|
LVII. évfolyam 5. (15881.) sz. |
2005. január 8., szombat |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke jelenlétében ma este 6 órakor iktatják be a megye prefektusi tisztségébe Ciprian Dobrét, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) marosvásárhelyi szervezetének elnökét, akit a PNL állandó bürója javasolt. A beiktatási ünnepségen, amelyen jelen lesznek még a decentralizált intézmények vezetôi, parlamenti képviselôk és szenátorok, felolvassák a Ciprian Dobre beiktatásására vonatkozó kormányhatározatot, Markó Béla röviden bemutatja az új prefektust, aki az ünnepségen felszólal - nyilatkozta lapunknak Burkhardt Árpád alprefektus, aki Ovidiu Natea fôispán lemondása óta ideiglenesen betöltötte a kormánybiztosi tisztséget.
A miniszterelnök és a koalíciós partnerek közötti tárgyalások a vártnál rövidebb ideig tartottak, a végeredmény szerint a PNL-nek 18, a PD-nek 14, a PUR-nak 5 és az RMDSZ-nek 4 prefektusi tisztség jut. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek Kovászna, Beszterce-Naszód, Máramaros és Krassó-Szörény megyékben lesznek prefektusai. Az alispáni tisztségeket várhatóan a napokban osztják el, az RMDSZ-nek Hargita, Maros, Arad, Temes, Brassó, Szilágy, Szatmár és Hunyad megyében lesz alprefektusa. Ami Maros megyét illeti, a hírek szerint újra Burkhardt Árpádot jelölik e posztra.
Éles hangú hangú tárgyalások zajlottak a kormányzaton belül a Kovászna megyei prefektusi tisztség körül. Az RMDSZ nyilvánvalóan nem engedhetett, így Tariceanu miniszterelnöknek kell szembenéznie a megyei liberális és demokrata párti vezetôk elégedetlenségével. Calin Popescu Tariceanu úgy nyilatkozott, hogy a magyar prefektus kinevezése Kovászna megye élére az utóbbi évek politikai fejleményeinek az eredménye.
"Úgy vélem, hogy a prefektusnak nem a nemzetisége a mérvadó. Fontos, hogy román állampolgár legyen, és ebben a minôségében tiszteletben kell tartania és gyakorlatba kell ültetnie a törvényeket. Ha nem tartja be a jogszabályokat, akkor ezért felelnie kell" - mondta Tariceanu.
Az új Kovászna megyei prefektus György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevû platformjának alelnöke. A platform elnöke, Puskás Bálint szenátor azt nyilatkozta, hogy a magyar prefektus kinevezésére a megye egyensúlyának megteremtése érdekében volt szükség. "Az utóbbi két hétben mi nem vettünk részt a kormánymegbízott személyével kapcsolatban kialakult botrányban, az RMDSZ csendben küzdött azért, hogy megkapja ezt a tisztséget. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a megye fejlôdését állandóan akadályozta a prefektúra vezetôsége, ezért egy magyar prefektus kinevezéséért harcoltunk" - mondta Puskás szenátor, hozzátéve, hogy az RMDSZ párbeszédre hívja a D. A. Szövetséget. "Nem etnikai csatákra van most szüksége a megyének, hanem építô együttmûködésre a fejlôdés érdekében" - jelentette ki Puskás a Mediafax hírügynökségnek.
A DP Kovászna megyei szervezetének elnöke, Gheorghe Baciu az RMDSZ-es prefektus pénteki kinevezését követôen kijelentette, hogy döntésével a kormányfô valószínûleg a legnagyobb hibát követte el a megyében élô román közösséggel szemben.
"Elfogadhatatlan, ami történik. Az RMDSZ-es prefektus kinevezésével cserben hagyták a román politikai pártokat és a román közösséget", mondta Baciu.
A demokrata pártvezér szerint a román civil társadalom várhatóan keményen fellép majd az intézkedés ellen, amit a D. A. is támogatni fog.
Az NLP Kovászna megyei szervezetének elnöke, Ioan Balan szintén úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-es kormánymegbízott kinevezése egyértelmûen bizonyítja "a bukarestiek" érdektelenségét a régióban élô románok sorsa iránt. Hozzátette, személyesen nem az zavarja, hogy magyar prefektust neveztek ki, hanem az, hogy RMDSZ-est. "Találhattunk volna mi is egy magyar prefektust, de tarthatatlan, hogy az egész megye most az RMDSZ kezében van", jelentette ki Ioan Balan.
Az NLP és a DP Kovászna megyei szervezetei rövid idôn belül összeülnek dönteni arról, milyen álláspontot képviseljenek az RMDSZ-es prefektus kinevezésével kapcsolatban.
Végleges a december 5-i népszavazás eredménye, lezárultak a jogorvoslati eljárások, miután a Legfelsôbb Bíróság (LB) pénteken elutasította az újabb kifogásokat - közölte az LB az MTI-vel.
"Az LB döntése azt jelenti, hogy az OVB által (kedden) megállapított (népszavazási) eredmény végleges" - mondta Madarász Gabriella, az LB közigazgatási kollégiumának szóvivôje.
Ezzel jogerôre emelkedik az Országos Választási Bizottság (OVB) keddi döntése, amelyben megállapította a szavazás eredménytelenségét
A népszavazás már az OVB december 11-i határozatában megállapított hivatalos eredmény szerint is mind a kettôs állampolgárság, mind pedig a kórházprivatizáció ügyében sikertelen volt. Ugyanis egyik feltett kérdésre sem adott azonos választ az összes választópolgár több, mint egynegyede.
Ezt az eredményt akkor megtámadta egy magánszemély és a kettôs állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményezô Magyarok Világszövetsége.
Ezek után az összesen mintegy 11 ezer szavazókörbôl a kifogásokkal érintett 1154-ben ellenôrizték a jegyzôkönyveket, több mint ezer szavazókörben újraszámolták a szavazatokat.
Ez alapján az OVB január 4-én, kedden hozott két határozatban újra megállapította a népszavazás eredményét.
A határon túli magyarok kedvezményes honosításával kapcsolatban megfogalmazott kérdésre 2.949.849 érvényes szavazat érkezett. Igennel 1.521.271-en, nemmel pedig 1.428.578-an voksoltak.
Az összesen mintegy 8 millió 48 ezer választópolgárból 3 millió 17-en jelentek meg a szavazókörökben.
"Az OVB megállapítja, hogy a népszavazás eredménytelen, mert az összes választópolgár több, mint egynegyede nem adott a megfogalmazott kérdésre azonos választ".
Az LB pénteki döntése szerint a december 14-i határozatával elrendelt felülvizsgálat törvényes rendben, a választások tisztaságába vetett közbizalom helyreállítására, a felmerült aggályok eloszlatására alkalmas módon, a jogállamiság követelményének megfelelôen folyt le.
Mérleget készítettek az év elsô hetén a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal munkatársai is. 2004-es eredményeik alapján elégedetten nyilatkoztak arról, hogy megyei szinten elkezdôdött a felzárkózás az európai uniós elôírásokhoz. Az újságírókra zúduló számadatok hatására, pillanatnyilag magam is osztottam a véleményüket, s megyeközpontunk szépülô, korszerûsödô kereskedelmi és szolgáltatási egységeinek képe ötlött fel bennem. Szorgalmasan hallgattam, hogy öntudatosabb lett a mindenkori állampolgár, s mind gyakrabban fordul panaszaival a hivatalhoz. Ennek felügyelôi pedig éberen ôrködnek afölött, hogy külalakban, felszereltségben, az árukínálatban, valamint a szolgáltatások minôségében jó irányban haladjon a felzárkózás folyamata. Hallottam milliárdos büntetésekrôl és kárpótlásokról is. Érdekességként pedig elhangzott: volt, akinek az új fogsor árát törlesztették, mivel a régi a cukorkába tört bele. Az adatok bôségének bûvöletébôl kikerülve azonban gondolkozni kezdtem, hogy vásárlóként, fogyasztóként, milyen év van mögöttem. Rá kellett jönnöm, hogy valójában gyakran becsaptak, átejtettek, és sok rossz minôségû termékért és szolgáltatásért adtam ki (számomra) sok pénzt 2004-ben. Vásároltam kanapét több millió lejért, amelyen egy hónap múlva nem lehetett aludni, mert egyik fele javíthatatlanul elferdült. Vettem olyan lábbelit (az egyik márkás cipôgyártó cég nevét viselô belvárosi boltban), amelynek bôre az elsô esô után ezer ráncba gyûrôdött, vásároltunk csaptelepet az egyik nagyáruházból, amelynek csôkapcsolója a felszerelést követôen eltörött, beáztatva az alsó lakás plafonját és padlózatát. Vettem felvágottat, ami folyt, és másnap már ragacsosan büdös volt, virslit, aminek gusztustalanul rózsaszínû volt a fôzôvize, tippanós és penészes kenyeret, tejet, ami összement, elôcsomagolt rothadt narancsot, továbbá zöldséget és gyümölcsöt, ami sok grammal volt kevesebb a mért és fizetett mennyiségnél, ruhanemût, amelynek számozása nem felelt meg a feltüntetett méretnek, elôfizettem e-mail szolgáltatásra, ami hónapokig csak bosszúságot okozott, és hadd ne soroljam tovább... Mert sajnos, azt is be kell vallanom, hogy nem voltam öntudatos vásárló, hisz mindössze egyszer reklamáltam. Talán idôhiány, talán az elmúlt években tapasztalt eredménytelenség miatt. De, ha valaki megkérdezett volna arról, hogy mit várok 2005-tôl, akkor gondolkodás nélkül rávágtam volna: silány utánzatok helyett márkás termékeket, hozzáférhetô áron, színvonalas szakboltok láncolatának bôvülését, jobb minôségû szolgáltatásokat, nagyobb tisztaságot és több figyelmességet... egyszóval MINÔSÉGET az élet minden területén. Optimista vagyok?
Pénteken szakmai tanácskozást tartottak a tanítók. A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában Fejes Réka tanfelügyelô tájékoztatott arról, hogy ezúttal is változatos tematikát vitattak meg. A pedagógiai körökkel egy idôben a tanfelügyelôség vezetôtanácsa a 2005-06-os évi beiskolázási tervrôl szavazott, amely a szakminisztériumi jóváhagyást követôen lesz végleges.
A második és harmadik osztályokban oktató pedagógusok a felmérés és értékelés problematikáját járták körül, a minôsítésre való áttérés ugyanis gyakran okoz gondot, mivel nem mindenkinek sikerült megbarátkozni a jegyek hiányával.
