|
LVII. évfolyam 15. (15891.) sz. |
2005. január 20., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az elmúlt napokban a fojtogató köd számos szív- és érbetegnek, tüdôbetegnek okozott komoly panaszokat. Tudjuk: a kombinát tehet errôl, az a mamutüzem, amely évtizedek óta mérgezi a levegôt, amelyet sokan idôzített bombaként emlegetnek. Idônként egy kis botrány felkavarja a vizeket, aztán büntetés címén kirónak egy bizonyos összeget, amit a vegyi üzem vezetôsége mellényzsebbôl kifizet, és marad minden a régiben.
Az újonnan kinevezett prefektus - fiatal és tele lendülettel (még!) - múlt héten egy éjjel rendelte a helyszínre a környezetvédelmiseket, rohammentôsöket, a gyár vezetôit. Utóbbiak fanyalgása és felháborodása nem meglepô, hiszen nincsenek hozzászokva az efféle "párt-titkári terepgyakorlathoz", amint egyesek emlegették az "akciót". Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a hatóságok "megzavarják a vizeket" az Azomures háza táján, nincsenek hozzászokva a kérdezôsködésekhez, a kritikákhoz, a sarokba szorítósdihoz. Hozzá vannak szokva viszont a mindenáron való pénzcsináláshoz, hiszik, hogy komoly ütôkártya van a kezükben: több ezer ember dolgozik itt, miattuk a hatóságok nem mernek erôteljesen fellépni a kombináttal szemben. A szociális feszültségeket elkerülendô. És persze nem mellékes az üzem profilja sem. Tehát érthetô, hogy a kormánymegbízott erélyes fellépése pillanatnyilag kellemetlen, hiszen az illetékesek megállapították az ammónia határérték-túllépést, hogy a vállalat nem tartotta be a környezetvédelmi elôírásokat, kirótták a csekélyke 90 millió lejes bírságot. Végezetül a köd szétoszlott, ezzel együtt a kellemetlen szag is. A legközelebbi ködös idôkig állítólag nincs mitôl tartanunk, bár tegnap sem volt szagtalan a légtér.
A környezetvédelmi fôfelügyelô szerint az Azomures az elmúlt öt év alatt nem kevesebb mint 700 milliárd lejt áldozott a környezetvédelmi berendezésekre, de még legalább ugyanennyit be kell fektetnie erre a célra az elkövetkezô években. (Ijesztôen nagy pénz ez, de jelzi, hogy milyenek lehetnek a belsô állapotok, ha ennyit kell költeni a környezeti normákba való beilleszkedés végett!) E héten a szakemberek elemzik e berendezések hatékonyságát, kérdôíveket készítenek elô, hiszen napokon belül sor kerül a mûködést engedélyezô Nagyszebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökség képviselôinek látogatására az Azomuresnél. Amely remélhetôleg nem csupán formális vizit lesz! Ellentmondásosak viszont Cornel Botez fôfelügyelô tegnapi kijelentései, hogy gondok csak köd idején vannak, máskor nem (eszerint a köd lenne a hibás?), majd hozzátette: ha a kombinát vezetése nem teszi a dolgát, javasolni fogják a vállalat mûködésének leállítást. Tehát mégsincs minden a legnagyobb rendben!
Érdekeltségek, szociális meggondolások ide vagy oda, ideje lenne megoldani már a kombinát-ügyet. Mindenekelôtt érdembeli, általánosan elfogadott felmérésnek kellene készülnie a környezetszennyezô- és egészségkárosító hatásairól, majd az eredmények függvényében kellene eljárni. Vagy ehhez is meg kell várni az uniós csatlakozást? Miért nem tudunk rendet teremteni saját portánkon?!
Súlyos közúti baleset történt tegnap délután Szováta Marosvásárhely felôli kijáratánál. Cazan Viorel rendôr- fôbiztos, a Megyei Közúti Rendôrség parancsnoka lapunknak nyilatkozva elmondta, a mellékutcából az országútra kitérô Oltcit személygépkocsi nem tudni mi okból, nem adta meg a kötelezô elsôbbséget a fôúton haladó haszonjármûnek, s elég nagy sebességgel nekiütközött. A helyszínre a szovátai rohammentôsök szálltak ki, ôk kérték Marosvásárhelyrôl a SMURD-helikoptert a 29 éves sérült B. A. állapota miatt. A balesetnek további két sebesültje van, akik kisebb sérüléseket szenvedtek.
Az RMDSZ tegnapi bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, a kormány oktatásért, mûvelôdésért és integrációért felelôs miniszterelnök-helyettese, a román miniszterelnök hétfôi magyarországi látogatásáról szólva elmondta: az, hogy a Calin Popescu Tariceanu elsô hivatalos külföldi útja Magyarországra vezetett, az mindenképpen jelzésértékû számunkra. A két ország közötti kapcsolatok megerôsítésének fontosságát hangsúlyozva Markó emlékeztette a sajtó képviselôit: a két kormányfô megegyezésének értelmében idén ôsztôl közös román-magyar kormányülésekre kerül sor, az elsô ilyen jellegû rendezvényt Bukarestben tartják, témája pedig a regionális együttmûködés lesz.
Továbbá az RMDSZ elnöke elmondta, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô a találkozók során kifejtette, véleménye szerint a román kormánykoalíciónak rendkívül fontos tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ hozzájárulása pedig alapvetô jelentôségû a román törvényhozási munkában, valamint a két ország közti kapcsolatokban is.
Az államtitkárok kinevezésének kérdése valószínûleg a közeljövôben megoldódik - jelentette ki a szövetségi elnök, valamint hozzátette, az RMDSZ-nek már van egy kinevezett államtitkára Markó Attila személyében, aki hétfôtôl a miniszterelnöki hivatalhoz tartozó Kisebbségi Hivatal új vezetôje. A szövetség ugyanakkor szeretne államtitkári helyeket szerezni a külügy-, a pénzügy-, az igazságügy-, a nevelési és kutatási, az egészségügyi, az integrációs, a környezetvédelmi minisztériumban is. Ennek érdekében az RMDSZ kedden ülésezô Operatív Tanácsa a jelentkezôk meghallgatása után több javaslatot tett a szövetségi elnöknek - a végsô döntést azonban, az illetékes miniszterek kell meghozzák, hangsúlyozta Markó Béla.
A kormánykoalíció, valamint a négy kormánypárt közötti együttmûködési protokollum kidolgozásáról szólva Markó elmondta: az RMDSZ már dolgozik a javaslatain, amelyeket a közeljövôben bemutat. Véleménye szerint arra kell törekedni, hogy a kormány által meghozott döntések mindenképpen egységesek, egyöntetûek legyenek. Négy olyan "szintet" lehet megnevezni, ahol döntések születnek: elsôsorban a miniszterelnök, és a miniszterelnök-helyettesek alkotta kabinet, amely politikai, a kormányzással kapcsolatos döntéseket hoz. Ugyanakkor a Parlament két házában, a kormánykoalícióban képviselt pártok frakcióvezetôi, vagy bizottsági elnökeire hárul majd ez a feladat. Harmadik "szintként" Markó Béla a megyéket nevezte meg, ahol a koalícióban képviselt pártok vezetôi idôszakosan találkoznak, és megtárgyalják a felmerülô kérdéseket. Negyedik "fórumként" az említett pártok vezetôit nevezte meg, akik szükség esetén tárgyalásokat folytathatnak, és döntést hozhatnak.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó elmondta, vélekedése szerint az igazságügy reformja egy politikai célkitûzés, amely a kormányzási program részét képezi, így ennek megvalósítása politikai eszközök felhasználásával képzelhetô el, az igazságügyi minisztériumnak tulajdonképpen az a dolga, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségét - hangsúlyozta.
Megkezdôdött azoknak a jogi személyeknek a felszámolási procedúrája, valamint a cégek törzskönyvében szereplô azon engedélyezett magánszemélyek engedélyének törlése, amelyek nem tettek eleget abbéli kötelezettségüknek, hogy kiváltsák a december 31-i határidôig az egységes cégbejegyzési engedélyüket.
Noha sokan arra számítottak, hogy - mint korábban több esetben - ismét meghosszabbítják a határidôt, ezúttal ez nem történt meg. Így a Maros megyei jegyzékben szereplô mintegy 27.000 gazdasági szereplô hozzávetôleg harmadának, 8000-nek törlésérôl kell a cégtörzskönyvi hivatalnak gondoskodnia. Mint a hivatal igazgatónôje, Adina Bercea elmondta, ez a szám azonban csupán nagyvonalú becslés, ugyanis egyelôre még nincs adatuk arról, hogy pontosan hány céget vagy engedélyezett magánszemélyt érint az intézkedés. Ennek oka, hogy a magánszemélyek esetében még egyeztetniük kell a polgármesteri hivatalokkal, hisz elôfordulhat, hogy a törzskönyvben szereplôk engedélyét a hivatalok már rég bevonták, ám errôl nem tájékoztatták a hivatalt, a cégek esetében pedig feldolgozásra vár számos határidôben benyújtott, ám valamilyen okból elhalasztott ügycsomó.
Az engedélyezett magánszemélyek esetében a procedúra egyszerû, az engedély bevonásából áll, s errôl a hivatal vonatkozó átiratát követôen lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal tájékoztatja az érintettet. Bonyolultabb az ügy jogi személyek esetében, amelyeknek a sorsáról a törvényszék delegált bírája dönt. Várhatóan egy-két héten belül függesztik ki az érintett cégek listáját, s megpróbálják egyenként is értesíteni ezeket, majd a rájuk vonatkozó iratcsomót átadják a bíróságnak. Amennyiben azonban nem sikerül felkutatni a cégek képviselôjét (várhatóan többnek változott meg a székhelye, anélkül hogy errôl értesítette volna a hivatalt), akkor az ügy csak hat hónapos határidô után tárgyalható. Akár így, akár úgy, a döntés 15 napon belül megfellebbezhetô, s csupán ezt követôen kezdôdhet a felszámolás, amelyet kinevezett jogi felszámoló végez. A hitelezôknek éppen ezért ajánlatos idôben jelezniük követelésüket a törvényszéken. Az igazgatónô szerint már többen jelezték, hogy meg kívánják fellebbezni a döntést, kérdés, hogy milyen indokkal. Az az érv ugyanis, hogy nem hitték volna, hogy késedelmük ennyire komoly következményekkel jár, aligha állja majd meg a bíróság elôtt a helyét.
