Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Dinu Socotar, a Maros megyei DP elnöke szerint Frunda György szenátor kijelentései a magyarok arányos intézményvezetési képviseletével kapcsolatban újra feszültté teheti a román-magyar viszonyt a megyében.

Socotar azt ajánlotta az RMDSZ-szenátornak, hogy mérsékelje magát, amikor errôl a témáról beszél.

"Azt javasolom az RMDSZ-es kollégáknak, hogy figyeljenek jobban az ilyen kijelentésekre, amelyek újra feszültséget kelthetnek a románok és magyarok között. A magyar lakosság az NLP-ben és a DP-ben is rendelkezik képviselettel, itt a megyében pedig mi fogunk dönteni, nem a központ" – fogalmazott szerdán Socotar. Szerinte a decentralizált intézmények vezetôit kizárólag szakmai kritériumok alapján kell kinevezni.

Hasonló véleményen van Ciprian Dobre, a marosvásárhelyi NLP elnöke is, akit a D.A. Szövetség a Maros megyei prefektusi tisztségre jelölt.

"A szakmai hozzáértés, a kompetencia és az esélyegyenlôség lesznek a fô kritériumok a tisztségek betöltése során" – szögezte le Dobre.

Frunda György RMDSZ-szenátor hétfôn elmondta, a szövetség kéri, hogy Maros megyében a magyarság arányos képviselethez jusson az intézmények vezetôségében.

Orest Onofrei parlamenti képviselô, a Suceava megyei NLP alelnöke szerdán úgy vélekedett,hogy az RMDSZ által javasolt prefektusok kinevezése nem kellene vitákat kavarjon, és nem kellene negatív reakciót kiváltania a politikai pártok körében annak, ha Suceava megyében RMDSZ-es prefektust neveznének ki. Onofrei sajtótájékoztatón kijelentette, a prefektusok kinevezése a kormány hatáskörébe tartozik, és hangsúlyozta, "a kinevezett tisztségekkel kapcsolatban pedig nem kell spekulációkba bocsátkozni".

"Meg kell várnunk, hogy a kormány döntsön az új prefektusok és alprefektusok kinevezésérôl" – szögezte le Onofrei.

Orest Onofrei bírálta a Kovászna megyei NLP és DP vezetôinek reakcióit, akik tiltakoztak egy RMDSZ-es prefektus kinevezése ellen, és úgy vélekedett róluk, hogy "mentalitásuk távol áll az EU szellemiségétôl".

"Nem tartom korrektnek, ha valaki azt emeli ki, hogy egy személy egy etnikai vagy vallási kisebbség tagja, miközben egy olyan európai struktúra felé tartunk, amelyben ez a fajta mentalitás régóta túlhaladott" – mondta a képviselô.

A Demokrata Párt 14 prefektusi és 12 alprefektusi tisztséget kap, a tisztségeket betöltô személyek kinevezése kapcsán a párt megyei szervezeteié "az utolsó szó" – közölte szerdán Emil Boc, a DP elnöke. Boc elmondta, az NLP-DP, az RMDSZ és az RHP vezetôi a napokban folytatják a tárgyalásokat a prefektusi tisztségek kapcsán, egyelôre nincs megegyezés a posztok konkrét elosztásáról.

A DP elnöke azt is elmondta, hogy még nem született döntés a kovásznai helyzettel kapcsolatban sem, ahol a DP, az NLP és az RHP helyi vezetôi elutasítják egy RMDSZ-es prefektus kinevezését.

Az államtitkárok és kormányhivatalok vezetôségének kinevezésérôl még nem tárgyaltak a kormánykoalíció pártjai – tette hozzá Emil Boc.

A délvidéki magyarok körében meghatározó támogatottságot élvezô Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a Máért-tagokon kívül megfigyelôi minôségben részt vesznek nyugat- európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselôi is, a szervezôk kéttucatnyi résztvevôre számítanak.

A csütörtök délutántól péntek délutánig tartó kétnapos tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik majd egy szabadkai középiskolai diákotthonban. A Szabadkai Kezdeményezésnek nevezett fórumon a résztvevôk várhatóan közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben meghatározzák, hogy milyen lépéseket tartanának kívánatosnak, illetve várnának el a magyar kormánytól a népszavazási fiaskó után.

A tanácskozás résztvevôi a tervek szerint létrehoznak egy állandó szervezetet, amely a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevet fogja viselni. Az MTI rendelkezésére bocsátott határozati javaslat értelmében a szervezet évente legalább két alkalommal tart majd összejövetelt, amelyen megvitatják az anyaországon kívül élô magyar közösségek, illetve a magyar nemzet egészének közös ügyeit a létfontosságú nemzetstratégiai kérdésekben.

Kasza József, a VMSZ elnöke három nappal a december 5-i népszavazás után jelentette be, hogy pártja életre hívja a határon túli magyar szervezetek konferenciáját, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a kettôs állampolgárságról, és letegyék a magyar kormány asztalára platformjukat.

A szabadkai "kis Máért" közös platformjának elôzetes szövege megállapítja, hogy a magyarországi politikai elitet súlyos felelôsség terheli, amiért az elmúlt 14 évben adós maradt az elcsatolt nemzetrészek más-más léthelyzetét messzemenôen figyelembe vevô távlati nemzetpolitika kidolgozásával. Az MTI rendelkezésére bocsátott dokumentum megállapítja, hogy a határmódosítás nélküli békés nemzetegyesítés mindmáig beteljesületlen álom maradt, az Európai Unió kiterjesztésével, majd a népszavazás után soha nem tapasztalt megosztottság keletkezett az anyaország és az elcsatolt nemzetrészek között.

A Szabadkai Kezdeményezés résztvevôi távlati nemzetpolitika kidolgozására szólítják fel Budapestet, továbbá arra kérik a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy törvénymódosítás révén tegyék lehetôvé a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését.

Aktuális

Mint minden év elején, az egészségügyben most sem maradhat el a bizonytalankodás. Azon a területen, ahol – éppenséggel szociális és emberiségi megfontolásokból – mindennek nagy rendben kellene lennie. Ismét hatalmas adósságokat halmoztak fel a kórházak, ismét ott lebeg Damoklész kardja a betegek feje felett: lesz vagy nem lesz gyógyszer? Ezt az embertelen játékot minden évben eljátsszák a lakossággal. Még nem felejtettük el az elmúlt évekbeli gyógyszerkálváriát, a patikák betegek általi lerohanását minden hónap elején, míg tartott a gyógyszerekre kiutalt "keret", sem a kórházakbeli gyógyszer-, fogyóanyaghiányt.

A jelenlegi helyzetet tetézi, hogy az új kormánynak idôre van szüksége eligazodni a kusza pénzügyi helyzeten. Az egészségügyi felszereléseket és a laboratóriumoknak szükséges vegyi reagenseket szállító cégek ismét fenyegetôznek, hogy nem teljesítik a rendeléseket addig, míg a kórházak nem törlesztik adósságaikat. Több mint gond, inkább szembeszökô visszásság, hogy "kisebb" eltérés van a forgalmazók valamint a minisztérium, illetve az egészségbiztosítási pénztár által tartozásként számon tartott összegek között. Míg elôbbiek 1.800 ezer milliárd lejrôl "tudnak", utóbbiak 800 ezer milliárddal kevesebbrôl beszélnek. Furcsa módon hiába ígérte a volt kormány, hogy az adósságokat rendezi, lám kiderül, hogy igencsak nagy "lyuk" éktelenkedik az egészségügy költségvetésében.

A helyzet tisztázása még beletelik 2-3 hétbe. A forgalmazók úgy döntöttek, a hónap végéig haladékot adnak, mégiscsak biztosítják a kórházak mûködéséhez szükséges anyagokat. Ugyanakkor azt szeretnék, ha a kórházakkal megkötendô újabb szerzôdésekbe a 60 napos adósságtörlesztési határidôt is belefoglalnák.

Kérdés, hogy sikerül-e rendet teremteni végre az egészségügyi rendszerben, hiszen ez a falat más, posztkommunista államok torkán is nehezen csúszott le. Nagy kihívás ez az új kormánynak. Nemcsak az egészségügyi alapba befolyó pénzek korrekt elosztására kell figyelnie, de a korrupciót is meg kell fékeznie. Felvenni a harcot a gyógyszermaffiával, a licitek lebonyolítását átláthatóvá tenni. Csak így lehetséges az egészségügy költségvetésének helyrebillentése és a szolgáltatások színvonalának emelése. A jelenlegi egészségügyi minisztertôl kedden csupa semmitmondó általánosságot hallhattunk: miután kijelentette, amit mindenki tud, vagyis, hogy szûkös a büdzsé, elmondta: "keresik a megoldásokat, hogy a betegeket ne érjék kellemetlenségek", valamint, hogy februárig, míg véget nem ér a parlamenti vakáció, komolyabb intézkedéseket nem hozhatnak. Nem derült ki, hogy mi köze a parlamenti szünetnek az egészségügybeli ügyintézéshez. Várhatóan újabb kompenzált és ingyenes gyógyszerlistát is terveznek. De persze egyelôre mindez csak terv, amivel azonban aligha lehet gyógyítani.

Három gyereket jutalmaz meg a Helyi Közszállítási Rt.–Siletina Kft. Társulás, azokat, akik a legszebb leveleket írták az Angyalnak. A közszállítási vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján az elmúlt év eredményeirôl és az idénre várható változásokról is szó esett.

A három "nyertes", Finaru Raul Adrian, Cîmpean Patricia és Dali Tímea egy-egy plüssnyuszit, egy kirakósjátékot és fejenként 2 millió lejt kap, amibôl

megvásárolhatják azt, amire vágytak, de amit az Angyal esetleg mégsem hozott el számukra. A közszállítási vállalathoz közel száz gyerek küldött levelet és rajzot, ki csak a vágyott ajéndékokról írt, mások verseket, jókívánságokat is küldtek. Finaru Adrian például egy bizonyos márkájú mobiltelefont, édességeket kért, a 10 éves Cîmpeanu Patricia szintén édességekre, valamint mûkörmökre vágyott. A vállalat vezetése még két jeddi gyereknek, József Attilának és Bugnár Szidóniának biztosít az elsô félévre egy-egy bérletet Jedd–Marosvásárhely között, ôk megható levélben köszönték meg az ajándékokat.

