztrálást végzô nemzetközi cég kijelöléséig a Tulajdonalapot egy, a pénzügyminisztérium keretében kialakított menedzsmentegység adminisztrálja.

Az SKR értelmében biztosítják a kártalanítási bizonylatok értékesítését, operatívan oldják meg, úgy, hogy a Tulajdonalapnak a börzén bejegyzett részvényeivé alakítják. A tulajdonosok egy-másfél éven belül értékesíthetik a tulajdonbizonylataikat.

A Tariceanu-kabinet azért választotta a tôzsdei értékpapírokat, mert a részvények értékét naponta figyelemmel lehet követni.

Az új törvénycsomag értelmében a visszaigényelt ingatlanok értékét a tulajdonok visszaszolgáltatásával foglalkozó, jogosított állami hatóság végzi. Ez a hatóság kárpótlási jegyeket bocsát ki, amelyeket a Tulajdonalap részvényeivé alakítanak. Ettôl a pillanattól a kárpótlási értékpapírokat tulajdonba vevô állampolgárok értékesíthetik azokat, vagy nyereségrészesedést kérhetnek.

Ami a földtulajdont illeti, újdonság, hogy a törvény elôírásainak megszegése esetén világos kötelezettségeket és szankciókat vezettek be a törvény alkalmazásával megbízott polgármesterek és a földosztó bizottságok tagjai ellen. Ugyanakkor konkrét intézkedéseket dolgoztak ki a földperek felgyorsítására (szakbíróságok létrehozásával, bizonyos határidôk lerövidítésével és az igazságszolgáltatási aktus hatékonyabbá tételével), kataszteri hivatalok és ingatlanreklámok letrehozásával valamennyi megyében.

A sürgôsségi kormányrendelet ugyanakkor tartalmazza az életjáradék bevezetését, a mezôgazdasági területek tömörítését ösztökélendô. A törvény értelmében minden 62 év fölötti, maximum 10 hektár termôfölddel rendelkezô földtulajdonosnak hektáronként 100 eurót ajánlanak fel évente, élete végéig, ha eladja a területet, illetve évi 50 eurót hektáronként, ha árendába adja. Ezeket az összegeket az eladási árhoz, illetve az árendához adják.

A tavalyi helyhatósági választások elôtt jártunk Csíkfalván. Balogh István polgármester választási programját ismertette. Egy év után arra voltunk kíváncsiak, sikerült-e eleget tenni a kampányban felvállaltaknak.

- A választáskor az infrastruktúra fejlesztése mellett súlyt helyeztem az emberek közötti kapcsolatokra, az információáramlásra, a polgárok és a hivatal közötti kapcsolat javítására. Kommunikálásra van szükség, hogy megismerjük egymás elvárásait, gondjait, s közös erôfeszítésre a község fellendítésére. A párbeszéd kezdeményezôi mi, a helyi önkormányzat kell legyünk - mondja Balogh István polgármester. Az együttmûködés eredményességét bizonyítja a néptánccsoport és kórus létrehozása. A hat pár különbözô alkalmakkor lép fel, a jobbágyfalvi táncszeretô fiatalok mellett mások jelentkezését is várják. A próbák a kultúrotthonban és a teleházban folynak. A 22 tagú kórus tagjai fiatal családosok, a helyi ünnepségeken népdalfeldolgozásokat adnak elô. Kórusvezetôk: Balogh Ottó és Nagy Teréz katolikus kántor.

Közintézmény-javítás - lakossági összefogással

Hangsúlyt fektettek a közös munkára, így a tavaly ôsszel új tetôzettel látták el a jobbágyfalvi mûvelôdési otthont. Legutoljára 1991-ben építették újra újrafelhasznált anyagból, szakszerûtlenül. A plafon több helyen beszakadt, veszélyessé vált az épület. A tavaly nagyméretû munkát kezdeményeztek lakossági összefogással. Falugyûlésen döntötték el, hogy minden 18-60 év közötti személy két napot kell dolgozzon, vagy 200.000 lejt fizessen. Így gyûlt össze 20 millió lej, 340 milliót a helyi költségvetésbôl különítettek el, 21 millió lej a 2003-as húsvéti locsolás bevétele volt. Kálmán László vállalkozó szakembereket biztosított, s két hónap alatt elkészültek a munkálatokkal. Az épület új tetôzetet, plafont kapott. Az idén a megyei tanácstól 100 millió lejt kaptak, amelybôl színpadot és padlót készítettek.

Az idén az 1970-es évek elején épített nyárádszentmártoni mûvelôdési otthon szerepel a munkatervben. A tetôzet vált veszélyessé, új gerendákra van szükség. A helyi költségvetésbôl 300 millió lejt fordítanak erre a célra, a megyei tanács 100 milliót utalt át, s számítanak a helyiek közremûködésére. Már összegyûlt 24 millió lej.

A búzaházi kultúrház javítására 2002-ben állítottak össze pályázatot, amelyet a Román Társadalomfejlesztési Alap kedvezôen bírált el. A pályázat értéke 45.000 dollár, amelybôl új tetôzetet készítenek, feljavítják a konyhát, nyílászárókat szerelnek, padlót és színpadot készítenek. Még nem érkezett meg a pénz, így a munkálatok elkezdése még várat magára.

A csíkfalvi mûvelôdési otthon újraépítésére az idén készítenek tervet. 2003-ban 93 millió lejt fordítottak a javítására, ám a konyha nem felel meg a szükségleteknek. A tervek szerint új épületet építenek, amelynek egyik szárnya polgármesteri hivatal lesz, a másikban a mûvelôdési otthon kap helyet, s itt lesz a községi könyvtár is. A jelenlegi hivatal negyven éve mûködik a valamikori bikaistállóban. A beruházás értéke meghaladja a 6 milliárd lejt.

Tornaterem épül

Vadadon elemi iskola és óvoda mûködik. A négytermes épület egyik helyisége üresen állt. Decemberben az egyik terem rövidzárlat miatt kigyulladt, s használhatatlanná vált. Az eddig üresen álló termet kivakolták, s az új tanévtôl ide járnak a gyerekek.

