Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A tegnapelôtt tûz pusztított a bukaresti I. Dacian Nemzeti Operettszínházban. A tûz a kelléktár környékén keletkezett, okát, mikor e sorokat írom, még nem tudni, de amint a tévéhíradók mutatták, odaveszett a színpad, a nézôtér egy része, a függöny, elégtek a díszletek, kellékek, az intézmény jó idôre használhatatlanná vált. Személyi sérülés, tragédia szerencsére nem történt, csak a személyzet tartózkodott az épületben a tûz fellángolásakor, a tûzoltóknak azonban így is csupán többórai küzdelem után sikerült megfékezniük a lángokat. Láttuk a sírva fakadó idôs színházigazgatót, akinek többévi munkája veszett oda, az elkeseredett színészeket, és önkéntelenül is, kissé önzô módon arra gondolunk: de jó, hogy nem nálunk történt...

Valóban jó, de szinte azt mondhatnánk, ide tûz se kell, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak anélkül is majdnem ugyanilyen a sorsa, a használhatatlanság végzetére juthat még a legcsekélyebb lángocska nélkül is, és ez a helyzet már jóval több, mint elszomorító. Megannyiszor beszámoltunk róla, hogy a tetôzet beomlóban, néhány helyen beesik az esô az ország legszebb színházépületébe, hogy rossz a melegítés, mert a fûtôtestek és vezetékek még a régiek, a hetvenes évekbôl valók, hogy a szellôztetôrendszer nem vagy csak alig mûködik, és így tovább. Számtalanszor ígértek pénzt a felújításra a színház vezetôségének, és ez a pénz számtalanszor nem jött meg. Talán a beígért ötmilliárd lejes "gyors- segély" javít valamit a helyzeten, legalább a tetô javítása befejezôdik. Hogy a dolgozni vágyó színészsereg, a rendezôk, dramaturgok, ügyelôk, színpadmunkások, díszletezôk, kellékesek, szabók, asztalosok és egyéb alkalmazottak nyugodtan, szépségéhez és méretéhez méltó állapotú színházépületben dolgozhassanak. Mert hiába mondjuk, hogy van még színház Marosvásárhelyen. Tényleg van, négy színház mûködik a városban: ott az Ariel színház a maga kísérletezô, letisztult és szép elôadásaival, a színésznövendékek, magát minden ízében színházzá kinövô Stúdió terme, a várbástyabeli, kortárs színházmûvészetet és irodalmat zászlajára tûzô 74 Színház. De ezeket nem lehet és nem is szabad egymással összevetni - mindegyik külön lélegzô, a maga útját járó, színes univerzum. Viszont a Nemzeti Színház jelenléte az, amely rangot ad egy városnak. És nálunk a rangidôs színház épülete omlófélben van. Ne firtassuk most, hogy kik ezért a felelôsek, kik azok, akiknek ez nem számít. Valószínûleg többen járnak közülük idétlen fôvárosi tévéshow-kra, mint színházba. Talán az új kormánynak a mi színházi ügyünk is fontos és sürgôs lesz. Tûzvész nélkül is.

Az egységes adókulcs bevezetése "összhangban van a jó adópolitikával és a térségbeli folyamatokkal", jelentette ki Graeme Justice, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai képviselôje a kormány székházában tartott megbeszélés után, tájékoztat közleményben a kormány. Calin Popescu Tariceanu miniszterenök kedden, a Victoria palotában fogadta az IMF képviselôjét. A Mediafax-hoz eljuttatott közlemény szerint Graeme Justice hangsúlyozta: a kormánynak vigyáznia kell arra, hogy költségvetési hiány ne nôjön túl nagyra. Tariceanu leszögezte, határozottan kiáll amellett, hogy Romániának adóreformokra van szüksége, amelyek lehetôvé teszik a gazdasági fejlôdés gyorsulását.

A Világbank folytatni kívánja Románia támogatását, nyilatkozta kedden Anand K. Seth, a Világbank Közép- és Dél-Európával foglalkozó igazgatója, aki azt javasolta a román miniszterelnöknek, hogy bármilyen elfogadott stratégia legyen összhangban az EU-csatlakozás követelményeivel.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedden, a Victoria palotában találkozott a Világbank képviselôjével, akivel a további együttmûködés lehetôségeirôl folytatott eszmecserét, áll a kormány sajtófôosztályának közleményében.

Anand K. Seth szerint a Romániára vonatkozó támogatási stratégia alkalmazása 2005 július 1 után kezdôdik, kidolgozása során a nemzetközi pénzintézet konzultációkat folytat a bukaresti kormánnyal.

Gyurcsány gratulált Tariceanunak

Magyarország továbbra is támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök román kollégájának, amikor hétfôn telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez - közölte a miniszterelnöki kabinetiroda az MTI-vel.

"A kormányfô megerôsítette, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan Magyarország a továbbiakban is aktívan támogatja Románia európai integrációját, és gyakorlati tapasztalatai alapján kész konkrét segítséget nyújtani keleti szomszédjának az európai uniós tagságra való felkészülésben" - olvasható a miniszterelnöki kabinetiroda sajtófôosztályának közleményében.

Az új román kormányfôvel folytatott telefonbeszélgetésben Gyurcsány Ferenc kifejezte a magyar kormány határozott szándékát a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére, utalva arra, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövôért viselt közös felelôsséget is jelent - áll a közleményben.

A kormányfô úgy fogalmazott: "Ezt a közös felelôsséget különösen kiemeli a két országban élô nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk". A beszélgetésben a dokumentum szerint Gyurcsány Ferenc megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben.

A román miniszterelnök megerôsítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés, egyben ígéretet tett arra, hogy a döntés elôtt nemcsak az érdekelt romániai társadalmi-politikai csoportokkal, hanem a szomszédos országok kormányaival is érdemi konzultációt folytatnak majd.

Gyurcsány Ferenc hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg román partnerét, aki a meghívást elfogadta.

A román állam ezentúl nem szedi be a nemzeti gázszállító társaság, a Transgaz osztalékának kötelezôen az államkasszába fizetendô hányadát, hanem a pénzt a nemzetközi együttmûködésben megvalósuló Nabucco-gázvezeték építésére fordítják.

A Transgaz által az utóbbi három évben az államnak fizetett osztalékrész elérte a 45 millió eurót. A gazdasági minisztérium a tavalyi évrôl 22,5 millió eurónak megfelelô járulékösszeget várna, vagyis ez a gázvezeték-építésére fordítható.

A 3500 kilométeres Nabucco-vezeték, amely a Kaszpi-tengert köti össze a kelet-európai országokkal, teljes romániai szakaszának hossza 450 kilométer. Az Aradtól Szegedig tartó vezetékszakaszt a román Transgaz és a magyar Mol Rt. építi. A vezetékrész 105 kilométer hosszú, elkészülte után évente 1,5-2,0 milliárd köbméter földgázt szállíthat.

A Nabucco-programot 2002 ôszén indították a török Botas, a bolgár Bulgargaz, a magyar Mol, az osztrák Erdgaz - az OMV leánycége - és a román Transgaz együttmûködési megállapodásával.

Az Európai Unió mintegy 4 millió dollárt hagyott jóvá a Nabucco-tervre. A teljesen kiépített vezeték 20-30 milliárd köbméternyi gázt szállíthat évente, és a végleges építési költségek is a szállítási kapacitás függvényében alakulnak.

EU-szakminiszterek tanácskozása

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter is részt vesz az EU-tagországok szakminisztereinek pénteki, a délkelet- ázsiai szökôár miatt szükséges teendôkrôl szóló tanácskozásán Brüsszelben - közölte a külügyi szóvivô az MTI-vel.

Az általános ügyek és külügyminiszterek tanácsának ülésén a magyar diplomácia vezetôje beszámol arról, hogy Magyarország hogyan vesz részt a közös támogatási akcióban - mondta Polgár Viktor.

Brüsszelben hétfôn közölték: a pénteki megbeszélésen megvitatják az elôzô napi, jakartai értekezleten elhangzottakat, illetve az azokból az unió számára következô feladatokat is. A csütörtöki, indonéziai tanácskozás célja, hogy a legmagasabb szinten mérjék fel a szökôár nyomán keletkezett károkat és szükségleteket.

Polgár Viktor az MTI-nek elmondta, hogy a jakartai értekezleten Magyarország képviselôje nem lesz jelen. Magyarázatként hozzátette, hogy a rendezvény a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kibôvített értekezlete lesz.

A külügyi szóvivô közölte: a tagállamokon kívül az eseményre meghívták az ázsiai szervezettel folyamatosan párbeszédet folytató úgynevezett dialóguspartnereket, emellett a katasztrófában érintett országokat, amelyek nem tagjai a szövetségnek (India, Srí Lanka, Maldív-szigetek), illetve számos nemzetközi szervezet képviselôjét: az ENSZ fôtitkárát, a Világbank, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Ázsiai Fejlesztési Bank képviselôjét, továbbá az EU soros elnökét.

Bizonyosan részt vesz a konferencián José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Louis Michel, a fejlesztési és humanitárius ügyekért felelôs EU-biztos, és esetleg Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is - mondta.

Hozzáfûzte: mindemellett megfigyelôként lesz jelen a jakartai értekezleten néhány uniós tagállam, de a szervezôk érzékeltették: nincs mód arra, hogy valamennyi, segíteni akaró állam képviselôit bevonják a fórum munkájába.

Polgár Viktor kiemelte: Magyarország nem vesz részt a jakartai rendezvényen, de várhatóan hivatalosan is ki fogja fejezni támogatását és segítôkészségét.

Nagy-Britanniából, Svédországból, Srí Lankáról, Thaiföldrôl és Hongkongból egyaránt riasztó jelentések érkeztek hétfôn arról, hogy bûnözôk sokasága igyekszik hasznot húzni a túlélôk kiszolgáltatott helyzetébôl, vagy fosztja ki azoknak az európai turistáknak az otthonait, akik meghaltak vagy eltûntek a szökôárban.

