Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tegnap délután több olyan fontos határozattervezetet fogadott el a helyi tanács, amelyek érzékelhetôen megváltoztathatják a város életét. A legjelentôsebbrôl, a költségvetésrôl, azonban most sem döntöttek, így e témáról február 9-én rendkívüli tanácsülésen tárgyalnak újra. A polgármester arra kérte a költségvetési bizottságot, hogy néhány halaszthatatlan kiadás fedezésérôl egyezzenek meg a különbözô igazgatóságok vezetôivel.

Még a napirendi pontok megvitatása elôtt szóba került a Valea Soarelui környezetvédelmi szervezet beadványa, amelyben ismét törvénytelen fakivágásról tájékoztatták a tanácsot. Az ügy kivizsgálását egy bizottságra bízták. A továbbiakban jóváhagyták a polgármesteri hivatal szerkezeti felépítését. A tanácsosok megvitatták a közösségi rendôrség alapítására vonatkozó határozattervezetet is. A szolgáltatás április elsejétôl mûködik. Megbízták Filip Viorel tisztet, hogy a polgármesteri hivatal illetékeseivel együtt szervezzék meg a versenyvizsgát a személyzet alkalmazására. Január elsejei hatállyal megalakították a lakosság-nyilvántartó közszolgálatot, amelynek élére ideiglenesen Chera Cristiant nevezték ki. Továbbá megalakult a helyi közrendészeti bizottság is, amelynek tagja a polgármester, a városi rendôrparancsnok, a csendôrségnek, a közösségi rendôrségnek, a hivatal sajtóosztályának a képviselôi, valamint három tanácsos és a helyi közösség három képviselôje is. Vitát váltott ki a diákok kedvezményes utaztatására vonatkozó határozattervezet, de végül ezt is megszavazták a tanácsosok.

Ismét hosszas szóváltást idézett elô az FC Transilvania teremlabdarúgó csapattal megkötendô támogatási szerzôdésre vonatkozó határozattervezet. Végül a testület arra a következtetésre jutott, hogy az idei szezonban havi 100 millió lejjel támogatják a teremlabdarúgást, de amennyiben a csapat kiesik az A osztályos bajnokságból, elvesztik a szponzorálást. Sarkalatos téma volt a hôenergia árának a módosítása is. Ez a határozattervezetet már többszöri halasztást szenvedett, végül is megállapodtak abban, hogy a gazdasági egységeknek 1.745.643, míg a lakosságnak 1.696.838 lejért szolgáltatják gigakalóriánként a hôenergiát.

Ugyancsak hosszas véleménycserére adott okot az a határozattervezet is, amivel a város arculatán szeretnének javítani azzal, hogy a különbözô vezetékes szolgáltatókat (telefon, villany, kábeltévé) arra kötelezik, hogy a huzalokat tüntessék el az épületek homlokzatairól, s a hálózatot a föld alatt fejlesszék. Erre 5 éves határidôt adtak az érintett cégeknek, azzal a feltétellel, hogy a tanáccsal a polgármesteri hivatallal közösen kidolgoznak majd egy alapos szabályzatot, ami mûszaki megoldásokat is kínál.

Nem fogadták el azt az egyetlen sürgôsségi határozattervezetet, amelyben a különbözô nemkormányzati szervezetek kulturális és sport jellegû rendezvények szervezésére kaptak volna támogatást. Ezt is a költségvetést taglaló február 9-i tanácsülésen tûzik újra napirendre.

A különféléknél több közérdekû témát vetettek fel. Benedek Imre kérte a polgármesteri hivatalt, engedélyezze az élsportoló úszóknak, hogy ingyen használják a medencét. Molnár Gábor interpellálására a garázsok bérleti díját tárgyalják újra a legközelebbi ülésen. Kirsch Attila a város övezeti felosztását, míg Bálint István a villanyrendôr-rendszer rendbetételét sürgette. Moraru Octavian arról panaszkodott, hogy piszkos a város. A fontosabb határozatokra a késôbbiekben visszatérünk.

Aktuális

A Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) igazgatója a minap egy tévémûsorban arról beszélt, hogy az államelnök ellen tervezett "lehetséges" merényletekre utaló információk birtokába jutott. Mint mondta, "olyan, korrupciós ügyletekben érdekelt maffióta- struktúrák léteznek, amelyek készek arra, hogy külföldieket fogadjanak fel a merényletek elkövetésére". A hírt persze felkapta a sajtó, a híradók és újságok címlapsztorija lett.

Ha komolyan vennénk, szívszorongva kellene átélnünk minden napot és órát, s esténként hálaimát mondanunk, hogy az elnök még egy napot megúszott merénylet nélkül. Máris eszembe jut: vajon nem (nemzet)biztonsági okokból maradt távol a "flotta-ügy" soros tárgyalásáról? Csakhogy, az egész merényletsztori füstbombaként bûzlik. Abból is látszik, hogy maga a "veszélyeztetett" sem vette komolyan. Kijelentette: a megfelelô intézmények kutya kötelessége megvédeni ôt. Az elnök arra kell figyeljen, hogy a korrupció visszaszorítására hivatott intézmények hatékonyak legyenek. Timofte tehát fricskát kapott Basescutól, sôt, a volt elnök, Iliescu egyenesen tagadta, hogy mandátuma idején merénylettel fenyegették volna meg.

Most már elmélázunk azon, mi értelme is lenne fenyegetni az államelnököt? Nem neki kell merénylettôl tartania, hanem a gazdasági- pénzügyi maffia, a drogkereskedelem, embercsempészet ügyeit vizsgáló rendôröknek, ügyészeknek, esetleg az ilyen ügyekben eljáró bíráknak. Mellesleg Basescu el is rendelte a kényesebb ügyekben eljáró ügyészek védelmét.

Ezek után logikus a kérdés, vajon mi áll a SRI igazgatójának nyilatkozata mögött? A válasz kézenfekvô: elterelô manôver más, nagyobb horderejû problémáktól. Példának okáért arról, hogy törvénytelenül lehallgatják az újságírók telefonjait, súlyosan megsértve a jogállam szabályait. Az sem lehet enyhítô körülmény, hogy, úgymond, csak kettôrôl van szó, akik, szerintük bizonyos külföldi titkosszolgálatok szolgálatában állnak, és "veszé-lyeztetik az állambiztonságot". Esetleg azt akarják, hogy, miközben az elnök elleni "lehetséges" merénylet gumicsontján rágódik a közvélemény, ne vegye észre, hogy problémák vannak a kormány mûködésével. Hogy a kormányfô nyilatkozatai szöges ellentétben állnak egyes tárcavezetôk nyilatkozataival, (lásd pénzügyminiszter), hogy még mindig a koncon osztozkodnak, s egy hónappal a kabinet felállása után sem töltötték be az államtitkári helyeket, magyarán a kormány nem mûködik megfelelôképpen. Az meg már csak hab a tortán, hogy a D.A. Szövetségen belül is feszültségek vannak, például a fôpolgármesterjelölt megnevezése körül, vagy, hogy egyes területek berzenkednek a miniszterelnök döntései ellen.

Hogy valóban blöffrôl van szó, mi sem bizonyítja jobban, mint a SRI igazgatójának dadogása, miszerint, a "lehetséges" merényletekrôl csupán "részleges" és "töredékes" információi vannak, és "túlzás lenne azt állítani, hogy máris merénylet készül az elnök ellen". Egyébként is még csak ezután "ellenôrzik" az információkat.

Megvárjuk, ráérünk.

(MTI) Az auschwitz-birkenaui egykori náci munka- és megsemmisítô tábor területén több mint negyven ország részvételével és több mint húsz állam- és kormányfô jelenléte mellett ünnepélyesen megemlékeztek csütörtökön a láger felszabadulásának 60. évfordulójáról; a magas rangú vendégek lerótták kegyeletüket a több mint egymillió áldozat emléke elôtt.

Az emlékünnepség a birkenaui (Brzezinka) tábor nemzetközi emlékmûve elôtt, az egykori krematórium romjainak szomszédságában vette kezdetét délután háromkor egy beérkezô vonat sípjelének hangjára. A birkenaui tábor hírhedt rámpájára futottak be a deportáltakat szállító szerelvények, ahol megkezdôdött a szelekció, a deportáltak többségét azonnal a gázkamrákba, megsemmisítésre irányították.

A vendégeket Waldemar Dabrowski lengyel kulturális miniszter köszöntötte, majd Auschwitz két túlélôje, Wladyslaw Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter (4427 számú fogoly) és Simone Veil korábbi francia kulturális miniszter (78651 szám) mondott beszédet; a roma áldozatok nevében Romani Rose, a németországi Központi Roma Tanács elnöke szólalt fel; ô már a háború után született, de családjának 13 tagját ölték meg a nácik.

Az emlékünnepségen szintén részt vevô Viktor Juscsenko ukrán elnök apja szovjet hadifogolyként szintén auschwitzi rab volt, de megjárta a buchenwaldi és flossenburgi koncentrációs táborokat is. Andrij Juscsenko, a 11 367 számú fogoly egyike annak a nem egészen 100 szovjet hadifogolynak, akik túlélték Auschwitzot.

A beszédek után Bartoszewski és Veil ünnepélyesen aláírta az Auschwitz és Holokauszt Nemzetközi Oktatási Központ alapító okmányát és egy felhívást a világ vezetôihez: akadályozzák meg, hogy a holokauszt tragédiája megismétlôdhessen.

A katolikus egyház nevében Jean-Marie Lustiger, Párizs bíboros érseke szólalt fel, akinek édesanyja az Auschwitzba deportálás közben halt meg, majd Józef Kowalczyk, lengyelországi pápai nuncius felolvasta II. János Pál pápának az emlékünnepség résztvevôihez intézett levelét. A katolikus egyházfô egyebek között felidézte az 1979-es auschwitzi látogatásán mondott szavait, megismételve: a soá tragédiája mellett senki sem mehet el szenvtelenül. Egy egész nép tervszerû kiirtásának kísérlete súlyos árnyként nehezedik Európára és az egész világra; olyan bûntény, amely örökre beszennyezte az emberiség történetét.

