Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Sok még a kérdôjel a tombolaügyben

Hivatalból indított vizsgálatot a rendôrség az iskolai tombolajegyek árusítása miatt Maros megyében. A vizsgálat folyamatban van mind a tombolajegyek értékesítését szervezô cég, mind a Megyei Tanfelügyelôség vezetése ellen, eredmények a hét végére várhatók - közölte lapunkkal Emilian Oltean, a Megyei Rendôrség csalásokat kivizsgáló hivatalának vezetôje.

A fôtanfelügyelô "tisztázza" magát

Emilian Oltean kérdésünkre elmondta, hogy a vizsgálatot hivatalból indították a Népújságban megjelent írások valamint az iskoláktól kapott jelzések nyomán. Lapunk elsôként szellôztette meg a tombolaügyet, több ízben cikkezett róla, ám mégis közel egy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az illetékesek felfigyeljenek a gyanús ügyletre. A Népújság már januárban jelezte, hogy a megye több iskolájában 15.000 lejért árulják a kis zöld lapocskát, amelyen "iskolai vetélkedô" címszó alatt két kérdés szerepel, valamint az a három díj, amit nyerni lehet a kérdésekre adott helyes válaszokkal.

A tombolaakció január 19. és március 3. között tartott volna, a jegyen szervezôként a Megyei Tanfelügyelôség szerepelt, a lapocska alján pedig a Maris Distribution nevû egyesület, amelynek címére a kitöltött lapot el kellett küldeni. A tombolaakcióval kapcsolatban számos kérdés merült fel, egyrészt, hogy tanintézményekben árusították, méghozzá pedagógusok, többé-kevésbé kötelezve a diákokat a megvásárlásra, másrészt problematikus a Stefan Somesan által vezetett tanfelügyelôség szerepvállalása az ügyletben. Az akció sikerének zálogát éppen az a tény jelentette, hogy a tanfelügyelôség mint szervezô vagy társszervezô jelenik meg. Itt feltétlenül említésre szorul a fôtanfelügyelô, Stefan Somesan által aláírt, 2005. január 11-i keltezésû, 44-es iktatószámmal ellátott és az iskolákhoz kiküldött körlevél, amelyben közlik: január 19. és március 3. között ismét lezajlik a "legismertebb" és nagy sikerû iskolai vetélkedô, kizárólag Maros megyében, a szervezôk képviselôi pedig január 19. és február 28. között jelen lesznek a tanintézményekben a tombolák szétosztása és a pénz begyûjtése céljából. Az általános iskolák vezetését a körlevél szerint felszólították az akció, pontosabban (és furcsa mód) "a hivatalos küldötteink" támogatására. A sajtóban kipattant botrány hatására február 8-án Stefan Somesan fôtanfelügyelô "tisztázza" magát, sajtóközleményben jelenti ki, hogy nem képezi a Megyei Tanfelügyelôség tevékenységének tárgyát a tombola típusú versenyek megszervezése, csakis a szakmai jellegû versenyeké. Somesan szerint több egyesület, alapítvány kért elvi jóváhagyást az iskolákban lebonyolított tevékenységekre, amit jóvá is hagytak, de az akció lebonyolításával járó teljes felelôsség kizárólag ezen szervezetekre hárul, "a Megyei Tanfelügyelôség semmilyen módon nem kapcsolódott be ezen tevékenységek szervezésébe és a lebonyolításába". Mi több, a fôtanfelügyelô sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szóban forgó egyesület a tanfelügyelôség fejlécét használva reklámozta az akciót, anélkül hogy említette volna a szervezôket, és ily módon "félrevezette" az iskolaigazgatókat.

Hivatali visszaélés?

Az egyesület és a fôtanfelügyelô ellen is folyamatban van a rendôrségi vizsgálat - nyilatkozta a Népújságnak tegnap Emilian Oltean, a Megyei Rendôrség csalásokat kivizsgáló hivatalának vezetôje. A Maris Distribution egyesület esetében azt ellenôrzik, hogy a szóban forgó szervezet törvényesen forgalmazta-e a tombolajegyeket, azaz rendelkezik-e a megfelelô engedélyekkel. Az 1999. évi 251- es, a szerencsejátékokra vonatkozó kormányhatározat 8-as cikkelye szerint nem számítanak szerencsejátéknak az iskolák keretében szervezett tombolaakciók, amelyek szórakoztatóak és nonprofit jellegûek. A rendôrség jelen esetben tehát azt próbálja kideríteni, hogy a szóban forgó tombolaakció "szórakoztató és nyereséges volt-e", mennyi pénz gyûlt be, hogyan használják fel. Emilian Oltean kérdésünkre azt is elmondta, vizsgálják, hogy korábban szervezett-e hasonló tombolajátékot a Maris egyesület, milyen módon bonyolította le, és van- e engedélye erre a tevékenységre. A céget legfeljebb akkor vonhatják felelôsségre, ha hivatalos engedélyek hiányában, törvénytelenül szervezte meg az árusítást. A tanfelügyelôség vezetôségének szerepvállalását is firtatja a rendôrség, Emilian Oltean szerint ugyanis furcsa, hogy egyik hivatalos iratban az intézmény elrendeli a tombolaakció támogatását, míg egy késôbbi közleményben elhárítja magáról a felelôsséget. Stefan Somesan fôtanfelügyelô esetében a rendôrbiztos szerint "a hivatali visszaélés valamilyen formája áll fenn, feltéve, ha bebizonyosodik, hogy vétkes".

A sajtóban megjelent cikkek és a szülôi panaszok nyomán a szakminisztérium ugyan leállította a tombolaárusítást, de az ügy itt korántsem zárul le: tisztázni kell, kinek és milyen szerepe volt az ügyletben, ki mit nyert a "vetélkedô" nyomán, kik és mire fordították a befolyt pénzt, milyen érdeke fûzôdött a tanfelügyelôségnek, pontosabban a fôtanfelügyelônek a tombolajáték megszervezéséhez. Mindezekre a kérdésekre a rendôrség a hét végére ígért választ.

Az RMDSZ jelentôs súllyal vesz részt Románia kormányában: a szövetség alapvetô célja, hogy a kormányzati részvételbôl származó lehetôségekbôl az erdélyi magyar sajtó is megfelelôképpen részesüljön - hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar írott és audiovizuális sajtó vezetôivel folytatott megbeszélésén. A hagyományos, kötetlen hangvételû tanácskozáson a résztvevôk az idôszerû politikai kérdéseket, az RMDSZ kormányzati célkitûzéseit, valamint a szövetség és a sajtó együttmûködésének további lehetôségeit tekintették át.

Az RMDSZ kormányzati prioritásairól szólva a szövetségi elnök úgy értékelte, várhatóan már márciusban befejezik a kisebbségi törvény tervezetét, amely rendezi a kisebbségi szervezetek jogállását, és megteremti a kulturális autonómia létrehozásának feltételeit. Bejelentette, ez ügyben tárgyaltak a romániai kisebbségek szervezeteivel és hamarosan elkezdik a konzultációt a romániai magyar civil és szakmai szervezetekkel, és nemzetközi szakemberekkel is. Ugyanakkor igen fontosnak tartják, hogy elkezdjenek dolgozni az új gazdasági régiók kialakításán. "Ez egyáltalán nem lesz könnyû, mivel az Európai Unió vezetôsége általában konzervatív álláspontra helyezkedik - mondta errôl az államminiszter. Az elnök prioritásként említette az oktatási törvény módosítását is. Rámutatott, a jogszabályt úgy kell módosítani, hogy ez tegye lehetôvé a történelem és földrajz magyar nyelvû oktatását a felsôbb osztályokban is, a törvénynek ugyanakkor szabályoznia kell a felekezeti oktatás mûködését is. A szövetség ugyanakkor kiemelt feladatának tekinti azt, hogy a magyar oktatás szintjén mihamarabb érvényesüljenek a Bolognában meghirdetett európai tanügyi reform elôírásai. Továbbá feltétlenül figyelni kell a szociális gondokra - jelentette ki.

- A következô évek kulcsfontosságúak az erdélyi magyarság számára: próbája annak, hogy képesek leszünk-e elôsegíteni az erdélyi magyar társadalom átfogó modernizációját - mutatott rá Markó Béla, aki e kérdés kapcsán súlyosan elítélte az SZNT gyergyószentmiklósi tanácskozásán elhangzott antiszemita kijelentéseket. - Ezek a kijelentések nem köthetôk ideológiai hovatartozáshoz, az erdélyi magyar értelmiségnek pedig egyértelmûen el kell ítélnie az ilyen megnyilvánulásokat - szögezte le a szövetségi elnök.

Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban felmerült nézetkülönbségekrôl szólva a szövetségi elnök ismét egyértelmûvé tette, egyetért azzal, hogy amennyiben kifogások merülnek fel, megvizsgálják a Bechtel vállalattal kötött építési szerzôdést, de az RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos tervet kivegyék a prioritások közül. Az erdélyi autópálya kérdése az RMDSZ kormányzati részvételének sarokköve - figyelmeztetett Markó Béla.

Az elnök a találkozón bejelentette, pályázati úton a Communitas Alapítvány tavalyi 4,9 helyett az idén 5,4 milliárd lejt fordít az erdélyi magyar sajtó támogatására.

A találkozón többek között elhangzott: az RMDSZ nem bízik abban, hogy hamarosan beindulhat a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar kereskedelmi televízió. Inkább a Román Televízió kolozsvári stúdiójából kellene mindennap többórás magyar adást sugározni, és be kellene induljon végre a marosvásárhelyi közszolgálati stúdió is.

Aktuális

Néhány érdekes gondolat hangzott el a németországi Brandenburg land szakmai küldöttségét vezetô Birgit Schliemann asszony részérôl, aki szakemberekbôl álló csapatával felkészítô szeminárium megtartására érkezett Marosvásárhelyre. Az sem mellékes, hogy a kívülálló rálátásával túl tud tekinteni az egyéni ambíciókon és érdekeken, Németország keleti részének gazdasági-szociális átalakításának tapasztalata pedig olyan tudásanyag, amelyet nagy könnyelmûség lenne nem figyelembe venni, hisz fölöslegesen kiadott pénz takarítható meg, illetve használható fel más célokra.

