Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Traian Basescu államfô kedden kijelentette, a kormány elemezni fogja az összes, versenytárgyalás nélkül megkötött szerzôdést, a társaságoknak pedig " a piaci árakhoz kell igazodniuk" ellenkezô esetben felbontják a szerzôdéseket.

Az államfô a Business Review által rendezett, üzletemberek részvételével tartott kerekasztal- beszélgetésen kifejtette, a kormány megvizsgál minden, versenytárgyalás nélkül megkötött szerzôdést, szem elôtt tartva a szerzôdések lemondása esetén szükséges kártérítések összegét is. Basescu kifejtette, ha indokolt, versenytárgyalást írnak ki a szerzôdések megkötésére, de ha ez nem lehetséges, "a szolgáltatóknak igazodniuk kell a piaci árakhoz".

"Nem fogadjuk el, hogy a piaci áraknál többet fizessünk" - szögezte le az elnök.

(MTI) A fedélzeti hangrögzítô kiértékelése után sem lehet biztosan tudni, miért járt szerencsétlenül az a magyar repülôgép, amely január végén zuhant le Romániában.

A magyar Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet (PoLéBiSz) hétfôn közleményben tudatta az MTI-vel, hogy részvételével megtörtént a romániai Iasi repülôterének közelében január végén szerencsétlenül járt, magyar lajstromjelû L-410-es repülôgép fedélzeti hangrögzítôjének kiértékelése, ám ez sem hozott olyan eredményt, amely rávilágított volna a baleset közvetlen kiváltó okára.

A fedélzeti hangrögzítô kiértékelésére a magyar szervezet a baleset kivizsgálását irányító román légi közlekedési hatóság franciaországi társszervezetét, a francia polgári légi közlekedés biztonsági szervezetet kérte fel, amely rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges technikai felszereléssel és a berendezés gyártójának felhatalmazásával is.

A közlés szerint a speciális burkolattal ellátott hangrögzítô berendezés a baleset során ugyan külsô sérüléseket szenvedett, de az információt hordozó mágnesszalag kiértékelhetô állapotban volt.

A pilóták egymás között elhangzott beszélgetésébôl csak annyi derült ki, hogy leszálláshoz készülôdtek, de olyan információ nem hangzott el, ami egyértelmû magyarázatot adna a baleset bekövetkezésének okára.

A közlemény emlékeztet rá: mivel a nemzetközi egyezmények értelmében a légi közlekedési balesetek kivizsgálását annak az országnak az illetékes szervezete végzi, amelynek területén az esemény történt, a magyar repülôgép balesetével kapcsolatos további vizsgálati tennivalókról - így többek között a "másik fekete doboz", a repülési adatokat rögzítô berendezés kiértékelésérôl is - a román légi közlekedési hatóság dönt.

Január 27-én helyi idô szerint 8 óra 15 perckor zuhant le a Farnair Hungary Légitársaság magyar lajstromjelû L-410-es típusú repülôgépe a romániai Iasi repülôtér közelében fedélzetén kétfôs magyar személyzettel, akik a baleset következtében életüket vesztették. Az L- 410-es repülôgép légcsavaros, gázturbinás, két hajtómûves, másfél tonna árut szállíthat, fedélzetén a személyzeten kívül 15-18 utas foglalhat helyet, de ez a gép a szerencsétlenség idején utasokat nem szállított.

Mégiscsak született egy válasz - jobb késôn, mint soha - az iskolákban a tanfelügyelôség égisze alatt, a Maris Distribution nevû cég által (csak Maros megyében!) szervezett tombolajátékot furcsálló felvetésünkre. A Népújság január 26-i számában tettük szóvá az effajta tombolázás üzletileg és pedagógiai szempontból egyaránt kétes jellegét. A benevezô, 15.000 lejes tombolajegyet vásároló diákoknak két, viszonylag egyszerû kérdésre kellett (volna?) válaszolniuk, ami eleve garantálja a pályázók nagy számát (szorozva 15.000 lejjel). Ha erre még a tanári, osztályfônöki unszolás is rásegít, biztos üzleti siker, minek fejében az ügylet bonyolítói egy számítógépet, egy színes televíziót, két kerékpárt és "számos pénzbeli jutalmat" ígértek.

A Megyei Tanfelügyelôség tegnap érkezett közleményébôl az derül ki, hogy a szóban forgó tombolaversenyt a megye "egyik kulturális egyesülete kezdeményezte". Továbbá: "Nem tartozik a Maros Megyei Tanfelügyelôség tevékenységi körébe "tombola" vagy "Aki tud, az nyer" típusú versenyek szervezése, hanem kizárólag szakmai tantárgyversenyeket szervezhet."

"Megjegyezzük - írják a közleményben -, hogy egyes alapítványok és kulturális egyesületek folyamodtak az iskolákban szervezendô tevékenységekhez, köztük versenyekhez elvi jóváhagyásért, amelyeket kedvezôen bíráltunk el. Az ilyen jellegû tevékenységek ügyviteléért minden felelôsség a szervezôkre hárul, a tanfelügyelôség semmilyen módon nem részese a szervezésnek és ügyvitelnek. Sajnálatos, hogy a szóban forgó alapítvány a tanfelügyelôség fejlécét használta anélkül, hogy egyértelmûvé tette volna a szervezô intézményt, amivel megtévesztette azon iskolák vezetôségeit, amelyekkel kapcsolatba léptek" - zárul a Stefan Somesan fôtanfelügyelô által aláírt közlemény.

Ez a "semmi közünk hozzá" kihátrálás azonban több sebbôl is vérzik. Például: "elvi jóváhagyásnál" nyilvánvalóan több, hogy az iskolákba eljuttatott tombolajegyeket a fôtanfelügyelô által aláírt körlevél kísérte (lásd faxszimilében), ami ezek szerint legalább annyira megtévesztô, mint a fejléc illetéktelen használata. Magyarázatot kíván. Akárcsak az, hogy minô véletlen folytán található egyazon cím alatt az alapítvány és a tanfelügyelôség…

Kerek egésznek természetesen akkor mondhatjuk majd az ügy tisztázását, ha befut a Maris Distribution válasza is, saját verziójukkal. Akkor derülhet ki, hogy ki kit próbál az orránál fogva vezetni. Nem minket, a közvéleményt, a gyermekeket, szülôket, tanárokat.

Mellesleg: egy szülô azzal kereste fel szerkesztôségünket, hogy az egyik marosvásárhelyi iskolában még a tegnap is árusították a tombolajegyeket.

Mi folyik itt?

Január végén egy háromtagú RMGE- küldöttséget fogadott dr. Németh Imre magyarországi földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Mint ismeretes, 2003-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete együttmûködési megállapodást írt alá a magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériummal (FVM). A megállapodás értelmében az FVM támogatja az erdélyi gazdák olyan tevékenységeit, mint szakképzés, EU-s csatlakozási, szakmai tréningek szervezése, szakmai kiállításokon való részvétel, mezôgazdasági szakkönyvekkel való ellátás és mások.

A megállapodás szerint az elmúlt évben több mint 250 erdélyi gazda és szakember vett részt különbözô magyarországi rendezvényeken, ebbôl 120-an szakmai képzésen, 130-an különbözô mezôgazdasági kiállításokon. Mindkét fél nagyra értékelte a 2004-es év eredményeit, ami biztosíték arra, hogy 2005-ben is hasonló együttmûködés valósuljon meg.

