Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Idôrôl idôre felröppen a szöveg, hogy a rendszerváltás után sohasem voltak olyan jók a román-magyar kapcsolatok, mint most. A kijelentés ismét idôszerûnek és igaznak tûnik romániai illetve kétoldalú, szomszédi viszonylatban is. De ha visszagondolunk az elmúlt tizenöt évben kapott övön aluli ütések sorozatára, amelyeket ezúttal ne részletezzünk, önkéntelenül is feltevôdik a kérdés, hogy miben áll ez a pozitív változás? Hiszen nem történtek eget rengetô dolgok. Ám biztató jelek a hazai magyarság életében észrevehetôk: van saját magánegyetemünk, vannak egyházi iskoláink, (újra)felállíthattuk néhai szobraink egy részét, van magyar nemzetiségû polgármester román többségû településen, magyar önkormányzati vezetôk, prefektusok, miniszterek, vannak személyiségeinkrôl elnevezett iskolák, kultúrházak. Rendezôdnek az alapok, amelyekrôl aztán tovább lehet lépni. És ezzel párhuzamosan kezdenek kikopni a román politikumból és a szürke eminenciások sorai közül a kommunista rezsim emberei, érezni a fiatal, az átkos kortól már mentes, felelôsségteljes politikusok, véleményformálók hatását a hazai közéletben. Mintha európaizálódnánk egy kicsit. Az új kormány irányulása ígéretesnek tûnik. És Románia, valamint nyugati szomszédja, Magyarország között is elôremutatónak látszik a viszony. A miniszterelnök elsô hivatalos külföldi útja Budapestre vezetett, ahol kedvezô fogadtatásban részesült, fontos megállapodások születtek: a történelem folyamán elôször állapodtak meg évenkénti, közös kormányülés (az elsô idén ôsszel Bukarestben) megszervezésében a felek, egyeztetik a két ország nemzeti fejlesztési tervét, tárgyaltak a nagy port kavart és sok vitát, illetve zavart keltô verespataki aranybánya ügyében, reménykeltôen felvetôdött a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye, illetve a bukaresti magyar intézet fiókjaként a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet mihamarabbi létrehozása. Reméljük, a közeljövôben a kapcsolatok tovább erôsödnek, és számunkra, a romániai magyar kisebbség számára (is) fontos, további problémák is terítékre kerülnek. Persze, közben nem feledhetjük, hogy a helyzet nem felhôtlen: a már említett, ciántechnológiás aranybánya kérdése, a még mindig fellépô cenzúra, a bürokrácia a magyar kártya jókedvû kijátszásának ügye(i) és még sok egyéb visszahúzó tényezô máig él. Gyakoriak az ellenünk uszító szólamok a médiában, és a politikum bizonyos köreiben, a helyi román napilapban a Szent Korona és Petôfi Sándor büntetlenül meggyalázható, zavartalanul garázdálkodhatnak a történelemhamisító nemzetgyûlölôk. Fel kellene hagyni végre az ilyen megnyilvánulásokkal, hiszen összeegyeztethetetlenek az új hatalom, az ország európai integrálódásának feladatát valóra váltandók által felvállalt úttal.

Ha a dolgok valóban így alakulnának, nem kavarná fel mindegyre az országos közvéleményt mondvacsinált mûbalhé és politikai hisztéria. És akkor a Trianon-film vetítések szervezôinek sem kellene a továbbiakban a letartóztatástól, büntetéstôl tartaniuk. Az minden hangzatos szólamnál, ígéretnél, megvalósításnál többet mondana...

Újkeletû stratégiai lépés

Baráth Etele tárca nélküli miniszter szerint történelmi jelentôségû és az Európai Unió gyakorlatában is újkeletû stratégiai lépés az a magyar-román-megállapodás, amit Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök kötött a két ország fejlesztési terveinek összehangolására hétfôn Budapesten.

Az Európai Ügyekért Felelôs Tárca Nélküli Miniszter Hivatala az MTI-hez eljuttatott keddi közleményben a részletekrôl szólva rámutatott, hogy mindkét ország Nemzeti Fejlesztési Tervében szerepel majd egy közös fejezet, amit várhatóan a két kormány közös ülésén hagynak jóvá Romániában ez év ôszén.

A közös fejlesztési fejezet tartalmának kidolgozását márciusban kezdik meg a szakértôk, amikor magyar delegáció látogat Romániába.

A tervek ezen részének lehetséges elemeivel kapcsolatban Baráth Etele a közleményben kiemelte az országokat átszelô nagy infrastrukturális tengelyek kialakításához szükséges közúti és vasúti beruházásokat, illetve a környezetvédelmet, amely közös projektekbôl állhat például a vízgyûjtô területek védelmétôl kezdve a nagyvárosok szennyvízkezelésén át az ipari károsanyag- kibocsátás csökkentéséig.

Hasonló fontosságú témakör lehet a kutatás-fejlesztési együttmûködés is.

Az Európai Ügyekért Felelôs Tárca Nélküli Miniszter Hivatala közleményében szerepel, hogy a román fél a hétfôi budapesti megbeszélésekre kész tervekkel érkezett egy Nyíregyházát Szatmárnémetivel összekötô, kétszer két sávos gyorsforgalmi autóút megépítésérôl. Baráth Etele közölte, hogy a magyar kormányzat vállalta a határig tartó szakasz tervezését.

A határon túli magyarok honosítási eljárását négy évrôl két évre akarja csökkenteni a kormánymegbízott. Avarkeszi Dezsô az MTI-nek hétfôn elmondta: Tóth Zoltánt, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkárát kérte fel kabinetvezetôjének.

"A cél az, hogy a bevándorlási és honosítási jogszabályokat úgy módosítsuk, hogy a jelenlegi, egy plusz három, összesen négy éves várakozási idô helyett legfeljebb egy plusz egy évet, összesen két évet kelljen várnia egy határon túli magyarnak (akinek felmenôi között magyar állampolgár volt) arra, hogy állampolgárságot kapjon, ha Magyarországon kíván élni" - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a mai gyakorlat szerint ha egy határon túli magyar állampolgárságot akar kérni, akkor ezt megelôzôen egy évig kell Magyarországon letelepedettként élnie. Arra hívta fel a figyelmet ugyanakkor, hogy ezt követôen a bürokratikus ügyintézés útvesztôiben még három évet kell bolyongani ahhoz, hogy a honosítási eljárás befejezôdjön.

Közölte, a következô hetekben kidolgoznak egy olyan modellfolyamatot, amelyben a lehetô legegyszerûbb ügyintézést kell bejárnia az érintettnek ahhoz, hogy állampolgárságot szerezhessen.

Kitért arra is, hogy a bevándorlást és honosítást érintô jogszabályokat úgy kívánják módosítani, hogy azok az Európai Unió jogrendjének is megfeleljenek. A közösségi jog tilalmaz bármiféle megkülönböztetést a menekültügyi és idegenrendészeti szabályozásban.

A határon túli magyarokra vonatkozó könnyítô, tervezett szabályozásokat egyeztetni kívánjuk az EU-val, hogy az ne ütközzön a közösségi joggal - mondta, hozzátéve: ebben a határon túli magyarok jogi státuszának meghatározása lesz az egyik kulcskérdés.

Avarkeszi Dezsô arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány továbbra is elsôsorban a szülôföldön való boldogulást szorgalmazza.

Közölte, az általa vezetett két fôs kabinet már megkezdte a munkáját a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül. Elmondta: hivatala kabinetvezetésére Tóth Zoltánt, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkárát kérte fel, aki erre igent mondott.

A kormány szerdán döntött arról: Avarkeszi Dezsôt bízza meg, hogy március 31-ig átfogó koncepciót készítsen a kormány nemzetpolitikai programjának alapján, a finanszírozást, a jogi szabályozást és az ügykezelést illetôen, idegenrendészeti, honosítási és bevándorlási témában.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban azt közölte, hogy a kormány júniusig módosítani akar a bevándorlás és a honosítás jelenlegi szabályozásán. A kormányfô elkeserítônek nevezte a letelepedés, a bevándorlás, a honosítás jelenlegi szabályrendszerét, gyakorlatát.

Ingyenes gyógyszerek a súlyos rokkantaknak

Bár törvényes rendelkezés van arról érvényben, hogy a súlyosan fogyatékos személyek ingyenesen juthatnak gyógyszerekhez, az egészségbiztosítási pénztár mûködését szabályzó kormányrendelet korlátozza e jogukat. A pénztár fôorvosa szerint a családorvosok tisztában vannak a vonatkozó törvényekkel, és eszerint írják fel a kedvezményes, illetve ingyenes gyógyszereket.

Bár dr. Popa Rodica fôorvos szerint a családorvosok általában napirenden vannak a különféle kedvezményeket biztosító jogszabályokkal, tapasztalataink szerint ez nem minden esetben van így. Legutóbb arról panaszkodott több, súlyos fogyatékosként nyilvántartott beteg, hogy háziorvosa nem ismeri a szóban forgó jogszabály vonatkozó elôírásait és nem hajlandó ingyenesen felírni a kezelésükhöz szükséges orvosságokat. Errôl kérdeztük a megyei egészségbiztosítási pénztár fôorvosát, aki elmondta: az egészségbiztosítási törvény alapján (melyet 2002-ben a 150-es számú kormányrendelettel módosítottak) a súlyosan fogyatékos személyek jogosultak ingyenes gyógyszerekre, de csak akkor, ha nem rendelkeznek munkából, nyugdíjból vagy más forrásokból származó jövedelemmel, és a család gondozásában vannak. Ezt írja elô a 150-es kormányrendelet 6-os cikkelye, ennek alapján mûködik a pénztár és ezt kell tiszteletben tartaniuk. A helyzet furcsasága, hogy a hátrányos helyzetûek jogaira vonatkozó 519-es számú, szintén 2002-ben megjelent törvény 19-es cikkelye viszont egyértelmûen kimondja: a súlyosan fogyatékos személyeknek joguk van ingyenes gyógyszerekre, mind a járóbeteg-kezelés ideje alatt, mind a kórházi kezelés idején. Tehát, a pénztár által alkalmazott elôírás szerint ha valaki súlyosan rokkant személy, de a rokkantsági pótlékon kívül van például nyugdíja, vagyis jövedelme, máris "kiesik" a kedvezményezettek kategóriájából. E korlátozásról kérdezve a fôorvos úgy vélekedett, hogy mivel e személyek támogatása szociális jellegû, figyelembe kell venni a jövedelemszintet. Az érintetteknek el kell juttatniuk a családorvoshoz a rokkantsági fokot bizonyító orvosi igazolványt, valamint egy nyugdíjszelvényt, csak ezek alapján írhatók fel az ingyenes gyógyszerek, ezt ellenôrzik idônként a pénztár illetékesei.