A negyedik osztályban oktatók Bárdosi Ilonát látták vendégül, aki az írás- olvasás tanításáról beszélt, s az errôl készült videokazettát is bemutatta. Az osztatlan vagy részben osztott osztályok tanítói, jobbára a megyeközpont körüli településekrôl, a népi szokásoknak, népi hagyományoknak választható tantárgyként való tanításáról folytattak megbeszélést.
Az elsô osztályban tanítók a természettudományoknak a tanterv biztosította új elképzelések szerinti oktatásáról hallgatták meg Nemes Csilla eredeti és gondolatébresztô vitaindítóját. A többször módosított tanterv a természettudományok iránti csökkenô érdeklôdésbôl kiindulva a gyerekek kíváncsiságának felkeltését, az óra menetébe való cselekvô bevonását hangsúlyozza. A tanítónôk sajnálatosnak tartják, hogy a decemberben kézbe kapott természetismeret tankönyv nem mentes a hibáktól a rosszul sikerült fordítás miatt. Ezt korrigálni kell, de ugyanakkor szerintük egy segédeszközrôl van szó, és sokkal nagyobb gondot jelent, ha a pedagógusnak nem sikerül az új szemlélet szerint dolgoznia.
Tegnap délutántól a marosvásárhelyi Bernády Ház ismét fényképek varázslatos világának otthona. A Marosvásárhelyi Fotóklub hagyományos téli tárlatán 22 fotómûvész állította ki nagyrészt 2004-ben készült munkáit, de vannak olyan képek is, amelyek a régmúlt idôk hangulatát hozzák vissza. A képkiállítást Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztôje nyitotta meg.
Incze István, a Fotóklub elnöke a tárlatmegnyitó bevezetôjeként elmondta, azért szervezik ezt a hagyományos rendezvényt, mert így év elején lehetôséget biztosítanak a tagoknak arra, hogy a hazai közönség elôtt is bemutathassák az elôzô évi munkájuk eredményét. A Marosvásárhelyi Fotóklub nemcsak az országban, de külföldön is elismert. E hírnévre a fotósok 2004-ben is rászolgáltak. Rekordot ezúttal Puskás György ért el, aki 40 fotószalonon szerepelt, 159 elfogadott képpel, 6 egyéni kiállítása volt, ahol összesen 250 fotót mutatott be, és 7 díjat is nyert. A tavaly Kucsera Jenô 5 képét fogadták el tárlatokon és egy díjat is hazahozott. Ezenkívül Kerekes Péter 3 képével ugyancsak nyert egy díjat, a várban pedig egyéni kiállítással lepte meg e mûvészeti ág kedvelôit, s erre listára felkerült még Incze István, Török Gáspár, Kerekes István, Koncz János, Oroszfáji Lajos és Haragos Zoltán is. Ezenkívül a klub 28 tagja több száz képpel volt jelen a világ fotómûvészeti életében. Érdemként hallhattuk, hogy a Fotóklub a Magyar Fotómûvészek Országos Szövetségének 21. biennáléján különdíjat kapott. Incze István elismeréssel nyugtázta, hogy a nehéz anyagi körülmények között is sikerült pályázatok alapján fotóalbumokat is megjelentetni. Bálint Zsigmond a népi hagyományokról évekig készített munkáit foglalta könyvbe, míg Török Gáspár és Haragos Zoltán életpályájuk során a legsikeresebb alkotásaikat válogatták ki és szerkesztették albumba.
Amint Bodolai Gyöngyi is hangsúlyozta, az idôsebb nemzedék mögött már felsorakoztak a tehetséges fiatalok (Borbély Zoltán, Kerekes István, Egyed Ufó Zoltán, Berekméri Ágnes, Nemes Réka és még sokan mások). A témák változatosságával, tájképek, csendéletek, szociofotók, portrék és aktok különleges utazásra, természetjárásra hívják a nézôket, talán egy kicsit eufemizált világba. A képekrôl nem hiányzik a humor, de megjelennek mindennapi életünk drámai pillanatai is. S az külön érdekessége a kiállításnak, hogy vannak itt hagyományosan elkészített fekete-fehér felvételeket, színes képeket, digitális felvételeket, s a számítógép nyújtotta technikai lehetôségek bevetésével is kidolgozott felvételeket, amelyekkel a klasszikus ábrázolástól az impresszionista, szürrealista hangulatú fényképekig mindent megtalálunk.
A tárlat január 20-ig látogatható.
A MOL Románia 2005. január 5-i sajtóközleményében arról tájékoztatta a lakosságot, hogy szerzôdést kötött az Országos Autópálya- és Útügyi Társasággal, amelynek értelmében a gépjármû-tulajdonosok a MOL töltôállomásokon is megvásárolhatják a kötelezô útadómatricát, melynek beszerzése idôigényes sorban állásokat jelentett az elmúlt hetekben.
Január 7-én utánanéztünk marosvásárhelyi MOL kirendeltségnél, s még híre-hamva sem volt az útadómatricáknak. Kérdésünkre, hogy miért nem árusítják, azt a választ kaptuk, hogy még nem érkeztek meg, de a hét végén, illetve a jövô hét elején bizonyára megvásárolhatók lesznek a társaság töltôállomásainál. Pontos idôponttal azonban nem tudtak szolgálni a benzinkút alkalmazottai.
Különben a PETROM által is árusított matricákat a Bolgár téri töltôállomáson is hiába keressük Bolgár téri töltôállomáson. Aki a belvárosban szeretne a matricákhoz hozzájutni, csakis a kijelölt postahivatalokban és a CEC-nél próbálkozhat.
Ha minden igaz, hamarosan "monitorizálni" fognak bennünket. No, nem a szó hagyományos értelmében, hanem - világ, láss csudát - utazás közben! És nem autónkban, motorunkon, hanem a helyi közszállítás jármûvein. Állítólag biztonságunk érdekében.
Bizonyára ismerik a shakespeare-i, szállóigévé lett sorokat Dániával és az esôvel - a meglepô "fejlesztések" sorozata folytatódni látszik, természetesen az utazóközönség megkérdezése nélkül. És biztos vagyok benne, hogy sokunk nem szereti, ha akarata ellenére filmezik, leltárba veszik. Emberi jogokat piszkál ez valahol... De hagyjuk kicsinyes érzelmeinket. A lényeg: miért? A zsúfolt (kis)buszokon egy-két kamera nem túl nagy segítség, pl. a zsebtolvajlás ellen. Ki fogja nézni a felvett anyagot 24 órán keresztül? És ha olyan jól áll a vállalat, hogy a mûholdas, csúcs, és azóta dögledezô GPS-rendszer mellé ilyesmit vásárol, miért nem újítja fel kissé a buszokat is, hogy ne részesüljenek akupunktúrás kezelésben a motor elôtt ülô páciensek? Vagy miért nem vesz fel nagyobb létszámban takarítószemélyzetet, hogy az esôs idôben terpeszkedô dagonyából ne guruló dagonyába szálljunk? Költeni lehetne mondjuk polgári nevelés magánórára is, hogy a szerencsére egyre fogyó, de még mindig fellelhetô modortalan és udvariatlan sofôrök legalább az illem legalsó szintjére felkapaszkodhassanak. Mindezek mellett nem csoda, hogy további három vonalszámtartó mûanyag lapra már nem futja - ezért futunk mi az induló csuklósbusz mellett maratoni nyolc métert, ameddig megtudjuk, hogy az éppen merre tart, honnan jött és elvisz-e. Mindez azonban - nem számít. Lesz kameránk, mutogathatjuk a külföldi, ámuló vendégnek e fejlettségi fokot igazoló berendezést, unokáink majd letölthetik bambán vigyorgó ábrázatunkat a leendô közszállítási múzeumból.
Van azonban egy enyhe, ám annál makacsabb gyanúm - hogy mindez csak porhintés...
Tegnap a Nemzeti Liberális Párt megyei sajtótájékoztatóján Eugen Nicolaescu képviselô kilátásba helyezte, hogy az új prefektus beiktatása után napirendre tûzik a megyei tanács két szociáldemokrata alelnökének elmozdítását.
E hírre reagálva Emil Groza alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberális képviselô javaslata ellentétben áll a törvénnyel és esze ágában sincs lemondani.
Borbély László közmunkaügyi miniszter, az RMDSZ alelnöke elismerte, hogy esett szó a liberális képviselô által felvetettekrôl, de, tette hozzá, az RMDSZ tartja magát ígéreteihez, értésre adva, hogy a szervezet nem támogatja Nicolaescu ötletét.
Münchausen-szindróma. Rángassuk ki Romániát a hajánál fogva. RMDSZ: jobbra át! Hogyan írjunk kormányprogramot. Interjú Kelemen Hunorral, képviselôházi frakcióvezetôvel. (Ne)menjünk fejjel a betonfalnak! Háttérviták Románia csatlakozásáról az Európa Parlamentben. Interjú Pálfi Istvánnal, az EP Költségvetési Ellenôrzô Bizottságának és Regionális Fejlesztési Bizottságának tagjával. Transzszilván Sinn Féin. Bukarestben is, Brüsszelben is: mi magunk. M. László Ferenc. Liviu Turcu: A rettegô Ceausescu. Szerettünk, 2004 ? Irodalmi hogy is volt. Szabó Róbert Csaba. Az eszményi Mozart-hangzás. László Ferenc Végh Sándorról. Egy selyemkendô súlya. Boros Kinga a szentgyörgyi Othellóról. A látvány. Betû-mûvészet. Mátyás Rózsa betûképei. A díjazottak. Az E-Mil idén Boka Lászlót irodalomtudományi díjjal jutalmazta. Magyary Ágnesé a debütdíj. Mi történik, ha az adatközlô kapja rajta a néprajzost? Kolumbán Levente konfessziója. A margó. Schöpflin Györg: A modern nemzet c. könyvérôl Gagyi Ágnes. Legjobb 20 könyv 2004- ben. Olvasásra ajánljuk. Tartjuk az irányt. Mi a bal papucsra koncentrálunk.
Felhôkarcolók (37.)
2007 vége táján a 40 éve még nem létezô Dubaj városa egy újabb látványossággal büszkélkedhet majd. Itt épül fel "a világ legmagasabb toronyháza".
