Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Szabadlábra helyezték a zsidvei borászati komplexum volt vezetôjét

A Marosvásárhelyi Táblabíróság hétfôi döntése alapján immár szabadlábon védekezhet Ignat Toader, a zsidvei (Fehér megye) borászati komplexum volt vezetôje. Az elôzetes letartóztatást a bírói tanács a lakhely elhagyásának megtiltásával helyettesítette. Ignat Toadert többek között azzal vádolják, hogy 82 milliárd lejjel károsította meg a vállalatot.

A volt vállalatvezetôt csalással, hûtlen kezeléssel, hamisítással és a hamisítás felhasználásával vádolják, és perek vannak ellene folyamatban Temesváron illetve Bukarestben. Fehér megyébôl második alkalommal helyezik át a Marosvásárhelyi Táblabíróságra a Toader-ügyet, amelyben a volt vállalatigazgatót csalással vádolják. Egyrészt azzal, hogy a kft. könyvelésének meghamisításával többletösszegekre tett szert, amelyeket eltulajdonított, másrészt késztermékeket értékesített, illetve ráfizetésesnek bizonyult szerzôdéseket kötött preferenciális módon bizonyos cégekkel.

Az elôzetes letartóztatás elleni fellebbezést hétfôn tárgyalta a Floarea Gâzdac, Daniel Ursulescu és Ioan Garbulet bírókból álló bírói tanács. A vádlott védôügyvédje, Vasile Ghere védence szabadlábra helyezésének szükségességét azzal indokolta, hogy Toader Ignatnak túl sok peres ügye van az ország több városában, és fogva tartása akadályozza abban, hogy megfelelôen felkészüljön a védelemre, ugyanakkor a vádlott cukorbetegségben is szenved.

Toader Ignat szerint néhány, a komplexumnál dolgozó "báró"-nak köszönhetôen jutott az igazságszolgáltatás kezére, akik mindenáron börtönben szeretnék látni, mert túl sokat tud az idôközben magánosított vállalat privatizációjának kulisszatitkairól. "Azért kellett börtönben üljek, hogy a könyvelést átírják. A 82 milliárd lejes kár, amit állítólag a vállalatnak okoztam, túlzás, sôt, egyenesen elképzelhetetlen. Egy ilyen mértékû csalást nem lehet észrevétlenül elkövetni" - jelentette ki a vádlott, aki szintén humanitárius okokat is felhozott. Toader szerint betegsége kezelésére a börtönben a gyógyszerek csupán egyharmadát kapja, a többit a feleségének kell megvásárolnia, aki laboránsként 6 millió lejt keres és ebbôl kell eltartsa két egyetemista gyerekét is.

A bírói tanács hétfôn délután úgy döntött, hogy szabadlábra helyezi Toader Ignatot, ugyanakkor megtiltotta számára lakhelye elhagyását.

A 2005-ös évben meglepôen magas illetéket kell fizetniük a marosvásárhelyi garázstulajdonosoknak. Sokan egyáltalán nem értik, mi lehet a drasztikus emelés (az adó több mint háromszorosára emelkedett) valódi oka, mint ahogy gyakori beszédtéma, mit is tesz (és mit nem tesz) valójában a városi tanács a lakók érdekében. Úgy tûnik, általános az elégedetlenség a lakosság körében, s e népszerûtlen intézkedés csak növeli a hatóságokkal szembeni bizalmatlanságot.

Többe kerül, mint a lakásadó...

Általános vélemény: cseppet sem méltányos, hogy például egy garázs évi adója hatszor annyiba kerül, mint egy garzonlakásé. Konkrét példaként említhetjük az egyik Ramurele utcai lakos esetét, akinek 400 ezer lej évi adót kell fizetnie a garzonlakásáért, ugyanakkor a garázsért (amelynek alapterülete ennél jóval kisebb), 2.400.000 lejt kell lepengetnie.

Doina Oros Panselutelor utcai lakos sem rejti elégedetlenségét véka alá. Szerinte elfogadhatatlan, hogy míg a garázsra tavaly 750 ezer lejt fizetett, ez évben mintegy 2.400.000 lejjel kell a pénztárhoz járulnia, s többet kell fizetnie, mint négyszobás lakására. Sokan úgy vélekednek, hogy a garázsok illetéke már csak azért is alacsonyabb kellene legyen a lakásokéinál, mivel utóbbiak értéke jóval nagyobb. A tanács ezzel szemben (ezt már többször tapasztaltuk) más véleményen van, teljesen más szempontokat vesz figyelembe.

"Garázsellenes hangulat"

Dr. Kolozsváry Zoltán városi tanácsos kérdésünkre elmondta: rengeteg vitás kérdés vetôdött fel a garázsok sorsa kapcsán. Szerinte az a nagy számú, engedély nélkül felépített garázs (de még számos, a hivatal hozzájárulásával épített garázs is) amolyan garázsellenes hangulatot keltett a tanácsban, ami részben megmagyarázza a magas illetéket. Ez azonban nem vigasz azok számára, akik becsületes módon, teljesen törvényesen építettek vagy birtokolnak garázst.

A garázs nem létszükséglet

A hivatal érvelése szerint a garázs nem létszükséglet, ezért adott esetben indokolt a magasabb adó kiszabása. "Bár sokaknak nem tetszik, a költségvetésnek pénzre van szüksége, s meg kell próbálni olyan adópolitikát kialakítani, amely révén bizonyos veszteségeket, hiányokat ellensúlyozni lehet" - így a válasz. A lakásadókat megpróbálják a legalacsonyabb szinten tartani, mivel ez létszükséglet, de mindenkinek be kell látnia, hogy ideje végre "racionálisan" gondolkodnunk.

Mérlegelésre is van lehetôség

A hivatal is elismeri, hogy különbséget kell tenni azok között, akik teljesen törvényesen birtokolnak garázst, és azok között, akik törvénytelenül járnak el, hiszen jelenleg a becsületesek húzzák a kurtát. Tudtunkra adták, hogy a 2005-ös évi adókat tavaly májusában hagyták jóvá. Az illetékesek szerint tehát nincs semmi új "a nap alatt". Ígéretet kaptunk arra, hogy a következô szakbizottsági ülésen mérlegelésre is lesz lehetôség az adók utólagos módosítása kapcsán. Erre azonban vajmi kevés esély mutatkozik, s a felháborodott tulajdonosok továbbra is magyarázatot várnak.

Aktuális

Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az idôkre. Amikor nem lehetett "bizonyos" dolgokat otthon megbeszélni, még hangos zeneszó mellett sem, amikor nem volt nyugta az embernek, de nem beszélhetett, esetleg távol a várostól. Ha óvatos volt, magára maradt a véleményével, ha nem, megoszthatta cellatársaival. Idegen "szerelôk" csöngettek olykor, és a tulajdonos tiltakozása ellenére "megjavították" a telefont. Amelyben egy csatorna vezetett a felhívotthoz, a másik a Securitate irodáiba. Kiszerelni a poloskát nem volt érdemes. Másnap újra visszatették.

Sokan bizonygatják, hogy azok az idôk lejártak. Naivabbja elhiszi. Vagy már ô sem hiszi. Ki tudná bizonyítani az esetleges, ma is folyó lehallgatások tényét, vagy a jelenség ellenkezôjét? Senki, bizonyára senki. Mégis, mindennek tudatában is bombaként robbant a hír és a botrány, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség visszautasította a belföldi hírszerzô fôosztály vezetôjének, Virgil Ardeleannak a kérését a Mediafax Rt. és az AM PRESS Kft. vezetékes telefonjainak lehallgatásával kapcsolatosan. A lehallgatás állítólagos oka az volt, hogy egy rendôrtiszt információkat adott el a hírügynökségeknek, veszélyeztetve ezzel az Országos Befektetési Alap (FNI) ügyében folyó nyomozás védelmét. Az ügyészség e vádat megalapozatlannak találta, a kérést elutasította.

Aggasztóbb azonban a tény, hogy ha a Ziua címû napilap szemfüles riporterei nem kürtölik ki a sajtóban a történteket, az egész buli asztal alatt marad. Ugyanúgy, ahogy feltételezhetôen sohasem kerülnek nyilvánosság elé a hírszerzô szolgálatok hasonló akciói. Hiszen miért kételkednénk hasonló eljárások létezésében? Ebben az esetben az ügyészség az engedélyt nem adta meg. De csak errôl az esetrôl tudunk. És a kérést 2003 októberében (!) utasították el. Most került csak nyilvánosságra. Minden okunk megvan rá, hogy feltételezzük, talán lehallgatnak minket. Ki tudja, milyen álokokból kiindulva, milyen engedélyek birtokában, esetleg hiányában. Mindezt akkor, amikor az ország mihamarabbi EU-s csatlakozásának egyik fô akadálya a nem, vagy csak foszlányaiban létezô sajtószabadság. Ellentétes vélemények megcáfolására ez az egy eset bôven elegendô. Fôleg, ha tudjuk, hogy a Mediafax az egyik legnevesebb és legrangosabb hírügynökség, ahonnan számtalan lap szerzi információit. Az illetékes szervek, ahogy az megszokott, mossák kezeiket és fogadkoznak, felelôsségre vonják Virgil Ardeleant. Az ország (újra) elbukó presztízsének problémáját azonban ez már nem oldja meg. Tanulni azonban tanulhatunk belôle: vigyázzunk, mit mondunk a telefonba! Vagy menjünk ki újra az erdô alá...

Az 2004-05-ös iskolai év elsô szemeszterének elemzését tartották tegnap délelôtt a marosvásárhelyi építészeti iskolaközpont hideg dísztermében, ahol a prefektus, a megyei tanács valamint csendôrség képviselôje mellett a megszokottnál is több iskolaigazgató vett részt.

Ezúttal a színpadot betöltô képernyôre is kivetítették az elhangzó adatokat, amelyek nyomtatott formában, CD-n és a tanfelügyelôség honlapján is olvashatók. Somesan Stefan fôtanfelügyelô bevezetôjét követôen, aki a programot és az intézmény fô feladatait sorolta fel,leköszönt helyettese, Ciubuca Cornelia majd Albertini Zoltán számolt be a megyei oktatásügy szerkezetérôl, az ellenôrzésekrôl, a tanulóknak biztosított kedvezményekrôl, a befektetésekrôl, a fegyelmi helyzetrôl, az idei kitüntetésekrôl és egyéb kérdésekrôl. Nagy Edit igazgató a Pedagógusok Házának egyre bôvülô kínálatát ismertette a továbbképzési és képzési lehetôségekrôl, Cosa Lucia a Megyei Pszichopedagógiai Központ felméréseirôl (a tanulók pályaválasztását valamint az iskolai erôszakot illetôen) beszélt.

