|
LVII. évfolyam 17. (15893.) sz. |
2005. január 22., szombat |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
IV. Tanulmányi napok a keresztény társadalomtanításról
A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János római katolikus plébánia, a magyarországi Justitia et Pax és a Márton Áron társaságok, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében negyedik alkalommal került sor tegnap, a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban a Kereszténység és közélet címû tanulmányi napokra. A Megoldás-e az Európai Unió? kérdésre keresték a választ a kétnapos rendezvény résztvevôi, számos rangos elôadó.
A meghívott elôadók között van dr. Entz Géza történész, kisebbségi politikus, a Pro Professione Alapítvány képviseletében Budapestrôl, dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Fôiskola tanára, a Justitia et Pax fôtitkára, dr. Holló László morálteológus, a Babes- Bolyai Tudományegyetem docense, dr. Kádár Béla közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár, volt külgazdasági miniszter, volt OECD-nagykövet Budapestrôl, Olajos Péter, európai uniós parlamenti képviselô (MDF), dr. Sulyok Elemér OSB, bencés szerzetes, biblikus professzor, a Pannonhalmi Szemle fôszerkesztôje, Zöldi Pál, Soós Károly kánonjogász teológus, kisebbségi szakértô, a Márton Áron Társaság titkára Budapestrôl, de jelen voltak a helyi egyházak képviselôi, a kerületi római-katolikus papok, Lokodi Edit megyei tanácselnök.
Megnyitóbeszédében Csató Béla, a Marosi Római Katolikus Kerület fôesperese egy kérdéssel indított. A magyar parlamentre utalva kérdezte: miért van az, hogy a régiek oly szép dolgokat tudtak összehozni? Amire válaszként hozzátette: mert ôk tudták, mit akarnak. "Tudnunk kell nekünk is, mit akarunk. Egyrészt a magyar nemzettudatot megépíteni és erôsíteni, másrészt a keresztény öntudatot megerôsíteni, megélni". A Népújság kérdésére elmondta, hogy a IV. alkalommal sorra kerülô rendezvény témájául azért választották az Európai Únió kérdéskörét, mert aktuális, és mert az EU-n belül is fontos megôriznünk önazonosságunkat, nemzettudatunkat és kereszténységünket. Hogy megoldás-e az Európai Unió? - Csató Béla szerint jelenleg ez a járható út.
Soós Károly felszólalásában hangsúlyozta, hogy az idei évben is Barankovics Istvánnak, a valamikori Demokrata Néppárt neves fôtitkárának a gondolatát választották a rendezvény mottójául: "Az egyén kötelezve van a közjó szolgálatára és a közjó az egyéni jót megelôzi". "A tanulmányi napok során az Európai Uniót tanulmányozzuk, amelynek hamarosan Erdély, illetve Románia is tagja lesz. Milyen közösség ez? Melyek az értékei? Milyen is az alkotmánya? Az értékei hogyan hasznosíthatók regionálisan? - e kérdésekre keressük a válaszokat" - hangsúlyozta.
Dr. Sulyok Elemér az Újszövetség szociális üzenetérôl tartott elôadást. A Biblia fénytörésében igyekezett bemutatni a szegénység és a gazdagság problémáját. "Mind az Ó-, mind az Újtestamentumban az a következtetés sejlik fel, hogy mind anyagi, mind szellemi-lelki értelemben beszélünk mindkettôrôl. Jézus nyilvános mûködése elején szól a boldog szegényekrôl, de miért boldogok ôk, ha anyagilag kiszolgáltatottak, védtelenek? Azért, mert a szegény nem a zárt öklû, hanem nyílt kezû magatartásforma megjelenítôje. Csak a nyílt szívû ember tud elfogadni és képes párbeszédet folytatni, szemben a bezárkózottal, aki csak önmaga tengelye körül forog. Ebbôl azonban nem következik, hogy a gazdag ember nem kerülhetne felebarátja, embertársa közelébe azáltal, hogy amije van, megosztja a rászoruló embertársaival, hogy felebarátaiért mindazt megteszi, amire életlehetôségeibôl futja. A dél-ázsiai szökôár tragédiája bebizonyította, hogy katasztrófa esetén össze tud fogni az emberiség és segít a bajbajutottakon, de a köznapi életben elfordítjuk fejünket a segítségre szorulóktól". Kérdésünkre, hogy mit tehet az egyház ennek megváltoztatásáért, Sulyok Elemér kijelentette, az egyház ne csak hirdesse az igét, hanem legyen tanú! Mert a tanítókra sajnos a mai világ már nem hallgat, de a tanúkra néha még odafigyel!
Dr. Goják János Az EU értékei a szociálteológus szemével témáról tartott elôadást, melyben az Európában ma tapasztalható két filozófiai gondolati rendszerre tért ki. Szerinte két értékrend és két emberkép van jelen az Európai Únióban, elsô a hagyományos keresztény fogantatású európai értékrend, amely az életet tartja a legfôbbnek, a másik pedig a modernnek vagy liberálisnak mondott értékrend (ô maga sem tudott találó kifejezést használni), amely a szabadságot állítja elsô helyre. A színvonalas és érdekes elôadásokat követôen kötetlen beszélgetésekre került sor. A továbbiakban az EU alkotmányáról dr. Holló László értekezett, a délután folyamán pedig dr. Kádár Béla tartott elôadást az EU gazdaságáról és a csatlakozó Romániáról, majd este Markó Béla RMDSZ- elnök szólalt fel.
A rendezvény ma Olajos Péter elôadásával indul, aki az európai uniós tapasztalatait ismerteti. Az EU regionalizmusa és a határon túli magyarság témakörben dr. Entz Géza értekezik, a kommunikációnak a keresztény társadalomtanítással való kapcsolatáról Soós Károly tart elôadást, amit Zöldi Pál a Keresztény értékek a kommunikációban címû elôadása követ. A tanulmányi napokat Csató Béla és Soós Károly értékeli, majd a rendezvény ünnepi szentmisével zárul.
- beszélgetés dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ megyei szervezetének elnökével -
- A képviselôházban, a parlamenti pártok alkuja során az RMDSZ egyetlen szakbizottságban tudott elnöki funkciót kiharcolni. A mezôgazdasági szakbizottság elnöke Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke lett.
- Valóban, az RMDSZ egyetlen szakbizottsági elnöki pozíciót szerzett meg. Külön örvendek annak, hogy egyfajta konszenzus alakult ki a személyem körül, mert ezt a funkciót mindenki igényelte. Fontos szakbizottság, hiszen Románia lakosságának 50%-a vidéken él, és minden pártnak vannak ígéretei a mezôgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban. Ezért örülök és ezért is vállaltam el ennek a szakbizottságnak a vezetését.
- Ez nem összeférhetetlen a frakcióvezetôi tisztséggel?
- Nyilván összeférhetetlen, úgyhogy február elsejétôl lemondok a frakcióvezetôi tisztségemrôl, és teljes gôzzel a mezôgazdaságra koncentrálok. Azt hiszem, sok mindenben segíthetünk a gazdatársadalomnak. Jelzéseket, észrevételeket, javaslatokat várunk a területektôl is.
- A minap egyik bizottságbeli kollégája, Timar Liviu azt nyilatkozta, hogy a legsürgôsebb tennivaló a mezôgazdasági hiteltörvény kidolgozása.
- Valóban fontos, de éppen RMDSZ-javaslatra, a mezôgazdasági hiteltörvény él. Csodálkozom, hogy a kolléga nem hallott róla.
- Hogyhogy él?
- Úgy, hogy a végrehajtási utasításai nincsenek még megszavazva, de maga a törvény létezik. Romániában nem a törvényekkel van baj, hanem a végrehajtási utasításokkal. Ezt kell sokkal operatívabbá tenni, sokkal jobban felpörgetni, hiszen törvény van a mezôgazdasági szubvenciókról is, de annyira bonyolult a hozzájutás, hogy az embereknek a kedvét is elveszi attól, hogy bármibe is belekezdjenek. Nem tartom normálisnak, hogy például egy bikaborjú leadása után legalább húszféle okirat, aláírás, jóváhagyás kelljen ahhoz, hogy a gazda a pénzéhez jusson. Ahhoz a szubvencióhoz, ami már neki tulajdonképpen egyéves befektetést igényelt. Európa is azt kéri tôlünk, hogy könnyítsük meg például a Sapard-pénzekhez való hozzájutás módozatait.
Kissé anekdotikus, amit most fogok mondani, és ami a jelenlegi kormányra már nem érvényes, de a múlt kormányban volt olyan szakbizottsági ülés, amikor én ezt a kérdést felvetettem, és a minisztérium jelen levô képviselôje azt válaszolta: "lasa domnu deputat, românul fura! Amire azt mondtam neki, így nem lehet egy országot vezetni. Tessék olyan törvényeket csinálni, amit a becsületes embereknek csinálunk, és fogjuk el azokat, akik lopnak. De abból kiindulni, hogy ez egy húszmilliós tolvajok országa, nem tudom elfogadni.
Remélem, hogy az RMDSZ hamarosan a Sapard-ügynökség vezérigazgatói tisztjét fogja betölteni, és akkor fel kell gyorsítani és meg kell könnyíteni a hozzájutást. Nem lehet ekkora bürokráciával vezetni egy ügynökséget.
Egy vezetônek tudnia kell, mi folyik a területen, komoly helyismerettel kell rendelkeznie, mert más-más elemeket kell figyelembe venni a konstancai és az erdélyi pályázatnál, mert egészen másképp zajlik a gazdálkodás is ezekben a megyékben. Én magam is érdeklôdéssel várom, hogy mit tudunk tenni a mezôgazdasági szakbizottságban.
- Turkál mindenki a húsosfazékban, osztogatják a posztokat, vannak jelöltek és önjelöltek. A RMDSZ joggal számít arra, hogy a helyi közintézményekben megfelelô arányban vegyenek részt a magyarok. Mit tesz a megyei RMDSZ ennek megvalósítása érdekében?
- Tulajdonképpen hivatalosan nem kezdôdtek meg a megyei leosztások tárgyalásai. De én magam is látom, hogy mindenféle forgatókönyvet írnak, álmodnak egyesek, és ebben általában az RMDSZ-t figyelmen kívül hagyják. Egyelôre szarkasztikus nyugalommal szemlélem a dolgokat, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy az RMDSZ-t, a megye legfontosabb politikai alakulatát figyelmen kívül lehet hagyni. Tudjuk a helyünket, azaz pontosan tudjuk, hogy mekkora erôt képvisel az RMDSZ a megyében, és ennek megfelelôen fogunk ezeken a tárgyalásokon is eljárni. Azt hiszem, hogy sokkal több hely illet meg minket ezekben az intézményekben, mint amit eddig birtokoltunk. Persze, nem kizárólag nemzetiségi kérdés, ezt önmagunk figyelmeztetésére is mondom, mert elvárjuk a saját tisztségviselôinktôl, hogy a szakmai felkészültségük olyan szinten álljon, amivel motiválhatjuk, hogy oda tesszük ôket. Biztos vagyok abban, hogy a megye magyarságában megvan az a szellemi és szakmai potenciál, mellyel bármilyen funkcióra tudunk alkalmas embert állítani.
