Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Annyira diszkréten indul a civil társadalom eme vívmányának alkalmazása, hogy még mindig nagyon sok adófizetô állampolgár alig hallott arról a jogáról, hogy szabad akaratából eldöntheti, adója 1%-át milyen célra fordítja. Pedig az RMDSZ szorgalmazására törvénybe iktatott ún. "egyszázalékos rendelkezés" sokkal nagyobb publicitást érdemel, s jelentôsége lényegesen meghaladja annak az összegnek a nagyságát, amelyrôl tulajdonképpen egyénenként rendelkezni lehet. Olyan intézkedés ez, amely az ultracentralizált román államberendezkedés falában üt rést, s valamennyi adózó állampolgárt ténylegesen a döntéshozatal részesévé tesz. Tartalommal telik meg a "népuralom" jelentésû demokrácia szó, hisz nem kizárólag valakik Bukarestben, vagy akár a helyhatóságok szintjén döntik el, hogy mi legyen az adóból befolyt összeggel, minden adófizetô beleszólhat egy bizonyos hányadig.

Ahhoz azonban, hogy ez az elôírás valóban mûködjön, szükség van az adófizetôk pozitív hozzáállására is. Számos olyan ország példája, ahol egy hasonló törvény már régóta mûködik, mutatja, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik kényelembôl vagy nemtörôdömségbôl nem élnek a jogukkal. Magyarországon a tavaly például csak az adófizetôk egyharmada rendelkezett adója 1%-ról. Márpedig ez a mutató egy-egy ország civil társadalmának fejlettségérôl is árulkodik, s a legkevésbé sem lenne kívánatos esetleges indokot szolgáltatni a centralizáció híveinek, hogy a törvény hatékonyságának hiányára hivatkozhassanak.

Az elôírás érvényesítése érdekében azonban túl kell lépni néhány bürokratikus nehézségen. Az összjövedelmi adóbevallásra kötelesek elônyben vannak, hisz csupán egy rovattal többet kell kitöltsenek az amúgy is kötelezôen benyújtandó idei ûrlapon, ám azok számára, akik egyetlen munkahelyrôl jutnak jövedelemhez, plusz nehézségrôl van szó, hisz ôk külön erre a célra kell ûrlapot igényeljenek a pénzügyi igazgatóságon.

Hogy erre hányan lesznek hajlandóak, vállalva a hivatalnokok plusz munka miatti kelletlen viselkedését is, nagy mértékben függ attól, hogy a potenciálisan kedvezményezett civil szervezeteknek mennyire sikerül mozgósítani az adófizetôket. Az 1% átutalásához amúgy is szükséges néhány nélkülözhetetlen adat (adószám, IBAN bankszámlaszám) a támogatásra kijelölt szervezetrôl, így ezeket az adatokat, a saját tevékenység népszerûsítésével együtt a közvélemény tudomására hozni, a támogatásra potenciálisan igényt tartható szervezetek részérôl kötelezô feladat. Márpedig, noha itt lenne a mozgósítás ideje, a tapasztalat azt mutatja, hogy maguk a kedvezményezettek sem igen ocsúdtak még fel, csak elvétve találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben saját tevékenységüket népszerûsítik. Ilyen körülmények között pedig roppant nehéz lesz még annak az adófizetônek is választani, aki minden bürokratikus nehézség ellenére eltökélt abbéli szándékában, hogy adója 1%-árol rendelkezzen.

A szervezeteknek pedig tudomásul kell venniük, hogy ez verseny, amelyben - egy régi reklámszlogennel élve -, aki kimarad, az lemarad!

A Kovászna megyei decentralizált intézményvezetôi tisztségek fele-fele arányban oszlanak majd meg az RMDSZ és az NLP-DP között azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ átengedi a megyei tanács egyik alelnöki posztját és egy tisztséget a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal keretében.

A Kovászna megyei D.A. Szövetség hétfôi közleménye szerint Hobincu Zoltánt, a megyei NLP elnökét arról tájékoztatta telefonon Calin Popescu Tariceanu kormányfô, hogy Markó Béla RMDSZ- elnökkel megállapodtak, a posztok elosztásában az 50- 50 százalékos arány érvényesüljön, egy feltétellel: az RMDSZ átenged az NLP-DP-nek egy alelnöki tisztséget a megyei tanácsban, és egy másik tisztséget pedig a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal keretében.

"A Kovászna megyei RMDSZ haladékot kért, hogy konzultálhassanak az utóbbi vonatkozás technikai kérdéseirôl" - áll a közleményben.

A Kovászna megyei NLP, DP, RMDSZ és RHP vezetôinek pénteken kellett volna eldönteniük, milyen százalékarányokban osztják el egymás között a kormánynak alárendelt intézményeket, ám nem tudtak dûlôre jutni.

A DP Kovászna megyei szervezetének elnöke, Gheorghe Baciu kifejtette, hogy mindegyik fél a Bukarestbôl érkezett ajánláshoz ragaszkodott, ezek azonban eltérnek egymástól. Baciu elmondta, mind a demokraták, mind a liberálisok, mind pedig az RMDSZ képviselôi a tárgyalások elôtt konzultáltak a bukaresti vezetôikkel, akiktôl ajánlásokat kaptak.

Míg az NLP-DP Szövetség, illetve az RHP a kormánynak alárendelt intézményeknek korábban az SZDP képviselôi által elfoglalt vezetôi tisztséget, körülbelül 60 százalékot akar, az RMDSZ által kívánt arány 85 százalék.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke, Albert Álmos visszafogottan nyilatkozott. Mint mondta, elôbb meg kell várni a koalíciós partnerek közötti központi egyezséget.

A polgármesteri hivatal hétfôi sajtótájékoztatóján Valere Burlacu, a hivatal ügyvédje az elhíresült Moga-perben az újságíróknak a tudomására hozta, hogy a Marosvásárhelyi Fellebviteli Bíróság elutasította az MTS Company Kft. által a polgármesteri hivatal ellen benyújtott fellebbezését, amelyben a felperes összesen 58 milliárd lej kifizetését követelte olyan munkálatokra, amelyeket szerinte elvégeztek, de a hivatal nem fizette ki. A bíróság döntése alapján mindössze 4 milliárd lejt kell térítsen a hivatal a cégnek. Az MTS Company 1998-ban felvállalta a marosvásárhelyi Víkendtelep felújítását, majd máig tisztázatlan okok miatt nem fejezték be a munkálatokat. A kiadások tisztázására per lett az ügybôl.

A Marosvásárhelyi Bíróság elsô fokon elfogadta a felperes, az MTS Company Kft. által benyújtott keresetet. Ennek alapján, a meghozott ítélet szerint a hivatalt arra kényszerítették, hogy fizessen ki összesen 23 milliárd lejt, a feltételezett adósságot és a késedelmi kamatokat, valamint a per költségeit a Moga Teodor által vezetett cégnek. A hivatal ügyvédjei könyvelési szakvizsgálatot kértek. Amint Valere Burlacu elmondta, az MTS Company által a polgármesteri hivatalnak kiállított egyes számlákat nem találtak meg a cég könyvvitelében. Olyan munkálatokat akartak elszámoltatni a hivatallal, amelyet el sem végeztek, ezekrôl még átvételi jegyzôkönyv sem készült. Az alperes jogi képviselôje azt is elmondta, abban az idôszakban írták meg a számlákat, amikor gyakorlatilag a cégnél három ember dolgozott, hiszen télen az építkezések leállnak. Emellett nem találtak semmi dokumentumot arra vonatkozóan, hogy a feltételezett munkálatokat átadták volna alvállalkozóknak.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy amennyiben már a per kezdetén a hivatal bizonyítani tudta a pénzügyi rendellenességeket, miért tartott több mint három évet a per?

- Több mint hét hónapot tartott, amíg a különbözô bizonyítékokat és ellenbizonyítékokat megvizsgálták, ezenkívül a számlákat különbözô intézményektôl kellett összeszedni, s a szakvizsgálat is elhúzódott, közben Moga Teodor is egy másik pert indított a hivatal ellen. Több ízben kérte, hogy a pert helyezzék át egy másik törvényszékre, egyszóval minden eszközt bevetett azért, hogy minél jobban elhúzza a végleges döntést - vélte az ügyvéd.

Bizonyítékul az ügyvéd olyan számlákat is felmutatott, amelyeket Moga Teodor állított ki és a haszonélvezônek is saját magát jelölte meg. Hogy akkor ezt hogyan nem vették észre? Most nem részletezték. Dorin Floreának ezzel kapcsolatosan az volt a véleménye, az elôzô adminisztráció hibáit kell neki kijavítani és a romániai törvénykezés kuszasága miatt nem tudták tisztázni az esetet. A helyi közigazgatás a legkiszolgáltatottabb, hiszen a minisztériumok mindent a polgármesteri hivatalok nyakába varrnak, mi több, a törvényszék is tulajdonképpen olyan döntést hozott, amivel a lakosok pénzét akarták volna jogtalanul elvenni - vélte a polgármester a per kapcsán.

Noha kezdetben a bevezetése az intézkedés újdonsága okozta nehézségekbe ütközik, a tavaly életbe léptetett új pénzügyi törvénykönyv elôírásai alapján az idéntôl Romániában is lehetôvé válik, hogy az aktív magánszemélyek személyi jövedelemadójuk 1%-át annak a nemkormányzati szervezetnek (egyesületnek vagy alapítványnak) a támogatására fordítsák, amelyet saját belátásuk szerint választhatnak ki. Mivel az elôírással kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság, s maguk a pénzügyi szakemberek sincsenek minden részlettel tisztában, fontos, hogy mindenki ismerje ezt a jogát, s éljen is vele. Alább azok a tudnivalók olvashatók, amelyeket az adózó magánszemélyeknek ismerniük kell, hogy törvény adta jogukkal élhessenek.

Mit jelent az 1 % -os elôírás?

Az 1 %-os elôírás jogot ad az aktív magánszemélyeknek arra, hogy befizetett adójuk meghatározott részével (az idén 1 %-ot, jövôre 2 %-ot) egy nemkormányzati szervezetet anyagi támogatásban részesítsenek.

