Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az RHSZ fônöke elismeri

Radu Timofte, a Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) igazgatója kedden este elismerte, hogy bizonyos újságírók telefonjait lehallgatják nemzetbiztonsági megfontolásból.

A titkosszolgálat igazgatója ezt a Realitatea TV egyik mûsorában közölte arra a kérdésre válaszolva, hogy az RHSZ lehallgatja-e újságírók telefonbeszélgetéseit.

Radu Timofte elmondta, technikai szempontból az RHSZ irányítja az összes telefonlehallgatást, azokat is, amelyeket a biztonsági rendszer más intézményei végeznek. Hozzátette, ezek az intézmények ügyészségi határozat alapján végzik a lehallgatásokat.

Timofte közölte, hajlandó lehetôvé tenni, hogy az újságírók képviselôi megtekinthessék az RHSZ lehallgatóközpontját. "A telefonok igen könnyen lehallgathatók" - mondta az RHSZ igazgatója.

Radu Timofte ezt a két hírügynökség telefonjai lehallgatásának kapcsán közölte.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség 2003 októberében elutasította a Belügyminisztérium titkosszolgálatának kérelmét a Mediafax és az Am Press hírügynökségek telefonjainak lehallgatásával kapcsolatban.

Februárban szakembereink szeretnének egyeztetni a többi kisebbség képviselôivel a kisebbségi törvény ügyében, és reményeink szerint a tavasz folyamán sikerül véglegesítenünk a jogszabályt - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán Bukarestben, a Szövetség heti sajtóértekezletén.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor ismertette a sajtó képviselôivel azon munkalátogatás eseményeit, melyet január 24 és 25-én a Calin Popoescu Tariceanu kormányfô által vezetett hivatalos delegáció tagjaként tett Brüsszelben. A találkozókról szólva Markó Béla elmondta: egyértelmû politikai akarat van arra vonatkozóan, hogy Románia 2007-ben csatlakozzon az EU-hoz, hogy ez év áprilisában aláírják a csatlakozási szerzôdést. Véleményem szerint most már csak Románián múlik, hogy megfelelôen tudja-e kezelni a még megoldatlan kérdéseket - tette hozzá Markó Béla.

A szövetségi elnök továbbá elmondta, tegnap Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa, folytatván az államtitkári, vagy egyéb tisztségekre javasolt személyek meghallgatását. Hozzátette, a hét végén Kötô József személyében az RMDSZ egy új államtitkárát nevezték ki az oktatási és nevelésügyi minisztériumba, valamint javasolták Csutak Istvánt az integrációs -, Székely Ervint padig az Egészségügyi Minisztériumba államtitkárnak.

Markó a sajtóértekezlet keretében nyilvánosan is gratulált Frunda Györgynek az Európa Tanács monitoring bizottságának elnöki tisztségébe való kinevezéséhez.

A szövetségi elnök ugyanakkor ismertette a sajtó képviselôivel, hogy meghívására hivatalos bukaresti látogatásra érkezik Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes és küldöttsége. A látogatás során a szlovák kormányfô-helyettes az RMDSZ minisztereivel, vezetôivel találkozik csütörtökön a Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában, valamint péntek reggel a kormánynál fogadja Markó Béla miniszterelnök-helyettes szlovák kollegáját, mely találkozót sajtóértekezlet követi. A sajtó érdeklôdésére Markó kifejtette, Csáky Pállal, és az általa vezetett küldöttség tagjaival a szlovákiai és a romániai magyar közösség sajátos helyzetérôl tárgyalnak majd. Markó továbbá elmondta, az európai integráció ügyében is konzultál majd szlovák kollegájával, Szlovákia, mint már csatlakozott állam megoszthatja tapasztalatait Romániával.

Sajtótájékoztató a megyei tanácsnál

Lokodi Edit Emôke megyei tanácselnök hiányában tegnap Petre Fratean alelnök, Bartha József gazdasági igazgató, valamint Valer Bataga az Európai Integrációs Osztály vezetôje tartottak sajtótájékoztatót, amelyen a soron következô tanácsülést megelôzôen, a hivatal elkövetkezendô idôszakbeli ténykedéseirôl számoltak be. Szó volt többek között: a hegyimentô- szolgálat létesítésérôl, a SAMTID- programról, a repülôtér fejlesztésérôl, az útjavításról és a költségvetés elosztásáról.

Lesz hegyimentô-szolgálat

Egy kormányrendelet a hegyvidéki megyék tanácsát arra kötelezi, hogy hegyimentô- szolgálatot létesítsenek. Nálunk eddig hivatalosan nem mûködött, s az újabb követelményeknek megfelelôen az engedélyeket sem tudták volna kiváltani az erre vállalkozók. Az új rendelet értelmében a megyei tanács saját költségvetésébôl kell fenntartsa a szolgálatot. Az alelnöktôl megtudtuk, hogy erre a tanács 1,7 milliárd lejt különít el. E pénzösszegbôl állják 18 személy képzését, vizsgáztatását, és felszerelést is vásárolnak. A tervek szerint a megyei hegyimentô-szolgálatnak három központja: az egyik Szovátán, a másik Erdôlibánfalván (Görgényi-havasok), a harmadik pedig Palotailván (Kelemen- havasok) lesz. A személyzetet a hegyeket jól ismerô helybéliek közül választják ki. A szolgáltatás önkéntes alapon mûködik. A tevékenységet pedig a megyei tanács külön osztálya fogja összehangolni. Petre Fratean szerint a turistaszezon beindulásáig a hegyimentô-szolgálat mûködni fog.

Az Aquaserv egyedi vízszolgáltató?

Nemsokára hozzákezdenek a SAMTID-program kivitelezéséhez. Ehhez viszont szükség van arra, hogy egységes ivóvíz- és csatornarendszert építsen ki és mûködtessen valamely cég. Jelenleg a tanács jogtanácsosai azon dolgoznak, hogy ennek mûködési elveit, jogi kereteit körvonalazzák. A programnak több lépése is lesz, s a kivitelezés finanszírozását külföldi bankkölcsönnel, vagy egy olyan szolgáltatón keresztül szeretnék megvalósítani, amellyel a tanács társulna.

A Népújság azon kérdésére, miszerint a megyei tanács a marosvásárhelyi Aquaserv Kht.-t szemelte-e ki egyedi szolgáltatónak, a tanács alelnöke azt válaszolta: a marosvásárhelyi cégnek elkészült egy mintaprojektje a SAMTID keretében, de végül is a tanácsosok döntik el, hogy ki legyen a szolgáltató.

Másfajta menedzsment a repülôtéren

A megyei tanács vezetôsége ma délután Vidrátszegen találkozik egy bécsi menedzsment konzultáns cég képviselôivel, akiket arra szeretnének felkérni, hogy készítsék el a repülôtér hosszú távú menedzsmenttervét. Ezt három lépésben képzelték el. Készülne egy megvalósíthatósági tanulmány, majd egy ún. "master plan", végül pedig a kivitelezhetô üzleti terv. Ennek a célja tulajdonképpen az, hogy a szakcég megállapítsa, milyen üzleti, gazdasági haszonnal lehet majd mûködtetni a repülôteret. Petre Fratean szerint ahhoz, hogy európai elôírásoknak megfelelô repülôterünk legyen, mintegy 600 milliárd lejt kell befektetni. Ebbôl a tanács 55 milliárdot állhat évente. Így elképzelhetô, hogy több mint 10 év kell ahhoz, hogy megfelelô repülôterünk legyen. Az üzleti terv azért is kell hogy beruházókat is keressenek a repülôtér-fejlesztéshez. Arra a kérdésre, hogy a menedzsmentterv nem a jelenlegi vezetôség leváltását célozza-e, Fratean kifejtette, a mostani vezetôség hatékonysága nulla, személyzetcserérôl azonban csak a tanácsülés plénuma dönthet.

Népújság: - Tudomásunk szerint az Európai Unióval történô tárgyalások során az infrastruktúra-fejlesztési térképrôl levették a marosvásárhelyi repülôteret. Miron Mitrea volt szakminiszter is kijelentette: Európa számára Erdélyben csak a kolozsvári, temesvári és besztercei repülôterek léteznek, számukra nincsen jelentôsége a marosvásárhelyinek. Ez nem jelent hátrányt a szóban forgó menedzsmentterv kivitelezésében?

- Ismereteim szerint a marosvásárhelyi repülôteret nem vették fel a repülôterek nemzetközi szövetségébe, mert nem felelt meg a szakmai társulás elvárásainak. Ami az Európai Uniót illeti, ha kidobnak az ajtón, mi bemegyünk az ablakon, akkor is lesz nekünk nemzetközi repülôterünk! - vélte a tanács alelnöke.

Privatizálás elôtt a megyei útügyi igazgatóság?

A napokban a tanács szakemberei kidolgozzák a megyei útügyi igazgatóság átszervezési tervét. Ez azt jelenti, hogy bizonyos leépítések is várhatók, de mindenképpen a munkát szeretnék hatákonyabbá tenni. Valószínû, hogy szolgáltatásokat kell összevonni, de errôl érdemben csak a tanács dönthet. Rugalmasabbá kell tenni a társaság mûködését. Szükség van e tevékenységre, azonban kritikán aluli megyénkben az utak állapota, ezen kell változtatni. 700 km megyei utat kellene karbantartani. Hogy ilyen helyzet alakult ki, ezért nem a mûszaki felszereltség, az akarat hiánya okolható, hanem a pénzhiány. A számítások szerint, ha az EU szabványainak megfelelô utakat akarunk megyénkben, ehhez jelenleg 2.200 milliárd lejre lenne szükség. A tanács saját költségvetésébôl évente mintegy 100 milliárdot költhet útjavításra, karbantartásra. Leszámítva a kátyúzást, rehabilitálásra kb. 50 milliárd lej ha marad. Ezenkívül nagy gondot okoznak a földcsuszamlások is. Megyénkben 17 olyan út van, amelyeken összesen 24 helyen csúszott meg a talaj. Itt az útjavítás külön finanszírozást igényel. Csak nemzetközi bankintézetek támogatásával, külföldi finanszírozással lehet megfelelô útrehabilitációs programokat készíteni és megvalósítani.