Óvatos becslés szerint is leghamarabb szeptemberben lehet majd tisztább képet kapni a törzskönyvezett cégek helyzetérôl.
Az RCS (Romania Cable Systems) múlt év végén megkezdte munkálatait a digitális televízió bevezetése területén. Az új rendszer a DIGI TV vagy DTH néven ismeretes (Direct to Home), elônye a hagyományos kábeltévé-rendszerekkel szemben pedig az, hogy közvetlen kapcsolatot létesít a bérlô és a mûholdak között. A szakemberek szerint e rendszer magas paramétereken mûködik, sokkal kisebb hibaszázalékkal, a felszerelés után mindössze arra van szükség, hogy az áramszolgáltatás folyamatos legyen.
A DIGI TV rendszer aktiválási (beszerelési) költsége 10 USD, az antenna (fej) 15, a vevôkészülék pedig 80 dollárba kerül. Az RCS a lakosságnak jelenleg egy olyan alapcsomagot kínál, amely 28 tévéadó megtekintését teszi lehetôvé, az Extra csomag esetében az elôbbiekhez újabb 4 adó csatlakozik. Ha a bérlô a vevôkészüléket megvásárolja, az alapcsomagra 5,25, az Extra csomagra pedig 6,95 dollárt fizet. Abban az esetben, ha a vevôkészüléket a cégtôl bérli, az alapcsomag 6,25, az Extra csomag 7,95 dollárba kerül havonta.
A jelenlegi kínálat hiányossága, hogy a magyar nyelven sugárzott adások száma feltûnôen alacsony (egyetlen magyar nyelvû adó a Duna TV, magyar felirattal megtekinthetô még a Hallmark, a Discovery több változata, valamint az Animal Planet pedig részben magyar szinkronnal is nézhetô). George Prostean, az RCS marosvásárhelyi igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy a programcsomagot egy országos felmérés nyomán állították össze, amely a tévéadók nézettségi indexét követte. Arra a kérdésre, hogy lehet-e a jövôben növelni a magyar adók számát, a cég vezetôje egyelôre nem akart jóslásokba bocsátkozni.
Ami a kábeltévés bérlôket illeti, az igazgató egy jó hírrel szolgált. Elmondta, ez év májusától kezdôdôen az RCS ismét havonta kiküldi a számlát a bérlôknek a bérleti díjak befizetésének hatékonyabb lefolyása céljából.
Múlt hét végén Segesváron, a Küküllô utcában a napipiac mellett szociális központot avattak fel, ahol a nehéz helyzetben levôk kaphatnak egészségügyi ellátást, élelmet és esetenként éjszakai szállást.
Dorin Danesan polgármester lapunknak elmondta, hogy nem éjszakai menhelyrôl van szó, de rendelkeznek három kétágyas szobával, ahol a súlyos betegeket szükség esetén elhelyezhetik éjszakára.
Tervben van, hogy mintegy 60 szegény család részére biztosítják az ebédkihordást. A központot Phare-pályázat alapján hozták létre, a polgármesteri hivatal és az ortodox egyház közösen pályázott, a megyei tanács is nyújtott anyagi támogatást.
A beruházás értéke mintegy 60.000 euró.
A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség tájékoztatása szerint az utóbbi idôben több személy csalás áldozatává vált. A jogsértôk valamennyi esetben ugyanazt a módszert használták.
A helyi lapokban a következô hirdetést adják fel: "... cég, eredeti varrógépeket vesz át, a Zinger, Singer, Pfaff, Nauman, Gritner, Gruzwer készletbôl. Ajánlunk 25.000-48.000 eurót. Helyben fizetünk. Komolyságot kérünk. Telefon ...." Annak ellenére, hogy a rendôrség tudomása szerint több személyt becsaptak ezzel a módszerrel, mindössze egy Beszterce-Naszód megyei lakos nyújtott be panaszt. A forgatókönyv a következô: a jóhiszemû varrógép-tulajdonos válaszol a hirdetésre, a vonal másik végén levô személy megerôsíti, hogy valóban érdekelt a tárgy megvásárlásában, ám ô egyszerre két gépet akar vásárolni. Azt is "elárulja", hogy ki birtokol hasonló márkájú varrógépet, s megadja az illetô személy telefonszámát. A továbbra is gyanútlan személy felhívja a megadott számot, s még jó borsos áron meg is vásárolja a varrógépet. Ezt követôen újra felhívja a hirdetésben megjelölt telefonszámot, ám arra már senki sem válaszol. Akkor döbben rá, hogy becsapták, s nyakán maradt a két varrógép.
Minôsített lopás gyanújával indítottak eljárást a 21 éves marosszentgyörgyi G. Zsolt ellen, aki egy marosvásárhelyi lakást fosztott ki.
A Megyei Rendôr-felügyelôség sajtóirodájának tájékoztatása szerint hétfôn este értesítették az ügyeletes tisztet, hogy a Negoiului utcában feltörtek egy nyaralót. A helyszínre kiszálló rendôrök az elkövetôrôl pontos személyleírást kaptak, ennek birtokában rövid idôn belül, a Cutezantei és a Testvériség utcák keresztezôdésében elfogták a gyanúsítottat. A férfinál megtalálták a betörés alkalmával eltulajdonított tárgyakat.
Ugyancsak minôsített lopás gyanújával indítottak eljárást a 20 éves vásárhelyi illetôségû G. István ellen, aki január 17-én a Gyôzelem téren egy üzletbôl 10 millió lej értékû maroktelefont tulajdonított el. A helyszínre kiszálló rendôrök megállapították, az elkövetô az üzlet alkalmazottja, aki a raktárból lopta ki a tárgyat.
Kerékpárjával haladt Marosfelfaluban, a 15-ös országúton a 25 éves helybeli L. László, akit Roman haszonjármûvel az 54 éves medgyesi M. Ioan gázolt el. A kedden késô este történt balesetben a kerékpáros életét vesztette.
20 hajtási jogosítványt tartottak vissza a Megyei Közúti Rendôrség alkalmazottai a hét végén a megye területén tartott ellenôrzések során. 15 alkalommal a jármûvezetôk ittas állapotban voltak. Az igazolás során kiderült, ketten hajtási jogosítvány nélkül vezettek, két gépkocsi pedig nem volt forgalomba írva. Szabálysértésért 196 pénzbírságot róttak ki, amelyek értéke meghaladja az 57,2 millió lejt.
Már elég régen olvastam az alábbi házassági hirdetést: "30 éves, érettségizett nô megismerkedne 45-50-ig vallásos, intelligens férfivel házasság céljából." Nos, bevallom férfiasan (és nem férfiesen), hogy még házasodási szándék s valamennyi feltételnek való megfelelés esetén sem kívánnék megismerkedni a hirdetôvel. Nem a megismerkedne szóalak miatt (az ikes ragozásról már régen lemondtunk), hanem mert sehogy sem tetszik a férfivel kifejezés. Még attól tartok, hogy ebbôl a házasságból esetleg fiunk születnék.
De minden tréfát félretéve, sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy a férfi szavunkat egyre-másra így ragozzák: férfinek, férfivel, férfitôl. Miért is ne - gondolhatnánk -, elvégre magas hangrendû szó, s az idézett alakok megfelelnek az illeszkedés törvényes követelményeinek! Csakhogy nem egészen így áll a dolog. A férfi elhomályosult összetétel. Elsô tagja a férj, második tagja a fiú - fi szó. Márpedig a fi abba a szócsoportba tartozik, amely mély hangú végzôdéseket kíván: fiam, fias, fiadzik… Ilyenek még: bír, ír, sír, nyíl, bízik, hízik stb. A nyelvtudomány szerint ez a különlegesség egy régebbi nyelvállapot emlékét ôrzi, amikor még megvolt nyelvünkben a mély hangú i. Ezt aztán elvesztettük, lehet, hogy még az Etelközben. A románok meg is találták, az ô nyelvükben mindmáig megvan az î.
Az apróhirdetô hölgyet és nyelvtársait tehát arra kérnôk, hogy adják meg a férfiaknak, ami az övék: az ôket megilletô mély hangú ragokat, képzôket, jeleket.
Az elnököt a hagyomány szerint a Capitolium nyugati lépcsôjénél iktatják be hivatalába. Az ünnepség helyi idô szerint délben (közép- európai idô szerint este hatkor) kezdôdik, várhatólag negyedmilliós nézôközönség elôtt.
Két órával késôbb indul a színpompás felvonulás, amely a Capitoliumtól a Pennsylvania sugárúton a Fehér Házig tart, s amelyet várhatóan félmillióan fognak megtekinteni. Este összesen kilenc hivatalos beiktatási bált rendeznek. A legkeresettebb a Texas-Wyoming bál, (Bush texasi, Dick Cheney alelnök pedig wyomingi), amelyen a részvevôk szmokingot és cowboycsizmát viselnek az elôírás szerint, és a jó hangulatról többek között Lyle Lovett countryénekes gondoskodik. Az elnök mind a kilenc bált felkeresi. Este tûzijáték is lesz.
A magányadományokból fedezett ünneplés rekordösszegbe, 40 millió dollárba kerül, amely nem foglalja magába a biztonsági intézkedéseknek az adófizetôk pénzébôl finanszírozott költségeit. Az utóbbiból a fôvárosnak 12 millió dollárt kell állnia, amelyet most elôször nem térít meg a szövetségi büdzsé.
