|
LVII. évfolyam 40. (15916.) sz |
2005. február 18., péntek
|
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
"Elkapták" az államelnököt. A korrupció legádázabb ellenségérôl - aki az elmúlt napokban fenyegette meg a magisztrátusokat, hogy ha hat hónapon belül nem mutatnak fel látványos eredményt a korrupció elleni harcban, akkor, meneszt a Legfelsôbb Bírói Tanácstól a Korrupcióellenes Ügyészségig mindenkit - kiderült, hogy polgármestersége idején, kihasználva a funkció adta lehetôségeket, illegálisan szerzett magának egy lakást Bukarest belvárosában. Amit egyébként "elfelejtett" megemlíteni a vagyonnyilatkozatában.
Mikor a sajtó leleplezte, kénytelen volt a nyilvánosság elôtt magyarázkodni, majd - és ettôl vált végleg bizonyossá, hogy a rakoncátlan hajtincs mellett jócskán van vaj is a fején - visszaadta, úgymond, az államnak az ingatlant.
Csakhogy ezúttal "nem jött be", mint máskor az arcátlanság. A sajtóhírre ráharapott a PSD, és az elnök lakásügyletét kivizsgáló bizottság létrehozását javasolta. Ráadásul bûnvádi panaszt tett ellene az ügyészségen.
Az elnöki reakció nem is késlekedett. Csakhogy ezúttal szánalmasra sikerült. Arról nem szólva, hogy moszkvai látogatása napján, útban a repülôtér felé, tett egy kis kitérôt a Mihaileanu utcai lakásba, majd táskákkal megpakolva próbált kisurranni a kapun. Ezúttal sem volt szerencséje, a szemfüles újságírók elkapták és lefilmezték, amint éppen ki tudja mit próbál kimenekíteni a lakásból. S hogy még nevetségesebbé váljék, mikor a verôlegényei figyelmeztették a sajtó jelenlétére, visszaugrott a kapu mögé úgy, hogy egy ideig csak az elnöki koponya egy része volt látható. Majd, miután a testôrök elbarikádozták a kamerák elôl a kilátást, mint egy tolvaj, csúszott be a limuzinba.
Hazatérve Moszkvából támadásba lendült. Elôször azt mondta, hogy "az én szempontomból", nem volt törvényellenes a lakásszerzés (holott a törvény nem "szempont kérdése), majd Antonie Iorgovan szenátornak esett, aki a feljelentést megtette, hogy nem kellene vele foglalkozzék, mikor "halálra gázolt egy gyalogost az átjárón". Hiába figyelmeztették, hogy Iorgovan senkit sem gázolt halálra, az illetô régen felgyó-gyult, az elnök papagáj módra ismételgette a halálos gázolásról szóló vádat.
Szánalmas államfôi produkció volt. Az, hogy mások is követtek el törvénytelenséget, nem menti fel ôt. Mert ô maga többszörösen sértett törvényt. Az említett lakást akkor vásárolta meg, amikor az államosított lakások visszaigénylési határideje még nem járt le. Magyarán, amikor nem adtak el egyetlen államosított lakást sem. Ettôl az apróságtól azonban nagyvonalúan eltekintett. Ráadásul a törvény értelmében csak akkor vásárolhat meg valaki egy ilyen lakást, ha legalább egy évig bérlôként lakott benne. Basescunak elég volt három hónap. Ezenkívül volt már saját lakása, amit nagy hirtelen a lányára íratott. Mégis megtette, megvette. Mindezt a fôvárosi lakásalap útján, amelynek a fônöke..., eltalálták: Traian Basescu fôpolgármester volt.
Mindent egybevetve, szánalmas produkciónak voltunk tanúi. Gusztustalan volt, ahogy a korrupció elleni harc bajnoka másokat besározva próbált magyarázkodni. Ezzel senki NEM ment(eget)heti a FELMENTHETETLENT.
Az Európai Bizottság idôszakonként látogatások, jelentések, technikai konzultációk és figyelmeztetések révén monitorizálja Romániát, hogy az ország tartsa tiszteletben a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeket, közölték csütörtökön a kormány és az EB képviselôi.
Leonard Orban, Románia uniós fôtárgyalója és a csatlakozási folyamatban illetékes szaktárcák képviselôi csütörtökön találkoztak Timo Summával, az EB Bôvítési Fôigazgatóságának vezetôjével, és Wenceslas de Lobkoviczal, a Romániával foglalkozó fôosztály vezetôjével.
Az EB 2005 és 2006 végén jelentést készít a monitorizáció eredményérôl, a dokumentum elemezni fogja a csatlakozási folyamat minden dimenzióját.
Akárcsak a 2004 májusában csatlakozott tíz tagállam esetében, a területek kiértékelése "lapokkal" történik majd - a jelentôs elôrelépések zöld lapot, a késések és kockázatok sárga lapot kapnak, és piros lap jár majd azoknak a fejezeteknek, amelyekkel "nem állunk jól", fejtette ki Leonard Orban.
A piros lap az jelentené, hogy Románia csatlakozása egy évvel kitolódna, de optimistának kell lenni és a menetrend tiszteletben tartására kell összpontosítani, mondta Timo Summa.
Summa a háromórás találkozó után kifejtette, nagyon nehéz idôszak következik a központi és helyi vezetés számára, mivel teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket és ígéreteket.
A kormány és az EB képviselôi megállapodtak a konkrét tennivalók listájáról, mondta Summa, aki hangsúlyozta az igazságügyi és belügyi kérdésekre vonatkozó fejezet, ezen belül a korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc, valamint a közigazgatási reform fontosságát.
Timo Summa elmondta, úgy értékeli, hogy a kormány tudja, mik a tennivalói, és jó úton van, de csupán 22 hónap van hátra a csatlakozásig és minden nap számít.
Moralitás nélkül sem politika, sem közélet nem létezhet
Finishez közelednek a megyei alkutárgyalások, most már egy országos szinten elfogadott és aláírt protokollum szellemében. Hamarosan, talán még ma aláírja a négy kormányzó párt a megyei egyezményt is. Az RMDSZ megyei elnöke, dr. Kelemen Atilla a Népújságnak kijelentette, hogy minél elôbb be kellene fejezni ezeket a tárgyalásokat, és hozzáfogni a választók óhajainak megvalósításához.
- Szeretném, ha a kialkudott pozíciókat be is tudnánk tölteni, és nagyon szeretném, hogy ne csak etnikai és pártkritériumok legyenek, hanem a szakmai feltételeknek is feleljenek meg azok az emberek, akik odakerülnek. Ez természetesen a többi partnerre is érvényes kellene legyen.
- Mondhatna néhány konkrét számadatot vagy nevet?
- Mivel még nincs aláírva a szerzôdés, az adatokkal óvatos vagyok, de olyant mondhatok, hogy mivel nagyon erôs igény volt, hogy vagy a tanügyben, vagy a kultúrában az elsô hely a miénk legyen, az egyik a miénk lesz. Ha a kultúránál lesz az elsô hely a miénk, akkor szeretnénk, ha a négy vezetô pozícióból kettô az RMDSZ-é lenne az oktatásban is. Emellett természetesen sok pozíciónk van, keressük az embereket, igyekszünk erôteljesen fiatalítani, és megpróbálunk olyan szakembereket kiválasztani, akik a maguk területén már bizonyítottak.
- Elvileg, ugye, úgy áll a dolog, hogy azok, akik ilyen politikai egyezség alapján tisztséghez jutnak, adott kérdésekben megfelelôen kell képviseljék annak a szervezetnek a célkitûzéseit, amelyik oda juttatta ôket. Mi a garanciája annak, hogy ezek a kinevezettek másnapra nem felejtik el, hogy minek is köszönhetik az elôrelépést? Mert ilyent már tapasztaltunk korábban.
- Ilyen esetben számon kérhetô garanciái, sajnos, nincsenek a politikai alakulatnak, hiszen mi nem íratunk alá hûségnyilatkozatokat az embereinkkel. Úgy gondolom, és vallom is, hogy a politikában sem szabad mindent. Moralitás nélkül sem politika, sem közélet nem létezik. Szeretném hinni, hogy a magyar értelmiségi réteg, a magyar vezetô réteg tud lojális lenni nemzethez, ügyhöz, RMDSZ-hez, ha kell, kormányhoz.
- Csakhogy volt már, aki, úgymond "elfelejtette", hogy az RMDSZ révén jutott funkcióhoz.
- Természetesen mindig lesz ilyen. A szavahihetôség nem számon kérhetô kategória és még csak nem is nemzetiséghez kötött kategória. Azért hadd éljek továbbra is abban a tudatban, hogy a mi embereink bizonyos szempontból különbek. Remélem, megfelelô emberismeretrôl tesz majd tanúságot a bizottság, hiszen nem egyedül rajtam múlnak a dolgok. Ma is volt egy operatív tanácsi megbeszélés errôl a kérdésrôl és remélem, meg fogjuk találni a morálisan és szakmailag megfelelô embereket.
- Tehát fontos tisztségekhez jutottak. Ezek közül az egyik legfontosabb a tanügy, ahol nem mennek simán a dolgok. Elég, ha csak a marosvásárhelyi iskolanévadások terén a ma még funkcióban levô fôtanfelügyelô és köre által elkövetett diverzióra gondolok, amiben az RMDSZ és megbízottai teljességgel tehetetlennek bizonyultak. Vagy egy apróság: a tombolajáték, amit a Népújság több ízben szóvá tett, és amire a tanfelügyelôség legalábbis farizeus módon válaszolt.
- Az iskolanévadás tulajdonképpen nem is annyira oktatásügyi kérdés, inkább helyhatósági. Az iskolák a helyhatóságokhoz tartoznak. Az oktatási törvény értelmében az iskolanévadást elsô fokon a tantestületek kell elhatározzák. Sajnos, kevés helyen vagyunk többségben és itt, szûkebb pátriánkban még nem igazán az észérvek dominálnak. Sok esetben sötét, mély rögzültségek dominálnak, és a csak azért is vagy a xenofób meggondolások vezérlik az embereket. Lassan kopnak ezek a dolgok, haladunk mi Európa felé, de nem olyan ütemben, ahogy kellene, pénzzel minden felépíthetô, kivéve az emberi tudatot. Az emberi tudat önmagát építi és ez nagyon lassú folyamat. A tombolaügyben nem tudom, mi zajlott Vásárhelyen. De tombolajegyet venni senkit sem lehet kötelezni, ilyesmire az ötvenes évekrôl emlékszem, de gondolom, már nem itt tart a román társadalom, nem lenne szabad ilyesmire sor kerüljön. Mégiscsak 2005-öt írunk Marosvásárhelyen is, de még egyszer mondom, az emberi tudat lassan épül és nem pénzzel, hanem mûveltségi szinttel, megfelelô ismeretekkel, megfelelô türelemmel, empátiakészséggel lehet építeni.