- Véleménye szerint nem jött el az ideje, hogy például a megyei tanfelügyelôséget magyar fôtanfelügyelô vezesse?
- A dekoncentrált intézmények fajsúlyban azért nagyon különböznek egymástól. Ha mi 38%-ban vagyunk, meg kell neveznünk három legfajsúlyosabb intézményt, akkor az lehet a tanügy, egészségügy, mezôgazdaság. Ezeknél egy- egy elsô hely minket illet, és mindenhol ott kell lennünk a vezetésben.
- Eddig úgy láttuk, az RMDSZ általában megelégedett a második hellyel
- Ez az öncenzúra tovább nem mûködhet. Az elsô helyet kell kérni a fent említett három intézményben. És, ha már a tanügynél tartunk, én azzal sem értek egyet, hogy van huszonvalahány szaktanfelügyelô, és minket kifizetnek a magyarral és egypár aprósággal. Tehát, ha mi 38%-ban vagyunk a megyében, én nem látom égrengetônek, hogy pl. a fizika szakos tanfelügyelô magyar ember legyen. Nem lehet úgy felfogni, hogy van egy fôtanfelügyelô- helyettesünk, és a víz szépen csordogál lefelé négy évig. Nem így képzelem el az alkudozást, és nem így képzelem el a funkciók leosztását sem. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. A megyei tanácsban is mi vagyunk a legnagyobb számban jelen, még mindig az RMDSZ Maros megye legfôbb politikai alakulata. Nem akarunk senkivel sportszerûtlen mérkôzést vívni, senkinek az érzékenységét megbántani, de elvárjuk, hogy a mi érzékenységünkre is tekintettel legyenek.
- A közvéleményben kérdôjelek merültek fel az alprefektus személyével kapcsolatosan. Fiatalabb jelölését várták.
- Nem szeretnék polémiába bocsátkozni a közvéleménnyel, az MPSZ-szel vagy másokkal. A kérdésfelvetés sem jogos, senkinek sem érdeme, hogy kopasz a feje, ahogy a fiatalság sem külön érdem. Az egy fiziológiai állapot, és minden eddigi tapasztalat szerint el is szokott múlni.
- Csakhogy éppen Markó Béla elnök hangoztatja a fiatalítást...
- Rendben van, elvileg egyet is értek vele. Nagyon sok fiatalt (is) helyzetbe hoztunk, ettôl függetlenül nem hiszem, hogy csak azért, mert valaki idôsebb, bele kell rúgni. Úgy hiszem, mindenkit úgy kell értékelni, ahogyan teljesít. Burkhardt Árpádnak hatalmas tapasztalata van az önkormányzatok terén, egy kicsit mellékvágányra tolták az elmúlt négy évben, de ez nem feltétlenül az ô hibája volt. Én pontosan megfogalmaztam vele szemben az elvárásainkat, elmondtam, mi az, amiben úgy érzem, aktívabb kellene legyen. Ez nem titok. Burkhardt Árpád azt válaszolta, ezeknek az elvárásoknak meg tud felelni. Ebben mi minden politikai támogatást megadunk, és elvárjuk, hogy bizonyítson. Nem hiszem, hogy csak azért, mert valaki idôsödik, bele kell rúgni, ez nem lehet eredendô bûn, még akkor is, ha egy kicsit úgy tûnik, hazabeszélek. Nem hiszem, hogy Wattsontól meg kellett volna tagadni a Nobel-díjat a fiatalsága miatt, de azt sem, hogy Einsteint nyugdíjazni kellett volna 60 éves korában.
A következô napokban dönthetnek sorsukról az Alsó Nyárádmente jobb partján levô falvak, Folyfalva, Csiba, Káposztásszentmiklós lakói, amely településeket 1968-ban önkényesen fosztottak meg nevüktôl, és kényszerítették rájuk a községközpont Nyárádkarácson (Karácsonfalva) nevét. Azóta hiába a sok száz éves templom, a szentmiklósi mûvelôdési hagyományok máig tartó hatása, annyi önállóságot sem élvezhetnek, hogy évszázadokon át viselt nevük útba igazítsa az arrajárót. Miközben a rendszerváltás óta eltelt évek alatt sok megyénkbeli község nyerte vissza áhított és kért önállóságát, a prefektúra törvényes és egyéb kifogásokra hivatkozva utasította el a nevüktôl megfosztott három falu lakóinak és vezetôségének a névvisszavétel érdekében tett kezdeményezéseit. A prefektúrán még a félretájékoztatást is felhasználták, hogy a jóvátételt megakadályozzák. A jövô héttôl kezdôdôen azonban újabb lehetôség nyílik a szóban forgó falvak lakói számára. A nemrégiben tartott falugyûlések nyomán népszavazás helyett a községi tanácsosok, a polgármesteri hivatal megbízottai járják végig a házakat, hogy aláírást gyûjtsenek a három faluban valamint a nevét adó Karácsonfalván is. A választási jegyzéken szereplô személyek közül 950-nek kell aláírnia a listát ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen. Ami nem lesz könnyû, mivel a karácsonfalvi romák közül sokan nem tartózkodnak lakhelyükön, ezért minden aláírásra szükség van. Aki pedig nem írja alá, az valójában nemmel szavaz. Holott közel ötszáz IGEN szavazatra van szükség ahhoz, hogy a történelmi jóvátétel érdekében szükséges eljárások elkezdôdhessenek. Bár lesznek, akik az adminisztratív kellemetlenségre hivatkozva nyilvánítanak véleményt, hisz a névvvisszavétel a személyazonossági és egyéb iratok cseréjét teszi szükségessé, nem kellene elfelejteni, hogy a személyi érdekek mellett valójában történelmet is írnak a négy falu lakói. Vagy vállalják a múltat, ahogy megyénk több településén is megtették, vagy hagyják, hogy egy négy "évtizedes tévedés" továbbra is megpecsételje a szóban forgó települések függetlenségét. Bár nap mint nap a közönnyel találkozunk, ez esetben hiszünk abban, hogy a helybeliekben van annyi bölcsesség, hogy helyesen járjanak el.
A Romániai Püspökkari Konferencia felkérésére, a Délkelet-Ázsiában uralkodó katasztrófahelyzetre való tekintettel, a Romániai Caritas Konfederáció gyûjtést szervez a szökôár 5 millió károsultjának javára.
A gyûjtésre vasárnap, 2005. január 23- án kerül sor az ország katolikus templomaiban. Az összegyûlt pénzösszeget partnereink, a Srí Lanka- i, a thaiföldi és az indonéziai Caritas szervezetek segítségével juttatjuk el a szökôár áldozatainak megsegítésére. A pénzösszeg elosztásáról a Nemzetközi Caritas gondoskodik, a világ legkiterjedtebb, civil humanitárius szervezetekbôl álló hálózataként, amely 163 tagjával több mint 200 országban tevékenykedik.
Adakozni lehet még a következô bankszámlára: Caritas Arhidieceza Romano-Catolica Alba Iulia, RO 42 RNCB 1100 00000046 0036 BCR ALBA IULIA.
A választási kampányban a jelenlegi kormány a tanügyben dolgozók fizetésének megkétszerezését és a tanügyi reform folytatását ígérte, most azonban azt hangoztatják, hogy a tanügyisek, csakúgy, mint az állami költségvetésbôl fizetett többi alkalmazott, általános fizetésemelésben részesülnek. Mindez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kormány, csakúgy, mint az elôzôk, nem tartja be választási ígéreteit - olvasható a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet elnöke, Gheorghe Isvoranu által szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleményben, amelybôl az is kiderül, hogy a szakszervezet kezdeményezte, hogy a kormány tagjai és a tanügyisek újra üljenek tárgyalóasztalhoz, s egyeztessenek a fent említett kérdésekben. Amennyiben erre az illetékes minisztériumok képviselôi nem hajlandók, a Spiru Haret szakszervezet tiltakozó megmozdulásokat szervez.
A Marosvásárhely - Zalaegerszeg Baráti Társaság tavalyi évet összegzô - az idei tevékenységeit felvázoló összejövetelét tartotta szerda este az unitárius egyházközség tanácstermében. Cseh Gábor elnök beszámolójából kiderült, egyre többrétûbb, átfogóbb a kölcsönösen elônyös együttmûködés, tartalmas, eredményes, hasznos évre néznek vissza (könyvtárak, múzeumok, iskolák, óvodák, közszállítási vállalatok, bábszínházak, újság- és folyóirat-szerkesztôségek, képzômûvészek, zenészek, rendôrségek, sportolók közötti kapcsolatok alapján szervezett rendezvények), s igen szép emlékeket ôriz a tagság a látogatásokkor immár kötelezônek számító MA-ZA- meg ZA- MA-bálokról is. Köszönet illette a támogatókat (akik különben igen szép számban vannak, látszik, szívügyük a dolog), s a társaság aktív, ügyintézô tagjait is.
Idén a Pannon Tükör szerkesztôivel kezdôdik a rendezvények sora, márciusban a Látó Irodalmi Színpad vendégei lesznek. A legnépesebb zalai küldöttséget a Vásárhelyi Napokra várják, a velük kapcsolatos program hadd legyen meglepetés olvasóinknak. Azt viszont feltétlenül meg kell említenünk, hogy Marosvásárhely zalaegerszegi barátai 30 kiskorú nyaraltatását is felvállalták, ôk a tagság gyerekei és árvaházi neveltek közül kerülnek majd ki.
Az elnöki tájékoztatót mûvészi mûsor követte: Nemes Szabolcs, a mûvészeti iskola 5. osztályos tanulója harsonán játszott, Nemes Ildikó zongorakíséretével, Bartis Ildikó színmûvésznô József Attila- és Csata Ernô- (a társaság tagja) verseket szavalt, s a Téglagyári Megálló könnyûzene- együttes szólistája énekelt gitárosa kíséretével.