Statisztikai és erôdemonstráció

Az elhangzott beszámolók a jelek szerint nem hatották meg Ciprian Dobre prefektust, aki statisztikai és erôdemonstrációnak nevezte a rendezvényt, megjegyezvén, hogy az adatokat nem minden esetben hangolták össze.

- Hogy ne azzal az érzéssel távozzunk, hogy elvesztegettük az idôt, egy ôszinte és célirányos beszélgetést szeretnék a valódi problémákról - jelentette ki, majd hozzátette, hogy ha ez nem történik meg, akkor ô lesz az, aki a gondokat szóba hozza. A vita hiánya ugyanis véleménye szerint a problémák iránti érdektelenséget tükrözi.

Biztosított-e a tanintézmények autonómiája, hogyan értékelik a helyhatóságokkal való együttmûködést, lehet-e a vidéken és városon tanuló diákok esélyegyenlôségérôl beszélni? - tette fel a kérdéseket, majd arra a megjegyzésre hivatkozva, miszerint megyénkben a kábítószer-fogyasztás még nincsen jelen, arra kérdezett rá, hogy nem tapasztalják-e az alkoholfogyasztást valamint a dohányzást az iskolákban?

A prefektus felvetésére csupán a szengyeli igazgatónô számolt be arról, hogy milyen primitív körülmények között történik a diákok szállítása a község területén. Dónáth Adél fôkönyvelô a helyi tanácsokkal szembeni kifogásokat vetette fel: egyrészt nem térítik a pedagógusoknak járó kiszállási díjat, másrészt a kormányprogram keretében épült sporttermeket helyenként nem adták át az iskoláknak (Nyárádszeredában például). Crucian Cornel a Preuniversitaria szakszervezet nevében tette szóvá, hogy a jelenlegi kormány kevesebbet ígér a tanszemélyzetnek, mint amiben a leköszönt kormánnyal megegyeztek, ezen túl pedig a bizonytalanságok tisztázására való közbenjárásra kérte a prefektust.

A tanfelügyelôség részérôl elhangzott rengeteg gyakorlati információt követôen végül is bezárták az ülést anélkül, hogy a prefektus által kért ôszinte párbeszédre sor került volna. A jelek szerint nem csak az iskolaigazgatók, Ciprian Dobre is lemondott az ígért problémafelvetésrôl.

A Népújság kérdésére viszont elmondta, hogy a vidéki tanintézményekben jelentkezô higiéniai körülményeket szerette volna megbeszélni, továbbá azt, hogy a falun dolgozó pedagógusok mennyire érdeklôdnek a helyhatósági munka iránt, hogy részt vesznek-e a tanácsüléseken, ahol lobbizhatnak az iskolák érdekében.

(MTI/dpa) Jacques Chirac francia köztársasági elnök kedden Párizsban nem hivatalosan megnyitotta Európa legnagyobb Holokauszt Múzeumát. A hivatalos megnyitó holnap lesz, de akkor Chirac a világ számos más politikusával az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vesz részt.

Edmee Aron, Emile Aaron, Lucette Aaron, Boris Aas, Jacob Abecassis - összesen 76 ezer zsidó férfi, nô és gyerek neve olvasható a 23 millió eurós költséggel felújított és kibôvített párizsi Holokauszt Múzeum újbóli megnyitására felállított márványfalon. A 4000 négyzetméterrel megnagyobbított múzeumban több mint egymillió archivált dokumentum, 3500-nál több film és videófelvétel, kereken 1500 fotó, valamint a Holokauszt 259 túlélôjének életrajza található.

A múzeum Párizs központjában, a történelmi Marais-negyedben található, ahol a francia fôváros zsidó közössége csaknem 900 esztendeje él. Hétköznapi külsejû lakóházak és egy iskola között áll a múzeum, amely nem is tûnne fel, ha nem lenne látható homlokzatán a Dávid-csillag. Ott avatták fel 1956. október 30-án a Holokauszt Emlékmûvet is, egy óriási kriptát, rajta hatalmas Dávid-csillaggal, jelképes emlékezésül a nácik által meggyilkolt hat millió európai zsidóra.

"Franciaországban nincsen hely az antiszemitizmus számára" - szögezte le Jacques Chirac, amikor megnyitotta Európa legnagyobb holokauszt-múzeumát a francia fôvárosban. Szavai szerint az antiszemitizmus "nem vélemény, hanem olyan perverzió, amely öl". Ezért a törvény teljes szigorával kell föllépni a holokausztot tagadókkal szemben. A francia elnök hangsúlyozta: mindegy, hogy az antiszemita gondolatok írásban, szóban, a televízióból, a számítógépbôl vagy mûholdakról terjednek; a gyûlöletnek ez a formája elfogadhatatlan. Ezen a téren nincsenek bocsánatos tettek vagy megnyilatkozások. "Aki tagadja a holokauszt megtörténtét, azt felelôsségre kell vonni és meg kell büntetni" - szögezte le Chirac. Hazája II. világháborús szerepére célozva a elnök kijelentette: Franciaország örökké emlékezni fog a zsidók vértanúságára, és soha nem fogja elfeledni azt, amit megakadályozni nem volt képes.

A kedden megnyitott múzeum elôtt áll az a vasárnap felavatott emlékfal, amelyre a német megszállás (1940-1944) idején Franciaországból haláltáborokba elhurcolt 76 ezer zsidó nevét vésték fel.

Megemlékezés Strasbourgban

A legfôbb európai emberi jogi szervezet, az Európa Tanács kedden felszólította a kontinens országait, hogy az eddiginél is hatékonyabban küzdjenek az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. Az Európa Tanács strasbourgi székháza elôtt kedden félárbócra engedték a tagállamok lobogóit, s egy emlékoszlopot avattak az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának hatvanadik évfordulójára emlékezve. Terry Davis, a 46 tagországot tömörítô nemzetközi szervezet fôtitkára sürgette az európai országok kormányait, de egyszerû állampolgárait is, hogy tegyenek meg mindent bármilyen újabb európai népirtás megakadályozására. Az egyik legfôbb európa tanácsi döntéshozó szervnek, az éppen most ülésezô parlamenti közgyûlésnek az elnöke, a hétfôn megválasztott holland kereszténydemokrata képviselô, René van der Linden pedig ehhez hozzátette, hogy magának a strasbourgi szervezetnek is komolyan kell vennie kötelezettségvállalását, s küzdenie kell a továbbra is meglévô rasszizmus, antiszemitizmus ellen. Az Európa Tanácsot ugyanis nem sokkal a II. világháború után hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy a demokrácia és az emberi jogok értékeit terjesztve segítsen megelôzni egy újabb világégést.

René van der Linden szerint a holokauszt áldozatai a létezô legszörnyûbb bûn áldozatai voltak. "Jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy Európában már nincs antiszemitizmus - de mindannyian tudjuk, hogy még nem ez a helyzet. Ám a mi szervezetünket éppen azért hozták létre, hogy táplálja ezt a reményt. Ez az, amit az elmúlt ötven évben tettünk, s ezt kell folytatnunk, mert ezzel tartozunk a nácizmus összes áldozatának" - szögezte le. Az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének tagjai keddi ülésükön egy perces gyászszünettel emlékeztek a holokauszt hatmillió áldozatára.

(MTI-Press) Már nem az egykori szélmalmok vitorláira, hanem a repülôgépek légcsavarjára emlékeztetô szerkezetek jelzik a szélerômûvek létét. A szó szoros értelmében légbôl kapott energia felhasználásának hívei és ellenzôi egyaránt bôségesen vannak, az idô azonban a szélerômûveknek dolgozik.

Nem fogyó és aránylag olcsón hasznosítható energiahordozónk a szél. A korszerû szélerômûvek szénszálas, vagy üvegszálas mûanyagból készült tornyai, s a repülôgépek légcsavarjára emlékeztetô, irányba forduló, a szélerôsség szerint állítható lapátú turbináik Európában mind több helyen láthatók. Nagy szélerô-parkokat telepítettek például az Északi-tenger sekély vizeire, de láthatunk ilyen telepeket Burgenlandban is. Nálunk még csak mutatóban akad néhány, egy például a 6-os út mentén, Kulcsnál. Természetesen mindenütt akadnak ellenzôik a "zöldek" táborából, akik a tájképet, a madarakat, a legelészô gulyákat féltik a forgó és zajos szörny- építményektôl.

Az Amerikai Egyesült Államokban annyira erôs ez a lobbitevékenység, hogy ott még egyetlen szélerô-park sem épült. Közben a nálunk is jól ismert General Electric cég idén tavasszal adja át Írország keleti partjai elôtt - Arklow Bank-nál (itt a bank homokzátonyt jelent) - hét, egyenként 3,6 megawatt teljesítményû toronyból álló és egy 16 ezer lelkes települést árammal ellátó szélerômûvét. (A szélenergia még mindig csak hetedébe-tizedébe kerül más energiákénak.) Ez a próbaüzemét már megkezdett szélerô-park Európában már a tizenkilencedik.

Az amerikaiak késlekedésének csak egyik oka a zöldek úgyszólván minden energiatermelô rendszerrel szembeni, zsigerbôl indított ellenállása. Sokkal fontosabb, hogy a széljárásban gazdag vidékek távol vannak a nagy energiafogyasztóktól, de még az elektromos energiát szállító távvezeték hálózatoktól is. A széltornyokban termelt energia akkumulátorokba való töltése, tárolása és úgy elszállítása pedig ma még egyszerûen megoldhatatlan. Energiaügyi minisztériumuk azonban az általános ellenkezés, kétkedés és lefitymálás ellenére - szembeszállva a szénhidrogénok forgalmazásában érdekelt lobbikkal is - ambiciózus programot dolgozott ki a szélenergia hasznosítására: 2020-ra az ország áramigényének 10 százalékát100 gigawatt összteljesítményû szél-erômûvekkel tervezik hasznosítani! A megvalósítás érdekében kutató-programok indulnak az áram nagyobb távolságra is olcsó, vezetékes szállításának a megoldására. Így elmondható, hogy megfordult a köziasmert mondás (aki szelet vet, vihart arat)szórendje, hiszen a tervezéssel vihart vetnek, a várható sikerrel azonban szelet, s abból energiát arathatnak. A szélerômûveket két változatban: a magas hegységek - például a Sziklás- hegység - 30-40 kilométer/órás átlagos sebességû, valamint a nagy prérik átlagosan 20-28 kilométer/órás széljárására tervezik. Kísérleti, tapasztalati terepük pedig van már elég Európában, ahova a szélerô-parkok jelentôs részének berendezéseit amerikai vállalatok is szállítják.