Dr. Popa Rodica hozzátette: az ingyenesség a hazai származású, legolcsóbb gyógyszerekre vonatkozik, ha a kiírt orvosság külföldi, a különbözetet a betegnek meg kell fizetnie.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elmúlt évi tevékenységét tekintette át hétfôi sajtótájékoztatóján dr. Csíki Zsuzsánna vezérigazgató munkatársai jelenlétében. A pénztár teljesítette a szerzôdésekben vállalt kötelezettségeit, s 2004- ben 2.185 milliárd lejt fizetett ki az egészségügyi szolgáltatóknak, ami nagyobb összeg, mint amennyit megyei szinten a biztosítási járulékokból begyûjtöttek.

Mivel a 2185 milliárd lej nem minden területen fedezte a megye szükségleteit, a szolgáltatók egy része a szerzôdésben megszabott összegeket túllépte. A megyei kórház tovább hurcolja magával a 2002-03 során felhalmozott adósságot, ami decemberben 490 milliárd lejt tett ki. A kisebb városok kórházai pedig a négytôl a tízmilliárd lejig terjedô adóssággal zárták az évet. A gyógyszertárak 105 milliárd lejjel többre adtak ki kedvezményes gyógyszereket a szerzôdésben megszabott 358 milliárdnál.

A patikák és az orvosi rendelôk akkreditálását követôen az idei év során zajlik le fôvárosi ellenôrök vezetésével a kórházak akkreditálása. E téren valószínû, azokkal az egységekkel lesz gond, amelyekben - régi épületekrôl lévén szó - nehéz betartani a kórházi körforgásra vonatkozó közegészségügyi szabályokat. Vasluian aligazgatónô szerint a múlt év kezdetén néhány kórházi részleg, mint például a dicsôi elmegyógyászat helyzete is problémás volt, de remélik, hogy 2004 során sikerült eleget tenni a feltételeknek.

Szó esett az adósokról is (többnyire már nem mûködô ipari egységek), valamint arról, hogy a pénzügyi szervek sem voltak eredményesebbek a kintlevôségek behajtásában, mint korábban a pénztár alkalmazottai.

Onoc Angela jogtanácsosnô beszámolt arról is, hogy több mint 200 személlyel áll perben a biztosító, súlyos testi sértés esetében ugyanis a tettesnek kell téríteni az áldozat kórházi kezelésének költségeit.

A kérdésre, hogy mit tud a pénztár a miniszter által bejelentett új gyógyszertérítési módról, Csíki Zsuzsánna azt válaszolta, hogy a 2005-ös keretszerzôdés megkötéséig még a múlt évinek megfelelôen fizetnek a gyógyszertáraknak.

Mivel a tavaly végzett közvélemény-kutatás szerint a biztosítottak többet szeretnének tudni jogaikról és a kötelességekrôl, ezt a pénztár bejáratánál fogják jól látható módon az érdekeltek tudomására hozni.

A Maros Megyei Tanács adományaként egymilliárd lej összértékû irodatechnikai berendezésekkel gazdagodott a Megyei Rendôr- felügyelôség. A felszerelések ünnepélyes átvételére hétfôn került sor.

- A decemberi tanácsülésen egymilliárd lejt különítettünk el a múlt évi költségvetésbôl, amellyel a rendôrség számára irodatechnikai felszereléseket vásároltunk. Mint ismeretes, a decentralizáció eredményeként ezek a szolgálatok átkerülnek a megyei tanács hatáskörébe, tehát gyakorlatilag a megyei tanács saját szolgálatait szerelte fel a korszerû berendezésekkel - mutatott rá Lokodi Edit megyei tanácselnök. A két intézmény között haszonkölcsön-szerzôdést írtak alá a felszerelések használatát illetôen. A tanácsi határozat meghozatalát követôen szervezték meg a versenytárgyalást a felszerelések megvásárlására. 24 Pentium 4-es számítógépet vásároltak, ennek fele a napokban a városi rendôrségekhez kerül. A tíz Lexmark A4-es fehér-fekete lézernyomtató közül hét a városi rendôrségekhez, egy-egy a közrendészeti, a bûnügyi valamint a személyzeti osztályra kerül. Ezenkívül egy színes és három sornyomtatót vásároltak. A 13 Panasonic faxos telefon közül egyet a közrendészeti szolgálatnak, 12-t a vidéki övezeti rendôrségeknek juttatnak. A 202 millió lej értékû fénymásolót a Megyei Rendôr-felügyelôség titkárságán szerelték fel.

Cotoara Vasile rendôrkvesztor, a felügyelôség parancsnoka elmondta, a korszerû számítógépek üzembe helyezésével a felügyelôség és a helyi rendôrségek közötti jobb információáramlást teszik lehetôvé. Az adatvédelem érdekében az információátvitel a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) által biztosított különleges vonalon történik. Reményét fejezte ki, hogy a megyei tanács az idei költségvetésébôl további alapokat különít el, amelyekbôl személyautókat és egyéb felszereléseket vásárolnak a rendôrség tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében.

A mérlegelések, kiértékelések idôszakát éljük. Kacsó Antal Nyárádmagyarós község polgármestere is összeállította a beszámolót a községi tanács 2004-es tevékenységérôl.

Az iskolai hálózat fejlesztése érdekében jelentôs beruházásokat végeztek. Torboszlóban az iskola udvarát rendbetették, kerítéssel vették körül, az óvodában elvégezték a javítási munkálatokat. Nyárádmagyaróson az iskola és óvoda termeit újrameszelték, felújították a fûtési rendszert. A nyárádselyei iskolában is sikerült idejében befejezni a karbantartási munkálatokat. Itt nyolc számítógépet szereltek fel és helyeztek üzembe. Az iskolák felújítására összesen 260 millió lejt költöttek. Sikerült idôben megoldani a tanügyi egységek tûzifával való ellátását. A nyárádmagyarósi kultúrotthon tetôszerkezetét újraépítették párhuzamosan a karbantartási munkák elvégzésével. A beruházás értéke 720 millió lej volt. Nyárádselyében a kultúrotthon elôtti tér rendezésének költségei elérték a 40 millió lejt. Sor került útkarbantartási munkálatok elvégzésére is. Torboszló-Nyárádmagyarós- Nyárádselye közötti útvonalon. A szénamezei utat is feljavították, két hidat felújítottak 240 millió lej értékben. A helyi vezetés sikernek minôsíti, hogy december 1-tôl betegellátó szolgálat indult. Ebben hatékony segítséget nyújtott a Caritas szervezet. Sikeresen végzôdött az a tanfolyam, amelyen 58 személy bôvítette a faluturizmussal kapcsolatos ismereteit. A polgármesteri hivatal szakemberei rendszeresen a lakosság rendelkezésére álltak, az állami támogatásokhoz szükséges iratcsomók, az erdôbélyegzéshez szükséges akták összeállításában. Nagyon sok erdôvel kapcsolatos problémát oldottak meg.

Jegyzet

Egy életen át arra várt, hogy gyereket szüljön és átélje az anyaság örömét. Fiatalkorában sehogy sem jött össze, s az évtizedekig tartó hormonális és nôgyógyászati kezelések sem segítettek. Aztán bekövetkezett a csoda. Idegen nô megtermékenyített petesejtjét ültették a méhébe, és sikerült kihordania a magzatot. Mindebben az a rendkívüli, hogy egy hatvanhét éves nôrôl van szó, aki nem hagyta fel a reményt, hogy utódot hozzon a világra. A nyugdíjas egyetemi tanárnô esetét világgá kürtölték, szenzációként tálalták, hiszen rekordot döntött, ô a legidôsebb szülô anya a földön.

A császármetszés fájdalmából fel sem ocsúdott, s máris a hírcsatornák egymást túllicitálva nyilatkoztatták ôt és az ôt ide segítô vagy ápoló orvosokat. Nem az orvosi bravúrról, inkább az eset etikai vetületérôl faggatták ôket. Egyesek szerint életkortól függetlenül minden nônek joga van a gyerekszüléshez, mások szerint ez csak a termékeny idôszakban, legtöbb ötvenéves korig lenne engedélyezett, úgy, ahogy ezt az Európai Unió országaiban már jogszabály rögzíti.

A szakemberek mellett nem késlekedett a román ortodox egyház képviselôinek a nyilatkozata sem, akik bûnnek tartják és kategorikusan elítélik a nô tettét. Hasonlóképpen az orvosok felelôtlenségét is, azt állítva, hogy így világra hozni egy gyereket természetellenes, Isten akaratát megszegô gesztus, amit az egyház nem tolerálhat.

A klérus legfôbb aggodalma mégis a gyerek sorsával kapcsolatos, hiszen róla gondoskodni kell, fel kell nevelni, s el kell indítani az életben. A gyerek tízéves korára az anyuka már hetvenhét lesz, ami négy évvel haladja meg a romániai nôk átlagéletkorát. Az újszülött szempontjából jogos tehát az ítélkezô hangnem és a kérdés: miért kellett árvaságra szülni egy gyereket? A kérdések özöne következhet még. Fogalmazzunk meg egyet: Mennyivel kilátástalanabb az idôs anya gyerekének az élete, mint a sok ezer elhagyotté, akiket szülés után rögtön eldob az édesanyjuk? Erre, meg a sok más lehetségesre sincs egyértelmû, megfellebbezhetetlen válasz. Ami biztos: minden vitatható szemponton túl, ismét az élet gyôzedelmeskedett. És ez a legfontosabb.