A Burdj Dubaj (a burdj tornyot jelent arabul) felhôkarcoló munkálatai 2005-ben indulnak meg teljes gôzzel. Az építtetô Emaar cég nem hajlandó megmondani a torony tervezett magasságát. Úgy hírlik, hogy valamivel 700 méter fölött lesz. Kétszáz méterrel több, mint a jelenlegi rekorder Tajpej 101 a maga 508 méterével. Megatornyok terveirôl számoltak be Sanghajban, de New Yorkban is (a lerombolt világkereskedelmi központ helyén). Az Emaar azonban azt ígéri, hogy az övé állítja majd fel az új magassági csúcsot.
A chicagói Skidmore, Owings and Merrill cég tervei a Perzsa- öböl vidékének "történelmi hatásait" is tükrözik. Az építmény része egy 200 hektáros fejlesztésnek, amelyhez a Dubai Mall bevásárlóközpont is tartozik, s amely a maga egy négyzetkilométeres alapterületével állítólag a földkerekség legnagyobb ilyen létesítménye lesz.
Dubaj arab sejkség a Perzsa-öböl partján. Az Egyesült Arab Emírségek 7 emirátus szövetségi állama az Arab-félsziget keleti részén. Összterülete 83.600 négyzetkilométer, lélekszáma 2.580.000 (kb. egynegyede külföldi), fôvárosa Abu Dhabi. Az ország gazdasági életét a kôolaj- és a földgázkitermelés határozza meg, amely elsôsorban Abu Dhabi környékén és a partjait kísérô tenger alatti lelôhelyeken folyik. Legfontosabb iparágak a cementgyártás, a vegyipar, a kôolaj- finomítás és az alumíniumkohászat. Öntözéssel gabonát, zöldséget és datolyát is termesztenek.
Az arab emírségek közül a legnépesebb Abu Dhabi (670.000 lakos, amibôl 243.000 a fôvárosban él). Utána Dubaj következik, szintén azonos nevû székhellyel és 419.000 lakossal. Harmadik nagyságrendben Sardzsa (269.000 fô), ezt követi Rasz-el Haima (117.000 lakos), Adzsmán (64.000), el-Fudzseira (54.000) és a sort Ummel-Kaivein zárja (29.000). Az Egyesült Arab Emírségekben a népsûrûség 31 fô/négyzetkilométer, az írástudatlanság 52%-os, a születéskor elérhetô élettartam a férfiaknál 70, míg a nôknél 74 év. Az e területen élô népcsopor-tok közül az arab 87 százalékot, a pakisztáni és indiai 9 százalékot, a perzsa 2, az afrikai és egyéb népcsoportok 1-1 százalékot tesznek ki. A lakosság 95 százaléka mohamedán, 4% keresztény, 1 százaléka pedig más vallású. A nemzeti össztermék (GDP) 54 százalékát adja az ipar, 43 százalékát (!) a szolgáltatások és csupán 3 százalékát a mezôgazdaság.
Sokatmondó számadat, hogy amikor az egy fôre esô nemzeti össztermék értéke Romániában 1600 amerikai dollárt tett ki és Magyarországon 4340-et, akkor ebben a szövetségi államban 9.635 USD volt. Úgyhogy van amibôl fejlesztésre költekezniük , s ha a vállalkozóknak nem is kell a dirham (az ottani pénznem), bôkezûen tudnak fizetni nyersolajjal, annak párlataival, földgázzal, más ipari termékekkel és bármilyen konvertibilis valutával.
Az arab emírségek történetébôl röviden csak annyit említünk meg, hogy a föderációt a Nagy-Britanniával 1853-ban kötött védelmi szerzôdés, valamint az angol csapatoknak a Perzsa-öböl menti emirátusokból való kivonulása után, 1971-ben hozták létre. Fiatal állam, amely a rendelkezésére álló lehetôségeket gyümölcsöztetve máris arra a jövôre készül bebiztosítani magát, amikor majd kimerülnek a földfelszín és a tenger alatti természeti kincsek.
Régmúlt idôk korhû krónikája
Valahára kezdünk már kitavaszodni, a sártenger - amelyben már hónapok óta keresztény türelemmel lubickoltunk - lassanként felszárad, s a friss lég után sóvárgó közönség, kivált a déli órákban, kezdi felkeresni a fôbb utcák déli napos sorait, s egyszersmind még lombtalan piaci sétányocskánkat is, hol legalább az utcai járdák valóban iszonyatos kövezetének kínzó egyenetlenségétôl mentve vannak. E kis sétány ruganyos sima talaján magam is néhányszor végigsétálva már, némi észrevételeket tettem, melyeket e helyi közlöny hasábjain, az illetôk színe elébe juttatni, éppen most helyén valónak, idôszerûnek tartok.
Pár évi vajúdás után csakugyan új kerítést kapott sétányunk, mely, ha tartóssági szempontból nem is üti meg éppen a mértéket, itt nálunk Vásárhelyt, elég csinosnak nevezhetô, legalább nem bosszantja többé szemünket, a régi kerítés düledezô, szétmállott korlátaival. Hanem véleményem szerint itt megállani nem szabad. Múlhatatlan szükség: az oldalösvényeken, a korlát hosszában felgyûlt szemetet, piszkot eltakarítani, a fôjárda egyenetlenségeit még most a nyirkosabb idôszakban gondosan kitöltögetni s meghengereltetni, vagy legalább döngöltetni, hogy ne süllyedezzünk, mint valami homokos Szaharában, a lazán szétszórt, apró kaviccsal kevert fövényben, mint tavaly.
Igen kívánatos lenne továbbá a gyöngébb nem, s egyáltalán a közkényelem kedvéért, a fák alatt elhelyezett ülôpadok mindenikét háttámlával látni el. Mindössze 11 darab hát nélküli pad van, melyeknek hát támmali felszerelése, kiegészítése, úgy hiszem, bár nem vagyok szakértô, alig kerülne többe 40-50 forintnál, mely csekély költség, a sétányt élvezô közönségnek igen kellemes meglepetést okozna minden bizonnyal!
A 250-260 lépés hosszúságú sétánysor megvilágítása végre, hogy most egyebeket mellôzzek, 4 szerény pislogó mécsére van bízva. Köztudomású azonban, hogy a nyári idény rekkenô meleg napjaiban leginkább alkonyat után, az est óráiban szokta felkeresni közönségünk a sétányt, mikor is e 4 árva lámpa oly halvány, kétes világot hint maga körül, hogy a bizony legszerényebb igényeinknek sem képes megfelelni. Tehát még 4 lámpát kérünk, melyeknek kiállítása és fenntartási költsége alig okozna észrevehetô különbséget a város évi budzsejében.
Még várjuk a communitástól, s a város érdemes atyáitól, hogy az itt kijelölt csekély terjedelmû változtatásokat, illetôleg javításokat, adózó és olykor ide vágyó fiai érdekében még a tavasz folyamán elrendelni, de végrehajtani is siessen.
Székely Hírlap - Marosvásárhely - 1870. IV. 2.
Válogatta és közlésre elôkészítette: Kádár Lajos
(Folytatás december 11-i lapszámunkból)
Marosvásárhelyen a régi kávézók a bécsi, a budapesti kávéházak elôképeként jöttek létre, rendszerint a szállodák, éttermek keretén belül. Az elsô írott emlék a helyi kávézóról Borosnyai Lukáts János kollégiumi tanár verseskötetébôl, 1836- ból származik. A Régi és Új Vásárhely címû rímes soraiban írta, hogy Friedrich úr fogadójában, a nagypiac terén (ma Rózsák tere) a vendég a kávé, puncs, fagylalt és csokoládé közül választhatott. A század második felében s a századforduló után több kávéház neve, illetve azok bérlôinek neve ismeretes. A Transzilvánia étterem és kávéház a fôtéren mûködött Schweitzer Adolf vezetésével. Nagytermében táncestélyeket, elôadásokat, kabaré- és színi elôadásokat is tartottak.
A Korzó kávéház a fôtér és a Korzó köz sarkán, a Bissingen-ház termeiben Rechnitzer bérlô vezetésével mûködött. A Royal kávézó, a hasonló nevû szálloda és étterem Stauss József vezetésével mûködött. Késôbb New York, Maros néven volt keresett. Az Angol kávéház a Kossuth Lajos utca 7. szám alatt Better Emil vezetésével volt ismert. Késôbb ugyanott az Adira kávézót Fauerlich rendezte. A Méder kávézót és a hozzá tartozó éttermet és szállodát a Szentgyörgy utca 7. szám alatt özv. Méder Antalné vezette. A Központi étterem kávézó a csizmakészítô társulat székházában Buzogány Márton vezetésével várta a vásárokba érkezô vidéki vendégeit. A Tranzi, New York és Korzó kávéházak, éttermek tér felôli üveges homlokzatai elôtt nyári idôben szétszerelhetô fedett terasz fogadta a vendégeket.
A háború után, 1945-ben, a kávézás terén is megváltozott a város polgárainak az élete. Folytatólagosan csak a Tranzi és a New York (Maros) mûködött. A Tranzi régi épületét lebontották, s helyébe újat építettek, azt is átépítették. Késôbb a város régi központjában és utcáiban, valamint az új városrészeken több kávézó kezdte meg üzleti tevékenységét. Van, amelyik egy-egy lakószobában, kapualjban, pincehelyiségben, udvarokon ácsolt faépítményben mûködik! Sajnos, soknak a nagysága a bárasztal elôtti 3-4 magas szék területnyi, sok ún. talponálló formában mûködik. A kávézók száma talán száznál is többre tehetô, de azoknak a száma, amelyek a régi kávéházakra emlékeztetnek, kevés. Legtöbb kávézó néven mûködik, de legtöbbnél a szeszes ital a vonzóerô, nem a dupla fekete.
Keresztes Gyula
46. Közönséges búza. Triticum aestivum (T. vulgare, /T. sativum); búza.
A vidék elsô számú növénye, kenyérgabonája. A búzának a népi gyógyászatban is ôsidôk óta fontos szerepe volt. A búzalisztet mézzel, tejszínnel vagy tejföllel összekeverve kelésre teszik. Gyomorégés ellen, reggel, étkezés elôtt, búzakenyérbôl készített prézlit ettek. Rándulásra, ficamra, törésre, dagadásra almaecettel összekevert búzakorpát kötnek. A korpás fejet búzakorpa és fodormenta fôzetével mosták. Hûlés ellen vaslapátra izzó parazsat tettek, erre búzakorpát, porcukrot és a kovácstól hozott lókörmöt hintettek, s a keletkezett füstöt belélegezték. Vesefájás, felhûlés esetén egy kupa búzakorpához három marék ôrölt sót kevertek, megmelegítették, majd vászonba téve a beteg testére kötötték, így kellett feküdni reggelig. A búzát az állatok orvoslásában is gyakran használták.