Mintegy kontrasztként az áldozatok iránt megnyilvánuló világméretû szolidaritással és segélyáradattal, egy Srí Lanka-i nôszövetség arról számolt be, hogy az ellenôrizetlen mentési munkálatok során és az ideiglenes szálláshelyeken rendszeresen megerôszakolják, zaklatják és bántalmazzák a nôket és a fiatal lányokat. Ugyancsak figyelmeztetett a Mentsük meg a gyermekeket (Save the Children) nevû emberi jogi szervezet vezetôje, a svéd Charlotte Petri Gornitzka, hogy az elárvult gyerekek még inkább ki vannak téve válnak a szexuális kizsákmányolásnak, ahogyan az eddigi katasztrófák tapasztalatai megmutatták.

Thaiföldön rendôrnek és mentômunkásnak álcázott tolvajok fosztogatták a csomagokat és a szállodai széfeket Khao Lak körül, ahol a cúnami legalább 3000 embert ölt meg. A svéd rendôrség egy hétfôs osztagot küldött a helyszínre, hogy nyomozzanak egy elrabolt 12 éves fiú után, akinek szüleit elsodorták a hullámok.

Svédországban, ahol 2500 embert tekintenek egyelôre eltûntnek és 52 halálos áldozatról tudnak, a hatóságok titokban tartják a neveket, hogy otthonaikat ne fosszák ki. Ennek ellenére, mint Lars Danielsson államtitkár elmondta a svéd rádiónak, több olyan embernek törték fel a házát, akikrôl elterjedt, hogy meghaltak a természeti csapásban. A svéd rendôrség nem közölt részleteket, de elmondták, hogy hasonló fosztogatásokra volt már példa 1994-ben, amikor elsüllyedt az Estonia nevû hajó, és 551 svéd állampolgár a tengerbe veszett.

Norvégiában a rendôrséget arra figyelmeztették, hogy egyes bûnözôk az áldozatok névsorához jutva új személyazonosságot akarnak szerezni maguknak, vagy biztosítási csalásra készülnek. A norvég nemzeti bûnüldözési szolgálat vezetôje közölte, hogy az eltûnt norvég állampolgárok listáját egyeztetik a bûnügyi nyilvántartásokkal vagy azokéval, akiknek jelentôs adósságaik vannak. Ilyen csalások ugyanis elôfordultak a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után.

Nagy-Britanniában, ahol eddig 40 áldozat halálát erôsítettek meg, letartóztattak egy férfit, aki hamis e-maileket küldött azoknak, akik egy televíziós honlapon kértek információt hozzátartozóikról. A csaló azt állította, hogy híreit a thaiföldi külügyminisztériumtól kapta. Hongkongban, ahol a lakosság igen nagylelkûen gyûjti az adományokat, az Oxfam jótékonysági szervezet felhívta a figyelmet egy hamis elektronikus levélre, amelyet a nevében köröztettek pénzgyûjtés céljából és kérte az adományozókat, hogy egy ciprusi bankszámlára küldjék a pénzüket.

Életbe lépett az uniós agrárpolitika reformja

Január elsejétôl életbe lépett az Európai Unió közös agrárpolitikájának (CAP) reformja, amelynek kulcseleme, hogy a közvetlen uniós mezôgazdasági támogatásokat teljes mértékben függetlenítik a termelt mennyiségtôl.

Az újabb reformcsomag a piaci rendtartás radikális átalakítását tartalmazza, és elsôsorban a tizenöt régebbi tagállamra vonatkozik, mivel az idén csatlakozott új országokkal sok tekintetben már a reformot elôrevetítve folytatták a csatlakozási tárgyalásokat és állapodtak meg. A 2003 júniusában elfogadott reform elvei alapvetôen megegyeznek azokkal, amelyeken a CAP közelmúltban végzett felülvizsgálata is alapult, közülük a legfontosabbak a közvetlen jövedelemtámogató kifizetések elválasztása a termeléstôl, a közösségi áraknak a világpiaci szinthez történô közelítése, illetve összevont farmtámogatási rendszer bevezetése.

Egyelôre a gyakorlatban tíz EU-tagállam - Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Svédország, Nagy-Britannia és Írország - vezeti be az új rendszert. 2006-ban csatlakozik hozzájuk Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Görögország és Finnország, majd az új tagországokra is kiterjed a rendszer: elôbb 2007-ben várhatóan Málta és Szlovénia - két kevésbé jelentôs agrártermelô állam -, legkésôbb 2009-re pedig a többi új tagország - Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia - is teljes egészében átveszi a reformokat. A most csatlakozott országok átmenetileg az egyszerûsített, területalapú kifizetések rendszerét is választhatták (az utóbb említett nyolc élt is ezzel a lehetôséggel), viszont a késôbbiekben közvetlenül térhetnek át az új rendszerre, nem kell visszakanyarodniuk a közvetlen kifizetések hagyományos szisz-témájához.

A rendszer egyelôre a gabonafélék, a tej és a hús esetében érvényes. 2006-tól kapcsolódik be a dohány, a gyapot és az olívaolaj ágazata, a Magyarországot is jelentôsen érintô cukorreform halasztódik. A reform értelmében az EU nem a mennyiségre, hanem a minôségre, illetve a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, állategészségügyi szempontokra összpontosít a támogatások odaítélésekor. Szinte bizonyos, hogy arányaiban nô a kisebb termelôk támogatása, és visszaesik a nagygazdaságoké. A módosítások révén nagyobb teret kap az uniós agrárkiadásokban a vidékfejlesztés, amelyben szintén kiemelt szerep jut a környezet- és állatvédelemnek, illetve a minôségnek. Életbe lép egy olyan pénzügyi mechanizmus is, amely megakadályozza, hogy a kiadások túllépjék az engedélyezett maximumot.

Jelentôsek a különbségek

Luxemburgban az egy fôre jutó hazai össztermék, vásárlóerô-paritáson számolva, az uniós átlag 215 százaléka volt tavaly, Lettországban a legkevesebb: az EU-átlag 41 százaléka, Magyarországon 61 százaléka - az EU statisztikai hivatalának jelentése szerint.

Több régi tagország is az átlag alatt van: Spanyolország 98 százalékkal, Görögország 81 százalékkal, Portugália 74 százalékkal.

A májusban csatlakozott kelet-európai országok közül az egy fôre jutó hazai össztermékben az EU-átlag 77 százalékával Szlovénia volt tavaly az élen.

Az EU statisztikai hivatala szerint Magyarország 1995-ben 50 százaléknál tartott. Az EU-országok és a tagjelöltek egy fôre jutó hazai összterméke (GDP), vásárlóerô-paritáson, az EU-átlag százalékában:

2003 2000 1997 1995

Luxemburg 215 219 185 179

Írország 133 126 113 99

Dánia 123 127 126 125

Ausztria 122 128 127 129

Hollandia 121 122 121 120

Nagy-Britannia 118 114 114 110

Belgium 118 117 117 120

Svédország 115 120 116 118

Franciaország 111 114 115 115

Finnország 113 114 111 106

EU-régi 15 tag 109 110 110 111

Németország 108 112 116 119

Olaszország 107 111 113 115

EU-25 100 100 100 100

Spanyolország 98 92 88 87

Ciprus 83 86 84 86

Görögország 81 72 72 72

Szlovénia 77 73 71 68

Portugália 74 77 74 73

Málta 75 79 - -

Csehország 69 65 70 70

Magyarország 61 53 51 50

Szlovákia 52 48 47 45

Észtország 49 42 39 34

Litvánia 46 39 37 34

Lengyelország 46 46 44 41

Lettország 41 35 33 30

EU-tagjelöltek

Horvátország 46 42 42 37

Románia 30 25 - -

Bulgária 30 27 26 31

Törökország 28 30 33 30

Az Európai Unió január 1-jén elindította szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerét. A rendszerbe a legjelentôsebb légszennyezô iparágak vállalatait vonják be, lényege, hogy a részt vevô cégek kormányzati szinten rögzített kiosztási terv szerint évente kibocsátási kvótákat kapnak, amelyekkel kereskedhetnek is.

A 25 tagországban összesen potenciálisan mintegy 12 ezer céget érint az intézkedés. A teljes unió mintegy 500 millió tonna szén-dioxid kibocsátására kapott kvótát.

Az unió három évvel megelôzi a kvótacsere egész világra kiterjedô bevezetését, amelyet 2008-ra terveznek.

A vonatkozó irányelv közvetlen célja, hogy az EU- tagállamokat költséghatékony módon hozzásegítse az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez fûzött kiotói jegyzôkönyvben foglalt kibocsátás- csökkentési vállalásaik teljesítéséhez. A kiotói megállapodás értelmében a legfejlettebb iparú országok világszinten 5,2 százalékkal visszafogják szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest - az EU ennél nagyobb csökkentést, 8 százaléknyit vállalt.

Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggô kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták piacán. Hasonló helyzetben vannak a balti államok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és Nagy-Britannia. Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország és Szlovénia pótlólagos intézkedéseket hoztak a teljesítésre, és ezek az Európai Bizottság megítélése szerint elegendôek lesznek.