Nem zárta ki az Irán elleni katonai fellépés lehetôségét George Bush amerikai elnök arra az esetre, ha a teheráni kormány továbbra sem ad megfelelô tájékoztatást atomprogramjáról.

"Remélem, diplomáciai úton meg tudjuk oldani a gondot, de soha semmilyen lehetôséget nem zárok ki" - jelentette ki az elnök a helyi idô szerint hétfô este az NBC televíziónak adott interjújában. Bush elnök arra a kérdésre válaszolt, hogy kizárja-e a katonai fellépés lehetôségét, ha Irán továbbra is csak köntörfalaz nukleáris programjáról. Irán elutasítja az amerikai gyanúsítást, hangsúlyozva, hogy atomprogramja békés célú, az ország energiaellátását szolgálja. A Pentagon cáfolta a The New Yorker magazin hétfôn megjelent számában közölt értesülést, amely szerint amerikai felderítô osztagok Iránban légicsapások célpontjainak azonosítása végett nukleáris fegyverek gyártására alkalmas létesítmények után kutatnak, és az információkat idén nyárra akarják összegyûjteni. A titkos felderítés már fél éve folyik Irán területén a magazin sztárriportere, Seymour Hersh cikke szerint, aki a múlt év tavaszán az iraki foglyok kínzásáról beszámolva kirobbantotta az Abu Graib börtön nevével elhíresült botrányt.

Draskovic a szerb-magyar kapcsolatokról

Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszter szerint semmi se ronthatja meg a hagyományosan jó szerb-magyar kapcsolatokat, a politikusnak nincs kifogása az ellen, hogy az Európai Parlament szakértôi vizsgálják meg a vajdasági helyzetet, s az ott élô magyarok kettôs állampolgárságával szemben se lenne ellenvetése.

Draskovic csütörtökön Budapesten tárgyal Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Somogyi Ferenc külügyminiszterrel. Ez lesz elsô hivatalos budapesti látogatása külügyminiszteri minôségében, s a politikus ebbôl az alkalomból interjút adott az MTI-nek.

Draskovic azzal az elvárással utazik csütörtökön Budapestre, hogy látogatása hozzájárul a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális együttmûködés fejlesztéséhez. Szerinte a két ország együttmûködésében rendkívül nagy lehetôségek rejlenek. Magyarország már most Szerbia- Montenegró elsô tíz külkereskedelmi partnere közé tartozik, de a délszláv unió kárára rendkívül nagy hiány mutatkozik a kétoldalú kereskedelemben. Ezt a deficitet nem lehet a szerbia- montenegrói behozatal csökkentésével kiegyenlíteni, hanem csak a kivitel növelésével, illetve a magyar vállalatok szerbia-montenegrói befektetéseinek fokozásával.

"Rendkívül érdekeltek vagyunk a magyarországi befektetésekben, beleértve a koncessziós beruházásokat is" - mondta Draskovic, utalva a Budapest- Belgrád autópálya kiépítésében kínálkozó lehetôségekre. Szerinte a Duna és a Tisza adta lehetôségek ugyancsak nincsenek eléggé kihasználva, és van mit fejleszteni a légi közlekedésben is.

Draskovic szerint a vajdasági magyarok terhére elkövetett jogsértések nem rontották meg a két ország és a két nemzet kapcsolatait, mert - mint mondta - "nem lehet elrontani elszigetelt incidensekkel azt, ami hagyományosan jó".

"Némi árnyék vetült ugyan a vajdasági szerbek és magyarok mintaszerû, valóban jó viszonyára, de a kapcsolatok ettôl még nem romlottak meg, mivel több évszázados múltra tekintenek vissza" - hangsúlyozta a politikus. Draskovicnak nincs kifogása az ellen, hogy január végén az Európai Parlament különbizottsága vizsgálja a vajdasági helyzetet, mert - mint mondta - a modern Európában nincs egyetlen kérdés, amely kizárólag belsô kérdés.

A külügyminiszter azt sem ellenzi, hogy magyar állampolgársághoz jussanak a vajdasági magyarok.

"Természetesnek gondolom azt, hogy igény esetén lehetôvé váljék minden európai nemzet minden tagja számára az anyaország állampolgári státusának megszerzése. Sehogyan se vitathatjuk el a Szerbiában élô más nemzetek tagjaitól azt, amit mi akarunk felkínálni a szerbek számára, bárhol éljenek is a világban" - mondta Draskovic.

Egy nappal elrablása után, kedden szabadon engedték az iraki szír katolikus egyház vezetôjét, Basile Georges Casmoussa moszuli érseket.

Joaquín Navarro-Valls, a Szentszék szóvivôje, valamint Matti Matoka bagdadi érsek egybehangzóan azt állította, hogy Casmoussa szabadulásáért nem fizettek semmiféle váltságdíjat.

Navarro-Valls hozzátette: II. János Pál pápát haladéktalanul tájékoztatták az érsek szabadon engedésérôl, és a Vatikán megelégedéssel fogadta a hírt. Az egyházfô köszönetet mondott azért, hogy az emberrablási ügy így rendezôdött. Utalt arra, hogy az egyházi személyiség elrablása nagy visszatetszést váltott ki, mivel az érsek nagyon jó kapcsolatokat ápolt a keresztény és a muszlim lakossággal is.

A szóvivô azt mondta, hogy a Vatikánban nem keresztényellenes cselekménynek, hanem az Irakban uralkodó általános erôszak részének tekintik az érsek elrablását.

Bemutatták kedden Toulouse-ban a világ legnagyobb személyszállító repülôgépét, az Airbus A380-asát, amelynek 80 méteres fesztávolsága túlságosan nagy a legtöbb repülôtér kifutópályához képest. A gépet koktélbárral, billiárd teremmel és több tusolóval is felszerelhetik, ha a vevô úgy kívánja.

Az A380-as 73 méter hosszú és 24 méter magas, fesztávolsága 79,8 méter, vagyis a repülôgép 15 méterrel szélesebb, 2 méterrel hosszabb és 4 méterrel magasabb, mint az eddigi világelsô, a konkurens Boeing Jumbo747-es. Mindemellett a gép 118 tonnával nehezebb is, mint a Jumbo.

A gép rakfelületén 70 autó helyezhetô el. A standard modell 555 utas szállítására alkalmas az elsô, a business és az economy osztályon. A Jumbo 747-es 416 utast képes szállítani. A megrendelôk kívánságának megfelelôen az Airbus az alsó szintre koktélbárt, billiárd termet, tusolókat és könyvtárat tud létesíteni. A gép szélessége miatt a világ mintegy 60 légikikötôje, köztük a londoni Heathrow, a new yorki John F. Kennedy, a tokiói reptér kényszerül arra, hogy millió dolláros kiadásokkal tegye alkalmassá kifutópályáit az A380-as fogadására.

Ezidáig 14 vevô összesen 149 A380-as vásárlására adott fel megrendelést. Közülük a legnagyobb Dubai, amely légitársasága számára 45 gépet vásárol. A listaár 260 millió dollár ( 199 millió euró) szemben a Boeing 747-es 210 millió dolláros árával. Az A380-ast várhatóan a Singapure Airlines állítja elsôként kereskedelmi forgalomba 2006 elsô negyedévében.

Az Airbus új repülôgépénél nagyobb gépet két gyártó épített. A Howard Hughes háborús idôkben tervezett gépe, a Spruce Goose 750 katonát tudott szállítani, de ez a repülô 1947-ben csak egy alkalommal szállt fel. Az Antonov An-225-ös szállító repülôgép 11 méterrel hosszabb és 8 méterrel szélesebb az A380-asnál, de nem olyan magas. Az An-225-ösbôl mindössze kettôt gyártottak.

A magyar kormány az autonómia kérdésében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) álláspontját támogatja - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden egy televíziós mûsorban.

"Ebben a kérdésben az RMDSZ politikáját támogatjuk" - fogalmazott a kormányfô a Duna Televízió reggeli mûsorában, hozzátéve, hogy az RMDSZ az, amely meg tudja ítélni, meddig lehet elmenni az autonómia kiterjesztésében. A miniszterelnök azt mondta: "ez egy kiterjedô decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedô kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz".

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar kormány támogatása azt jelenti, hogy ha vita van a román kormánypártok és az RMDSZ között, akkor a magyar kormány az RMDSZ politikáját támogatja.

Egy újságírói kérdésre, amely szerint, ha az RMDSZ azt mondja két év múlva, hogy etnikai alapú területi autonómiát szeretne, akkor a magyar kormánynak azt kell-e támogatnia, Gyurcsány Ferenc azt válaszolta: mai felfogása szerint igen.

A szlovák közjogi méltóságok autonómiával kapcsolatos véleményére is reagált a magyar miniszterelnök: szerinte a szélsôséges nacionalista irányzatok a régióban állandó nyomás alatt tartják a kormányokat, és azoknak a társadalmi béke fenntartása érdekében idôként tekintettel kell lenniük az ilyen igényekre. Hozzátette: a magyar- szlovák viszonyban nincsen komoly konfliktus.

Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni.

Emlékeztetett rá, hogy a státusztörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. Gyurcsány: van magyar kulturális autonómia A miniszterelnök szerint a határon túli magyar oktatási és kulturális intézmények mûködése már egyfajta kulturális autonómiát jelent. Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádiónak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulturális autonómiának sokféle szintje van.

A kormányfô hétfôn délután a Magyar Rádióban felvett, kedden elhangzott interjújában úgy vélte, egyedileg kell megfogalmazni, hogy egy adott határon túli magyar közösségnek milyen autonómiára lehet szüksége.