47. Közönséges dió. Juglans regia. (dijó)
Vidékünkön gyakori, értékes gyümölcstermô növény, minden része felhasználható. Gyógynövénynek elsôsorban a levelét használják, amit akkor kell szedni, amikor a termés a fele nagyságot elérte. Szellôs padláson, egy-két ujjnyi vastag rétegben kiterítve kell szárítani. A levelébôl fôzött tea jó gyomor- és bélhurut, magas vérnyomás, valamint bélférgesség ellen. Étvágyjavító és vértisztító. Forrázatát bôrkiütések, kelések, fagyások borogatására, aranyér-bántalmakban ülôfürdônek, torokgyulladás esetén gargalizálónak használják. Szemgyulladás és hályogképzôdés ellen jó borogatószer. A diótermés külsô, zöld húsos burka, a kopács is gyógyhatású. Fôzetét étvágytalanság, izzadás, gyomor- és bélhurut esetén isszák.
A népi gyógyászat is régóta használja. Levelébôl és kupacsából reuma elleni teát készítettek, külön a levelének fôzetével az orbáncos fejet mosták, teáját szívbetegek és cukorbetegek itták. A csonthéjából fôzött kellemes ízû tea a köhögést szünteti. A fájós fülbe a megtört és rongyba kicsavart dióbél levét csepegtették. A diólevéllel mosott haj visszakapja eredeti színét.
A diót a likôripar is használja. Az állatgyógyászatban is mindig szerepe volt. Ezelôtt a bolhák ellen az ágyba és az ágy alá dióleveleket tettek. Boros- és káposztáshordók mosásához diólevelet használtak. Züld kupacsából fôzött lében vásznat festettek sötétbarnára. Az asztalosiparban sötétbarna "diópácot" készítenek. Nagyon értékes, szép erezetû fájából dísztárgyakat faragnak, esztergályoznak, bútort, furnérlemezt (borítólemezt) gyártanak. Fiatal zöld termésébôl kompótot fôznek. A lehullott száraz diólevélnek növekedésgátló hatása van, ezért nem szabad a trágyába tenni, el kell égetni.
(Folytatjuk)
Gub Jenô
Az elsô újraszámolt nyugdíjakat március 14-én fizetik ki
Az elsô újraszámolt nyugdíjakat március 14- én fizetik ki - nyilatkozta pénteken Calin Popescu Tariceanu kormányfô, hozzátéve, hogy "határozott" biztosítékot kapott erre vonatkozóan a munkaügyi tárcától. A miniszterelnök egyébként úgy nyilatkozott, hogy a kormány a felelôsségek világos leosztásával és egyértelmû határidôkkel dolgozik. "Nagyon ragaszkodom ahhoz, hogy a lakossággal szemben vállalt kötelezettségeinket teljesítsük, ezért nem tûrök fegyelmetlenséget ezen a téren" - mondta Tariceanu. A kormányfô hozzátette, személyesen felügyeli majd az Európai Unió által a múlt év végén megszabott feltételek teljesítését, és rámutatott, hogy Románia nem csatlakozhat az EU-hoz "szegény, gazdaságilag ingatag és álcázott jogállamiságú országként".
József Attila-emlékév
Magyarországi településeken és külföldön több száz programot rendeznek az idén József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából; az emlékévet pénteken, Attila napján nyitotta meg Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a költô Ars Poetica címû versének egyik gondolatával, "A mindenséggel mérd magad" verssorral indítja útjára a december 3-án, József Attila halálának évfordulóján záruló emlékévet. Vass Lajos reménye szerint a megemlékezésekkel az emberek újabb erôt és hitet kapnak a költészet nagyságáról. A legkülönfélébb emlékprogramok - kiállítások, felolvasó estek, tv-mûsorok, konferenciák és egyéb események - kapcsán az államtitkár kiemelte: a minisztérium egy-egy irodalmi, zenei és képzômûvészeti pályázatot hirdet olyan programok támogatására, amelyek a poéta irodalmi jelentôségének jobb megértetésére, a költôi életmû népszerûsítésére törekszenek. A centenárium alkalmából A Kozmosz éneke címmel internetes játék indult pénteken. A www.emlekev.hu címen elérhetô mûvelôdéstörténeti-irodalmi vetélkedô célja elsôsorban az, hogy megszerettesse a fiatalokkal az 1937-ben, harminckét éves korában elhunyt József Attila verseit. A centenáriumi programsorozat végén, december 3-án avatják fel József Attila felújított síremlékét és a körülötte levô emlékparkot a Fiumei úti sírkertben.
Az eddig regisztrált leghatalmasabb robbanás az univerzumban
A valaha regisztrált legnagyobb univerzumbeli robbanást figyelte meg a Föld körül keringô amerikai Chandra röntgen-ûrteleszkóp - jelentette be az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA. A borzalmas erejû kozmikus detonációt egy fekete lyuk tevékenysége produkálta, amely mintegy 300 millió nap tömegének megfelelô anyagot szippantott magába. Az esemény száz millió évvel ezelôtt játszódott le a tôlünk 2,6 milliárd fényévre lévô MS 0735.6+7421 jelû galaxishalmazban. Az esemény a gravitációs energia felszabadulása, hatalmas mennyiségû anyagnak a fekete lyukba való zuhanása, illetve részleges kivágódása révén történt. A fekete lyuk felé meglódult anyag többsége el is nyelôdött, egy része azonban hevesen kivágódott még mielôtt az MS O735 jelû fekete lyuk végzetes csapdájába esett volna. Ennek a kitörésnek az energiája az eddig ismert legerôsebb világegyetembeli gammasugár-kitöréseknek több száz milliószorosa volt, és ezt érzékelte most a Chandra. Az MS O735 halálos ölelése elôl megszabadult gázok szuperszonikus sebességgel távolodtak el a fekete lyuktól, tömegük nagyobb volt, mint a mi csillaghalmazunk, a Tejút összes csillagának együttes tömege.
Nem változtatnak a 3 százalékos EU- szabályon
Joaquin Almunia, az Európai Bizottság pénzügyekben illetékes bizottsági tagja szerint az unió úgy fogja módosítani a Stabilitási és Növekedési paktumot, hogy nem változtat az államháztartás hiányára megszabott korláton. - Úgy vélem, a következô Ecofin tanácskozon (a pénzügyminiszterek tanácsülésén) megoldást találunk oly módon, hogy nem módosul a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficit- küszöb, és ezt az Európai Tanács elfogadja majd - mondta Almunia a Corriere della Sera címû lapnak nyilatkozva. A biztos szerint az unió tagországai egyet értének azzal: a gazdasági stabilitás miatt fontos a költségvetési hiány szigorúbb ellenôrzése. Almunia bátorítónak nevezte, hogy az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben, továbbá, hogy az olajárak is mérséklôdtek.
Béke-világkongresszust tartottak a rabbik és az imámok Belgiumban
Muzulmán és a zsidó vallási vezetôk tartottak béke-világkongresszust a héten Brüsszelben: a csütörtökön befejezôdött, négynapos rendezvénynek az volt a célja, hogy segítse a zsidók és a muzulmánok közötti párbeszédet. A maga nemében elsô tanácskozáson - amelynek védnöke II. Albert belga uralkodó és VI. Mohamed marokkói király volt - mintegy 150 rabbi és imám volt jelen a két vallás szinte összes irányzatának képviseletében. A rendezvény záróközleményében a résztvevôk kötelezettséget vállaltak, hogy mindent megtesznek a vérontás, illetve az ártatlan áldozatok elleni támadások beszüntetéséért, hiszen ezek "megsértik az élethez és a méltósághoz való, a Mindenható által mindenkinek megadott jogot". Leszögezték: közösen kell felépíteni a béke világát, amelyet a sokszínûség éppen hogy gazdaggá tesz, s ennek érdekében küzdeni kell a gyûlölködés, a tudatlanság, valamint ezek okai ellen. Egyben határoztak egy állandó jellegû közös bizottság létrehozásáról is a kapcsolat fenntartására, illetve a közleményben lefektetett elvek, a béke, a tolerancia és a testvériség védelmére.
Rezidensek kihelyezése
A Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szervezésében január 9-én a megyei kórház 1-es amfiteátrumában fél kilenctôl kezdôdik a 2004 decemberében lezajlott rezidensi vizsgán sikeresen szereplô orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek kihelyezése. A belgyógyászati, sebészeti, család-, fog- és labororvosi, illetve gyógyszerészeti szakosztályokba jelentkezôk telekonferencián választhatnak helyet. Marosvásárhelyen kívül még kilenc egyetemi központban, köztük Bukarestben, Kolozsváron, Craiován dönt a négyfôs bizottság a kihelyezésekrôl.
Jövô héten úszhatunk
Jövô héten Marosvásárhelyen megnyílik a fedett uszoda - tájékoztatott Cârcu Ioan igazgató. Mint elmondta, komoly munkálatok zajlottak az épületben, felújították, illetve kicserélték a hôközpontot, a vízmelegítô központot, a szellôztetôberen-dezést, valamint a víz tisztítását és újrafelhasználását biztosító, költségtakarékos berendezéssel és medencével bôvült a komplexum, amely így európai normák szintjére emelkedik. Hétfôn találkoznak az illetékesek a polgármesterrel, akkor döntik el a nyitás idôpontját. Az igazgató szerint annyi bizonyos, hogy jövô hét folyamán megnyílnak a kapuk a nagyközönség számára.
Nem gazdátlanok az üvegházak
Aláírta az elôszerzôdéseket a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és az Azomures vegyi kombinát a kihasználatlan üvegházak ügyében - mondta Bárczi Gyôzô alpolgármester. Mint ismeretes, a kombinát területén álló 14 hektáron tíz hektárnyi alapterületû, jó állapotban levô üvegház kihasználatlanul állt. A leromlást megelôzendô a város átvette az építményeket. Az átvételi jegyzôkönyvet követôen várható az üvegházak felértékelése, amelynek alapján a város megvásárolná az építményeket. Mint az alpolgármester elmondta, egy holland befektetôt, aki hamarosan a megyébe látogat, érdekelnek az üvegházak, . Az esetlegesen létrejövô vállalkozásról új munkahelyeket létesítenek.