Tulajdonképpen a tapasztalat összesítésének leglényegesebb következtetése a régiókban való gondolkodás meghonosítása. Olyan egykori keletnémet állampolgár számára, aki átesett a rendszerváltozás minden nehézségén és útkeresésén, a jelen Romániája egyfajta idôbeni visszatérést jelent számos szempontból. Ugyanazokat a nyomasztó gondokat kell sok területen megoldani, s ugyanazok a prioritások is. A keletnémet tapasztalat pedig az, hogy sok esetben nem a jövô, hanem az aktuális jelen gondjaira kerestek megoldást, s így jelenleg abba a helyzetbe kerültek, hogy számos épület, infrastrukturális létesítmény fölöslegessé vagy túlhaladottá vált. Mindez pedig tulajdonképpen annak a következménye, hogy a tervezésnél a létrehozandó objektumokra, s nem az általa nyújtott szolgáltatásra, lakossági igény kielégítésére összpontosítottak. Ennek a csapdának az elkerüléséhez azonban nem lehet csak helyi megoldásban gondolkodni, legtöbb esetben a megyék határait is jóval meghaladó régiókban lehet az optimális megoldást megtalálni. Csak egy példa: mûszakilag minden község képes hulladéktároló létesítésére, azonban sokkal gazdaságosabb (mind az építési, mind az üzemelési költségek szempontjából), ráadásul környezetkímélôbb is, ha regionális szemétlerakatban gondolkodunk.

Ha jól belegondolunk, Romániában ma a kis egyéni érdekek képviseletének szûklátókörû elve érvényesül. Elég, ha csak Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester példáját hozzuk fel, aki rendszeresen elzárkózik minden Marosvásárhely határát meghaladó közös tervtôl, de hasonló példákkal községekben is találkozhatunk. Márpedig ilyen mentalitással könnyen elôfordulhat, hogy a mások által már egyszer elkövetett hibákat itt is megismételjük, ráadásul a "tanulópénz" kifizetésére nem lesz mögöttünk olyan erôs testvér, mint Németország nyugati fele.

Azon persze lehet vitatkozni, hogy melyek ezek a régiók, hol rajzoljuk meg a regionális határokat, s hogy milyen szintû politikai hatalommal ruházzuk fel ôket, ha azonban ebben a kérdésben sem tudunk túllépni a szûk egyéni ambíciókon, a kizárólag saját érdeket szem elôtt tartó szemellenzôs mentalitáson, aligha várható érzékelhetô változás az életminôségünkben, akár megvalósul az EU- csatlakozás 2007 januárjában, akár késôbbre tolódik.

Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöksége arról határozott, hogy elindítja azt a folyamatot, amely egy önálló párt bejegyzését célozza - jelentette Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke.

Szilágyi szerint a "polgáriak" jobb híján kénytelenek a sokszor kárhoztatott választási törvény kitételeihez alkalmazkodni, amely kiköti, hogy egy párt bejegyzéséhez 25 ezer tag támogató aláírása szükséges. Tizennyolc megyébôl és a fôvárosból egyenként legalább hétszáz aláírást kell összegyûjteni egy új párt alapításához.

Szilágyi Zsolt elmondta az elnökségi ülésen elhangzott néhány javaslat a bejegyzendô párt megnevezésére, a "keresztelôt" azonban halasztják még egy ideig. Addig is Magyar Polgári Pártként emlegetik. A bejegyzéshez szükséges iratcsomó elôkészítésével Tôkés Andrást, a Maros megyei területi szervezet elnökét bízták meg. Az aláírás- gyûjtési munka két hónap múlva kezdôdik, addig elkészül a Magyar Polgári Szövetség új programja is.

Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke hétfôn közölte a Mediafax-szal, hogy az MPSZ továbbra is polgári szervezetként mûködik, ezzel párhuzamosan jön létre egy új magyar politikai párt.

Gazda Zoltán szerint az új párt alternatívát kínál majd az RMDSZ-szel szemben, programjában pedig fôhelyen lesz az autonómia és az erdélyi autonóm intézményi rendszer létrehozása.

A múlt hét végén tartott találkozón arról is döntés született, hogy a leendô párt programja március 8-ig elkészül.

Elmarasztalta a Marosszéki Székely Tanács elnöksége Molnár József erdôszentgyörgyi küldöttet antiszemita kijelentései miatt - tudósít az MTI. A felszólalást elítélte Tôkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is.

A testület hét végi ülésén elemezte Molnárnak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) február 12-i gyergyószent-miklósi küldöttgyûlésén elhangzott hozzászólását. Akkor a középsô- kisküküllôi küldött a kettôs állampolgárság ügyében december 5-én rendezett magyarországi népszavazás kudarca kapcsán azt hangoztatta: "Magyarország lassan második Izraellé válik, s nincs kiút!"

A marosszéki tanács állásfoglalása szerint a hozzászólásában elmondottakra Molnár József nem kapott megbízást sem Erdôszentgyörgy lakóitól, sem pedig az SZNT-tôl. "Nem is kaphatott, hiszen közképviseleti testületként az SZNT kizárólag a Székelyföld lakói autonómiaigényének képviseletét és érvényesítését vállalta az alkotmányos demokrácia eszközeivel, és nem közösség elleni uszítást" - tartalmazza a közlemény, amely leszögezi: antiszemita kijelentéséért Marosszék Székely Tanácsának elnöksége elmarasztalja Molnár Józsefet.

Elítélte az SZNT gyergyószentmiklósi ülésén elhangzott antiszemita felszólalást Tôkés
László királyhágómelléki református püspök is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a hét végén Nagyváradon közölte: az elhangzott kijelentés azzal fenyeget, hogy beszennyezi a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet.

Elindult szombaton a koszovói békefenntartó missziókra felajánlott román csendôralakulat elsô része, hogy leváltsa az egy éve a Peja településen állomásozó román kontingenst. A 75 csendôr négy jármûvel indult Koszovóba, március 4-én az alakulat többi negyven csendôre indul Pejába. Románia 2002. február 22- tôl teljesít békefenntartó szolgálatot az ENSZ kérése alapján. A missziókban eddig 115 katona vett részt. A szolgálatot a napokban elkezdô csendôralakulat a negyedik ilyen román kontingens, amely 2002- tôl békefenntartó missziókban vesz részt Koszovóban.

Kiszuahéli nyelven a számítógépet úgy hívják, kompyuta, s a legtöbb hozzá kötödô fogalom nem is létezik még a nyelvben: Kelet-Afrikában saját géppel csak a lakosság néhány százaléka rendelkezik, de a legelterjedtebb programok -egyelôre - csakis angol nyelven léteznek.

Így a kontinensen gyorsan szaporodó internetes kávézókat is csak azok tudják használni, akik tudnak angolul. Az UNESCO becslése szerint a világon létezô mintegy hat ezer nyelv 90 százaléka az interneten egyáltalán nincs jelen, de e téren hamarosan változások várhatók. .

Afrikában ennek már vannak jelei: a Google böngészô program már kínál egy kiszuahéli nyelvû felületet, s a hat országban mintegy száz millió ember által beszélt nyelven a Microsoft az év közepére akarja kihozni a Windowst és az Office programot. "Több embernek akarjuk Afrikában lehetôvé tenni, hogy hozzáférjen a számítógéphez" - jelentette ki Patrick Opiyo, a Microsoft kenyai menedzsere Nairobiban.

A kiszuahéli akkor keletkezett, amikor hajózó arabok kereskedni akartak a kelet-afrikai partok mentén élô bantukkal. A nyelv azonban csak igen lassan korszerûsödik, mivel az egykori angol gyarmatokon a felsô rétegek kitartottak az angol nyelv mellett.

Sok számítógépes fogalomra még nincs is szó, vagy kifejezés a kiszuahéliban. "Itt van például mindjárt a kompyuta szó, amely ugye az angol nyelvbôl származik. Igaz, sokan szívesebben nevezik a számítógépet tarakiliszi-nek, ami a +számolni+ szó kiszuahéli megfelelôjébôl ered" - magyarázza Opiyo. Nem okozott viszont nehézséget a számítógépes egér fogalma, mivel az eszköz jelölésére a kiszuahéliben is a kis rágcsáló nevét használják.

Az irodai programban szereplô mintegy 3000 fogalom lefordítására a Microsoft a nyelv elterjedtségének egész területén - vagyis Ugandától Zanzibárig - nyelvészek népes csoportját bízta meg. Emellett bárki, akit érdekel a probléma, fordítási javaslatokat tehet az internet útján. (Ezt a Microsoft a Linuxtól koppintotta, amely egész programokat ír-irat önkéntes segítôkkel.) Opiyo ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a nyelv élô marad attól, ha új fogalmak is kerülnek be fordítás útján.

A Microsoft következô lépésként meg akarja oldani legelterjedtebb programjainak lefordítását a Dél-Afrikában beszélt zulu, és az Afrika számos részén sok, etnikailag eltérô nép által használt, nagy múltú hausza nyelvre.

Megfullasztott generációk; Kötelességeink, de ugyanakkor jogaink is vannak; Éljetek ti is jól a mi fizetésünkbôl ! - ilyen és ehhez hasonló feliratokat tartalmazó transzparenseket hozott magával a CNSLR- Fratia mintegy ötven tagja a tegnapi prefektúrai sztrájkôrségre.

- Mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogait szabályozó munkatörvénykönyv kidolgozását és megszavazását kérjük - mutatott rá Vas Stefan szakszervezeti elnök a tegnapi megmozdulás céljára. Mind arról már korábbi lapszámainkban hírt adtunk, az országos szinten létezô öt szakszervezeti tömb a munkatörvénykönyv tervezett módosítása ellen tiltakozik. A Munkaügyi Minisztérium a 2003 márciusában életbe lépett munkatörvénykönyv 298 cikkelyébôl 276 módosítását javasolta, amely a munkavállalók képviselôi véleménye szerint "a rabszolgatartást törvényesíti". A tegnapi tiltakozó megmozdulás alkalmával Ciprian Dobre prefektusnak átnyújtották a megyei szakszervezet operatív vezetôi által aláírt Tiltakozást. Ebbôl kitûnik, a szakszervezet véleménye szerint az egységes adókulcs bevezetése miatt a munkások 70 százaléka havi 100.000 lejjel kap többet, ám 500.000 lejjel fizetnek majd többet a deficit fedezésére szükséges pénzügyi manôverek miatt. A szakszervezetisek nem értenek egyet a drágításokkal, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap társadalomellenes ajánlásaival. "A gazdasági politika szökôárhullámai pusztító erôvel törnek majd a 6 millió nyugdíjasra és a költségvetési rendszer alkalmazottaira (...) Ugyanakkor a szinte teljes egészében magánosított termelôi egységek alkalmazottai a tulajdonosok rabszolgáivá válnak mind a munkaviszonyuk ideje, mind annak megszûnte után" - fogalmazzák meg a tiltakozó levelükben.

A Mentsétek meg a munkatörvénykönyvet! elnevezésû akció február 25-ig folytatódik, amikor naponta 14-16 óra között a szakszervezeti tömörülések tagjai állnak sztrájkôrséget a prefektúra elôtt. Március 7-18-a között a Szakszervezetek Tömbjével közösen valamennyi megyeszékhelyen tiltakozó megmozdulás lesz. Március 19-én Brüsszelben hasonló megmozdulást tartanak a Szakszervezetek Európai Tömbje szervezésében, amelyen Maros megyét hat szakszervezeti tag képviseli.

Cornel Briscaru, a PSD állandó bürójának tagja bejelentette, hogy hajlandók segítô kezet nyújtani a jelenlegi hatalomnak, akár jogi konzultációt is adnak, mert úgy látszik, nem ismerik a törvényeket.

Példának a prefektus 2005. febr. 16-i 74-es számú rendeletét említette, amely ellenôrzô bizottságot küld a bándi polgármesteri hivatalba, hogy felülvizsgálja a helyi tanács és a hivatal gazdasági tevékenységét, a közigazgatási okiratokat, a földosztást stb.

Briscaru szerint vagy rosszindulatról, vagy tudatlanságról lehet szó, ugyanis a prefektus vagy nem ismeri, vagy túllépi a hatáskörét, hiszen csak a tanácsi határozatok törvényességét kontrollálhatja. A gazdasági ellenôrzés a számvevôszék dolga. (Tudni kell, hogy Bándon PSD-s polgármester van).

A politikus igazat adott az Azomures vezetôinek, akik azt állítják, hogy a prefektus úgy viselkedik, mint a volt elsô titkárok. Mint mondta, monitorizálni fogják a prefektúra munkáját.

Cristian Georgescu szenátor tájékoztatott, hogy készülnek a megyei tisztújító konferenciára. Elôtte, február 14. és március 31. között a helyi szervezetek megtartják a tisztújító közgyûléseket és kijelölik a megyei küldötteket. Az elnöki tisztségre bárki jelöltetheti magát, ha napirenden van a tagdíjbefizetéssel és írásban leteszi kérését a megyei szervezethez. Akinek nem sikerül idejében leadnia a kérelmét, az akár a megyei konferencián is jelentkezhet elnökjelöltségre, ekkor azonban a küldöttek fele plusz egy szavazattal kell elfogadják a jelölést.

A Demokrata Pártból nemrég kilépett három képviselô, a Kezdeményezés 2003 tagjai - Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu - pénteken Marosvásárhelyen mondták el, mit is akarnak. Mindenekelôtt terjeszkedni, vagyis minél több megyei fiókszervezetet létrehozni. Mint kijelentették, nem ôk sietnek, Romániának nincs ideje. Hogy mire? Nem tartották szükségesnek kifejteni.

Ehelyett, fôleg Cozmin Gusa, de a többiek is mindenfélét mondtak volt párttársaikról, kezdve attól, hogy kommunisták voltak, azon át, hogy egyesek gazdasági szimbiózisban élnek a PSD-vel. Gusa fel is sorolt néhány "híres párost": Basescu-Iliescu, akik politikai alapon lettek egy pár, Boc- Rus, akik még a régi rendszerbôl ismerik egymást, Videanu-Nastase, akik szerzôdéseket kötöttek haveri alapon, vagy Berceanu-Dan Ioan Popescu, akik sohasem bírálták egymást, bár mindkettônek voltak "ügyei".

A Népújság azt kérdezte, kinek használ az egyesületük, a liberálisoknak, vagy pedig a PSD-nek, azzal, hogy segítenek eltüntetni a politikai porondról a Demokrata Pártot, hogy ez utóbbi egyedül maradjon a Szocialista Internacionáléban? Mert kijelentették, soha nem alakulnak párttá.

Gusa szerint egyelôre nem szándékoznak párttá alakulni, de ez a perspektíva nem kizárt a jövôben, arra pedig, hogy a PSD-nek tesznek jót, meg sem fordult a fejükben.

A Basescu lakásügyletét törvénytelennek nevezte, és mint mondta, ha tudta volna a kampányban, nem támogatja, és ha a választók tudták volna, Basescu ma nem lenne államfô.

Elúszott a hivatal lehetséges bevételi forrása

Jelentôs bevételi forrástól esett el a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a Román Kereskedelmi Bank marosvásárhelyi fiókja vezetôségének rosszindulata miatt - jelentette ki Dorin Florea polgármester hétfôn délben tartott sajtótájékoztatóján.

Adóssága fejében a bank lefoglalta a volt építkezési tröszt, az ANCONA néhány ingatlanját. A polgármester elmondta, a város nevében meg szerette volna vásárolni a szóban forgó területeket és épületet, azonban a bank vezetôsége kijátszotta a hivatalt, és értéken alul adta el valakinek az említett ingatlanokat.

Az Ancona Rt. 12 milliárd lejjel adósodott el a banknak. A kölcsönök visszaszerzéséért a pénzintézet lefoglalta és a törvényeknek megfelelôen árverésre bocsátotta a marosvásárhelyi Dózsa György utcában levô székházat (sz.m.: az épület az állomáson túl van, nem tévesztendô össze a Román Hírszerzô Szolgálat jelenlegi székházával), a marosszentgyörgyi betonkeverô állomást és a Pandúrok útján levô 4,5 hektár területet. Florea elmondta, mivel a hivatalnak is mintegy 2 milliárd lejjel tartozik a cég, javasolta a Kereskedelmi Bank marosvásárhelyi kirendeltsége vezetôjének, tegyék lehetôvé, hogy a polgármesteri hivatal vásárolja meg az említett ingatlanokat. A marosszentgyörgyi állomáson saját aszfaltkeverôt indított volna be a hivatal, míg a területet úgy szeretnék értékesíteni, hogy abból a jövedelembôl kiegészítsék a költségvetést. A számítások szerint több mint 180 milliárd lejt nyert volna így a város. Dorin Florea szerint az Állami Vagyonkezelô Ügynökség a csôdeljárás alatt álló cég szóban forgó ingatlanjaira január 21-ére hirdetett volna versenytárgyalást, ezt megelôzôen azonban a bank a zálogként lefoglalt Pandúrok útján levô területet elárverezte. A polgármester az ügyletben azt kifogásolta, hogy míg az Ancona elôzetes felértékelése szerint a terület négyzetmétere 30 eurót ért, addig egy arab tulajdonossal rendelkezô bukaresti cégnek 3 euróért adták el a területet. A hivatal megtudta, hogy a cég máris továbbadta a földet egy másik bukaresti cégnek, amiért most már 40 eurót kapott négyzetméterenként. A polgármester korábban egy másik ajánlatot is tett a banknak. Eszerint a hivatalnak való járandóság fejében 29 euróért átvették volna a telket, míg a maradékot szponzorálásként fizette volna ki a bank. De ezt az ajánlatot sem fogadta el a bankvezetô. Florea kifejtette, nem az ô feladata megállapítani, hogy ez esetben törvénytelenséget követtek el, vagy sem, de tény, hogy rosszindulatúan viszonyultak a polgármesteri hivatalhoz. Az említett ingatlanokkal jelentôsen nôtt volna a jövedelmi forrás, így elvárta volna, hogy a bankigazgató marosvásárhelyi lakosként elfogadja a hivatal, illetve a helyi tanács ajánlatát.

Tudose Lucretia, a Román Kereskedelmi Bank marosvásárhelyi fiókjának igazgatója lapunknak elmondta, a polgármesternek nincs mit kommentálnia, hiszen hivatalos, nyilvános árverést hirdettek, amin a polgármesteri hivatal nem vett részt. Az ingatlanokat pedig ennek következtében olyan árban adták el, amivel a bank visszaszerezhette kintlevôségét, mi több, még tartalékban is maradt pénz, így a versenytárgyalást meghirdetôt más nem érdekli. Továbbra is eladó a marosszentgyörgyi egység és a székház. A versenytárgyalás feltételeinek bizalmasságára hivatkozva az igazgató ezekkel kapcsolatosan nem árult el semmit, csak arról biztosított, hogy ebben az esetben is betartják a törvényes elôírásokat.

Lapvélemény

Kihátrált a határon túli magyar nemzeti közösségek témakörébôl a két legnagyobb anyaországi párt - írta hétfôn a Pozsonyban megjelenô Új Szó.

A lap szerint Orbán Viktor országértékelô beszédében elsôsorban belpolitikai, szociális gondok kerültek elôtérbe, Gyurcsány Ferenc pedig "jóval halkabb ígéretpatronokat pufogtat", mint korábban, amikor elôbb külhoni útleveleket ígérve kampányolt, ma pedig már csak nemzeti vízumokról beszél, ám errôl is egyre halkabban.