A kormányfô arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor nemzetpolitikáról van szó, akkor "15 millió magyarról beszélünk és nem a határon kívüli 3-5 millió magyarról beszélünk". A nemzetpolitika az nem nemzetiségpolitika, hanem gazdaságpolitika, társadalompolitika, európai politika és (...) nemzetiségpolitika is - mondta.

A román külügyminiszter is elégedett

Az elôzetes várakozásokat teljesítô, nagyon hasznos látogatásnak minôsítette a román kormányfô budapesti látogatását az MTI-nek adott nyilatkozatában a román külügyminiszter.

Mihai Razvan Ungureanu külön hangsúlyozta, milyen fontos Románia számára európai csatlakozása szempontjából is Magyarország támogatása, az a tény, hogy a két ország közötti jelenleg is jó együttmûködés fejlesztésére komoly távlatok nyílnak.

"Közös kormányülést tudunk majd szervezni, önmagában ez a tény nagyon sokat mond" - jelentette ki.

A Verespatakon tervezett bányaberuházással kapcsolatban elmondta: a román kormány, a román környezetvédelmi minisztérium jelenleg a környezeti hatástanulmányt várja.

"Minden lehetséges gazdasági, idegenforgalmi, kulturális következményt figyelembe veszünk. Biztosak lehetnek abban, hogy azzal a szigorral kezeljük a kérdést, amit Románia EU-csatlakozása megkövetel" - mondta.

A külügyminiszter megjegyezte: a román kormány általában nagyon figyel arra, hogy semmiféle beruházás ne járjon katasztrofális következménnyel a román természeti környezetre.

A csíkszeredai magyar konzulátus évek óta húzódó ügyét felvetô kérdésre Mihai Razvan Ungureanu kijelentette: a jelenlegi román kormány nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar kisebbség megfelelô képviselethez jusson.

Ennek példájaként említette, hogy a döntô többségében magyarok lakta Kovászna megyébe magyar nemzetiségû prefektust - kormánymegbízottat - küldött az új román vezetés.

A román külügyminiszter rövid látogatást tett a budapesti Gozsdu-udvarban, ahol megkoszorúzta Gozsdu Manó emléktábláját, és megtekintette az épületegyüttesben mûködô román ortodox kápolnát.

Örömét fejezte ki, hogy a két kormány anyagi támogatásának köszönhetôen jó ütemben haladnak a kápolna felújítási munkálatai.

A magyar és a román rendészeti szervek intenzívebb és szorosabb együttmûködésérôl állapodott meg Budapesten Lamperth Mónika, a belügyi tárca vezetôje Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszterrel.

A megbeszélést követôen Lamperth Mónika újságíróknak elmondta: egy négy elembôl álló együttmûködésrôl állapodtak meg azt követôen, hogy áttekintették a magyar-román belügyi kapcsolatokat.

Az elsô elem a magyar-román-osztrák belügyi együttmûködési partnerség létrehozása, amely elsôsorban az illegális migrációra és a szervezett bûnözés elleni fellépésre irányul. A második elem az Ártánd-Bors határátkelônél szintén magyar-román-osztrák együttmûködésben kialakítandó úgynevezett "közös kapcsolattartási szolgálati hely", ahol a három ország munkatársai együtt dolgoznak, információt, adatokat cserélnek, és tevékenységük nemcsak a határôrizetre, hanem az illegális migrációra és más kérdésekre is kiterjed.

A harmadik elem a "Schengen-komfort" határátkelôk kiépítése a magyar- román határon, negyedik eleme pedig a bûnügyi együttmûködés továbbfejlesztése, amelynek során a Nemzeti Nyomozó Iroda és a román megfelelô szerv akár konkrét nyomozati munkákban is együttmûködik majd.

Lamperth Mónika beszámolt róla: román kollégájával megállapodtak abban, hogy segítik és szorgalmazzák az önkormányzatok együttmûködését is.

Szívesen átadjuk a tapasztalatainkat, hogy mi hogyan készültünk az európai uniós csatlakozásra, ez a román és a magyar önkormányzatok számára egyaránt hasznos - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy megállapodás született a magyar közigazgatási hivatalok és a román prefektusok együttmûködésérôl.

Vasile Blaga újságíróknak hangsúlyozta: az integrációs felkészülés során nagymértékben számítanak a magyar Belügyminisztérium segítségére.

"Románia európai uniós útja földrajzilag is Magyarországon keresztül vezet" - jelentette ki.

A miniszter közölte: egyetértettek Lamperth Mónikával abban, hogy javítsák a két ország közigazgatási hivatalai közötti együttmûködést, és megegyeztek abban, hogy mivel a román kistelepülések polgármestereinek nagy kihívást jelent az integráció, szívesen felhasználják magyar kollégáik tapasztalatait.

Megjegyezte: "az új román kormány egyik legfontosabb kormányprogrampontja az, hogy nagyon gyorsan megtörténjen a helyhatóságok decentralizációja. Szeretnénk, hogy a helyhatóságoknak semmilyen politikai színezetük ne legyen, ne legyenek politikával átitatottak, hanem tényleg a helyi érdekeket szolgálják".

Magyar levelek

Lelkizünk, sajnálkozunk, mert van miért. Oda, ahová mostanában lubickolni jár az ember (na persze a tehetôse), oda mehetünk immár segélyezni. Akarjuk, nem akarjuk, hozzászokunk; ez van, az élet fájdalommal is jár néha. Amíg a katasztrófának világvége-ôrülete véget nem ér az újságok címoldalain, addig kalapozhatunk. (Elnézést, ha erôs a szó, de miért ne lenne helyénvaló?) És amíg nézzük a tévében a cúnami borzalmait, addig nincs olyan, aki ne arra gondolna, emberek vagyunk, segítsünk egymáson. Mert hát mi mást tehetnénk? A szánalom azért mégsem minden.

Humánus lélek az ember, és tisztának látja magát a nagy adakozásban. Legalább abban, ha már nem áll a helyzet magaslatán, és nem lehet állandó készültségben a krízishelyzetekre. Ha csak kiszolgáltatjuk magunkat. Veszélyekrôl és annak következményeirôl beszélni nem olyan egyszerû. Nyilvánvaló, hogy csak a végzet meg a véletlen számlájára írni akármit azért mégsem kellene; és a felelôsséget sem kicsinyíteni. Zárjuk rövidre a dolgot. Pusztítanak az elemek, és pusztítunk mi magunk. A háttérben valami emberi tevékenység mindig felfedezhetô, és többnyire a mulasztás sem kevés. Valaki hibás okolható, s haragudhatunk ezért. Közhely, de akkor sincs apelláta, a természeti csapás mi vagyunk. Csak mi élünk ezen a sárgolyón. És bizony van úgy, hogy nem vagyunk valami jóban önmagunkkal. Hát akkor ki más lehetne a megrontója annak, amit civilizációnak nevezünk?

Embere válogatja. Ilyenkor, télvíz idején, aki melegebbre vágyik, és pénztárcája megengedi, messzi tájakra vándorol. Akár a madarak. Oda, ahol vízben, napfényben fürdôzhet, s ahol némi aprópénzért akárki kóstolgathatja az édes élet hamis örömeit. Kedvére tettek az embernek ott; a tengerek partjain erdôket irtottak, hogy szállodákat, kaszinókat építhessenek. Ártalmára a környezô világnak. Az üzlet volt a fontos, a turista csábítása. Meg a könnyû élet. Nem úgy bántak a természet adottságaival, ahogy kellett volna; avval aligha törôdött valaki. Dézsmált a mohóság, miközben a kockázat nem lehetett tényezô. Hogy egyszer megbolydulhat a tenger s jöhet a mindent elsöprô szökôár. Hát jött. És kegyetlenül tarolt. Házat, emberek százezreit. A többirôl ugye tudunk. A kárról és a földönfutókról.

Az ember lépéskényszerben ocsúdott. Mint mindig, ha fejét veszti. A jótékonysági gépezet nehezen indult. Csak a mentôk, orvosok siettek, hogy segíthessenek. Ahol és amit lehet. De hát érthetô. Ha bajosan is, a fájdalmat és könyörtelen terhet vállára vette a világ. Igaz, volt, van és lesz még katasztrófa, amelyet totális érdektelenség kísér, de ezzel senki nem számol szívesen. Most akkora az ijedelem, hogy az önfelmentés valahogy nem volna jó. A vezeklést választja az emberfia. Furdalja a lelkiismeret. Mi más jutna eszébe, jóvátenni kell. Amit lehet s ahogyan lehet. Valamit abból, amit egymás ellenében (esetleg, ha tudatlanul is) elkövettünk. Ezért és másért. Aki ilyenkor sem szeret, az lemarad. És széttöredezhet a megátalkodott önbizalom.

Bûnhôdni van miért. Az egyik országban oda se hederítnek, még összeszámolásra sem méltatják a halottakat; holmi isten háta mögötti szigeten még mindig kôkorszaki állapotban élô bennszülöttek nyilakkal lövöldözik a segélyhozó helikoptereket. Hát ezek mind mi vagyunk. Homo sapiens, a magasabb rendû lény, vagy a génhibás majom. Brutális tudom, de tessék választani. Pénzünkkel versenyt futhatunk. Hogy ki ad többet. Nagy hatalma a világnak összemaszatolódott imázsát törölgeti félszegen, hátha a muzulmán felfogja nagylelkûségét és megbocsát neki. És Európa sem kicsinyeskedik; sok- sok békésen boldog, unalmas életû nyugati veszett oda; ha másért nem, miattuk, érettük adni kell. Aki ad magára, és mutathatja, hogy valaki, tétet emel. S veregeti saját vállát. Mert mi már csak ilyenek vagyunk. Végtére is magunkra gondolunk; a bizonyítási kényszer sajátunk.

