Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

(MTI) Közös magyar-román kormányülést tartanak idén ôsztôl minden évben - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfôn Budapesten sajtótájékoztatón, miután román partnerével tárgyalt.

Az elsô, a 2005-ös bukaresti tanácskozás témája a következô évtized régiós fejlesztési programja lesz. Calin Popescu Tariceanu - a romániai választások utáni elsô külföldi útjaként - egynapos hivatalos látogatást tesz a magyar fôvárosban. A román küldöttség tagja Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter és Markó Béla román miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, továbbá Vasile Blaga belügyi és közigazgatási miniszter, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke.

"A közös kormányülések komoly lépést jelentenek a magyar-román kapcsolatokban és jelentôsen hozzájárulnak terveink megvalósításához" - mondta Calin Popescu Tariceanu román kormányfô.

Kérdésre válaszolva kiemelte: a román kormány nemcsak pénzügyi, hanem ökológiai szempontból is teljes figyelmet szentel a verespataki aranybánya tervezett projektjének. Hozzátette: megállapodtak abban, hogy a magyar fél minden információt megkaphat arról, hogy a beruházásnak milyen következményei lehetnek.

Gyurcsány Ferenc "a dolgok jelenlegi állásában" megnyugtatónak nevezte, hogy Magyarország kifejtheti véleményét az ügyben, és részt vehet a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésében.

A magyar miniszterelnök közölte: a magyar kormány az RMDSZ által megfogalmazott, a romániai magyar kulturális autonómia megteremtésére vonatkozó törekvéseket támogatja, az ettôl eltérô szándékokat nem.

Gyurcsány Ferenc szerint a kétoldalú kapcsolatokban Magyarország számára nem csak történelmi felelôsség, hanem történelmi kötelesség is, hogy támogassa Románia európai uniós csatlakozását. Elmondta: egyetértettek román partnerével abban, hogy a következô idôszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, úgy kell elkészíteni a két ország Nemzeti Fejlesztési Tervét, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra.

A román miniszterelnök külön nyomatékkal szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hozzájárulása alapvetô jelentôségû mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban.

Calin Popescu Tariceanu hangsúlyozta, hogy Románia várhatóan az idén tavasszal írja alá a csatlakozási megállapodást az Európai Unióval. "A tárgyalásokon a magyar miniszterelnök Magyarország további támogatásáról biztosított" - mondta, hozzátéve, nagyon boldog lenne, ha Magyarország lenne az elsô európai uniós tagállam, amely majd ratifikálja Románia EU- csatlakozását.

Gyurcsány Ferenc az MTI-nek a csíkszeredai konzulátus esetleges megnyitására vonatkozó kérdésére elmondta: mindkét országnak közös érdeke, hogy Románia román és magyar nemzetiségû állampolgárai könnyebben hozzáférjenek a konzuli szolgáltatásokhoz.

Hozzátette: tisztában van azzal, hogy a fôkonzulátus megnyitása érzékeny politikai kérdés Romániában. A román kormányfô megjegyezte: meggyôzôdése, hogy a csíkszeredai fôkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni.

Hiller István bízik abban, hogy magyar kulturális intézet kezdheti meg mûködését Sepsiszentgyörgyön. A magyar kulturális miniszter errôl azt követôen beszélt, hogy megbeszéléseket folytatott hétfôn Markó Bélával, a kulturális területet felügyelô román miniszterelnök-helyettessel.

A román kormányfô hivatalos látogatása keretében tartott megbeszélésen Hiller István közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet.

Ennek az anyagi feltételeit megteremtettük, és biztos vagyok benne, hogy az új román kormánnyal a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sikeres tárgyalásokat folytat, és az intézet még ebben az évben megkezdi mûködését - mondta.

Markó Béla a tárgyalás után tett nyilatkozatában a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet kérdése mellett azt hangsúlyozta, hogy mihamarabb alá kellene írni a román és a magyar kulturális tárca új együttmûködési megállapodását.

A két politikus pártelnöki minôségben is tárgyalt egymással. Elmondták: a Magyar Szocialista Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hamarosan egy-egy vezetô tisztségviselôjét bízza meg a folyamatos kapcsolattartással.

Hiller István kijelentette: az MSZP "jó kiindulási pontnak, alapnak tekinti azt az ötpontos javaslatot, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfô terjesztett elô a határon túli és a határon inneni magyarság kapcsolatainak erôsítésére".

Hozzátette, hogy a kapcsolatok erôsítését szolgáló minden javaslatot szívesen fogadnak, és az MSZP részt vesz a határon túli magyarokkal folytatott tárgyalásokon.

Markó Béla közölte, hogy a miniszterelnök ötpontos javaslatáról érdemes és kell is tárgyalni, az RMDSZ napokon belül kijelöli a tárgyalásokon részt vevô szakértôit.

"A kettôs állampolgárság kérdésében a nézetkülönbség közöttünk továbbra is megvan, én azt gondolom, hogy az öt pont nem oldja meg ezt a másik igényt, a kettôs állampolgárság igényét. De errôl az elkövetkezôkben még lesz alkalmunk tárgyalni" - mondta az RMDSZ elnöke.

A román miniszterelnök nem szeretné, ha a verespataki aranybánya ügye a meg nem értés jelképévé válna Magyarország és Románia között. Calin Popescu Tariceanu ezt akkor mondta, amikor az Országgyûlés elnökével folytatott megbeszélést hétfôn Budapesten.

"Számomra megnyugtató volt, amit hallottam, ugyanakkor arra kértem a román kormányfôt, ne engedélyezzék az aranybánya létesítését, ha a környezetszennyezés lehetôsége fennáll" - jelentette ki Szili Katalin a találkozó után az MTI-nek.

Kifejtette: felvetésére Calin Popescu Tariceanu arról adott tájékoztatást, hogy a verespataki aranybánya kérdésében egy feljegyzés érkezett a román környezetvédelmi tárcához, de a hivatalos eljárás még nem indult meg. Elmondta azt is, hogy Románia az európai elôírások szerint kíván eljárni, ami kizárja a szennyezés, vagy bármilyen határon átnyúló probléma kialakulását a verespataki projektbôl.

"Tariceanu szerint a román kormány rendkívül körültekintôen kíván eljárni akkor, amikor az aranybánya ügye hivatalos engedélyeztetési eljárás folyamatába kerül" - idézte fel a megbeszélésen elhangzottakat Szili Katalin.

A találkozón elhangzott, hogy a magyar-román stratégiai partnerség parlamenti dimenziójának két évvel ezelôtt aláírt együttmûködési megállapodása alapján a szakmapolitikai bizottságok között a korábbinál intenzívebb együttmûködés alakult ki.

"Ennek keretében tapasztalatainkkal segíteni tudtuk Romániát az uniós csatlakozási tárgyalások során" - jegyezte meg a házelnök.

Az Országgyûlés elnöke elmondta, hogy márciusban a magyar-román határ magyar oldalán, például Nyíregyházán találkozni szeretne a román házelnökkel, és megbeszélni vele, miként lehet Románia EU-csatlakozásának ezen szakaszában a parlamenti kapcsolatokat még inkább felhasználni a tapasztalatátadás intenzívebbé tételére.

Szili Katalin az európai nemzeti parlamentek házelnökeinek koordináló elnökeként a román képviselôház és a szenátus elnökét meghívta az európai alkotmány végrehajtásával foglalkozó május 6-7-i budapesti konferenciára.

Mikulás Dzurinda kormányfô, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök a februárban esedékes pozsonyi Bush-Putyin találkozó ügyében egyeztetô megbeszélésük után, újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak a szlovák belpolitikában egyre gyakrabban felvetôdô kérdésrôl.

A magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintô ajánlata kapcsán Dzurinda hétfôn azt mondta: Szlovákia részérôl semmilyen autonómia nem fogadható el.

Szavai szerint "az emberek mindennemû elkülönítését megengedhetetlennek tartjuk". Durinda szerint Gyurcsány "csak látszólag" címezte a határon túlra felvetéseit. "Meg- ítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó-" idézte szavait a SITA hírügynökség.

A szlovák kormányfô a TASR szerint a magyar politikai pártok erôviszonyaira és a magyarországi választások közeledtére utaló megjegyzésében azt mondta, hogy nem csak a szlovák ellenzéki pártok, hanem bárki részérôl is hiba lenne "ráharapni az ilyen olcsó csalétkekre", ráadásul pedig "az efféle, a Duna túloldaláról átnyúló csiklandozásokkal minket aligha lehet ingerelni". A három szlovák politikus ugyanakkor egyetértett abban, hogy a magyar kormányfô kijelentéseit "túlbecsülni, vagy alábecsülni egyként helytelen lenne".

Ivan Gasparovic államfô még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetônek. Hangsúlyozta: "Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák Köztársaság állampolgárai dönthetnek. Meggyôzôdésem szerint ilyesmi nem történhet meg", annál is inkább, mert ez nem Magyarország és nem a magyar kormányfô hatásköre.

A kulturális autonómiától szintén elzárkózó Dzurinda szerint ez azért szükségtelen, mert "Szlovákia gazdagsága épp a multikulturális értékeibôl fakad".

Pavol Hrusovsky házelnök a szlovák alkotmány két alappillérére, az ország önállóságára és függetlenségére hivatkozva zárta ki bármilyen autonómia kialakításának lehetôségét, megjegyezve, hogy nem látja szerencsésnek a magyar kormányfô megnyilvánulását, ezért helyénvalónak tartaná, ha Gyurcsány Ferenc kifejtené, hogyan is értelmezi az általa alkalmazott terminológiát.

A Magyar Polgári Szövetség vezetôsége a területi elnökökkel a hét végén folytatott megbeszélésen úgy döntött, hogy a szövetség politikai párttá alakul.

A Mediafaxhoz hétfôn eljuttatott közlemény szerint az MPSZ párttá alakításáról szóló javaslatot a területi szervezetek tették, így létrejön egy munkacsoport, amely elemezni fogja egy erdélyi magyar politikai párt létrehozásának lehetôségeit.