Az újabb nemzeti csodafegyvernek kikiáltott Szülôföld Program csak lózungokban létezik, a Szülôföld Alapot pedig úgy hagyták jóvá, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szakértôinek egyetlen javaslatát sem vették figyelembe. Ráadásul ezekre a magyarországi ellenzék sem volt túlságosan kíváncsi, ezért is helyénvaló az MKP szombaton ülésezett Országos Tanácsának bírálata, miszerint a magyar kormány a határon túli magyarokat érintô kérdésekben nem folytat következetes egyeztetéseket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjaival, márpedig az MKP elvárja Budapesttôl, hogy az érintettek véleményének ismerete nélkül nem hozzon róluk döntéseket - írja az Új Szó.

A lap úgy látja, hogy az MKP lassan kievickél a Magyarok Világszövetsége által felállított kelepcébôl,
"vagyis nem marad a magyarországi belpolitikai csatározások túsza, hanem újra a hazai feladatokra összpontosít". Emlékeztet rá: az elmúlt másfél évtized során többször bebizonyosodott, ami most is kézzel fogható, hogy a budapesti és a kisebbségi magyar politikusok meggondolatlan megnyilatkozásai a magyarellenes Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) erôsíthetik. A jövôre esedékes szlovákiai választások elôtt errôl nem szabadna megfeledkezni - figyelmeztet rá kommentárjában az egyetlen szlovákiai magyar napilap.

Megkezdte brüsszeli tárgyalásait hétfô délelôtt George Bush amerikai elnök. A politikus udvariassági látogatást tett II. Albert belga uralkodónál, majd megbeszélést folytatott Guy Verhofstadt miniszterelnökkel - akivel egyébként már vasárnap esti megérkeztekor is találkozott, hiszen a vendéglátó ország kormányfôjeként ô fogadta Busht, amikor az elnöki különgép megérkezett a brüsszeli repülôtérre.

Belgium és az Egyesült Államok viszonya az elmúlt években egy idôre fagypontra hûlt, mert a belga vezetés hevesen ellenezte az amerikaiak által indított iraki hadjáratot, emellett otthont adott egy különcsúcsnak, amelyen a franciák és a németek önálló európai vezérkar létrehozására tettek kísérletet, s amelyet Washington kártékony törekvésnek nyilvánított.

A NATO tagállamai közötti barátság erejét, a szövetség egységét, összetartását hangsúlyozta hétfôn brüsszeli beszédében George Bush amerikai elnök.

"Semmilyen átmeneti vita, a kormányok semmilyen múló nézeteltérése, semmiféle hatalom nem fogja soha megosztani az észak-atlanti szövetséget" - jelentette ki európai körútjának elsô napján.

Az amerikai elnök a biztonság fô tartópillérének nevezte az észak-atlanti szervezetet. Hangsúlyozta: a világ nagy feladatok elôtt áll, ezért új korszakot kell nyitni a transzatlanti egység erôsítésében.

Más témára térve kiemelte, hogy elérhetô közelségbe került az izraeli-palesztin megbékélés. Az Egyesült Államok és Európa közös, közvetlen célja, hogy véget érjen az izraeli-palesztin konfliktus - tette hozzá.

Csecsemôgyilkosság

Minôsített emberölés gyanújával 30 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki szombaton a törvényszék a 37 éves S. Sorin nevére, aki 3 hónapos kisfia életét oltotta ki.

A Megyei Rendôr-felügyelôség sajtóirodájának tájékoztatása szerint S. Sorin február 17-én értesítette a marosoroszi rendôrséget, hogy 3 hónapos kisfia hirtelen elhunyt lakásán. A helyszínre a helybeli rendôrség és a családorvos szállt ki. A családorvos megvizsgálta a holttestet, ám annak testén nem talált külsérelmi nyomokat. A gyerek élettelén testét a szászrégeni kórházba szállították, ahol a boncolás során megállapították, a csecsemô halálát a fejet ért, kemény tárggyal elkövetett ütések okozták. Az ügy kivizsgálására rendôrökbôl és kriminalistákból álló operatív csoport alakult. Kiderült, a február 15-17-e közötti idôszakban a 37 éves S. Sorin (a gyerek apja) többször fejbe ütötte a kiskorút, s ez okozta a csecsemô halálát.

Súlyos közúti baleset

Feszítôvágóval mentették ki a roncsok közül a 19 éves nagybányai R. Georgelt, aki szombaton kora este súlyos közúti baleset áldozatává vált. A rendôrség tájékoztatása szerint a férfi nem az elôírásszerû sebességgel vezette Opel személygépkocsiját, s Marosludas közelében egy kanyarban elvesztette uralmát a jármû fölött, amely nekicsapódott az út betonkorlátjának. A roncsok közül kimentett sofôrt súlyos testi sérülésekkel szállították kórházba.

Szénmonoxid-mérgezés

Holtan találták királyfalvi lakásában a 81 éves D. Mariát, élettársa pedig eszméletlen állapotban volt. Dr. Hecser László, a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója elmondta, az idôs nô halálát szénmonoxid-mérgezés okozta, a nála 15 évvel fiatalabb élettársa azonban ellenálló szervezetének köszönhetôen menekült meg. A helyszíni vizsgálatok szerint az idôs emberek egy serpenyôben húst sütöttek, azt a tüzön hagyták, s lefeküdtek. Az elszenesedett hús által kibocsátotta füst miatt fogyott el az oxigén a helyiségben.

Öngyilkosjelölt a villanyoszlopon

Öngyilkossági szándékkal mászott fel a villanyoszlopra a 33 éves V. Romeo Sorin. A férfi szombaton késô este a dicsôszentmártoni Avram Iancu utca egyik villanyoszlopára kúszott fel, s onnan akarta levetni magát családi és egyéb problémái miatt. A férfit este fél 9-kor a helybeli tûzoltók bírták jobb belátásra, s végül V. Sorin a tûzoltólétrán jött le, majd a dicsôszentmártoni városi kórházba vitték orvosi kivizsgálásra.

Hétvégi tûzesetek

Vasárnap reggel 6 órakor sûrû füst árasztotta el a marosvásárhelyi Színház téri aluljárót. A helyszínre kiszálló tûzoltók megállapították, azonosítatlan személy meggyújtotta a Nemzeti Színház melletti szeméttárolót, s az égô hulladék füstje okozott pánikot a közelben lakók körében.

A kályhából kihulló parázs lobbantotta lángra a vásárhelyi Calarasilor utca 24. szám alatti lakás egyik szobáját. A tegnap hajnalban keletkezett tûzben elégettek az M. Andrei tulajdonát képezô lakás egyik szobájában levô bútorok és háztartási eszközök.

A romániai katolikus püspököknek a híveket adakozásra kérô felhívása nyomán január 23-án minden római és görög katolikus templomban gyûjtést szerveztek a délkelet- ázsiai természeti katasztrófa áldozatainak megsegítésére.

Az eredmények meghaladták a várakozásokat. Mint Szász János, a Romániai Caritas Konföderáció elnöke rámutatott, a romániai Caritasnak nem ez az elsô, más országok támogatására szervezett segélyakciója. A romániai katolikus közösség arányához - a lakosság mintegy hat százaléka - viszonyítva az eddig összegyûlt több mint 7 milliárd lej rendkívüli eredmény. Híveink komoly anyagi nehézségekkel küszködnek, mégis szolidárisak tudnak lenni a szenvedôkkel.

A Caritas Internationalisszal folytatott konzultálás alapján a Romániai Caritas Konföderáció úgy döntött, hogy 75 000 dollárt Sri Lanka azonnali segítségére fordítanak. A Sri Lanka-i Caritas jelenleg több mint ötvenezer, otthonát, személyes javait és megélhetési lehetôségét elvesztett családot segélyez. Az embereket táborokban helyezték el, élelemmel, egészségügyi- tisztálkodási szerekkel, ruhanemûvel, fôzôedényekkel kell ellátni ôket, mindaddig, amíg fel nem építik házukat és megélhetéshez nem jutnak. Olyan övezeteket kell kijelölni számukra az új otthonteremtésre, ahol nem fenyegeti ôket újabb szökôár.

A maradék összeggel Sri Lankán és Indiában rehabilitációs munkálatokat támogat a Romániai Caritas Konföderáció. A házépítéssel egyidejûleg mielôbb újjá kell építeni a szociális és gazdasági infrastruktúrát. Sok károsult halászattal foglalkozott, de elvesztette felszerelését és csónakját. A segítô programok célja az, hogy a lakosok visszatérjenek megszokott életükhöz, a továbbiakban ne függjenek a segélyektôl.

A romániai segélyt a Sri Lanka-i és az indiai Caritasszal egyetértésben használják fel.

Az országos Caritas vezetôje, Szász János ezúton is köszönetét fejezi ki minden egyes nagylelkû adakozónak!

Az európai strukturális alapok felhasználásának módjáról és lehetôségeirôl kezdôdô elôadássorozat elsô szemináriumát rendezték meg tegnap Marosvásárhelyen. A sorozatra annak a twinning (ikerkapcsolat) szerzôdésnek a keretén belül kerül sor, amely a gyulafehérvári székhelyû 7-es Számú Közép-Gazdasági Fejlesztési Régió, valamint a németországi Brandenburg land között jött létre. A 22 német szakember bevonásával szervezett szemináriumot a fejlesztési régió valamennyi megyeközpontjában megrendezik. A mostani bevezetô jellegû elôadást márciustól kezdôdôen konkrét kérdésekkel foglalkozó hasonló rendezvények közvetítik.

Az európai strukturális alapok az ország 2007. január 1-jére tervezett európai uniós integrációja után nyílnak meg a romániai pályázók elôtt, s ezek nagysága lényegesen meghaladja majd a preaderációs programok révén hozzáférhetô összeget. Noha egyelôre konkrét összegrôl nem beszélhetünk, nagyságrendben évi 50-60 millió euróra lehet számítani.

A brandenburgi küldöttséget vezetô Birgit Schliemann asszony elmondta, hogy a strukturális alapokra való pályázás elôkészítése komplikáltabb, mint a preaderációs alapok esetében, hisz figyelembe kell venni a gazdasági-szociális elôrejelzéseket és a regionális prioritásokat is. Ezért van az a feladatuk, hogy idôben és a legjobban felkészítsék a potenciális haszonélvezôket az alapok megpályázására.