Felvételi 2005
A Maros megyei MADISZ az érdeklôdôk rendelkezésére bocsátja helyszíni tanulmányozás végett a magyarországi felsôoktatási felvételi tájékoztató, felsôoktatási vizsgakövetelmények, valamint a doktori felvételi tájékoztató 2005-ös kiadásait. Érdeklôdni lehet a székházban naponta 9-15 óra között, (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 81- es ajtó) és a 268-573-as telefonszámon.
Lehet sízni
Mûködik a szovátai sípálya, tájékoztatott a pályát mûködtetô az Alunis Szálló recepciósa. Nagy a hó, és folyamatosan érkeznek a pályára a vendégek, síelni vágyók. Mûködik a felvonó is, amely felnôttek számára negyvenezer lej (oda-vissza hatvanezer). A gyerekeket 20 ezer lejért viszik fel, az oda-vissza út számukra 40 ezer lejbe kerül. Ezenkívül a Bogdánon is sízésre alkalmas a pálya.
78 százaléknyi törvénytelenség!
3975 ellenôrzést hajtott végre a tavalyi évben a Maros Megyei Fogyasztóvédôi Hivatal, és ezen ellenôrzések 78 százaléka végzôdött jegyzôkönyvvel - ez 3116 esetet jelent. A jegyzôkönyvek 46%-át téves, illetve hiányos információért, a termék összetevôinek román nyelvû megnevezése elmulasztásáért rótták ki, míg 10,5%- át lejárt szavatosságú termék forgalmazásáért. 9,4%-ban a termék nem felelt meg a csomagoláson feltüntetettnek, illetve romlásnak indult, az esetek 4,6 százalékában pedig a garancia biztosításának elmulasztásáért büntettek. 0,3%-ban a kereskedô, forgalmazó hibás, illetve pontatlan mérôeszközöket használt.
Szennyezett a Maros
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség közleményben ismerteti az olvasókkal a 2005. január 1- 6. közötti idôszak környezetvédelmi jelentését. Eszerint az említett idôszakban megállapították, hogy a levegô összetételében a káros hatású elemek nem haladják meg a törvény által meghatározott küszöbértéket. A víztisztaságot három ellenôrzôponton mérték, és megállapították, hogy Csapónál a Maros vizében levô ammónium-ion 2,54 milligramm literenként, holott a megengedett érték 1,0 mg/l, a nitrát-ion pedig 18,7 mg, a megengedett érték 10,0 milligramm/liter. A nitrátion-szennyezôdésekért többek között az Azomures vegyipari kombinát, a marosvásárhelyi (szentkirályi) víztisztító berendezés, illetve a nyárádtôi szennyvízlevezetô és a heves esôzések okolhatók.
Tettenérés Segesváron...
A 2005. január 4-rôl ötödikére virradó éjszaka, hajnali 4 óra körül a segesvári rendôrség munkatársai tetten érték a medgyesi 20 éves M. Vasilét, a 19 éves M. Flaviust, a 20 éves M. Ovidiut és a 18 éves P. Gheorghét. A négy fiatal Segesvár különbözô utcáin öt parkoló autót tört fel, melyekbôl pótkerekeket, szerszámkészletet, dísztárcsákat stb. tulajdonítottak el, körülbelül 10 millió lej értékben. Az ellopott javakat mind megtalálták. A fiatalokat minôsített lopás elkövetésével vádolják, szabadlábon védekezhetnek.
...és Marosvásárhelyen
2005. január ötödikén 17 óra körül tetten érték a sáromberki, 25 éves C. Istvánt, aki betört egy marosvásárhelyi lakásba, ahonnan 350 millió lej értékû javakat próbált eltulajdonítani. A betörôt a rendôrség feltartóztatta, január hatodikán a Maros Megyei Törvényszék 29 napos letartóztatásba helyezte. A javakat teljes egészében visszaszerezték. Hatodikán, délben fél kettôkor a közúti rendôrség rendôrei érték tetten a marosvásárhelyi, 18 éves B. Radut és a 19 éves K. Árpádot, akik egy lerakatból tulajdonítottak el négy használt színes televíziót.
Wass Albert
Bár jól tudjuk, hogy Újév napja, mint kezdet, kiindulási pont, mindössze ember csinálta illúzió az idô végtelenségében, mégis emberöltôk óta az a nap, amikor az ember számadást készít a múltról és terveket szô, fogadalmakat tesz a jövendôre nézve. Szükséges is, jó is, hasznos is úgy a tetteinkkel való elszámolás, mint idônként az újrakezdés józan kitervelése ennek az elszámolásnak az árnyékában. Emberek vagyunk s ezáltal hibákat követünk el, úgy egyénenként, mint közösségként avagy nemzetként, mely elkövetett hibáknak következményei alatt szenvednünk kell. Ha fölismerjük ezeket a hibákat és igyekszünk levetkôzni, akkor elmondhatjuk, hogy szenvedésünk haszonnal járt. Ha azonban elmulasztjuk akár a felismerést, akár az orvoslást, szenvedéseink értelmetlenek és hiábavalóak maradnak, és egyre újabb, egyre keserûbb és súlyosabb szenvedéseket vonnak maguk után. Aki verembe esett, az csak fölfele menekülhet ki onnan. Ha lefele próbál menekülni, egyre mélyebbre ássa önmagát.
Mi magyarok Trianon óta a lefele való meneküléssel próbálkoztunk. Legnagyobb hibánkat, a széthúzást, mely Mohács óta egyik nyomorúságból a másikba vitt, az utolsó fél évszázad során odáig tökéletesítettük, hogy ma már alig található két magyar ezen a földön, aki huzamosabb ideig képes, minden erejét összetéve, egy közös cél érdekében dolgozni. Ez az oka annak, hogy sem az orosz gyarmattá vált Magyarországon, sem idekint a szabad földön egy lépést sem haladunk elôre, sôt egyre mélyebbre ássuk magunk alatt a vermet. Szomszédaink, a románok, csehek, szerbek, horvátok araszonként dolgozzák magukat fölfelé. Isten szabad napfénye felé, s mennél melegebben süt reájuk a nap, annál hidegebbé válik rajtunk a sötétség.
Tudatosan vagy öntudatlanul, de valamennyien tudjuk, hogy sorsunk nem is fordulhat jóra mindaddig, amíg meg nem szabadulunk lelki hibánktól, mely újra és újra vesztünket okozta. Amíg föl nem ismerjük, hogy erôt csupán egymásból meríthetünk. Amíg meg nem tanuljuk, hogy a magyar ember elsô kötelessége Istenével szemben a többi magyarral való megbékélés a testvéri szeretet jegyében, az egyetértés és együttmûködés megteremtése, és ezen keresztül a nemzeti egység újjáépítése.
Egyénileg mindegyikünk lelkében ott pislákol a vágy, hogy valóban testvérek legyünk. Egyénileg minden egyes magyar érzi és tudja, hogy szeretnünk és segítenünk kellene egymást, mint ahogy azt más, szerencsésebb nemzetek fiai teszik. Irigység, hiúság, önzés és egyéb kicsinyes gyöngeségeink azonban megakadályoznak abban, hogy valóban testvérekké válhassunk. Nem vagyunk képesek felülemelkedni ezeken a gyöngeségeinken, és összefogás helyett viszálykodunk, egymás segítése helyett aláássuk egymást, és közben panaszkodunk, hogy egyre mélyebbre süllyedünk a világ népei között. Önmagunkat süllyesztjük alá. Ellenségeink csupán a magyar földet darabolták szét alattunk. Amit ôk nem voltak képesek megtenni ellenünk, azt elvégeztük mi magunk: földaraboltuk a magyar lelkiséget.
Ez az újévi magyar számadás ôszinte és becsületes képe. Behunyhatjuk a szemünket, hogy ne lássuk, de a kép nem változik meg ettôl. Meg is feledkezhetünk róla, mint ahogy a leégett, lerombolt családi hajlékról megfeledkezhet az ember, ha mentôdni kíván a fájdalomtól, és talán okosan is tennénk, ha megfeledkeznénk magyar voltunkról és az ezzel járó felelôsségrôl, ha már képtelenek lettünk arra, hogy mint magyarok hibáinkat levetkôzve új jövendôt építsünk magunknak.
Ha azonban van valami kis értelme is annak, hogy újévi számadást tegyünk magunkkal és magunkban, ez csak az lehet, hogy a számadáson okulva megpróbáljuk kitervelni az újrakezdés, a jóvátétel lehetôségét. Fogadalmat teszünk, hogy az új esztendôben minden erônket az egymás közötti békesség megteremtésére fordítjuk. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy kiküszöböljük a félreértéseket, melyek elválasztanak egymástól, és megkeressük azt a lelki alapot, melyre fölépíthetjük az egyetértést és az egységet.
Kétségtelen, hogy véleménykülönbségeink mindég lesznek, és erre szükség is van, mert enélkül nincs fejlôdés, haladás, szellemi tisztulás. Elvi vita azonban nem lenne szabad hogy gyûlölködéssé fajuljon. Kétségtelen az is, hogy hazaárulók és nemzetárulók mindég lesznek közöttünk, s a testvéri szeretet nem jelentheti azt, hogy ezeket az egyéneket meg kell tûrjük magunk között. Ellenkezôleg. Idôtálló egységet, mint idôtálló acélt is, csak salakmentes, tiszta anyagból lehet önteni. Akik magyar nyelven megírt orosz propagandakönyvekkel próbálják ma megrontani gyermekeinket, unokáink lelkét, azokkal még csak szóba állnunk sem illik.
Akik azonban megegyezünk abban, hogy elsôsorban magyarok vagyunk, s hogy magyarságunkat minden idegen világnézettôl mentesen kívánjuk átmenteni unokáink számára, a magyar jövendô számára, akik hiszünk abban, hogy a magyar népnek jussa van igazi, önkormányzatot és szellemi függetlenséget jelentô szabadsághoz, azok egymásra kell találjunk végre ebben az emberi vadonban.
Ha van még jelentôsége az újesztendônek mint ember állította mérföldkônek, mely célszerûség okából feldarabolja az idôt, s lehetôséget nyújt a kezdés illúziójának arra, hogy lezárhasson egy elrontott múltat és újjátervezze a jövendôt, akkor ez a jelentôség módot kell nyújtson számunkra ahhoz, hogy komoly, becsületes és lelkiismeretes önrevízió után valóban ráismerjünk hibáinkra, s azokat kiküszöbölve testvérekhez méltó módon éljünk és dolgozzunk, egymás mellett és együtt, nemzetünk érdekében.