A nyugdíjasok jelentkezzenek a bérletekért

A hangulatos ünnepség mellett prózaibb dolgok is szóba kerültek tegnap. Így megtudhattuk, hogy a 65 éven felüli nyugdíjasoknak a közszállítási vállalat január 17- tôl kezdi kiosztani az ingyenes bérleteket. Tatár Béla igazgató hangsúlyozta, a kedvezményezettek e dátumtól kezdôdôen jelentkezhetnek a Tudor negyedbeli, a kövesdombi, a megyei kórháznál levô és a fôtéri jegyárudáknál, illetve a vállalat Bega utcai székhelyénél a nyugdíjszelvénnyel, fényképpel és személyazonossági igazolvánnyal. A 65 évnél fiatalabb nyugdíjasoknak juttatott félárú jegyekkel kapcsolatban hozzátette: a 2004-es évre kibocsátott félárú jegyek már nem érvényesek, az újakat be kell szerezniük azoknak, akik erre jogosultak. Tavaly havonta átlagban 35.000 olyan nyugdíjas utazott félárú jeggyel, aki nem töltötte be a 65 évet, és 11.465 ennél idôsebb személy váltotta ki az ingyenes bérletet.

Az újságírói kérdések a várható jegyárakat is érintették. A Népújság kérdésére, hogy mire fordítják azt az összeget, amely az ôszi 30 százalékos jegyárdrágítás nyomán befolyik, Tatár Béla kifejtette, hogy az áremelés csakis az üzemanyag és egyéb szolgáltatások drágulását fedezi, nem jut belôle sem fejlesztésre, sem újabb jármûvek beszerzésére. Még így is szociális támogatásnak lehet tekinteni azt, hogy a havi bérletek megvásárlásával jelentôs összeget takarít meg az utas. Az év második felében pedig, a várható drágulások miatt a közszállítási rt. is valószínûleg kénytelen lesz újabb áremelést végrehajtani. Az autóbusz-vásárlásoknál maradva, kérdésünkre az igazgató elmondta, hogy bár már két éve létezik tanácsi határozat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat 20 autóbuszt vásárol, a polgármesteri hivatal nem adott pénzt! Tatár Béla úgy tudja, hogy a tanács tervezi e határozatnak a módosítását, olyan értelemben, hogy a pénzt továbbra is a helyi költségvetésbôl fedezzék, de a beszerzést, a licitet a Helyi Közszállítási Rt. bonyolítsa le. Az igazgató szerint az új autóbuszok beszerzése jelentôsen, 20-30 százalékkal is csökkentené a kiadásokat. Jelenleg közel 90 autóbusszal rendelkeznek, amelyek 20 évesnél régebbiek, és rengeteg pénzt emészt fel a karbantartásuk. A karácsonyi ünnepek alkalmával kivonták a forgalomból az autóbuszokat, amivel csak az üzemanyagon mintegy 400 millió lejt spórolt a vállalat, de az igazgató szerint – sok utas véleményével ellentétben – ez nem nehezítette a lakosság utazását. Nem zárta ki, hogy bizonyos napszakokban zsúfoltabbak lehettek a maxitaxik a szokásosnál, de az alacsony utasszám nem tette indokolttá a buszok közlekedtetését – jelentette ki. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem mûködik a GPS szatellites nyomonkövetô rendszer és hogy ilyen körülmények között nem volt-e fölösleges kiadás a beszerzésükre fordított pénz, azt a választ kaptuk, hogy a felszerelésekért csak akkor kell majd fizetnie a vállalatnak, amikor a rendszer mûködni fog. Ez pedig Berghian Iacob, a Siletina adminisztrátora szerint úgy három hónap múlva várható. A mûködésképtelenség oka az egyik mobiltelefon-hálózat hiányosságainak tudható be – tette hozzá.

A társulás által 2004-re elkönyvelt nyereségrôl mindössze annyit mondott Tatár Béla, hogy a végleges könyvelési adatokat márciusban tudják meg, az általa becsült profit kb. 3 milliárd lejre tehetô, ami a társulási szerzôdés szerint 60-40 százalék arányban oszlik meg a Helyi Közszállítási Rt. és a Siletina Kft. között. Mivel mindkét vállalatnak van más tevékenységi köre is, a nyereséggel kapcsolatos végleges adatokat egyelôre nem lehet tudni. És végül az igazgató cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a közszállítási rt. vezetôi jelentôs év végi prémiumokat kaptak volna, szerinte ezt a törvény nem is teszi lehetôvé, ellenben az alkalmazottaknak szerveztek év végi ünnepséget és az élelmiszer-jegyeiket is kipótolták.

Legalább 48 órán keresztül megmaradó tintával igyekeznek megakadályozni a hatóságok az esetleges csalásokat a vasárnapra kitûzött palesztin elnökválasztáson.

Abból a célból, hogy meggátolják a többszörös szavazást, a választóknak jobb hüvelykujjukat kell a tintával megjelölni. Mindez mintegy 400, a világ minden tájáról érkezô megfigyelô szemei elôtt történik, s köztük lesz az egykori amerikai elnök, Jimmy Carter is.

A választásra jogosult, kereken 1,8 millió palesztin közül mindössze 1,3 millió regisztráltatta magát hivatalosan. Az érvényben lévô rendelkezéseknek megfelelôen minden 17 év fölötti palesztin részt vehet Jasszer Arafat utódának megválasztásában.

A választók egyébként helyi idô szerint reggel 6 és este 18 óra között adhatják le voksukat Ciszjordánia – beleértve Kelet-Jeruzsálemet – és a Gázai övezet 16 választói körzetének több mint 1000 választási helyiségében.

A Palesztin Hatóság elnökének tisztjéért hét jelölt száll harcba. Az 1996 óta elsô palesztin elnökválasztás eredményei várhatóan hétfôre virradó éjjel lesznek ismertek, de a hivatalos végeredményt csak késôbb teszik közzé. A gyôztes négy évre kap bizalmat a Palesztin Hatóság élén.

Az izraeli blokád miatt a palesztinok választási korlátozásoktól tartanak az általuk lakta területeken. Mindenekelôtt az Izrael által elfoglalt Kelet- Jeruzsálemben számolnak korlátozásokkal, noha az izraeli hatóságok ott is engedélyezték a szavazást.

Tíz francia közül heten az iszlámot tartják a szexualitás terén leginkább elnyomó vallásnak – derült ki a CSA közvélemény-kutató intézet felmérésébôl, amelynek eredményei a Le Monde des Religions (a Vallások Világa) címû magazin január-februári számában olvashatók.

Az iszlámot a megkérdezettek 72 százaléka ítélte a szexualitás terén elnyomó vallásnak, amely ezzel – a pápának e kérdésben kifejtett állásfoglalásai ellenére is – messze megelôzte a katolicizmust (43 százalék), a judaizmust (38 százalék), a protestantizmust (27 százalék) vagy a buddhizmust (18 százalék).

Minden várakozás ellenére a szexualitásban talált öröm elismerésében a katolicizmus került elsô helyre 43 százalékkal, szemben a protestantizmus 37, a buddhizmus 35, a zsidó vallás 23 és az iszlám 15 százalékával.

Arra a kérdésre, vajon valószínûnek, vagy bizonyosnak tartják-e, hogy Jézusnak volt felesége – mint ahogy azt a népszerû Da Vinci-kód címû regény állítja, amelybôl Tom Hanks fôszerepével filmet készítenek –, a megkérdezettek 43 százaléka válaszolt igennel, 47 százaléka nemmel. A válaszadók 85 százalékuk mindazonáltal úgy vélte, hogy ha így volna is, az mit sem változtatna meggyôzôdésükön.

A megkérdezettek 79 százaléka szerint a vallásoknak nem szabad beleszólniuk abba, mi számít jónak, vagy rossznak a magánéletben a szexualitással kapcsolatban, 71 százalékuk szerint pedig a vallásoknak nem kell nyilvánosan a szexuális erkölcsiség fontos alapelveire emlékeztetni a társadalmat.

A telefonos közvélemény-kutatás 952 fôs reprezentatív mintán készült 2004 novemberében.

Három perces csenddel emlékeztek szerdán, közép-európai idô szerint déli 12 órakor az Európai Unió valamennyi tagállamában és leendô tagállamában a dél-ázsiai földrengés és az azt követô szökôár áldozataira.

Tíz nappal azután, hogy a Szumátra közelében bekövetkezett 9-es fokozatú földrengés pusztító szökôárat zúdított az Indiai-óceán dél- és délkelet-ázsiai, valamint kelet-afrikai partjaira, Európa szerte megállt az élet pár percre, megemlékezésül a természeti csapás több mint 145 ezer halottjára.

Az Európai Unió országaiban félárbocra eresztették a középületekre kitûzött zászlókat, némaságba burkolóztak a tôzsdéken, leálltak a vasúti szerelvények, a televíziókban és rádiókban ünnepélyes zenét sugároztak.

II. János Pál pápa szerdán, idei elsô általános kihallgatásán a délkelet- ázsiai földrengés és szökôár áldozataiért való imádságra szólított fel, és aggodalmát fejezte ki a természeti csapás sújtotta országokban kialakult drámai helyzet miatt. A Vatikánban a szerda déli imádságok során szintén háromperces szünetet tartottak a kúriai hivatalokban.

Indonéziában, Thaiföldön és Srí Lankán több mint 9000 turista, túlnyomó többségükben európai, vesztette életét vagy tûnt el a katasztrófa következtében.

Mint a Daily News címû lap kedden beszámolt róla, a New York közelében lévô Ossining kisváros melletti börtönben létesítendô "tárlat" legnagyobb szenzációja a helyi hatóságok szerint minden bizonnyal a Thomas Edison által konstruált villamosszék, az Old Sparky (Öreg Szikrás) lenne, amelyben az elmúlt 75 évben több száz embert végeztek ki. A börtönben nem csak súlyos bûncselekményekért elítélt személyeken hajtották végre a halálos ítéletet. A második világháború után, a kommunistaellenes boszorkányüldözésrôl hírhedtté vált McCarthy-korszakban ebben a székben végezték ki a Rosenberg házaspár mindkét tagját: Ethelt és Juliust is. Rosenbergéket, akik magukat nyíltan a kommunizmus híveinek vallották, annak idején egy erôsen vitatott bírósági eljárás után a Szovjetunó javára való állítólagos kémkedésért ítélték villamosszék általi halálra.