Miért éljünk ezen jogunkkal?

Adójának 1%-át nem az állam feneketlen zsákja nyeli el, enyhítheti vele a helyi közösség gondjait, hiszen most Önön múlik, hogy a közpénz - bár kicsiny, de mégis meghatározott része - a központi államkasszába vagy egy helyi alapítványhoz jusson.

Mit kell tennie?

1. Válasszon ki egy nem-kormányzati szervezetet/alapítványt, melyet ismer, vagy amelyrôl hallott.

2. Tudja meg ezen szervezet adatait (pontos elnevezés, adószám/ cod fiscal/ IBAN bankszám).

3. Töltse ki az adóbevallási nyilatkozat H pontját, 2-es alpont a kiválasztott szervezet adataival - valamint az A pontot a saját adataival.

4. Május 15-ig juttassa el személyesen vagy postán a kitöltött adóbevallási nyilatkozatot a helyi pénzügyi hatósághoz.

5. Azon személyeknek, akik egy munkáltatónál dolgoznak, nem küldik haza az adóbevallási nyilatkozatot. Ebben az esetben ezeket a helyi pénzügyi hatóságtól lehet kérni, kitölteni és leadni.

6. Az alapítvány javára átutalt összeget nem kell megnevezni (a pénzügyi hatóság kiszámolja), tehát az 1%-os összeget tartalmazó kocka üresen is maradhat.

Kérdéseikkel forduljanak bizalommal hozzánk: Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja Marosvásárhely, tel: 0265-257057, naponta 8-tól 16 óráig, e-mail: centruresurse@alphatransilvana.ro, vagy látogassák az www.unulasuta.ro weboldalt.

A következô hetekben egy országos ingyenes telefon- zöldvonal is rendelkezésre áll. A hívószámot idôben közölni fogjuk.

Az RMDSZ marosvásárhelyi 4-es számú körzetének választmánya ezúton értesíti tagságát [Kárpátok sétány, Calarasilor (Kossuth L.), Forradalom, Köztársaság, Lacramioarei, Zagazului utcák által határolt utcák és terek], hogy február 17-én 17 órai kezdettel a megyei szervezet Braila utcai székházában tartja évi közgyûlését. Napirend: Beszámoló (A körzet vezetôségének, valamint a küldöttek megválasztása a Maros megyei szervezet tisztújító gyûlésére); különfélék.

Az RMDSZ marosvásárhelyi 6-os körzete február 16-án 17 órai kezdettel tartja jelölôgyûlését a Szabadi úti református templom tanácstermében.

Az RMDSZ marosvásárhelyi 8-as és 11-es körzete február 18-án 17 órai kezdettel tartja jelölôgyûlését a kövesdombi Szent Miklós-plébánia tanácstermében.

A 10-es körzet ugyanakkor, február 18-án 17 órai kezdettel tartja jelölôgyûlését a Vihar utcai református templom tanácstermében.

A marosszentannai községi RMDSZ tisztújító gyûlést tart az udvarfalvi iskolában február 18-án du. 5 órakor.

Tegnap tizennégy óra tizennégy perckor a marosvásárhelyi nagyállomás melletti keskeny nyomtávú vasúton összeállított szerelmesek szerelvényében várták a szervezôk azokat a párokat, akik Bálint-napon hûséget akartak egymásnak esküdni. A rossz szervezés, mediatizálás miatt azonban mindössze egy pár jelent meg, a 30 éve házas Munteanék, akiket szimbolikusan újra összeházasított Ioan Astalus, a Turism CFR társaság marosvásárhelyi képviselôje, az ötlet atyja. A zenét a Marosvásárhelyi Rádió technikusai szolgáltatták, s aki kért, annak kávét és forralt bort is felszolgáltak. A rendezvényre érkezett párnak oklevelet nyújtott át a kalauzruhás szervezô, s azt is megígérte, hogy jutalomként utazhatnak majd a tavasszal Marosvásárhelyre látogató román királyi szerelvénnyel. A keskeny nyomtávú vasútvonal mûködtetésével foglalkozó turisztikai vasúti társaság a felújított három vagont a gôzmozdonnyal együtt turisták, a nosztalgiavonatozást kedvelôk rendelkezésére bocsátja majd idényben. A Bálint-napi szerelvény is tulajdonképpen a társaságot és a céljait hivatott volna reklámozni - mondták a szervezôk.

528 millió lej értékû büntetést rótt ki, valamint 922 millió lej értékû termék forgalmazását tiltotta be a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal a januárban végzett 328 ellenôrzés során. 26 egységet fél évre, egyet egy évre zártak be az észlelt hiányosságokért (lejárt szavatossági idejû termékek, organoleptikus elváltozásokkal, a fogyaszthatósági idô fel nem tüntetése). A fent említett idôszakban 135 lakossági észlelés és panasz érkezett a felügyelôséghez, ennek 70 százaléka bizonyult megalapozottnak, s 216 millió lej értékû termék kicserélését, illetve árának visszaszolgáltatását rendelték el.

Jegyzet

Tanácsi határozat szabályozza, hogy az ingatlanok tulajdonosai, adminisztrátorai és bérlôi kötelesek letakarítani a járdákról, tetôzetekrôl és erkélyekrôl a havat és a jeget, valamint kitakarítani a vízlevezetô árkokat. A havat az úttest szélére, a járda szegélyétôl 30 centiméterre kell tolni, szabadon hagyva az utcai lefolyókat, úgy, hogy azok ne okozzanak fennakadást a közúti forgalomban.

A határozatot két évvel ezelôtt hozták, az elôírás megszegôit akár 5 millió lejes pénzbírsággal is sújthatják. Komoly összeg, s azt gondolnánk, hogy a jobbára kispénzû emberek igyekeznek nem adni okot a bírság kirovására. A helyi lapokban újraközölt figyelmeztetés olvasásakor reménykedtünk, hogy legalább ezen a télen gondosan takarított járdákon, lépcsôkön közlekedhetünk, s az úttest szélére gyûjtött, eljegesedett hókupacok nem akadályozzák hetekig az átkelôket, közszállítási jármûvekrôl le- és felszállókat. Hiába. A helyzet mit sem változott. Még a fôutak menti járdákat sem takarították rendesen. A hóeltakarító gépek a homokos, sós hókeveréket az útszélre nyomták, természetesen, nem az elôírásszerû 30 centiméteres távolságban, s esetenként még a lefolyókat is eldugaszolták. Az ereszekrôl karvastagságú jégcsapok fenyegetik az alattuk elhaladókat.

A hét végén fagypont fölé emelkedett a hômérséklet, s a meteorológusok további felmelegedést jeleznek. Az útszéleken fekete sárlé folydogál. Az eldugult lefolyók melletti pocsolyákban gyûl a víz. A jármûvek nem mindig lassítanak, ilyenkor széles ívben spriccelik le a járdán közlekedôket. Ezek megyeszékhelyhez méltó körülmények?

Az SZNT gyergyószentmiklósi ülésén megfogalmazott egy-egy levelet Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek, Traian Basescu román kormányfônek, illetve az RMDSZ-nek, amelyben a Székelyföld területi autonómiáját kéri. Az SZNT alelnöke, Ferencz Csaba kijelentette, reméli, hogy a magyar és a román kormány pozitívan válaszol a kérelemre.

Az SZNT emellett felhívást intézett az RMDSZ-hez és a szövetség székely honatyáihoz, hogy nyújtsák be a parlamentbe az autonómiáról szóló törvénytervezetet. Ferencz Csaba tájékoztatása szerint ha az RMDSZ erre nem hajlandó, akkor az SZNT Állandó Küldöttsége dönt a tervezet benyújtásának módjáról.

Márton Árpád RMDSZ-képviselô hétfôn azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy a szövetség a saját tervezetét nyújtja be a parlamentben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezete helyett.

"Az SZNT törvénytervezetét már elutasította a parlament, mivel nagyon sok hibát tartalmaz, így nem értem, miért kívánják újra a tervezet benyújtását. Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem kíván együttmûködni a polgári szervezetekkel, de mi egy saját tervezetet akarunk benyújtani. Amikor a törvénytervezet elkészül, konzultálunk a magyar polgári szervezetekkel, mielôtt a parlament elé terjesztjük" - mondta az RMDSZ- képviselô.

Márton Árpád kifejtette, az RMDSZ megteremtette az autonómia alapjait, hiszen a négy típusú autonómiaforma közül három szerepel a kormányzati programban: a helyi közigazgatási autonómia, a kulturális autonómia, illetve a regionális autonómia a fejlesztési régiók átszervezése által. A képviselô hozzáfûzte, az RMDSZ nem mondott le a területi autonómiáról, ehhez azonban különleges törvényt kell elfogadni, vagy módosítani kell az alkotmányt.

Traian Basescu államfô hétfôn, Moszkvába utazása elôtt elmondta, a Kremlben esedékes megbeszélések során a kereskedelmi kapcsolatokról, és a "két állam közti bizalom fokozásáról" tárgyalnak majd.

"Szó esik a román-orosz kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésérôl, tekintettel arra, hogy a két ország kereskedelmi mérlege jelentôs deficitet mutat" - mondta az államfô. Hozzátette: "A kereskedelmi mérleg hiányát romániai cégek oroszországi tevékenységének növelésével kívánjuk elérni".

"Lényegesnek tartom, hogy fokozzuk a bizalom légkörét a két ország között, Románia, mint NATO-tag, és az Orosz Föderáció, mint a NATO partnere között, különbözô területeken, különösen a terrorizmus elleni harc területén" - tette hozzá az államfô.

Az elnököt elkísérô hivatalos delegáció tagjai között van George Copos kormányfôhelyettes, Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok, valamint Elena Udrea államtanácsos. Traian Basescu hétfôn találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az EU-ról szóló információk nehezen jutnak el a romániai falvakba. "Nem vagyok elégedett a vidékkel való kommunikációval, noha épp a vidékre lesz a legnagyobb hatással a csatlakozás 2007-ben" - közölte Scheele sajtótájékoztatón, Nagyváradon.