"Az MPSZ nem tudott saját listáival részt venni a helyhatósági és parlamenti választásokon a diszkriminatív és nem demokratikus törvények miatt. A tapasztalatok megerôsítették azt a meggyôzôdésünket, hogy az erdélyi magyar politikának függetlennek kell lennie, alapja pedig az autonómiaprogram kell legyen" - áll a közleményben.

Az MPSZ kéri a választási törvény és a párttörvény mielôbbi módosítását, valamint a szabad választások feltételeinek megteremtését a nemzeti kisebbségek számára.

A hét végi találkozó résztvevôi döntöttek az MPSZ programjának véglegesítésérôl is, amelyet február végén mutatnak be.

Ahhoz, hogy politikai párttá alakuljon, az MPSZ-nek 700-700 támogató aláírást kell összegyûjtenie az ország 18 megyéjében és a fôvárosban, összesen legalább 25.000 aláírást.

Zavart kelt az effektív évi kamat bevezetése. Pontosabban, a hitelezôk körében. A januártól érvénybe lépett szabályok szerint ugyanis ki kell teríteniük a kártyáikat, s a tényleges, nem pedig a piaci versenyben eddig hirdetett kamatokról kötelesek tájékoztatni a klienseiket. Így lesz az eddigi fiktívbôl effektív, ami alaposabb megfontolásra késztetheti a hitelért folyamodókat.

A hitelnyújtás leegyszerûsítése a háztartási cikkek vásárlása esetében, s a viszonylag elfogadható nagyságrendû kamatok oda vezettek, hogy az elmúlt 2-3 évben igencsak megugrott azok száma, akik részletfizetéssel, banki hitelbôl vásároltak mosógépet, mikrohullámú sütôt, televíziót, hûtôszekrényt és egyebeket. Eleinte csupán a hitelezô bank képviselôjével való közvetlen tárgyalás útján lehetett a pénzhez jutni, majd tavalytól egyes elektronikai, mûszaki cikkeket forgalmazó üzletek tovább egyszerûsítettek a procedúrán: legutóbb már azzal csalogatták a vevôket, hogy csupán a személyazonossági igazolvány felmutatásával lehetôvé teszik a részletvásárlást.

Innen kezdve megszaporodtak a kellemetlenségek. A vásárlók rájöttek, hogy helyenként többet fizetnek a termék árán felül, mint amennyi a meghirdetett kamat, ezért a fogyasztóvédô felügyelôség javaslatára törvény született arról, hogy január 8-tól kezdôdôen minden egyes fogyasztási hiteleket nyújtó bank valamint az ilyen rendszerben árusító üzlet köteles kifüggeszteni a tényleges évi kamat értékét. Az effektív évi kamat (DAE - dobânda anuala efectiva), a kölcsön után járó banki kamat mellett tartalmazza az összes jutalékot, amit a bank a hitelnyújtásért felszámol. Ankétunkban arra szerettünk volna választ kapni, hogy miként alkalmazzák a kereskedôk illetve a bankok a fenti rendelkezést.

A szóban forgó 289-es törvény 2004 júliusában jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Az 5. cikkely szerint minden fogyasztási hitelnyújtási ajánlat esetében kötelezô nyilvános és jól látható helyen, közérthetô nyelvezettel az érdekelt vásárlók tudomására hozni az effektív évi kamatot. Ez azért ütközik komoly nehézségekbe - fejtette ki érdeklôdésünkre Calin Dinu Zamfirescu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) megyei kirendeltségének aligazgatója - mert ilyen kamat abszolút számban nem létezik. A bankok hitelnyújtáskor az évi kamaton kívül bizonyos jutalékokat is felszámolnak, mint a hitelezési iratcsomó elemzési díja, az ügykezelési jutalék, esetenként az újraelemzés díja, valamint a termékbiztosítási díj. Mindezt tartalmaznia kell az újonnan meghonosított effektív évi kamatnak. A gond az aligazgató szerint azonban az, hogy ez minden egyes hitel és ügyfél esetében más és más. Számos tényezô befolyásolja a végsô számértéket. A DEA változik a hitelként felvett összeg nagysága, a futamidô, esetenként az ügyfél életkora (az életbiztosítás értéke változhat), a jutalékok függvényében. Éppen ezért nem lehet egyetlen számértéket kifüggeszteni, hanem ôk ehelyett néhány jellemzô esetre alkalmazott DEA-értéket függesztettek ki. Ha minden egyes hitelezési lehetôség esetében ki akarnánk függeszteni az effektív évi kamatot, hatalmas és bonyolult táblázatot kellene készítsünk, ez pedig lehetetlen! - állította az aligazgató.

Hogy mégis mi indokolta ennek a törvénynek a létrejöttét? Az aligazgató szerint az elôírás lényege a teljes transzparencia biztosítása a fogyasztók irányában, annak ellenére, hogy a kamatok, jutalékok nagysága, így tehát a hitel ára sem változott. Elképzelhetô azonban, hogy egyes pénzintézetek korábban nem hoztak minden egyes részletet az ügyfél tudomására, vagyis elhallgatták a hitelezés teljes feltételrendszerét a kliens orrára kötni, s ezért vélte szükségesnek a törvényhozó az effektív évi kamat kifüggesztést. Elôfordulhatott - noha az aligazgató szerint a BCR-nél korábban is kimerítô tájékoztatást kapott az ügyfél -, hogy a vásárló csak utólag jött rá, a meghirdetett évi kamathoz képest lényegesen többet számolt fel a bank, akár 10 százalékkal is megnôtt a pluszban kifizetendô összeg.

Az effektív évi kamat nagyságát tartalmazó táblázat a többi fogyasztási hitelnyújtással foglalkozó bank hirdetôtábláján is megtalálható, noha a név nélkül nyilatkozó banktisztviselôk igencsak szkeptikusnak mutatkoztak az új rendelet hasznáról. A DEA közlése csupán a nem szakember ügyfelek összezavarását eredményezi - vélte egyikük, aki neve és bankja neve elhallgatását kérte. Az ügyfelek tájékoztatása eddig is kimerítô volt, s ezután is az lesz, s szívesen állnak ilyen szempontból mindenki rendelkezésére, mert még szakemberek számára sem lehetséges csupán ebbôl az egy adatból megállapítani, hogy egy-egy hitel olcsóbb-e vagy drágább a másiknál.

Hasonló a helyzet a részletvásárlási hitelt lehetôvé tevô üzletekben is, a DEA-t tartalmazó tabella ott áll ugyan az asztalon, bárki tanulmányozhatja, de az ügyfelek figyelmét nem szívesen hívják fel rá. Hát mi most felhívjuk: a zsebükre megy a figyelmetlenség!

Az új szabály életbelépésével semmi sem változott az eddigi feltételekhez képest - mondja Augustin Catineanu az Euranis üzlet vezetôje, aki nehezen megmagyarázhatónak tartja ügyfeleinek, hogy ugyanannál a banknál egyéves futamidôre két-háromszor akkora az effektív évi kamat (a fix jutalékok ugyanis kevesebb idôre oszlanak el), mint ötéves futamidô esetén. Ráadásul a kiszámítás metodológiájának furcsaságai miatt az egyik banknál megadott 37%-os effektív évi kamat nem azt jelenti, hogy tízmilliós hitel esetén 13,7 milliót fizet vissza, a reális összeg valahol 11,9 millió körül van (a kamatot ugyanis havonta a maradék egyenlegre számítva kell kifizetni). Ugyanakkor egy másik bank esetében, ahol a kifüggesztett DEA egy évre egy-két százalékkal alacsonyabb, a valójában visszafizetett összeg értéke több.

Minden bizonnyal hasonló gondokkal küszködnek máshol is. A Flanco keretében mûködô Credisson hitelintézet képviselôje azonnal gyanakvóvá válik, amikor az effektív évi kamatról érdeklôdünk. Nem is hajlandó mondani semmit, "az újság úgyis azt írja, amit akar". A tájékoztatás ott áll az asztalon, a hitelért sorban álló ügyfelek azonban nem sok ügyet vetettek rá ottjártunk ideje alatt.

Mivel a legtöbb ügyfél kizárólag az évi hitelkamat nagysága alapján választotta ki a számára legjobbnak tûnô megoldást, az effektív évi kamat feltüntetésének bevezetésével a fogyasztóvédôk azt kívánták elérni, hogy a fogyasztó pontos képet kaphasson arról az összegrôl, amit vissza kell fizetnie. Az abszolút értékû, illetve egyszeri költségek, jutalékok értékének belefoglalása az új banki mutatóba tapasztalataink szerint egyelôre a zavart növeli. Ha valaki pontosan tisztában kíván lenni az általa felvett hitel tényleges árával, továbbra sem tehet egyebet, mint hogy alaposan tájékozódik minden egyes, a hitelt kísérô jutalék és díj nagyságáról. Ezt viszont eddig is megtehette, sôt a hitelnyújtónak - itt van a kutya eltemetve! - kötelessége lett volna kérés nélkül is teljes körû és hiteles tájékoztatást nyújtania. Az új mutató bevezetése legfeljebb arra hívhatja fel a figyelmet, hogy bizony nem csupán a hitelkamat nagysága fontos, s mindig ajánlatos szakember véleményét kikérni.

A hitelezôk fanyalgása érthetô, hiszen az új szabályozás mellett már nem lehet olyan könnyen, olcsónak látszó kamatokkal csôbe húzni a jóhiszemûséget megelôlegezô klienseket.

Aktuális

Mint köztudott, elmaradt Marosvásárhelyen a Trianon címû történelmi dokumentumfilm, Koltai Gábor rendezô alkotásának vetítése. A döntést maguk a rendezvény szervezôi hozták, akik két korábbi 50-50 millió lejes bírság hatására álltak el a szándékuktól.

A "betiltás" botránya kapcsán azonban ismét izgalmas kérdések kerültek terítékre, mint a cenzúra léte vagy nemléte Romániában, vagy a múlttal való ôszinte szembenézés problematikája, egészen a rendfenntartók nevetségességig fokozott mozgósításáig.

