|
LVII. évfolyam 33. (15909.) sz., |
2005. február 10., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Calin Popescu Tariceanu kormányfô figyelmeztette a prefektusokat, hogy nem fogja eltûrni az új "helyi bárók" megjelenését.
"Nem fogom eltûrni, hogy újabb helyi bárók jelenjenek meg, sem a hasonló jelenségeket, miután az SZDP- kormányzat kiskirályainak nagy részét eltávolítottuk", szögezte le a miniszterelnök, aki szerdán, a kormány székházában találkozott a prefektusokkal.
Tariceanu azt is kérte a kormánybiztosoktól, hogy ne késleltessék a bíróságon visszanyert tulajdonjogok biztosítását, és hozzátette, a kormány a visszaszolgáltatási folyamat lezárását tervezi, ezért módosítani fogja a tulajdonjogról szóló törvényeket.
A miniszterelnök a vagyonnyilatkozatok mielôbbi kitöltését is kérte a prefektusoktól.
Vannak még fiatal orvosok, akik falusi körzetet választottak - igazolja a saját példájával a lapunkban szóvá tett felvetések kapcsán. Bár neki is megfordult a fejében, mégsem ment el külföldre. Ehelyett itthon járta végig az egyetem utáni évek "húsdarálóját". Szakvizsgája van, állása van, de ha a szülei nem lennének, 22 évi tanulás és munka után a keresetébôl nem tudna megélni. Amikor szinte mindennap a megye távoli pontján levô falu felé utazik vagy ott tölti az éjszakát, úgy érzi, mintha nem is vele történne az egész. Tôsgyökeres városiként az orvosi egyetem falai között - nem titok- ô is egy kórházról álmodott, ahol elismert szakorvosként dolgozhat majd. Soha nem vonzotta a falu. Ha azonban meg akart maradni a pályán, helyezkednie kellett. Mindig arra mozdulni, ahol biztos eredményre számíthatott. A lehetôségeket latolgatva mondott le az áhított szakról, s ahol kevesebben voltak, ott sikerült a rezidensi vizsgája. Leteltek a gyakorló évek, simán esett túl a szakvizsgán, aztán a biztos állásért a versenyvizsgák következtek. Ahol érzése szerint a kártyalapok mindig ki voltak osztva. Sokan tanácsolták, hogy áldozni kell, de neki nem volt honnan, és nem is akart érdemtelenül elônyhöz jutni. Maradt tehát a megyeszéli kicsi falu, kevés lakossal, kevés pácienssel. És a helyhatóságok részérôl kevés, szinte semmi támogatással. Hogy mégsem ilyen sötét a helyzet? Valóban, hisz szakmai elégtételek nap mint nap adódnak. Csak nagyon szégyelli, amikor arra kényszerül, hogy elvegye a kiló lisztet, a néhány tojást. Pedig tudja, hogy jó szívvel cipelte el az idôs falusi asszony több kilométeren át. Ô viszont orvosként és emberként is azt szeretné, hogy a munkájáért járó pénzbôl éljen meg; hogy teljes állásban tudjon asszisztenst fizetni; szerzôdéskötéskor vegyék figyelembe, hogy ott, a világ végén nincs már honnan szaporítani a listáján levô személyek számát; hogy szakkönyvet vásárolhasson, s fedezni tudja a továbbképzések, tanfolyamok költségeit. És közben folyamatosan reménykedik: hogy talán a jelenlegi szakminiszter, a kormány tesz azért, hogy a falut választott pályakezdô orvosok számára is biztosítva legyen a megélhetés; hogy a helyhatóságok értékeljék, hogy orvos van a faluban, és jobban segítsék a civilizált életfeltételek megteremtésében; hogy legközelebb igazságos versenyvizsgákat tartsanak. Naiv lenne?
A tanárok szakszervezetei Traian Basescu államfô segítségét kérik a kormánnyal fennálló konfliktus megoldására, miután a kormány válasza szerintük "nincs összhangban" a tanügyi rendszer problémáival, sem a D.A. Szövetség választási ígéreteivel.
Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek elnöke elmondta a Mediafaxnak, hogy az oktatók kéréseit levélben juttatták el az elnöki hivatalnak, a levelet rajta kívül a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezetek vezetôi is aláírták.
Cornea kifejtette, csak az államfô közvetítésével lehet véget vetni a 400.000 oktatásügyi alkalmazott elégedetlenségének, akiktôl megtagadták a fizetésemelést és a párbeszédet a miniszterelnökkel. Az államfônek címzett levél aláírói kifejtik, hogy a múlt héten levelet írtak a kormányfônek, amelyben találkozót kértek az oktatásügyi problémák ismertetésére. A szakszervezeti vezetôk szerint a miniszterelnök megfeledkezett a D.A. Szövetség választási ígéreteirôl, fôleg arról, amelynek értelmében a kormány évente százmillió eurót utal ki a költségvetésbôl a vidéki iskolák helyreállítására és a vidéken oktató tanerôk biztosítására, illetve arról, hogy a kormányzat korszerûsítési programokkal és az ehhez szükséges pénzalapokkal fogja támogatni a felsôoktatást.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ színeiben tevékenykedô 3 miniszterrel és 9 államtitkárral, illetve az RMDSZ szenátusi és a képviselôházi frakcióinak elnökeivel találkozott. Az RMDSZ kormányprogramjának megvalósítása érdekében állandósítani és szorosabbá kell tenni a kormány és a két ház együttmûködését - jelentette ki az RMDSZ elnöke.
"Csakis az RMDSZ tisztségviselôi azok, akik a szövetség programját megvalósíthatják. A kormányprogramban foglaltak között egyik prioritásként szerepel a kisebbségi törvénytervezet kidolgozása, ennek érdekében már történtek egyeztetések nemzetközi szervezetek szakértôivel is" - tette hozzá Markó Béla.
A kormányzati szerepet vállaló tisztségviselôk a megbeszélés keretében a tevékenységük során felmerülô kérdésekrôl tájékoztatták a jelenlévôket. Borbély László közmunkálatokkal és területrendezéssel megbízott miniszter a költségvetés csökkentésének következményeit taglalta, jelezve, hogy ebben az évben minisztériumának számos folyamatban lévô programot kell leállítania.
Székely Ervin és Kötô József államtitkár az egészségügyben és a tanügyben dolgozók gondjaira hívta fel a miniszterelnök- helyettes figyelmét.
A jelenlévôk egyetértettek abban, hogy valamennyi kormányzati szereppel megbízott tisztségviselônek feladata az EU-integrációs naptár betartása.
A megbeszélésen továbbá elhangzott: remélhetôleg ezen a héten aláírják a koalíciós partnerek közötti megállapodást is, amely lehetôvé teszi majd a négy partner hatékonyabb együttmûködését.
Az RMDSZ frakcióelnökeinek, minisztereinek és államtitkárainak konzultatív jellegû megbeszéléseire ezentúl kétheti rendszerességgel kerül sor.
A megbeszélés során a résztvevôk 6 munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amelyek a tanügy-mûvelôdés és sajtó, jog, emberjog és vallásügy, gazdaság és pénzügy, közigazgatás, szociális kérdések és egészségügy, valamint a külügyek és integráció területeit foglalják magukba.
A romák beilleszkedésének évtizede 2005-2015 elnevezésû program ünnepélyes megnyitójára került sor tegnap Bukarestben.
A Világbank és a Soros Alapítvány közös programját kilenc államban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Macedóniában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban és Romániában kezdik el, célja a roma közösségek beilleszkedése az érintett államok társadalmába.
Mint arról már korábban beszámoltunk, az országok kormányainak képviselôi - köztük Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az elmúlt héten Szófiában közös nyilatkozatban fogalmazták meg e célkitûzések megvalósításának vállalását. Szerdán Bukarestben a Romániára vonatkozó program elkezdésére került sor, a rendezvényt Ilie Dinca, az Országos Roma Ügynökség elnöke nyitotta meg. Az eseményen a román kormányt Markó Béla miniszterelnök-helyettes képviselte, aki felszólalásában hangsúlyozta: a szóban forgó terv fontossága abban nyilvánul meg, hogy a roma közösségek képviselôinek bevonásával kívánják megszüntetni, csökkenteni a szakadékot roma és nem roma társadalom között.
"Nem szabad a fejük fölött dönteni a sorsukról" -jelentette ki beszédében Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes szerint a jövô Európájában, a határok nélküli Európában megszûnik a többség, az unióban valamennyi nemzet kisebbségben/kisebbségként fog egymás mellett élni. Románia legnagyobb kisebbségének képviselôjeként, az RMDSZ elnökeként Markó Béla ugyanakkor hozzátette: "Az elmúlt évtized, 15 év során sikerült bebizonyítani, hogy egy nemzeti kisebbség, nevezetesen a romániai magyarság hatékony partnere lehet a többségnek. A megnyitón jelen volt Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetôje is, aki felszólalásában kiemelte: a roma közösségek beilleszkedése az európai társadalomba politikai szempontból nagy jelentôséggel bír a jövôre nézve. Az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetôje beszédében elmondta: véleménye szerint nem beszélhetünk gazdasági reformról, a szociális reform végrehajtása nélkül. Az Európai Unió eddig is támogatta a romákat célzó programokat, de sokkal nagyobb anyagi háttér biztosítására van szükség a továbbiakban is.
Owaise Saadat, a Világbank romániai ügyekért felelôs vezetôje a megnyitón bejelentette: a Világbank 15 millió dollárt fordít a roma közösségek beilleszkedése érdekében.
A romák beilleszkedésének évtizede 2005-2015 nevû projekt négy területen: az oktatás, a munkahelyteremtés, a szociális és egészségügyet érintô kérdések orvoslásában támogatná a közösséget, a roma kisebbség képviselôinek bevonásával.
Az Európai Unió három éven át 150 millió euróval támogatja Magyarországot, hogy felkészüljön a schengeni egyezménybôl adódó határrendészeti feladatok megoldására - közölte a határôrség rendészeti fôigazgatója egy sajtótájékoztatón szerdán, Orosházán.