Jonathan Scheele kifejtette, a nehézségek oka egyrészt az, hogy a sajtótermékek nehezen jutnak el a romániai falvakba, másrészt az, hogy az uniós mezôgazdasági politikákkal kapcsolatos információk nagyon összetettek. Hozzáfûzte, a Románia csatlakozásáig hátralevô idôszakban az ET-delegáció nagy figyelmet szentel a vidékkel való kommunikációnak, és a vidék sajátosságaihoz igazítja az információk formáját.

Scheele hangsúlyozta: "nem csak a román kormány, hanem az egész társadalom része lesz az Európai Uniónak", így tehát minden polgárnak érdekében áll tudni, mit jelent az unió és hogyan változtatja meg életüket.

Jonathan Scheele hozzátette, Romániának nem csak az EU pénzéhez, hanem az unió értékeihez is csatlakoznia kell.

Lucia 1907. március 22.-én született. 1917. május 13.-án a három pásztorgyereknek - Luciának, Francescónak és Jacintának - Fatima közelében, Lisszabontól 130 kilométerre északra többször is megjelent Szûz Mária. Az akkor tíz esztendôs Lucia elmondta, hogy az Istenanya egy olajfa fölött jelent meg, és azt mondta neki, legyen több hónapon át, minden hónap 13. napján ugyanazon a helyen. Állítólag öt hónapon át, egészen október 13-áig ismétlôdtek a jelenések minden hónap 13-án.

Jacinta és Francesco 1919-ben, illetve 1920-ban meghalt. Lucia apáca lett és leírta az üzeneteket, amelyeket - szavai szerint - Szûz Máriától kapott. A pásztorgyerekek elbeszélését eleinte szkeptikusan fogadta a katolikus egyház. A már akkor Fatimába látogató nagy számú zarándokra való tekintettel Leira püspöke 1930-ban engedélyezte, hogy Fatimában megünnepeljék a Mária-kultuszt és oltárt állíttatott. Tavaly 3,75 millió hívô zarándokolt a világ minden részébôl Fatimába.

Lucia feljegyzései a három "fatimai titokként" kerültek az egyháztörténetbe. Az 1940-es évek elején továbbították az iratokat a Vatikánba. Az elsô két titkot az elsô világháború végérôl, valamint a második világháború kezdetérôl, illetve a Szovjetunió felemelkedésérôl és összeomlásáról szóló jóslatként értelmezték. A harmadik fatimai titkot csak 2000-ben fedték fel. Azt megelôzôen könyvek százai bocsátkoztak olyan találgatásokba, amelyek szerint a világvégét jósolta meg. A titkos feljegyzések 1981-ben arra indítottak egy férfit, hogy hatalmába kerítsen egy Dublinból Londonba tartó repülôgépet és felrobbantásával fenyegetôzve próbálja elérni a titok azonnali feltárását.

Amikor azután 2000-ben feltárták a harmadik titkot is - amely egy fehérbe öltözött püspökrôl szólt -, a Szentszék azt állította, hogy a török Mohamed Ali Agca által 1981. május 13-án II. János Pál pápa ellen elkövetett merényletet jelezte elôre. Mehmet Ali Agca a római Szent Péter-téren rálôtt a pápára, de nem sebesítette meg életveszélyesen. A pápának meggyôzôdése, hogy a titok ôrá vonatkozott és hogy a merénylô golyói az Istenanyának köszönhetôen nem értek létfontosságú szervet. A Vatikán utalt arra is, hogy a merénylet napja egybeesett az elsô fatimai jelenés évfordulójával.

Pápasága alatt II. János Pál több ízben is felkereste Fatimát. 1991-ben találkozott ott Lucia nôvérrel és 12 percet beszélgetett vele. A nôvér, aki 1948 óta élt a kolostorban, 2000 májusban jelent meg utoljára nyilvánosság elôtt, amikor a pápa Fatimában - 600 000 hívô jelenlétében - boldoggá avatta Francescót és Jacintát. Élete utolsó éveiben Lucia nôvér - a karmeliták szóvivôje szerint - megvakult és hallását is elvesztette. Számítani lehet rá, hogy a pápa rövidesen ôt is boldoggá avatja.

A múlt hét végén a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyetlen polgármestere, V. Magheran, aki a 2004 júniusi választásokon jutott a mezôszengyeli polgármesteri székbe, átnyergelt a liberálisokhoz. A hírt Eugen Nicolaescu képviselô közölte, aki egyúttal sietett bejelenteni, hogy újraszervezik az ottani PNL-t. A Népújság kérdésre, miszerint erre az esetre nem érvényes az "embargó", amely értelmében április elsejéig senkit sem vesznek fel a Liberális Pártba, a képviselô kitérô választ adott: három hónap volt elôírva "akárkinek", a PSD-seknek hat hónapot kell várniuk, ha netán be akarnának iratkozni a PNL-be. A kérdésre, hogy ha a három nemrég menesztett pédés képviselô be akarna iratkozni hozzájuk, azt válaszolta, hogy csak Lavinia Sandru jöhet szóba, mert ô Maros megyei. Igaz, hogy a D.A. Szövetség protokolluma tiltja, hogy a tagok átmenjenek egyik pártból a másikba, de mivel Lavinia "már nem tagja a PD-nek", nem veti el annak a lehetôségét, hogy befogadják a liberálisok. Egyébként is esetrôl esetre elemzik majd az esetleges beiratkozási kérelmeket.

Eugen Nicolaescu szerint azért váltották le a megbízott megyei elnöki tisztségbôl Schwartz Ladislaut, mert "nem tartotta be a párt elôírásait". Hogy valójában mit nem tartott tiszteletben, nem részletezte. Helyébe Eugen Bîndeát nevezték ki, aki a december 16-án tartandó tisztújító megyei konferencáig látja el a megyei elnöki tisztséget. Liberális források szerint annyira kiesett Schwartz a PNL vezetôségének a kegyébôl, hogy a megyei egészségügyi igazgatóság vezérigazgatói posztját sem kapja meg (holott a kampányban és a választások után "névre szólóan" neki ígérték). Ehelyett állítólag a humanista Morariu Silviu kapja meg.

Egyébként, mint mondta, a "dolgok leülepedtek", még egy-két "kényes" kérdést kell tisztázzanak a hét végén, de megvan a helyi dekoncentrált intézmények vezetôi posztjainak a leosztása, amivel ô is és a PNL is elégedett.

A PNL megyei vezetése arról is határozott a múlt hét végén, hogy a parlamenti képviselôk és a prefektus, úgymond, nyilvános fogadóórákat tart. Ez azt jelenti, hogy kimennek a településekre és ott hallgatják meg az embereket, hogy ne ôk elôszobázzanak a prefektúrán vagy a szenátori/képviselôi irodák elôtt.

A liberálisok szóvivôje, Eugen Nicolaescu továbbra is szorgalmazza a megyei tanács két pészédés alelnö-kének a leváltását, még akkor is, ha erre - legalábbis egyelôre - nincs törvényes lehetôség. Szerinte, "ha vírus van a rendszerben, nem mûködik", és ô úgy gondolja, hogy a két alelnök (értsd: Alexandru Fratean és Emil Groza) vírus.

Érdekes felvetést hallhattunk tegnap Dinu Socotartól, a Demokrata Párt megyei elnökétôl, aki szerint azért olyan, amilyen a jelenlegi helyzet, illetve a Tariceanu-kabinetnek azért kell a különbözô adóemeléseket bevezetnie, mert a Nastase-kabinet, úgymond, becsapta a Nemzetközi Valutaalapot a múlt évi tárgyalások során. Adriean Videanut idézte, aki szerint "Nastase úgy fogott kezet az NVA-val, hogy közben ellopta az óráját".

A sajtótájékoztatón a megyei elnök azt állította, hogy a múlt kormányzat "hamis dokumentumokkal" jelent meg a tárgyalásokon, az NVA képviselôi úgy írták alá a román kormánnyal a szerzôdést, hogy nem ellenôrizték (?) a számadatokat, és így történhetett meg például az, hogy az állami alkalmazottak béremelését ismertetô táblázat összesített végeredménye 10 ezer milliárddal kevesebbet mutatott, mint amennyi valójában. Ezt pedig az NVA készpénznek vette és aláírta. A "különbözetet" most Tariceanuék kell "leróják".

Egyébként szombaton a liberálisok szóvivôje még "csak" 37 ezer milliárdos költségvetési hiányról beszélt, ezzel magyarázva az áremeléseket, Socotar tegnap már 52 ezer milliárdos összeget emlegetett.

Socotar szerint a megyei PD "rendkívüli humán forrásokkal" rendelkezik, annyi szakemberük van, hogy könnyedén le tudnák fedni az összes megyei dekoncentrált intézményt. A megyei tárgyalások során az intézmények 25 százalékát kapják meg, mintegy 20 igazgatói vagy helyettesi funkciót. Az embereket a beadott curriculum vitae alapján jelölik ki. A megyei állandó bürónak mind a 39 tagja igényel egy posztot, ezenkívül a megyébôl 29-en adták be ilyenszerû igényüket, lett légyen párttagok vagy "a párthoz közel álló szimpatizánsok".

A 380 milliós adósságukról annyit mondott, hogy hamarosan rendezik a számlát.

A PNL szóvivôje, Eugen Nicolaescu szombati sajtótájékoztatóján "kö- telességének" érezte tájékoztatni a közvéleményt a kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (NVA) folytatott tárgyalásairól, illetve, úgymond, megmagyarázni, hogy az oly sokat hangoztatott adókönnyítések miért változtak idôközben megterhelésekké.