- Egy másik kényes probléma az egészségügy, amelyben akkora a zûrzavar, hogy akár kiírhatnák az egészségügyi intézmények fölé: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Gyakorlatilag szinte a betegek ellen mûködik, a pénzvadászatra vannak berendezkedve. Ilyen szempontból, mit várnak el azoktól, akik döntéshozói tisztségbe kerülnek, tudnak-e tenni valamit, hogy a beteg is fontossá váljék, ne csak szenvedô alanya legyen egy pénzfaló rendszernek?
- Én azért az orvostársadalom nevében helyesbíteni szeretnék. Semmiképp nem tudom feltételezni azt, hogy az orvostársadalom elsôsorban pénzszerzésre van beállva. Azért ez súlyos sértés volna velük szemben. Amerikától Japánig, ma már az orvos munkájához olyan óriási gépi felszereltség kell, ami nap mint nap csak bôvül, a gyógyítás nagyon pénzigényes kérdés. Ahhoz, hogy a beteg fontossá váljon, olyan rendszereket kell kidolgozni, amelyek lefedik ezeket a kérdéseket. Ha a gazdag országokban is gond az orvoslás, akkor egy szegény országban sokkal nagyobb probléma, és persze a rendszer sem úgy mûködik, ahogy kell. A költségvetésben sohasem elég a pénz a gyógyításra, az egészségügyre, annak mégis mûködnie kell. Ahogy liberalizálódtak, úgymond, a dolgok Romániában és a magánosítás az orvostársadalomba is behatolt, annak a kísértésnek is ki voltak téve a forgalmazók, hogy bizonyos esetekben éppen az orvos volt kénytelen hitelhez folyamodni, a hitelezô, hogy menjen az üzlet, a gyógyszert hitelben adta, hogy valamikor csak megkapja a pénzét, és ebbôl adódóan az olló állandóan nyílt és ma már több száz milliárdos adósságai vannak a romániai kórházaknak. Ezt a helyzetet nem is tudom, hogy fogja megoldani a kormány. Mindenki az adók csökkentését akarja, sajnos, a politikusok is ezt az ígérgetést találják a legeredményesebb módszernek arra, hogy a választók kegyét megszerezzék. Ez nagyon fájdalmas dolog, néha ki kellene mondani, hogy egy olyan zsákból, amibe semmit nem teszünk bele, nem lehet kivenni. Hiába várjuk el, hogy legyenek utak, legyen iskolarendszer, egészségügy, kultúra és lehetôleg minden ingyen, ha nem keressük meg a forrásait ezeknek a költségvetési pontoknak. Lehet teljesen vad liberális elvekkel is közeledni a társadalomhoz, de Romániában erre még nem érett meg az idô. Mindenki a zászlajára tûzheti a szociális gondok megoldását, de ehhez óriási forrásokra van szükség. Abban a pillanatban, amikor a 22 milliós Romániában mintegy 5,5 millió ember dolgozik, bármennyire is fájdalmas kimondani, nem látom egyelôre, hogy a szociális gondokat milyen forrásokból fogja az ország megoldani. Egy forrás lenne, az EU-források megpályázása, de ott gond az önrészek elôteremtése.
- Országos szinten aláírták az egyezményt. Helyi szinten, hogyan fogja az RMDSZ elérni, hogy a prefektúrának alárendelt intézményekben megjelenjenek a kétnyelvû feliratok?
- Mi csak a törvényes megoldással tudunk érvelni. A helyhatósági törvény azt mondja, hogy az intézményekben, ahol együtt élô nemzetiségek vannak, ki kell tenni a kétnyelvû feliratokat. Mi nem tudunk egyébbel érvelni, mint azzal, hogy százszor elmondjuk és újrakezdjük. Ez amolyan keljfeljancsi harc. Lassan lazuló görcsök. Türelemre van szükség, bár nekem is, aki az életem második felét élem, sürgôs lenne a kétnyelvû felirat, még sürgôsebb lenne, hogy autópályán száguldjak Bukarest és Budapest között. De megfelelô bölcsesség és megfelelô higgadtság kell ezeknek a kérdéseknek a kezeléséhez.
- Nem tartozik ugyan a témához, de meg kell kérdeznem, hogyan oldják meg a székház ügyét?
- Megpróbálunk így vagy úgy székházhoz jutni. Én még mára kértem egy új tárgyalást a polgármesterrel, mert abba semmiképpen sem egyezhetem bele, hogy a megye legnagyobb politikai alakulataként az RMDSZ az utcára kerüljön. A pert sajnálatos módon elvesztettük. Annak idején a polgármesteri döntés törvénytelen, a prefektusi tiltakozás erôtlen volt. Mi végig a törvény adta lehetôségekben bíztunk, még akkor is, ha itt is egy kicsit kettôs az RMDSZ hozzáállása: miközben harcolunk a magántulajdon visszaadásáért, nem akarjuk visszaadni az épületet. A dologhoz hozzátartozik, hogy nem én vettem át ezt az épületet. A volt elnök úgy vette át, hogy nem volt rá igénylés. Közben megkerült a tulajdonos, a pert elvesztettük. Azt a több milliárdot, amit tôlünk követelnek, nem tudjuk kifizetni és így kénytelenek vagyunk új székház után nézni. Van egy székely mondás: ha az ember beleesett a gödörbe, ne azon gondolkozzon, hogy esett bele, hanem, hogy mászik ki belôle. Nekem az a feladatom megyei elnökként, hogy megpróbáljak kimászni. Utána majd gondolkozhatunk, hogy mit tegyünk, hogy máskor ne essünk bele ilyen gödrökbe.
vTraian Basescu államfô szerdán este azt nyilatkozta egy tele-víziómûsorban, hogy fenntartja álláspontját az elôrehozott választások szükségességével kapcsolatban, amelyeket szerinte "legkésôbb a nyár elôtt, májusban- júniusban" kellene megrendezni.
Az államelnök hozzátette, az elôrehozott választások szeptemberben vagy októberben is megtarthatók, de mindenképpen az idén kell kiírni.
Basescu szerint Calin Popescu Tariceanu kormányfô ezzel kapcsolatos álláspontjának is "megvan a maga értéke", de hozzátette: megértette, mit jelent nehézségekbe ütközni olyan pártok kapcsán, amelyeknek "igényei nagyobbak potenciáljuknál".
"Úgy helyes, hogy a D.A. Szövetség vállalja a felelôsséget, mivel a hatalom teljes egészében a kezében van"- mondta az államfô.
Basescu kifejtette, az elôrehozott választások folyamatát csak akkor lehet beindítani, ha a kormányfô is akarja ezt. Elôrehozott választásokat a Tariceanu-kormány lemondása után lehet rendezni, fûzte hozzá. Az államfô hangsúlyozta, az elôrehozott választások a demokrácia részét képezik, egy olyan mechanizmust jelentenek, amely esélyt ad a teljes koherenciára a kormányzat szintjén.
Traian Basescu meggyôzôdését fejezte ki, hogy Calin Popescu Tariceanu minden más érdek elé helyezi a nemzeti érdeket, amely stabilitást jelent, anélkül, hogy túl sok tárgyalás folyna mindenféle kis pártocskákkal.
A magyar és a román információtechnológiai együttmûködés egyik fontos célja, hogy erôsödjenek a két ország közvetlen üzleti kapcsolatai, a budapesti és a bukaresti kormány együttesen lépjen fel a határ menti régiókban a kisebbségi projektek kidolgozásakor - mondta Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A magyar miniszter azt követôen nyilatkozott errôl, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytatott Nagy Zsolt román informatikai miniszterrel.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a két ország közös együttmûködést tervez harmadik országbeli piacokon, szeretne kialakítani egy közös adatbázist, illetve egy angol, magyar és román nyelvû közös internetes portált, valamint az Európai Unióban is fel kívánnak lépni a közös érdekek érvényesítésére.
Az eseményen Nagy Zsolt miniszter elmondta: azt kérik a magyar információ-technológiai és kommunikációs piactól, valamint a budapesti kormánytól, hogy osszák meg velük az európai uniós integráció kapcsán szerzett tapasztalatokat.
Nagy Zsolt úgy vélte, hogy Románia jó befektetési lehetôségeket kínál a vállalatoknak. Hozzátette, 22 milliós piacról van szó, s 2004-ben a bruttó hazai termék (GDP) 8 százaléka a kommunikációs és az informatikai piacról származott. Ez az összeg 3,7 milliárd euró volt, ami mintegy fele a magyarországinak. Az összeg 80 százaléka a kommunikációs területrôl származik.
Nagy Zsolt kifejtette azt is, hogy a jövôben úgy alakítják a szabályozást, hogy a romániai informatikai és kommunikációs piac éves szinten legalább 15 százalékkal növekedjen. A miniszter szerint Romániában jó az informatikai és a távközlési szakemberek képzési színvonala, s a foglalkoztatási költségek alacsonyabbak, mint Magyarországon.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az idén 225 millió forintot költ a határon túli e- magyar pontok kialakítására, s ebbôl 101 millió forintot várhatóan Romániában. Erdélyben most mintegy 60 e-magyar pont van. A közöltek szerint 2005 végén a magyar határokon túl összesen 333 helyen lesz ilyen információs pont.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a két ország több konferenciát is tervez a jövôben, illetve üzleti fórumokat fognak tartani és közös EU-projekteket is kidolgoznak.
Szerdán együttmûködési szerzôdést írt alá a négy koalíciós párt vezetôje: Calin Popescu Tariceanu (PNL), Emil Boc (PD), Markó Béla (RMDSZ) és Dan Voiculescu (PUR). A dokumentum rögzíti a kormánykoalícióban részt vevô pártok közötti együttmûködés feltételeit. Rendelkezik a Koalíció Országos Tanácsának (KOT) a létrehozásáról, amely egyebek mellett arról dönt, hogy a kormányzásban részt vevô koalíciós pártok milyen arányban képviseltetik magukat a megyei intézményekben. A KOT-ban a pártelnökök mellett a pártok egy-egy képviselôje is részt vesz. A nyolctagú testület konszenzusos alapon hoz döntéseket, rendkívüli esetben azonban a pártelnökök eldönthetik, hogy elegendô a kétharmados vagy négyötödös többség. Az egyeztetés hetente történik, azonban rendkívüli esetekben bármely párt kezdeményezhet tanácskozást. A megállapodás értelmében négy döntéshozó szint létezik a kormánykoalíción belül: a kormány, a parlament, a megyei szervezetek és a pártelnökök szintje.