A héten tartja Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti Kközgyûlése januári ülésszakát. Az ülésszak kezdônapján, hétfôn a holland René van der Lindent választották a testület új elnökévé, aki eddig az Európai Néppárt csoport elnöki tisztségét töltötte be. Frunda György RMDSZ-szenátor, Románia ET- küldöttségének tagja, akit ugyancsak hétfôn a monitoring bizottság elnökévé választottak, tegnap telefoninterjúban számolt be a Népújságnak a munkálatokról.

- Milyen témák szerepelnek a közgyûlés napirendjén?

- Épp a beszélgetésünk pillanatában tárgyalják a Naborno-Karabah ügyét, amely régóta vitatott kérdés Azerbajdzsán és Örményország között. Mindkét fél kitart a saját álláspontja mellett, így Naborno- Karabah olyan, mint egy bomba a két ország között, amely bármelyik pillanatban robbanhat. Köztudott, hogy pár évvel ezelôtt háború volt a két ország között.

- Mit tud tenni az Európa Tanács?

- Az Európa Tanács azért implikálódik ebbe a kérdésbe, hogy megelôzze az újabb háború kitörését. A két országot kompromisszumos megoldásra próbáljuk rávenni, de mindkét ország merev. Újra oda fogunk látogatni, mindkét országot monitorizáljuk, és nyomást gyakorolunk rájuk, hogy megoldják ezt a kérdést.

Juscsenko demokratikus Ukrajnát ígér

A továbbiakban Frunda György tájékoztatott, hogy tegnap megemlékeztek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulójáról, illetve megemlítette Viktor Juscsenko felszólalását, aki Moszkvából Brüsszelbe utazott, és aki ígéretet tett a demokratikus intézmények kiépítésére és az emberi jogok tiszteletben tartására. A szenátor fontosnak nevezte ezt a gesztust, hiszen gondok vannak Ukrajnában az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásával, mint mondta, sok tennivalója van Ukrajnának ilyen szempontból, kezdve a különbözô egyezmények aláírásától és ratifikálásától, el egészen az intézmények demokratizálásáig.

A koszovói szerbek kisebbségvédelmet kérnek

Ugyancsak tegnap tárgyaltak a koszovói helyzetrôl, ahol a szerbek kisebbségben élnek. Frunda György elmondta, hogy találkozott a koszovói szerb küldöttség elnökével, Zoran Samival, akivel feltérképezték a szerbiai helyzetet. Sami azt kérte, hogy fogadjanak el módosító javaslatot a szerbek kisebbségi jogainak elismerésére. Frunda György szerint a legjobb példa a szerb példa, hogy ôk hogyan védik meg Szerbiában és Montenegróban a kisebbségeket. A vajdasági magyarok elleni, illetve a román-szerb határon élô románokat ért fenyegetésekrôl Sami elismerte, hogy ott problémák vannak, és ezeket orvosolni kell.

Szintén kedden tárgyaltak a Yukos-ügyrôl, illetve, hogy mennyire volt törvényes a cég igazgatójának a letartóztatása, mennyire felel meg a jogállam elôírásainak a per lefolytatása.

Van remény a közel-keleti helyzet rendezésére

Ma sürgôsségi napirendként tárgyalják a közel-keleti békefolyamat ügyét, tudtuk meg a továbbiakban Frundától. Az újonnan megválasztott elnök - az általános vélemény szerint - egy demokratikus elveket valló vezetô, aki minden jel szerint meg tudja gyôzni a Hamaszt, hogy elkezdjék a tûzszünetet, a napokban elkezdi a béketárgyalásokat Izraellel, tárgyal az Egyesült Államokkal és Európával. Frunda szerint soha nem volt olyan megalapozott remény a békére közel-keleten mint most, és az Európa Tanács részt akar venni ebben a folyamatban.

A miniszteri bizottság beszámolóját követôen, ugyancsak ma, a lengyel külügyminiszter szól a közgyûléshez, majd megbeszélést folytatnak a májusra tervezett tagországok csúcstalálkozójáról, amelyen a következô évek európai politikáját fogják megtárgyalni. Végül Grúzia monitorizálásának problémája zárja a mai napot.

Közös európai politika a munkanélküliség csökkentésére

Frunda György elmondta, hogy holnap és holnapután sorra kerül az Európa és az Egyesült Államok közötti viszony kérdése, a cúnami, nagyon fontos napirendi pont lesz a kisebbségvédelem, a terrorizmus megelôzése, illetve a pénzmosás. Az utolsó munkanapon az európai munkanélküliségrôl tárgyal a közgyûlés, elsô ízben a második világháború óta, most tárgyalnak egy közös európai politikáról, amelynek az a célja, hogy minimálisra csökkentse a munkanélküliséget. Mivel a tagországokban más- más szintû a munkanélküliségi ráta, nem tesz jót a közös európai elképzeléseknek, erre próbálnak megoldásokat találni.

A kérdésre, hogy mit jelent számára az új tisztség, Frunda György elmondta: "Bekerültem az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének állandó bizottságába, ahol a politikai döntések születnek. Azt hiszem, ebbôl a pozícióból nagyon sokat lehet tenni a kisebbségi jogok védelmében, annál inkább, hogy párhuzamosan a jogi bizottságnak is tagja vagyok, ahol rövidesen bemutatom a nemzetrôl szóló jelentésemet".

Ahhoz, hogy Románia eleget tudjon tenni a csatlakozási feltételeknek, azonnali hatékony intézkedésekre van szüksége, hiszen kevés az idô, és sok a tennivaló - jelentette ki Markó Béla oktatásért, mûvelôdésért és integrációért felelôs miniszterelnök-helyettes Brüsszelben. A szövetségi elnök a Calin Popescu Tariceanu kormányfô által vezetett hivatalos küldöttség tagjaként január 24-25-én munkalátogatáson vett részt Belgiumban.

Kedden Graham Watson, az EP liberális frakciójának elnöke munkareggeli keretében fogadta a román delegációt, akik a továbbiakban Josep Borellel, az Európai Parlament elnökével, végül pedig Martin Schultzcal, az EP szocialista frakciójának elnökével folytattak megbeszélést.

Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a kétnapos látogatás eseményeit összegezve elmondta: a találkozók keretében szó esett a magyar-román együttmûködésrôl, ugyanakkor a tárgyalópartnerek értékelték a Románia és Magyarország közötti jó kapcsolatokat. Rendkívül fontosnak tartották azt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség része az új kormánynak - jelentette ki Markó.

Románia európai uniós integrációjáról szólva a szövetségi elnök a megbeszélések során kifejtette: véleménye szerint egyértelmû politikai akarat létezik arra vonatkozóan, hogy 2007-ben az ország csatlakozzon az EU-hoz. Természetesen ennek érdekében foganatosítani kell a megfelelô intézkedéseket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban - különös tekintettel a korrupció kérdésére. Ugyanakkor a csatlakozás pillanatára már az idén készülni kell, hiszen nagy kihívás vár ránk: megfigyelôket kell jelölnünk a csatlakozási szerzôdés aláírásának folyamán - mondta a politikus, hozzátéve: Románia 35 személyt jelölhet erre a tisztségre.

Markó Béla továbbá beszámolt a Tabajdi Csaba magyar EU-képviselôvel folyatott különtárgyalás során felmerült kérdésekrôl. Mint mondta, a magyarországi politikus megerôsítette: a Magyar Szocialista Párt az Európai Parlamentben is támogatni fogja Románia csatlakozását, ugyanakkor arról is tájékoztatta az RMDSZ elnökét, hogy a kis államok egyenjogúságáért rendkívüli erôfeszítéseket kell tenniük, valamint szorgalmazta a fiatal magyarországi és romániai "eurokraták" kétoldali kapcsolatainak fellendítését, a tapasztalat és tudás átadásának szükségességét.

A kormány, a január 21-i ülésén átlagosan 12 százalékos fizetésemelést hagyott jóvá az állami intézmények alkalmazottai számára. A bérnövekedésre két részletben, januárban, illetve októberben kerül sor.

A béremelések haszonélvezôinek 99 százaléka szerzôdéses alkalmazott (olyan közintézményekben dolgozó tanácsadók, referensek, szakértôk mint az Alkotmánybíróság, az Államelnöki Hivatal, Parlament, minisztériumok, Számvevôszék, Audiovizuális Tanács, továbbá szociális asszisztensek, könyvtárosok, edzôk, muzeográfusok, mérnökök, fôszerkesztôk stb.). A kormányrendelet szerint a szerzôdéses alkalmazottak alapbére 18 - 25 százalékkal emelkedik. A haszonélvezôk 0,16 százaléka magasrangú állami tisztségviselô, mint: az államelnök, miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok, prefektusok, akiknek esetében a vezetôi beosztás után járó pótlék 25 százalékkal emelkedik. A Tariceanu-kormány 5 százalékkal csökkentette a magasrangú állami tisztségviselôk javadalmazására vonatkozó, még a Nastase- kormány által kidolgozott törvénytervezetben szereplô számarányt.

A bérnövekedésekre két szakaszban kerül sor: a növelés 45 százalékát január 1- tôl, 55 százalékát október 1-tôl számítják, a nemzetközi pénzintézményekkel megkötött egyezményekkel összhangban. A kormány ezzel egyidejûleg csökkenteni kívánja a személyzeti kiadásokat, ezért 2005-re felfüggeszti a közintézményekben levô üres állások betöltését, kivételt csak az újonnan létrehozott intézmények, az európai integrációval kapcsolatos tevékenységet végzô intézmények, valamint a Nyugdíjpénztárak képeznek. Ami ez utóbbit illeti, a nyugdíjak átszámolásának gyorsítása mintegy 3.100 személy alkalmazását teszi szükségessé.