- Aki jobban felkészül, nagyobb mértékben részesedik az alapokból, tehát hamarabb fog fejlôdni - vélte Schliemann asszony. Céljuk, hogy minden egyes polgármester vagy más szintû politikai vagy gazdasági vezetô tudja, hogyan férhet majd az alapokhoz.

Maros megye sajátságaira kitérve úgy vélekedett, hogy itt a turizmus fejlesztésére nagy figyelem irányul, ugyanakkor a környezetvédelemre mintha kevesebb gondot fordítanának. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az egykori Kelet-Németországhoz tartozó Brandenburgban hasonló helyzet volt a német újraegyesítés után, s tisztában van vele, hogy nehéz a vállalkozókat meggyôzni a környezetvédelmi beruházások szükségességérôl. Éppen ezen a téren fontosak a megyehatárokat átlépô regionális projektek.

Újságírói kérdésre válaszolva, Birgit Schliemann magánvéleményként kifejtette, hogy szigorúan pragmatikus okokból nem lenne célszerû az integrációig a jelenlegi régiók határait átrajzolni. Bármilyen politikai elképzelésrôl lehet tárgyalni - vélte -, ám ha most kezdenének új régiókat kialakítani, az egyrészt pénzbe kerülne, másrészt pedig hónapokkal visszavetné a csatlakozás elôkészítését, sôt veszélybe sodorhatja a 2007. január 1-jei dátumot.

Gyûjtés a cúnami áldozatainak Bonyhán

Bonyha, az egykori, vásárairól híres mezôváros, melynek a múltban két virágzó grófi udvar emelte színvonalát, már csak hamvaiban ôrzi az egykori fényes történelmét. A hétszáz éves temploma a környék egyik legszebbje és legöregebbje, viszont jócskán ráférne már a renoválás. Télen - november elsejétôl húsvétig - a református hívek a külföldi adományokból felújított és felszerelt gyülekezeti termet használják, amely ezen funkciója mellett más tevékenységekre is alkalmas lenne, amennyiben van rá igény.

Kisgörgény és Székelycsóka után ez a második "otthona" Fehérvári Bálint református lelkésznek, aki tavaly augusztus óta szolgálja a közel hatszáz fôs gyülekezetet. "Olyan lelkülettel költöztünk ide, hogy addig maradunk, amíg szükség van rám" - hangsúlyozta Fehérvári Bálint, amit még megtoldott azzal is, hogy Bonyha arról is híres, hogy sokáig itt tudta tartani lelkészeit: 122 év alatt csupán hárman szolgálták a híveket, valamennyien negyven évet töltöttek itt.

Az imaház építése Benczédi Albert szolgálata idején, 1994-ben kezdôdött svájci és holland támogatásokból, és 2001-re fejezôdött be. A gyülekezeti terem százhúsz férôhelyes. Az épület emeleti részén találhatók a jól felszerelt hálószobák, ahová huszonnégy személyt tudnak elszállásolni, bevezették a központi fûtést, illetve a fürdôszoba is elkészült. Szórványközpontot terveztek ide, a más falvakból érkezô tanulók gondját végül az iskolabuszok segítségével tudták megoldani.

A református egyházkerület gyûjtést kezdeményezett a cúnami áldozainak segítésére. A bonyhai ortodox egyháznál kétmillió lej gyûlt össze, Fehérvári Bálint ottjártunkkor 6-8 millió lejre számított híveitôl. Ha rajtunk segítettek mások - fôleg a rendszerváltást követôen, akkor mi is segíthetünk - fûzte hozzá a bonyhai református lelkész.

Újabb sajtótermék jelent meg Marosvásárhelyen. A Punctul címû román nyelvû hetilap elsô számát vehették kézbe tegnap az olvasók. A hétfônként megjelenô kiadványt Cristian Teodorescu és Marius Libeg újságírók alapították, 10.000 eurót fektetve be - hangzott el tegnap a sajtóklubban megtartott tájékoztatón. Szerkesztôsége mintegy 20 fôs, közöttük 7 újságíró. Az elsô számot 2500 példányban nyomtatták ki, terveik szerint a tízezres példányszámot szeretnék elérni. A Punctulban egy-egy újságoldal kizárólag német illetve angol nyelvû cikkeket tartalmaz.

Jegyzet

A múlt péntek éjszakai havazás vastag hóréteggel lepte be a város utcáit, tereit. Kora reggel a lakóházak, középületek tulajdonosai, bérlôi takarították a közfelület rájuk esô, behavazott részét. Egyes közintézmények - így a megyei kórház is - úgy vélhetik, rájuk nem vonatkoznak a hóeltakarítást elôíró törvényes rendelkezések. A járóbeteg- rendelôkhöz vezetô lejtôs gyalogjárón és lépcsôkön nyoma sincs ilyenszerû próbálkozásnak, és az egyre nagyobb tömeg lába nyomán alaposan megtiport lesiklópálya alakul ki. A hótól domború lépcsôfokok potenciális kéz-, lábtörôhelynek bizonyulnak. Így fest a megyei kórház járóbeteg-rendelôihez vezetô út.

A gyermekrészleg folyosója zsúfolásig betegekkel. A hosszú, szellôztetés nélküli folyosón több száz beteg gyermek és felnôtt kínosan nehéz órákat tölt, míg sorra kerül. A folyosót tizenkét évvel ezelôtt ugyanezek a falfestmények díszítették. Azóta nem festettek?! Higiéniai szempontból egy magára valamit adó egészségügyi intézmény ezt nem mellôzhette. Talán van rá valami magyarázat, amit nem is olyan egyszerû megérteni.

A gyermekortopédia és -sebészet elôtt moccanni sem lehet, mindenkinek sürgôs, ebben az idôszakban érthetô az ide várakozók nagy száma, sok a baleset, a törés. Számtalanszor éreztük, érezzük az egészségügyi intézmények vezetôsége részérôl a betegek semmibevételét, a betegellátás silányságát, azt, hogy a valóban tenni akaró, segítôkész orvosok, ápolók munkáját nehezítik, megszorító intézkedéseikkel folyamatosan keresztbe tesznek. A miértekre választ már nem keresünk, de folyamatosan feltesszük azokat, ugyanis jövedelmünk bizonyos százalékáért cserébe emberhez méltóbb körülményeket várnánk a megyei klinika háza táján is.

Siralmas látvány, amint a frissen gipszelt lábú tizenéves egészséges fél lábán ugrálva próbál a kijáratig eljutni, kérdés, hogy jut le a havas lépcsôkön segítség nélkül. A mentôkocsi kislányt hoz törött lábbal, a kísérô hölgy, mellette az anya - arcán megfeszülô erekkel - cipeli a szemmel láthatólag nem pihekönnyû gyereket. Könnyebb helyzetben van az a serdülôkorú, aki két felnôtt összekulcsolt kezén trónolva érkezik a rendelôbe, ugyancsak törött lábbal, és ugyanígy távozik. Itt ezelôtt tíz évvel is ezeknek szemtanúi, szenvedô alanyai voltunk. Sürgôs, avagy kevésbé sürgôs esetek ugyanannak a kis csapatnak a lelkiismeretes munkájára várnak, ami nem kis erôfeszítés árán, de sikerül nekik.

Az egészségügyi intézménynek mibe kerülne emberhez méltóbb körülményeket teremteni a rájuk szoruló betegeknek, egy tolókocsival a kijáratig segíteni, ahogy azt civilizált országokban teszik. Netalán a lépcsôfeljáró hiánya miatt nem látták el tolószékkel az ortopédiai részleget? Nehéz helyzetekben bármilyen segítség jelentôs a szenvedônek, nem beszélve a mozgáskorlátozottak jogaira vonatkozó törvényes elôírásokról. Az egészségügyi rendszer modern alapokra helyezése számottevôen késik. Vagy modern köntösben marad minden a régi?!

Folytatódnak a Bocskai-napok

Vasárnap Nyárádszeredában folytatódott a Bocskai István fejedelemmé avatásának 400. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat. Ezúttal a központban levô református templomban és a Bocskai-szobornál tisztelegtek az utódok a nagy fejedelem elôtt. A rendezvényen számos külföldi és hazai meghívott között jelen volt: dr. Kelemen Atilla képviselô, az RMDSZ megyei elnöke, Kerekes Károly képviselô, Lokodi Emôke a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alispán, Szabó Árpád, az RMDSZ Nyárád menti kerületének elnöke, valamint Csegzi Sándor, marosvásárhely alpolgármestere, aki e kis város szülöttjeként vett részt a rendezvényen.

A délelôtti istentiszteleten, miután Székely Endre helybéli református lelkész köszöntötte az egybegyûlteket, Székely András, a Küküllôi Református Egyházmegye esperese, majd dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az ünnepi istentiszteleten Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományôrzô Egyesület elnöke és dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár a 400 éves évfordulóra egy emléktáblát adott át Nyárádszeredának, amelyet a templom falára helyeznek el, arra a helyre, ahol a kommunista korszakban állt a fejedelem szobra. Bocskai István szellemi örökségének ápolásáért dr. Pap Géza püspök Bocskai-díjat vehetett át. Az ünnepséget Székely Szabolcs másodéves teológiai hallgató szavalata és a Bocskai Dalkör rövid mûsora színesítette.