A tavaly a csíkfalvi iskola emeleti folyosóját és tantermeit festették ki, a munkálatok értéke 40 millió lej. Az idén áprilisban a Szállításügyi, Középítkezési és Turisztikai Minisztériumhoz pályázatot nyújtottak be helyi tornaterem építésére. A községben soha nem volt tornaterem. Az új létesítmény az iskola udvarán lesz.

Az aszfaltút még várat magára

Egymillió euróra értékelték fel a búzaházi és vadadi bekötôutak aszfaltozását. A SAPARD-hoz benyújtott pályázatot 2002-ben nyertesnek nyilvánították, ám pénzhiány miatt a korszerûsítésre szükséges pénzt még nem utalták át. Az idén 35 millió lejt fordítottak a két út kövezésére, s tették járhatóvá az összesen 5 kilométer községi utat.

A községen öt kilométer megyei út halad át, a tavaly 2 kilométeres szakaszon kátyúztak. Ennek ellenére tavaszra járhatatlanná vált. A helyi vállalkozók sérelmezik, hogy a rossz út miatt üzletfeleikkel megszakadt a kapcsolat.

Gligor Róbert László 2004. szeptember elsejétôl a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal pályázati felelôse, s a Községi Hírlevél egyszemélyes szerkesztôsége. A négyoldalas lapocska kéthavonta jelenik meg, eddig négy szám látott napvilágot. Fénymásolóval sokszorosítják a 300 példányt. Márciustól - amikor beköszöntött a pályázati idôszak - a "szerkesztôség" feloszlott, a hétvégére azonban újabb szám jelent meg. A kiadvány híreket, tanácsi határozatokat, események beharangozóját és beszámolókat, egyéb közérdekû hirdetéseket tartalmaz. "A tanácsülések határozatait ugyan kifüggesztik a hirdetôtáblán, de a román szöveget nem sokan olvassák. Elsôsorban ezért fontos a Hírlevél megjelentetése, amely magyar nyelven tartalmazza a közérdekû információkat" - mondta Gligor Róbert fôszerkesztô.

Jobbágyfalvára érve, jobb kéz felôl tágas udvar, gyönyörû ház vonja magára a figyelmet. A téren betongyûrûk sorakoznak.

- 1995-ben kezdtem a vállalkozást bádogossággal. Cinvedreket készítettünk. Akkor két alkalmazottam volt - meséli a kezdeteket a 38 éves Kilyén Csaba, a Kilyén Serv Kft. tulajdonosa. Különbözô raktárakat keresett meg ajánlatával, aztán 5-6 éve Hargita és Kolozs megyében is forgalmazzák a vedreket. Havonta 1500 tízliteres cinvedret készítenek, amelyet vízhordásra, fejésre, a mezôgazdaságban használnak. A feketelemezbôl készült vedrekre havonta 4-500 száz rendelés érkezik, ezeket az építkezésben használják.

A kútgyûrûk öntését is tíz éve kezdték el. Az elsôket saját használatra készítették, ám valaki meglátta, árat ajánlott, s azon nyomban elvitte. "Akkor jöttünk rá, van kereslet iránta", mondja a fiatalember. Havonta 80- 100 darabot készítenek, rendelésre szállítanak. A rendelések növekedésével a cég alkalmazottainak száma mára 16-ra gyarapodott, s két vegyesboltot is mûködtet Csíkfalván és Szentmártonban.

Harminc kilométeres körzetben az építkezô magánszemélyek jönnek a gyûrûkért, Szovátáról egy építkezési anyagokat forgalmazó cég állandó rendelôjük. Kilyén Csaba szerint a felvásárlóknál számít, hogy hazaszállítják az árut. "A rossz út ellenünk dolgozik. A múltkor Gyergyóból volt rendelésünk, s bár az árat azonnal elfogadták, a rossz út miatt kikötötték, csak akkor ütik nyélbe az üzletet, ha saját jármûveinkkel, saját költségünkön Ernyéig szállítjuk a rakományt", mondja a vállalkozó.

A jobbágyfalvi unitárius egyházközség egyik épületében mûködött az óvoda, de rossz állapota miatt le kellett bontani. Nyolc éve egy tanári lakásba járnak az apróságok, ezt azonban most a katolikus egyház kapta vissza. A helyi önkormányzat új óvoda építését határozta el.

2003 ôszén fogtak neki a munkálatoknak, a költségvetésbôl 89 millió lejt különítettek el erre a célra, a többi lakossági hozzájárulást és közmunkát jelent. A 21 méter hosszú épületben két tanterem, elôszoba, tanári és mellékhelyiség van, s tetô alá került a "pirosban" felhúzott épület (felvételünkön). Pénzhiány miatt tavaly a munka szünetelt, udvarán gyom és dudva nô. Az idén újabb alapokat különítettek el, s a napokban kezdik el a villanyvezetést és a meszelést. A polgármester becslése szerint 2-3 év múlva lesz használható az új létesítmény.

"Testvérem, várunk haza. Abba a kedves kis faluba, ahol az elsô lépéseket tanultad, amelynek határai a titokzatos nagyvilágot jelentették számodra. És lám, messze sodort az idôk szele.

Július 31-én, délelôtt 11 órakor megkondulnak a három templom harangjai. Ezeknek hangja hív TÉGED is haza. Ezeknek hangja indított az életbe, és akkor, amikor egyedül, csendben vagy, ezeknek a hangja szól még mindig a lelkedben.

Ne vágd el a vékony gyökereket, a ház, a temetô, a falu visszavár.

Várunk, hogy egy napra együtt lehessünk Búzaházán, ahonnan indultál. Családodnak, gyerekeidnek mutasd meg a régi templomot, az ôsi sírokat, szüleid házát. És bár zavaros a Nyárád, de boldog találkozást a NYÁR- ÁD!" - olvasható a búzaházi falutalálkozó meghívóján. A hónap utolsó napján elsô alkalommal szerveznek falunapot, amelynek programjában köszöntések, történelmi bemutatók, temetôlátogatás, kiállítások megtekintése, találkozások szerepelnek, majd este 9 órától bál lesz.