Az RMGE küldöttségét Sebestyén Csaba mérnök, országos elnök, valamint Bodó Géza és Máthé László alelnökök képviselték. A küldöttséget dr. Solymosi József miniszteri fôtanácsadó, Kovács Mariann, a nemzetközi kapcsolatok fôosztályvezetôje, valamint dr. Martin István oktatási, kutatási és fejlesztési fôosztályvezetô fogadták. A felek részletesen elemezték az elmúlt évben megvalósult együttmûködést és a 2005. évi terveket. A megállapodás értelmében az idén is a múlt éveihez hasonló támogatására számíthat az RMGE, a következô területeken:

- Erdélyben szervezendô szakmai továbbképzésre az FVM 30 nap terjedelmében magas felkészültségû magyarországi elôadókat biztosít, különbözô helyeken.

- Lehetôséget biztosít az RMGE által javasolt gazdák, gazdasszonyok részére Magyarországon szervezésre kerülô tanfolyamokon való részvételre - méhészet, gazdasszonyképzés, teljes húsfeldolgozás, mesterséges megtermékenyítés, kertészet témakörökben az FVM-hez tartozó oktatási központokban - ez 300 tanfolyami napot tesz ki.

- Lehetôséget biztosít magyarországi mezôgazdasági kiállításokon és szakvásárokon való részvételre, többek között a hódmezôvásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napokon, a debreceni Farmer Expón, a budapesti ôszi OMÉK-on és másokon. A felek különleges hangsúlyt fektetnek a 2005. augusztus 27 - szeptember 4. közötti országos mezôgazdasági és élelmiszeripari kiállítás megszervezésére. Itt az RMGE külön kiállítási felületet kap, ahol számos erdélyi élelmiszert elôállító vállalkozó lehetôséget kap egy héten keresztül termékeik bemutatására, immár mint az Európai Unióban. A rendezvény ideje alatt kerül sor a határon túli magyar gazdák találkozójára, ahol elsô ízben vesznek részt Kárpátalja, Szlovákia, Horvátország, Szerbia-Montenegró és Erdély gazdaképviselôi. A rendezvény egész ideje alatt kulturális elôadások színezik a programot.

Az FVM továbbra is támogatja a RMGE irodájának fenntartását a minisztériumban, kiegészítve azzal, hogy az irodavezetô ezentúl Kárpátalja és Szerbia-Montenegró magyar gazdáinak érdekeit is képviselni fogja.

A szakmai egyeztetés végén a küldöttséget fogadta dr. Németh Imre, az FVM minisztere, aki biztosított a további együttmûködésrôl, különös hangsúlyt fektetve az EU-s csatlakozással járó gazdagondok enyhítésére, felhasználva Magyarország tapasztalatait.

Az NVA-képviselôkkel tartott tárgyalások után

A kormány március folyamán kiegészítô egyezményt ír alá az NVA-val (Nemzetközi Valutaalap), amely módosítani fogja a 2004-ben kötött megállapodást. A Valutaalap szakembereivel tartott tárgyalássorozaton a felek egyetértettek a makrogazdasági mutatók meghatározásában: a nemzeti össztermékbôl 7 %-os inflációval, 6,9 %-os folyófizetési mérleg-hiánnyal, 5,5 %-os gazdasági növekedéssel és 0,4 - 0,5 %-os költségvetési hiánnyal számolnak. Ennek érdekében a kormány a következô intézkedések bevezetését jelentette be:

- a fogyasztási illetékek 2005. július elseje helyett április elsejétôl történô emelése;

- a kamatadónak 1 %-ról 10 %-ra növelése 2005. április elsejei hatállyal;

- a tôkenyereség adójának 1 %-ról 10 %-ra emelése 2005. április elsejétôl;

- jogi személyek ingatlanügyleti adójának 10 %- ról 16 %-ra emelése;

- az anyagi és szolgáltatási költségek csökkentése, a szubvenciók és átutalások csökkentése;

- a földgáz 1000 köbméterenkénti árának emelése április elsejétôl 95, július 1-jétôl 105, október 1-jétôl 110 dollárra;

- a villamosenergia-ár 2,5-5 %-os emelése;

- a hôenergia referenciaárának 20 %-os emelése 2005. július elsejétôl. Az állami támogatás csökkentése a termelôk esetében és növelése a kisjövedelmû személyek esetében;

- a bánsági, dobrudzsai, moldvai és olténiai Electrica villamosenergia-szolgáltató társaságok privatizálásának véglegesítése;

- a Dél-munténiai Electrica társaság és a három energetikai komplexum: Turceni, Rovinari és Craiova privatizálási stratégiájának véglegesítése;

- a CEC és BCR privatizálása;

- az AVAS portfoliójában marad három nagy társaság: az Electroputere, a Tractorul és a Rulmentul privatizálása vagy felszámolása;

- negyedévenként 20 kisebb vállalat eladása az AVAS portfoliójából;

- 3000 km vasút koncesszióba adása.

Az NVA-képviselôk egyetértettek 6000 bányász elbocsátásával az elôzôleg tervbe vett 6600 helyett. Az elsô szakaszban 5100 bányász válik munkanélkülivé. A 2005-re meghatározott átlagbér 244 euró.

Aktuális

Másfél hónappal a garázsilleték jóváhagyása után felébredt a prefektúra! Az az intézmény, amely a helyi tanácsi döntéseket jogi szempontból megvizsgálja, szintén nem tartja be a törvényes elôírásokat. A törvény ugyanis pontos idôtartamokat ír elô: a helyi tanácsnak öt napon belül kell közölnie a jóváhagyott határozatot a prefektúrával, utóbbinak pedig tíz napon belül kell választ adnia. Ha a prefektúra nem válaszol idôben, a helyi tanács törvényesnek tekinti a szóban forgó határozatot és elkezdi alkalmazni.

Szóval másfél hónappal(!) azt követôen, hogy a városi tanács megszabta a 2005-re érvényes garázsilletékeket, a polgármesteri hivatal pedig már január közepétôl elkezdte az adók és illetékek beszedését, a fôispáni hivatal tegnap közli: a szóban forgó 141-es tanácsi határozat "részben" törvénysértô (felsorolják a vonatkozó törvénycikkelyeket), és kéri az újratárgyalását, azon kritériumok nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján az önkormányzati képviselôk háromszorosára emelték a garázsilletéket.

Ezek után kíváncsi lettem. Elsôsorban arra, hogy mikor történt a törvénytelenség megállapítása, valamint arra, hogy pontosan miben áll a törvénysértés. A prefektúra mellébeszélésben jeleskedô jogásza egyetlen konkrét választ sem tudott adni, csupán azt hangsúlyozta ismételten, hogy rengeteg panasz érkezett hozzájuk (megjegyzem: szerkesztôségünkhöz és a városi tanácshoz szintén) a lakosság részérôl, muszáj volt figyelembe venniük ezeket. Kérdezhetjük ezek után: ha nincsenek panaszok, akkor törvényes a garázsilleték?!

A törvénysértésnél maradva, semmi ilyenrôl nincs szó. Az említett jogszabályok ugyanis egyrészt azokra az adókra vonatkoznak, amelyek esetében a tanács számára meghatározzák az adónövelés felsô határát, másrészt azokra a speciális illetékekre, amelyeket a tanács kedve szerint állapíthat meg. Mint amilyen a garázsilleték is. A tanács "kedve" pedig azt tartotta, hogy háromszorosára kell növelni ezt az illetéket. Hogy ez nem méltányos és nem emberséges, más tál tészta. Erre jött rá a prefektúra.

