Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Július, hôség, szép idô és programhiány. Nagyjából így jellemezhetôk az erdélyi nyári hónapok. Majd' mindenki szabadságon, tehetôsebbje külföldön, kevésbé gazdagabbja itthon, a tengerparton, a hegyekben, különbözô táborokban, vagy városában múlatja az idôt. És éppen ez utóbbi réteg az, amely néha unatkozni kényszerül. Fôleg, ha érdekli a kultúra, a színház, a zene. Hiszen megérdemelt nyári szüneti szabadságukat élvezik az e területeken dolgozók is. Az utóbbi években azonban lassú, de érzékelhetô változás, váltás vette kezdetét. Talán nyugati mintára, talán honi szükségérzetre alapozva a nyári, kulturális pangás idôtartama csökken. Igaz, nem állandó jellegû megnyilvánulásokról van szó, hanem alkalmi rendezvénysorozatokról, ám ezek növekvô gyakorisága minden bizonnyal hamarosan feledteti a kulturális élet nyári szórványjellegét. A rendezvények számával egyenes arányban pedig azok minôsége is nôttön nô, üti a külföldi szintet. Ami specifikussá, ugyanakkor színessé teszi ezen eseményeket az, hogy nem egyetlen korosztályhoz - a fiatalsághoz - szólnak, ugyanakkor a fiatalságon belüli különbözô rétegeket is igyekeznek mind megszólítani. A másik, örömteli tény, hogy ezen rendezvények évrôl évre nagyobb súlyt fektetnek a kultúrára, annak ápolására, a magas kultúra megismertetésére, megszerettetésére. A bálványosi szabadegyetemen régi hagyomány a színház jelenléte (a - minôségi - könnyûzenei koncertek sora önmagától adott tény), a Félsziget is megtalálta a maga kicsi színjátszó terét az Apolló-klubban (a tavaly legalábbis még így volt), a segesvári középkori fesztivál szintén tömegméretû, és igen jó hangulatú maskara, sajátos stíllel és vidámsággal, hogy a Minimum Party kéthetes alkotótáborának mûvészetközpontúságár&oacut e;l ne is szóljunk. Ugyanakkor az alternatív profi, vagy kevésbé alternatív, amatôr színtársulatok vándorlásának kezdetét jelzik ezen táborok, fesztiválok, hiszen az elôadásokra szükség van, és ilyenkor a kis, könnyen szállítható, ugyanakkor kevésbé szokványos produkciók és alkotóik, játszóik kelnek útra. A frissen megalakult marosvásárhelyi Yorick Stúdió például négy helyen turnézik a nyáron, többek közt Zsámbékon, a Mûvészetek völgyében is.

A zenei kínálat pedig szintén ígéretes: minden muzsika kedvelôje megtalálja a maga kedvencét, legyen szó rock-, blues-, dance-, pop-, avagy népzenérôl. Csak ezen a nyáron olyan nagyágyúk látogatnak Erdélybe, mint Deák Bill Gyula, a Hobo Blues Band, Charlie, az Ossian, a P.Mobil, a Moby Dick, a Tankcsapda, a Republic, a Neoton Família, a Kiss Forever Band, az Amorf Ördögök és a sort hosszan folytathatnánk. A magas kultúra fogalmába pedig az elôbb említettek jó része is immár belefoglaltatik. Tehát útra fel, megéri...!

Politikusok részvételével folytatódott a tusnádi szeminárium

Sürgôs reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke kedden Tusnádfürdôn.

Az üdülôtelepen szervezett II. kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió diákszemináriumon tartott elôadásában a politikus megállapítását azzal indokolta, hogy más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos államokban élô magyarok Magyarország és Szlovákia csatlakozásával, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló Romániában élô magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élô magyarok.

Ehhez kell igazítani a támogatáspolitikát is - mondta Takács, majd hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követô magyar kormányok más- más szempontokat, prioritásokat tartottak szem elôtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal tervezhetetlenné, kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítô programok kidolgozása és megvalósítása - mondta.

A Szülôföld Alappal kapcsolatban Takács Csaba kijelentette, hogy csak üdvözölni lehet minden támogatási formát, amely a határon túli magyarok identitásának megôrzését célozza, amennyiben az nem jár a már meglévô támogatások elvonásával.

A baj az, hogy a hosszú távú programok nem tudnak lépést tartani a támogatások rapszodikus jellegével - fûzte hozzá. Az RMDSZ ügyvezetô elnöke elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkezik.

A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar támogatási politikát a Magyar Állandó Értekezletnek kellene meghatároznia.

Kelemen Hunor parlamenti képviselô a kedvezménytörvény biztosította oktatási- nevelési támogatások folyósításával megbízott Iskola Alapítvány elnöke történetiségében ismertette a határon túlra irányuló magyarországi támogatási rendszerek kialakulását, vázolva a prioritások változását is. Mint mondta, kezdetben a mûvelôdés és oktatás területét támogatták kiemelt mértékben, késôbb jelentek meg a gazdasági jellegû támogatások. Az elosztási rendszerek változásáról szólva rámutatott: kezdetben Budapesten döntöttek a kérdésben, idôvel a döntés átkerült a határon túli magyarság szervezeteinek jogkörébe.

A támogatási rendszer reformjával kapcsolatban a képviselô kifejtette, hogy átláthatóbbá kell tenni a különbözô forrásokat, össze kell hangolni a támogatások odaítélését.

Átszervezték a mezôgazdasági igazgatóságokat

Megyénkben alig fejezték be a tavaszi munkálatokat, az idôjárás miatt máris hozzá kellett fogjanak a nyári betakarításhoz - hallhattuk tegnap délelôtt a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon tartott sajtótájékoztatón, ahol Náznán Jenô vezérigazgató elmondta, átszervezték a hivatalt, s két új aligazgatót neveztek ki.

Jó, de eladhatatlan gabonatermés

Mielôtt Náznán Jenô mérnök a soron levô munkálatokról tájékoztatta volna az újságírókat, bemutatta két közvetlen munkatársát: Moldovan Dumitrut, aki a növénytermesztésért és az állattenyésztésért felel majd és Cizmas Alexandrut, a vidékfejlesztési osztály vezetôjét. A vezérigazgató kifejtette: az esôzések miatt megyénk egyes területein elhúzódott a tavaszi vetés. Így a 118.000 hektárból mindössze 112.000-et sikerült bevetni, ami a tervezett mennyiség 95 %-a. Mintegy 16.000 hektár földbe nem került mag, ebbôl 7000 hektár azért marad parlagon, mert a gazdák tartanak a vadkároktól, de véleményük szerint ezért nem is érdemes megdolgozni a földeket. Náznán Jenô elmondta, egy alapos tanulmány készül a megyében keletkezett vadkárokról, mivel a felmérést még nem összesítették, nem szolgáltatott pontos adatot, azt azonban már tudják, hogy kár értéke több mint 100 milliárd lej, ilyen értékû kupont osztottak ki a mezôgazdászoknak. Az aratási kampányról megtudhattuk, 77.000 hektáron termett szalmásgabona, amibôl 10.000 hektáron zab, 8900-on sörárpa, 5170 hektáron pedig árpa, a többiben búza és rozs termett. A megyénkben nyilvántartásban levô 1850 kombájn közül mindössze 933 üzemképes, 165 szalmabálázó gép, 1293 pótkocsis traktor állhat be a kampányba, míg a nyári szántást 3700 ekével végezhetik el. Ha megfelelô az idôjárás, akkor a szalmásgabonát 20 munkanap alatt learathatják - vélte a vezérigazgató. A felmérések szerint az idén megfelelô mennyiségû gabona termett: a búzából hektáronként mintegy 3650 kg, árpából 3450 kg/ha, zabból 2000 kg/ha, sörárpából 3050 kg/ha. A raktározási lehetôségek megfelelôek is, így a szakszerû tárolással nem lesz gond, a volt állami vállalatok 190.000, míg a magángazdák, illetve társulások még 300.000 tonna gabonát képesek befogadni. A gond az értékesítéssel van. Eddig az igazgatóság tudomása szerint egyetlen gabonafelvásárlási szerzôdést sem kötöttek, és az elôzô évekkel szemben az idén exportra sincs kilátás. Igaz, ez már országos probléma. Az Európai Unió országaiban az állam 100 euróval támogatja a búza árát, így az EU-piacra nem tudunk betörni. Náznán Jenô véleménye, hogy a csatlakozás után sem tudjuk felvenni a versenyt a nyugati államokkal, így olyan területek felé kell irányítani a hazai gazdákat, ahol a termékeket majd külföldön is értékesíteni tudják. Ilyen például a szarvasmarha-tenyésztés, a különbözô gyümölcslevek készítése stb. Hogy a hazai piacon miért nincs kereslet az új gabonára, azt a pénzhiánnyal indokolta a szakember. És akadály a vásárlók iránt tanúsított bizalmatlanság is, mert a gazda nem adja el annak a termékét, aki csak késve tud fizetni. A betakarítási költségekrôl annyit mondott az igazgató, hogy jelenleg egy hektár learatása - 15 %-os nyereséggel számolva - átlagban 2.100.000 lejbe kerül. Van még a tavalyról is tartalék, mintegy 30 - 35.000 tonna búza, így hiány nem lesz, csak legyen majd felvásárló.