A tavaly elsô alkalommal szervezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Az akkori kétnapos rendezvény az idénre egyhetesre nôtte ki magát, s a községközpontot is magába foglalja. A szervezô polgármesteri hivatal új nevet választott: Községi napok.

A rendezvényre szeptember 11-18. között kerül sor. Vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdôdik a rendezvény. Az elsô világháborús hôsök emlékmûvét a mûvelôdési otthon melletti térre költöztetik, márványtáblára a második világháborúban elesett hôsök neveit vésik fel, valamint parkot létesítenek. Mindezeket avatják fel ünnepélyes keretek között. A sportvetélkedôk sem hiányoznak az elsô nap programjából. A következô napokon kézmûves- kiállítás, kacagódélután, mókaest, cigányfesztivál lesz. Szeptember 17-18-a a jobbágyfalvi napok eseményeit foglalja magába. Szombaton, a mûvelôdési otthon udvarán termékbemutató, kakas-szépségbemutató és -futóverseny, kakaspörkölt-fôzô verseny szórakoztatja az érdeklôdôket, este néptáncok és -dalok, majd táncház. Vasárnap a katolikus templomba, Szent Ferenc-napi búcsúra várják a falu lakóit, elszármazottakat, vendégeket. A sportpályán az egyházak és az önkormányzatok futballcsapatai mérik össze tehetségüket. Este szüreti bál, tábortûz és tûzijáték zárja az egyhetes rendezvénysorozatot.

Csíkfalván soha nem volt tornaterem. A gyerekek szép idôben az iskola udvarán, télen és esôben egy osztályteremben tornásztak. A helyi önkormányzat pályázatot készített tornaterem-építésre. Hogyan értékelik a kezdeményezést? - kérdeztük a község lakóit.

Demeter Dal-ma, 20 éves, Jobbágyfalva: - Én Nyárádszeredában jártam iskolába, tornateremben folytak a testnevelésórák, s én nagyon szerettem tornászni. A gyerekem másfél éves, s mivel Jobbágyfalván csak elemi iskola van, a felsôbb tagozatokra a községközpontba fog járni. Örvendek a tornateremnek, ahol a gyerekem megfelelô tanulási és sportolási körülményekben részesülhet.

Székely-Benczédi Endre, 56 éves, matematikatanár, Nyárádszentmárton: - Támogatom az ötletet, ha a fiatalok felügyelet mellett járhatnak oda, mert másképpen rövid idôn belül tönkreteszik a létesítményt. Immár 34 éve tanítok, jó idôben az udvaron vagy a sportpályán, télen, esôs ôsszel és tavaszon egy kiürített osztályteremben sportolnak a gyerekek. Nehéz volt, nincs is torna szakos tanár. Ez most megoldódni látszik. Ugyanakkor a tornateremben lehetôség nyílik a szabadidô egészséges eltöltésére.

Tóth Levente, 24 éves, csemperakó, Csíkfalva: - 1995-ben végeztem általános iskolai tanulmányaimat, tornaórákon a focipályán kézilabdáztunk, télen otthonról vittük a sakkot, römit. Más lehetôség nem volt a sportolásra. Ha felépül a korszerû terem, a község valamennyi lakosa sportolhat, kortól függetlenül.

Török Bálint, 35 éves, mezôgazdász, Csíkfalva: - Ha rajtam múlna, már holnap nekifognánk az építésnek. Kitûnô ötletnek tartom, fôként, hogy a helyi focicsapat tagja vagyok, s zavar, hogy más községet gazdagítunk a terembérrel. Ha felépül, a fiatalok lesz hol sportoljanak. Ezenfelül különbözô összejöveteleknek is helyet biztosíthatna. Mindenkinek jó lesz, mert nem csak a fiatalok kell sportoljanak, s ha már lesz, az egész községé lesz.

Moldován Tímea, 17 éves, Jobbágyfalva, tanuló: - Ötödikes koromtól Nyárád- szeredában tanulok, itt a tavaly adták át a korszerû tornatermet. Már tartottunk itt tornaórákat, s nagyon szeretjük. Az új tornaterem felépítésével talán a fiatalok is nagyobb hangsúlyt fektetnek a sportolásra, s akkor már a tornaórákról sem lógnak el a
tanulók.

Fazakas Izabella, 17 éves, Jobbágyfalva, tanuló: - Csík-falván tanultam, s nem tudtunk tornászni. Testvérem hatodikos, a községközpontba jár, remélem, neki már jobb lesz.

A Népújság június 18-i mellékletében, a Múzsában közzétett Thorwald Dethlefsen Élet az élet után ismertetésének a címtábláján hangsúlyosan szerepel A lélek halhatatlan cím is.

A könyv tartalmának rövid ismertetése, az író saját hipnózisa, szuggesztiója által elôidézett, öntudatukon kívüli állapotba hozott egyének különbözô megnyilvánulásainak eredményeire hívja fel a figyelmet. Ezeket a hipnózisos gyakorlatokat 1968-ban végezte. Úgy néz ki, hogy az író - aki egyébként filozófus is - meggyôzôdéses híve a reinkarnációnak, az újraszületés elvének, mely általában elfogadott hiedelem a keleti világban. Úgy tartják, hogy a fizikai test megszûnése után, de abból származóan megmarad a szellemtest, egy végtelenül finom, szubtilis anyag, melyet nem mindenki tud levetni, és mely újra felveheti a fizikai testét. Képes újraszületni, bárhol és bármikor, egy új anyaméhben. Ezt nevezik reinkarnációnak.

Az idôk folyamán - mivel érdekelt a keleti világ vallási és filozófiai felfogása - több ezzel kapcsolatos könyvet, folyóiratot tanulmányoztam, de sehol sem találtam, nem fedeztem fel a reinkarnáció valóságos létezésére konkrét tárgyi bizonyítást. Egyébként a nyugati világszemlélet semmilyen szinten - vallási, filozófiai - nem fogadja el.