A megemlékezés a központban levô Bocskai- szobornál folytatódott, ahol Dászkel László polgármester történelmi emlékeztetôt tartott. Elmondta, Bocskai Istvánt 1605. február 21-én választották fejedelemmé a székely rendek, majd április 20-án Medgyesen az országgyûlés is elfogadta a döntést, szeptember 14-én pedig Szerencsen be is iktatták a fejedelmet, így a Nyárád menti kisváros méltón foglalhatja el helyét a fejedelemválasztó városok sorában. Bocskai István szellemi örökségének ápolása érdekében a helyi tanács úgy döntött, hogy a városnapokat augusztusról februárra teszi át. Mi több, 2002. január 30-án a nyárádszeredai tanács hozott egy olyan határozatot, amelyben eldöntötték, hogy az iskolaközpont felveszi Bocskai István nevét. Erre még nincs meg a tanfelügyelôség engedélye, de amint a polgármester kifejtette, a város igényt tart arra, hogy így is ápolják a nagy fejedelem emlékét, s ez ellen senkinek sem lehet kifogása. A szobornál tartott megemlékezésnél méltatták Török Ernô nyugalmazott esperes munkásságát, akit 55 évvel ezelôtt iktattak be református lelkészként, s mindvégig gondja volt arra, hogy az 1906-ban felavatott, majd a kommunista rendszer által talapzatáról leemelt szobor ne tûnjön el. Az 1976-os templomjavítás idején zárt ajtók mögött, gyertyafénynél állították ismét talapzatra a korábban a templomkertbe menekített szobrot, amelyet a lelkipásztor gondoskodása folytán sikerült épségben megôrizni, s 1997-ben kerülhetett vissza régi helyére. Az esperes meghatódottan vette át a Hunyadi László képzômûvész által Bocskai Istvánról készített plakettet, s az elismerô oklevelet, amelyet a város nevében nyújtott át Dászkel László polgármester. E mozzanatot követve felszólalt dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, aki rövid beszédében elmondta, felelôsen gondolkodó fejedelem volt Bocskai István, aki 1606-ban olyan rendeletet hagyott hátra, amelyet ma is érdemes fontolóra venni, s a szellemi örökséget mindenképpen ápolni kell. Viharos helyen születtünk, s kis nemzetünket a történelem igencsak megtépázta. Nálunk néha a szobrok is számûzetésbe kerülnek, de szerencsére mindezeken felül tudunk emelkedni. Tudjuk, érezzük, megértjük, s tesszük azt, amit Bocskai átadott nekünk - mondta a képviselô.

Miután a vendégek és a hivatalosságok megkoszorúzták a szobrot, bemutatták a Bocskai Alapítvány zászlaját, amelyet Bandi Kati iparmûvész készített, s melyen a magyar rendeket szimbolizáló oroszlán az osztrák kétfejû sassal áll szemben. A zászlót Székely Endre lelkipásztor megáldotta. Ezt követôen az ünneplôk átmentek a templom szomszédságában levô iskolaközponthoz, ahol az iskola névtábláját Gál András, a szerencsi Bocskai István gimnázium igazgatója és Szilágyi Lajos, a Bocskai Hagyományôrzô Egyesület jegyzôje, a hajdúszoboszlói Bocskai István szakközépiskola igazgatója leplezte le.

Délután a nyárádszeredai kultúrotthonban folytatódott a megemlékezés-sorozat. Miután a megjelent testvérvárosok: Simontornya (Csôszné Katz Edit polgármester képviseletében) Örkény (Kollár Zsolt jegyzô), illetve a fejedelemválasztó városok: Szerencs (Rónavölgyi Endréné polgármester) és Medgyes ( Fazakas Mihály, az RMDSZ képviselôje) küldöttei felszólaltak a nyárádszeredai iskolaközpont diákjai, a Fejedelem üzenete címmel összeállított pódiummûsort mutattak be. A mûsort László János magyartanár rendezte. A vendégeknek a város nevében Dászkel László polgármester emlékplakettet és oklevelet adott át. A mûsorban énekelt Hompoth-Zolnai Ildikó és Váradi Imre, végül fellépett a koronkai Gyöngyvirág és a helybéli Bekecs néptáncegyüttes és zenekar, amelyek marosszéki és nyárádmenti táncokat adtak elô.

Tegnap délelôtt az iskolában a bekecsalji középiskolások történelmi vetélkedôjére került
sor, ezen Nyárádszeredából és Erdôszentgyörgyrôl kilenc csapat jelent meg.

"Szerencsére pontosabb értesüléseink vannak Vártemplomunk immár mûemlékszámba menô orgonájáról, amely a csaknem két évszázaddal ezelôtt elpusztult híres orgonát pótolta. Ennek az orgonának az 1601. és 1602. évi dúláskor történt pusztulását, a templom ablakaival együtt, siratja Nagy Szabó Ferenc krónikája. A XVIII. század végi nagy építkezések idején jutott végre a templom méltó orgonához. Az új orgona állítása elsôsorban Szucsáki Ferencné Kabos Klára asszony nagylelkû adományának köszönhetô, aki jelentékeny összeggel, 500 forinttal járult hozzá az orgona beszerzési költségeihez. Fennmaradt a levéltárban a nemes lelkû özvegynek (Árva Kabos Klárának hívja magát) Erdôcsinádról Borosnyai Lukács Simon lelkipásztorhoz 1788. szeptember 5-én írt levele, amelyben tudatja, hogy állja a felajánlott összegre vonatkozó ígéretét." - írja Farczády Elek azon díszes könyvecskében, amelyet ünnepélyes és régóta várt alkalomból adott ki a marosvásárhelyi vártemplomi református egyházközség.

Az említett alkalomnak minden vásárhelyit büszkeséggel kellene eltöltenie: sikerült befejezni a Vártemplom mûemlék orgonájának restaurálását - a gyülekezet méltón, ünnepséggel, koncerttel, és e kis kiadvánnyal emlékezett meg a nagy elôdökrôl, a sanyarú sorsú, gyönyörû hangszerrôl, a felújítókról, az adakozókról és a támogatókról.

Szombat délután öt órától kezdôdött a kétnapos rendezvénysorozat, stílusosan, koncerttel, amelyen elôször szólalt meg a nagyközönség elôtt az immár felújított orgona.

A nagykôrösi Dávid István orgonamûvészt látta vendégül a vártemplombeli közönség. A vasárnapi, ünnepi istentiszteleten szintén mûvészkéz alatt szólt a nemes hangszer, ezúttal Csíky Csaba mûködött közre, a Musica Humana nôi karral, a Psalmus vegyes karral és Makkai Edit zongoratanárnôvel egyetemben. Az istentiszteleten Csomós József miskolci református püspök hirdetett igét.

Az egyházközség által kiadott, Ötvös József és Henter György lelkipásztorok, Csegzi Sándor fôgondnok és Berekméri Béla gondnok által szerkesztett kiadványban megtalálhatjuk az 1787-ben kötött orgonaépítési szerzôdés másolatát, olvashatunk a marosvásárhelyi református egyházközség 1556. és 1948. közötti életérôl, az orgona történetérôl, rövid esszét Csíky Boldizsár tollából, és megismerhetjük a restaurátorokat: Hermann Bindert, Mihály Ferencet és Pap Zoltánt. Kolumbán Vilmos József az erdélyi orgonajelenségrôl értekezik, míg Ötvös József a Református Egyház Marosvásárhelyen címû írását közli. A füzetet igen szép fotók díszítik, Egyed Ufó Zoltán munkái.

A magunk részérôl csak bizakodhatunk: annyi év (hang)szünet és a felújításért folyó harc szakaszai után még sok-sok éven, évtizeden keresztül fog szólni a hangszerek eme több száz éves, mívesen felújított királynôje, mindannyiunk örömére.