Az állam megyénkben 2,6 milliárd lejt fordít évente a növényvédelemre. Ennek ellenére az esôk miatt igencsak elburjánosodtak a parcellák. Csak 5185 hektáron sikerült helikopter segítségével növényvédô szert szórni a földekre, a többi tisztántartásáról a gazdáknak kellett gondoskodniuk. Különösebb betegség nem ütötte fel a fejét, az almát támadták meg kártevôk, s az exportra szánt szilvában találtak valamilyen vírust. Mindkét esetben a termést is megsemmisítette a növényvédô hatóság. Ami pedig a más jellegû támogatást illeti, Náznán Jenô kifejtette, 12 kategóriában összesen 158,8 milliárd lej értékben támogatta az állam a növénytermesztôket, az állattenyésztôk 5 tevékenységre összesen 145 milliárd lejt vehettek át. A mezôgazdasági termesztésért és értékesítésért összesen 303,3 milliárd lejt kaphatnak a gazdák. Az idén 23 milliárd lejre korszerûsíthették a berendezéseket és szerelhettek fel a farmokon az érdekeltek. Eddig a 103 milliárd lejt érô kuponok mintegy 70%-át értékesítették, míg 6,3 milliárd lejre új gépeket vásárolhattak. Újdonságként megemlítették, hogy a 2005/562- es számú kormányrendeletnek megfelelôen 60%-os állami támogatással a hegyvidéken élôk is vásárolhatnak ott használatos mezôgazdasági berendezéseket, felszereléseket és gépeket. Ez a segítség jelentôs hasznot hozhat megyénknek, hiszen hegyvidéki településnek nyilvánítottak 17 községet és egy várost. Ebben az övezetben 13.000 szarvasmarhát és 61.000 juhot tenyésztenek, ez jelentôs jövedelemforrása a gazdáknak. Alig egypár napja hirdették meg ezt a lehetôséget, és máris 30 igénylést nyújtottak be, 22 okiratcsomó szerint fejôgépeket szeretnének vásárolni, ami jó jel, hiszen megyénk tejtermelésben országos szinten 101 millió literrel az elsô helyen áll, megelôzve Suceava megyét. A SAPARD pályázat keretében termékmarketingre eddig 5 projektet készítettek, ezek közül 4-et támogatnak, összesen 256 milliárd lejjel. Infrastruktúra-fejlesztésre 8 tervet dolgoztak ki, ezekre 240 milliárd lejt vehetnek fel. Nagyon kevés, mindössze 10 projekt vonatkozik a mezôgazdasági beruházásokra és megmunkálásra, s a lehetôségekhez viszonyítva ennél kevesebben, mindössze 6-an pályáznak alternatív jövedelemforrás (gombatermesztés, csigafarmok, agroturisztikai panziók) létrehozására, az érték csupán 23 milliárd lej. Náznán Jenô lapunknak elmondta, a mezôgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság és a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal, valamint a SAPARD- ügynökség mindent megtesz annak érdekében, hogy népszerûsítse ezeket a lehetôségeket, a gazdák kell belássák, hogy érdemes kihaszálni mindezt. Azt azonban tudni kell, hogy az uniós piaccal csak úgy vehetjük fel a versenyt, ha megfelelôen fel vagyunk rá készülve, szakmailag, technikailag is, és ezt csak beruházásokkal, állandó fejlesztéssel lehet elérni. Ez viszont már a gazdáktól függ.

A Maros Megyei Horea Katasztrófa-védelmi Felügyelôség közleménye szerint július 5- én, kedden reggel 9.45 órakor vasúti szerencsétlenséget színlelnek a maroskeresztúri állomáson. A beharangozott idôpontban polgári védelmisek, tûzoltók, rendôrök, csendôrök, a sajtó képviselôi és az elmaradhatatlan kíváncsiskodók jelentek meg a helyszínen.

Az elsô meglepetés ekkor érte a jelenlevôket. A közlemény szétküldésekor ugyanis még nagyban folyt a vasúti sztrájk, így a szervezô vasúti igazgatóság és a katasztrófavédelmi felügyelôség nem a vonatok menetrendjéhez igazította a gyakorlatot. A tegnap reggel pontban 9.45 órakor azonban a keresztúri állomásra ért a Szeben - Marosvásárhely vonalon közlekedô személyvonat. Ha nem késleltetik a színlelést, a szerelvény utasai nyílt mezôn több mint egy órát kellett volna várakozzanak. A forgatókönyv szerint 9.55 órakor ütközik két szerelvény, a teherszállító tartálya léket kap, s a gyúlékony anyag a földre folyik. A személyszállító vonat két kocsijában ülô utasok közül többen megsérülnek. A tûzben olvashatatlanná válik a tartálykocsi táblácskája, így nem tudni, milyen jellegû anyagot szállít. A helyszínre kiszállító mentôalakulatok beavatkozását nehezíti, hogy az ütközésben a személyvonat ajtói megrongálódnak, az utasok benn rekednek. 15-re emelkedik a könnyebben sérült személyek száma. A vasútállomás alkalmazottai négy kézi tûzoltókészülékkel próbálják megfékezni a lángokat, eredménytelenül. Ekkor érkeznek a helyszínre a katasztrófavédelmisek és a tûzoltók. Ebben a pillanatban átszakad a vasútállomás személyzete által földbôl és homokból rögtönzött töltés, s a lángok immár 150 négyzetméteren lobognak. A kibírhatatlanná vált hôség és füst pánikot kelt az alig pár méterre levô személyvonat még ki nem menekített utasai körében. A személyvonat közben eltávolodik a veszélyes zónától. A tûzoltók beavatkozása ellenére pontosan egy órával a vasúti kocsik ütközése után felrobban az egyik tartály, s száz négyzetméteres körzetben szóródik szét a gyúlékony anyag. Két tûzoltó és két munkás megsérül a robbanás során. A közelben a rohammentôsök emelnek elsôsegélynyújtó sátrat, itt látják el a szerencsétlenség áldozatait. A gyakorlat végén rövid értékelôt tartanak. Chiorean Mihai ezredes, a tûzoltóság parancsnokának véleménye szerint a színlelés célja felkészülni a vasúti szerencsétlenségek következményeinek elhárítására.

- Elfogadhatatlannak tartom, hogy bár 9.55 órakor történt az ütközés, a 112-es sürgôsségi diszpécserszolgálatot csak negyedóra múlva értesítették. A megyeközpontból Keresztúrig pontosan 15 perc alatt értek ki az alakulatok, tehát fölöslegesen megkétszereztük az intervenciós idôt. Az elsôsegélynyújtó sátrat úgy húzták fel, hogy a hordágyat cipelôk a kifeszített tartóköteleken voltak kénytelenek átugrálni. Ezenkívül a veszélyeztetett övezetet sem kerítették be - mutatott rá a tegnapi gyakorlat hiányosságaira Ciprian Dobre prefektus.

Két marosvásárhelyi diáklánynak adta át tegnap a nemzetközi rajzversenyen elért oklevelet és érmet Braescu Adrian, az oktatási minisztérium közoktatással foglalkozó igazgatóságának fôfelügyelôje, aki megyénkben az érettségi lebonyolítását felügyeli. Beszédében hangsúlyozta, hogy két rangos nemzetközi megmérettetésrôl van szó, az indiai nemzetközi gyermekrajzversenyt a legmagasabb kormányszinten támogatják, s kiváló zsûri dönt a kitüntetettekrôl. Ezért jelentôs, hogy Veres Barta Tímea Pálma, a Sportiskola VI. osztályt végzett tanulója ezüstérmet szerzett.

Hasonló teljesítménynek nevezte Bartha Beatrix, a Mûvészeti Líceum hatodik osztályt végzett tanulójának eredményét, aki a kétévente megrendezett szlovéniai (Celje) nemzetközi rajzversenyen a csendélet kategóriában szerzett oklevelet.

A fôfelügyelô az elismerés, a siker fontosságát hangsúlyozta, majd a pedagógusok odaadó munkáját dicsérte. Ennek kapcsán hadd jegyezzük meg, hogy mindkét kitüntetett a marosvásárhelyi Gyemrekek Tanulmányi Házában (volt pionírház) kezdte a rajzolást Kovács Gabriella tanárnô keze alatt, akinek tanítványai már eddig is sok elismerést szereztek a különbözô országos és nemzetközi vetélkedôkön.

Veres Barta Tímea Pálma 4 éves korától rajzol. Szerinte a színekkel való játék és alkotás jelenti az erôsségét. Már 8-9 éves korában egyéni kiállítása volt a 6-os számú iskolában, ahol akkor tanult. A sok szép képe közül nehéz volt kiválasztani a legjobbat, amelyet tanárnôje küldött el az Indiában megszervezett Shankar nemzetközi gyerekversenyre, ahol a legjobb versenyzô érmet kap és oklevelet. 2004-ben ezt Tímea kapta meg.

Azt is megtudtuk tôle, hogy ötéves kora óta úszik, és a saját kategóriájában ma az ország legjobb 8 versenyzôje között van. Minden idejét leköti a képzômûvészet és a sport.

A másik díjazott Bartha Beatrix. Ô a Mûvészeti Líceumba jár, szintén hetedik osztályba készül. Még nem döntötte el, hogy melyik mûfaj mellett kötelezi el magát végleg, de azt már biztosan tudja, hogy az egyetemen is képzômûvészetet szeretne tanulni. Tele van alkotási kedvvel, amihez nagy segítséget nyújt tanárnôje, Kovács Gabriella. Beatrix az országban már számos alkalommal szerzett elismerést festményeivel.

Elveszíthetik mandátumukat azok a parlamenti képviselôk és szenátorok, akik kilépnek pártjaikból, vagy a nemzeti kisebbségi frakcióból, amelynek listáin megválasztották ôket. Az errôl szóló módosítást kedden fogadta el a szenátorok és képviselôk jogállását kidolgozó bizottság.

A testület arról is döntött, hogy a parlamenti mandátum megerôsítése a házszabályzattal összhangban és a választások nyomán kialakuló politikai konfiguráció tiszteletben tartásával történik.

Titu Gheorghiof (NLP) a bizottság elnöke elmondta, egy másik elfogadott elôírás értelmében a politikai támogatás elveszítése a házbizottsági és szaktestületi megbízatás megszûnését vonja maga után.

A bizottság tagjainak többsége elutasította Gheorghe Funar NRP-szenátor javaslatát, amely szerint a parlamentben kizárólag a román nyelv használható. A módosítási javaslatot elutasító honatyák szerint ez megakadályozná, hogy az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselôi és szenátorai anyanyelvüket használhassák frakcióik keretében.