A nagyobb adományozók hozzájárulása 50-250 ezer dollár volt, viszonzásul a fôbb rendezvényekre kapnak a méregdrága jegyekbôl, amelyekkel azután megajándékozhatják ügyfeleiket.
Sokan helytelenítették, hogy ekkora összegeket költenek a beiktatásra, miközben dúl az iraki háború, Dél-Ázsiában meg szökôár pusztított.
Az elnök a kritikákra válaszul "a demokrácia nagy ünnepének" nevezte a beiktatást. "Az egész országból érkeznek emberek, hogy a demokráciát és a gyôzelmemet ünnepeljék, és én szívesen ünnepelek velük" - mondta.
A szervezôk úgy döntöttek, hogy legyen a beiktatás mottója a szabadság ünneplése és a tiszteletadás az Irakban és Afganisztánban harcoló katonáknak. A beiktatási bálok között újdonság a kétezer személyre szóló fôparancsnoki bál, amelyre olyan katonákat hívtak meg, akik vagy megjárták már Irakot vagy pedig éppen oda tartanak.
Január 20-án a beiktatási ünnepséggel párhuzamosan tüntetések lesznek a fôvárosban az iraki háború és az elnök politikája ellen. Az International ANSWER, a United for Peace and Justice háborúellenes koalíciók, továbbá feministák, "fekete párducok", környezetvédôk, antiglobalisták, melegszervezetek, anarchisták felvonulásokat, ellenbálokat, gyûléseket terveznek, amelyekre tízezreket várnak. A hatóságok az ünnepségek helyszínétôl kellô távolságban adtak engedélyt a megmozdulásokra.
Az elnök rendkívüli biztonsági intézkedések mellett teszi le hivatali esküjét. Ez lesz az elsô elnöki beiktatás a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadások óta. A belvárosban jelentôs területet zárnak le az autóforgalom elôl, és a parkolást is megtiltották. A biztonságról 6 ezer rendôr és 7 ezer katona gondoskodik.
A közlekedés a metróba terelôdik, ahol ugyancsak szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A szabadtéri rendezvényekre tartó nézôket megmotozzák vagy fémdetektoros kapukon kell áthaladniuk, esernyôt nem vihetnek magukkal. A rend ôrei robbanóanyag kiszimatolására idomított kutyákkal járôröznek, és a belvárosban vegyi, biológiai és sugárveszélyt jelzô mûszereket is elhelyeztek. A fôváros feletti légtérbôl kitiltják a repülôgépeket.
A romániai hatóságoknak sajnos sikerült a Trianon- film vetítésének akadályozása. Ez politikai és jogi szempontból egyaránt felháborító.
Felháborító a magyar kormány és a magyar parlament tiltakozásának hiánya és ezzel a jogellenességbe való hallgatólagos beleegyezése. Ez megszakítás nélkül beilleszkedik a határon túli magyarság iránti kötelességek tagadásának sorába. Hiányolom a parlamenti ellenzék tiltakozását is. Már olyan természetesnek tûnik ez a közömbös, elutasító politika a hivatalos Magyarország részérôl, hogy senkinek sem jut eszébe felelôsségére emlékeztetni.
Hadd említsem, hogy ilyen magatartás az osztrák kormánytól Dél-Tirollal szemben elképzelhetetlen lenne. Azonnali éles dél-tiroli tiltakozás és tüntetés a bécsi Ballhausplatzon lenne a következmény. Ezzel kapcsolatban ismételten ajánlanám a Dél-Tirolról szóló Felix Mitterer filmjének, "Dél-Tirol, az eladott haza" ("Südtirol - die verkaufte Heimat") vagy Astrid Kofler filmjének, "Az utolsó tiroli" ("Der letzte Tiroler") közvetítését, amelyeknek dokumentációs tartalmuk van. Nagyon tanulságos lenne mindenkinek.
A Trianon-film közvetítése körüli vita csak egy jele a 14 év óta mind mélyebb válságnak, amelybôl jelenleg sem látszik kiút. A mostani miniszterelnök kijelentései az autonómiáról ugyanolyan üres szavak, mint amiket már elôdeitôl megszoktunk.
Hogy lehet az autonómia fogalmát használni és egyidejûleg egy szót sem emelni a politikai cenzúra ellen, hogy lehet a határon túli magyarság érdekképviseletérôl beszélni és figyelmen kívül hagyni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az alapvetô feltétele minden szabad társadalom politikai tevékenységének ?
A Trianon-film konkrét esetében, nem csak az adott törvények alapján politikai célt követô eljárások jogellenesek, hanem magával a törvénnyel is baj van. A konkrét esetben alkalmazott "Szabályzat a moziregiszter szervezésére, mûködésére és igazgatására vonatkozóan" az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel ellentétes.
A határozat szövege: "A mozifilmek minôsítése és regisztrálása, minôsítési bizonyítványok kiadása, mozifilmek kategóriájának megállapítása, a mozizás területén tevékenységet ki-fejtô fizikai és jogi személyek beiktatása és a beiktatási bizonyítvány kibocsátása" nem más célt szolgál, mint lehetôvé tenni a cenzúrát. A cenzúra minden esetben tilos, mindegy, hogy nyilvános helyeken vagy magánintézménynek tekinthetô körben történik a közvetítés.
Az RMDSZ képviselôi hibáznak, ha arra utalnak, hogy "jogilag formai hibák történtek" (Erdély.ma/Hírek 2005 01.13.) és nem mutatnak rá arra, hogy ezek a jogi elôírások alapvetô emberi jogokat, éspedig az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10. cikkelyében fogalmazott véleménynyilvánítás szabadságát sértik:
"Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra való tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson".
Ennek a jognak a gyakorlását csak a 2. bekezdésben megfogalmazott okok miatt szabad korlátozni vagy szankciók alá venni, ha ez legitim cél eléréséhez szolgál, és ha ez egy demokratikus társadalomban szükséges.
Egy demokratikus társadalomban mindenféle filmminôsítés nemcsak nem szükséges, hanem szabadtársadalom-ellenes. Más szóval: nyilvános helyeken vetített filmeket sem szabad kategorizálni és regisztráltatni vagy bármilyen módon akadályozni a bemutatást.
Szükséges tehát nemcsak a mostani konkrét esetekben történt, politikailag motivált és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljárások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartalmazó törvények és jogi normák ellen is. A törvény megsemmisítését kell követelni. Az RMDSZ-es kormánytagokat nyomatékosan figyelmeztetni kell kötelezô tevékenységükre.
Kétségtelenül az Európai Emberi Jogi Bíróság majd igazat fog adni az érintett EMI képviselôinek, akiknek minden támogatást meg fogok adni. Az Európai Unió is megkapja a szükséges információt.
Bécs, 2005. jan. 17.
Az egészségügy az egyik olyan terület, ahol a korrupciót csak halkan szokták emlegetni. Errôl hangosan, hogy a kormányfôig elhallatszódjék, elsôként Michael Guest volt amerikai nagykövet beszélt. Kijelentései nyomán személycserék történtek ugyan az egészségügyi minisztériumban, de a korrupciós esetek kivizsgálása nem történt meg.
Kormányváltásnak kellett történnie ahhoz, hogy vád alá helyezzék az egészségügyi szaktárca egyik volt államtitkárát, akit csúszópénz elfogadásával vádolnak, ami ellenében állítólag preferenciális kifizetésekre adott utasításokat, és keze vélhetôen benne van a versenytárgyalások "elrendezésében" is. Egy másik ex- államtitkárt, Ovidiu Brânzan volt miniszter komáját egyelôre "csak" kihallgatta a Korrupcióellenes Ügyészség, azon a címen, hogy mintegy 5 milliárd lejt utaltatott át illegálisan egyes kedvezményezett cégek számlájára.
Tavaly ôsszel, kevéssel a választások elôtt két fontos versenytárgyalásnak adtak "zöldutat" a szaktárca vezetôi: a légfertôtlenítô berendezések beszerzésére és a mûveseközpontok privatizálására. Míg az elsô esetében felmerült a gyanú, hogy elôre elrendezett licitrôl van szó, a mûveseközpontok - szám szerint nyolc (köztük van a marosvásárhelyi is) - magánosításáról semmi részletesebb hír. Sem a transzparenciát mímelô minisztérium honlapján nincs pontos adat a végeredményrôl, de helyi szinten, a megyei kórház vezetése sem tud vagy nem akar mondani konkrétumokat. A feladatfüzet kitételeit, a szerzôdésbeli feltételeket sûrû homály fedi, pedig ez esetben tényleg komoly összegekrôl van szó. Talán valakinek szemet szúr majd ez is, és aprólékosabb vizsgálatot indít az ügyben, annál is inkább, hogy úgy két évvel ezelôtt egy rangos központi lap már megszellôztette a dialízisközpontok felszerelésére kiírt licitek körüli súlyos törvénytelenségeket.
De ha már az egészségügy is terítékre került, helyi szinten sem ártana szemügyre venni a dolgok állását. Ki kitôl, hogyan szerzi be a fogyóanyagokat, hogyan eszközli a kifizetéseket, hogyan használja az állam pénzén vásárolt orvosi készülékeket, miért hevernek évek óta a kórház folyosóin a drága pénzért megvásárolt, faládákban tárolt berendezések, ki és milyen kritériumok alapján dönti el a malpraxis-biztosítások megkötési jogának odaítélését egy bizonyos biztosítótársaságnak, vagy választja ki azt a bankot, amelynek bankkártyáira utalják több ezer alkalmazott bérét. Érdekes, hogy az imént felsorolt kérdések szóba sem kerülnek a ritkán tartott sajtótájékoztatókon. Ha meg a sajtó rá-rákérdez, kitérô válaszokkal, ködös magyarázatokkal fizetik ki. Így a közvéleményt is, amely azonban joggal lehet kíváncsi a közpénzek felhasználására.
Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a nagy felhajtással beindított elektronikus versenytárgyalások mennyire biztosítanak tisztességes versenyhelyzetet, hiszen a jelek szerint elektronikusak vagy sem, a jelentôs befektetésekre kiírt licitek körül valami bûzlik.
Egy biztos: mindaddig, míg az egészségügy (de az igazságügy, a rendôrség is) tabunak számít, nem beszélhetünk a korrupció elleni valóságos fellépésrôl.
Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke szerdán elmondta a Mediafaxnak, hogy a szövetség továbbra is igényt tart a megye decentralizált intézményei vezetô tisztségeinek több mint 80 százalékára. Albert kifejtette, a tárgyalások alapját nem az országos választási eredmények, hanem a pártok által elért megyei szavazati arányok képezik majd. Hozzátette, központi szinten kidolgoztak egy rendszert a decentralizált intézmények vezetôi posztjainak elosztására, ezt alkalmazzák majd a megyei szavazati arányok alapján.
Az RMDSZ, a D.A. Szövetség és az RHP Kovászna megyei vezetôi csütörtökön tárgyalnak a posztokról. Az alakulatok ismertetik javaslataikat, majd elosztják a tisztségeket.
Az NLP-DP megyei vezetôi máris elutasították az RMDSZ által kért százalékarányt. Petre Strachinaru képviselô, a D.A. demokrata társelnöke kifejtette, az NLP-DP az országos választási eredményeket veszi alapul a posztok elosztásánál, javaslatuk szerint az RMDSZ a tisztségeknek csak 17,5 százalékát kapná.
Tegnap tartotta elsô sajtótájékoztatóját Timar Liviu PSD-s képviselô, aki a választásokig a Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója volt. A képviselôház mezôgazdasági szakbizottságának tagjaként úgy látja, hogy Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszternek sokkal fontosabb az imázsépítés, mint a mezôgazdaság valós problémái.
Igaz, tette hozzá, eddig sem voltak igazi profi miniszterek a tárca élén - a Demokratikus Konvenció idején egy elektromérnök, a PSD-kormányzatban egy pap vezette a Mezôgazdasági Minisztériumot - a mostani meg erdészmérnök, aki a képviselô szerint nem igazán érthet sem a növénytermesztéshez, sem az állattenyésztéshez. Akkor végezhetne jó munkát, ha jó szakemberekkel venné körül magát. Azonban, jelentette ki a képviselô, ellentmondás van a nyilatkozatai és tettei között. Például az, hogy egy 74 éves parasztot nevezett ki tanácsadónak, nem a "szakmai szempont" figyelembevételét mutatja. Az sem tetszik Timarnak, hogy Flutur egy új földtörvény kidolgozását szorgalmazza. Szerinte ez nem vezet semmi jóra, csak újabb perek áradatát provokálná. Emellett nincs szükség rá, hiszen a földterületek nagy részét már kiosztották, mondta. Például Maros megyében mindössze 4600 ha terület nincs kiosztva, ez is Segesvár környéki gyengébb föld.
A képviselô szerint túl sok törvény jelenik meg, amelyeket túl gyakran módosítanak. Emellett értelmezhetôk, szemben a civilizált országok szabályzóival, amelyek egyértelmûek, világosak és a valós problémákkal foglalkoznak. Ezen szeretne változtatni elsô törvénykezdeményezése, amelyet most készít kollégáival közösen a mezôgazdasági beruházásokra vonatkozó hitelekrôl.
Eugen Nicolaescu liberális képviselônek a megyei tanács két pészédés alelnökének leváltásáról elhangzott kijelentését alaptalannak, törvénytelennek és megvalósíthatatlannak minôsítette, megnevezve a helyi közigazgatási törvény erre vonatkozó elôírásait. Maros megyében, a 102 település közül 51 helységben van PSD-s polgármester, 38 RMDSZ-es, és mindössze 12 más, tehát - jelentette ki - erkölcstelen lenne, ha az 51-et más politikai formáció képviselné a megyei tanácsban.
Az intézményvezetôk leváltásával kapcsolatosan az volt a véleménye, hogy azoknak, akik politikai funkciót töltenek be, a kormányváltáskor valóban menniük kell, de azokat, akik megfelelô munkát végeznek, s nem tagjai egyetlen pártnak sem, meg kell tartani tisztségükben. Egyébként errôl szól a köztisztviselôk státusára vonatkozó törvény is. Ezeket megkerülni csak csellel lehet, ami újabb problémákat okozhat. Példának saját pártja esetét hozta fel. 2000-ben, miután a PSD megnyerte a választásokat, Aradon leváltották az addigi igazgatót a mezôgazdasági igazgatóság élérôl. Az illetô beperelte ôket. A képviselô szerint föl kellene pörgetni az államtitkárok kinevezését célzó tárgyalásokat is, hogy a kormány kezdhesse el végre a mûködését, mert szorít az idô, két év van hátra az EU-csatlakozásig.
Timar nem kímélte saját pártját sem. Véleménye szerint a PSD is hibás a választási eredmények miatt. Elemezni kell a helyzetet, és le kell vonni a megfelelô konzekvenciákat. Úgy gondolja, a túlburjánzó, átláthatatlan struktúrák miatt nem volt megfelelô kommunikáció a központ és a területi szervezetek között. Azt is kifogásolta, hogy a központi vezetés sokszor a területi szervezetek megkérdezése nélkül hozott rájuk vonatkozó döntéseket, holott a vidékiek ismerik a helybéli problémákat. Ezen is változtatni kell. Azt is megengedhetetlennek nevezte, hogy a hatalmas alelnöki gárdában egyetlen erdélyi volt, míg Moldvában vagy tíz, a Regátban kb. 15.
A Magyar Polgári Szövetség Maros megyei szervezete nyilatkozatban ítéli el, hogy "az RMDSZ köpönyegforgató magatartást tanúsítva, a 2004-es év plágiumának nevezhetô módon", az "általuk" megfogalmazott autonómiaformákat és a kettôs állampolgárság gondolatát "zászlajára tûzte", "félrevezette a magyar választókat és kampányszlogenné alacsonyította az autonómia eszméjét".
A nyilatkozat szerint "az MPSZ elvei és célkitûzései annyira megfelelnek az erdélyi magyarság elvárásainak, hogy akár kormányzati tisztségeket is el lehet nyerni velük", azonban "sajnálattal veszik tudomásul", hogy például a "választás szabadságát" nem tekintik magukénak.
Kijelentik, hogy továbbra is tettekkel vállalják fel a romániai magyarság érdekképviseletét, és mindent elkövetnek, hogy "a magyarságot ne kisebbségként, hanem társnemzetként kezeljék Romániában". Ugyanakkor "természetesnek tartják" a Trianon-film vetítését, és támogatásukról és szolidaritásukról biztosítják az Erdélyi Magyar Ifjakat. Elfogadhatatlannak tartják, hogy "15 évvel a rendszerváltás után, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett, az Európai Unióba integrálódni akaró Romániában, törvényértelmezésekre támaszkodva, a karhatalmi erôk bevonásával eltiporják a sajátjuktól különbözô gondolkodásnak még a csíráját is. Megakadályozzák a Trianon-film levetítését, s ezzel a magyar nép történelmének saját körében történô terjesztést is". A nyilatkozat szerint "a megválasztott képviselet újra nem állt ki a magyar érdekek mellett, és a mai napig nem tett semmit, hogy ez a törvénytelen atrocitássorozat befejezôdjön". Holott "egy olyan miniszterelnök-helyettessel büszkélkedhetik, aki pontosan a kultúráért is felel".
Ezek után bejelentik, hogy az MPSZ az elkövetkezendôkben az RMDSZ "lelkiismereteként" kíván mûködni, és minden adandó alkalommal számon kéri az RMDSZ be nem tartott ígéreteit", annál inkább, mivel "az utóbbi hetekben a pozíciószerzéstôl vezérelve és elvakulva, magára hagyták a magyarságot. A fôispáni és alispáni pozíciók megszerzésekor nem az erdélyi magyarság jogos autonómiatörekvései számára fontos kulcspozíciók megszerzését tartották szem elôtt, hanem az embereik lojalitásának a meghálálása volt a fô cél, eltekintve a rátermettségtôl, így történhetett meg, hogy sem Maros, sem Hargita megyében nincs magyar fôispán, az alispánunk viszont a régi, megszokott", olvasható végül az MPSZ Maros megyei szervezetének nyilatkozatában.
Nagy Zsolt hírközlési és információs technológiai miniszter szerdán tárgyalásokat folytatott számos, a hírközlés területén tevékenységet kifejtô egyesület képviselôivel. A megbeszéléseken jelen volt Varujan Pambuccian, a képviselôház Információtechnológia és Távközlés szakbizottságának elnöke is.
Nagy Zsolt miniszter kifejtette: az információtechnológia piacának egyik fejlesztési feltétele az IT területén mûködô egyesületek és az állam intézményei közötti nyitott és állandó párbeszéd. A minisztérium prioritásként fogja kezelni a széles sávhoz való hozzáférések növelését.
Kiemelten fontos a döntéshozatal átláthatóságának folyamata, ezért a tárca törvénytervezeteinek kidolgozásában a nyilvánossággal kívánnak konzultálni, így valamennyi tervezet elérhetô lesz a minisztérium honlapján (www.mcti.ro) valamint nyilvános vitafórumok tárgyát fogja képezni - hangsúlyozta Nagy Zsolt, a minisztérium vezetôje.
Komoly és újdonságokat is rejtegetô programokkal, elôadásokkal jelentkezik a közel-, illetve a kissé távolabbi jövôben az Ariel színház. Az erdélyi magyar (és román) színházi élet egyik legeredetibb színfoltjaként ismert, az egykori bábszínházból magát "rendes" színházzá kinövô intézmény továbbra sem pártol el leghûségesebb nézôitôl: a gyerekektôl. Barabás Olga rendezôvel beszélgettünk.