A magyar segíteni akarása sem elhanyagolható. Van, aki lemond havi fizetésérôl, és van, aki egyetlen mozijegy árában teszi oda a magáét. Ki sokat, ki keveset, amennyire futja. S ez most túlságosan aktuális. Hadd, tessék bennünk a törôdés. Jó érzés tudni, hogy a magyar orvos, ki segíthetett, ott volt már az elsôk között. Sosem árt, ha messzire látszik, hogy itt nem kíméli magát senki, amikor adni kell, és hogy a tartozás érzése ôszinte. Kis nép a maga módján büszke arra, hogy tereli a figyelmet, lehet rá számítani. Beszél róla, dicsekszik vele, mert éppen van mivel.

Pedig itt is elôfordul, hogy hibás az érzelem. Mondhat, ki mit akar, kételkedem. Önmagunkkal szemben mintha igaztalanok lennénk. Magyarország népe a minap nem bizonyult hûségesnek. Bocsánat, nem bizonyult eléggé magyarnak. Bárcsak ne kellene ilyesmivel elôhozakodni, bárcsak ne kellene utált radikálisnak lenni. Ujjal mutogathatunk egymásra, attól még a tények maradnak. A szemérmetlen kifogás rossz menlevél. Becsapott és csalódott határon túli honfitársaim mást érdemelnek. Hiszen ki sínylené meg keservesebben, amikor a nemzet családjában fagypontra süllyed az együttérzés. Természetesen elhihetjük, többféle a valóság. A magyar se nem jobb, se nem rosszabb másnál. Rájöhet elôbb-utóbb, ô sem tévedhetetlen. Az életben mindig van és lesz jóvátennivaló. Mindenkinek. Mert senki nem kivételezett. Még az sem, aki egyszer úgy számolt érzelmeivel, hogy hasznosabb neki ésszel szeretni, és nem szívvel.

Persze, meglehet, hogy a szóban forgó katasztrófához mindez semmitmondó adalék csupán. Vagy még annyi sem. És talán oda nem illô. Csak éppen eszembe jut, amikor látom az áldozatkészséget és az odaadást.

Az RMDSZ új korszaka

Az RMDSZ tizenöt esztendôs történetében az elmúlt év volt talán a legmozgalmasabb, amely komoly feszültségeket keltett a szövetségen belül is. Igazi sorsfordító év volt, amelyben az RMDSZ összességében sikeresen vette az akadályokat, a helyhatósági választásokon - néhány fontos település elvesztésén, vissza nem szerzésén túl - olyan településeken is sikerült nyerni, ahol eredetileg remény sem volt, ezt követôen az ôsz folyamán saját szempontjából sikeresen verte vissza a Magyar Polgári Szövetség "támadásait", és nem utolsósorban olyan sikeres volt a parlamenti választásokon, ami lehetôvé tette a kormányzati szerepvállalást. A szövetségi erôviszonyok kapcsán a mögöttünk hagyott év Markó Béla szövetségi elnök pozíciójának megerôsödését hozta. Egy ilyen év után mi várható 2005-re? Hátradôlhet az RMDSZ vagy újabb kihívások következnek? Lássuk, milyen elôjelek mutatkoznak:

A megszerzett miniszteri tárcák azt jelzik, hogy az RMDSZ néhány jelentôs, a magyar kisebbség gazdasági, társadalmi fejlôdését helyzetbe hozni tudó minisztériumban vetette meg a lábát. Jelentôs eredmény, hogy miniszteri szinten az RMDSZ most nem szimbolikusan fontos tárcákért szállt síkra, hanem jelentôs pénzekkel és mozgástérrel rendelkezô tárcákat kapott, amelyek a közösség számára is látható eredményeket produkálhatnak. És akkor még ezekhez jön Markó Béla miniszterelnök-helyettesi pozíciója, amely a közösség érzelmi szempontjából fontos kultúra, oktatás és európai integráció kérdéseit koordinálja. A miniszterek személyének kiválasztása jelzi, hogy az RMDSZ-en belül, a sikeres választási kampányt és a D.A. Szövetséggel való kormányalakítást követôen Markó Béla pozíciója megerôsödött. Mindezek összességében azt mutatják, hogy az RMDSZ derekasan kiveszi részét a kormányzásból. Egyértelmû, hogy 2005 prioritása az RMDSZ számára a kormányzati pozícióban való teljesítés. Jelentôs energiákat fordít annak érdekében, hogy az elôttünk álló év kommunikációja a kormányzati tevékenységrôl és ne az RMDSZ belsô életérôl szóljon. Kérdés: a kormányon lévô partnerek és az ellenzékbe szorult PSD ezt megengedi-e, vagy sokkal inkább az RMDSZ-es tárcák állandó parlamenti és nyilvánosság elôtti össztûz alatt lesznek-e a politikai partnerek és ellenfelek részérôl? (Egyelôre a PUR került a kormányzati partnerek kereszttüzébe.) Ugyanakkor egy ennél pragmatikusabb kérdés is felmerül: van-e az RMDSZ-ben olyan emberi erôforrás, amely a megfelelô kormányzati tevékenységet lehetôvé teszi? Vannak-e fiatalok, akik Bukarestbe fognak költözni, hogy a nem nyugdíjas állásnak számító kormányzati és állami pozíciókat betöltsék? Vajon nem fog kiürülni az ügyvezetô elnökség és egyes, a fiatalításon alig átesett területi szervezetek?

Az RMDSZ-nek azonban nincs más választása. A kampány során oly gyakran elhangzott kormányzati szerepvállalást nem lehet könnyebben megúszni, mint hogy megpróbálni fajsúlyos tárcák élén újra elismerést szerezni politikusainak, szakértôinek és ezzel a romániai magyar közösségnek. Nem tehet mást, hiszen az egyre erôsebben jelentkezô magyarországi belpolitikai szétszakítottság immár egyértelmûen jelen van Erdélyben is, és ez a polarizáció az elôttünk álló évben csak erôsödni fog. Ebben a helyzetben pedig az RMDSZ egyértelmûen még erôsebben a szakadás szélére kerülhet. Így viszont, hogy a kormányzati teljesítményrôl folyik majd a vita, valójában a négy miniszteri tisztséget kapott személy kerül a magyar kisebbség vitájának kereszttüzébe.

A kormányzati felelôsség minden valószínûség szerint nem fog szolidaritást eredményezni a szövetség különbözô frakciói között. Az MPSZ a választások elvesztésével veszít eddigi hangjából, azonban ez nem jár egyértelmûen együtt az RMDSZ megerôsödésével. A választási eredmények nem szabad eltakarják a realitást: az erdélyi közösségen belül soha ilyen erôteljesen nem kérdôjelezôdött meg az RMDSZ hitele. 2005 a hitelesség visszaszerzésének éve lehet, persze ehhez az is kell, hogy a kormányzati tevékenység mellett a területi szervezetek és az önkormányzatokban jelenlévôk a kampányt követôen ne kezdjenek Csipkerózsika-álomba. Ez a kihívás talán még a kormányzásnál is jelentôsebb. A helyi szintû felelôsség felismerése lehet az elôttünk álló év kulcsa.

Két és fél hónapnyi kényszerszünet után ismét látogatható a Megyei Könyvtár olvasóterme. A korszerûsítési munkálatoknak köszönhetôen e helyiség arculata valósággal
"megfiatalodott". A padlót teljesen kicserélték, a falakat lefestették. Van légkondicionáló berendezés, a régi csillárok helyén modern lámpatestek világítanak az olvasók örömére (régebben ugyanis sokan a gyenge fényre panaszkodtak, s nem ok nélkül). Hasonlóképpen az illemhelyeket is felújították. Amint azt Dimitrie Poptamas, a könyvtár igazgatója elmondta, nagy szükség volt e munkálatok elvégzésére, ugyanis ezekre éveken át nem kerülhetett sor. Hozzátette, hogy bár sokkal kevesebb pénz áll a könyvtár rendelkezésére, mint amennyire a teljes modernizálás érdekében szükség volna, azt is figyelembe kell venni, hogy a könyvek szerepe folyton átértékelôdik, és emiatt más eszközökre is áldozni kell. Így nagyon fontos a számítógépek vásárlása, adatbázisok készítése, a digitális technika alkalmazása a szótárak, lexikonok különféle módon való feldolgozása és tárolása terén, és ezzel egy idôben egy olyan rendszer bevezetése, amely segíti az olvasót a dokumentálódásban. Ma már nélkülözhetetlen az internet- hozzáférhetôség egy könyvtárban, ezért rövid idôn belül újabb számítógépeket szándékoznak vásárolni és hálózatba kötni (jelenleg a könyvtár mintegy 20 számítógéppel rendelkezik).

A Megyei Könyvtár forgalmáról az igazgató elmondta: évente mintegy 200 ezer olvasó fordul meg itt (ez napi 700-800 személyt jelent) és mintegy 400 ezer könyvet kölcsönöz a könyvtár 900 ezres készletébôl. A 80 férôhelyes, 200 négyzetméteres olvasóterem az év legnagyobb részében megtelik. Itt elsôsorban fiatalok, egyetemi hallgatók vannak többségben, ôk gyakran veszik igénybe a könyvtárat tanulmányaik céljából.

Dimitrie Poptamas befejezésképpen tájékoztatott arról, hogy megpályázták az Illyés Alapítvány által kiírt mintegy 900 millió lejes támogatást, amit ha elnyernek, kizárólag magyar nyelvû könyvek vásárlására költenek.