Az egyezmény - minô optimizmus! - négyéves ciklusra szól, a KOT döntései kötelezô érvényûek az aláíró szervezetekre és az általuk köztisztségekbe juttatott személyekre. A koalíció döntései a határozatok elfogadásáig bizalmasak.
Emellett elôírja, hogy a dokumentumot aláíró pártok képviselôi nem támadhatják nyilvánosan egymást, a divergenciákat a koalíció fórumain kötelesek megtárgyalni. A miniszterek, a központi és helyi közigazgatás képviselôi, a megyei dekoncentrált intézmények vezetôi nem képviselhetnek a koalíció döntéseivel ellentétes szempontokat, és kötelesek a kormányprogramot megvalósítani. Végül a protokollumot aláíró pártok és politikai alakulatok nem kezdeményezhetik és nem fogadhatják el, hogy az általuk képviselt alakulat tagjai egyik szervezetbôl a másikba iratkozzanak.
Tökéletes dokumentum, mondhatnánk elsôre a gúny leghalványabb szándéka nélkül. De hát a tökéletesség legfeljebb az elméletekben van, mert a valóság - sajnos, vagy hála Istennek - színesebb és változatosabb. Annyi bizonyos, hogy a koalíciós egyezmény komponálói minden, a széthúzással kapcsolatos félelmeiket beépítették a protokollumba. Valóságos szamárvezetô abban, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni a szövetkezôknek, csak meg ne ismétlôdjék az 1996-2000 közötti zsibvásáros kormányzás.
Ki ne emlékeznék a Demokratikus Konvenció nevével fémjelzett koalíció hibáira? Azokra a csatározásokra, akár konfliktusig menô vitákra, amelyek lebénították, s sokszor vakvágányra terelték a kormányzati munkát, folyamatosan gyengítve az egymást követô, újra meg újra "átszervezett" kabinetek tevékenységét.
Markó Béla szerint a tegnapelôtt megkötött egyezség éppen arra való, hogy létrejöjjenek a koalíció egyeztetô mechanizmusai. Mint mondta,"mindenki okult abból, ami a Ciorbea-kormány idején történt a koalíciós partnerek között, ezért nem hiszem, hogy az 1996 és 2000 közötti helyzet megismétlôdhet".
Kérdéses, valójában megelôzhetôk- e, elkerülhetôk-e a nyilvános összetûzések, hiszen a koalíció alig két hónapja alatt nem egy ellentmondásos megnyilvánulást tapasztaltunk. Ez lehet zavaró, de nem baj. Ugyanis a protokollum látszólagos erejében van a nem is mellékes gyengéje. Az nevezetesen, hogy a mûködés már-már poroszosan szigorúnak látszó fegyelme megfosztja a közvéleményt attól a lehetôségtôl, hogy adott kérdésekben a partnerek álláspontját megismerje. Vagyis a "csendrendelet" miatt el leszünk zárva fontos, közérdeklôdésre joggal számot tartó információktól.
Nem biztos, hogy a koherens mûködésnek ilyen árat kell vagy egyáltalán lehet szabni. Borsos ár lenne. Gondoljunk bele.
Mellesleg erôs kételyeim vannak, hogy a központtól diktált fegyelem mennyiben érvényesülhet helyi szinten. A helyi érdekek meghatározó ereje eddig is gyakran felülírta a csúcsszintû egyezségeket.
Lepusztultan, kihasználva, tönkretéve
A franciaországi Loire folyó mentét kastélyaiért keresik fel a turisták ezrei. Erdély is lehetne a kastélyok földje, csakhogy ezt az évszázadokon keresztül felépített örökséget, mint annyi egyebet, csekély ötven év alatt sikerült szétrombolni, tönkretenni. Nemrégiben tettük szóvá, hogy a bonyhai Bethlen-kastélyból kiköltözik a község polgármesteri hivatala. Ennek nyomán lehetôvé válik, hogy az örökösök, akik végigjárták a peres eljárás minden útvesztôjét, visszakapják a család volt tulajdonát. Ezt erôsítette meg nemrég Kerekes Károly parlamenti képviselô jelenlétében Ferenczi Petru, a prefektúra jegyzôje, aki szerint a visszaszolgáltatás ügyében nem akadály, hogy a kastély újra felkerült a mûemlékek jegyzékére. Hadd tegyük hozzá, hogy az épület aszerint volt ezen a listán, ahogy azt a pillanatnyi érdekek megkívánták. Amikor javítatni kellett volna, akkor törölték, most, hogy az örökösök tulajdonába kerül, mûemléknek nyilvánították.
A kastély mai állapota, bár formájában és néhány részletében sejtetni engedi a dicsô múltat, lehangoló. Az épülethez vezetô út mellett fából ácsolt árnyékszékek éktelenkednek, az udvar rendezetlen, gondozatlan, a kastélyhoz épített lakások, valamint az épület hátsó oldala rossz állapotban van. Akárcsak az oszlopos bejárat, amelynek oldala megbomlott, s teteje omladozik. Siralmas látványt nyújt az emeleti ebédlô is, amelynek beszakadt mennyezetét gerendákkal támasztották alá. A kovácsoltvas díszekbôl néhányat leloptak, a felsô szintre vezetô kôlépcsô teknôszerûen elkopott, az emeleti ablakok üvegét kék festékkel pingálták össze. 1996-ban állítólag kaptak pénzt a kastély megjavítására, azt azonban egészen más célra költötték el.
Benczédi Albert nyugalmazott bonyhai lelkésszel a kastély múltjáról, a családról, az épületért folytatott perrôl beszélgettünk. Benczédi Albert negyvenkét éven át szolgált a faluban, felesége pedig, akinek édesapja is hosszú évtizedeken át (38 évig) volt bonyhai református lelkész, gyermekkorától kezdve ismeri, követte a kastély és lakóinak sorsát.
A hajdani szépségét még ôrzô épület, az emeleti kôtábla tanúsága szerint a "kígyós" Bethlenek tulajdonát képezte. Bonyha a környékbeli falvakkal együtt korábban királyi birtokként került a Bethlenek tulajdonába. A patrónus család állandó lakhelyéül szolgáló kastélyhoz hozzátartozott a váraljai vár is. A mezôvárosi rangot szerzett települést, amely idôvel a Küküllô mente központjává vált, a Bethlen család kormányozta világi és egyházi szinten. Ôk voltak a patrónusai a XIV. század kezdetén épített templomnak. A ma is álló kastélyt bethleni Bethlen Farkas, Izabella királyné tanácsosa 1545-ben kezdte építtetni. A család a XVII. század kezdetén a jelenlegitôl 700 méterre egy másik kastélyt is építtetett, amelynek állaga a 1930-as években annyira megromlott, hogy kénytelenek voltak lebontatni.
A bonyhai kastélyban született 1700. november 25-én Bethlen Kata, Bethlen Sámuel lánya, Bethlen Miklós unokahúga, aki az utókor számára fôleg tragikus sorsának megírásával vált ismertté.
Fénykorában a kastélyt gyönyörû park vette körül, amelyet vizesárokkal határolt impozáns kôfal övezett bástyákkal. A díszes kaputoronyban alakították ki a gróf dolgozószobáját, s ott volt a könyvtár is. A bejárat mellett két kôoroszlán ôrködött, amelyek kalandos úton kerültek vissza az udvaron levô kút két oldalára. A pincében levô kutakból egykoron a padlásra pumpálták fel a vizet, ahonnan 10.000 literes tartály biztosította a kastély vízzel való ellátását. Az udvaron kápolna állt, a bejárattól balra lóistálló, amelyet versenylovak tenyésztésére építettek. A kôkerítés szétbontása az ötvenes években kezdôdött meg, s 1960-ra elhordták az egészet. Anyagából állítólag sok ház épült nem csupán Bonyhán, a környezô falvakban is. A lóistálló 1991-ig állt, ennek meglétét a per során letagadták. A kastély udvarát képezô telkeket 1945 után osztották ki házak, gazdasági épület, üzletkomplexum, iskola, az ortodox templom építésére. Az uradalomhoz 270 hold szántó és 100 hektár erdô is tartozott.
A kastély utolsó tulajdonosai gróf Bethlen Árpád és Bethlen Ádám voltak, akiknek 1948. április 8-án reggel egy fél óra alatt kellett kiköltözniük az épületbôl. Egy szegény, egyedülálló, nôtlen volt inasuknál (Stupan Ironim) szálltak meg, ahonnan egy év elteltével Dicsôszentmártonba kényszerlakhelyre kellett távozniuk, majd 1950-ben Hátszegre. Itt Bethlen Ádám, akinek Bánffy Judittal kötött házasságából három fia született, rongy, bôr, csont gyûjtésével, utcasepréssel volt kénytelen eltartani a családot. Ez azonban nem akadályozta meg a fiúkat abban, hogy karriert fussanak be.
A legnagyobbik, Gábor, aki 1910-ben Gógánváralján született (a házasságkötés után a szülôk rövid ideig a váraljai Bornemissza-kastélyban éltek), Angliában szerzett geológus mérnöki diplomát, s ugyanott doktorált filozófiából. Késôbb az angol kormány megbízásából kutatómérnökként és nagykövetként Argentínában dolgozott 1992-ben bekövetkezett haláláig.
A második fiú, Farkas 1913-ban Bonyhán született. Budapesten szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd Bukarestben élt, és az orvosi mûszerészetben feltalálóként tartották számon. 1957-ben származása miatt bezárták. A húsz évi börtönbüntetésbôl tíz évet töltött le. 1968-ban egyirányú útlevéllel kellett távoznia Angliába, ahol 2002-ig élt.