Azt már eleve sejteni, sôt tudni lehetett, hogy a trianoni békediktátum történelmi-politikai-erkölcsi- érzelmi megítélése alaposan különbözik magyar illetve román szemszögbôl, hisz Erdély hovatartozása a román nemzeti és nemzetiségi politika egyik sarkköve. Nem titok az sem, hogy a revizonizmustól való félelmében a legtöbb román eleve irredentának tart minden olyan véleményt, amely a legcsekélyebb mértékben is eltér a hivatalos román történelemszemlélettôl ebben a kérdésben. A rendezôk tehát aligha állíthatják, hogy meglepte ôket a reakció.

Ami némi elgondolkodásra adhat okot, az a vetítési körút idôzítése, pontosan abban a periódusban, amikor az RMDSZ a legkényesebb kérdésekben próbál egyezséget kötni az újonnan alakult kormánykoalíción belül. Nincs okunk feltételezni, hogy szándékosság állt az akció mögött, az azonban tény, hogy a merev nacionalista beállítottságból amúgy is nehezen engedô számos kormánypolitikust sikerült a legrosszabbkor a magyarság ellen hangolni. Még az amúgy nyitottnak ismert miniszter asszony is besétált a csapdába.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Trianonról nem szabad és nem lehet nyíltan beszélni, s azt sem, hogy természetes dolog - bármire hivatkozva, illetve bármilyen módszerrel - magakadályozni egy ezzel a témával foglalkozó film bemutatását. A hajától elôrángatott rendelkezésre hivatkozó intézkedés ezért Mona Musca miniszter asszonyt és a hozzá hasonlóan vélekedôket és cselekvôket minôsíti. Valós világunkban azonban nem tekinthetünk el attól, hogy egy dominánsan hasonló mentalitással átitatott közeggel állunk szemben, a gyanakvás és gyûlölködés lebontására pedig elsôsorban diplomáciai érzékre van szükség.

A Trianon bemutatása kapcsán azonban egyik fél sem adta tanújelét hasonló kvalitásoknak. Mivel Romániában nincs törvényes cenzúra, ha a bemutató szervezôi másként próbálják tálalni a filmet, beszereznek néhány - más körülmények között teljesen fölösleges - engedélyt, netán meghívókat küldenek román személyiségeknek, az ultranacionalista szárny elkerülhetetlen felhördülése ellenére sem lett volna a bemutatásnak akadálya, a mûvelôdésügy túlreagálásáról pedig már szóltunk.

Hogy mégis haladt valamit elôre a világ, jelzi hogy a hirtelen kelt botrány ugyanolyan hirtelen el is ült, már csak a hivatásos soviniszták rágódnak rajta, s talán valóban közel az idô, amikor egy filmet nem a címe, hanem valóban a tartalma alapján ítélhetünk majd meg.

Szombat délután a Don-kanyari csata 62. évfordulóján annak áldozataira emlékeztek Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban, az EMKE szervezésében. A rendezvényt Csató Béla római katolikus fôesperes nyitotta meg, aki a háborúra emlékezés mellett fontosnak tartotta hangsúlyozni a béke fontosságát.

Ábrám Zoltán, az EMKE elnöke három fiatal hadtörténészt, Szabó Pétert, Illésfalvi Pétert és Babucs Zoltánt, a budapesti Hadtörténeti Múzeum kutatóit, az elôadásra kerülô értekezések szerint mutatta be. Az EMKE elnöke kijelentette, hogy a két és fél éve létrehozott Don-kanyari emlékbizottság úgy döntött, hogy idén, május 29-én, a magyar hôsök napján emlékmûvet állít a Don-kanyarban elesett áldozatoknak. Ezen emlékmû a marosvásárhelyi római katolikus temetô bejáratánál kapna helyet. Ezzel kapcsolatban Ábrám Zoltán felhívást intézett a jelenlévôkhöz, mely szerint gyûjtést fognak szervezni egy, az emlékmûvel és a történelmi eseményekkel kapcsolatos kiadvány támogatására, valamint tájékoztatott, hogy a közeljövôben szeretnének egy erdélyi küldöttséggel ellátogatni a második világháború hírhedt színhelyére.

Szabó Péter elôadása az "elfelejtett katonákról" szólt, akik életüket áldozták az orosz hómezôkön. Illésfalvi Péter a gyengén képzett, rosszul felszerelt magyar csapatokról, a hadifoglyok hányatott sorsáról beszélt. A fiatal elôadó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ne csak a Donnál elesett katonáknak állítsunk emléket, hanem ezeknek a sokat szenvedett "elfelejtett katonáknak", a hadifoglyoknak is.

Babucs Zoltán a II. világháború veszteségi nyilvántartásáról beszélt, melynek dokumentumait a háború után megpróbálták megsemmisíteni a korábbi kormányok, s melyekrôl 50 évig tilos volt beszélni. Babucs Zoltán szerint annak idején minden magyar katona tudta, hogy miért van a fronton, hogy miért áldozza életét, ezért szent kötelességünk minden január 12-én emlékeznünk az ô helytállásukra.

Az elôadásokat követôen a ma 93 éves dr. Bárkány Zoltán volt fôhadnagy naplójából Ábrám Noémi olvasott fel. A megemlékezés Berekméri Árpád marosvásárhelyi levéltáros korabeli fényképekbôl összeállított vetítésével zárult.

- Pályafutásom során eddig nem tapasztalt erôszakhullám érzékelhetô a megyében - mutatott rá a tegnap
sajtótájékoztató keretében Cotoara Vasile kvesztor, a Megyei Rendôr-felügyelôség parancsnoka. 2004. január elseje és december 15-e között 9 emberölést követtek el megyénkben. Ezzel szemben az azóta eltelt alig egy hónap alatt további 7 emberölés történt.

Hat alkalommal a tettes erôsen ittas állapotban volt, öt esetben családon belüli erôszakról van szó, egy esetben pedig a gyilkosságot rablás céljával követték el.

A parancsnok az utolsó két emberölésrôl szólt részletesen. Minôsített emberölés gyanújával 19 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki a 20 éves I. Constantin és a 17 éves I. Constantin Virgil dánosi lakosok nevére. A két fiatal a 80 éves T. Ioana hétúri gazdaságában segédkezett, így szereztek tudomást arról, hogy az idôs asszonynak meglehetôsen magas nyugdíja van, valamint két fia Németországban dolgozik.

Abban a reményben, hogy a lakásban nagy összegeket rejteget, a csütörtökre virradó éjszaka az ablakon keresztül behatoltak, a tulajdonost megkötözték, ütlegelték, hogy mondja meg, hova rejtette a pénzét. A rablók végül is félmillió lej készpénzzel, két tasak kávéval, három csokoládéval és egy doboz cukorkával távoztak. Alig egy nappal késôbb egy désfalvi esztenán találtak rájuk a rendôrök. I. Constantin elmondása szerint távozásukkor a nô még élt. A boncolás során kiderült, halálát az arcát és felsôtestét ért ütések okozták. A két tettest minôsített emberölés elkövetéséért 15-tôl 25 évig terjedô szabadságvesztéssel sújthatják.

Vasárnap Idecsen vették ôrizetbe azt a férfit, aki egy nappal korábban Szászrégenben, egy állatfarmon megölte munkatársát. A bûntett szombaton este 8 órakor történt. Az 54 éves G. Vasile és a 49 éves S. Ludovic a helybeli farm alkalmazottai voltak. Egy zsák krumplit szándékoztak vásárolni, ám erôsen ittas állapotuk miatt nem tudtak megegyezni, melyikük mekkora összeget fizessen az árából. A szóváltás hevében G. Vasile mellkason szúrta társát. Részegségében nem vette észre, hogy áldozata elvérzett és meghalt, s ugyanabban a helyiségben lefeküdt. Reggel felébredve döbbent tettére. Eltávozott a helyszínrôl, ám a rendôrök néhány óra múlva rátaláltak. Jelenleg emberölés bûntettének elkövetése gyanújával folyik ellene a kivizsgálás.

Jegyzet

Karácsony és szilveszter között egy huszonéves fiú a Favorit elôtti buszmegállóban várakozott. Este kilenc óra volt. A megállóban még legalább tizenöten állingáltak. Néhány lépésre két fiú és egy lány beszélgetett. Egy adott pillanatban az egyik fiú hôsünkhöz lépett, s a pontos idô felôl érdeklôdött. A megállóban a GPS-kijelzô világító számokkal hirdette a napot és idôt, mögöttük, a köztelefonról is le lehetett volna olvasni ezeket az adatokat. Ennek ellenére a gyanútlan, jóhiszemû fiú elôvette a maroktelefonját. Annak képernyôjérôl akarta leolvasni a pontos idôt. Erre azonban már nem volt ideje. Az érdeklôdô egy hirtelen mozdulattal csavarta ki kezébôl. A tulajdonos reflexbôl ütött. A támadó fel volt készülve, s egy jól irányzott horogütéssel pillanatra elkábította áldozatát. Elégséges idô arra, hogy a sötét gang alatt eltûnjön. A megállóban várakozók közül senki sem avatkozott közbe, a földet nézték, vagy éppenséggel az ellenkezô irányba bámultak. A korábban a támadóval beszélgetô fiú és lány is társuk után eredt. A tizenöt személy továbbra is közömbös maradt, senki sem lépett a kirabolt és megvert áldozathoz.

Hétköznap, délután két óra. A város egyik legforgalmasabb útkeresztezôdésében vonaglott egy sebesült kutya. Vonított, nyüszített, a körülötte levô vértócsa egyre nagyobb lett. A járókelôk közömbösen mentek el mellette, a jármûvek vezetôi közül többen még azt a fáradságot sem vették, hogy kikerüljék, hanem egyszerûen átgázoltak végtagjain. A szerencsétlen pára szenvedése határtalan volt. Aztán a köztisztaságiak jármûve haladt arra, két alkalmazott ugrott le róla, s hatalmas lapátra emelték a magatehetetlen kutyát. Orvoshoz vitték vagy kimúlni a szeméttelepre? Közömbös képükrôl csak ennyi rítt le: a munkájukat végezték: biztosították a köztisztaságot.