Mindenekelôtt bejelentette, hogy az NVA-tárgyalásokat követôen (amikor a nemzetközi pénzintézmény anélkül ment el, hogy egyezményt írtak volna alá a kormánnyal), Tariceanu egy úgynevezett "munkacsoportot" hozott létre, amelynek tagjai a gazdasági kérdésekkel megbízott miniszterelnök- helyettesek, a pénzügyminiszter, a gazdasági, munkaügyi, szállításügyi, integrációs, illetve a mezôgazdasági miniszter, a Nemzeti Bank, a Prognóziskészítô Bizottság, a Román Gazdaságpolitikai Központ képviselôi. Nicolaescu szerint azért volt erre szükség, mert a tárgyalásokon két probléma merült fel, amelyekrôl a kormány nem tudott. Az egyik a múlt év utolsó negyedében történt "félrecsúszások", például a 10 ezer milliárdot kitevô fizetésemelések, amelyek, a képviselô szerint nem szerepelnek a 2005-ös költségvetésben, vagy más olyan "indokolatlan" kiadások, amelyek ezeket a "félrecsúszásokat" okozták. Példának hozta fel a "nagy vadász" számára egy 50 milliárdos kiadást töltényre, vagy 25 milliárd lejt a kinegetikai múzeumra.

A másik probléma, jelentette ki, az, hogy a Nastase-kabinet nem tartotta be az NVA-val 2004 júniusában megkötött szerzôdést. Szerinte azért, mert választási év volt, nem emelte 2004-ben a szolgáltatások árát, nem akkora minimálbért állapított meg, amekkorát most a szakszervezetek követelnek, nem utalta át a pénzügyôrséget a pénzügyminisztérium alárendeltségébe stb. Ezzel, vonta le a konzekvenciát, a Tariceanu-kormányt arra kötelezi, hogy megtegye azokat a kényszerlépéseket, amelyeket az elôzô kormánynak kellett volna megtennie. Ezért kénytelenek az adókat (luxusadó), illetékeket április elsejétôl emelni.

- jelentette be. Egyik ilyen "megbogarászandó" cég az EADS, amely a volt közigazgatási és belügyminisztériummal kötött szerzôdést a határok biztonságossá tételére. Csakhogy, mondta Nicolaescu, miközben csupán három megye határáról kellett volna szó legyen (Máramaros, Szatmár, Botosani), a Nastase-kabinet hozzácsapta még Suceavát, Iasi-t, és Vasluit is, így "kettôs finanszírozást" vittek véghez a Phare-pénzekbôl. Ezt a kormány ellenôrizni fogja.

A képviselô határozottan kijelentette, hogy a Nemzeti Liberális Párt támogatja és fenntartja a Brassó-Bors autópálya tervét, és a szerzôdés újratárgyalását tervezik a Bechtellel. Véleménye szerint az autópálya fontos Erdély számára. A Népújság felvetésére, hogy Basescu elnök feleslegesnek tartja a sztrádát mind gazdasági, mind egyéb szempontból, kijelentette: Basescu "egy szempontot" fejtett ki...

Kb. 40 ezer milliárd a költségvetési hiány. Ezzel magyarázta, hogy miért terhelik nyakra-fôre újabb és újabb adókkal a lakosságot. Véleménye szerint a banki lerakatok adózása ma "nevetséges", hiszen többe kerül a nyilvántartás, ezért 10%-kal növelik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különbözô adózási intézkedések visszamenôleg nem érvényesek, minden április elsejétôl lép érvénybe, éspedig azért, hogy a "pénzügyi spekulánsok" többet fizessenek, kezdve a tôkepiactól, az ingatlanpiacig és a többi. Mindezekre az intézkedésekre "természetes", hogy a korábbi kormányzat miatt volt szükség, különben lett volna ahonnan "kompenzálni" a 16%-os egységes adókulcs okozta pénzügyi ûrt. Szerinte 2005 a "leülepedés" éve lesz, 2006-ban majd igazából csökkennek az adók és illetékek.

Amikor a Népújság arra hívta fel a figyelmét, hogy a PSD, nevezetesen Pavel Todoran képviselô szerint az egykulcsos adórendszer bevezetése porhintés, és csak tovább mélyíti a szegények és gazdagok közötti szakadékot, irritáltan annyit válaszolt: jobb lenne, ha Todoran és a PSD "a saját háza táján söpörne".

Nemes Péter üzemeltetô igazgató alig két hete érkezett Szovátára. 43 éve dolgozik a szakmában, 1974 óta a Danubiusnál. Hét szálloda nyitásánál vett részt, közöttük Bécsben, illetve Budapesten a Hilton nyitásánál, vezette a Hélia Szállót, részt vett a margitszigeti Termál Szálló felújításában, négy éven át a Margitszigeten volt három szállodának az igazgatója. Jelenleg a Szováta Szálló üzemeltetô igazgatója.

- Tehát profi, a kövek lerakásától a szállóvendég búcsúztatásáig ismeri a hotelszakma csínját-bínját...

- Én inkább úgy mondanám, hogy egy láncszem vagyok egy gépezetben. Szívesen csinálom, örülök, hogy tovább tudom adni, másokat is tudok tanítani a szakmára. A szállodák vezetése, üzemeltetése mellett tanítottam fôiskolán és különbözô szintû iskolákban hét évig, címzetes docensi címet is kaptam a budapesti vendéglátóipari fôiskolán. Örömmel foglalkoztam a fiatalokkal. Remek tanítóim, munkatársaim, kollégáim voltak, és úgy érzem, tovább kell adnom a tudásomat. Ez szolgáltatóipar, tehát szolgáltatunk: ezért fizet a vendég, akár szállodában, vendéglátóiparban vagy gyógyászaton van valaki. Mindennek stimmelnie kell, és ha nem így van, valamit mi csináltunk rosszul. A vendégszeretet szó is benne van a szakmánkban. Valahol még az alázatról is beszélnünk kell.

- Milyen volt a bécsi Hilton után Szovátára jönni?

- Csak a hótól féltem. Mindenki ezzel riogatott. Szovátára érkezve egyfajta nyugalmi állapot szállt meg: igazi fürdôhely villákkal, hegyekkel, fenyôkkel.

A szállodáról már tudtam, hogy szépen rendbe hozták, akár négycsillagos szállodának is megfelel. Örömmel jöttem, nem is ismeretlenként, hiszen a dolgozók egy részét már tanítottam.

- Min kíván változtatni?

- Szervezési változásokra gondolok mindenekelôtt, amelyek a szálloda mûködését segítik, elsôsorban a marketinget, a szolgáltatások olyan színvonalra emelését, amirôl tudom, hogy nyugati vagy jobban fizetô vendégek elvárnak. De úgy gondolom, az erdélyi közönség is megérdemli a jobb szolgáltatást. Másfelôl, ennek a szállónak nemzetközi hírnevet kell kivívni, hiszen a Danubius nemzetközi szállodavállalat, a színvonal is azonos kell legyen. Ez hasznára válik Erdélynek, Romániának, mindenkinek, hiszen amit mi itt megvalósítunk, az itt marad. A szellem, a rendszer, a szisztém nem megy ki az országból. Erre lehet építeni, és ha a szállodások, panziósok megpróbálják átvenni, amit mi egy kicsivel hamarabb megtanultunk, a Hilton-, Ramadan- és egyéb láncok révén, akkor úgy érzem, ez egy olyan érték lehet egy országnak, egy országrésznek, ami folyamatosan fejleszthetô és nagyon sikeres szolgáltatássá válhat.

Szovátának megvan az az elônye, hogy a nemzetközi piacon a neve már ismert a nôgyógyászati szolgáltatások, a Medve-tó és a természeti környezet révén. Erre kell rátenni, mint egy kalapot, a többit, amirôl az elôbb beszéltem. Már csak az emberi magatartáson kell változtatni, és egy csodavárat lehet építeni.

- A Danubius vezérigazgatója szerint itt van a gyönyörû szálloda, az ajtón túl ellenben ott a szomorú valóság...

- Mint már mondtam, örömmel érkeztem Szovátára, látva a szépen felújított szállodát. Hozzá kell tennem azonban, hogy a szálloda önmagában csak egy épület, a környezet kapcsolódik a szállóhoz, hiszen az elemi szállodai könyvekben is az van, hogy idegenforgalmat akkor lehet csinálni, ha van fogadóhely. A fogadóhely nemcsak önmagában áll, hanem úthálózat kell, programok kellenek. A helyi szervek, szolgáltatók, a polgármesteri hivatal, a különbözó szervezetek, vállalatok mind kell segítsék a szállodának, az idegenforgalmi létesítményeknek a megmaradását, hiszen ezek a szállodák nemcsak munkahelyet adnak a helyi lakosságnak, hanem vásárlókat is. Aki itt van, el akar menni vásárolni, körülnézni, fogyasztani, megnézni a nevezetességeket. És ha ezek nincsenek olyan szinten, akkor a szálloda mást sem tud tenni, mint a saját négyzetméterein belül adja a szolgáltatást, amire rákényszerítik. A szállodának azonban az az érdeke, és az kell legyen az érdeke a helyi önkormányzatnak is, hogy szoros szimbiózisban éljenek, mert ez - akár a bevételt, akár az erkölcsi hatását nézve - olyan feladat, amit a két tényezônek együtt kell megoldania. Bizonyára itt is ki fognak alakulni olyan idegenforgalmi vállalkozások, programok, születnek sportlétesítmények, amelyekre lehet építeni, vonzerôvé válnak, hiszen a szállóvendég nemcsak azon a pár szobai négyzetméteren akar élni.

A szálloda egyébként adófizetô. Ezért el is várja, hogy a munkájában segítséget kapjon a kormányzati szervektôl, a rendôrségtôl, a polgármesteri hivataltól... Ez egy körforgás, olyan kérdések merülnek fel, amelyek már állami szinten is érdekeltté teszik a gondolkodó embereket. Érvényes ez Szovátára és környékére, Erdélyre és egész Romániára. Hiszen mindenkinek rá kell jönnie, hogy ha a nemzetközi gyakorlatban nagyon sok helyen bevált, akkor nem lehet rossz. Csak össze kell hozni azokat az embereket, akik döntésképesek és meghozzák ezt a döntést. Ha ezt a célt Szováta eléri, megelégedéssel fogja folytatni és továbbadni azoknak, akik nem ismerték fel idôben.