A harmadik fiú, Ádám, aki szintén Bonyhán született, közgazdasági egyetemet végezett. A bécsi döntés után költözött át Budapestre, ahol Jendrásik Évával, a Ganz gyár tulajdonosának lányával kötött házasságot. 1945-ben, a háború után hazaköltöztek Bonyhára, majd a kitelepítést követôen, 1956-67 között a slatinai tüdôkórházban volt könyvelô. Házasságából két lány, Fruzsina (1942) és Judit (1946) született, akik Déván jártak iskolába. 1968-ig a család Slatinán élt, amikor ôket is egyirányú útlevéllel kiutasították az országból. Londonban a nulláról kezdték, lányuk Fruzsina, a BBC magyar nyelvû adásának bemondója lett. Juditnak fia született, aki 2000-ben, 18 éves korában hirtelen meghalt. Bethlen Ádám, aki soha nem tért haza, hogy a gyermekkori bonyhai emlékeit sértetlenül megôrizze, 1997-ben hunyt el.
A kastélyban a kilakoltatást követôen a bonyhai polgári iskola mûködött 1955-ig, amikor a megyei gabonabegyûjtô központ költözött az épületbe, amely 1958-ban tsz-székházzá alakult, s az udvaron a mezôgépészeti állomás gépparkja kapott helyet. Ekkor kezdôdött a teljes káosz és felfordulás, törtek, zúztak, romboltak, mindent, amit lehetett melléképületeket, mûhelyeket, cselédlakásokat, disznópajtát.
1966-ban terjedt el a hír, hogy visszatér a tulajdonos, s a kollektív gazdaság székházát egy hét alatt kiköltöztették és elvitték a gépeket, amelyekkel korábban tönkretették a talajt. A gabonabegyûjtô központ irodáját kivéve mindent kiköltöztettek a kastélyból. Akkor szabadult fel a korábban raktárnak használt nagyterem, amely tele volt pocegérrel. Ezt követôen a posta és a telefonközpont, késôbb a hatvanas évek végén a pártszékház és a néptanács valamint a könyvtár költözött az épületbe.
Jelenleg hét helyiséget foglal el a polgármesteri hivatal, kettôt pedig a könyvtár - tudjuk meg a nyugalmazott lelkésztôl, aki elmondja, hogy 2001-ben kapott hivatalos megbízást, hogy Bethlen Ádám lányát, Fruzsinát az igazságszolgáltató szervek elôtt képviselje. Benczédi Albert még a 10-es törvény megjelenése elôtt beadta a visszaigénylési kérést a 43 helyiségbôl álló kastélyra, a hozzá tartozó mellékhelyiségekre, 50 hektár mezôgazdasági területre és 10 hektár erdôre a törvényes elôírások értelmében. Elsô szinten 11 tárgyalás után utasították el a család kérelmét, a második szinten négy tárgyalás volt. Az Uzun Petru bíró által hozott határozat értelmében, ahogy felszabadul a közintézménynek használt épület, visszaadják a volt tulajdonosnak. A határozatot megfellebbezték, de a fellebbezés letárgyalására valószínû, nem kerül már sor, a polgármesteri hivatal ugyanis költözni készül.
- Milyen rendeltetést szánnak az épületnek? - kérdeztük Benczédi Alberttôl.
- Errôl a tulajdonos, Bethlen Fruzsina fog dönteni. Addig is sok ötlet felmerült, többek között, hogy színvonalas mezôgazdasági iskola indul, mintagazdasággal, ahol az otthontalan ifjaknak is lehetôvé válna a szakmai felkészülés. Ha ez az elképzelés nem sikerül, öregotthonnak vagy gyerekotthonnak adna helyet az épület, amelyet szeretnénk megmenteni a pusztulástól.
Dr. Raed Arafatot, a marosvásárhelyi SMURD Rohammentô- szolgálat vezetôjét a származására vonatkozó durva támadások érték a minap a Realitatea tévécsatornán, amikor azon bukaresti körök szándékát leplezte le, akik az állami kötelezô sürgôsségi szolgáltatást magánérdekek bevonásával szeretné a haszonszerzés céljából átalakítani.
- Milyen körök állnak az újdonságként bemutatott elképzelés mögött?
- A kolléga valójában ortopéd szakorvos, akit a távozó Daniela Bartos miniszter nevezett ki a szaktárca sürgôsségi orvostani bizottságának élére. Marius Filip doktorral nagyon sok vitánk volt, mivel az ô elképzelései a sürgôsségi ellátási rendszer rossz irányú átalakítására vonatkoztak. Mindez abban csúcsosodott ki, amikor (Sorin Oprescu doktorral és a volt miniszter asszonnyal) egy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyet csak Nicolaescu szenátor, más parlamenti képviselôk és a sajtó segítségével sikerült leállítani. A törvénytervezetben elsôsorban a sürgôsségi ellátási rendszer központosítására törekedtek, amelynek egy vezetôje lett volna Bukarestben.
- Természetesen Filip doktornak szánták a széket...
- Valószínû. A központosító törekvések mellett a mentôhelikopterek mûködtetési rendszerét akarták megváltoztatni. Nagyon zavarta ôket, hogy a helikoptereket a közigazgatási és a belügyminisztérium adminisztrálja, annak ellenére, hogy ez a leggazdaságosabb megoldás. Azt szerették volna elérni, hogy egy magáncég, vagy az ô fennhatóságuk alá kerüljenek a pilóták. A konfliktus valójában abból robbant ki, hogy a SMURD miért akar a belügyminisztériummal és a tárca keretében mûködô repülôs egységgel együttmûködni. Az összekülönbözés oda vezetett, hogy mind én, mind pedig a bukaresti mentôszolgálat vezetôje beadtuk a lemondásunkat a minisztérium sürgôsségi szakbizottságánál. Ez Ovidiu Brânzan minisztersége idején történt, akinek megmagyaráztuk, hogy Filip doktorral nem tudunk eredményesen kollaborálni. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy kétnaponként felhívatott Bukarestbe a törvény módosítása érdekében, majd miután legalább 15 variáns született, végül kizárólag az ô elképzeléseit tükrözô tervezet került a parlament elé. Ami valóságos merényletet jelentett a sürgôsségi ellátás megszervezése és fejlesztése ellen. Annyira megszorító jellegû volt, hogy elfogadását követôen leállt volna minden fejlôdés.
A szakminisztérium ülésein többféle tervezetet bemutattunk: így például a tûzoltósági kiképzô központokról, amilyen Marosvásárhelyen is mûködik, amelyet Filip doktor szintén nagyon hevesen támadott. Az elsôsegélynyújtó csoportokkal kapcsolatos elképzeléseink is bírálat tárgyát képezték, miközben azon törte a fejét, hogyan lehetne ebbôl pénzt szerezni. Egy adott pillanatban kiderült, hogy ôk valójában a magánszférával való társulás útján képzelték el a sürgôsségi szolgálat mûködtetését, ami véleményünk szerint megengedhetetlen.
Idôközben agresszív módon kezdték terjeszteni, hogy ez az elképzelésük újdonságot jelent. Bár ismerték a tervünket, amelynek az a célja, hogy adatokat közvetítsünk az elsôsegélyt nyújtó mentôautók és a diszpécserszolgálat között, azt nyilatkozták, hogy az is egy bukaresti újdonság lenne. Következett az újságcikk, amelyben kijelentették, hogy Belgiumba utaznak, az Európai Sürgôsségi Orvostani Társaság Kongresszusára, ahol be fogják mutatni új ötletüket, amely Románia elôrehaladását bizonyítja ezen a téren. Mivel a Romániai Sürgôsségi Orvostani Társaság elnökeként magam is jelen voltam a kongresszuson, láttam, hogy mi történik. Miközben nagyon sok dolgozat hangzott el, ôk mindössze egy posztert tettek ki a többi poszter közé. Hazaérkezésem után az elektromos postában egy sajtóközleményre lettem figyelmes, amelyben cirkalmas stílusban azt fejtegették, hogy milyen forró vitára került sor elképzeléseik kapcsán, s hogy az állami és a magánérdek ötvözése jelenti az Európába vezetô utat, s mindezt valóságos premierként üdvözölték Belgiumban. A nemzetközi támogatottság emlegetésével világos volt, hogy mi a szándékuk. A kormányprogram ugyanis elôírja, hogy állami finanszírozással sürgôsségi szakápolókat kell képezni. Rögtön ráéreztek, hogy pénzhez lehet jutni az államtól egy ilyen vegyes szerkezet létrehozásával.
- A színvonalas sürgôsségi közszolgálatnak léteznie kell az ismert számon, amelyhez minden állampolgárnak joga van, akkor is, ha az állapota például a helikopter bevetését igényli. A hiba onnan ered, hogy az egészségügyi ellátást ma már egyre inkább csak szolgáltatásként emlegetik, ami az orvostudomány területén káros perspektíva, különösen akkor, ha közvetlen életmentésrôl van szó. A kritikus helyzetben levô beteg ugyanis sokba kerül. Nyereséget elérni ezen a téren csak akkor lehet, ha nem biztosítanak számára mindent, amire az életveszélyes pillanatokban szüksége van, vagy ha különbséget teszünk a betegek között. Amikor egy magánvállalkozó behatol erre a területre, ahhoz, hogy ne menjen csôdbe, kénytelen a diszkriminációhoz folyamodni. Ebbôl a meggondolásból döntöttem úgy, hogy világosan állást kell foglalnom. Nem voltam egyedül, mivel mind a kongresszus szervezôi, mind pedig az európai társaság vezetôi mellém álltak. A belgiumi szervezôk szókimondón közölték, hogy a bukaresti terv képviselôi nem kaptak meghívást a kongresszusra, hogy ôk inszisztáltak, hogy a poszterüket kiállíthassák arra a fél napra, amennyire a részvételi díjat kifizették, továbbá, hogy elképzelésük támogatására nincsen semmilyen szándék.
- Valamelyik uniós országban létezik-e a sürgôsségi közszolgáltatás és a magánszféra társulása?
- Ilyen nincs. Van a közellátás és vannak a magántársaságok, amelyeknek pontosan meg van határozva a tevékenységi körük.
Franciaországban például, ahol kiválóan mûködik a sürgôsségi ellátás, hallani sem akarnak arról, hogy a magánszolgáltatók ebbe a tevékenységbe bekapcsolódjanak. Világosan kimondják, hogy az életveszélyes helyzetben levô beteg ellátása az állam feladata. Lehet magánbiztosítást kötni bárkivel, de abban a percben, amikor az 112-es számot hívja valaki, akkor a sürgôsségi közszolgálat nyújt segítséget.