A liberálisok törvénytervezetet nyújtanak be a parlamentben a helyi választottak politikai vándorlásának megtiltásával kapcsolatban is, közölte kedden, sajtótájékoztatón Eugen Nicolaescu, az NLP szóvivôje.

A képviselô elmondta, a 215/2001-es helyi közigazgatási törvényt módosító javaslatot kedd esti ülésén fogadta el az NLP Központi Állandó Bizottsága.

"Elveszítik mandátumokat azok a polgármesterek vagy tanácsosok, akik kilépnek, vagy akiket kizárnak abból a párthól, amelynek listáján megválasztották ôket" - ismertette Nicolaescu a tervezet egyik javaslatát.

A törvénytervezet szerint a pártjukból kilépô vagy kizárt tanácsosokat a jelöltlistán utánuk következô személyekkel helyettesítik. Egy másik elôírás értelmében a pártjából kilépô vagy kizárt polgármester elveszíti mandátumát, ebben az esetben idôközi választásokat rendeznek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadja a Magyar Televízió feltételeit az Orbán Viktor Fidesz- elnökkel folytatandó vitára - közölte kedden László Boglár kormányszóvivô az MTI-vel.

Az MTV levelét megkaptuk, az abban foglalt feltételeket elfogadjuk - mondta. A Magyar Televízió a két részvevônek szóló levélben javasolta, hogy pénteken 90 percben folytasson vitát a kormányfô és a Fidesz elnöke. A közszolgálati televízió felajánlotta azt is, hogy a vitát közvetíti, s ha szükséges ehhez helyszínt és mûsorvezetôt biztosít.

A miniszterelnök által kezdeményezett vitát vágatlanul, élô adásban akár fô mûsoridôben közvetítené az MTV - mondta az MTI- nek kedden Csorba Mária, az MTV pr-menedzsere.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem a Magyar Televízió által javasolt feltételek között, hanem a sajtó más képviselôinek jelenlétében akar találkozni Gyurcsány Ferenc kormányfôvel - áll az MTI és más médiumok vezetôihez kedden eljuttatott, Navracsics Tibor kabinetfônök által aláírt levélben.

"Mivel a választási kampány ideje még nem érkezett el, meglátásunk szerint moderátorra, szabályokra, idôkeretre és stúdiókörülményekre nincs szükség" - olvasható a levélben.

"A találkozó nyilvánossága érdekében szükségesnek látjuk, hogy azon ne kizárólag a Magyar Televízió, hanem más médiumok képviselôi is jelen legyenek, arról közvetíthessenek" - írta Navracsics Tibor.

Szópárbaj alakult ki szlovák és magyar tüntetôk között kedden Révkomáromban.

Szlovákiában kedden országszerte több helyen megemlékeztek a szláv ábécét megalkotó bizánci szerzetes fivérekrôl, Cirillrôl és Metódról, a szláv kereszténység jelentôs alakjairól, akiknek ünnepén két szélsôjobboldali szlovák szervezet jelképes fasiszta egyenruhába öltözött tagjai Révkomáromban magyarellenes demonstrációt rendeztek. Ennek elôre beharangozott hírére mintegy harminc magyar ellentüntetô érkezett a városba, akik Ria-Ria Hungária jelszavakat kiabáltak közbe, minek következtében gyorsan szópárbaj alakult ki a csoportok között.

A néhány hagyományos magyar és egy Árpád-sávos zászló alatt érkezett magyar ellentüntetôk elôbb "Vesszen Trianon" jelszavakat kiabáltak a szlovák hazafias szervezet, a Matica Slovenská révkomáromi székháza elôtt felsorakozott szlovákoknak, mire azok "Szlovákia a miénk", "Szlovákiát nem adjuk" jelszavakkal válaszoltak.

Az egymást becsmérlô csoportokat az eseményre kivonuló rohamrendôrség tagjai sorfalat állva elkülönítették egymástól. A felforrósodott hangulatban két magyar tüntetôt ôrizetbe vettek, a többieket pedig a szlovák-magyar határátkelôként szolgáló közeli hídfô felé kezdték kiszorítani a Matica székház elôtti térrôl.

Az MTI meg nem erôsített értesülései szerint a közel félszáz fônyi magyar ellentüntetô csoport magyarországi és szlovákiai magyar fiatalokból verbuválódott.

A Hitler csatlósállamaként fennállt elsô szlovák állam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda jelképes egyenruháit viselô szlovák szélsôjobboldaliak a közelmúltban Rozsnyón volnultak fel, ahol leköpdösték a két éve újra felállított Kossuth-szobrot és annak eltávolítását követelték.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter felvetette, hogy nem kellene- e kibôvíteni a G5-ös csoportot G6-ossá úgy, hogy a legnagyobb európai uniós országok klubjába bevennék Lengyelországot.

Sarkozy az Europe 1 rádiónak nyilatkozva hangoztatta, hogy a 40 millió lakosú Lengyelországnak néhány hónapon belül ebben a csoportban kell lennie. A G5-öknek jelenleg Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország a tagja. Az öt állam belügyminiszterei hétfôn a középkelet-franciaországi Evianban kezdtek kétnapos tanácskozást. Sarkozy kifejtette: a 25 tagállamból álló EU-nak elôször ötös, majd a késôbbiekben hatos motorra lesz szüksége, Franciaország és Németország nem alkothatja egyedül a kibôvített szervezet hajtóerejét. A francia tárcavezetô Európa egyik tévedésének tartja azt, hogy mindegyik országnak egyforma jelentôséget tulajdonítanak. "Sajnálom, de a 40, 60 vagy 80 milliós nemzetek többet számítanak az európai közösségben, mint egy néhány 100 ezer lakosú ország" - fogalmazott Sarkozy, aki végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a nagy országoknak felelôsségük tudatában Európa motorjává kell válniuk, és újra elôre kell lendíteniük a földrész szekerét.

Az osztrákok 65 százaléka a tévézést nevezte meg leggyakoribb szabadidôs "tevékenységeként" abban a felmérésben, amelyet a linzi IMAS közvélemény-kutató készített a szabadidô ausztriai kihasználásnak az alakulásáról.

A felmérés alapján megállapították, hogy a 8,2 milliós országban napi átlagban 284 perc szabadidôvel rendelkeznek az állampolgárok, és ez pontosan 2 perccel több, mint 3 évvel ezelôtt. (Egy hasonló felmérés alapján 1979-ben még csak 180 perc volt az átlagos napi szabadidô Ausztriában.)

A június elején végzett felmérés szerint a foglalkoztatottak átlagosan napi 1 órával kevesebb szabadidôvel rendelkeznek, mint a lakosság más rétegei. Ebbôl a szempontból a mezôgazdaságban dolgozók, valamint a 30. és az 50. életév közöttiek vannak a legrosszabb helyzetben, mert ôk rendelkeznek a legrövidebb szabadidôvel. A 60. életév felettiek, az egyedülállók, a képzettség nélküli munkások, illetve a nagyvárosok lakosai az országos átlagosnál viszont több szabadidôvel rendelkeznek.

A szabadidôs tevékenységek között vitán felül az elsô helyen áll a tv- nézés, azaz a megkérdezettek döntô többsége "tv-függô", mert a képernyô elôtt tölti el szabadidejének a legnagyobb részét. Az újság- és a folyóirat-olvasást a megkérdezettek mintegy 50 százaléka nevezte meg, így az ausztriai szabadidôs tevékenységek ranglistájának a második helyére került, majd 40 százalékkal a vendégségbe járás, a zenehallgatás és az alvás következett. A szabadidôs tevékenységek népszerûségi listáján a vendéglôbe, illetve szórakozóhelyre járás áll a 6. helyen, mivel a válaszadók több mint egyharmada nevezte meg, s csaknem ugyanilyen népszerûséget élvez a séta és a könyvolvasás is. Valamivel kevésbé kedvelt a kertápolás, a kirándulás, és a sportolás.

Érdekes, hogy a válaszadók 28 százaléka az autózást nevezte meg kifejezetten kedvenc szabadidôs tevékenységeként.

A lista végén többek között a muzsikálás, a fényképezés, a keresztrejtvény-fejtés, a szakmai továbbképzést segítô találkozókra, illetve elôadásokra járás szerepel.

A kor szellemének megfelelôen az internetezés is felkerült a szabadidôs tevékenységek ausztriai listájára: a számítógép- tulajdonos osztrákok heti átlagban 22 órát szörfölnek a világhálón, így ez a "tevékenység" a népszerûségi lista középmezônyébe került.

Kincses Elôd a kisebbségi törvényrôl

Nagyon fontosnak tartom, hogy a kisebbségi törvényrôl a magyar közösségben folytassunk vitát, hogy az érveket ütköztessük - emelte ki Kincses Elôd kedden az ügyvédi irodájában tartott sajtótájékoztatón. Éppen ezért Markó Bélát szakmai vitára hívta ebben a témában, de a felkérésére nem érkezett válasz a szövetségi elnök részérôl.

- Az 1945-ös nemzetiségi statútum sokkal kedvezôbben rendelkezett a kisebbségrôl, mint a jelenlegi kisebbségi törvény - hangsúlyozta Kincses Elôd, hozzátéve: Deák Ferenc óta tudjuk, hogy amirôl önként lemond az ember, azt nem tudja visszaszerezni. A jelenlegi kisebbségi törvény az anyanyelv terén a jelenlegi helyzetet akarja konzerválni, és ez Kincses szerint messze nem kielégítô. Amikor a kisebbségi törvény elsô változata elkészült, felvetette azt a kérdést, hogy hol vannak a nemzetiségi statútumra vonatkozó rendelkezések, hogy ami 1945-ben megvalósult, az miért nem valósulhat meg 2005-ben.