Samu István, határôr vezérôrnagy elmondta: 2007. október 31-ére az ország keleti, összesen 1.103 kilométer hosszú határainál húzódik majd az unió külsô határa, s ezért támogatja Brüsszel a magyar határôrség felkészülését. Az uniós támogatásból várhatóan még a február hónapban 14 programot indít a határôrség, így például 300 millió forintos beruházás eredményeképpen megújul a gyulai határôrizeti kirendeltség, de hasonló fejlesztések elôtt áll a hercegszántói és a záhonyi is. A program második ütemében pedig felújítják az Orosházi Határôr Igazgatóság központját. A schengeni felkészülés további részleteirôl szólva a vezérôrnagy kiemelte, hogy bár a bevezetésének céldátuma 2007. október 31-e, a belügyminiszter a belsô felkészülés határidejét 2006. június 30-ában határozta meg.
A 2006-os év ezért a határôrségnél a fejlesztések mellett folyamatos ellenôrzésekkel fog eltelni.
Brüsszel várhatóan vizsgálni fogja a magyar határôrség rendészeti felkészülését, a határôr igazgatóságokat, a repülôtereket, majd az informatikai rendszereket, s ha azokat megfelelônek találja, akkor kerülhet át Magyarország keleti végeire a schengeni határ.
A felkészülés egyik kiemelt területe a magyar és román határôrizeti szervek együttmûködésének a fejlesztése. Ennek keretében az ártándi határátkelôhelyen az idei év májusában úgynevezett magyar-román közös kapcsolattartási szolgálati hely kezdi meg mûködését.
Az új szervezeti egységben, egy közös helyiségben fognak dolgozni a magyar és román határôrök és vámszervek azért, hogy gyorsan és helyben tudjanak dönteni egyes, a határôrizetet érintô kérdésekben.
Ausztriában évente mintegy száz millió fánkot fogyasztanak el, s ennek felét farsangkor - jelentette be az Agrarmarkt Austria, az osztrák mezôgazdaság marketing szervezete a kereskedelemben és a pékségek körében elvégzett felmérés alapján.
Ha egy átlagos fánk átmérôje kilenc centiméter, a száz millió fánk egymás mellé téve a Bécsbôl Tokióba vezetô útvonal hosszával volna egyenlô.
Az AMA szerint azonban a valódi mennyiség ennél jóval nagyobb lehet, hiszen "magánlakásokban, éttermekben és a heti piacokon is a legkedveltebb sütemények egyike a fánk". Statisztikai adatok szerint egy osztrák évente átlagosan 12,5 fánkot fogyaszt el, annak ellenére, hogy két fánkban éppen annyi kalória van, mint 22 sárgarépában és hat uborkában, illetve száz szem eperben és 400 szem málnában.
Száz millió fánk elkészítéséhez az AMA szerint - a bécsi Hotel Imperial receptjét alapul véve - 2500 tonna lisztre, 400 tonna cukorra, 400 tonna vajra, 200 tonna élesztôre, 25 tonna sóra, 12,500 hektoliter tejre, 25 millió tojásra, öt millió citromra és 700 hektoliter rumra van szükség.
Állítólag már a régi rómaiak is ismertek és kedveltek egy hasonló süteményt, amelyet a tavaszi ünnepségkor isteneiknek áldoztak. A mai értelemben vett fánk állítólag már a XII. század óta ismert. Édességként igazán a XVII. és a XVIII. században ismerték meg. Már akkor is az volt az alakja, mint napjainkban. Egy másik legenda szerint egy Cäcilia Crapf nevû bécsi asszony a XVII. században véletlenül "találta fel" a fánkot, amikor zsemletésztája a forró zsírba esett. Ezért aztán Ausztriában Krapfen néven emlegetik a süteményt, amelyet Németország túlnyomó részében - a magyar fánkkal alighanem rokonságban álló - Pfannkuchen - vagyis serpenyôben sült süti - néven ismernek.
A szovátai fürdôvállalat privatizációs szerzôdése, elsô szakaszban több mint ötmillió dollár befektetésére kötelezte az új tulajdonost. A beruházások 2004 elôtt megtörténtek, felújították a Szováta Szállót, felújítási munkálatokat végeztek a gyógyászati központban és a Medve-tó strandján. Fülöp Nagy Jánossal, a fürdôvállalat vezérigazgatójával beszélgettünk a 2004- es esztendô mérlegérôl és a további tervekrôl.
- Mindamellett, hogy a csúcsszezonban az idôjárás nem kedvezett a turizmusnak és a szállodaiparnak, jó idényt zárt Szováta. Egyelôre pontos számokat nem tudok mondani, most zárjuk a múlt évet, a bukaresti székhelyû CPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég fogja átvizsgálni az eredményeinket. 2004 január elsejétôl a szovátai fürdôvállalat áttért a nemzetközi könyvelési szabályokra, mert a beruházások után a cég forgalma akkora lett, hogy a nemzetközi standardok szerint köteleznek a nyilvántartásra, könyvelésre és az eredmények kimutatására. Annyit elôrebocsátanék, hogy bár a 2004-es év mérlege sem lesz pozitív, a veszteségek jóval kisebbek lesznek, mint az elmúlt években.
- Miért nem lesz pozitív?
- Nem lehet pozitív, mert Szovátán még rengeteg a tennivaló, ami sok pénzbe kerül. Annak örülök, hogy ki tudtuk termelni azt a banki hitelt, amit a Szováta szállóbeli gyógyászati központ felújítására vettünk fel. Azt is el kell mondani, hogy a privatizáció óta eltelt három- négy év alatt a fürdôvállalatban 20-30 éve elfekvô dolgokat mind ki kellett takarítani, a felszínre kellett hozni.
- Miféle "régészet" ez?
- Szovátán korábban folyékony fûtôanyagot használtak, amit elásott tartályokban tároltak. Ezektôl kellett megszabadulnunk, hogy értékük ne terheljen tovább. Ez csak egy példa, hasonlóan költségekkel jár az egyes villák visszajuttatása egykori tulajdonosaiknak.
- Milyen volt a vendégforgalom? Magasak az árak, kik bírták megfizetni? Többen vagy kevesebben fordultak meg a Szováta Szállóban, mint a felújítás elôtt?
- Az árainkat természetesen a felújított szállodához, illetve egy ilyen színvonalú szolgáltatáshoz igazítottuk. A magasabb árak ellenére látványosan megnövekedett a külföldi turistaforgalom. A vendégforgalmunk a Szováta Szálló felújítása után, azaz 2004-ben, negyven százalékkal volt nagyobb, mint a felújítást megelôzô évben. Hazai turistáink is voltak, mint mindig. Belföldi vendégeink aránya körülbelül annyi volt, mint az elôzô években.
- Mire számít 2005-ben?
- Merész fejlesztési programba fogunk. Nyitás elôtt felújítjuk a Mogyorósi-tó strandját. Komoly felújításba kezdünk a Medve- tó strandbázisánál. Elsô szakasza 2005-re esik, a 2006-os nyitásig, remélem, a második szakaszt is befejezzük.
- Mibôl áll a felújítás?
- A mostani napozófelület épül újjá, a büfé, az öltözôk ugyancsak. 2006-ra marad a Medve- tónál levô gyógyászat átalakítása. Minôségi változást szeretnénk.
- Eddig nem történt ott semmi?
- Voltak folyamatosan felújítás jellegû javítási munkák. 2004 decemberétôl, amikor kiment az utolsó beutalt vendég, és mielôtt az idei elsô széria megérkezett, kádakat, csapokat cseréltünk, falburkolatot tettünk, tehát az ottani állapotokon próbáltunk javítani, mert a beutalt vendégnek is - még ha kevesebbet is fizet, mint a Szováta Szállóban lakó - biztosítani kell a kulturált körülményeket.
Legfontosabbnak azt tartom, hogy az idén el kell tervezzük a Bradet Szálló felújítását. A tulajdonosok, vagyis a Danubius Hotels Group vezérigazgatója és az angol tulajdonos képviselôje kérte, rendeljük meg a felújítási tervet. A Bradet Szállónál a "négy csillag superior" osztályozást célozzuk meg.
- Mit jelent a "superior" a csillagok mellett?
- Több mint a négy, kevesebb, mint az öt. Csak örülni tudok ennek, s minden Szovátán született ember örülhet. Azt jelenti, hogy azt a nagy háborút, ami itt dúlt a privatizáció ideje alatt, érdemes volt megvívni. Mert ha egy négycsillagos szállodát tervezhetünk, az már nagy elôrelépés. Ha ez a terv megvalósul és 2005 gazdasági mutatói is olyanok lesznek, amilyeneket elvárunk, akkor gondolom, a tulajdonosok is szívesebben fektetnek be újabb felújításokba.
De ha már errôl beszélünk, azt is el kell mondanom, hogy ehhez nem elég a mi erôfeszítésünk, sok más intézménynek, vagy a turistaszolgáltatásban dolgozóknak az erôfeszítése is szükséges, mert az elôrehaladás egy összefogás eredménye lehet. Jó lenne, ha megalakulna a Szovátai Szolgáltatók Szövetsége. Évek óta próbáljuk összehozni, de nem sikerül. A kisebb szolgáltatók attól félnek, hogy monopolhelyzetet akarunk kialakítani és mi akarunk majd diktálni.
- És nem így van?
- Azt akarjuk, hogy fogjunk össze, és közös célokat közösen valósítsunk meg. Mert így mindenkinek külön megvannak a céljai, de nem mindig találkoznak ezek az érdekek. A célok elérésében, úgy gondolom, ez nem tartható állapot.
- Mi más akadálya van a szövetség létrehozásának az indokolt vagy indokolatlan óvatosságon kívül?
- Az, hogy a jogi helyzetünk még nincs végleg tisztázva. Vannak államosított villák, amelyek miatt évek óta perben állunk a tulajdonosokkal. Emiatt nem lehet tudni, ki kell gondozza az ilyen villákat. Aki esetleg megnyeri majd a pert, még nem költ sem a villára, sem a környezetére. Emellett Szovátán és környékén rengeteg új épületet húztak fel 1990 után. Ezeket a tulajdonosokat is be kellene kapcsolni a fejlesztési tervbe, hogy Szováta jövôjét jó irányba mozdítsuk. Meg kellene találni azokat a közös célokat, amelyekkel ôket is ösztönözni lehetne.
- Mire gondol konkrétan?