Nem elég, ha csak ráköszönünk egymásra a megszokott szavakkal: "Adjon Isten boldog új esztendôt!" Mert Isten szándéka üres szavaktól nem változik javunkra. Ha valóban "boldog új esztendôt" várunk, akkor teljesítenünk kell elôbb az isteni parancsot: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s szeresd nemzetedet önmagadnál is jobban!"
Adjon az Úristen erôt, egészséget minden derék magyarnak, és a magyar szívekbe egymás iránt való hûséges szeretetet!
(1970. december 15.)
*
Jegyzet. Harmincöt esztendôvel ezelôtt közölte a Kanadai Magyarság címû lap Wass Albertnek ezeket a sorait. Már-már döbbenetes, hogy a kényszerû emigrációban élô erdélyi magyar író újévi gondolatai azóta is milyen idôszerûek - különösképpen napjainkban, a nemrég lezárult esztendô decemberének ötödik napja óta, mikor is az "anyaország"-ban, egy félelmetesen riogató kormánypropaganda eredményeként újólag elkeserítô módon nyilatkozott meg a magyar széthúzás, a nemzeti összetartozás ügye iránti érzéketlenség, a határokon kívülre szakadt nemzettestvérekkel szembeni közömbösség.
Wass Albert Amerikában kezdettôl fogva mindvégig, haláláig, publicisztikai cikkeinek, esszéinek, tanulmányainak sokaságában is következetesen számon tartotta a hazai és külhoni magyar gondokat, s tudatosítani igyekezett a szétszakított nemzet együvé tartozásának eszményét. 1963 augusztusától a Kanadai Magyarság oldalain jelent meg a Magyar szemmel címû sorozata, de ugyanekkor állandó rovata volt a rádióban, és a többi lapok, folyóiratok is rendszeresen közölték írásait. Munkásságának ez a tetemes hányada (több ezer oldalnyi szövegrôl van szó) csak mostanság kezd ismertté válni a magyar olvasók elôtt; a hagyaték ilyen jellegû anyagának kiadása épp csak elkezdôdött Budapesten, a Kráter Kiadónál, s remélhetôleg hamarosan napvilágot látnak a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó kötetei is. (Nagy Pál)
Wass Albert születésének 97. évfordulóján, január 8-án Bonyhádon szobrot állítanak az írónak. Ez az elsô magyar város, ahol az író szobra köztérre kerül. Kalandos úton került a szobor Bonyhádra, Ausztráliából Németországon át. A nagyméretû bronz mellszobrot Kolozsy Sándor mûvész készítette Sydneyben, majd Hamburgba szállíttatta, és gróf dr. Wass Endre gondjaira bízta. A mûvész a szobrot szülôváro- sába, Kolozsvárra szánta. Sajnos, erre még várni kell. Bonyhádon sok erdélyi és székely család él, akik az író életmûvét tisztelik és megbecsülik. A helyi irodalmi társaság neve: Wass Albert-törzsasztal. Egyik élelmes Wass Albert- rajongó, Szabó László felvette a kapcsolatot a Wass családdal, és elkérte a szobrot a város részére. Az író fiai mérlegelték a kérést, és úgy döntöttek, hogy a Czegei Wass Alapítvány Bonyhád városának adományozza a szobrot. E szobor köztéri elhelyezésére kerül sor, melyet emlékünnep és szavalóverseny elôz meg. A család nevében Czegei Wass Miklós vesz részt az ünnepen.
Szintén január 7-8. napján Mezôkövesden Wass Albert-emlékparkot avatnak. Ez a rövid hír önmagáért beszél: Miskolc szomszédságában is élnek olyan nemzeti gondolkodású magyarok, akik tisztelik és ôrzik az író örökségét.
Arról is értesültünk, hogy ezekben a napokban Sülysáp város kultúrháza felveszi Wass Albert író nevét. Gratulálunk azoknak a lelkes Wass Albert- rajongóknak (EMI-tagok), akik keresztülvitték, hogy a város vezetôsége megszavazza ezt a névadást.
Solymár a következô város, ahol az író halálának 7. évfordulóján, február 18- án Wass Albert szobra köztérre kerül. November végén a szoboravatás rendezôi - a Fidesz helyi szervezete és más civil szervezetek - tartottak egy gálamûsort, melyen népszerû mûvészek is közremûködtek. Ezen az ünnepi mûsoron olvasták fel azt a levelet, melyet a Czegei Wass Alapítvány nevében gróf dr. Wass Endre küldött. Itt mellékeljük a levelet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Solymár város vezetôsége, szeretett magyar honfitársaim!
Wass Albert családja nevében szeretném kifejezni hálánkat és nagyrabecsülésünket Solymár város vezetôinek és polgárainak az összefogásért és e jelentôs történelmi alkalom sikeréért. Megköszönjük Ugron Gáspárnak, a Fidesz Polgári Szövetségnek és a civil szervezeteknek minden lelkes fáradozását az elôkészítô munkákban és a gálaest szervezésében.
Wass Albert szobra azért kerülhet a várost díszítô történelmi arcképcsarnokba, mert mûvei és szellemisége az emberek lelkében helyet, megértést és megbecsülést kaptak. Amikor az író szobrát Solymáron elhelyezik, ezzel kifejezik a nemzeti összetartozást, a magyar nép történelmi örökségeihez és kulturális értékeihez való ragaszkodásukat. Jelképesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Wass Albert hontalansága végre megszûnjön. Idézem édesapánk egyik legutolsó írásának szavait:
"Hazamegyünk... jó íze van a szónak. Zamatja van. De a zamat csak addig tart, míg rádöbbenünk: hová mennénk haza? A vándormadár tél teltével hazatér. Hazatalál. A zöldellô erdôk, a színes, vadvirágos rétek ugyanott várják vissza ôket, hûségesen várják vissza ôket, a hûségeseket. Bennünket mi vár? Felperzselt otthon, tönkretett világ, ahol még az emlékek nyomát is elmosta az idô, s mindaz amit az "idô" magával hozott: iszap, szemét, szenny, emberi gonoszság termékei. Hosszú esztendôkön át játszottam a "hazatérés" gondolatával. Könnyes szemû, meleg szívû, szép játék volt. De hiányzott belôle a valóság. Erdélyi vagyok: hova mehetnék haza? Otthonomat lebontották, szép gyermekkorom kertjének minden fáját, minden bokrát kiirtotta az emberi gonoszság. Hova mehetnék "haza"? Sem Budapest, sem a szép Dunántúl, sem a napsütötte magyar Alföld nem volt hazám soha. Hova mehetnék? A változó világ rányomta pecsétjét mindenre ott is. Beszennyezte a gondolkozást, újfajta urakat ültetett az üresen maradt székekbe, feldúlt otthonokba. Megváltozott az emberi gondolkozás is: a néppé taposott nemzet hajdani hazájában hogyan lelhetnék helyet magamnak?"
Solymár városának nemes gondolkodású polgárai arról tesznek vallást, hogy Wass Albert helyet lelhet e hazában, ezen a földön, s leginkább az emberek gondolatában és szeretetében. Családom nevében hálásan köszönöm a befogadást, lehetôség szerint Wass Albert fiai képviseletében részt veszek a szoboravatási ünnepen 2005 februárjában.
Tisztelettel, gróf Wass Endre
Vid Wass de Czege, Huba Wass de Czege, Miklós Wass de Czege, Géza Wass de Czege
Dr. Andreas Graf Wass von Czege
Kovács András Ferenc
Ouverture. Tzimbalom-dall
"Dácia térmezején danolván,
(---------------------------------)
Ki vagy, miért vagy, hol lakol? és kinek
Szavára mozgasz? s végre mivé leszel?
(Az ember, a poézis elsô tárgya - 1801)
Hát így meg úgy, s amúgy is!
Akárhogyan suhintom -
Nekem sugárka sem pöng
A menny kék cimbalomján!
Cifrázni semmi kedvem,
Siket cukorbubák közt
Kesernye lett a játék,
Kolonc az égi lélek,
Selyemmadárka bábja -
Mindenség húrja pattog,
Püfölje, üsse ménkû!
Hajh, így meg úgy, s amúgy sem!
Akárhogy is suhintom -
Nekem betelt a mérték,
Pohár setét ürömmel!
Sok volt örök potyázás,
Öröm csömörre váltott,
Sok volt a vándorünnep,
Vendégség, lagzi, névnap -
Sok volt a vágy s a sírvers,
Vigasság, búcsúvétel,
Fársángi hecc, madárfütty!
Feszt úgy, meg így, s emígy sem!
Bármint suhintanám is -
Hiába vált reménység,
Hízelkedô világok!
Hiába annyi szépség,
Pillangó, szférarózsa!