A szellemidézés - spiritualizmus - nem más, mint az anyagi világ síkjára transzformált valóságból származó illúzió csupán, kivetített káprázat.

Néha a reinkarnációt tévesen a lélekvándorlás kifejezésével is illetik.

A fenti, élet az élet után kifejezéssel kapcsolatosan olvastam egy érdekes könyvet. Ebben egy angol és egy amerikai orvos közli olyan egyéneknél tapasztalt észrevételeit, akik halálos ágyukon voltak, de sikerült ôket visszahozni az életbe. Az élet és halál küszöbérôl - mezsgyéjérôl - visszatért egyének egy csodálatos, felragyogó fényrôl beszéltek, mely elképzelhetetlenül boldogító hatást váltott ki bennük.

Ha ez valóban így van, akkor el lehet fogadni, mint egy élet utáni állapotot.

Tibetben létezik a lámaizmusnak egy fontos mûve, a Bardo Thôdol, a tibeti halottak könyve, mely egyedülálló a világ vallásos irodalmában - írja dr. Baktay Ervin keleti magyar tudós, a Kôrösi Csoma Sándor élete c. leírásában, 1963-ban.

A tibetiek kifejlesztették a halál tudományát, melyet bardónak neveznek.

Ezt nemegyszer olvastam a Tibeti misztériumok címû könyvben. Egy vallásos egyén, legtöbbször a gurunak nevezett személy, aki már több esetben végigkísérte a haldoklót egészen az utolsó leheletéig, biztatja az illetôt, a fülébe súgva, többször ismételve, hogy figyeljen nagyon a felragyogó fényre, ne ijedjen meg tôle, hanem használja ki az alkalmat és igyekezzen gyorsan bemenni a felragyogó fény szellemtestébe. Ezzel sikerül elkerülnie az újjászületést, és megnyeri a legnagyobb, örök boldogságot.

Ehhez hasonló, felragyogó, boldogító fényrôl beszéltek a haldoklók is, melyet a két híres orvos lejegyzett.

Efölött el lehet gondolkodni, ennek talán létezik valóságos alapja. Ilyen lehet az igazi élet utáni élet.

A második alcíme a könyvnek: A lélek halhatatlan. Itt azonban nem találok semmilyen összefüggést a hipnózissal elôidézett szellemek múltbeli életével, vándorlásaival.

A lélek a keresztény hitünk, de minden ismert vallás - nyugati és keleti - szerint is az Istentôl származik. A lelket nem lehet megidézni, nem vándorol, nem születik újra és nem mesélheti el egy hipnózis - szellemidézés - alkalmával az elképzelt, feltételezett elôzô életeit.

Ha a keleti vallásokat kutatjuk, mindegyik a lelket abszolút valóságnak jelenti ki.

A tibeti vallási BÔN szerint csak egyetlen valóság van, egyetlen létezô, a lélek. A valóságba való egyenes visszatérés, a nyílegyenes ösvény, a nagy út, melyet Padmasambhava nagymester részletes tanítása ír le.

A Bhavagad gitá - Isteni ének, a hindu bölcsesség könyve szerint: a lélek nem született, nem hal meg, létre nem jött, vége nincs, ôs és örökkévaló.

Elôttem a Kelet világossága címû filozófiai mû. Több mint húsz európai és keleti tudós munkája alapján készült. Ismertetés, végig a lélek abszolút valóságát bizonyítja. A lélek meg nem ismerhetô valóság. A lelket az ember sohasem ismerheti meg.

Következésképpen hozzáfûzném, hogy az író könyvének az alcíme nem függ össze mint abszolút valóság, igazság, a képzelt látszatvalósággal, melyet a spiritizmus, hipnotizmus nyújt.

Egyébként a maga szenzációjával szórakoztató olvasmány.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

2005. július 4-én népes gyülekezet kísérte utolsó útjára Bandi Dezsô tanár urat a református temetôben. A tisztességtevôk között ott voltak a csittszentivániak is, hogy leróják kegyeletüket.

Milyen kötôdése volt Csittszentivánnak a tanár úrhoz?

Az 1970-es évek elején jött Szentivánra, Lukács Ágnes tanítónô hívására. Az egybegyûlt asszonyoknak elôadást tartott a szövés-fonás csodálatos mesterségérôl. Felhívta a figyelmüket, hogy az elviselt ruhákból, rongyokból szép szônyegeket lehet szôni, nem kell eldobni azokat. Ez alkalommal néhány rajzolt szônyegmintát is bemutatott.

Ennek a találkozásnak az lett az eredménye, hogy beindult egy szövést, kézimunkázást tanuló mozgalom, melynek tanítómestere Bandi tanár úr lett. Magvetése "kikelt" az asszonyok lelkében. Különösen Balogh Etelka és Lukács Ágnes kezdtek hozzá a faliszônyegek szövéséhez és sokáig mûvelték azt, melynek eredményét marosvásárhelyi kiállításokon is láthatta a város és a környék lakossága. A tanár úr nem hagyta magára az asszonyokat, még sokáig irányította ôket, kijárt Szentivánra.

Aztán 1991-ben sor került a református parókia megöregedett székely kapujának kicserélésére. Ezt a kaput szentiváni emberek faragták 1940-ben. Nagyon szerette a tanár úr a helyi faragást és a kapu mintáit. Meghagyta, hogy a darabokat, a kapu részeit meg kell tartani. Szót fogadtunk, a református temetôben ôrizzük.

Kérésünkre új székely kaput tervezett, melyen a falu, a környék jellegzetes mintáit rajzolta meg, s ezeket faragták ki a nyárádremetei faragók.

A kapu felsô gerendáján egy bibliai idézet van: "Megôrzi a kéz a te ki és bemeneteledet…" 121. zsoltár, 8. vers.

A 80. életévét betöltötte, amikor ismét kijárt Szentivánra s faragni tanította az iskola tanulóit, megszerettette e szép foglalkozást sokakkal. A falu közepén felállított faragott emlékmû, a gyermekek munkája sokáig beszél Bandi Dezsô tanár úrról Szentivánon. Magvetése most is "kikelt". Székely Lajos tanár úr nagy hûséggel ápolja Dezsô bácsi "vetését".