Petre Fratean azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a legközelebbi soros tanácsülésen két nagyon fontos témát tárgyalnak: az egyik a költségvetés, a másik pedig az idei beruházási terv. E két határozattervezet elfogadásától függ majd a megyei tanács idei tevékenysége.

Aktuális

Sajtóhírek szerint Marosvásárhely Polgármestere újabb gépkocsit készül vásárolni. Erre a célra 2 milliárd lejt szándékozik kiadni a helyi költségvetésbôl. A felhozott ok: a polgármestert az elmúlt négy évben szállító Daewoo Leganza üzemanyag-fogyasztása - 15,8 liter 100 kilométeren - túl nagy, ezért egy kisebb fogyasztású gépkocsi beszerzése indokolt lenne a kiadások csökkentése érdekében. A rossz nyelvek szerint nem akármilyen kocsit akar venni a város "elsô" embere: egy 50 ezer eurós Audi felelne meg igényeinek.

A fentiek után önkéntelenül is számos kérdés merül fel. Azt, hogy a polgármester nagyigényû, gépkocsimániás, már rég tudjuk, ô sem tagadja. Viszont egy dolog magánemberként négyévente (vagy amilyen gyakran zsebe engedi) kocsit cserélni, és egészen más dolog közpénzen flancolni. Mellesleg jut eszembe, amikor négy évvel ezelôtt megvette a Leganzát, talán nem tudta, hogy mennyi a fogyasztása? (Pedig nagy szakértôje a kocsiknak!) Akkoriban az volt a menô márka. A tanács - meglehetôsen vérszegény - ellenkezése sem érdekelte akkoriban, neki a Leganza kellett, mondván, hogy reprezentálnia kell külföldön, és akármivel nem jelenhet meg a testvérvárosokban. Most már ez sem elég. Csakhogy közpénzrôl, mindannyiunk pénzérôl van szó, nem pedig Dorin Florea saját külön bejáratú büdzséjérôl. Ennyire azért nem gazdag ez a város!

Míg luxuskocsira futja a 2 milliárd lejbôl (és állítólag másik három gépkocsit is lecserélni készül, ami szintén közelíti a milliárdot), addig kulturális, sport vagy szociális célokra például meglehetôsen szûkmarkúan méri a pénzt. Bár ez nem meglepô, hisz a városgazda köztudottan nem nagy támogatója sem a hátrányos helyzetûek, sem a szegények ügyének, sem a kulturális- vagy a sporteseményeknek. Ezt tükrözi a mai tanácsülésen megvitatásra kerülô 2005-ös költségvetés leosztása is, amelyben jól látható, hogy a szociális jellegû tevékenységekre elkülönített összegek igen szerények.

Summa summárum: könnyû a mások pénzével gazdálkodni. Könnyû a lakosság zsebébôl kiemelni a pénzt (lásd a "racionális" meggondolásokból háromszorosára emelt garázsilletéket, amelyhez a tanács passzívan asszisztált!), és könnyû a közpénzt szórni.

A tanácsosok remélhetôleg ezúttal jobban átgondolják a prioritásokat, és a polgármesterrel ellentétben nagyobb felelôsségtudattal döntenek a költségvetésrôl a mai ülésen.

EKH-prioritások

Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetô államtitkára megtartotta kinevezése utáni elsô sajtóértekezletét, amelyen bemutatta a Hivatal jövôbeni tevékenységének prioritásait. Kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartja a kormányprogramban foglalt jogalkotási feladatok ellátását, ugyanakkor kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a jogalkalmazás felügyeletére is, amely eddig is része volt ugyan a hivatal hatásköri leírásának, ám a gyakorlatban ilyen feladatot nem látott el az elmúlt években.

Ennek érdekében elmondta: aktívabb lesz a területi irodák erre irányuló tevékenysége, ugyanakkor egy alapos jogalkotási és jogalkalmazási feladat ellátásához elengedhetetlenül szükséges a 2001-ben megszüntetett jogi osztály visszaállítása. Markó Attila kifejtette, hogy minden észlelt jogalkalmazási hiányosságról írásban tájékoztatja majd az illetékes szakminisztériumot is.

A hivatal programjairól elmondta, hogy erre az évre a költségvetési törvény 25 milliárd lejt irányoz elô különbözô pályázatok finanszírozására, amelynek jelentôs részét ifjúsági programok, középiskolás tankönyvek, önkormányzati és kulturális tevékenységek támogatására fordítják majd, továbbá ebbôl a keretbôl kíván segítséget nyújtani az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény nyilvános vitájához is, különbözô szakmai tanácskozások, szemináriumok vagy sajtótalálkozók megszervezésével.

Josep Borell, az Európai Parlament elnöke kedden bejelentette, hogy Romániába látogat mintegy hónappal azelôtt, hogy Románia és Bulgária aláírja az uniós csatlakozásról szóló szerzôdést, hogy rendezze a dokumentum aláírásával kapcsolatban esetleg felmerülô nehézségeket.

Románia és Bulgária 2002. április 25-én írja alá az EU-hoz való csatlakozásról szóló szerzôdést.

Josep Borell Brüsszelben találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfôvel, akit arról tájékoztatott, hogy az EP bizonyos frakciói aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a két tagjelölt állam képes-e teljesíteni a csatlakozási feltételeket.

"Tudjuk, hogy ez egy létfontosságú mozzanat az új bukaresti kormány számára, de meggyôzôdésem, hogy az európai integrációs célkitûzés sikerrel megvalósul", mondta Borell. Hozzátette, a találkozón a román kormányfô biztosította, hogy Bukarest folytatni fogja a reformokat mind az igazságügy és a korrupcióellenes harc, mind pedig a gazdaság területén.

Tariceanu ismertette az EP elnökével a kormány prioritásait az európai integráció területén, és meggyôzôdését fejezte ki, hogy az európai intézmények objektív és korrekt módon ítélik meg a kormány intézkedéseit.

"Biztosítékokat kaptam, hogy Romániát az EU- ban kívánják látni, az európai tisztségviselôkben pedig megvan a politikai szándék az unió bôvítésére" - mondta Tariceanu.

Államtitkári vélemény az önálló magyar karok létrehozásáról

Az önálló magyar karok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nem az intézmény szétverését, hanem a piacgazdaság, a tudásközpontú társadalom igényeinek megfelelô, korszerû oktatási struktúrát biztosítanák - fejtette ki Kötô József oktatási államtitkár, aki szerint ez szolgálná igazán az integrálódni vágyó Románia érdekét.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által e minisztériumba delegált tisztségviselô az MTI-nek elmondta: ebben a kérdésben csupán szemléleti különbség van - de nincs háború - közte és Mircea Miclea oktatási és kutatási miniszter között. Mindketten sajtóértekezlet keretében fejtették ki véleményüket kedden ezekrôl a kérdésekrôl.

Miclea egy újságíró kérdésére válaszolva jelentette ki, hogy nem híve az etnikai elkülönülésnek, a BBTE "szétbomlasztásának". A sajtóértekezleten elhangzottakat a Mediafax hírügynökség úgy tálalta, hogy "nézeteltérés" van a román tárcavezetô és a magyar államtitkár között. Kötô az MTI-nek hangsúlyozta: a miniszter nem mondta ki, hogy ellenezné az önálló magyar karok létre-hozását.

Kötô - aki a minisztériumon belül a kisebbségi oktatásért, az európai integrációért és a nemzetközi kapcsolatokért felelôs - leszögezte: az RMDSZ semmivel sem akar többet, mint ami a kormányprogramban foglaltatik, az nemcsak szakmai kérdésekrôl szól, hanem egy közösség önmegvalósításáról is.

Kötô egyetért a "multikulturalitás" román részrôl sokszor hangoztatott elvével. Ez a fogalom azonban a magyar államtitkár szerint azt jelenti, hogy a tudás megszerzéséhez biztosítani kell egy országon belül a különbözô kultúrák, nyelvi közösségek közötti esélyegyenlôséget. Nemcsak a magyarokról van szó, hanem arról a tizennyolc nemzetiségrôl is, amelynek nyelvén oktatás folyik Romániában - mondta Kötô.

A "multikulturalitás" szerinte európai modellé teheti a BBTE-t, ez azt is jelenti, hogy felértékelôdnek a regionális kultúrák, ez pedig az egész ország gazdagodását segíti elô.

A sajátos kultúrák továbbélését, megerôsödését csak ennek megfelelô oktatási struktúrák szolgálhatják, ilyenek lennének az önálló magyar karok, amelyek egyfajta autonómiát biztosítanának. Létrehozásuk azt jelentené, hogy a romániai magyar közösség számára is szavatolnák a XXI. század hajnalán a piacgazdaság és a munkaerôpiac igényeinek, a tudásalapú társadalom elvárásainak megfelelô képzést - mondta az államtitkár.

Kötô József úgy látja, hogy a most meglévô szemléletbeli különbségek feloldhatóak lesznek az elkövetkezô négy éves kormányzati ciklusban, az európai integrációs folyamatban meg lehet találni majd a közös nevezôt.

A tavaly életbe lépett pénzügyi törvénykönyv Romániában elôször teszi lehetôvé, hogy az adófizetôk szabadon rendelkezzenek adójuk kis hányadával. A RMDSZ szorgalmazására törvénybe iktatott szabályozás szerint minden adófizetô állampolgár adójának 1%-át tetszése szerint olyan egyesületnek vagy alapítványnak juttathatja, amely a 2000. évi 26-os számú rendelet alapján mûködik.