A kibocsátásra vonatkozó uniós irányelv értelmében a 20 megawattnál nagyobb hô-, illetve villamosenergia-termelô tüzelôberendezések, olajfinomítók, a vaskohászat- és az acéltermelés, a cement-, az üveg- és építôanyag-gyártás, valamint a papíripar nagyobb üzemei ezentúl csak engedély birtokában bocsáthatnak ki szén-dioxidot (2008-tól várhatóan újabb ágazatokat, köztük a közlekedést is bevonják a rendszerbe). Minden tagállam a kereskedelmi rendszer elindítása elôtt az érintett létesítmények között évente úgynevezett kibocsátási egységeket oszt szét. Egy kibocsátási egység egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosítja fel birtokosát. Amennyiben az érintett cég szén-dioxid- kibocsátására kevesebb a számára kiosztott mennyiségnél, akkor a különbözetet értékesítheti az uniós országok kvótapiacán. Abban az esetben, ha túllépi a rendelkezésre álló keretet a vállalat, kibocsátási egység vásárlására kényszerül, ha mûködését fenn kívánja tartani.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeirôl tavalyelôtt született irányelvet minden tagországban be kellett építeni a nemzeti jogba. Magyarországon több mint 260 létesítmény található, amely az irányelv hatálya alá esik, e létesítmények felelôsek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. A 2005-2007-es idôszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna szén-dioxidnak megfelelô kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza.

Az évente kiosztandó kibocsátási egység várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forint, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki. Az unió számos cége egyébként nem várta meg a kvótacserével a bevezetést, az elôzetesen kötött üzletek nyomán jelenleg 8,5 euró körüli a tonnás egységár. A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelôs 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít.

Az emissziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa kísérleti szakasz, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren, amelyet az érintett iparágak képviselôi több szempontból kifogásoltak. Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország esetében a kvótacsere indítása késedelmet szenved. Görögország például még be sem nyújtotta nemzeti tervét az Európai Bizottsághoz, ezért - Olaszországgal együtt - Brüsszel még tavasszal szabálysértési eljárást indított ellene.

Tizenöt évvel ezelôtt, január elsô napjaiban alakult meg Maros megyében a Nemzeti Megmentési Front. Erre az eseményre emlékeztek hétfôn a testület akkori tagjai, akiket Király Károly alapító elnök hívott meg találkozóra. Mint tudjuk, 1989 decemberi eseményei szükségessé tették a gyors és felelôsségteljes hatalomváltást, s ezt a feladatot egy ideiglenes, átmeneti vezetésnek kellett megoldania.

A találkozón (amelyen a vártnál jóval kevesebben vettek részt) felelevenítették a forradalom legfôbb pillanatait és a NMF megalakulásának körülményeit.

Király Károly beszédében kiemelte, hogy a Ceausescu-féle diktatúra összeomlása okozta "légüres tér" nehéz döntések elé állította mindazokat, akik az ország sorsát kézbe vették. A temesvári események fontosságát említette, s kihagsúlyozta, hogy Marosvásárhelyen mindvégig Temesvár, nem pedig Bukarest szellemét követték. Mint mondotta, Maros megye jelesre vizsgázott 1989 decemberében. Míg az országban a december 22-e utáni összetûzésben mintegy 1000 halottal kellett számolni (mai napig nem tisztázottak a körülmények), addig Maros megyében ettôl a dátumtól egy polgár sem vesztette életét tûzharcban vagy más erôszakcselekmény során, mindvégig sikerült megôrizni a rendet.

Örömét fejezte ki, hogy a lakosság etnikai összetétele ellenére (mintegy 50-50 százalék) abban az idôszakban nem voltak konfliktusok. Man Nistor alelnök a fegyelmet, az egyetértést és a kohéziót emelte ki, majd kijelentette, hogy a diktatúrák korszaka leáldozott.

Kincses Elôd szerint az örömbe üröm is vegyült, ugyanis a demokratizálási folyamat sokkal lassabban ment végbe, mint vártuk. Utalt 1990 "fekete márciusára", amely miatt neki egy idôre el kellett hagynia az országot.

Mihai Sin író a forradalmak komplexitásáról beszélt. Szerinte a történészek feladata, hogy megfejtsék, mi is történt valójában, errôl átfogó képet csak évtizedek múltán kaphatunk. Patrascu Georgel a forradalom ideáljairól, a történelemalakító kisemberek optimizmusáról és a jövôbe vetett hitrôl beszélt.

Maros megye hôsi halottjaira néma gyászszünettel emlékeztek a jelenlévôk.

Az eseményt beárnyékolta Ioan Judea nyugalmazott katonatiszt sajnálatos "szereplése", aki a tôle megszokott kihívó viselkedésével kikényszerítette a hallgatóság nemtetszését.

Benito Ferrero-Waldner, az Európai Unió külkapcsolatokért felelôs biztosa kedden sürgette, hogy az unió hozzon létre természeti katasztrófák esetén bevethetô civil válságalakulatot.

Ferrero-Waldner a Deutschlandfunk német rádióállomásnak nyilatkozva fejtette ki elképzeléseit. Szerinte az európai csapat körülbelül ötezer fôbôl állna, s katasztrófák esetén "lehívható", gyorsan összeállítható lenne nemzeti kontingensekbôl. A volt osztrák külügyminiszter arra számít, hogy egy ilyen alakulatot 2007-re képesek lennének kiállítani az Európai Unió tagországai.

Ferrero-Waldner szerint megvizsgálandó, hogy az EU jelenleg is futó ázsiai programjaira szánt pénzt - évi körülbelül 650 millió eurót -, tekintettel a decemberi dél-ázsiai földrengés és szökôár katasztrofális következményeire, miként lehetne átcsoportosítani, illetve hogy miként lehetne még pénzt szerezni.

Heidemarie Wieczorek-Zeul, a fejlesztési segélyek német minisztere kedden jelezte, hogy Németország megemeli a katasztrófa sújtotta dél-ázsiai területeknek sürgôsségi segélyként megajánlott 20 millió eurót. Sajtójelentés szerint az új összeg 500 millió euró lenne.

Wieczorek-Zeul azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az emelést nem más programok kárára akarják végrehajtani. "Nem szabad büntetni a szegénységben élô, az AIDS ellen küzdô afrikaiakat azzal, hogy elvesszük tôlük a nekik szánt segély egy részét" - jelentette ki a miniszter asszony.

Egyesület vagy egylet?!

A gazdatársadalom érdekvédelmi szervezetének életében a múlt esztendôben számos esemény történt, közöttük olyan is, amely sorsfordító lehet. Így foglalhatnánk össze a december 29-én Hármasfaluban megszervezett találkozó lényegét, amelyen megyénkbeli gazdaköri elnökök és a két társult szervezet - a Backamadarasi Állattenyésztôk Egyesülete és a Küküllô Menti Méhészegyesület - vezetôi vettek részt. Mivel a sajtó képviselôit is beengedték a beszámoló gyûlésre, úgy véltük, hogy ez ünnepi hangulatban zajlik a karácsony és újév közötti idôszakban. Nem így történt.

Ha valaki arra gondol, hogy botrányos hangoskodással, közbeszólásokkal tûzdelt volt a találkozó, akkor téved. Nagyon is civilizáltan zajlott. Ám a Csomós Attila, a Maros megyei RMGE elnöke és Berekméri Sándor igazgatótanácsi tag által elôterjesztett évértékelô nyomán kezdett feszültté válni a hangulat, bizonyította ezt a mély csend a teremben. A megvalósítások ismertetése mellett terítékre kerültek a sikertelenségek, melléfogások is. Az RMGE igazgatótanácsa 2004-re a költségvetési tervben összesen 2 milliárd lejes bevételt irányozott elô. Ezzel szemben csak 1 milliárd lejest valósítottak meg. A gazdasági adatok, a különbözô tevékenységek hosszú értékelése, mérlegelése rávilágított az elkövetett hibákra, a tévedésekre is.

A hallgatóság nagy figyelemmel követte Csomós Attila bejelentését, hogy a szervezet alelnökét, Máthé László mérnököt szinte fél évvel ezelôtt felmentették alelnöki tisztségébôl, mivel nem megfelelô tevékenységet folytatott. A felmentést sok szóbeszéd követte, emiatt került sor a történtek ismertetésére.

Az országos RMGE-szervezetnek 2000-ig 32 Maros megyei gazdakör volt a tagja. A nevezett évben a 32-bôl 26 jogi személyiséget szerzett, amelyek azóta az országos szervezettôl elkülönült RMGE-Maros- fiókszervezeteiként mûködnek. Az RMGE-Maros igazgatótanácsa ugyancsak 2000-ben javasolta a más megyékbeli szervezeteknek, járjanak el hozzájuk hasonlóan, hogy erôsödjön a demokrácia az országos szervezeten belül is. Az RMGE-Maros vezetôsége alapvetô dolgokban nem értett egyet az országos szervezet vezetôségével. Levélben értesítették az országos RMGE vezetését, hogy csak abban az esetben kívánnak együttmûködni az országos szervezettel, ha megalakítják a gazdakörök országos föderációját. Az országos vezetés ebbe nem egyezett bele, ráadásul a tavaly megtartott országos közgyûlésre sem hívták meg az RMGE-Maros szervezetet. Máthé László - akkor még alelnök - viszont jelen volt az országos találkozón, ahol beválasztották az RMGE országos szervezetének vezetôtanácsába, a nemzetközi kiállításokon való részvételért és az oktatásért felel. Mivel magatartása nem az RMGE-Maros érdekeit szolgálja, menesztették tisztségébôl. "A leváltás oka nem két személy érdekeinek összecsapása volt, ezért nincs is harag közöttünk" - mondotta Csomós Attila.

A hozzászólások nyomán megfogalmazódtak azok a javaslatok is, amelyeket az RMGE - Maros februárban sorra kerülô közgyûlése elé terjesztenek. Mivel az országos szervezettôl független, önálló szervezetként mûködnek, határozatot hoztak arról, hogy javasolni fogják az alapszabályzat módosítását. Lévén, hogy a két szervezetnek ugyanaz a neve, az RMGE-Maros lemond e névrôl és felveszi az Erdélyi Gazdasági Egylet nevet, amely sokkal inkább tükrözi a tagság szerteágazó tevékenységét. A jelenlévôk egyetértettek azzal, hogy a megfogalmazott javaslatokat terjesszék elô a februárban tartandó közgyûlésen.