"A Sing Sing a keleti partvidék Alcatraza lehetne" – mondta Ossining városi tanácsának egyik tagja, hozzátéve: a San Francisco közelében lévô Alcatraz börtönsziget mágnesként vonzza az idegenforgalmi metropolisba özönlô külföldieket, s egy ilyen jellegû látványosságból New York is sok hasznot húzhatna. Az ossiningi múzeum tervezôi úgy számolnak, hogy a létesítmény évi 20 millió dollár (több mint három és fél milliárd forint) bevételt hozna.

A bebörtönzöttek jogait védô szervezetek képviselôi zöld jelzést adtak a múzeum létrehozásához, de csak bizonyos megszorításokkal és kikötésekkel. "Mindenképpen nagy hiba lenne, ha ebbôl az egészbôl valamilyen állatkertet csinálnának. A múzeumot úgy kell kialakítani, hogy a látogatók ne láthassák se a rabokat, se a börtönôröket" – hangsúlyozta Robert Gangi, az egyik ilyen New York-i jogvédô szervezet igazgatója.

(MTI) – Az Országos Választási Bizottság (OVB) keddi ülésén újra megállapította a december 5-ei kétkérdéses népszavazás végeredményét; a testület határozatában ismét eredménytelennek mondta ki a kezdeményezéseket, miután az ellenôrzések csak minimális eltérést mutattak a voksok korábbi megszámolásához képest.

"Az OVB megállapítja, hogy a népszavazás eredménytelen, mert az összes választópolgárok több mint egy negyede nem adott a megfogalmazott kérdésre azonos választ" – közölte Ficzere Lajos, az OVB elnöke azt követôen, hogy a testület órákon keresztül több száz jegyzôkönyvet ellenôrzött.

Rytkó Emília (képünkön), az Országos Választási Iroda vezetôjének tájékoztatása szerint az 1.154 szavazókörben december 15-e és december 23-a között elvégzett ellenôrzések nyomán az derült ki, hogy az elsô kérdésnél egy század százalékkal csökkent az igenek száma, míg második kérdés esetében az arány változatlan maradt.

Eszerint a kórházprivatizációról szóló kérdésre adott igen válaszok száma 85-tel csökkent, míg a nemek száma 62-vel nôtt. A kettôs állampolgárság ügyében feltett kérdésre adott igen válaszok száma 128-cal nôtt, míg a nemek száma 158-cal csökkent. Az elsô kérdés esetében tehát az igen és nem szavazatok aránya 65,02 – 34,98 százalékról 65,01 – 34,99 százalékra változott. A második kérdésnél az igen-nem arány 51,57 – 48,43 százalék maradt.

Az újbóli végeredmény- megállapításra azt követôen került sor, hogy a Legfelsôbb Bíróság (LB) december 14-én megsemmisítette az OVB eredménymegállapító határozatát, és – helyt adva a Magyarok Világszövetsége és egy magánszemély kérésének – 1.154 szavazókörben elrendelte a jegyzôkönyvek ellenôrzését. Gaudi-Nagy Tamás, az MVSZ delegáltjának azt a javaslatát, hogy ellenôrizzék mind az 1.154 szavazóköri jegyzôkönyvet, a testület elvetette. Az OVB keddi határozatával szemben egy nap jogorvoslati idô áll rendelkezésre, az eredmény esetleges megtámadása esetén újra a LB-hez kerül a döntés joga.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerdai állásfoglalása szerint mind az Országos Választási Bizottság (OVB), mind pedig az Országos Választási Iroda (OVI) alkotmányt sértett, mert "nem megfelelôen" hajtatta végre a Legfelsôbb Bíróság (LB) december 14-ei, a kettôs népszavazás eredményének megsemmisítô határozatát.

Az MVSZ szerint a jogorvoslathoz fûzôdô alkotmányos alapjogot sértette meg az OVB, amikor az LB határozatának végrehajtása során a jogorvoslatot nem más szervre és magasabb fórumra bízta, hanem az alapfokon eljáró szavazatszámláló bizottságokra. A határon túli magyarok kettôs állampolgárságáról népszavazás kezdeményezô, majd a népszavazási voksok újraszámolását kezdeményezô szervezet álláspontja szerint az OVB-nek mint magasabb fórumnak kellett volna eljárnia, s az LB végzésében elrendelt ellenôrzést saját hatáskörében kellett volna megismételnie. Patrubány Miklós MVSZ-elnök szerint kiderült, hogy a jelenleg érvényes választási eljárásról szóló törvény alapján ma Magyarországon nem lehet sem demokratikus választásokat, sem pedig népszavazásokat tartani.

Az elnök szerdán délben közölte, az MVSZ egyelôre csak "szakmai döntést" hozott arról, hogy jogorvoslattal él az OVB keddi határozatával szemben.

A parlamenti pártok elfogadják az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a december 5-i népszavazás eredménytelenségét megállapító keddi határozatát; az MSZP és az SZDSZ egyaránt úgy látja, bebizonyosodott, hogy a választási rendszer mûködôképes, az MDF ugyanakkor a törvény módosítását szorgalmazza.

Az OVB döntése nyomán bebizonyosodott, hogy a magyar választójogi rendszer mûködik, az abban dolgozók tisztességes, becsületes emberek – közölte Horn Gábor az MTI-vel.

Az SZDSZ-es ügyvivô úgy fogalmazott: "(...) kiderült az eredetileg mindenki által tudott dolog, nem hogy csalás nem történt, hanem a tévedés is jóval az elvárható alatt volt".

Hangsúlyozta: "politikusnak nehezen nevezhetô kalandorok" vették maguknak a bátorságot, hogy az egész magyar választójogi rendszert megkérdôjelezve felfordulást okozzanak. "Végre el kéne gondolkodniuk azoknak, akik ezt a hecckampányt folytatják, hogy van-e ennek értelme" – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) ismét a Legfelsôbb Bírósághoz kíván fordulni az OVB döntése nyomán, azt mondta: úgy tûnik, hogy egy, sajnálatos módon jelentôs politikai erôk által is támogatott figura sakkban tarthatja még egy darabig a magyar választójogi rendszert.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivôje az OVB döntésével kapcsolatban MTI-nek azt mondta: "Megnyugtató, hogy kétséget kizáróan megállapítást nyert az eredmény, és senkinek nem lehet ezek után semmilyen kétsége az eredmény érvényességét illetôen".

Az MDF elfogadja az Országos Választási Bizottság (OVB) december 5-i népszavazásról hozott határozatát – közölte Dávid Ibolya.

"Tiszteletben tartjuk a Legfelsôbb Bíróság döntését, és elfogadjuk az Országos Választási Bizottság december 5-i népszavazásról szóló határozatát" – mondta az MDF elnöke.

Hivatásos fordító hiányában

A Marosvásárhelyi Bíróságon tegnap elnapolták a tárgyalást abban a hosszú ideje folyó perben, amelyet a Lazar Ladariu, a Cuvântul liber címû lap fôszerkesztôje indított Spielmann Mihály volt városi tanácsos ellen, mivel a bíróság nem tudott fordítót biztosítani a tanúként megjelenô Szepessy Lászlónak.

A konfliktus a 2003-as díszpolgári címek adományozásához kapcsolódik. A tanácsülésen, amelyen liberális javaslatra Lazar Ladariu neve is elhangzott a jelöltek között, Spielmann Mihály képviselôi minôségében nem értett egyet a javaslattal, kifejtvén, hogy egy születetten magyarellenes személy helyett köztiszteletben álló román polgárokat látna szívesen a kitüntetettek között. A fôszerkesztô, aki agresszív etnikai szavazatról beszélt, tekintélyének szándékos csorbítását vélte felfedezni a tanácsos véleményében, s ezért a sajtóban való nyilvános megkövetést és egy euró kártérítést kért. Bár Spielmann Mihály idôközben visszavonta a születetten jelzôt, Ladariu, akinek védôügyvédje Ciprian Dobre, a Liberális Párt jelenlegi prefektusjelöltje, nem elégedett meg ezzel. A felperes tanúinak meghallgatását követôen dr. Benedek István tett vallomást volt tanácsoskollégája mellett. A bíró azonban újabb tanúk kihallgatását rendelte le.

A tegnapi tárgyaláson az RMDSZ-tagok véleményét képviselô Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója kifejtette, hogy ismeri ugyan a román nyelvet, de anyanyelvén árnyaltabban ki tudja fejezni magát, ezért élni akart azzal a jogával, hogy magyarul tegyen tanúvallomást. Mivel ezt nem tudták biztosítani számára, a tárgyalást elnapolták – nyilatkozta lapunknak Jung Ildikó, Spielmann Mihály védôügyvédje.

Azt álmodtam az éjjel, hogy Romániában bevezették az általános és teljes matricát. Az általános és teljes matrica olyan, mint a békeharc idején volt a leszerelés, nem lehet lenni, szuszogni, járni-kelni, gépkocsizni, vonatozni, úszni, repülni, dolgozni, szerelmesnek, boldognak lenni, szeretkezni, gyermeket nemzeni, fogalmazásgátlót használni, frigyet kötni, esküvôt, lakodalmat, keresztelôt tartani, nem szabad betegnek lenni, meggyógyulni – és, uram bocsá', meghalni sem! nélküle. Azonképpen sem az általános és teljes matrica nélkül.

Az állam fokozatosan szoktatta rá a népet a matricára. Elsônek az úthasználati matricát találták ki zseniális adószakértôk, vagyis akinek gépkocsija volt, annak ilyen izét kellett vásárolnia, amit kitûzhetett a szélvédôre vagy a megyeházára, ahol régebb a páva lakott. Annyira népszerûvé vált az útmatrica, hogy olyanok is kezdték vásárolni, akik sosem ültek volánhoz, sôt mérvadó nyugdíjas körökben úgy viselték, mint nemzeti ünnepek alkalmával megszámlálhatatlan rendjeleiket a kvietált öreg hadfiak.