Aleksander Kwasniewski beszédében hangsúlyozta: a jelen nemzedékek kötelessége átadni a következôknek az "auschwitzi mementót", és meg kell akadályozni, hogy Auschwitz a jövôben megismétlôdjék. A lengyel elnök meleg szavakkal emlékezett meg a haláltábort felszabadító szovjet csapatokról, köztük az ünnepségen jelen lévô veteránokról, akiket aznap magas lengyel érdemrenddel tüntetett ki.

Az ôt követô felszólaló, Vlagyimir Putyin szerint Auschwitzban "reálisan látható", hogy milyen jövôt szánt a harmadik birodalom a civilizált Európa számára. Az orosz elnök azt mondta, hogy a csütörtöki ünnepség nyitja meg a "nagy gyôzelem" 60. évfordulójának megemlékezéssorozatát, amelynek tetôpontja lesz a május 9-i gyôzelem napi ünnepség Moszkvában. Putyin beszédében párhuzamot vont a nácizmus és a mai nemzetközi terrorizmus között, amely "ugyanolyan aljas és kíméletlen", és amelynek ugyancsak ártatlan emberek ezrei váltak áldozataivá.

Móse Kacav izraeli államfô köszönetet mondott a szövetségeseknek, akik Európát a nácizmus alól felszabadították, de egyúttal felhívta a figyelmet, hogy 60 évvel a holokauszt után Európában újjáéled az antiszemitizmus. A világ vezetôinek tudniuk kell, hogy a veszélyes és hamis doktrínák újból elôtörhetnek, a világ vezetôi felelôsek a nácizmus fölött gyôztes emberi értékek fennmaradásáért - hangsúlyozta az izraeli elnök.

Ezután ökumenikus ima, majd a zsidó halotti ima, a kaddis hangzott el. A tábor volt rabjai, a felszabadító szovjet katonák és a jelen lévô államfôk sorban mécseseket gyújtottak a népek emlékmûvén elhelyezett emléktáblák alatt. Az ünnepség végét a zsidó pásztorkürt, a sófár hangja jelezte, a katowicei rádió szimfonikus zenekara, egy katowicei és egy krakkói kórus Krzysztof Knittla kantátájának egy részletét adta elô befejezésül.

Az Afrikát sújtó szegénység enyhítésének kérdése áll a davosi Világgazdasági Fórum figyelmének középpontjában, miután a szerdai nyitónapon Jacques Chirac francai államfô és Tony Blair brit miniszterelnök is összefogásra szólította fel a tehetôs országokat a nyomor leküzdése érdekében.

Csütörtökön Blairnek, Bill Clinton volt amerikai elnöknek, Bill Gates-nek, a Microsoft alapítójának és a dél-afrikai, a nigériai államfônek részvételével panelvitát rendeztek arról, hogy miként lehet enyhíteni az afrikai nyomoron, amelynek súlyát Blair érzékeltette számokkal. Afrikában 300 millióan nem jutnak ívóvízhez, naponta 3 ezer öt éven aluli gyerek hal meg maláriában és naponta 6 ezer afrikai hal meg AIDS-ben.

Chirac nagy összegû és tartós támogatást sürgetett, és a fórumra küldött videoüzenetében azt javasolta, hogy a gazdag országok új adók és egyéb intézkedések révén milliárd dolláros összegeket adjanak össze az éhínség leküzdésére. A december végén pusztító és a hírek szerint 300 ezer ember életét kioltó szökôárra utalva mondta: A világ a "csendes cunamitól", az éhségtôl szenved, fertôzéses megbetegedések tizedelnek meg egy egész kontinenst.

Blair nemzetközi pénzügyi alap létrehozását javasolta, amelynek révén duplájára lehetne emelni az Afrikának juttatott 50 milliárd dolláros támogatást. Ezzel segíteni lehetne az ENSZ évtizedre szóló fejlesztési céljának megvalósulását, amely 2015-re a nyomorszinten élôk számának felére való csökkenésével, az AIDS elleni hatékony fellépéssel és 100 millió gyerek képzésbe való bevonásával számol.

Az öt napig tartó davosi fórumon mintegy 2500 politikus, vállalati vezetô, közéleti személyiség globális fontosságú kérdéseket vitat meg. A szigorú katonai óvintézkedések ellenére a Greenpeace aktivistáinak sikerült a világméretû Dow Chemicals elleni tiltakozás Davosban: a Világgazdasági Fórum alkalmából 60 aktivista demonstrált emberszônyeget alkotva azért, hogy a bhopali katasztrófa után 20 évvel végre elkezdôdjön a jóvátétel és a terület megtisztítása.

Az utcán fekvô, csontváz jelmezbe bújt aktivisták a több mint 20.000 halálos áldozatot jelképezték. 1984 óta ennyien haltak meg az indiai Bhopalban, a Union Carbide helyi gyárában bekövetkezett vegyi szennyezés miatt. Ez volt a legsúlyosabb katasztrófa, amely valaha vegyipari üzemben történt. Az aktivisták a transzparenseikkel a Dow Chemicalstól követelték a máig eltusolt felelôsség elismerését és az okozott károk megtérítését. (A Dow Chemicals a 90-es években felvásárolta a Union Carbide-ot.) Emberek ezrei szenvednek még a vegyi katasztrófa következményeitôl, de az amerikai vállalat továbbra sem hajlandó felelôsséget vállalni.

A davosi fórum szlogenjét "Taking responsibility for tough choices" (Vállaljuk a felelôsséget a nehéz döntésekért) így kommentálta Matthias Wütrich, a Greenpeace szóvivôje: Hogy merészel a davosi fórum, a magukat globális vezetôknek nevezô klub felelôsségrôl beszélni, ha a Világgazdasági Fórum résztvevôi, mint a Dow is, mindent megtesznek részt, hogy kibújjanak a felelôsség alól, és lábbal tiporják az emberi és a környezethez fûzôdô jogokat. A konszerneknek elôször az általuk okozott károkat kéne orvosolniuk, mielôtt felelôsségrôl beszélnek.

A díjátadáson Rachna Dhingra, a Bhopali Túlélôk Szervezetének vezetôje felolvasta az amerikai vállalat elleni vádakat, majd kijelentette: Az emberek Bhopalban szenvednek és meghalnak a Dow miatt, mert a bhopali katasztrófa még mindig érezteti hatását. Bhopal és a Dow bebizonyította, hogy a konszernek felelôtlensége határtalan. Bhopal az ipari bûn, a Dow pedig az ipari bûncselekmény áldozatainak szimbóluma lett.

(MTI) Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövôben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni - derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek elsô eredményeit csütörtökön ismertették Budapesten egy konferencián.

"Az erdélyi magyarok kilenc százaléka mérlegeli azt a lehetôséget, hogy az anyaországba költözik, itt vállal munkát, Magyarországon két százalékuk szeretne magasabb képesítést szerezni" - mondta Gazsó Ferenc egyetemi tanár, az MTA Politikai Tudományok Intézet (MTA PTI) munkatársa.

Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január-július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA PTI és a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetének rögzítésére. Az 1.200 fôs mintán végzett szociológiai felmérés Székelyföld, Belsô Erdély és Partium 879 településének több mint egymillió lakosát reprezentálja. Olyan falvakra, kis- és közepes városokra terjedt ki a kutatás, ahol a magyar lakosság aránya 20-100 százalék közötti.

A felmérést a tervek szerint 4-6 év múlva megismétlik, ami elôször kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére - mondta megnyitójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.

Az adatok azt jelzik, hogy a romániai magyarok ellentmondásosnak és negatívnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket. A rendszerváltozás óta a többség vélemény szerint az ország nem került modernizációs pályára, s ez negatívan befolyásolja közérzetüket - összegezte a tapasztalatokat Gazsó Ferenc. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt idôszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek.

Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A személyes élethelyzet változásának megítélése 27,6 százalékban volt pozitív, 35,1 százalékban negatív, s 36,7 százalékban változatlan volt.

A demokratikus átalakulással kapcsolatban 30 százalék adott pozitív választ, 58 százalék szerint nincs demokrácia, nem történt változás. Gazsó professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a megkérdezettek 43 százaléka egyértelmûen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-rôl, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14-16 százalék között mozog. A felmérésben résztvevôk négytizede elégedett az egyházakkal.

A jövôkép pozitívabb az erdélyi magyaroknál, mint a múlt megítélése. Gazsó Ferenc elmondta, hogy gazdasági téren 37 százalék vár pozitív változást, 33 százalék látja úgy, hogy személyes élethelyzete javulni fog a jövôben.

Lezuhant egy kisméretû repülôgép csütörtök reggel, a sasi-i nemzetközi repülôtér közelében. A gép postai küldeményeket szállított a Bukarest-Iasi-Budapest útvonalon. Az elôzetes adatok szerint a szerencsétlenségben életét veszítette a gép pilótája és másodpilótája, mindketten magyar állampolgárok.

A mintegy 300 kilogramm levelet és postai csomagot szállító kisgép a fôvárosi Baneasa repülôtérrôl szállt fel és 8.10-kor kellett volna megérkeznie a iasi-i reptérre.

A baleset körülményeit kivizsgáló szakemberek szerint a rossz idôjárási viszonyok miatt a repülôgép lezuhant egy erdôben, és kigyulladt, mintegy egy kilométerre a iasi-i repülôtértôl.

A vizsgálóbizottság szerint a pilóták az idôjárási viszonyok miatt nem látták a leszállópályát. "Az irányítótorony adatai alapján úgy tûnik, tévedésrôl van szó. A gép rossz irányból kezdte meg a leszállási manôvert, majd egy nagyon alacsonyan szálló felhôbe került, egy fának ütközött, lezuhant és felrobbant" - nyilatkozta Lucian Flaiser, a Iasi Megyei Tanács elnöke.

A két pilóta elszenesedett holttestét 11.30 óra körül sikerült kiszabadítani a repülôgép roncsai közül. A gépben egy magyar és egy román útlevelet találtak, de eddig még nem sikerült pontosan kideríteni, kié a két dokumentum.