A kormány a szóban forgó rendelet annak az 510.000 alkalmazottnak kíván, úgymond, igazságot szolgáltatni, akik fizetését a tavaly nem emelték. 2004-ben mindössze félmillió közalkalmazott részesült béremelésben: köztisztviselôk, tanácsi jegyzôk, orvosok, tanárok, közigazgatási intézményvezetôk. A diszkrimináció oka a Tariceanu-kabinet szerint a választásokkal volt összefüggésben: a volt kormány azok számára biztosított béremelést, akiktôl szavazatokat remélt, míg elkerülte a népszerûtlen intézkedéseket, úgymint a magas rangú tisztségviselôk fizetéseinek növelését. Ezt kívánta kijavítani az új kormány, a kedvezôtlen sajtóvisszhangok nyomán azonban hangsúlyozva, hogy csupán 800 magas rangú állami tisztségviselô, de ugyanakkor 510.000 közalkalmazott bérének emelésérôl van szó. A felelôsségek szerinti javadalmazást tekintik elsôrendûnek, hiszen példaként említhetô, hogy a a fôváros fôpolgármesterének fizetése majdnem ugyanannyi volt, mint a miniszterelnöké vagy a parlament egyik házának elnökéé (47,6 millió lej a 48,3 millióhoz képest), egy megyei tanácselnök jobban keresett volna mint egy miniszter (43,6 millió lej a 41,9 millióhoz képest), de fontos kritérium a szakmai hozzáértés is.

Ünnepélyes keretek között adták át a tegnap a vásárhelyi Mircea Birau Fedett Uszodát. Az eseményre a sportiskolába járó gyerekek és a szülôk is eljöttek, ám ôk az ajtókon kívül rekedtek, több órát fagyoskodva a hidegben.

- Diverziókeltésre érkeztek ezek a személyek, pedig én a gyerekek érdekében végeztem a nagyméretû beruházást - mondta Dorin Florea polgármester. Petelei Attila, a Sportiskola igazgatója elmondta, 2004. június 18-tól nem mûködik a fedett uszoda, s így a száz, 6 és 18. év közötti versenyúszó nem tudott edzeni. Eddig a versenyúszóktól nem kértek belépti díjat, a legutóbbi tanácsi határozat értelmében a másfél órás edzésért 20.000 lejt kell fizetni. "A csütörtöki tanácsülésen jelen leszek, s kérem ezen illetéknek a törlését" - mutatott rá az igazgató. Azt is nehezményezte, hogy bár 10 órára hívták ôket a megnyitóra, a gyerekek és felnôttek kint rekedtek, mivel sem az ajtóban ôrt álló polgárôr, sem a polgármester nem engedélyezte a belépésüket. Aztán végül is Peteleit behívta a kazánházba, s itt kitámadta, kiutasítva a helyiségbôl. Azzal gyanúsította meg, hogy ô csôdítette oda a szülôket és gyerekeket.
"Miért jöttek ide, én nem hívtam?" - kiabálta a polgármester. Aztán azzal gyanúsította meg az úszóedzôket, hogy, bár eddig ingyenes volt a versenyúszóknak az edzés, a szülôktôl mégis pénzt vettek el. "A tolvajlást gátoljuk meg azzal, hogy névre szóló belépôket készítek a sportiskola úszóinak" - ígérte Dorin Florea.

- Háromszakaszos beruházásról, korszerûsítésrôl van szó, amelynek összértéke meghaladja a 20 milliárd lejt - tájékoztatta a sajtó képviselôit a polgármester. Két évvel korábban az ablakokat cserélték ki, nagyrészt termopánra, valamint a vízszigetelést végezték el. A tavaly a 12,6 milliárd lejes beruházásra került sor. Ennek során a kazánházat korszerûsítették, felújították a hideg-, melegvíz- hálózatot, s lehetôvé tették a víz újraáramoltatását. Mivel ez eddig nem létezett, hetente eresztették le a medencék vizét. Az új rendszer üzembe helyezésével a medencék vizét csak félévenként egyszer kell leereszteni. Mivel külön melegítô-berendezéssel látták el a kicsi és a nagymedencét, azokban különbözô hômérsékletûre melegíthetô fel a víz. Zegrean Georgeta, a tervezô Proexcon Impex Kft. mérnöke elmondta, hogy a nagymedencében 28, míg a kicsi, úszótanfolyamokra járó gyerekek által használt medencében 32-34 C fokos hômérsékletû lesz a víz, amit automatikus ellenôrzéssel biztosítanak. A víz klórozása is mechanikusan történik, így nem történhet meg, hogy az úszók vörös, sajgó szemekkel jöjjenek ki a vízbôl. A villamos berendezéseket is újakra cserélték, a vezérlôtablót újjal helyettesítették, új gázberendezést helyeztek üzembe. A szellôztetôcsatornákat kijavították, s akkor derült ki, hogy több szakaszon hiányos volt. A munkálatok kivitelezését 14 cég vállalta fel.

Újdonság a fitneszterem létesítése, továbbá, hogy szoláriumhelyiséget alakítottak ki. Az idénre ütemezték a beruházás harmadik szakaszát. A polgármester elmondása szerint az uszoda bútorzatának cseréje következik, csúszásgátló szônyeget helyeznek el, a régi fali- és padlócsempét újakra cserélik, valamint 16 személyes, úgynevezett száraz és gôzpárás szaunát létesítenek. Ezenkívül a nagymedence fölötti félemeleten bárrészt képeznek ki, kívül pedig szabadtéri terasz lesz. Az idén vezetik be a víz alatti zenét is.

Az uszodában délelôtt edzések, valamint tanfolyamok lesznek, délután 2, 4, 6 és este 8 órától úszhatnak gyerekek, felnôttek. A másfél órára felnôtteknek 55.000, gyerekeknek 40.000 lej a belépti díj. Hétfôn zárva. A polgármester elmondása szerint annak ellenére, hogy a tanácsi határozat értelmében úszósapkát 10.000 lejért lehet kölcsönözni, errôl lemondtak, s ingyen adják a sapkát, amit másfél óra után az illetô személy visszaszolgáltat a kijáratnál.

arra a szellemóriásra, aki otthonunkba hozta A magyar irodalom történetét és A világirodalom történetét, hogy izgalmas olvasmányként megismerjük nemzetünk és a világirodalom nagyjait és alkotásaikat. Arra a tanárra emlékezünk, aki nem magoltatta be diákjaival a tananyagot, aki kíváncsi volt tanulói véleményére és azt tiszteletben is tartotta. Arra az íróra emlékezünk, aki már 16 évesen tudta, hol a helye az irodalomban. Arra az emberre emlékezünk, aki megmenekülhetett volna a borzalmas munkatáborból, de ezt barátai nélkül nem vállalta.

Szerb Antalra emlékezünk, aki 43 évesen, hatvan évvel ezelôtt, január 27-én embertelen körülmények között halt meg. A Marosvásárhelyi Rádió szombat délutáni dokumentummûsora, amelyet Barabás Olga válogatott és rendezett, ezt az európai mûveltségû, hatalmas tudású embert mutatja be, írásai, naplójegyzetei, írótársai, tanítványai vallomása segítségével. Közremûködik: Zayzon Zsolt, Tompa Klára, Sebestyén Aba, Berekméri Katus és Henn János. Szerkesztette: Jászberényi Emese. Az adás idôpontja 2005. január 29., 16 óra 10 perc.

Szászrégen municípium több mint 700 hektár erdôvel rendelkezik - ez derült ki a polgármesteri hivatal által kért kimutatásból, amelyet azért állítottak össze, hogy tisztázzák ezek tulajdonjogát. A jegyzék szerint Szászrégen mellett 233, Gödemesterháza község területén 489, Dédán pedig 4,30 hektár erdô van a nyilvántartásban. Eddig az említett településekhez tartozó erdôhivatalok viselték gondját a parcelláknak. Az adminisztrálási szerzôdéseket fel kell újítani. A tájékoztató szerint 2003-ban 800, míg 2004-ben 400 millió lej bevétele volt a polgármesteri hivatalnak az erdôgazdálkodásból.

Jegyzet

Ilyenkor, a hónap végén, a tisztességes állampolgár rendezi adósságait a különbözô szolgáltatókkal szemben: vezetékes- és mobiltele-fon-, gáz-, víz-, villanyhasználati díj, kábeltelevízió- számla, s persze februárban még adót kell fizetni. Mindent egybevetve: ha be akarjuk tartani a megadott törlesztési határidôt, akkor több napot is igényel az, hogy mindenhova eljussunk. Marosvásárhelyen vannak ugyan olyan cégek, amelyeknek - mint az Electrica Rt. és a kábeltelevíziós társaság - több pénztáruk is van. Így elméletileg az érintett negyedekben levôknek kedvezményeztek valamennyit. Azonban azoknak, akik távolabb laknak, gondot jelent eljutni az említett helyiségekbe. Különösen azokban a negyedekben okoz ez fejtörést, ahol nincsen megfelelô közszállítási eszköz, vagy lehet, hogy két jármûvet is váltani kell a célpontig, így egy számla törlesztése akár egy napot is igénybe vehet. Lehet, hogy utopisztikus ötletnek tûnik, de úgy, ahogy a lakosság-nyilvántartó hivatal, valamint a polgármesteri hivatal egységes irodákat nyitott, jó lenne, ha az említett szolgáltatók valahol a megyeszékhely központjában létesítenének egy ezekhez hasonló közös pénztárat. Mert még soká lesz, ameddig mindenki bankszámlán, netán számítógép segítségével, otthonról tudná törleszteni havi adósságait. Így tehát az ügyfelek, a számlafizetôk idôt és energiát takaríthatnának meg. Azt is tudom, hogy egyre kevesebb a polgármesteri hivatal erre alkalmas bérbe adandó helyisége, hiszen a központban a volt tulajdonosok visszaigényelték és kapták az államosított épületek nagy részét, ezek földszinti helyiségeit. Továbbá az épület fenntartása nézeteltérésekre adna okot, mivel több cég kerülne egy fedél alá (sz.m.: a "Közös lónak túros a háta" alapon). Azonban ez az igény napirendre hozza azt a korábban már megfogalmazott ötletet, miszerint az évek óta építés alatt álló aluljáró mellé ne üzlet-, hanem irodaházat építtessen a polgármesteri hivatal, amelynek földszinti helyiségeiben talán el lehetne helyezni az említett szolgáltatók pénztárait. Az irodaház megoldaná a civil szervezetek székházgondjait, sôt, több cégnek is biztosíthatna irodákat. Az albérlet pedig jövedelemforrás is lehetne. Talán az új tanács valamikor alaposabban átgondolja az ötletet, és lát benne fantáziát, hiszen nemcsak a számlafizetô "egyszerû állampolgárokon" segíthetnének, hanem lehetôséget is ajánlhatnának fel több cégnek, s a civil társadalom képviselôivel is rendezôdnének a kapcsolatok. Ameddig azonban napirendre kerül ez az elgondolás, addig ajánlhatom a városjáró számlafizetési túrát!