Amint arról már korábban hírt adtunk, február 18-19. között mezôgazdasági könyvnapokra kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az esemény alkalmával három magyarországi kiadó - Mezôgazda, Agroinform, Szaktudás -, valamint négy romániai kiadó - Agris, Ceres, Bioterra, Ferma - állítja ki a mezôgazdasággal foglalkozó könyveit a színház elôcsarnokában. Ugyanott kerülnek kiállításra a Magyar Mezôgazdaság Kft. által megjelentetett szakfolyóiratok, illetve a különbözô romániai kiadóknak a témával, az ágazattal kapcsolatos folyóiratai. A kiállított könyvek jó része megvásárolható.

A megnyitó 18-án, pénteken 10 órakor kezdôdik, amelyen jelen lesz Pásztóhy András, a magyar Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, illetve a román szakminisztérium államtitkára.

A megnyitót követôen a színház nagytermében konferencia kezdôdik magyarországi és romániai agrárszakemberek részvételével, amelynek témája az EU-csatlakozás tapasztalatai és várható következményei a mezôgazdaságban. A konferencián elhangzik majd többek között Beiner Ferencnek, az MVF Integrációs Fôosztálya fôosztályvezetô-helyettesének elôadása, amelyben olyan fontos kérdéseket érint, mint:

- az EU-s pénzek leosztásának módozata, lehetséges forrásai és ezekkel járó gondok,

- az agrárstruktúra átalakítása az EU- követelmények szellemében,

- a foglalkoztatás kérdései a mezôgazdaságban.

Szintén pénteken 16 órától a színház protokolltermében kerekasztal- beszélgetés keretében megvitatják a termelôcsoportokra vonatkozó törvény alkalmazási lehetôségeit a gabonatermesztéstôl a sütôiparig. A beszélgetés moderátora dr. Náznán Jenô, a Maros Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója.

17 órától az elôcsarnokban A bor dicsérete címmel dr. Csávossy György tart elôadást.

19-én, szombaton az elôcsarnokban termékbemutatókra kerül sor: 11 órától a Vámosgálfalvi Borház, majd 12 órától a Prescon kölpényi szôlôfarmjának boraival ismerkedhetnek meg az érdeklôdök.

Az elmúlt év végén vezetôségcsere történt a maroskeresztúri általános iskolában. Albert Zoltán iskolaigazgató találkozót kezdeményezett a községközponti magyar egyházak vezetôivel, a civil társadalom és a szülôk képviselôivel. A megbeszélésen a tanintézmény által nyújtható lehetôségekrôl, az együttmûködésrôl és az iskolabeli gyermeklétszám-csökkenés okairól tárgyaltak.

Jelen pillanatban a maroskeresztúri általános iskola magyar I. osztályában 10, V. osztályában 11 gyerek tanul. Figyelembe véve, hogy az osztály fenntartásához szükséges létszám tíz, egy-két gyerek visszalépése esetén a megszûnés veszélye fenyegeti az osztályközösségeket. Nem minden számadat ilyen elkeserítô, hiszen jelenleg az óvodában 19-en, a második osztályban 21-en, harmadikban 19-en, negyedikben 16-an, hetedikben 23-an, a nyolcadikban 19-en vannak. A statisztikai adatokból kiderül, hogy az elmúlt négy évben a magyar tagozaton tanuló diákok száma 16-tal csökkent. Elôre láthatólag négy év múlva lesznek valós osztályalakítási gondok a magyar ötödikben.

- Nagy a város vonzása - véli Albert Zoltán iskolaigazgató. - A fôút mentén, a tömbházakban lakó gyerekeknek egyszerûbb, ha felülnek az autóbuszra, mikrobuszra, s beutaznak a városba, mint hogy begyalogoljanak a vasúton túl, a régi falurészben levô iskolába. Nem az általános gyermeklétszám csökkent, hanem a keresztúri iskolát választó tanulók száma. A nemrég tartott találkozó egyik célja az volt, hogy a helyi közösségek vezetôivel, hangadóival találkozzunk, s közösen tárgyaljuk át az egész közösséget érintô problémákat, amelyik közül a egyik legégetôbb a helyi iskolát választó gyerekek számának apadása. Fontos errôl beszélni, annál inkább, hiszen tavaly ôsszel, éppen a városban tanuló gyerekek miatt, megszûnt a nyárádtôi magyar elemi tagozat. Az ottani gyerekek közül csak egy jött Keresztúrra, a többiek a várost választották, s vannak olyanok is, akik helyben maradtak, s román tagozaton tanulnak tovább. A találkozón Baróti Csaba keresztúri plébános felajánlotta, hogy amennyiben igény lesz, az egyház mikrobuszával ingáztatná a nyárádtôi magyar gyermekeket. Véleményem szerint mindent meg kell tennünk, hogy megôrizzük Maroskeresztúron a magyar nyelvû tagozatot.

A találkozón hangsúlyoztam, s most is szeretném megerôsíteni: a maroskeresztúri általános iskola korszerûen felszerelt tanintézmény. Például a VIII. osztályosok számítógépen tanulják Románia földrajzát. Megvásároltuk a földrajzprogramot, s az órát az informatika-laboratóriumban tartjuk. Iskolánkban csak szakképzett tanárok dolgoznak, igaz, hogy nagy többségük ingázik. A polgármesteri hivatal közel 1 milliárd lejt utalt ki az épület külsô tatarozására, s amennyiben az idô megengedi, hozzáfognak a munkálatoknak. Mindezekkel azt szeretném alátámasztani, hogy iskolánk kellôképpen felszerelt, és megfelelô oktatást tudunk biztosítani a diákoknak. Remélem, hogy a keresztúri szülôk mindezeket szem elôtt tartva döntenek majd arról, hogy gyerekeiket hol taníttassák - összegzett a tanintézmény vezetôje.

Ôsbemutató

Vitathatatlan, hogy Marosvásárhely mindmáig leghíresebb, a kollektív emlékezetben legelevenebben élô polgármestere dr. Bernády György volt. Az is vitathatatlan, hogy azóta sem volt olyan kaliberû vezetôje a városnak. A város nagy (újjá)építôjének nevét alapítvány kölcsönözte, szobrainak helyet adott a település, legújabban pedig drámai mû fôszereplôjévé vált. Orbán Márton Bernády címû monodrámáját szombat este mutatták be a Bolyai Farkas Líceum dísztermében. Az ôsbemutatót a Kós Károly Alapítvány szervezte a Tamacisza Társulattal egyetemben, Kozsik József színmûvész elôadásában.

Stílusosan, habár kissé klisészerûen berendezett, a régi idôkre emlékeztetô színpad fogadott, amellyel kitûnôen harmonizált a szecessziós stílusban épült díszterem. A mû végigkíséri dr. Bernády életének legfontosabb állomásait, polgármesterré választásának pillanatától kezdôdôen. A szerzô elsôsorban mint embert, nem mint városépítô vezetôt közelíti meg hôsét, leírja tépelôdéseit, sokszoros szélmalomharcát az azóta is jellemzô provincializmussal. A gyakorlati megvalósítások a lélek harcából születnek, e folyamat ívét szépen végigviszi a darab, a gyakori támadások és személyeskedések lélekforradásai kifejezôk. Értesülünk a Zeneiskola megnyitásának körülményeirôl, a Bartók Béla meghívásának szándékáról, Ady látogatásáról. Láthatjuk a cifra palota, vagyis a Városháza, majd a Kultúrpalota építésének kulisszák mögötti körülményeit, a gázbevezetési, aszfaltozási munkálatok helyi hatalmasságok által sokszor szabotált háttérbeni történéseit, miközben végigpereg elôttünk a többször félreállított, de mindig nélkülözhetetlennek bizonyuló Ember élete.

Sajnos, az elôadás kevésbé fényesre sikeredett. A sok és indokoltalanul használt (hatás?)szünet, az idô múlását nem a legszerencsésebben éreztetô megoldások (hirtelen sötét, a szereplô más helyen, más zenével), a ritmika szinte teljes hiánya gyakran párosult pontatlansággal, túljátszottsággal, mindez pedig a komoly rendezôi munka hiányát sejteti. Kozsik József elôadásában Bernády akaratossága és energikussága gôgként csapódott le, e fennhéjázó magatartás pedig a tépelôdô ember lelkiállapotát sokszor ábrázoló, fel-, illetve megmutató szöveg ellen dolgozott.

Mindennek ellenére dicséretes, és bizakodásra ad okot, hogy ezen színházmellôzô idôkben, ha nem is igazi színházi keretek között, de azokra legnagyobbrészt emlékeztetô térben, minimális számú színházi eszköz segítségével-használatával, nagyszámú nézôközönség elôtt sikerült (ôs)bemutatni egy, a Bernády emlékének adózó drámai mûvet, Orbán Márton munkáját.

Wass Albert körül megmaradnak az ellentmondások és a rejtélyek. Ennek ellenére az író népszerûsége nô olvasói körében. Mûveit idézik, emlékére néhány városban szobrot állítanak és emlékparkot avatnak; szervezetek és középületek veszik fel nevét. Az új magyar nemzedékek kevés íróhoz kapcsolódnak úgy, mint Wass Alberthez. Vajon mi ennek az oka?

Megjelent egy könyv a Czegei Wass Alapítvány támogatásában: A gróf emigrált, az író otthon maradt; Wass Albert igazsága címmel. A szerkesztôk a Károli Gáspár Egyetem irodalmára és történésze: Takaró Mihály és dr. Raffay Ernô, valamint Somlai Zsuzsa. A könyv társszerzôi: Vekov Károly történész, Balázs Ildikó egyetemi tanár és Lukácsi Éva lelkipásztor. A kutatók az író életét és munkásságát hiteles források alapján elemzik - alkotói világának, kora társadalmi és politikai hátterének tükrében. Azon túl, hogy egy értékes könyvet ajánlok az olvasók figyelmébe, e cikkemben néhány személyes emléket mondok el arról, hogy ki volt és milyen volt Wass Albert. Mindazt, amit apámról írok, arra a bensôséges megismerésre alapozom, melyet e nagy ember árnyékában felnôve nyertem. Halálának hetedik évfordulóján felteszem a kérdést, hogy mit szólna Wass Albert a megkésett népszerûséghez, mely ôt ma körülveszi? Mit mondana apám a jogi rehabilitálás útvesztôirôl? Végül, mi lenne a véleménye a halála óta fennálló áldatlan kiadási és szerzôjogi viszályokról?