A iasi-i vizsgálók szerint a chartergépet a romániai Eurojet Kft. bérelte.

A szállításügyi szaktárca közleménye szerint a LET-410-es típusú, HA-LAR kód alatt regisztrált gép a magyar Farnair társaság tulajdona. A cseh gyártmányú kétmotoros kisgép 13,6 méter hosszú, szárnyainak fesztávolsága 17,5 méter.

Hajléktalannak lenni télvíz idején a legborzalmasabb. Akinek ez a sors jutott, még annak is örül, hogy van ahol meghúzódnia.

Vesta kályhából "központi fûtés"

H. E. harminchárom éves fiatalasszony két kislányával, a hétéves Szidóniával és a kétéves Izabellával, valamint élettársával két éve lakik a marosvásárhelyi onkológiai klinika mögötti barakkban. A deszkavagont az építôk hagyták ott, miután befejezték a régi kórház új épületszárnyának bôvítését. A kényszermegoldást azért választották, mert nem volt ahol lakniuk. A lakássá alakítható vagonra jártukban-keltükben bukkantak, s hozzá is láttak a berendezéséhez. Két ágy, asztal, székek, konyhaszekrény, polcok, a konyhai részén a padlón vinilin, a szobai részén kopottas perzsaszônyegek. A lakást mûvirág, kézimunkák, terítôk, teszik otthonossá. A berendezés legfontosabb kelléke azonban mégis a helyiség közepén álló Vesta kályha, ami a "központi fûtést" biztosítja. A kályha mellett nagy szatyrokban áll a tûzifa, amit vagy az erdôrôl szereznek be, vagy bontásból származó hulladékból szednek össze.

- Itt a környéken mindenki rendes velünk. A szomszédos tömbházak lakói, mivel most sok termopant szerelnek, szólnak, ha kivert, eldobandó ajtójuk, ablakuk van, s mi máris megyünk, összeszedjük. Amíg az élettársam hordja a fát, én vágom. Egyedül, segítség nélkül nem is bírnám. Állandóan kell tenni a tûzre, mert ha kialszik, a házban rögtön hideg lesz, s gyerekek megfagynak. Már két karácsonyt és szilvesztert értünk úgy meg, hogy Izabella a kórházban volt.

A vizet az onkológiáról hordjuk. Megengedik. Szeretnek minket. Annyira megszántak, hogy még fürdeni is engednek. Szerencsénk van velük. Villanyunk nincs, de van egy akkumulátorunk, s azt használjuk áramforrásnak. Kis tévénk is van.

"Anyám eldobott engem"

A hajléktalanság elôzményeirôl beszélni sem zárkózik el H. E.

- Tízéves koromban szüleim elváltak, mindkettô ment a maga útjára. Anyám eldobott. Nagymamám nevelt fel, a szomszédoknál laktunk albérletben. A Petru Dobrában volt lakásunk. Anyám a lakást eladta, én nem kaptam semmit belôle. Az építészeti líceumba jártam, de csak tíz osztályom van, mert nyolc hónapos terhesen eltanácsoltak az iskolából. 1991-ben erôszakkal adtak férjhez. A börtönben esküdtünk meg, mert a férjem akkor éppen ott "tartózkodott". Két fiúgyermeket szültem, egyiket sem akartam. A nagyobbik 15, a kisebbik 10 éves. Anyósom neveli ôket. Elintézte, elvették tôlem. Most néha meglátogatnak, segítettem is ôket, amíg tudtam, most is jönnek néha, de kértem, többet ne jöjjenek, ne zavarjanak. Kérjenek pénzt a nagyanyjuktól, ô kapja a gyereknevelésért járó összeget, nem én! Az apjuk is lemondott róluk.

Volt férjemnek a Kossuth utca 10. szám alatt volt IGL-s lakása. Nem éltünk jól, vert, ütött, otthagytam, elmentem kvártélyba. Laktam az Uniriiban, a katolikus temetônél az irodában, a várban, a Moccánál, a Kárpátok sétányon, ahol értem. Hányódtam a gyerekekkel együtt. 2000-ben visszaköltöztem a Kossuth utcába, két éjszaka aludtam ott, aztán ismét az utcára kerültem. Ekkor fogadtak be az éjjeli menedékhelyre. Ott jöttem össze Á-val, aki Izabella apja. De a volt férjem s anyósom tovább zaklatott. Még a szülészeten is! Azt akarta, hogy visszamenjek hozzá. Ezt nem teszem, mert börtöntöltelék, ’91-tôl elég volt. Most már hivatalosan is elváltunk. A menhelyrôl Székely, az adminisztrátor, kirakott, mert a "hivatalos" férjemnek lakáskiutalása volt. Szüleimmel nem tartom a kapcsolatot, 2001 óta nem láttam ôket, se apámat, se anyámat. Ôk sem látták a kicsi leányomat - mondta a fiatalasszony.

Alkalmi munkából, segélyekbôl élnek

Mibôl élnek? - tettük fel a kérdést. - 420 ezer lej gyerekpénzt és 1.600.000 lej szociális segélyt kapunk. Alkalmi munkát végzünk. Takarítok, doktornôkhöz járok, a tanácsnál, a kisállomásnál, a Hubertus bárban dolgoztam. Mindent elvállalok, ami akad. A nyáron még Ákosfalvára is kijártam a kertészetbe dolgozni, ahol napjára 150 ezer lejt és két szelet kenyeret kaptam. A pénzünket Á., az élettársam osztja be. Ô jobban ért hozzá. Élelemre szûkösen, de jut, a gyerekek nem éheznek. Téli ruhánk se nekünk, se a gyerekeknek nincs. Jól fogna egy kis segély - zárta mondandóját H. E.

Lakásra egyelôre nincs kilátás. Már megunták, hogy a polgármesteri hivatalnál szociális lakást kérjenek. Még a lakásra várakozók listájára sem iratkoztak fel, mert reményük sincs arra, hogy megoldódjék helyzetük. Fûtéspótlékot sem kapnak, mert nincs állandó lakhelyük. Tulajdonképpen senkinek sem fáj, hogy nekik nincs hol lakni. A gondolattal félig-meddig megbarátkoztak, beletörôdni látszanak sorsukba. De mi lesz a két kislánnyal, akik cseperednek, s egyelôre nem mutatkozik számukra semmi esély arra, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek, hogy valaha is behozzák a helyzetükbôl, életfeltételeikbôl adódó óriási hátrányt.

A szerda délután kezdôdött, 24 órát meghaladó havazás következményeinek néztünk utána a megyében.

Angela Socaciu, a vízügyi igazgatóság diszpécserszolgálata vezetôjének tájékoztatása szerint tegnap Laposnyán a hóréteg 82, Galonyán 50, Ratosnyán 56, Gödemesterházán 40 centiméter volt. A megye többi részében a hóréteg vastagsága nem haladta meg a 12 cm-t.

Éjszakai bevetésen a katasztrófavédelmi felügyelôség

Vermesanu Petru, a Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelôség helyettes vezetôje elmondta, egyelôre nem érkezett kérés a lakosság részérôl mentésre. Szerdán délután 4 órakor rendkívül nehéz körülmények között lehetett közlekedni a Marosvásárhely-Csobotány (Gödemesterháza) közötti 13-as országúton, több torlasz keletkezett Gernye-szeg-Szászrégen, Maroslaka (Görgény-oroszfalu)- Ratosnya között. Marius Ichim, a prefektus kabinetfônöke sajtóközleményébôl kitûnik, a csütörtökre virradó éjszaka a prefektus vezetésével a megyei katasztrófavédelmi bizottság kiszállt a helyszínre, s az operatív csoport járhatóvá tette a Disznajó- Alsórépa-Felsôrépa közötti 154B megyei utat, valamint a Monosfalu (Görgényoroszfalu község)- Marosliget (Felsôrépa község) közötti 164-es községi utat. Az éjszaka folyamán több órára elszigetelôdött a világtól Felsôrépa egy része, ahova mindössze 3-4 órás késéssel érhetett a felügyelôség küldöttsége. A község távolabb esô falujának, Marosligetnek a lakói is elszigetelôdtek a külvilágtól a lehullott nagy mennyiségû hó miatt. A csütörtökre virradó éjszaka hóekéket irányítottak a Görgény-hodák-Libánfalva közötti 153C megyei útra, valamint a Dedrádszéplak-Bátos közötti 154 megyei útra, ahol a felgyülemlett hó miatt mindössze az egyik sávon lehetett közlekedni.

150 tonna csúszásgátló a megyei utakra

A megyei tanács alárendeltségébe tartozó téli parancsnokság titkára, Strâmbu Mihaela tájékoztatása szerint a csütörtökre virradó éjszaka 20 hóeltakarító gép dolgozott a megyei utakon, s közel 50 tonna csúszásgátló anyagot szórtak le. A tegnap 4 és 14 óra között 150 tonna csúszásgátló anyagot szórtak a megyei utakra. A legnagyobb mennyiség (24 tonna) a Szászrégen- Nyárádremete, Nagyernye-Szováta közötti útszakaszra került. A tegnap valamennyi megyei út járható volt.

Csúszós mellékutcák

A távolsági buszállomás diszpécsere elmondta, a Kolozsvárról és Zilahról érkezô buszok menetrend szerint, Besztercérôl viszont 5-10 perces késéssel futottak be a vásárhelyi állomásra. A közszállító jármûvek sofôreinek elmondása szerint nehezen járható a Kövesdombra vezetô emelkedô (mindkét oldalról), a megyei kórház és a volt számológépgyárhoz vezetô kaptató, mivel nem volt elégséges mennyiségû csúszásgátló anyag leszórva. Hasonló gondokkal küszködtek a taxisofôrök is, ôk a síkos mellékutcákra panaszkodtak.

30 koccanás

történt Marosvásárhelyen a tegnap, az ok a csúszós útviszonyoknak nem megfelelô sebesség, valamint az elôírt követési távolság be nem tartása - nyilatkozta Archiudean Lucian, a Megyei Közúti Rendôrség helyettes rendôrbiztosa.