Lángelméjû adókivetôink ekkor kezdték kiterjeszteni az élet legváltozatosabb területeire a matricát. A buszozóknak, vonatozóknak, repülôgépen utazóknak a jegy mellé meg kellett vásárolniuk a megfelelô matricát is. Akinek szerencséje volt, sorsolás révén jelentôs matrica-csomaghoz juthatott hozzá – amelyet ugyancsak matricára lehetett aztán beváltani.

Matrica-ôrület lett úrrá egész Nagy- Románián. Minden boltban, utcasarkon, moziban, színházban, operában, a parlamentben és az elnöki palotában is matricát árultak. Az állampolgárok lelkiismeretessége nem ismert határt: a világ tévéadói napokon át mutogattak egy ifjú házaspárt, akik nászéjszakájukat több ezer matricával bélelt ágyban tartották. Ugyanígy rangos személyiségek gyászszertartásán matricakoporsók és - kripták tûntek fel, egy miniszteri tanácsos pedig azt hagyta végrendeletében, hogy matricából varrt frakkban temessék el.

Divat lett a matricahordás a tinik körében is. Miniszoknyás matricacicák csábították a kuncsaftokat a vöröslámpás diszkók elôtt. Futótûzként terjedt a kábszerrel átitatott matrica.

A könnyûzenében új mûfaj keletkezett: a matrica-blues. Ezt matricablúzos dalnôk harsogták, mondanivalója az volt, hogy nem élhetünk matricaszó nélkül.

Magam is azzal bajmolódtam, hogy összekopácsoljak egy matricanóta-szöveget, mert baromian jól fizették. Ott tartottam már, hogy "Matrica, matrica, csipkés matrica, / matricázzunk, Marika!", és éppen a következô soron törtem a fejem, amikor váratlanul besétált a képbe a feleségem, és közölte, hogy elhagy. Mert divatjamúlt öreg trottynak tart. Éppen talált egy fogára való fiatal macsót, oszt' elhúz vele.

Ja, el ne felejtse: kilenc hónap múlva – matricát vár.

Erre mondaná egy Kurt Vonnegut nevû úr, hogy derült égbôl tökönrúgás. Matricája születik a macának!

Csuromvizesre álmodtam magam. Feltápászkodtam valahogy, fél kilenc volt. Feleségem bekattintotta a tévét, két riporter éppen a szállításügyi minisztert gyomrozta, hogy mire való a matrica, miért kell mindenféle igazolvány-másolatot vigyenek a gépkocsizók, miért keltenek pánikot a lakosság körében; nem zavarják-e ôuraságát a hosszú sorok, az elvesztegetett idô; miért nem árulják minden utcasarkon a matricát, hogy az is vásárolhasson, akinek épp efféle úri gusztusa támad. Eredeti demokratúránkban mindenkinek joga lehet legalább egy matricához; vagy mégsem?!

Boldogan zártam el a készüléket. Mi ez ahhoz képest, amit én láttam-hallottam-megéltem álmomban?

– Öltözz gyorsan – nógatott a feleségem -: telefonált egy sógor, hogy alig bírja már, hull ki a sorból; segítsünk.

Ez már dá, mondtam földerülve, zsebpicula áll a házhoz. Halász-szék, bunda, sál, sapka, kártya, szotyola.

– Oké, de mennyit fizet órájára?

Amerikai tudósok megtalálták a pikkelysömör (pszoriázis) kiváltó okát, ami megnyithatja az utat a betegség hatékony gyógyítása felé.

A texasi egyetem Anderson Rákkutató Központjában végzett kutatások eredménye azt sugallja, hogy a bôrbetegség kialakulásához két dolog szükséges: egy STAT3 kódnevû fehérje és aktív immunrendszer.

A pszoriázis az úgynevezett autoimmun betegségek közé tartozik: ezek közös jellemzôje, hogy a szervezet immunrendszere túlzott mûködéssel reagál egy vélt "ellenségre". Ennek következménye diabétesz esetében a hasnyálmirigyben inzulint termelô Langerhans-szigetek elpusztítása, míg pikkelysömör esetében a felhám sejtjeinek kóros ütemû szaporodása. Ez utóbbi viszketô, hámló plakkok formájában jelenik meg a bôrön.

A texasi kutatók vizsgálataikban, amelyekrôl a Nature Medicine címû folyóiratban számoltak be, kiemelt figyelmet fordítottak a STAT3 fehérjére, amely egyrészt a sebek behegedésében, másrészt a bôrrák kialakulásában játszik szerepet.

Az aktív STAT3 nélkülözhetetlen a bôrön ejtett sérülések gyógyulásában. Amikor ez utóbbi lezárult, a STAT3 aktív állapotból visszatér nyugalmi állapotba. Ha azonban ez valamilyen oknál fogva nem történik meg, tovább folytatódik a hegesedés, és a felhám sejtjei burjánzásnak indulnak.

A texasi szakemberek pikkelysömörben szenvedô betegek bôrében kutattak az ominózus protein után. 21 páciens közül 19-nek a bôrében, az úgynevezett pszoriázisos plak-kokban, nagy mennyiségû aktivált STAT3-ra bukkantak.

A kísérletek során egereket tenyésztettek ki, amelyeknek hámsejtjeiben folyamatosan aktív állapotban voltak a STAT3 fehérjék. Az egereken idôvel megjelentek a pikkelysömör tünetei. Ezután a tudósok kifejlesztettek egy folyadékot, amely tartalmazta a DNS-molekula oligonukleotid nevû töredékét. Ennek az a feladata, hogy megakadályozza a STAT3 aktivizálódását. A folyadék hatására az egerek bôrén eltûntek a plakkok.

"Ez a kísérletsorozat megnyitja az utat a pikkelysömör kezelését szolgáló teljesen új terápia elôtt" – hangoztatta John DiGiovanni, a texasi orvoscsoport vezetôje.

A mérsékelt égövi országokban a pszoriázis népbetegségnek számít. Magyarországon a lakosság 2-3 százaléka, Skandináviában 7-8 százaléka szenved tôle.

Zöld hályogot okozhat rövidlátók esetében a számítógép képernyôjének nézése hosszú órákon át – állapították meg japán kutatók.

A zöld hályog a látóidegek károsodásával járó szembetegség, amely látásromlást, majd a késôbbiekben a látóképesség teljes elvesztését okozhatja. Fô kockázati tényezôi a magas vérnyomás és a dohányzás, japán kutatók szerint azonban egyébként is rövidlátó személyek esetében a hosszan tartó számítógép-használat ugyancsak szerepet játszhat a betegség kialakulásában.

Mint Tatemicsi Maszajuki, a tokiói Toho orvosegyetem professzora egy brit szemészeti folyóiratban (British Journal of Ophthalmology) írta, kísérletük során szemészeti rutinvizsgálatra jelentkezett, mintegy 10.000 – átlagéletkora alapján 43 éves – számítógéppel dolgozó személyt kérdeztek arról, hogy milyen szemproblémáik vannak, és mennyi idôt töltenek naponta a számítógép elôtt.

A kérdôívekre adott válaszokban a résztvevôknek mintegy 5 százaléka jelezte, hogy már korábban is voltak szemproblémái. Az érintettek szemének megvizsgálása nyomán azonban kiderült, hogy mintegy harmaduknak kezdôdô zöld hályogja van. A válaszok elemzése nyomán egyértelmûvé vált az is, hogy a zöld hályoggal diagnosztizált betegek többsége a számítógépet gyakran és hosszasan használó, egyébként is rövidlátó személyek közül került ki – írta a brit folyóiratban Tatemicsi Maszajuki.

A japán kutatók szerint a rövidlátók látóidegei sérülékenyebbek, és az egészséges szemûeknél jóval érzékenyebbek a komputerstresszre.

Márpedig a komputerstressz csak növekedni fog, ez pedig azt jelenti, hogy az orvosoknak sokkal jobban oda kell figyelniük a számítógéppel dolgozó rövidlátók szemproblémáira – figyelmeztetett a japán kutató.

Az akupunktúra rendkívül népszerû Európában, de tudományos vizsgálatok még nem készültek hatékonyságának alátámasztására. Ezért is jelentôs az a kísérletsorozat, amelyet a regensburgi egyetemi klinika orvosai végeztek az akupunktúra hatékonyságának kiderítése céljából.

A vizsgálatba 1162 olyan férfit és nôt vontak be, akik krónikus hátfájásra panaszkodtak. Az illetôk másfél hónapon át tíz kezelésben részesültek, háromféle változatban.

A páciensek egyik csoportját a hagyományos (európai) gyógyászat módszerével (fájdalom-csillapítók, fizikoterápia) kezelték. A másik csoport kínai akupunktúrát kapott, az orvos az elôírásos testvonalak (meridiánok) mentén döfte beléjük a gyógyító tûket. A harmadik csoport tagjait is szurkálták az orvosok, ám ennek során "hasra ütve", sztochasztikusan helyezték el a tûket a hátukon.

A legrosszabb eredményt a hagyományos gyógyászat hozta: a betegek mindössze 27 százalékánál enyhültek tartósan a panaszok, illetve javult a hátizmok mozgása. Ezzel szemben az elôírásos, illetve a "sztochasztikus" akupunktúra a páciensek 48, illetve 44 százalékának hozott érezhetô javulást.

Még látványosabb siker koronázta azoknak a terápiáját, akik a szurkálást kiegészítették (elvben nem megengedett) egyéb módszerrel, például gyógytornával vagy injekciókkal. Az ô esetükben a javulási mutató 78, illetve 72 százalékra emelkedett.

A regensburgi felmérés megerôsíti Felix Mann londoni orvosnak, a brit akupunktúra társaság alapítójának tételét. Ô már évekkel ezelôtt rájött, hogy a "szurkálás" akkor is hatásos, ha a tûket a meridiánoktól távol helyezik el a testen. Mann tapasztalatai szerint az a testfelület, amelyen gyógyító hatást lehet elérni tûszúrásokkal, jóval nagyobb annál, amit a hagyományos kínai gyógyászat javasol.