A Népújság 2005. jan. 7-i számában a Replika jogán rovat Nevezzük nevén a gyereket, avagy ki tájékoztatja félre a közvéleményt, Lakatos István által szerkesztett iromány valóban félrevezeti, félretájékoztatja a közvéleményt, és nagy ívû figyelem-elterelô manôverezésbe kezd, amellyel megpróbálja minimalizálni súlyos, felelôtlen, pedagógushoz nem méltó tettét. Ugyanis úgy próbált fegyelmezni 2004. nov. 10-én biológiaórán, a VI. o- ban, hogy vasvázú széket dobott egy fiú után, de a szék az osztály másik felében ülô, semmit sem sejtô kislányt talált el. A tett nagyon tragikus (halálos) kimenetelû is lehetett volna. Ebben a manôverezésben elôszeretettel használja kedvenc módszerét, a rágalmazást, nem kímélve a volt és jelenlegi fôtanfelügyelô-helyettest és a körzeti tanfelügyelôt sem.

De vegyük sorra Lakatos István "állításait":

1. Az M.T.O.I. 2004. nov. 12-i orvostani jelentésére hivatkozva saját fordításában: "T. A. M. C. fején, törzsén és karján testi sértés nyoma nem észlelhetô."

Kérdésünk: ha testi sértés nyoma nem észlelhetô, miért emeltek vádat Lakatos István ellen? Miért járt több héten át felkötött karral T. A. tanuló?

Az esettel kapcsolatos elsô tárgyalás 2005. jan. 3- ára volt kitûzve.

2. "Csengetéskor belépve az osztályba a tanulók jelentették, hogy L. Ernô elszökött. Beírom pirossal..."

Tiszta félretájékoztatás. A VI. o. naplója tanúsítja, hogy se pirossal, se kékkel nincs beírva hiányzónak L. Ernô mind a mai napig. De már be se írhatja, mert az elsô félévet lezárták.

3. "25-30 perc múlva Ernôke - a gyerekek nagy gyönyörûségére - kikászálódott a fásládából. "

Ez sem igaz. A tanulók vallomása szerint 2-3 percet ült a ládában. De hogyan is lehetne ülni egy kis fásládában - melyben még fa is van - 25-30 percet mozdulatlanul, úgy, hogy észre ne vegyék?

4. "Durva játékba kezdett a körülötte ülô lányokkal: kinyalom a p-at, megduglak, kapd be a f-at stb., nem írta a táblavázlatot." A tanulók és L. E. írásban tett nyilatkozatukban határozottan és egyöntetûen állítják, hogy Ernô ezeket a kifejezéseket egyáltalán nem használta, nem mondta. Elszomorító és ugyanakkor felháborító, hogy egy nevelô ilyen trágár szavakat "adjon tanítványa szájába", ország-világ elôtt ilyen rossz fényben tüntesse fel. Elfogadhatatlan, hogy egy kiskorú ilyen "csúnya bélyeggel a homlokán" induljon el az élet amúgy is nehézségekkel terhes útján. Besároz, bemocskol egy fiatal életet. Vajon mit szólnak ehhez L. E. szülei?

5. "Füzetet ellenôrizni közelítettem hozzá, ... maga alól kirúgta a törpe széket, a lábamat és a kezemet érte, repült ki az osztályból, mint a golyó. Ezt megakadályozni próbálván, a széket elébe gurítottam, ami T. A. jobb lábát és jobb kezét érte. "

A kivizsgáló bizottság elôtt pedig azt nyilatkozta: azért ment L. E felé, hogy figyelmeztesse és adjon neki két pofont.

Itt láss csodát! Mióta és hogyan lehet egy négylábú, vasvázas széket gurítani? Ép elme nem tudja elképzelni, hogyan gurulhat egy szék az osztály egyik sarkából a másikba asztal- és széklábak között úgy, hogy a végén meg fel is tudjon gurulni T. A. tanuló asztalára.

Az incidenst kivizsgáló bizottságnak a tanulók kétszeri megkérdezése után (2004. nov. 10. és dec. 13.) írásbeli nyilatkozatban egyöntetûen állítják, hogy a tanár úr a széket dobta Ernô után, a szék a levegôben repült.

Lakatos István egyébként a kihallgatáson, a bizottság elôtt beismerte, hogy a széket dobta, ezt tanúsítja a jegyzôkönyv, amelyet ô is aláírt. Utólag beadott írásbeli nyilatkozatában pedig azt állítja - próbálván menteni a helyzetét -, hogy a felborult széket a tanuló után gurította, azzal a céllal, hogy azt L. Ernô a helyére tegye. A Népújságban pedig azt állítja, hogy a tanuló elé gurította, így próbálván megakadályozni annak távozását. Hát igen, nem sikerül, nem lehet kétszer ugyanúgy félretájékoztatni.

Az incidens után folytattuk az órát, állítja Lakatos I. A tanulóktól megkérdeztük, hogy hogyan? - Mi rajzoltunk a könyvbôl, a tanár úr pedig olvasta az újságot - nyilatkozták írásban a tanulók.

Összefoglalva: az óra fô mozzanatai a következôk voltak: kb. 3-4 sor a táblára felírva, a könyvben levô rajzfüzetbe berajzolása, de nem a tábláról, közben a tanár nekilát az újság olvasásának, székdobálás, az incidens után a tanulók folytatják a rajzolást, a tanár úr pedig az újságolvasást.

Máskülönben ha olyan jelentéktelen dolognak tartja a nov. 10-i incidenst, miért ment el másnap az iskolából oly hirtelen az orvoshoz, felügyelet nélkül hagyva három osztályt, nem szólva senkinek. 9-10 óra között egy órát megtartott, miért csak a szünetben jött rá - miután megjelent a szovátai rendôrség és nyilatkozatot kért tôle az incidenssel kapcsolatosan - , hogy orvoshoz kell forduljon. Kórházi beutalót kapott és nov. 12-dec. 31. között betegszabadságon volt.

6. "... az oktatás és fôleg a nevelés elsilányul, már-már lehetetlenné válik."

A fent leírt tények alapján valóban elsilányul, lehetetlenné válik.

7. Lakatos István elôszeretettel mos egybe egymástól idôben távol levô eseményeket. Három évvel ezelôtt történtekkel próbál takarózni. Említést tesz T. D. édesanya egy másik gyerekérôl, T. D. L.-rôl, akivel állítása szerint nagyon rosszul bánt. Honnan tudja ezt, látta, hogy mi történik otthon, a családban? Látta, hogy az anyja égô parazsat tett a szájába?

"A 2004. nov. 10-i sajnálatos incidens után ezt a T. D. mintaanyát ... iskolaigazgató beválasztotta a szülôi bizottságba" - írja L. I. Az iskolaigazgató nem választott és nem választ senkit a szülôi bizottságba, ô csak vezeti a szülôi értekezletet. A szülôk javaslatára történt és történik valakinek a megválasztása.

T. D. L. gyerek szellemi fejlôdésében nagyon visszamaradt. Kisegítô iskolából került a mi iskolánkba, de nem tudott lépést tartani társaival, nem nyert év végén átmenô osztályzatot, nem tudott beilleszkedni a családba, viselkedésével sokszor kellemetlen helyzetbe hozta szüleit, és az anyja jobbnak látta, hogy újra visszavigyék oda. Mindez ezelôtt három évvel történt. Mi köze van ennek a 2004. nov. 10-i incidenshez?

8. Tisztázásra szorul a J. I. tanárnô gyerekének adott jegy is. Lakatos István rendszeresen kihagy lényeges dolgokat, és csak a neki megfelelô részekrôl tesz említést. Ellenôrzô dolgozatot írat a VII. osztállyal (2003-2004-es tanév). A dolgozatírás alatt senkit sem fogott el, hogy puskázott volna. 10 nap múlva kiosztja a dolgozatokat. J. I. gyerekének 10- est adott. Amikor beírásra kerül a sor, a tanár úr kijelenti: a tied 4-es, mert puskáztál és 10-es helyett 4-est ír a naplóba.

Kérdés: hogy lehet azt állítani 10 nap után, hogy puskázott valaki, ha az órán el nem fogta? Sehogy.

Ebbôl keletkezett az incidens J. I. és Lakatos István között.

9. Idézet a cikkbôl: "Lakatos Istvánnak már voltak korábban agresszív megnyilvánulásai, a gyerekek nyakát szorongatta, húzta ôket a földön…"

Ezek alátámasztására íme a tanulók írásbeli nyilatkozatai:

a.) "Én, …, kémiaórán azért, hogy nem volt itt a füzetem, Lakatos tanár úr két pofont adott és a székkel együtt az osztályban a földön húzott. Hátul lekörmölte a nyakamat. Ezt látta az egész osztály. Kérte, hogy ne jöjjek többet az órájára.

Aláírás… Dátum… és 7 osztálytársának aláírása.

b.) Én, …, kémiaórán azért, hogy nem nyitottam a füzetemet ki és a lábam feltettem a székre, Lakatos tanár úr megszorongatta a nyakamat és felborította a padot, mindez látszik a nyakamon. Ezeket látta az egész osztály, kérte, hogy ne jöjjek többet az órájára.

Aláírás… Dátum… és 7 osztálytársának aláírása.

c.) "…Lakatos tanár úr megfogta a karját, húzta, lenyomta a padra, megütötte, a fülét úgy meghúzta, hogy megvérzôdött."

Dátum…, 20 osztálytárs aláírása

10. A cikkben említett büntetésekkel kapcsolatban megjegyezzük: annak több formája és fokozata van, nem csak olyanok, amelyek bekerülhetnek a szovátai 2-es sz. központi iskola nyilvántartásába és talán ezek esnek a legrosszabbul.