- Ha valakinek van egy szép hétvégi háza, ott jól érzi magát, érdeke lehetne, hogy Szováta is szépüljön, hogy az a gyönyörû ház egy még gyönyörûbb környezetben legyen. Vagyis ne csak a szállodán belül legyen kapitalizmus, és az ajtón kívül tarthatatlan állapotok dúljanak.
- ?
- Az utakra, közvilágításra, közbiztonságra, tisztaságra gondolok. Ehhez nem elég csak a fürdôvállalat erôfeszítése. Fontos a helyhatósággal a kapcsolat. Velük az idénre konkrét terveink vannak. Eddig is próbáltuk közösen "emberibbé" tenni a Medve-tó környékét. Ebben az évben már tárgyaltunk a polgármesterrel: tenni kellene a Szováta Szálló elôtti parkért, gondolni kellene a sétáló- pihenôhelyekre is... Mert nem minden ember, aki Szovátára jön, beteg és nem a szálloda meg a gyógyászat között tölti az idejét. Sokan azért jönnek, mert nem akarnak betegek lenni. És van egy harmadik kategória, az, amely itt akar kikapcsolódni egy nagyváros zajából, elszakadni a mindennapoktól. Ezek nem a szállodákat, a monumentális építményeket akarják látni, hanem a környezetet, zöldövezetet, a természetet. Ezekre is gondolni kell.
Tegnap délután maratoni tanácsülésen a marosvásárhelyi tanács végre két halasztás után elfogadta a költségvetést. Bár egyes költségvetési tételeket a polgármesteri hivatal most sem tisztázott eléggé, s a pénzbeosztás körüli vita indulatokba torkollt, nagyvonalakban körvonalazódott az, hogy milyen tervek megvalósítását vállalta el az idén a tanács és a polgármesteri hivatal. A költségvetés mellett még a garázsadót is módosították, s megszavazták a hôenergia árának emelését is.
Módosíthatók a tételek
A költségvetési vitát azzal a megjegyzéssel indította Kolozsvári Zoltán ülésvezetô, hogy a megváltozott jövedelemadó miatt az idén a város mintegy 300 milliárd lejjel kevesebbel gazdálkodhat. Ennek függvényében nagyon ésszerûen kell beosztani a pénzt. Kiegészítésként Vlas Florin máris egy javaslattal állt elô. Más polgármesteri hivatalok példájára a marosvásárhelyi is vegyen fel bankkölcsönöket beruházási tervek megvalósítására. Az ötletet nem vetették el, s máris arra kérték a polgármesteri hivatalt, vizsgálja meg ennek lehetôségét. Dorin Florea is megerôsítette, a költségvetést utólag is lehet módosítani, errôl még konzultál a tanáccsal. A legtöbb vita a kiadások körül alakult ki. Elôször saját beruházásként elfogadtak 300 millió lejt a tanácsterem átalakítására. A hosszabb vitát az oktatási intézmények támogatása váltotta ki. Összesen 60 milliárd lejt fogadtak el a fenntartási költségek fedezésére, míg 35-öt fogyóanyagok vásárlására. Ezenkívül a szakbizottságban a Bolyai Farkas líceum sportterme tetôjavításának megvalósíthatósági tanulmányára még 100 milliót, míg 3,5 milliárd lejt a munkálatokra, a Mûvészeti Líceum, a Sincai és az Aurel Persu Iskolaközpontok, valamint a sportiskola fogyóanyagainak vásárlására pedig költségvetés-kiegészítést kértek a szakbizottsági tagok. Ennek hallatára elszabadult a pokol. Volt, aki olyan szakbizottság felállítását javasolta, amely felülvizsgálja, mire kell költeni a pénzt, mások azt mondták, hogy az említett iskolákat visszaszolgáltatták a volt tulajdonosnak, így miért kell még támogatni; az is elhangzott: ez választási ígéret. Végül a javasolt összeget elfogadták azzal a kompromisszumos megoldással, hogy az említett bizottság is létrejöjjön. Az egészségügyre az idén a város 18,6 milliárdot költ. A legszûkösebb a kultúrára, sportra és vallásra, valamint ifjúsági tevékenységekre szánt keret, ami összesen 34 milliárd lej. Egyes tanácsosok többször kérték a tanácsot, hogy megkülönböztetetten támogassák a görög katolikus egyházat. A hosszas vitát itt is az a kompromisszumos megoldás zárta le, hogy a vallási felekezetek támogatására szánt 3 milliárd lejes tervezett költségvetést kiegészítették még 1 milliárd lejjel, de az elosztásról késôbb döntenek. A sporttámogatás körül is vita alakult ki. Végül abban egyezett meg a tanács, hogy júniusig egy stratégiát dolgoznak ki, aminek alapján kiválasztják, milyen teljesítménysportot tartanak fenn anyagilat, s módosítják a pályázati kritériumokat is. Közel egyórás szócsatát idézett elô a közterület- kezelésre szánt költségvetési tétel. Az egyik gordiuszi csomót a parkolóhelyek kiképzése okozta, amire a polgármester 2 milliárd lejt szánt volna. Végül az lett belôle, hogy csak 100 milliót fogadtak el, amibôl egy átfogó tanulmányt készítenek, s majd ezután határozzák el, mit kellene tenni ez ügyben. 2 milliárd lejt fogadtattak el a tanáccsal a különbözô rendezvények színpadjainak, környezetének díszítésére és a díszvilágításra. A polgármester eredeti ötletét is elvetette a tanács, miszerint a Színház téri aluljáróba alumíniumbódékat állított volna fel. Erre 1 milliárd lejt szeretett volna költeni, de ezt nem szavazták meg. Az indulatos polgármester többször el akarta hagyni a termet, s a sajtót is azzal vádolta, hogy elferdíti a tényeket, emiatt a tanácsosok sem jól tájékozottak. A költségvetéshez tartozik még, hogy a repülôtér fejlesztésére az idén 5,5 milliárd lejt költ a város. S talán a legtöbbet, 102 milliárdot az utcák javítására, korszerûsítésére szánják. A többi tételt ellenvetés nélkül szavazták meg.
1.200.000 lej garázsdíj
A polgármester a sajtót vádolta, amiért a garázsügyet felkavarta. Több tanácsos is elismerte, tévedtek, amikor olyan nagy díjat szavaztak meg, de voltak olyanok is, akik azt vallották, nem garázsdíjról van szó, hanem közterület-foglalási bérrôl, s aki megengedhet magának egy gépkocsit, az fizetheti ezt a díjat is. Három javaslat (800.000, 1.200.000, 1.800.000) közül az 1.200.000 lejes évi díjat fogadták el, azzal a kedvezménnyel, hogy a 3 millió lej alatti havi jövedelemmel rendelkezô nyugdíjasok 30%-kal kevesebbet kell fizessenek. Abban az esetben, ha valakinek több garázsa van, akkor minden egyes garázsért a díj 50 %-ával fizet többet. Ha pedig a garázsban jövedelmet hozó tevékenységet fejtenek ki, akkor az évi bérleti díj 2.400.000 lej.
A továbbiakban elfogadták a hôenergia árának az emelését, így február 15- étôl egy Gkalóriáért 1.145.198 lejt kell fizetni, emellett 30%-kal csökkentették az ártámogatást a helyi költségvetésbôl. Benedek István hangsúlyozta, nem a tanács döntése ez, hanem csupán alkalmazzák az 1999. október 28-án kibocsátott 162-es számú kormányrendeletet. Végül pedig elhalasztották a fedett uszoda használati díjainak az elfogadását, mivel nem tudtak megegyezni abban, hogy ki állja a sportolók belépôdíját.
Kedden, a képviselôház plénumában Kerekes Károly RMDSZ-képviselô politikai nyilatkozatban sürgette a Románia és Moldova Köztársaság között jelenleg érvénybven levô, a nyugdíjak átutalására vonatkozó szerzôdés visszavonását és egy újabb, Románia szempontjából "méltányosabb" konvenció megkötését.
Mint kijelentette, Románia jelenleg 12 kétoldalú szerzôdést alkalmaz a szociális biztosítások témakörben. Ezek többségét a volt szocialista országokkal kötötte meg, az 1960-70 közötti idôszak óta alkalmazott "jogi eszközökként".
Egy ilyen jogi eszköz a Románia és Moldova Köztársaság között 45 évvel ezelôtt aláírt szerzôdés. Ennek értelmében, ha egy nyugdíjas egyik országból a másikba költözik, a nyugdíját folyósító szerv, az átköltözést követô egy hónapon belül felfüggeszti a nyugdíj fizetését. A továbbiakban annak az országnak a megfelelô szervei biztosítják az illetônek a nyugdíj folyósítását.
Kerekes szerint Moldova Köztársaságban sokkal alacsonyabbak a nyugdíjak, mint Romániában, és ezt is sokszor két-három hónap késéssel kapják meg az arra jogosultak. Ezért rendszeressé vált, hogy a nyugdíjasok papírformák szerint Romániába költöznek és innen kapják a nyugdíjat, miközben tovbbra is Moldovában laknak.
A képviselô "anakronisztikusnak" nevezte ennek a konvenciónak a további alkalmazását, mert, szerinte, "nem felel meg az európai normáknak", és "egyoldalúan alkalmazzák". Mert, mint mondta, kevés a valószínûsége annak, hogy valaki a moldovai "nyomorult nyugdíjért" átköltözne Romániából. Ráadásul, jelentette ki, méltánytalan, hogy a moldovaiak romániai nyugdíjakat kapjanak anélkül, hogy hozzájárultak volna az itteni nyugdíjalaphoz. Végül arra hivatkozott, hogy a romániai nyugdíjalap is "veszteséges", és ilyen körülmények között "nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyanoknak fizessünk nyugdíjat, akik nem járultak hozzá a nyugdíjalaphoz".
Kerekes Károly, arra hivatkozva, hogy jelenleg a magyar fél kezdeményezésére egy ugyanilyen jellegû szerzôdést véglegesítenek Magyarországgal, egy újabb konvenció megkötését sürgeti, amelynek értelmében "a Moldova Köztársaságból Romániába költözô nyugdíjasok az otthon megszabott nyugdíjat kapják, és kötelezzék Moldova Köztársaságot, hogy utalja át Romániának az érintettek által ott kifizetett összegeket".