A városi tanács, ha késve is, de szintén észbe kapott, ezért ma újratárgyalják a garázsilletékeket (a változatok: 800.000, 1.200.000 és 1.600.000 lej). A többségben levô RMDSZ- tanácsosok, a könnyelmû decemberi döntés után, ezúttal remélhetôleg a lakosság fizetôképességét figyelembe véve voksolnak. De bármelyik változat mellett is döntsenek, az eset tanulsága: elôbb gondolkodni, mérlegelni kell és aztán szavazni! Fôként, amikor a lakosság zsebére megy a játék!

Megkezdôdött kedd délelôtt Ariel Saron izraeli kormányfô és Mahmúd Abbász palesztin elnök kétoldalú találkozója, az utolsó kétoldalú megbeszélés az egyiptomi üdülôhelyen tartandó négyoldalú csúcstalálkozó elôtt, amelyen várhatóan kihirdetik az Izrael és a palesztinok közötti tûzszünetet.

Az Ariel Saron és Mahmúd Abbász közötti találkozó a legmagasabb szintû megbeszélés, amelyre több mint négy év óta a két fél között tartanak.

Ariel Saron megérkezése után Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel találkozott - közölték palesztin illetékesek. Ez volt az elsô hivatalos találkozó a két politikus között Ariel Saron kormányfôvé kinevezése, 2001 márciusa óta.

Ariel Saron Sarm-es-Sejkben Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, Hoszni Mubarak egyiptomi államfôvel és II. Abdalláh jordániai uralkodóval tart csúcstalálkozót, amely során Nabíl Saat palesztin külügyminiszternek az egyiptomi közszolgálati televízióban elhangzott nyilatkozata szerint várhatóan kihirdetik a megkötött tûzszüneti megállapodást Izrael és a palesztinok között.

A közel-keleti válság megoldásának egyik elôfeltétele az erôszak kölcsönös beszüntetése. Egy átfogó békemegállapodáshoz azonban számos kulcskérdésben megoldásra kell jutniuk a feleknek:

HATÁROK: A palesztin fél területi követelése kiterjed valamennyi, 1967-ben megszállt területre: Ciszjordániára, a Gázai övezetre és Kelet- Jeruzsálemre egyaránt. Izrael kész a Gázai övezet átadására, de ragaszkodik Kelet- Jeruzsálemhez és biztonsági okokból Ciszjordánia stratégiailag fontos területeihez.

TELEPEK: Az 1967 óta megszállt területeken emelt zsidó telepek nagy akadályt képeznek a békefolyamat útjában. A palesztinok a nemzetközi jogot sértônek tekintik a telepeket és követelik a "megszállók" kivonulását. Izrael ezzel szemben a Jordán nyugati partjának 1950-es, Jordánia általi annektálása jogos következményének tekinti saját bevonulását. A konzervatív zsidók szemében a terület a bibliai "Nagy-Izrael" része.

JERUZSÁLEM: Különösképpen kényes a zsidó és mohamedán szent helyeket egyaránt magába foglaló város jövôbeli státusának kérdése. Izrael történelmi alapon az egész, osztatlan Jeruzsálemet fôvárosának tekinti. A palesztinok az 1967-ben izraeli fennhatóság alá vont és 1980-ban formálisan annektált Kelet-Jeruzsálemet szeretnék fôvárosuknak. Az 1999-es Camp David-i izraeli-palesztin csúcstalálkozó a Jeruzsálem feletti vita miatt futott zátonyra.

MENEKÜLTEK: Az 1948-49-es és az 1967-es háború következményeként közel négymillió palesztin menekült él a megszállt területeken és a szomszédos arab államokban. A palesztinok a nemzetközi jogra hivatkozva követelik, hogy a menekültek és azok leszármazottai visszatérhessenek az "elvesztett hazába". A követelés Izrael részérôl mindeddig elutasításra talált, mert megkérdôjelezné az ország zsidó identitását.

Kommentár

A romániai "demokrácia" történetében sosem fordult még elô, hogy egy funkcióban levô államfô akár alperesként, akár felperesi minôségben megjelenjen bírósági tárgyaláson. Nos, hétfôn megtörtént a csoda. Államelnökünk, saját bevallása szerint "egyszerû állampolgárként", illetve az "igazságszolgáltatás iránti tiszteletét" demonstrálandó, úgymond, vett részt a tárgyaláson, amelyet ô maga indított az Actiunea Populara szóvivôje ellen, aki korábban szekus kollaboránsnak nevezte Traian Basescut.

Az elnök, természetesen, tagadta, hogy a politikai rendôrség tagja lett volna, minden ilyen vádat "aljasnak és mocskosnak" nevezett, bár elismerte, hogy hajóskapitány korában "utasításokat kapott egy hosszabb hajóút elôtt". Olyan "apró-ságokra", hogy kitôl kapta és milyen utasításokról van szó, nagyvonalúan "elfeledkezett", és - érthetetlen módon - a bírói testület sem kérdezett rá.

Ciuvica meg ragaszkodott a saját véleményéhez, amely szerint az államfôt már az egyetemen beszervezték és a szekuritáté informátora volt hosszú éveken keresztül.

A bírósági "jelenés" egy másik furcsasága, hogy a tárgyaláson a két pereskedô fél szabadon vagdalkozhatott, szálltak a replikák és a re-replikák, mindez a bírák szeme láttára, akik - láthattuk a tévéhírekben - mosolyogva, szinte derûsen fogadták a két "perhôs" néha egészen a közönségesség határát súroló pengeváltásait. Jó lenne, ha ilyen elnézô meg mosolygós bírák/ügyészek vezetnék a pereket, mert egy tényleg "egyszerû állampolgár" meg sem szólalhat egy tárgyaláson, csak az ügyvédjén keresztül, ha mégis megpróbálja, rásütik, hogy "akadályozza az igazságszolgáltatás mûködését".

A hétfôi Basescu-Ciuvica kabaréjelenethez hasonlót még igazi kabaréban sem lehetne produkálni, mert azzal, ami a per során az elnök ügyvédje szájából elhangzott, az államfô "népszerûségét" csökkentené a "tettes". Ez a vád Mugur Ciuvica ellen is.

A Ciuvica-jelenségnél is érdemes egy mondat erejéig elidôzni. Ugyanis nem felejtettük el, hogy az a párt, az Actiunea Populara, amelynek egyik vezetôje szekuritátés kollaborációval vádolja Basescut, az elnökválasztás második fordulójában sajtóközleményben szólította fel a "de-mokratikus" érzelmû választókat, hogy adják szavazatukat arra, aki, szerintük, a szekuritáté informátora volt már zsenge ifjú korától. Arról nem is szólva, miként lehetséges, hogy egy olyan személy, aki ellen bírósági eljárás folyik, miként vehet részt jelöltként és nyerhet meg egy államelnök- választást.