Bár a vonatkozó törvények gyakorlatba ültetését 2005 kezdetétôl ígérték, az alkalmazási útmutató hiányában a jelek szerint egyelôre marad a bizonytalanság a munkaorvostan területén. Mi több, dr. Szász Loránd adjunktus, a marosvásárhelyi Munkaorvostani Klinika vezetôje "hátba szúrásnak" érzi, hogy az eredetileg 50 ágyasra tervezett egységben a helyek számát az elmúlt évben 35-rôl 25-re csökkentették, anélkül, hogy személy szerint értesítették volna errôl az intézkedésrôl.

A klinikán az elmúlt évben 726 beteget kezeltek Maros mellett Hargita és Kovászna megyékbôl is.

A Meggyesfalvi negyedben mûködô egészségügyi egységben, ahol a két és fél éve önálló diszciplínává vált munkaorvostant oktatják az egyetemi hallgatóknak, 24-es létszámú személyzet látja el a betegeket, köztük két egyetemi oktató félnormával, két hálózati orvos, hat szakosodó rezidens. A klinika a foglalkozási betegségek megelôzésére vonatkozó 11-es számú program keretében szakminisztériumi finanszírozással mûködik, és nem részesül a helyi egészségügyi és közigazgatási hatóságok támogatásában.

Mivel a foglalkozási betegségekre és munkabalesetekre érvényes egészségügyi biztosításokat szabályozó 2002-es törvény alkalmazása késik, a foglalkozási betegségekben szenvedôk a mai napig sem részesülhetnek ártámogatott gyógyszerekben. Bár az ágazat támogatása, a munkakörülmények javítása érdekében a munkaadók tetemes összeget fizettek be 2004-ben, a nyugdíjpénztárhoz került alap célirányos felhasználása nem kezdôdött meg.

Amint Szász adjunktus elmondta, az alkalmazás elôtt álló törvénybôl sajnos nem derül ki, hogy a munkaorvostani klinikákat ki fogja finanszírozni a továbbiakban. Eddig ugyanis a cégeknek végzett szolgáltatások valamint az orvosok szakmai képzésére szervezett tanfolyamok díjából befolyt összegeket használták fel az épület tetôzetének javítására, a kórtermek korszerûsítésére (vízvezetés, csempézés) valamint az orvosi mûszerek, felszerelések beszerzésére (korszerû EKG, audiométer, spirométer, biokémiai elemzésekhez szükséges laboratóriumi készülék).

– Hogyan alakult a foglalkozási betegségek helyzete a rendszerváltás óta eltelt idôszak alatt? – kérdeztük a továbbiakban a klinika vezetôjétôl.

– Mivel 1989 elôtt felsôbb utasításra évrôl évre csökkenteni kellett a betegek számát, a rendszerváltást követôen, 1998- ban például 104 új esetet regisztráltunk. Bár ehhez képest az eltelt évek során érezhetô volt a csökkenés, 2004-ben is 19 új betegséget diagnosztizáltunk.

– A gazdaság szerkezetének átalakulásával változtak-e a megbetegedések?

– A hallássérülés, süketség továbbra is gyakori, ami elsôsorban a bútoriparban, a gázkutaknál valamint az üveggyártásban dolgozókat érinti. A múlt évben négy szubakut nitrogén-oxid-mérgezés fordult elô a marosvásárhelyi vegyi kombinátban, diagnosztizáltunk foglalkozási asztmát, s a tüdôklinika egyik dolgozójánál TBC-s fertôzést is. A fenti betegségek nem tûnnek el az ipari egységek változásával, hanem újabb formában jelentkeznek. Míg a klasszikus ólommérgezés ma már valóban nem létezik, a légúti megbetegedések annál gyakrabban fordulnak elô. Ezekrôl nehéz bizonyítani, hogy kizárólag foglalkozási ártalmakról van szó, ezért foglalkozáshoz kötött betegségeknek tekintjük.

A foglalkozási betegségek listáját továbbra is a szilikózis vezeti, ezek a páciensek Hargita és Kovászna megyébôl érkeznek klinikánkra.

Kényes problémát jelentenek a szerves oldószerek által okozott foglalkozási megbetegedések, amelyek a központi idegrendszerre hatva toxikus agyvelôgyulladást okozhatnak. Ez elsôsorban a cipôgyártásban dolgozókat érintheti, ahol boszorkányos gyorsasággal változtatják ezeket az anyagokat, amelyek meghatározására nem rendelkezünk a megfelelô módszerekkel. Mivel egységünk fô kutatási témájáról van szó, a legutóbbi munkaorvostani kongresszuson, ahol e témából írt dolgozattal szerepeltünk, hiába tettünk javaslatot a szóban forgó foglalkozási betegségek bejelentésére, nem jártunk sikerrel. Ehhez még egyelôre hiányzik a politikai akarat. Ugyanakkor a bizonyítási folyamat is nagyon nehéz, mivel a cégek vezetôi és az általuk alkalmazott üzemorvosok közötti megállapodás alapján csak akkor kerülnek hozzánk a betegek, amikor a szerves oldószerek bomlástermékei már kiürültek a szervezetbôl. A végeredmény pedig szomorú: sok munkásnô pszichés megbetegedésre utaló tünetekkel az elmegyógyászatra kerül, onnan utalják át ôket klinikánkra. Mondhatni, hogy a 22-es csapdájáról van szó, amin ideje lenne túllépni már – vélekedett Szász doktor.

Kérdésünkre elmondta: nehezményezi, hogy az úgynevezett üzemorvosi kompetencia birtokában a családorvosok egy része aláírja az alkalmazáshoz szükséges kérdôívet, ami jogi szempontból okirat-hamisításnak tekinthetô. Az érvényben levô jogszabályok szerint a kompetenciával rendelkezô családorvosoknak valójában csak a klinikai vizsgálatok elvégzésére van joguk, a munkaképesség megállapítása a szakorvos dolga és feladata.

Kifejtette továbbá, hogy az a családorvos, akinek a listáján 2000 beteg szerepel, s elvállalja például egy 1500 fôs cégnél is a munkaorvosi teendôket, a kettô közül egyet vagy egyiket sem tudja ellátni már csak az idôhiány miatt sem. Reményei szerint a munkaorvostani szakorvosok jogállására vonatkozó törvény elôrelépést jelent e téren, mivel lehetôvé teszi a kellô számú állás meghirdetését, és ezeknek szakemberekkel való betöltését.

A szakorvosok védelmét biztosítja a Román Munkaorvostani Orvosok Patronátusa is.

1834 augusztusában kilovagolt John Scott Russel skót mérnök Edinburgh közelében az Union Canal (folyami csatorna) partjára, ahol rendkívüli élményben volt része, amit emlékirataiban a következôképpen írt le: "... figyeltem egy hajót, ahogyan a szûk csatorna mentén egy lovasfogat meglehetôsen sebesen vontatta, majd hirtelen megállt; de nem így azonban az általa mozgásban tartott víz, amely elôször vadul örvénylett a hajó orra körül, majd azt hirtelen elhagyva, nagy sebességgel hömpölygött tova, s közben felvette egy simára lekerekített, jól körülhatárolt hullám alakját, amely a csatornában látszólag változatlan formában és nem csökkenô sebességgel haladt tovább. Lóháton követtem hát ezt a hullámot, majd megelôztem, közben még mindig változatlan, 8-9 mérföldnyi sebességgel haladt, s eredeti alakját, kb. 30 láb hosszúság és másfél láb magasságú formáját megtartotta. Minekutána az egészet 1-2 mérföldnyi távon követtem, magassága kezdett lassan csökkenni s a csatorna egyik kanyarjában szem elôl tévesztettem."

Russel, tapasztalt hajómérnök lévén, azonnal tudta, milyen rendkívüli jelenséget figyelhetett meg. Nem is tudott szabadulni tôle életének hátralévô majdnem fél évszázada alatt. Hogy miben állt a megfigyelés rendkívülisége, alig szükséges magyarázni, hiszen mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy mindennemû, általunk létrehozott vízhullám belátható idôn belül szertefoszlik, legyen az egy tóban vagy a fürdôkádban. A hullám széttöredezését nevezi a fizika diszperziónak. A Russel által megfigyelt hullám rendkívülisége éppen a diszperzió hiányából adódik, s az ilyen hullámot a tudomány szolitonnak nevezi, mely fogalom ma, éppen a káoszelmélet részeként, korunk forradalmi felismeréseként járja a tudomány berkeit, amirôl azt mondja G. Binning fizikai Nobel-díjas, hogy kihatása a természettudományokban a kvantummechanikáéhoz lesz hasonló. (Ami után kezdetben ugyancsak kevés érdeklôdés mutatkozott; így pl. Heisenberg elôadásait 1927-ben, Lipcsében csupán 3 hallgatónak tartotta.)

A dolgok megértéséhez szükséges tudni, hogy diszperziót akkor szenvednek a szinuszhullámok, ha egy lineáris rendszerben különféle szinuszhullámok egymástól külön és függetlenül fordulnak elô. Ezzel ellentétben nem-lineáris rendszerben kölcsönös kapcsolatok érvényesülnek (legyenek azok negatív vagy pozitív feed back), ami révén az egyes hullámok egymáshoz kapcsolódván nem szabadulhatnak el, hogy széttöredeznének. Bizonyos szempontból a turbulencia ellentétének felel meg.

A szinuszhullámok egymáshoz kapcsolhatóságának elôfeltétele azonban egy bizonyos ún. kritikus érték, ami nyilván nem mindig és nem minden nem-lineáris rendszerben, sem pedig tetszés szerint fordul elô. A szolitonok létrejöttének eme, fenti módjából adódik, hogy határterületek terméke. Ha a kezdeti energia túl nagy, akkor turbulenciába torkollik; ha túl kevés, akkor elhal, ti. nem éri el a szükséges kritikus értéket. Szoliton tehát a kettô közötti határterületen alakulhat ki.

Russel persze mindezt nem tudhatta, de a kertjében felállított kísérleti berendezésében tetszés szerint tudott elôállítani szolitonokat, amit ô tranzlációs hullámnak nevezett. Megállapította azt is, hogy a hullámok magassága és tovaterjedési sebessége összefüggést mutat, továbbá, hogy a berendezés mélysége is szerepet játszik létrejöttükben. Így arra is rájött, hogy a megfigyelt hullám nem jött volna létre, ha a csatorna mélyebb lett volna.