Telenézô

Reggeli mûsorok. A kereskedelmi tévék trafáltak rá, motiváltságuk okán, hogy a nézô a nap s az éj minden órájában kész tévézni, ezért nem árt már kora hajnalban elkezdeni a beetetést, és létrejöttek a reggeli csúcsmûsorok, amelyek a hódítás abszolút szándékával, célratörôen és profi módon szerkesztve, különbözô "célrétegeket" pécézve ki, szögezik képernyôhöz a munkába készülôket és a munkából kiszorultakat, az iskolába ímmel-ámmal induló diákokat és a rossz alvó nyugdíjasokat,
"differenciált" mûsorokkal, igazi sztárokkal és sztárolt percemberkékkel, exhibicionista egyedekkel és valós teljesítményt nyújtó személyekkel, tudósokkal, sportolókkal, mûvészekkel, és persze mindenféle színû és szavú politikusokkal. * A kereskedelmi csatornáról a "kincstári" tévéhez átszerzôdött/-tetett Nap-Kelte talán ma is vezeti a nézettségi listát. (Murisnak tûnik a délutáni cím, bár ugyanazt ismétlik: Nap- Nyugta. A nyelv nyelvet ölt a kiagyalókra. És ránk is…) * Újabban "alternatíve" nézegetem a Liptai Klaudia-Havas Henrik "páros" Mokkáját az TV2-n és Gyárfásék Nap-Keltéjét. (Két másik mûsort alig említek, az egyik kissé avítt, a másik annyira zajos-zavaros, koncepciótlan, a mûsorvezetôk "népszerûsége" ellenére, hogy igencsak szelektíven "fogyasztok" belôle.) * Az elmúlt hét szép dobása a három volt miniszterelnök
"beszélgetése" Lakat T. Károllyal, aki éles kotyogásaival enyhén szólva nem vívta ki feltétlen rokonszenvemet. Ez azért visszatetszô, mert elôtte a friss mûvelôdési minisztert, Bozóky Andrást "vizsgáztatták" politológus társai/barátai: Bence György, Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós, és ott "a Lakat" nem volt ilyen. (De az is lehet, hogy én untam meg. Ôt és Aczélt, Verebest, Bánót; az "újakat", Oroszt, Kócziánt meg Betlent nem igazán tudom hová tenni. A Kereszttûzben-tôl pedig némileg viszolygok.) * Voltaképpen három monológot hallottunk, a ki-ki mondja a magáét alapon, és amint mondani szokás, nem lettünk okosabbak tôlük. Boros Pétert, Horn Gyulát és Medgyessy Pétert arra kérték, kommentálják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor volt miniszterelnök országértékelô beszédeit, meg magukat az értékelôket is. * Láttam-hallottam mindkét beszédet, igen a kommentárokat is. Román állampolgárként számomra érdekes, hogy ilyen is van, mert a román parlamentben ritkán hallani efféléket. Azt sem láttam még, hogy valamelyik tévé egymás mellé ültette volna a rendszerváltás óta eltelt idôszak miniszterelnökeit, Petre Romant, Adrian Nastasét, Radu Vasilét, Victor Ciorbeát, kik is futottak még? Stolojant, Tariceanut, hogy vádaskodás nélkül, normálisan diskuráljanak Románia helyzetérôl… Vagy mikor lehetünk "interaktív" részesei egy Nastase- Tariceanu vitának? * Van viszont egy stabil megmondó tévé-ember: Silviu Brucan…* Szóval nekem határozottan tetszik, amikor úriemberek vitáznak a stúdióban. A három exminiszter sem bántotta egymást, de így, megvallom, kevésbé voltak érdekesek. Aggályaikat bizonyára nagyon sok nézô osztja, kérdésfelvetéseikkel egyetért, de egyebet aztán már nincs miért várni tôlük. * Hadd ragadjak ki néhány részletet a hallottakból. Medgyessy szerint az a probléma, hogyan lehet "megoldani" hosszú távon a szegénységet? Mert rövid távra az ô kormánya tett már egyet s mást. (Medgyessy most is épp olyan tétován beszéli anyanyelvét, mint miniszterelnök korában.) * Boross Péter fején találja a szöget, amikor megjegyzi: "Tekintettel arra, hogy felelôsség nem terheli a vállunkat, megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy saját véleményünket mondjuk." * Medgyessy bírálta a szocialistákat (is). Miközben minden igaz, amit a gazdaságról elmondott Gyurcsány Ferenc, mondta, és elismerve az elmúlt három év teljesítményét, ahhoz a tényhez, hogy Magyarországon nagyon sok a szegény, valamilyen koncepció kellene. Azzal nincs letudva a probléma, hogy 2002-ben egy óriási szociális csomagot csináltunk. Például az adóreform. Csökkentsük az adókat, de hogy? Mert arra egyszerûen nincs lehetôsége, nincs forrása az országnak. A szocialista pártban észreveszik azt, hogy mennyibe kerül Orbán Viktor adóreformja, de nemigen hallottam arról, hogy az általuk elképzelt adóreform mennyibe fog kerülni, illetve hogy a kiadási oldalt hogyan fogjuk mi, szocialista- szabaddemokrata koalíció, csökkenteni. * Tehát tisztességesen kell ezekrôl a dolgokról beszélni. Én, ôszintén szólva elámultam azon, hogy az adóreform kérdése került most elsôsorban elôtérbe, azzal hogy láthatóan 2006 a választások… (H.Gy. rutinosan közbevág, hogy errôl neki is van véleménye, szót kér és kap Lakattól.) Persze, Gyula, mondjad csak. Én úgy látom, hogy ez félrevezetô... * Horn Gyula átveszi a szót, és természetesen három nagy kérdést tart fontosnak, ezek: az adóreform ("humánus" adórendszer bevezetése), az infrastruktúra fejlesztése (utak, a vasút villamosításának befejezése, egyebek), és a legnagyobb probléma: az egészségügy. Elképesztô mértékben romlott az egészségügyi szolgáltatások minôsége. * Boros Péter facsaratos körmondata: Van egy alapkérdés, amin nem lehet túllépni, és amíg ez nincs rendbetéve, minden más a levegôben lóg, és ez az államháztartás helyzetének a konszolidálása. A hiány mértékének csökkentése, az árfolyampolitikának valamilyen reális mezôbe való terelése, és ha az euró tényleg fontos, és azt el kell ismerni, hogy valóban fontos, akkor az árfolyam megrázkódtatással nem járhat, addigra konszolidálni kell, és reálissá kell tenni a forint-árfolyamot is, hiszen ha valóban magas a forint értéke, akkor az agrárgazdaság, amelyik most a gabonatermés felét exportálja, persze hogy nehéz helyzetben van, és talán észre sem veszi, hogy ez a legsúlyosabb dolog, ha a realitásoknál magasabban értékelt a forint, ezekben szót kéne végre érteni. * Volt azért közös kicsengése is három monológnak, sajnos, nem új: szükség van a párbeszédre. Mert íme, vannak közös nemzeti érdekek. Kérdés: van-e rá "vevô", hogy a közös érdekeket összehangolják?

Maros megye egyik komoly bevételi forrását a turizmus jelenthetné, ha a turisztikai cégek, információs irodák, szakemberek megfelelôen menedzselnék ezt a manapság egyre fontosabbá váló ágazatot. A gombamód szaporodó turisztikai ügynökségek azonban fôként a külföldi kikapcsolódási, szórakozási lehetôségeket népszerûsítik, "repertoárjukban" háttérbe szorulnak a helyi látványosságok. Hiányzik azonban egy komoly adatbázisra támaszkodó, a megyét, a megyeszékhelyt népszerûsítô stratégia, s az ehhez nélkülözhetetlen, folyamatosan mûködô turisztikai információs iroda. Próbálkozások ugyan történtek, de csak ideig-óráig. Ilyen volt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által megalakított Tourinfo, majd a néhány éve alakult Astur megyei turisztikai cég. Tavaly decemberben a megyei tanács határozatot hozott az Asturral való társulásról, ám idôközben "más szelek fújdogálnak" az önkormányzat háza táján: szerzôdéskötésre a jelek szerint mégsem kerül sor.

Az Astur csak vezetni akar!

A megyei tanács döntése, miszerint a Kultúrpalota földszintjén levô, a Képzômûvészeti Alap által eddig használt üzlethelyiségben turisztikai információs irodát alakítanak ki, jó ötlet, hiszen egy ilyen iroda mûködésében a megfelelô hely kiválasztása már fél sikernek számít. A következô lépésként a tanács decemberi ülésén határozatot hozott az Astur egyesülettel való társulásról, amit szerzôdéskötésnek kellene követnie. Ám a dolgok másként állnak: a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit a Népújságnak kijelentette, nem fog szerzôdést aláírni az Asturral.

Az egyesületrôl annyit lehet tudni, hogy 18 tagú, tagjai között vannak bankintézmények, turisztikai társaságok, a megyei kereskedelmi kamara és magánszemélyek. Elnöke Pescar Claudia, alelnökök Runcan Stefan, a repülôtér igazgatója valamint Sucevean Sorin. Tevékenységét nem nevezhetnénk látványosnak, és különösebb sajtóvisszhangot sem keltett az elmúlt években. Lokodi Edit szerint az Astur jelentôs megyei turisztikai egyesületként kellene mûködjön, amelynek célja a megye turizmusának fejlesztése, de "ez igazán nem mûködött". "Mielôtt a decemberi tanácsülésen határozatot hoztunk a társulásról, mérlegeltem az Astur elnökének, Pescar Claudiának és Runcan Stefan alelnöknek a javaslatait. Akkor azért láttam célszerûnek az Asturral társulni, hogy ne a megyei tanácsnak legyen külön gondja egy turisztikai iroda mûködtetése. Az elgondolás az volt, hogy a megyei tanács biztosítja az épületet valamint évi 1,5 milliárd lej tôkét, amit az információs rendszer fejlesztésére, szórólapok, térképek kiadására költenek el, a személyzet fizetéseit saját anyagi hozzájárulásként pedig az Astur állja" - mondta el a tanácselnök.

A decemberi tanácsülést és a határozat elfogadását követôen az Astur vezetése javaslattal állt elô a turisztikai iroda mûködésérôl, amely Lokodi Edit szerint arról szól, hogy
"ôk akarnak mindent koordinálni". Amikor felmerült a kérdés, hogy az alkalmazottakat fizetni kell, kiderült, hogy nem akartak egy normális fizetést adni, azt mondták, hogy az értékesített reklámanyagok függvényében állapítják meg a bérüket.

Utazás közpénzbôl?

- Én eleve egy komoly társulást akartam, úgy gondoltam, hogy turisztikai szakemberek dolgoznak az Asturban, és a megyei tanács támogatása sokkal értékesebbé teszi ezt a tevékenységet. Ehelyett azt találtam, hogy az általunk felajánlott 1,5 milliárd lej az elnök, az alelnökök külföldi útjaira kell, és hogy ebbôl a pénzbôl nem lehet a fizetéseket biztosítani. Meg sem gondoljuk, hogy valaki ebbôl a pénzbôl külföldre utazgasson, és ne egyértelmûen arra koncentráljon, amire szükség van.

Az iroda mûködését is az Astur vezetése irányítaná, azonban Lokodi Edit szerint egy ilyen egyezség csak akkor képzelhetô el, ha valaki konkrétumokkal és egyenlô anyagi alapokkal száll be a társulásba, márpedig az Astur esetében ez nem mondható el. "Itt közpénzek felhasználásáról van szó, és én nem tudok holmi számlákat kifizetni, anélkül hogy látnám, konkrétan mire használják a pénzt!" - jelentette ki a tanácselnök.

A 20 évre szóló társulási szerzôdéstervezet szerint a megyei tanács hozzájárulása mellett a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal fizetne egy alkalmazottat, a havi közmûdíjakat, biztosítaná a parkolóhelyet, az irodát népszerûsítô jelzéseket, míg az Astur irányítaná a tevékenységet, megalapozná a költségvetést, elkészíttetné a fényreklámot, biztosítaná az adatbázist, elkészítené a könyvelést és az évi jelentést. "Azt mondták, van infrastruktúrájuk, teljes adatbázisuk, kapcsolatrendszerük. Ezzel szemben kiderült: se pénz, se posztó. Nincs kapcsolatrendszerük, a megyei tanácsra akarnak alapozni, nincs készen az adatbázisuk és nincs felszerelésük. Eddig vajon mivel foglalkoztak? Vagyis a pénzt adjuk mi, az Astur pedig jön a blablával" - mondta Lokodi Edit.

Együtt a városi önkormányzattal?

A tanácselnök ezek után Csegzi Sándorral, Marosvásárhely alpolgármesterével tárgyalt, és arra a következtetésre jutottak, hogy elônyösebb lenne, ha a két önkormányzat közösen hozná létre a turisztikai információs irodát, az Astur nélkül.

Kérdésünkre, hogy a megyei önkormányzatnak az Asturral való társulására vonatkozó határozata nem kötelezi-e az önkormányzatot szerzôdéskötésre, Lokodi Edit kijelentette: a társulás megmaradhat, de az irodát nem muszáj közösen létrehozni. "Az a határozat nem kötelez arra, hogy szerzôdést kössünk velük, és nem is fogok ilyen szerzôdést aláírni" - nyilatkozta.