Tegnap az RMDSZ Operatív Tanácsa folytatta az államtitkárjelöltek meghallgatását. Az RMDSZ kezdettôl konzultációt folytatott a politikusokkal, szakemberekkel, a civil társadalommal. Mint mondta, minden államtitkári posztra 3-4 jelölt volt, ezek egyszer átmentek az ügyvezetô elnökség szûrôjén, ezután hallgatta meg ôket az OT, mert fontos, hogy valóban tehetséges, jól felkészült emberek jussanak a tisztségekbe - nyilatkozta Markó Béla államminiszter az OT utáni rögtönzött sajtótájékoztatón.
Az államtitkárok egy részét kinevezték: a gazdasági minisztériumba Demeter Attilát, a környezetvédelemhez Koródi Attilát, a külügyminisztériumba Niculescu Antont, a kisebbségvédelemhez Markó Attilát, illetve Cseke Attilát a kormányfôtitkárságra. A tegnapi meghallgatások nyomán Kötô József képviseli az RMDSZ-t az oktatási minisztériumban, és Csutak István az integrációs minisztériumban. Államtitkári tisztségekre számítanak még a pénzügy-, az egészségügyi minisztériumban is.
Népújság: Érdekes helyzetben van az RMDSZ. Kormányon van, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy két belsô platform, a Katona Ádám vezette EMK, illetve Vekov Károly platformja terjedelmes igénylistát szerkesztett egybe arról, hogy az új szerepben az RMDSZ és a szövetség tisztségviselôi mit is kell tegyenek. Másfelôl, az MPSZ is bejelentette, hogy úgymond "monitorizálás" alá helyezi az RMDSZ-t. Esett-e szó az Operatív Tanács ülésén ezekrôl? És önnek személyesen mi a véleménye a felvetésekrôl?
Markó Béla: Nem esett szó errôl az Operatív Tanácson. Én azt gondolom, minden igénylista jól jön, ha látjuk azt, hogy ki mit kíván, illetve ki mit szeretne minél hamarabb megvalósítani. Minden kritika jól jön az RMDSZ-en belülrôl is, sôt fontosnak is tartom, ezt ôszintén mondom. Kritika nélkül nagyon könnyen tévútra kerülhet bárki.
Ennek ellenére, még valami jól jön: a megoldások felmutatása és a közös munka. Én nyilván azt üdvözlöm, amikor valaki az együttmûködést, a munkáját és a megoldásait ajánlja ahhoz, hogy ezeket az igényeket teljesíthessük. Egyébként ez mind rendben van.
A monitorizálást nem saját kollégáimtól várom, tôlük a munkát várom. Ha lehet így mondani, önöktôl várjuk, mert ez a sajtó és a közvélemény tiszte.
A továbbiakban megtudtuk, hogy Markó Béla szerint nem a két házelnök leváltása most a legsürgôsebb tennivaló. Ha esetleg a parlamentben nem úgy mennek a dolgok, ahogy kell, amiatt, hogy a két elnök akadályozza a törvényhozás munkáját, szóba jöhet. Egyébként sem az elnökök döntenek a dolgokról, hanem az állandó büró. Hozzátette, nem tetszik neki, amikor a sajtóból értesül, hogy le kell váltani valakit. Mint mondta, azt szereti, ha a problémákat a koalícióban tárgyalják meg.
A koalíciós protokollumról kijelentette, hogy nincs elvi ellentmondás a kormány és az RMDSZ dokumentuma között. Négy fô döntéshozó fórumot említett: * a kormányfô és a négy államminiszter dönthet politikai ügyekben; * a parlamenti frakciók vezetôi; * a megyék vezetôi; * és a legfontosabb, a koalíciót alkotó pártok vezetôi, akik a nagyobb lélegzetû politikai döntéseket hozzák.
Azzal, hogy az igazságügy-minisztériumba kizárólag szakembereket kíván a tárcavezetô, egyetértett, de véleménye szerint a minisztérium politikai eszköz, amely arra hivatott éppen, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A kormányprogramtól azonban az igazságügy-miniszter sem tekinthet el.
Felhôkarcolók (38.)
Öt éven át készült és a közelmúltban (szilveszterkor) adták át használatnak Tajvan fôvárosában a világ legmagasabb irodaházát. Az évek határmezsgyéjén szervezett mulatság közben sokan szeszes ital fogyasztása nélkül is szédelegtek a 89. emeleti kilátóban és a 61 (!) felvonó közül két személyliftnek különösen nagy sikere volt. Ezek ugyanis pillanatnyilag a földkerekség leggyorsabb ilyen rendeltetésû szerkezetei - óránként 60 kilométeres sebességgel száguldoznak fel-le. Áramvonalasak és olyan légmentesen záródnak, hogy csak enyhe fülnyomást érezni bennük.
Ebben a városban évente mintegy kétszázszor mozdul meg a talaj, és a tájfunok is gyakoriak. Három évvel ezelôtt öt építô lelte halálát, amikor a földrengés miatt leomlott két toronydaru. Ám a 87. és a 92. emelet közötti 600 tonnás gömb állítólag egyensúlyban fogja tartani az 508 méteres Tajpej 101-et, amelynek csak másfél méteres lesz az átlagos kilengése. Azt mondják, hogy a Bambusz névre keresztelt felhôkarcoló stabilabb, mint a New York-i Világkereskedelmi Központ leomlott kettôs toronyháza. És terrorbiztosabb. Ez utóbbi megállapítás mellett szól - többek között - az az érv, hogy minden (!) emeleten vannak nyomás alá helyezhetô, tûzálló, füstmentes folyosók.
Amint az elôzô írásunkban említettük, Dubajban idén hozzálátnak egy körülbelül 700 méter magas "lak-ható" torony építéséhez. Így hát a tajvani, amelyben hozzávetôlegesen 10.000 ember fog dolgozni, csak 2007 végéig lesz csúcstartó. Sôt, olyan információnk is van, miszerint a népi Kína készül visszavágni egy magasabb építménnyel szakadár testvéreinek. Bezzeg, az amerikai Empire State Buildinget a maga idejében 3 évtizedig sehol, senki nem tudta túlszárnyalni. De úgy látszik, a WTC 2001-es katasztrófája nyomán föltett kérdésre, hogy mi értelme ilyen szupermagas építményeket emelni a világ legkülönbözôbb tájain, nem azzal válaszolnak, hogy bizony ésszerûbb lenne földközelben maradni, hanem csak azért is grandomániásan versenyeznek tovább. Mert ilyen az ember. A rációnál sokszor elôbbvalónak tartja a fantázia szabadon engedését, a virtuskodást, a kockázatvállalást, a kísérletezést, az üzleti, az érzelmi szempontokat és sok egyebet. Vagyis "javíthatatlan".
(A)
Régmúlt idôk korhû krónikája
Marosvásárhely szabad királyi város arról nevezetes az idegen emberek elôtt, hogy van egy muzikális kútja, amelyik (szó köztünk maradjon) nem muzsikál.
Nem elég?
Igaz ugyan, hogy az idegenek még azt is hozzáteszik: Vásárhely az erdélyi városok között a legtisztább, azonban ez csak félrevezetés, a dolog tulajdonképpen másképp áll.
Idegen ember vagyok.
Mit tehet egy idegen ember egyebet, ha már okmód látni akar, minthogy megindul az egyik utcán s addig jár, míg valami érdekesség a szemébe ötlik.
Elvégre csak nem állíthatok azzal haza: Vásárhelyt voltam, de ôszintén szólva fogalmam sincs arról, hogy néz ki a székely fôváros.
Ezt csak nem tehetem.
Nem akarom kérem, hogy kacagó görcsöket provokáljak, tehát elhallgatom azokat a mizerábilis állapotokat, melyek valósággal nem is annyira nevettetôk, mint fájdalommal emlékeztetnek arra, hogy Vásárhely a piszkos városok sorában milyen hervadhatatlan érdemeket szerzett.
Álljunk meg a Jókai utca jobb kéz felôli szegletén 5 percig. Aki nem fog elájulni a bûztôl, annak vagy nincs orra, vagy kerületi kapitány.
Rendkívül csodálkozom, hogy valakinek nem támadt az az ötlete, hogy a Jókai utca szögletére egy zöld póznát állítson, jelezvén vele a 00-t, határozottan megérdemelné.
Menjünk tovább.
A katonasági pótlaktanya mellett az ember nem járhat. Nincs egy talpalatnyi föld ahova az ember léphetne - bogár után megyen.
Csodálkozom, hogy a mészárosok udvarán lakók még eddigelé nem kaptak valami betegséget. Tessék megnézni a lakók szeméttartóját, mely az átjáró egyik szögletében ékeskedik, és amely 3 hónapig rothadt hulladékkal van tele.
Vagy méltóztassanak végig sétálni a Temetô utcán, a kis közön, a Tábor utcán stb. stb.
Restellik ugyebár?
Szégyenleni fogják elmondani saját városukról - mit láttak? Hiszem. Az utcákra kidobott macskákba, az utcára kihordott szemétbe nem egyszer botlik bele az ember, hátha nem átallnám kiírni tisztán - -
Az idegenek elôtt a tiszta város ahogy a vámsorompót elhagyta, a kolera fészeknél is különb.
És csodálatos, nem törôdik vele senki. Pedig a köztisztaság a közegészséggel ikertestvérek.
Kérjük alázatos tisztelettel az illetô hatóságot, kegyeskedjék a város lakosságát megszívlelni és tenni valamit egészségünk érdekében.
Székely Lapok, 1899. VIII. 23.
Válogatta és közlésre elôkészítette: Kádár Lajos
"Dinamika: az élet ösztönzô és hajtóereje a végtelen túlélés felé. A túlélés négy dinamika mentén valósul meg:
Az elsô dinamika: az egyén saját optimális túlélése, kulturális javainak gyarapítása, nevének halhatatlansága. A második dinamika: optimális túlélés a szexuális aktuson keresztül, gyerekek nemzése, felnevelése. A harmadik dinamika: optimális túlélés a csoporton keresztül (nemzetség, város, ország). A negyedik dinamika: az emberiség optimális túlélésére irányul.
A négy dinamika mindegyike egyformán fontos az emberiség túlélése érdekében."
(L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya)
Irma nénit napok óta nem látták kimozdulni a házból, ezért a szomszédok aggódni kezdtek. A kapu nem volt bezárva, ezért még jobban aggódtak. Elôrementek a járdán, felléptek a három- négy lépcsôfokon, és erélyesen megdöngették az ajtót. Belülrôl Irma néni jól ismert csoszogása hallatszott, majd megfordult a kulcs a zárban, és az ajtó kinyílt.
- Jaj, ne ijesztegessen minket, Irma néni! Valami baj van, rosszul érzi magát?
- Egy kicsit szédülök, de nincs semmi baj, nem kell megijedni.