Erre idén, a 2004. évben megvalósított jövedelem utáni adó fizetésekor nyílik elôször lehetôség. A végrehajtás módozatáról a közpénzügyi minisztérium rendeletet bocsátott ki. Ennek értelmében az évi összjövedelmi adóbevallás típusnyomtatványán külön vonatkozó rovat szerepel majd, amelyet bárki saját választásának megfelelôen tölthet ki. Amennyiben valakinek csak egyetlen jövedelemforrása van és nem köteles adóbevallás benyújtására - közölte Dénes Irén, a megyei közpénzügyi fôigazgatóság aligazgatója -, az adója kiszámítására köteles munkáltatóval kell közölnie szándékát az 1%-kal kapcsolatban. Eme utóbbi esetben a megfelelô összeget a munkáltató közvetlenül átutalhatja a megnevezett nonprofit szervezetnek.

A közpénzügyhöz benyújtott bevallások esetén a címzett szervezetek legkésôbb december 31- éig kapják meg a területileg illetékes közpénzügyi szervtôl a nekik szánt összegeket, ugyanakkor azonban - rendelkezik a pénzügyminisztérium - az átutalással járó kezelési költség is ôket terheli.

Az adó 1%-ával való szabad rendelkezés lehetôség és nem kötelezettség. Ha valaki a benyújtási határidôig nem nyilvánítja ki szándékát arról, hogy mire kívánja felhasználni ezt az összeget, utóbb elveszíti erre vonatkozó jogát. A törvényhozó azt is leszögezi, hogy az 1% nem osztható, az adófizetô csupán egyetlen célszervezetet nevezhet meg, amelynek az összeget átutalják.

Fokt Calin, a Megyei Vízügyi Igazgatóság szóvivôje jelezte, a hóréteg vastagsága Laposnyánál elérte a 73, míg a magasabb hegyvidéki övezetekben a 90-100 centimétert is.

A megyei utakat felügyelô diszpécserszolgálattól Szabó Loránd arról tájékoztatott, hogy délutánig nem okozott fennakadást a közúti forgalomban a hó. Hóekéket vezényeltek ki a "veszélyes" görgényi hegyvidéki útszakaszokra. Erdôlibánfalva és Toaca között már a hajnali órákban erôteljes volt a hófúvás, s a hóeltakarítók nélkül járhatatlanná vált volna az út. Ugyancsak hajnalban helyezték üzembe a hóekét Disznajó és Felsôrépa között, ahol a hóréteg vastagsága meghaladta a 20 centimétert. Laposnya és Szászrégen között egész nap dolgozott a hóeke. Bátos és Szászrégen között, valamint Sámsond-Mezôrücs-Királyfalva között is szükség volt a hóeltakarítók munkájára. Beresztelke és Sárpatak között szintén a "szolgálatos" gépnek köszönhetôen sikerült biztosítani a zavartalan forgalmat.

A diszpécser szerint a megyében ugyanabban az idôben 8 hóekét vethetnek be.

Iliescu Dana, az Országutak Ügykezelôségének fôvárosi szóvivôje (mert csak ô illetékes tájékoztatni a Maros megyei helyzetrôl) elmondta, hogy a késô délutáni órákban a megyében és a szomszédos megyékben téli meteorológiai viszonyoknak megfelelôen, lassított ütemben lehett közlekedni. Fennakadás azonban nem volt.

Marosvásárhelyen 16-17 óra között megbénult a forgalom. A fôutakon, az utcákban a lerakódott hóréteg eljegesedett, s a gépkocsik csak lépésben közlekedhettek. Terepen lévô kollégáink és a taxis diszpécserszolgálatok jelezték, hogy a Mihai Viteazul, a Stefan cel Mare, a Bolyai, a Papiu utcákban, a Kövesdombra vezetô utcákban, a Rózsák terén forgalmi dugó keletkezett. Szintén a taxisok jelezték, hogy délután fél öt órakor még nem kezdték el a csúszásgátlók szórását. Holott a hóeltakarítással megbízott cégnek résen kellett volna lennie. Ehelyett gépeik a garázsban álltak, s nem végezték a rájuk bízott feladatot.

A távolsági buszállomásról tájékoztattak, hogy a járatok menetrend szerint indultak, egyetlen jármû sem akadt el.

Fennakadás volt viszont a vasúti forgalomban, a Dédáról érkezô vonat reggel 2 órát, míg délután 50 percet késett.

Ma estig dönthetnek a NYÁRÁDKARÁCSONBA olvasztott másik három falu, FOLYFALVA, CSIBA és KÁPOSZTÁSSZENTMIKLÓS lakói, megôrzik-e önazonosságukat, a falunevekben tükrözôdô több száz éves hagyományt, vagy az iratcsere miatt lemondanak a múltjukról, s vállalják a beolvadást. Aminek következtében egy-két évtized múlva a szentmiklósi templom is esetleg Karácsonfalva 2 néven szerepel, ahogy ma az óvodán vagy az iskolán olvasható a felirat. Szász Károly felvétele a Tróznai családnál készült, ahol a polgármesteri hivatal megbízottja szerda délelôtt járt az aláírási listával.

Anyanyelvünk

Egyazon korban a rokon értelmû szavak elôfordulásának aránya jellemzô egy stílusrétegre, íróra, mûfajra, mûre. Ha ez a szabályszerû arány pl. mai köznyelvünkben kezd megbomlani, érdemes felfigyelnünk rá, mert általában a divat ludas benne. A divatosság azzal a veszéllyel jár, hogy a fölkapott szó pusztítja társait. Ilyen divat sodrába került az ám kötôszó. Az az ám, amely rendes körülmények között a költôi vagy szónoki stílusban szokott felbukkanni. Így mondják mai nyelvtanaink, így látjuk A mai magyar nyelv értelmezô szótárában, a rádióban, a televízióban. Nem a választékos, hanem a hétköznapi közlésmódban! Sok olyan cikket olvasunk, amelyben csakis az ám fordul elô, a de vagy a többi ellentétes kötôszó szinte egyszer sem. Azazhogy föl-föltûnik a de is, csak nem a kívánatos módon, hanem így: nemcsak…, de … Pedig már Arany János helytelenítette, hogy a nemcsak… hanem… helyett az igen nyomatékos nemcsak… de… kötôszópárt koptatják. Terjed hát az ám-ám-ám, a "nyámnyám stílus": "megpróbálta, ám nem sikerült; "Ám azt sem állítjuk"; "Szólt neki, ám az rá se hederített"; "…általában egy hónapos a szezon, ám az idén elhúzódhat". Az ám helyett itt mindannyiszor megfelelne az egyszerû természetes de. Még jó néhány más szó kínálkozik a megszorító ellentét kifejezésére. Csak, csakhogy, hanem, mégis, mégsem, azért, azonban, ámde, mindamellett, mindazonáltal. Válasszuk ki mindig a legalkalmasabbat!

Megnyugvással olvasom Illyés Gyulának egy cikkét (Jegyzetek a nehéz napokból); tíz de kötôszóra egyetlen ám jut benne. Ez helyes arány.

Jogorvoslás Szászrégenben

A múlt év december 12-én hozott három kormányrendelettel visszaszolgáltatták a szászrégeni evangélikus egyházközségnek volt oktatási intézményeit. Így az Augustin Maior középiskolának, az Iskola utca 3. és a Calarasilor utca 5. szám alatti két épületét, valamint a Republicii 16 szám alatt szereplô óvodát visszaadták volt tulajdonosának. A volt és jelenlegi tulajdonosok megegyeztek: az épületek rendeltetését nem változtatják meg.

Mivel a korábbi tulajdonos a polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács volt, elôzetes konzultációra volt szükség ahhoz, hogy elkészítsék az átadás-vételi jegyzôkönyvet. A beszélgetésen a polgármesteri hivatal, a tanács képviselôin kívül részt vett Kézdi Zorán evangélikus lelkész, valamint Padurean Ana, az Augustin Maior iskola igazgatója és Tusnea Ioan tanár. Mielôtt a felek megegyeztek volna, a polgármesteri hivatal képviselôi kifejtették álláspontjukat miszerint az épületek rendeltetését nem szabad megváltoztatni, hiszen gyakorlatilag lehetetlen a diákokat más iskolába helyezni. A hivatal korábban nagyon sokat költött az épületek feljavítására, korszerûsítésére, ezért felvetették azt is, hogy bérleti díj ellenében számítsák fel a korábbi anyagi ráfordítást. Mindkét esetben egyetértettek a felek, így az elvi egyezmény szerint, a hivatal 5 évig nem fizet bért az épületek használatáért, amelyekben továbbra is iskola fog mûködni. A javításokat, ezek költségeit egyeztetik az új tulajdonossal. Kézdi Zorán lapunknak elmondta, a Calarasilor utca 5. szám alatti "kicsi épületben" kizárólag német nyelvû oktatás lesz a 2005- 2006-os tanévtôl kezdôdôen. Az óvodában pedig egyelôre egy, majd két német csoportot szeretnének indítani. Az evangélikus egyház kérte, hogy az iskolák vezetôtanácsában az egyháznak és a Német Demokratikus Fórumnak is legyen egy-egy képviselôje. Az egyezményben a felek azt is leszögezték, hogy a bérleti díj pontos megállapításáért fel kell mérni majd az ingatlanokat. Az 5 éves díjmentes idôszak lejárta után újratárgyalják a feltételeket, azonban továbbra sem fogják megváltoztatni az épületek rendeltetését. Azt is megelôlegezte a hivatal, hogy a javítások kiadásait a helyi költségvetésbôl állják. Az evangélikus lelkész lapunknak elmondta, jelenleg összesen 120 I-VIII. osztályos diák tanul német tannyelvû osztályban, nemcsak szászok, hanem román és magyar anyanyelvûek is érdeklôdnek a német nyelv és kultúra iránt. Azért szeretnék összevonni, egy épületben mûködtetni a német oktatást, mert legalább így az iskolában tudják majd gyakorolni a németet azok, akik otthon más nyelvet beszélnek.

- E késôre jött jogorvoslással sokat nem tehetnek ugyan a szász közösségért, azonban a német kultúra és nyelv ápolása a kialakult körülmények között új feladata kell legyen az egyháznak. Erre fogjuk felhasználni azokat az épületeket, ahol valamikor valóban teljes egészében németül tanulhattak a szászrégeni szászok - vélte Kézdi Zorán lelkész.