A határon túli magyarság anyaországhoz fûzôdô viszonyáról szóló alapdokumentum elfogadását nevezte az idei év egyik legfontosabb feladatának Dávid Ibolya az MTI-nek adott interjújában.

A dokumentumban az Országgyûlés kinyilvánítaná, "hogy az eredménytelen népszavazás teremtette helyzetben fontos feladatának és felelôsségének érzi annak deklarálását, hogy a határon túl élô magyarságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének tekinti" - mondta az MDF elnöke.

"Ha március 15-ig nem sikerül konszenzusos egyezségre jutni a határon túli magyarság ügyében, akkor a parlamenti képviselôk bebizonyítják alkalmatlanságukat" - tette hozzá.

Mint mondta, a dokumentumban szerepelne az is: az Országgyûlés kész vállalni, hogy egyezségre jut a nemzetpolitikai minimumok kérdésében. Hangsúlyozta: a határon túl élô magyarság vezetôinek bevonásával, meghatározott tematika szerint tárgyalássorozatot kell elindítani a nemzetpolitikáról, amelynek a legfôbb célja a nemzet határokon átnyúló békés újraegyesítése.

Közölte: ha az egyezségre épülô dokumentumban az Országgyûlés megfogalmazza ez irányú felelôsségét, "akkor a jogalkotás eszközével tudunk segíteni azon, hogy a határon túl élô magyaroknak legyen egy sajátos státusza".

Legalább három tudósnemzedékre lesz szükség, hogy kielemezzék a Huygens európai ûrszonda pénteken végrehajtott bravúrjának köszönhetôen a Földre érkezett tudományos adatokat, fényképeket és hangmintákat - vélik ûrkutatási szakemberek.

A Huygens pénteken rendben leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínére, és még ezt követôen is küldött információkat errôl a rejtélyes égitestrôl.

Athena Courtenis, a Párizsi Obszervatórium munkatársa emlékeztetett arra, hogy még azzal anyaggal sem végeztek, amely 1980-ban érkezett a Szaturnusz rendszere mellett elhaladt Voyager amerikai ûrszondáról.

Nem beszélve arról, hogy a Huygens alig három órai mûködés után befejezte küldetését, az ôt szállító Cassini amerikai ûrszonda azonban még legalább 3 és fél évig folytatja kutatását a gyûrûs bolygó körül keringve, és ennek során a Szaturnusz több holdját is meglátogatja. Csak a Titán mellett még 44 elrepülését terveznek. Az elemzôk között máris heves polémia alakult ki egyes Huygens- fényképekrôl, hogy voltaképpen azok milyen felszíni alakzatokra utalnak.

Tudós berkekben viszont egy dologban teljes az egyetértés: a Huygens az ûrhajózás történetének eddigi egyik legnagyobb bravúrját hajtotta végre azzal, hogy eljutott a jelenleg tôlünk 1 milliárd 250 millió kilométerre lévô égitestre.

Teljesítménye Jurij Gagarin elsô ûrutazásához és az amerikaiak Holdra szállásához fogható, de kétségtelen, hogy az európai ûrkutatás legnagyobb sikerét könyvelhetjük el - vélik a szakemberek.

A Libération munkatársa elôtt négy hónappal rabolták el szélsôséges terrorcsoport tagjai a Le Figaro és egy francia tv-állomás tudósítóit. A két férfi - átfogó diplomáciai erôfeszítéseknek és feltehetôen busás váltságdíj fizetésének köszönhetôen - karácsony elôtt kiszabadult. Georges Malbrunot fogságban írt naplója megdöbbentô nyíltsággal világít rá a terroristák gondolkodására, a Nyugattal szembeni mérhetetlen gyûlöletükre.

Az elrablókat csöppet sem érdekelte, hogy a két újságíró abból a Franciaországból érkezett Irakba amely mindvégig ellenezte Szaddám Huszein rezsimjének katonai eszközökkel történô megdöntését, emiatt szembekerült az Egyesült Államokkal, megtagadva az invázióban való részvételt. "Bármikor megölhetünk benneteket" - vetette oda nekik fegyveres ôreik egyike, értésükre adva: hazájukat egy kalap alá veszik azokkal az országokkal, amelyek részt vettek a Washington által vezetett katonai beavatkozásban.

A túszejtôk egyik vezetôjével, egy harmincas éveiben járó, négy feleséget tartó férfival lezajlott beszélgetésekbôl Malbrunot azt szûrte le, hogy a terroristák számára Franciaország is a Nyugatot testesíti meg; része annak a globális víziónak, amelyben a hitetlen Nyugat áll szemben a muzulmán világgal.

"Mesélt nekünk bin Ladenrôl és az al-Kaida mozgalom harcáról. Elmondta, hogy a muzulmán világ úgy érzi, a Nyugat megtámadta ôt, s ezért törvényesen folyamodott védekezéshez Afganisztán lerohanása, a palesztinai háború és a csecsenföldi hadjárat után.

A keresztények azok, akik hadat viselnek a muzulmánok ellen. A muzulmánok csak válaszolnak erre, igaz, ôk nem vesztegetik az idôt kis támadásokra, hanem stratégiai módszert választanak. Ezzel a szívébe akarnak döfni a Nyugatnak" - fogalmazott az Iraki Iszlám Hadsereg tagja.

Egy másik beszélgetés során még nyíltabban beszélt. "Azt mondta nekünk, hogy a világ hatvan országában vannak jelen, és céljuk az arab kormányok megdöntése és a kalifátus helyreállítása, amelynek határai Andalúziától a kínai határig terjednek. Az elsô számú célpontok: Egyiptom és Szaúd-Arábia".

A túszok kérdésére, mik a terveik Franciaországgal, amely nem támogatta az iraki háborút, s ezért megromlott a viszonya Washingtonnal, a férfi sejtelmesen így felelt: Franciaországgal is vannak "régi problémák, Libanon és Algéria". (Mindkét ország egykor francia gyarmat volt.)

A két francia tudósítót többször is összekötözött kézzel egy autó csomagterébe zárták, mindegyik alkalommal azt hitték, hogy kivégezni viszik ôket. Az utolsó ilyen alkalommal azután ütött a szabadulás órája:

Bagdad közelében átadták ôket a francia titkosszolgálat ügynökeinek. Nyilatkozatukban a terroristák nyomatékosan kiemelték, hogy a túszok elengedésére Párizs iraki politikája miatt szánták rá magukat.

Mint ismeretes, a Kárpát-medence népei körében 1557-1948 között Marosvásárhelyen létezett a református egyház tulajdonában egy iskola, melyet Református Kollégiumnak neveztek és amely fiúfôgimnáziumot, elemi iskolát és internátussal egybekötött konviktust tartott fenn.

Ennek a kollégiumnak önkormányzata volt, melyet az úgynevezett Elöljáróság vezetett. Ennek az Elöljáróságnak 15 rendes tagja (öt világi, öt egyházi és öt tanári) valamint öt tanácskozótagja volt. Az Elöljáróságnak fôgondnoka, gondnoka, ügyvezetô elnöke (a mindenkori iskolaigazgató) volt, gazdasági felügyelôje, jogtanácsosa és adminisztratív személyzete (az iskola személyzete) volt, akik végezték a Református Kollégium vezetését, ügyvitelét.

Felügyelete és ellenôrzése alatt állt ezenfelül az Erdélyi Református Egyházkerületnek, illetve az egyházkerület állandó igazgatótanácsának.

Az államosításkor (1948 nyarán) a Református Kollégium összes ingó és ingatlan vagyonát jegyzôkönyvileg az akkori igazgató, Tóth Sándor matematikatanár átadta az átvétellel megbízott állami szerveknek.

A Református Kollégium tehát megszûnt létezni. Tovább mûködött, mint az állam által irányított, ellenôrzött és fenntartott tanintézet. Ezzel megteremtették a gyengítésének, református jellege elsorvasztásának objektív feltételeit, amit a következô évtizedek "húzd meg, ereszd meg" politikája igazolt is.

Kezdetben Marosvásárhelyi 14-es sz. Fiúfôgimnázium volt a neve, majd 2-es sz. Magyar Tannyelvû Fiúlíceum, illetve Iosif Ranghet Magyar Tannyelvû Fiúlíceum lett a neve, míg 1956-tól a Bolyai Farkas Középiskola, líceum lett a neve, melyet ma is visel.

A hivatalos állami elképzelés és terv az volt 1948-1990 között, hogy az iskola magyar oktatási jellegét fokozatosan megszüntessék és tegyék román tannyelvû iskolává.

A kommunista-nacionalista diktátorpár fizikai megsemmisítése után, 1990-tôl Marosvásárhely magyar lakossága és az iskola magyar diákjai nyomban akcióba léptek, hogy visszaszerezzék az iskola magyar és református jellegét, de ennek következményei az 1990 márciusi tragikus események lettek.

Azóta 14 éven át folyt a sikertelen, de folytatólagos küzdelem a református egyház és RMDSZ illetékes szervei, sôt a társadalom részérôl is, az 1990-ben megfogalmazott elvárások szerint. Elsôsorban magyar, majd református jellegének visszaállítása érdekében.

Az eredmény az lett, hogy 1994-ben engedélyezték a Református Teológiai Líceum létesítését a most Bolyai líceumnak nevezett iskola épületében, egy, illetve két osztály indításával évente. Ez az intézmény ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját 2004 ôszén.

A református egyház és RMDSZ harcának egy másik eredménye az lett, hogy 2001-tôl nem vettek fel több tanulót a román tagozatra, és így 2005 tavaszán az utolsó román tannyelvû osztály is megszûnik létezni a Bolyai líceumban.

Az 1948-ban államosított Református Kollégium épületét - tehát csak az épületét és nem a házait, földjeit, erdeit, üzlethelyiségeit - a 2004. évi 501-es törvény (hiányos értesüléseim szerint) visszaadta az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Ezek szerint tehát nem a marosvásárhelyi református egyház(ak)nak, hanem a Kolozsvárott székelô Erdélyi Református Egyházkerületnek. Államosították mint marosvásárhelyi református egyházi és kollégiumi tulajdont a létezô telekkönyvek szerint és visszaadták mint kolozsvári református egyházkerületi tulajdont?!