Milyen az eszményi város? Biztosra veszem, hogy mindenkit más elképzelés hajt, tesz nosztalgikussá, vágyakozó-ábrándossá avagy dühít fel. (Még mit nem, ideális város?!!!) Rousseau megalkotta a vidéki élet idilljérôl szóló tanmesét, amely aztán annyi áldozatot szedett, ahány nemzedék azóta lepergette szürke városi életét e földrészen. Holott a középkor embere még azt vallotta: a város levegôje szabaddá tesz.
Na, most már kinek higgyünk? Tanácstalanságomban - ravasz furfang (!), holott rólam aztán köztudomású, hogy az urbánus gondolat nagy pártolója vagyok (és ekkor még visszafogottan nyilatkoztam) - már több esztendeje tanítványaimhoz fordulok az egyik erdélyi egyetemen és megíratom velük évrôl évre Az ideális város c. dolgozatot mûvelôdéstörténeti elôadásaink végén.
A fiatal emberek elképzeléseit, eszmefuttatásait értékelem, félretéve pihenést, vasárnapi ejtôzést, elhízást, kizárva tévét-rádiót, beleereszkedem az olvasás meleg fürdejébe.
Mindenki kertes és tiszta városban kívánna élni, ahol rengeteg a zöldövezet és park, ahol egymást érik a kikapcsolódásra hívogató alkalmak, pagonyok, szórakoztató létesítmények és szolgáltatások. Ám soha nem olvasok sportpályákról, stadionokról, tornacsarnokról, uszodákról és korcsolyapályákról. (A sport már nem tartozik a virtusok és élvezetek közé?) Lehetôleg minden ember lakjon kertes családi házban, a szomszédok egymást még szellentésükkel se zavarják, de azért a város ne terjeszkedjen túlságosan. Legyen mindenütt tengerpart és közeli hegyek, ahová kirándulni járjunk. Árnyas folyópart. De ne legyen ipar sehol a közelben, sôt az sem fontos, hogy az embereknek munkahelyük legyen. Valahol majd csak dolgoznak, de lehetôleg pihenjék ki magukat - mi után?!!
Az utópia akkor jó, ha van némi valóságalapja. Senki sem szeretne gépkocsikat látni az utcákon (kipufogógázok, zaj stb.), legfeljebb elektromos kocsikat. De legyenek inkább föld alatti járatok, tömegközlekedés. Taxik helyett konflis, helikopterek.
Életkori sajátosságból kifolyólag senki sem szól az ideális mentôszolgálatról, a jó és biztos kórházi ellátottságról, a mozgássérültek akadálymentes közlekedésérôl, de az óvodák és bölcsôdék sem jöttek szóba. A nôk dolgozzanak, kivéve az én családomat, ahol anya legyen otthon egész nap, ô nevelje a gyermekeinket.
És senki sem írt arról, hová, hogyan temessük a halottakat. Arról sem, hol tároljuk, hol semmisítsük meg a keletkezô szemetet, legyen-e szelektív hulladékgyûjtés? Mi legyen a sorsa a felépült tömbházaknak? Kik lakjanak panelban az ideális városban, amely nem szûzföldön keletkezik holnapután?
A múlt épített örökségét védenék, körbeépítenék újjal, hasznosítanák (múzeum, egyetem, szolgáltatások). S az utcák legyenek macskakövesek, aszfaltosak, sétálók stb.
De leginkább a város népessége csak önmagából gyarapodjon, a városlakók házasságából szülessenek az utódok. Senki ne jöjjön, ne költözzön be, hadd éljünk egymás között nyugodtan és ilyen-olyan konfliktusok nélkül.
Fiatal barátaim úgy hiszik, ez a közcsendesség egyedüli nyitja. Úgy tûnik, ôk már mentek a magyar átoktól. Lehet, hogy sosem volt?
Aránylag sokat utazom, és "nem jó az embernek egyedül lennie" jeligére általában mindig felveszek valakit. Nincs a homlokomra írva, hogy pap vagyok, én pedig lépten-nyomon nem kérkedem vele. Beszélgetés közben kiderült. Ekkor témát váltottunk. Utasom elmondta élményét, hogy egyszer együtt utazott néhány kispappal a vonaton, és annyi jókedvet, egészséges humort hallott, hogy egészen megváltozott a véleménye a papokról. (Baricz Lajos) * Száll a zene, áll a bál, / mozog boka, csípô, váll, / remegnek a fenekek, / hogy a fal is megremeg. (B.L.) * A húsvéti vita akkor robbant ki, amikor egy Blasius nevû ázsiai pap társaival Rómába jött, és a húsvétot 14-én ülték meg, annyira követve a zsidó szokásokat, hogy még húsvéti bárányt is öltek. * 160 évig a katolikusoknak nem volt püspökük Erdélyben. A fejedelmek közül János Zsigmond, a Báthoryak s Apafi Mihály a palotának abban a részében laktak, ahol az említett kaszárnya van, itt lakott Mihai Viteazul is. Itt van az a nagy terem, amelyben majdnem 150 erdélyi országgyûlést tartottak. (Szilveszter Zsuzsánna) * Talán leginkább a bika zavart. Hogyan lehet egy akkora állatot kicsinyítô képzôvel ellátni, amit két lánccal kötött édesapám a jászolhoz, és amikor kiengedte, kapocánt (orrkarikát) tett neki? Bika volt számomra a tavasszal született borjú, amely fiúnak született, de a bestia nagy állat egyszerûen bi. Ugyanezt a tisztítást kellett elvégeznem a pulykával is. Nyár elején, amíg anyukájuk velük járt, addig voltak számomra pulykák, anyukájuk egyszerûen puly. (Baricz Lajos) * Egy 1989-es adat szerint napjainkban kb. 13.000 karmelita apáca él a világ minden táján található 830 kolostorban. * Február 11-én a délelôtt 10 órakor kezdôdô szentmise keretében a szentatya romániai képviselôje, S. E. R. Msgr. Dr. Jean-Claude Périsset apostoli nuncius megáldja az egyházközség területén azt a telket, amelyen az év folyamán a karmelita nôvérek kolostora épül. Az ünnepségen jelen lesz dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József püspök, valamint a szerzetes nôvérek képviselôi. * Február 12-én este 7 órától az ifj. Kolping Család szervezésében Vajda György tart elôadást a hittanteremben azerbajdzsáni élményeirôl. * HARANGSZÓ, Marosszentgyörgy
Az Illyés Közalapítvány (IKA) reményei szerint a tavalyi 800 millió forint helyett idén mintegy egymilliárd forintot költhet a határon túli magyarság önazonosságának támogatására - mondta a közalapítvány elnöke Pécsett, sajtóbeszélgetésen.
"Egyelôre nem tudjuk pontosan, mekkora összeget kapunk a Külügyminisztériumhoz rendelt keretbôl, de reméljük, az a terveknek megfelelôen egymilliárd forint körül lesz, és március végén már fogadhatjuk az elsô pályázatokat" - tette hozzá Pomogáts Béla, miután a kuratórium tagjaival Villányban megbeszélést folytatott a szervezet idei munkájáról, céljairól.
Beszámolt arról, hogy az Illyés Közalapítványnak idén három fô célkitûzése van. Mintegy 50 millió forinttal kívánja támogatni az európai uniós pályázatokhoz szükséges önerô elôteremtését, 90 millió forintot osztana szét a már megkezdett határon túli iskola- és kulturális intézmény-beruházások befejezésére, és további 50 millió forintot különbözô informatikai fejlesztésekre.
Pomogáts Béla hozzátette: az elképzelések között szerepel, hogy 50 millió forinttal támogatnák új létesítmények építését, 30 millió forinttal a közmûvelôdést, és egyebek mellett újabb 30 millió forintot az önazonosság megôrzésére, hitéleti programokra költenének.
Kitért arra is, hogy a közalapítvány fennállásának 15. évfordulójára egy Illyés-díj alapítását tervezi, amelyben azok a határon túl élô személyek részesülhetnének, akik bár nem állnak az érdeklôdés középpontjában, nagy eredményességgel szolgálták, szolgálják a magyar kultúra ügyét.
A közalapítvány elnöke utalt rá, hogy a tavaly szétosztott 800 millió forintra 7000 pályázat érkezett, melybôl 1500-at tudtak támogatni. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló összeg mintegy ötszörösére lenne igény a határon túli magyar szervezetek körében.
Pomogáts Béla megjegyezte: Magyarország évente mintegy 13 milliárd forintot fordít a különbözô határon túli programokra. A kuratóriumi ülésen felvetôdött, hogy a környezô országok európai integrációval kapcsolatos többletfeladatainak ellátása érdekében ennél jóval többre, a hazai költségvetés 3 százalékára, idei összegekkel számolva mintegy 240 milliárd forintra lenne szükség.
Ha már a negyedik hangverseny mûsora is megérkezett, szárnyaljon hát a nagyszerû hír: nemsokára két-két esten át (elôbb folyó év február 20-án valamint 22-én, majd április hónapban) hallhatjuk-szemlélhetjük Bogányi Gergely Chopin-tolmácsolását a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Levelek, dokumentumok közt elmerülve kémkedem a lengyel zeneszerzô életében... Mendelssohn levélben újságolja anyjának: találkozott Chopinnel, többször hallotta ôt zongorázni, és játékát "isteni" szuperlativusszal illeti. Nem sokkal késôbbi datálást visel azonban az a Tytus barátjának címzett írás, melyben Fryderyk (vagyis Chopin) így vall önmagáról: "egészségem nagyon rozoga. Kifelé vidám vagyok, különösen barátok között, de belül emészt valami - valami elôérzet, nyugtalanság, álmosság és álmatlanság - honvágy - közöny - életkedv - majd életuntság - valami édes nyugalom, révület - hol szellemi önfeledtség, hol meg éles visszaemlékezés kínoz..."
Aztán megint egy kívülálló, Berlioz meglátása egy koncert élményének kivetüléseként: "Sajnos, Chopin zenéjét rajta kívül senki sem tudja tomácsolni azzal az egyéni, rögtönzésszerû lendülettel, ami játékának legfôbb varázsa. A tempóárnyalatok titkát is csak ô tudja, ezt elôírni lehetetlen. Mazurkáiban is vannak olyan részek, amelyeknek érdekességét ô még fokozza a billentés határtalan lágyságával, a tízszeres pianissimókkal, amikor a zongora kalapácsai alig- alig érintik a húrokat, úgy, hogy az embernek kedve támad egészen közel menni a hangszerhez és úgy fülelni, mintha tündérek és koboldok zenélnének."