December 23-án, csütörtökön délután a Deus Providebit Házban is eljött az angyal. Az ajándék ezúttal nem édesség, játék és más ehhez hasonló, hanem az a mûsor, amellyel a marosvásárhelyi Tálentum tehetséggondozó alapítvány gyerekei meglepték szüleiket. Mint minden évben, az idén is a különbözô foglalkoztatási csoportok mutatkoztak be. Az énekkar karácsonyi dalokat adott elô, majd az óvodások rögtönzött játékos Télapó-keresô kalandra hívták a nézôket. A Mikulások voltak a szereplôi a modern tánccsoport elôadásának is. És nem lehetett más témája, csak az ajándékozás, a karácsonyfadíszek készítése körüli izgalom a színjátszó kör által bemutatott rövid jelenetnek is. A Habakuk bábszíntársulat, valamint Kozsik József és Ildikó fellépései is humorossá, hangulatossá varázsolták a Tálentum-karácsonyt. Végül az angyal kis útravalóval is ellátta a mûsorban szereplô gyerekeket.

A Népújság 2004. december 8-i számában Magyar ember is képes rá s más nemzet is tanulhat tôle címû egész oldalas riporthoz engedtessék meg néhány szót hozzáfûzni. Habár a történelem és a köztudat szerint Bodor Péter székely ezermesternek egyetlen egyenes ági leszármazottja sem volt, a fenti riportban egy bajai (Magyarország) Tóth Zoltán úr Bodor Péter dédunokájaként mutatkozott be. A hír meglepô és fölöttébb érdekes. Ezért nem ártana hiteles adatok alapján tisztázni a kérdést, ami több mint magánügy.

A riporter, Bölöni Domokos igen helyesen megjegyzi, hogy "jó volna összegyûjteni a Bodor Péterrôl szóló irodalmat. A szépirodalmat is." De mindjárt meg is cáfolja önmagát. Megemlíti Gulyás Károly és Péterfy László nevét, akik (és még számosan mások, akikrôl nem beszél) az idôk folyamán itt-ott cikkeztek a híres ezermesterrôl. De egy szóval sem említi meg alulírottnak Bodor Péter életébôl merített Zenélô kút címû színmûvét, holott a közelmúltban
éppen beszélgetôtársa, Kovrig Magdolna tanárnô kezdeményezésére és rendezésében (Bartis Ildikó színmûvésznô szakmai irányításával) Erdôszentgyörgyön (a riport helyszínén) is bemutatták a darabot. Ezért elképzelhetetlen, hogy a beszélgetések során ne esett volna szó a Zenélô kútról. A szándékos elhallgatás tehát nyilvánvaló és naivan gyerekes praktika, hiszen senki sem gondolhatja komolyan, hogy ha valamirôl vagy valakirôl nem beszélünk, nem akarunk tudni, akkor az nem is létezik. Ez pedig szinte kimeríti a történelem- (irodalomtörténet-) hamisítás valamennyi tényálladéki elemét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Tóth Zoltán úr, aki jelen volt a beszélgetésnél, s aki annyira büszke hírneves felmenôjére (már ha ez igaz), habár beismeri, hogy valamikor, évekkel ezelôtt meghallgatott egy Bodor Péterrôl szóló hangjátékot a rádióban, de annak címét és szerzôjét is elfelejtette. Utólag azt hiszi, hogy talán Sütô Andrásnak Az ugató madár címû színmûvének rádiójáték-változata lehetett. Sajnos, én nem tudok róla, hogy az Ugató madarat rádiójáték formájában valamely rádió sugározta volna. De ha tévedek, eleve elnézést kérek a szerzôtôl, a rádiótól és Tóth Zoltán úrtól is, mert ez így illendô. De azt már elhallgatni nem lehet, hogy jómagam Zenélô kútjának rádiójáték- változatát 1972. szeptember 20-án az Állami Székely Színház mûvészeinek elôadásában a Marosvásárhelyi Rádió sugározta. Talán ezt hallgatta meg annak idején Tóth Zoltán. A memória azonban véges. Csupán egy bizonyos emberi gyarlóság végtelen és parttalan, ami a fent tárgyalt riportból is kitûnik.

A Zenélô kutat elsô alkalommal a Mûvelôdés címû folyóirat közölte az 1972. július 7-i számában, Gergely Géza rendezô, színiakadémiai tanár, színikritikus rendezôi tanácsaival. A színmû késôbb két alkalommal is megjelent alulírott Remények bölcsôje, álmok temetôje (Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999) valamint Legyen meg a te akaratod (KÖZDOK Kiadó, Budapest, 2000) címû köteteimben, az utóbbiban verses formában.

A darab ôsbemutatójára 1974. június 15-én került sor Marosvásárhelyen a Szakszervezetek Mûvelôdési Háza színjátszóinak elôadásában, Nagy József színmûvésznek, az Állami Székely Színház tagjának a rendezésében. A darabról és annak bemutatójáról Oláh Tibor irodalomkritikus, fôiskolai tanár írt meleghangú elismeréssel a Vörös Zászló címû napilapban 1974. június 23-i számában.

A darabot Erdélyben mintegy hatvan alkalommal adták elô különbözô színjátszó csoportok városon és falun 1972 és 1975 között, amikor a ceausiszta hatalom betiltotta. A Zenélô kutat azóta újból játsszák nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is. Legutóbb a tatabányai diákszínjátszók mutatták be szép sikerrel.

Senki nem állítja, hogy ez az ízig-vérig magyar szellemiségû színmû világirodalmi jelentôségû remekmû volna. De úgy hiszem, még akkor sem illendô elhallgatni, hogy létezik, ha már a Bodor Péterrôl szóló irodalomról és szépirodalomról cikkezünk.

Dán kormányprogram

Az óév utolsó napjaiban járt Marosvásárhelyen Douglas A. Maret, a dán kormány képviselôje, a Gruie And Hornstrup cég szaktanácsadója, aki Csegzi Sándor alpolgármesterrel arról tárgyalt, milyen módszerekkel zárják majd le a szeméttelepet, hogy onnan újrahasznosíthassák a szén- dioxidot és a metánt.

A marosvásárhelyi szeméttelepet néhány év alatt le kell zárni, az európai uniós követelményeknek megfelelôen. Korábban Marosvásárhelyen jártak olyan dán szakemberek, akik felajánlottak egy technológiai folyamatot, aminek következtében a szemét felbomlása során keletkezett metánt és szén-dioxidot fel lehet használni. A gázképzôdést már kb. egy éve megmérték és alapos gazdasági és környezeti felmérést végeztek, ami igazolta, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Az elképzelés szerint a hulladéktelepet földdel takarják be, majd kis gázkutakat fúrnak, ahol az erjedésbôl származó gázokat kivezetik és kogenerációs rendszerrel hô- és villamos energiát termelnek. A programot 40%-ban finanszírozza a dán kormány, a beruházás 10%-át a tanács állja, a különbséget pedig hitelbôl fedezik. A számítások szerint egy év alatt több mint 100.000 köbméter gázt lehetne kitermelni. Ezzel nemcsak a környék levegôje lesz tisztább, hanem egyértelmûen gazdasági hasznot is jelent. Azt is tervezik, hogy az innen nyert gázzal ellátnák a kövesdombi hôközpontokat. A program 15 évre szól, ezzel párhuzamosan folytatják a lezárási munkálatokat, többek között egy árkot ásnak a csurgaléklé elvezetésére, szennyvíztisztító megépítését stb. A polgármesteri hivatal nem mondott le a Power Pack (hulladékcsomagoló) rendszerrôl sem. A göngyölegekbôl falakat építenének, azzal újabb cellákat képeznének ki a szeméttelep befogadóképességének megnövelése érdekében.

- A dán kormány képviselôje január elején visszatér a megyeszékhelyre, ezúttal konkrétan a kivitelezésrôl tárgyalnak. A számítások szerint a beruházás közel 1,2 millió euróba kerül, a visszanyert káros gázzal azonban a használati idô alatt - kb. 15 év - többszörösen lehet majd ezt a pénzt megtakarítani. De mindenekelôtt környezetvédelemrôl van szó, hiszen a metán és a szén-dioxid újrahasznosítása több hektár erdô telepítésével egyenértékû - vélte Csegzi Sándor alpolgármester.

A kormány december 28-i ülésén határozatot hozott az állattenyésztésben tevékenykedôk közvetlen támogatásáról ebben az évben. A határozat alapján 2005-ben támogatásban részesülhetnek azok a természetes és jogi személyek, akik állatokat tartanak, tenyésztenek értékesítés illetve szaporítás céljából, továbbá akik mezôgazdasági üzemszerkezet keretében haltenyészeteket tartanak fenn. Ahhoz, hogy a haltenyésztési ágazatban dolgozó termelôk támogatásra jogosultak legyenek, be kell jegyeztetniük egységeiket a halgazdaságok jegyzékébe és tenyésztési engedéllyel kell rendelkezniük.

A hústermelés támogatásának összegeit a következôképpen határozták meg: a) növendék vágómarha - 6000 lej/kg élôhús, legkisebb súly 450 kg/egyed; b) 90-110 kg közötti sertés - 8000 lej/kg élôhús; c) 30 kg fölötti növendékjuh - 7000 lej/kg élôhús; d) szárnyashús, a feldolgozásra jogosított egységeknek átadott húscsirke - 6000 lej/kg élôhús. A támogatások csak akkor igényelhetôk, ha az egyedeket a feldolgozásra jogosított egységekben értékesítik. A sertést és húscsirkét tenyésztôk kötelesek a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon beadni az ún. saját takarmányozási programot, amelyet a meghatározott metodológia szerint állítanak össze.