Az is szöget üthet a fejünkben, hogy mi volt a célja a hétfôi elnöki, úgynevezett "becsületmegvédô" akciónak? Mi más lehetett volna, bármennyire is "egyszerû állampolgárként" akarta megvédeni a becsületét, mint hogy nyomást gyakoroljon a bíróságra. Mert sem a bírák, sem a jelenlevôk egyetlen pillanatra sem felejtették el, hogy az elôttük "replikázó" úgymond "egyszerû állampolgár" nem más, mint az ország elsô embere. Ez pedig ugyancsak "üti" a befolyásolás és hatalommal való visszaélés fogalmát.

A befolyásolás szándéka világos. Bizonyítja a Legfelsôbb Bírói Tanács elnökének, Dan Lupascu bírónak minapi nyilatkozata, amelyben, válaszképpen az államfô támadásaira és fenyegetéseire, miszerint ha nem mutatnak fel hamarosan eredményeket, meneszti ôket, azt kéri: "Hagyjanak bennünket dolgozni." Mint kijelenti, "a Legfelsôbb Bírói Tanács tudja, mi a tennivalója", és hogy az EU- integráció az ô közremûködésük nélkül "meg-valósíthatatlan". És bármiféle, az igazságszolgáltatás rendszerére vonatkozó változtatásnak a törvény betûjét kell követnie. Beleértve a magisztrátusok kinevezését.

Tehát nagyon is kilóg a lóláb az úgynevezett "egyszerû állampolgár" szándékait illetôen, aki vagy nem tudja, vagy nem akar tudomást venni az államfô hatáskörét szabályozó alkotmányos elôírásokról. Eszerint (Alk. II. fejezet 80. cikkely) az elnök felügyel az alkotmány betartására, emellett "közvetítôi funkciót gyakorol az állam hatalmai között, valamint az állam és a társadalom között". Egyetlen szó sem esik arról, hogy beleszólhat az igazságszolgáltatás mûködésébe, és menesztéssel fenyegetheti a Legfelsôbb Bírói Tanácsot vagy bármely más államhatalmi szervet.

Mindent egybevetve, nem igazán tudtam mosolyogni az államfônek hétfôn, a tárgyalóteremben elhangzott szellemességein. Aggodalommal tölt el az ország elsô emberének kiszámíthatatlansága, meggondolatlan nyilatkozatai, az, hogy nem egy ország elnökeként, hanem pártelnökként viselkedik idônként, és ezzel még nem ért véget aggodalmaim listája. Az is aggasztó, hogy bár alkotmány garantálja a hatalmi ágak függetlenségét, az ominózus tárgyaláson részt vevô bírákat, a jelek szerint, nem zavarta, hogy az elnök befolyást gyakorolt rájuk. Egy elnökfüggô függetlenség pedig nem igazán segíthet abban, hogy az igazságszolgáltatás valóban politikamentesen mûködjék. Ezen pedig akár az uniós csatlakozás is (el)csúszhat.

Rágandó csontok boltja

Sára Sándor emlékezetes, a minap újravetített filmjének szuggesztív címe jut mindig eszembe, amikor céhemet, szakmámat órákra- percekre szájára veszi a média. Nincsen ínyemre, ha "a mesterségünk címere, a krétapor" szekta a figyelem középpontjába kerül, hisz rólunk, pedagógusokról, általában "a rosszat vagy semmit" szellemében szokás említést tenni. Az "ai carte, ai parte" közmondás valóságtartalmáról bûnös tudatossággal megfeledkeznek az almárium különbözô polcaira felkapaszkodottak, gyakorta úgy viselkednek, mintha meglévô, vélt vagy valós tudásukat az anyatejjel szívták volna magukba és nem a domnul Trandafirok, Tóth Flórák mindennapi aprómunkájának lenne az köszönhetô. Frissen nyeregbe ültetett, oktatás- és kutatásügyi miniszterünk, Mircea Miclea, áldásosnak remélt tevékenységét felelôsségfüzérének második láncszemére koncentrálva kezdte: kutakodásra buzdít a dászkelek magánóráinak frekvenciája és magától értetôdô jövedéke után. Tart attól, hogy a relaxációnak szánt napsza-kokban végzett pluszmunka esetleg az éhbérért végzett alaptevékenység rovására mehet, mi több, a didaktikus haknikért besepert inkasszók alapjaiban megrendíthetnék az ország financiális egyensúlyát. Nem Iacubov, Tender, Gigi Becali, a Micula- fivérek, Sechelariu, Csibi István, Erdély Ede messze bûzlô pénzügyletei, szokásrenddé hétköznapiasított adócsalásai izgatják, inkább X. tanci és Y. tanárocska hátsó zsebbe gyömöszölt százezres bankóira utazik. Nem aggasztja, hogy a fentebb idézett proverbiumon belül, jó néhány éve, helycsere történt a szintagmák között és az "ai parte, ai carte" változat perverzül hágja-hágogatja ôsét. A bevált dr. Lenuta Ceausescu-recept szerint gomba módra szaporodnak földön-égen kétes hírnevû, vastag bukszájú üzleti-politikai körökben a kandidátusi fokozatok, doktori címek, professzori megbízatások. És nem díszkandidátusi és díszdoktori, falon aszalható, ártatlan trófeákról van szó. Dr. Nicolae Mischievel, dr. Dinel Staicuval és többi nagyokos-nagytorkos társaikkal szemben még a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) faggatódáiban is higgadtabb a hang, emberibb az elbánás, megértôbb a zsûri.

Egy másik jeles doktor, hôn szeretett és mélyen tisztelt prímásunk, az iskolamenedzselés és iskolaigazgatás problémáját tûzte kaotikus napirendjére. Fixa ideája, miszerint szakképzett, üzleti érzékkel feltöltött Poirot-kat kell a tanintézmények élére állítani, akik kényük-kedvük szerint kezeljék a vízcsapokat, a WC-tartályokat, a villanykapcsolókat, egzecíroztassák a fûtôtesteket, szabják meg ésszerûen az írópapír- és dossziékvótákat, a nemzet napszámosainak kávéadagjait, a stábok látogatására elkülönített protokollköltségeket, kenjék meg, hozott anyagból, a mindig kiéhezetten érkezô ellenôrzô szervek szendvicseit, támasszák meg, testi épségük veszélyeztetése árán, az omladozó vakolatot, szegezzék át az agyonhurbolt bútorzatot, forgassák meg a beázó fedélzet cserépállományát, egyszóval nézzenek a herdáló természetû tanügyi személyzet és az épületeket teljesen feleslegesen benépesítô diákság körme alá. Javadalmazásukat majd a provokált szülési kísérletekkel szemben is renitenskedô városi büdzsé majd biztosítja. Hogy milyen kurzuson? Azt majd a sokat tudó, de keveset realizáló tanács, ráérôs konzíliumokat követôen, megállapítja. Jehova ötletébôl fakadóan, az RKP majd NMF (nem egyszerre és nem kontinuitásban) összvissz két évtizedre, szerény személyemre is, kiszabta a fentebb említett szorgalmi feladatok penzumát. Az oktató-nevelô tevékenység megszervezésének és levezetésének obligója alól sem kaptam felmentést. Merem állítani, hogy munkámat csak a két tevékenységi direkció egybeillesztése folytán éreztem egységes egésznek. Nem hiányoltam egy pillanatig sem és szép emlékû kollégáim sem írták tele a panaszkönyveket amiatt, hogy tumor jellegû (legyen az akár jóindulatú is) duzzanatok nem mérgezik kollektíváink levegôjét.