11. Lakatos István azt írja, hogy az iskola igazgatója cirokfeldolgozó kisüzemet mûködtetett 10 éven át az iskolában az extanfelügyelô-helyettes és ex körzeti tanfelügyelô tudtával és beleegyezésével. Ez sem igaz. Kisüzem nem volt és nincs is az iskolában. Az történt, hogy közel tíz évvel ezelôtt száradás végett volt a cirok odatéve, melyet már akkor el is szállítottak.

12. Az iskola mûhelyébôl mindent elloptak, egy kalapácsot, harapófogót se kell itt keresni, írja Lakatos István. Ez sem igaz, félretájékoztatás és rágalmazás az egész. Mivel a mûhely épülete nagyon rossz állapotba került, a benne levô felszerelést más helyiségben, az iskolában tároljuk. Itt jegyezzük meg, hogy a jelenlegi és régi igazgató ellen Lakatos I. nem egy alkalommal feljelentést tett a rendôrségen, minden esetben kivizsgálás történt, de törvénytelenséget egy alkalommal se találtak.

13. Említést tesz a múlt tanévben végzett nyolcadikosok kisérettségi eredményeirôl. Ezzel kapcsolatban a "Rossz kutya az, amelyik a saját vackát ugatja" közmondás jut eszünkbe.

14. "… generációkat nevelünk lopásra, csalásra, világ, falu szeme láttára, füle hallatára", állítja. No, de lássuk, hogy ki és hogyan? Erre derít fényt a következô történet, amelyet az egyik tanuló így ír le: "Egyik technikaórán el akartunk menni haza, és szembementünk a tanár úrral (Lakatos Istvánnal). Majd a tanár úr azt mondta, hogyha haza akarunk menni, akkor ezután ahogy kicsengettek, rögtön menjünk haza, hogy ne vegyen észre senki, és így jobb lesz nekünk is és neki is. Következô órán, 2004. XI. 8- án du. 2 órától lett volna technikaóránk, és mi hazamentünk, hiszen a tanár úr (Lakatos István) megmondta, hogyha el akarunk menni, akkor mit és hogyan csináljunk. Mi el is mentünk óráról, és beírt pirossal (hiányzónak), ami nem volt igazságos!"

Mit lehet ehhez hozzáfûzni? Mi jót lehet tanulni egy ilyen nevelôtôl?

Ahhoz, hogy a Népújság olvasói még tisztább képet alkothassanak az iskolánkban levô tarthatatlan, feszült helyzetrôl, a pedagógusok és szülôk lelkiállapotáról, íme egy néhány adat az 1991-ben megnyitott és azóta egyre vaskosabb, Lakatos Istvánnal kapcsolatos dossziéból, mely a tanulók, szülôk és nevelôk ellene irányuló panaszait tartalmazza: az iskola szülôi bizottsága, a sóváradi polgármesteri hivatal, az iskola tantestülete hivatalos átiratban kéri a tanfelügyelôséget, hogy Lakatos István tanárt végleg menesszék a tanügybôl.

Lakatos István írása kimeríti a rágalmazás és becsületsértés jogi fogalmát, a sértett fél a rágalmazó ellen jogorvoslattal élhet. Elsô lépésként a sértett fél a replika jogán kíván élni a lehetôséggel.

A sóváradi tantestület részérôl:

Dénes Sándor igazgató, Bíró
Béla, Bíró Piroska, Zsigmond Emese, Szász Teréz, Fekete Edit, Szilágyi Zsolt, Sinka László,
Molnár Éva, Bíró Katalin,
Józsa Ilona

Április 15-én tûnt el Marosvásárhelyrôl a 4 éves Puczi Cozac Madalina. Utoljára a Maros partján, a Rovinari lakónegyedben látták. Ismertetôjelei: hosszú, barna haj, kerek arc, barna szem, sovány testalkat, kb. egy méter magas. Eltûnése napján gombolható, szürke és sárga színû pulóvert, valamint lila színû, vízhatlan nadrágot viselt. Aki hollétét illetôen bármiféle információval rendelkezik, tárcsázza a rendôrség 202-300-as számát. Így hangzott a legutóbbi rendôrségi hír, melléje csatolták a kislány fényképét is.

- 2004. január elsején 16 eltûnt személy szerepelt a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség bûnügyi szolgálatának nyilvántartásában. A múlt év folyamán további 26 lakossági bejelentés érkezett, ebbôl 21 vizsgálatát zártuk le - mondja Vultur Cornel Ilie rendôr- fôfelügyelô, aki immár tíz éve dolgozik a szolgálatnál. Az 1990 elôtti esetekrôl nem létezik egy pontos nyilvántartás, az akták között porosodik viszont a legrégebbi, 1988-ból származó eset ügycsomója. November 10-én az akkor 18 éves M. György és a 31 éves B. Ferenc Vámosgálfalváról indult el átszökni a határon Bulgáriába. Az idôsebb holttestét áprilisban a Duna vetette ki magából. Minden valószínûség szerint társa is odaveszett, ám ezt a tényt a szülôk nem fogadták el. Az eltelt idô miatt az eset a rendôrség úgynevezett passzív nyilvántartásában szerepel.

A múlt év folyamán iktatott, a személyek eltûnésére vonatkozó 26 panaszból 21-et oldottak meg. Egyelôre nincs egy pontos számítógépes kimutatás, hogy a megtalált személyek közül hányan jöttek önszántukból haza, hányat vitt vissza lakhelyére a rendôrség, illetve hányat találtak meg holtan. A továbbra is megoldatlan aktacsomók között szerepel a hodáki Farcas testvérek ügye. A két középkorú férfi 2001 nyarán ment Craiovára dolgozni, azóta csak ritkán jöttek haza, az utóbbi hónapokban azonban semmi életjelt nem adtak magukról. Aztán egyik unokatestvé-rük kezdte keresni ôket az örökség elosztása miatt. A ludasi C. Ion áprilisban tûnt el Marosludason, míg a bándi C. Valentina augusztusban.

A keresés több vonalon történik. Elôször helyi körözést bocsátanak ki, a családtól, hozzátartozóktól használható minôségû, a közelmúltban készült fényképet kérnek, s azt átadják a rendôrségnek. Ezenkívül a helyi és központi lapokban is közlik az eltûnt fényképét, ismertetôjeleit. Ezt követôen az adatokat eljuttatják az Országos Rendôr-fôkapitánysághoz, amely továbbítja a megyei alegységekhez. Egy másik fontos mozzanata a keresésnek az ellenôrzés. A kimutatások szerint a személyek különbözô okokból hagyják el lakhelyüket: az illetô személy gyógyíthatatlan betegségben szenved, illetve elôrehaladott kora miatt tehernek érzi magát gondozói számára, s ennek a helyzetnek próbál véget vetni, öngyilkosságot követve el; az illetô személy lelki betegségben szenved, illetve kalandvágytól hajtva hagyja el lakását, munkahelyét, nyilvánvaló ok nélkül; családi nézeteltérések miatt a házastársak, illetve a gyerekek egyike eltûnik otthonról, ilyenkor felvetôdik a gyilkosság lehetôsége is; a felügyelet nélkül hagyott kiskorúak elcsatangolnak, illetve egy kétes csoporthoz verôdnek; ugyancsak eltûnt személy ügyében indítanak kivizsgálást, ha felvetôdik a gyilkosság elkövetésének gyanúja, ám a holttest nem került elô.

A felügyelô példaként említette annak a 65 éves férfinak az esetét, aki júliusban tûnt el lakhelyérôl, s egy hónappal késôbb a Turbina- árokban találtak holttestére. Fejtörést okozott a rendôröknek annak a 17 éves lánynak az eltûnése is, aki végül is hazatért s itthon folytatta tanulmányait. Szülei beleegyezésével a lány korábban a tengerparton nyaralt. Itt megismerkedett egy fiúval, egymásba szerettek. Hazatért, s kis idô múlva visszautazott. Errôl azonban "el-fejtette" értesíteni szüleit. Azok pánikba estek, s értesítették a rendôrséget. Rövidesen kiderült, a lány a tengerparton tartózkodik, itt munkát is vállalt. A szülôk is leutaztak meglátogatni, majd a nyár elteltével a lány hazajött, s tovább tanul.

Valószínûleg több olvasónknak ismert a karácsonyfalvi Miklós Jankó esete. A 4 éves kisfiú 1998-ban tûnt el lakhelyérôl, tehetôs szülei azóta is komoly erôfeszítéseket tesznek megtalálására. Elôzôleg rablásra gyanakodtak, s várták, hogy valaki váltságdíjat követeljen. Azóta hat év telt el. "Még csak nem is sejtjük, hol lehet a gyerek" - ismerte el Vultur Cornel. Az eltelt idô alatt a gyerek arcvonásai megváltozhattak.

Nem kizárt, hogy az ország valamelyik menhelyén, kiskorúak központjában feltûnik egy azonosítatlan kilétû személy. Így történt ez a sármási 9 éves kisfiú esetében is, aki augusztus 13-án tûnt el lakhelyérôl. November 8-án érkezett a jelentés a iasi-i elhelyezési központból, hogy találtak egy szellemileg sérült kisfiút. A szülôk által szolgáltatott ismertetôjelek alapján hívták a hozzátartozókat, akik azonosították az összefüggéstelenül beszélô gyereket.

Az otthonról ok nélkül eltûnô személyek kategóriájába sorolták annak a férfinak az esetét is, akinek eltûnését felesége egy pénteki napon jelezte. Szombaton és vasárnap a rendôrök helyszíni vizsgálatot végeztek, beszéltek barátaival, ismerôseivel. Hétfôn újra kopogtattak a nô ajtaján, s miközben vallomását rögzítették, megjelent a férj is. Rövidesen kiderült, pénteken a kelleténél többet ivott, találkozott egy lánnyal, aki lakására invitálta, s itt maradt négy napig. Valószínûleg meghallhatta, hogy keresik a rendôrök, s hazatért. A személyek nyilvántartására vonatkozó törvény értelmében, ha az eltûnt személy 20 év alatt nem kerül elô, bírósági határozattal mondják ki a vélelmezett halált. Az utóbbi tíz évben négy esetet nem tudtak megoldani, ám az ügycsomókon továbbra is dolgoznak. Ennek eredményeként sikerült fényt deríteni az 1991- ben talált férfi megcsonkított holttestére. A mintegy 6-7 éve meghalt férfi testét a kutyák szaggatták szét, s a rendôrök csak a medencecsontot és az alsó végtagokat lelték meg. A nadrág zsebében lakáskulcsokat találtak, amelyeket a dossziéban tároltak. A megtalálás után hívatták a volt feleséget, aki felismerte a bakancsokat, a talált személy kiléte viszont akkor vált biztossá, amikor a kulcsok pontosan beleillettek a zárba. Az asszony elmondta, férjétôl évek óta elvált, s az hajléktalanná vált. Elkeseredésében öngyilkos lett a férfi, és testét szétmarcangolták az állatok.