Zavartalan a vízellátás

Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv Kht. sajtószóvivôjének nyilatkozata szerint a megyeszékhelyen a tegnap zavartalan volt az ivóvízellátás, a hóhullás miatt ugyan zavarosabbá vált a víz, ám a több koaguláns hozzáadásával ezt kiküszöbölték.

Hóeltakarítás Marosvásárhelyen…

24 óra leforgása alatt közel 350 tonna csúszásgátló anyagot szórtak a marosvásárhelyi közutakra - mondta Varga Tibor, az idei hóeltakarító munkálatokat végzô Salubriserv Rt. szolgálatvezetôje. Január 26-án déli 12-kor tíz hóeke, két kistraktor munkálkodott az eltakarításban s szórta a csúszásgátló anyagot. Délután 2-3 óra között fél órára megbénult a város, s a közlekedésben 20 perces fennakadás történt. A gépek éjszaka két óráig megállás nélkül dolgoztak, majd csütörtökön hajnali 4.30 órakor újra munkába álltak. Elsôsorban a fôutcákra és a meredek utcákra szórták a csúszásgátló anyagot.

... és a falvakban

Szerdán mintegy félóráig volt lezárva a Vajola (Bátos község) felé vezetô út, ahova a helyi polgármesteri hivatal egy fából készült hóekét irányított, majd a szászrégeni útügyi igazgatóság is kivezényelt egy hóeltakarító gépet. Ákosfalva községben a tegnap hajnalban a helyi tanács tulajdonában levô földgyaluval takarították a községi utakat, a megyei utakon dolgozó gépeknek segítettek be.

Csak hólánccal az országutakon!

Steluta Starlungeanu, a bukaresti székhelyû Országutak Igazgatóságának ügyeletese elmondta, a Marosvásárhely és Bukarest közötti 13-as országúton téli útviszonyoknak megfelelôen lehet közlekedni.

Szívszorító kényszerûség Fülöp G. Dénesrôl múlt idôben szólni. A "volt" szócskát társítani nevéhez.

De bármilyen fájdalmas a Tôle való búcsúvétel, bármilyen gyötrelmes (valójában lehetetlen) megbékülni a hiányával, tudomásul kell vennünk a kegyetlen tényt: a marosvásárhelyi Vártemplom kiváló, messze földön ismert és becsült, hányatott sorsú lelkésze életének 74. évében eltávozott közülünk. A lelkek hû pásztora bevégezte földi pályafutását, visszaadta lelkét Teremtôjének. Szép tervei végleg tervek maradtak. Ott nyugszik - elfelejthetetlenül - a Bolyaiak sírja közelében. Akik elkísérték utolsó útjára s koszorúkkal borították be koporsóját, akik ismerték és szerették Ôt, a Szeretet Emberét, az Építô Embert, megrendülten emlékeznek Rá, és döbbenten érzékelik a ránk szakadt veszteség nagyságát.

Fülöp G. Dénes kitörölhetetlenül beírta nevét az erdélyi magyar református egyház jelenkori történelmének lapjaira.

A rendtartó, hagyományôrzô székely falu fia volt: 1931-ben született Alsósófalván, szorgalmas földmûvelô szülôk gyermekeként. Soha nem szakadt el az otthoni világtól; szülôföldje volt hitvalló eszményeinek, tiszta erkölcsének, igaz emberségének, nemes törekvéseinek tápláló talaja.

Székelykeresztúron végezte középiskolai tanulmányait, 1947 és 1951 között, megpróbáltató idôkben; aztán a kolozsvári Református Teológia növendéke lett. 1958-tól 1959. július 7-ig a marosvásárhelyi Kistemplom segédlelkésze volt. A pappá való szentelését követô napon Vásárhelyt letartóztatták, s nem sokkal késôbb, koholt vádak alapján, Kolozsvárt 11 év nehéz börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy ’56 ôszén, a Teológia diákjaként, a magyarországi forradalommal rokonszenvezô magatartást tanúsított - többekkel egyetemben. Felrótták neki, hogy késôbb, egy alkalommal, a Teológia dísztermében tartott áhítaton a Szovjetunióba elhurcolt magyar foglyokért imádkozott. Azt is rá akarták bizonyítani, hogy több társával együtt ki akarták siklatni azokat a vonatokat, amelyeken magyar "ellenforradalmárokat" szállítottak Budapestrôl a Szovjetunióba. Mindez merô valótlanság volt, de a zárt tárgyaláson mégis kimondatott a súlyos ítélet. Minek következtében Fülöp G. Dénes alaposan megismerhette, belülrôl, Szamosújvár hírhedt börtönét, majd sokakkal együtt a Duna-delta mocsaras szigetein vágta a nádat, szenvedett élet és halál között hosszú ideig. (Évek múltán - már szabadon - egy interjúban beszámolt minderrôl, sûrûn emlegetve rabtársait: például Csiha Kálmánt, Páskándi Gézát, Dávid Gyulát.) Végül is a 11-bôl 4 évet kellett letöltenie börtönökben, a romániai gulág-világ poklaiban.

Kiszabadulása után Fülöp G. Dénes is csupán fizikai munkát végezhetett egy ideig; csak 1964-ben vállalhatott ismét lelkipásztori szolgálatot. A Maros megyei kis falu, Geges gyülekezetének papja lett, majd Hármasfaluban és Szászrégenben volt lelkész. 1984-ben tért vissza Marosvásárhelyre, a Vártemplomba, s itt szolgált egészen 2002-ben történt nyugdíjaztatásáig.

Ez a közel két évtized lett Fülöp G. Dénes lelkipásztori pályájának, közéleti munkálkodásának eredményekben leggazdagabb, legtermékenyebb korszaka. Ekkor hozta tetô alá - a gyülekezet, a munkatársak, a külföldi támogatók hathatós segítségével - azokat az intézményeket, amelyek azóta a város, a környék egyházi és közmûvelôdési életében oly meghatározó szerepet töltenek be. A szellemi építkezés jegyében sikerült megteremteni s mûködtetni a marosvásárhelyi Kántor- tanítóképzô Fôiskolát, a Calepinus elnevezésû idegen nyelvû népfôiskolát, a Vártemplom Diakóniai Otthonát - benne a Bocskai Termet, ami azóta a kultúra, az irodalom, a mûvészetek vonzó színtere -; sikerült felújítani a vártemplomi Gótikus Termet, létrehozni a kórusokat, elindítani az Új Kezdet címû havi folyóiratot. Mindez a fáradhatatlanul kezdeményezô vártemplomi lelkipásztor (és felesége, Suba Ilona tiszteletes asszony), valamint a velük együtt fáradozó, munkálkodó gyülekezet építô leleményének eredményeként jöhetett létre - a gondjaikra bízott közösség lelki és szellemi gyarapodására.

Idôk során nem egy olyan jeles lelkésze volt a marosvásárhelyi Vártemplomnak, akik hitvalló protestáns prédikátorokként, a magyar kultúra és közélet kiemelkedô alakjaiként élnek emlékezetünkben. Fülöp G. Dénes vitathatatlanul közéjük tartozik. Ércnél maradandóbb mindaz, amit megteremtett. Példája halhatatlan.

A lelkek hû pásztora immáron az égi mezôkön pihen - örök nyugalomban. Próbáljunk méltók lenni Hozzá, aki csöndes alázattal - vigyázó figyelemmel - tudott másokért élni, imádkozni, cselekedni ebben a vadul közönyös világban.

Szerda délután újabb Népújság-kosarak találtak gazdára. A nyilvános sorsolás a hagyományos színhelyen, a marosvásárhelyi Bernády Házban zajlott le népes közönség jelenlétében. A viharosan érkezett hózápor ellenére több mint százhetven olvasónk kívánt személyesen részt venni az eseményen, és friss lapszámunkkal hûségtombola-jegyet szerezve, kipróbálni szerencséjét. A három élelmiszeres kosárra közel ezerötszázan pályáztak, ennyien juttatták el január 15-ig szerkesztôségünkbe a múlt decemberi versenyszelvényeket.

Két marosvásárhelyi olvasó - Bordás Mária (Kossuth u. 42.) és Lévy Mária (Tudor Vladimirescu u. 51.) - és a marosszentgyörgyi Bóni Ferenc ( Tófalvi u. 620.) lett Fortuna kegyeltje. Az elôbbi kettô már hazavitte nyereményét, az utóbbi szerkesztôségünk székhelyén veheti át ( Dózsa György u. 9. sz. II. e.).

A Hûségtombola egymillió lejes díját a marosvásárhelyi Fülöp Mária nyerte el. Bár biztosan lett volna mire költenie a teljes összeget, felét öt részre osztva nagyvonalúan felajánlotta a teremben jelen levô pályázó társainak. Így a folytatódó sorshúzás révén még öt olvasónk örülhetett a nemes gesztusnak.

A Népújság barátai körében igen népszerûnek bizonyult nyereményakciót a szerkesztôség az idén is folytatja. A következô sorshúzás február második felében lesz. Várjuk a kitöltött tíz újabb szelvényt.

Marosvásárhely, Maros utca. Mintha nem is a megyeközponthoz tartozna, az utat nem látni a vastag hóréteg miatt. Lassan haladva végre elérünk a magánkertészet udvarának bejáratához. György Sándor fogad, int, hogy maradjunk a személygépkocsiban, amíg megköti a kutyákat. A friss hóban egymás nyomába lépve araszolunk az üvegház felé. A gumitömítôs rámákba szerelt üvegfalak csodás világot öveznek, ôriznek. A szemet a bejárat melletti cserépben virágzó orchideák, odébb fréziák gyönyörködtetik. Az 1500 négyzetméteres felületet befedô üvegházban ötfajta liliom, ötezer kardvirág, háromezer tulipán és számos más, szebbnél szebb virág, amelyeket nônapi örömszerzônek nevelnek. György Sándort, a mindig szigorú embert a radnóti kertészet igazgatójaként ismertem meg. A tegnap viszont mintha kicserélték volna. Meleg hangon, barátságosan fogadta érdeklôdésünket. Ennek biztosan a virágok az oka. Mosolyogva mondta, hogy közel járva a hatvanhoz, ez a virágos üvegház egyféle megnyugvás számára. És ad a megnyugvásra, a virágokra. Közepes méretû hôközpont - amely gázolajjal és gázzal is mûködik - biztosítja a növények számára télen a 12 fokos éjszakai meleget. Az üvegház tetôszerkezete alatt a kihúzható energiaernyô gátolja meg a hôveszteséget. Nyáron ugyanezt az ernyôt a napsütés ellen, árnyék biztosítására használják. Itt jól fejlôdnek a parki növények, az örökzöldek is. A gerberák alulfûtött ágyakban érzik jól magukat. A 125 négyzetméteres üvegház mögötti fóliasátorban a talaj megfelelô hômérsékletét 25 cm mélységbe helyezett csövekben áramló meleg víz biztosítja. A tulipánokat itt szoktatják a fényhez. Ide érkezik majd februárban 5000 kardvirághagyma is. Nemsokára elvetik a zeller-, paradicsom- és más zöldségmagvakat. Csodás világ, varázslat januárban: a télbôl beléptünk a gyönyörû, színes, szépséges, illatos virágok birodalmába.