- Hamarosan új bemutatóval jelentkezünk, amelynek érdekes háttértörténete van - mondta Barabás Olga. Történt, hogy a tavaly a francia Assitej egyesület budapesti fiókja gyerekdráma- pályázatot hirdetett összmagyar nyelvterületi lefedettséggel, amelyet a kaposvári színház és az Ariel színház szervezett meg. Az egyik harmadik díjat Hatházi András (kolozsvári színmûvész, drámaíró, író, költô - a szerk.) nyerte, Álomfestô címû darabjával. Mi ezt a darabot, a szerzô saját rendezésében bemutatjuk, abszolút ôsbemutató lesz, hiszen még sehol sem játszták. Nagy reményeket fûzünk hozzá, nagyon jó a sztori, elôreláthatólag igen jó hangulatú elôadás lesz. Február 12-re tervezzük a premiert, ez a dátum szinte teljesen biztos.
Az Álomfestô után Hans Christian Andersen születésének kétszázadik évfordulóját szeretnénk megünnepelni. Emlékének a Zsákvarrótû meséje címû mûve alapján írt, Tûmese címû elôadással adózunk. Az elôadást én rendezem, marionettjáték lesz, a bemutatót március 19-re idôzítettük.
Ahogy Andersennek, úgy József Attila emlékének is szentelünk egy elôadást. József Attila nevét kevesen fûzték a gyerekirodalomhoz, gyerekekhez, furcsa ez a párosítás, mi mégis megpróbáljuk. A gyereknaphoz szeretnénk kötni a premier dátumát. Úgy terveztük, hogy József Jolán A város peremén címû könyvét dolgozzuk át, annak is elsô részét, amelyben a költô gyerekkoráról mesél, és azt mutatjuk be animációs elôadásként, gyerekeknek, felnôtteknek egyaránt. A címe is annyi lesz: József Attila. Mindenképpen új megközelítés, elsôsorban a gyerekközönség számára.
Persze, turnézni is fogunk, hiszen a színház, amellett, hogy megpróbál minél jobb elôadásokat létrehozni, mindig fontosnak tartotta a másik utat, azt, hogy eljusson olyan helyekre is, ahol bábszínház addig nemigen fordult meg. Hiszen a gyerekeknek mindenhol joguk van a meseszínházi produkciókhoz. Az idén együttmûködünk a dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, az általuk mûködtetett gyerekközpontokat fogjuk egy-egy elôadás erejéig meglátogatni, és visszatérünk a csángóföldre is. E térséggel és lakóival kapcsolatosan nagy terveink vannak, ezekrôl azonban csak késôbb számolhatunk be. Debrecenben fellépünk a Halhatatlanság címû elôadással, áprilisban pedig Kolozsváron játszunk a Puck Animafest nemzetközi bábos és animációs fesztiválon.
Felnôttközönséghez szóló bemutatót egyelôre nem tervezünk, a nyáron a gyerekek színházigényei szerint szeretnénk mûködni, régebbi dolgokat azonban felújítunk, mint például a Fagyöngyszüretet. Az erdélyi magyar bábszínházak közül infrastrukturálisan mi állunk a legjobban, és ezt komolyan is kell vennünk, hogy erôs társulat alakuljon ki a továbbiakban is. Szerencsére a Színmûvészeti Egyetemen tanuló báboscsapat jó erôsítésnek bizonyul. Minél jobb elôadásokat szeretnénk bemutatni.
A föld befogadja a fáknak gyökereit, az ágak, levelek a napfényt fogadják be, majd jô az esô, és mindezekbôl egyszer csak gyümölcs lesz. Befogadása nélkül nincs élet, nincs család, nincs barátság és nincs szerelem. (Demeter József) * Ami igaz, igaz, az a NEM nagyon fáj. De ennek ellenére itt, Szászrégenben nem tépjük össze zászlainkat, ugyanolyan szeretettel várjuk magyarországi barátainkat, és hasonlóan drága számunkra a Himnusz is. (Fábián András Gy.) * Gidófalvy István közjegyzôi elfoglaltsága mellett fáradhatatlan tevékenységet folytatott az összefogáson alapuló szövetkezeti eszme terjesztése érdekében. Faluról falura járva hirdette a gazdasági összefogás szükségességét. Hivatásbeli és közérdekû elfoglaltságán kívül jutott ideje az akkori Maros-Torda vármegyei közgazdasági szakirodalom tanulmányozására és Szászrégen korabeli iparának az Erdély címû folyóiratban való közlésére. Szász-Régenrôl közölt írása képet nyújt a város XIX. század végi virágzó kisiparáról, gazdag iparosairól és kereskedôirôl. 1896-ban megjelent írása tanúskodik errôl: "E rendezett tanácsú város a szó nemes értelmében varga város. Nem úgy értjük ezt, mint a rossznyelvûek, hanem úgy, hogy lakosainak nagy száma iparral foglalkozik, amellett azonban a mûveltségrôl sem feledkezik meg. Nincs talán város egész Erdélyben, ahol annyi volna az iparos és kereskedô, mint itt. Szász-Régenben 37 asztalos, 8 bádogos, 146 csizmadia, 31 cipész, 16 kalapos, 43 kádár, 42 kocsigyártó, kerekes, kovács és nyerges, 24 kötélverô, 11 szíjgyártó és 79 tímár van, kik mindnyájan önálló iparosok és minden egyes ág körében vannak jómódban levô iparûzôk, akik számos segéddel dolgoznak..." (Bíró Donát) * Fogadj be minket, Wass Albert hazája - / Anyaország ámít, Nyugat lett arája: / Tisza-Duna közén bizalmatlan' élnek, / magukba zárva más nyelvet beszélnek. / Künn székelyek esdik a krisztusi igét, / önhitt (bel)magyarok papolják Úr hitét. (Jenei Árpád, Szeged) * A tizenhat gyermekes uralkodónô a jó erkölcsök védelmében törvénybe iktatta a hûtlen asszonyok felkutatását és példás megbüntetését. E célból létrehozott egy túlbuzgó rendôrcsapatot, mely éjjel-nappal szemmel tartotta a magányosan járó nôket, megállította és kifaggatta ôket útjukat illetôen. Zavaros válasz esetén bevitték ôket a rendôrségre, ahonnan csak tetemes váltságdíj ellenében szabadulhattak. Azok a polgárasszonyok, akik képtelenek voltak fizetni, s vajmi gyanú is rajtuk ragadt, kolostorba kerültek, az utcalányokat pedig hajóra rakták, és Magyarországot boldogították velük. Évente kétszer indultak rabszállító hajók a Dunán lefelé, 150- 300 örömlánnyal a fedélzeten, akiket a Bánátban és Temesvárott telepítettek le. "Jó útra" térítésük a magyar hatóságokra várt. (Kunsági István) * SZÁSZRÉGEN ÉS VIDÉKE, 2005. január.
Méray Tibor Párizsban élô író és újságíró, az Irodalmi Újság fôszerkesztôje, 1995 augusztusában azzal a céllal alapított díjat, hogy az erdélyi magyar írott sajtó jövôjét szolgálja. A díj évente március 15-én kerül kiosztásra Kolozsváron. Olyan tehetséges fiatal újságíró kaphatja meg, aki valamelyik napi- vagy hetilap munkatársa, és a jövôben is az erdélyi magyar sajtóban kíván tevékenykedni. A díj segítségével a nyertes három hónapot dolgozhat az egyik nagy budapesti napilap szerkesztôségben, ahol az újságírói mesterséggel behatóbban megismerkedhet. Ezt az idôtartamot megszakítás nélkül Budapesten kell töltenie, és belsô munkatársi fegyelemmel kell részt vennie az általa választott szerkesztôség munkájában és életében.
A díj összege az idén 250.000 (kétszázötvenezer) Ft, a nyertes ezt három havi részletben (90-80-80 ezer) kapja kézhez. Odaítélésérôl az alapító által felkért háromtagú bizottság dönt.
A tizedik alkalommal meghirdetett díjra személyesen lehet pályázni, de szerkesztôségek és közéleti személyiségek is javasolhatnak a díjra érdemes fiatalokat. A pályázathoz (javaslathoz) szakmai (ön)életrajzot és legalább öt tavaly megjelent írást kell mellékelni.
Beküldési határidô (postabélyegzô dátuma): 2005. február 18.
Postacím: Tibori Szabó Zoltán, 3400 Cluj- Kolozsvár, Str. Aurel Vlaicu nr. 2/56.
Gondolkodóba ejtett egy cikk, amely a Németországban élô törökökrôl szól.* Lassan félszázada, hogy munkát keresve eljutottak Németországba, sokan közülük tartósan megtelepedtek, nemegy közülük állampolgárságot is nyert. Nem tudom, ott miként megy a honosítás, a kettôs állampolgárság megszerzése, bizonyára ott is vannak török és német gyúrcsányok és orbányok, patrubányok és szénbányok, ahol dolgoznak a fiúk.
A legtöbb török, a jelek szerint, nem szeretne /nem akar német lenni. Nem vegyül, nem kíván Németország életébôl részt kérni, csak a pénzt akarja megszerezni, elvinni, amit becsületes munkával nyerhet és amint teheti - ha teheti - hazahord Törökországba, ott fektet be. (Másodlagosan a Balkánon.) Németországot kizárólag munkahelynek tekinti.
A török ott már kisebbség. A gettót kétfelôl falazzák körül: kívülrôl és belülrôl. Külön negyedekben élnek. Ôk is ezt akarják, nemcsak a szegénység kényszeríti az elkülönülésre. A németekben is ott van a "néger"-státustól való félelem, a lecsúszástól való rettegés, elhatárolódás az idegenektôl, a tömeges bevándorlóktól. A szabad társadalom önkéntelen kiválasztódás-igénye azokkal szemben, akik mások, nem németek, nem európaiak, nem honosak, nem egy nyelvet beszélnek, akik nem osztoznak, nem kíváncsiak a befogadó ország kultúrájára, nyelvére, múltjára, vallására. Csak a civilizáció áldásait kívánják megszerezni és átültetni elôbb vagy utóbb a saját ázsiai országukba.