Tisztelettel kérdezem: az államosított házakat, épületeket, intézményeket, iskolákat nem a jogos tulajdonosoknak (akiktôl elvették) vagy törvényes leszármazottaiknak adják, adták vissza? A marosvásárhelyi, Maros-Torda megyei hívek, polgárok által évszázadok alatt létrehozott, gyarapított ingatlant, a kollégiumot, házait, földjeit másnak adnák oda?

Tény az, hogy a visszaigénylés során az Erdélyi Református Egyházkerület összesített listán kérte vissza az egyes egyházközségektôl elvett ingatlanokat, de ez nem azt jelentette, jelenti, hogy a kerület nevére visszajuttatott ingatlanok most már mind a kerületéi. És mi lesz pl. akkor, ha az Erdélyi Egyházkerület kettéválik: kolozsvárira és székelyföldire, vagy éppen egyesül a királyhágómellékivel?

Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? - tette fel a kérdést Mezey Sarolta a Népújság 2004. május 5-i számában a marosvásárhelyi római katolikus és református egyházak vezetôinek.

A római katolikus egyház részérôl Csató Béla fôesperes úr, a református egyház részérôl Ötvös József, Maros megyei esperes, illetve egyházkerületi generális direktor úr adott választ. Ebbôl szeretnék részleteket idézni, hogy világossá váljék cikkem fogantatása.

"Fô célunk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minôségi oktatás folyjon… Mint ismeretes, öt évig szerzôdéses viszonyban leszünk a jelenleg itt mûködô tanintézménnyel, a Bolyai Farkas líceummal. Párhuzamosan folyik a tanítás a Református Kollégiumban is."

A riporternô kérdésére, hogy: "Az épület az egyház tulajdona, de kinek az ügykezelésébe kerül öt év után az intézmény?", a válasz így hangzott: "Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az elsô hármat - a kolozsvárit, sepsiszentgyörgyit és a nagyenyedit - már régebb visszaszolgáltatták.

A marosvásárhelyit és az udvarhelyit csak most sikerült visszaszerezni. Ezeket telekelni kell majd. Mivel a marosvásárhelyi kollégium is az erdélyi egyházkerületé, az ügykezelés a püspökség hatásköre lesz, az ötéves szerzôdés megkötését pedig egy bizottság intézi majd."

Ezzel szemben a marosvásárhelyi Református Kollégium összes évkönyveiben a kollégium önkormányzatáról beszél és ezeket írja: "A marosvásárhelyi Református Kollégium fiúfôgimnáziumot, elemi iskolát és internátussal egybekötött konviktust tart fenn. Mint az Erdélyi Református Egyházkerület egyik tanintézete, ennek felügyelete és ellenôrzése alatt áll, illetve az egyházkerület Kolozsvárott székelô állandó igazgatótanácsának. A kollégium összes szellemi és anyagi ügyeit önállóan intézi az Elöljáróság és a »Rendszabályok és utasítások«-ban meghatározott jogkörrel a Tanári szék."

Az 1948 nyarán történt államosításkor minden ingó és ingatlan vagyonának elvételekor az átadást az akkori igazgató mint az Elöljáróság tanügyi elôadója és ügyvezetô elnöke végezte.

A Református Kollégium épülete és összes ingatlanai a telekkönyvi kivonatok szerint vagy a Ref. Kollégium nevén, vagy a marosvásárhelyi református egyház nevén szerepelnek.

A telekkönyvelést, az ügykezelést, valamint a szerzôdéskötéseket a fenti helyzet jogi tisztázásának függvényében kell foganatosítani. Ez a szerény véleményem. Éppen ezért javasolnám:

- Egy bizottságot kell felállítani sürgôsen, amelyben kerületi, Maros megyei esperesi, RMDSZ- és református kollégiumi vezetôk legyenek képviselve. A bizottságnak alapos felkészültségû egyházi és világi jogász tagjai is legyenek, hogy utólagos kellemetlen tulajdonjogi következmények ne álljanak elô.

- Ezzel egy idôben sürgôsen felállítandó, visszaállítandó a hajdani Elöljáróság, mely évszázadok alatt kitûnôen ellátta feladatát, gyarapította és védte a kollégium anyagi és szellemi javait.

Itt említem meg, hogy az államosításkor elvett református egyházi (Vártemplom, Kistemplom) és kollégiumi tulajdont képezô ingatlanokat (épületeket, földeket, erdôket, üzleteket) nem adták még vissza.

Ezeknek ismertetésére egy másik cikkemben próbálok ismertetôt adni, mivel a mostani vezetô generáció már nem emlékezhet rájuk, de ismerete fontos a jogos és igazságos intézkedések hozatala végett.

MEGHÍVÓ IRODALMI KÖRRE. Illyés Gyula írta: "Az igazmondást hagyja abba, / ki a versírást abbahagyja." Ritka eset irodalmunkban, hogy egy költô harmadszorra veselkedjék neki a... nyilvánosságnak. Mert a versírást nyilván egy pillanatig sem hagyta abba, a sorok akkor is "íródtak" ott belül, ha a félelem nem engedte papírra vetni ôket. "1949-ben születtem Marosvásárhelyen. A középiskolát Szovátán végeztem. A marosvásárhelyi Tanárképzô Fôiskolán szereztem matematika szakos diplomát 1971-ben. Feleségemmel három gyermeket neveltünk fel. A csíkfalvi iskolában tanítunk, a közeli Nyárádszentmár-tonban élünk. Elsô versem 1968-ban jelent meg az akkori Maros megyei újságban. Közöltem az Albatrosz címû fôiskolai lapban is. 1972-ben kényszerszünet állt be, amely csak 1986-ban oldódott fel. Aztán verseim folyamatosan jelentek meg a lapokban és folyóiratokban (Igaz Szó, Ifjúmunkás, Utunk, Vörös Zászló), majd az 1989-es fordulatot követôen a Látó, Helikon, újabban a Népújság Múzsa mellékletének lapjain is. Kötetem nincs; "kötetlenül" írni talán jobb is. Régi tüzek üszke éget, talán ezért kezdem mindig újra. Ez a mostani "megszólalás" engem is váratlanul ért - mi lesz a vége, nem tudom" - vallja Székely-Benczédi Endre, aki csütörtök délután ötkor olvas fel a Súrlott Grádics irodalmi kör elsô ülésén, az RMDSZ városi székházának üléstermében (Dózsa utca 9., földszint, jobbra, utolsó ajtó). A verseket elemzik: Nagy Pál, Nagy Attila és Nagy Miklós Kund. A költôvel Bölöni Domokos beszélget életútjáról.

Telenézô

Egy sorozat sikeréhez az kell, ami az élet sûrûjében történik, ami közel áll a hétköznapi emberekhez, a játék széles tematikát öleljen fel, hogy mindenki föllelje magát benne. * A magyarországi kereskedelmi tévés piacon ez idáig egyeduralkodónak számító Barátok közt címû szappanopera nemsokára versenytársat kap. * Megvallom, "családi nyomásra",
vagyis a feleségem kedvéért magam is nézem az RTL Klub "árvaházi" hôseinek vergôdését, ezt a tengerentúli recept alapján magyarított, csigagyors sztorit, melynek csak hossza van, vége nem lesz, legalábbis megjegyezhetô, észben tartható, netán fel is idézhetô vége nem. A tévés szabócsalád mégis kedves nekem, mert az alkotói csapat ügyesen lopja bele a mai Magyarországot, no nem politikailag, inkább a zûr, a pletyó, a szleng szintjén. (Rácuppan a "va- lóságra".) Egyébként nyögvenyelôs, uncsi, satöbbi. Mindig ugyanaz a ház, a szobák (spórol a producer), ugyanazok a pofák, fordulatnak szánt semmiségek. * A mai magyar életet hitelesen próbálja felmutatni a Horváth Ádám írta-rendezte, kéthetenként jelentkezô Életképek, amely a korábban sikeres Szomszédokra emlékeztet, mondják, akik nézik, mert Marosvásárhelyen alig egy-két részét láthattam valaha, ismétlésben (az MTV-n szok' menni). A kitûnô színészekkel (Kulka János, Hegyi Barbara, Shell Judit, Kovács Adél, Vári Éva, Garas Dezsô, Szacsvay László, Csûrös Karola) nehéz egyeztetni a forgatási idôpontokat, igencsak elfoglaltak. Annyi pénz nincs, hogy állandó csapatot szerzôdtessenek az iparszerû gyártáshoz, és az sem biztos, hogy Horváth Ádám bírná cérnával a forgatókönyv-írói és rendezôi iramot. * Január 23-án indul a TV2-n a Jóban Rosszban (sic!) címû új sorozat. (Amely így írva nonszensz, halandzsa, de lehet, hogy grafikai bombának lett szánva. Iszonyú.) Reggeli mûsorban már bemutatták két fô(bb) szereplôjét, lesz hírverése még. Beharangozó szöveg regéli, jól bevált téma kerül "magyar terítékre", a recept "probatum est": végy egy kisvárost, amelynek van persze egy mai kiskirálya, aztán varázsolj oda egy szuper magánklinikát, ettôl fenemód aktuális lesz minden, lásd a magyar egészségügy helyzetét, lökj elé egy polgármester asszonyt, az igazság bajnokát, aki szembeszegül vejével, a már említett megyebáróval, aki egy vadállat, veri a feleségét stb...* A kórház, mondja Sváby András, a gyártó cég vezetôje, csak helyszín lesz, a vég nélküli történet (no lám, ennek sem leend fináléja!) voltaképpen nem annyira a gyógyítás, az életmentés izgalmairól szól (mint ahogy nem errôl regél, bár errôl is, például a Vészhelyzet), hanem a különbözô emberi kapcsolatokról. * A multi- csatornák ma már nem egymás ellenében mûködnek, a megszerzett pozícióikat igyekeznek megôrizni. Ezért az új sorozat nem zavarja a Barátok közt mûsoridejét, kattinthatunk onnan ide, innen oda. Jóban, rosszban. Illetve: Jóban-rosszban. * Sajnáljanak, megnézem.