Áldott legyen emlékezete közöttünk és szeretett népe lelkében.

Id. Balogh Károly ny. lelkipásztor, volt tanítvány

Elbúcsúztunk a nagy tudású és nagy mûveltségû orvostól, a betegek és rászorultak pártfogójától, az ôszinte baráttól, Rákosfalvy tanár úrtól.

A tanár úr híres kutató, az orvostudományok nagymestere volt. Ismerték, tisztelték és szerették Romániában és külföldön egyaránt.

Élete vezérfonalát képezi két kijelentése. Az egyik: A természet törvénye - kötelességem elmondani, amit tudok. A másik: Az gyötör, aminek nem tudom az okát, s addig kutatom, míg belehalok. Megfogalmazta számunkra a fizioterápia lényegét: a szervezet reakcióképességének megváltoztatása, így eljutni a felborult egyensúlytól a normalizációig.

Nem olyan rég élete mûvét tartottuk a kezünkben, azt a könyvet, melyet hálával és már remegô kézzel, de szenvedélyesen dedikált nekünk a 40 év fizioterápiájáról.

A tanár úr mindig a gondolkodás fontosságát hangsúlyozta. Nem az a lényeg, hogy mennyit tudunk, mondta, hanem az, ahogyan gondolkodunk. Ott vannak a tények, amit látunk, amit hallunk, szaglunk és tapasztalunk. Ki kell mondani a tényállást - az érv érdekel, az argumentum és nem az, hogy ki mondja.

Sokszor emlegette az ambíció, az elmélyülés, az érdeklôdés fontosságát, mely nélkül nincs eredmény. Csak a buta ember nem kérdez, mert nincs mit, mert nem meri elárulni a butaságát.

Rákosfalvy tanár úr nemcsak tudós-kutató orvos volt, hanem a kultúra hirdetôje is. Ô mondta: olvasni mindig és folyamatosan és nem kényszerbôl! Nem sok könyv kell, hanem jó könyv. Az értelmiséginek a tudománnyal lépést kell tartani, ellenkezô esetben halálos, nem bocsánatos bûnt követ el saját szelleme, társadalma és az emberiség ellen. Az olvasás, mint a jó film, érzéseket vált ki, melyekre szükségünk van, oda kell figyelnünk rájuk.

A magyar nyelv ápolója, a humor szakértôje és kedvelôje volt. Nehéz helyzetekben, szomorúságban és visszásságokban születik a legjobb humor, mondta.

A család, a fiatalok jövôje is fontos volt számára. Hangoztatta, mennyire fontosak a beszélgetések a családban. Van-e a világon varázslatosabb szépség, mint egy szép fiatal anya, kinek a karján egy egészséges gyermek ül? A gyermeknek szüksége van az anyai szeretetre, az apa tettére, cselekedetére, példaképre és nagyszülôi bölcsességre. Az erkölcsi betegségek a rossz nevelésbôl erednek, a sok haszontalanságból, amivel a kiskorúak fejét teletömik - mondta.

A tanár úr vallásossága mély volt. A csendet be kell programozni az életünkbe, mondta, munka elôtt legyen egy fohász..., az ima mûködjön együtt az életünkkel. Egyszer azt vallotta: Teljes, szép életem volt... mindenre volt idôm, mindig tettem valamit...

Halála elôtt másfél nappal, a kórteremben ketten voltunk és ezt mondta: Zsolt, már nem vagyok a régi... Siettem megnyugtatni, dehogynem, a tanár úr a régi, és az is marad mindig!

Akit örökre a szívünkbe zártunk.

Binder Zsolt

Azért ragadtam tollat, mert úgy gondoltam, hogy az élményt, amit átéltem, megosztom másokkal is. Tulajdonképpen egy akármilyen hétköznapi esetrôl van szó. Nemrég Németországban jártam használtautó-behozatal ügyében. Egy München melletti kisvárosban kellett átvennem az autót, elvégeznem a formaságokat, vagyis ideiglenes rendszámmal írassam be. Errôl a mûveletrôl írnék néhány sort, hogy amit minálunk napok alatt végzünk el, rengeteg futkorászással, hogyan mûködik tôlünk ezer kilométerre. A hivatal programja pontban 8-kor kezdôdik, és ekkor is nyílik az ajtó (!!!!), meglepôdésemre, sem sor, sem lökdösôdés nincs, a hivatalnok kedves, mosolygós arccal betessékel. Érzékelvén járatlanságomat és nyelvismereti hiányosságomat, rendkívül segítôkésszé válik, miután helyet foglalok az ergonomikus székben. Kezelésbe veszi irataimat, majd megkér udvariasan, hogy várjak pontosan 22 percet, amit a falon levô digitális visszaszámláló mutat. Eközben az automata - bankautomatához hasonló - pénztárnál kifizetem egyben az összes illetéket, biztosítást, a számtábla- ellenértéket. Majd helyet foglalok és fogyasztom az ingyen felajánlott ásványvizet. Amikor a visszaszámláló 1 perchez ér, megkérnek, vegyem át az iratokat és elvezetnek egy másik irodába, ahol a rendszámtáblát állítják elô. Korszerû berendezés, amely levágja, préseli, majd fóliázza az addig még nyers alumíniumlemezt. További 5 perc és kész iratokkal meg rendszámokkal távozhatok a hivatalból.

Talán a hazai gyakorlathoz szokott személyeknek hihetetlennek tûnik, hogy amit itthon egy hét alatt készítenek el rengeteg idegességgel és küldözgetéssel, máshol szûk félóra szükséges hozzá! És ott is emberek dolgoznak, csak éppen a mentalitás meg a szervezés különbözik. A szervezés, amelyért nem okolható az itthoni hivatalnok sem, hiszen ô is úgy kell végezze a munkáját, ahogy "fentrôl jön a parancs", és biztosan ô is szívesebben dolgozna a németországihoz hasonló irodában, stresszmentesen, s talán akkor az ügyféllel való párbeszéd is civilizáltabb lenne. Ahányszor elhaladok a Kossuth utcai elegáns épület elôtt, látván a várakozó dühöngô tömeget, elképzelem, hogy talán 2007- tôl mi is követjük a fent leírt példát, hogy amikor rendszámmal, személyazonosságival, útlevéllel, jogsival kapcsolatos intéznivalónk akad, ugyanolyan érzelmekkel távozzunk onnan, mint én odaát távoztam. Hiszek abban, hogy mi is képesek lennénk erre, miért is ne?