2002. december 23-a volt, szállingózott a hó. Irma néni még nem díszítette fel a fenyôfát, de már készítette a díszeket. Négy gyönyörû karácsonyi üdvözletet kapott, mindegyik a Csendes éjt csilingelte, ha szétnyitották. Egy jött Amerikából, kettô Kanadából, egy Magyarországról.
Irma néninek négy gyermeke volt: három fiú és egy lány, és ott éltek, ahonnan az üdvözletek jöttek. Irma néni másfél évvel ezelôtt látta ôket utoljára, amikor a férjét eltemette.
Szántó István tanító újra leballagott a falu végére, Kiss Lajosékhoz. Kissék szegény emberek voltak, földmûvesek, öt gyereket neveltek kínkeservesen. Közülük a legnagyobb Irma volt, hatodikba járt.
- Lajos bácsi, nehogy kivegyék azt a kislányt az iskolából! Isten elleni vétek lenne. Nagyon jófejû leányka. Ötödik faluban tanítok, 25 év tapasztalat van mögöttem, de ilyen tehetséges gyereket még nem láttam. Nagyon sokra vihetné a városban.
- Be kell adjuk szolgálni. Sok a gyermek, éhen halnak.
- Szolgálni?! Az isten szerelmére, megölik azt a leánykát!
1946 nyarán történt. Irmát beadták szolgálni Vásárhelyre, egy ügyvédhez, a tanítót meg augusztus 10-én agyonlôtték a kommunisták a falu határában.
Irma testvérei másfél évenként születtek. Karcsi tanítóképzôbe iratkozott, Jolán óvónô lett, Lajos meg Peti bútorasztalosságot tanult ki.
Irma négy évet szolgált az ügyvédnél, aztán szégyenszemre, terhesen elzavarták. Egy tizenöt évvel idôsebb sánta gazda vette el feleségül, és majdnem egymás után négy gyereket csinált neki.
"Kedves édesanyám!" - írta Zoltán Amerikából - "itt minden nagyon szép, nagyon jó, két hét múlva doktorálok fizikából. Csókolom a kezét, köszönünk mindent, amit értünk tett!"
"Édes, egyetlen anyánk!" - írták az ikrek, Laci meg Rudi Kanadából - "jól vagyunk, vettünk egy nagy telket, egy erdôcskét meg egy tavat. Képzelje, 50 percet úszkáltunk búvárruhában a nagy halak között, pont úgy, ahogy maga otthon a tévében látja. Áldja meg az isten, drága jó anyánk, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendôt!"
"Szeretett édesanyánk!" - írta Irénke Kecskemétrôl -, "sokat gondolok magára, nemsokára felhívom telefonon, alig várjuk, hogy végre meglátogasson!"
(Irma néninek sohasem volt útlevele.)
Kint megint csattant a kapu, Irma néni letörülte könnyeit, és az ajtóhoz bicegett fájó lábával. Kopogtak, a gázas fiú hozta a számlát.
(Szegény Irma néni feláldozta magát a második és így már a harmadik és negyedik dinamika miatt, de súlyosan vétett az egyetemes túlélés ellen a saját személyes dinamikája kudarcával.)
Csizmadia Mihály
Az orvos véleménye
A horkolás nem egy rossz szokás, és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. Ugyanis ha a légzôrendszer felsô része idôlegesen elzáródik, és akadályozott lesz a levegô útja, a gátolt orrlégzés kísérô jelenségeként kialakul a horkolás.
A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdôbôl, megrezegteti a hangszalagokat, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsô rezonátort. Az alsó rezonátort pedig a hörgôk és a tüdô képezi.
Normális körülmények között, ha hanyatt fekszünk, a lágy szájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a szánk csukva van, a kilélegzett levegô a lágy szájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegômennyiség egy része a szájüregbe tódul s rezgésbe jön a lágy szájpad.
Nemcsak az okozott zaj miatt lehet káros, hanem azért is, mert a súlyos horkolás elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegô áramlását. Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, megnô a vérben az adrenalin nevû stresszhormon szintje, aminek az lesz az eredménye, hogy a vérnyomás erôsen megugrik, a szívverés felgyorsul, s ezektôl a páciens egy pillanatra felébred, és egy hangos horkantással ismét levegôt vesz. Ezután rendesen lélegzik tovább, míg újra vissza nem alszik.
Egy-egy ilyen légzéskimaradás önmagában még nem életveszélyes, de sajnos akár húszszor is megtörténhet egy éjszaka folyamán, és ennek már károsabb következményei vannak, mivel lecsökken a szervezet és az agy oxigénellátása, nagymértékben megnô a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata: magas vérnyomás, szívinfarktus, szélütés. És persze ne felejtsük el, hogy sok közlekedési balesetnek is a rossz éjszakai alvás az oka.
A horkolás tehát egy plusz élettani megterhelést jelent, amely mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, figyelmére és teljesítményére kihatással van.
A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat is okoz az emberi testben (pl. depressziót) és csökkenti a szexuális vágyat.
Végül néhány gyakorlati tanács horkolók részére. Fontos lehet, hogy az ilyen ember:
- ne aludjon a hátán, csak oldalt, úgy, hogy a feje magasabban van;
- kerülje az alkoholfogyasztást és az altatókat lefekvés elôtt. De ne szedjen antihisztaminokat sem elalvás elôtt, mert ezek kiszárítják az orrot és a torkot;
- fogyjon le, mert a zsírsejtek elzárják a levegô útját, és nagyobb turbulencia keletkezik;
- hagyja abba a dohányzást, mert ez irritálja és szûkíti a torokjáratot és fokozza a nyálkaképzôdést.
Dr. Nyulas Kinga
- Rendezvényözön itthon és az anyaországban -
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-i dátumot írt a nemzeti himnuszunkká vált Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból címû költeménye alá. A vers az Aurórában került az olvasók elé 1829-ben. Erkel Ferenc 1844-ben komponált zenét hozzá, abban az évben a budapesti Nemzeti Színházban fel is csendült. Az ország hivatalosan elfogadott himnuszává 1903-ban vált. Január 22-ét 1989-ben nyilvánították a magyar kultúra napjává. Azóta ezen a napon évrôl évre számos rendezvényt szerveznek Magyarországon és a határon túli magyarság körében is. 1993-tól kitüntetéseket is adnak át ilyenkor az arra érdemeseknek. Így lesz ez az idén is. Erdély-szerte változatos módon emlékeznek meg az eseményrôl. Marosvásárhelyen délután 5 órakor a Kultúrpalotában lesz az EMKE szervezésében könyvbemutató és ünnepi mûsor.
A magyar kultúra napja alkalmából mûvészeti, kultúratámogatói díjakat nyújtott át Hiller István kulturális miniszter pénteken Budapesten, kihirdette az Édes anyanyelvünk drámapályázat eredményét és megnyitotta az Eszmélet címû József Attila- vándorkiállítást.
A január 22-i ünnepnapon osztják ki A kultúra lovagjai elismerô címeket; a hét végén drámaíróversenyt tartanak, több múzeum különféle programok helyszíne lesz, és egész napos ingyenes filmvetítést rendeznek.
A mûvészeti és kultúratámogatói díjak között az Iparmûvészeti Múzeumban átnyújtják A kultúra pártfogója és A kultúra támogatásáért kitüntetést, továbbá a Márai Sándor irodalmi díjat, a Bibliotéka Emlékérmet, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjat, valamint a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet.
Az Édes anyanyelvünk drámapályázat keretében százmillió forint összegû anyanyelvápolási támogatást osztanak ki; Katona Józsefrôl elnevezett alkotói és produkciós támogatást kapnak színházak és színpadi szerzôk.
A Magyar Nemzeti Múzeumban kihirdetik az Örökhagyók életmûpályázat és a nyelvmûvelési pályázatok eredményét; a támogatások nyomán huszonegy magyarországi és határon túli magyar színház összesen huszonkét produkciója, köztük három nagyszínpadi alkotás születik, tizennyolc kortárs magyar szerzô darabjait elôször mutathatják be.
A József Attila-emlékév alkalmából a Petôfi Irodalmi Múzeumban nyíló multimédiás vándorkiállítás késôbb eljut Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra, Székesfehérvárra, Egerbe, Makóra, Székelyudvarhelyre, Aradra, Szabadkára, Zentára, Párizsba, Bécsbe és Berlinbe is.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott A kultúra lovagja kitüntetô címeket hetedik alkalommal adják át Budapesten, a honvédség Stefánia-palotájában. A magyar, illetve egyetemes kultúra lovagja cím adományozását a határon belüli és túli közmûvelôdési, irodalmi, zenei, mûvészeti teljesítmények elismerésére kezdeményezték.
A magyar drámaíróversenyt - amelyet a Magyar Rádió Rt. és a XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány tizedik éve szervez - a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházban tartják vasárnap; Thuróczy Katalin, Háy János és Kiss Csaba erre az alkalomra készült egyfelvonásosait mutatják be. A szakmai- társadalmi zsûri megszavazza a legjobb író, színész, színésznô és rendezô díját.
A Néprajzi Múzeumban a magyar kultúra napján, szombaton mutatják be A magyar nép hagyományos kultúrája címû állandó kiállítást, vasárnap kórushangversenyt rendeznek.
A Magyar Nemzeti Galéria összes kiállítása szombaton 10-tôl 18 óráig díjmentesen látogatható; ingyenes tárlatvezetéseket tartanak, a kupolateremben fuvolakoncertet ad a Gyôri-Madaras duó és fellép a Medit Art kamarazenekar.
A magyar kultúra napja alkalmából a kulturális tárca ingyenes, szünet nélküli filmvetítést rendez az Uránia Nemzeti Filmszínházban szombaton 11.30-tól másnap reggel 6 óráig.
Haller József 70 éves
Igen, immár ô is belép a fiatalosan friss, megtévesztôen tevékeny hetvenesek sorába, akik egész lényükkel, munkásságukkal a közvélekedést erôsítik, miszerint az alkotás fiatalít. Még akkor is, ha mint közel egy évtizeddel ezelôtt egy mûhelybeszélgetés alkalmával maga vallotta, hogy a mûvész olykor olyasmit érezhet, hogy az alkotótevékenységet felvállalva, önként vette magára e keserédes foglalatosság jelképes kalodáját. 1959-tôl tudhatjuk, láthatjuk, mivel foglalkozik, akkortól kezdett kiállítani, ahogy történni szokott, elôször közös, csoportos tárlatokon, majd 1970-tôl indította el sikeres egyéni kiállításai sorát, amelyekkel ismert, elismert grafikussá, festôvé vált nemcsak itthon, Marosvásárhelyen, hanem szerte az országban, sôt távol, határainkon túl is. És ha nem ügyelünk, maholnap róla is elterjed, hogy rá is a vásárhelyi mûvészeti élet egyik nagy öregeként kell tekintenünk. Ami nyilván túlzás, mármint az öreg minôsítés, aktivitása, eddigi életmûve viszont a másik jelzôt minden bizonnyal indokolja. Erôs egyéniségû, jelentôs alkotó, a hûségesek csoportjából való, akik a legnehezebb idôkben is itthon maradtak, itt kívánták kiteljesíteni hivatásukat. De nemcsak a szülôföldhöz, szûkebb értelemben választott városához ragaszkodik, eszményeihez, elveihez is hû, indulástól napjainkig mindvégig, közel fél évszázadon át bizonyította, hogy a mûvészi igényesség feltétlen híve.