Nem "fekete rabszolgák". Bármikor hazamehetnek. Szabad és független NATO-tag az országuk. S akik nem térnek vissza Isztambulba vagy Rodostóra, azok Törökországot plántálják Berlin és Nürnberg közelébe, szélére, belsejébe. Mecsetet, iskolát építenek maguknak, asszonyaik az iszlám törvények, hagyományok szerint élnek. Saját orvost tartanak, a török televíziók foghatók Németországban, saját kulturális központokat mûködtetnek. Jól megvannak egymással és egymás között. Senki nem kényszerítette rájuk a nálunk elítélt szeparatizmust. Joguk van hozzá a német alkotmány s az európai toleranciaálmok szerint.
Asszimilálhatatlanok. Ôrzik nyelvüket, kultúrájukat, belsô világukat, szokásaikat. Nem keverednek. A legtöbb esetben nem házasodnak össze másokkal. Az iszlám tiltja a vegyülést. Legfeljebb egy elsô generációs német török egy második nemzedékbeli idetelepedett törökkel.
Igazi rövidlátó többségiként arról panaszkodik a cikk, nem értve a kisebbségi étoszt, létformát: hogy nemsokára oly berlini iskolák lesznek, melyekben egyetlen német gyerek sem tanul. Na és?!! (Én viszont szeretném, ha Vásárhelyen, ahol a magyar lakosság ôshonos, lenne olyan suli, melyet a hatalom ne akarna mindenáron többségiesíteni.)
Miért akkora tragédia, ha lesznek török (állami) iskolák németföldön? Ha a demokrácia következetes, akkor lesznek ott is kisebbségi iskolák, ahol az etnikai kisebbségek mássága nem az illetô etnikum magánügye, konyhába visszaszorított létformája.
Németország nem volt igazi gyarmattartó ország, nem szembesült a bennszülöttek önazonossági problémájával. Ha betelepítették ôket állami segédlettel Európa más részeire, nem vegyültek (svábok, szászok, cipszerek, szudéták, sziléziaiak), és bármikor fájdalommal/fájdalommentesen kiváltak a befogadó országból. Kitelepítették ôket, s 800 éves kultúrájuk teljes fegyverzetét magukkal vitték, ha el kellett hagyniuk mindazt, amit fölépítettek. (Sajátos nyomaik eltörölhetetlenek.) Németországon belül ugyanakkor a porosz recept szerint a dán vagy szorb kisebbséget mindenestül igyekeztek elnyelni. Maguk a poroszok is százszázalékig asszimilált szlávok!
Németországnak egyetlen olyan kisebbsége volt az újkorban, mely önként az emancipáció megadását követôen, sôt már annak elôtte is a legfelvilágosultabbak, mint Moses Mendelsohn, mindenestül németté kívánt válni: nyelvben, kultúrában, szokásban; kiválóságok sorát adván a német civilizációnak minden téren (Heine, Rathenau, R. Koch, Feuchtwanger stb.). Ezt a rajongó szövetségi rendszert végérvényesen a hitleráj taszította a gázkamrákba. A Palesztinába menekültek évekig nem csomagoltak ki, várták, hogy Hitler eltakarodjék, s indultak volna vissza azonnal az imádott Deutschlandba, hol háromszáz, ötszáz, ezer éve honosak.
Történeti áttekintésben megállapítható, nem épültek be azokba a balkáni országokba sem, melyek felett 400-500 évig uralkodtak. Átadhatták vallásukat (albánok, bosnyákok), de nem keveredtek el, oldódtak fel, holott népi tömegeket is hoztak magukkal. (Utóbb kiutálták ôket Bulgáriából, kiûzték ôket Görögországból, kivándoroltak Romániából, Szerbiából, Montenegróból. Miként ôk is kiûzték a saját görögjeiket Kis- Ázsiából.) A magyar néhány sajátos zamatú szóval gazdagodott 150 év alatt (baksis, harácsolni, jatagány), de azokat a szavakat, miket Esti Kornél kicsókol egy török lány ajkán (Kosztolányi), a legszebb szavakat, még a türk elôdöktôl kaptuk a honfoglalás elôtt!
Örülni kellene egy efféle tökös kisebbségnek. Tisztelni a másságot, amit meg tudnak ôrizni. El kell hinnünk nekik, hogy így érzik magukat biztonságban, jobban. Nem vállalják a német nyelvû belsô kisebbség szerepét. Elutasítják a német modellt. Erôszakkal pedig senkit sem lehet boldogítani. Abba már beletörött egy olyan király bicskája is, akit II. Józsefnek hívtak. A halálos ágyán minden rendeletét visszavonta. Kivéve a jobbágyok sorsának könnyítését célzó törvényt. Ma is ezt ajánlanám: könnyíts a törökök sorsán, de ne kívánd lelküket.
* Berlini iskolák, német gyerekek nélkül. Népújság, 2005. január 12.
Iván László gerontológus, pszichiáter
A Semmelweis Egyetem Professor Emeritusa, az orvostudományok kandidátusa. 25 évig a SOTE Neurológiai és Pszichiátriai Klinikáján, 1982-tôl a Gerontológiai Központjában, 2003-tól Kútvölgyi Klinikai Tömbjében tevékenykedik. A geriátria vezetô oktatója. Az "Open door" Akut Pszichiátriai Osztály, az Akut Gerontopszichiátriai Osztály, a Pszichogeriátriai Szakambulancia alapítója. Alapítója és vezetôje a Batthyány Strattmann László Idôsek Akadémiájának (1997). Az Idôsügyi Tanács és a Szociális Tanács tagja. Számos könyv, szakmai írás szerzôje. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
Az emberiség története elválaszthatatlan az öregedéssel kapcsolatos kérdésektôl. A hosszú, betegségektôl mentes és termékeny élet mindnyájunk vágya. Elôdeinkhez képest ma soha nem látott ideig élhetünk, de mi a helyzet az életminôség problémájával? Az egyre több, egyre idôsebb ember betegségben és nyomorúságban vagy testi és szellemi frissességben fog élni?
Az emberiség kultúrtörténete bizonyos tekintetben versenyfutás és küzdelem a halállal. Minden korszakban így van ez: az ember mindenkori ismereteivel és tudásával válaszokat és módszereket keres az egyed és a közösség fennmaradása érdekében, esélyeket, kockázatokat figyel meg és próbál befolyásolni. Már ifjúkoromban rádöbbentem, hogy a lelki bajok sokfélesége mellett az öregedôk és öregek megannyi, számomra újszerû problémát jelentenek, szemben az általánosításokkal, az egybeolvasztó, elôítéletes öregképpel. Mind egyértelmûbbé vált számomra, hogy számos lelki zavaruk nagyon is összefügg öregedésük testi fogyatkozásaival: látásuk, hallásuk, mozgásuk, testi mûködéseik beszûkülésével, károsodásával. A beáramló fontos ingerek csökkenése és a testi aktivitás beszûkülése vagy elmaradása felborítja napi életük ritmusát, zavarttá, tájékozatlanná és nyugtalanná teszi ôket. Mindez nagy különbséggel következik be, minden esetben meghatározza emberi egyediségük, személyiségük adottsága
Az öregedés rendszerének és egyedi kifejezôdéseinek napi problémáival találkozhattam, melyek révén élô valóságként éltem meg a klinikai orvos dilemmáját: mi az, ami az idôs embernél a "normál változás", és mi a "kóros eltérés"? Az ún. normál idôsödési változást, akár többfélét is ugyanannál az embernél, életmódbeli tanácsokkal kell segíteni, a kórosságot viszont nagyon korán fel kell ismerni, és az idôsödéssel kapcsolatos tudományos eredményekkel összhangban, személyre szabottan kell gyógyítani.
A gerontológia az öregedés és az öregség tudománya. A kutatásaival nyert ismeretek a 21. századra áttörést eredményeztek az öregedés biológiai alapfolyamatainak megismerésében és jelenleg ugrásszerûen gyarapodnak a hasznosítható módszerek is az egészség és életminôség hosszabb idejû megôrzéséhez, a kórosságok megelôzéséhez. A gerontológia eredményeinek gyakorlati alkalmazásával foglalkozik a geriátria, az idôsödés és idôskor gyógyászata. Tevékenysége széles területet fed le: a megelôzés, a gyógyítás, a rehabilitáció ugyanúgy az égisze alá tartozik, mint az ápolás, a gondozás és a gondoskodás kérdései.
A gerontológia több tudomány együttmûködésének eredményeként alakult ki, de mára önállósodott, rendszerszemléletû és specializált gyakorlatú tudomány vált belôle. Gerontológiai megközelítésben az emberi öregedést biológiai, pszichológiai és szociológiai változások együttese jellemzi; a genetikailag hozott, megalapozó élettani programok sikerét, illetve sikertelenségét a szocializáció, a személyiség egyedi nyitott programjai befolyásolják.
Amikor a mai ember a tudomány diadalmas eredményei alapján merész terveket szô a halhatatlanságról, szembetalálkozik ezekkel a gondolatokkal, és felteszi a kérdést: hosszú öregedés vagy örök ifjúság? A világ lakossága és ezen belül a magyarok is öregszenek, így különösen idôszerû a kérdés. Következzen néhány adat és gondolat a ma emberének, nekünk.
A Földön manapság korábban soha nem tapasztalt és soha el nem gondolt globális változások mennek végbe: az ún. 3 nagy robbanás, vagyis a népesség-, a hosszabbéletûség- és az információrobbanás.