Állítása szerint - bár ezt más jogászok cáfolják - az 1945-ös statútum most is hatályban van, legalábbis papíron. Az RMDSZ a törvénytervezetet kiegészítette a 78-as szakasszal, amely kimondja, hogy minden azzal ellentétes törvénykezést hatályon kívül helyeznek. Tehát az RMDSZ helyezte hatályon kívül az 1945-ös statútumot.

- Én nem azt állítottam, hogy az 1945-ös statútum jobb, hanem, hogy elônyösebb az anyanyelvhasználatot illetôen, és az anyanyelvhasználat a kisebbség fennmaradásának talán a legfontosabb záloga - jelentette ki.

Kincses Elôd július 4-ei keltezéssel újabb levelet címzett Markó Bélának, amelyben ismételten felszólítja a nyilvános vitára, amelynek célja a kisebbségvédelem jogforrásainak és a közösségünk megmaradását szolgáló kisebbségvédelmi eszközök alaposabb ismertetése lenne a romániai magyar közvélemény számára. Kincses Elôd nem tért ki két lényeges körülményre: egyfelôl, a kisebbségi törvénytervezet sokoldalú szakmai mérlegelés, többek között a más kisebbségi szervezetekkel való egyeztetés nyomán született, másfelôl furcsa lenne a törvénytervezetrôl a javasolt formában vitát folytatni, miközben az kormány-elôterjesztésként éppen a törvénykezés útját járja.

Kommentár

Ezúttal, mint a címbôl is kiderül, nem arról akarunk beszélni, hogy hígul-e a pénzünk vagy erôsödik. Arról szól a mese, hogy a kormányban úgynevezett miniszteri tanácsosi infláció dúl. Akiket "természetesen" közpénzekbôl fizetnek.

Hírügynökségek és a központi sajtó hírei szerint, egy sürgôsségi kormányrendelet értelmében, a kormányzatnak jogában áll 513 tanácsost alkalmazni. Ezeknek nem kell versenyvizsgázniuk, ami azt jelenti, hogy a kormányfô, a miniszterek, az államtitkárok nyugodtan felvehetik tanácsosnak rokonaikat, barátaikat, párt- és érdektársaikat. Mint említettük, ezeknek nem kell kiállniuk még egy formális versenyvizsga izgalmait sem, hiszen, úgymond, a mandátumuk addig tart, amíg az alkalmazójuké. Igaz, hogy "menet közben", kihasználva azt a kiskaput, hogy a tanácsosoknak nem kell versenyvizsgázniuk, úgymond "politikától mentes" köztisztviselôkké válnak, akiket késôbb nehéz lenne kibillenteni a már elfoglalt funkcióból.

Errôl szól a 17/2005-ös sürgôsségi kormányrendeletet módosító törvény, amely a napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A törvény értelmében a miniszterelnök 14 személyi tanácsadót alkalmazhat, egy államminiszternek 11, a minisztereknek (a megbízottaknak is) és a kancellária vezetôjének 8-8 tanácsosa lehet, minden államtitkárnak vagy államtitkári rangú személynek kettô, a prefektusoknak és alprefektusoknak egy-egy személyi titkára lehet. Ha utánaszámolunk, csak a kormányfô és a miniszterek 223 "személyi" poszttal rendelkezhetnek. Ezekhez jön a mintegy 240 funkció az államtitkári kabinetekbôl, plusz 50 a prefektúrákról.

A hírek szerint Calin Popescu Tariceanu eddig 11 személyi tanácsadót alkalmazott, nem számítva a kancelláriában levô 16 államtanácsost.

Ugyancsak hírek keringenek arról, hogy nem egy miniszter "segítette meg" ily módon a rokonait, barátait, vagy esetleg párttársait. Egyébként maga az államfô járt ilyen szempontból elöl a jó példával, amikor seregestül vitte vagy vitte volna magával Cotroceni-be, nyomta volna be a minisztériumokba a fôpolgármesteri hivatalbeli barátait, vagy amikor a komáját tet(et)te meg - az illetô számára is hirtelen-váratlan - miniszterelnök-helyettesnek. De nem ô az egyetlen, több miniszterrôl tudunk, akik hasonlóképpen értékelték/mérték a "performanciát" és a "professzionalizmust".

Adrian Nastase exminiszterelnök volt személyi tanácsadója, Emil Hurezeanu (aki egyébként nem sokáig maradt meg a tisztségben, faképnél hagyva "kenyéradó gazdáját") úgy véli, hogy a Romániában dühöngô "tanácsosinfláció" a professzionalizmus illetve a transzparencia teljes hiányának, a személyes szimpátiáknak ékes bizonyítéka. "Saját tapasztalatból" jelentette ki, hogy ezek az ilyen-olyan módon tisztségbe került "személyi tanácsosok" a legritkább esetben tudnak egymásról. Vagyis mindenki azt "tanácsol", ami éppen eszébe jut. Meglehet, ezért hallunk szinte naponta egymásnak szögesen ellentmondó nyilatkozatokat a különbözô tárcavezetôk ajkáról.

Politikai elemzôk szerint a nyugati kancelláriákban nincs ilyen tanácsosinfláció. Sokkal kevesebben vannak, akik pedig funkcióba kerülnek, komoly felkészültséggel rendelkeznek, befolyásos emberek, akik képesek komoly és érzékeny kérdések rendezésére. Emellett, ezek a tanácsosok nem az illetô méltósággal, hanem a tisztséggel kapcsolatos problémákban szaktanácsadók. Ami azt jelenti, hogy a miniszterek, kormányfôk jönnek-mennek, egy igazi profi tanácsos azonban tisztségben marad.

Ez lenne a rendjén való minálunk is. Azonban a rossz nyelvek szerint, és a tapasztalat is azt mutatja, Romániában nagyon jól tud érvényesülni, akinek kemény a könyöke, jók a kapcsolatai, vagy van elég pénze. Már szinte szállóigeként emlegetik, hogy aki nem ért semmihez, abból mind "szakértô" vagy "személyi tanácsadó" lesz, csak beszélni kell tudnia, legyen valakinek a barátja, a komája, a veje, retyerutyája. Az, hogy valójában mit is tud, másodrangú kérdés, ami már egy-két esetben nálunk is kiderült.

Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt - mondta az MTI-nek Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita megyei szenátora.

Garda Dezsô, az RMDSZ képviselôházi csoportjának gyergyószentmiklósi tagja hétfôn az MTI-nek megerôsítette egyes hírforrások értesülését, mely szerint az elmúlt héten Sógor Csabával együtt ismét benyújtották a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet.

Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerûség, mind kivitelezhetôség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabálytervezet folyamatban levô megvitatását és parlamenti elfogadását.

Tavaly, tehát még az elôzô törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ- képviselô egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselôház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet elutasították az elképzelést.

Most mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezsô az MTI-nek nyilatkozva azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkezô lépésüket, hogy ôket "választási ígéreteik" és székelyföldi választóik különbözô formában kifejezésre juttatott autonómiatörekvése kötelezte.

Mind Sógor, mind pedig Garda úgy vélekedett, hogy lépésük nem veszélyezteti, hanem erôsíti annak esélyét, hogy a parlament elfogadja az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvényt.

Hétfôn, a fenti állításokkal egyidejûleg egy Hargita megyei ellenzéki román szenátor és a kormányon levô Demokrata Párt Kovászna megyei képviselôje hevesen ellenezte az SZNT- javaslatot, és élesen támadta az RMDSZ-t, amiért parlamenti csoportjának két tagja ismét benyújtotta az egyszer már elutasított tervet.

Szombaton, július 2-án, az RMDSZ dicsôszentmártoni kerületének szervezésében került sor arra az önkormányzati tanácskozásra, melyen Borbély László területrendezési miniszter is részt vett. A kerület elnöke, dr. Kakassy Sándor meghívására mintegy 45 tisztségviselô gyûlt össze a dicsôszentmártoni mûvelôdési központban. Az RMDSZ megyei szervezetét Csép Éva Andrea ügyvezetô elnök képviselte.

A tanácskozáson az RMDSZ színeiben megválasztott négy polgármester és öt alpolgármester beszámolt az elmúlt egyéves idôszakban elért önkormányzati eredményekrôl, illetve felsorolták azokat a terveket, amelyek a közeljövôben megvalósításra várnak. A beszámolókból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzat komoly infrastrukturális kérdéssel küszködik, melyeket csak részben tudtak eddig megoldani. Borbély László miniszter, akinek szakterületéhez tartoznak ezek a kérdések, kimerítô részletességgel tájékoztatta a jelenlévôket azokról az elérhetô támogatási lehetôségekrôl, melyek segítségével nagyobb beruházások valósíthatók meg. "Tisztában vagyunk azzal, hogy a helyi költségvetések szûkös kereteket biztosítanak a fejlesztéshez, ellenben nagyon fontos az, hogy az önkormányzati tisztségviselôk - elsôsorban a polgármesterek és alpolgármesterek - napirenden legyenek azokkal a pályázati lehetôségekkel, melyek reális megoldási alternatívákat kínálnak a helyi források kiegészítésére. Ma az a nyerô önkormányzat, amelyik információkkal rendelkezik" - mondta Borbély László. A miniszter azt kérte a helyi önkormányzatoktól, hogy készítsenek olyan beruházási projekteket és programokat, amelyek a pályázatok kiírásakor azonnal beterjeszthetôk a pályáztató hivatalokhoz. "Nem elég akkor gondolkozni a projekten, amikor kiírják a pályázatot, a jó gazdának elôre kell tervezni és mindig tudnia kell, hogy mit akar megvalósítani és az mennyibôl oldható meg" - mondta Borbély.