Az ökológiai tenyésztési bizonyítvánnyal rendelkezôk számára a támogatások összegei a következôképpen alakultak: a) legkevesebb 450 kg-os növendék vágómarha - 7000 lej/kg élôhús; b) 90-110 kg közötti sertés - 10.000 lej/kg élôhús; c) szárnyashús, a feldolgozásra jogosított egységeknek átadott húscsirke - 7000 lej/kg élôhús. Ez a támogatás csak akkor igényelhetô, ha a feldolgozóegység ökotermelési bizonyítvánnyal rendelkezik.

Az ökológiailag minôsített tojás támogatási értéke 1000 lej/db. A határozat alapján a szaporítóanyag árát is támogatja az állam az állatfajták függvényében.

A juh- és kecsketej is támogatott államilag: 2800 lej/liter, ha a tejet mûködési engedéllyel rendelkezô és minôsített (STAS 2418-61) feldolgozóegységekben értékesítik. Az átadott juhtej zsírtartalma legkevesebb 6,5, a sûrûsége pedig legkevesebb 1,033 fokos kell legyen, a kecsketejnél a zsírtartalom el kell érje a 3,3, a sûrûség az 1,029 fokot.

A határozat alapján a méhtenyésztôk családonként 100.000 lej támogatásra jogosultak, ha méhcsaládonként legkevesebb 10 kg mézet értékesítenek.

A 10 grammos csomagolású selyemhernyópete dobozonként 600.000 lejjel támogatható, ha minden 10 grammos doboz után a gazdálkodó legkevesebb 20 kg selyemgubó értékesítésérôl mutat be bizonylatot.

A kereskedelemben értékesített fogyasztásra szánt hal támogatási összegeit fajonként állapították meg: a) süllô - 12.000 lej/kg, legkisebb súly 1 kg/db; b) harcsa - 12.000 lej/kg, legkisebb súly 2 kg/db ; c) csuka - 10.000 lej/kg, legkisebb súly 1 kg/db; d) tokfélék - 40.000 lej/kg, legkisebb súly 2 kg/db. A támogatás csak akkor igényelhetô, ha a tenyésztô minden egyes szállítás alkalmával fajonként legkevesebb 100 kg halat ad át. A hús, a hal, a fajtánkénti állati termékek államilag támogatható mennyiségét miniszteri rendelettel határozzák meg.

Az állami támogatás kérvénnyel igényelhetô, amelyet a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon kell iktatni. A támogatás folyósítása a kérvények beadási idejének sorrendjében történik, addig, amíg a támogatási alap tart. A támogatási összegek a különbözô szövetkezések képviselôi révén is igényelhetôk. Hamis adatokat tartalmazó bizonylatok beadása esetén a pénzbírság 100-tól 300 millió lejig terjedhet.

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS szerint a spanyol volt a tavalyi év legerôsebb bajnoksága.

A számítás alapjául a klub-világranglista szolgál, amely magába foglalja a csapatok összes hazai és nemzetközi szereplését, így objektív képet állít ki a nemzeti bajnokságok színvonaláról is.

A Primera División a mostani összegzésben alig elôzte meg az angol Premier League-et, míg a harmadik helyen a brazil és a "címvédô" olasz pontvadászat osztozik. A magyar Arany Ászok Liga - az egy évvel korábbi 28. hely után - a 73 ország futballbajnokságát magában foglaló 2004-es rangsorban 37-ként végzett.

Ami az elmúlt év legsikeresebb válogatottbeli góllövôit illeti, 1996 után ismét az iráni Ali Daei nyert, aki nemzeti együttesében 16 tavalyi mérkôzésén 17-szer volt eredményes.

2004 legerôsebb bajnokságainak rangsora:

1. Spanyolország 1189 pont 2. Anglia 1184 3. Olaszország és

Brazília 1010-1010 5. Franciaország 999 6. Németország 899 7. Argentína 850 8. Portugália 742,5 9. Hollandia 693 10. Peru 682,5 ...37. MAGYARORSZÁG 370

2004 legjobb válogatottbeli góllövôinek rangsora:

1. Ali Daei (iráni, FC Teheran/Saba Teheran) 17 gól 2. Carlos Alberto Tévez (argentin, Boca Juniors) 16 3. Adriano (brazil, FC Internazionale)

Didier Drogba (elefántcsontparti, Olympique Marseille/Chelsea) 15-15 5. Francisco Borgetti (mexikói, Laguna de Torreon/Sinaloa Culiacán)

Dimitar Berbatov (bolgár, Bayer Leverkusen)

Ruud van Nistelrooy (holland, Manchester United) 14-14 8. A,ala Hubail (bahreini, al-Ittihad)

Kevin Kuranyi (német, VfB Stuttgart)

Luís Fabiano (brazil, Sao Paulo/FC do Porto) 13-13.

Az uruguayi El Pais címû napilap szavazásán három brazil labdarúgó került be az európai "Álom-válogatottba". A 400 újságíró által leadott voksok alapján Roberto Carlos (Real Madrid), Ronaldinho (FC Barcelona) és Adriano (Internazionale) jutott be a földrészen szereplôkbôl összeállított csapatba.

Az év európai válogatottja az El Pais szerint: Buffon (olasz, Juventus) - Nesta (olasz, AC Milan), Carvalho (portugál, FC Porto/Chelsea), Roberto Carlos (brazil, Real Madrid) - Vieira (francia, Arsenal), Deco (portugál, FC Barcelona), Nedved (cseh, Juventus) - Henry (francia, Arsenal), Sevcsenko (ukrán, AC Milan), Ronaldinho (brazil, FC Barcelona), Adriano (brazil, Internazionale).

Roberto Carlos, a Real Madrid világbajnok brazil labdarúgója kijelentette, hogy egyedül a Santosért hagyná el jelenlegi csapatát.

"Nagyszerûen érzem magam Madridban, de mindig a Santos marad a szívem csücske" - nyilatkozott a klasszis a Correio de Manha címû portugál napilapnak.

A 31 éves klasszis, akinek 2007-ben jár le a szerzôdése, elmondta, hogy volt ugyan ajánlata a Chelsea- tôl, de úgy ítélte meg, jobban jár, ha marad.

"Idôrôl-idôre felröppenek a pletykák, hogy távozom. Például sérülés miatt nem játszom egyszer-egyszer, máris azt írják a lapok, hogy felbontom a szerzôdésem, vagy összevesztem az edzômmel" - tette hozzá.

Robert Carlos kifejtette, hogy a bajnoki cím még nem veszett el, de nagyon nehéz lesz a hátralévô idô alatt behozni az FC Barcelona 13 pontos elônyét:

"Sokat számít, hogy ott futballozik Ronaldinho, a világ jelenlegi legjobb játékosa".

Deco, az FC Barcelona légiósa lett a 2004-es esztendô legjobb futballistája Portugáliában az O Jogo címû sportnapilap szavazása alapján.

A brazil születésû középpályás az ukrán Andrij Sevcsenko mögött a második lett az Aranylabda-szavazáson.

A középpályás tavaly az FC Portóval a portugál bajnokság mellett a Bajnokok Ligáját is megnyerte, döntôt játszott a portugál válogatottal az Európa-bajnokságon, majd júliusban az FC Barcelonához igazolt, amely jelenleg fölényesen vezet a spanyol pontvadászatban.

A legnagyobb példányszámban eladott görög napilap, a Ta Nea olvasóinak szavazatai alapján az Európa- bajnokságot nyert labdarúgó-válogatott német szövetségi kapitánya, Otto Rehhagel lett az elmúlt év embere Görögországban.

Az újság a voksolás eredményét hétfôi számában jelentette meg. Az adatokból kiderül, hogy a 66 éves szakember Kosztasz Karamanlisz kormányfôt és Dimitrisz Papajoannut, az athéni olimpia nyitóünnepségének koreográfusát és rendezôjét elôzte meg.

"Szeretném megköszöni az embereknek a szeretetüket. Azt hiszem, ez az elismerés a teljes csapatnak szól" - nyilatkozott a lapnak Rehhagel.

A tréner sikere nem meglepô, hiszen együttese óriási meglepetésre nyerte meg a kontinensviadalt, többek között a címvédô francia, valamint a cseh és a házigazda portugál együttest legyôzve, így a labdarúgók egy idôre elhomályosították Görögországban az augusztusi nyári játékokat.

Thierry Henry, a francia labdarúgó-válogatott és az Arsenal klasszisa lesz a FIFA elsô rasszizmus ellen küzdô nagykövete - ezt Joseph Blatter, a nemzetközi szövetség elnöke jelentette be.

"Több hasonló megbízatást is szeretnék kiosztani, hogy együtt vegyük fel a küzdelmet a faji megkülönböztetés ellen. Ha a futballisták is bekapcsolódnak ebbe a munkába, akkor van esélyünk arra, hogy javuljon a helyzet. Végtelenül szomorú vagyok, hogy manapság a stadionokban is találkozhatunk ezzel a jelenséggel" - nyilatkozott Blatter a France Football magazinnak.

Oswaldo de Oliveira lesz a brazil labdarúgó-bajnokságban szereplô Santos új vezetôedzôje.

A szakember azt a Vanderlei Luxemburgót váltja a kispadon, aki a bajnoki cím elnyerése után két héttel, december 30-án a Real Madridhoz szerzôdött.

Oliveira évekkel ezelôtt éppen a korábbi szövetségi kapitány mellett dolgozott, ám augusztus óta munkanélküli volt, hiszen elôbb a Corinthians, majd a Vitoria csapatától menesztették idô elôtt.

"Nagyon örülök, hogy egy ilyen nagyszerû csapatnál folytathatom a pályafutásomat. Tudom, hogy Luxemburgo hatalmas sikereket ért itt el, de ez egyáltalán nem nyomaszt" - nyilatkozta a trénert.

A Real Madrid új vezetôedzôje óriási sikert könyvelhetett el azzal, hogy három éven belül kétszer is az elsô helyre vezényelte Pelé egykori csapatát.