Amit a SMURD keretében felépítettünk, az nem az Arafat doktoré, hanem egy olyan közszolgálat, amely alapjaiban a kórház, a tûzoltóság, a rendôrség, a katasztrófa-elhárítás együttmûködése alapján fejti ki tevékenységét, s amelynek a gerincét a tûzoltóság képezi. A bukaresti kollégák által elképzelt szerkezetnek nincsen gerince. Néhány látványos akció után, valószínû, az államtól kérnének támogatást, és egyre többet.
- Hány megyében tejedt el a marosvásárhelyi modell?
- Hétben mûködik, de egy egész sor megyében, mint például Hunyad, Fehér stb. a bevezetésére készülnek. Az elsôsegélynyújtó csapatok ötlete nemzetközi elképzelés, amelyet romániai viszonylatban Marosvásárhelyen vezettünk be elôször.
- Ennek ellenére, akár félretájékoztatás árán is, Bukarest viszi el a pálmát...
- Beleuntunk már ebbe, hogy megvalósítunk valamit, és mégsem ismerik el az elsôséget.
- Miért nem sikerült a rendszer országos szintû kiterjesztése?
- Jelenleg nagyon jók a kapcsolataink az érintett minisztériumokkal és a helyhatóságokkal is, de meg kell küzdenünk azoknak a régi köröknek az ellenállásával, akik nem akarják, hogy elterjedjen. Ha ugyanis Bukarestben megjelenne egy, a SMURD-hoz hasonló szerkezet, minden érdeket felborítana. Ha öt percen belül megérkezne a mentô az elsôsegélynyújtó csapattal, ki fizetne évi 300-500 eurós bérleti díjat a magán mentôszolgálatoknak, amelyekbôl jelenleg öt mûködik. Nagy cégek fizetnek bérletet összes alkalmazottaik részére, miközben nem veszik észre, hogy a magánszolgálatok is adott esetben a közszolgálatot riasztják, ha nem képesek ellátni a hívásokat. Ha fizetnek is ezért a közszolgálatnak, a bérleti díj többi része az ô nyereségüket jelenti. Lehet, hogy puccosabb autóval viszik kórházba a beteget, de nem nyújtják azt a komplex ellátást, amit például a vásárhelyi rohammentô- szolgálat orvosi szempontból biztosít. Számunkra a betegek egyformán fontosak, és nem a profitszerzés vezérel.
- Kinek a segítségére számít a továbbiakban?
- Nagyon bízok az egészségügyi, a közigazgatási és belügyminisztérium, valamint a kormány támogatásában. Az Európai Unió ellenôreinek jelentése mellettünk szól, és ennek a szerkezetnek az elterjesztését javasolja az egész országban. Arafat doktor nem a rendszer fônöke, nem tulajdonos, mindössze annyi az érdeme, hogy az ötlet innen, Marosvásárhelyrôl indult útnak, ami egyes köröket nagyon zavar. Ebbôl erednek azok a megjegyzések, amelyek szerint a származásom nem teszi lehetôvé, hogy megértsem az európai helyzetet. Mintha én nem éltem volna többet Európában, mint azok, akik ezt állítják. Egy beteges gondolkodásmódról van szó, amelyet akkor vetnek be - hogy arab és kém vagyok - ,amikor a szakmai érveik elfogynak. Normális körülmények között, akik ilyen kijelentéseket tesznek egy egész ország közvéleménye elôtt, azoknak Európában vége.
- Nem fáradt bele ebbe a folyamatos küzdelembe?
- Bár egyesek nagyon szeretnék, azt hiszem, nem...
Cselényi Lászlót, a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatóját választotta a Duna Televízió elnökévé csütörtökön a közszolgálati médiumot felügyelô Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma - tájékoztatta Budai László, a testület tagja az ülést követôen az MTI-t.
A mintegy két órán át tartó tanácskozás végén kihirdetett eredmény szerint 25 testületi tag szavazott bizalmat a jelöltnek, míg öten megválasztása ellen voksoltak - mondta, megemlítve, hogy egy testületi tag nem vett részt az ülésen.
A társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratórium kevéssel azt követôen ült össze, hogy a pártok javasolta személyekbôl álló nyolctagú elnökség épp a szükséges számú szavazattal, hat vokssal állított jelöltet a tisztségre.
Cselényi László televíziós rendezô, szerkesztô 1951-ben született Kolozsváron, ahol a hetvenes években pszichológiát, majd Bukarestben rendezést tanult.
Szülôvárosa bábszínházában kreativitáskutató, irodalmi referens és rendezô volt, majd 1977-tôl négy éven át Bukarestben, a román televízió magyar adásánál tevékenykedett rendezôként, szerkesztôként; ugyanilyen beosztásban dolgozott 1983-as áttelepülése után 13 esztendôn keresztül a Magyar Televízióban.
1996-tól a Duna Televízió szerkesztôje, a Minoritates Mundi szerkesztôség vezetôje, a millenniumi mûsorok fôrendezôje, 2002 óta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetôje.
Munkásságát 1999-ben Európa- és Tamási Áron-díjjal ismerték el.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint a közszolgálati médiumok - a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió - részvénytársaságainak elnökét pályázat alapján titkos szavazással választja négy évre a kuratórium.
A megbízatást a kuratórium egy ízben pályázat kiírása nélkül meghosszabbíthatja a megbízatás lejártától számított további négy évre.
Saját arculatú, markánsan nemzeti, össznemzeti jellegû kulturális-mûvészeti csatornát kíván a Duna Televízióból létrehozni a közszolgálati médium frissen megválasztott elnöke, aki - alig egy órával az eredményhirdetés után - még nem kívánt nyilatkozni az általa tervezett szervezeti és személyi változásokról az MTI-nek.
Cselényi László azt mondta, célja, hogy a csatorna ne akarjon igazodni más, kereskedelmi televíziókhoz. Szeretné, ha a Duna TV "nem akarná az életet, annak minden porcikájában leutánozni és tükrözni, hanem eldöntené végre, hogy mi legyen".
"Szeretném finoman a napi politikai rugdalózástól megkímélni, szeretném a konszenzust keresni benne" - mondta, hozzátéve, "alapításánál fogva is ez a célja ennek a televíziónak".
Cselényi László fontosnak nevezte, hogy "belföldön is nagyon szeressék" az egyébként a határon túli magyarságért létrejött adót.
"Lesznek személyi változások", ahogy "komoly szervezeti változások" is - mondta, ám azokról néhány napig még nem kíván nyilatkozni; "új struktúrát akarok új mûhelyekkel", amelyek már megfelelnek az uniós elvárásoknak is.
"Régiókban szeretnék gondolkodni, felzárkóztatásban, ha úgy tetszik, pacifikálásban. Szeretném, hogyha a Duna Televízió - miközben hangsúlyozottan magyar és nemzeti televízió - egyben a világ minden táján élô elnyomott és kisebbségi sorban élôknek is egyfajta védôbástyája lenne" - mondta, megemlítve, hogy eddigi tévés munkásságának zömében a kisebbségek védelmével foglalkozott.
A bukaresti magyar nagykövetség munkatársai csatlakoznak a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! elnevezésû programhoz, amely csángóföldi gyermekek oktatásához kíván hozzájárulni - mondta Terényi János bukaresti magyar nagykövet, aki az elmúlt napokban Csángóföldön tett látogatást.
A misszióvezetô az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban látogatást tett Moldvában, hogy megismerkedjen az ottani csángó magyarok helyzetével. Klézsén, Somoskán, Külsôrekecsinben járt, találkozott Róka Szilviával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével, Benke Pávellel, a Bákó megyei RMDSZ alelnökével és Hegyeli Attilával, a moldvai csángók szövetségének oktatási programfelelôsével.
Terényi Jánost fogadta Ioan Joca, Klézse polgármestere is. Megbeszélésükön mindketten fontosnak tartották a csángó kultúra erôsítését. A polgármester beszámolt vendégének az etnikai együttélés kedvezô helyi tapasztalatairól. A nagykövet és a polgármester egyaránt megállapította, hogy a magyar-román viszony nagyon kedvezô légköre és lendületes fejlôdése helyi szinten is érezhetô. A környékbeli falvak számára gazdaságilag is fontos lenne a térség bekapcsolása a Magyarországról érkezô turisták útvonalába.
Róka Szilvia és Hegyeli Attila tájékoztatta a magyar nagykövetet a magyarországi költségvetési forrásokból érkezô támogatások felhasználásáról. Elmondták, hogy a környékbeli falvakban egyre több család veszi igénybe az oktatási-nevelési támogatást. Ismertették a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által nemrég beindított, Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! elnevezésû programot, amely lehetôvé teszi, hogy magyar családok is "keresztgyermeket" fogadhassanak jelképesen, vállalva magyar nyelvi taníttatásának költségeit (tanévenként 4,5 millió lejt). Örömmel fogadták a magyar nagykövet bejelentését: a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai - magánemberként - szeretnének csatlakozni a programhoz.
Ez azt jelenti, hogy szeretnének felkarolni egy-egy hat év körüli tehetséges fiút és lányt, hozzájárulva helyben történô, magyar nyelvû, fakultatív kiegészítô oktatásukhoz. "Azt szeretnénk, ha ezzel a felajánlással hagyományt teremtenénk, amely a nagykövetségen generációkon keresztül öröklôdne" - mondta a nagykövet. A vendéglátók tájékoztatása szerint egyébként a "keresztapa-program" támogatására eddig négyszáz magyar család jelentkezett Magyarországról, s többségük már jelezte, hogy személyesen is fel kívánja keresni Csángóföldet.
Az út során Terényi János látogatást tett több csángó faluban, megtekintette azokat a magánházakat, ahol magyar nyelvû oktatás folyik 2001 óta. Tizenhárom faluban huszonegy tanár oktat jelenleg körülbelül nyolcszáz gyereket, a rendes iskolai tanítás utáni idôpontban tartott, fakultatív magyar nyelvû foglalkozások keretében.
A jövôben azonban várhatóan központosítani lehet majd az oktatást, mivel Böjte Csaba dévai ferences szerzetes kapcsolatainak segítségével 15 hektár földterületet vásároltak Rekecsin határában egy tervezett csángó iskola számára. A nagykövetnek elmondták: bentlakásos iskolát akarnak itt építeni, amely szakközépiskolai oktatást, érettségit, szakmai bizonyítványt biztosítana, ezen kívül háromszáz fôs kollégiumot is létrehoznának ezen a helyen.
