Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Calin Popescu Tariceanu csütörtökön bejelentette, a jelenlegi kormánynak be kell fejeznie küldetését, hogy elkezdôdhessenek az elôre hozott választások beindításához szükséges procedúrák. Hozzátette, az est folyamán tájékoztatja Traian Basescu államfôt a döntésrôl.

"Közöltem a kabinet tagjaival, hogy szerintem a jelenlegi kormánynak be kell fejeznie küldetését, és be kell indítanunk az elôrehozott választások procedúráját", mondta a miniszterelnök.

Tariceanu leszögezte, a döntés visszavonhatatlan.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Traian Basescu államfôvel csütörtökön folytatott megbeszélésen elfogadta, hogy kétszer kinevezzék ideiglenes kormányfôvé az elôre hozott választások beindításának folyamatában, nyilatkozták a Mediafaxnak-nak NLP-DP-beli források.

Az idézett források szerint az államfô és a miniszterelnök mintegy másfél órás találkozóján megállapodás született, hogy az elôre hozott választásokat októberben tartsák. Ha elôrehozott választásokra kerül sor, az NLP-DP aránya a közös választási listákon egy az egyhez lesz, míg a legutóbbi választásokon ez az arány 1,3:1 volt, mondták a források.

Az idézett források szerint az elôre hozott választások gondolatát elôbb az NLP Központi Állandó Bizottságának csütörtök reggeli ülésén fogadták el. Az ülésen Tariceanu a kérdés kapcsán az eddigitôl eltérô álláspontra helyezkedett.

A kormányfô hajlandónak mutatkozott arra, hogy az elôre hozott választások kérdésérôl, sôt, azok megrendezésérôl tárgyaljon.

NLP-beli források szerint az ülés kezdetén többen az elôrehozott választások megrendezése ellen foglaltak állást. Vita akkor alakult ki, amikor Cristian Boureanu képviselô kijelentette, a liberálisoknak el kell fogadniuk Basescu elnök javaslatát az elôre hozott választásokkal kapcsolatban.

Boureanut több kollégája is támogatta, köztük Gheorghe Flutur és Ionut Popescu, akik kifejtették, hogy talán a párt számára jobb lenne, ha most elfogadná a választások gondolatát.

A találkozón döntés született arról, hogy a kormányfôvel el kell fogadtatni az elôre hozott választások gondolatát. A szerda esti ülés után Traian Basescu telefonbeszélgetést folytatott Tariceanuval, és figyelmeztette: ha nem fogadja el az elôre hozott választásokat, a DP miniszterei visszavonulnak a kormányból.

Aktuális

Felbomlóban az "algoritmus". A bonyolult algoritmusokkal mindig baj van. Ha kormánykoalíció képében jelentkezik, még inkább. A kormányfô bejelentése nyomán feltehetôen ügyvezetôbe váltó aktuális kormányunk sem a stabilitás csillagjegyében született. Ami egyértelmûen Traian Basescunak köszönhetô, de akár a róvására is írható. Idézzük fel.

A hatalom megszerzésének mohó vágyában, felrúgva a szokásjogot - miszerint elsôsorban a legtöbb szavazatot szerzett pártot bízzák meg kormányalakítással, vagyis a Szociáldemokrata Pártot - a DA szövetség kezébe adta a kormányrudat. Ez egymagában képtelen lévén kormányt alakítani, az RMDSz-t és a Román Humanista Pártot (újabban Konzervatív Párt) édesgette magához, máig nem derült ki, mivel. De nem is érdekes. Annál inkább, hogy most a kormányfô, feltehetôen szorongatott helyzetében, az alkotmánybíróság szerdai kedvezôtlen döntésére hivatkozva dobja be a törülközôt. Nyilvánvaló csúsztatás, hiszen a négyesfogat múlt év végi szövetsége már kezdetektôl nem bizonyult kiérlelt összefogásnak az ország elôtt álló feladatok megoldására. A koherens, az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek végrehajtására vonatkozó program végrahajtása helyett jó ideig, befolyásuk kiterjesztésével foglalatoskodtak a központi és vidéki hivatalokban. Ez nem nélkülözte a súrlódásokat sem a koalíció pártjai között, de nem egyszer a pártokon belül is éles küzdelem folyt a tisztségek megszerzéséért. Mindenképpen hozzátehetjük ehhez a koalíción belüli hegemóniáért folytatott kulisszák mögötti huzakodást a Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A mostani kormányválságtól azonban nem idegen, az elnök folyamatos , meglehetôsen egészségtelen, közvetett vagy közvetlen beleszólása a kormányzásba. Mindegyre kézivezérléssel próbálta terelgetni a kormányt, sûrûn elbizonytalanítva a váratlanabbnál váratlanabb nyilatkozataival és az elôrehozott választások lebegtetésével. Az algoritmus csôdjét tehát egyenesen ostobaság az alkotmánybírákra hárítani. Calin Popescu Tariceanu legalább most megengedhette volna magának az egyenes beszédet.

A meglehetôsen bonyolult törvényes procedúrák után, minden valószínûség szerint, elôrehozott választásoknál kötünk ki. Beláthatatlan ebben a pillanatban, hogy az addig tartó átmeneti hetekben, hónapokban, mennyire lesz kormányképes egy érdekellentétektôl megosztott kabinet. Bizonytalanra még bizonytalanabb következik. A négyesfogat aligha marad együtt, s még az is kétséges, hogy választások esetén a liberális-demokrata szövetség közösen próbálja megszerezni a kormányképes többséget, beteljesíteni Traian Basescu álmát. Csupa bizonytalanság a megbolydult politikai hangyabolyban, hiszen egy újabb választási kampányban a liberálisoknak és demokratáknak erôsen meg kell erôltetniük magukat ahhoz, hogy az elmúlt rövid félév eléggé zavaros gazdasági- pénzügyi-szociális politikája után hiteleset tudjanak mondani a választópolgárnak. Másfelôl, az ellenzékbe kényszerített Szociáldemokrata Párt sincs túl jó állapotban, gyorsan össze kell kapnia magát, ha a kínálkozó - nem mondhatni, hogy váratlan - esélyt nem akarja elszalasztani. A félév alatt az RMDSz-t és a Konzervatív Pártot kímélte meg a leginkább a hitelvesztés, de egyiknek sem lesz egyszerû újra betornásznia magát a parlamentbe. Hosszú forró nyarunk lesz...

Csütörtökön megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése, hogy Románia és Bulgária képviselôi megfigyelôként a korábbi terveknek megfelelôen szeptember 26-tól jelen legyenek a testületben.

A voksoláson 360 igen, 79 nem, 125 tartózkodás mellett döntöttek a korábban kilátásba helyezett idôpont megtartásáról.

Az EP vezetô szerve, az elnökök konferenciája korábban már határozott arról, hogy szeptemberben megérkezhetnek a romániai és bulgáriai delegáltak (errôl értesítették is az érintett országokat), de Othmar Karas osztrák néppárti képviselô a hét elején beadványt nyújtott be annak érdekében, hogy ne ez a testület, hanem az egész plenáris ülés döntsön a kérdésben. A plenáris vitában részt vevô Dobolyi Alexandra (MSZP) felszólalásában leszögezte: egész Európa, s ezen belül Magyarország alapvetô érdeke, hogy a csatlakozási folyamat ne torpanjon meg, Románia és Bulgária mielôbb uniós tagállamok legyenek, s az EU ne keltsen bizalmatlanságot jövendô partnereiben. Az EP jó döntést hozott azzal, hogy nem engedte elhalasztani a bolgár és román megfigyelôk fogadását - jelentette ki Dobolyi Alexandra a szavazás eredményével kapcsolatban az MTI-nek. A mostani döntés lehetôvé teszi, hogy amikor az Európai Parlament megvitatja a két ország felkészültségérôl az Európai Bizottság által október 25-én kiadandó országjelentéseket, akkor a bolgár és román képviselôk jelen legyenek a vitában, s személyesen közvetítsék a megfogalmazódó fenntartásokat nemzeti parlamentjeik felé.

Szabó Árpád mérnök személyében új igazgatója van a Maros Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatalnak. Beiktatására tegnap került sor, melyen részt vett Kelemen Atilla képviselô, a parlament mezôgazdasági szakbizottságának elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus és Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója.

Az új igazgató sikeres versenyvizsga révén vette át Ioan Cotutiu eddigi igazgató helyét. Minisztériumi kinevezését Burkhardt Árpád alprefektus olvasta fel.

Az új igazgatót elsôként Kelemen Atilla képviselô üdvözölte, aki fontosnak tartotta elmondani, hogy Szabó Árpád nagyon jó eredménnyel szerepelt a versenyvizsgán, a 42 vizsgázó közül második lett. Hangsúlyozta továbbá, hogy az elkövetkezô idôszakban a szaktanácsadói hivatalra komoly feladatok várnak, hiszen nemcsak a mezôgazdaságra, hanem általában a vidékfejlesztésre kell összpontosítaniuk, ezért javasolta is, hogy a hivatal nevét ilyenképpen módosítsák.

Náznán Jenô vezérigazgató elismerte, hogy a szaktanácsadó hivatal eddig is jó munkát végzett, kiállításokat, szimpóziumokat szervezett, de a munkájukban hangsúlyváltásra van szükség, éspedig a gazdáknak meg kell konkrétan mondani: mit és hogyan termeljenek, hogyan pályázzanak, hogyan tegyenek szert támogatásokra. Továbbá fel kell karolni a helyi kezdeményezéseket, meg kell szervezni a termelôk társulását, s oldani a termelôk és feldolgozók közötti feszültségeket.

Az új igazgató egyik fô feladatának az Európai Unió elôírásainak szélesebb körû megismertetését tartja.