Mit szólna Wass Albert a ma tapasztalható népszerûségéhez?

Nemesi származása ellenére Wass Albert szívéhez az egyszerû emberek álltak közel és gondolkodását azok alakították. Minden embert értéknek tartott. Erre példa lehet, hogy egyik legjobb barátja Tamási Áron volt, aki egyszerû családból származott - aki nekem keresztapám volt. Apám nagyon nyitott volt az emberek iránt: ebbôl fakad emberismerete, amely a mûveit élethûvé teszi. Gyermekkori emlékképem apámról az, ahogyan a második világháború után megtalálta a közös hangot a bajor hegylakókkal és parasztokkal. Napközben kertet mûvelt és keményen dolgozott, de késô estig írt nagy becsben tartott írógépén. Hamburgban éjjeliôrként vállalt munkát, de ellenôrzô sétái között is az írásaiba mélyedt. Egy fillér nélkül érkeztünk Amerikába 1951 szeptemberében, s elôbb kétkezi munkával, majd szellemi munkával kereste kenyerét, hogy fiait felnevelje és élete alkonyán jól tölthesse nyugdíjas éveit. Apám nekem különös tanítást adott arról, hogy mennyire fontos az életbôl tanulni, nemcsak a könyvekbôl. Amikor felvételt nyertem a híres West Point Katonai Akadémiára, ô ragaszkodott ahhoz, hogy tanulmányaimat szakítsam meg a tiszti kiképzés elôtt. Fél évig munkásként dolgoztam, hogy belekóstoljak a szociális igazságosság problémáiba, a vezetô és beosztott viszonyba, és hogy az egyszerû munkások érdekeit megismerjem. Apám kedvéért megtettem, és késôbb, a tiszti karrierem során ennek nagy hasznát vettem.

Mivel Wass Albert érzelmileg és intellektuálisan tudott kapcsolódni a mindennapok embereinek az életéhez, ezért nemcsak kortársai számára volt idôszerû az üzenete, de ma is az. Bizonyos értelemben a Trianon utáni Magyarországon és az elszakított régiókban élô embereket ugyanúgy megszólította, mint a mai posztkommunista társadalomban, Közép-Európában, ahol még nem bontakozott teljesen ki a demokrácia. Mondanivalója mindazokban visszhangra talál, akiket érzékenyen érint az elszenvedett igazságtalanság. Másrészt, az író éppen azokat a klasszikus erkölcsi értékeket képviseli, amelyeket a szocialista társadalomból kiiktatott a kommunizmus. Wass Albert hôseit a júdeo-keresztyén morál alapelvei vezérlik. Az író mûveiben az egyéneket a saját tetteik alapján lehet számonkérni, nem pedig faji, nemzetiségi és osztálybeli hovatartozásuk alapján. Mûveinek szereplôi soha azért bûnösek, mert románok, szászok, zsidók, vagy magyarok. Az ô felfogásában bármilyen felépítmény vagy emberi intézmény bukásra van ítélve, ha a benne mûködô emberek törvénytelenül járnak el. Látása szerint csak az egyenlôségen alapuló és a kisebbségben élôket védelmezô politikának van létjogosultsága. Mivel leleplezi a bürokrácia, a megalkuvás és a hatalommal való visszaélés bûneit leleplezi: ezért sokan magukénak érzik az író igazságát.

Írói munkássága a magyar irodalom legnépszerûbb íróihoz hasonlítható. Nemcsak az teszi Wass Albertet nagy íróvá, hogy jó a történetszövése és drámai történelmi kérdésekkel és etikai döntésekkel szembesíti az olvasót. Írásainak van egy többlete: a történetek magával ragadják az olvasót, és nemcsak az értelmét szólítják meg, de a szívéhez is szólnak. A mesés színhely és a drámai cselekmény életre kel; téren és idôn át üzen a ma emberének. Tehát az olvasót érzelmi kapcsolatba vonja mûvei hôsével és annak dilemmáival. A szereplôk számára általában kétféle megoldás is kínálkozik, de egy erkölcsi kényszer hatására a nehezebb utat kell választaniuk - sokszor kilátástalan és tragikus helyzetekben. Az erkölcsi mondanivaló azt sugallja, hogy csak az ôszinte emberség ad boldogságot az életben. Az író prózáját költôi líra teszi lélekemelôvé. Hangja néha nacionalista színezetû, de soha nem válik sovinizmussá, mert egy magasabb rendû eszmeiséget szolgál: a nemzethez tartozás rendületlen hûsége hatja át. Írásainak bátor hangja miatt apámnak sok ellenséges kritikában és támadásban volt része.

Wass Albert nem azért vált népszerûvé, mert írásai egyes személyek vagy csoportok érdekeit vagy hiúságát szolgálták. Ô kritikusai kedvéért sem volt hajlandó kompromisszumra. És ôt nem kellett senkinek népszerûsítenie: a mûvei hozták meg számára a népszerûséget.

Lukácsi Éva fordítása

(Folytatjuk)

Suta Ilie polgármester második mandátumát kezdte a 2004. június 6-i választások eredményeként. Az eltelt közel öt év tevékenységének, eredményeinek értékelésére kértük.

- Állategészségügyi technikus vagyok, de évekig a közpénzügyi igazgatóságon dolgoztam. Bár nem tartozott hatáskörömbe, részt vettem a község problémáinak megoldásában. A lakosság javaslatára jelöltettem magam a helyhatósági választásokon, s meg is választottak - meséli a kezdeteket a polgármester. Elsô lépésként az infrastruktúra fejlesztését tûzte ki célul. Tervet nyújtottak be a Vízügyi, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztériumhoz, amelyben a Lekence és Marosdátos közötti 3,8 kilométeres községi út fôjavítására igényeltek alapokat. Az évente megáradó Maros mindegyre elmosta az utat, járhatatlanná vált. A munkálatok értéke meghaladta a 800 millió lejt, s egyúttal az átereszeket, hidakat is felújították.

15 kilométeres kerülôt voltak kénytelenek tenni a Marosdátosról a községközpontba jövôk. A Kutyfalvára igyekvôk Lekencén, Radnóton keresztül érkeztek, ám a valamikori római út újjáépítésével ez a távolság alig 4 kilométerre rövidült. 2001 nyarán javították fel a Torda - Kutyfalva közötti 60-as európai utat. A munkálatok során nagy mennyiségû aszfalttörmelék, bitumen maradt meg, amit Suta Ilie a Maros folyását követô út járhatóvá tételére használt fel.

2003-ban pályázták meg a romák életkörülményeinek javítását célzó, 2,1 milliárd lej értékû projektet. Péterlakán, egy közel két kilométeres utcában él a legnagyobb számú roma közösség. Az ô érdekükben pályázták meg a projektet, s ennek kedvezô elbírálása eredményeként kövezték le a falu utcáját.

Immár két éve nyújtották be a gyulafehérvári SAPARD-kirendeltséghez a Kutyfalva - Péterlaka közötti, 8 kilométer hosszúságú köves út leaszfaltozását célzó, 896.000 euró értékû projektet. A pályázat kedvezô elbírálásban részesült, ám a munkálatok elkezdéséhez szükséges alapokat még nem folyósították.

Marosbogáttal és Cintossal partneri szerzôdést kötve pályázták meg a Phare 2002 program részét képezô, a helyi közigazgatás decentralizálására és fejlesztésére vonatkozó projektet. A terv értéke 28.000 euró, amelybôl a három község polgármesteri hivatalát szerelik fel számítógépekkel, fax- telefonnal, fénymásolóval és bútorzattal. A projekt február 1-jétôl lépett érvénybe, s futamideje hét hónap.

Támogatás a nehéz sorsúaknak

Tanácsi határozattal hagyták jóvá, hogy az erdôfiatalító munkálatok eredményeként kivágásra megjelölt fákat a nehéz anyagi körülmények között élôk vásárolhassák meg. A tûzifa köbméterét 150.000 lejben határozták meg. Elsô alkalommal a tavaly adtak, ám utólag derült ki, hogy a kedvezményesen vásárolt tûzifát a roma családok két-háromszoros áron adták el, s az összeget elitták. A családonként juttatott egy köbméter fa egy beosztással gazdálkodó családnak több mint egy hónapig elégséges.

Kapcsolat a külvilággal

Péterlakának tíz éve semmiféle közszállítási eszköze nem volt. A helyi tanács kisbuszt vásárolt, amely naponta három alkalommal a községközpontba hozza, illetve innen a 8 kilométerre levô faluba szállítja a tanulókat, tanárokat, ingázó munkásokat. Megtörtént, hogy a nagy hideg miatt a busz nem indult, ilyenkor a polgármester a szolgálati autót bocsátotta az ingázók rendelkezésére.

Tizennégy 3 és 6 év közötti gyerek jár a községközponti iskolában alig két éve létesített óvoda magyar tagozatán. A helyi önkormányzat az iskola fennállásának 75. évfordulója alkalmával a tanintézetet teljes mértékben felújította, az óvodát pedig padlószônyeggel tette otthonosabbá.

- A gyerekek közel fele vegyes házasságból született. Az elôkészítô csoportban már dönteni kell, hogy román illetve magyar tagozaton folytatják- e tanulmányaikat - mondja Kelemen Brigitta óvónô. Ilyenkor sokat nyom a latban az a tény is, hogy Kutyfalván mindössze az elemi osztályban van magyar nyelvû oktatás. Mivel általában a nôk azok, akik otthon maradnak, ha az anyuka román nemzetiségû, a gyerek az elsô osztályt már a román tagozaton kezdi. Vannak viszont olyanok is, akik vállalják a gimnazista gyerekek ingázását. Magyar tagozat mindössze Radnóton, illetve Marosludason mûködik, a távolság mindkét esetben 12 kilométer.