A több mint hatmilliárd ember között ugrásszerûen nô a 60 évesek és annál idôsebbek száma és aránya is, különösen a fejlett országokban. Ezen belül a 80 évesek és idôsebbek is jelentôsen többen élnek, sôt az elôrejelzések szerint rohamosan átrajzolódik a korösszetételi Föld- térkép, jelezve, hogy a 2l. század az öregedés és öregség százada lesz. Ez halmozott "esély-kockázatot" jelent a gazdaságban és nemzedéki, illetve életminôségi következményekkel jár a társadalmak életében, ami nem utolsósorban az öregedés és a hosszabbéletûség minôségével kapcsolatos igényeket jelenti, az "örök ifjúság" és a nem kívánatos, hosszú öregség elkerülésének vágyát.
A 21. század népességrobbanásának tekintetében álljon itt néhány egyszerû, de annál izgalmasabb elôrejelzési adat. Óvatos becslés szerint a Föld jelenlegi népessége 2050-re megduplázódik. Ez valóban "népességrobbanás", hiszen hárommillió évig tartott, míg a földlakók száma 1800-ban elérte az egymilliárdot. A második milliárdra 1930-ig, tehát 130 évig kellett várni, még harmincat 1960-ig a hárommilliárdig. A negyedik milliárdot 1975-re, mindössze 15 év alatt értük el, 1987-ben ötmilliárd, 2004-ben pedig hatmilliárd fölöttivé gyarapodott a Föld népessége.
Az életszakaszok beosztását a WHO újabban a következôképpen adja meg. 50-60 év: az áthajlás kora, 60-75 év: az idôsödés kora, 75-90 év: idôskor, 90 fölött aggkor és 100 év felett matuzsálemi kor. Az öregedés imázsa kultúrafüggô, alig és nehezen befolyásolható, de a következetes tudományos felvilágosítás és a nevelés pozitív hatása érvényesülhet. A biológiailag, genetikailag megalapozott, egyéni életprogram személyes pszichoszociális meghatározottsággal "fejlôdik" az emberi fajra jellemzô végsô öregségi élethatárig. Ez a pszi-choszociális meghatározottság kultúra-, társadalom-, személyiségfüggô rendszerben valósul meg. Az öregedés minôsége és tartalma a kihívásokkal való megküzdés eredménye. Napjainkban, amikor az átlag életkilátás növekszik, az ember hosszabban él, mint valaha, az öregedés és az öregkor egyfelôl az emberiség egyik alapvetô gondjává vált, ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a legújabb kor "hosszabb életûsége" egyben az emberi civilizáció diadala is.
Mivel az idôsödés az egész életút folyamataival összefüggésben alakul, fontos jellemzôje a teljes életút úgynevezett "funkcionális kapacitásának" (FK) alakulása. Az FK a személyes testi, lelki és szociális mûködések kapacitásait jelenti. Vizsgálatok szerint a "normál idôsödés" jellegzetességei a testi mûködések vonatkozásában 30-tól 90 éves korig a következôk: * az izmok tömege és ereje 30 %-kal csökken, * az idegrostok ingerületvezetése 15-25 %-kal lassul, * az agy tömege mintegy 300 grammal kevesebb lesz, * az ízlelôbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységrôl 40-50 egységre csökken, * a testen átáramló vér mennyisége felére csökken, * a tüdô vitálkapacitása 75 éves korra felére csökken, * a vese kiválasztó mûködése több mint felével csökken, * a látás és a hallás 70-80 %-kal gyengül.
Ezeknek a változásoknak mint normál idôsödési folyamatoknak a jellegzetessége, hogy az egyedileg programszerûen zajló sejt, szövet, szerv, szervrendszer szintû idôbeni változások a mûködési kapacitásokat csupán beszûkítik, de mindenkori homeosztázisuk egyensúlya megmarad. Ily módon a "fenntartható egészség" kielégítô és relatív szintje az élet késôi idôszakáig megmaradhat. Minden olyan változás, mely a homeosztázist károsítja, egyensúlyát felborítja, kóros folyamatként hat. Ezek korai felismerése meghatározza befolyásolásuk lehetôségeit. Az idôsödés legnagyobb kihívása éppen az egyedi normál változások és a velük kapcsolódó kóros folyamatok kombinációinak szakszerû felismerése, szükség szerinti ellátása.
Lényegében az egyedi és koholt esélyek, illetve kockázatok arányának feltárása és befolyásolása, szükség szerint kezelése képezi az idôsödés és idôskor korszerû, rendszerszemléletû értelmezését és ellátását is.
Világszerte és Magyarországon is jelentôs kutatások, vizsgálatok foglalkoznak a legidôsebbek (matuzsálem-korúak) hosszabbéletûségével. Az eredmények igazolták, hogy kiválasztódásukat és "túlélésüket" az átlaghoz képest családilag hozott örökletes, genetikai adottságuk (hibajavító kapacitásuk) és személyes vagy csoportos életmódjuk, életfelfogásuk (esélynövelô és kockázatcsökkentô kapacitásuk) sajátosan optimális kapcsolódása határozza meg. Ily módon ezek az emberek ha nem is "szupermenek", de tudományosan fogalmazva "szuperszelektíven hosszanélôk". Néhány alapozó génkombinációjuk ismertté vált. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy sem az élettartam, sem az öregedés és öregség jellegzetességei nem egyetlen gén által meghatározottak, de a csodálatosan szervezôdött élô rendszerben egyetlen gén vagy génkombináció is meghatározó minôségi hatásokat eredményezhet, pozitív és negatív értelemben egyaránt.
Az emberi faj életkapacitása jelenleg 130-135 év. Amennyiben nem érnék a szervezetet kórképzô ártalmak, az ún. "természetes öregedéssel" ennyit élhetnénk. A maximális élettartam elérését örökletes tényezôk, a személyiségfejlôdés, az életmód és az életkörülmények is befolyásolják. Ennek két alapvetô oka van.
1. A sejtek ún. "oxidatív stressz" általi károsodása. Az oxidatív stressz oxidatív szabadgyökök (sajátos oxidáló anyagok: szuperoxid, hiperoxid-, hidroxil- és peroxid-gyökök) által okozott sejtkárosodásokkal "degenerálja" az élô szervezetet, különösen olyan, az élethez alapvetô fontosságú egységeket károsítva, mint a DNS, a lipidek, a fehérjék, a szénhidrátok, az energiatermelô részecskék (mitokondriumok). Ilyen agresszív szabadgyök-keltôk a sugárzások és vegyi anyagok is. Ezekkel az ártó hatásokkal szemben fiatalon még kellôen védekezik a szervezetünk hibaelhárító és hibajavító szolgálata: a sejt enzimjeinek lebontó tevékenysége. Hosszabb életûeknél ez az enzimmûködés lényegesen aktívabb.
2. A felhalmozódó hibák és a salakanyagok "mutáns sejteket" eredményeznek és kóros elváltozásokat indítanak.
Az élet fenntarthatósága ily módon függ az oxidatív stresszek mennyiségétôl és erejétôl, valamint az ezekkel szembeni védekezô és helyreállító mûködésektôl. Biológiai szempontból ez a fenti folyamatokat vezérlô gének esélyeit és hibáit jelenti. De fontos szerepe van a személyiségnek is: mintegy 40%-ban szerepet kap az életmód (táplálkozás, testi-szellemi aktivitás, valakihez, valamihez, valahová tartozás, élethosszig tanulás), az érdeklôdés, az érzelmi-hangulati kiegyensúlyozottság, a bizakodó beállítódás és a spiritualitás, illetve nem utolsósorban a vágyaink, képességeink, lehetôségeink egyensúlya, ami természetesen nagyban függ önismeretünktôl és társas- társadalmi neveltetési feltételeinktôl.
Az eddig elmondottakból is kiderül, hogy kétféle emberi öregedésrôl beszélhetünk: a naptári évek szerinti (kronológiai) és a szervezeti (biológiai) öregedésrôl. Mondhatjuk úgy is, hogy öregedésünk a sejtektôl az egész személyiségig egyedileg zajló folyamatok és változások összessége, és a naptári évek csupán statisztikailag elôforduló változások átlagát jelzik, így az egyedi, meghatározó öregedés jellegzetességei nagy plusz-mínusz eltéréseket mutathatnak. Az embernél kb. 25 éves koráig egy felfelé ívelô szakaszban a növekedés és fejlôdés egyaránt jellemzô. Ezt követôen, 25-55 év között általában stabil, kiegyensúlyozott idôszak következik, majd 55-60 éves kor után jelentkezhetnek és a korral gyakoribbá válnak a "hanyatlás" jelei. A szervezet felépítô mûködéseivel szemben túlsúlyba kerülnek a lebontás jellegzetességei. Ily módon a szervezetben több-kevesebb helyen sérülékenység alakulhat ki, túlsúlyba kerül a kockázat az eséllyel szemben. Mindezek ellenére az öregedés és az öregség nem betegség, de fokozottabb hajlamot jelent a kórosságokra.
Az öregedés nem hirtelen bekövetkezô folyamat. Az egyes szövetek, szervek, szabályozások nem egyszerre kezdenek öregedni. Már a magzati idegsejti elôtelepekben megjelenhetnek "kopási pigmentek", vagy például mire a magzat megszületik, a méhlepény megöregszik és elvész. Ugyanakkor ismert, hogy a legöregebb embereknél is megmaradhatnak, sôt alkotóak lehetnek a szellemi mûködések. Nyilvánvaló, hogy az öregedés okait a sejtek és szövetek szintjén kell keresni. Az öreg szervezet sejtjeinek nagyobb része elveszti megújulási (regenerációs) képességét. A szervezetünkben lévô különféle sejtek osztódási, regenerálódási képessége nagyon is eltérô. Vannak hosszú ideig és rövid ideig osztódásképes, illetve nem osztódó sejtjeink. Hosszú ideig képesek osztódni például a vérképzô ôssejtek. Az agysejtekrôl a közelmúltig az volt a vélemény, hogy nem képesek osztódni, pótlódni. Mára elfogadottá vált, hogy mindkettôre képesek, ami nagy meglepetés volt. Igazolhatóvá vált az is, hogy a mesterséges körülmények között osztódásra késztetett sejtek osztódásainak száma függ annak a szervezetnek a korától, melybôl a sejtet kiemelték. Valószínûsíthetô, hogy a sejtekben egy olyan "genetikai óra" ketyeg, amely meghatározza, hogy hány osztódást végezhetnek és meddig maradhat életben. Az is bizonyított, hogy a tumorsejtek "halhatatlanok", mert korlátlanul osztódhatnak. Ez azt is bizonyítja, hogy a "halhatatlan sejt" eddigi ismereteink szerint mindig kóros, illetve daganatos sejt. A legújabb kutatások éppen arra irányulnak, hogy úgy tegyék halhatatlanná, vagy legalábbis hosszabb ideig osztódásképessé a sejtet, hogy ne fajuljon el, ne váljék kórossá.