Végül szó esett arról, hogy a szaktanácsadó hivatal a 10 ezer euróig terjedô pályázatokat díjmentesen írja meg a gazdáknak, s ezért minden szakembernek fel kell vállalnia ezt a munkát. Fontos információ, hogy nyomdában van annak a kormányhatározatnak a szövege, amely a támogatásra pályázók önrészét szabályozza, mégpedig úgy, hogy a pénzbeli önrészt ingatlan, mezôgazdasági felszerelés helyettesítheti.

A beiktatás után a teremben maradtak a meghívottak, a hivatal alkalmazottai és a sajtó. Ekkor derült ki, hogy az alkalmazottak számos problémát szerettek volna még megbeszélni. Így például azt, hogy munkájukhoz nem rendelkeznek számítógéppel, a rájuk vonatkozó új szabályozás értelmében elvesztették közalkalmazotti minôségüket, és így a bérükbôl mintegy 3 millió lejt veszítenek, a kiszállásaikat nem számolják el stb. A parttalan vitából az is kiderült, hogy mindezt beadványba foglalták és Timar Liviu valamint Kelemen Atilla képviselôknek is eljuttatták, tôlük várnak segítséget munka- és életkörülményeik javításához.

Megyeszinten 6819 diák ért el a nyolcadik osztály végére a 2004-05-ös iskolai évben, 4476-an a román, 2280-an a magyar, 63-an a német tagozaton végezték tanulmányaikat. Közülük egyesek azért nem nem vehettek részt a záróvizsgán, mivel pótvizsgára vagy ismétlôre buktak, másokat tanáraik tanácsoltak el attól, hogy próbálkozzanak.

A képességvizsgára így 5939-en iratkoztak be, 3805 diák a román, 2070 a magyar, 64 pedig a német tagozaton végzettek közül. Az országos felmérésen végül is 5723-an vettek részt (3756, 1903, 64), akik közül 4019-en értek el átmenô jegyet (a hivatalos adatok szerint ez 70,16 százalékos arányt jelent), 1709 diák pedig megbukott a vizsgán.

A jelek szerint a legnehezebb a román vizsga volt, 5629 tanulóból mindössze 4220-an érték el az átmenô jegyet, 1429-nek nem sikerült a megmérettetés, amibôl arra lehet következtetni, hogy komoly gondok vannak a román nyelv oktatásával nemcsak a magyar tagozaton (ahol 1878 diákból 1231 kapott "átmenô" pontszámot), hanem a román anyanyelvû diákok körében is, hisz 3687-bôl 2926- an érték el a szükséges pontszámot.

A magyar diákok anyanyelvtudásával is gondok vannak, hisz 1877-bôl 1740-en kaptak átmenô jegyet, németbôl egy diákot vágtak el. Matematikából a román tagozaton 3674 tanulóból 3360-an mentek át, a magyaron 1876-ból 1709-en, összesítve a német tagozatos diákokkal is, az 5614 vizsgázóból 5133-an. Földrajzból sem remekeltek a kisérettségizôk, 4199-bôl 4062-en értek el ötösön fölüli jegyet (2627-bôl 2558-an a román, 1517-bôl 1449-en a magyar tagozaton). Történelembôl az 1416 diák közül 1366 érdemelt átmenô jegyet, 1066-ból 1033 a román, 341-bôl 324 a magyar tagozaton.

A Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség újabb gyôzelmet ért el tagsága és valamennyi oktatásügyi dolgozó bérezése terén.

2005. július 1-jén tárgyalta a Legfelsôbb Törvényszék és Semmítôszék szövetségünk fellebbezését a Bukaresti Táblabíróság határozata ellen, amelyben az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztériumnak adtak igazat a bérek kiszámítására vonatkozó 2004. évi 4209-es minisztériumi rendelet ügyében.

Fellebbezésünkben azt kértük, hogy a legfelsôbb igazságügyi szerv a szóban forgó rendeletet módosító újabb rendelkezés kibocsátására kötelezze a minisztériumot, amely szerint 1. a tanügyiek alapbérét a speciális oktatásban dolgozóknak járó bérpótlékot, illetve osztályfônököknek, tanítóknak és óvónôknek járó speciális 10 százalékos vezetôi díjat figyelembe véve határozza meg, s ennek alapján számítsák ki a többi pótlékot; 2. vezessék be az alapbérbe az érdem- és fokozati fizetést, és ezt vegyék alapul az összesített bér és az óradíjak kiszámításakor.

A 2005. július 1-jén hozott 4188-as döntésében a legfelsôbb igazságügyi szerv helyet adott a fellebbezésünknek és egy újabb rendelet kibocsátására kötelezte az oktatásügyi minisztériumot.

Ez a döntés a szakszervezeti mozgalom jelentôs gyôzelmének tekinthetô Romániában, mivel a szaktárcát arra kötelezi, hogy a szakszervezet által javasolt módon számítsa ki az oktatásügyben dolgozók bérét - olvasható a Nistor Marius Ovidiu ügyvezetô elnök által aláírt közleményben.

A szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) számos táborozási lehetôséget kínál az idei nyári vakáció idejére. Július 21-28. között szervezik meg a VI. gyermek angol nyelvtábort Sándorhomokon, ahol napi 4 órában a beszélt nyelvre és a nyelvtani szabályok elsajátítására helyezik a hangsúlyt. A résztvevôk életkora: 7-14 év között. A IX. néptánc- és kézmûvestáborra július 31-augusztus 7. között kerül sor Mezôpetriben. Itt agyagozást, kosárfonást, nemezelést, gyöngyfûzést, bogozást, hímzést, csuhébabakészítést tanulnak a résztvevôk. A táncokat Virág Endre, a Háromszék és Gábos Endre, a Hargita néptáncegyüttesek tagjai tanítják. Lajosvölgyében augusztus 14-21. között fiatalok számára lesz angol nyelvtábor, szintén napi 4 órai oktatással, amerikai és szatmárnémeti tanárok közremûködésével. Alsó korhatár: 15 év. A táborokkal kapcsolatos bôvebb információkat a 0261/710-810-es telefonszámon nyújtanak naponta 18-21 óra között. Elektronikus postacím: madisz@datec.ro.

Két héttel a harmadik bajnoki futam után, a vidrátszegi repülôtéren rendezik meg a negyedik fordulót is a hét végén. Szombaton este 7 órától a szabadedzéseket tartják, míg vasárnap 8 órától az idômérô edzésekre kerül sor. A verseny maga 11 órakor rajtol a szupermoto elsô futamával, 11.40-tôl a 125 cm3-es gépek versenye következik, 12.20-tól a legkisebb versenyzôké (ifjúsági II és III) a pálya. 12.45 órától a szupersport és a 250 cm3-es gépek körözhetnek, majd 13.25-tôl az ifjúsági I és 85 cm3 géposztály következik. 13.50-tôl jönnek a legerôsebb gépek, elôbb a 600 és 1000 cm3-esen motorozó kezdôk, majd 14.30-tól az elit osztály, a superbike. A versenyt, 15.10 órás kezdettel, a szupermoto kategória második futam a zárja.

2005. július 5-én holtan találtak nyárádkarácsonfalvi lakásában egy 84 éves asszonyt. Testén többrendbéli sérülésnyomok voltak láthatók, és a nyomozó hatóságok nem zárták ki az esetleges nemi erôszak megtörténtét sem. A boncolás során megállapították, hogy az áldozat halálát kemény tárggyal elkövetett ütéssorozat következményeként fellépô sérülések okozták. Az elkövetôt a karácsonfalvi 27 éves B. Zoltán személyében azonosították, aki július 3- ának estéjén, fél tizenkettô körül az özvegyasszonyhoz bort vásárolni érkezett. Behatolt a lakásba, felébresztette az alvó áldozatot, aki ijedtében kiáltozni kezdett. A tettes megütötte, majd megerôszakolta, az asszony nem sokkal késôbb meghalt. B. Zoltán ezután a házhoz tartozó magtárból egy zsák szemes kukoricát lopott, amitôl a késôbbiekben megszabadult. Az elkövetôt 29 napos elôzetes letartóztatásba helyezték minôsített emberölés és lopás vádjával.

Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezetô elnöke csütörtökön kijelentette, jelen pillantban nincs értelme elôre hozott választásokról beszélni, mivel a folyamat beindítása normális körülmények között nem lehetséges a parlamenti szünidô idején.

"Jelenleg nincs értelme az elôre hozott választásokról beszélni, mivel ezeket akkor lehet beindítani, ha a parlament haragszik meg, nem pedig Traian Basescu vagy Emil Boc" fogalmazott Nastase. Az SZDP ügyvezetô elnöke elmondta, a parlament a következô két hónap során nem dolgozik, az elôre hozott választások folyamatának beindítása pedig normális körülmények között nem lehetséges, "csak olyan mesterséges megoldások révén, amelyek nagyon sok feszültséget keltenek".

Na, ezt is megértük. Mint az elnöki hivatal, közleményében olvasom, Traian Basescu, a Román Akadémiai Társaság kedden tartott konferenciáján kijelentette: "Kötelességünk, hogy a demokrácia exportôreivé váljunk a Nyugat-Balkán országai és a Fekete-tenger térségében". Ezen aztán elgondolkoztam jó hosszan, és nem csak azért, hogy betûvetésemmel elkerüljem a felségsértés bûnét. Megpróbálom, anélkül, hogy "államtitkokat" fecsegnék ki a romániai demokráciamodell exportjával fenyegetett országok felé! Akiknek - gondolom, én szkeptikus - úgy hiányzik ez az export, mint ablakosnak a hanyattesés.

Nem tudom, hogy az "Európa, a demokrácia támogatója" címmel tartott eszmecsere résztvevôi örültek-e a sajátos exportképesség bejelentésének, de azt láttam, hogy a szervezô civil fórum, az alig hat-hét hónapja furcsa tünetként jelentkezô független elfogultságában odavolt az elnökért.