Ha hurráoptimizmusom miatt még esküdt ellenségeim (ha vannak ilyenek) sem ültethetnének a vádlottak padjára, szkepticizmusom mián sem írtak rólam ez idáig tanulmányokat. Véreimmel együtt, társadalmi besorolásunk, megbecsülésünk silányságát megszoktam és volens-nolens elég jól viselem. Mozgásterünk szûk, mint tüskéé a köröm alatt, mint pesszáriumé szûzlány hüvelyében. De ha fülembe jut, hogy úgymond decentralizált tuszkulánumaink adminisztrálását sem bírják már meg diplomáink, attól nagyon pipás leszek. Pedig eleddig csak cigarettáztam.

A fiatal "infúzió" Traian Basescu államelnökké választásával elolvadt. Legalábbis ezzel magyarázta Dinu Socotar, a Demokrata Párt megyei elnöke azt a botrányt, amely a múlt hét közepén robbant ki a pártban, illetve amely ama híres nyilatkozatra serkentette Traian Basescut, miszerint egyik addigi kedvencét, Lavinia Sandrut - finoman fogalmazva - "a politika terelôútjára" küldte, szemére vetve egyebek mellett azt is, hogy a helyhatósági választásokon (amikor a PD színeiben indult Marosvásárhely polgármesteri székéért) mindössze 300 szavazatot kapott.

A megyei elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi két évben, különösen, mióta Basescu vette át a Demokrata Párt vezetését, fiatalítottak, ami nagyon jó volt, de szerinte, ahogy Basescu elment Cotroceni-be, ez az "infúzió feloldódott", elolvadt.

Boc is jó, de csak Gusaval

Véleménye szerint az a 17 fiatal demokrata, akik aláírták a Cozmin Gusa jelölését támogató levelet, azok közül került ki, akik elégedetlenek, mert a tisztségek osztogatásakor nem jutottak funkcióhoz. Annak ellenére, hogy Socotar maga is aláírta az ominózus nyílt levelet, azt hangoztatta, hogy ennek nem kellene hatással lennie a PD "belsô kampányára". Annál inkább, mivel a PD elnökválasztásán nem személyre, hanem programra szavaznak. Azt is hozzátette, hogy az ô aláírása semmire sem kötelezi a megyei végrehajtó bürót, és a választáson a Maros megyei küldöttség (20-30 küldött) tagjai úgy szavaznak majd, ahogy a lelkiismeretük diktálja. Szerinte Emil Boc ugyan képes elvégezni a pártelnöki teendôket, de feltétlenül mellette kell lennie Cozmin Gusanak.

Basescu csak a szokásos formáját hozta

Az államelnöki reakciót nem akarta kommentálni, mert, mint mondta, nem akarja, hogy "érdekcsoportok" alakuljanak ki a párton belül. A nyilatkozat, tette hozzá, jellemzô az elnökre, nem lenne Basescu, ha nem így beszélne. A baj csak ott van, hogy csak az egyik felet hallgatta meg.

A Népújság felvetésére, amely szerint Traian Basescu nem államfôként, hanem pártelnökként viselkedik, Socotar kifejtette, hogy bizonyára az az oka, hogy 15 éve a PD tagja, hozzánôtt a szívéhez. Ráadásul Basescu nem "tipikus" elnök.

Több mint 7 helyet igényelnek

Arra a kérdésre, hogy a megyei intézményekben hány vezetô helyet igényelnek, illetve a román sajtónak arra a felvetésére, hogy az RMDSZ miért kap több vezetôi tisztséget, mint a PD, kitérô választ adott. Egyrészt kijelentette, fogalma sincs, miért osztanak kevesebbet nekik, mint az RMDSZ-nek, ugyanakkor arról biztosította az újságírókat, hogy hétnél biztos hogy többet kapnak. Azonban sem konkrét számot, sem nevet nem mondott.

Viszont nem értette, hogy miért maradtak ki teljességgel a kommunikációs minisztériumból, ahol az elôzetes egyezségek szerint egy államtitkári poszt illette volna meg ôket. Ehelyett a miniszter RMDSZ-es, a két államtitkárt a PUR adta.

A legújabb adóügyi rendelkezésekrôl Dénes Irén, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság aligazgatója tájékoztatott.

- A múlt évhez viszonyítva mi változott a munkavállalók évi bérszámlázását tartalmazó formanyomtatvány (FF1) kitöltésében?

- A február végéig leadandó ívek elkészítése elôtt a munkaadó köteles megkérdezni az alkalmazottakat, hogy kíván-e élni az új Pénzügyi Törvénykönyv - a 2003. évi 571-es törvény - kínálta adókedvezményekkel. Jó, ha errôl írásos nyilatkozatot kapunk. A fent említett törvény 86-os és 90-es cikkelye lehetôvé teszi, hogy a 2004-es jövedelmünk adóterhébôl leírható, illetve átutalható legyen bizonyos összeg. Aki élni kíván ezzel a jogával, annak a munkáltató nem zárja le az FF1-es formanyomtatványt. A kedvezményt az adóhivatal adja meg az évi személyi jövedelemadó-bevallás kitöltése után. Tehát ez esetben függetlenül attól, hogy hány helyrôl származott jövedelme.

- Melyek ezek a kedvezmények ?

- A 90-es cikkely lehetôvé teszi, hogy a természetes személyek az évi adójuk 1 százalékát átutaltassák alapítványoknak vagy egyesületeknek. De csak azon jogi személyiséggel rendelkezô civil szervezetek lehetnek a kedvezményezettek, amelyek eleget tesznek a 2000. évi 26-os törvény elôírásainak. Tehát egyházak vagy magánszemélyek pillanatnyilag nem részesülhetnek ebbôl.

- És mi van a lakásfelújításra adott adókedvezménnyel?

- A 86-os cikkely szabályozza a komfortjavításra és minden olyan lakásfelújításra vonatkozó kedvezményt, amely javítja az adóalany tulajdonában levô lakás rendeltetésû ingatlan hôszigetelését. Ez esetben a törvény lehetôvé teszi, hogy az adózandó jövedelembôl 15 millió lejt levonjunk. A kirótt adó reális csökkenését az évi jövedelem és az adósáv határozza meg. A másik jóváírható tétel a 200 eurót nem meghaladó lakásbiztosítás.

- Mivel kell igazolni ezeket a kiadásokat?

- Egyértelmû, hogy ezeket a költségeket az évi adóbevalláskor szerzôdésekkel, számlákkal és nyugtákkal kell igazolni.

- A vállalkozókat érdekli, hogy mi a helyzet az évi pénzügyi jelentésekkel?

- Nagyon sokan már átvették a digitalizált programot. Mi felkészültünk arra, hogy amint a cégek közgyûlése jóváhagyja a törvény által szabályozott dokumentumokat, átvegyük mind floppyn, mind nyomtatott változatban az évi pénzügyi jelentéseket.

(karácsonyi)

Egyre nagyobb a készpénz használata nélküli kereskedelmi tranzakciók száma Romániában is. A bankkártyákat igénybe vevô korszerû fizetési forma annak ellenére hódít rendkívül gyors ütemben, hogy nagyon sok kereskedô még mindig ódzkodik attól, hogy elfogadja fizetôeszközként a bankkártyát. Az újdonságtól való félelem és gyanakvás mellett bankszakemberek szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az elektronikus kifizetések esetén kizárt a feketepénzekkel való manipulálás lehetôsége, ám egy bizonyos forgalom fölött immár törvény kötelezi a kereskedôket a kártyaleolvasó terminálok (POS) felszerelésére.