Lapozó

A csángó magyar voltának egyetlen menedéke, fenntartója ma már a család, ennek is központja: a csángó anya. A nôk beszéde, még ha kétnyelvûek is, tiszta magyar. Nem idegenszerû, mint sokszor a férfiaké. Igen gyakran öröm és élvezet hallgatni. Épp ily tiszta a gyermekek magyar beszéde is, míg ki nem szakadnak zárt, patriarchális együttélésükbôl. A nôk ôrzik és tartják fenn a népköltési hagyományokat is. Ha nótát, mesét kérdez az ember a férfiaktól, a leányokhoz meg az asszonyokhoz utasítanak bennünket...* A csángó kitartó, hangyaszorgalmú, életrevaló, ügyes és nagyon takarékos gazda. Fôfoglalkozása a földmûvelés, terményei ugyanazok, mint a mi falusi népünkéi. A maguk szükségére bort is termelnek, pálinkát is fôznek. Állatjuk nincs annyi, mint mifelénk. A földjük termékeny, csak kevés (6-10 hektár), s ezért szívesen vállalnak a termény bizonyos hányadáért munkát a falu határán levô román nagybirtokon. A csángó nô minden munkából válogatás nélkül kiveszi a részét. A szövés-fonás nyáron sem szünetel. Az asszonyok nemcsak a házat látják el a szükséges ruhadarabokkal, hanem eladásra is kerül belôlük. Bákóban nagy kelete van a csángó asszonyoktól szôtt hímes nyakbavetôknek. A csángó csak a kalapot és a lábbelit veszi pénzért, egyéb ruhája házi készítmény. Házát is maga építi, bútorát is maga faragja. Mind a férfiak, mind a nôk közt igen szép magyar típusokat találunk. (Részletek Csûry Bálint úti beszámolójából. Debrecen, 1934. június) * Élt nálunk, Magyarfaluban egy igen szegény asszony, kilenc gyermekével. Férje éhséghalált halt, élete alkonyán már földdel táplálkozott a mezôn, csak éjjel, mert nappal érezték halottszagát az ott dolgozók s az állatok. Az anya minden karácsonyon járta a falut gyermekeivel, kántáltak. A karácsony talán az ô ünnepük volt. Kegyetlenül szegények voltak! Csak magyar éneket tudtak. Míg a falu minden apraja zengte a román kolindákat, házról házra járt a "Hol vagy István királ" imája is. Rekedt hangjukból üvöltött a tehetetlenség, a hallgató tán szégyellte is magát. A kapu alatt megbújva felfalták a fonott kalácsot, egy marék hóval lenyomták a morzsákat, s már mentek is tovább, egyre beljebb, hogy már a szívembôl énekeltek. (Iancu Laura: Földhöz tapadt ég) * MOLDVAI MAGYARSÁG. Gazeta ceangailor din Moldova, 2004 december)

Maros megyében három városban - Marosvásárhely, Szászrégen és Dicsôszentmárton - áll Mihai Eminescu szobra. Január 15-e, szombat óta Marosugra központjában is látható a román költô mellszobra.

- 155 évvel ezelôtt, 1850. január 15-én Botosani- ban született Mihai Eminescu - mutatott rá köszöntôbeszédében Meghesan Ioan, a község polgármestere. A költô 1866-ban erdélyi körútja alkalmával Marosvásárhelyen szállt meg, s bár a Balázsfalva felé vezetô útján Ugrát nem érintette, ez az egyetlen falu, ahol mellszobrot állítottak örök emlékezetül. Az emlékmû alkotóját, Szabó Ferenc helybeli amatôr szobrászt a rendezvény alkalmával díszpolgári oklevéllel jutalmazták. Szabó Ferenc elmondta, 32 évvel ezelôtt készült az alkotás, a jelenlegi polgármester édesapja (aki akkor polgármester volt) kérésére. A mûkôbôl készült mellszobrot azonban mégsem állították fel, mivel magyar készítette, mások szerint, pedig mert hasonlít Petôfi Sándorra. Pincékbe került, majd a közkönyvtárban tárolták. Ismeretlen elkövetô olajfestékkel öntötte le, ezt utólag letisztították róla. A jelenlegi polgármester több évtizedes álmot váltott valóra: a község központi parkjában a költô születésének 155. évfordulóján leplezték le a mellszobrot. "A nemzetiségek egymáshoz közeledését, a megbékélést szándékoztam szorgalmazni azzal, hogy több évtizedes huzavona után az alkotás mégis elfoglalhatta méltó helyét" - mondta Meghesan Ioan. A vallásos szertartást és koszorúzást követôen a marosugrai általános iskola tanulói Eminescu-verseket szavaltak.

- A talapzatot decemberben, a melegebb napokon öntöttük, a beton és a ráragasztott csempe értéke meghaladja a 26 millió lejt. Mindez természetes és jogi személyek támogatásából került ki. A tanácsosok közül mindössze ketten támogattak - mutatott rá csalódottságára a polgármester. Jövôbeni terveit illetôen elmondta, a tavasz elsô napjaiban fognak hozzá a park rendezéséhez, hogy az a községközpont büszkesége legyen. Díszcserjéket, virágokat ültetnek, padokat helyeznek a szobor köré, valamint mozaikkövet raknak.

Marosszentgyörgyi amatôr színjátszók

A marosszentgyörgyi kulturális élet szerves része az amatôr színjátszás. Azok, akik tehetségüket a színpadon szeretnék kipróbálni, négy társulat közül is válogathatnak. A Kolping család neve már sokszor feltûnt a Népújság hasábjain, emellett létezik a Nagy László által irányított két magyar, illetve egy román színjátszó társulat is.

A Mozaik nevû csapatot tizenkét éve Nagy László, a marosszent-györgyi kultúrotthon vezetôje alapította. Az akkori tinédzserek felcseperedtek, megcsappant a fellépéseik száma. Így szükségessé vált egy újabb csoport létesítése. A Ripacsok a helyi református egyház keretén belül mûködik, a vallásteremben próbálnak hetente. A nyolc-tíz, többnyire középiskolás diákból álló társulat fellépett már a 2003-as Mindent Tháliáért nevû fesztiválon, illetve szerepeltek Erdôszentgyörgyön is. Az utóbbi fesztiválra Kellér Dezsô A rúzs címû bohózatát vitték el. Amint Nagy László, a darab rendezôje hangsúlyozta, nem véletlen a választás, hiszen közel áll hozzá a klasszikus magyar kabaré, és ezen belül Kellér Dezsô személye, akit a televízióból konferansziéként ismert meg.

A Ripacsok terveirôl megtudtuk, hogy a szilveszteri kabarémûsorukkal január folyamán turnézni kívánnak. A három egyfelvonásos darabot, köztük Karinthy Visszakérem az iskolapénzt címû alkotását, a már említett Kellér Dezsô-bohózatot és egy ismeretlen szerzô Diszpenzáció címû mûvét többek között Erdôcsinádon, Gernyeszegen és Sáromberkén is bemutatnák.

Közben folynak a készülôdések a Szent György-napokra. Akkor Nagy László Mr. Smith címû egyfelvonásos bohózatát mutatnák be, melyet hamarosan könyv alakban is kiadnak.

ECCE HOMOK!

Hofi Géza mondta egyik mûsorában, hogy magyar ember nem élhet, ha nem valamilyen a szája. Ez jutott eszembe, meg az a román mondás, hogy minden madarat a nyelve visz lépre, mikor hétfô délután a román tévé második mûsorán a mûvelôdés új minisztere (miniszter asszonya) a Trianon címû filmrôl csevegve meglobogtatta azt a lapot. Ô maga nem hallott a filmrôl, nem is látta - szabadkozott -, hanem érkezett egy figyelmeztetô levél - ekkor mutatta föl a "dokumentumot" -, és minisztertôl szokatlan ôszinteséggel nevén nevezte a "szerzôt", aki a Trianon címû film körüli "törvénytelenségre" hívta fel ôasszonysága szíves figyelmét: - Domnul Hajdú Gyôzô - mondta kedvesen; és csakugyan, látszott jól az aláírás, sôt az Împreuna- Együtt címû lap szerkesztôségi pecsétje is, az aláírással.

Ejnye, hát mégsem tûnt el a süllyesztôben a neves férfiú. Íme, még egyszer, de nem utoljára, nagy szolgálatot tesz fônixmadárként újjászületô szekujának: följelenti testvéreit. Már csak ez hiányzott, erdélyi búsmagyarok. Az anyaország jelentôs része népszavazáson tagad meg, idehaza pedig reaktiválódik a besúgók/följelentôk érdemdús hada.

(Reszkess, Durumó! Ha üt az órája, hozzád "repartizálják" a tollas vitézt - s véget érnek pokolbéli víg napjaid... A mélységes mély Belzebub sem tud majd tôle megszabadíta-

Emléktáblát avattak kedden Madách Imre tiszteletére Balassagyarmaton azon a helyen, ahol a költô 1850 körül, a Tragédia megírása elôtt elôször tette fel baráti társaságban azt a kérdést: drámai mûbe foglalható-e az emberiség történelme. Az emléktáblát a Madách Irodalmi Társaság és a város önkormányzata állíttatta. Andor Csaba, a társaság elnöke avatóbeszédében elmondta, hogy levéltári kutatások alapján helyezték el az emléktáblát a Bercsényi utca 8. számú házon. (Az eredeti épületet, Csörföly Imre balassagyarmati ügyvéd házát azóta lebontották.)

Andor Csaba megjegyezte, nem tudni pontosan, hogy Madách Imre mikor, milyen körülmények között kezdte el írni Az ember tragédiáját. Hozzátette: a feljegyzések szerint az vált súlyos kérdéssé a baráti társaságban Madách felvetése kapcsán, hogyan lehet befejezni ilyen drámát, amikor az emberiség történelme még nem ért véget. A Madách Irodalmi Társaság elnöke elmondta: az ôsváltozatban a londoni színnel ért véget a drámai költemény, ez jelenítette meg a költô korát. Késôbbi gondolat volt, hogy saját korán túl is lehet folytatni a történetet - tette hozzá.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Cs. Szabó László születésének századik évfordulója alkalmából pályázatot hirdet irodalmi igényû esszé megírására. A pályázat tematikus: egy-egy város, kistelepülés vagy kisrégió hangulati, mûvelôdéstörténeti körülírásához kapcsolódik Cs. Szabó László életmûve szellemében, az egyetemes összefüggések keresésének jegyében, az esszé sajátosságait érvényesítve.