A tanácskozás egyik legfontosabb kérdése a sok éve tervezett és vitatott víz- és kanalizálási program megvalósítása volt. A kerületi RMDSZ-szervezet kezdeményezésére a közelmúltban megalakult a Küküllô menti önkormányzatokat tömörítô kistérségi társulás, melynek egyik fô célkitûzése ennek a programnak a megvalósítása. A jelenlévôk részletesen tájékoztatták a minisztert a kivitelezési lehetôségekrôl. Borbély erre nézve azt kérte, hogy szakemberek és szakhatóságok bevonásával mielôbb dolgozzanak ki egy életképes megvalósíthatósági tanulmányt, illetve egy programot. Jó az, hogy sikerült bejegyezni a társulást, és az is nagyon kedvezô elôfeltétel, hogy Vámosgálfalván máris beindult egy olyan pályázati szaktanácsadó hivatal, amely fel tudja vállalni ezt a komoly feladatot - hangsúlyozta Borbély László.

A találkozón környezetvédelmi kérdések is felmerültek. "A környezetvédelem olyan kérdéskör, amire eddig nem szenteltünk kellô figyelmet" - mondta dr. Kakassy Sándor kerületi elnök. Súlyos gondként hozták fel az Ádámos község területén lévô három tavat, amelyet ezelôtt tíz évvel még a dicsôszentmártoni Bicapa üzem a bôrcserzésnél használt bikromát vegyi anyag semlegesítésére használt. "A vállalat felszámolás alatt áll, a tavak sorsa pedig senkit sem érdekel, pedig a közelmúltban kiderült, hogy bár tíz éve nem használják semlegesítésre a vizet, még mindig komoly kihatással van a szennyezett tó a környezetre" - mondta Kakassy.

Végh József vámosgálfalvi polgármester a tanácskozás alkalmával adta át Borbély Lászlónak a gálfalvi sportcsarnok megvalósíthatósági tanulmányát és tervét.

Feketébe öltözött Farkaslaka népe azon a borús július eleji napon, amikor elbúcsúztunk Erzsi nénitôl, özvegy Sipos Ferencné sz. Tamási Erzsébettôl, Tamási Áron testvérhúgától. Aki élt szülôfalujában 93 évet, holtáig híven ôrizve és ápolva a magyar irodalom virtuális aranykönyvébe illô, otthoni emlékeket. Sokan tanúsíthatják: még nemrégen is utánozhatatlan közvetlenséggel beszélt az Emlékház tornácán vendégeinek a tovatûnt idôkrôl, mesélt a népes Tamási család hajdani mindennapjairól, a gyakorta bajlátott szülôföld sûrû gondjairól, s leginkább tisztelve szeretett testvérbátyjáról, a nagyra nôtt fiúról, akinek még a hanglejtése is megelevenedett ízes-színes szavai nyomán.

A templom melletti temetôkert újonnan megépített, tágas ravatalozójából kísértük ki Erzsi néni koporsóját korábban elhunyt férje, "Ferenc sógor" mellé. Farkaslaka feketébe öltözött népe, a gyászoló gyülekezet néma áhítattal búcsúzott tôle, aki immáron az égi mezôkön marad meg örök idôkig itt pihenô övéi körében. S tovább élô emléke bizonyára megmarad mindnyájunk szívében.

Virágkoszorúk sokasága borítja a sírt. Miközben a szertartás végeztével az öreg fejfákon olvasható, megfakult neveket betûzgettem, a számomra (is) legkedvesebb Tamási-könyv, a Szülôföldem lélekbe markoló sorai jutnak eszembe: A felejthetetlen szülôfaluba hazalátogató író vallomása: "Ölembe veszem a virágokat, és úgy viszem a temetôbe. Messze bent van az apám sírja, együtt a nemzetség régi halottaival, kiknek elejét még akkor temették ide, amikor felütötték a temetôt. Nagy kereszt van az apám sírja felett, barnul már erôsen a cserefája, s igen a bádog is felette. Magán a hompon kizöldült már a fû, egy-egy kövér ibolya is duzzad rajta. Mellette a testvéreim feküsznek, hatan. Majd nagyapám és az ô fiai. Tovább dédapám nyugszik, és az ôsök számosan. Ölembôl odateszem a virágokat az apám sírjára, hadd üdvözölje ôt is a tavasz, amelyet annyit és oly nehezen várt örökké. Aztán mozdulatlanul nézem a földet, és az jut eszembe, hogy valamikor én is itt fogok feküdni (…)"

Erzsi néni is megpihent; a szülôföld rögei fogadták magába megfáradt testét. Hozzátartozói elôtt nem volt titok: bölcs belenyugvással számolt az elkerülhetetlennel, és utolsó napjaiban azt remélte, hogy a temetôkertben idejekorán megépül az új ravatalozó, ahol tôle szerettei, falusfelei elbúcsúzhatnak. S így történt…

Halálával bezárult a kör: a családból már csak a régi nemzetség mai utódai hozhatnak tavaszi virágokat ezekre a sírokra. És látnivaló: Tamási Áronra emlékezô kegyelettel szüntelenül, meghatottan hozzák koszorúikat a látogatók mindenünnen, ahol magyarok élnek; a két cserefa árnyékában lévô síremlék fôhajtásra késztetô zarándokhely. Miként az Emlékház is, minek vendégmarasztaló tornácán az utódok emlékezhetnek ezután s építhetik tovább a hagyományt.

A farkaslaki sírokon pedig soha nem hervadnak el a virágok.

2005. július 10-én kezdôdik a VII. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. Az elôzetes szerint változatos programokon vehetnek részt az érdeklôdôk, lesz táncoktatás (péterlaki és nyárádmagyarósi táncok), naponta kezdôknek, haladóknak és gyerekeknek is (táncoktatók: László Csaba, László Zsolt, Kádár Elemér, Imre Béla), népdaloktatás (nyárádmenti énekek - Kásler Magda), valamint zeneoktatás (adatközlô zenészek, szakirányító: Sinkó András). Ezenkívül zenélnek a péterlaki zenészek, fellép a Háromszék Táncegyüttes zenekara, Bartis Zoltán "Kicsi" és barátai, Sinkó András és a Cinige zenekar, játszik az Öves együttes. A minden esti táncházon fellépnek a hagyományôrzô együttesek is, a jobbágytelki hagyományôrzô tánccsoport, a péterlaki adatközlôk, a mezôpaniti hagyományôrzô csoport, a nyárádmagyarósi hagyományôrzô csoport, adatközlô zenészek, táncosok és énekesek. Néprajzi tematikájú elôadásokat tart Barabás László, Simonffy Katalin, Tánczos Vilmos, Balássy Enikô és Kovács Gábor, állandó kézmûvesmûhelyt irányít Moldován Emese. Mindezeken kívül pedig lesz fotókiállítás, kirándulás az esztenára, gálamûsor, lesznek videovetítések, szórakoztató programok, bemutatók és esténként folkkocsma, hajnalig.

A szolgáltatásokba a napi háromszori étkezés (igény esetén vegetáriánus étrend szerint), melegvíz-szolgáltatás, gyermekfelügyelet (a programok ideje alatt játszóház mûködik) és orvosi felügyelet is tartozik. Szállás sátorban (mindenki maga hozza), vagy kérésre családoknál, ez esetben díjszabás ellenében.

A július 17-ig tartó táborba jelentkezni a Folk Center Alapítványnál lehet. Levélcím: OP. 2 CP. 279, RO-540610, Târgu Mures, drótposta: folkc@rdslink.ro, honlap: www.hhrf.org/folkc. Telefon: 0040-722-318-035, illetve 0723-185-718 és 0744-699-915. Társszervezô a helyi önkormányzat.

s szabad nép tesz csoda dolgokat - jut eszembe Berzsenyi A magyarokhoz címû versének sora, melyet Kodály dallamára gyakran énekelünk, amikor e sorokat papírra vetem. És hozzátenném, mikor a kitartás rendszeres munkával és rátermettséggel társul, az eredmény nem maradhat el. Ezt a hitemet erôsítette meg a június 25-26- án Gyergyócsomafalván megrendezett kamarakórus- és kamarazene-fesztivál is. A Bel Canto Mûvelôdési Egyesület meghívására, a Gyergyói-medence e szép fekvésû nagyközsége látta vendégül az együtteseket, köztük a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart is.

A rendezvény elsô napján a népi hangszeres és népdaléneklési találkozón a következô együttesek léptek fel: a gyergyóalfalusi Sôvér Elek Iskolaközpont Domokos Pál Péter hagyományôrzô néptánc- és citeraegyüttese, a csomafalvi Cika néptáncegyüttes, népdalénekesek, a baróti Kájoni Consort régizene-együttes és a Bel Canto egyesület citeracsoportja. Ugyancsak e találkozó keretében mutatták be Köllô Miklós mûépítész népi hangszergyûjteményét.

A marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar csapata a vasárnapi kamarakórus- találkozóra volt hivatalos. Az iskolától a templomig a helyi fúvószenekarral az élen vonultunk fel. A szentmisén, a szép és jó akusztikájú templomban a Bel Canto Kamarakórus mûködött közre az alkalomhoz illô kórusmûvekkel, majd a mise után kezdôdött a tulajdonképpeni találkozó.

Már a házigazda együttes szereplése jelezte számomra a rendezvény várhatóan magas mûvészi színvonalát. Bár megalakulása óta figyelemmel kísérem e lelkes fiatalokból álló együttes és karnagya, Csata Levente munkáját, mégis meg kell vallanom, hogy mostani megszólalásuk a meglepetés erejével hatott. A tizenöt tagú kis kórus énekesei, akik többnyire fiatal pedagógusok, elôször is kitûnô énektechnikájukkal leptek meg, de a tiszta intonálással, a mûvek helyes tempó- és dinamikai árnyalásával is kivívták a közönség és a szakma elismerését.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Líceum Klarinétegyüttese Máyer Róbert tanár vezetésével középkori táncokat szólaltatott meg muzikálisan, jól kimunkált virtuozitással.

Utánuk a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Kamarakórust hallhattuk. A többségében fiatal énekeseket felsorakoztató énekkar nemrég alakult újra. Kolcsár Árpád személyében tehetséges vezetôre találtak.