Egy országos szinten végzett felmérés tanúsága szerint csak 2004-ben 7000 új kártyaleolvasót és 700 pénzkibocsátó automatát szereltek fel az országban, a kibocsátott bankkártyák száma pedig az elôzô évhez képest 21%-os növekedést mutat. Ha 1996-ban Romániában összesen 1673 Visa- és 100 Mastercard- tulajdonos volt, 2004 végére ez a szám 2,5, illetve 2,8 millió körül mozog. A bankkártyák piaca azonban távolról sem érte el a telítettséget, amit az az adat mutat legjobban, hogy az érvényes bankkártyáknak csupán alig 5%-a hitelkártya, ami a világszint átlaga alatt marad.

Szintén jellemzô adat, hogy a vásárlók a kifizetések volumenének csupán 6%-át fizették kártyával, ami így is szép fejlôdést mutat a 2003-ban regisztrált 4%-hoz képest. A kártyát használók hányada azonban jóval az európai átlag alatt van, noha - különösen amióta számos munkáltató döntött úgy, hogy a fizetést bankkártyára folyósítja - jóval többen rendelkeznek ilyen fizetôeszközzel. A legtöbb cardtulajdonos továbbra is inkább azonnal felveszi a készpénzt, s azt használja a kifizetések során.

A bankkártyák használata erôsen urbanizált jelenség, az érvényes cardok 20%-át például Bukarestben bocsátották ki. Ez Maros megye szintjén is igaz, hisz a megyében a kártyatulajdonosok, pénzkibocsátó automaták és POS-ok zöme Marosvásárhelyre koncentrálódik. A kártyahasználat vidéki elterjedésének korlátot szab az is - mondta Molnár Péter, a Raiffeisen Bank megyei kirendeltségének igazgatója -, hogy egy-egy pénzkibocsátó automata felszerelése mintegy 20 ezer euróba kerül, s a számítások szerint csak akkor gazdaságos, ha legalább 2000 aktív felhasználót szolgál ki. A községekbe tehát még nem juthatott el ez a korszerû fizetôeszköz, ám a kisebb városokban - mint például Nagysármás -, ha félénken is, már megjelent.

Maros megye egyébként a kártyafelhasználás tekintetében átlagosnak tekinthetô, legalábbis, ami a cardok piaca két legaktívabbak közé tartozó szereplôjének adatait illeti. A kereskedelmi bank (BCR) például 29 pénzkibocsátóval és 100 POS-szal rendelkezik a megyében, míg a Raiffeisen Bank 15 pénzkibocsátót szerelt fel és 50 kártyaleolvasót helyezett ki. A kártyatulajdonosok száma 45, illetve 30 ezres nagyságrendû, hitelkártyával azonban csupán néhány száz személy rendelkezik.

A kártyák Maros megyei tulajdonosaira is az jellemzô, ami az országos átlagra, a kártyát a legtöbben készpénzfelvételre használják. Általában a képzettebb rétegek fizetnek vele, legtöbben a benzinkutaknál, szupermarketekben és mobiltelefonok számlájának kiegyenlítésére.

A jövôben a megyében jelentôs hálózatfejlesztésre van kilátás, s várhatóan megnô azoknak a száma is, akik igénybe veszik a szolgáltatást. A bankok versenyében egyre több pénzintézet érdekelt, s a nagyok mellett a kisebb bankok is részt követelnek a piacból. Ez nem csak abban merül ki, hogy a pénzkibocsátó automaták és a kereskedôkhöz kihelyezett POS-ok számát megpróbálják növelni, hanem egyre jobban sokszínûsítik a bankkártyatípusok kínálatát is, az egyéni igényekhez igazodva. Így például a kis banknak számító Piraeus Bank is csupán Visa-fizetéskártyából kétfélét kínál az érdekelteknek.

(bálint)

Hétfôn folytatta az erôsödést a dollár az euróhoz képest, amelynek az árfolyama három hónap után elôször gyengült 1,28 dollár alá az amerikai elnök aznap ismertetett kiadáscsökkentô költségvetési javaslatára.

A dollár erôsödéséhez Alan Greenspan pénteki kijelentése is hozzájárult. Az amerikai jegybank szerepét betöltô Fed vezetôje szerint a piaci erôk és az amerikai kormány valószínû intézkedései a költségvetési hiány csökkentésére stabilizálni, sôt, esetleg enyhíteni fogják a rekord méretû amerikai kereskedelmi hiányt.

Röviddel 18.30 elôtt New Yorkban az euró 1,2731 dolláron állt, pénteken késô este még 1,2828 dollárt ért, az euró november 5-e óta elôször került 1,28 dollár alá.

A Berill Kft. Ákosfalván mûködô Szent István (nevét a helybéli katolikus templom védôszentjérôl kapta) péksége stabil vevôkört alakított ki magának az elmúlt években, termékeik magas árát a minôség igazolja. A különféle kenyerek mellett a piacon jelen vannak tizenháromféle száraztésztával, hamarosan pedig egy új részleget is terveznek, ahol kiváló receptek szerint aprósüteményeket sütnének. Hetente 3,5 tonna száraztészta kerül ki innen a megyei piac mellett a Kolozs, Beszterce, Hargita, Szeben és Kovászna megyei boltokba, míg naponta két és fél tonna pékárut szállítanak el.

Az ákosfalvi pékséget 1998 májusában magyar befektetôk hozták létre. Kezdetben kenyeret, kiflit és kalácsot sütöttek. 2000 tavaszán nyílt meg a száraztészta-készítô részleg, míg tavaly óta két képviseleti üzletben kínálják gyári áron termékeiket: Ákosfalván és a marosvásárhelyi Tulipán utcában. A cég Marosvásárhelyt tekinti fôpiacának, több mint nyolcvan üzletnek szállítanak termékeket, fôvásárlójuk a Selgros.

A marosvásárhelyi piacra innen került elôször szeletelt kenyér - tudtuk meg Demeter Dezsô vállalatvezetôtôl. És itt sütöttek elôször szögletes kenyeret, melynek elônye, hogy kiválóan használható a kenyérpirítókban, illetve szendvicskészítéshez is praktikus. A hatvan és kilencven dekagrammos fehér kenyerek mellett sütnek még házikenyeret nyárád-menti hagyományok szerint, köménymagos, rozs- vagy barnakenyeret, ezekkel szemben még enyhe idegenkedés észlelhetô, kiváltképp vidéken. A zsemlefogyasztás is csak néhány éve kezdett elterjedni.

Több mint tízféle tojásos száraztésztát csomagolnak az ákosfalvi pékségben, többek között kagylós levestésztákat, tarhonyát, spi-rál-, csiga- vagy ABC-száraztésztákat. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem készítenek spagettit, azt a választ kaptuk, hogy gyártása megoldható lenne, viszont ez a tésztafajta bonyolult szárítási technológiát igényel, ami itt nem kivitelezhetô. A száraztészták kétszáz és négyszáz grammos kiszerelésben kaphatók, óvodáknak, kantinoknak ömlesztve is adnak el. A csomagolásnál hangsúlyozni próbálják a termékek házias jellegét. A száraztészta árának hátránya, hogy a csomagolási költség vetekszik az elôállítás költségeivel.