Hanem az eredeti export ötletét maga az elnök ásta alá néhány, ugyancsak eredeti kiszólással. Jól látszik, hogy neki, vagy tanácsadó írnokainak nem igazán esik (még) kezük ügyébe az árnyalt fogalmazás. Így aztán el-eldülöngél a mondanivaló. Azt mondja: "Ha a törvényekre nézünk, demokraták vagyunk, sôt, még Európa öregebb demokráciáin is túlteszünk, de ha a törvényalkalmazást nézzük, ott problémánk van." Továbbá: "... csökkenteni kell a különbséget a törvények betûje és aközött, ami a valóságban történik", hogy a "zavaró tényezôk" hatása minél kisebb legyen. Ez igen helyes megállapítás, bár mifelénk a törvények betûje körül sincs minden rendben, mondjuk, a joghézagok dolgában. Kijelentésével azonban az elnök mindjárt rámutatott az ajánlott exportcikk itt-ott mutatkozó fogyatékosságaira. Elmulasztott viszont szót ejteni, legalább futólag, a törvények szellemének állapotáról, amirôl ugyancsak érdekes konferenciát rendezhetnének a teóriák iránt fogékony civil szervezôk.

Igaz, oda nehezen illene például a sajtó állapotáról kifejtett, elfogultságtól és rejtett indulattól sem mentes elnöki álláspont. Ugyanis, minden teketória nélkül kijelentette, hogy a sajtó 2004 végéig demokratikusnak nem mondható állapotban leledzett, viszonyai az 1989 elôttihez voltak hasonlatosak, noha - mondta tovább - minden feltétele megvolt, hogy a politikai és a pártellenôrzést visszautasítsa. Ezt azért nem kellett volna!

Belátom, hogy a sûrûn autokrata hajlamokat mutató elnökünket zavarja, sôt, olykor egyenesen idegesíti a hangyabolyként nyüzsgô, s így rendszabályozhatatlan sajtó. Az a közeg, ahol az ô véleménye is csak egy a megszámlálhatatlanból, s kénytelen ütközni más, "illetékes" meg "illetéktelen" véleménnyekkel, majd marad belôle, ami marad. Vagyis, a sajtó, a demokrácia fortyogó kohója. És ez az igazán exportképes kínálat, amit egyáltalán nemzetközi "piacra" vihetne a mai közélet, hiszen köztudott: ha valahol mûködôképesnek bizonyult a demokrácia, az a sajtó. S éppen attól az, hogy sokszínû, színvonalas és primitív, elfogult és tárgyilagos, hogy objektív és indulattal telten szubjektív, de a ’89 elôtti seszínûnek látni, botorság. Hacsak nem úgy gondolják a decemberben hatalomra kapaszkodottak, hogy az a demokratikus, ami kedvükre való, s akkor mûködik jól a demokrácia, ha megfellebbezhetetlen véleményüket nem kérdôjelezik meg "zavaró tényezôk". Ez azonban nagyon nem demokratikus szemlélet. Mégis ezt próbálják reánk erôltetni, de szegre akaszthatják.

Halálos áldozatokkal járó, összehangolt terrorcselekménynek tûnô robbanássorozat történt csütörtök délelôtt a londoni metróban és több londoni városi buszon. Az eddigi legsúlyosabb, ilyen jellegû londoni incidens után teljesen leállt a forgalom a 400 kilométeres metróhálózat egészén; a parlamentet rendkívüli ülésre hívták össze.

A Scotland Yard csütörtök délelôtt megerôsítette, hogy a londoni metróból jelentett robbanások után több városi buszon is detonációk történtek.

Több földalatti állomásról korommal borított, vérzô utasokat menekítettek ki, a metróállomásokhoz rendkívüli erôkkel vonultak ki a mentôk és a tûzoltók. A mentôegységek több tagja narancssárga vegyvédelmi ruhában dolgozott.

Az egyik közlekedési cég részletek nélkül csütörtökön annyit közölt, hogy "néhány halálos áldozatról" tud.

Charles Clarke belügyminiszter késô délelôtt rövid közleményben kérte a londoniakat, hogy ha nem feltétlenül szükséges, ne menjenek ki az utcára. Hozzátette: értesülései szerint a robbanások több esetben "rettenetes sérüléseket okoztak", nem bocsátkozott ugyanakkor találgatásokba arról, hogy mi okozhatta a detonációkat.

Clarke közölte, hogy a parlament rendkívüli ülésén, még aznap beszámol a kialakult helyzetrôl.

A londoni közlekedési hatóság elôször "hatalmas méretû áramkimaradásról" beszélt, de ez az állítás hamar megdôlt, miután kiderült, hogy nemcsak a metróban, hanem több buszon is robbanás történt. Az egyik busz a British Museumhoz közeli Russel Square-en haladt, amikor felsô szintjének tetejét letépte a detonáció.

Az elsô kommentárok a robbantássorozatot egyértelmûen összefüggésbe hozták a nyolc vezetô ipari hatalom (G8) Skóciában folyó csúcstalálkozójával. Az elsô detonáció a pénzügyi központ, a City keleti részén lévô Liverpool Street metróállomáson történt. Az állomás London egyik legnagyobb vasúti és metrócsomópontja; közvetlenül mellette van a kelet- európai átalakulás finanszírozására alakult Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Nem sokkal utána hasonló detonáció miatt kiürítették a Stratford állomást is. A kelet- londoni Stratfordban lesz a London által éppen elôzô nap elnyert 2012-es nyári olimpiai játékok olimpiai központja

Hasonló robbanások történtek az északnyugati városrészben lévô Edgware Road, az északi King's Cross és a Cityben lévô Aldgate állomásokon is. Ez utóbbiban nem megerôsített beszámolók szerint mintegy kilencvenen sérültek meg.

Ezután érkeztek a hírek a buszokon történt detonációkról.

A London Underground, a metrót üzemeltetô cég délelôtt bejelentette, hogy teljesen leállította a forgalmat a hálózat egészén. Erre a II. világháború óta nem volt példa.

Az egység megôrzésére szólította fel a NATO-tagállamokat a terrorizmus leküzdése érdekében Jaap de Hoop Scheffer NATO-fôtitkár csütörtöki közleményében. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig a demokrácia elleni támadásnak minôsítette a londoni merényleteket, hozzátéve: ilyen csapás bármikor érheti bármelyik EU-tagországot.

Mind a két politikus határozottan elítélte a merényleteket. Jaap de Hoop Scheffer "gyûlölettel teli" bûncselekményrôl beszélt, amelyre nem lehet semmiféle igazolás. José Manuel Barroso pedig azt hangsúlyozta, hogy határozottan szembe kell szállnia terrorizmus minden formájával, s különösen most, amikor a világ vezetôi összefogtak harcolni a szegénység ellen, nem szabad megengedni, hogy az erôszak kerekedjék felül. Barroso szerint a csütörtöki támadások csak megerôsítik a globális fellépés és szolidaritás szükségességét. Hozzátette: az Európai Unió területén nem találhatnak semmiféle menedékre a terroristák.

Belgiumban - amely mind az EU-nak, mind a NATO-nak székhelye - Guy Verhofstadt miniszterelnök csütörtök délutánra tanácskozásra hívta össze az ország összes hírszerzô, illetve biztonsági szolgálatának vezetôit, hogy értékeljék a londoni támadások nyomán kialakult helyzetet, s meghatározzák, hogy ennek nyomán Belgiumnak milyen veszélyekre kell felkészülnie. Karel De Gucht külügyminiszter eközben egy tévényilatkozatban kérte a belgákat: a következô 2-3 napban ne utazzanak Nagy-Britanniába.

Éles hangú nyilatkozatban ítélték el a G8 találkozó résztvevôi csütörtökön délután a londoni merényleteket. A világ hét vezetô ipari hatalmának és Oroszországnak az állam- és kormányfôi barbár támadásnak nevezték a robbantásokat, leszögezve: "az erôszak nem változtathatja meg társadalmainkat, sem értékeinket". A nyolc államférfi hangot adott eltökéltségének, hogy szembeszállnak a terrorizmussal, és legyôzik azt.

Az összes résztvevô nevében szóló Tony Blair brit kormányfô kijelentette: a G8 csúcsértekezlet folytatódik, nem szakítják félbe a terrortámadások miatt. Blair a nyilatkozat felolvasása után a skóciai Gleneaglesbôl Londonba utazott, hogy a helyszínen tájékozódjon a számos halottat követelô merényletekrôl.

A kisebbségi körülmények között történô tehetséggondozás lehetôségeirôl tanácskozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának kárpátaljai kihelyezett ülése szerdán Ungváron.

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága ötödik kihelyezett ülését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fôiskola, a Kárpát-medence elsôként akkreditált magyar felsôoktatási intézménye látta vendégül. Az ungvári Szent Gellért Kollégiumban megtartott tanácskozáson a magyar kisebbségek tehetséggondozásának témakörét vitatták meg a magyarországi és a környezô országokban mûködô magyar tehetséggondozó kollégiumok képviselôi. A tudományos ülés résztvevôi a kérdéshez kapcsolódva a tannyelv választás problémáját is elemezték.

Berényi Dénes akadémikus, a bizottság elnöke az ungvári konferencia mérlegét megvonva az MTI tudósítójának elmondta: a tapasztalatok alapján állítható, hogy a tehetséggondozást tekintve a határon túli magyar kollégiumok legalább annyira fontosak, mint az anyanyelvû egyetemek, fôiskolák. Nem lehetséges, de nem is célszerû minden szakmát magyar felsôoktatási intézményben tanítani - emelte ki. Szerinte ugyanis ha van kollégiumi háttér, akkor az ottani magyar nyelvi és kulturális közeg teljesen pótolni tudja a hiányt.