Zongorajátékáról Schumann többek közt megjegyzi: "amit megérint, amihez hozzányúl, az szellemmel telik meg".
Igaz közvetve, de a francia író, Gide egy érdekes vonásra hívja fel a figyelmet: "Azt mondják, Chopin a zongoránál mintha mindig rögtönzött volna, vagyis szüntelenül kereste, feltalálta és lassanként ki is tárta gondolatát. Az effajta bûvöletes habozás, meglepôdés és elragadtatás csak akkor lehetséges, ha a darabot nem mint tökéletes, pontos és végleges mûvet, hanem alakulás közben mutatjuk be."
Heinét is mélyen megérinti az egyéniség rendkívülisége, mikor ezt írja: "Chopint sohasem elégítené ki, hogy csupán ujjainak könnyed mozgékonyságával aratna sikert. Ennél sokkal mélyebb sikerre pályázik: ujjai csupán engedelmesen követik a lélek parancsát, lelke pedig csak azoknak nyílik meg, akik a zenét nemcsak fülükkel, de lelkükkel is felfogják."
A Chopinnel folytatott "véget nem érô" beszélgetések nyomán Delacroix festô is feljegyzi naplójába: "ô a legvalódibb mûvész", akit "csodálni is meg tisztelni is lehet".
"Hangszerén a végtelenség nyelvét szólaltatja meg", "tíz könnyû sorban egekbe szárnyaló líra és páratlan izgalmasságú dráma" tömörül - állapítja meg George Sand.
És íme Liszt elragadtatott szavai pályatársának zongorajátéka hallatán: Chopin "több volt annál, ami egy tökéletesen zongorázó remek virtuóz, egy nagyszerû mûvész szokott lenni". Áhítatos hallgatóságát egy olyan világba vezette, "ahol minden bûbájos csoda, sohasem sejtett meglepetés és elevenné vált álom". De vajon álom csupán? Feleljen rá Chopin magyarázata, melyet Delacroix- val osztott meg a zene logikáját taglalva: "A mûvészet maga az értelem, amelyet a lángelme felékesít, de amely magasabb törvények által meghatározott, szükségszerû úton halad".
Tények és értelmezések - egy élet megfejthetetlen rejtélyeinek böngészése. S bár mindezt újra felépíteni (Szabolcsi Bence szavaival) "szép és merész feladat", egyetlen lélegzô mazurkáért eldobnám minden ilyen rejtély megfejtésének kulcsát. S különösképp ha ez Bogányi Gergely "árnyalatokban gazdag, a kottázás mögé világító játékában" jut kifejezésre! (Batta Andrást idézve)
"Chopin zenéje nem adható elô - olvasom Bacsó Béla lemezborítóra került mottóját -, inkább felhangzik, valami hangzik benne, ha engednek a hangnak. A rövid kötött formák határai között képzôdik a hang és a hangulat. Bogányi Gergely, azzal, hogy enged a képzôdô hangnak, telíti ezeket a formákat. Nála a chopini zene impresszió, azaz nyomást gyakorol a lélekre, s bár gyorsan elhangzik, sokáig érezzük lelkünkre nehezedô súlyát."
Idén júniusban a Marosvásárhelyi Napok alkalmával szervezik meg a III. nemzetközi fotómûvészeti szalont megyeközpontunkban. A rendezvény fôvédnöke a Nemzetközi Fotószövetség (FIAP), másik védnöke Markó Béla miniszterelnök-helyettes - tájékoztatott Török Gáspár fotómûvész a rendezôbizottság nevében.
- A rangos nemzetközi fotószalonra három kategóriában hirdetnek meg versenyt: fekete-fehér papírkép, színes papírkép, digitális módszerrel készült papírkép. Minden résztvevô a három kategóriában négy- négy 30x40-es képet küldhet be 2005. április elsejéig. Az alkotásokat nemzetközi zsûri bírálja el, s minden kategóriában szép számú díjra számíthatnak a résztvevôk. A rendezôbizottság nevében azt szeretnénk, hogy a megyébôl és az országból is mind többen vegyenek részt. Ezúttal értesítjük azokat, akik nem kaptak meghívót, hogy jelentkezzenek a fotószalonra.
Ugyanakkor reménykedünk, hogy a Kultúrpalota kiállítási termében, ahol a II. fotószalont megrendeztük, az esemény idejére befejezôdnek a javítási, korszerûsítési munkálatok. Ilyenkor merül fel újra, hogy bár mûvelôdési központ rangra áhítozik, Marosvásárhelynek továbbra sincs egy központi fekvésû kiállítási terme, amely ilyen jelentôs nemzetközi rendezvényeknek megfelelô helyet biztosítana - mondotta Török Gáspár, aki hozzátette: a rendezésben partnerként szerepet vállaló megyei és városi tanács mellett számítanak más intézmények támogatásaira is. A Zenei Napokon és a rövidfilm- fesztiválon kívül ugyanis nincs még egy ilyen jelentôs mûvelôdési rendezvény Marosvásárhelyen, amelyen a korábbi biennáléhoz hasonlóan számítanak arra, hogy félszáz ország képviselôi vegyenek részt.
Tavaszig helyezkedhet a csergedi tetô
A természet bosszúja - mondják a környékbeliek a csergedi tetô fele mutatva. A ’90-es évek elején visszakapott akácerdôknek, a teraszolt szôlôsöknek ma már hûlt helyük van. A pusztítás nem csak a felszínen, hanem a föld mélyében is jelentkezett. A csergedi tetô elindult, az aszfaltút megszakadt. 2001 közepén kezdték meg a lejtô megállítását és az út helyreállítását, pontosan a tetôn, 97 méteren. S bár tavaly ôsszel úgy tûnt, hogy az út betonozásra, aszfaltozásra kész, mégis döcögve lehet átkelni a tetôn. Miért húzódott el a munkálat? Hogyan lehet hosszú távon tartóssá tenni a befektetést? Lesz-e folytatása a csuszamlás- megállító munkálatnak? - hiszen a Mikefalva felé vezetô lejtôn már most megcsúszott az aszfaltút. Milyen következményei voltak, vannak annak, hogy az útszakasz évekig le volt zárva? - ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Vízügyi Igazgatóság szakembereivel, megszólaltatva Lokodi Edit megyei tanácselnököt és Réti György mikefalvi alpolgármestert is.
Visszahúzott minket
- A csergedi tetôn évek óta tartó munkálatok hátráltatták a Küküllô menti falvak gazdasági, turisztikai fejlôdését - véli Réti György mikefalvi alpolgármester - mind Mikefalva, mind Küküllôszéplak, Bonyha, Vámosgálfalva, Dicsôszentmárton részére életbevágóan fontos, hogy a megyeszékhely felé vezetô út megfelelô állapotban legyen. Nem beszélve az ingázókról, a teherszállítókról, a nyáron oly gyakori külföldi turistákról. Az elmúlt évek során nemegyszer kerülôutakon, 20-30 kilométerrel többet utazva, vagy a kukoricáson keresztül közelítettük meg Marosvásárhelyt. Azt is sokan tudják, hogy volt olyan idôszak, amikor a naponta ingázó tanárok, szakemberek a tetôn leszálltak az autóbuszról, átsétáltak a kritikus állapotban levô útszakaszon, s ott egy újabb jármûre ültek fel. Jelenleg a szóban forgó útszakasz járható. Úgy tûnik, sikerült azon a helyen megállítani a csúszást. De kissé lejjebb, felénk, a lejtô már elindult. A megrepedt aszfaltot betoldották, de mélyebben dolgozik a föld - tájékoztatott az alpolgármester.
A feladatunkat elvégeztük
Felkaptam a fejem, amikor elôször hallottam, hogy az Európai Beruházási Bank által biztosított pénzbôl kivitelezett megerôsítési munkálatokat a Vízügyi Igazgatóság végzi. Mircea Urzica, a Megyei Vízügyi Igazgatóság mûszaki igazgatójának véleménye szerint azért esett rájuk a választás, mert ôk több külföldi pályázaton nyert pénzt rendeltetésének megfelelôen használtak fel, minden támogatásról pontosan el tudtak számolni.
- 2001 közepén neveztek ki minket hitelutalványozónak. A csergedi tetô megállítására és az út helyreállítására kidolgozott tervet egy kolozsvári cég készítette el Negrea Dumitru egyetemi tanár, híd- és útügyi mérnök irányításával. A 13,8 milliárd lejt érô munkálatot a marosvásárhelyi Consor nyerte meg. Néhány mûszaki adat: 76 betonoszlopot helyeztünk el hat méter mélyen, két sorban. Azonkívül egy erôsítô falat készítettünk és több csatornát, melyen keresztül elvezettük a talajvizet. A munkálatok két okból késtek több mint egy évet: 2003-ban a kiadós esôzések miatt kisebb sártenger keletkezett a munkálatok helyszínén, hiszen az erôs esô lemosta a hegyoldalt. A másik ok, hogy a támogató a pénzt csak egy-egy munkálatrész elvégzése után utalta át, néha késve. 2004 ôszén befejeztük a munkálatokat. A tervezô és kivitelezô két év garanciát vállalt. Tudomásom szerint a 97 méternyi út leaszfaltozása idén tavasszal fog megtörténni, de ez már a megyei tanácshoz tartozik.
Mircea Urzica igazgató véleménye szerint az elmúlt években elvégzett munkálat megállítja a lejtô csúszását ezen a részen. Azonban ahhoz, hogy a csergedi tetô a közlekedés szempontjából egy biztonságos hely legyen, további munkálatokra van szükség a lejtôn, Felsôkápolna, Mikefalva irányába. Tudomása szerint a megyei tanácsnál létezik egy olyan terv, amelyben szerepelnek a további beruházások, két részre felosztva. Hosszú távon csak a további domberôsítô, dombcsúszás- gátló munkálatok jelentenek valós megoldást - vélekedett.