Alapanyagként minôségi termékeket használnak, a hazai lisztek mellett sütnek importáltakból is. A vállalkozó szerint egy pékterméknél nem az a lényeges, hogy mennyire szép és tetszetôs kívülrôl, hanem, hogy milyen az ízvilága. Egy üzlet számára fontos a kísérletezgetés - véli Demeter Dezsô, nem szabad ellaposodni, állandóan újítani kell.

A pékség ötvenöt embert foglalkoztat, zömében ákosfalviak és környékbeliek, Marosvásárhelyrôl és Backamadarasról is járnak ide. A cégvezetô véleménye szerint az itt szerzett fizetésbôl lehet jövôképet építeni, vidéken az elvándorlás nem ölt komoly méreteket. Céljuk, hogy az alkalmazottak gyerekei is kedvet kapjanak ehhez a munkához, hogy megtanulják a szakmát, és ne kelljen elköltözniük. Folyamatosan kell fejleszteni - hangsúlyozta Demeter Dezsô, még szükségük van emberekre, viszont úgy érzi, hogy csak addig a határig tudja megfelelôen irányítani a vállalkozást, amíg érzi mûködésének pulzusát.

Mészely Réka

Románia lehetôvé teszi, hogy a külföldi befektetôk lejben nyissanak betéteket, eszközöljenek befektetéseket - errôl a júniustól bevezetendô döntésrôl állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel. A kormány illetékesei elmondták, hogy vállalták: a költségvetés bruttó hazai termékhez viszonyított tavalyi 1,2 százalékos hiányát 0,4-0,5 százalékkal mérsékli az idén.

A tervezett tôkepiaci liberalizáció, a lejben jegyzett betétek nyitásának lehetôsége várhatóan megindítja a "forró" dollármilliárdok áramlását az EU-ba rövidesen belépô országba.

Az IMF-fel kötött megállapodás arra is kitért, hogy szükség esetén a központi bank elhalaszthatja a külföldiek lejbetét nyitását, hogy ezzel elejét vegyék az inflációs nyomás erôsödésének. Az idén 7 százalékos inflációt irányoztak elô a tavalyi 9,3, illetve a 2003. évi 14,1 százalékhoz viszonyítva.

Az IMF arra kérte Romániát, hogy mérsékelje a költségvetési hiányát azután, hogy az idén bevezették a 16 százalékos átalányadót. Ez az adó váltotta fel a 25 százalékos vállalati nyereségadót, illetve a 18-40 százalék között mozgó személyi jövedelemadót.

Megállapodás született arról is, hogy a kamatadót a jelenlegi 1-rôl 10 százalékra emelik fel.

A kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt után a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban február 5-én, pénteken került sor A gróf emigrált, az író itthon maradt - Wass Albert igazsága címû könyv bemutatójára. A vitatott múltú író, költô életútjáról, mûvészetérôl és elítéltetésének körülményeit kutató tanulmánykötet két szerzôje, Raffay Ernô és Vekov Károly az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében találkozott az érdeklôdôkkel.

A budapesti Szabad Tér Kft. kiadásában a Czegei Wass Foundation támogatásával látott napvilágot az a hiánypótló alkotás, mely Wass Albert egyre gyarapodó olvasóközönsége számára hiteles képet kíván kialakítani a mûvészrôl, az emberrôl, aki ötven év kényszerû hallgatás után az érdeklôdés elôterébe került. Mûvének alaposabb megismeréséhez, a személyét torzító támadások, csúsztatások korrigálásához - amint a szerzôk hangsúlyozták - szükséges az életútjának a pontos ismerete. A neves irodalmárok és történészek csapata tudományos kutatásaival elôítélet-mentes bizonyságot kíván szolgáltatni arra, hogy ki volt valójában Wass Albert. A Raffay Ernô, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, történész, Takaró Mihály irodalomtörténész, közíró, Vekov Károly volt parlamenti képviselô és történész, Balázs Ildikó publicista, Lukácsi Kádár Éva, Miamiban élô református lelkipásztor tollából született tanulmányokhoz az elôszót Wass Albert fiai írták. Illusztrációként huszonegy, eddig még kiadatlan fényképet találhatunk a kötetben: gyerek- és fiatalkori fotókat, az 1926-os érettségi bizonyítványt, láthatjuk családjának körében, a budapesti 1941-es könyvvásáron, a Magyar Királyi Honvédség egyenruhájában, a második bécsi döntés után. A kutatók nagy segítségére szolgált, hogy felhasználhatták a hamburgi és a floridai családi archívumokat.

Ki volt az igazi Wass Albert? Mi a titka? - ezekre a kérdésekre keresik a választ a tanulmányok írói. A Válaszúttól Astor Parkig címet viselô fejezetben életútját mutatják be röviden, tényszerûen, majd munkásságának történelmi és társadalmi hátterét tárgyalják. Vekov Károly a román állami irattárban található Wass-ügyrôl szóló dokumentációt átvizsgálva a Tények és dokumentumok egy koncepciós per kapcsán címû fejezetben arra mutat rá, hogy 1946-ban a népbíróság alaptalanul hozta a döntést, mely szerint Wass Albert háborús bûnös, hiszen a tanúvallomások nem támasztják alá azt. A történész arra is rá kíván világítani, hogy mi történt valójában 1940 szeptemberében Szentgotthárdon. Vekov Károly kutatásával a per újrafelvételét is sürgetni kívánja. Az ügy megnyitását a Legfelsôbb Bíróság elutasította, a továbbiakban a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság elé kerülhet.

A könyvbemutatón felvetôdött a további kutatások kérdése, a Maros megyei források feltárásának fontosságát hangsúlyozták, amihez lelkes fiatalokra lenne szükség. Fekete István, a marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének elnöke a Népújságnak azt hangsúlyozta, hogy a könyvbemutató megrendezését azért is vállalták, mivel közelinek érzik Wass Albert felfogását, világlátását (ezért is szervezték meg a nagy botrányt kavart felolvasóestet), másrészt a magyar kultúra terjesztését is céljuknak tekintik.

A Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság elôadássorozatot szervez mûemlék-tulajdonosok számára - Mûemlékvédelmi alapismeretek - címmel, 2005. február 12-én 10 órai kezdettel, a kolozsvári Református Kollégiumban, Farkas (Kogal-niceanu) utca 16. szám alatt.

A visszaszolgáltatott ingatlanok zöme mûemlék. Ezek az épületek általában új funkciót kapnak, ez mindig helyreállítási munkával jár. Ahhoz, hogy ezeknek az értékét megôrizzük, a mûemlék-tulajdonosoknak tudniuk kell, hogy mit kell tegyenek és milyen szakemberhez forduljanak. Fontos arra figyelni, hogy azok az ingatlanok, amelyeket a tulajdonosok nem szeretnének megtartani, olyanok kezébe kerüljenek, akik figyelembe veszik az épület értékét és fontosságát az erdélyi magyar közösség számára.

Az elôadás-sorozat programja:

10.00 - Erdély építészettörténetének rövid áttekintése (Kovács András); 12.00 - A tulajdonos valamint a szakember szerepe és feladata (Makay Dorottya); 14.00 - A helyreállítások törvényes kerete Romániában. Esettanulmány: Nagyszeben (Guttmann Szabolcs); 16.00 - Kötetlen beszélgetés, kérdések.