Elégtelen a rendôrállomány

A Megyei Rendôr-felügyelôség szintjén öt rendôr - egy fôfelügyelô és négy ügynök - foglalkozik az eltûnt személyek keresésével, a municípiumok és városok szintjén a bûnügyi vizsgálati osztályok alkalmazottai, a rendôrôrsök szintjén az ôrsök alkalmazottainak a hatáskörébe tartozik ez a feladat is. Elégtelen az állomány, figyelembe véve a keresés folyamatának sokoldalúságát, idôigényességét.

A világ nyolcadik csodája?

A nagy német tudós, Humbold a maga korában a világ nyolcadik csodájának nevezte. Számunkra ma természetesnek tûnik, amikor meggyújtjuk a gázt, vagy hideg téli napokon a központi fûtés elônyeit élvezzük. Eszünkbe sem jut, hogy mindössze száz éve fedezték fel a metángázt Erdélyben, e jelentôs altalajkincset, amely minôségében világviszonylatban is a legjobb földgázak közé tartozik. Az úttörésrôl, a kitermelés elkezdésérôl a sárosi falunapok alkalmával hangzottak el érdekes adatok Székely Tihamér gázipari mérnök elôadásában, akit ezúttal az úttörés éveirôl, illetve a romániai gázkitermelés helyzetérôl kérdeztünk.

- Miért választotta ezt a ritkának számító szakmát, hogyan alakult a pályája? - érdeklôdtünk bevezetésképpen.

- 1966-ban születtem Magyar-sároson, 1985-ben érettségiztem a marosvásárhelyi kereskedelmi líceumban. Kezdetben a közgazdaság vonzott, de végül is az otthonomhoz közelebbi munkahely reményében felvételiztem a ploiesti-i Kôolaj- és Gázipari Egyetemre, ahol a három erdélyi hallgató egyikeként 1993-ban évfolyamelsôként végeztem. A magyarsárosi gázkitermelô központhoz kerültem, majd a vállalat medgyesi központjában dolgoztam, ahonnan részlegvezetô mérnöknek tértem vissza Sárosra. Innen helyeztek át a Romgaz Marosvásárhelyi Kirendeltségének kutatási részlegére, 2003-tól pedig az adatbázis- irodát képviselem.

- Az elmondottak alapján természetes, hogy a kezdetek iránt is érdeklôdik, nem csak a választott és gyakorolt szakma miatt, hanem azért is, mivel szülôfaluja, Magyarsáros neve az Erdélyrôl szóló történelmi leírásokban kuriózumként szerepel...

- Már a XVI-XVII. századi utazók beszámoltak arról, hogy Bázna környékén meg lehet gyújtani a vizet, Sároson pedig égô tüzek vannak a határban. Késôbb az erdélyi medencével foglalkozó tudósok is említik munkáikban az égô tüzeket.

- Végül is ezek a leírások vezettek a földgáz felfedezéséhez?

- Nem, a XIX. század utolsó évtizedeiben a geológusok az erdélyi medencében, amelyet masszív sótömbök öveznek, kálisók jelenlétét feltételezték, amelyek a tengervíz igen nagyméretû bepárolgása következtében keletkeznek. A kálisók a vegyipar, a pirotechnika és a mezôgazdaság számára fontosak. Ebbôl kiindulva Koch Sándor, a kolozsvári egyetem ásványtani professzora úgy vélekedett, hogy ezt az üledékes kôzetet a központi részeken kell keresni. A magyar kormány Papp Károlyt, a budapesti egyetem geológia professzorát bízta meg az úttörô munkával, aki 1907 szeptemberében Sármás központjában jelölte ki az elsô szonda helyét. 1908-ban kezdôdött el a fúrás, de technikai okok miatt a tervezett 1000 méter mélységet nem tudták elérni. A sikertelen próbálkozás után a második szonda helyét Kissármás környékén jelölték ki, ahol 1908. november 26- án kezdték meg a fúrást. A fúrótorony fából készült és a gázkút öt béléscsôvel volt felszerelve. Már 122 méternél megtörtént az elsô gázkitörés, majd 228 méternél egy erôsebb, aminek következtében tûz keletkezett és leégett a torony. A tüzet nagy nehézségek árán oltották el, majd folytatták a fúrást, de 302 méternél olyan erôs kitörést észleltek, hogy 1909-ben abba kellett hagyniuk a munkát. A szakemberek megállapították, hogy 24 óra alatt közel 900.000 köbméter gáz kerül a felszínre, másodpercenként megközelítôleg 200 méteres sebességgel.

- Kálisók helyett tehát gázt találtak. Mi volt a következô lépés?

- Budapest polgármesteri hivatalának az volt a szándéka, hogy egy 460 kilométeres vezetékkel a gázt Budapest világítására (gázlámpák) használják fel. A szondát, hogy ne menjen kárba a gáz, 1911-ben lezárták. Ennek következtében gázkitörés keletkezett a közelben, ezért újból megnyitották. A kutatások az erdélyi medence más részeire is kiterjedtek. Vízaknán, Marosszentgyörgyön, Szentbenedeken kerestek gázt eredmény nélkül. A sikertelenségek nyomán Hugó Böckh szerkezettanulmányai alapján a gázkiáramlások helyén Báznán, Magyarsároson, Mezôsámsondon, Kiskapuson és Székelykeresztúron próbálkoztak, ami az utóbbi település kivételével a számított eredményre vezetett. A kutatásokba angol és amerikai szakembereket is bevontak, majd a geológusok megállapították, hogy az erdélyi medencében 36 gázdóm található.

- Mik a "gázdómok", hogyan alakulnak ki, és mibôl képzôdik a földgáz?

- Az eredetét illetôen kétféle feltételezés létezik, a szervetlen és a szerves. Az utóbbi idôben a szerves eredetet veszik figyelembe, amely szerint az elhalt vegetáció, faanyag valamint az állati maradványok átváltozásából keletkezett. A földgáz az üledékes kôzet likacsos, repedéses részeiben ( homokkô, mészkô stb.) egy számára fedôkôzetbôl álló csapda alatt (agyag vagy márga) a földtani alakulat viszonylag legmagasabb helyén halmozódik fel süveghez hasonló boltozatos telepeken (dómok). Kialakulásukhoz három rétegre van szükség, arra, amely a gázt létrehozza, amely tárolja, és amely nem engedi át. A kezdetekben megállapított telepek (dómok) 515 négyzetkilométeres kitermelhetô felületébôl a legnagyobb a sárosi, amely 36 négyzetkilométeres. A két amerikai szakember 1913-ban írt jelentésében a számada-tok mellett az áll, hogy a kitermelést szakszerûen kell megszervezni.

- Nem véletlen, hogy amerikai szakembert kértek meg erre a feladatra, hisz világviszonylatban az Egyesült Állomok volt az úttörô a földgáz felhasználásában...

- Amerikában 1775-ben fedezik fel, az 1800-as években kezdôdik meg a hasznosítása, 1875-ben építik meg a 27 kilométeres pittsburgi gázvezetéket, 1890-ben az elsô kompresszort.

- Erdélyben hogyan kezdôdött el a földgáz szervezett kitermelése?

- 1915-ben a Magyar Pénzügyminisztérium és a berlini Deutsche Bank között megkötött szerzôdés nyomán létrejött a Magyar Földgáz RT, hogy a leggazdagabb erdélyi földgáztelepeken megkezdjék a kitermelést. Az alaptôke létrehozásában egy nemzetközi konzorcium révén különbözô európai bankok vettek részt. A cél az volt, hogy minden nagyobb erdélyi városba eljusson a földgáz, ami csak részben valósult meg.

1917-1922 között 13 szondát fúrtak Sáros, Bázna, Sámsond környékén. Az elsô erdélyi város, ahova bevezették a földgázt, Torda volt. 1910-ben a marosújvári Solvay gyár igazgatója figyelt fel a földgáz ipari felhasználásának lehetôségére. A kezdeti ellenkezések nyomán egy évvel késôbb sikerült megnyernie a cég vezetését, hogy hozzájáruljanak az elsô erdélyi gázvezeték megépítéséhez, amely Kissármást Tordán keresztül Marosújvárral kötötte össze. A koncesszió megszerzésében a Solvayhez társult a tordai cementgyár is, s 1912-ben létrehozták az elsô erdélyi gázvezetési társaságot, s a vezeték ’14-ben már mûködött is. A gáz hozzájárult Torda iparának nagyarányú fejlôdéséhez. Hasonlóképpen történt Dicsôszentmártomban is, ahova 1917-ben Magyarsárostól építették meg a második gázvezetéket, amelynek legnagyobb fogyasztója a Nitramonia vegyi üzem lett. Medgyesre Báznáról vezették be 1924-ben a földgázt. A haszon mellett voltak kellemetlenségek is. A biztonsági elôírások be nem tartása miatt 1917-ben Tordán 11 áldozatot követelô katasztrófa történt.

A világháború miatt az 1917-es és az 1918-as évet is veszteséggel zárta a Földgáz RT.

- Mi történt a történelmi fordulat után?

- A részvényeket hosszas vita és pereskedés után 1927-1934 között a Romániai Országos Földgáztársaság, a Sonametan vásárolta meg. A két világháború közötti idôszakban Erdély-szerte újabb helyeken fedeztek fel gázt, s 1939 végére a gázvezetékek hossza elérte a 193.263,9 métert. Medgyes, Torda, Marosújvár, Szeben, Segesvár, Bázna, Dicsôszentmárton - e településeken mûködött gázelosztó központ, ipari célokra 39.718.822 köbmétert használtak fel.

- A többi várostól miért maradt le Marosvásárhely? Hisz tudjuk, hogy kiváló menedzser polgármestere, Bernády György az elsôk között volt, aki felismerte a földgáz jelentôségét. Attól remélte a város fellendülését, az adósságok törlesztését. 1911-ben pedig két hónapos utat tett Amerikában, hogy utánajárjon a "jenkik titkának"?