Új épületbe költözik a bonyhai polgármesteri hivatal. Amint Pop Teodor Mircea polgármester, illetve Dézsi János alpolgármester tájékoztatott, a Bethlen-kastély, ahol eddig székeltek nem felel már meg az igényeknek, nem lehet kifûteni, nincs pénze a hivatalnak fenntartani az igen rossz állapotba került épületet. A tanács ezért döntött úgy, hogy megvásárolják az Agromec irodaházát, amelyért 380 milliárd lejt fizettek ki az elmúlt esztendôben. Az egyetlen hátrány, hogy kicsit messze esik a falu központjától, viszont az emeletes épületbe bevezették a központi fûtést, és a 19 irodát az igényeknek megfelelôen alakítják ki. és rendezik be. Ottjártunkkor éppen a mellékhelyiségek csempézésén dolgoztak, az irodák egy részében a parkettezés volt hátra. A polgármester szerint nagy szükség van egy kapcsolattartó, közönségtájékoztató iroda megnyitására is, amire az új székhely lehetôséget nyújt. Ez azért is fontos, mivel a falu lakosságának számban jelentôs része a szociális segélybôl él (300 dosszié 900 személy). Egyrészt az ô segítségükkel folynak az átalakítási munkálatok, amelyek során az irodaház elôtt kivágták a fákat, a területet parkosítják és parkolót alakítanak ki.

- Olyan integrált hivatalt rendezünk be, amely a község problematikáját képes lesz átfogni, kényelmet biztosít és a felszerelésre kerülô számítógépes hálózat révén lehetôvé teszi az adatok pontos nyilvántartását és feldolgozását. Ezáltal lehetôvé válik a pályázatokon való részvétel is, hisz sok még a tennivaló az infrastruktúra területén, négy faluba be kellene vezetni a gázt, biztosítani a vezetékes ivóvizet és kanalizálást, valamint az utakat rendezni kell.

A közigazgatás korszerûsítésének következô lépése, hogy két-három éven belül minden faluban mûködjön egy mikrohivatal, egy helyiség egy tisztviselôvel, aki a helybeliek rendelkezésére áll, megkímélve ôket attól, hogy a távol esô falvakból minden problémával a községközpontba kelljen utazniok - beszél a jövôbeli tervekrôl Pop Teodor Mircea.

Minél több akkreditált tanfolyam

Az oktatási minisztérium egyik határozata kötelezôvé teszi a pedagógusoknak a kilencven kreditpont beszerzését, amelyre öt év áll rendelkezésükre. A Petru Maior Egyetem, a Maros Megyei Tanfelügyelôség és a Pedagógusok Háza kidolgozott egy közös komplex továbbképzési programot, mely az Oktatás 21. nevet viseli.

A program minden tantárgyat le kíván fedni, minden szakágban egyetemi és középiskolai oktatók (minden csoportban egy-két magyar anyanyelvû) állnak a továbbképzésre jelentkezôk rendelkezésére. Az Oktatás 21. kiegészítéseként együttmûködési szerzôdést kötöttek a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetôségével, akik a Maros megyeihez hasonló Magister nevû programot koordinálják. A partneri kapcsolat alapja, hogy az olyan területeken, amelyeket megyénkben nem tudnak lefedni, kolozsvári egyetemi tanárok fognak oktatni.

Az Oktatás 21. továbbképzô tanfolyam irányítója Georgescu Marina egyetemi adjunktus, Nistor Gheorghe a továbbképzésért felelôs, míg Nagy Editre, a Pedagógusok Házának vezetôjére a programok kidolgozásának összehangolása hárult. Nagy Edit lapunknak elmondta, hogy egy ilyen program tetô alá hozásában nem az jelent nehézséget, hogy a tervét megalkossák és kompetens, jól képzett oktatókat alkalmazzanak (legyenek azok egyetemi vagy líceumi tanárok), hanem az, hogy ezekre a célokra nincsenek megfelelô anyagi alapok. Kreditpontok csak akkreditált tanfolyamok által szerezhetôk, viszont egy továbbképzô akkreditáltatása huszonnégy millió lejbe kerül.

A tanügyben dolgozók számára a Maros Megyei Pedagógusok Háza jó néhány tanfolyamot indított és tervez még a közeljövôben. Legnagyobb igény a menedzsmenttel, designnal kapcsolatos, szakdidaktikai, pszichopedagógiai kurzusokra mutatkozik, illetve az európai uniós integráció küszöbén a felzárkózással foglalkozó ismeretek elsajátítására is. Jövô félév elejétôl a Petru Maior Egyetemmel közösen a Pedagógusok Háza Képzôk európai uniós továbbképzése címmel indít tanfolyamot román nyelven, hasonló témakörrel foglalkozna a Polgári nevelés az európai állampolgárságra nevet viselô kétnyelvû program. Magyar nyelven diszlexiás gyermekek pedagógiájával kapcsolatos kurzus indul. Február elején immár a második tanfolyam venné kezdetét projektmenedzsment - anyagi eszközök szerzésének technikája témakörben Kádár Magor irányításával. Tárgyalások folynak egy oktatási menedzserképzô tanfolyam elindításáról. Folyamatban van egy magyar, illetve román irodalom- és nyelvtanároknak szóló kurzus. A vidéki tanárok továbbképzésére való tekintettel ezeket a tanfolyamokat nem csak a megyeszékhelyen tartanák - tartották, hanem vidékre is elviszik ôket. A tavaly éppen ennek a lehetôségnek köszönhetôen több mint nyolcszázan tudták elvégezni a számítógép-kezelôi tanfolyamot.

A didaktikai oktatásra is különös hangsúlyt kell fektetni - véli Nagy Edit. Az egyetemek nem fordítanak kellô figyelmet a leendô tanárok módszertani felkészítésére, arra, hogyan kell egy órát levezetni.

Legalább tíz programot szeretnénk még akkreditáltatni - hangsúlyozta Nagy Edit. Ennek az anyagi feltételeit úgy szeretnék biztosítani, hogy a már akkreditált tanfolyamokra, amelyek jelenleg ingyenesek, minimális összeget kérnének el.

Szerdán délben tartották a marosvásárhelyi Belvedere lakónegyed építési munkálatainak odaítélését célzó versenytárgyalást. Az 589 lakásból álló negyedet a valamikori városi legelôre tervezték.

Grama Ada, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közbeszerzési és bérbeadási osztályának vezetôje lapunknak nyilatkozva elmondta, a feladatfüzetet kilenc cég vásárolta meg, köztük németországi, izraeli és Maros megyei cégek. Ketten jelentek meg a versenytárgyaláson. Az elbírálási bizottság dönti el, a Contrascom Benta illetve az Izorep építióe majd az új lakónegyed épületeit. Eredményhirdetésre két héten belül kerül sor, s az ezt követô 10 napon belül nyújtható be óvás. A feladatfüzet értelmében a szerzôdéskötést követô 5 éven belül fejezôdnek be a munkálatok. Az infrastruktúra kiépítése (víz-, csatorna-, villanyáram-, gáz-, úthálózat) a polgármesteri hivatal feladata, de azt sem tartják kizártnak, hogy ezekre a munkálatokra újabb versenytárgyalást írjanak ki, az érdekelt vállalkozásokkal való társulási szerzôdés aláírása céljával.

Mint arról korábban is írtunk, a Pandúrok útja fölötti 75,5 hektáros területre épül a Belvedere lakónegyed. Mivel egyenetlen területrôl van szó, annak hatékonyabb kiaknázása céljából több típusú épületet terveztek. A tervek szerint 267 egyéni ház lesz itt, valamint a kaptatón 60 lakás épül. A legolcsóbbak a sorházak lesznek, a 68 ilyen típusú ház négy sorban épül. A 120-250 négyzetméteres felületû házakhoz 300-500 négyzetméter földterület tartozik majd. A lakónegyed központjába tervezett, földszintbôl, emeletbôl és manzárdból álló tömbházakban összesen 194, egy- illetve kétszobás lakás lesz. A tömbházakat az Országos Lakásépítési Ügynökség építi majd, az ô feladata a külsô vezetékek lefektetése is. Az épületekhez tartozó területet haszonbérbe adják a házvásárlóknak. A negyed központjában üzletek, óvoda, iskola, park és orvosi rendelô lesz. Számítások szerint a munkálatok összértéke meghaladja az 50 millió eurót. A lakónegyed építésével 2000 személy számára biztosítanak hajlékot.

Tavaly kerültek fel elôször kínai üzletemberek a Euromoney és a Forbes magazin milliárdos- listájára, hála részvényeik kedvezô árfolyam-alakulásának.

A 31 éves Csen Tien-csiao (Chen Tianqiao) vezeti a listát, 1,3-1,5 milliárd dollár vagyonnal. Csen az elsô "internet-buborék" idején hozta létre Shanda Interactive Entertainment nevû cégét és egy másik kínai internetes társaságot rávett arra, hogy 3 millió dollárt ruházzon be egy közös vállalkozásba. Amikor az internetes részvények árfolyama zuhanni kezdett, a china.com kilépett a vállalkozásból és a cég megszûnt. Csen nem adta fel, ezután egy dél-koreai internetes játékprogram licenszét vette meg, és megtalálta a módját annak, hogy a résztvevôk elôre fizetett kártyákkal egyenlítsék ki a költségeket (Kínában ekkor még nem terjedtek el a bankkártyák). A vetélytársak feljelentették a Microsoftnál, hogy lopott programot használ, ezért koreai partnere felmondta a szerzôdést és több pénzt követelt tôle: a tôzsdei csata végén azonban Csen vásárolta meg a koreai licensztulajdonost. 2004 májusától a Shanda céget, amelynek 350 millió internetes partnere van, az amerikai Nasdaqon is jegyzik - írta meg a Le Monde címû francia lap.