A baróti Kájoni Consort Régizene-együttes elismert képviselôje a mûfajnak nemcsak itthon, hanem külföldön is. Mûsoruk nagyobb részében ez alkalommal vokális mûveket hallhattunk a XVI - XVII. századból.

A találkozót a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar zárta, majd két összkari mû hangzott el: Mozart Ave veruma zenekari kísérettel, közremûködött Kolcsár Árpád, Csata Levente, Bartalis Ferenc, Fülöp Béla, Petres Csaba, valamint a Kájoni Consort vonósai, majd Kodály A szép énekszó múzsájához címû kórusmûve, felkérésre az én vezénylésemmel. A hangversenyen jelen volt Major László székelyudvarhelyi karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnökségi tagja is, akivel együtt örvendhettünk a hallottaknak és látottaknak, a mindenre figyelô, gondos szervezésnek, de fôleg annak, hogy mindez a csoda egy lelkes, tehetséges fiatal ember, Csata Levente kezdeményezésének, kitartó munkájának eredménye, és miért ne büszkélkedhetnénk azzal is, hogy a marosvásárhelyi Kántortanító Fôiskola diplomása és a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar volt énekese.

A kisebbségi körülmények között végzendô tehetséggondozás a fô témája annak a tanácskozásnak, amelyet kedden és szerdán tart Kárpátalján a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottság.

Elôször a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fôiskola, majd az ungvár- radvánci magyar kollégium a rendezvény színhelye. Elôbbi a Kárpát-medence elsôként akkreditált magyar felsôfokú oktatási intézménye.

E fontos tudományos összejövetelen bemutatkoznak a helybeli magyar tudományos intézmények, szervezetek, elôadásokat tartanak hazai és a környezô országokbeli magyar tehetséggondozó kollégiumok képviselôi, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatják meg a tannyelvválasztás kérdéseit.

Az elnöki bizottság 1996 óta képviseli a Magyar Tudományos Akadémián a határon túli magyar tudományosság ügyeit; törekvése az, hogy katalizátora legyen a magyar-magyar kapcsolatoknak és együttmûködésnek.

A bizottság évente kihelyezett ülésekkel kívánja elômozdítani a környezô régiók jobb megismerését. Volt már kihelyezett ülés Nagyváradon, Csíkszeredában, Felsôôrön-Bécsben, Somorján-Komáromban. Az idei beregszász-ungvári tanácskozás után jövôre a szlovéniai Lendván terveznek ilyen tanácskozást.

Több mint százezren vettek részt A megfeszített címû rockopera erdélyi bemutatóján, amelyre az Ezer Székely Leány Napja rendezvény záróakkordjaként került sor szombat este Csíksomlyón. A megfeszített erdélyi ôsbemutatóját az Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozat záróakkordjának szánták a szervezôk, a nagyszabású néptánc-seregszemlét azonban a zuhogó esô miatt csak csökkentett programmal sikerült megtartani.

Estére - a barátságtalan idôjárás ellenére is - megtelt a hegynyereg, a szervezôk által több mint százezerre becsült nézô elôtt lehetett megtartani A megfeszített címû rockopera erdélyi ôsbemutatóját.

Az alkotás ôsbemutatója 2000-ben volt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, bemutatták már a Felvidéken is, de Erdélyben csak idén nyílt lehetôség a bemutatóra. A közönség több alkalommal viharos tapssal, hosszas és hangos tetszésnyilvánítással szakította meg a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál fôszereplésével elôadott alkotást. A látványt a több tucat helyi statiszta és a helyi lovasok jelenléte emelte. A nagyszabású produkciót a Himnusz, a Szózat és a Székely himnusz eléneklése, valamint tûzijáték zárta.

Az öregdiákok Sanctus Emericus baráti köre

Ahogy minden évben, az idén is megtartotta évi találkozóját a volt Római Katolikus Fôgimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus baráti köre. Az egykori iskolában félszázan gyûltek össze, hogy meghallgassák dr. Jeremiás Béla beszámolóját az egyéves tevékenységrôl, s emlékezzenek az elmúlt idôkre, számba vegyék a teendôket.

Sok év után valóban eredményes idôszakról szóltak a beszámolók, hisz 2004 ôszén megvalósult az öregdiákok régi álma: a Bolyai Farkas középiskolában elkezdôdött a katolikus oktatás. Ebben nagy szerepe volt az öregdiákok baráti körének, vezetôségének, különösen Bányász Sándornak. Rajta kívül dr. Péter Mihály akadémikus, Csath Gábor, Kiss Dénes, Csutak Tibor támogatta a baráti kör immár bejegyzett alapítványának, a Sanctus Emericusnak a tevékenységét, amely fô célul az egykor színvonalas katolikus oktatás visszaépítését tûzte ki, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a vállalt feladat sikerrel járjon. Mivel egyes diákok továbbtanulását az anyagiak hiánya nehezíti, alapítványuk révén az öregdiákok gondoskodó szeretete vette körül a 21 gyerekkel induló osztályt, akik dr. Péter Mihály útravalójával - miszerint tôlük függ a katolikus oktatás jövôje - kezdték el a 2004-2005-ös tanévet. Az öregdiá-kok gondoskodtak a karácsonyi, év végi ajándékról, s a nehéz sorsú tanulóknak az esperességgel közösen havi támogatást nyújtottak a bentlakás és az étkezés költségeinek fedezésére. A találkozón elhangzott, hogy különféle eszközökkel és helyszíneken népszerûsítették az osztályt, és reménykednek, hogy az idén is lesz elegendô jó képességû diák, aki ezt az oktatási formát választja.

A pénzügyi, gazdasági beszámolót László József és dr. Péter Mihály tartották, utóbbi hangsúlyozta, hogy a Sanctus Emericust a jövedelemadó egy százalékával is lehet támogatni. A katolikus osztály eredményeirôl és gondjairól Kanizsai Györgyi osztályfônök számolt be, aki kiemelte az öregdiákok törôdését, és egy nehéz helyzetben levô, különlegesen szorgalmas diáklány támogatását kérte.

Elhangzott még, hogy az öregdiákok is részt vettek az újraállamosítás elleni tiltakozáson, s továbbra is kiállnak a volt fôgimnázium épületének visszaadása mellett (a pillanatnyi helyzetrôl Kiss Dénes jogász számolt be), továbbá az a javaslat, hogy a katolikus gimnázium a Sanctus Emericus nevet vegye fel. Nagy a felelôsség súlya - mondotta dr. Péter Mihály, aki arra figyelmeztette társait, hogy az osztályalapító öregdiákok mind kevesebben vannak, ezért írásban is tisztázni kellene az érsekség, a fôesperesi hivatal és a baráti kör feladatát. Csath Gábor, aki tevékeny szerepet vállal a könyvtár összegyûjtésében, ezúttal is adományozásra szólította fel azokat, akik szívesen válnak meg könyveiktôl a diákok javára.

Elhangzott, hogy évente többször is levelet kellene küldeni a volt diáktársaknak, a lehetséges támogatóknak (a rászoruló gyerekek nevének jegyzékével), és más úton-módon is tovább kell népszerûsíteni a baráti kör tevékenységét.

Az öregdiákok egyperces néma csenddel adóztak Bach Loránd és halott társaik emléke elôtt, és felidézték a volt fôgimnázium jeles tanárainak tevékenységét.

Az osztályfônöknô beszámolója mellett, a katolikus osztályban folyó munkát azok a diákok bizonyították, akik a beszédek és hozzászólások szünetében verset mondtak: Kádár Krisztina, Kelemen Orsolya, Török Szabolcs.

Hatvanöt kis- és közepes vállalkozás képviseltette magát a vidékfejlesztési programot ismertetô második szemináriumsorozaton. A hat városban június elején rendezett sorozat azokat a vállalkozásokat célozza, amelyek vidéken terveznek beruházásokat eszközölni (a programban definiált vidék 200.000 lakosig terjedô településeket foglal magába). Az elôzô sorozatot márciusban és áprilisban szervezték, akkor elsôsorban a helyhatóságokat célozták az elôadások, amelyek mint közvélemény-formáló tényezôk átadhatták az ismereteket a vállalatoknak. A 65 vállalkozás mellett magánszemélyek, farmok vezetôi, állattenyésztôk is részt vettek az elôadásokon.

A rendezvényen az érdeklôdôk találkozhattak a közpénzügyi minisztérium, illetve a lebonyolító cégek és intézmények - Transilvania Bank, Carpatica Bank, Unicredit Leasing, Motoractive Leasing, valamint a mikrohitelezô cégek: Gazdaságfejlesztési Központ (CDE), Cooperative Housing Foundation Romania (CHF), Üzleti hitelezô, tanácsadó és felkészítô alapítvány (CAPA) - képviselôivel.

A vidékfejlesztési program a vidéki vállalkozók támogatását célozza banki kölcsönök vagy mikro-kölcsönök nyújtása révén, vagy lízingszerzôdések támogatásával gépek, berendezések vagy jármûvek beszerzéséhez. Az alapok felhasználhatók Sapard- tervek társfinanszírozásához is, ám elsôrendû feladatuk a vidéki vállalkozások tôkeerejének megerôsítése.

A program 80 millió USD-bôl gazdálkodik, eddig 70 tervre 16,5 millió dollár értékben nyújtottak hiteleket, 8,5 millió dollárt fizettek lízingszerzôdések támogatására (230 terv) és 4,5 milliót mikrohitelekre (4200 hitel).

(bálint)

Hétfôn a dollár 13 hónapja a legmagasabb értéket érte el az euróval és 14 hónapja a brit fonttal szemben, az amerikai gazdaság intenzív erôsödésének és az eurózóna egyre gyengülô teljesítményének köszönhetôen. Az újabb emelkedésre ráerôsített a múlt heti erôs amerikai ipari termelés - a vártnál nagyobb mértékû - kiemelkedô teljesítménye, illetve a FED továbbra is magasan tartott kamatrátája. Jelenleg 1,1900 dollárt adnak egy euróért, a brit fontot pedig 1,7590 dollár körül váltják.