Szerezzen más zenéket -
Zörgesse, üsse, verje
Menny boldog cimbalomját,
Csillaglomb páravázát,
Mint koldus maszkabálba
Betévedt, ûri vendég
Lapozó
Családra leltem, lányaim csipognak, / Szeretnek engem, ennem, innom adnak, / Beszélnek hozzám, jók velem naponta, / Boldogságom kibontja szárnyait - (Kovács András Ferenc) * A bizonyosság és az egyetlen igazság utáni vágy teszi az emberiséget tönkre. (...) A zsidóságomra többet gondolok, mint kellene, mert ez valamiféle negatív identitás, amikor egyesek azt bizonyítják, hogy nélkülem jobb lenne a világ. Tulajdonképpen központi szerepemnek hála, pöffeszkednem kellene a büszkeségtôl. Hogy Csurka velem alszik el minden éjszaka. De a filoszemita badarságok talán még jobban dühítenek. Hibátlanná tesznek. Ôk is tehetetlen bábbá változtatnak engem. Csak egy karikatúra vagyok, befejezett jellemvonásokkal. (Gulyás Miklós) * A fenyôpiacon bôrkabátos, fiatal férfiak sétafikáltak, nyakukban fotómasinával. Ha egy fiatalabb ember került a látószögükbe, azt ôk menten lefényképezték. Pak-pak. Ez aztán terhelô dokumentum volt. A szekust azért fizette az államhatalom, hogy ott álljon a posztján. (Tóth Mária) * szennyes az ég is, torz és ronda minden, / nincs tiszta szépség, csak emlékeinkben, / gyermekmesévé szépült messzi múltban. // A cinkos erdôt hagyom hát reád, / a kandi ôzet, lombok sátorát, / melynek tövén elôször rád borultam. (Jánosházy György) * Nébel közbeszól: "Titkár elvtárs, azonnal tessék menni a megyéhez, egyenesen Dulea elvtárs telefonált." Ekkor kintrôl sorozatlövések törnek be. "Majd megyek", legyint Gyôzô, aki hallja ugyan a lövéseket, ám fogalma sincs eredetükrôl. Senki sem feltételezi, hogy lövések volnának, pedig olyan tiszták és hangosak, mintha egyenesen a folyosóról jönnének. (Láng Zsolt) * Hírt és hatalmat keveset kóstoltál, / de faltál irodalmat, s most dézsmálnál / több kaviárt bár, te, ki védô lombtól, /régen kikezdett törzstôl messze jársz már. (Lászlóffy Csaba) * Lejár mindjárt az elsô tekercs, és a második gép, ha minden jól megy, magától indul, aztán az elsôbôl kifut a film, le kell venni a teli orsót, hogy be lehessen fûzni a következôt. Sándor ilyenkor átöleli a derekát, és úgy állnak hosszan a mentolos cukor szagú leheletében, ô pedig hátrasimít a kezével, nem kappan, nem ám... (Vida Gábor) * Gyávaságod mindig / elrejtve hordtad. / Rossz kupecként, amit / kaptál, elszórtad, / mégis teszed magad / csak, hogy már bánod: / újra újabb élmény / tudatlanságod. (Káli István) * Csak a Gellért-féle álmodozók hiszik, hogy az Isten teremtette világban azonnal minden megváltozhat, hogy egy keresztény országban majd másként süt a nap, tavasszal a szél máshonnan fúj, a virágok illatosabbak. Egy változó, de megmaradó világban, gondolta Sebe, igenis jelent valamit, ha egy táltosfiúból püspök lesz, egy szükség esetén csodatévô püspök, akire a magyarok - egy kívülálló számára rejtelmesnek látszó okok miatt - mégiscsak hallgatnak. (Bánki Irén) * föl-le / járok / egy lifttel // fölfelé / virrad // lefelé / sötétedik (Simonfy József) * jöjjön bár Nauszikaa avagy Kirké / súgjanak fülembe bódító álmot / legyen a kedvesem lágy ajkú szirén // én a te combod satujára vágyom / te maradtál aki nékem adni kész / elfolyó nedvem immár mind a tiéd (Oláh András) * A Reménység Tavánál egyhetes táborozáson vettem részt vendéglátóimmal. Ezenkívül Chicagóban, Detroitban, Clevelandben, New Brunswickban, Connecticutban és Washingtonban tartottam elôadást. Látogatásom idején rendszertelenül naplójegyzeteket készítettem mindarról, ami velem és körülöttem történt, és néhány félmondatot és szókapcsolatot is feljegyeztem a gondolat- villanásokból, amelyekrôl egy idôben azt hittem, hogy nem lehet elfeledni ôket, annyira fontosak, de 1991 februárja, egy kimerültség okozta rövidzárlat óta megtanultam, hogy igenis, elfeledhetôk, ajánlatos tehát mindent rögzíteni. Ezek között a jegyetek között találtam meg - idézôjel nélkül - a következô szavakat: az emlék is elképzelés, a memória is fantázia. (Gálfalvi György) * Halottak napja. Sír a tök / s a berbécs alatt a parázs. / Megremegnek a temetôk, / jönnek a mustra holt anyák. // Ne igyál, fiam, mi iszunk / mustot most, az angyalát! / Halottak táncolják körül / az udvart és a vén szobát. (Farkas Árpád) * Molnár János tizenegy évvel ezelôtt megjelent könyvének az a címe, hogy Az egyetlen. Én meg tizenegy év elteltével is csak ülök itt, és úgy érzem - és most direkt sarkítottan, tehát, meglehet, igaztalanul fogalmazok -: amerre csak nézek, szinte mindenütt ugyanazt az "egyetlent", a számomra legpregnánsabban talán éppen Az egyetlen kapcsán megismert "egyetlent" láttam ma is (még ma is?; vagy ma egyre inkább?) az erdélyi magyar közéletben: az egyetlen - és eszerint örök - (rom)magyar-magyar torzsalkodást... (Martos Gábor) * Molnár Miklós szövege néhány remek telitalálat mellett egészében is kitûnô portrét fest Szentkuthy Miklósról, mégpedig annak saját stílusában, lelkesen lobogón, tiszteletet nem ismerôn blaszfémiázva, hódolva trágárkodón, óriási halandzsaszövegben matematikai pontosságú megállapításokat téve, a különbözô nyelvek lexikális burjánzásában tobzódva, minoritásokat óriásivá nagyítva, gesztusokból rítust álmodva... egyszóval szentkuthysan. (Fekete I. József) * A csillagok földjén nincs senki, senki társ! / Egymásra-hagyattunk az ûrben, egy-vérek e föld- szigeten, / - S nem tudhatom, hogy mit érez kisgyerekem. // Üres ivorgolyók ürege zár egyenkint. / Gurul velünk, vagy áll. Nagynéha összecseng. / Mit tudhatunk a szûk sötétbe bent? (Kaffka Margit) * LÁTÓ, 2004/12, december
B. D.
József Attila-emlékév
József Attila "fényes" és "sötét" arcait bemutató kettôs képzômûvészeti kiállítás nyílt pénteken a Ferencvárosi Mûvelôdési Központban és a MERZ Házban - tájékoztatta az MTI-t a tárlatok ötletadója, a kiállító mûvészek egyike, aki kifejezett kérésére csak Triceps mûvésznéven kíván megjelenni a nyilvánosság elôtt.
Aznap, Attila napján, a költô születésének 100. évfordulója kapcsán nyílt meg hivatalosan a József Attila-emlékév.
A Magyar Elektrográfiai Társaság nevû mûvészeti társaság harminckét magyar, zömében magyarországi mûvészt kért fel arra, hogy az 1937-ben, 32 éves korában elhunyt költô egy fiatalkori arcképét grafikai módszerekkel átdolgozza.
Minden mûvésznek két képet kellett készítenie József Attila "fényes", illetve "sötét" arcáról - mondta el az elsôsorban színházi rendezôként ismert Triceps, aki egyben a IX. kerületi MERZ Ház alternatív kulturális központ vezetôje.
Az ugyanaznap megnyílt tárlatokon a Ferencvárosi Mûvelôdési Központban (FMK) József Attila 32 "fényes" oldalát, míg a MERZ Házban azok párjait, 32 "sötét" oldalát állítják ki. Elôbbiek színes, utóbbiak fekete-fehér digitális printek.
A mûvészek - akik között erdélyi, svájci és hollandiai magyarok is vannak - ugyanazt a József Attila- képet, egy 1924-ben készült fekete-fehér fotográfiát dolgozták fel különbözô elektrográfiai módszerekkel, komputer, faxkészülék, xeroxgép segítségével. Az A3-as méretû képeket fekete fémkeretben állították ki.
A "fényes" és "sötét" József Attila-tárlatok címét Triceps a költô verseibôl merítette, amelyekben a poéta lelkének fényes és sötét oldaláról beszélt. József Attila "fényes" és "sötét" arcai egy hónap múlva helyszínt cserélnek; február elejétôl az elôbbiek a MERZ Házban, utóbbiak pedig az FMK-ban lesznek láthatók. Áprilisban, a költészet napjához, a költô születésnapjához kapcsolódva egy harmadik kiállítóhelyen közösen fogják bemutatni a diptychonokat.
A MERZ vezetôje a "fényes" és "sötét" József Attila-koncepció kapcsán kifejtette: a költôrôl mára szélsôséges megítélések alakultak ki. Az emberek egy része azért nem foglalkozik vele, mert proletár költônek tartja, másik felük viszont változatlanul jó poétának tekinti.
Van, aki a "megkattant" alkotók közé sorolja, szerinte a többség azonban egyáltalán nem olvassa verseit. A tárlatok ötletadója úgy ítéli meg: az emlékév lehetôséget nyújt annak kiderítésére, hogy az önmagát fényesnek és sötétnek látó költô mit üzent az utókornak, vagyis jelenünknek.
A kiállításokkal egy idôben úgynevezett József Attila-börzét is rendeznek a MERZ Házban: erre magánszemélyektôl különbözô kiadványokat - verseskönyveket, tanulmányköteteket, emléklapokat, bakelit és CD-lemezeket - gyûjtöttek össze a költôrôl. Kiállítanak csaknem "egy köbméternyi" József Attila-könyvet is, az installáció darabjait a kiállítás végén meg lehet majd vásárolni.
Az emlékévben a képzômûvészeti tárlatok mellett további két rendezvénnyel emlékeznek József Attilára - mondta.
Áprilisban multimédiás elôadást tartanak, amelyen a költô Szabad ötletek jegyzéke két ülésben címû naplóját dolgozzák fel animációs filmes, zenés és énekbeszédes eszközökkel. Késôbb egy József Attila-haikupályázatot hirdetnek. Ez lesz az irodalmárok válasza arra, hogyan látják József Attilát - mondta az ötletadó.
Felemás benyomás
Akkor most hol is tartunk? A kérdés indokolt, ha arra gondolunk, hogy a megye képzômûvészeinek hagyományos téli tárlatáról évrôl évre elég sok nyomdafestéket elkoptattunk, egyértelmû végkövetkeztetésre mégse jutottunk. Azok közül, akiket errôl az eltelt idôszakban megkérdeztünk, több alkotó igényelte a nagy közös kiállítás megrendezését, mint ahány ellenezte, a szalon kapcsán mégis egyfajta kényszeredettséget tapasztalunk, hevenyészetten, tessék-lássék módra összegereblyézettnek tûnik a mostani seregszemle anyaga is. Nem körvonalazódik világos szervezési koncepció, nem mutatkozik egységes rendezôi elv. Attól persze a kiállítás jó, magas színvonalú is lehetne. De nem az. A látottak felemás benyomást, vegyesen elismerô és elmarasztaló gondolatokat keltenek a nézôkben. Akiknek jelenléte, valahányszor megfordultam a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban, eléggé számottevô volt, amibôl arra következtethetünk, hogy a közönség kíváncsi képzômûvészeink évi termésére. Ez egyébként a valóságot nem a legpontosabban fedô megfogalmazás, ugyanis jócskán van a kiállított mûtárgyak között olyan is, amely nem 2004-ben készült. Aminek végsô soron nincs túlzott jelentôsége. Annak viszont igen, hogy kiváló, valóban igényes alkotások mellett jelentéktelen, tucatmunkák is helyet kaptak a kiállításon. El kellene végre dönteni, bármit kiállítanak, amit a jelentkezôk behoznak, vagy érvényesítenek bizonyos értékkritériumokat. Az ilyesmi zsûrizést feltételez, amiért nem sokan rajonganak, de a jelek szerint anélkül nem megy. Mondhatnák egyesek, hogy ezt a hálátlan feladatot áthárították a tárlatlátogatókra azzal, hogy a szalon ezúttal eladásos jelleget öltött, a mûveket meg lehet vásárolni, a mûgyûjtôk pedig eldöntik, mi érdemes a figyelemre. Hamis érvelés. Igénytelen dolgoknak egy ilyen reprezentatívnak szánt rendezvényen nincs mit keresniük. Különben is az eddigi gyakorlat ismeretében nemigen számíthatunk masszív vásárlásra, nem reális az efféle utólagos szelekció. A nívósabb alkotások ára a köznapi mûpártolók számára magas, a tehetôs polgárok pedig nem biztos, hogy ilyesmibe fektetik a pénzüket, talán el se mennek a tárlatra. És van még észrevétel, amit nem szabad elhallgatni: a kiállított mûvek címét, alkotóinak nevét rögtönzött cédulákról, reszketeg, nehezen olvasható kézírásokból kell kisilabizálni. Ha pedig valaki korábbi reflexei által vezérelve az emeletre is felmerészkedik, a nagy felfordulás, munkatelepi összevisszaság láttán riadtan fordul is vissza, végképp meggyôzôdve, hogy a földszinti oxidált csôrendszer nem egy termeken átfutó modern kiállítási tárgy, hanem az egész épületet érintô nagyobb átalakítás befejezetlen részegysége. Na, errôl ennyit.