"Nálunk mindig tavasz van"

Udvarfalva, Fô út 304. szám: kétszáz négyzetméteren elterülô három fóliasátorban. Ráduly Margit agronómus férjével, Ráduly Györggyel indította a virágkertészetet. A sziszifuszi munkába bekapcsolódott a nemsokára nôsülô ifj. Ráduly György, a még hajadon lányuk, Réka Zsuzsanna, sôt udvarlója, Péter Zsolt is. A havas januárban, amikor a természet téli álmát alussza, a Ráduly család fóliasátorban virágokat, növényeket termeszt. Fával fûtött kályhák adják a meleget a táptalajnak, a március 8-ra nyíló papucsvirágnak, primulának, cineráriának. A kályhát elôször este tíz órakor rakják meg, majd éjszaka két órakor, harmadszorra reggel hat órakor. Kell a meleg, mert földbe tették már a petúnia-, szálvia-, napranyiló-, bársonyvirág-magvakat is. Éjjelente 50 villanykörtével pótolják a nappali fényt. Van is hatása az égôknek, mert a cinerária már kezd virágozni. Nehéz munkát végeznek, dacára, hogy ez csupán jövedelempótló. Ebbôl nem gazdagodnak meg.

Mégis miért teszik? Mert Ráduly Margit és a családtagok, a csodatevô fóliasátorban érzik jól magukat. Ami több mint fóliasátor - 200 négyzetméter csend, béke, szépség. A háziasszony meleg szívérôl, szép iránti vonzódásáról tanúskodik, ahogyan kedvenc virágáról, a primuláról beszél: szerény, illatos, színpompás, szemet gyönyörködtetô, igénytelen, de legmegkapóbb tulajdonsága az, hogy mikor elvirágzik, ki lehet ültetni és szônyegként terjed a talajon, annyi különbséggel, hogy nem eredeti színeiben. A család idejébe belefér a zöldségpalánta termesztése is, de az majd februárban, hiszen a Ráduly- portán akkor is tavasz van.

Nincs kedvenc virágom

mondja Muresan Gheorghe mérnök, a marosvásárhelyi virágkertészet vezetôje. Mindenik virág, dísznövény, parki növény, amit ott termesztenek kedvence, hiszen már tizedik éve dolgozik közöttük. Egy és fél hektáron virulnak a virágok, 90-fajta belsô díszítésre, 56-fajta szabadterek, 31-fajta parkok díszítésére. Vágott virágokból kilencfajtát termesztenek. Az üvegházak mellett 6,5 hektáron fejlôdnek a dísznövénycsemeték. A város parkjai dísznövény- és virágszükségletének 90%-át biztosítják. Kelendôek az itt termesztett virágok és más parkokat ékesítô növények, mert azokat nemcsak marosvásárhelyiek és a környékbeliek vásárolják. A múlt évben nagy tételekben szállítottak Focsani-ba, Csíkszeredába, Galacra, Gyergyószentmiklósra, Dicsôszentmártonba, Segesvárra. - A virág az, amely ünnepekkor boldogít, máskor pedig vigasztal, felderít, ha úgy tetszik: télen is tavaszt hoz a szívünkbe - mondotta Muresan Gheorghe.

(MTI-Press) A határainkon túl élô magyarok kiszolgálását is felvállaló Duna Televízió változatlan alapelvekkel, igényes és pontos mûsorszerkesztéssel készíti új programjait. Lehetôségeikhez mérten föllendítik a saját mûhelymunkában készülô sorozatok, tévéfilmek és gyermekmûsorok gyártását is, s igyekeznek az adásnapoknak jellegzetes karaktert formálni.

A Duna Televízió a világban szétszórtan, de elsôsorban a Kárpát-medencében élô magyarság szolgálatára szervezôdött. Ma már fogható az USA-ban, Ausztráliában, Svédországban, Izraelben, s ahol a mûholdas adás nem lehetséges, mint példádul Kanadában, az interneten keresztül jut el az érdeklôdôkhöz. Pölöskey Istvánnal, a mûsor-sajtóiroda vezetôjével a készülô programokról beszélgettünk.

- Minden televízió, így a mi adásainak programja is két részbôl: a vásárolt és a saját gyártású mûsorokból tevôdik össze. Az elôbbinél arra törekszünk, hogy szerény anyagi lehetôségeink ellenére filmkínálatunk a lehetô leggazdagabb legyen. A forgalmazó cégek ötven-száz filmbôl álló csomagot kínálnak eladásra. Így adódhat elô, hogy a nézô több csatornán találkozik ugyanazzal az alkotással. Ezen a helyzeten mi úgy próbálunk felülkerekedni, hogy megkeressük a különlegességeket - magyarázza a sajtóiroda vezetôje.

- Említhetem az iráni alkotásokat, amelyekbôl többet is vetítettünk. Filmkínálatunk igyekszik alkotói sorozatokat, kiemelkedô mûvészeket, színészeket, rendezôket bemutatni. A sorozatok kapcsolódhatnak évfordulóhoz, díjazáshoz, de ha más aktualitás nincs, akkor az érték elôhívása is elegendô ok. Vetítettük például a cseh filmmûvészet jeleseinek alkotásait, legutóbb pedig Garas Dezsô filmjeit láthattuk.

A közönség számára meglepetést jelentett a neves André de Toth - a harmincas években Tóth Endre filmrendezô - Amerikában készült alkotásainak képernyôre vitele. Legközelebb a francia burleszk mûfajának egyik utolsó képviselôje, a nagyszerû Jacques Tati öt filmje látható majd, közöttük az 1947-ben készült Postások iskolája, amely igazi kuriózum. Nagy érdeklôdés elôzi meg a blues történetét feldolgozó filmsorozatot is, melyet olyan kiváló alkotók jeleznek, mint Martin Scorsese és Clint Eastwood. Elmondhatjuk, hogy sorozatainkkal is igazodunk nézôink igényeihez. Nagy sikerrel vetítjük a krimikedve-lôknek a Derrick és a Poirot sorozatot. Ez utóbbi kitûnik igényességével, a színészi játékon túl a korabeliség kellékeivel.

- A Duna Televízió arculata jellemzôen megmutatkozik saját gyártású programjaikban. Milyen újdonságokra számíthatunk?

- Január 4-én indult Oravecz Magdolna szerkesztésében a keddenként adásba kerülô Fordulópont címû, tizenhat részes sorozatunk, mely az uniós munkavállalás témáját dolgozza fel. Eddig többnyire arról hallhattunk, milyen követelményeket támaszt a csatlakozás, s arról kevésbé, hogy mi vált könnyebbé, milyen ajtók nyíltak ki számunkra. Ez a sorozat a lehetôségeket is megmutatja. Reméljük, a közönség is tetszéssel fogadja.

A népszerû csatornán egyre több tévéfilm készül. Elmondhatjuk, hogy örömmel jönnek a Duna tévéhez a dokumentum- és játékfilmrendezôk forgatni. Itt viszonylag nyugodt körülmények között dolgozhatnak, s végezhetik a mûhelymunkát (vágás, hang, zene) is. Igényes produkciók születnek. Janish Attila Bozsik Yvettrôl készült portréfilmje díjat nyert már filmszemlén. Ez a film Tálentum címû sorozatnak készült, amelyben egy-egy jelentôs tehetség, költô, zeneszerzô, képzômûvész, színész munkásságát mutatják be. Január végén Kispál Attila Básti Julival készült mûsorát láthatjuk. Ha már sorozatról esik szó, megemlítendô kívánságmûsoruk, az ôsz óta megújult Duna-parti randevú, melyet Szervét Tibor és Farkas Beatrix vezet. Minden alkalomra három vendéget hívnak, akikkel beszélgetnek, s akiktôl a nézôk kérhetnek mûsorszámokat, de maguknak is vannak kívánságaik. Sok nézô várja Czakó Gábor Beavatás címû mûsorát.

- Nálunk is láthatók a Mindentudás egyeteme elôadásai, amelyeket a mi stábunk kezdett fölvenni. Most már közös produkció. Pécsett lesz az idei tévéfesztivál, amelyen nem indítanak gyermekmûsor kategóriát. Nekünk van azonban Cimboránk, É. Szabó Márta szerkesztésében - egészíti ki a felsorolást Pölöskey István, búcsúzóul hozzátéve:

- Igyekszünk minden napnak más-más karaktert adni. Hétfô a dokumentumfilmek, elsôsorban a magyar dokumentumfilmek napja. Minden alkalommal kettôt vetítünk. Ez száz dokumentumfilm bemutatása évente. Kedd a magyar, szerda az európai filmek napja. Csütörtökön több saját gyártású és rövidebb filmet adunk. Hét végén több zenés mûsorunk van. Mindenekelôtt arra törekszünk, hogy elkerüljük a mûsorváltozást. A nézô azt kapja és akkor, amit a mûsorújságban olvasott. Számíthatnak ránk és mi is számítunk rájuk.