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
1997 nyarán Wass Albert elismerését fejezte ki az Erdélyben végzett munkánk iránt, és fiai alapítványára, a Czegei Wass Alapítványra ruházta szerzôi jogát (copyright). Ezt a történelmi pillanatot magnófelvétel ôrzi, melyen apánk örömének adott hangot, hogy fiai kezébe teheti életmûve gondozását. Az alapítványt Floridában hoztuk létre, de késôbb Budapesten és Erdélyben is székhelyet állítottunk fel alapítványunk számára.
2004 májusában, sokévi pereskedési harc után, a budapesti Legfelsôbb Bíróság meghozta azt a döntést, amely nem teljesen ugyan, de részben igazságot szolgáltatott, amelyet el tudtunk fogadni. Leegyszerûsítve, mind a Kráter, mind a Czegei Wass Alapítvány folytathatja a könyvkiadást, de a Kráternek ki kell fizetnie a részesedést, amire szerzôdésben kötelezte magát 1989-ben és 1991- ben, még mielôtt amerikai bíróságra beadjuk a keresetet, hogy megszûnjön az a szerzôdés Szász Lóránttal, melyet Amerikában kötöttek meg.
Hadd érzékeltessem, hogy milyen trükkel szeretne még több bevételhez jutni a Kráter Kiadó! Nem régen azzal az ajánlattal kerestek meg, hogy egyesítsük erôinket, de úgy, hogy mi mindent a Kráter Kiadóval adjunk ki. Tervüket azzal indokolták, hogy csökken a piac és a sok kiadó csökkenti a mi részesedésünket (és persze zavarja az ô üzletüket). Ezt mi természetesen nem fogadhatjuk el. Mi ahhoz ragaszkodunk, hogy adjanak kimutatást az eladott könyvek utáni elszámolásról, és fenntartjuk kérésünket, hogy fizessék ki az elmaradt részesedést. Ebbôl persze semmit nem teljesítettek. Ehelyett már kétszer is rosszindulatú kampányt indítottak a Czegei Wass Alapítvány ellen. Elôször perrel fenyegették meg azokat, akik Kráteren kívül más kiadótól vesznek Wass Albert- könyveket. Ez egy alattomos monopolizáló igény, melyet a jó szándékú könyvkereskedôk és könyvtárosok átlátnak, és szabad döntésüket megtartják a látszatigazságokra alapozott fenyegetés ellenére.
A második negatív kampány egy újabb nagy hazugság bevetése, melyet bíróságra is vittek. Azt állítják, hogy azon az okiraton, melyben a kizárólagos szerzôi jog a Czegei Wass Alapítványé lett, nem Wass Albert aláírása szerepel. Eközben Wass Albert a mennyben mosolyogva nézi, hogy fia, Géza és nevelt lánya, Anne telefonon megkéri az Astori Közjegyzôi Hivatalt, hogy vegyék elô a tanúkat, akik jelen voltak a szerzôdés aláírásánál. Nem egészen a bíróságnak szól ez az elgondolás: túl nagy árat kellene fizetniük, hogy bepereljék a hivatalos állami képviselôt. Viszont ez a követelés arra volt jó, hogy a tudatlanokat megtévesszék. Mert míg abban tetszelegnek, hogy az író nyilvános bemutatása, tisztelete és népszerûsítése nekik tulajdonítható, közben hazugsággal és hitelrombolással befeketítik az író és családja jó hírét.
Wass Albert megerôsítene bennünket ebben a szerencsétlen helyzetben. Ô bizonyára feltárná ellenségeinek jellembeli eltorzulásait, a titkos terveiket és morális elhajlásaikat. És arra emlékeztetne bennünket, hogy az egyszerû emberek nem ostobák, akiket félre lehet vezetni legfeljebb egyszer, de hosszú távon és mindenkit egyszerre nem lehet becsapni. A lelkiismeretlen ügyeskedôk elfelejtik azt, hogy ha tigrisen lovagolnak, egyszer csak eljön az idô, hogy leesnek, és a tigris felfalja ôket. Drága olvasók: ez a tigris ti vagytok!
Kitartana a nemes ügyekért való küzdelemben. Ezek közül az egyik a rehabilitációja lenne - csakhogy ez annak a korrupt igazságügyi rendszernek a rehabilitációja lenne, amely ôt igazságtalanul háborús bûnösnek bélyegezte. Az ô rehabilitációja nem azt jelenti, hogy ôt újra kellene vizsgálni. Ehelyett azt a hamis ítéletet kell az útból félreállítani, ami lehetetlenné teszi az ügyben az igazság teljes feltárását.
A másik ügyben is lépne. Egyrészt leleplezné a ravasz ügyeskedôk mesterkedését, akik az ô nevét és mûveit túszként tartják fogva a markukban, másrészt lehetetlenné tenné a tevékenységüket mindaddig, amíg jobb belátásra nem térnek. A könyvek kiadásának jogában nem az igazságszolgáltatás dolga dönteni. Amíg a jogi intézkedés szabad kezet ad arra, hogy csalók az író élete munkáiból a saját hasznukra nyerészkedjenek, addig meg van fosztva az író attól a jogától, hogy kikösse: a könyvei bevételét mire kívánja használni. Bizonyos, hogy élete utolsó leheletéig harcolna ezért a jogáért!
Nekünk, az író fiainak nincs más választásunk. Amit ebben kockáztatunk, az több, mint ami pénzzel mérhetô. Mi apánk látomását szentül ôrizzük arról, hogy minden magyar javát nézzük - bárhol éljenek is - azzal a vággyal, hogy politikai és kulturális szabadságuk és gazdasági felemelkedésük elérésében örömük legyen.
Még egy dolgot tenne Wass Albert. Megfordítaná a kérdést: mit várok el én az én nemes magyar olvasóimtól? Elvárom, hogy ezekben a méltó célokban velem együtt küzdjenek, és elvárom, hogy tiszteljék egymásban az értéket. A visszaélések orvoslását nem lehet küzdô egyénekre hagyni, mert ezt nekünk közösen kell megoldani."
Csupán vizet tartalmazó borsókonzerv
Több mint ezer borsókonzervet vontak vissza a piacról Marosvásárhelyen, miután a Fogyasztóvédelmi Hivatal ellenôrei felfedezték, hogy a dobozok vizet tartalmaznak. A Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalt egy férfi értesítette, miután egy hipermarketben több borsókonzervet vásárolt dobozonként 30.000 lejért, amelyek egyetlen szem borsót sem tartalmaztak. A konzerveket egy Olt megyei cég gyártotta 2004 decemberében, a szállítmány két nappal korábban érkezett a vásárcsarnokba. Jelenleg mintegy 2.000 ilyen konzerv van a piacon. A fogyasztóvédelmi ellenôrzök ötmillió lejes büntetést szabtak ki a hipermarket vezetôségére, mivel ellenôrzés nélkül forgalmazta a terméket.
Maia Morgenstern Marosvásárhelyen
Február 28-án, este hét órától rendkívüli premiernek ad otthon a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme. A Parkold az autódat a Harvard mellé címû elôadás országos ôsbemutatójára kerül sor, Horea Popescu rendezésében. A fôszereplôk a kortárs román színház élô legendái: Maia Morgenstern és Cristian Dinulescu.
Mezôgazdasági Könyvnapok
Február 18-19. között Mezôgazdasági Könyvnapokra kerül sor a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a Lyra Kiadó szervezésében. Az esemény alkalmával három magyarországi kiadó, valamint négy romániai kiadó állítja ki a mezôgazdasággal foglalkozó könyveit a színház elôcsarnokában. Ugyanott kerülnek kiállításra a Magyar Mezôgazdaság Kft. által megjelentetett szakfolyóiratok, illetve a különbözô romániai kiadóknak a témával, az ágazattal kapcsolatos folyóiratai. A kiállított könyvek jó része megvásárolható. A megnyitó 18-án, pénteken 10 órától kezdôdik, amelyen jelen lesz Pásztóhy András, a Magyar Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, illetve a román szakminisztérium államtitkára. Ezt követôen a színház nagytermében konferencia kezdôdik magyarországi és romániai agrárszakemberek részvételével, amelynek témája az EU-csatlakozás tapasztalatai és várható következményei a mezôgazdaságban.
Matematikaverseny kisiskolásoknak
Szombaton 9 órától tartják a Bolyai Farkas líceumban a megyei matematikai pontgyûjtô verseny döntôjét. A versenyen III.-IV. osztályos tanulók vettek részt. Az idén szép számban jelentkeztek vidéki iskolák tanulói is.
Emelik a köztisztasági díjat Dicsôszentmártonban
Március 1-jétôl a segesvári Ecosal cég végzi Dicsôszentmártonban a köztisztasági szolgáltatást. Jelenleg az egy személyre esô havi hulladékösszegyûjtési és szállítási díj 17.000 lej - tájékozatott Popa Octavian polgármester, aki arról is beszámolt, hogy legkésôbb júniusig mûködésbe helyezik a polgármesteri hivatal által kijelölt területre felépítendô hulladékpréselô és -csomagoló berendezést. Az itt összecsomagolt háztartási szemetet Nyárádtôre, a regionális hulladéktárolóba fogják elhelyezni. Mivel a szemét préselése és a tárolóba való szállítása többletkiadásokkal jár, az elkövetkezô hónapokban közel 25.000 lejjel fogják emelni az egy fôre esô hulladékdíjat.
Eredményes volt a névvisszaigénylés
A vámosgálfalviak és szôkefalviak nagy többsége beleegyezett abba, hogy Szôkefalva település visszakapja nevét. A község vezetôje szerint jó esély van arra, hogy Szôkefalva település visszakapja nevét.
Intenzív felkészítô óvónôknek
Február 18-19-én reggel 9 órától a kövesdombi Waldorf óvodában továbbképzôt szerveznek óvónôknek Így neveljünk témával. A Megyei Tanfelügyelôség által szervezett találkozót Fazakas Margit és Mátéffy Enikô vezeti. A résztvevôk oklevelet kapnak, mely alapján az óvodákban beindíthatják a szülôk iskoláját, s az érdeklôdôknek átadhatják a továbbképzôn tanultakat.