De adjuk meg a cézárnak, ami a cézáré: a kiállítók közül többen dicséretre érdemesek. A szobrász Kolozsvári Puskás Sándor különösen kitett magáért. Három karakteres terrakottaportrét, ugyanannyi finom vonalú alabástrom kisplasztikát és egy szellemesen stilizált fémhollót hozott el erre a tárlatra. Mások szûkmarkúbban mértek, de ragaszkodtak az önmaguk állította mércéhez. Bálint Károly két klasszikus szépségû lányszobra, Kiss Levente geometria-ihlette bronz-, kô-, illetve neonkombinációjú kompozíciói, Gyarmathy János emberi értékeket, élethelyzeteket megejtô plaszticitással megmintázó szobrai, Szôcs Zoltán különös, távoli népek egzotikumát elénk varázsoló groteszkjei, Gheorghe Muresan nagyobb méretû, hagyományt és maiságot harmonikusan ötvözô faragott faszobrai joggal vonják magukra a nézôk tekintetét.
Festmények, grafikák is marasztalják a látogatót. A középsô teremben Haller József és Major Gizella korábbi lapszámainkban már ismertetett lírai pasztelljei, Porzsolt Borbála két hangulatos képe, Barabás Éva légies könnyedségû olajkompozíciói, Szotyori Anna nôi szépséggel és érzékenységgel telített színes rajzai, Siklódy Tibor négy megkapó "lélektája", a fiatal Csatlós Levente sokat sejtetô fekete-fehér papírmetszetei elôtt a látogatók hosszasabban megállnak. A belsô galériában Molnár Ilona velencei emlékeket idézô öt erôteljes, friss tusrajza késztet idôzésre. A másik sarokban Steflea Silviu hiperrealista tája, egy nagy mesterségbeli tudással kivitelezett ceruzarajz váltja ki a közönség elismerését. Pokorny Attila különleges tematikájú grafikája, a három múmiát felsorakoztató kép sem hagyja közömbösen a nézôt, a szobrász egyik jelentôs plasztikáját is eszünkbe juttatja. A tájfestészet hagyományos értékeire emlékeztet Schneller Mária két olajképe. A külsô, szélsô teremben a modern látásmód híveinek munkái sorakoznak. Adrian Chira, Lucia Calinescu, Mariana Serban, Ioan Sulea egyéni jelrendszerével festi a maga zaklatott képeit. Albert László és Szép György is hûséges legjobb önmagához. Meglepetés Kiss Armand korszerû Arlecchinója. Mircea Moldovan az utóbbi években mind erôteljesebben jelentkezô törekvéseit mutatja fel a dimenzióbôvítô, fakturális megoldásokban bôvelkedô akrilképeivel. Újdonságnak tûnik ikonsorozata is. Különben a kiállításon látottak szerint több alkotót is megkísért az ikonfestés lehetôsége. Lucia Calinescu és Doina Oprean neve kívánkozik ide.
A díszítô- és az iparmûvészet is jelen van a tárlaton, de inkább csak jelzésszerûen, régi emlékeket idézve az idôsebb látogatókban, hogy valamikor annyi volt az alkotó és mûtermése, hogy szinte mindenik mûfajban külön megyei szalont lehetett rendezni. De ne nosztalgiázzunk, ki tudja, mivel bélyegezhetnek meg miatta egyesek. Amúgy sem a mennyiség a lényeg. De a minôség annál inkább. És ha így van, akkor arra nagyon kellene figyelni, vigyázni.
N. M. K.
Kercsó Attila
Olykor a hegyre hordunk földet
Kátyúk világa lenn marad,
Pedig a hiány hív a tettre
A szél a völgybe hord havat.
A magunkban tátongó ûrök
Ködös mélysége megriaszt,
És ösztönöz elôbbre lépni,
Erôt sugall betömni azt.
A szomjúságunk vízzel oltjuk,
Éhezô áhít kenyeret;
Ugar földjébe búza vágyik -
A remény azé, aki vet.
Csak a hiány az, ami serkent
Napok értelmét hozza meg,
Porladoznak a büszke sziklák,
Szakadékba homok pereg.
2004. X. 30.
Ráduly János
Nézem a fûszálat föléje hajolok
Mondj valamit Éváról halljam
a hangod
Ugye épp rám gondol míg gyümölcsöt
hámoz almástészta-illat
lengi be szobáját
Nézem a köveket simogatom ôket
Szóljatok Éváról halljam szavatokat
Ugye hogy mosolyog amikor
rám gondol
s gyógyító két kezét
imára kulcsolja
Elnézem az idôt felmagasztalom
Mondj valamit Éváról
Ugye megtáltosul amikor rám gondol
s szerelme sátrából
otthont épít körém
halhatatlanságot
435 éve született Pázmány Péter (1570-1637) * 410 éve született Szepsi Csombor Márton (1595-1622) * 380 éve született Apáczai Csere János (1625-1659) * 345 éve született Tótfalusi Kis Miklós (1650-1702) * 280 éve született Gvadányi József (1725-1801) * 270 éve született Báróczi Sándor (1735-1808) * 260 éve halt meg II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) * 250 éve született Martinovics Ignác (1755-1795) és Földi János (1755-1801) * 230 éve született Bolyai Farkas (1775-1856) * 210 éve született Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) * 210 éve végezték ki a magyar jakobinusokat: Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovits Jánost, Szentmarjay Ferencet, Sigray Jakabot, Ôz Pált és Szolárcsik Ferencet * 210 éve halt meg Szentjóbi Szabó László (1767-1795) és Kármán József (1769-1795) * 205 éve született, 150 éve halt meg Vörösmarty Mihály (1800-1855) * 200 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály (1773-1905) * 200 éve született, 135 éve halt meg Toldy Ferenc (1805-1875) * 180 éve született Jókai Mór (1825-1904) és Lévay József (1825-1918) * 175 éve született Orbán Balázs (1830-1890) * 160 éve halt meg Batsányi János (1763-1845) * 150 éve született Reviczky Gyula (1855- 1889) és Czóbel Minka (1855-1947) * 140 éve halt meg Jósika Miklós (1794-1865) * 130 éve halt meg Kemény Zsigmond (1814-1875) és Kriza János (1811-1875) * 120 éve születtek: Benedek Marcell (1885-1969), Hóman Bálint (1885- 1953), Kosztolányi Dezsô (1885-1936), Kuncz Aladár (1885- 1931), Lesznai Anna (1885-1966), Lukács György (1895-1971) * 110 éve született Mécs László (1895-1978) * 110 éve halt meg Komjáthy Jenô (1858-1895) * 100 éve születtek: Cs. Szabó László (1905-1984), József Attila (1905-1937), Tamkó Sirató Ká-roly (1905-1980) * 100 éve hunyt el Koós Ferenc (1828-1905) * 80 éve született Nagy László (1925-1978) * 60 éve hunytak el: Janovics Jenô (1872-1945), Szabó Dezsô (1879-1945), Gulácsy Irén (1894-1945), Gyárfás Elemér (1884-1945), Szerb Antal (1901-1945), Gelléri Andor Endre (1906-1945), * 50 éve hunyt el Szekfû Gyula (1883-1955), Sárközi György (1899-1945) * 30 éve hunytak el: Németh László (1901-1975), Ravasz László (1882-1975) * 20 éve hunyt el Kálnoky László (1912-1985).
*
Töltik a nyolcvanat: Antal Árpád (július 24.), Csávossy György (június 20.), Dánielisz Endre (április 6.), Nemeskürty István (május 14.), Németh G. Béla (február 17.). * Hetvenévesek: Bertók László (december 6.), Czigány Lóránt (június 3.), Ferdinandy György (október 11.), Fülöp Miklós (április 4.), Katona Ádám (október 12.), Kozma Dezsô (november 6.), Lendvay Éva (április 24.), Makkay Ádám (december 16.), Tôzsér Árpád (október 6.). * Hatvanadik életévükbe lépnek: Ablonczy László (október 14.), Alexa Károly (június 16), Cseke Péter (január 30.), Cs. Gyímesi Éva (szeptember 11.), Duray Miklós (július 18.), Fábián Imre (július 2.), Ferenczes István (január 1.), Görömbei András (február 5.), Györffi Kálmán (március 26.), Monostori Imre (június 1.), Soltész József (szeptember 17.), Szentmihályi Szabó Péter (január 8.), Szôllôsi Zoltán (március 6.), Szörényi László (március 22.), Zöldi László (november 23.). * Ötvenévesek: Bertha Zoltán (június 4.), Csapody Miklós (szeptember 8.), Füzi László (március 15.), Koppány Zsolt (augusztus 20.).
Összeállította: B. D.
A Múzsa 670., 2004. december 18-i számában sajnálatos elírás jelent meg. A Könyvek Európája, Európa könyvei címû írás harmadik oszlopa második bekezdésének negyedik sora, helyesen: Bevezetés a szépirodalomba címû, újonnan kiadott, ragyog&oacu