Mindenki más régi városra emlékszik. Valamennyiünk emléke különbözik a nem vásárhelyiek Vásárhely-emlékeitôl, mindannyian mást és mást idézünk emlékezetünkbe, más hangulat emléke, nosztalgiája suhan át érzékeink rácsai között, ha kimondjuk egykori városunk nevét. Szülônk, felnevelônk, befogadónk, kitagadónk, elhagyottunk. Kinek-kinek érdeme és (bal)sorsa szerént.

Az emlékek egymásra másolhatók, -tolhatók, -úsztathatók, ráerôsíthetô az egyik kép, képzet a másikra, összecsavarozható lesz a memória városszerkezete, az alkatrészek, kitálalható a talány és bizonyosság, ennek ellenére elégtelenek lesznek a szavak, soha nem lesz maradéktalanul megragadható, aminek maradékai között élünk mi, a maradék.

Nemes hagyományok között telnek napjaink. Akkor is, ha példának oktalanságáért, percemberkék, tíz perccel korábban belihegô lampaszos gyarmatosítók és dühödt álújdondászok a Mûvelôdési Palotát saját orcátlanságuk emlékmûvévé kívánják átpofozni. (Még csak a pofázati szakaszban tartanak.) Nemes hagyományok között járkálhatunk, a város szecessziós arculatát törzsökös polgárság alakította ki, helyesebben szólva egy zseniális és akaratos polgármester tette egyedien széppé és példaértékûvé.

Az a Marosvásárhely, mely ezekrôl a falakról alátekint, az a város, melyhez ódát írt Csokonai Vitéz Mihály - jóval korábban, amikor még csak lehetôség volt a mára már múlt felszikrázás - , hol annyi kiváló elme és híresség fordult meg és lakott, az a Marosvásárhely most rúgta el a századik évét. Az volt a kamaszváros, amely felnôttsége el nem törölhetô jegyeit, jeleit éppen ekkor a magyar századfordulón nyerte el. Hiszen az összes jelképerejû, emblematikus középület és polgárház ekkor épült. Átszabták a tereket: a vásáros város esetlegességét európai léptékû modern településsé; megadták a fejlôdéshez az irányokat, a polgárság növekedéséhez a pályát, és távlatot, megteremtették a sokarcúsághoz, a toleranciához a törvényes kereteket, és elkezdôdhetett a 20. század.

Nos, barátaim, nem olyanra sikeredett, mint amilyennek áhítottuk. Kisiklások történtek, háborúk dúltak, uralmak, zászlók és egyenöltözetek váltakoztak a flaszteron, a hivatalokban, a homlokzaton, voltak kinyilvánított uralkodó nyelvek és történtek rombolások jó és gonosz szándékkal egyként. A polgárokat leváltották, áthangszerelték, kicsinálták, beolvasztották (a szó átvitt és közvetlen értelmében), elûzték; behozták, a városlakók jöttek-mentek kényszeresen, évek teltek, vánszorogtak, viharzottak felettünk, közöttünk, bennünk. A huszadik században alig akadt derûs délután a nyugodt szemlélôdés, a korzózás számára. Holott ezt a Vásárhelynek nevezett belsô teret sétákra, ráérôs beszélgetéseknek, pompás viccek számára, nagy ugratásokhoz, csöndes derûre, élénk zsivajgásra, gyermekzsibongásra, szerelmekhez tervezték, szánták. Az épületek harmóniájára, avagy a környezet sugározta nyugalomra, megelégedettségre, az erények felmutatására számítottak. A gyarlóságokat a hátsó udvarba kellett volna számûzni, ha lett volna elegendô idô számukra.

Mindenki másként emlékszik a régi városra. Még az is, aki soha nem koptatta ennek kövét. A huszadik század felfordulásai, elfordulásaink, hûtlenségeink és kóros ragaszkodásaink tehetnek errôl a végtelen számú képi variáns létezésérôl. Nekünk rengeteget meséltek errôl a városról. Nekünk legendákkal van tele a szobánk, padlásunk, pincénk, az utazótáskánk. Elôttünk elhallgatták a város rosszkedvû napjait, mi nem tudunk semmit arról, mi történt velünk a 20. század elzárt rekeszeiben, szeparéiban, titkos tárgyalásain, holott az elhangzott szavak, a gesztusok és vakütések valamennyiünk sorsát érintették. Mi mind gyûjtögetôi, hordozói és széthordói vagyunk egy tegnapi szabad királyi városnak. Mi mind leszármazottai vagyunk a 20. század eleji reményeknek és a következô hetven- kilencven esztendô kilátástalanságainak.

Az itt látható képek, (leginkább) felnagyított képes levelezôlapok Kercsák József gyûjteményébôl, melyek alapján egyeztethetjük emlékeinket. Miként óránkat állítanánk be a pontos idô jelzése után.

Különben Vásárhely üzenetei. Kibontható palackok, melyek a megnyugodni látszó hullámok hátán, a kisütô napfényben békésen himbálóznak. Hajolj közelebb, kedves publikum, fúrd bele a tekintetedet a város üzenetképeibe. Könnyen rábukkansz a ma is ismert helyek, helyzetek, együttállások elôképére, ôsformájára, látni fogsz már elhordott épületet, felszámolt parkot, ledöntött falat-, fát, vagy a hiányt érzékeled, s tudod, oda még csak ezután épül fel az az épület, hol játszani fog a legendás Székely Színház és megszólal Kovács György, Szabó Ernô, Borovszky Oszkár... Pillants mélyre, maradj csöndben, vagy kiálts föl, gyertek gyorsan, mert ismerôsre bukkantam. Váratlanul ugyanis saját magadat pillantod meg, amint átsétálsz a fôtéren, befordulsz egy ismerôs után a Rechnitzer Adolf-féle kávéházba, átfutod a hírlapokat, semmi érdekes, mondod unottan, s megnyugodsz, a történelemben aznap semmi jelentôs nem esett meg, felsétálsz a Bolyai utcán, vagy belépsz a Súrlott Grádicsba, ahol már együtt vannak barátaid, a nagy flekkenvacsora vendégei, rendes és olcsó bort szolgálnak fel, barátságosan intesz valaki után, aki egy gyanúsan suhanó konflisban ismeretlen nôvel sugdolózik, nahát, mosolyogsz magadban, végre egy új pletyó, hogy fognak ezen csudálkozni, amikor...

...amikor ismét itt állunk a kezdet kezdetén, rengeteg idônk és ötletünk van, még a 20. század is elsumákolható ennyi csodás díszlet és illúzió között. Minden jóvátehetô, hogy ne marcangolja lelkünket a mulandóság.

*Elhangzott 2005. január 23-án Kercsák József képeslap-kiállításán megnyitóján az unitárius egyházközség tanácstermében

Tárca

A kilógó lóláb irodalma egyetemes. Az emelt eblábé (csaknem) úgyszintén. Egyszer tanári továbbképzôn vettünk részt Erdély kincses fôvárosában. A továbbképzôket általában szünidôkben szervezték, tönkre zúzva szegényes karácsonyunkat, júliusi nyaralásunk reményét.

A továbbképzésben az a legszebb, hogy a végén kapunk hivatalos papírt, mely igazolja: részt vettünk a tanfolyamon, jól vizsgáztunk a kijelölt tárgyakból, esélyünk lesz fizetésemelésre. (A fizetést pompás eufémizmussal javadalmazásnak becézte a nyelvezet.) Viszont szörnyû megaláztatással járt a buli: a tanárokat iskolapadba gyömöszöntették, kurzusokat tartottak a megbízott tanárok, egyikük-másikuk a szovjet iskola "vívmányaiból" töltekezett, kekeckedéseik, kicsinyességük túlment a vidéki pajdegogosz ügybuzgóságán: a kétórás purpárlé elején és végén névsorolvasás, hiányzók beírása, letolás. Csak a verés hiányzott.

Ázott kölykeknek éreztük magunkat; mégis erôsítette beleérzô-képességem, empátiám. Hazatérve más szemmel láttam kiszolgáltatott tanítványaim, megpróbáltam több s nagyobb (egyben szigorúbb) szeretettel oktatni kedves diákjaimat.

Néhány nagy tudású, tisztességes professzor lenyûgözött közvetlenségével, kollegiális magatartásával. Kedveltük ôket, társaságukat kerestük; ha megengedték, elkísértük egy-egy vendéglôbe is, áhítattal hallgattuk szájukból az igazságot, a rendszer burkolt vagy nyílt bírálatát, a felsôoktatás áldatlan helyzetérôl; a filozófia, az irodalom és mûvészet tragikus süllyedésérôl/elsüllyesztésérô l szóló híreket...

E találkozások jelentették az igazi továbbképzést, no meg az írók, szerkesztôk társasága. Egy éjszakán Beke Györgyöt kerestem fel Györgyfalvi negyedi tömblakásában, tôle éjfél után a háborús idôket idézô, lesötétített Kolozsváron át gyalogoltam, fennhangon s magyarul nótázva, a vasútállomás irányába, onnan a bácsi szakiskolába, ahol tanyánk kijelölve volt; folytattuk a mulatást székelyföldi kollégáimmal, anélkül hogy valaki is belénk mert volna kötni.

Másnap váratlan helyzetbe sodort a pedagógia professzora, Ferenczi Gyula. Azt fejtegette a figyelemrôl szóló értekezésében, mennyire felületesek lehetnek maguk a pedagógusok. - Például, kolléganôk és kollégák: önök igazi jó megfigyelôk?

- Hát persze! - zúgott a tanfolyami kórus. Mire a prof a következô kérdéssel rukkolt elô: - Akkor tessék megmondani, de rögtön s gondolkodás, töprengés nélkül, hogy melyik lábát emeli a fôtéri Mátyás-szobor lova?!... Aki a bal mellsô lábára szavaz, emelje fel a bal kezét. Köszönöm. Aki a jobb mellsô lábra, az most szavazzon!

És így tovább.

A jobb mellsôre voksoltam, gondolva, hogy Mátyás királyunknak a lova is jobboldali lehetett.