A vendéglátók nevében Orosz Ildikó, a Rákóczi fôiskola elnöke kifejtette: minden intézmény számára fontos, hogy ismerjék és elismerjék, s a mostani kihelyezett ülés mindkét célnak megfelel. Az elnöki bizottság tagjai megismerkedhettek a kárpátaljai magyar felsôoktatás központjával, az ott folyó oktatási és tudományos munkával - folytatta. Hozzátette: meghívásuk elfogadásával a testület jelezte, hogy elismeri a Rákóczi fôiskolát mint tudományos mûhelyt. Számunkra nagyon fontos, hogy bekapcsolódjunk a magyar tudományos élet vérkeringésébe - hangsúlyozta.

Új hulladékgazdálkodási rendelkezések

Nemrég két olyan kormányrendelet jelent meg, amely a hulladékgazdálkodás terén a romániai törvénykezést egyezteti az EU- elvárásokkal. Az egyik, a 2005/448-as, a használt háztartási eszközök, berendezések begyûjtésére, míg a másik a használt gépkocsi-gumikerekek behozatalára és forgalmazására vonatkozik. Ezeket a rendelkezéseket ismertette tegnap a Megyei Környezetvédelmi Kirendeltségen Stefanescu Danut fôfelügyelô, Boca Gabriela igazgató és Nistor Lina, a hulladékgazdálkodási osztály vezetôje. Emellett még más, a szakterületen felmerülô gondokról is hallhattunk beszámolót.

A 448-as kormányrendelet alapján a helyi közigazgatási egységek kötelesek a háztartásbeli elektronikai és elektrotechnikai berendezéseket szelektíven gyûjteni, ugyanakkor a termelôk és forgalmazók számára is erre alkalmas területet, helyiségeket kell biztosítaniuk. A hatóságok kötelesek 2005. december 31-ig megyénként egy, illetve minden 100.000 lakost meghaladó városban szintén egy begyûjtô központot létesíteni. Gyakorlatilag a használt vasalót, hûtôszekrényt, televíziót, de még a mixergépet is díjmentesen át kell vegyék az említett egységek, ahol ezeket szétszedik és alkatrészként értékesítik. Így várhatóan a vasat, a mûanyagot, illetve hûtôszekrények esetén a freont el kell szállítani a feldolgozó központokba. Stefanescu Danut elmondta, tudomása szerint országos szinten két cégnél már mûködik ilyen profilú részleg. Természetesen a gyártó, forgalmazó cégeknek kell gondoskodniuk arról is, hogy a begyûjtött használati tárgyakat környezetkímélô körülmények között tárolják és szállítsák a megsemmisítô, illetve feldolgozó üzemekhez.

Június elsejétôl lépett érvénybe a 189/2005-ös kormányrendelet, amely módosította a korábbi 228/2004-est, ami a használt gépkocsi-gumikerekek behozatalára vonatkozott. A módosítás szerint ilyen hulladékokat ezután csak energiatermelés, feldolgozás céljából lehet importálni, amire környezetvédelmi engedélyt is kell kérni. A forgalmazó, illetve a cserével foglalkozó cégeknek pedig kötelezôen újrahasznosító, begyûjtô központokba kell szállítaniuk a használt gumikat. Az említett rendelkezések betartását a környezetvédelmi ôrség, illetve a polgármesteri hivatalok szakfelügyelôi ellenôrzik.

Stefanescu Danut elmondta, átszervezés nyomán a fôbb tevékenységi területük továbbra is a környezetvédelmi engedélyeztetés, az elôírások ismertetése, valamint a különbözô pályázati lehetôségek népszerûsítése, szakasszisztencia nyújtása. S míg elméletileg az ország felkészült a csatlakozáshoz, addig e téren gyakorlatilag megyénkben is igen nagy hiányosságok tapasztalhatók. Errôl Gabriela Boca aligazgató a következôket mondta: a cégek üzleti terveik elkészítésénél nem veszik figyelembe a környezetvédelmi elôírásokat, ami befolyásolja a technológiai felszereltséget, másfajta infrastruktúrát igényel. Nincsenek megfelelô laboratóriumok, ahol a szennyezô anyagokat elemeznék. Néhány cég kivételével nem gondoskodnak a hulladék-anyagok kibocsátásának követésérôl. Nem készítenek környezetvédelmi terveket, s így nem is pályáznak ilyen jellegû pénzforrásokra. Mintegy 60 nagyobb megyei gazdasági egységbôl legutóbb csak öt cég: a szászrégeni Metalurgica, a marosvásárhelyi Matricon, Ecofire, az Ilefor és a Carbid fox nyújtott be pályázatot a Környezetvédelmi Alaphoz.

Románia elnöke nem írhatja alá a tulajdonviszonyok és az igazságszolgáltatás reformjára és bizonyos járulékos intézkedésekre vonatkozó törvénycsomagot, amelyet kormányzati felelôsségvállalással szavazott meg június 22- én a parlament - így döntött szerdán az alkotmánybíróság. A taláros testület visszautalta a törvénycsomagot a román törvényhozás két házának együttes ülése elé felülvizsgálás végett, egyúttal elutasította a csomag elfogadásának alkotmányellenességére vonatkozó kritikai felvetéseket. A testület álláspontja szerint az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos jogszabály bizonyos elôírásai alkotmányellenesek; ezeket a parlament köteles felülvizsgálni és az alkotmánybíróság határozatával összhangba hozni. A testület megállapította, hogy a tulajdonviszonyokra vonatkozó törvényi elôírások megfelelnek az alkotmányos követelményeknek, tehát az azokkal kapcsolatos bírálatok alaptalanok. A kormány bizalmi szavazás kikérésének megfelelô felelôsségvállalással terjesztette a parlament elé a szóban forgó törvénycsomagot, amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselôi és szenátorai, valamint a Nagy- Románia Párt felsôházi tagjai fellebbeztek meg az alkotmánybíróságnál. Traian Basescu államfô 24 órával korábban úgy nyilatkozott, hogy a törvénycsomag sorsával kapcsolatos alkotmánybírósági határozat döntô módon befolyásolhatja Románia 2007. január elsejei csatlakozásának sorsát.

Magas szintû szakmaiság és hozzáértés jellemezte azt az urbanisztikai, építészeti, területrendezési és mûemlékvédelmi tanácskozást, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Önkormányzati Fôosztályának szervezésében került sor a közelmúltban a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban. Építészek, építészkritikusok, mûemlékvédôk, önkormányzati képviselôk és szakemberek nyílt fórumává vált a tanácskozás, amely, mint azt Veress Emôd önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnök is megfogalmazta, egy olyan párbeszédsorozat kezdete kíván lenni, amely által a városaink fejlesztésében elôttünk álló kihívásokra megtaláljuk a legmegfelelôbb megoldásokat. Az egyes városok sajátos urbanisztikai és területrendezési dilemmái, az ezekre vonatkozó elképzelések megfogalmazása mellett a tanácskozás kitért a lakótelepek közösségi tereinek kialakulására és változására.

A téma ennyire részletes körüljárása érthetô, hiszen Veress Emôd szerint ebben egyre több problémával kell konfrontálódnunk: hogyan lehet sok középkori utcaszerkezettel büszkélkedô város egyre zsúfoltabbá váló gépkocsiforgalmát megoldani, hogyan lehet a városképet javítani, hogy az eladható legyen, hova telepítsünk iparzónát, hogy az a városszerkezetnek megfelelôen alakuljon, hogyan biztosítsuk a városrendezési tervek minôségét, hogy azok valóban jövôbe mutató koncepciót mutassanak. Az önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnök kiemelte többek között a hulladékkezelés, a mûemlékvédelem kérdéskörét, a szolgáltatások minôségének növelését, város és vidéke stratégiai kapcsolatát, a városok közötti versenyt, a tulajdonviszonyok lezárását. Veress ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a decentralizációs törvénycsomag remélhetôleg egy olyan irányba mozdul el, amely a város számára hatáskört és pénzt is biztosít, hogy terveit megvalósíthassa.

A kormányzati munka és a törvényhozás szemszögébôl járta körül e kérdéskört Bara Gyula, a Területrendezési Minisztérium tanácsosa. Véleménye szerint az ingatlan-nyilvántartás hiányosságai is gondot okoznak a tulajdonjog gyakorlásában. A városrendészeti szabályok és intézmények hiányosságai kaotikus településfejlôdést és korrupcióforrást eredményeznek. Bara ugyanakkor az épületállomány gyenge állagára, a vidék siralmas infrastrukturális ellátottságára, az autópályák, úthálózatok, vasút terén fellelhetô lemaradásokra is kitért. A minisztériumi tanácsos azonban hangsúlyozta: nagy lehetôségek vannak az ingatlanállomány bôvítésére és felújítására. Ismertette a közmunkaügyben futó programokat, amelyek elsôsorban a települési úthálózatokat, a kistelepülési vízrendszereket célozzák. Építés terén a minisztérium szabályozást, felügyeletet kíván biztosítani, ugyanakkor a szociális lakásfejlesztésre, lakáspolitikára kíván különös hangsúlyt fektetni.

Hathatós mûemlékvédelem és attraktív városfejlesztés címszóra épített elôadásában Guttman Szabolcs, Nagyszeben város fôépítésze, az Erdélyi Mûemlék- restaurátorok Egyesületének alelnöke hangsúlyozta: a múlt és jövô ilyenszerû összekapcsolása csak akkor lehetséges, ha a törvénykezésen túl közös az akarat: politikai, szakmai és nem utolsósorban a civil szféra összefogására van szükség. Nagyszeben esetében, az elmúlt öt év tapasztalatainak tükrében, elmondható, hogy az új évezred kinyitotta azokat a kapukat, ahol a város újra felfedezhette rejtett tartalékait. 2000-ben a párbeszédek, a szakmai és politikai egyeztetések periódusa kezdôdött, amikor a helyi adminisztráció keretein belül mûemlékvédelemrôl kezdtek tárgyalni, külön szakiroda kezdte meg mûködését, és hivatalosan is kapcsolatba kerültek a szakmai és politikai szférával. 2003-ban egy fiatal kolozsvári szaktervezô csoporttal sikerült beindítani egy általános városrendezési elôtervet. 2004-ben a városban az építészeti beruházás háromszorosára nôtt 2003-hoz viszonyítva, az új ipari zóna kialakításával pedig a munkanélküliek száma 15 százalékról 3 százalékra esett vissza. Szerencsés egybeesések vagy talán az elôkerült helyi értékek tudatosításának köszönhetôen, a város Luxemburg tartománnyal együtt megkapta a 2007-es Európai Kultúrfôváros rangsorolást - emlékeztetett Guttman Szabolcs, aki szerint 2007-ben minden nemzeti kisebbségnek a legmagasabb kulturális szinten kell magát képviseltetnie, hiszen ekkor a multikulturalitás bizonyítására van esély.