Joanovics Barna

Június 26-án gyûltünk össze, 1945-ben érettségizettek, a Bolyai - Református Kollégium udvarán. A mi osztályunk tulajdonképpen két csonka osztályból állt. Az egyik a Római Katolikus Gimnázium, a másik a Református Kollégium nyolcadik osztálya volt. Mindkettôben létszámhiány volt, ezért igazgatóink egyesítették a két osztályt, s a Római Katolikus Gimnázium fogadott be bennünket.

Sokan hiányoztak a volt hetedik osztályból. A háború szétszórt bennünket. Egyesek elestek a fronton, mások fogságba kerültek, megint mások idegenben kerestek menedéket. Többen szüleik nélkül kerültek haza, azt sem tudták, merre vannak szeretteik.

Öröm volt látni egymást, de az örömbe sok bánat is vegyült. Mindössze tizenegyen jelentkeztünk a hívó szóra. Ennyien maradtunk.

Drága tanárainkból már egy sem él. Ôk adtak útravalót nekünk, s ha a mennyországból ránk néznek, nem kell szégyenkeznünk. Osztályunk minden tagja - talán egy kivételével - egyetemet végzett. Orvosok, mérnökök, tanárok, jogászok lettünk. Ma már mindannyian nyugdíjasok. Felemlegettük mindazokat, akik már eltávoztak az élôk sorából, akiket lélekben mindig gyászolni fogunk. Hogy csak néhányat említsek: dr. Bod Sándor, dr. Hemmert István, Tollas Árpád jogász, Valterész Pál tanár - mindenikkel nagy értéket veszített a magyarság, a társadalom.

Az ôsi kollégiumunk is sokat változott. A díszterembôl kidobták a szószéket, tönkretették a kis, de jó hangú orgonát, a kollégiumot fenntartó ôsök székeit. Eltüntettek mindent, ami a Református Kollégiumra emlékeztetett. Kidobták és megsemmisítették az évszázados érettségi tablókat. Ugyanezt tették a Római Katolikus Gimnáziummal is. Sôt, azt Unirea líceumnak keresztelték.

A Református Kollégium, sajnos, még mindig nem a miénk. Bár hivatalosan már visszaadták, de a város polgármestere megtámadta ezt a döntést és azóta sincs végleges döntés. Amikor az úgynevezett forradalom után elôször kértük a visszaszolgáltatását, egyesek azt a hazug érvet hozták fel ellenünk, hogy a kollégiumot a román jobbágyok építették. Ezeknek jó lenne tudni, hogy 300 évvel ezelôtt nemigen volt "ôslakó" Marosvásárhelyen és környékén. A polgármester úr pedig gyûjtsön pénzt, úgy, ahogy ôseink tették, és építsen iskolát, s vegye le a kezét a mi iskoláinkról.

Elekes Béla, nyugalmazott tanár

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

Nagyobb repülésbiztonság

(MTI) Ismét ûrsikló emelkedik a világûrbe szerdán, közép- európai idô szerint este 10 óra elôtt néhány perccel, két és fél évi kényszerszünet után.

A Discovery amerikai ûrrepülôgép úti célja a Nemzetközi Ûrállomás, hogy végre valahára bôséges utánpótlást juttasson el a bázison dolgozó két ûrhajósnak, és elszállítsa a két és fél esztendô alatt felgyülemlett szemetet és haszontalan holmit, amit az ûrsiklók üzemeltetése híján az orosz Progressz teherûrhajók jóval kisebb raktározási kapacitásuk miatt nem tudtak teljes mértékben megoldani.

A fô cél azonban az, hogy kipróbálják azokat a repülésbiztonsági intézkedéseket, amelyeket az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA hozott, okulva a Columbia 2003. február elsejei katasztrófájából. A Columbia - miután legénysége sikeresen teljesítette tudományos feladatát - a visszatéréskor, belépve a Föld sûrû légkörébe, felrobbant, a hét asztronauta életét vesztette.

Mint az utólagos vizsgálat kiderítette, a robbanás oka az volt, hogy az indításkor az ûrrepülôgép hatalmas üzemanyagtartályáról - amely magánál a hajónál magasabb - a szigetelôhab egy része levált, megsértette a Columbia hôvédô pajzsát. Akkor ennek nem tulajdonítottak nagy jelentôséget, az ûrsikló legénysége a legnagyobb nyugalomban végezte kísérleteit. Ám a visszatéréskor a korábban lehullott szigetelôhab ütötte résen keresztül forró levegô áramlott a bal szárnyon keresztül az ûrrepülôgép belsejébe, aminek következtében a Columbia felrobbant és darabokra szakadt.

Ezt követôen repülési tilalmat vetettek ki a megmaradt három ûrsiklóra, a Discoveryre, az Atlantisra és Endeavourra. Túl a hét ûrhajós tragikus halálán, számos gond jelentkezett: fel kellett például függeszteni a Nemzetközi Ûrállomás építését, hiszen az ehhez szükséges nehéz szerkezeti elemek kizárólag az ûrsiklók rakterében férnek el. A Föld körül mintegy 350 kilométerre keringô bázis állandó legénységét kettôrôl háromfôsre kellett csökkenteni.