Az orosz Garri Kaszparov vezeti a Nemzetközi Sakkszövetség január 1-jétôl érvényes világranglistáját, míg a legjobb magyar, Lékó Péter pillanatnyilag az ötödik.

Érdekesség, hogy a klasszikus sakkozás világbajnoka, a szintén orosz Vlagyimir Kramnyik csak a negyedik helyet foglalja el. A brissagói világbajnoki döntôn elért 7-7-tel Lékó hat pontot szerzett, míg a címvédô ugyanennyit bukott.

Az elsô százba a magyarok közül még Almási Péter kapott besorolást, aki azonban a gyenge olimpiai szereplése miatt 26 helyet rontott és így jelenleg a hetvennegyedik.

Noha pontszáma alapján a kilencedik lenne, nem vették figyelembe a lista összeállításánál a versenyzést kisfia születése miatt egy évig szüneteltetô Polgár Juditot. Egy szabály ugyanis rögzíti, hogy ha valaki négy egymást követô negyedévben egyetlen hivatalos partival sem rendelkezik, az nem rangsorolható.

A világranglista élcsoportja: 1. Garri Kaszparov (orosz) 2804 pont 2. Viswanathan Anand (indiai) 2786 3. Veszelin Topalov (bolgár) 2557 4. Vlagyimir Kramnyik (orosz) 2754 5. Lékó Péter 2749 6. Alekszandr Morozevics (orosz) 2741 7. Michael Adams (angol) 2741 8. Peter Szvidler (orosz) 2735 9. Etienne Bacrot (francia) 2715 10. Alexei Shirov (spanyol) 2713 ...74. Almási Zoltán 2628

Az országok rangsorában, amelyben a tíz legmagasabb Élô-pontszámú sakkozót veszik figyelembe, Polgár Judit eredménye is szerepel, így pedig Magyarország az elôkelô harmadik helyen áll.

Az országok rangsorának élcsoportja: 1. Oroszország 2717 2. Ukrajna 2639 3. Magyarország 2618.

Hamarosan a hollywoodi filmsztár, George Clooney szomszédja lehet a Comói-tó partján Michael Schumacher, a Forma-1 hétszeres világbajnoka, aki a helyi média értesülése szerint ajánlatot tett egy álomszép villára.

A mindenféle luxussal felszerelt, 37 szobás, kikötôvel és parkkal rendelkezô Villa Cassinella állítólag 20 millió euróba kerül. A ház - amelyhez lélegzetelállító panoráma is "jár" - az elmúlt hónapokban olyan hírességek érdeklôdését is felkeltette, mint a színész Kevin Costner és a rockzenész Bruce Springsteen.

Clooney két évvel ezelôtt vásárolt magának egy ugyancsak csodaszép ingatlant a festôi észak-olaszországi helyen.

Vanderlei de Lima, az athéni olimpia maratoni versenyének bronzérmes hôse Japánban, a márciusi Lake Biwa Marathonon indul elôször a klasszikus távon a nyári játékok emlékezetes viadala után.

A 35 éves brazil futó szereplését a március hatodikán sorra kerülô verseny szervezôi jelentették be hétfôn. De Lima közel állt ahhoz, hogy megnyerje az olimpiát, öt kilométerrel a cél elôtt ugyanis még az élen haladt. Akkor azonban egy volt ír szerzetes, Cornelius Horant rátámadt, s az úttest szélére rángatta. Az egyik nézô ugyan gyorsan közbelépett, lefogta a tettest, s így de Lima továbbfuthatott, ám végül csak harmadik lett az olasz Stefano Baldini és az amerikai Mebrahtom Keflezighi mögött.

Az athéni incidens a nemzetközi Sportdöntôbíróságon (CAS) folytatódik, de Lima ugyanis a svájci székhelyû szervezethez fordult jogorvoslatért. Az atléta - aki az olimpia záróünnepségén átvehette a Pierre de Coubertin Fair Play-díjat - azt szeretné, hogy két aranyérmest hirdessenek.

A futó hazájában egyébként az elmúlt év férfi sportolója és az év olimpiai személyisége elismerést is kiérdemelte.

Új mikrobuszokat közlekedtet a Siletina

Január 1-jétôl, egy helyi tanácsi határozat értelmében, nem közlekedhetnek a 7 évnél régebbi gyártmányú maxitaxik Marosvásárhelyen. Olvasóink közül néhányan jelezték, hogy többet kell várakozniuk a megállókban a kisbuszokra, és az autóbuszok sem jönnek gyakrabban. A maxitaxikat közlekedtetô cégek a jármûvek egy részét visszavonták a forgalomból, ám még nem sikerült pótolniuk ôket teljes létszámban újabb kocsikkal.

A Helyi Közszállítási Rt.-Siletina Kft. Társulás egyik igazgatóját, Claudiu Maiort, a Siletina tulajdonosát kérdeztük arról, hogy a tanácsi határozatot miként tartják be, és milyen intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy az utazóközönséget ne érintse kellemetlenül a jármûvek egy részének "kiesése" a forgalomból. Elmondta, hogy a Siletina Kft. a 65 maxitaxijának 10 százalékát vonta vissza, ez nem okozhat komoly kellemetlenséget az utasoknak. A 23-as és 4-es vonalakra beiktattak pluszban egy-egy autóbuszt. Maior hangsúlyozta, hogy a Siletina Kft. december közepén 12 darab Iveco márkájú kisbuszt vásárolt lízingben, ebben a hónapban pedig még nyolcat szereznek be a kényelmes és az utasok által kedvelt jármûvekbôl, így a közszállítás javulása várható. A menetrendet mindenképpen betartják - tette hozzá. Újdonságként elmondta, hogy minden Siletina maxitaxira és a cég 25 autóbuszára videokamerát szándékoznak szereltetni, legkésôbb márciusig. Ezt a követôrendszert is lízing-módszerrel vásárolja majd meg a cég, és az utasok biztonsága szempontjából is hasznos lesz.

Ami a 4 városi vonalon mikrobuszokat közlekedtetô Tudortrans Kft.-t illeti, itt a helyzet súlyosabb volt, hiszen a 45 maxi- taxiból csupán 25 teljesítette az elôírt kritériumot. Hornet Victor cégtulajdonos lapunknak elmondta, a kiszuperált jármûvek nagy száma ellenére betartják a polgármesteri hivatal mûszaki osztálya által kidolgozott menetrendet, és jármûveik tízperces gyakorisággal közlekednek. Hornet Victor szerint az a tény, hogy 20 kisbuszt kivontak a forgalomból, nincs kihatással a közszállításra, mert a cégnek eddig több kisbusza volt a kelleténél. Egy héten belül a Tudortrans is beszerez két Iveco minibuszt és márciusig 30- ra növeli a jármûvei számát. A videokamerákról Hornet Victor úgy véli, fölösleges kiadás, nem kifizetôdô üzlet (mint ahogy szerinte a szatellites nyomonkövetô rendszer bevezetése sem volt az), amelynek nyomán "valaki majd zsebre vág egy jó kis summát". A Tudortransnak nem áll szándékában ilyen követôrendszer megvásárlása.

Kellemes meglepetésben lesz részük a marosvásárhelyi lakosoknak, amikor január elsô felében kézhez kapják az adóértesítéseket. A december 23-i tanácsülésen ugyanis a marosvásárhelyi tanácsosok elfogadták a 2005. évi helyi adókról és illetékekrôl szóló határozatot, amelynek értelmében a megyeközpontban - a magánszemélyek területadója kivételével - minden helyi adó csökken. Az év elején felmerülô kérdésekrôl Kiss Imola, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatója nyilatkozott lapunknak.

- Mivel év elejétôl szinte minden szolgáltatás drágul, a lakosság arra számított, hogy a helyi adók is nônek. Ezzel ellentétben a marosvásárhelyiek az idén kevesebbet kell befizessenek a városkasszába. Minek köszönhetôen alakult így a helyzet?

- Minden helyi tanácsnak adott a lehetôsége, hogy a helyi adókat és illetékeket 20 százalékig bizonyos százalékkal emelje. A marosvásárhelyi tanács - mivel 2004. május 30-ig nem hozott erre vonatkozó határozatot - a helyi adók és illetékek kiszámításánál a 2004. évi 783-as számú kormányhatározatot, a benne szereplô alapértékeket vette alapul. Ennek megfelelôen az adók a tavalyihoz képest nem nônek, hanem csökkennek, mivel 2003- ban Marosvásárhelyen már megemelt alapokkal dolgoztunk.

- Tavaly magasabb épületadót fizettünk, mint például Bukarestben, idén milyen arányú csökkenésre számíthatunk, egy szintre kerülünk-e a többi nagyvárossal?

- Minden városi tanács más-más adóértékeket szab meg, erre adott a lehetôség, nem tudom, hogy más városban milyen adót fizettek és fizetnek.

Marosvásárhelyen a következôképpen alakulnak az adók: épületadó esetében a magánszemélyek átlagban 10-14 százalékkal fizetnek kevesebbet; jogi személyek esetében a felértékelt épület értékének 1 százalékát fizetik a tavalyi 1,88 százalék helyett. Azokra az épületekre, amelyek az utóbbi 3 évben nem voltak felértékelve, az adó az érték 6,25 százaléka lesz.

A területadó jogi személyek esetében 29 százalékkal csökken, míg magánszemélyek esetében 7 százalékkal nô.

A gépkocsiadó 28 százalékkal csökken magán- és jogi személyek esetében egyaránt.

- Az adócsökkenés milyen mértékben befolyásolja a város bevételeit?

- Míg tavaly az épületadóból 72,4 milliárd lej bevételünk volt, idén 6,8 milliárd bevételre számítunk. A gépkocsiadó esetében ez 17,7 milliárd lej helyett 15 milliárd lej lesz, míg a területadóból a 13,3 milliárd helyett 12,5 milliárd lej. A két év bevételei közötti különbségek nem tükrözik az elôbb említett százalékkülönbségeket, mert az összegekbe beleszámítottuk a hátralékokat is.