Segesvár a Samtid javára döntött
Miután két alkalommal elutasította, a segesvári tanács szerdai, rendkívüli ülésén jóváhagyta az önkormányzat részvételét a Samtid-programban. A döntés nyomán a víz- és csatornázási szolgáltatásokat az Aquaserv regionális vízszolgáltató fogja biztosítani. A Samtid-programot kezdetben 6, százezernél kevesebb lakosú város részvételével indították a megyében, azzal a céllal, hogy európai uniós pénzalapokra pályázzanak a vízhálózat felújításának elnyerésére. Idôközben Szászrégen és Szováta kilépett a társulásból. Segesvár számára a Samtid-program pályázatának elnyerése 1,8 millió eurót jelenthet, amit nem csak a víz-, hanem a csatornahálózat felújítására is fordíthatnak.
Markó Horvátországban
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Románia kormányát képviseli Horvátország újraválasztott elnöke, Stepjan Mesic beiktatása alkalmával ma rendezett hivatalos ceremónián Zágrábban. A Markó Béla vezette küldöttség tagjai: Andrei Plesu államelnöki tanácsos, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Sata Viktor és Eugen Susu miniszterelnök- helyettesi tanácsosok, valamint Lengyel Erika sajtótanácsos.
Nyilvánosságra kerülnek az ügynöklisták?
Traian Basescu tévényilatkozatában a Szekuritátéval együttmûködô személyek névsorának "teljes és könyörtelen" nyilvánosságra hozatala mellett foglalt állást, akkor is, ha "kollaterális veszteségek" is lesznek. Az államfô kijelentette, nem tudja, hogy az átvilágító bizottság elkezdte-e vagy sem a Román Hírszerzô Szolgálat felügyelete alatt levô Szekuritáté-irattár átvéte- lét. Basescu szerint az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának kérdését a Legfelsôbb Védelmi Tanács elsô, február végén esedékes ülésén meg kell vitatni.
Az RNB két nap alatt 600 millió eurót vásárolt
A Román Nemzeti Bank (RNB) 600 millió eurót vásárolt kedden és szerdán a bankközi piacon, közölte csütörtökön Mugur Isarescu, a központi bank kormányzója. Az RNB közbelépése nyomán a lej 2.700 egységponttal erôsödött az euróhoz képest és 2.300 egységponttal az amerikai dollárhoz viszonyítva. Isarescu szerint a jegybank kedden mintegy 250 millió eurót vásárolt, szerdán pedig további 350 millió eurót közvetítôkön keresztül.
Hét szolgáltató hamarosan a tôzsdére megy
Áram- és gázszolgáltatók, valamint a konstancai kikötô és egy bukaresti repülôtér is "a tôzsdére megy" Bukarestben az idén nyártól - írja a Capital címû gazdasági hetilap. Úgy tudja, hogy egyes vállalatok csak tôkéjük 15 százalékát viszik a tôzsdére, mások teljes egészükben ott méretik majd meg magukat. Hét vállalat ilyen terveirôl tud a lap, köztük van egyebek között a Romgaz, a Transelectrica. Van, amelyiknek már biztos idei tôzsdei indulási menetrendje van, a Coanda bukaresti nemzetközi repülôtér 2006-ban vállalná a tôzsdei debütálást.
Robbanás egy MOL-kútnál Kolozsváron
Robbanás történt egy kolozsvári MOL- kútnál szerdán a délutáni órákban, a balesetnek nem volt sérültje. A Majális utca felsô végén, a helybeli Csillagvizsgáló közelében néhány éve létrehozott MOL-kútnál délután fél négykor következett be a robbanás, amikor egy üzemanyag-szállító tartálykocsiból benzint töltöttek át a kút föld alatti tartályába. Az elsô helyszíni információk szerint a robbanást egyelôre tisztázatlan eredetû gázszivárgás okozta. A robbanásban tönkrement a benzinkút üzlethelyisége, de a kút mûszaki berendezései nem károsodtak, a balesetben senki sem sérült meg.
A Bihar-Bihar eurorégió tanácsülése Debrecenben
A két határ menti megye, a magyarországi Hajdú- Bihar és a romániai Bihar turisztikai fejlesztési stratégiájának az összehangolását kezdeményezte a régiótanács csütörtöki debreceni ülésén Bihar megye képviselôje. A tanácskozást követô sajtótájékoztatón Szabó Ödön, a Bihar megyei tanács tagja elmondta: 2005-re közös turisztikai fejlesztési terv elkészítését is javasolták. Tájékoztatása szerint Bihar megye három nagy turisztikai pályázatot nyújtott be januárban az Európai Unióhoz, amelyeknek elnyerésével sípályát építenének, infrastrukturális beruházásba kezdenének Félix-fürdôn és megkezdôdhetne a termálfürdô fejlesztése Margitán. A Bihar megyei szakember szerint nemzetközi pályázatokon közösen indulhatna Hajdú-Bihar és Bihar megye, az ilyen fajta együttmûködést a két megyei önkormányzat együttes ülésén kívánják rögzíteni.
Megnyílt a Hortobágyi Nemzetközi Mûvésztelep
Negyven festô-, grafikus-, szobrász- és iparmûvész, valamint fotós vesz részt a 26. Hortobágyi Nemzetközi Mûvésztelep munkájában; a rendezvény ünnepélyes megnyitóját szerdán tartották Debrecenben. "A hazaiak mellett Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Japánból, Lengyelországból, Svédországból és Szerbiából érkeztek alkotók, akik két turnusban két-két hetet töltenek el a Hortobágyi Fogadóban" - mondta Burai István, a mûvésztelep vezetôje az MTI-nek. Hupuczi László, a mûvésztelepet támogató Cívis Hotels Rt. elnök-vezérigazgatója azt kérte az alkotóktól, hogy mûveikben az idén dominánsan jelenjen meg a pusztai ember és a jellegzetes állatvilág.
Négy évig nem jött haza
Több mint négy évig nem tért haza Romániába magyarországi látogatásáról egy férfi, aki 2000 szeptemberében lépte át a határt, s azóta illegálisan tartózkodott az országban - tájékoztatta a Nyírbátori Határôr- igazgatóság sajtóreferense csütörtökön az MTI-t. A romániai férfi 1602 nap túltartózkodás után jelentkezett kilépésre a létavértesi átkelôhelyen, ahol felelôsségre vonták súlyos határrendészeti vétsége miatt - közölte Tanyik József alezredes. Az illetô személynek ráadásul már az útlevele sem volt érvényes, hiszen tavaly nyáron lejárt. A feledékeny férfit a határôrség három évre kitiltotta Magyarország területérôl, 2008. február közepéig nem utazhat be az országba.
Zsuzsi, dühös emberek, Anna
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata névnapjuk alkalmával ajándék-elôadással kedveskedik a nagyérdemû közönség Zsuzsa/Zsuzsanna nevû tagjainak, akik ezúttal ingyen tekinthetik meg Barta Lajos Zsuzsi címû vígjátékát. Az elôadás szombaton este 7 órakor lesz a színház nagytermében. A Zsuzsannák valamilyen névre szóló igazolvány felmutatásával kérhetik az ajándékbelépôt.
A Tompa Miklós Társulat csütörtökön 19.30 órától Reginald Rose Tizenkét dühös ember címû bûnügyi történetét viszi színre a kisteremben. Az Édes Anna címû drámára február 25-én, pénteken este 7 órától lehet jegyet váltani.
Képzelt autonómia a Nemzetiben
A Gruppenhecc kabarétársulat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében is bemutatja nagysikerû kabarémûsorát, a Képzelt riport egy képzelt autonómiáról címû összeállítást, melyre ez alkalommal a nyugdíjasok és a tanulók kedvezményes jegyeket válthatnak. Az elôadásra szerdán este 7 órakor kerül sor, jegyek a színház jegypénztárában válthatók.
Kulcskeresôk és táncosok
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának végzôsei kedden este 7 órakor a Tangó címû elôadást viszik színre a Stúdió Teremben. A Kulcskeresôk címû darabra csütörtökön este 7 órától lehet jegyet váltani. Jegyek a Stúdió Színház jegypénztáránál válthatók.
Az álomfestô
A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata csütörtökön 9.30 és 11 órától Az álomfestô címû darabbal várja a gyerekeket, felnôtteket.
Bogányi Gergely szólóestjei
Vasárnap és kedden este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében Chopin-szólóesttel vendégszerepel Bogányi Gergely (Magyar Köztársaság) zongoramûvész. Csütörtökön a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Beethoven: 9. d-moll szimfóniájával várja a 19-es számú hangverseny-bérlet tulajdonosait a Kultúrpalota nagytermébe. Vezényel: Shinya Ozaki (Japán), fellép: Ana Rusu (alt), Pataki Adorján (tenor), Sándor Árpád (basszus), a filharmónia vegyes kara és szimfonikus zenekara, karvezetô: Vasile Cazan, karvezetô- asszisztens: Sikó Szidónia.
Bocskai-napok Nyárádszeredában
Szombaton 15 órakor nyitják meg Nyárádszeredában a Bocskai-napok egyhetes rendezvénysorozatot, amelynek keretében arra emlékeznek, hogy 400 éve választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt. 16 órakor a mûvelôdési otthonban múzeumi tárgyakból összeállított tárlatot, valamint fényképkiállítást nyitnak meg, majd magyarországi elôadók Bocskai szerepe Erdély és Európa történelmében címmel értekeznek. 18 órától Kántor Zita képzômûvész kiállítását Nagy Miklós Kund nyitja meg. Vasárnap 11 órától Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdet igét a református templomban, majd leleplezik a hajdúszoboszlói Bocskai Hagyományôrzô Egyesület emléktábláját. 13 órakor a Bocskai- szobornál ünnepi köszöntôkkel, zászlószenteléssel folytatódik a mûsor. 16 órakor a mûvelôdési otthonban a testvérvárosok képviselôi szólalnak fel. Hétfôn 11 órától a bekecsalji középiskolások történelmi vetélkedôjére kerül sor, szerdán 17 órától a Bekecsalja meghívottja A Hét címû lap szerkesztôsége.
Böjtfôvasárnaptól virágvasárnapig
A felsôvárosi református templomban virágvasárnapig tartó sorozat kezdôdött, melynek keretében vasárnap este 6 órától igehirdetéssel egybekötött lelki-szellemi-testi erôgyûjtésre figyelô áhítatot tart Székely József nyugalmazott református lelkipásztor. A vasárnapi téma: Böjt és ima a jó és sikeres útjainkért.