Huang Kuang-jü (Huang Guangyu) Kína legnagyobb háztartásigép-kereskedelmi vállalkozásának, a GoMe cégnek a tulajdonosa, az ô vagyonát 1,3 milliárd dollárra taksálják. Huang a nyolcvanas években, 18 éves korában Dél-Kínából érkezett Pekingbe, testvérével együtt megvásárolta a Kuo Mej (Guo Mei) ruhaüzletet (a név jelentése: Szép Ország, ennek angol "beceneve" a Gome), majd háztartási gépeket kezdett benne árulni abban az idôben, amikor ezek divatba jöttek. A siker titka az volt, hogy Huang egyfajta diszkontáruházat létesített, míg a többi kereskedô magas árréssel dolgozott. A cég minimális haszonnal nagy tételben vásárolt és adott el, és a külföldi szállítók fô partnerévé vált.

A harmadik dollármilliárdos vállalkozás a D'Long volt, amelyet a Tang-testvérpár - Van Csing (Wanjing) és Van Li (Wanli) - alapított, ez azonban 2004-ben a csúcsról hirtelen a mélybe bukott. A cég csôdbement vállalkozásokat vásárolt és állított talpra tôzsdei akciók és beruházások révén. 180 vállalkozásban volt részesedésük, a paradicsomfeldolgozóktól a cementgyárakig, és a Forbes ezért egy idôben az ország legbefolyásosabb személyiségeiként emlegette ôket - ám végül a részvényekkel garantált hitelpiramis összeomlott, az államnak kellett felszámoló céget létrehoznia és kártalanítani a vesztesek egy részét.

A novemberi általános választásokat követôen új kormánykoalíció került az ország élére. Ez pedig azzal jár, hogy a jelenlegi kormánypártok emberei kerülnek a minisztériumokba, a megyék élére új prefektusokat, alprefektusokat neveznek ki, s végül a dekoncentrált intézmények élére is általában az új kormány színeit viselô vezetôk kerülnek. Maros megyében sem történik másként. A prefektusi bársonyszékbe a legnagyobb koalíciós párt képviselôje került az eddigi PSD-s prefektus helyébe. Az alispáni funkcióban - amely tisztség a politikai algoritmus értelmében az RMDSZ-t illeti meg - immár sokadik alkalommal ugyanazt a személyt erôsítették meg.

Burkhardt Árpáddal, a megye régi-új alprefektusával beszélgetünk.

- Általában Önt a "nagy túlélôként" emlegetik. Hányadik prefektust is "fogyasztja"?

- Ezek szerint az elején kell kezdenem. 1990. január 7- én volt az elsô kinevezésem, és 1995 novemberéig független alprefektusként mûködtem. Akkor még nem voltam RMDSZ-tag, de együttmûködtem a szövetséggel. Utána 13 hónapig, amikor a PUNR-nek átadták a prefektúrát, Ioan Racoltával, az akkori prefektussal együtt leváltottak, 1996 decemberében újra kineveztek, és azóta folytatólagosan minden kormány kinevezett, illetve megerôsített a tisztségemben. Tehát a mostani éppen a 11. fônököm.

- Valóban "elfogyasztott" egypár prefektust. Azonban ennél fontosabb, hogy ez alatt a hosszú idô alatt bizonyára rengeteg tapasztalatot felhalmozott, átlátja a közigazgatást. És itt nemcsak a szakmai tapasztalatokra gondolok, hanem az emberekkel, és az egymást követô prefektusokkal való tapasztalatokra is. Melyik prefektus volt a szívének a legkedvesebb, melyikkel tudott a legjobban együttmûködni, melyikkel a legkevésbé, és miért?

- Racolta Ioan volt, akivel három és fél évet együtt dolgoztunk. Ô volt az, aki leginkább otthon volt az adminisztrációban, mivel jogot végzett, azelôtt ügyész és fôügyész is volt. Akkor alakult meg a megyei tanács, és meg kell mondanom, kemény munka eredményeként, hiszen köztudott, hogy 13 hónapig megyei tanácsunk sem volt. Maros megyében alakult meg utolsóként az országban.

Tapasztalatom valóban van. 1990-'91-ben nehéz idôk voltak, megfelelô törvények sem léteztek. Mára már megvan az adminisztrációnak a törvényes alapja, ilyen szempontból sokkal könnyebb szakasz a mostani. Az a feladatunk, hogy alkalmazkodjunk az Európai Unió törvényeihez.

- És ez könnyebb?

- Igen, mert megvan egy irány, van összehasonlítási alapunk, van egy erre vonatkozó törvénycsomag, és ezekhez kell igazodnunk.

- Tehát Ioan Racoltával tudott leginkább együtt dolgozni. És melyik volt fônökével tudott legnehezebben kijönni?

- Errôl nem akarok beszélni, de több is volt.

- Hogyan alakítják az együttmûködést a jelenlegi prefektussal?

- Most tanulmányozzuk egymás szokásait, igazodunk egymáshoz. Szerintem nem lesz gond, hiszen jogász, ismeri a törvényeket. Fiatal, energikus, gondolom, jól együttmûködünk majd.

- A múltkor a prefektus azt nyilatkozta, hogy most dolgozik az alprefektus, illetve az egész apparátus feladatkörének a leosztásán.

- Ez természetes dolog. Én tulajdonképpen a helyettese vagyok, ha ô nincs itt, én kell dolgozzak, még ha nem is konkrét feladatokat kell megoldanom, a tapasztalatom alapján azonnal be tudok állni.

- Gondolom, nem csak az a feladata, hogy szükség esetén, úgymond, "beugorjon" a prefektus helyett.

- Természetesen nem. Két igazgatóság tartozik az alprefektushoz: az európai integrációs problémákkal foglalkozó igazgatóság, és a megyei dekoncentrált intézmények koordinálása. Emellett ugyancsak az én hatáskörömbe tartozik a társadalmi párbeszéd bizottság, a szakszervezetekkel való tárgyalások, benne vagyok a földosztó bizottságban, és persze a napi feladatok, a postaelosztástól a különbözô reklamációk orvoslásáig. Az a baj, hogy az emberek még mindig azt hiszik, hogy a prefektúra, mint a volt pártbizottság, mindent megold, csak "leszól". Nem értik meg, hogy mi csak a törvényességet ellenôrizzük.

- Kelemen Atilla megyei elnök, saját bevallása szerint, konkrétan megfogalmazta az RMDSZ Önnel szembeni elvárásait. Miben áll ez?

- Az elmúlt négy évben, amikor Virág György volt a megyei tanács elnöke, hetente találkoztunk az RMDSZ elnökével, legtöbbször az én irodámban, és megbeszéltünk bizonyos dolgokat. Aztán jött egy ilyen fals, vagy inkább véletlen egybeesés, az, hogy a tavalyi választási kampányokban nem vehettem részt és nem támogathattam úgy, mint az elôzô periódusban. Ami azért volt hátrányos, mert én keresztül-kasul ismerem a megyét, a polgármestereket, alpolgármestereket, titkárokat. Ez az idôszak keltette azt a látszatot, mintha nem sokat tennék. De most véget ért a kampány, megbeszéltük, hogyan fogunk együttmûködni a megyei tanács elnökével, és az RMDSZ elnökével. Hogy eredményesek legyünk, szükség van arra, hogy ennek a három embernek a munkája szinkronban legyen, hogy megoldhassunk a magyarságot érintô problémákat.

- Az új kormányzat megreformálni készül az egész állami adminisztrációt. Ez biztos a prefektúrákat sem kerüli el. Véleménye szerint mi az, amiben igazán változtatni kellene a prefektúrák mûködésében?

- Ezt a legutóbbi RMDSZ-találkozón, Kolozsváron, ahol jelen voltak az RMDSZ-prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, megbeszéltük. Felmerült, hogy a prefektúráknak a helyi választott tanácsokra vagy a megyei tanácsra gyakorolt befolyását csökkenteni kell.

- Hogyan történhet meg konkrétan?

- Például úgy, hogy a költségvetési pénzek a megyei tanács és a helyi tanácsok határozatai alapján legyenek lehatárolva, és ezek prioritásait szintén ôk szabják meg.

- Eddig nem így volt?

- A prefektúra eddig beleszólt például a kormány által a költségvetésbe visszaosztott pénzek leosztásába. Ez évente körülbelül háromszor történt meg. Vagy abba is, hogy a megyei utak javítását hol végezzék.

- Mondana konkrét példákat?

- Konkrétan Miron Mitrea idejében a Mezôség külön pénzeket kapott útépítésre. Amikor már le volt határolva az összeg, akkor a prefektus konkrétan, helységekre leosztotta, hogy hol költsék el.

Az RMDSZ programba foglalta az önkormányzatok erôsítését és a prefektúrák hatáskörének a csökkentését. A helyi autonómia értelmében a területek ügyeibe ne szóljon bele a prefektúra. Én is ezt tartom a legfontosabb megreformálandó problémának.

Az évforduló kapcsán Európa-szerte az antiszemitizmus elleni küzdelemre szólították fel a világot az államfôk, politikusok. Strasbourgban is külön napirendként szerepelt az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének ülésszakán a megemlékezés.

Hatvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi koncentrációs tábort.

A koncentrációs táborok gondolata nem a múlt század terméke, a történelem leghírhedtebb koncentrációs táborai azonban a 20. században, a sztálini Szovjetunióban és a hitleri Németországban mûködtek.

A nemzetiszocialisták 1933 tavaszán kezdtek koncentrációs táborokat építeni. Hitler hatalomra jutása után szinte azonnal meghozták azt a törvényt, amely lehetôvé tette bárki korlátlan ideig való fogva tartását ítélet nélkül. Elsôsorban a zsidó származásúakat internálták, de ide kerültek a politikai ellenfelek, az úgynevezett kisegyházakhoz tartozók, homoszexuálisok, papok, cigányok és bûnözôk is. Ilyen tábort létesítettek egyebek között Buchenwaldban, Dachauban, Flossenbürgben, Mauthausenben, Sachsenhausenben és Ravensbrückben.

A lágerekben 1933-36 között már mintegy ezer politikai foglyot ôriztek, szándékosan együtt a köztörvényes elítéltekkel. 1934-ben az SS halálfejes egységei vették át a felügyeletet, ettôl kezdve a polgári igazságügyi szerveknek nem volt beleszólásuk.