A minket körülvevô, egyre sûrûsödô zavarba beletartoznak a lakótelepek és a lakóparkok. Az új építmények tömege elérte a kritikus határt, nyugodtan tekinthetjük ezt a zavar egyik legkínosabb forrásának - fogalmazott elôadásában Vargha Mihály budapesti építészkritikus, az epiteszforum.hu építészeti szaklap fôszerkesztôje. Vargha kifejtette: az új építmények gyarapodása annyira gyors, hogy ettôl a korábban létrehozott építmények pusztulási sebessége is szinte a szemünk láttára nô.

Szemerey Samu elôadásában a kelet-európai lakótelepek közösségi tereinek kialakulását és változásait vázolta, a szocialista utópiák kísérleteitôl a piacgazdasági átmenet individualizációjáig. A lakótelep mint élettér sikeres programja elsôsorban annak közterein múlik, azaz pontosan azokon a tereken, amiket az építésükkor és a jelenlegi felújításukkor egyaránt elhanyagolnak a tervezôk és döntéshozók - fogalmazott Szemerey. Véleménye szerint az olyan rehabilitációs stratégia, ami a köztereket és a közösségek bevonását helyezi elôtérbe, valamint feladatának tekinti a fizikai beavatkozáson túl a fenntartás és a közösségi programok kiépítését is, a sikeres városmegújítás garanciája.

A továbbiakban Erdély néhány nagyvárosának sajátos helyzetérôl, urbanisztikai terveirôl számoltak be a téma legavatottabb képviselôi: a csíkszeredai Szabadság tér rendezésiterv- pályázatának kiírásáról és eredményeirôl Korodi Szabolcs építész számolt be, Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere Metropolitan zóna: a város és környéke fejlesztésének egy új irányzata címmel tartott elôadást, Birtalan Csilla, a sepsiszentgyörgyi városépítészeti iroda vezetôje Sepsiszentgyörgy építkezését a jövô szemével közelítette meg. Csortán Ilona, Szováta város fôépítésze az épített örökségünk értékvédelmére vonatkozó jogszabályozást ismertette, a székelyföldi építészetrôl, székelyföldi mûemlékvédelemrôl Csortán Ferenc tanácsos, a Maros megyei mûvelôdési, vallásügyi és kulturális örökségvédelmi hivatal mûemlék- nyilvántartási elôadója tartott átfogó elôadást.

Bár azt ígérték, hogy megszüntetik a nyolcadik osztályt lezáró vizsgát, az idén mégis újra a legnagyobb szigorúságra törekedve szervezték meg az országos felmérést. Kérdésünkre Braescu Adrian, az oktatásügyi minisztérium közoktatási igazgatóságának képviselôje azt válaszolta, hogy a reform szellemében valóban a vizsga felszámolása volt a cél, de a szülôk, a társadalom óhajának eleget téve szervezték meg az idén is a kisérettségit. Az viszont nem derült ki, hogy errôl a szülôi óhajról készült-e országos felmérés. Megyei szinten ugyanis kétséges, hogy a szülôk többsége a vizsga mellett foglalt volna állást, ha az is igaz, hogy vannak, akik további központosítást tartanának szükségesnek.

A fôfelügyelô szerint a minisztérium igen nagy erôfeszítéseket tett az országos felmérés megszervezésére, ami tagadhatatlan, ha a mozgósított tanárok számára és a dolgozatok utaztatására gondolunk.

- Bár a tételek könnyebbnek tûntek, az idei vizsgán még a múlt évinél is gyengébb eredmények születtek, és ha számba vesszük a nyolcadik osztályt végzett diákok létszámát, akkor mindössze 50-60 százalék között van az ötösön felüli általánost elért tanulók aránya. Hogyan vélekedik errôl a szakminisztérium?

- Sem a tételek nem voltak könnyebbek, sem az eredmények rosszabbak, mint korábban - válaszolta Bratescu Adrian, aki szerint a következtetéseket még ezután fogják levonni. Véleménye szerint a diákoknak és különösen a szülôknek az iskolához való viszonyában keresendô a baj. Ez utóbbiak csak akkor kapják fel a fejüket és kezdenek érdeklôdni gyermekeik elômenetele iránt, amikor már a nyakukon van a vizsga.

Somesan Stefan megyei fôtanfelügyelô szerint nem gond az, hogy a diákok közel fele nem tette le a kisérettségit, mivel az ipari iskolai osztályokba ezek a diákok is beiratkozhatnak, s véleménye szerint valójában a mentalitás megváltoztatására van szükség, mivel a végzôsök 70 százaléka még mindig a líceumokat választaná.

Ezt erôsítette meg a szakminisztérium képviselôje is, aki szerint valamilyen formában rangsorolni kell a diákokat, hiszen, bár odavágyik, nem mindenki képes arra, hogy középiskolában tanuljon tovább.

A Szent József Gyermekotthon mûködése 2003 szeptemberében indult Szovátán mint a Szent Ferenc Alapítvány kisebb testvére. Létrehozásának szükségességét igazolja a Maros megyében fellelhetô nagyszámú szociálisan sérült család és gyermek.

Három szociális család van otthonunkban, igények szerint azonban bôvíteni fogjuk. Ez a gyereklétszám közel sem felel meg a szülôk által érkezô kéréseknek, mely szerint szeretnék, hogy befogadjuk gyerekeiket, mivel nem tudják felvállalni szülôi kötelezettségeiket.

Így kezdôdtek meg az építkezések a Szent József Otthonban, a régi társas gazdasági szövetkezet épülete került felújítás alá, melynek rendbetétele közel 100 gyereknek hivatott otthont adni.

2004 nagyhetére beköltözhetôvé vált az új otthon, azonban nagycsütörtökrôl nagypéntekre virradó éjjel leégett az épület. Nehéz volt megélni és megérteni a tûz miértjét, és megkeresni benne Isten akaratát, mondanivalóját. A munkálatok újból elkezdôdtek, az új gyermekotthon most már majdnem teljesen elkészült.

Gyermekvédelmi tevékenységünket négy síkon folytatjuk:

1) Vannak olyan helyzetek, ahol a családok gondjai némi ruhaadománnyal, tanfelszerelés-adománnyal, mozgókönyvtárral, élelmiszercsomaggal, ún. háziasszony-találkozókkal megoldhatóak

2) Tevékenységünk másik szintjét a napközi otthonok képviselik. A napközibeli oktatás- foglalkoztatás célja a hátrányos helyzetû, de jó képességû gyerekeknek olyan környezetet és feltételeket biztosítani, ahol tanulni tudnak, de ez a cél magába foglalja a tanulmányaikban lemaradt gyerekek felzárkóztatását is.

A napközik hétfôtôl péntekig mûködnek, 15 órától 19 óráig, ahol elsô osztálytól a nyolcadik osztályig minden korcsoporttal foglalkozunk egy-két nevelô vagy pedagógus segítségével.

A napközik öt helységben mûködtek az elmúlt tanévben: Nyárád-szeredában, Vármezôn, Sóváradon, Kibéden és Illyésmezôn. Ezt a hálózatot szeretnénk tovább bôvíteni a jövôben Szovátán és környékén, a Nyárád és Küküllô menti falvakban, a Gyergyói- és a Csíki-medencében.

3) Harmadsorban olyan gyerekeket fogadunk be otthonainkba, akiknek szülôfalujukban nincsen továbbtanulási lehetôségük, így mi ingyenes bentlakást biztosítunk számukra szovátai otthonunkban.

4) Utolsósorban olyan gyerekek kerülnek be szovátai gyermekvédelmi központunkba, szociális családokba, akik elveszítették szüleiket és hozzátartozóik nagyon súlyos egészségi, szociális, anyagi gondokkal küszködnek. Az a kislány, aki elôzô tanévben a vonaton tökmagot árulva tartotta el dédnagymamáját, és hébe- hóba járhatott csak iskolába, ebben a tanévben a harmadik osztály egyik éltanulója lett. Egy kisfiú került a közösségünkbe, aki nem tudta kinyitni jobb kezét, mert kiskorában leforrázta magát. Plasztikai mûtét segítségével kezét most használni tudja, és gyönyörû betûket rajzol. Tanév végén boldogan, ragyogó szemmel hozták a jeles bizonyítványokat. A dongalábbal született kislány (B. Boróka) már bicegés nélkül szalad karjainkba, az ortopédcipônek köszönhetôen alig látszanak a mûtét nyomai.

Most ötéves kislányunk szavalóverseny trófeájával örvendeztette meg szívünket. Minden gyerek egy tünemény, csoda, ajándék.

Szeretettel várjuk azokat a munkatársakat, akik szeretnének csatlakozni a Szent József Otthon tevékenységéhez, nevelôként, szakácsként, pedagógusként, önkéntesként, hogy a nyár folyamán - július 11. és 24. között -, amikor a dévai munkatársak és Csaba testvér vezetésével missziós zarándoklatot szervezünk, jöjjenek el, hogy együtt tapasztalhassuk meg e csodálatos munka varázsát, Isten végtelen, gondoskodó szeretetét, irgalmát. A Nyárád és Küküllô menti, ill. Szárhegy környéki helységekben fedeznénk fel közösen egymást és Istent a legkisebbekben. Tel: 0744-929-579.