Többet is tehettek volna

Az Astur tevékenységérôl a megyei tanács volt elnöke, Virág György elmondta, hogy elnöksége alatt felvetôdött már az önkormányzat és a 2001-ben megalakult egyesület közötti társulás, de a testület nem hagyta jóvá. A megyei tanács részérôl ezek után Bartha József gazdasági igazgató és Szalkay József tanácsos tagokká váltak. "Volt egy olyan elképzelés, hogy a Grand Szállóban nyitnak egy turisztikai irodát, adatbázist készítenek. Sokat nem foglalkoztam az üggyel, de úgy vélem, nagyon keveset tett az Astur. Claudia Pescar, a Grand Szálló fônökének a felesége ígérgetett sok mindent, de amit láttam, csupán a repülôtér kiadványai voltak. Ezeket az önkormányzat azonban saját forrásokból finanszírozta" - jelentette ki a volt tanácselnök. Bartha József: "Évente egyszer részt vettem az Astur közgyûlésén, részt vettem a Petru Maior Egyetemen szervezett turisztikai programismertetôkön, egy féléves tanfolyamon. Készült egy program cégek részére a repülôjáratokról. A tevékenységet ahhoz képest tartom kevésnek, amilyen tervekkel indult az
egyesület".

A város is érdekelt

"Szükség van egy olyan turisztikai információs irodára, amely a város nevezetességeit, látványosságait népszerûsíti" - jelentette ki Csegzi Sándor alpolgármester. Turisztikai, gazdasági tájékoztatást nyújt, állandó jelleggel mûködik. Egy próbálkozásunk volt már, a városi önkormányzat keretében 10 hónapig Phare- finanszírozással mûködött a Tourinfo, majd amikor a pénz elfogyott, az irodát be kellett zárni. Most ismét esély van arra, hogy a megyével közösen létrehozzuk. A helyiség is fontos szempont. A megyei tanács biztosítaná a Kultúrpalotában az irodahelyiséget, mi a várban is elképzelünk egy ilyen irodát, ez pedig két kulcsfontosságú helyszín. A városi tanács remélhetôleg még az e hónapi gyûlésen határozatot hoz az ügyben. Hogy mennyi pénzt áldoznánk erre a célra, még nem tudom, és azt sem, hogy a megyei tanács milyen számítások alapján döntött a másfél milliárd lej mellett.

***

Ha a két önkormányzatnak anyagiak dolgában sikerül megegyeznie, várhatóan május elején Marosvásárhelyen megnyílik a Tourinfo turisztikai iroda. Ami fontos, ennek az irodának a helyi látványosságokat, turisztikai lehetôségeket kell hangsúlyosan népszerûsítenie, nem pedig külföldi utazgatásokra elköltenie a közpénzt. Másrészt azt is jó lenne tudni, hogy az Astur tagjai, rangos cégek, bankintézmények - hogy csak az Allianz-Ion Tiriacot, a BRD Société Generalt, az Ipari és Kereskedelmi Kamarát, a Voiajor Kft.-t, a szovátai fürdôvállalatot említsük -, mivel járultak- járulnak hozzá a fent említett turisztikai társulás anyagi bázisához, netán csak a költségvetési pénzek felhasználásában érdekeltek? És legyen világos: önmagában az a tény, hogy felbukkan egy turisztikai iroda a városban, nem lendíti fel a turizmust. Lenniük kell eladható, színvonalas szolgáltatásoknak, és meg is kell keresni hozzájuk a vevôket.

Kászoni Zoltán Budapesten él, két kötetét hozta el Marosvásárhelyre, a múlt hét végén szervezett mezôgazdasági szakkönyv- és folyóirat- kiállításra. A könyvek címei: Vad és vadászat Erdélyben (a kiállításon mutatták be), Vad és vadászat Erdélyországban (két héttel ezelôtt került bemutatásra Budapesten). A szerzô Székelyföldön született, ô hozta létre Románia elsô óceáni halászflottáját, majd nyugdíjazása után kivándorolt Magyarországra.

- Baróton születtem 1928-ban, a 78. életévemben vagyok - mondta Kászoni Zoltán. A sors úgy hozta, hogy a baróti elemi iskola után a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségiztem. Következett a mûegyetem Moszkvában. Öt és fél év után jutottam a kettôs diplomához: halászipari szakmérnök és halbiológus. Az élet úgy hozta, hogy a szakmám hobbivá, passzióvá vált, mert szabadidômben a kedvenc foglalkozásom a horgászat. Amikor hazajövök, pisztrángászni járok szülôföldem környékén, a Hargita lábánál. Egyébként a kedvencem mindig a ragadozó volt, a süllô, a harcsa. Fiatalkoromban a Duna- deltát jártam, most már nem nagyon jutok el, mivel nagyon messze van, az utazás is már kezd fárasztani. Másik hobbim kezdô mérnök korom óta a vadászat.

- Az egyetemi évek után hol kezdte pályafutását?

- Amikor megkaptam a két diplomát, kötelezô módon jelentkeztem az akkori mezôgazdasági miniszternél. A miniszter azt mondta, hogy kezdjem a munkát egészen alulról. A szó szoros értelmében bedobtak a mélyvízbe: Mezôzáhra neveztek ki fômérnöknek 1953. augusztus 1-jén. Kezdô mérnökként egy egész Erdélyt behálózó nagy halászati vállalat fômérnökének nem volt könnyû. De székely ember lévén beszereztem elôre a magyar, román nyelvû szakkönyveket. Akkor három nyelven tudtam értekezni a halakról. Tudni kell, hogy Wass Albert birtokain voltam, sok ezer hektárt birtokoltak, amit késôbb államosítottak. Több mint 1600 hektár halastava volt a Wass családnak. A nagyobb halastavak Cegén voltak, innen a család elôneve. Négy éven át voltam az említett halastavaknak a szakembere, miután 1957-ben Bukarestbe rendeltek. A román fôvárosban 34 éven át dolgoztam, abból 18 évig a román halászat vezetôje voltam a minisztériumban. Én irányítottam többek között a haltenyésztés korszerûsítésének szervezését, ami a romániai óceáni halászflotta megalakításával kezdôdött. Személyesen vásároltam meg az elsô két hajót Japánban, Oszakában a Hitachi cégtôl. 1963-ban már használtuk a traulereket (halászhajókat). A következô években hoztuk létre a román halászflottát. A hajókat Lengyelországban, a volt NDK-ban és a Szovjetunióban gyártották. A román óceáni halászflotta, amikor csúcson volt, 37 traulerrel és hat 6000 tonnás hajóval rendelkezett. A flotta vezetôjeként a leghosszabb úton, a Labrador-félsziget és Grönland között, novembertôl egészen tavaszig halásztunk, amikor a tôkehal vonul ívni. Az idôsebb marosvásárhelyiek emlékezhetnek még arra, hogy 12 kg-os blokkokban volt a tôkehalfilé és árulták az élelmiszerüzletben.

- Meddig dolgozott Bukarestben?

- Incidens nyomán jöttem el Bukarestbôl. (Így írja le: pártunk és kormányunk nyugdíjazásom elôtt pár évvel kirúgott állásomból. Az indok: a 35 éves fiam, aki akkor kétgyermekes családapa volt, mérnök, és a lányom disszidált nyugatra.) 35 év után egybôl megbízhatatlan lettem a román állam számára. Lélekben kettétörtem. Az ember életét adja a román halászat fejlesztésére, kemény és felelôsségteljes munkát végeztem. Nem volt könnyû elviselni azt, hogy csak úgy egyszerûen kirúgtak. Késôbb állást ajánlottak. Visszautasítottam. A minisztériumban tették magukat, hogy megdöbbentek. Szereztem magamnak állást. Megyei erdészeti fôfelügyelôként dolgoztam Kovászna megyében, de elhatároztam, hogy amikor betöltöm a hatvan évet, egy másodpercig sem fogok dolgozni a román államnak.

- Következtek a nyugdíjas évek, amelyeket a könyveknek szentelt...

- ... nemcsak a nyugdíjas éveket, mert hát ez utóbbi könyvem a 18. Ezek szakkönyvek. Könyveimben nem olvasható kongresszusi határozat, de még Ceausescu- idézetek sem, pedig hát 12 kötetet adtam ki a kommunista rendszerben. Romániában az én tollam után jelent meg az elsô akvarisztikai szakkönyv román nyelven. Én írtam 1959-ben az elsô haltenyésztési szakkönyvet magyarul, késôbb románul. Ez a könyv (Cresterea pestilor în iazuri si helestee) a galaci egyetemen, a halászati karon ma is segédtankönyv. Ezenkívül az európai államokban - öt nyelven beszélek - megjelent több mint 300 szakközleményem. Az csak természetes, hogy magyarországi szaklapokban rendszeresen közlök írásokat. Amióta áttelepedtem Magyarországra, hat év alatt négy szakkönyvet adtam ki.

- Ön szenvedélyes horgász, de úgy tudom, vadász is.

- Külön történet. Amikor kihelyeztek Mezôzáhra, akkor egybôl vadorzó lettem. Nem voltam egyesületi tag. Elkértem valamelyik vadôrtôl vagy tópásztortól a puskát, és vártam a megrendelést. Jött a néptanács elnöke vagy az állomásfônök, vagy más, kérték a vadrécét, a nyulat, ami akkoriban rengeteg volt a környéken. Kiszolgáltam ôket, közben megszerettem a vadászatot, és egyesületi taggá váltam. Nálam a vadászat nem csupán az állatok elejtésében merül ki. Több mint 50 éve fotózok. A Vânatorul si pescarul sportiv fôszerkesztôje voltam hosszú éveken át. Jegyzetelek egyfolytában, csukáról, halról, medvérôl, zergérôl stb. Ezek mind személyes élmények. Az éveken át gyûjtött jegyzetekbôl írom könyveimet.

- Hogyan biztosítja könyvei kiadásának anyagi feltételeit?

- Én adom az eszemet, a kiadó a pénzt. A kiadó általában megszerzi a k&oum