1937-ben alakult meg az elsô táborok építésével foglalkozó, álcázott SS-vállalkozás. 1937 után a koncentrációs táborok száma megsokszorozódott. 1940 és 1942 között hozták létre sok más, kisebb mellett a hírhedt auschwitzi tábort is. 1944. március végén már számos kihelyezett részleggel 20 fôtábor és 165 munkatábor mûködött. A háború elôkészítéséhez és magához a háborúhoz is egyre több kényszermunkaerôre volt szükség. Az SS-által irányított eutanázia-programban, vagyis az értéktelennek ítélt emberek - az elmebetegek, fogyatékosok, stb. - elpusztításában orvosok is részt vettek.

A zsidók szisztematikus gyilkolása 1941 végén a chelmói megsemmisítô táborban kezdôdött, majd következett Treblinka, Sobibor és Belzec. A kezdetben munkatáborként is mûködô auschwitzi (Oswiecim) és majdaneki tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az elsô gázkamrákat. A zárt kamrába beengedett Cyklon B gázzal végrehajtott népirtás elsô áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak.

1942 januárjában a német vezetés megfogalmazta a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének szándékát, - ezzel kezdetét vette az "Endlösung", a végsô megoldás a zsidó nép kiirtására. 1942 júniusában kezdték építeni a négy krematóriumot és 1943. márciusában helyezték üzembe ôket. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a 8000 fôt is.

A holokauszt áldozatainak számáról szóló adatok becslések, különbözô források más-más adatokat tettek közzé aszerint, hogy mikor és hol kutattak. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más, újabb kutatások szerint az auschwitzi táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen: 1 041 000 volt, közülük Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak.

1942, a tömeges népirtás programszerû megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az ekkortól érkezô tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérôek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek. Többségük elpusztult. Négy év alatt napi átlagban 3500-4000 deportáltat gyilkoltak meg. Az emberek tervszerû megsemmisítése csak 1944 késô ôszén ért véget.

Az auschwitzi tábort 1945 januárjában a Vörös Hadsereg elôl menekülô nácik felszámolták, felrobbantották a II. és a III. krematóriumot és elégették az irattár nagy részét. 48 ezer férfit és 18 ezer nôt hajtottak Németországba, hogy még néhány hónapig dolgoztassák ôket, a táborban január 20-án tömegesen lôttek agyon embereket. Az auschwitzi tábort az 1. ukrán fronthoz tartozó 100. lvovi gyalogos hadosztály szabadította fel, a szovjet katonák 7650 csonttá soványodott embert találtak itt.

A holokausztnak majdnem 13 millió áldozata volt, többségük, közel 6 millió zsidó, 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel állampolgár, németek, kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különbözô politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak.

Telenézô

Arra gondolok, mettôl meddig megy el a vidékiség/vidékiesség, szép árnyalattal: a provincializmus. Vidékiség és vidékiesség közé nem szabad egyenlôségi jelet tenni, a félvágás (/) jel sem meggyôzô: mert itt - Ady óta legalábbis - félve féljük a parlagiságot/parlagiasságot, a lelkünkre rakódó martilaput, a pipefos-kultúrát, a libalegelôi giccset.

A mûvészek gálájának összefoglaló filmjét illett néznem, tetszett minden, soha ennyi tehetség nem szaladgált a földkerekségen, mint napjainkban. (Ezt minden évben el lehet s el kell mondani.)

Azt is, milyen szépek, fittek a sztárok. Milyen korszerûen jelenítik meg a korszak életideálját: az egészéges, józan és pozitív gondolkodású ember ars poeticáját. Élni annyi, mint egészségesnek lenni.

Ha ez idáig elavultnak, vidékinek számított a normális életmód, a tiszta lélek, puritán erkölcs, nemzeti kultúra, akkor ez a pompás mûvész-kavalkád arra mutat, hogy voltaképpen nincsen is vidékiség, csak maradiság, nincsen provincia, csak bunkók rianása, nincsenek eltemetett emberek, csak élvezet- és szenzációhajhász média van, amely csobánból fociguruvá meg elnökjelöltté avanzsált demagógok, juhászbojtárból stadionépítô, átverô/átvert börtöntöltelékek gusztustalan mutogatásával próbál a topon maradni - s épp ekként válik dög maradivá, üvöltôen giccsessé, javíthatatlanul és jóvátehetetlenül - merev provinciálissá.

(Nézném inkább szegényes vidéki stúdióink tisztességes kisfilmjeit, okos oknyomozó riportjait. De oly szórt a több/kevesebb mûsor, olyak otthoni kívánalmaink, hogy végül
"közös nevezôre" jutva az új sorozatnál kötök ki; és az válik egyszer s mindenkorra világossá, hogy akik az ilyen filmeket csinálják, nem nézik az ilyen filmeket. Csak amit maguk készítenek. Jóban-rosszban. Különben nem kavarnák annyira össze, hogy végül egyetlen szereplôt sikerül markánsan megjegyeznem: ô az újszülött ikerpár tajvani vagy malajziai, vagy kínai, elfelejtettem már, miféle egyede. Akit a szülei örökbe fogadnak, hogy teteje is legyen a hegynek.)

Lyukasóra. A diákok kedvence az órarendben, az iskolai évek egyik áldása, a büntetlen lógás nyugalma, az esetleges felelések, felmérôk elmaradásának stresszmentesítô hatása. Igen jó dolog.

A Lyukasórára délután kerül sor. Meghirdetik a lapokban, és sokan zarándokolnak el a helyszínre, amely hagyományosan a Kultúrpalota kisterme. Akik elmennek, többnyire mind öregdiákok már. Van moderátor, vannak meghívottak és vannak feladatok. Mégis jó.

Gyurkovics Tiborék kezdték annak idején az egyik magyar tévéadón a Lyukasóra címû mûsort, amelynek lényege, hogy a meghívottak bizonyos idézeteket olvasnak fel, amelyeknek szerzôjét, esetleg az idézett mûnek a címét a közönségnek kell kitalálnia. Egy ideje a Kemény Zsigmond Társaság is megszervezi Marosvásárhelyen a maga Lyukasóráit, hasonló recept alapján, mindig jó hangulatban és sikerrel. A kedd délutáni azonban más volt, az újítás, összmûvészetté bôvülés elsô jegyeit hordozta. Elôször szerveztek ugyanis képzômûvészeti Lyukasórát.

A ceremóniamester szerepét ezúttal is a házigazda, Csíky Boldizsár vállalta, kérdésfeltevô meghívottként pedig Kiss Armand képzômûvész, tanár, Pál Péter képzômûvész, tanár, Bordi Géza mûvészettörténész, tanár, Kákonyi Csilla képzômûvész és Láng Orsolya mûvészeti iskolás tanuló ült az asztalnál. Az egyetlen kikötés (és a közönség számára szamárvezetô) annyi volt, hogy a kérdéses mûvésznek magyarnak kellett lennie és mára inkább az égi táblákon festenie. Ez utóbbi ellenére két olyan munkát is láthattunk, amely ma még élô mûvész alkotása, de ez senkit sem zavart. A magyar képzômûvészet armadáját kísérhettük végig a kivetített képeken, amelyekrôl (és az alkotó mûvészrôl) a meghívottak rövid kiselôadást is tartottak, a válaszadást könnyítendô. Így olyan életrajzi részletekrôl is hallhatunk, amelyekrôl másutt nemigen olvashattunk volna, a közvetlen hangulat pedig családiassá varázsolta a rendezvényt. Láthattunk Csontváry-, Munkácsy-, Paál László-, Nagy Albert-, Molnár C. Pál-, Vaszary Já-nos-, Egry József-, Melocco Miklós-, Rippl-Rónai- , Bordi András-, Bernáth Aurél-, Barabás Miklós-, Szinyei Merse Pál-, Zichy Mihály-munkákat, Pál Péter pedig több ízben is Erdélyben feltárt freskótöredékekkel jelentkezett, amelyek hollétét kellett meghatározni. Bordi Géza lyukasórai kedvencei a XX. század elsô felének formabontó, nagy tudású mûvészei voltak, Pál Péter a freskók és a jelenkor között ingadozott, Kákonyi Csilla a barbizoni iskola mûvészeit pártfogolta, Kiss Armand legtöbb bemutatott festménye a XIX- XX. század fordulójának idejébôl származott. Láng Orsolya XX. századi grafikák alapján tette fel kérdéseit. A technikai részt Mihály István fizikatanár képviselte.

A jó hangulatú képzômûvészeti est végén felvetôdött a kérdés, folytassák-e különbözô mûvészeti ágak mestereivel a rendezvényt. Az egyhangú igen okán, a következô valószínûleg zenemûvészeti Lyukasóra lesz. És nem csak öregdiákoknak...

Leonardo da Vinci ötszáz éves freskókkal díszített mûhelyét és egy boncolásra szolgáló, titkos szobát fedeztek fel Firenzében - jelentették be kedden olasz szakemberek.

A mûhelyre és a tikos szobára a közelmúltban bukkantak a Santissima Annunziata kolostorban, amely évszázadokkal ezelôtt helyiségeket adott ki a mûvésznek, és amelynek valószínûleg a világhírû Mona Lisa múzsája is lakója volt.

- Egy kicsit abszurd arra gondolni 2005-ben, hogy a történelem egyik legnagyobb mûvészének mûtermét találtuk meg. De ez történt. A bizonyíték a falakon van - mondta Roberto Manescalchi a diafelvételekkel illusztrált keddi sajtóbemutatón.

A szakember az egyik felvételen bemutatott egy, a reneszánsz mester által festett Angyali üdvözlet címû festményének Gábriel arkangyalához megdöbbentôen hasonlító alakot. A Manescalchi által "A szellemnek" nevezett, a színes freskó elôterében kirajzolódó fehér sziluett hiányzó figurájáról nem világos, vajon az angyalt eltávolították onnan, vagy sosem fejezték be.