Pál Marika és Szilágyi Réka

Magas szintû szakmaiság és hozzáértés jellemezte azt az urbanisztikai, építészeti, területrendezési és mûemlékvédelmi tanácskozást, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Önkormányzati Fôosztályának szervezésében került sor a közelmúltban a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban. Építészek, építészkritikusok, mûemlékvédôk, önkormányzati képviselôk és szakemberek nyílt fórumává vált a tanácskozás, amely, mint azt Veress Emôd önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnök is megfogalmazta, egy olyan párbeszédsorozat kezdete kíván lenni, amely által a városaink fejlesztésében elôttünk álló kihívásokra megtaláljuk a legmegfelelôbb megoldásokat. Az egyes városok sajátos urbanisztikai és területrendezési dilemmái, az ezekre vonatkozó elképzelések megfogalmazása mellett a tanácskozás kitért a lakótelepek közösségi tereinek kialakulására és változására.

A téma ennyire részletes körüljárása érthetô, hiszen Veress Emôd szerint ebben egyre több problémával kell konfrontálódnunk: hogyan lehet sok középkori utcaszerkezettel büszkélkedô város egyre zsúfoltabbá váló gépkocsiforgalmát megoldani, hogyan lehet a városképet javítani, hogy az eladható legyen, hova telepítsünk iparzónát, hogy az a városszerkezetnek megfelelôen alakuljon, hogyan biztosítsuk a városrendezési tervek minôségét, hogy azok valóban jövôbe mutató koncepciót mutassanak. Az önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnök kiemelte többek között a hulladékkezelés, a mûemlékvédelem kérdéskörét, a szolgáltatások minôségének növelését, város és vidéke stratégiai kapcsolatát, a városok közötti versenyt, a tulajdonviszonyok lezárását. Veress ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a decentralizációs törvénycsomag remélhetôleg egy olyan irányba mozdul el, amely a város számára hatáskört és pénzt is biztosít, hogy terveit megvalósíthassa.

A kormányzati munka és a törvényhozás szemszögébôl járta körül e kérdéskört Bara Gyula, a Területrendezési Minisztérium tanácsosa. Véleménye szerint az ingatlan-nyilvántartás hiányosságai is gondot okoznak a tulajdonjog gyakorlásában. A városrendészeti szabályok és intézmények hiányosságai kaotikus településfejlôdést és korrupcióforrást eredményeznek. Bara ugyanakkor az épületállomány gyenge állagára, a vidék siralmas infrastrukturális ellátottságára, az autópályák, úthálózatok, vasút terén fellelhetô lemaradásokra is kitért. A minisztériumi tanácsos azonban hangsúlyozta: nagy lehetôségek vannak az ingatlanállomány bôvítésére és felújítására. Ismertette a közmunkaügyben futó programokat, amelyek elsôsorban a települési úthálózatokat, a kistelepülési vízrendszereket célozzák. Építés terén a minisztérium szabályozást, felügyeletet kíván biztosítani, ugyanakkor a szociális lakásfejlesztésre, lakáspolitikára kíván különös hangsúlyt fektetni.

Hathatós mûemlékvédelem és attraktív városfejlesztés címszóra épített elôadásában Guttman Szabolcs, Nagyszeben város fôépítésze, az Erdélyi Mûemlék- restaurátorok Egyesületének alelnöke hangsúlyozta: a múlt és jövô ilyenszerû összekapcsolása csak akkor lehetséges, ha a törvénykezésen túl közös az akarat: politikai, szakmai és nem utolsósorban a civil szféra összefogására van szükség. Nagyszeben esetében, az elmúlt öt év tapasztalatainak tükrében, elmondható, hogy az új évezred kinyitotta azokat a kapukat, ahol a város újra felfedezhette rejtett tartalékait. 2000-ben a párbeszédek, a szakmai és politikai egyeztetések periódusa kezdôdött, amikor a helyi adminisztráció keretein belül mûemlékvédelemrôl kezdtek tárgyalni, külön szakiroda kezdte meg mûködését, és hivatalosan is kapcsolatba kerültek a szakmai és politikai szférával. 2003-ban egy fiatal kolozsvári szaktervezô csoporttal sikerült beindítani egy általános városrendezési elôtervet. 2004-ben a városban az építészeti beruházás háromszorosára nôtt 2003-hoz viszonyítva, az új ipari zóna kialakításával pedig a munkanélküliek száma 15 százalékról 3 százalékra esett vissza. Szerencsés egybeesések vagy talán az elôkerült helyi értékek tudatosításának köszönhetôen, a város Luxemburg tartománnyal együtt megkapta a 2007-es Európai Kultúrfôváros rangsorolást - emlékeztetett Guttman Szabolcs, aki szerint 2007-ben minden nemzeti kisebbségnek a legmagasabb kulturális szinten kell magát képviseltetnie, hiszen ekkor a multikulturalitás bizonyítására van esély.

A minket körülvevô, egyre sûrûsödô zavarba beletartoznak a lakótelepek és a lakóparkok. Az új építmények tömege elérte a kritikus határt, nyugodtan tekinthetjük ezt a zavar egyik legkínosabb forrásának - fogalmazott elôadásában Vargha Mihály budapesti építészkritikus, az epiteszforum.hu építészeti szaklap fôszerkesztôje. Vargha kifejtette: az új építmények gyarapodása annyira gyors, hogy ettôl a korábban létrehozott építmények pusztulási sebessége is szinte a szemünk láttára nô.

Szemerey Samu elôadásában a kelet-európai lakótelepek közösségi tereinek kialakulását és változásait vázolta, a szocialista utópiák kísérleteitôl a piacgazdasági átmenet individualizációjáig. A lakótelep mint élettér sikeres programja elsôsorban annak közterein múlik, azaz pontosan azokon a tereken, amiket az építésükkor és a jelenlegi felújításukkor egyaránt elhanyagolnak a tervezôk és döntéshozók - fogalmazott Szemerey. Véleménye szerint az olyan rehabilitációs stratégia, ami a köztereket és a közösségek bevonását helyezi elôtérbe, valamint feladatának tekinti a fizikai beavatkozáson túl a fenntartás és a közösségi programok kiépítését is, a sikeres városmegújítás garanciája.

A továbbiakban Erdély néhány nagyvárosának sajátos helyzetérôl, urbanisztikai terveirôl számoltak be a téma legavatottabb képviselôi: a csíkszeredai Szabadság tér rendezésiterv- pályázatának kiírásáról és eredményeirôl Korodi Szabolcs építész számolt be, Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere Metropolitan zóna: a város és környéke fejlesztésének egy új irányzata címmel tartott elôadást, Birtalan Csilla, a sepsiszentgyörgyi városépítészeti iroda vezetôje Sepsiszentgyörgy építkezését a jövô szemével közelítette meg. Csortán Ilona, Szováta város fôépítésze az épített örökségünk értékvédelmére vonatkozó jogszabályozást ismertette, a székelyföldi építészetrôl, székelyföldi mûemlékvédelemrôl Csortán Ferenc tanácsos, a Maros megyei mûvelôdési, vallásügyi és kulturális örökségvédelmi hivatal mûemlék- nyilvántartási elôadója tartott átfogó elôadást.

riportA zápor utáni napsütés a tágas udvarra csalta a gyerekeket. Labdáztak, urgóköteleztek. Egy, kettô, három, öt - számolta a sikeres ugrásokat a lészpedi kislány. Kihagytad a négyest, mondja marosvásárhelyi játszótársa. Igaz, kezdjük elölrôl. Másodszor már helyesen számol.

- Hiába próbáljuk mi mese, vidám történetek olvasásával, ábécétanítással a magyar nyelvet belesulykolni a csángó gyerekekbe. Sokkal gyorsabban tanulnak játszótársaiktól - ismeri el az önfeledt hancúrozást figyelô pedagógus. Az erdôcsinádi református egyház 1992- tôl látja vendégül a csángó gyerekeket, idén 32 lészpedi fogadta el Lukácsy Szilamér református lelkész és felesége meghívását. Velük egy idôben érkezett Erdôcsinádra alkotni és kikapcsolódni a marosvásárhelyi Habakuk bábcsoport pár tagja. A két, egymástól oly különbözô, de majdnem egykorú gyerekcsoport gyorsan egymásra talált, s ez volt az elsô dolog, amelyet érkezésünkkor észrevettünk. A közös bábozás, játék során egymásra hangolódtak. Akkor is, ha az ország különbözô részeirôl érkeztek, akkor is, ha egymás nyelvét nehezen beszélik.

- A jelenlegi lészpedi csoportból csak 5-6 gyerek van, aki valamennyire beszéli a magyar nyelvet, a többiek nagyjából értik, amit mondunk, kérdünk, de románul válaszolnak - mondja Szabó Rozália helybéli vallástanár, aki a délelôtti programot evangélizációval, bibliai történetek bemutatásával, énektanulással tölti ki. Délutánonként Both Gyula bácsival faragnak, festenek, bábokat készítenek, bábelôadásokat néznek meg.

- Az a célunk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, így nem erôltetjük a magyar nyelv tanulását. Az évek során különbözô korú és összetételû csoportok voltak Erdôcsinádon, mindannyiuknak volt egy közös vonása: gyorsan megtanulták és gyönyörûen elôadták a magyar népdalokat, gyermekénekeket. Azt tapasztaltam, hogy a csángók különösen szépen énekelnek és jó a hallásuk - meséli a tanárnô, aki férjével együtt segít a gyerekek nevelésében, ellátásában.