Fokt Calin mérnök, az igazgatóság szóvivôje, aki a csergedi tetô szomszédságában nôtt fel, hozzátette: Mi a megbízatást elvégeztük, 97 méteren megakadályoztuk a csúszást. De ez nem elegendô. Erdôsíteni kell az út felsô részét, teraszosítani és legalább bokrokkal beültetni az alsó részt. Csakhogy az említett területek mind magánkézben vannak, a tulajdonosok szántóföldként használják. Ezen probléma megoldása a Megyei Tanácsra hárul.
Jól viselkedik az útszakasz?
- A csergedi tetôn elvégzett munkálatra két évre vállaltak garanciát. Szakemberek tanácsára úgy döntöttünk, hogy tavaszig nem betonozzuk le - tájékoztatott Lokodi Edit megyei tanácselnök. - A forgalom elôtt megnyitottuk az utat, hogy a gépkocsik döngöljék le egy kicsit a tetôt. Ha a terhelést bírja az útszakasz, akkor tavasszal lebetonozzuk. Tudni kell, hogy ez utóbbi munkálat 3-4 milliárd lejbe kerül. Azért várunk tavaszig, hogy nehogy fölöslegesen dobjuk ki a pénzt - nyilatkozta az elnöknô, aki azt is elmondta: nincs tudomása arról, hogy a megyei tanácsnál létezne olyan terv, amely a csergedi tetôn további munkálatokat irányozna elô. Ha van is, az biztos, hogy az idei költségvetésbôl kivitelezésére nem irányoztak elô pénzt.
A csergedi tetôn tábla jelzi: vigyázat, munkálatok alatt álló útszakasz. Ha minden igaz, akkor tavasszal, legkésôbb nyárig eltûnik a tábla, s megfelelô körülmények között lehet majd közlekedni. A tavaszi általános olvadás lesz az elsô igazi próbaköve a nagyméretû befektetésnek. Akkor dôl el, hogy meg tudták-e állítani a domboldalt vagy sem? S lehet, hogy ha ezt a próbát kiállta a munkálat, akkor elôkerülnek vagy elkészülnek a folytatást biztosító tervek.
Magyarországi cukorrépa-termesztési tapasztalatok
Megyénkbeli cukorrépa-termesztôk nemrég tudományos szimpóziumon vettek részt, amelyet a KWS- Magyarország és KWS-Románia szervezett. A találkozón elôadást tartott többek között dr. Angeli András, a KWS-Magyarország leányvállalat igazgatója is, akit arra kértünk, mutassa be a céget, és ismertesse az EU- csatlakozás elôtti idôszakban szerzett cukorrépa-termesztési tapasztalataikat.
- A KWS növénynemesítô cég az 1860-as években alakult Németországban. A mai napig magánvállalkozás, a részvények 51%-a az alapító családok kezében van. A profilja kibôvült és a cukorrépa mellett az évek során más haszonnövények vetômagvait is elôállították. A cég bevételének közel 48%-át még mindig a cukorrépa biztosítja. E téren világvezetô helyzetben vagyunk. A világpiaci részesedésünk 33% fölött van. Európában ez az arány magasabb. Magyarországon közel 40%-os. Romániában ez a mutató kissé szerényebb mivel késôbb jutottunk a román piacra. A cukorrépa mellett az utóbbi idôben nagyon keresettek a kukorica-, napraforgó- és az olajrepce-vetômagok. Ezeket Magyarországon és Romániában forgalmazzuk a helyi leányvállalataink révén. Bukarestben külön igazgatóság alakult a cukorrépa-vetômagvak forgalmazására és külön igazgatóság az egyéb növények vetômagvainak értékesítésére.
- A KWS-nek mióta van képviselete Magyarországon?
- A KWS Magyarországon 1928-ban kezdte el tevékenységét. A második világháború befejezéséig egy magyar leányvállalat révén zökkenômentesen zajlott a tevékenység. Köztudott, hogy akkor Magyarország a szocialista tömbhöz került, megszakadtak a kapcsolatok a nyugati nemesítô házakkal egészen a '70-es évek elejéig. Akkor újra megjelent a KWS cukorrépa-vetômagokkal Magyarországon, elkezdôdött a KWS és a magyar nemesítô vállalat együttmûködése. Közös nemesítésû fajtákat kezdtünk forgalmazni, majd direkt importfajtákat használtunk, késôbb ezeket a direkt importfajtákat licencben Magyarországon szaporítottuk. Így olcsóbbá vált a cukorrépa-vetômag. Mivel Magyarországon a termôterület akkor 120-130 ezer hektár volt és egy hektárra 2-2,2 U-vetômagot vetettünk, teljében dolgoztak a vetômag-elôállító cégek, vállalatok. A '90-es években, a magyar cukoripar privatizálása után a termôterület csökkent, mert korszerûbb technológiával egy hektáron több cukrot tudtunk elôállítani. Magasabb hozamok, nagyobb cukortartalom, jobb cukorkivitel. Emiatt a terület 70 ezer hektárra csökkent. Így nem volt értelme Magyarországon és a környezô volt szocialista országokban - ahol ugyanez a tendencia végbement - fenntartani vetômagüzemeket. A KWS akkor úgy döntött, hogy egységes minôségû legyen a vetômag, felépítette egyetlen cukorrépa-vetômag üzemét, ahol egy évben 1,9 millió U-vetômagot állítanak elô.
- Önök miként támogathatják a romániai cukorrépa- termesztôket?
- A KWS óriási elônye az, hogy nagyon korán megérezte az idôk szelének változását. Idejében ráéreztek, hogy a cukorrépafajták nemesítésénél betegségekkel szemben ellenálló fajták nemesítését kell elkezdeni. Elsôként nemesítették a rizomániás-toleráns fajtákat, majd a cerkospóra-, a rizoktónia-toleráns fajtákat. Ezek csúnya betegségek, ellenük csak toleráns fajtákkal lehet védekezni. Ezekkel a vetômagokkal olcsóbbá lehet tenni a termesztést. A KWS a cukorrépa-termesztésben használt gépekkel támogatja a termesztôket. A cukorgyárral kötött szerzôdés alapján a magyarországi termesztôk rendelkezésére vetôgépeket bocsát. A cukorgyár garantálja, amíg a gép amortizációja lejár, hogy bizonyos mennyiségû vetômagokat vásárol. Romániában is köthetnek cukorgyárak ilyen szerzôdést.
- Itt, Romániában kötöttek-e szerzôdést cukorgyárakkal?
- Nagyon bízom benne, hogy aláírunk majd olyan szerzôdést, amely alapján gépeket kaphatnak a cukorgyárak. Errôl a kérdésrôl már a múlt év nyarán beszélgettünk a marosludasi gyár igazgatójával, Ioan Armeneanuval, aki szerint a Zaharul Rt. érdekelt ez ügyben. Mi nyitottak vagyunk, nemsokára elkezdôdnek a tárgyalások.
- Magyarország már EU-tagállam. Melyek azok a tapasztalatai, amelyek segíthetnék a hazai termelôket?
- A tagság elôtt Magyarország nagyon erôsen lobbizott a nemzeti cukorkvóta megállapításakor. Magyarország 400.000 tonna/év nemzeti cukorkvótát kapott az EU-tól. Az ország lakosságának évenkénti cukorszükséglete kb. 500-520.000 tonna. A fennmaradó 100-120.000 tonnát izoglükozból, kukoricacukorból gyártják. A 400.000 tonna répa cukorkvótát a termesztôk teljesíteni tudják, sôt, a múlt évben még több is termett, mert nagyon jó cukorrépa-termô évünk volt. Ezt a kvótát mindenképpen tartani kell, mert garantált az értékesítés. Az EU-ban nagyon jól szervezett a cukoripar, amelynek csak három tulajdonságát emelem ki: nemzeti kvótákat alkalmaz; a belpiacot védi a külpiaccal szemben; garantált árakat biztosít a répának és a cukornak.
- A kvótán felüli cukormennyiséggel mi történik?
- A megértés kedvéért a következôket kell tudni: az EU-ban minden országnak van egy A kvótája, ami a nemzet szükségletét fedezi, továbbá van egy B kvóta, általában az A kvóta 20%-a, ez biztonsági tartalék. Hogyha az egyik EU-országban kevés a cukor, akkor a másik EU-tagállam ezt a mennyiséget oda exportálhatja. Ha a termés nagyobb a kvótában megállapítottnál (C), akkor ezt az ipar feldolgozza és a szabadpiacon, világpiacon értékesítik. De ez bizonytalan, mert az ár nem garantált, nem tudni elôre, miként alakul a cukor ára. Ezért az A és B kvótát veszik nagyon komolyan.
- Idehaza kétszeresére kell(ene) növelni a cukorrépa-területeket…
- Romániának 100.000 tonna cukorkvótája van. Ezt gyakorlatilag 750-800.000 tonna répából elô lehet állítani. A termésátlagokat figyelembe véve Romániának 25-26.000 hektár répatermô területre van szüksége. A múlt évben 12.500 hektáron termesztettek répát. A cukorrépa- terület megduplázása idén - egyelôre szerintem vágyálom, mert nagyon alacsony szintû a gépesítés. El lehet vetni, termeszteni lehet répát 25.000 hektáron, de az idôben való kiszedése kérdéses. Ezért úgy látom, hogy a cukorgyárak tulajdonosainak kell befektetni a gépesítési szint emelése érdekében. Az állam ezt nem fogja megtenni, mert az állam nem támogat egy külföldi kapitalistát. Véleményem szerint a jó vetômagok biztosítása és a gépesítés szintjének emelése alapvetô feltétel lesz a cukorkvóta megvalósításában Romániában.
A már jó néhány napja tartó alacsony hômérséklet több kellemetlenséget is okozott a lakosságnak. Tegnap délelôtt a mínusz húsz fokos fagyban felmerülô gondokat vettük számba, továbbá, hogy a különféle intézmények milyen intézkedéseket vezetnek be a problémák kiküszöbölésére.
A közlekedést is hátráltatja a fagy
Néhány napja a Marosvásárhely- Székelykocsárd útvonalon közlekedô vonatokat nem tudják kifûteni a nagy hideg miatt. Február 8-án éjszaka kiszállt egy felülvizsgáló csapat, amely ellenôrizte a szóban forgó útszakaszon mûködô vonatokat - mozdonyokat és vagonokat - mondta Vasile Bora, a marosvásárhelyi nagyállomás vezetôje. Az a döntés született, hogy amíg tart a különösen hideg idôjárás, a szerelvényeket villamos árammal fogják elômelegíteni. Azon kérdésünkre, hogy a Marosvásárhely-Kolozsvár közt közlekedô Kék Nyíl nevû járatot február 2- ától miért szüntették meg, az állomásfônök azt a választ adta, hogy az a felmérések szerint nem mûködött gazdaságosan.