Csütörtöki kimenô

Nem akartam elmenni, férfiasan megvallom. Ugyanis nem tartom különösebben figyelemre méltónak a rendezô Koltayt, s nem esz a fene szüntelenségig Raffay uramért sem, akit annak idején a diákjai kedves egyszerûséggel csak "sovén tanár úrnak" neveztek Szegeden.

Viszont volt alkalmam értesülni az új mûvelôdési román tanárnô miniszteriális reklámfogásáról. Mint (ál)hírlik, megegyezett Koltayval, akinek az alkotását ennek elôtte a magyarországi méretekhez képest lanyha közönségérdeklôdés kísérte Erdélyben, hogy betiltja a film romániai vetítését. Ezzel egy csapásra téma lett. Oly ember is arról szónokolt, gesztikulált, beszélt, aki ott sem volt a Párizs környéki kastélyban, nem is írta alá a szerzôdést. Sôt eddig fogalma sem volt róla, hogy 14. Lajos mely kegyencének, ágyasának építette a trianoni tündérlakot. (vö. Tündérlaki lányok).

A derék asszony azt hitte, hazafias cselekedetet hajt végre, amikor levétette a mûsorról a filmet, ilyen- olyan törvényi elôírásokra és kilátásba helyezett bírságokra hivatkozva. Hol-ott a légynek sem vétô fôasszony nem vette tekintetbe, hogy a filmet még csak nem is a megmaradt szakszínházakban pergetnék le, hanem az erdélyi magyar civil társadalom gyülekezôhelyein. A minap egy erdélyi országos napilap mûsormellékletében összeszámoltam: húsz-huszonöt moziterem mûködik még összesen a provinciában. Nem hiszem, hogy egyébként ezek rettenetes bevételeket sepernek be esténként a közönségkasszából. A tiltás most ôket, e filmtermeket is megfosztotta a várható haszontól, midôn a magyarok csak dôltek volna oda, sôt prolongálni kellett volna a vetítéseket, hogy láthassák a szenvedôk és szenvedtetôk, a haszonélvezôk és haszonlesôk, a csonkák és a csonkítottak, Évák és Máriák, akárkik és bárkik. Így, a helyzet mai állapotát tekintve, a Duna tévé jár jól, ô fogja az egész sorozatot levetíteni, s akkora besugárzási területet még a Légy sem tud megártani.

F. Pista, egykori tévés mesélte még a hetvenes évek elején, hogy a bambergi püspök kiátkozott egy mondén fürdôhelyet tartományában, mert ott felette feslett életben tobzódik a közönség. A fürdôhely vezetôsége filmet készíttetett az erkölcsös életrôl, mely pont fordítva csurdogál. A filmet bemutatták a tévében. Utána kérdezte meg az üdülôtelep polgármesterét a barátom: És mondja, magukat tényleg kiátkozta a bambergi püspök? Na ja, volt a pesties ízû válasz, hiszen magát a kegyelmes szentembert is mi kértük fel az átokmondásra némi perselypénz juttatásával...

Szombaton a megyében tizenegy helyszínen - Marosvásárhely négy iskolájában, Nagyernyében, Dicsô-szentmártonban, Ferhéregyházán, Szovátán, Andrássy- telepen, Nyárádgálfalván, Beresztelkén - zajlott a másodikos gyerekek számára szervezett mesemondóversenyek körzeti szakasza.

Marosvásárhelyen a George Cosbuc Általános Iskolában (volt 3-as iskola) a Tudor negyedbeli iskolák 25 kisdiákja vetélkedett. A terembe érkezôket a táblára rótt szép Ráduly János- idézet fogadta: "...szól a mese: volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon is túl... Igen, amelyik gyermek a csodavilágban megfordul, testben-lélekben megerôsödve tér vissza közénk."

A gyerekek a verseny elôtt kihúzott számok sorrendjében álltak társaik, a szülôk és a zsûri elé, hogy a tanító néni vagy az édesanyjuk által kiválasztott legszebb magyar népmesét tehetségük szerint a legjobban elôadják. Ide érkeztek a marosvásárhelyi Romulus Guga (18-as), Cosbuc, Mihai Viteazul (5-ös) és 14-es iskola tanulói, valamint a jeddi, a koronkai, somosdi, székelyvajai, harasztkereki, backamadarasi kis mesemondók is. Nagy volt az izgalom, de a csoporthoz szóló feszültségoldó szórejtvények, szólásmondások segítettek a helyzeten. Ízes, szép elôadásban hallgattuk az Okos Zsuzsit, Az okos leányt, A csillagsze-
mû juhászt, A macska meg az egér, A királykisasszony dolgozni tanul, Kolontos Palkó vagy A rátóti csikótojás címû meséket, amelyeket ha számtalanszor olvastunk is már, mindig jólesik újra hallani, hiszen olyan világba kalauzoltak el, amitôl a rohanó életmód miatt egyre jobban távolodunk.

A házigazda iskola tanítónôi, Szalma Magda és Sánta Zita által betanított jelenetek azon túl, hogy derûs, vidám hangulatot teremtettek, megerôsítették bennünk az érzést: az elemi magyar oktatásban komoly és áldozatos munkát végeznek.

Székely Irénke tanítónô (Romulus Guga Gimnázium), a zsûri elnöke hirdetett eredményt, aki elmondta, hogy legnagyobb ajándék ma a gyerekek mesélô-, olvasó- és játékkedve.

Elsô díjat kapott Zajzon Noémi (5-ös iskola) és a koronkai Orbán Levente, második helyre került Matea Zsuzsa Katalin szintén Koronkából, harmadik helyre pedig Csegzi Csaba, a 18-as iskola kisdiákja. Ôk négyen jutottak tovább a Nagyapó mesefája mesemondó- vetélkedô megyei szakaszára. A szép mesemondásért Benedek Elek-díjat kapott Iszlai Gáspár Norbert, szintén a 18-as iskolából és Iszlai Zoltán a 14-es iskolából. Határozott, bátor mesemondásáért Makszim Mária Magdolnát (Székelyvaja) díjazták.

Az egyetlen gyermek, az "egyke", megszokott tény, szinte észre sem vesszük, vagy legalábbis nemigen törjük rajta a fejünket. Noha természetesnek tartjuk, hogy minden családnak megvan a maga szerkezete, a maga sajátos arculata, a mindennapi élet kérdései mégis, éppúgy, mint a nevelési problémák, nagyjából azonosaknak látszanak. Ugyan miféle
"problémáról" lehetne itt szó? Hiszen annyi egyéb családról tudunk, ahol - a nevelési szempontból kedvezô körülmények és a szülôk kiváló pedagógiai tapintata eredményeképpen - minden a legnagyobb rendben van. Gyakoribb az az eset, amikor az egygyermekes családok kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdenek, és a nevelés nem hozza meg a várt eredményt. Az egyetlen gyermek nevelése sajátos és komoly problémákat vet fel, és különös figyelmet igényel.

Ha a gyermek állandóan csak felnôttek társaságában van, akik - szakadatlanul intelmekkel látják el és saját mértékükre szabott követelményeket támasztanak iránta, a gyermek koraéretté válik. Ez a koraérettség, amely a normális gyermekkor helyébe lép, számos, a korral járó egyszerû, de mély örömtôl fosztja meg a gyermeket. Bármennyire kényeztessék is, mégiscsak magányosan érzi magát a felnôttek közt, ami ahelyett, hogy boldoggá tenné, inkább csak arra jó, hogy elrabolja tôle gyermekkora legnapsugarasabb részét.

A szülôk feladata: segítsék hozzá, hogy beilleszkedjék egy hozzá illô gyermekcsoportba; ne vigyék túlzásba a káros befolyástól való félelmet.

Az egyetlen gyermek rendszerint játék közben is ugyanúgy viselkedik, mint családi körben. Pl. szeszélyes, kényeskedô, önzô, uralkodni vágyó. Mivel a családban mindig ô játssza a fôszerepet, a játékban is hasonló helyet követel magának. Megszokta, hogy minden óhaja teljesüljön, s ezért a többi gyermek ellenállása elkeseríti. Ebbôl persze csendes veszekedés származhat.

Máskor az egyetlen gyermek félénk, zárkózott természetû. Nem szokta meg a gyermekek társaságát és félszegen mozog közöttük.

Mindkét esetben szükség van a szülôk közbelépésére. A szülôknek az a feladatuk, hogy az elôbbieket mérsékeljék, az utóbbiakat bátorítsák.

Az egyetlen gyermek iskolába kerül

Ha az egyetlen gyermek igazodott az óvodához, iskoláskorában nem okoz különösebb nehézséget, kiváltképpen, ha a családban egészséges viszonyok uralkodnak.

Ha azonban hibás családi nevelésben részesült, nagyon nehezére esik az iskolai rendhez alkalmazkodnia. Minduntalan kiütköznek a kényeztetô nevelés nyomai: a gyermek nehezen illeszkedik be az osztályközösségbe, az iskolai munka és a fegyelem körül is bajok vannak.

Az egyetlenke gyakran "nehéz eset". Elvárja, hogy az iskolában is különleges bánásmódban részesüljön, ahogy azt otthon megszokta. Mivel ezt nem kapja meg, elégedetlen. Dacossá, ingerlékennyé válik, félrevonul, nem barátkozik senkivel.

Egyesek szorgalmasak, fegyelmezettek és jó osztálytársak, mások ellenben rendbontók. E két véglet között természetesen számos közbensô fokozat is létezik.

A negatív magatartásformák esetében a tanulóközösség, valamint a tanárok sokat tehetnek a gyermek átneveléséért.

Még eredményesebb lesz ez a munka, ha a család is megteszi a magáét, ha a szülôk szorosan együttmûködnek az iskolával. A családban hibásan nevelt egyetlen gyermek tehát az iskola segítségével átnevelhetô. De annyi bizonyos, hogy ez idôbe és fáradságba kerül.