Javasolt terjedelem 10-12 oldal. A kéziratok beküldési határideje március 15. (postabélyeg kelte), cím: 535600 Székelyudvarhely, Pta Libertatii nr. 5., e-mail: lorinczgyorgy@yahoo.com

A pályázat díjai:

I. díj: 100.000 forint

II. díj: 50.000 forint

Két III. díj: 25.000-25.000 forint

A pályázatot az EMIA kuratóriuma által kijelölt zsûri bírálja el és 2005. április 11-én hirdet eredményt.

A német Volkswagen konszern változtat azon a sok éves gyakorlaton, hogy fizeti alkalmazottait akkor is, ha már átnyergeltek a politika világába. Európa legnagyobb autógyártója csütörtökön hivatalosan is beismerte, hogy 1990 óta létezett ez a gyakorlat, s egyben közzétette hat szociáldemokrata parlamenti képviselô nevét, akik szerepelnek, vagy szerepeltek a Volkswagen honorlistáján. Nem világos, hogy a parlamenti képviselôk megdolgoztak-e ezért a pénzért, vagy nem. A képviselôk közül Jann-Peter Janssen és Hans-Jürgen Uhl a szövetségi képviselôház, a Bundestag tagja, Ingolf Viereck, Hans-Hermann Wendhausen és Günter Lenz az alsó-szászországi törvényhozás, Hans-Joachim Werner a bajor parlament tagja. A képviselôk mellékjövedelmeinek kérdése különösen azóta foglalkoztatja a német közvéleményt, hogy decemberben Laurenz Meyer, az ellenzéki kereszténydemokrata unió (CDU) fôtitkára kénytelen volt lemondani, mert megválasztása után fôtitkári fizetése mellé még öt hónapig mindösszesen körülbelül 60 ezer eurót kapott korábbi munkáltatójától, az RWE energiaszolgáltató vállalattól. Németországban nem törvénytelen, hogy a képviselônek mellékállása van, s ezért javadalmazásban részesül, ám a nem éppen rózsás német gazdasági-szociális helyzet tükrében egyesek erkölcsi aggályaikat hangoztatják, mások pedig attól tartanak, hogy a parlamenti képviselô nem ôrzi meg pártatlanságát és gazdasági érdekek bújtatott lobbistájává válik. Az ellentábor azzal érvel, hogy nem kívánatos a gazdasági realitásoktól elszakadó hivatalnok képviselôk kasztjának a kialakulása. A Volkswagen, mint csütörtöki közleményében megállapította, abban a reményben javadalmazott, hogy a képviselôk parlamenti megbízatásukkal párhuzamosan is dolgoznak a Volkswagennek, garantálja anyagi függetlenségüket, s hogy a parlamenti mandátum lejártával biztosított legyen az érintettek zökkenômentes visszailleszkedése a konszernnél.

Szigorúbb intézkedések

Egy nemrég kibocsátott kormányrendelettel megszigorították a fafeldolgozásból származó hulladékok kezelését. A nem megfelelôen tárolt fûrészporért, illetve forgácsért a munkálatokat végzô cégeket akár 250 millió lejre is büntethetik. A megszorító intézkedés célja az, hogy a környezetvédelmi elôírásoknak megfelelôen tárolják a hulladékot, s emellett pedig minél többet hasznosítsanak újra, illetve olyan technológiát alkalmazzanak, ami által minél kevesebb hulladék termelôdik.

A törvény nemcsak a fûrésztelepekre vonatkozik, hanem elôírja, hogy a vágtereken sem szabad például a faháncsot patakba, a folyók medrébe, vagy a partra, a szállítási berendezések, felszerelések számára kiképzett felületre helyezni. Ahol tehát fakitermeléssel, feldolgozással foglalkoznak, ott a hulladéktárolásra a környezetvédelmi elôírásoknak és az engedélybe foglalt feltételeknek megfelelôen külön betonfelületet kell építeni, ezenkívül pontos nyilvántartást kell készíteni az ide elhelyezett mennyiségrôl. Amennyiben nem így járnak el, a hatóságok 50-tôl 100 millió lejig terjedô pénzbírságot róhatnak ki. Ha a cég újrahasznosításra szánja a hulladékot, akkor tilos a hulladékdombot mûanyaggal burkolni és/vagy vegyi anyagokkal kezelni. A terület tulajdonosának kötelezôen értesítenie kell a környezetvédelmi hatóságot arról, hogy fahulladékot tárol.

A rendelet szerint, ha a magánszemélyek vegyi anyaggal keverik a forgácsot vagy fûrészport, akkor 20-tól 50 millió, míg jogi személyek esetében 100-tól 250 millió lejig büntethetik a törvénysértôket. A jogszabály azt is elôírja, hogy csak olyan üzemekben lehet feldolgozni a faanyagot, amelyeket elôzôleg környezetvédelmi szempontok szerint is engedélyeztettek. Ha ezt elmulasztják, akkor a tulajdonost 50-tôl 100 millió lejig büntethetik. Az említett kihágásokat a környezetvédelmi ôrség, az erdôgazdálkodási igazgatóságok, illetve intézmények, a közigazgatási és belügyminisztérium, a helyhatóságok, valamint a csendôrség megbízott képviselôi állapíthatják meg.

A környezetvédelmi hivatal tájékoztatása szerint megyénkben 2004 december végéig 196 fafeldolgozó berendezést üzemeltetnek környezetvédelmi engedéllyel.

Cornel Botez, a környezetvédelmi ôrség felügyelôje elmondta, 2004 utolsó negyedében 21 ellenôrzést végeztek és 6 személyt büntettek meg, amiért nem tartották be a szabályokat. A pénzbüntetést még a korábbi elôírások alapján rótták ki, így összesen 75 millió lejre bírságoltak.

A felügyelô kifejtette, az utóbbi idôben javulást észlelt a fûrészpor- és a forgácstárolás terén, bár sok esetben nem betonfelületen tartják a hulladékot. Eddig ezt kevésbé vették figyelembe ellenôrzéseik során, hiszen elég nagy költséggel jár a megépítése, de ezentúl ezt is szigorúan követik. Jó hírként újságolta, a fûrészpor újrahasznosítása is biztosított, hiszen a galócási gyár ipari mennyiségben veszi át az anyagot, ide a Maros völgyében levô telepekrôl vihetik az anyagot, mivel a gyárban préselt lemezt készítenek. Az ünnepek alatt a gyár nem üzemelt, így a fûrészpor felgyûlt az ellátó cégeknél.

A Küküllô és a Nyárád mentiek a segesvári köztisztasági vállalathoz vihetik a hulladékot. A Schuster Ecosal cégnél ugyanis brikettáló berendezés mûködik, elônyös feltételek között veszik át a tüzelônekvalót - tanácsolta a környezetvédelmi szakember, így tehát az EU- követelményeknek megfelelôen járhatnak el a fûrészüzem tulajdonosai, s ezáltal megelôzhetik azt is, hogy a megnövekedett összegû büntetésekkel bírságolják ôket a felügyelôk.

Vajda György

A Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom, 1992 óta folyamatos bôvüléssel, 2004 elsô tízhavi adatai szerint újabb rekordszintet ért el 1.719,87 MEUR (2.105,38 MUSD) értékkel, meghaladva a 2003. évi eredményt, s már átlépte a 2 milliárd USD-s határt. A legfontosabb magyar exporttermékek a román relációban (árucsoport-bontásban): elektromos gépek és felszerelések és ezek alkatrészei; mûanyagok és ezekbôl készült áruk, kazánok és mechanikus berendezések; vas- és acéláruk, ásványi tüzelôanyagok és ásványi olajok, bitumenes anyagok, ásványi viaszok. A legfontosabb román exporttermékek a magyar relációban: alumínium és ebbôl készült áruk, elektromos gépek és felszerelések és ezek alkatrészei; gépek és mechanikus berendezések, ruházati cikkek, kellékek és tartozékok; az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai, elkészített állati takarmány.

A 2004. évi román makrogazdasági adatok, illetve a január 1-jétôl bevezetett 16%-os egységes adó a nyereségre és a személyi jövedelemadóra egyaránt - a magyar vállalkozókat is arra biztatja, hogy a külföldi befektetési terveikben Romániát is célországként vegyék figyelembe. 2004. november 30-ig 4948 magyar tôkeérdekeltségû cég volt bejegyezve Romániában, ezzel itt Magyarország a 7. legnagyobb befektetô. November 30-án a bejegyzett cégek törzstôkéje 345,08 MUSD volt, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetôk rangsorában, de valójában mintegy 720-740 MUSD-re becsülhetô a ténylegesen befektetett össztôke értéke. Ugyanakkor említést érdemel a román származású tôke magyarországi jelenléte, amely 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 MUSD jegyzett tôkét képviselt - tájékoztat az ITD-Hungary bukaresti irodája.

A külkereskedelmi forgalom adatainak kedvezô alakulásához a fenti makrogazdasági és egyéb objektív okok mellett nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt évben folytatódott a magyar cégek romániai vásárokon való részvételének központi forrásokból történô támogatása, illetve kétoldalú üzletember- találkozók és tôkebefektetési/privatizációs fórumok szervezése az ITD-H közremûködésével.

A Magyarországról importált termékek közül a legdinamikusabban a jármûvek és ezek alkatrészei (+276,26%), az elektromos gépek, elektromos felszerelések és ezek alkatrészei (+112,22%), a gyógyszeripari termékek (+97,75%), az élelmezési célra alkalmas hús (+92,90%), az ásványi tüzelôanyagok és -olajok (+90,95%) szállítása növekedett.

Az EU-csatlakozás negatívan hatott az agrártermékek romániai exportjára, a gabonafélék exportja például 62,53%-kal csökkent.

A Magyarországra exportált termékek közül a legnagyobb a növekedés az alumínium és ezekbôl készült áruk (+743 %), az atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések (+251,91%), az elektromos gépek és felszerelések (+130,15%), az élelmiszeripar melléktermékei (+94,60%), kerámiai termékek (+79,32%) árucsoportjában volt.

A magyar közvetlen tôkebefektetés értéke 2004. november 30-án meghaladta a 345 MUSD jegyzett tôkeértéket, 4948 mûködô cégben.