Ottjártunkkor a Habakuk bábcsoport tagjai készültek elôadásra. A süni és a barackok címû mesére nemcsak a lészpediek, hanem a csinádi kis és nagyobb gyerekek is kíváncsiak voltak, így zsúfolásig megtelt az emeleti terem. Bartha Júlia, a csoport vezetôje a megyei tanácstól pályázott támogatásból hozta alkotótáborba a kis bábosokat.

- Azt szerettem volna, hogy a csoport 17 tagja egy hetet együtt töltsön, együtt alkosson. Szerettük volna, ha a soproni Habakuk bábcsoport képviselôi is velünk tartanak, de betegség miatt nem jöhettek el. Végül csak hat marosvásárhelyi gyerekkel vagyok itt, de velük is meg tudjuk valósítani terveinket, vagyis új elôadást tanulunk be, bábokat készítünk. Szeretnénk a lészpedi gyerekek egy részét is bevonni az új elôadásba, amelyet szombaton mutatnánk be - mondja mindenki Julika nénije, miközben fél szemmel az emeleten kiállított bábokat, az elôadások után készített rajzokat falra aggató gyerekeket figyeli.

Hazaindulás elôtt a táskámba tettem a barna alapozóval bevont, tulipánmintás fadarabot, amit otthon kell majd kiszíneznem, végignéztem az önfeledten játszó gyerekeket, s arra gondoltam: ha a szakminisztériumok, politikai pártok képviselôi, tehetôs üzletemberek legalább egy napot e gyerekcsoport körében töltenének, akkor a következô években nem lenne oly nehéz elôteremteni a vendégfogadáshoz szükséges anyagiakat.

Mesterségek vására Segesváron

A segesvári középkori várba a hûvös, esôs idô ellenére turistacsoportok kavalkádja özönlik: a csodálatos épületek mellett szombatig még egy különlegesség várja az odalátogatókat. Hargita, Kovászna, Szeben, Maros, Kolozs megyébôl, Bukarestbôl régi hagyományokat felélesztô, ôrzô mesterek gyûltek össze, bemutatva a saját készítésû, egyedi tárgyaikat. Rézmûves cigányok kongatják kalapácsukkal edényeiket, szobrok formálódnak a kezek alatt, a fafaragó vésôje alakítja a fát, s bemutatják a bútorfestés rejtelmeit is. Nem egyszerû vásár ez: nem csak a kész termékkel ismerkedhetünk meg, hanem annak elkészítési módjával is. A július 4-9. között második alkalommal zajló rendezvényen huszonkilenc mesterember állítja ki termékeit, festett tojásokat, ikonokat, hangszereket, agyagszobrokat, rusztikus ruhákat, fafaragványokat, varrottasokat, mézeskalács szíveket valamint népviseletbe öltöztetett babákat. Szervezôje a megyei tanács és a helyi polgármesteri hivatal támogatását élvezve a segesvári Veritas Alapítvány (Maria Cioanta irányításával).

A hét folyamán különféle mûhelyek avatták be az érdeklôdôket az egyes szakmák rejtelmeibe. A székelykeresztúri Kádár Dombi Péter agyagszobrok készítésével foglalkozik immár kilenc éve, kedvelt alakjai a parasztok, de gyakran groteszk figurák is alakot öltenek ujjai alatt. A szobrász egyéni és csoportos kiállításokon is bemutatkozott, erdélyi és magyarországi tárlatokon egyaránt. A mesterségek vásárán a szobrászkodás, az agyagformálás, korongozás érdekességeit mutatta be a korondi Tófalvi Vencellel. Tófalvi Rozália a festett edények változatos, színes motívumvilágába avatta be az érdeklôdôket, ikonokat az erzsébetvárosi Cocis Mariával lehetett festeni. A csíkpálfalvi Ráduly Jenô keze alatt mézeskalács szívek formálódtak, magával hozta az igazi vásárfiának számító cukorkakasokat, csavartcukrokat is. A mézeskalács nyuszik, huszárok mellett egy mézeskalács házikó is vásárlóra várt. A korondi Jancsó Tamás sátránál fából készült tárgyak kínálják magukat: tálak, dobozok és csodaszép ékszerek. Zoltáni Dániel a Mezôfelén font gyékénykosarakat, szatyrokat, fakanáltartókat, a neje által készített varrottasokat állította ki.

A vállalkozó kedvûek a szalma- és gyékényfonás, kukoricaháncsangyal- készítés, tojásfestés, fafaragás, bútorfestés (szász motívumokkal) technikáit is elsajátíthatták még.

Kakucsi Attila Székelykeresztúrról amellett, hogy kiállítóként is szerepel a vásáron, a szervezésbe is besegített. A hagyományokat nem szabad veszni hagyni - emeli ki. Ennek a rendezvénynek éppen az a lényege, hogy a kihalóban lévô vagy a már elveszett mesterségeket mutatja be, az itt kiállított tárgyak saját készítésûek, legtöbbjük egyedi darab. Bizonyítékul három lenvászon ruhát tesz egymás mellé: két egyforma nem készül a mûhelyben. Kakucsi Attila feleségével közösen rusztikus ruhák varrásával foglalkozik, a lenvászon is saját szövésû. Egy kisebb tarisznyából gyûrûket vesz elô, nagy ámulatomra bevallja, hogy lószôrbôl készülnek, fonásukhoz pedig másfél nap (!) szükségeltetik.

Kedden a kiállítók vidékük népviseletét öltötték magukra. Esténként zenés mûsorok tarkítják a vásár programját, fellépett a segesvári Kikerics együttes, a Treff ász cigánycsoport, a szász néptánccsoport. Ma, pénteken 7 órától a régi zene kedvelôit várják. A Hargita megyei együttes 15-18. századi muzsikából tart ízelítôt.

Richard Riedinger übach-palenbergi lakos bír a legnagyobb villámgyûjteménnyel a Guinness Rekordok Könyvének tanúsága szerint.

Riedinger nem a villámokról készített fényképeket, hanem azokat a nyomokat gyûjti, amelyeket a villámok becsapódásuk után hagytak. Évtizedek óta keres és talál fulguritokat, úgynevezett villámcsöveket a homokos Rajna-parton és a Teverner Heidén.

Ezek a fulguritok üvegcsövek, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a több ezer Celsius-fok hômérsékletû, és akár 500 millió volt feszültségû villám belecsap a homokos talajba és megolvasztja azt. Amint azután a homok újból megkeményedik, mintegy két centiméter átmérôjû csô keletkezik a megolvadt homokszemcsékbôl.

"Ha nedves a homok, akkor a csövek csak néhány centiméteresek, ha ellenben száraz, akkor akár négy méter hosszúságú is lehet a kikristályosodott villám" - magyarázza a villámszakértô. Legnagyobb büszkesége egy kétméteres villámcsô, amelyet faládában tart üveg alatt.

Amikor zivatar közeledik, Riedinger úr még nem kezd készülôdni. Közvetlenül a villám becsapódása után ugyanis még alig találhatók a szinte porózus csontra emlékeztetô villámcsövek. Azok csak akkor válnak láthatóvá, amikor a szél elhordja a rájuk lerakódott homokszemeket.

A lelkes gyûjtô Riedinger már 11 éves korában elkezdte talajban található régi, jórészt régészeti értékû tárgyak gyûjtését. Az agglegény tágas családi háza valóságos kis magánmúzeum, amelyben a középsô kôkorszakból származó tárgyak és Új-Guineából való néprajzi leletek is láthatók.

A sors iróniája: Riedinger tavaly nyáron kis híján maga is villámcsapás áldozata lett. Heves zivatar közben házától alig néhány méterre egy hatalmas mamutfába csapott a villám.

Tudósok számításai szerint 2003-ban Németországban kétmilliónál több volt a villámcsapás. Szakértôk becslése szerint a világon napi 10-30 millió villám csap be, s közülük mintegy 10 százalék a talajba megy.

Végre sikerült megfejteni a világ több országában rendszeresen megjelenô, s eddig többnyire földön kívülieknek tulajdonított úgynevezett gabonakörök rejtélyét: német vadászok azt állítják, a rendszerint reggelre megjelenô körök szerelmes ôzek mûvei. Szerintük a gabonamezôkben a szabályos alakú, letarolt körök az ôzek udvarlásával keletkeznek. Az ôzeknél ugyanis a párzás elôjátékaként a bak kitartóan követi a sutát, s többek között körbe is hajtja maga elôtt mindaddig, amíg a suta nem adja meg magát a heves udvarlás hatására. Eljött újra az ôzek párzási ideje - figyelmeztetett csütörtökön Bonnban a vadászokat tömörítô DJV szövetség. Felhívta rá a figyelmet, hogy az ôzeket a párzási idôszakban a szó szoros értelmében elvakítja a "szerelem": felhagynak minden óvatossággal, és még nappal is átmennek az autóutakon. Ajánlatos ezért az elkövetkezô hetekben óvatosan vezetni, s azzal számolni, hogy ha egy autós ôzet lát átmenni az úton, azt várhatóan még több is követi.

Agatha Christie krimijére emlékeztetô rejtélyes bûncselekmény történt egy óceánjárón, amikor az útban volt Kusadasi törökországi fürdôhely felé.

Egy fiatal amerikai nászutas pár kabinjában a takarítónô vérnyomokat talált, amelyek egészen a hajó fedélzetén elhelyezett mentôcsónakok egyikéig vezettek.

A 26 éves fiatalasszony részegen került elô a bahamai zászló alatt haladó "álomhajó", a "Brillance of the Seas" egy másik kabinjából - jelentették a csütörtöki török lapok. Nála egy évvel idôsebb férjének nyoma veszett.

A hajó kapitánya által a fedélzetre hívott török államügyész abból indult ki, hogy az amerikait a tengerbe dobták. Az asszonyt átadták az izmiri amerikai konzulátusnak, a Barcelonából földközi- tengeri útra indult hajó pedig folytatta útját.