Az összevont I-IV. osztályban Vásárhelyi Ibolya tanít. Ô maga is naponta ingázik Ludasról. Hat gyerek tanul itt: egy az elsô, kettô a második illetve a harmadik, s ugyancsak egy a negyedik osztályban. A szülôkkel folytatott beszélgetés során megállapodtak, az ôsszel az V. osztályba kerülô gyerek Ludason folytatja tanulmányait.

2001 a fôjavítások éve volt. A péterlaki kultúrházat kimeszelték, a tetôzetét felújították, a korhadt színpadot újra cserélték. A marosoroszi mûvelôdési otthon is ugyanebben az évben nyert új külsôt.

A marosdátosi kultúrotthont a tavaly újították fel. A 40 éves tetôzet igencsak rossz állapotban volt, a foghíjas cserepek között befolyt az esô, a mennyezet lehullott.

A kutyfalvi mûvelôdési ház 1870-ben épült. Elôbb lakóház, majd kocsma, végül öltözôszoba volt. 2001-ben ezt is megpróbálták felújítani, az egyik fal elrepedt, s akkor derült ki, hogy mindössze három oldala készült téglából, a többi fa. Az építészek véleménye szerint a régi épületet lehetetlen volt tatarozni. Lebontották, s egy új, korszerû mûvelôdési otthon építéséhez fogtak. A tavaly a megyei tanács egymilliárd lejt utalt át, így nagy léptekben haladtak a munkálatok. A tervek szerint a nagyterem 420 személy befogadására alkalmas (a régibe még hetvenen sem fértek), s az elôírások szerint az épületet tolókocsi-feljáróval is ellátták. Lesz öltözô, ruhamegôrzô, korszerûen felszerelt konyha, mellékhelyiség. A téli hidegekre az épületet konzerválták, s ahogy arra újabb alapokat folyósít a megyei tanács, folytatják a munkálatokat.

A tavaly szeptemberig az öt falut magába foglaló községnek nem volt gyógyszertára. Egyetlen láz- vagy fájdalomcsillapítóért is több kilométert voltak kénytelenek megtenni, Ludasig illetve Radnótig.

A helyi önkormányzat kezdeményezésére, s a községben a betegeket ellátó családorvos támogatásával az ôsszel megnyílt a gyógyszertár. Padurean Ana asszisztensnô elmondta, ártámogatott és ingyenes vényeket felmutató betegeket is kiszolgálnak, s abban az esetben, ha az igényelt gyógyszer aznap hiányzik a patikából, másnap reggelre a vásárhelyi központi lerakatból odaszállítják. Elmondása szerint a téli idôszakban megnôtt a légzôszervi bántalmakban szenvedôk, a grippés betegek száma. "Gyerekek, felnôttek egyaránt fordulnak hozzánk a szükséges gyógyszerért, s az igények kielégítésére megfelelôképpen fel vagyunk készülve" - mondja az asszisztensnô.

A 2203 lakost ellátó gyógyszertár naponta nyitva tart, míg szombaton és vasárnap a sürgôsségi esetekben kiszolgál a közelben lakó asszisztensnô.

1999-ben bocsátotta áruba az állam a volt szarvasmarha-tenyészet területét és istállóit. A 10 hektáron fekvô farmot az olaszországi székhelyû Est Poliuretan Rt. vásárolta meg, amelynek adminisztrátora Celotto Augusto.

- A bútorelemek gyártására szakosodott cég 1996 óta mûködik Romániában, elôbb Marosludason, majd a terület megvásárlása után párhuzamosan Ludason és Kutyfalván. 2002-tôl a teljes tevékenység Kutyfalvára költözött - mondja Bungardean Geta könyvelô. Hatalmas átalakítási munkálatokra volt szükség, az évek során lerobbant istállókat uniós követelményeknek megfelelô irodahelyiségekké, termelôegységekké varázsolták. Jelenleg 160 munkásnak biztosítanak megélhetést, az alkalmazottak a község és a környezô települések lakói közül kerülnek ki. Naponta közel 40 tonna bútorelemet öntenek poliuretánból. A termelés 80 százalékát külföldnek szánták, Olaszországba, Szlovéniába, Németországba, Franciaországba szállítanak, az exportra készült darabok 60 százaléka az Amerikai Egyesület Államokba jut. Kutyfalván öntik a díszítôelemeket, amelyeket Olaszországba szállítanak, innen csoportosítják tovább, a megrendelések függvényében.

A hazai piacot 2003 augusztusában fejlesztették ki, s mára már szinte valamennyi megyében jelen vannak termékeikkel. A hazai megrendelôknek szánt bútorok PAL-lemezét Olaszországból hozzák, s a kutyfalvi gyárban szerelik össze. A termékeket bárki megtekintheti a kiállítócsarnokban. A hálószobák ára 23-214 millió lej között mozog, a legkeresettebb a 35 millió lejbe kerülô Chiara és Cristina termékcsalád, de akadt vevô a legdrágábbra is. Havonta átlagban félszáz hálószobabútort adnak el. A legolcsóbb ebédlôbútor ára 50, a legdrágább 220 millió lej. De készítenek külön tükröt, asztalt, kandallót, széket, kétszemélyes ágyakat.

A 12 csarnokból jelenleg 7 mûködik, háromban folyik a termelés, egy raktár, egy lerakat, egy mûhely és egy a bemutatócsarnok. A tervek szerint két éven belül a többi csarnokot is berendezik, ami a termelés növelését, s egyben újabb munkahelyek létesítését jelenti. Ugyanakkor a külföldi piacot is bôvítik, Európában és Oroszországban próbálnak terjeszkedni.

Mi a véleménye a községbeli csendôrök tevékenységérôl?

Jakab Margit, 57 éves, Kutyfalva: - Hét gyerekem van, ám szétszéledve élnek a nagyvilágban. Valahogy biztonságban éreztem magam, tudva, hogy éjszakánként a csendôrök végigjárják a falut. Tevékenységükben a lakosok, a helyi tanács, a rendôrség és a polgárôrség is segítette ôket, s mondhatom, hogy jó munkát végeztek. Megszûntek a terméslopások, a betörések, garázdálkodások. Az éjjeliôrök nem elégségesek a földeken levô termés ôrzésére.

Albu Ileana, 45 éves, a Spicul társaság fôkönyvelôje: - Pár évvel ezelôtt komoly gondok uralkodtak a községben. A földekrôl az éjszaka leple alatt tûnt el a termés, az idôsek udvaráról a szárnyasokat vitték el. Nem messze lakik az a két öreg, akikhez betörtek, tyúkokat és élelmiszert loptak el. Péterlakán az erdôbôl loptak a romák. Egymást érték a razziák. Így derült fény arra, hogy a más megyékbôl csoportosan érkezett romák fosztogattak, akiknek a kutyfalvi cigányok adtak szállást. Az erdészekkel közösen szervezett razziák eredményeként megszûntek a falopások, törvénytelen erdôirtások. A társaság székhelyén is ôrséget biztosítottak. Családi botrányok esetén is közbeléptek. A tavaly alig négy bûncselekmény történt, a korábbi kétszázzal szemben.

Moldovan Ana, 63 éves, tanár, Kutyfalva: - Az iskolában több rendezetlen családból származó gyerek tanul. Az otthon látott rossz szokásokat a tanintézetben is gyakorolták. A szünetekben a közeli bárba mentek, ittak, cigarettáztak. A csendôrök pedig mindvégig a nyomukban voltak, visszaparancsolták ôket az iskolába, s több botrányt akadályoztak meg. Szükség van a csendôrségre, mivel a mai túlzott szabadságot, libertinizmust éppen azok a rétegek értelmezik félre, akik amúgy is nehezen illeszkednek a társadalomba.

Ilea Ioan, 55 éves, Péterlaka: - A bûnözés szempontjából Péter-laka elsô helyen áll. Kiöregedô, a községközponttól távol esô település, ahol a jogsértôk kedvükre garázdálkodhattak. A gazdaságokból baromfik, gabona, a mezôkrôl a termés, a széna tûnt el. Az utóbbi két évben érezhetôen csökkent a lopások száma.

Bubau Gheorghe, 58 éves, Marosoroszi: - Nem is olyan rég lopás történt. Az egyik falus-társunk gazdaságából gabonát vittel el. A csendôrség és rendôrség azonnal kiszállt a helyszínre, s rövid idôn belül kézre kerültek a tettesek. A romáknál megtalálták az ellopott gabonát is, amelyet visszaszolgáltattak a jogos tulajdonosnak, az elkövetôk pedig börtönbe kerültek.

Az igazság a valóságot hûen tükrözô tényállás. Az igazságosság az igazság iránti erkölcsi érzék, az igazsághoz való ragaszkodás. Az igazságosság az igazság érvényesülésének - érvényesítésének - erkölcsi követelménye, eszménye. Az igazságtalanság az, ami az igazság ellen vét. Lehetne hosszan fejtegetni, meghatározni az igazság tényét. Úgy gondolom, hogy a fent felsorolt meghatározások elegendôek az igazság szemléltetésére, kihangsúlyozására.

Mégis, általában úgy gondolják, hogy az igazság az egyéni meglátás függvénye. Egyesek igazsága sokszor másokra nézve igazságtalanság. Nem tartják magukat az igazságot jellemzô erkölcsi alaphoz, hanem a saját érvényesülésük szempontjából tekintik, határozzák meg, követelik ki maguknak. A társadalomban számtalan igazságtalanság történik, minek következtében sokan szenvednek.

Ha visszagondolunk a szocialista társadalomra, sok ember javait egy tollvonással elbitorolták, mondvacsinált igazságos törvények alapján. Ezeket a javakat még a mai napig sem szolgáltatták vissza teljes egészében. Használja az úgynevezett jogállam. Az ingatlanok idôvel tönkremennek, de az is elôfordulhat, hogy a volt tulajdonosaik kiöregednek, és lassacskán kihalnak.