És az emberé. Azé, akivel szerényen, alkotói alázattal nap mint nap sorsközösséget vállal, de azé is, aki a földgolyó bármely részén méltó erre a névre és figyelemre. Érthetô tehát, hogy mûvészetét megkapó humánum, magával ragadó emberszeretet hatja át, emberközpontúság jellemzi olyankor is, amikor állatokat, emberi tulajdonságokkal, jelképekkel felruházott különleges lényeket fest, rajzol, mítoszos emelkedettséggel vagy hétköznapi közvetlenséggel. Haller sokoldalú, több mûfajú mûvész, önmagát olyan képzômûvésznek tekinti, aki rajzol, de a festészet is épp annyira sajátja, a színek, formák, ritmusok és minden egyéb képzômûvészeti kifejezési lehetôség arra jó számára, hogy megfogalmazza üzenetét a világról, a maga módján közvetítse mindazt, amit gondol, amit érez, de szóban elmondani nem lehet. Szobrászként végezte a fôiskolát, plasztikai adottságait, felkészültségét a marosvásárhelyi bábszínháznál kamatoztatta évtizedeken át. Tevékenységének ezt az igen termékeny és eredeti ágát kellôképpen talán egy újabb kismonográfiában lehetne felmérni, olyanszerû kiadványban, mint amelyik a grafikai és festészeti teljesítményét is összefoglalja. Persze, illusztrációs munkálkodása is, amelybôl legutóbb pár hónapja kaptunk ízelítôt a Bernády Házban, megérdemelne egy átfogó tanulmányt. De sietségre nincs ok, a fehér papír és a tustoll vagy a ceruza mindig kéznél van, a vászon is ott a festôállványon kifeszítve, még ha télen hideg is a mûterem, születnek az újdonságok, a mû bôvül kellô idôben. Mert az alkotás izgalmát, feszültségét semmi sem helyettesítheti. Kívánunk hozzá minél több ihletett pillanatot és fôleg erôt, egészséget. A több majd csak kitelik valahogy.
N. M. K.
Kovács András Ferenc
Utóhang a Porcus Hermeticumhoz
Kocák a Disznó éve szült
Kínában írja így horoszkóp
Nagy lelkem akkor létesült
Nem is levék irigy gonosz pók
Potom pekingi récesült
A Disznó évében születtem
Piszok gazdag vagyok tehát
Fölös kilókban s nyers fülekben
Sörtés mosolygás görbe hát
Mocsok kor alján szétülepszem
Az árva Disznó éve volt
Világra röffent szép személyem
Anyám a lucskos fényre tolt
Legyek toroztak méhlepényen
A menny a szennyben lébecolt
A Disznó évében születtem
Tao és égi jegy szerént
Hol sült bolondként hol sületlen
Gyakorlom én a szent erényt
Költôileg meg lelkületben
A báva Disznó éve szült
Katháji naptár tartja rólam
Tokámban hanggá édesült
Az eszme s mert zavart az ólam
Pofám danolni szétfeszült
De Disznó évében születnem
Rossz ómen mázsa kín nekem
Ha ihlet rezget szédületben
Röfögtet sárban énekem
Mely serteperte fésületlen
A lomha Disznó éve lett
Enyém így írja egy horoszkóp
Dalom ha volt ma rég feledt
Nem fog ki rajtam kegy poros bók
Bú röptet tócsaéj felett
Az Éji Disznó így dalolt
170 éve született Székely Bertalan festômûvész (1835-1911) * 160 éve született Szinyei Merse Pál festômûvész (1845-1920) és gróf Teleki Sámuel fotográfus, Afrika-utazó (1845. XI.1.-1916.III.10.) * 140 éve született Csók István festômûvész (1865.II.13.-1961.II.1.) * 110 éve született Bernáth Aurél festômûvész (1895.XI.13. - 1982.III.13.) és Moholy-Nagy László (1895- 1964) * 100 éve született (Marosszentkirályon) Dabóczi Mihály szobrász (1905.III.29. - 1980.II.22.), Incze István festômûvész (1905.IX.21.-1978. VIII.18.), Bordi András festômûvész (1905.VI.2.-1989.VIII.11.) * 100 éve született, 30 éve halott Gy. Szabó Béla fametszô grafikus (1905.VIII.26.-1985.XI.30.) * 90 éve halt meg Vida Árpád festô (1884.IV.4.-1915.II.21.) * 80 éve született Pallos Schönauer Jutta festô, grafikus (1925.I.12.) és Kusztos Endre festô, grafikus (1925.IX.27.) * 80 éve hunyt el Gyárfás Jenô festômûvész (1857.IV.6. - 1925.XII.17.) * 70 éve születtek: Bálint Károly szobrász (1935.IV.29.), Deák Ferenc könyvgrafikus (1935. VI.29.), Fekete Zsolt (1935.VII.9.) festômûvész, Haller József grafikus (1935. I. 24.), Nagy Enikô ötvös, zománcmûvész (1935.V.1.) * Hatvanévesek: Bartos Jenô festô (május 1.), Baróthi Ádám szobrász (november 21.), Borsos Gábor grafikus (július 1.), Hunyadi Mária textilmûvész (július 16.), Macskássy Izolda festômûvész, Mohr Lajos ötvösmûvész (április 9.), Muhi Sándor grafikus, mûvészettörténész (május 28.), Nagy Júlia Dalma textilmûvész (szeptember 3.), Orth István grafikus (február 3.), Petrovits István szobrász (május 20.), Tamás Anna textilmûvész (július 14.).
Összeállította: B.D.
P. Buzogány Árpád
Meg-megzörrentek a száraz kukoricalevelek, ahogy Károly forgolódott a magas kórók között. Homlokát megtörölte, ekkor valami furcsát látott a feje fölött. Felnézett, a nappal szembe, nagy tenyerét szeme elé tartotta. Siklóernyôs - bólintott. Ismeri ô, látott ilyent a televízióban. Megfordult, visszaállt a sorba, újabb csô kukoricát bontott ki, tompa reccsenéssel törte le, és maga elé, a kosárba dobta. Hátán az inget forrón sütötte a nap. Vénasszonyok nyara. Október elején ilyen meleg legyen... Majd visszafelé, a másik sorban nem a hátát égeti a nap. És még le sem vetheti az inget, mert összevagdossák karját a kemény, érdes levelek.
Mint egy motorkerékpár, hangos berregés hallatszott odafentrôl, felismerte ezt a hangot. Fél szemmel leste, mi történik. Jól láthatóan haladt az égen a siklóernyô, enyhén a domb felé kanyarodott. Hát így másabb, nem kell a széljárással törôdni. Milyen messze elláthat ilyen tiszta idôben! Az ember fején odafönt valami sisak lehetett, néha megcsillant rajta a fény. Amikor gyerekek voltak, egyszer az esernyôt próbálták ki ejtôernyôként. A diófáról ugrott le, szerencsére csont nem törött, de a bokája kificamodott, onnan tudták meg otthon, mivel foglalkoztak. Egy asszony még frissiben helyre tette - igen, így mondták - a bokáját, orvoshoz nem kellett menni...
Mire a sor végére ért, megtelt a kosár, kivitte a kukoricás szélére, és a rakás tetejére borította. A siklóernyôt már nem látta, eltûnt az erdô mögött, de még hallatszott a motor zaja.
Kigombolta az inget, ujját feltûrte, aztán a fa mellett, a mellény zsebébôl elôkotorta a cigarettát. Leült egy zsákra, a kutya pedig melléje húzódott. Még el sem szívta a cigarettát, korogni kezdett a hasa. Lehet már négy óra is, de sajnálta az idôt arra pocsékolni, hogy hazamenjen, délelôttôl megállás nélkül dolgozott. Nemsokára úgyis menni kell, enni kell adni az állatoknak is. Addig még bírja. A rossz táskából almát vett elô, ruhájába törölte és nagyot harapott belôle.
A kutya szorosan melléje húzódott. Az is éhes, látszik rajta, máskor inkább körülötte forog. Ahogy az almát megette, továbblökte a kutyát, de az nem tágított, fejét a Ká-roly combjára hajtotta, játékosan vakkantott. Nocsak, most nincsen idô veled játszani! Dolgozni kell, mert akár holnapra is megesôzhet az idô. Felállt, és vállára akasztotta a kosarat. A kutya nem követte, Károly nem is bánta. Háromnegyedes, így mondják az ekkorának, nem is egészen juhászkutya, de nem is arasznyi egerészô. Van már fél esztendôs is, úgyhogy nem fog nagyobbra nôni. Csak ne volna folyton a sarkában... Úgy szoktatta, hogy szabadon járjon, ám ha valahová bemennek, képes a házba is utána jönni, el nem maradna, bárhogy szidja is.
Beállt a sorba, begombolta az ingét. Szaporán járt a keze, egy-egy gyönyörû csövet végigsimított, mielôtt a kosárba dobta volna. Mint az arany, olyan sárga! Ha kitart az idô, két nap alatt egyedül végez az egésszel, aztán az almát kell még leszedni, és jöhet kórót vágni. A veteményeskertet megtakarítani ráér, ha addig le nem fagy.
Furcsán nyüszített a kutya, Károly mozdulatlanul fülelt. Erre jön, feléje. A betyár nemjóját! - kiáltotta el magát. Jó nagy piros csirke volt a kutya szájában, szárnyánál fogva hozta, el nem engedte, oda kellett nyúlnia, hogy elvegye tôle. A csirke nem vergôdött, leeresztett szárnyakkal feküdt, alig pislogott. Nyakán és a hátán véres volt a toll. Na még éppen ez hiányzott mára! Lássa meg valaki, aztán mit szólnak... Még rákap ez a bolond kutya, pedig hogy vigyázott rá eddig! Megemelte a csirkét, jó súlyos, kövér. Vajon valaki nem látta? Hol a csodában jártál? - fenyegette hatalmas mutató ujjával a kutyát. Az pedig büszkén, feltartott fejjel állt elôtte, mint aki kötelességét teljesítette. Károly a zsebébe nyúlt, de eszébe jutott, mindent kitett belôle, nehogy elveszítsen valamit, valamelyik évben is elhagyta a ház kulcsát. Mint akit darázs csípett, úgy megugrotta magát, szaladt a fához, elôkapta a zsebkést, vissza a kosár mellé, és elvágta a csirkének a nyakát. Nehogy itt kimúljon, legalább eressze ki a vérét, hanem aztán elhasználni sem lehet a húsát. A csirke alig mozdult, amikor elvágta a nyakát. Hogy hamarabb kicsorogjon a vér, egészen levágta a fejét, a meleg vér végigfolyt az ujjain. Fölemelte a csirke lábát, az pedig alig rángatózott, a kutyát félre kellett rúgnia, ne nyalja fel a vért.