Tánc- és játszóház
A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány hétfôn este 7 órától táncházat szervez kezdôknek, ahol nyárádmenti, majd 20 órától haladóknak kalotaszegi táncokat tanítanak. Muzsikál Moldován István és zenekara, valamint az Öves együttes. A gyerektáncházat csütörtökön délután 6 órától 3-6 évesek számára, míg 7 órától 6-10 évesek számára ütemezték be. Kedden délután 6 órától 3-6 évesek számára, szerdán 6 órától pedig 6-10 évesek számára játszóházat szerveznek. Helyszín a Forradalom utca 8. szám alatti székház.
Molnár Dénes-emlékkiállítás
A Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben Molnár Dénes-emlékkiállítás nyílt. A betérôk a korán elhunyt mûvész festményeit, grafikáit tekinthetik meg.
Erdélyi tájak
A Bernády Ház emeleti galériájában Balogh Ernô erdélyi tájakat és népszokásokat megörökítô fehér-fekete fényképeibôl összeállított tárlat látogatható.
Amerikai fotómûvészek
A marosvásárhelyi Azomures fotógalériában, a Bernády György tér 2. szám alatt nemzetközi fotókiállítás nyílt az Amerikai Fotómûvészek Társasága képviselôinek legkiválóbb alkotásaiból.
Tárlat a Philothea Klubban
Szombaton este 7 órától a Philothea Klubban Bigi Ruch, a Philothea Klub svájci önkéntese állítja ki munkáit.
A marosvásárhelyi Mûvész moziban február 18-24. között a Penge - Szentháromság címû filmet tûzték mûsorra. Szereplôk: Wesley Snipes, Jessica Biel. Vetítési idôpontok: 15, 17.30, 20 óra, pénteken, szombaton és vasárnap 22.30 órakor is. Kedvezményes árú jegyek a késô esti és a hétfôi elôadásokra válthatók. Az Ifjúsági moziban 15, 19.30 órától a Pódium címû francia komédiát vetítik. Fôszereplô: Julie Depardieu, Benoit Poelvoorde. 17 órától, hétvégén 22 órától is a Pedro Almodovar által rendezett Rossz nevelés címû spanyol filmet lehet megnézni. Kedvezményes árú jegyek kedden és a késô esti elôadásokra vásárolhatók.
Ma (péntek) tárlatváltás lesz a marosvásárhelyi Bernády Házban. Ezúttal két fiatal festômûvész, a csíkszeredai Keresztes Györgyi és Szabó Árpád mutatja be alkotásait. Mindketten a iasi-i George Enescu Mûvészeti Akadémia végzettjei, 2002-tôl a Képzômûvészek Szövetségének tagjai. Szabó Árpád a vásárhelyi mûvészeti iskola diákja volt. Itthon és külföldön is többfelé szerepeltek már munkáik csoportos és egyéni kiállításokon. A házaspár közös tárlatát a február 18-án 18 órakor kezdôdô megnyitón Márton Árpád festômûvész ajánlja az érdeklôdôk figyelmébe.
Édesapámnak, CIBI MIHÁLYNAK szeretnék ezúton nagyon boldog születésnapot kívánni, valamint sok boldogságot, egészséget az elkövetkezendô éveire a messzi távolból sok-sok szeretettel valamint unokái, Ármin és Tünde, menye, Jutki. (v.)
ELADÓK 5 mm-es szekurizált üvegek (kb. 1 m2), lambériának való melaminált anyag, 4 db kis szekérkerék csapágyon és egy pár 45-ös görkorcsolya. Tel. 263-356. (12777)
FESTMÉNYEKET, antik bútort, herendi porcelánt és mindenféle antik tárgyat vásárolok magas áron. Azonnal fizetek. Tel. 314-057, 0744-519-577. (11156)
VÁSÁROLOK festményeket, bútorokat, porcelánt és ezüsttárgyakat, csak magánszemélyektôl. Tel. 256-305, du. 2 és 4 óra között. (11972)
TÖRZSKÖNYVEZETT anyától fajtiszta puli kiskutyák eladók. Tel. 0267/374-602, mobil: 0742-567-374. (9659369)
ELADÓ régi Arctic hûtôszekrény felújított motorpumpával. Alkudható ára: 2 millió lej. Tel. 263-887, 15-20 óra között. (12701)
OLCSÓN eladó Nokia 5110-es kártyás (krédit 600 cent, aktív periódus 2005. április 10- ig). Ajándék, egy védôtok bôrbôl. Mobil: 0746-578-452, fix. 266-506. (12700)
A NIKI PARK bicikliüzlet elad új olasz bicikliket 18 hónap garanciával. Legolcsóbban a városban. 1989. December 22. u. 113. szám. (11212)
ELADÓ 2 ajtós natúr szekrény, könyves, 2 személyes kihúzható kanapé, egyszemélyes ágy, konyhabútor. Tel. 215-948. (12754)
ELADÓK üzletbe való fémpolcok és íróasztal. Tel. 0742-946-324. (12764)
VESZEK nyerget. Tel. 246-946. (12885)
VÉGKIÁRUSÍTÁS. Eladó nagy típusú Singer varrógép 3 millió lejért, kanapé 1,5 millió lejért, asztal 2 millió lejért, rekamié 3,5 millió lejért, tévéasztal 2 millió lejért, 2 db fotel, kerek asztal 3,8 millió lejért. Tel. 234-864. (12875)
ELADÓ étkezési krumpli kis és nagy tételben: 6.000 lej/kg, vetôkrumpli: 5.000 lej/kg és tavaszi árpa. Tel. 222-157, 8-18 óra között. (12881)
ELADÓ szurfiláló- és fedezôgép. Tel. 230-152. (12863)
VESZEK telket a Kövesdombon. Tel. 231-279. (12864)
ELADÓ Grbrüder Stingl Wirn fémtôkés, kereszthúros zongora. Tel. 219-358, 232-248. (12818)
VESZEK kalorifereket, öntött kádat. Tel. 0743-827- 316, 0365/402-109. (12795)
ELADÓ újjádolgozott, régifajta, erôs kanapébetét. Tel. 224-471, 233-745. (12802)
ELADÓ vagy bérbe adó Renault 8 m-es platóval, szállítás 3 tonnáig. Eladó 80 m hosszú téglaistálló, 3.800 m2 terület. Tel. 212-323. (12815)
ELADÓ 7 ár beltelek Jedd központjában. Tel. 249-141, 10-18 óra között. (12760)
ELADÓ ötfiókos Arctic fagyasztó 3,5 millió lejért (keveset használt), gyümölcspálinka nagyobb tételben. 150.000 lej/l. Tel. 257-379. (12758)
ELADÓ bontásra, építôanyagnak Magyarózdon egy 6X6 m-es téglaistálló és 15X5 m-es szénatartó cseréptetôvel. Tel. 483-266, 18 órától. (12769)
NAGYOBB mennyiségû árpa és tritikálé eladó. Tel. 333-261. (12841)
ELADÓK színes tévék, automata mosógépek, hûtôszekrények, fagyasztók, kombinált hûtôk. Új aragázkályhák. Tel. 269-301. (12842)
VÁSÁROLOK régi könyveket, festményeket. Tel. 0740-095-205. (12640)
10 m3 CSEREFA deszka eladó. Tel. 0740-095-205. (12640)
VESZEK 2 db Wola motort. Tel. 0722-308-560. (12830)
BÚZAKORPA eladó a koronkai malomnál. Kis tételben 4.000 lej/kg, nagy tételben 3.800 lej/kg. Tel. 0722-396- 107, 0722-356-303. (12594)
37 HETES tojótyúkok eladók. Tel. 250-239, 433- 408. (12655)
ELADÓ bútor üzletbe. Tel. 0726-774-959. (7306663)
ELADÓ széna, 160 kg-os sertés, szekér, gyékény, 84-es kiadású Dacia, bálázott szalma. Tel. 0742-642-938. (12746)
ELADÓ 24 ár termôföld, építésre is alkalmas, a Koronkai úton (a gázelosztó és patak mellett). Ár megegyezés alapján. Érdeklôdni Koronkában, a 81. sz. alatt, Majorán Ilonánál. Tel. 237-382. (12891)
ELADÓ 7 tábla 2X1 m-es, zöld drótos üveg. Tel. 570-457. (12947)
ELADÓ 5 fiókos fagyasztószekrény (210 l), Arctic hûtôszekrény (240 l), négyégôs, grilles (palacktárolós) aragáztûzhely, Luxor típusú (diófafurníros), 3 ajtós, 3 fiókos ruhásszekrény + kétfiókos, nagy tükrös fésülködôasztal, vitrines fa íróasztal. Mind megkímélt állapotban. Tel. 0727-973-076. (12944)
ELADÓ magánház Szentgericén, a 26. sz. alatt: 75 m2 összkomfort + 90 m2 mûhelyhelyiség + 2 hektár földterület, vagy elcserélem marosvásárhelyi tömbházlakással, megegyezés szerint. Irányár: 800 millió lej. Tel. 334-469. (12021)
ELADÓ 2 szobás, II. osztályú, IV. emeleti lakrész - tetôszigetelés 10 éves jótállással - a Kövesdombon, vagy elcserélem külön bejáratú földszintivel ugyanott, közvetítô nélkül. Alkudható ára: 22.500 euró. Tel. 263-887, 15-20 óra között. (12701)
ELADÓ ház Koronkában. Tel. 0744-160-034, 257-457. (12310)
ÜGYNÖK nélkül eladó Maroske- resztúron 40 ár beltelekkel 3 szoba, konyha, fürdô, nagy garázs 65.000 euróért. Tel. 224-148. (12239)
ELADÓ Marosvásárhelyen központi fekvésû, cégszékhelynek is megfelelô lakás: 7 szoba, két konyha, négy fürdôszoba, tornaterem, szauna, garázs, 619 m2 terület. Tel. 0741-619-909. (12765)
EGYETEMISTA fiú kiadó szobát keres. Tel. 0745- 171-452, 260-150. (12770)
ELADÓ 2 szobás, nagy elôszobás, I. osztályú tömbházlakás a Köves-dombon. Alkudható. Tel. 251-957, 0723-686-423. (12884)
ELADÓ I. osztályú, földszinti garzon a Kövesdomb utcában. Veszek egyszoba-összkomfortos magánházat Régenben. Tel. 0265/227-151. (12882)
ELADÓ 2 szobás magánház a Görbe utcában, privatizálásra is megfelel. Elônyös ár. Tel. 216-601, 0745-251-514. (7306669)
ELADÓ 2 szobás, II. osztályú tömbházl