Az Adobe szoftvercég romániai forgalmazója, az Integrated Romanian Information Systems (IRIS) kampányt indított a szoftverkalózok ellen. A Vedd át az irányítást! jelszó alatt futó kampány célja felvilágosítani a felhasználókat, milyen veszélyeknek teszik ki magukat, ha nem jogszerû programokat használnak.

A Business Software Alliance (BSA) és az IDC kutatóintézet adatai szerint Romániában a használt szoftverek 74%-a illegális, ami 69 millió dolláros veszteséget jelent a szoftvercégeknek. Egy másik felmérés szerint Romániában az információtechnológiai piac három év alatt megkétszerezôdik, 2006-ban eléri a 660 millió dolláros forgalmat, aminek csak az adóterhe 21 millió dollárra rúg. Nôtt ugyanakkor a kalózok aránya is a 2003-as 73 százalékról a 2004-es 74%-ra.

Az informatikai kalózkodás nem csupán pénzügyi veszteséget okoz - vélte Najeeb Khan, az Adobe Systems kalózprogram-ellenes menedzsere. - Amennyiben az illegális programokat használó cégeket bíróság elé idézik, hatalmas csorba esik hírnevükön is.

A kereskedôk és befektetôk arra számítanak, hogy az olaj ára december végére felmehet egészen a hordónkénti 80 dollárra, köszönhetôen a soha nem látott keresletnek, illetve annak, hogy az OPEC várhatóan nem fogja növelni a kitermelést. Az olaj hordónkénti ára a közelmúltban lépte át a 60 dolláros történelmi csúcsértéket.

Egyes elemzôk szerint ugyanakkor az új konzervatív iráni kormány és az USA között egyre élezôdô politikai feszültség - Irán atomprogramja miatt - növeli a térség instabilitását, ami szintén a drágulás irányába hathat. Ugyanakkor egyértelmû válik, hogy a drágulás hátterében nem politikai természetû okok játszanak szerepet, hanem az, hogy a kínálat nem tud lépést tartani az óriási kereslettel. "Olaj van bôven a piacon, aki vásárolni akar, az bármikor megteheti" - mondja a Barclay Bank elemzôje, összehasonlítva a mostani helyzetet a harmadik, 1981-ben bekövetkezett olajválsággal, amelynek fô oka az olajhiány, illetve a súlyos politikai konfliktusok voltak, mint például az arab-izraeli háború.

A párizsi székhelyû OECD jelentésében közzétette, hogy az olaj árának emelkedése miatt várhatóan soha nem látott profitot zsebelhetnek be az olajtársaságok az idén. Emlékeztetôül: az Exxon Mobil Corp., a BP Plc, a Royal Dutch/Shell Group, a Chevron Corp. és a Total SA a tavaly 85 milliárd dolláros nettó nyereséget értek el, átlagosan 41 dolláros hordónkénti olajárral számolva.

Az OECD jelentése leszögezi: az energiarészvények az olajárrobbanásnak köszönhetôen szintén az egekbe emelkedtek. A Morgan Stanley Capital nemzetközi világenergia-indexe - amely a 10 vezetô energiaipari társaság részvényének referenciahozamát tartalmazza - 17 százalékkal emelkedett ebben az évben.

Erôteljesebben nô az import az exportnál

A május végi adatok alapján Románia exportja az év elsô öt hónapjában 8,667 milliárd eurót tett ki, 17,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A bôvülô kivitelt azonban most is túlszárnyalta az import volumenének növekedése, amely május 31-re elérte a 11,894 milliárd eurót, s ez a szint 22,4 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi mérleg deficitje így a Statisztikai Hivatal adatai szerint az év elsô öt hónapjában 3,227 milliárd eurót tett ki. Az importcikkek közül fôleg a kôolajipari termékek (42 %), a gépjármûvek (51%) és a fémipari termékek (53%) behozatala bôvült az átlagosnál jobban. A termékek szempontjából a külkereskedelmi mérleg fôleg az elektromos gépek és berendezések, az ásványi termékek, a vegyipari és mûanyagipari termékek, valamint a jármûvek esetében mutatott negatív szaldót, míg a kivitel a könnyûipari termékekbôl, a bútorból, fûrészáruból haladta meg lényegesen a behozatalt. Az export szerkezetén belül az elmúlt hónapokban a legdinamikusabban a gabona és élelmiszertermékek kivitele, valamint a gyógyszerexport növekedett.

Románia legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió: az export 68,9 százaléka irányul a 25 tagországba, illetve az importtermékek 63 százaléka származik az unióból. A legfontosabb exportcélországok: 1. Olaszország (20,1%), 2. Németország (14,1%), 3. Törökország (8,2%), 4. Franciaország (7,4%), 5. Nagy-Britannia (5,6%), 6. Magyarország (3,9%), 7. USA (3,8%), 8. Ausztria (3,1%). Az importáruk származási országa szerint a következô a sorrend: 1. Olaszország (16,3%), 2. Németország (13,8%), 3. Oroszország (8%), 4. Franciaország (6,9%), 5. Törökország (4,8%), 6. Ausztria (3,8%), 7. Kína (3,6%), 8-9. Magyarország, Lengyelország (3,1%).

(A PrivátProfit nyomán)

Egy hetedik pénzintézet, a belga KBC csoport is jelezte, hogy érdekelné a vezetô román bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációjában a részvétel. A KBC illetékese szerint az erre vonatkozó hivatalos iratot már pénteken elküldték a román kormányzatnak.

A román kormány, amely a BCR 50 százalékát plusz egy részvényt adna el, július 7-ig várja a szándéklevelek beküldését. A BCR 26 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Romániában, a tavalyi évet 161 millió euró adózott eredménnyel zárta. Összesen 4 millió ügyfele van.

A román privatizációs ügynökség (AVAS) szerint a magánosítás kapcsán érdeklôdését jelezte már a Banca Intesa és az UniCredito Italiano olasz pénzintézet, a Deutsche Bank, jelezte esetleges részvételét a belga-holland Fortis, a francia BNP Paribas és a HVB-Creditanstalt.

Románia a BCR többségi tulajdonának eladásával már 2003-ban is próbálkozott, akkor azonban leállt a privatizálással. A gyôztest az AVAS reményei szerint még az idén, november közepén vagy végén ki tudják hirdetni. Elképzelhetô, hogy a privatizálásban 58 százalék eladásáig is elmehetnek. 2003-ban Románia 25 százalék plusz egy részvényt adott el a BCR-bôl 222 millió dollárért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbank befektetési részlegének, az IFC-nek. A kormány jelenleg a bank 36,8 százalékát ellenôrzi és a mostani privatizálásnál az EBRD-t, illetve a Világbankot is be akarják vonni a többségi papírok értékesítésébe.

Öt román befektetési társaság mintegy 30 százalékos, alkalmazottaik pedig 8 százalékos tulajdoni résszel rendelkeznek.

A román kormány meghívására július 3 - 5. között hivatalos látogatást tett az országban a németországi Hamburg tartomány gazdasági küldöttsége. A küldöttséget Gunnar Uldall szenátor, a tartomány gazdasági és munkaügyi hatóságának elnöke vezette. Július 4-én a küldöttséggel találkozott Ioan Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter, valamint Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter. A tárgyalásokon mindkét fél kiemelte és kihangsúlyozta azt, hogy az elmúlt években folyamatosan erôsödtek a Románia és Hamburg tartomány közötti gazdasági és együttmûködési kapcsolatok.

Ezek szerint 2004-ben a Románia és Hamburg tartomány közötti kétoldalú áruforgalom volumene elérte a 189,2 millió eurót, mintegy 43%-os növekedést jegyezve; a román export összértéke 133,3 millió euró (+45,7%), és az import összértéke 56 millió euró (+37%) volt, a kétoldalú kereskedelem mérlege pedig évek óta Romániának kedvezô.

A felek a tárgyalások során annak a meggyôzôdésüknek adtak hangot, hogy Németország ismét Románia legfontosabb, elsô számú kereskedelmi partnere lehet, és ennek a célkitûzésnek az elérésében Hamburg tartomány szava fontos.

Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter bemutatta:

- a román külkereskedelem utóbbi idôben tapasztalt fejlôdését, elért eredményeit, jelenlegi fejlôdési irányzatait, a román kormány ennek érdekében tett lépéseit, a szaktárca keretében mûködô külkereskedelmi részleg tevékenységi körét, a román export növekedését célzó tevékenységet, fôleg olyan termékekkel, amelyek révén dinamikusan kiegyenlíthetô az ország kereskedelmi mérlege;

- a román kormány gazdasági prioritásait, azokat a területeket ahol érintett a kabinet abban, hogy bevonja illetve vonzza Hamburg tartomány befektetôit kereskedelmi és gazdasági együttmûködési tevékenységek kialakítása céljából;

- Románia gazdasági befektetési környezetét, az érvényes törvényes keretet, a román exportkínálat széles körét:

- a román kormány feladatát, hogy teljesítse a vállalt kötelezettségeit az ország uniós csatlakozása érdekében 2007. január 1-jéig.

A német vendég a maga részérôl kifejezte elégedettségét a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlôdését illetôen és megjegyezte azt, hogy ilyen szintû hamburgi küldöttség elsô alkalommal tesz látogatást Romániában. Gunnar Uldall szenátor kiemelte a tartomány gazdasági és vállalkozói köreinek különleges érdeklôdését a román gazdaság iránt, hozzátéve azt is, hogy számos hamburgi vállalkozás ki szeretné terjeszteni a tevékenységét Romániában is, együttmûködve a hazai partnerekkel.