- Mikor kézbesítik a befizetendô adóra vonatkozó értesítéseket?

- Szándékunk szerint január 17-ig minden marosvásárhelyi adófizetô postán megkapja az értesítéseket. Ettôl a dátumtól tehát ki lehet fizetni az adókat. 2005-ben a postahivatalokban nem fogadják el az adót, csak a polgármesteri hivatal épületében, késôbb pedig a város lakónegyedeiben megnyíló irodákban is. Ezek pontos címét hasznos idôben közöljük a lakossággal.

Az adóhivataltól azt is szerettük volna megtudni, hogy értékben hogyan alakult például a garzonok, két- és háromszobás lakások adója, viszont a hivatal még nem végzett ilyen számításokat.

Azok az adófizetôk, akik március 15-ig kifizetik az évi adót, 10 százalékos kedvezményben részesülnek.

A Megyei Mentôszolgálatnál a sürgôsségi ellátást végzô Iveco mentôautók még mindig fûtetlenül járnak. Négy gépkocsi meghibásodott fûtôberendezését egy bukaresti szervizbe szállították, ahol eddig csupán egyiket sikerült megjavítani, az alkatrészcsere miatt a többi esetében még várni kell. Egy másik Iveco típusú mentôautó már hetek óta a kolozsvári szervizben vesztegel, mert a mentôszolgálat még mindig nem tudta kifizetni a javításért járó mintegy 500 millió lejt. Mihai Ciobanu szakszervezeti elnök szerint január elejére várhatóan sikerül megjavíttatni a kocsikat. Hozzátette: a mentôszolgálatnak a sürgôsségi ellátást biztosító jármûveken kívül legalább 30, a klinikák közötti betegszállításra alkalmas gépkocsira lenne szüksége, mert a jelenlegi Dacia gépkocsik nagyon rossz állapotban vannak. A kolozsvári székhelyû szakszervezet képviselôi jövô hónap elején folytatnak megbeszéléseket az új egészségügyi miniszterrel, kérve a költségvetés kiegészítését, és a mentôszolgálatoknak stratégiai intézményekké való nyilvánítását.

Ismét gondot jelent Marosvécsen az ivóvízellátás. A Maros alacsony vízállása miatt elapadt a víz a kutakban. A helyzet javítása érdekében a vízügyi igazgatóság a megyei tanács támogatásával még a tavaly nyáron gátat emelt a Maroson, hogy némiképp megemelje a vízszintet. December 3-án azonban egy nagyobb árhullám vonult végig a folyón, ami félig elmosta a gátat, így más megoldás után kell nézni. Egy viztísztító állomás és a hálózat kiépítése több milliárd lejbe kerülne, az idén a tanács 250 millió lejt elôlegez meg egy tanulmány készítésére, amely szerint az említett módszerrel, de tartósabban oldják meg a vízellátást.

Vizsgák elôtti hajrában a Sapientia

A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karain hétfôn, január harmadikán indult újra az oktatás - még a régi termekben. A jövô félévet viszont már az új campus épületében kezdhetik az egyetem hallgatói - tájékoztatott Hollanda Dénes dékán. A január 3-ától 16-áig tartó tanítási idôszak után a diákok január 17. és február 13. között tehetik le a vizsgáikat.

- Aki sikeresen szerepelt a "megpróbáltatáson", az két hétig pihenheti ki fáradalmait. Viszont, akit elvágtak, vagy javítani szeretne, a február 14-20. közötti vakáció után, a február 21-27-e közötti pótvizsgaidôszak idején próbálkozhat egy jobb jegy megszerzésével.

A 2004/2005-ös tanév második féléve február 28-ától a sapientiás diákok számára az új campusban folytatódik. A városszéli modern épület földszintjét és a rajta található három emeletet az építô január 31-ig adja át, míg a pinceszintet (itt kap helyet az étkezô, a légvédelmi terem és a pince) február 19-ig. A konyha és étkezô teljes berendezésére ajánlatokat várnak a cégektôl. Ennek felszerelésére több mint százezer euró áll rendelkezésre.

Amint Hollanda Dénestôl megtudtuk, eredetileg három épületet terveztek, de az anyagiakból csak a jelenleg elkészült egy épületre futotta. Itt egy kétszáz személynek helyet adó nagy aula, két kisebb aula - 100-100 személynek - várja a tanulni vágyókat. Emellett az épületben még található hét elôadó- és szemináriumterem, illetve negyvenegy laboratórium is. A dékáni hivatal és a tanszékek irodái is ide fognak költözni. A manzárdban a vendégszobák is elkészülnek a fent említett idôpontig.

A felsôoktatási intézmény továbbra is bérli majd a Deus Providebit Tanulmányi Házat, viszont a Szakszervezetek Házában már nem lesz oktatás.

Gál Enikô, a beruházási iroda vezetôje arról tudósított, hogy az oktatási termek már készen állnak. Az aulákat új bútorral rendezik be, a tantermeket pedig a már meglévô bútorral vagy a külföldrôl adományként kapottakkal.

Az épületbe bevezették a vizet és a gázt, mûködik a fûtésrendszer. Az elektromos áram beszerelése, akárcsak a biztonsági rendszeré, éppen folyamatban van, és hamarosan elkészül a számítógépes hálózaté és az interneté is, illetve bekötik a telefonvonalat.

A területrendezés pénzügyi fedezet hiányában az utolsó fázisra marad, így még nem lesz kész az új campushoz felvezetô út sem a tanulmányi félév elejére. Amint a dékán tájékoztatott, erre a célra még mintegy százmillió forintra lenne szükség. Arra a kérdésünkre, hogy a diákok hogyan juthatnak ki a városszéli épületbe, azt a választ kaptuk, hogy már felvették a kapcsolatot a helyi közszállítási vállalattal. A buszok menetrendjét az új órarend függvényében alakítják ki.

Könyvrôl könyvre

Egy csíkszeredai könyvkiadó zsebkönyv-sorozatot indított Dióhéjban címmel. Eddig megjelent kötetei: Veress Albert: Komisz kamasz. Serdülôkrôl serdülôknek, de nemcsak; Világkonyha itthon; Munzlinger Attila, Munzlinger Ildikó: Az orvos mondja; Fûszerízelítô; Albert Ildikó: Mindennapi lelkünk; Gálfalvi Gábor: Vadászkalandok és vadhús-receptek. Most újabb könyvecskével rukkolt elô, a címe: Népszerû járványtan. Nyilván nem a járványtan népszerû benne, hanem az elôadás módja számíthat népszerûségre, közérthetôségre. Nyelvünkben a 'népszerû' azt is jelenti, hogy könnyen hozzáférhetô, mind a megértés, mind a megszerzés szempontjából.

A parányi, önálló életet élô mikrobák a láthatatlanság védôburkában teszik a magukét, és mégsem - mondja a bevezetôben a szerzô -, hiszen a tudományos kutatás "utolérte" ôket, velük foglalkozik a mikrobiológia. Az egyszerû, kézzel csiszolt lencsékbôl felépített górcsôtôl a többezerszeres nagyítású elektronmikroszkópig röpke 300 év telt el, a lencserendszert már elektronnyaláb helyettesíti. Kiderült, hogy a baktériumoknál sokkal kisebb vírusok is környezetünkhöz tartoznak. A mikrovilágban nem minden mikroba ellenség, mégis meg kell ismernünk, a jóindulatúakat is, hogy szolgálatunkba állíthassuk. A kis könyv betekintést nyújt életterünk láthatatlan szereplôinek életébe, közérthetôen mutatja be a "láthatatlan világot", történeti visszatekintést nyújt, hasznos tanácsokkal szolgál. Nézzük csak fejezeteit: Láthatatlan útitársak (Baktériumok, Vírusok, Kórokozó gombák, Protozoák), Járványok a történelemben, A járványfolyamat láncszemei (A fertôzés forrása, A terjedés útjai, A fogékony szervezet), A járványok terjedésének elôsegítô tényezôi, A fertôzô betegségek megelôzésének módozatai, A fertôzés terjedésének megakadályozása, Antibiotikumok és megelôzés, Kikre vigyázzunk különösképpen?, A fontosabb betegségek néhány jellemzôje. Az összefoglaló táblázatban 39 ilyen kórt találunk, a kanyarótól a himlôn, torokgyíkon, szamárköhögésen, agyhártyagyulladáson, hepatitiszen, hastífuszon, vérhason stb. át a szerzett immunhiányos betegségig. Nem könnyû "dióhéjban" elmondani mindazt, amit a szakember lényegesnek tart a témáról. (Amirôl a jó orvos hol-tig - tanul.) Kercsó Attila, Gyergyószentmiklóson élô nagy tapasztalatú orvos-költô sikerrel oldotta meg feladatát: a tudományos szakkifejezéseket érthetô vagy a közember által is megközelíthetô nyelvre "fordította", ezáltal minden korosztálynak valóságos kis tankönyvet kínál. (Ha oszi volnék, ebbôl puskáznék.)