Történtek kártalanítások, melyek értéke azonban távol áll a javak valóságos értékétôl.

Magam is szenvedô alanya vagyok ennek az igazságtalan eljárásnak, de még nagyon sokan mások is.

Ez alatt az idô alatt, míg a javak elbitorlása történt azzal az indokkal, hogy jogtalanul, kizsákmányolásból származtak, addig mások, a rendszer hû tagjai építkezhettek, nyaralókat, villákat emelhettek, és esetleg hasonló arányban vagyonosodtak.

Ha a mai helyzetet elemezzük, nem sok változás történt az igazság érdekében. Úgy néz ki, hogy "aki bírja, marja", gazdagodhat, míg másoknak nincs lehetôségük, alig bírnak felemelkedni az életszínvonal alacsonyabb fokáról, vagy mélyen az alatt tengôdnek.

Addig, amíg rövid idô alatt épült fel a sok szép palota, addig a régi tulajdonosok, kiknek a vagyonát eltulajdonították, ottfelejtôdtek mint volt kizsákmányoló bûnösök, és várják az igazságszolgáltatást.

Az igazságtalanság nemegyszer fellelhetô más vonalon is, talán még etnikai alapon is.

Ha mindezeket átgondoljuk, messze állunk attól, hogy az emberi társadalom az emberiesség, erkölcsösség és igazságosság alapjaira helyezkedjen.

Általánosságban minden az önzô érdekeknek van kiszolgáltatva. Mindenhol, mindenben a cél: az érvényesülés. Mindaddig, amíg a felkapaszkodók csak könyökölnek, addig mindent megígérnek. Megígérik, hogy mindent meg fognak változtatni az igazságosság javára.

Változnak az idôk, változnak az emberek. Úgy néz ki, hogy változik az igazság is. Általában ez attól függ, hogy mi a vezetô csoportnak az érdeke. Megesik, céljaik megvalósításának érdekében igyekeznek betáplálni alattvalóikba egy mondvacsinált igazságot, melynek kivitelezéséért, megvalósításáért pénzben kifejezett hálával is fizetnek.

Valamikor az igazságért egyesek - egy egész társadalom, népek - hôsiesen feláldozták magukat.

Ma már ez kiment divatból, értelmetlennek tûnik, többet ér az igazság pénzért való teljesítése.

Az Isten jól teremtette ezt a világot. Senki sem élvezheti örökké a megszerzett vagyont, sem a hatalmat. Bármit szereztünk is, minden örökké a másé lesz. Sírba nem vihetünk semmit.

Felmerül egy, általában ritkán feltett kérdés: mi lesz az élet utáni élettel? Milyen lelki vagyonnal távozunk e földi világból? Mert hogy eltávozunk, az mindenki számára biztos. Hogyan vetünk számot az ítélôbíró elôtt az elkövetett cselekedeteinkért?

Bartis Árpád, Marosvásárhely

Az idei igencsak megkutyálta magát, mínusz 30, sôt 35 fok alá süllyedt a levegô hômérséklete, így alaposan befagyasztott mindenkinek, fôleg a gyenge anyagi helyzetûeknek. Ôszintén sajnálom a nincsteleneket, hajléktalanokat (akiknek valóságos istencsapása a nagy fagy), kispénzûeket, a nyugdíjasokat, a hajlott hátú öregeket, akiknek még a csúszós utakkal, a csonttörés veszélyével is számolniuk kell.

Lehetôleg bent a szobában tartózkodom családommal együtt, fázódunk, s csak végszükségletben, alaposan kipáncélozva magam, merészkedem ki a városba.

Otthon eltûnôdöm, mennyit is fagyoskodtam életemben, hogy megkínozott a tél meg a sors csontig, lélekig hatoló fagya, s mindezek után nevetségesen kevés nyugdíjjal "jutalmaznak" meg. Ötéves egyetemet végeztem, harminchét évet tanítottam Székelyvajában, egy helyen végig! Letettem az elsô fokozatot is, viseltem és végeztem valamennyi tisztséget, mely belefoglalható a tanügyi dolgozó hatáskörébe. Szerettem és szívesen végeztem a kulturális tevékenységet mind a gyerekek, mind a felnôttek körében. A faluban az emberek barátságosak, jólelkûek, szívesen szerepeltek, és a kulturális elôadásokon zsúfolva szokott lenni a mûvelôdési otthon. A fúvószenekarunk is ismert és megbecsült volt.

Hanem az itt lakó tanügyiek életkörülményei nagyon mostohák voltak. Családommal az iskola egyik tantermében laktunk, télen fagytunk meg a betonos konyhában, ahol éjszakánként a vederben befagyott a víz a csípôs hidegtôl. Reumásak lettünk. 1977-ben apósomék lakásába költözünk, Marosvásárhelyre, s onnan jártunk ki a feleségemmel Vajába, így alaposan megismerhettük az ingázás kellemetlenségeit. Ki voltunk szolgáltatva a sofôrök kénye- kedvének, nem vettek fel az autóbuszra, vagy csak megalázó könyörgés után voltak hajlandók az állomáson, a megállókban órákig kellett várakoznunk esôben, viharos, vad szélben, csikorgó fagyban. Emiatt egész télen meg voltunk hûlve. Most nyugdíjasként - immár öreg nyugdíjasként - részvéttel gondolunk mindazokra, akiknek ingázniuk kell, azokra a sorstársakra, kollégákra, akik a mostoha téli idôben rosszul fûtött, hideg tantermekben tanítanak, s együtt dideregnek a szegény tanulókkal.

Kajcsa Jenô, Marosvásárhely

2004. szeptember elsejétôl felmondott a postásunk, aki Demeterfalvára, Székelytompára és Nyomátra hordta az újságot. Azóta sincs postásunk. Havonta egyszer hozzák ki a nyugdíjat, az összegyûlt leveleket, üdvözleteket Marosvásárhelyrôl.

Január 25-én kaptuk meg a karácsonyi és az újévi üdvözleteket. A legnagyobb baj, hogy nem tudunk reklamálni. Nincs ahol. Legalább 50-60 elôfizetô maradt újság nélkül, s ez nagyon hiányzik.

Adtunk be egy kérést a Román Posta brassói regionális igazgatóságához, hogy a postaszolgáltatást helyezzék vissza Nyárádszereda körzetébe. Erre azt a választ kaptuk, hogy megkapták a kérést. A két falut egy-egy kilométer választja el Nyárádszeredától. Még eddig senki sem tudott felvilágosítani, miért nincs postásunk, miért nincs jogunk e szolgáltatáshoz. Miért nem tartozunk a civilizált világhoz?

Mezei József, Demeterfalva

Rendhagyó farsangi bálra került sor a székelyvajai óvodában. A hetekig tartó készülôdés után bállal zárult a rövid farsangi idôszak. Szalmabábot, farsangi szemüveget, bohócsapkát, színes dekorációt és ami nagyon fontos: meghívókat készítettek az ügyes kezû óvodások. A gyönyörû jelmezek, az ötletes versikék a szülôk ügyes kezét, fantáziáját dicsérték.

A falu apraja-nagyja eljött a közös ünneplésre, bizonyítva, hogy a hagyományok ápolása, felelevenítése mindannyiunk szívügye. Az ünnep kiemel az egyhangúságból, a közös készülôdés a kis közösséget még jobban összekovácsolja. A jó hangulat nem is maradt el! A vidámságot, jó kedvet az óvónôk által kitalált ötletes játékok, vetélkedôk hozták. A különleges az volt, hogy elsôsorban a szülôk játszottak, bizonyították ügyességüket a gyermekek elôtt. Kanalas játék, lufis tánc, egyensúlyozás, orr-ragasztás és más ügyességi próbák alatt derült, nevetett mindenki. Az apukák külön próbán fitogtatták sminkelô tehetségüket, nônek öltözve szépségversenyen vettek részt.

A szülôk nagylelkûségének köszönhetôen a terülj-terülj asztalkám roskadásig megtelt finomságokkal, amibôl mindenki jóllakott, sôt még maradt is. Köszönet ezért. Ráadásul három gyönyörû torta, gyümölcskosár is sorsolásra került, amit aztán pillanatok alatt jóízûen elfogyasztottak a csillogó szemû, kipirult arcú apróságok. A résztvevôk díjazása sem maradt el. Különdíjban részesült a legügyesebben beöltözött anyuka, a vetélkedôk résztvevôi és minden gyermek. A jutalomként kiosztott játékok elsôsorban a Berill Kft.-nek köszönhetôk. Az ünnepség befejezése "szomorú" volt, mert keserves "sírás" közepette az óvoda udvarán elégettük Illyést, a szalmabábot. Ezzel eltemettük a telet és közelebb csalogattuk a várva várt szép kikeletet, tavaszt.

Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát. Bebizonyosodott, hogy csak a személyes hozzáálláson múlik, hogy egy közösség jól érezze magát, korhatártól függetlenül.

Szôcs Katalin és Sebe Emôke óvónôk

Hegyi élmények Kárpátaljáról

Kevés erdélyi túrázónak adatik meg, hogy feljusson ukrán hegycsúcsokra, hisz annyira nehézkés az odautazás, a határátlépés (Magyar- országon keresztül, hatalmas kerülôvel). Nekünk szerencsénk volt, mivel a magyar-ukrán konzul vitt át a határon, külön engedélyünk volt arra, hogy a Máramarosi-havasok azon részén, amely a román- ukrán határt képezi, átgyalogoljunk, és kárpátaljai magyarok is voltak a csapatban, akik szükség esetén tolmácsoltak. Mindez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy végigmenjünk a vízválasztó gerincen Rahótól Kôrösmezôig, feljutva Ukrajna legmagasabb csúcsára, a Hoverlára is.

A Fehér-Tisza völgyén indultunk, turistajelzésnek se híre, se hamva (ez végig így volt), árkon-bokron keresztül ju