Csengettek, szünet. Néhány buzgómócsing: uzsgyi!, a fôtérre - a Mariánumtól nem messzire levô középiskolából, ahol tanfolyamunk székelt... - Lehervadt képpel, csalódottan érkeztek; volt, aki tahóságát röstellve vissza sem jött...

- No, hát ez az, tanárnôk és tanárok - szögezte le Ferenczi Gyula. - A ló: stabil. Nem árt megjegyeznünk. Hasonlóképpen a nevelés alapelvei sem változnak. A történelem folyamán finom árnyalatokkal gazdagodtak; a lóláb azonos maradt.

*

Marosvásárhely egyik könyvesboltja kirakatában tüntetôleg rázza rongyát erdélyi magyarságunk érdemes följelentôjének szégyenmûve, a magyarsághoz hûséges egykori szerkesztôségi dolgozókkal közös csoportképekre nyitva. Az jár eszemben: mitôl jó a román államnak, a román népnek, Európának, ha efféle levitézlett alakok a Megéneklünk, Románia meg a Flacara "szellemiségét" idézô aljas trükkökkel bizonygatják a világnak újra és újra - szar(kofági)ságukat?!...

"Továbbfékezô" tanfolyamaik mindenesetre pompásan mûködnek. De ki adna nekik ma hiteles tisztességi bizonyítványt?!

Kérdem tôlük: melyik lábát emeli, és fôleg: kire, a marosvásárhelyi Avram Iancu- szobor?!

Színes a választék

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata öt elôadással várja közönségét az elôttünk álló héten. Vasárnap este 7 órától a nagyteremben Szomory Dezsô Györgyike, drága gyermek címû darabját viszik színre. Füst Milán Boldogtalanok címû drámájára kedden 19.30 órától lehet jegyet váltani. Az elôadást a kisteremben játsszák. Szerdán 19 órától az Édes Anna címû elôadást tûzték mûsorra a nagyteremben. Hatházi András: A dilis Resner címû történetét a színház kistermében lehet megnézni csütörtökön 19.30 órától. Február 4-én, pénteken este 7 órától Robert Thomas Nyolc nô címû krimije szerepel a mûsortervben. Jegyek a Nemzeti Színház jegypénztáránál válthatók.

Jancsi és Juliska

A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata hétfôn 10 és 11.30 órától, csütörtökön 10.30 és 12 órától A halhatatlanságra vágyó királyfi címû mesével várja a gyerekeket. Február 4-én, pénteken 10.30 és 12 órától Jancsi és Juliska kalandjait láthatják a gyerekek.

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia csütörtökön este 7 órától szimfonikus hangversennyel várja a Kultúrpalota nagytermében a 16-os számú hangversenybérlet tulajdonosait és az érdeklôdôket. Vezényel: Shinya Ozaki (Japán), zongorán Yukiko Hironaka (Japán), gordonkán Kozma Péter mûködik közre. Mûsoron: R. Strauss: Burleszk zongorára és zenekarra, Liszt Ferenc: Haláltánc, R. Schumann: á-moll gordonkaverseny, Csajkovszkij: Rómeó és Júlia - nyitányfantázia.

Átadják a Látó-nívódíjakat

A Látó Irodalmi folyóirat évek óta nívódíjakat oszt az eltelt évben különbözô mûfajokban megjelent legjobb írások szerzôinek. A hagyományokhoz illôen idén szombaton délután 6 órakor a Bernády Házban tartandó Látó Irodalmi Színpad keretében átadják a Látó nívódíjait. A folyóirat idei kitüntetettjei: Gulyás Miklós, Sebestyén Mihály, Simonfy József és Váradi Csaba.

Szerb Antal-emlékmûsor

A Marosvásárhelyi Rádió szombat délután dokumentummûsorral emlékezik Szerb Antalra, aki 43 évesen, hatvan évvel ezelôtt, január 27- én embertelen körülmények között halt meg. A Barabás Olga által válogatott és rendezett mûsor írásai, naplójegyzetei, írótársai, tanítványai vallomása segítségével mutatja be az európai mûveltségû, hatalmas tudású embert. Közremûködik: Zayzon Zsolt, Tompa Klára, Sebestyén Aba, Berekméri Katus és Henn János. Szerkesztette: Jászberényi Emese. Az adás idôpontja szombat, 16.10 óra.

Író-olvasó találkozó

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó hétfôn 18 órai kezdettel író-olvasó találkozót tart a marosvásárhelyi Bernády Házban. Bemutatásra kerül Egyed Péter Madonnák, porban címû regénye, Lôrincz György Imázskészítôk, Kovács András Ferenc A kártyázó kakadu. Mesevonat, 9, illusztrálta Csillag István. A könyveket Nagy Miklós Kund, lapunk fôszerkesztô-helyettese mutatja be, a kiadó 2005-ös terveirôl Tôzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója beszél, a szerzôk dedikálják könyveiket.

Nagysármáson
a Maros Mûvészegyüttes

Vasárnap este 7 órától Nagysármáson lép fel a Maros Mûvészegyüttes a De sok várost, de sok falut bejártam címû zenés- táncos népi mûsorával, amelyben küküllômenti, mezôségi és kalotaszegi magyar, román és roma táncokat mutatnak be. Koreográfus: Könczei Árpád, tánckarvezetôk: Kovács Ildikó és Füzesi Albert, zenekarvezetô: Moldován Horváth István, énekel: Kásler Magda. Mûsorvezetô: Veress Kálmán.

Könyvbemutató

Tôkés Máté Egymás tükrében (Soha nem hallott vallomások egy forradalomról) könyvének bemutatására szombat délelôtt 12.15 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A 15 évvel ezelôtti temesvári napokat felidézô mûvet és szerzôjét Kincses Elôd mutatja be. A könyvbemutató után a szerzô dedikálja a mûvét.

Hahota-kabaré Marosvásárhelyen

A Marosvásárhelyi Hahota Színtársulat vasárnap este 7 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében adja elô a Baj van, kérem! címû 2005-ös nagysikerû zenés kabaré-elôadását. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Tánc- és játszóház

A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány hétfôn este 7 órától táncházat szervez kezdôknek, ahol nyárádmenti, majd 20 órától haladóknak kalotaszegi táncokat tanítanak. Muzsikál Moldován István és zenekara, valamint az Öves együttes. A gyerektáncházat csütörtökön délután 6 órától 3-6 évesek számára, míg 7 órától 6-10 évesek számára ütemezték be. Kedden délután 6 órától 3-6 évesek számára, szerdán 6 órától pedig 6-10 évesek számára játszóház lesz. Helyszín a Forradalom utca 8. szám alatti székház.

Textíliák, szobrok és fotók

A Bernády Ház földszinti kiállítótermeiben ma (péntek) 17 órától nyitják meg Csíky Szabó Ágnes textilmûvész és Gyarmathy János szobrászmûvész közös kiállítását. Csíky Szabó Ágnes textilalkotásait, rajzait, valamint Gyarmathy János kisplasztikáit és szobrait Nagy Miklós Kund és Spielmann Mihály méltatja.

Közös kiállítás

A megyeszékhelyi Unirea galériában (Köztársaság u. 9. szám) Muresan Vasile és Frunza Mihai alkotásai látogathatók.

Pasztell és grafika

A marosvásárhelyi Surtec mûszaki nagyáruház kiállítótermében még mindig látogatható Ôsz Zoltán mezôbergenyei alkotó pasztell- és grafika-kiállítása.

Filmvetítés a Philothea Klubban

Szombaton este 7 órától David Lynch Mulholland drive címû alkotását vetítik a Philothea Klubban (Kossuth utca 2. szám).

A marosvásárhelyi Mûvész moziban január 28 - február 3. között Az utolsó gyémántrablás címû filmet tûzték mûsorra. Szereplôk: Pierce Brosnan, Salma Hayek, Woody Harrelson. Vetítési idôpontok: 15, 17.30, 20 óra, pénteken, szombaton és vasárnap 22 órakor is. Kedvezményes árú jegyek a késô esti és a hétfôi elôadásokra válthatók. Az Ifjúsági moziban a Kaptár 2. címû, videojáték nyomán készült filmet vetítik. Fôszereplô: Milla Jovovich. Kezdési idôpontok: 17, 19.30 óra. Pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától is várják a filmrajongókat. Kedvezményes árú jegyek kedden és a késô esti elôadásokra vásárolhatók. Szászrégenben január 28 - február 1. között A terminál címû filmre lehet jegyet váltani naponta 17, 19.30 órától.

Teremlabdarúgás

Az A-osztályos teremlabdarúgó-bajnokság 20. játéknapjára kerül sor szombattól hétfôig. A marosvásárhelyi FC Transilvania együttese hétfôn 18.45 órától fogadja a ligeti sportcsarnokban a Silvanus Resicabánya csapatát. A mérkôzés sorsdöntô jelentôségûnek bizonyulhat a végelszámoláskor a kiesés elleni harcban.

Röplabda

A nôi A1-osztályos bajnokság 12. fordulóját rendezik szombaton. A marosvásárhelyi CSU Gaz Neumarkt Temesváron vendégszerepel, ahol a Tender lesz együttesünk ellenfele.

Teke

A nôi Bajnokok Ligája elsô körének visszavágói keretében a marosvásárhelyi Romgaz-Elektromaros szombaton Koprivnicában (Horvátország) játszik a helybeli Podravka ellen. Az elsô mérkôzést a marosvásárhelyi együttes 7-1 arányban megnyerte. Az országos ifjúsági csapatbajnokság keretében a marosvásárhelyi Elektromaros-pályán szombaton 9 órától rendezik a visszavágók második fordulóját. Részt vevô csapatok: Koracell Elektromaros, Foresta Talmács, Rulmentul Brassó.