A jogügyletek nagy többségében elegendô a magánokirati formában szerkesztett, megírt és a felek által aláírt irat, anélkül hogy ez közjegyzô által lenne szerkesztve, hitelesítve, mert a közokirati forma a jogügyletnek legtöbbször nem érvényességi feltétele. Vannak viszont jogügyletek, ahol a közokirati forma, a közjegyzôi hitelesítés (autentificare) a törvény által megkövetelt feltétel, érvényességi kellék. Közokiratra, ahhoz, hogy a jogügyletünk érvényes legyen, ami az ügyek gyakoriságát illeti a földre, a területre vonatkozó tulajdonjog- átruházó ügyleteknél, szerzôdéseknél van szükség, amelyek jogilag csak akkor érvényesek, ha közokirati formában készültek, azaz ha ezeket közjegyzô hitelesítette. Ha történetesen valaki földterületét magánokirat által ruházta át másra, az köteles lesz a szerzôdés hitelesítéséért közjegyzôhöz fordulni, mert a magánokiratát sem az adóhatóság, sem más hivatalos állami szerv érvényesnek nem ismerheti el. Ez az alapelv az 1991. évi 18-as földtörvénybôl és az 1998. évi 54-es, a földterületek forgalmát szabályozó törvénybôl derül ki. Tehát a földterületek átruházásánál a közokirati forma megléte a jogügylet érvényességi feltétele. Viszont az építmények átruházásánál nincs szükség közokirati formában szerkesztett szerzôdésre, jogügyletre, mert az 1958. évi 144-es törvényerejû rendelet erre vonatkozó elôírását hatályon kívül helyezték. Viszont, mivel az építményekhez minden esetben terület is tartozik, és mivel ezek átruházására kötelezô a közokirati forma, ez kihat az építmények átruházására is, így ez maga után vonja az ingatlanra mint egészre vonatkozó közokirati forma létezését, mint érvényességi feltételt. A közokirati forma kötelezô nemcsak a beépítetlen telkek, külterületi (extravilan) földek elidegenítésénél, hanem a tömbházlakások átruházásánál (eladás, eltartási szerzôdés), ajándékozásnál is, mert minden lakáshoz, ami a jogügylet tárgyát képezi, bizonyos nagyságú, osztatlan, közös tulajdonban levô területrész is tartozik. Az ajándékozási szerzôdés (contractul de donatie) vonatkozzék ez ingatlanra vagy ingóságra, csak abban az esetben érvényes, ha ez közokirati formában történik, vagyis ezt közjegyzô hitelesítette (Polgári törvénykönyv 813. szakasz). Az ajándékozási ajánlat (oferta de donatie) és az ajándék elfogadása (acceptul de donatie) akár két különbözô jogügyletben is szerepelhet, de mindkettônél érvényességi feltétel a közokirati forma. Az egyezményes jelzálogszerzôdésnél (ipoteca conventionala) (Polgári törvénykönyv 1772. szakasza) a közokirati forma szintén érvényességi feltétel, ami nélkül a telekkönyvi betáblázás), banki kölcsönök feltételének elôfeltétele) nem valósítható meg. Tehát csak úgy tudunk saját vagy más személy adósságáért ingatlanunkkal szavatolni, garanciát vállalni, ha eme vállalásunkat közokirati formában megszerkesztett okiratban tesszük. Tehát a földeladás, ingatlanok vagy ingóságok odaajándékozása, jelzálogszerzôdés esetében a közokirati forma megléte érvényességi feltétel, tehát ahol a közjegyzôi hitelesítés kötelezô.

Vannak még más jogügyletek is, ahol a közokirat forma érvényességi megfontolásból kötelezô. Sok esetben azonban, mint a pénzkölcsönzés, az ingóságok és ingatlanok használatának átadása meghatározott idôre, a haszonbérleti szerzôdés stb. esetében a magánokirati formában megszerkesztett irat is érvényes, akárcsak az ingatlanok eladására vonatkozó elôszerzôdések vagy eladási ígéretek esetében. Ezeknél a jogügyleteknél egyetlen jogszabály sem írja elô a közokirat meglétét ahhoz, hogy az egyezség jogilag érvényes legyen.

Tehát ott, ahol a törvény nem követeli meg, nem feltétlenül szükséges, hogy minden jogügyletünket közokirati formában kössük meg, mert a magánokirat éppen úgy megfelel erre a célja, de csak ott, ahol a közokirat megléte a jogügyletnél, a szerzôdésfajtánál nem érvényességi feltétel. Mégis sokan ragaszkodnak a közokirati formához, mert késôbb, ha a felek között jogvita merülne fel, az esetleges perben a közokirattal könnyebb lesz a bizonyítás. Ez az elképzelés nem is alaptalan, mert a peres felek a közjegyzô által szerkesztett, vagy az elôtte aláírt okmányok esetében nem egykönnyen bizonyíthatják be annak csalárd voltát. Érvényességi szempontból nem kötelezô minden jogügyletet teljes egészében hitelesíteni, vannak esetek, amikor elegendô a közjegyzô elôtti aláírás-hitelesítés (legalizarea semnaturii) vagy a pontos keltezés (dare de data certa), amikor is a közjegyzôi költségek kisebbek.

Mellau György

Mikortól folyósítják az átszámított nyugdíjat?

A nyugdíjak átszámítása kimeríthetetlen téma. Ahány érintett nyugdíjas, annyi egyedi eset, mindenki számára, a személyes adatok, iratok hiányában, nehéz pontos választ adni. Újabban az átszámított nyugdíjak folyósításával kapcsolatban érkezik sok kérdés, ennek megválaszolására Morent Ilonát, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatóját kértük fel.

- Azok az idôsebb generációhoz tartozó nyugdíjasok, akik 1980-ig vonultak nyugállományba, az átszámított nyugdíjat 2005 márciusától kapják meg.

Azok a nyugdíjasok, akik az ezt követô idôszakban - 2001. április 1-ig - vonultak nyugállományba, azoknak 2005. december 31-ig számítják át a nyugdíjukat, számukra ezt követôen folyósítják az átszámított nyugdíjat.

A munkát vállaló nyugdíjasok munkaideje hozzáadódik a ledolgozott évekhez

Egyes nyugdíjasok arról érdeklôdtek, hogy a 2001. április elseje után nyugdíjba vonultak esetében, akik ezt követôen is dolgoztak, átszámítják a nyugdíjukat. Mi a helyzet esetükben?

- A 2000. évi 19-es számú társadalombiztosítási törvény értelmében azon nyugdíjasok esetében, akik 2001. áprilisa után legkevesebb egy év munkát vállaltak, a ledolgozott idôszakot hozzáadják a ledolgozott munkaidôhöz, így természetesen módosul a nyugdíjuk is. De ez nem azonos a nyugdíj- átszámításával!

Fontos megjegyezni, abban az esetben, ha a munkavállaló úgy dolgozott, hogy a munkaadója nem fizette a társadalombiztosítási hozzájárulást, a ledolgozott idôszakot akkor is beleszámítják a munkaidôbe. A be nem fizetett tb-t (CAS-t) a munkaadótól kérik számon, el egészen a végrehajtásig. Ugyanis nem a munkavállalótól, hanem a munkaadótól kell számon kérni a mulasztást. Ez az eljárás a szakszervezetek közbenjárására az alaptörvény módosításával vált lehetôvé - mondta a vezérigazgató.

Nyugdíjasoknak nincs kedvezmény a Tudortrans járataira

Hatvanöt évet betöltött nyugdíjas olvasónk ismételten feltette a kérdést: kötelessége-e a Tudortrans szállítási vállalatnak ingyenesen szállítani a nyugdíjasokat úgy, ahogy azt a Közszállítási Rt. és Siletina Kft. társulás teszi?

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóosztályának illetékese megerôsítette azt, amit már közleményeikben is a lakosság tudomására hoztak: a Tudortransnak nem kötelessége sem a 65 év alatti, sem a 65 év fölötti nyugdíjasok kedvezményes, illetve ingyenes szállítása. Ez a maxitaxi-sofôrök jóindulatától függ, hogy felveszik-e a nyugdíjasokat vagy sem. Ugyanis a Tudortrans és polgármesteri hivatal között a nyugdíjasok szállítására vonatkozó semmilyen egyezmény nem létezik, a szállítás ellenértékét nekik nem számolják el.

90 euró útadót fizetnek a "papuc"-Dacia- tulajdonosok

Méltánytalannak tartja olvasónk, hogy az ötszemélyes, raktérrel is rendelkezô gépjármûjére a Dacia személygépkocsi- tulajdonosokkal ellentétben, akik 26 euró útadót fizetnek, ô 90 eurót fizessen, ugyanis a gépjármû lökettérfogata ugyanakkora, 1600 köbcenti. Az Országutak Ügykezelôségétôl kérdeztük, milyen meggondolás alapján háromszorosa az útadó a "papuc"-Dacia esetében?

A szóban forgó gépjármû haszonjármû, a gépkocsi törzskönyvében, a forgalmi engedélyben ez így van megjelölve, s az útadót a kódszámnak megfelelôen kell kifizetni.

Micsoda kérdés! Hiszen aki szereti az állatot, az simogatja, becézgeti, igyekszik a kedvében járni, örömöt szerezni neki. Ez helyes is, ám a kisállatok szakorvosa a praxisából nyert tapasztalatára épít, amikor arra figyelmeztet: a kényeztetés is csak addig helyénvaló, amíg nem esünk túlzásokba. A kényeztetés ez esetben tulajdonképpen azt jelenti, hogy állatainknak a normál szükségleten (etetés, itatás, takarítás, foglalkozás, sétáltatás, fürdetés, fésülés, szôrápolás) felül úgynevezett "extra szolgáltatásokat" is megadunk. Minden állatnak - mint ahogy az embernek is - szüksége van rá, hogy törôdjenek vele, s kedvében járjanak, de nem mindegy, hogy ehhez milyen módszert választunk. Hogyan lehet kényeztetni állatainkat? Mindenekelôtt úgy, hogy gondoskodunk mindennap a megfelelô eledelrôl és ivóvizérôl. Ha jól viselkedik, adjunk számára jutalomfalatot vagy a kedvenc csemegéjét. Ápoljuk mindennap a bundát, a szôrét (de ne túl gyakori fürdetéssel), a mada