Mihez kezdjen most ezzel a csirkével? Azt sem tudja, kié lehetett, a kukoricaföld messze van a házaktól. Vagy ki tudja, honnan cipelte eddig az a kutya? Már nem csöpögött a vére, hát vitte magával. Beletette a megüresedett kenyerestasakba, melléje a fejet, és a tarisznyával együtt felakasztotta a fára.
A kutya végig mellette volt, mintha azt várná, hogy megdicsérje. Ej, nagy dolog ez is, ezt csak beszéddel lehetne megmagyarázni neki, hogy mit miért nem szabad. A Füles - néha így szólította - beleállt a kosárba, úgy nyújtotta a nyakát. Károly nézte, aztán odacsapott. Nem nagyon, de a kutyának ennyi is elég volt, hogy összezavarodjon. Máskor megsimogatta, amikor az egeret a lába elé hozta megmutatni, most vissza- visszanézve kotródott el.
Nem ment a munka, folyton a csirkére gondolt. Végig kell vinnie a falun, ha nem akarja itt hagyni. A szomszédokhoz sem volt kedve bemenni, jóvátenni a dolgot, mert akkor híre megy, hogy a kutyája tyúkászik. A Fülest pedig sajnálta volna... Mert akkor meg kell kötni, nehogy azt mondják a gazdájáról, hogy könnyelmû. Ha pedig a környéken eltûnik egy ruca vagy miegymás, ki lesz a hibás? Csak ez a szerencsétlen kutya. De hát eddig soha nem történt ilyen...
Ahogy a sorral végzett, a sarlóval kórót vágott, és letakarta a kukoricarakást. Aztán körbejárt a kukoricásban, amíg talált egy jó nagy disznótököt. Vette a zsebkést, és mint amikor töklámpást készítettek, levágta a töknek a szára felôli részét, kivájta a belét. A csirkét tasakostól együtt belegyúrta. Aztán jó vékony, hajlékony fûzfavesszôt vágott, átdugta a tökkalap szélén, úgy kötötte oda három helyen is a levágott részt. Ráterítette a szvetterét, beletette az egész csomagot a kosárba, füttyintett a kutyának és elindult.
Nem sokan járnak ilyenkor az úton, minden épkézláb ember a határban dolgozik, késôbb aztán szekerekkel hozzák haza a kukoricát, sarjút, ki amivel dolgozott. Károly, amint kiért az útra, levette a szalmakalapot, végigsimított a haján, letisztogatta nadrágjáról a száraz levéldarabokat, aztán fejébe nyomta a kalapot és elindult. Jó mártást lehet készíteni erre a húsra, a csontosára pedig fokhagymás levest. Te is kapsz majd a csirkébôl, te betyár! - nézett a kutyára. Nem egészen törvényes, az igaz, de ha egy nyulat hozna a kutya, ami nem senkié, igazság szerint azt sem szabadna... pedig hát ki nem tenné meg?
Az üzlet elôtt két szekér állt, egyik üres, a másikban kukorica. Teherautó fordult be a kanyarban, és amikor a szekerek mellé ért, a lovak megugrották magukat. Hátratolták a szekeret, ki az útra, az autó fékezett és behajtott a sáncba, a lovak vágtatni kezdtek, a kutya vinnyogva vergôdött az úton, átment rajta a szekér, Károly letette a kosarat és odaugrott, elkapta egyik lónak a kantárját, hógatott és szaladt mellettük, de nem tudta megállítani ôket, el kellett engednie, nem bírt velük. Motorkerékpár jött szembôl, félrehúzott az út szélére, amennyire lehetett, Károly összegörnyedve pihegett, aztán már csak annyit látott, hogy a motoros elterül a földön. A kosara kigurult az útra, a tök szétrepedt, a fejetlen csirke kiborult az újságpapírból. Az üzletbôl kiszaladt az utcára mindenki, a szomszédokból is a kapu elé gyûltek. Jaj, Istenem, a csirke! Meglátják, hogy a tökben volt eldugva! - futamodott meg Károly. Csak addig oda ne érnének... csak éppen...
A kutya, mintha mi sem történt volna az elôbb vele, gazdája felé szaladt, aztán észrevette a vacsorára való csirkét, arra tartott, és az út közepén leheveredett a fejetlen csirke mellé, vékony hangon vakkantva. Az emberek nem értették, mi történhetett. Károly elkapta a kosarat, beledobálta a tökdarabokat, a csirkét és melléje a kutyát is, hóna alá kapta az egészet, és lehajtott fejjel szaporázta a lépést az árok mellett. Az út közepén nem maradt egyéb, mint néhány friss tökmag, meg a véres csirkefej.
Lapozgató
Láttak már pásztort, ki az éppen világra jött bárány fölé hajlik? Nézzék meg jól ezt a mozdulatot, és zárják a szívükbe, mert ez minden. Az egész pedagógia. Akik ezt megtanulták, mindent tudnak. Akik ezt tudják, azok ne aggódjanak. (Daday Loránd: Erdélyi nevelôfeladatok körvonalakban, Dés, 1941)
Daday mindig ott volt, ahol segíteni kellett. Nemes emberi gesztus volt, hogy mindent kockáztatva segítette a dési üldözött zsidókat. Így Méra Sándorné Wieger Zsenit 1944 májusában a dési gettóból személyesen hozta ki, és otthonába fogadta egy ideig. Egy másik eset: amikor Öhlbaum Sándor zsidó ügyvéd két társával együtt sikeresen kiszökött a munkaszolgálati táborból, megszervezte rejtegetésüket, etetésüket Miksa Viktor pincéjében, annak ellenére, hogy a német megszállók még bent voltak a városban. Mint köztiszteletben álló polgárt, a magyar és román lakosság közösen kérte fel Dadayt arra, hogy a város határában fogadja az orosz hadsereget 1944- ben, megóva a város népét a vérontástól. Viszonylag békésen történt meg a bevonulás, de ennek az volt az ára, hogy a Mikes utcai családi ház egy részét lefoglalták az orosz parancsnokság részére, s rövid átmeneti idôre el kellett vállalnia Dés polgármesteri tisztségét. Polgármesterként a város nyugalma felett ôrködött, a különbözô nemzetiségek közötti kölcsönös megértést szorgalmazta, szem elôtt tartva a magyar lakosság teljes joggyakorlásának biztosítását. Ezt támasztja alá egy 1944. november 15-én közzétett felhívása. * A rövid, de hatékony polgármesterség után leginkább tanítani szeretett volna, mégis elfogadta tanfelügyelôi kinevezését a magyar iskolák Szamos megyei körzetében, mely tisztséget 1946-ig töltötte be. Ekkor visszavonult a dési magyar gimnázium német-magyar katedrájára tanítani. * Ebben az idôszakban megkezdôdtek a zaklatások magyar állampolgársága, származása, addig betöltött tisztségei miatt. Ismételt házkutatások következtek koholt vádak alapján, és 1946-ban öt hónapi szabadságvesztésre ítélték irodalmi munkássága miatt. A büntetést a kolozsvári fegyházban töltötte le. Szabadulása után a testileg és lelkileg meggyötört Daday visszatért tanítani a dési, immár vegyes tannyelvû gimnáziumba. (...) Biztatta és irányította a kibontakozó fiatal tehetségeket. Csak párat említve a tanítványai közül: Vadász Zoltán, László Gerô, Papp Béla. * 1952-ben koholt vádak alapján vizsgálati fogságba zárták a kolozsvári börtönbe. Mivel semmit sem sikerült rábizonyítani, négy hónap után, súlyos betegen szabadlábra helyezték. Szembe kellett néznie a halállal: ekkor tudta meg, hogy fehérvérûsége van. * Életének hátralevô idôszakában sajtó alá készítette novelláskötetét, amely még halála elôtt megjelent az Állami Irodalmi és Mûvészeti Kiadónál Bukarestben, 1954-ben, Malomszeg címmel, Kovács Bálint álnév alatt. Hozzáfogott háromkötetes önéletrajzi regényének megírásához, amelybôl sajnos, csak az elsô készülhetett el. Daday Loránd 1954. július 23-án hunyt el. (Homonnai Andrásné Daday Lenke: Visszaemlékezés Daday Lorándra. Mûvelôdés, 2004 december)
B. D.
Ki ne tudná, hogy az Ermitázs a világ egyik leggazdagabb képtára, de múzeum is, és Szentpétervárt ékesíti a Néva partján, a Téli Palotában. Nagy Katalin cárnô képgyûjteményének elhelyezése végett hozták létre. Annak idején, még Leningrád korában, amikor ott jártam, a három napból egy teljes napot töltöttem a képtárban, és alig láttam belôle valamit. Csak az nyugtatott meg, hogy a képtár munkatársa elmondta: kiszámították, hogy ha valaki két percet töltene minden mûalkotás elôtt, nyolc évbe telne, amíg végignézhetné mindet, azokat is beleértve, amelyek raktáron vannak. Nem csoda, hiszen az 1765-ben alapított múzeum, amely 1852 óta nyilvános, azaz látogatható, kétmilliót meghaladó leltári tárggyal rendelkezik. Nagyobb gyûjteménycsoportjai: Orosz mûvészeti és történeti gyûjtemény, Régészeti osztály (a híres szkíta aranykincsekkel), Közép-ázsiai és kaukázusi gyûjtemény, Ókori keleti gyûjtemény, Antik osztály, Nyugat- európai osztály. No, itt találhatók azok a festmények, amelyek oly közismertté tették az Ermitázst. Nyilván e hatalmas anyag egy része látható csak, a többi raktáron van.
Ez az, a raktárak! Mivel az ördög a részletekben van, el kellett volna elmélkednem azon, hogyan is tudják épségben megôrizni azt a rengeteg képet és egyéb kincset, hiszen az idô végzi a dolgát. No meg a rágcsálók is. A kedves kis egérkék. De mára már fény derült mindenre. A cár atyuska kitalálta, illetve természetesnek tartotta akkoriban, úgy 200 éve, hogy macskák ôrizzék a képeket a pincékben, alagsorokban. Kézenfekvô volt. Azóta is hagyomány ez. Kettôvel kezdték, de aztán elszaporodtak, és bizonyára nagyon jól végezték a feladatukat, mert mára már 50 gyönyörû példány kószál otthonosan az Ermitázs pincéiben, jól tápláltan, s nagy szeretettel gondozzák ôket a hölgy alkalmazottak.