2004. január-november között a legjelentôsebb magyar új tôkebefektetések az OTP - ROBANK-ügylet és a MOL akvizíciója, a romániai Shell-hálózat felvásárlása; emellett jellemzô a már megszerzett pozíciók konszolidálása (pld. a Richter Gedeon tôkeemelése marosvásárhelyi cégében) és új - az EU-csatlakozás után realizálandó - befektetések elôkészítése volt.

2004. január-november között összesen 610 új cég bejegyzésére került sor magyar tôkerészvétellel.

"Ember vagyok, nem prefektus"

A novemberi parlamenti választások kormányváltással jártak. Az új kormány új kormánymegbízottakat nevezett ki a prefektúrák élére. Maros megye új prefektusa CIPRIAN DOBRE jogász. 1971-ben született Marosvásárhelyen. 1999-tôl a Nemzeti Liberális Párt tagja, 2001-tôl a marosvásárhelyi szervezet elnöke, jelenleg a D.A. Szövetség marosvásárhelyi társelnöke.

- Mondhatni viharosan robbant be a megye közigazgatásába. Érdekes mozzanat volt, hogy épp az eskütétel napján, illetve éjszakáján a vegyi kombinátba rendelte a környezetvédelemért felelôs szerveket.

- Szerintem ez normális indítás volt. Azért hívtam a környezetvédelmi felügyelôket, a polgári védelmet, a közegészségügyieket a kombinátba abban az órában, mert éppen akkor érkeztem meg Bukarestbôl. Ha Marosvásárhelyen tartózkodom, abban a pillanatban megtettem volna, amikor az elsô vásárhelyi lakos vagy a környezetvédelmi felügyelôség jelezte a problémát.

- Az alkotmány értelmében a prefektus legfontosabb feladata a törvényesség betartásának biztosítása. A beiktatásán kijelentette, Ön másként fog eljárni, mint az elôdei. Mire gondolt pontosan?

- Konkrétan a közigazgatásról való felfogás egy másfajta megközelítésére. Távol áll tôlem elôdeim munkáját véleményezni. Egyetlen dolgot mondanék: nem szenteltek kellô figyelmet a transzparenciának. Nem volt átlátható a közigazgatás, nem tájékoztatták helyesen az állampolgárokat, és nem tartották tiszteletben az alkotmány betûjét és szellemét. Nem lehettem cinkos a múlt kedden abban például, hogy a vásárhelyiek mind érezték a levegô szennyezettségét, és senki sem tulajdonított fontosságot ennek. Ilyen szempontból, úgy gondolom, egyik ígéretemnek tettem eleget, az állampolgárok iránti tiszteletemet fejeztem ki, akik a választásokon bizalmat szavaztak nekünk. Ám azok iránt is felelôsséggel tartozom, akik nem ránk szavaztak.

- Ön eddig nem dolgozott a közigazgatásban. Honnan tudhatja, melyek az úgymond neuralgikus pontjai?

- Ezt a kérdést már feltették nekem. Szeretném elmondani, hogy a tapasztalatnál is fontosabb a jóérzés. Szerintem a kommunizmus által "megrontott" tapasztalatnál többet ér - mint például az én esetemben - egy olyan ember tapasztalata, aki munkásként kezdte az Azomuresben, saját erôbôl lett ügyvéd, ügyvédi irodát vezetett, és nem veszített el egyetlen pert sem a közigazgatással szemben. Nagy tapasztalatra tettem szert a közigazgatási perekben, megnyertem az összest. A jövôben bebizonyítom, hogy az a jogi testület, amelyet megszervezek, megnyeri az összes pert a közigazgatás számára, az ügyvédi kabinettel szemben. Ez az én tapasztalatom: a dolgokat hatékonnyá és eredményessé tenni.

- Mint említette, közelrôl ismeri az igazságszolgáltatás mûködését. Véleménye szerint hogyan lehetne javítani azon, hogy a pereket ne húzzák-halogassák akár éveken keresztül? Mit lehetne tenni azért, hogy eloszlassák például azt a közhiedelmet, hogy a perek jó része azért zajlik vontatottan, hogy az ügyvédek minél jobban megszedjék magukat?

- Ez is egy vélemény, természetesen, ami bizonyos esetekben valósnak bizonyul. De hangsúlyozni szeretném, hogy nem szándékos halogatásról van szó, hanem a perek hosszas lefolyása tûnhet halogatásnak. Lényegében a perek lefolyási ideje hosszú, még a kereskedelmi pereké is, amelyek sokkal egyszerûbbek. Objektív ok az is, hogy a bíróságok szakosítása nem történt meg. Az, hogy megnyílt a kereskedelmi bíróság, nagyon jó, évek óta meg kellett volna történjen. A legrövidebb idôn belül meg kell nyitnunk a kiskorúak bíróságát, a munkaügyi bíróságot és így tovább. Jelenleg éppen a szakosítás hiánya az egyik oka annak, hogy elhúzódnak a perek. Természetesen az is egy ok, hogy a különbözô bíróságok nem rendelkeznek megfelelô helyiségekkel. Emellett szervezési gondok is vannak. Megígérem önnek, hogy elemezni fogjuk és közvitára bocsátjuk az ügyet a felelôs szervekkel közösen. Pontosan azért, amit ön mondott: mert a vásárhelyieket érdekli ez a probléma, nem mert Ciprian Dobre volt ügyvédet.

- Visszatérve a közigazgatáshoz. A prefektus másik feladata a kormányprogram alkalmazása. Ön szerint melyek ennek a programnak azok a pontjai, amelyek különlegesen fontosak Maros megye számára? És van-e ezekre esetleg megoldása?

- A közigazgatás decentralizációja a fô célom. A miniszterelnök, a közigazgatási miniszter és a prefektus is azt akarja, hogy mindenekelôtt törvényes alapot, ugyanakkor valós konzultánsi támogatást is teremtsünk ehhez, hogy meg tudjuk értetni a helyi tanácsokkal, valójában mit jelent a helyi közigazgatás, mit jelent a decentralizáció, és fôleg mit jelent a döntés szabadsága a közigazgatási piacon. Szerintem egyik nagy hiányosság, hogy nincs egy ilyen közigazgatási fórum. Nem tudjuk felmérni a szolgáltatásokat, nem tudunk tapasztalatokat cserélni két közigazgatási szerv között. Ahhoz értünk, hogy belekapaszkodunk egy-egy törvénybe, kormányhatározatba, s arra hivatkozunk, hogy valamit például egy törvényes elôírás miatt nem vagyunk képesek megcsinálni.

- Ezzel nem azt mondja, hogy meg lehet kerülni a törvényeket...

- Szó sincs róla. Azt akarjuk megértetni, hogy mit tehet a közigazgatás. Ezt kell megértsék a polgármesterek. A kisebb-nagyobb közösségek kell a saját problémáikat - a törvények szerint - megoldják. Maros megyében sok mindent lehet tanulni. Multikulturális, sokszínû megye, itt találkozik a romániai kultúrák nagy része, a szokások, életmódok sokszínûsége, a dolgokhoz való hozzáállás. Ezért gondolom, hogy a helyi közigazgatásnak alapvetô kötelessége az állandó párbeszéd.

- Az is elég kényes probléma, hogy akadnak helyhatóságok, amelyek, akár a törvényes elôírások mögé bújva, magyarázzák saját tehetetlenségüket. Kinyújtott kézzel várják a "fent-rôl jövô" pénzeket és utasításokat is, hiányzik belôlük a kezdeményezôkészség. Mit tehet ön, hogy ez megváltozzon?

- A Bibilia szerint: kopogj és beengedtetsz, kérjél és kapsz.

- Az is benne van, hogy segíts magadon, s az Isten is megsegít.

- Valóban nagy probléma. Ilyen szempontból a megyei tanáccsal kívánunk együttmûködni, azért hogy megtanítsuk a helyi közösségeket, hogy a szó jó értelmében nyomást gyakoroljanak a helyi közigazgatásra. Vissza kell térni az emberekhez.

- Konkrétan hogyan képzeli ezt?

- Elsôsorban ott vannak a különbözô bizottságok, másfelôl pedig a vidékjárás. Meghallgatjuk az embereket, pontról pontra elemezzük a problémákat, és megoldjuk. Ez nem filozófia, szerintem csak jóérzés kell hozzá.

- Az "elemezzük és megoldjuk" jól hangzik, csakhogy amolyan fele sem igaz. Például örökzöld témává lett a birtoklevelek kiosztása. Az "elemzésekbôl" gátat rakhatnunk, a birtokba helyezés mégis késik. A statisztikák adatai nem egyeznek a valósággal. Mikor lesz végre rend ebben a dologban, hogy az embereket ne küldözgessék egyik intézménytôl a másikig, és a helyhatóságok ne húzzák-halasszák a végtelenségig a tulajdonosok birtokba helyezését?

- Itt valóban sürgôs intézkedésekre van szükség, amelyeket 2000-2004 között kellett volna meghozni. Ezt az idôszakot azonban, ahogy ön is mondta, megmérgezték a statisztikák. De a birtoklevelek is többfélék: erdô, mezô, városi belterületek. Ez utóbbit megoldották. A mezôgazdasági területek esetében is 90%-ban megoldódtak a problémák, kb. 5% peres ügy, 2% még nem kapta meg a tulajdonbizonylatot. 1990-ben egy rossz törvénnyel indultunk, az 1-es törvény sokat javított rajta, de az eltelt tíz esztendô rányomta a bélyegét az emberek életére és az egész mezôgazdaságra. Égetô gond fôleg az erdôterületekkel van. Jövô héten jelentést kapok errôl. Pontról pontra áttanulmányozzuk, és a lehetô legoperatívabb megoldásokat keressük majd.

- Ugyancsak a beiktatáskor jelentette ki, hogy ezentúl a személyes ügyleteknek és érdekeknek nincs helye a közigazgatásban. Mire gondolt konkrétan? Másfelôl mik&