A szászrégeni magyarok több éve próbálkoznak azzal, hogy köztéri szobrot állítsanak Petôfi Sándornak. Még az elôzô önkormányzat idején az RMDSZ kérte a tanácsot, engedélyezze a költô emlékmûvének megépítését, de nem sikerült megegyezni a politikai partnerekkel. Nagy András polgármesterjelöltként a választási programjában is megígérte, hogy polgármesterként teljesíti a magyarság ezen óhaját. Így 2005 elsô tanácsülésének napirendjére tûzték a szoborállítás ügyét.

A határozattervezet indoklásában Gyôrfi István RMDSZ-tanácsos kifejtette, azért találták alkalmasnak januárban tárgyalni errôl, mert ebben a hónapban született Petôfi Sándor, mi több, a nagy román költô, Mihai Eminescu is, akinek a szobrát szintén a fôtérre szeretnék elhelyezni, nem messze a Petôfiétôl. Az 1848-as szabadságharc és forradalom költôje, mielôtt Székelykeresztúrra, majd késôbb Fehéregyházára ment volna, három napot tartózkodott Szászrégen-ben. Július 30-án távozott, Marosvásárhelyt érintve Bem tábornok hadseregével indult a végzetes csata helyszínére. A tanácsos felvetésében hangsúlyozta, Petôfi Sándor ma már az egyetemes irodalom költôje. Mûveit számos nyelvre lefordították, így románul is nagyon sok verse megjelent. Stefan Octavian Iosif, George Cosbuc, mi több, Mihai Eminescu is és sokan mások elismerôen írtak róla. E közeledés, a tolerancia jegyében kérte újra a szászrégeni tanács RMDSZ-frakciója: legyen szobra a központban Petôfinek.

A tanácsülést elôzetes tárgyalások is megelôzték, tudva, hogy kétharmados többség kell a döntéshez. Sajnos ez nem jött össze. Titkos szavazás után 11 tanácsos mellette, míg 8-an ellene voksoltak, így ismét elesett a Petôfi-szobor felállítására vonatkozó határozattervezet. A PUNR, a Nagy-Románia Párt, a PSD és PNL tanácsosai vehemensen ellenezték ezt a szándékot. Anton Gheorghe, a Nagy-Románia Párt képviselôje szó szerint idézve az aznapi Cuvântul liber napilapban megjelent vádakat kifejtette, Petôfi Sándor az 1848-as forradalomban mintegy 40.000 románt gyilkolt le és részt vett több ortodox templom lerombolásában. Replikaként Aszalos Gábor RMDSZ- tanácsos elmondta, megengedhetetlen az, hogy amikor Európa kapui elôtt állunk, ilyen sértô és uszító vádak hangozzanak el, nemcsak a magyar, de a világirodalom egyik kiváló költôóriásáról, és ilyen tényekkel utasítsák el a szoborállítást, ami tulajdonképpen a tolerancia és a megbékélés gesztusa kellett volna legyen.

Nagy András polgármester lapunknak elmondta, új, szakemberek által szolgáltatott érveket, tényeket gyûjtenek majd azért, hogy igazolják, milyen szerepe volt Petôfi Sándornak az 1848-as forradalomban, s egy következô tanácsülésen újra napirendre tûzik a szoborállításra vonatkozó határozattervezetet. Teszik ezt majd addig, ameddig a város lakói belátják azt, hogy az ellenzôk azt a politikai erôt képviselik, amely továbbra is kerékkötôje a város békés és harmonikus fejlôdésének.

- Azáltal, hogy engem választottak polgármesternek a szászrégeniek, igazolták: képesek a demokrácia szellemében dönteni, most a politikusoknak kell ugyanezt bizonyítaniuk. Tisztában vagyok azzal, hogy sokan, fôként az említett pártok képviselôi nem fogadják el azt, hogy magyar polgármestere van Szászrégennek. Én továbbra is végzem a dolgom, hiszen nagyon sok olyan tervem van, amivel valóban korszerûsíthetjük a várost. Nekem továbbra is azt kell bizonyítanom, hogy amikor nemzetiségtôl függetlenül rám szavaztak a szászrégeniek, jól döntöttek - nyilatkozta a polgármester.

Közmûvelôdési körkép

Megkíséreltük feltérképezni a szászrégeni kulturális élet jelenlegi helyzetét. Van-e, avagy nincs, ha van, mennyiben fedi a város polgárainak igényeit, léteznek-e igények egyáltalán, van-e közönség a rendezvényeken? A kérdésben a talán legilletékesebb személyhez fordultunk: Tamás Ibolya, a szászrégeni mûvelôdési ház alkalmazottja, kultúrfelelôse, a Népszínház, a számtalan díjat elnyert Csim-bumm bábcsoport és a tánccsoport vezetôje. Tôle érdeklôdtünk.

- Nemrég volt Szászrégen municípiummá válásának tizedik évfordulója, ez alkalomból ünnepségsorozatot szervezett a polgármesteri hivatal, amelynek keretén belül egy délutánt a magyar kultúra értékeinek, a helyi magyar kulturális élet bemutatásának szenteltünk. Beszámolót tartott a könyvtár, a múzeum, a mûvelôdési ház, a helyi magyar lap, a Szászrégen és vidéke - kis visszatekintô volt az elmúlt tíz év megvalósításaira. Köszöntöttük új és régi tagjainkat, megemlékeztünk az elhunytakról, felsoroltuk a Népszínház bemutatóit 1994-tôl az idei évadig.

Hamarosan új bemutatóval jelentkezünk, Székely Ferenc a fô segítônk, rendezônk. Ez új dolog lesz, egy bohózat, nem zenés vígjáték, habár akadnak benne zenebetétek is. Címe még nincs, két jelenetet azonban már megrendeztünk, szeretnénk a bemutatót a Szászrégeni Napokra idôzíteni. Sajnos, az anyagiak hátráltatnak. Ugyanazokkal a díszletekkel játszunk évek óta, toldjuk-foldjuk, átalakítjuk ôket. Színészeink néha saját ruhájukban szerepelnek, van, amikor ôk varrják a jelmezt. Új díszletben, jelmezben nem is gondolkodhatunk. Szerencsére a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyon sokat segít nekünk. A magyar társulat elôadásain jóval többen vannak, mint a román nyelvû elôadásokon, a környezô falvak mindig eljönnek, telt ház van. Ebbôl is adódnak nézeteltérések. Székely Feri bácsinak ingáznia kell, hogy velünk foglalkozhasson, legalább neki szeretnénk honoráriumot fizetni. Színészeink ilyen körülmények között önkéntes alapon, ingyen játszanak. Mondtam is sokszor: ôk Thália igazi papjai. Természetesen vendégül látjuk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, a vásárhelyi színtársulatokat, elôadásaikon mindig telt ház van. Hamarosan érkezik a Rádiókabaré, a Hahota, a Nemzeti elôadásai közül a Nyolc nô, a Györgyike, drága gyermek, a Bingó! Bingó. Eddig több mint száz bérletet adtam el.

A bábcsoporttal szeretnék bábos találkozót szervezni Szászrégenben. Rengeteg ilyen találkozón ott voltunk: Udvarhelyen mindig, ezenkívül Baróton, Marosvásárhelyen, Székelykeresztúron. A mûvelôdési házban játszóházat szerveznénk, szeretném, ha mindez tavasszal sikerülne.

A tánccsoport immár koreográfussal dolgozik, Aszalós Attilát hívtuk meg, a küküllômenti táncokat tanuljuk és keressük az utánpótlást, a hetedik-nyolcadik osztályosokat. A jövôt illetôen optimista vagyok, bár ebben a kisebbségi, már-már szórványhelyzetben muszáj rámenôsnek lenni, ha el akarunk érni valamit. Pályázni állami intézményként nem pályázhatunk, marad a kilincselés támogatásért, a rengeteget segítô jó barátok és a hálás törzsközönség. Köszönjük nekik - zárta szavait Tamás Ibolya.

Demeter Judit könyvtáros a lehetôségekhez mérten jónak tartja a régeni mûvelôdési életet. Több-kevesebb rendszerességgel szerveznek irodalmi esteket, nemrég a Szászrégen és vidéke lézerlemezét készítették el. Összeállítottuk az idei kulturális évadtervet. Eszerint júniusban ünneplik a kétszáz éves Csokonai-évfordulót, Sántha Attila pedig megígérte, hogy "elhozza" Orbán János Dénest. A József Attila-évforduló alkalmából szavalóversenyt szerveznek, és Kovács András Ferenc neve is a meghívottak listáján szerepel. Júniusban a százhúsz éves EMKE-t köszöntik, és szeretnék elérni, hogy megrendezésre kerüljön a Koós Ferenc-évforduló is.

A szászrégeni cserkészcsapat az ô nevét viseli. Az októberi Vörösmarty-estre Egyed Emesét tervezik meghívni. E rendezvények megszervezésekor összefog a könyvtár, a mûvelôdési ház és a Kemény János Társaság. Közönség van, törzsközönség, a fiatalokból azonban csak mutatóba akad a kulturális rendezvényeken - fájlalja a könyvtáros.

Nagy Botond

A szászrégeni kórház egy hete megnyílt reumatológia-kabinetjében zakóba öltözött, nyakkendôs orvos, dr. Binder Zsolt fogadott. A szakember a megyeszékhelyen is rendel, viszont a régenit szeretné fôállásban folytatni: itt hétköznapokon - szerda kivételével, amikor 13-tól 20 óráig rendel -, reggel 8-tól du. 3-ig fogadja a betegeket.

A reumatológia régóta hiányzott a régeni kórházból. Létesítésének ötlete a tavaly tavasszal született, fél évet kellett várniuk az egészségügyi minisztériumi beleegyezésre. A kezdeti nehézségek után Binder Zsolt elégedett a helyzettel. A kórház vezetôsége hamar létrehozta a kabinetet. Csak bôvíteni, csiszolni, barátságosabbá és otthonosabbá kell tenni.