Gondolom, egyéb modern módszereket is bevetettek, de ez bizonyult a leghatékonyabbnak, noha a legelavultabbnak tûnik.
Gond egy szál se! De mégis, ha már a részletekrôl van szó. Ennek az ötven macskának is vannak biológiai szükségletei. Vajon kimennek, vagy bent vannak kint? Tovább már nem is részletezem, inkább megrögzött állatbarátként gondolatban megsimogatom mind az ötven cicát, hallgatom dorombolásukat, és további hasznos egérfogást kívánok nekik.
Kuti Márta
Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy Annette Bening a fantasztikus színésznôk között Arany Glóbuszt kapott a Csodálatos Júlia címszerepéért - mondta hétfôn az MTI-nek Los Angelesbôl Szabó István, a film rendezôje, aki ugyancsak jelen volt a helyi idô szerint vasárnap este tartott díjkiosztó ünnepségen.
A Golden Globe a film és a benne játszó összes színész elismerése is, mert partnerek nélkül nem lehet játszani - tette hozzá.
Szabó István elmondta, hogy többektôl is hallotta, Annette Bening ezért az alakításáért életében elôször most biztos megkapja az Arany Glóbuszt, de voltak benne kétségek, hiszen máskor is elôfordult, hogy a szerencse a jóslatok ellenére másokhoz szegôdött.
Annette Bening nagyon szépen nyilatkozott a színpadon a díj átvételekor, majd sajtóértekezletén színészkollégáiról, a magyar forgatócsoportról is és mindenkirôl, aki ezt a filmet készítette - jegyezte meg Szabó István. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a film tervezésekor eleve Annette Beninget kérték fel a címszerepre, és ez többi színésszel is így volt. Robert Lantossal, a producerrel fehér papírra ceruzával felírták az álom-szereposztást, és mindenki igent mondott, így a film fôcímén most ugyanazt a listát lehet olvasni.
Szabó István külön is örömét fejezte ki afelett, hogy egy régi barát, aki készített vele filmet, nevezetesen Glenn Close Arany Glóbuszt kapott az Oroszlán télen címû tévéfilmben nyújtott alakításáért. Megjegyezte, hogy Clint Eastwood filmjét, az Egymillió dolláros bébit biztos nagy szeretettel fogadja majd a közönség, illetve, hogy az ünnepségen mindenki rajongott a Ray Charlesról készült filmért.
Ez egy játék, akárcsak a Golden Globe, és ezt így kell felfogni - mondta Szabó István az Oscar-díj esélyeit firtató kérdésre. - Ha Annette Beninget vagy valaki mást a filmbôl jelölni fogják, az már önmagában fantasztikus dolog. A lényeg a jelölés, az, ha a filmszakma hatezer képviselôje úgy szavaz, hogy valaki esélyes az Oscar-díjra. Ez azt jelenti, hogy a filmmûvészeti akadémia büszke arra a teljesítményre és támogatja. Hogy végül ki lesz a nyertes, az már a szerencse kérdése. Nem lehet tudni, de lehetséges, hogy aki nem nyert, az csak egy-két szavazattal maradt le a másik mögött. Nem véletlen, hogy évekkel ezelôtt megváltoztatták az Oscar-díj kihirdetésének a szövegét, és nem azt mondják, hogy a díjat nyerte ez vagy az, hanem úgy fogalmaznak, hogy az Oscar ebben az évben ehhez vagy ahhoz megy (angolul: the Oscar goes to). A nyertesnek ugyanis a kategóriák öt- öt jelöltjét tartják - fejtegette a filmrendezô.
Magának a Csodálatos Júlia filmnek az Oscar- jelölését Szabó István nem tartja valószínûnek. - Az Arany Glóbusz nem mindent dönt el ugyan, de rengeteget számít. A Golden Globe díjkiosztó ünnepségére így hát mindenki elmegy, aki él és mozog a szakmában, annyira fontosnak tartják ezt a "puhább és kedvesebb Oscart" - tette hozzá.
Szabó István elmondta, Koltai Lajos, a Csodálatas Júlia operatôre nem tudott elutazni Los Angelesbe, mivel Londonban új filmjén, a Sorstalanságon kellett dolgoznia.
Érdemes az Oscar-jelölésre Annette Bening, aki a Csodálatos Júlia címû Szabó István-filmben nyújtott alakításáért Arany Glóbusz-díjat nyert - mondta Koltai Lajos, a film operatôre kedden az MTI-nek.
Az operatôrként kétszeres Oscar-jelölt, Kossuth- díjas Koltai Lajos éppen az általa rendezett elsô film, a Sorstalanság utómunkálatait végezte Londonban, amikor megtudta, hogy a színésznô Arany Glóbuszt kapott a Csodálatos Júlia címszerepéért musical és vígjáték kategóriában.
Az Arany Glóbusz "belépô" lehet az Oscar- díjhoz, egyfajta felmérés arról, kik kerülhetnek be a ringbe - fogalmazott az operatôr, aki szerint az amerikai színésznô bejuthat az öt Oscar-jelölt közé, akik közül kiválasztják a gyôztest.
Koltai Lajos szerint a modern filmiparban nem feltétlenül "nagyobb a kereslet" a fiatal színésznôk, mint az idôsebbek iránt.
Az operatôr ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Annette Bening a díjkiosztó gála után arról beszélt: a hollywoodi filmipar egyre inkább a fiatal színésznôkre szabott szerepeket keresi.
A Csodálatos Júlia - amelynek története az 1930-as évek Londonában játszódik, egy korosodó díva, Julia Lambert életének egy szakaszát mutatja be - egy olyan nôrôl szól, aki mélyponton van, fel akarja adni, de talpra áll, a film az ô fejlôdéstörténetérôl szól.
Az operatôr azt mondta: ezt a folyamatot kellett neki segítenie azzal, hogy ábrázolja ôt egy megvert állapotban és gyôztesként is.
Sok arcot kellett bemutatni, a film a portrék valóságos tárháza. Nagyon merészen közelítettek a színésznô arcához, nemcsak azért, hogy a ráncok, hanem a szépség is felismerhetô legyen; meg kellett mutatni a szépségen keresztül a gyôztes arcot - fogalmazott az operatôr.
Koltai Lajos szerint a színésznô "mindenképpen jól érezte magát" a forgatás közben, a díjkiosztón köszönettel említette meg Szabó István és az ô nevét is.
Olyan melegség vette ôt körül, ami nem jellemzô Hollywoodra - mondta az operatôr, aki maga is éveken át dolgozott a kaliforniai filmipar szívében. Tapasztalatai szerint a tengerentúlon egész más szellemiség uralkodik, nincs az a fajta érzelmi kötôdés, ami Európában egymáshoz fûzi az alkotókat és a színészeket.
Koltai Lajos elmondta: befejezôdött a Kertész Imre azonos címû regénye alapján készült Sorstalanság fényezése, elkészült az elsô kópia, amelyen már együtt van a kép és a hang; ezt kedden látta elôször.
Elkészültek a film vizuális trükkjei is, amelyeket szintén aznap nézett meg. Már csak a fôcímek vannak hátra, továbbá még némi korrekcióra lesz szükség a színekkel, és két napon belül elkészül a komplett kópia 35 mm- es filmen - tette hozzá a rendezô.
A Sorstalanság premierje február 8-án lesz a 36. Magyar Filmszemlén; a film február 10-én kerül a mozikba.
Könyvajánló
Dr. Miriam Stoppard
Az öregedés késleltethetô - állítja dr. Miriam Stoppard, aki ebben a könyvben elôször osztja meg titkait a magyar olvasókkal, miként szállhatunk szembe a korunkkal, hogyan lehetünk egészségesek és hosszú életûek.
Megtudhatjuk, hogyan tartsuk távol az idôskorban oly gyakori betegségeket, mint a cukorbetegség, a szívpanaszok, hogyan kerüljük el az elhízást, hiszen ezek valóban az öregedés okozói lehetnek. A könyv rendkívül hasznos tanácsokat nyújt ahhoz is, hogyan fejlesszük fizikai és szellemi egészségünket egyszerû életmódbeli változtatások segítségével.
"A hosszú élet titka sokkal inkább az Ön kezében, mintsem a génjeiben van."
Kezdje fiatalon és maradjon fiatal: a hosszabb élet elérhetô közelségben van.
Hogyan csapjuk be az öregedést?
Erôt adó ételek, amelyek minden percben képesek energiát adni
Hogyan lehet gyakorlással fiatalon tartani az agyat?
Ötletek a hetvenen és azon is túli aktív szexuális élethez
Hogyan lehet csökkenteni az "öregítô" betegségek kockázatát?
Válogatás a legújabb orvosi kutatásokról és tudományos áttörésekrôl
Évente több ezer újszülöttet hagynak a sorsára
Nyugatalanítja az ENSZ-t, hogy évente több ezer újszülöttet hagynak a sorsukra a szülészeteken Romániában. Mint az a világszervezet Gyermekalapja, az UNICEF által a román egészségügyi minisztériummal közösen folytatott vizsgálat csütörtökön közzétett eredményeibôl kiderül, csak tavaly 4000 baba - az összes újszülött 1,8 százaléka - maradt születése után anya nélkül a kórházban. Zömmel fiatal és szegény, alacsony iskolázottságú nôk, gyakran elôítélet sújtotta leányanyák hagyják el gyermekeiket. A sorsukra hagyott kicsik harmadának nincsenek a személyazonosságot igazoló dokumentumai. Jogilag így ôk "láthatatlanok", s könnyen emberkereskedôk prédájává válhatnak. Az UNICEF romániai képviselôje szerint kedveznek a gyermekelhagyásnak a román ellátórendszer hiányosságai is: a román szülészeteken ugyanis az anya nem tarthatja maga mellett kicsinyét, ami megkönnyíti a végleges elszakadást. A statisztika meglepte a gyermekvédôket, mert úgy hitték, hogy az elmúlt években csökkent a gyermekelhagyások száma. A sorsukra hagyott kicsinyek aránya azonban - mint most kiderült - 1995 óta nem változott. Romániában idén január 1-ján lépett hatályba egy új gyermekvédelmi törvény.