Az ismert ellenség, vallja a szerzô, még ha láthatatlan is, már csak fél ellenség. Mennyi kínt, fájdalmat, hány halált spórolhatna meg az emberiség a megelôzéssel! Ennek feltétele: a tudás, a járványos betegségek és megelôzésük módjának az ismerete. Ennek az okos kiadványnak ott a helye polcainkon. (Kercsó Attila: Népszerû járványtan. Pallas- Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2004)

Tallózó

A cigarettára az elsô írott adat magyarul 1865-bôl származik. Németbôl vettük át (zigarette), a németek pedig a francia 'cigarette' elejére biggyesztettek egy z-t, az sz hangot helyettesítendô. Nálunk eleinte ejtették franciásan is, 'cigerett'-nek. A francia szó a 'cigare' kicsinyítô képzôs alakja. A 'cigare' pedig a spanyol 'cigarro' szóra megy vissza, elvégre a spanyolok hozták Európába a dohányt. A végsô forrásban nem egyeznek meg az etimológusok, valamelyik indián nyelvbôl származik a szó, talán a maja 'si'kar' am. 'dohányzik' szóból. Mivel a Vörösmarty alkotta 'szivar' (Figyelmezô, 1837/II:110) az eredeti 'cigarro' szóra hasonlít, és jelentéstartalma is megfelelô, hamar kiszorította az idegenes alakokat. A magyar szót is ellátták kicsinyítô képzôvel: 'szivarka', ez viszont nem szorította ki a cigarettát, ma inkább 'cigaretta nagyságú kis szivar' értelemben használják. * A magyar irodalom nikotinistáinak koronázatlan királya Kosztolányi Dezsô. Talán az ô verseiben van a legtöbb utalás a dohányzásra és a cigarettára. (...) Negyvenhárom éves korában azon tûnôdik, hogy "Hányadik cigaretta az, amit szívok, / merre füstölög el életem vonatja." Biztosan mindenki emlékszik az enyhén önmarcangoló utalásra a klasszikus Hajnali részegségben: "Izgatta szívem negyven cigarettám", amit halála elôtt egy évvel írt. Tévedés ne essék, Kosztolányi nem tüdôrákban halt meg. Az 1915-ben írt Rózsa címû versben talán elsô alkalommal esik szó a magyar költészetben a cigaretta káros hatásáról: "ô, ki lefelé ment, / pihenni vágyó, elalélt, szegény szent, / ki elvetette aranyát-ezüstjét, / csak szívta a rossz cigaretta füstjét". Prózában természetesen sokkal korábbiak az elítélô vélemények. Például Jókainál a Szerelem bolondjaiban: "Elemér nagyon köpködött a cigaretta keserû nedvétôl". (1869) * Ma a legmagasabb nikotinmennyiség, ami elôfordulhat egy cigarettában, 1,3 mg. Ennyit engedélyez Brüsszel. Elôször törvény kötelezte a gyártókat a nikotin- és kátránytartalom feltüntetésére a cigarettán. A megengedett mennyiség egyre alacsonyabb lett. Úgy gondolnánk, ez jó. Amikor elkezdtem figyelni a folyamatot, akkor a kátrány aránya a nikotinhoz 15:1,5 volt abban a cigarettafajtában, amit szívok, s így az arányszám 10. Ugyanabban a cigarettában ma 12,7. Tehát a kátrányt és a nikotint nem sikerült egyenlô mértékben csökkenteni, ennek nyilván technológiai okai vannak. Az új arányszám viszont 17 fölött van. A rendelet, amely kötelezte a multikat a nikotin csökkentésére, jó üzlet a nagyvállalatoknak, mert azonos mennyiségû nikotint csak több cigarettában vásárolhat meg a nikotinista, és jó az államnak, mert a több cigaretta miatt több jövedéki adóban részesül. Csak a nikotinistának rosszabb, mert a korábbi 10 cigaretta helyett 17-et kell elszívnia, ha azonos nikotinszinten akar maradni. 10 cigarettában 150 milligramm kátrány volt, 17-ben pedig 204 milligramm. Tehát az egészségemet óvó rendelkezés miatt naponta 25 százalékkal több karcinogén anyagot viszek a szervezetembe. Mondják erre az antinikotinisták: nincs probléma, le kell szokni; eggyel több ok. De azért talán azoknak se kellene rendeleti úton siettetni a halálunkat, akiket a dohányzás ártalmaitól igyekszik megóvni az állam. (Czigány Lóránt: Egy nikotinista vallomásai. Kortárs, 2004/12.)

A legtöbb pénzt a kórházakra fordították

Még nem véglegesítették a 2005-re érvényes keretszerzôdést és annak alkalmazási útmutatóit, amelyek alapján az Egészségbiztosítási Pénztár új szerzôdést köthetne az egészségügyi szolgáltatókkal - válaszolta kérdésünkre dr. Csíki Zsuzsánna vezérigazgató.

Hogy biztosítottként milyen újdonságokra számíthatunk az elkövetkezô hónapokban, errôl még konkrét utasítások nem érkeztek a pénztárhoz. Az új kormány egészségügyi programjának megfelelôen, illetve Mircea Cinteza egészségügyi miniszter bejelentése szerint valószínû sok minden változik, de egyelôre csak a 2004-es adatokról számolhatunk be.

- Milyen költségvetéssel mûködött a pénztár az elmúlt évben, és a biztosítási járulék begyûjtésének a pénzügyi szervekhez való átutalásával nôtt-e a bevételek mennyisége? - kérdeztük az igazgatótól.

- Számottevôen nem nôtt a begyûjtött pénzalap. 2004 folyamán ez az összeg 1500 milliárd lejt (havi 125 milliárdot) tett ki, a megyei pénztár pedig 2100 milliárdot fordított az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására. A különbözet a központi alapokból egészült ki, vannak ugyanis megyék, ahol nagyobbak a bevételek, mint a kiadások. A megyei szinten begyûjtött pénz legnagyobb részét a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatások térítésére fordították.

- Ennek ellenére úgy hallani, hogy mégsem csökkent a megyei kórház adóssága, ami továbbra is meghaladja az 500 milliárd lejt.

- Sajnos a korábbi években (2003-ig) felhalmozott adósság mennyisége megmaradt, és nem tudjuk, hogy az idén milyen megoldást találnak a helyzet rendezésére. A Homogén Betegségcsoportok (DRG) szerinti finanszírozást az idén a ludasi kórházra is kiterjesztjük, amely eddig kimaradt ebbôl a térítési módból.

- Milyen összegeket fizetett a biztosító az egyéb szolgáltatóknak?

- A gyógyszertárak által a kedvezményes gyógyszerek kibocsátására fordított 473 milliárd lejbôl 2004-ben 358 milliárdot térített a pénztár. A szerzôdésekben megszabott összegen felül 50-60 millió lej értékben bocsátottak ki gyógyszert a patikák.

A családorvosi alapellátásra 106 milliárd lejt, a járóbeteg szakellátásban végzett szolgáltatásokra 56,446 milliárdot, a fogorvosi ellátásra 18,962 milliárdot, a paraklinikai ellátásra 32,797 milliárdot utalt át a pénztár. A laboratóriumi szolgáltatásokra a szerzôdésben megszabott 10 milliárdhoz képest több pénzre volt szükség, a megelôzés és rehabilitáció terén is nagyobbak voltak a költségek. A sürgôsségi ellátásra kifizetett 54,8 milliárd lej végül is fedezte az igényeket.

- Az elmúlt év végén átfogó közvélemény-kutatást végzett a biztosítási pénztár. Ismert-e az adatok feldolgozása, azaz a lakosság véleménye a pénztár munkájáról?

- A Országos Biztosítási Pénztárnál december 29-én tartott sajtótájékoztatón elhangzott kiértékelés szerint a biztosítottak hozzáférhetôbb tájékoztatást szeretnének jogaikról, továbbá, hogy a biztosítási járulékot ne használják fel más célokra. A válaszokból az a vélemény körvonalazódott, hogy az államnak nem vezetnie, csak támogatnia kellene a rendszert, s a biztosítási pénztárnak a valós autonómia alapján kellene mûködnie.

- Növekednek-e az idén az egészségbiztosítási pénztárak alapjai?

- A decemberben elfogadott központi költségvetés alapján a 2004-es költségvetéshez képest körülbelül 10 százalékkal magasabb alapokból gazdálkodhatunk 2005-ben.

A Tôkén nevelkedett, újtôkés sihederhad, kormányra cseperedve, antimarxista téziseit populista intézkedésbe csomagolva dobja piacra - vágott kisfröccsbe áztatott elôadásának közepébe a minap Guber Álmos, amikor rátörtem kocsmai magányára. Akkor egy hosszúlépéssel kimentettem magam a söntésvitából. Az új év hajnalán felkent kormány elsô intézkedése eszembe juttatta a proli gazdasági szemlélet eme gyöngyszemét. És el kell ismernem, van benne valami. Én is lelkesedtem a 16 százalékos jövedelemadó bevezetésén. A profitadó 9 pontos mérséklését is ésszerûnek tartom. Mindkét intézkedés a gazdaság élénkülését fogja elôidézni, remélhetôleg.

Tehát elsô látszatra mindenki nyerô. A munkaadó és munkavállaló egyaránt. Ez túl szép, hogy igaz legyen. A tulajdonosok a közel tíz százalékos profitadó- megtakarítással kb. 300 millió dollárnyi pluszjövedelemre tehetnek szert - derül ki a felkent pénzügyminiszter által közölt keretszámokból. Ha ennek nagy részét a versenyképességre, az eu-konform technológiák bevezetésére és új munkahelyek teremtésére fordítják, akkor három- négy év alatt szerkezetében is megújult gazdasága lesz az országnak. Feltételezhetô, hogy a fekete- és szürkegazdaság szereplôinek zöme - egy várhatóan hatékonyabb bûnüldözés és szigorúbb pénzügyi fegyelem hatására - látható vállalkozásokba kezd, melynek jelentôs költségvetési hatása lehet és az önkormányzatok is nagyobb bevételre tesznek szert.

De térjünk vissza a személyi jövedelemadó- csökkentés pozitívumaira. Mindenki többet fog hazavinni. Az intézkedés igazi nyertesei a közép és magas fizetési kategóriák. Na meg a munkaadók. Változatlan bérkeretbôl tudnak reális jövedelemnövekedést produkálni. Feltételezhetô - a bankszektor eddigi gyarapodása arra enged következtetni - , hogy a lakossági megtakarítások is növekedni fognak. A biztosítási szegmens elôtérbe kerülésére és szolg&aacu