A marosvásárhelyi távolsági buszállomáson a nagy hideg nem okozott különösebb problémákat - tájékoztatták lapunkat az információs osztályon. Minden járat idôben indult, a buszokat a kellô hômérsékletre ki tudták fûteni.
Fontos a megelôzô intézkedés
Az alacsony hômérséklet miatt az utóbbi napokban az Aquaservnél több mint hatvan bejelentés történt arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó területén lévô vezetékek illetve vízórák lefagytak, városi vízellátás nélkül hagyva az ingatlant. A felmerült gondok nagy részét sikerült megoldani, de vannak olyan magánlakások, ahol lehetetlen az állapot javítása. Az Aquaserv már a múlt év novemberétôl kezdve próbálta a lakosságot felkészíteni a hideggel járó kellemetlenségek elkerülésére, közleményeket csatoltak a számlákhoz, és az újságokban is hirdették, elôvigyázatosságra szólították fel a fogyasztókat
Az Aquaserv tájékoztatása szerint a rendkívüli idôjárásnak köszönhetôen a házi fogyasztók udvarán lévô vízvezetékek és vízórák lefagyhatnak, ennek következtében az illetô ingatlan víz nélkül marad. A tönkrement vízórák kicserélésével járó költségeket a fogyasztó állja (a meghibásodott vízóra újjal való helyettesítése kb. 1,5 millió lej). Az Aquaserv kéri a fogyasztókat, tegyenek meg mindent azért, hogy a vízberendezéseket megvédjék a fagytól. A vízaknafedô felnyitása is elôsegítheti a szerkezet meghibásodását. A víz- és csatornázási szolgáltatás mûködési szabályzata, melyet a 203/2003-as helyi tanácsi határozat hagyott jóvá, egyértelmûen kimondja, hogy a "fogyasztó köteles a fagytól óvni a saját területén levô vízórákat, berendezéseket."
A rendellenességeket a 08008-208888-as ingyenesen hívható telefonszámon lehet bejelenteni.
Nincs telt ház az éjszakai menhelyen
A megyeszékhelyi menedékszálló marosvásárhelyi illetôségû személyeket fogad be éjszakára. A menhely mintegy harminc embernek tud szállást biztosítani, a nagy hideg ellenére nem volt telt ház, viszont nôtt a befogadottak száma. Kedd éjszaka huszonöt személy vette igénybe a szolgáltatást, nagy részük férfi, de volt köztük két nô is. Öt-hat személyt a mentôszolgálat szállított be a sürgôsségi ellátás után, viszont akadtak köztük olyanok is, akiket a rendôrség hozott, vagy önszántukból jelentkeztek. Székely István, a menhely igazgatója szerint azért is igénylik többen a szolgáltatást, mivel a decemberi idôszakhoz képest - amikor a piacokon, lépcsôházakban is meghúzódhattak - jóval hidegebb van, viszont csak olyanokat fogadhatnak be, akik az elôírásoknak eleget tesznek.
A nagyállomás váróterme Farkas Ferenc számára öt éve jelenti az "otthont". Legtöbbször itt húzódik meg estére, amióta elhunyt a felesége. Mivel marosszentkirályi, a marosvásárhelyi tanács kezelésében álló éjszakai menhelyet sem tudja igénybe venni. Semmilyen segélyben nem részesül, néha megsajnálják, és kap egy darab kenyeret vagy ruhákat. Luca Vasile is sok idejét tölti a váróteremben. A volt Ady negyedben tíz családtagjával együtt lakik egy kétszobás lakásban. A gázat már rég levágták, a villanyt is csak decemberben kötötték vissza, így a rezsó még enyhíteni tudja a kopogó hideget. A nedves, beázott falak miatt a családot állandó betegségek gyötrik, bár esetük korántsem egyedülálló.
A közintézmények folyosóin, állomások várótermeiben, gyakran tûnnek fel ismert és ismeretlen arcok, olyan személyek, akik kis motyójukban az egész otthonukat magukkal cipelik. Parkok padjain üldögélve, szundikálva is láthattuk ôket, viszont a kegyetlen hideg más megoldások kitalálására hajtotta ôket. Talán nem ártana komolyabban elgondolkodnunk, hogy mi a teendô ezekkel a szerencsétlen sorsú egyénekkel, megosztani velük egy tányér meleg ételt vagy akár egy pohár forró teát. Egy aprócska figyelmesség talán életeket is menthetne ebben a rendkívül fagyos idôszakban.
A páros testrészek és a hozzájuk tartozó ruhadarabok nevét nyelvünk szívesen használja egyes számban. Pl. kezem, halántékod, szemébe (nézünk), csizmája, kesztyûje. Az is érdekes jelenség, hogy ha csak egyik ilyen testrészrôl vagy ruhafélérôl van szó, gyakran használjuk a fél jelzôt. Pl. fél szemére (vak); a fél kesztyûje (elveszett). Nyelvmûvelôink és stíluskutatóink mindezt régóta jellegzetes magyar nyelvi sajátságként tartják számon, de némelyek eltúlozzák a dolgot, mondván, hogy a többes számú szemek, füleim, lábaid féle szóalakok, s az egyik kezem, fél veséje jellegû szerkezetek általában sértik a magyar észjárást, a magyar nyelvi szemléletet, s ezért idegenszerûek, hiszen mi - mondják - egységnek tekintjük a két fél együttesét.
A nyelvi fejlôdés során napjainkra kialakult használat azonban korántsem ilyen egyértelmû. Kétségtelen, hogy amint a sok egyes tagból vagy elembôl álló egészeket leginkább egyes számban nevezzük meg (jó foga van; barna a haja), a páros testrészek nevét is hagyományosan így emlegetjük. Egypár állandó szókapcsolatban kivált bántó volna a többes szám (lábbal tipor; kézre kerít; szeme közé néz; füle botját se mozgatja stb.). De a folklórszövegekbôl és a legmagyarosabb nyelvezetû költôink nyelvhasználatából igazolhatjuk a többes számú formákat is. Pl. lábai alatt csikorgott a hó; György meredt szemeket vetett a királyra. S ugyanígy gyakoriak a két kézre (vív); egyik lába - másik lába; mindkét szeme stb. szerkezetfajták is az irodalmi, a köz- és a népnyelvben egyaránt.
Ha tehát ízesebb is az egyes számú (káprázik a) szeme, (fázik a) füle, mint többes számú megfelelôje, a költôi és a köznyelvben a szemei (megteltek könnyel), a lábai (elôtt) stb. forma sem szokatlan. A mindkét lába, egyik keze, bal szeme stb. jelzôs használat pedig egyáltalán nem magyartalan, csak más szemléletet fejez ki, mint a fél szeme; ez talán színesebb, amaz meg szabatosabb, pontosabb (két szeme egyformán jó - ehelyett semmiképpen sem mondhatjuk: a szeme egyformán jó).
Szerdán délelôtt befejezôdött Lausanne-ban, a nemzetközi Sportdöntôbíróságon (CAS) az olimpiai aranyérmétôl megfosztott Annus Adrián meghallgatása, döntés hat héten belül várható.
Annus tárgyalása kedden egész nap, szerdán pedig három órán át tartott az Hotel de la Paix-ben. A meghallgatáson részt vett magyar illetékesektôl az MTI úgy értesült, hogy a kalapácsvetôt nem vádolják csalással, a vizeletminta manipulálásával, "csak" a doppingszabályok megsértésével. A CAS hat héten belül hoz határozatot az ügyben.
Az athéni elsôségétôl szintén megfosztott Fazekas Róbert meghallgatása csütörtökön kezdôdik. A diszkoszvetôt - akárcsak Annust - Eva Maria Barki, Bécsben élô magyar ügyvéd védi. Fazekas mellett orvosa, Pikó Ká- roly és családtagjai tanúskodnak.
A háromfôs lausanne-i testületbe az atléták egy osztrák szakembert jelöltek, rajta kívül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a CAS képviselôje alkotja a grémiumot, amelynek a döntése kötelezô érvényû lesz a NOB- ra, a sportolókra, s az érintett szövetségekre nézve egyaránt.
Annust utólagos mintavétel megtagadása, Fazekast pedig elégtelen mintaadás miatt zárták ki az olimpiáról. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöksége Annust felmentette, Fazekast egy évre tiltotta el.
Minden elhatározás végrehajtásának, megvalósításának az alapja az a hit, mellyel annak érdekében elindultunk. Bármit is cselekszünk, ha nem is tudatosan, de tudatunkon kívül, benne van a hit, annak hite, hogy a cél fontos, hasznos, sôt szükséges is.
Aki nem hisz saját munkájának szükségességében, eredményes kimenetelében, annak rosszul sikerül minden, és keserûség az élete.
Egy beteg ember, aki erôs hittel bízik abban, hogy meggyógyul, az könnyebben és hamarabb szabadul meg a bajától, mint az, akit a kétségbeesés gyötör.
Mindenben a jó vagy rossz sugallat - szuggesztió - érvényesíti a hatását.
Krisztus mûködése - tanításai - alkalmával sokszor kihangsúlyozta a hit- önbizalom hatalmas erejét. Nem-egyszer hívta fel a figyelmét azoknak, kik erôs hittel fordultak hozzá segítségért, hogy hitük meggyógyította ôket. Ez alkalommal idézem a Jarius leánya esetét, aki azt gondolta magában: "Hacsak a ruháját érintem is, meggyógyulok". Krisztus, amint észrevette, látta erôs hitét, azt mondta neki: "Leányom, hited meggyógyított. Menj békében és maradj egészséges."
Ez alkalommal egy nagyon érdekes és fontos dologra szeretnék kitérni, melyet az idôk folyamán sikerült kihámoznom az olvasottakból, és melyet nagyon régóta bevezettem a mindennapi életembe.
Az embernek van egy tudatalatti énje. Ezt fegyelmezni kell, uralkodni rajta. Ez a tudatalatti én fontos szerepet játszik az ember életében. A tudatalatti énnek a helyes, tudatos irányítása, befolyásolása határozza meg az érvényesülésünket vagy kudarcunkat.