Brit tudósok 40 ezer évesre becsült emberi lábnyomokat találtak Mexikóban, ami alkalmasint azt jelenti, hogy az amerikai földrész sokkal korábban lakott volt, mint azt eddig feltételezték.

A lábnyomokra a Cerro Toluquilla megkövesedett vulkáni hamujában bukkantak rá Mexikóvárostól délkeletre, Puebla közelében - közölte kedden Silvia Gonzales, a liverpooli és Matthew Bennett, a bournemouthi egyetem munkatársa.

A tudósok többsége úgy tartja, hogy az elsô emberek a 13 és fél ezer évvel ezelôtti utolsó jégkorszak után jelentek meg Amerikában. Az általuk vallott elmélet szerint ezek az emberek az Ázsia és Alaszka között akkor még meglévô földsávon mentek át Amerikába, és gyorsan elszaporodtak az új kontinensen. Az elméletet azzal támasztják alá, hogy a földbôl kiásott kôtárgyak egyike sem régebbi 13 és fél ezer évesnél.

Gonzales szerint ez az elmélet immár nem tartható. Az amerikai kontinens ôslakóinak elôfutárai ugyanis feltehetôleg nem szárazföldön, hanem a tengeren átkelve jutottak el új hazájukba. Az a legvalószínûbb, hogy több betelepülési hullám volt, úgyhogy különbözô idôpontokban különféle embercsoportok érkeztek Amerikába.

A fosszilis lábnyomokat Gonzales szerint egy valamikori krátertó partján lévô, elhagyott kôbányában találták, és azért maradtak épen, mert idôközben a víz szintje megemelkedett, s talaj cement keménységûvé vált. A vízszint aztán megint csökkent, és a nyomok újból elôbukkanhattak, amikor a kôfejtôk ismét munkához láttak, és lehordták a legfelsô hamuréteget - fejtegette a kutató. A lábnyomok pontos korát hamarosan nemzetközi tudóscsoport igyekszik majd meghatározni.

Az emberiség joggal tartja magát a természet urának, ám hihetetlen képességeket és teljesítményeket az állatvilágban is megcsodálhatunk.

A pusztító ázsiai szôkôár és félelmetes hatása több mint fél év elmúltával is gyakori beszédtéma. Nemcsak a természet hatalmára és szeszélyeire és az ember halandóságára hívta fel a világ figyelmét, hanem a cúnamitól megmenekült állatok rejtett képességeire, sokak által hatodik érzéknek nevezett tulajdonságukra, melynek köszönhetôen elôre érezték, s így elkerülhették a fenyegetô veszélyt.

Akármi is legyen az ember által még nem ismert és ezért irigyelt elôrejelzô rendszerük neve, kétségtelen, hogy számos ritka, különleges és meglepô tulajdonsággal rendelkeznek az állatok. Pedig még nem is ismerjük mindegyik állatfajt. A tudósok becslése szerint a világon mintegy 30 millió állatfaj élhet, a tudomány azonban mindössze 1,4 milliót ismer. Egy gramm földben akár 3-400 millió élôlény is lehet! A világ minden 100 állatfajából 98 a gerinctelenek kategóriájába tartozik. Bár az esôerdôk csak a Föld területének 7 százalékát borítják, a világ élôvilágának 40 százaléka él bennük. A Földön élô állatok négyötödének hat lába van. Ha egy képzeletbeli mérleg egyik serpenyôjébe tennénk a világ összes rovarát, a másikba pedig az összes többi állatot, a rovarok felé billenne a mérleg! A némely konyhában is elôforduló csótányok már azelôtt léteztek a Földön, hogy a dinoszauruszok megjelentek volna.

Sok ismert állatfaj egyedei meglepô dolgokra képesek. A víziló 80 százalékban a víz alatt ad ki hangokat. Az oroszlán üvöltését 8 kilométerrôl is hallani lehet. A tücskök a térdükkel hallanak. A baglyok füle olyan éles, hogy akár 20 méterrôl is meghallják, ha egy egér rálép a faágra. A méhek, a teknôsök és a termeszek teljesen süketek. A sasok akár 5000 méter magasságból is észreveszik az apró rágcsálót a mezôn. A macska hatszor jobban lát a sötétben, mint az ember. A hangyák szaglása éppen olyan jó, mint a kutyáké.

A ma létezô élô állatvilág legnagyobb emlôsállata a bálna. Egy kékbálna élete során, míg a petébôl kifejlett állat lesz, 30 milliárdszorosára növekszik. Egy újszülött kékbálna annyit nyom, mint egy jól fejlett felnôtt víziló. A kifejlett kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy felnôtt elefánt. Testük méretéhez képest azonban nem ôk, hanem a bogarak bolygónk legerôsebb fejlett élôlényei: egy orrszarvúbogár például saját tömegének 850-szeresét képes elvinni a hátán.

A skorpiók 200-szor annyi radioaktivitást bírnak ki, mint az emberek. Egy tigrisnek legalább 300 négyzetkilométer kell ahhoz, hogy szabadon élhessen. A fôemlôsök - az emberhez hasonlóan - képesek arra, hogy felismerjék saját arcukat a tükörben. Csak az emberek, a törpecsimpánzok (bonobók) és a delfinek szexelnek kedvtelésbôl. A nyúl és a papagáj fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet. A szamarak elsüllyednek a futóhomokban, az öszvérek nem. A patkányok tovább bírják víz nélkül, mint a tevék. Az iguánoknak, a koaláknak és a komodói sárkányoknak két hímvesszôjük van.

Ha egy polip az éhhalál küszöbére kerül, megeszik egy párat saját karjai közül, melyek késôbb visszanônek. A tigriscápa embriói megküzdenek egymással az anyaállat méhében, és csak a túlélô születik meg. Ha a csiga két fejjel születik, a két fej egymással küzd az élelemért. Sem az oroszlán, sem a tigris, sem bármilyen nagyobb húsevô nem eszik meg olyan állatot, amelyet villám sújtott halálra. A zsiráf meg tudja nyalni a saját fülét. A struccok, a vakondok és az elefántok tudnak úszni. A denevérhal nem úszik, hanem mellúszói segítségével gyalogol a víz fenekén. A pumák képesek saját méretüknél nyolcszor nagyobb állattal is végezni.

A krokodil nem tud rágni (fölösleges is: gyomorsava olyan erôs, hogy képes megemészteni az acélt). A zsiráfok nem tudnak köhögni. A gepárd az egyedüli macskaféle, amelyik nem tudja visszahúzni a karmait. A kenguruk nem tudnak hátrafelé menni. Az elefánt az egyetlen állat, amely nem tud ugrani. A patkány képtelen hányni, viszont - mivel fogai egész életében nônek - állandóan rágcsálnia kell valamit, hogy koptassa ôket. A cickányok háromóránként saját testsúlyuk háromszorosát eszik meg.

A vágtató versenyló 15-20 métert tesz meg másodpercenként, csaknem annyit, mint a levegôben a postagalamb (21 m/sec). A szürke vészmadár 24 ezer, a vékonycsôrû hojsza 35 ezer kilométert tesz meg egy év alatt. A csiga óránként hat méterig sem jut el, ám ha egyszer elfárad, képes akár 3 évig is egyfolytában aludni. A gorilla napi 14 órát is alszik. Az elefántok átlagosan 2 órát, a vadászmenyét 20 órát alszik egy nap, míg a szarvas kevesebb mint 5 percet.

S végül két "állati" talány vagy talányos állatság: a pulykák gyakran bámulják az eget záporesô közben - és olykor megfulladnak. A kacsahápogás nem visszhangzik - senki sem tudja, miért.

Juhani Nagy János

A magyarországi Veresegyházi Fúvószenekar koncertezik kedden este 7 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Mûsoron: Bizet-, Brahms-, Erkel Ferenc-, Farkas Antal-, Schubert-, Dávid Péter-, Kraul Antal-, Lehár Ferenc-, Jakab de Haan-, Karl Plarfner-, Paul Lavender-, Kurt Gable-, Peter Ippolito-, John Higgins-, Steve McMillan-, Kees Vlak-, Roww Sebregts-, Theodore Melyan-darabok.

Rendezvények

A Kemény Zsigmond Társaság kedden délután 6 órakor tartja évadzáró összejövetelét a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A már hagyományos Költészeti Lyukasóra feladatait Farkas Ernô, Haller Béla, Killár Katalin, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila és Csíky Boldizsár adja fel.

Vasárnap 11 órakor ünnepi szentmisével kezdôdik Búzásbesenyôben az egész napos falunap. 12 órakor a helybéli általános iskola névadó ünnepségére kerül sor, a tanintézmény felveszi Dósa Dániel publicista, regényíró nevét. Ezután a Rátoni János Mûvelôdési Otthonban folytatódik a mûsor. 15 órakor sportrendezvényekre kerül sor, majd 19 órakor Autostop- és Dancs Annamari-koncert lesz.

Jobbágyfalván vasárnap, az istentiszteleteket és szentmisét követôen, 12.30 órakor a Teleháznál nyitják meg a Tündér Ilona Napot. A Teleház avatóján beszél Balogh István, Csíkfalva község polgármestere, dr. Gagyi József egyetemi tanár, Szász Csaba Levente házigazda és Gligor Róbert László programfelelôs. A résztvevôk megismerkedhetnek Tündér Ilona konyhájával, majd szekéren járhatják be Tündér Ilona útját. 19 órától vidám estet tartanak Tündér Ilona völgyében, fellép a Madártej kabarétársulat. Késô estétôl: tábortûz, mesélés, zenés program Váradi Imre és Zolnai Ildikó fellépésével.

Néptánc, -dal, -zene és -viselet hagyományôrzô Gyöngykoszorú- találkozót tartanak immár ötödik alkalommal Görgényüvegcsûrön szombaton. Az egész napos program reggel 9 órakor a tánccsoportok érkezésével, bejelentkezésével kezdôdik. A 10 órai szentmi