Binder Zsolt az orvos-páciens viszonyt kívánja közvetlenebbé tenni azzal, hogy nyakkendôben és zakóban fogadja betegeit. Így elejét veszi az ún. "fehér köpeny szindróma" jelentkezésének, amely magas vérnyomással, erôs szívveréssel és izgalommal jár. A betegeken már a rendelés elsô napjaiban tapasztalta a változást.

Ahhoz, hogy az eredmények sikeresek legyenek, a gyógyszeres kezelés mellé fizikoterápiás kezelés is szükségeltetik, ezért egy kezelôrészleg létrehozását is tervezik. Erre adottak a lehetôségek, gyógyiszap található Régentôl néhány kilométerre. A központnak a kórház épületében, vagy annak közelében kellene helyet találni. Szakemberek, akik felvállalnák a munkát, vannak. Tervezik gyógytornász alkalmazását is. A kezelôrészleg ügyében tárgyalnak az egészségügyi biztosítási pénztárral és a kórház vezetôségével.

Binder Zsolt szerint az állami és a magánreumatológiai rendelô között jó a viszony, egészséges versenyhelyzet alakult ki, mely mindenféleképpen a betegek javát szolgálja.

Mészely Réka

Nem lesz Petôfi-szobor Régenben: errôl határozott a helyi tanács pénteki ülésén. A város utcáin járva arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek az emberek a szoborállítás ötletérôl, hogy az miért szükséges (avagy nem) a város számára.

Padurean Sándor, 73 éves, nyugdíjas: - Szerintem mindenféleképpen fontos lenne egy ilyen szobor felállítása. Több szempontból is érvelhetnék. Egyrészt Petôfi alakja szimbólum a magyarság számára. A költô fiatalon halt meg, és így is nagyon sokat alkotott. A másik szempont, hogy valahol az identitástudatunkat erôsítené ez a szobor. Jó ötlet volt az a terv is, hogy a Petôfiét Eminescu szobrának közelében helyezték volna el, ezzel is a két nemzet közti közeledést fejezve ki.

E. Nastasia, 65 éves, nyugdíjas: - Én sem értek azzal egyet, hogy Régenben egy olyan személynek állítsanak szobrot, akirôl alig tudunk valamit. Nekem Petôfi neve nem mond semmit, nem tudom, hogy ki volt. És különben is, Budapesten van Eminescunak szobra? Ha nincs, akkor itt miért lenne Petôfinek? Hogyha már mindenféleképpen egy szobrot akarnak készíteni, miért nem egy olyan személyiséget választanak ki, akit mindenki ismer, például a polgármester vagy akár egy orvos.

Búzás Éva, 47 éves, betegnyugdíjas: - A magyarság számára fontos lenne a szobor. Én úgy gondolom, hogyha lenne egy ilyen jelkép a városban, akkor gyerekét sokkal több magyar adná olyan iskolába, ahol anyanyelvén tanulhat. A városban különben nem tudok más magyar szoborról.

Gorcea Alice, 26 éves, tanár: - Véleményem szerint értelmetlen dolog arról vitázni, hogy kell-e, avagy nem egy ilyen szobor. Nem egy szobornak kellene közelítenie, avagy eltávolítania egymástól egy közösség többségi, vagy kisebbségi tagjait. Nincs semmi kifogásom, hogy Régen központjában Petôfinek emléket állítsanak. Az életünk igazán lényeges dolgai nem ezen múlnak, hanem a nemzetiségek közti jó egyetértésen.

Balázs Árpád, 42 éves, sofôr: - A magyarság számára fontos lett volna a Petôfi-szobor felállítása. Régenben a magyar kisebbségre nagyon nagy hatással van a román többség, mind a nyelvünkre, mind az identitástudatunkra. A nagy költô alakja nemzeti hovatartozásunkat erôsítette volna, így remélem, hogy a magyarság képviselôi mindent megtesznek, hogy a szobor elkészítésének terve megvalósulhasson.

(Folytatás a január 13-i lapszámunkból)

Az üteg, megmaradt két lövegével, augusztus folyamán a kologyezsnojei híd védelmét biztosította. Augusztus 16-án Kologyezsnojenél sorozatvetôkkel is támadó szovjet harccsoport a 32/I. zlj. állásait visszavetette Szaguny irányába. Az ütegnek sikerült idejében visszavonulnia, a zászlóalj azonban súlyos veszteséget szenvedett. Szeptemberben az üteg mozdonyállását Hvoscsevatkára költöztették. A legénység elkezdte a frontvonal mögötti téli állások építését: "…gondoskodnunk kellett - írja Marshall István - a bunkerek jó fûthetôségérôl és a téli ellátásról. Sok krumplit tároltunk, a lovaknak meg takarmányt. Szeptember 14-én reggel egy munkásszázad (VII. különleges munkásszázad - a szerzô megj.) érkezett a híd körüli állások építéséhez. Az oroszok észrevették és heves tûz alatt tartották az egész területet… A tûzpárbaj egész nap tartott. A musz. (munka-szolgálatos) igen nagy veszteségeket szenvedett."

Október elején az üteget Likovóba irányították, ahol lövegei javítás alá kerültek. Legénységét pihentették és átszervezték. Innen november elején Sirokitól 5-6 km-re keletre új védôállást foglalt el, ahol január elejéig látott el folyambiztosító és vállalkozástámogató feladatokat.

1943. január 4-én felsôbb parancsra az üteget újra egyesítették, majd kivonták az arcvonalból, és legénységét január 9- én Bugyennijbe irányították ködvetô kiképzésre. Állományát az ekkortájt alakult 102. ködvetô ezredhez osztották be.

1942. január 12-én és 14-én a szovjetek áttörték a magyar 2. hadsereg arcvonalát Urivnál, majd Scsucsjenél. A gyakori légitámadások és a visszavonuló alakulatok miatt Bugyennijt ki kellett üríteni. Az üteg legénysége elôször Novij Oszkolba, majd Belgorodba vonult vissza. A várost ekkor már rendszeres légitámadások érték, így az alakulat Vorozsba környékére került. Innen felszerelését vasúton, a legénységet gyalogmenetben indították Konotop-Kijev-Koroszteny útvonalon Ovrucs irányába, ahova a kimerült és megfogyatkozott legénység április 1-jén érkezett be. "Rengeteget szenvedtünk. A nagy hideg és az éhség hamar levette az embert a lábáról. Aki megállt és leült pihenni, helyben megfagyott. Sokszor a szabadban éjszakáztunk, mert a németek miatt nem lehetett a házakhoz bemenni… Az utak mellett mindenhol fagyott lótetemek és hullák… Annyi erônk sem volt, hogy az útból félredobjuk ôket… Nagyon legyengültünk, mire elértük gyülekezési helyünket…" - emlékeznek vissza Imreh Sándor és Biró Ferencz volt 27-es tüzérek. Ovrucsban tovább folytatódott a kiképzés, és április elsô felében megtörténtek az elsô éles lôgyakorlatok. "A gyakorlatok után kezdtük leadni a téli felszerelést, hámokat, nyergeket, szekereket. A lovakat a vágóhídra. Ekkor már lehetett sejteni, hogy hazajövünk."

1943 májusában érkezett meg a bevagonírozási parancs és indult el a megmaradt legénység, Lavocsnén keresztül az anyaország felé. Rövid karcagi karantén után, 1943. június 10-én érkeztek meg a székely tüzérek vasúti szállítással Marosvásárhelyre, ahol a város és a hadosztály-parancsnokság ünnepélyes fogadtatásban részesítette ôket.

Az üteg keleti hadszíntéri tevékenységének veszteségi mérlege 4 hôsi halott, 8 sebesült és közel 10 fô eltûnt volt. Hazaérkezését követôen az üteget feloszlatták, a tiszti és legénységi állomány nagy részét leszerelték, megmaradt két lövegét és a megmaradt felszerelést a 27. tüzérosztály vette át.

Berekméri Árpád-Róbert levéltáros

A Mol Rt. a múlt év decembere és január 6. között egy pontszámgyûjtésre alapozott karácsonyi reklámakciót szervezett, amelynek lényege, hogy az ügyfél, bizonyos pontszám elérése esetén, mintegy "ajándék- képpen" egyes, a kedvezményes termékek kategóriájába sorolt árucikkhez juthat. A játék vonzónak tûnt, annál is inkább, mivel kilencéves kisfiamnak, Mátyásnak is örömet szerezhettem egyes, gyerekeknek szánt termék megvásárlásával. Ezek a termékek, úgymint a háromnyelvû "laptop", a Nenuco baba, vagy a Welly kisautó, csokoládé, de a felnôtteknek szóló italok, mobiltelefonok mellesleg egy színes szórólapon is szerepeltek, arra csábítva a vevôt, hogy nagyobb tételben ITT, a Mol-kútnál vásároljon üzemanyagot vagy fogyasztási cikkeket, összegyûjtve a vágyott termék megszerzéséhez szükséges pontszámot.

Amióta megnyílt Marosvásárhelyen a Mol töltôállomás, ide járunk vásárolni. Barátságos, szép környezet, a személyzet elôzékeny, anyanyelven szólnak az ügyfélhez. Kisfiamnak mindig példaként emlegettem, ilyennek kell lennie a civilizált, kulturált kiszolgálásnak. December elseje után, vásárlás közben az egyik kiszolgáló fiatalember hívta fel a figyelmemet a reklámakcióra, elmagyarázva a pontszámgyûjtés módozatát, meg azt, hogy mit, miket lehet ezen nyerni. Mátyáska rögtön "rá-harapott" a kisautóra meg a laptopra. Kitartó kérdezôsködésére fontosnak tartottam elmagyarázni, hogy a Mol e nyugati stílusú gesztusával hûséges ügyfeleinek akar ily módon kedveskedni, örömet szerezni a karácsonyi ünnepek táján. El is határoztuk, hogy nekifogunk pontokat gyûjteni, ha már mindenképpen itt vásárolunk. Ennyi örömet kisfiamnak muszáj szereznem, arról nem beszélve, hogy a gyerek igencsak "beleélte" magát az acélszürke Welly kisautó meg a laptop megszerzésébe. Így aztán a számlák alapján, bár 30 pont nem gyûlt ki, csak 20, lemondtunk a laptopról, de a kisautóra éppen elég pontunk gyûlt össze. A határidô lejárta elôtt egy nappal, a számlákkal "felfegyverkezve", a húsz pont birtokában kerestük fel a Mol üzletet, ahol megrökönyödésemre az italokat ajánlották a pontok ellenében.