A NASA szakemberei és mérnökei pedig megkezdték az új biztonsági rendszabályok kidolgozását. Mindenekelôtt áttervezték a Columbia katasztrófájáért felelô üzemanyagtartályt. A most induló héttagú legénységnek, miután megérkeznek az ûrállomásra, alaposan át kell vizsgálnia a Discoveryt. Még a kikötés elôtt például a misszió nôi parancsnoka, Eileen Collins 180 méterre az ûrállomástól hajójával egyfajta bukfencmanôvert hajt végre. Ezután az ûrsikló hasát mutatva elrepül az ûrállomás fölött, miközben a bázison tartózkodó orosz és amerikai ûrhajós a Zvezda nevû orosz modulból fényképezi a Discoverynek azt a részét, amely az ûrrepülôgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy nem a Discovery hôvédô burkolata. Mindössze 90 másodpercük lesz arra, hogy részletesen lefotózzák az ûrsiklót az orrától a tatjáig.

Az ott-tartózkodásuk idején az asztronauták többször is kilépnek a nyílt világûrbe, hogy tüzetesen megvizsgálják a Discoveryt. Ha olyan sérülést észlelnek, amely veszélyes lehet a visszatéréskor, inkább maradnak és bevárják a készenlétben lévô Atlantist.

A visszaszámlálást vasárnap reggel megkezdték, és ha az idôjárás is engedi, szerdán a NASA felújítja ûrsikló- programját.

Kleopátra egyiptomi királynô áspiskígyó harapásától halt meg, amelyet egy paraszt hozott neki egy fügével teli kosárban - állította Plutarkhosz, a görög-római történetírás egyik legnagyobb alakja, de az újabb kutatások szerint ez kizárt.

Az áspiskígyóról szóló legendát évszázadok során írók és festôk sokasága tartotta életben. Most azonban Fulco Pratesi kutató a Corriere della Sera címû olasz lap hasábjain beszámolt róla: történelemi dokumentumokban és a kígyómérgekkel foglalkozó szakirodalomban böngészve rájött, hogy ez nem volt lehetséges, ugyanis az áspiskígyó nem él Egyiptomban....

Található volt ugyan egy másik viperafajta, de az megnôtt két méter hosszúra, és súlya is nagy volt, tehát a fügekosárba aligha férhetett bele. Mérges kígyó volt még az egyiptomi kobra, amelyet istenként tiszteltek, de termete szintén meghaladta a kosár adta lehetôségeket.

Él viszont Észak-Afrikában és Egyiptom száraz tájain az Echis Carinatus kígyó, amely a szakértôk szerint a világ egyik legagresszívabb, legfélelmetesebb mérges kígyója. Harapása csaknem mindig halálos. És mivel csak 40-60 centiméterre nô meg, jól elférhetett a fügék között.

"Jöjjön vissza 2010. március 25-én fél tízre!" - mondta a 98 éves panaszosnak a bíróság az olaszországi Macareta városában. Az aggastyán még 1997-ben indított tulajdonjogi pert több rokona ellen. Alig telt el négy esztendô, és már meg is történt az elsô bírósági meghallgatás. Azóta még kevesebbet haladt az ügy, mivel már akkor kitûzték 2010. március 25-ére a folytatást, a gyorsítás iránti kérelmet pedig a minap elutasította a bíróság. Olaszországban rekordlassan ôrölnek a törvény malmai polgári jogi peres ügyekben, átlagosan 3401 napon - nyolc és fél éven át - húzódik egy per.

Az orvos fontolgatásai

1567 ôszén levelet kapott Medici Katalin Fouqueveaux-tól, a madridi francia követtôl, aki arról értesíti a címzettet, hogy Don Philipp, a spanyol király, állítólag börtönbe szándékszik zárni saját fiát, Don Carlost, azért, ahogyan a levélben írva is vagyon, hogy "a fiát megtanítsa engedelmességre". A levélben még ez áll: "Az apa gyûlöli fiát és a fia nem kevésbé az apát." Ugyanakkor Don Carlosról rossz dolgokat is terjeszt, éspedig, hogy pazarló, tisztességtelen társaságokban éjjelezik, csapongó gondolatai illetlen dolgok körül keringenek.

Ezzel kb. egy idôben Carlos felkeresi gyóntatóját Madrid közelében, a Szt. Hieronymus kolostorban és meggyónja, hogy van valaki, akit halálosan gyûlöl. A páter megtagadja a feloldozást, és Carlos sürgetése elôl azzal tér ki, hogy "Felség, kérdezze meg a teológusokat." Carlos ekkor összehívatja a Notre-Dame kolostor szerzeteseit Atochában, s külön hozzá még egy Ágoston-rendit és egy trinitariust. Valamennyien felháborodottan egyetértenek abban, hogy nem adható abszolúció! Az atochai prior meg akarja tudni a gyûlölt személy nevét, és csapdát állít, mondván, miszerint az abszolúció lehetséges lenne, ha a halálosan gyûlölt nevét vele közölné.

Carlos megnevezte saját apját. Nyomban közölték Philippel, hogy Carlos meg akarja ôt gyilkolni2.

A többi olvasható a történelemkönyvekben.

*

Négyszáz évvel késôbb e sorok íróját felkereste körorvosi rendelôjében egy harminc s egynéhány éves falusi ember, akinek elôtte való napon a rajoni szekuritátén betörték két oldalbordáját; hogy nem bántak véle kesztyûs kézzel, arról tanúskodott a sok-sok kék folt a mellkasán, váll- és deréktájon. A beteg pedig kért, ne mondanám el senkinek.

Most, immáron fél évszázad múlva, talán elmondhatom, neve említése nélkül. Talán nem árt, ha néha-néha emlékezünk is.

*

A két, egymástól négy évszázadnyi távolságban történtek megfeleltetése nyilván nem véletlen, éppen az orvos-szerzô részérôl, és a hatalmasok betegségeirôl közölt írások okán; lévén köztudott, hogy mind a gyóntatóra, mind az orvosra kötelezô azon bizonyos titoktartás.

Mikor megjelentek Churchill, majd késôbb de Gaulle kezelôorvosának visszaemlékezései, hangosan merült fel a kérdés, vajon szabad-e egy orvosnak közzétenni volt államfô páciensére vonatkozó intim adatokat? Szenvedélyes vita bontakozott ki akkor.