35 százalékkal nôtt a fizetési mérleg hiánya
Románia folyómérlegének hiánya 35 százalékkal 3,27 milliárd euróra nôtt a tavalyi év elsô tizenegy hónapjában az egy évvel korábbihoz képest - tette közzé a jegybank pénteken. Az év egészében a hiány a GDP 6 százalékára növekedhet a 2003. évi 5,7 százalékról. A hiány növekedésének fô oka, hogy a külkereskedelmi mérlegben az elsô tizenegy hónapban 4,45 milliárd eurós hiány keletkezett az egy évvel korábbi 3,42 milliárd helyett. A folyómérleg tetemes hiányát a Romániának hitelezô Nemzetközi Valutaalap (IMF) az infláció mellett az egyik legfôbb problémának tartja. A román kormány ígéretet tett, hogy az idén 7 százalékra csökkenti az inflációt a tavalyi 9,3 százalékról, és a GDP 5,3 százalékára mérsékli a folyómérleg hiányát.
Kína ôsszel indítja el második emberes ûrexpedícióját
Újabb emberes ûrexpedíciót hajt végre az ôsszel Kína, szeptemberben vagy októberben két ûrhajóst indít a világûrbe - jelentette be pénteken Szun Laj-szen (Sun Laiyan), a kínai ûrhivatal igazgatója. Mint elmondta az ûrhajósok négy vagy öt napon át keringenek majd a Föld körül Sencsou-6 (Shenzhou) ûrhajójukkal. Az Új Kína (Xinhua) hírügynökség szerint az ûrhajósok tudományos kísérleteket végeznek majd. Ezeknek jellegét még nem fedték fel. Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik országként küldött saját területérôl és saját ûreszközeivel embert a kozmoszba. Jang Li-vej (Yang Liwei) 2003 októberében 21 és fél órát tartózkodott a világûrben, miközben tizennégyszer kerülte meg a Földet.
Egészségtesztelô telefonok Koreában
Egészségtesztelô telefonokkal rukkolnak elô hamarosan koreai mobilszolgáltatók. Februárban dobja piacra az SK Telecom a vércukor- és koleszterin mérésére - no meg telefonálásra - is alkalmas újdonságát. A készülék akkumulátorát olyan speciális szenzorral látták el, amely kimutatja a kért értékeket, mihelyt tulajdonosa ráhelyezi az ujját az érzékelôre. Egy másik koreai cég, a KFT is készül a maga egészségvédô telefonjával a piac meghódítására. Ez egyfajta látásvizsgáló, amely még a színvakságot is képes kimutatni. A vizsgálathoz merôen kell nézni a telefon képernyôjét, amelyen egy bizonyos idô elteltével megjelennek a tulajdonost érdeklô paraméterek. Némiképp csökkenti az újdonság értékét, hogy kevés embernek van szüksége naponkénti látásvizsgálatra. A KFT másik újdonsága viszont nagyobb érdeklôdésre tarthat számot, hiszen a szerkezet a véralkoholszint megállapítására is alkalmas. A telefon a részegség mértékét a reakcióidô alapján állapítja meg - a tesztelt személynek minél gyorsabban kell reagálnia a telefon képernyôjén mozgó pontokra.
A fogyókúrák zöme csak etetés
A fogyókúrák zöme csak etetés, a televíziók, az újságok és a különféle szervezetek által reklámozott diéták legtöbbje nem más, mint idôfecsérlés, sôt akad olyan is, amely orvosi felügyelet nélkül súlyos egészségügyi problémákhoz, kirívó esetben halálhoz vezethet - állítják amerikai tudósok. Adam Tsal és Thomas Wadden, a pennsylvaniai egyetem munkatársai több mint 1500 fogyókúra programot vizsgáltak át, hogy kiderítsék, melyek közülük igazán hatékonyak. Csupán egyetlen olyan szervezetet találtak, amely tudományos kutatásokkal igazolta az általa ajánlott igen egyszerû - alacsony kalóriatartalmú ételekre, zöldségekre, különféle magvak fogyasztására alapuló - diétáját. Ez a szervezet a Weight Watchers, és a két kúrakutató nyugodt szívvel ajánlja bárkinek, aki fogyni szeretne. Tsal és Wadden tanulmányában kiemelte, hogy a Weight Watchers diétáját kipróbálók 3,2 százalékát tudták leadni súlyuknak, és ezt - betartva az elôírásokat - még két év múlva sem hízták vissza. A televíziókban reklámozott igen alacsony kalóriatartalmú diétákkal vigyázni kell, mert azokat csak orvosi felügyelet mellett lehet biztonságosan alkalmazni - hívták fel a figyelmet a tudósok.
Az EU polgárok inkább alkalmazottként dolgoznának
Az Európai Unió polgárai inkább alkalmazottként dolgoznának, az amerikaiaknál jóval kisebb arányban választanák az önálló foglalkozást - ez derül ki a 25 uniós tagállam, valamint az Egyesült Államok, Norvégia, Izland és Liechtenstein 21 ezer polgárának megkérdezése alapján. Míg az Egyesült Államokban 61 százalék döntene az önálló munka mellett, ha lenne választási lehetôsége, az EU-ban csak 45 százalék. Az uniós polgárok fele szívesebben lenne alkalmazott - a "régi" uniós államokban arányuk 51 százalék. Az unióban mindenekelôtt a "fix" fizetést jelölték meg legnagyobb vonzerôként az alkalmazotti munka oldalán. 24 százalék számára a munkahely nagyobb biztonsága vonzó az alkalmazotti létben, míg a hiányzó kockázat 21 százalék számára érv az alkalmazottság mellett. A tíz új tagállamban a rendszeres jövedelem 37 százaléknak jelentette az elsôszámú vonzerôt az alkalmazotti munka mellett. Az önállóságot elônyben részesítô EU polgárok számára általában a jobb jövedelmi lehetôségek csak második helyen szerepeltek: csak 23 százalék ítéli ezt fontos érvnek az önálló munkahely mellett. Az Egyesült Államokban a fô ok az önállóságra, hogy az "ember alakíthatja saját környezetét" és "nem kell alkalmazkodnia". A megkérdezett uniós alkalmazottak közül pontosan egyharmad mondta azt, hogy a következô öt évben az önálló munkavégzést vonzó lehetôségként értékelné.
Folytatják a kivizsgálást a hamis útlevelek ügyében
A Közigazgatási- és Belügyminisztérium szakembereibôl álló csoport vizsgálódik Marosvásárhelyen az elmúlt napokban talált 15 hamis útlevél ügyében. Mint tegnap Marius Ichimtôl, a fôispán kabinetfônökétôl megtudtuk, Ciprian Dobre prefektus január 12-én rendelte el, hogy leltározzanak a Megyei Lakosság-nyilvántartó Hivatalban. A levéltárban levô dossziék átvizsgálása nyomán 15 hamis útlevelet találtak. Az elôzetes vizsgálatokból kiderült, hogy a régi típusú útleveleket Románia egyik nagykövetségétôl küldték Marosvásárhelyre, s az iratokban a nevek és a fényképek nem találtak. A bukaresti szakemberekbôl álló bizottság kivizsgálásának eredményeire visszatérünk.
Matricakiváltásnál két percnyi a várakozás
A gépkocsi-tulajdonosok két percnyi várakozás után törleszthetik az útadót és szerezhetik be a szélvédôre ragasztandó matricát a kijelölt postahivatalokban - tájékoztatta szerkesztôségünket Emilia Iacob, a Megyei Postaigazgatóság igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy január 17-ig megyénkben 475.000 matricát vettek át az érintettek. Az igazgatónôtôl azt is megtudtuk, hogy leegyszerûsítették az eljárást, így jelenleg a magánszemélyek vagy a gépkocsi forgalmi engedélyét, vagy a törzslapját kell bemutassák. Az ügyfelek a matrica mellett számlát is kapnak.
Az emberi jogok és a korrupcióellenes harc
Az emberi jogok és a korrupcióellenes harc címmel szervez tanácskozást január 25-én, kedden Segesváron az emberi jogok védelmével foglalkozó LADO szervezet. A helyi polgármesteri hivatal dísztermében 11 órától tartandó megbeszélésre meghívták a közigazgatási intézmények, a rendôrség, csendôrség, az oktatási intézmények, a politikai pártok vezetôit, képviselôit, s azokat a nemkormányzati szervezeteket, akik ezen területen tevékenykednek. A találkozón a LADO képviselôi beszámolnak az emberi jogok betartása és a korrupcióellenes harc eredményességével kapcsolatosan végzett felméréseik eredményeirôl, s a közös együttmûködés lehetôségeirôl tárgyalnak a jelenlevôkkel.
26 millió lejre büntettek a fogyasztóvédôk
A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal felügyelôi az elmúlt hetekben a fagyásgátló és ablaktisztító szereket forgalmazó üzleteket ellenôrizték. A kivizsgálások nyomán 580 liternyi olyan terméket találtak, amely nem felelt meg az érvényben levô elôírásoknak. Ez esetben nem a szerek minôsége, hanem a csomagoláson levô hiányos tájékoztatás miatt róttak ki 26 millió lejes büntetést. Mint Emilia Leah, a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatónôje elmondta, a fent említett termékek címkéjén fel kell tüntetni a Gépjármû-lajstromozási Hivatal (RAR) által elfogadott azonosítási jeleket. A fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi a Jeddi utca 7. szám alatti székházban vagy a 254.625-ös, vagy 255.153-as telefonszámon fogadják a vásárlók észrevételeit, panaszait.
A bérelt helyiségekért is adózni kell
A segesvári tanácsosok határozatot fogadtak el, melynek értelmében épületadót kell fizessenek azok a személyek, akik a hivataltól bérelnek üzleti helyiséget vagy lakást. A hivatal szakemberei jelenleg összesítik az idénre érvényes bérleti szerzôdéseket, hiszen az épületadókat a szerzôdésben szereplô felületek alapján határozzák meg. A határozat nemcsak a kereskedelmi célokra bérelt helyiségekre, hanem a hivataltól bérelt lakásokra is érvényes. A helyi ATT. Rt. ügykezelésében levô s bérbe adott állami lakások esetében az adót továbbra is az ATT törleszti.
Ünnepség az egyesülés évfordulóján
A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség hétfôn délelôtt ünnepi megemlékezést tart a Román Fejedelemségek egyesülésének 146. évfordulója alkalmával. A rendôrség dísztermében dr. Liviu Boar az 1859-es egyesülés erdélyi visszhangjai címmel tart tudományos értekezést, majd megkoszorúzzák az udvaron levô Alexandru Ioan Cuza fejedelem szobrát.
Az Aquaservnél változik az ügyfélfogadás programja
Február elsejétôl módosul a marosvásárhelyi ivóvíz-szolgáltató vállalat pénztárának és ügyfélfogadási irodájának m&