Az RMDSZ nem mond le a magyar tannyelvû karok létesítésérôl

Antal Árpád András RMDSZ-képviselô csütörtökön közölte, a szövetség nem mond le arról, hogy Kolozsváron legalább két, magyar tannyelvû egyetemi kar létesüljön. "Nem mondunk le a magyar egyetemi karok létesítésérôl, akkor sem, ha ezt a kormányprogram nem írja elô. Szükségesnek tartjuk két vagy három új kar létrehozását, ennek érdekében nyomást gyakorolunk az RMDSZ központi vezetésére és a koalíciós partnerekre" - mondta a Kovászna megyei képviselô sajtótájékoztatón. Antal Árpád András hozzátette, a kormánynak nem áll jogában beleavatkozni az egyetemek életébe és autonómiájába, azonban a multikulturális jelleg mögött a román fél egyoldalú döntései rejtôznek. Az RMDSZ egy természettudományi és egy társadalomtudományi kar létrehozását akarja. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor az elmúlt héten kijelentette, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen két vagy három magyar tannyelvû kart kell létesíteni. "Nem a BBTE szétválasztásáról, hanem belsô átszervezésérôl van szó, hogy a magyar tagozat karokba szervezôdjön" - mondta Eckstein sajtótájékoztatón.

Frunda György az Európa Tanács monitorizáló bizottságának elnöke lett

Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottságának elnökévé választották Frunda Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorát, Románia ET- küldöttségének tagját - jelentette be az RMDSZ bukaresti elnöki irodája csütörtökön. A tájékoztató szerint a szenátor jelölésével kapcsolatosan elmondta: "Bekerültem az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének állandó bizottságába, ahol a politikai döntések születnek". Frunda úgy véli, hogy ebben a pozícióban nagyon sokat tehet majd a kisebbségi jogok védelmében, annál is inkább, mivel párhuzamosan a jogi bizottságnak is a tagja, ahol rövidesen bemutatja a nemzetrôl szóló jelentését.

Az MPSZ kéri a nemzeti kisebbségek jogairól szóló tárgyalási fejezet megnyitását

Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke csütörtökön kijelentette, hogy a szövetség kéri az EU-csatlakozási tárgyalások nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó fejezetének megnyitását, mivel az MPSZ szerint "Románia távolról sem teljesíti a feltételeket". Gazda elmondta, ezt a fejezetet mielôbb meg kell nyitni, mivel Románia áprilisban aláírja az uniós elôcsatlakozási szerzôdést. A háromszéki MPSZ elnöke szerint Frunda György RMDSZ-szenátor kinevezése az ET monitorizáló bizottságának elnökévé aggodalomra ad okot az MPSZ számára, mivel ez megnehezíti a fejezet megnyitását. "Ismeretes, hogy Frunda György, az elôzô SZDP- kormány küldönceként mindig azt hangoztatta az Európa Tanácsban, hogy Romániában rendezték a nemzeti kisebbségek problémáit. Ezek után mit várjunk egy ilyen embertôl?" - fogalmazott Gazda. Gazda Zoltán hozzáfûzte, az MPSZ megpróbálja a magyarországi képviselôkön keresztül tájékoztatni az Európa Tanácsot a romániai nemzeti kisebbségek problémáiról.

Különös igény

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) utcai megmozdulásokat rendez, ha Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az MPSZ-szel az autonómiáról, nyilatkozta csütörtökön a Mediafaxnak Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke. Gazda elmondta, a háromszéki MPSZ vezetôi újabb meghívót küldtek Albert Álmosnak, hogy találkozzanak és tárgyaljanak az autonómia kérdésérôl. Hozzátette, másodszor is elküldte a meghívót Albertnek, aki az elsô meghívásra nem adott hivatalos választ, de az MPSZ képviselôi megtudták a sajtóból, hogy a háromszéki RMDSZ elnöke nem hajlandó az autonómiáról tárgyalni az MPSZ- szel. A háromszéki MPSZ szerint a két szervezetnek megállapodásra kell jutnia a Székelyföld területi autonómiája és az errôl szóló népszavazás kapcsán. Gazda Zoltán kifejtette, ha az RMDSZ nyitott lenne az autonómiáról szóló megbeszélésekre, az ezzel kapcoslatos tervezeteket a magyar kormány is támogathatja. Az MPSZ utcai megmozdulásokat rendez több háromszéki településen, ha Albert Álmos elutasítja a párbeszédet - szögezte le Gazda Zoltán. A háromszéki MPSZ György Ervin prefektusnak, valamint a román civil szervezeteknek is meghívót küldött az autonómiáról szóló megbeszélésre.

A GDP 6,5 százalékára becsülik a folyó fizetési mérleg tavalyi hiányát

A folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 6,5 százalékára tehetô, a kiadások szintje indokolatlanul megugrott, közölte csütörtökön Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. "A helyzet nem annyira jó, a smink szép, de a szemetet a szônyeg alá söpörték" - fogalmazott Tariceanu. A kormányfô kifejtette, 2004-ben sajnálatos módon egymásra tevôdött az uniós csatlakozási tárgyalások lezárása és az általános választások, az elsô a reformok gyors ütemét, a második pedig rendkívüli kiadásokat feltételez. "Választási évben nem szokás reformokat végrehajtani, az elôzô kormányzat pedig visszafogta a reformok ütemét, és választási ajándékokat osztogatott" - mondta Tariceanu. A fizetési mérleg hiányát elôzôleg a GDP mintegy 6 százalékára becsülték, miután 2003-ban ez az érték 5,7 százalék volt. A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a tavalyi gazdasági növekedés "egészségtelen" volt, és fennáll a "túlpörgés" veszélye.

Bombariadó a parlamentben

Csütörtök reggel egy névtelen telefonáló közölte, hogy a parlament épületében robbanótöltetet rejtettek el - nyilatkozta a Mediafaxnak Nicolae Dobre ezredes, a kormányôrség szóvivôje. Dobre ezredes elmondta, a kormányôrség elkezdte az ilyen helyzetekben szükséges ellenôrzô intézkedéseket. Eddig nem találtak bombát a parlament épületében, az ellenôrzés jelenleg is folyik. Rendôrségi források szerint a telefonhívás 12.10 körül érkezett a 112-es sürgôsségi számra. Innen a hívást a Buzau Megyei Rendôr-felügyelôségre irányították, majd az információ a fôvárosi rendôrségre jutott. A 112-es diszpécserszolgálat technikai adottságai lehetôvé teszik, hogy azonosítsák azt a megyét, amelybôl a hívás érkezett.

Geller Dávid nemzetközi matematikaverseny

A szászrégeni Alexandru Ceusianu Általános Iskola szervezésében március 17-én immár harmadik alkalommal kerül sor a Geller Dávid, az iskola volt tanárának nevét viselô, mára nemzetközivé nôtt matematikaversenyre. A megye kis matematikusai mellett a vetélkedôre várják az érdi Kôrösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjait, interneten keresztül pedig bekapcsolódnak glasgowi (Skócia) tanulók is. A versenyt román, magyar és angol nyelven tartják, az elsô dijazottak az idén Skóciába utazhatnak, a bukaresti zsidó hitközség könyveket adományoz nyereményként. Jelentkezni március 12-ig lehet, bôvebb tájékoztatás a szervezô iskola 521-340- es telefonszámán vagy a www.alceusianu.as.ro honlapon kapható.

Madarászóvoda

A 14-es Öko Napközi Otthonban a Milvus madarászegyesülettel közösen ma, de. 10 órától madarászovi-akciót tartanak. A kis óvodások megtudhatják, hogy melyik madár mivel táplálkozik, különféle etetôket is bemutatnak.

Kampány a HIV-vírusról

Ma 11 órától a Mellettetek Alapítvány szervezésében a marosvásárhelyi 1-es iskola B épületében (volt 11-es Számú Általános Iskola, Bodoni utca) egy, a HIV- vírusfertôzéssel kapcsolatos felvilágosító tevékenységre kerül sor.

Városi anyanyelvi vetélkedô

Tavaly december 11-én öt körzetben mérték össze anyanyelvi tudásukat a negyedik osztályos tanulók. Január 29-én 9 órától a megyeközponti 14-es Számú Általános Iskolában a nyertes csapatok vetélkednek. A 3-as, 7-es, 10-es, 15- ös, 17-es, 20-as Számú Általános Iskola, a Mûvészeti Líceum és a Nagyernyei Általános Iskola nyolc csoportja közül kerülnek ki a továbbjutók a március 12-én, a 7-es iskolában tartandó megyei anyanyelvi versenyre.

Elhalasztódik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombati ülése

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács január 29-re, szombaton 13 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe és a Marosszék Székely Tanácsa ugyanaznap 11 órától a Kultúrpalota kistermébe meghirdetetett ülése a nehéz útviszonyok miatt egy késôbbi idôpontra halasztódik, amelyet hasznos idôben közölni fognak a sajtóban.

Hit és Fény-találkozó

A marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében január 29-én, szombaton 15 órától Hit és Fény-találkozót tartanak a marosvásárhelyi és a marosszentgyörgyi csoportok számára.

Diavetítés a Kárpát-koszorú túrájáról

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosvásárhelyi Osztályának szervezésében január 29-én este 6 órától bemutatkozik a Kárpát-koszorú Túramozgalom. Az Aquaserv klubtermében - Kós Ká-roly utca 1/A szám, bejárat az Energomur felôl - a Kárpátok teljes gerincét felölelô négy és fél hónapos expedíció diafilmjei tekinthetôk meg.

Kolping farsangi bál

A marosszentgyörgyi Kolping család a helyi mûvelôdési házban szombaton, január 29- én este 8 órától szórakoztató mûsorral kezdôdô kosaras farsangi bált szervez.

Képkiállítás és kabaré

Január 30-án, vasárnap este 6 órakor a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében Abonyi Mária helyi mûkedvelô festônô képkiállítását nyitja meg Moldovan Irén tanárnô, közremûködik a Jubilate kórus. Ezt követôen fél héttôl a Madártej színjátszó csoport bemutatja a Ha én egyszer kinyitom a számat címû vidám, szórakoztató mûsorát.

Fotók erdélyi tájakról

Február 5-én, szombaton 18 órától Balogh Ernô, az egykori Erdély címû folyóirat (mostani Gyopár) volt fôszerkesztôje, korábban Kolozsváron élt geológus professzor fekete-fehér fényképeibôl nyílik kiállítás a Bernády Házban. A mintegy hatvan - erdélyi tájakat és népszokásokat megörökítô - fotóból áll