- A marosvásárhelyi helyhatóság és Földgáz RT között 1918-ban kötötték meg a szerzôdést a gáz bevezetésére, s Németországból rendelték meg a szükséges acélcsöveket. A háború és annak következményei miatt azonban csak 1927-ben folytatták a Sárostól kiépített vezeték utolsó néhány kilométerét, s a 33 kilométeres vezetéket 1928-ban fejezték be. Bár a Földgáz RT a város utcáiban is lerakta a vezetékeket, az ipari és a kereskedelmi minisztériumok engedélye csak 1929-ben érkezett meg, ami lehetôvé tette, hogy Marosvásárhelyen is elkezdôdhessen a gázszolgáltatás. 1935-ben Segesvárra, 1937-ben Szebenbe vezették be a földgázt, majd Brassóba és késôbb a Botorka-Bukarest közötti vezeték megépítése következett.

Az eltelt évek során egész Erdélyt feltérképezték, ma ugyanis olyan kutatóeszközök vannak, amelyekkel jól meg lehet állapítani a lelôhelyeket. A legtöbb szondát az 1970-80-as években fúrták, s ma 67 gázlelôhelyet tartanak számon, amibôl 54-et 1950 után fedeztek fel.

- Többször esett szó a szondákról, hogyan fúrják ezeket, és milyen technológiával jut el a fûtôanyag a fogyasztókhoz?

- Fúráskor béléscsöveket helyeznek a lyukba, majd a béléscsô és a talaj közé cement kerül. Miután a szonda elkészült, a gázréteg megnyitásakor a gáz bejut a kútba, s a nyomáskülönbség miatt a saját energiájának köszönhetôen a felszínre jut. A kitermelt gázt egy helyre gyûjtik, ezek a gyûjtôállomások, ahol mérik és szabályozzák a gáz nyomásértékét és a termelést, és ahonnan a fûtôanyag a szállítóvezetékekbe kerül. Mielôtt a fogyasztóhoz érne, a gáz minôségét a szárítóállomásokon kezelik, ahol a vizet és az üledékeket szétválasztják. A sûrítôállomásokon mûködô sûrítômotorok segítségével növelik meg a gáz nyomásértékét, ami lehetôvé teszi, hogy a távolabbi fogyasztókhoz is eljusson.

- Nemegyszer tapasztaljuk, hogy nem egyforma a gáz minôsége?

- Ez elôször is a rétegektôl függ, a dómok középsô részén kevesebb szennyezôdést hoz magával a földgáz, a széleken levô szondákból többet. A gázkutak nyomása is különbözô. A jobb hozammal, nyomással mûködô kutakból általában a távolabbi, a kisebb nyomású kutakból a közelebb esô fogyasztókat látják el.

- Kezdetben acélcsövekbôl készültek a vezetékek, manapság kicserélik ezeket?

- Az acélvezetékeket polietilénbôl készült mûanyag csövekre cserélik, amelyek nem rozsdásodnak, nem lyukadnak, a veszteségek a felére csökkennek, s tartósságukat száz évre garantálják.

- Gyakran hallani, hogy az erdélyi, valamint a moldvai és szubkárpáti övezetben kôolajjal együtt kitermelt gáz ellenére Románia behozatalra szorul?

- 2003-ban Románia összgázfogyasztásának (18,5 milliárd köbméter) a 38,37 százalékát (7,1 milliárd köbméter) biztosította a Romgaz, 30,81 százalékot a Petrom, 2,16 százalékot az Amromco, 28,64 százalékot importból fedeztek. A Romgaz a geológiai kutatómunka és a kitermelés mellett 1961-tôl a gáz tárolása érdekében hat föld alatti tárolóállomást hozott létre, ahol 2 550 milliárd köbméter gázt lehet tárolni. Ezek egyike, amelyet a Depomures mûködtet, Marosvásárhelyen található. Országos szinten 2004-ben 3350 szonda üzemelt, 20 sûrítôállomás és 15 szárítóállomás mûködött.

- Miközben a legkorszerûbb eljárásokkal kutatnak a gáz után, a Romgaz vállalat honlapján egy olyan grafikon található, amely a kitermelés állandó csökkenését bizonyítja. Számítások szerint meddig tartanak az erdélyi készletek?

- Nem készült ilyen felmérés, csak feltételezik, hogy egyszer, valamikor vége lesz. De ehhez hozzá kell tenni, hogy állandóan keletkezik is gáz, s a folyamatos kutatás célja az, hogy az új telepeket felfedezzen.

A fogyókúrák zöme csak etetés, a televíziók, az újságok és a különféle szervezetek által reklámozott diéták legtöbbje nem más, mint idôfecsérlés, sôt akad olyan is, amely orvosi felügyelet nélkül súlyos egészségügyi problémákhoz, kirívó esetben halálhoz vezethet - állítják amerikai tudósok.

Adam Tsal és Thomas Wadden, a pennsylvaniai egyetem munkatársai több mint 1500 fogyókúraprogramot vizsgáltak át, hogy kiderítsék, melyek közülük igazán hatékonyak. Csupán egyetlen olyan szervezetet találtak, amely tudományos kutatásokkal igazolta az általa ajánlott igen egyszerû - alacsony kalóriatartalmú ételek, zöldségek, különféle magvak fogyasztásán alapuló - diétáját. Ez a szervezet a Weight Watchers, és a két kúrakutató nyugodt szívvel ajánlja bárkinek, aki fogyni szeretne. Tsal és Wadden tanulmányában kiemelte, hogy a Weight Watchers diétáját kipróbálók 3,2 százalékát tudták leadni súlyuknak, és ezt - betartva az elôírásokat - még két év múlva sem hízták vissza.

A televíziókban reklámozott igen alacsony kalóriatartalmú diétákkal vigyázni kell, mert azokat csak orvosi felügyelet mellett lehet biztonságosan alkalmazni - hívták fel a figyelmet a tudósok.

Antioxidánsokkal lassítható, talán meg is fékezhetô az öregkor egyik rettegett betegsége, az Alzheimer-kór kifejlôdése. A piros alma héja nagy mennyiségben tartalmazza a quercetin nevû vegyületet, ezért a gyümölcs hámozatlanul fogyasztva védettséget adhat - állítják amerikai kutatók.

Mindinkább kitolódik világszerte a lakosság várható élettartama - az emberiség öregszik. Talán emiatt gyakoribb az öregedés egyik legpusztítóbb betegsége, az idegrendszer leépülésével járó Alzheimer-kór.

Az amerikai, New York-i Cornell University kutatói új gyógyszerek kifejlesztése helyett egy régi "orvosságot", az almát állították kísérleteik központjába, s megállapították: ezzel meg lehet fékezni az Alzheimer-kór fejlôdését, legalábbis az állatoknál. Az alma ugyanis nem pusztán kalóriaszegény gyümölcs, amely rostos jellege miatt hasznos a koleszterin-, valamint a vércukorszint csökkentésére, hanem nagyon sok antioxidánst is tartalmaz, s ez különösen fontos az Alzheimer-kór lassítása szempontjából.

Mint a La Derniere Heure címû belga lap írja, az almában lévô antioxidánsok közül a legfontosabb, legnagyobb hatású a quercetin nevû vegyület, amely bizonyíthatóan védi az idegsejteket a káros hatásoktól.

A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: az almát a héjával együtt fogyasszuk, mert csak az tartalmazza a quercetint. S ha lehet, inkább a piros színû fajtákat válasszuk, ezekben ugyanis több van az elôbbi vegyületbôl, mint a zöld, vagy sárga almatípusokban.

Az emberiség jövôjét is fenyegeti az AIDS világméretû elterjedése, amelynek a HIV- vírussal történô fertôzés nyit utat. A csaknem két évtizede folyó kutatások igazán hatásos ellenszert még nem eredményeztek. A vírus elpusztítása helyett a kórokozónak a sejtmagba hatolását gátló, újonnan kikísérletezett szerrel viszont reményt keltô vizsgálatok folynak.

A világon negyvenmillió HIV-fertôzöttet tartanak nyilván, jórészüket Afrikában és Kelet- Európában. De minden földrészen jelen van a fertôzéseknek ellenálló, immunrendszerünket támadó és ezáltal a gyógyíthatatlan AIDS-betegségnek utat nyitó vírus. Hazánkban, szerencsére még nem terjedt el veszélyes mértékben. A kezdetektôl használatos ellenszerek mindegyike magát a vírust igyekszik elpusztítani. Jelenleg mintegy húsz, különféle, engedélyezett HIV- ellenes gyógyszert alkalmaznak, s világszerte kísérleteznek hatásosabbnak ígérkezô újdonságokkal.

Az amerikai Merck gyógyszer-konszern laboratóriumaiban dolgozott kilenc évig a most 35 éves koreai Joseph Kim, aki édesanyjával 1981-ben emigrált az Egyesült Államokba. Már kisiskolás korában gyógyítgatta társait, majd kutatóorvosnak tanult. A Merck-nél az AIDS elleni gyógyszereket kutató részleghez került, ám túl bürokratikusnak találta a munkát, ezért VGX Pharmaceuticals néven saját kutatóvállalkozást alapított és társával, David B. Weinerrel új megoldást keresett a HIV-vírus megfékezésére. Ez azért is nagy feladat, mert a baktériumoknál jóval kisebb vírusok nemcsak gyorsan elterjednek a szervezetben, hanem regenerálják is önmagukat, s a megújuló változatok többsége már immunis az ôket egyébként elpusztító gyógyszerekkel szemben. Tetézi a gondokat, hogy sok esetben az egyik betegnél hatásos gyógyszer a másik páciens szervezetében semmiféle pozitív hatást nem fejtett ki.

Kim és társa ezért olyan gyógyszert kísérletezett ki, ami ugyan nem pusztítja el a vírust, viszont meggátolja, hogy a kórokozó megbonthassa a test élô sejtjeinek a falát, a sejt védôhártyáját és behatolhasson a sejtmagba. Mivel a 410. kísérletet ítélték sikeresnek, az új szert VGX-410-nek nevezték el. Vírusfékezôjük humán kísérleteit az FDA (az USA élelmiszer- és gyógyszerügyi hatósága) felügyelete mellett 2004 novemberében 48 önkéntes betegen kezdték el. Ha az eredmény igazolja a várakozásokat, az új gyógyszer - további ellenôrzések után - talán már 2005 végén beiktatható a ma még halálosnak tartott kór elleni küzdelem fegyvertárába.