A tudatalatti én igyekszik minden erejével megvalósítani azt, amit mi neki betáplálunk, sugallunk, akár jó, akár rossz, akár káros, akár hasznos.
A tudatalatti énnek a befolyásolása, az önszuggesztió, ahogyan felfogjuk a dolgokat, eseményeket, hatásuk alá esünk, vagy mentesítjük magunkat alóluk.
A bölcs, akinek sikerül mentesítenie, függetlenítenie magát a külsô hatásoktól, az harmóniában él.
Újra a Bhagavad-gitából, a hindu bölcsesség könyvébôl idézek: "Ki a hit erejével eltelt, megtalálja a bölcsességet, valamint az, ki uralkodik érzékein, elérve a bölcsességet, a legfelsôbb békébe jut." "A tudatlan, a kételkedô pusztulásba megy."
Mindennap, amikor az ember felkel, egy új napra ébred. Ezt az új napot új hittel kell kezdeni. El kell felejteni az elmúlt nap gondjait, úgyis jönnek mások helyette.
A keleti bölcsességek a következô magatartást ajánlják:
Reggel, mielôtt elkezdenénk az új napot, monoton hangon többször ismételgessük a következôket:
- Ma már minden tekintetben jobban és jobban érzem magam, mint a tegnap. Érzem, hogy erôsebb és egészségesebb vagyok. Ma minden munkámat, tevékenységemet sikeresen fogom végezni. Rajtam semmilyen rossz hatás nem fog érvényesülni.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat kell betápláljunk a tudatalatti énünkbe, azzal a hittel, meggyôzôdéssel, hogy az biztosan meg fogja valósítani.
A saját természetének mindenki hite megfelel. Az ember azonosul hitével, ô maga az, ami a hite.
A hittel kapcsolatosan kimeríthetetlen bölcsességeket lehetne felidézni.
Van a hit szónak egy érdekes, más változata is. Ez a hiteget kifejezés, ami annyit jelent, mint üres ígéretekkel biztatni, áltatni valakit, valakiket, vagy egy egész társadalmat.
Divatossá vált ez az eljárás, különösen a feljebbvalók, vezetôk, vagy azok részérôl, kik könnyen szeretnének felkapaszkodni, érvényesülni minden kockázat, teljesítés nélkül.
Bár már nagyon megszoktuk ezt a sok üres, semmitmondó ígérgetést, hantázást, mégis magunkról megfeledkezve hitelt adunk és bízunk is benne.
A hitegetés be nem tartása a hitegetôk részérôl rájuk nézve semmilyen káros hatással nem jár. Nem úgy a felbiztatott, szenvedô alanyok.
A hitegetôk, dicsôségük hanyatlása után mindenkor elveszítik a becsületüket és a társadalom megvetettjeivé válnak.
Bartis Árpád, Marosvásárhely
Szívet-lelket melegítô csengô gyermekhangok olvasztották a jeget február 5-én a Maros-parti nagyközségben. A kisiskolások körzeti szavalóversenye Marosszentgyörgyön oly nagy érdeklôdésnek örvendett, hogy az iskola legtágasabb terme is szûknek bizonyult a szülôk, a szurkoló tanítók, gyerekek, no meg a 32 versenyzô III. osztályos számára.
A csörögés, meleg teás fogadtatás, a játékokkal, dalokkal fûszerezett program hamar feloldotta a kis versenyzôk szorongását. Nagy Csaba igazgató üdvözlô szavai biztosították ôket arról, hogy az eredménytôl függetlenül mindannyian nyertesei lesznek ennek az együttlétnek. Tudásban gyarapodva, nyelvünk ékköveit csiszolva építôi máris anyanyelvünk nagy közös épületének.
A versenyzôk repertoárja - mintha csak a beköszöntô szavakat igazolta volna - átfogta a magyar gyermekirodalom legszebb alkotásait. Petôfi, Arany, Gyulai Pál, Szabó Lôrinc, Benedek Elek, Nemes Nagy Ágnes versei mellett ráérzéssel szavalták a gyerekek Kovács András Ferenc, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor, Tolna Éva alkotásait is. A bátor fellépésen, az értô szövegmondáson, a tiszta ejtésen túl a mûvészi elôadásban is gyönyörködhettünk. Íme, cseperedik új olvasótábora a magyar versnek!
Említsük csak a legjobbakat: I. díj: Füzesi Irén Juliánna (Erdôcsinád), II. díj: Mezei András Levente (Sáromberke), III. Veress Lóránt (Körtvélyfája). Ôket javasoltuk a verseny megyei szakaszára. Dicséretesen szerepelt Nagy Lôrinc Botond (Gernyeszeg), Szekeres Nóra (Nagyernye), valamint Szabó Tímea és Tamás Norbert, a marosvásárhelyi 8- as számú Általános Iskolából. Több társukkal együtt ôk a jövô ígéretei.
A jelenlevôk mindannyian meggyôzôdhettek a szó varázserejérôl. A szavalók nemcsak a közönséget bûvölték el, hanem az alvó medvét is kicsalogatták barlangjából, és megtáncoltatták. Vagy inkább a játékos, mókás csejdi medve derítette jókedvre ôket?
A zsûri elnöke, Baricz Lajos plébános, költô értékelte, jutalmazta a nyerteseket, majd a költôi mesterség mûhelytitkaiba is beavatta a gyerekeket.
Bárdosi Ilona nyugdíjas gyakorló iskolai tanítónô, a zsûri tagja pedig egykori tanítványainak, a helyi tanítóknak a munkájában gyönyörködött. Véleménye szerint a segítôkész szülôi közösségre támaszkodó ötletes, fiatal tanítókra nyugodtan rá lehet bízni az épülô, gyarapodó marosszentgyörgyi iskolát. Opra Kinga, Jartó Tünde, Balogh Andrea, Lôrinczi András, Fazakas Panni, Nagy Borbála, Tavaszi Ibolya, Rend Enikô, Pitó Barna, Török Szilárd, Kovács Réka, Nagy Attila helyi tanítóknak köszönhettük ezt az emlékezetes délelôttöt.
Molnár Éva
A Pro Biciclo Urbo és a Neuzer cég közösen a tavaly 15 kerékpártúrát szervezett. Ehhez adott volt minden feltétel. Összesen 1250 kilométert tettünk meg. A kerékpártúrákat elôre meghirdettük a sajtóban - a Népújságban is - és ezekre eltérô számban, de mindig volt jelentkezô. A legjobb túrázókat év végén díjaztuk.
Az idei évre is 15 kerékpártúrát tervezünk, amelybôl 12 körút lesz. A túrák beütemezésénél szem elôtt tartottuk a természeti jelenségeket, a virágritkaságok : hóvirág, tôzike, sztyeppei bazsarózsa, nárcisz virágzási idejét.
Lesznek hegyi kerékpártúrák is a Görgényi-, Kelemen-, és Gyulai-havasokba. Reméljük, hogy idéntôl több természetszeretô csatlakozik hozzánk. Idénre tervezett túráink a következôk: március elsején Marosvásárhely-Erdôcsinád- Sárpatak-Marosvásárhely; áprilisban hóvirágtúra a Bekecsre; április 30-május elsején bazsarózsatúra Mezôzáhra; Május 7-8. vagy 14-15. nárcisztúra a szencsedi nárciszmezôre; júniusban a Faragói-tóhoz és a Nyárád folyó forrásvidékére; júliusban Kelemen-túra a Hosszúmezôre és a Tündér-tóhoz, továbbá a Mezôhavasra; augusztusban a Nyárád mentére és a Tordai-hasadékhoz; szeptemberben a Küküllô mentére és a Nyomáti-tetôre.
Both Károly túravezetô
Az elmúlt tizenöt évben nagyot változott világunk. Örök életûnek hitt gyárak, üzemek tûntek el; születtek vállalkozások.
Vállalkozókká lettek - esetenként: kisvállalkozókká - akik sohasem gondoltak erre. Rejtett energiák, tehetségek kerültek napvilágra. Szakterületek sokaságát felölelve szárnyaló fantáziák váltak kézzelfoghatókká. Ki-ki képessége, ereje, lehetôsége szerint valósította meg önmagát.
Az említett idôszak kitermelt még egy réteget: a kényszervállalkozókét…
Mások a társadalom perifériájára kerültek (…) Segítség helyett - szociális háló - az egykori pártapparatcsnyikokból átvedlett újkapitalisták lenézô, gúnyos mosolyától kísérve tengetik napjaikat.
Jól fizetô szakmák mûvelôi váltak életképtelenné, menô foglalkozások tûntek el. Újjászülettek elfeledett vagy annak tartott mesterségek…
Utcasarkon, járdaszélen lányok állnak… Mínusz sok fokban is állják a "sarat". Ígérve… Kínálva szolgáltatásaikat.
Az utca másik oldalán kisdiákok. Az iskolaudvarról kilépve - józsefattilásan - hörpintenek valódi világot, habzó éggel a tetején… Nem tévémûsor gyanánt.
Az iskola neve: Európa…
*
Ez itt nem a reklám helye, de az ellenreklámé sem. Nem szeretném, ha a lányokat karhatalommal távolítanák el az utcasarokról. Ôk tudják, hogy miért épp ezt a sarkot választották. Hanem az iskola vagy a szülôi bizottság részérôl - civilizáltan persze - valaki felkérhetné a lányokat, hogy csökkentsék munkaidejüket. Mondjuk: csak este nyolc után kezdjék a "mûszakot" -, miután a diákok hazamentek.
Czirmay Szabó Sándor
Miután a januári nyugdíjat megkaptuk és új fényképet készítettünk, következett a sorbanállás. Egy óra állás után az Apollo épülete melletti kuckóból délután 4 óra elôtt 10 perccel azzal utasítottak el, hogy nincs több igazolvány, csak "normális" jegy. Erre azt kérdeztem: a "nem normális", azaz ingyenes utazást biztosító igazolvány mikor lesz? - Holnap reggel! - volt a válasz.
Másnap délelôtt arra gondoltam, hogy éjszaka "kinyomtatták a nem normális igazolványt és megkapom én is. Sûrû hóesésben megint jó háromnegyed órát álltam - szerencsére egy Jehova tanúja