Russelnak sikerült a szoliton terjedési elve alapján értelmeznie, miért hallható bizonyos távolságból elôször az ágyúdörej, s csak utána a vezényszó: a dörej ugyanis szoliton-hullámként gyorsabban terjed, mint a hang.

Ahogyan említettük, Russelt haláláig foglalkoztatta az általa megfigyelt hullám természete és rejtélye. Biztosan érezhette azt is, hogy jelentôsége messze túlterjed az Union Canal határain. Halála (1882) után fia adta ki a Tranzlációs hullámok c. könyvét. Sajnos, kortársai nem sokat tudtak véle kezdeni.

Tíz évvel Russel halála után, D. J. Korteweg és C. de Vries holland matematikusok egy nem-lineáris egyenletet írtak le, (ma KdV-egyenlet), amely Russel hullámait egyik megoldásként tartalmazza. Ennek dacára visszhang nélküli kuriózum maradt továbbra is.

Az elmúlt idôkben leírták a szolitonhullámokat a légkörben, a tengerben, valamint szilárd testeknél is.

A tengerben létrejövô szoliton-hullámok neve cúnami: tenger alatti vulkánkitörések vagy földrengések váltják ki, és a nem- linearitás tartja fenn: a nyílt tengeren jelentéktelen nagyságú hullámok, elérve a partot, óriási vízhullámokká válnak, éppen a nem-linearitás okán, hihetetlen pusztításokat okoznak. A történelmileg eddigelé feljegyzett legsúlyosabb károkat okozó cúnami 1775- ben pusztította el Lisszabont, amirôl feljegyezték, hogy a semmibôl megjelenô nagy vízhullám közeledett a városhoz és feltartóztathatatlanul felhágott a város hegyen fekvô részeire, messze több halottat és pusztítást hagyva maga mögött, mint az emlékezetekben még mindig frissen élô, 1755-ös nagy földrengés.

Itt azonban érdekes lehet megemlíteni a gyertyát, ahol a rég felmerült kérdés így hangzik: miért ég a gyertya folyamatosan és nem fel-fellobbanásokkal? Már Faradayt is foglalkoztatta a kérdés, és így összegezett: a gyertya lángjában benne foglaltatik minden fizika és kémia.

A gyertya csodája abban áll, hogy az intenzív égési folyamatok ellenére többé- kevésbé folytonos erôsségû és formájú lángot és fényt nyerünk. Miért? Ha Russel szolitonja egy érzékeny nem- lineáris egyensúlyi állapotot jelent a diszperzió területén, akkor a gyertyaláng jelenti ugyanezt a diffúzió területén. Ahhoz ugyanis, hogy a gyertya égjen, energia kell az égés színhelyére, a lángba beáramoljon, éspedig olyan ütemben, ahogyan hô és fény származik és adódik le a környezetbe. Ehhez a viasz megolvad és kapillaritás révén folyamatosan felszáll a lángba a kanócon; ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy kellô mennyiségû oxigén diffundáljon be a lángba. A gyertya szolitonja jelenti a kifelé és befelé irányuló diffúziós áramlások közötti egyensúlyi állapotot, ami a természet egyik csodája.

Ez azonban mind fizika, de a dolgok rendkívüli jelentôsége a biológiában, jelesül a neurobiológiában van. A szolitonelmélet elôtt ún.

"bioenergetikai krízisrôl" beszéltek, mivel érthetetlen volt, hogyan lehet energiát szállítani hosszú molekulákon keresztül. Ti. lineáris viszonyokat tételezve fel, energia csak úgy tud továbbterjedni, hogy a célba kevesebb érkezik meg a kiindulási értéknél, disszipáció miatt. Legelôször az orosz Davidov tette fel a kérdést, vajon spirális fehérjemolekulák esetében energia szállításakor nem nem-lineáris kölcsönhatások érvényesülnének-e? Davidov úgy gondolta, hogy egy bizonyos küszöb alatti energia a siprál rezgése miatt szállítás közben fokozatosan szétszóródik az egész molekulában. Küszöb feletti mennyiségû energia esetében azonban a nem-linearitás képes kell legyen a diszpergáló-diffúziós erôk kiegyenlítésére, ami által lehetséges kell legyen, hogy energiapakettek a spirálon több mint 1000 m/s sebességgel szaladjanak végig, veszteség nélkül. Ekképpen lenne lehetséges a sejten belüli energia szállítása.

Ma azonban azt is tudjuk, hogy az idegszálakon a jelzések ugyancsak szoliton formájában terjednek tova. Az idáig vezetô út azonban ugyancsak érdekes.

A 19. sz. végén, 20 sz. elején úgy gondolták ugyanis, hogy az idegingerület az éppen akkor feltalált telefon – távíró elve alapján mûködne, ami érthetônek is látszott, habár már akkor megmutatkozott az elmélet gyenge pontja, nevezetesen, hogy amíg a drótokban az elektromos impulzus a fény terjedési sebességével halad tova, addig az idegszálakban csak kb. 10 m/s-mal.

Hogy és miért? Az ún. bioenergetikai krízis is mutatta azt a zsákutcát, amiben a kutatás megfeneklett. Aztán a 2 világháború során, éppen hadi jelentôsége és fontossága miatt, a kutatók nagy haladást értek el az elektronika területén, ami végül is azt az alapot jelentette, amely lehetôvé tette a nyitott kérdések megválaszolását.

A. L. Hodgin angol kutató a háború alatt radarkutatással foglalkozott, majd a háború után visszatérve cambridge-i laboratóriumába, 1945-ben nekilátott vizsgálni az impulzusok tovaterjedését a tintahal óriási idegrostjaiban. E vizsgálatokra a tintahal ideális alany. Elsô megállapítása volt, hogy az idegszálban az ingerület tovaterjedése semmi esetre sem a telefonhoz hasonlóan történik, hanem konstans sebességgel és formaváltozás nélkül haladó impulzus-pakettek formájában. Továbbá, hogy egy ilyen pakett csak akkor jöhet létre, ha egy kritikus energetikai küszöböt elér vagy meghalad. Ezekért a vizsgálatokért kapott Hodgin A. F. Husleyvel és J. C. Ecclesszel együtt orvosi Nobel-díjat 1963-ban.

Ezt az impulzuspakettet nevezzük ma szolitonnak, és ennek tulajdonítható, hogy az impulzus ill. információ konstans sebességgel és disszipáció, azaz veszteség nélkül szállítható. Rendkívüli jelentôségû felismerés.

Irodalom:

1. Briggs, John/Peat, David: Die Entdeckung des Chaos, Hanser Verl. 1990 (orig. engl.: Turbulent Mirror. An Illustrated Guide to Chaos Theory and the Science of Wohleness, NY, 1989);

2. Coveney, Peter/Highfield, Roger: Anti-Chaos, Rowohlt, 1992 (orig. engl.: The Arrow of Time, London, 1990);

3. Morfill, Gregor/Scheingraber, Herbert: CHAOS ist überall ... und es funktioniert: Eine neue Weltsicht, Ullstien, 1991

IV. Henrik francia király lovas szobra csaknem két évszázada áll a régi Párizs szívében, a legrégibb hídon, a Pont-Neufön, mint a tolerancia szimbóluma.

A szobrot a közelmúltban restaurálták, és ekkor derült ki, hogy belsejébôl valóságos kis történelmi archívum került napvilágra.

IV. Henrik szájából hangzott el az azóta is élô mondás: "Párizs megér egy misét".

Ezt akkor jelentette ki, amikor úgy döntött, hogy áttér a protestánsról a katolikus hitre, hogy a francia trónra léphessen. Ugyanakkor ô adta ki a Nantes-i ediktumot is, amely elismeri a protestánsok jogát a lelkiismereti és a vallásgyakorlás szabadságához.

A sors iróniája, hogy életét egy

fanatikus katolikus merénylô oltotta ki. A szobrot felesége, Medici Mária emeltette 1614-ben, de a nagy francia forradalom idején lerombolták. A Bourbon-restauráció idején, 1818-ban XVIII. Lajos király készíttetett az eredetivel pontosan megegyezô másolatot egy bizonyos Mesnel nevû szobrásszal.

Mesnel Napóleon-imádatáról volt ismert, és mint most bebizonyosodott, két kis dobozt rejtett el a ló hasába, valamint az uralkodó testébe – írta az olasz Corriere della Sera címû napilap.

Renaud Donnedieu de Vabres kulturális miniszter a napokban mutatta meg tartalmukat a közönségnek: két, IV. Henrik életérôl szóló Voltaire-kötet, a szobor elkészítését és szállítását megrendelô papír, dokumentumok a királyság gazdasági ügyintézésérôl, 26 bronzérme XVIII. Lajos képmásával... De a legérdekesebbeknek azok az összetekert kéziratok, jórészt monarchiaellenes pamfletek ígérkeznek, amelyek Mesnel megingathatatlan bonapartizmusáról tanúskodnak.

Talán így akart bosszút állni bálványa bukásáért és azért, hogy

"szentségtörô" módon a király szobrát is két beolvasztott Napóleon-szoborból kellett elkészítenie.

Az írásokról a közönség csak a történészek alapos elemzô munkája után szerez majd tudomást, pedig ezek jelentik az igazi újdonságot.

Arról, hogy a szoborban elrejtett dolgok vannak, már jó ideje beszéltek.

Úti kalauzok is megemlítették, sôt, az egyik tudni vélte, hogy a király jobb karjába egy kis Napóleon- szobrot is csempészett a mûvész.

Kétszázhúsz év és hosszú szünet után...

Kétszázhúsz éve építette Johannes Brauser Brassóban, huszonhat munkájából a második legnagyobbként. Kántorok és mûvészek generációk sorozatának játszották rajta a világhírû mûvek sokaságát, hívek kétszáz évnyi tömege hallgatta az egyházi énekek sorát. Idôközben elköltöztették, átfestették, hangja is fakulni kezdett. Aztán elnémult. Mostanáig.

Ötvös József esperessel beszélgettünk a vártemplomi orgona felújítási munkálatairól. Már megszólalt, az ünnepélyes átadás január 19-20-i szombat- vasárnapjára várható.