Mint a tárgyalásokon elhangzott, Hamburg tartományban hagyománya van a hajóépítésnek, az infrastruktúra különbözô ágainak, mint például az autópálya-építésnek valamint a hajó -és légikikötô- építésnek is. A felszólalók rámutattak Hamburg tartomány gazdasági potenciáljára a kereskedelem területén, mivel ebben az ága-zatban több ezer vállalkozó tevékenykedik és közülük számosan már kinyilvánították azt, hogy új vállalkozást indítanának Romániában.

Nagy László

(1925.VII.17. - 1978.I.30.)

Az én szívem játszik,

ingemen átlátszik,

másik szívvel tündérkedik

hajnalhasadtáig.

Születtem, felnôttem,

durva gaz-erdôben,

virág vagyok, attól félek:

csalán lesz belôlem.

Szaporodik évem

fényben, égdörgésben,

ecetért kell elcserélnem

minden édességem.

Balatonparton

a nádi világban

megbújtam egyszer

s csodaszépet láttam:

bóbitás nádon

nádiveréb-fészket,

sásbokor alján

kis vízicsibéket.

Vadruca moccant,

topogott a vízre,

barna liléit

vízi útra vitte.

Senki se látta,

csak magam csodáltam,

ott a víz partján

még sokáig álltam.

Játszott a nádas

széllel és derûvel,

s hazaindultam

nádihegedûvel.

Nemes Nagy Ágnes

Aszfaltozó, aszfaltozó,

Mit csinálsz te meleg nyárban?

- Aszfaltozó, aszfaltozó,

megsülök én meleg nyárban.

Forr az üst, dôl a füst,

éget, éget a szurok,

megsülök, megfövök,

aztán végül megfulok.

Hozzál, Jani, fagylaltot,

nem bírom az aszfaltot.

És ha jön a fagylalt-hozó,

boldog minden aszfaltozó.

Hôs napúrfi

cselleng

csendben,

csintalan és

borzos,

kútgárdunkra

könyököl, mint

nagyapa,

ha morcos.

Mohás kônek

mesélgeti

éjszakai

álmát,

s tovább indul,

mert mint

mondja:

nyugaton már

várják.

Kicsi szekér,

Kicsi hám:

- Hová indulsz,

Csacsikám?

A makfalvi

nagyvásárba?

Vagy talán az

iskolába?

Vagy a kendi

nagyrétre,

legelészni

kedvedre?

- Nagyvásárba

nem vágyok,

iskolába

sem járok,

rét füvébôl

nem kérek -

jön kis gazdám,

s vele még ma

Vásárhelyre

beérek!

Fülöp Kálmán

Halvirágos

víz fölött

szivárványos

szitakötô

aranyszitát köt.

Napfonálon

köt szitát -

ha elkészül,

édesanyja

ezer puszit ád.

S az ezüstlô

víztálba

Szellô néni

a fénylisztet

szitálja.

Kéklô tó a

búzavirág,

kék, kék,

csengôkék.

Tûztaréj a

gangos pipacs -

ég, ég,

lánggal ég.

Kék meg vörös

színét szórja

szét, szét,

szerteszét.

Égbolt kékje,

tûz pirosa -

szép, szép,

csodaszép!

Kajcsa Jenô

Lötyögi Pityu versajándéka

Fogtam három

pittypalattyot,

találtam két

fittyfirittyet,

kaptam egy szép

kutykuruttyot.

Pitty! - elszálltak

a palattyok,

fitty! - elvesztek

a firittyek.

Kutty! - megdöglött

a kurutty is.

Kiss Benedek

Két kibédi népmese

Élt egyszer egy gazdag ember, annak volt egy mihaszna nagy fia, aki nem gyarapította a vagyont, inkább elpazarolta.

Az egyik nap hirtelen meghalt a gazda, s a legényre maradt az egész gazdaság. Rögtön a temetés után nekifogott, s ezt is, azt is kezdte útnak ereszteni: elôbb a lovakat, aztán a tehenet, a juhokat adta el. A ludak, a tyúkok is új gazdára találtak. Következett a maradék gabona, utána pedig a bútorok.

Megsokallta a dolgot a szomszéd, s azt mondta:

- Ügyelj, Jóska, mert úgy jársz, mint az egyszeri szegény ember.

- Hát az hogy járt?

- Úgy járt - azt mondja -, hogy aprádonként minden holmiját eladta, csak az ócskavas s egy rossz füttô maradt. Azokat is elvitte a vásárba. Kiáltotta:

- Ócskavasat, rossz füttôt vegyenek!

Hát senki sem vásárolta meg ôket.

Azt már sokan tudják, hogy az öregek, apó meg nannyó, nagyon szeretik az unokákat. Régebb legtöbbet ôk is vigyáztak rájuk.

Hát egyszer megtörtént az egyik családban, hogy hirtelen meghalt az öreg. A gyermek valósággal kétségbe volt esve, erôsen sajnálkozott. Siratta az apóját:

Apó, apó, drága apó,

Milyen fájin apó voltál,

Hántottad az almát,

S adtad nekem a héját,

Adtad nekem a hé-ját, ja-ja-jaj!

Ráduly János gyûjtése

Társadalmi kapcsolatainkból, éppúgy mint közbeszédünkbôl, magatartásunkból lassacskán kivész a finomság, az elegancia, amint privát érintkezéseink során is mind gyakrabban hányunk fittyet az illem szabályaira. Pedig az évezredes normák egyáltalán nem fölöslegesek.

Az illem, a jó modor nem kerül pénzbe, mégis sokan fukarkodnak vele. Bizonyság rá az ôsrégi illemszokás, a köszönés. Sok ember - ha belép egy üzletbe, vagy hivatalba - nem köszön, vagy éppen csak morog valamit, esetleg foghegyrôl "...napot!", vagy "sziá"-t mond. Válasz még a valódi köszönésre is ritkán érkezik, legfeljebb hasonló, érthetetlen morgás.

Miért baj ez? Azért, mert a köszönés nem egyszerûen illô dolog, hanem számos más funkciója is van, a partner üdvözlésén túl. Gyökerei a rabszolgatartó társadalomból erednek. A "szervusz", a legrégibb és máig is leggyakoribb köszönési forma a latin "servus humillimus sum"-ból rövidült, aminek a jelentése: "legalázatosabb szolgája vagyok". Ám a mindennapos érintkezésben, a legtöbb országban és nyelvterületen, a napszaknak megfelelô köszönési változatokkal is üdvözlik egymást. Nálunk szintén illendô köszönés a napszakhoz járuló forma, de a "kívánok" igével társítva! E téren szintén él a modortalan spórolás, amikor csak flegmán odadobott "jóreggelt", "jónapot" hangzik el üdvözlés gyanánt.

A köszönés többi illemszabályát is mind kevesebben tartják be. Tudni illik: a férfi a nônek, a fiatalabb az idôsebbnek, az alacsonyabb beosztású a magasabb rangúnak köszön elôre.

A köszönés máig alkalmazott formái közül a kézfogás a legelterjedtebb, ám sajnálatosan divatba jött a kétoldali puszival kibôvített ölelés, vállveregetés is. A meghajlás, a kalap levétele már kevésbé szokás, mint régebben - igaz, maga a kalap sem a régi már, a baseball-sapkások pedig nem fecsérlik erejüket a találkozáskor olyasmire, mint a sityak megemelése. Noha a meghajlás már régóta csupán egyszerû udvariassági forma, amely a keleti népeknél kötelezô, visszavezethetô az ôsrégi földre borulásra. A legyôzöttek így fejezték ki a harc feladását, illetve a feudális uralkodók elôtti hódolatukat. A kalaplevétel mögött is még a rabszolgakorba visszanyúló szokás rejtôzik. Egykor ugyanis a zsákmányszerzés kiterjedt a legyôzött ruháinak elvételére, annak önkéntes átadása pedig az alárendeltséget fejezte ki.

A kézfogásban nincs megalázottságot, legyôzöttséget tükrözô motívum. Eredetileg azt fejezte ki, hogy "fegyver nélkül jöttem, békés szándékkal közeledem, így nyújtom a kezem!" Az európai kultúrkörökben az illem éppen fordított, mint a szóbeli köszönésnél: a nô, az idôsebb, a magasabb társadalmi helyzetben lévô nyújthatja elôre a kezét. A felénk nyújtott kéz elutasítása sértést jelent! Ám a tudatlanság is elôfordulhat e helyzetben. Nem mindegyik kultúrkörben üdvözlik így egymást a partnerek. Egy jeles magyar politikus hölggyel esett meg, hogy egy nemzetközi találkozáskor kezét nyújtotta olyan férfiaknak, akiknek a vallási elôírások tiltják, hogy idegen nô kezét megérintsék.

A társadalmi együttélés írott és íratlan szabályainak ismeretére, és az ennek megfelelô viselkedésre nagyobb figyelmet kellene szentelni. A családi nevelésen túl, az iskola és a tömegkommunikáció nagyobb szerepet vállalhatna ebben, s jó lenne, ha a közéleti szereplôk modora is etalon lehetne. Sajnos, ez utóbbi mindinkább hiú álomnak tûnik. Éppen az "ország házában" zajló üléseken, vitákon láthatunk tucatszám példákat az alapvetô illemszabályok durva megsértésére: a közbekiáltásokra, "beszólásokra", az ülések alatti zajos beszélgetésekre, újságlapozásra, miközben érdemi elôterjesztést kellene figyelemmel hallgatniuk a képviselôknek.

Az iskolákban sem tanítják intézményesen a viselkedéssel, illemmel összefüggô normákat. Sok esetben maguk a pedagógusok is híján vannak efféle ismereteknek. Másként mire vélnénk, hogy a pedagógus az elsô pad lapjára ülve, lábát az ülésre nyújtva magyarázza a tananyagot? A televíziós személyiségek sem iparkodnak jó példával elöl járni, az úgynevezett sztárok viselkedésérôl nem is szólva. Akad olyan mûsorvezetô, aki gondolkodás nélkül belefojtja a szót azokba, akiket