Kedvesen, civilizáltan kért elnézést az eladó amiatt, hogy a készlet kifogyott, és kisautó híján vermutot kínálhat fel csupán. Biztosított, hogy majd beszél az üzlet vezetôjével, hiszen egy hétig még kiszolgálnak, és január 13-án menjünk vissza. Nem kell leírnom a csalódottságot, amit fiam érzett, amikor a vágyott játékautó nélkül kellett hazamennünk. Múlt héten aztán, 13-án, ismét jelentkeztünk, ekkor már egyenesen a fônöknôhöz, egy Cosmina Sacalean nevû hölgyhöz utasítottak. Akinél azonban egészen más "stílust" tapasztaltunk meg. Arrogánsan odamutatott az italokra, a csokoládéra.

Amikor a játékautót emlegettük, meg azt, hogy biztatásukra ennek reményében jöttünk vissza egy hét múlva, ápertén kijelentette, hogy márpedig nincs autó, csak ital van. Ha nem tetszik a reklámakció, miért vettünk részt a játékban, hiszen nem kötelezô!- förmedt ránk.

A jó modorú kiszolgáló személyzet mindenkori udvarias hangneme után e balkáni stílusú "leteremtés" hideg zuhanyként ért. A vezetô beosztásban dolgozó hölgy talán nem tudja, hogy az ilyen és hasonló magatartásmóddal valósággal elriasztja az ügyfeleket, annak a cégnek tesz rosszat, amelynél dolgozik és ahol feladata éppen a kliensek megtartása lenne.

Mondhatja így utólag, hogy - mint a szabályzatban is szerepel - a kedvezményes termékekkel addig szolgálhatnak ki, míg a készlet tart, de erre január 5-én nem hívta fel a figyelmemet senki, sôt, visszahívtak azzal a biztatással, hogy lesz még az általunk kívánt termékekbôl. De ennél lényegesebb az, hogy a hölgy modora (vagy inkább modortalansága) viszont immár rossz példaként jelenik meg, a kisfiam pedig a történtek után már sejti a különbséget a civilizált és a balkáni kiszolgálási stílus között. Egyesek még mindig nem tanulták meg, hogy a kereskedô van az ügyfelekért és nem fordítva, a jóérzés, a kultúrált hangnem pedig elengedhetetlen (kellene legyen!) e szakmában (is).

Ami pedig az összegyûjtött pontokat illeti, majd postázom a Mol vezérigazgatójának. Használja fel kedvezményes termékvásárlásra...

Dr. Benedek István

Most, amikor a természet rendje szerint újraindul az élet méheseinkben, amikor a méhcsaládokban az ifjú dolgozó méhek jövôje körvonalazódik, és minden az életre utal, a megújulásra vall, szomorú hír rázta meg az erdélyi magyar méhésztársadalmat. Egy hír, amely egy búcsú nélküli elválásról szól, a könyörtelen valóságról, ami ráébreszt bennünket arra, hogy mennyire gyengék és törékenyek vagyunk, kiszolgáltatottjai a sors sokszor megmagyarázhatatlan csapásainak.

Szomorú szívvel és fájdalommal vettünk tudomást méhésztársunk, az örökké mosolygó, vidám arcú Ács Levente hirtelen elmúlásáról. Egyéniségét, barátságos természetét ismerték és tisztelték a Maros és Hagita megyei román és magyar méhészek. Önzetlen segítsége nagyon sokszor megmutatkozott az évi 3000 kilométernyi vándorszakaszon, amit együtt tettünk meg Szovátától a calafati akácvirágos erdôkig, a távoli napraforgó- táblákig vagy éppen a dobrudzsai hárserdôkig. Most, amikor itt állunk a szomorú valóság elôtt, újra a messzi vándortanyákra készülve, szívünkben magukkal visszük emlékedet azokra a helyekre, ahol minden tavasszal elsô fecskeként érkeztél meg.

Az Ács család után az erdélyi magyar méhésztársaságot is nagy veszteség érte. Mi, akik veled együtt sok szép élményt éltünk meg a vándorméhészek rögös útján, szívünkben örökre megôrizzük emléked.

A Küküllô Menti Méhészegyesület, Hármasfalu

Gyönyörû karácsonyi ajándékkal leptek meg a gyermekeim, mivel tudták, hogy a 28 éves Ideal porszívóm felmondta a szolgálatot. Hogy ne cipeljem 200 kilométerrôl, a kapott pénzzel Marosvásárhelyen, a Kövesdombon vettem meg a porszívót.

Az eladónô türelmesen hallgatta végig óhajomat, olcsó, de jó porszívót szeretnék venni - mondtam. A Draco típusú cseh gyártmányút ajánlotta és dicsérte. Neki is ilyen van már harmadik éve, és eddig nem volt probléma vele - mondta. Aztán pillanatok alatt megmutatta, mit hogyan kell kezelni, és boldogan cipeltem haza. Igen ám, de az örömöm nem tartott sokáig, mert itthon, amikor ki akartam próbálni, a biztosítótáblán csak úgy ugráltak ki a gombok.

Két útmutató is volt a dobozban, igaz, mindkettô román nyelven, de ez nem volt probléma, mert a román szomszédasszonyom tanulmányozta a szöveget, és jóindulatúan ellenôrizte, jól raktam-e össze. De a biztosíték ugyanúgy ugrott ki, mint azelôtt.

Egypár perc után dadogva mondtam az üzletben, hogy valami nincs rendben. Az eladók már kevésbé voltak olyan kedvesek, mint amikor melegen ajánlották a gépet. "Itt ment a motor, amikor megmutattam, lehet, hogy ki kell cserélni a biztosítékot, vagy el kell vinni a gépet a javítómûhelybe!" - jött a válasz.

A könnyeimet lenyeltem és mély lélegzetet vettem, nehogy a guta ott üssön meg. S közben arra gondoltam, vajon mennyibe kerül az új biztosíték, s hol kapok egy becsületes, megbízható villanyszerelôt, aki segít, hogy az ajándéknak örülni tudjak?

Egypár jó tanács, jóindulatú útbaigazítás nem ártana az eladók részérôl, hogy ebben a modern világban, amelyben a jóindulatot nem sokra értékelik, mi, nyugdíjasok is eligazodhassunk. Jólesett volna, ha az eladó a garancialevél mellé egy kis magyarázatot is fûz, hogy a gépnek mennyi a szavatossági ideje, mi a teendô akkor, ha mûszaki hiba áll be.

Király Julianna, Marosvásárhely

Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki ne szeretné az állatokat. Azonban az állatszeretetnek is megvannak az íratlan szabályai. Az állattartásnak megvan a helye és módja.

A volt November 7 negyedben, az Eforia vendéglô és az önkiszolgáló közelében van egy újságosbódé. Ebben nem csak újságot, hírlapot árusítanak, hanem kutyát is nevelnek. Esténként bezárták. Azért múlt idôben, mert csak addig tartották éjszaka is ott, amíg mi, lakók, rá nem szóltunk a hölgyre. Ugyanis a bezárt kutya éjszaka zavarta a csendet, nem lehetett tôle aludni, ugatott, vinnyogott.

A hölgy meghallgatta kérésünket, éjszakára nem zárja be a kutyát, de nappal - reggel 7 órától délután fél 5 óráig - vagy a bódéban, vagy a kerítéshez kötve tartja. Aki a bódéban megfordul, mindenkit megugat. Arról nem is beszélve, hogy a bódé környéke tele van piszokkal, amit senki össze nem gyûjt.

Arra lehet menni, meg lehet nézni. A hölgyet pedig meg kellene gyôzni, hogy ha szereti azt az állatot, akkor vigye a házába, udvarára, ott ugasson és piszkoljon.

Cseke Ibolya, Marosvásárhely

Fel szeretném hívni a fogyasztóvédô hivatal figyelmét a húskészítmények minôségére. Jó lenne a gyártási folyamatra is kiterjeszteni az ellenôrzést, ne csak a hûtôpultokban található kész árukra.

És most jöjjön a bôr. Mi, vásárlók, szeretnénk tudni, miért nincs hónapok óta a mészárszékokban kocsonyának való friss disznóbôr vagy sózott szalonna? A kocsonyába a disznófej és boka mellé mindig szoktunk bôrt is vásárolni. Az az érzésem, hogy a nagyobb nyereség érdekében egyesek kitalálták a bôrbôl készült, hús nélküli disznófôsajtot. Ezt is megértem, de azt már nem, hogy miért kerül olyan bôr bele, ami tele van szôrrel, szôrtövekkel, ami igazán gusztustalanná teszi a terméket. Lassan oda jutunk, mint a kommunizmusban, amikor mindent el lehetett adni, mert élelmiszerhiány volt, és a vásárlók mindent megvettek. Nem hiszen, hogy a nyugati országokban árulnak ilyen termékeket, s azt sem hiszem, hogy az EU-szabvány ezt megengedné. Igaz, most bô a választék a húsok és húskészítmények terén, és finom, húsos disznósajtot is kapni az üzletekben.

De más rendeltetése is van a bôrnek. Megfôzve, finoman darálva más termékek szaporítására is felhasználják. S így nô a bevétel is. Azonban nem marad bôr eladásra, amit kocsonyának valónak keresnek a vásárlók.

Vajda János, Marosvásárhely

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Basescu Londonba készül

Traian Basescu államfô január 30-31-én Nagy- Britanniába látogat Tony Blair brit miniszterelnök meghívására, nyilatkozta hétfôn a Mediafaxnak Quinton Quayle nagykövet. A brit diplomata hétfôn találkozott Basescuval, és átadta az államfônek Tony Blair meghívását. A látogatás keretében találkozókra kerül sor brit honatyákkal és a romániai befektetési lehetôségek iránt érdeklôdô üzletemberekkel. A brit miniszterelnökkel tervezett megbeszélések tém&aacut