– Karácsony elsô napján szólalt meg hosszú idô óta elôször az orgona – mondta az esperes. A Himnuszt hallgattuk meg akkor, megrendítô volt. Szerkezete 60-80% százalékban kész, ezen a héten Mihály Ferenc szovátai építômester, a hangszer bútorzatának felújítója dolgozott rajta. Az új klaviatúrát Herman Binder készítette, jövô héten pedig visszajön a sípok készítésével megbízott mester is, aki a hátramaradt finomításokat elvégzi – a hangszer kívülrôl már elkészült. Megtudtuk, hogy 1906-ban elmozdították eredeti helyérôl, átalakították, átfestették. Most visszakerült eredeti helyére, visszaadtuk kétszáz évvel ezelôtti formáját és színét – a változtatásokat Mihály Ferenc vette észre, az ô segítségével sikerült eredeti állapotúvá restaurálni a hangszert, amely Johannes Brauser második legnagyobb munkája – a legnagyobb a besztercei szász templomban található.

A munkálatok mintegy 800 millió-egymilliárd lejbe kerültek. A Nemzeti Kulturális Alapprogram 3 millió forintos összeggel segített, képaukcióinkból százmillió lej folyt be. A fennmaradó részt szponzorok, adakozók biztosították, köztük Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Maros Megyei Tanács.

A felavató ünnepség szombatján koncertet szervezünk, vasárnap ünnepi istentiszteleten adunk hálát a január végéig teljes egészében elkészült hangszerért. Február elsejétôl újra használható – zárta szavait Ötvös József.

A bemutatóra és a felújítási folyamatra még visszatérünk.

A katasztrófában 30 ezer könyv, köztük számos egyedi vagy ritkaságnak számító alkotás pusztult el. Ennek kétszeresét sikerült azonban kimenteniük a tûzoltóknak. A könyveket már másnap elkezdték átszállítani a lipcsei Zentrum für Bücherhaltungba, ahol jelenleg is folyik

"stabilizálásuk" – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap. A stabilizálás azt jelenti, hogy a könyveket, miután megszabadítják a szennyezôdésektôl, a rájuk rakódott koromtól, hamutól, oltóhabtól, egyenként mûanyag tasakokba rakják, és mínusz 20 fokon lefagyasztják. Ezután hatalmas szárítókba kerülnek, ahol a jég gáznemûvé válik. Ezt az eljárást egyedül csak itt alkalmazzák. A könyveket ezután megszárítják, savtalanítják. Végül, amennyire lehetséges, a belsô lapok érintése nélkül, helyre igazítják a kötést, a fedôlapokat, hogy a könyv egyben maradjon. A Zentrum munkatársai négy hónap alatt már 30 ezer könyvet vettek így kezelésbe. A több mint egymillió eurós költségeket a szövetségi kulturális minisztérium fedezi. Manfred Anders, az intézmény igazgatója elmondta az olasz lapnak, hogy a nehezebb, költségesebb procedúra, a tulajdonképpeni restaurálás ezután kezdôdik. Egy könyv teljes restaurálása a kár nagyságától függôen 500-5000 euróba és hetek munkájába kerül.

Kiszámították, hogy ha az összes sérült könyvet restaurálni akarnák, ez 60 millió eurót és 30 évi munkát igényelne. Ennyi pénzt az állam nyilvánvalóan nem tud ilyen célra áldozni, magánadományokra sem lehet teljesen számítani. (Négy hónap alatt 1,5 millió euró gyûlt össze az egész világból). Ezért azt tervezik, hogy júniusban összehívnak Weimarban egy nemzetközi konferenciát, amelynek feladata lesz a végleges értékelés elkészítése és egy olyan restaurációs stratégia kidolgozása, amely a lehetôségekbôl kiindulva kijelöli, hogy melyek azok a könyvek, amelyeket egészében vagy részben restaurálni kell, és melyek azok, amelyeket jobb idôkre kell halasztani.

Csütörtöki kimenô

Mint ôs lokálpatrióta azt felelhetem kapásból: természetesen gyönyörû. Hiszen télre csak tavasz következhet, ha a mai állapotokat nullának, akarom mondani nullapontnak tekintjük. (Tekintsük.)

Az utcák tiszták lesznek, egyenesek és ragyogóak. A lakóik és látogatóik megváltoztatják tegnapi szokásaikat és semmit sem dobnak az utcára, se csomagolópapírt, se nejlon retyerutyát, lejárt telefonkártyát, se élô vadat, se leszázalékolt kalucsnit, játékszert, nagyszülôt, idült alkoholistát. Egyszóval nem lesznek hajléktalanok, fogatlanok és eszetlenek.

A lakosságnak lesz elegendô munkája, a korruptokat rendszeresen látogatják a fegyházban bánatos szívû rokonaik, a kórházban lesz fûtés és gyógyszer, az orvosok még magyarul is beszélnek a bantu és hanti nyelvek mellett, Arafat kikiáltja az önálló SZMURD Köztársaságot (benne ingyen gyógyulnak majd a szurdo-mutok), mert a közel-keleti helyzet amúgy sem oldódik meg.

Megoldódik viszont 2005-ben a parkolás kérdése, ugyanis a Vásárhely feletti, amúgy kombinátszagú eget átalakítják magas garázzsá kis költséggel, mert a beszedett útadót és matricadíjat erre használja majd fel az ország- és városelsôség. A Somostetôt átívelô terelôutat úgy építik meg, hogy a város tüdeje védett sáv lesz a sok és kényelmes út, lakópark és garázskomplexum mentén. Szebbnél szebb paloták épülnek fel egységes cikornya és Kheopsz-tiramisú stílusban, az utcákat ismét árvácskák és estikék fogják keretezni, bár minden árvácskát örökbe fogad egy-egy városlakó, az estikék és éjjeli lepkék nem csupán a Kalarás Lajos utcát és járókelôit fogják

s(z)egélyezni, jobb kedvre deríteni.

2005-ben a polgármester, doktor Vágyvirág fogja megnyitni az összes kulturális és nemzetiségi rendezvényt (is), ahol rendszerint eredetiben idéz Petôfit és Arany Jánost, maga is beáll az RMDSZ-be, mert ott még nem volt párttag és független. A dolgok intézése magától gördül, a hivatalokban ui. minden online lesz, online útlevél, online személyi, online nyilvános vécé, online-os apák és onlájnbi lesz a divat a bürokraták körében.

A város teke-, kosár- és focicsapata a túlzott sponzorizálás révén nem talál többé legyôzôre, következésképpen megnyer minden interkontinentális és föld-föld bajnokságot. És doktor Bubó magán lovasolimpiát rendezhet.

Az elveszett könyvtári könyvek megkerülnek, a párjukat vesztett zoknik kiegészülnek, minden agglegény párjára lel, miként a zsák is foltjára bukkan, egy vásárhelyi kutatócsoport felfedezi a rák ellenszerét, rendszeres rakétajáratot indít a busztársaság Marosvásárhely és a Hold, valamint a Tudor negyed és a Bolyai tér között. A vendéglôkben lesz olcsó kisadag és ingyen nagyadag, a bérletek váratlanul olcsóbbak lesznek, miként a gáz-, víz- és villanydíjak is. Fôleg a vízé, hogy Malmos Oktáv városi tanácsos végre nyugodtan üljön végig egy tanácsülést, különben is az ott folyó ügyekhez csak az szólal majd hozzá, aki tényleg ért valamit a tárgysorozatból...

Csak egyetlen dolgot nem ígért meg jósnôm, Szibilla Benfica, azt, hogy ebben az év(ezred)ben elkészül az Albina tér, Sándor János, a Szántó utca metszésében az aluljáró. (Ugyanis az utcák mindje visszakapja honfoglalás elôtti nevét.)

Hevesi Mónár József

Ha tetszik, ha nem, ötvenévesen az ember összegez, minimum leltárt készít. Deák Árpád nem ez a fazon. Nem spekulál, teszi, amit tennie kell.

Emberi habitusára jellemzô, hogy eleddig nem sikerült átadni neki a Simonyi-díjat, amelyet Szabó Magda kapott elôször, születésének 85. évfordulóján. Átadásakor, Szabó Magda, a debreceni Csokonai Színházban azt mondta: "Erdélyi Kossuth-díjnak tekintem". A díjbizottság azóta is alapos mérlegeléssel, körültekintéssel ítéli oda a díjat.

Deák Árpád megérdemelten kapta meg fehér izzású intellektussal, betonbiztos szakmai tudással és kivételes tehetséggel megalkotott mûveiért. Következetes népszolgálatáért. Ennek ellenére nevét sem a Romániai magyar (1997), sem az Erdélyi magyar (2000) ki kicsodában nem találjuk. Annál inkább hazai és külföldi képzômûvészeti folyóiratokban, dolgozatokban, lírai beszámolókban (lásd Gittai István ihletett sorait versillusztrációiról).

Banner Zoltántól (Erdélyi magyar mûvészet a XX. században, Képzômûvészeti Kiadó, Bp., 1990) tudjuk, hogy 1955-ben Marosvásárhelyen született, Marosszék fôvárosában. Sóvidéki gyökerû. Gyerekkorában nagyokat nyargalt a szó szoros értelmében a kibédi domboldalokon s a Somostetôn. Tájszemlélete innen eredeztethetô. Grafikáinak intellektuális töltetét Vásárhely szellemi öröksége adta.

Az a szigorú erdélyi elvárás érik alkotói magatartássá benne, amit egy marosvásárhelyi magyar értelmiségi a nagy szellemépítôk (Bethlen Gábor, Bod Péter, a két Bolyai, Teleki Sámuel) hagyatékából örökölt meg, kötelezô érvénnyel. A hagyaték tudatos gyarapítása a génekbe íródott. Megerôsíttetvén a Teleki Tékában, Bernády-palotában, Székely Színházban, vagy akár a Café Tutun nyilvánossága elôtt. Mert, bár súly alatt a pálma, azért komoly szellemi mûhelyek mûködtek Vásárhelyen akkortájt: Thália Labor, Igaz Szó Mûhely, Haynal Mûvelôdési Kör (az OGYI-n), Aranka György Irodalmi Kör.