Igen figyelemreméltó kérdés a nemek közötti különbség az öregedés, illetve a hosszúéletûség tekintetében. A nemek közötti átlagos és maximális vagy várható élettartam különbsége egyfelôl a nemi kromoszómák génhordozó kapacitásával kapcsolatos. A nôknél a két X- kromoszóma több olyan gént hordoz, melyek a hosszabbéletûség szempontjából fontosak, szemben a férfiak XY kombinációjával - látható, hogy az Y kromoszóma az X-szel ellentétben csak egy alsó szárral rendelkezik. A másik ok abban keresendô, hogy a nôk meghatározó szerepet játszanak az utódlásban, az utódfelnevelésben és a gondoskodó-fenntartó szerepekben, a társas kapcsolatok alakításának folyamataiban.
Ma már nem csupán arról beszélünk, hogy "életet adjunk az éveknek", vagy "éveket adjunk az életnek", hanem minél hosszabban kívánjuk biztosítani a normál idôsödés relatív, ún. "fenntartható egészségét" függôség, tehetetlenség és kiszolgáltatottság nélkül. Az idôskor minôségét leginkább veszélyeztetô megbetegedések számbavétele, idôskori jellegzetességeinek feltárása és elemzése, elkülönítésük a normál idôsödés változásaitól, speciális diagnosztikájuk, speciális gyógyszerelésük, rehabilitációjuk a fejlett társadalmak egyik alapvetô dilemmája. "Megengedhetô" konfliktusa a magyarországi idôsellátásban is a legnagyobb problémát jelenti. A morbiditási és mortalitási adatok egyaránt jelzik az idôskori kardiovaszkuláris, celebrovaszkuláris, általános vaszkuláris megbetegedések súlyát (együttesen az idôskori mortalitások 60 %-át, morbiditásának 45-55 %-át képezik). A krónikus megbetegedések sorában a diabétesz, a daganatok, a krónikus obstruktív tüdôbetegségek, a csont-, ízületi, izombetegségek, a lelki egészség zavarai és megbetegedései, továbbá a látáscsökkenés, a vakság és a hallászavarok tartoznak.
Egy gerontológusokból, genetikusokból, biológusokból és biotechnológusokból álló tudósegyüttes szerint: * A most 10 évesek 40 éves korára elérhetôvé válik az "öregedés blokkolása", de ez a módszer még nagyon drága lesz és kezdetleges, ezért még megöregszenek, de kétségkívül lényegesen jobb egészségben, mint ôseik. Közülük a legegészségesebbek elérhetik a 150 éves kort is. * Akik 20 év múlva születnek, már olyan elônyökkel jöhetnek a világra, hogy az indításukhoz szükséges ivarsejteket kockázatmentesítve lehet összeválogatni (az eredetiben: összebütykölni), az így kialakított génállománnyal pedig "áttörhetik" az eddig ismert élettartam korlátait, és elméletben megérhetik a több száz éves életkort is.
Ebben a ma még utópisztikusnak tûnô jóslatban jól felismerhetôk a hosszabbéletûség, a hosszú öregség, a halhatatlanság és az örök, de legalábbis élethosszig tartó ifjúság iránti vágy, ami talán valósággá válik valamikor, az ember által tôrbe csalt Idôben.
Mindeközben soha ne feledjük, hogy az ember testi, szellemi, társadalmi és spirituális lény, a végtelenbôl a végtelenbe vándorol, s "egy múló pillanatig" a Földön vendégeskedik, egyre hosszabbodó öregséggel és az örök ifjúság vágyával.
*Az elôadás teljes szövege megtalálható a www.mindentudas.hu honlapon
Szerezz be annyi erdôt,
amennyit bírsz. Az egészet
vagdald hosszúkás darabokra,
amíg úgy néz ki, mintha a
vihar tette volna. Pucolva
rakjad az egészet vagonokba,
közben a törvények közt rést
keress a határon túlra.
Lassan kavargatva melegítsd
egy ideig hazai tûzhelyen, de
kerüld a veszélyt, hogy bajuszod
beleérjen. A kuktáknak engedd,
hogy ujjukat belemártsák, majd
kérhetsz a "fennvalótól" e mártásra
áldást.
Képzelj a térre egy hatalmas üstöt,
amibe minden zöldséget beleszórhatsz.
Fûszerezd bôven bájmosollyal, közben
amíg ígérsz, az égre mutass.
Ujjaid hegyére tûzz majd egy darabka
felhôt, hogy levesedbe késôbb megcsapol-
hasd. Hetet-havat is összehordhatsz,
hogy ne lobogjon tûz, csak füst legyen.
Lengesd viszont a háromszínû fátyolt,
míg osztozik a nép a félkész levesen.
Székely-Benczédi Endre szatírái
Trianoni szelet
Végy egy közepes méretû
országot. Vagdald le bátran
a széleket (a legtöbbje késôbb
használható). Kéznél legyen
elegendô kapor, só (mert receptbe
nem illik koporsó) - a frissen vert
szeletre borsot szórni jó.
egy ideig hagyd, hogy saját levében
fôjön, bár hamarabb puhulna
bor- vagy pálinkagôzön.
Forgasd meg néha Ég és Föld között.
Addig tedd mindezt, míg kissé
megvörösödött, s ha már nem
hasonlít arra, ami volna, vedd le
a tûzrôl, mielôtt újra forrna.
Nyelvlecsó lassú tûzön
Ha többféle nyelv jutott a birtokodba,
az apróra vagdalt többit terítsd a
legnagyobbra. Ígéretszóval takard
be mind. Vigyázva, lassan kavard,
pontosan betartott rend szerint.
Párold egy ideig jól záró fedô alatt,
s ha eléggé szétfôtt a vagdalék,
lerben pirítsd a keményen meg-
maradtakat. Végül fokhagymával
ízesíts, így új aromát kap a fôzelék,
s a vendég sem tudja, mit eszik.
Vendégszöveg
1956 októberében történt. Már napok óta vonultak pár órás szünetekkel a harckocsioszlopok a fôutcán, Miskolc felôl Pest felé, amikor egy viszonylag csendes délután hirtelen újabb tankcsapat tûnt fel a gimnáziumnál. Elég sok járókelô volt az utcán, köztük e sorok írója is, a Matyóházzal szemben, a másik oldalon, a templom felé haladva.
Amikor a tankok a nagytemplomhoz értek, a járdáról egy karcsú, fekete szemû, szép arcú lány hirtelen a vezetô tank elé lépett. Az megtorpant. Mindnyájan megdermedtünk, gyökeret vert a lábunk. Én is kiáltani akartam, de nem jött levegô a torkomba. "Menj el onnan, mert megölnek!"
A lány, ahogy állt a tank elôtt, az árva- elárult Magyarország jelképe volt.
A tank sötéten állt. Felemelkedett a torony teteje, és egy szôke orosz katona feje bukkant fel. Némán nézte a lányt, majd visszaereszkedett, és a torony teteje is visszacsukódott.
Akik közelebb álltak, a lányhoz léptek, kézzel-lábbal magyarázták: értelmetlenség meghalnia, hiszen mind éreztük, hogy már nem segít semmi, eltiporták a forradalmat.
A lány lassan ellépett a tankok elôtt, vissza a templom elôtti járdára. Ekkorra már én is odaértem.
Ismét dermedten álltunk a járdán, lônek-e a tankok. Ott álltunk védtelenül, kiszolgáltatottan, lelôhetôen. Nem lôttek. Lassan, csikorogva, iszonyú zúgással elindultak.
Néztem a karcsú, halottsápadt lányt. Nézte a lány, könnyes, fekete szemével az induló gépszörnyetegeket, megalázottságunk szimbólumait.
Igen, megtörtént ez. Sok évvel elôbb, mint a pekingi.
Ott egy fehér inges fiú állta a tankok útját. Azt a fehér inges fiút késôbb megölték.
Történelmünk fekete szemû, széparcú lánya, hála Istennek életben maradt. Úgy hívják: Telek Andrásné, született Tóth Mária. Ma három gyermek anyja.
A közelmúltban a Hazáért Érdemkereszt kitüntetést vehette át.
A pekingi hôstettet mutatta a tévé, láthatta az egész világ. A mezôkövesdit csak az utcán lévô pár ember. Mégis ugyanolyan értékû. És az marad örökre.
Csak mert vannak olyan emberek, akik készek meghalni a hazáért, maradt fenn e sokat szenvedett kis nép. Csak mert vannak ilyen emberek, nézhet népünk nyugodtan bármelyik más nép szemébe. (Mezôkövesdi Újság)
Laboda Kálmán
Vannak váratlan szerencsétlenségek. Az iskolában pánikszerûen irodalmi kör alakult. Az volt a helyzet ugyanis, hogy versenyezni kezdtek az emberek: kinek áll feljebb a hazája. Aki nyer, azt megmutatják a tévében és elviszik egy hétre nyaralni a Balatonra, csóré ingyen. De sôt a kísérô tanárokat is! Nem csoda hát, ha úgy meg lett pendítve minden citera s cimbalom.
- Ezt a verset ez idáig nem volt szabad szavalni, gyermekek, emelte mutatóujj&aa