Az orvosi titoktartás testünk intim részei és általában betegségeinkkel kapcsolatos, csak az orvos által ismert részleteire vonatkozik. Alapja testünk hármas volta, ahogyan azt Márainál olvashatjuk3: testünknek van az a része, amit kifelé mutatunk (s amit retusálva, minél jobb fénybe állítva kívánjuk kifelé ábrázolni is); van azon intim része, amelyet csak mi ismerünk; és van az a részünk, amelyet csak a sebész(ünk) ismer(t meg). Tehát, a szóban forgó titoktartás arra a részünkre és azzal kapcsolatos történésekre vonatkozik, amelyet mindenki csak orvosának szokott felmutatni, betegség okozta kényszerhelyzetben. Ha azonban grippés állapotunkat nem titkoljuk senki elôtt, s gipszbe tett kezünkkel vagy lábunkkal emberek közé vegyülünk zavartalanul, vannak betegségek, amelyek nyilvánosságra hozatala hordozóját hátrányos helyzetbe hozná, vagy akár kárára is válna. Ezért betegségeink is a titoktartás védelmének tárgyát képezik.

Alig szükséges részletezni, vannak nem is ritka esetek, amikor a kezelendô páciens olyan sérüléseket mutat fel, amelyeknek egyértelmûen bûnügyi vetületei vannak; vagy pl. olyan megállapítást tesz az orvos, amelyik biztosan kizárja bizonyos szakma további folytatását, mint pl. gépkocsi vezetését; vagy pl. nem ritkán kiskorúakon elkövetett nemi perverzitásról vagy erôszakról tanúskodó jeleket találva, az orvos kell hallgasson, vagy jelentsen? Hogy az adott társadalmi rend - demokrácia vagy diktatúra - másként szabja meg a felelôsségteljes orvosi hozzáállást, és magát az etikusan gyakorolt medicinát - bárki könnyen átláthatja. És azt is, hogy nagyon sok orvost ugyancsak megszédített a hatalomhoz való közelség lehetôsége, önkritika nélkül eleget téve minden hatalmi elvárásnak.

Az orvosi titoktartás feloldható akkor, amikor az általa védett egyéni érdek alárendelendô magasabb (köz)érdekeknek. A közhaszon és az egyéni kár megítélésére más mércét használ a polgári liberális demokrácia, mint az autoriter államforma, amihez hozzáadódik, hogy a szubjektív tényezôk közrejátszása tovább nehezíti az ítélethez szükséges tisztánlátást még a korrektül megfogalmazott jogi kereteken belül is.

A hatalmasok és betegségeik azonban felvetik azt a kérdést, hol van az a határ, ahol és amikor valakit egészségi állapota miatt félre kell állítani? Emlékeztetôül: szép szóval senki a történelemben államvezetôi funkciójából nem távozott, hanem a bemutatott esetek kapcsán is látható, valamennyien utolsó percig görcsösen ragaszkodtak a hatalomhoz. Eddig egyetlen esetben mondott le államfô saját betegségre hivatkozva: Antony Eden brit miniszterelnök, aki a szuezi válság után arra hivatkozva mondott le, hogy veseelégtelensége (urémia) akadályozza további felelôsségteljes döntésekkel járó munkájának végzésében. Valójában ezzel gondolt megszabadulni a szuezi botrány következményeitôl. Közelebb járunk a valósághoz, ha feltételezzük, hogy nem annyira latens urémiája befolyásolta a fatális szuezi kaland elhatározását, mint inkább a francia partnerrel együtt a nagyhatalmi álmokból ébredezôk jellegzetes látászavara.

Amikor Lord Moran, Churchill orvosa 1966-ban, egy évvel Churchill halála után közzétette emlékiratait, amelyekben orvosi részeleteket hozott nyilvánosságra, fellobbantotta az orvosi titoktartás kérdését. Különösen az elhunyt családja kifogásolta a közzétett részleteket, amire Moran azt válaszolta, hogy nem lehetséges egy egész korszak történéseit helyesen értelmezni, ha nem rajzolunk a szereplôkrôl, tehát a páciensrôl egy pszichogramot. Egyébként is a páciens halála után eltelt év feloldja az orvost titoktartási kötelezettségei alól. A fellobbant vita során azonban folyamatosan változott az általános vélemény, hogy aztán támadják Morant azért, mert eltitkolta a nemzet elôtt a való igazságot, és ... hogy orvosi véleményét nem érvényesítette. Moran ugyanis ezt írja memoárjaiban: "Churchill kérdezett engem, vajon korábban vissza kellett volna-e lépjen. Nem válaszoltam, de magamnak feltettem ugyanezt a kérdést. Mit fognak mondani 50 év múlva arról a szereprôl, amit én játszottam? Az egyetlen voltam, aki maradásra biztathattam, jóllehet egy évvel lemondása elôtt pontosan tudtam, hogy alig volt képes feladatait ellátni. Családja és barátai könyörögtek neki, hogy pihenjen és lépjen vissza az állami ügyintézéstôl. Attól tartottak, hogy olyasmit tehet, ami saját hírnevének ártana. Én azonban pontosan tudtam, ha ô visszalépne, az lenne a benyomása, hogy számára vége az életnek. Nagyon boldogtalannak érezte volna magát élete tartalmának elvesztésével. Mivel én az ô személyes orvosa voltam, az volt a feladatom, hogy ezt a napot, amennyire lehetséges, késleltessem." Nos, mindebbôl belátható, micsoda zavarhoz vezet, ha egy politikus orvosa a saját feladatait tévesen értelmezi. Tehát, Lord Moran feláldozta Anglia érdekeit páciense érdekeiért. És azt is elfelejtette, hogy nem magánorvosa volt a páciensnek, hanem a hadügy által hivatalosan kinevezett személy, és megbízását nem Churchilltôl, hanem a kormánytól kapta. Az ezen úton kapott megbízásból kiérezhetô, hogy az állam vezetôjének egészségi állapota fontosabb annál, mint egyetlen orvosra rábízni.

A sorozatban bemutatott 7 eset alig, vagy egyáltalán nem ig&eacut