A festô-tanár Nagy Pál européer elôadásai elhintették a korabeli kánonok iránti kétely mustár-magvait, Bordi András erdélyi színei, ízei mindmáig idôtállóak. Biztos tájékozódási pontok.

Tehetségének elismerése, kitüntetéssel felérô meghívás nyitja meg elôtte Izsák Márton mûhelyének ajtaját, alkalmas és egyben izgalmas pillanatban.

Sikertelen felvételik után, amikor a Mester a Kárpátok géniuszának szobrát mintázta bocsánatos buzgalommal, a politikai rendôrség gyakori vizslató látogatásai közepette. Amikor Pénzes, a tehetséges színjátszó öngyilkos lett úgymond.

Miután modellt ült Izsák Mártonnak, s a megrendelt szobor rossz nyelvek szerint az ô vonásait örökítette meg.

Ilyen idôk jártak. Odaveszett Gócz Misi, a zseniális színész, Szôcs Kálmán, a költô, majd még vezetô színész, neves tanár, és legalább hetvenezer névtelen. Deák Árpád a kézmûves-szövetkezet alkalmazottjaként terítôk rajzolásába ölte indulatát.

Szabad idejében rezignált mosollyal, a Mester irányításával nagy kôtömbökkel viaskodott.

Kitartó munkájának meg is lett az eredménye. Majdhogynem közfelkiáltással felvették a kolozsvári képzômûvészeti fôiskolára.

Évfolyamelsôként, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthetô a fôiskola területén. Miután végzett, Váradra került. Alkotó közösségbe, ahol hamarosan emléktáblák, plakettek, szobrok kerülnek ki mûhelyébôl, a szigorú követelményeknek megfelelve. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezik grafikusként, szobrászként egyaránt.

Marasztalják Mezôcsáton, Debrecenben, Párizsban és Gyulán. De ô marad, mert a kô marad.

Így tanulta, így tudja, teszi, amit tennie kell.

Szobrot állít Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petôfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprôdi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester), hogy csak a fontosabbakat említsem. Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek.

Emlékplakettjeit ujjgyakorlatoknak vélhetnénk, ha nem fogna meg elsô látásra a látvány. A plakettek lüktetô szellemisége.

Mívességük, a metszések, öntések bizalmas tökéletessége.

Aradon, Ágyán, Simonyifalván nem elôször állít ki, mint ahogy Nagyváradon, Szalontán sem.

A közeljövôben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik.

Érthetôen, a hosszútávfutó bizonyításigényével, feszültségével készül marosvásárhelyi kiállítására is

Ezért (is) fogadjuk szeretettel s elismeréssel a Simonyi- díjas alkotó, korjelzô vésô- és ecsetvonásait.

A Megyei Gyermekjogvédô Vezérigazgatóság szerkesztésében 2004 utolsó napjaiban megjelent a Családunk címû kétnyelvû értesítô. A kiadvány haszna és célszerûsége vitathatatlan: bemutatja a gyermekjogvédô intézményt az alárendeltségébe tartozó összes megyebeli elhelyezési központtal, családi típusú házzal, nappali és rekuperáló központtal, menhellyel stb. egyetemben, vázolva a feladatukat és felelôsségüket is. Ismerteti a megyei gyermekjogvédelem stratégiáját, az átszervezéseket és bôvítéseket, a civil társadalom részvételét a programjaikban, a szükséges anyagi alapok megszerzésének módját. Meghatározza a hivatásos nevelôszülô fogalmát, körülhatárolja a tevékenységét, kötelezettségeit, pénzbeli támogatását, és az erre vállalkozni szándékozóknak is részletes útmutatást nyújt.

Mindenképp méltányolva a tartalmassága mellett színes, minôségi kiadványt, nem hallgatható el, hogy kétnyelvûsége dacára csupán 4-5 oldalnyi magyar a 24-bôl, egynyelvû a címoldal, és édes anyanyelvünk helyesírása is némi kívánnivalót hagy maga után.

Két héttel ezelôtt (2004 decemberében) a Romtelecom közzétette, hogy 2005 február elsejétôl emelni kívánja a bérleti díjakat. Az elôirányzott 39,7 százalékos drágítás sok ezer bérlônek gondot okoz majd. Még szomorúbb jövô vár arra a 80.000 befizetôre, aki "szociális" bérlettel rendelkezik, ezt a fajta bérletet ugyanis rövidesen megszüntetik. A döntést a Romtelecom azzal indokolja, hogy képtelen fenntartani a 2,14 eurós tarifát (a héát is beleértve), amit szakemberei szerint 143.800 lejjel kellene emelni (5,83 euróra). Aki eddig 3,94 eurós bérleti díjat fizetett, annak ezután 5,95 eurót kell lepengetnie (mintegy 78.000 lejjel többet), a 4,88 eurós bérlet (amely 0,8 eurónyi beszélgetési díjat tartalmaz) ezután 6,78 euróra "dagad" (mintegy 74.000 lejjel több). Az 5,83 eurós bérlet (1,65 euró beszélgetési díj) ára 7, 62 euró lesz, ami mintegy 69.000 ezer lejnyi többletet jelent.

Mintegy "megnyugtatásként" a lakosság tudomására hozták, hogy a megyeközti beszélgetések ára 10 százalékkal, a vezetékes (fix) telefonról mobilra lebonyolított beszélgetések ára pedig 3,4 százalékkal csökken. Ez vélhetôen nem változtat a bérlôk lelkiállapotán, sokan ugyanis indokolatlanul magasnak tartják az új bérleti díjakat. Ezért is igyekeztünk mihamarabb tájékoztatni olvasóinkat a drágulás okainak ismertetésérôl. Nem jártunk sikerrel, ugyanis a Romtelecom helyi vezetôsége "felsôbb utasításra" hivatkozva megtagadott minden ilyen irányú információszolgáltatást.

Mostanában újra divatba jöttek a varázsigék. Persze, mai energiatakarékos világunkban nem jár már velük varázspálca meg hosszú fekete süveg. Sôt, a mágus személyes jelenléte is teljesen elhanyagolható. Elég, ha néhány rövid sorban szól hozzánk egy reklámújság álláshirdetésében.

– Titkárnôt keresünk, kötetlen munkaidô, megalapozható jövô, vissza nem térô lehetôség... – izgatottan, megbabonázva formálom a bûvös számokat. Bár minden jól nevelt csoda lejárási ideje három nap, itt éppen annyiba telik, amíg a csodatevô felveszi a telefont. Kellemes hang, kifogástalan modor, lassan a bizalmam visszatér. Elhadarom mindazt, amit tudni szeretne (életkor, végzettség, foglalkozás), hadd lássa, hogy engem aztán megéri minél boldogabbá varázsolni. Pár másodperc csend (jobb helyeken ilyenkor mormolják a sorsdöntô varázsszavakat), aztán kicsit bizalmasabb hangon jön a folytatás.

– Itt tulajdonképpen terepmunkáról van szó. Elsôsorban vacsorákon kell megjelenni, képviselni a céget. Mondja csak, hogy néz ki... – Persze, egy titkárnônél fontos a megjelenés – gondolom, és már sorolom is az ehhez kapcsolódó adatokat. – Mondja, szokott miniszoknyát hordani? – Próbálom megnyugtatni, most is abban vagyok, de úgy tûnik, egy csodatevôvel szemben több meggyôzô erôre van szükség. – Mit jelent önnél a miniszoknya? Mennyire lehet rövid? – Mielôtt válaszolhatnék – És a dekoltázs? Tudja, nekem egy nagyon ügyes, szép, sôt kihívó hölgyre van szükségem. Szeret ön az elsô lenni? Mert az üzleti életben ez nélkülözhetetlen. – Hát persze – motyogom, de már újabb kérdés következik. – És vannak önnek kötelezettségei? Úgy értem, szabad? Tudja meg, látni akarom. És azt szeretném, hogy szabad legyen. – Persze, én is – most már érthetôbben beszélek, igaz, közben már letettem a kagylót, úgyhogy ezt már csak a mögöttem ácsorgó, borzas hölgy hallja. Vigyorogva bámul, aztán nagy puttonyával odébbáll. Talán ôt is elvarázsolta egyszer valaki.

2005. január elsejétôl lépett érvénybe az örökbefogadást szabályozó 273-as számú törvény, amelyet a parlament 2004. június 21-én fogadott el. Ennek értelmében az örökbefogadás jóváhagyása a bíróságok hatáskörébe tartozik.

A törvény szerint egy gyerek a hivatalos felnôttkor elôtt fogadható örökbe. Egy felnôtt személyt csak akkor fogadhatnak örökbe, ha az örökbefogadó személy vagy család az illetô személyt kiskorában is nevelte. Az örökbefogadás procedúrája során be kell tartani azt az elôírást, miszerint testvéreket egy család vehet örökbe. Testvérek szétválasztása, különbözô családok általi örökbevétele csak akkor engedélyezett, ha ez a gyerekek legfôbb érdekét szolgálja. A törvény leszögezi, hogy egy gyereket nem lehet több örökbefogadónak adni sem egy idôben, sem egymást követôen. Kivételt képez az az eset, amikor az örökbefogadók férj és feleség. A 273-as számú törvény nem engedélyezi testvér testvér általi örökbefogadását, volt házastársak közötti örökbefogadást, az elmebetegségekben szenvedô vagy szellemi fogyatékos személyek általi örökbefogadást. Ugyanakkor csak olyan személy fogadhat örökbe egy gyereket, akinek életkora legalább 18 évvel több, mint a gyereké. A legkisebb életkorkülönbség – indokolt esetben – bírósági beleegyezéssel legkevesebb 15 év lehet.

A jogszabály szerint az örökbefogadáshoz szükség van a 10 évet betöltött gyerek, a természetes szülôk, vagy esetenként – ha a természetes szülôk meghaltak, ismeretlenek, eltûntnek nyilvánítottak, eltiltották ôket – a gyám beleegyezésére is. Azok a szülôk, akiktôl megvonták szülôi jogaik gyakorlását, megôrzik azt a jogukat, hogy az örökbefogadáshoz beleegyezésüket adják.

Kivételes esetekben a bíróság eltekinthet a természetes szülô vagy a gyám örökbefogadásra vonatkozó visszautasításától, ha bebizonyosodik, hogy ezek jogtalanul utasítják vissza a ké