Minden érdeklôdôt szeretettel várunk. A terem elrendezése szempontjából kérnénk, jelezze részvételi szándékát Maksay Ádámnak az alábbi telefonszámon: 0744-263185 vagy e- mail címen: maksay@from.ro legkésôbb 2005. február 11-ig.

A Magyarok Székelyföldi Társasága és a háromszéki Mikes Kelemen Közmûvelôdési Egyesület, több civil szervezet, egyesület, alapítvány és szövetség bevonásával székely kaput szándékozik állítani a törökországi Rodostóban. A nyárelôn felállítandó nagyméretû faragott kapu helyét a Rákóczi Múzeum mellé, a Rákóczi utca és a Magyar utca találkozásához tervezik.

Az elmúlt 23 esztendôben (1982-2004) több mint százezer magyar látogatta meg a Rákóczi Múzeumot, hogy adózzon a magyar bujdosók emlékének. Ennélfogva Rodostó a Kárpát-medencén kívüli térség legnagyobb magyar történelmi zarándokhelye. A történelmi emlék ápolása és gondozása igen fontos feladata a székely-magyarságnak, jóllehet a bujdosók egyetlen erdélyi tagja a zágoni születésû székely, Mikes Kelemen volt.

Ô volt az egyetlen jelentôs személyiség a bujdosók között, akinek hamvait 1906-ban nem hozhatták haza, amikor II. Rákóczi Ferenc,Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje, gr. Csáky Krisztina, Sibrik és Eszterházi Antal hamvait hazaszállították.

Rákócziék hamvainak hazaszállítása után a Zágoni Mikes Bizottság lépéseket tett Mikes hamvainak a hazahozatalára is, de dr. Szádeczky Lajosnak a kolozsvári újságban közzétett nyilatkozatából szomorúan értesültek, hogy Mikes egy közös sírban nyugszik, az örmény temetôben.

"Nem találták meg Mikes sírját, pora és csontja elvegyült az idegen földben. A bujdosók közül egyedül ô volt erdélyi ember, s egyedül ô nem jöhetett haza, aki pedig oly nagyon szerette a mi drágább, szûkebb hazánkat, ezt a dicsô Székelyföldet.

Nekünk kötelességünk van Mikessel szemben, ezzel az áldott lelkû költôvel szemben, s ezt a kötelességet le kell róni mielôbb.

Ha már a háromszéki kies Zágon földjét nem szentelhetik meg a nagy fejedelem költôjének porai, hát legalább mi állítsunk oda egy olyan emléket, amely mindenkor emlékeztessen minket arra a férfira, kinek a sors nem adhatta meg, hogy hazai földben pihenjen. Állítsunk szobrot Mikes Kelemennek" fogalmazta meg felhívását a zágoni Mikes Bizottság a múlt század elején.

A felhívás elhangzása után közel száz év telt el, aztán a kilencvenes évek végén sor került a szobor felavatására Zágonban.

Illik, hogy ahol a háza emelkedett Rodostóban, mi is vigyünk oda valamit Zágonból. Vigyünk el neki egy székely kaput és állítsuk a Magyar utca elejére, hogy lelke a székely kapu alatt járjon.

Egyébként a székelykapu-állítás reneszánszának vagyunk tanúi a Kárpát- medencében. Sôt, ezen kívül is, hisz gelencei faragómesterek keze munkáját és alkotó tehetségét milliók csodálták meg a lengyelhoni Ószandecben, és maga II. János Pál pápa is megáldotta a Szent Kinga királynô emlékezetére állított alkotást. 2004.november 27-én pedig a távoli Argentína fôvárosában, Buenos Airesben, az ottani Magyar tér (Plaza Hungara) állítottak székely kaput. Ezt megelôzôen a szerbiai Bánságban, Székelykevén (Csíkmadéfalváról, az 1764-ben Bukovinába menekült székelyek utódai) majd Ukrajna és Szlovákia határán, Kis- és Nagyszelmecen (a magyar berlini fal) és Taksonyban (Felvidék, Taksony fejedelm, Szent István nagyapjának temetkezési helye.)

Ezek a kapuk a földrészeken is átnyúló magyar összefogást hirdetik és a székely nép megbecsülését bizonyítják mindenütt, és azt, amit az Alcsíkon 2004-ben állított székely kapu egyik felirata hirdet az Akolkapunál, a Csíkszentgyörgyre és Csíkmenaságra vezetô út bejáratánál: " Házad lehet akárhol, de hazád csak itt van." Mikes Kelemennek is bár háza a rodostói magyar utcában állott, hazája halála után is a Székelyföld maradt.

Vigyünk hát el egy darabot ebbôl a hazából Mikes házához Rodostóba, hogy a székelyföldön nôtt cserefa illata hassa át a rodostói magyar utca levegôjét.

A székely kapu elkészítése, odaszállítása és felállítása sok-sok pénzbe kerül. De ha mindenki csak egy kevéssel is hozzájárul, a zágoni erdô cserefája kapuvá válik. Az adományozók nevét egy külön erre a célra készült emlékkönyvben fogjuk megörökíteni az utókor számára (név, foglalkozás, lakhely, pénzösszeg)

A Magyarok Székelyföldi Társasága pénzadományokat fogadó címe és számlaszáma:

BCR (Banca Comerciala Româna) Agentia Miercurea-Ciuc, Strada Florilor Nr.17.

Jelige: Székely kaput Rodostónak!

Bankszámla (Cont):

LEJ :RO90RNCB298000000470001

EURO: RO90RNCB298000000470003

DOLLÁR: RO90RNCB298000000470002

Beder Tibor, az MSZFT elnöke

Február 12-én, szombaton 19 órától Orbán Márton Bernády címû monodrámájának ôsbemutatójára kerül sor a Bolyai Farkas középiskola dísztermében Kozsik József elôadásában. A monodráma könyv alakban is megjelent a szerzô magánkiadásában-tervezésében.

A negyedikes matematikusok a Kobak matematikaverseny körzeti szakaszán vehetnek részt február 12-én. A Marosvásárhely körzetiek az 5-ös Sz. Általános Iskolában, a Szováta körzetiek a kibédi iskolában, a Dicsôszentmárton környékiek a vámosgálfalvi tanintézményben vetélkedhetnek, továbbá a segesvári 2-es, a marosludasi 2-es, szászrégeni 6-os és a nyárádszeredai általános iskolákban is megtartják a matematikaversenyt.

Beresztelke Szászrégennel szomszédos település. Takaros házairól, szorgos gazdáiról ismert a környéken. Megyeszerte azonban az évszázados múltra visszatekintô húshagyókeddi farsangtemetésérôl nevezetes.

- Január 6-án, vízkereszt napján kezdôdik a farsang, amely hat héttel húsvét elôtt, húshagyókedden ér véget. Kizárólag Beresztelkén ezt a napot púposnapnak is nevezik, hogy miért, arról semmiféle hagyomány, feljegyzés nem tanúskodik - mondja Demeter Aranka tanítónô, aki 1990-ben újjáélesztette a hagyományt. Katolikus vidékek szokása. A feljegyzések szerint a beresztelki református templom több mint 500 éves, s katolikus volt. Így maradhatott fenn a már jobbára azelôtt református többségû vidéken ez a népszerû szokás. A letûnt korban sem tûnt el egészen, ám akkor tilos volt a lovakkal és a farsangi menettel kivonulni a településen áthaladó fôútra. A furfangos eszû legények azonban erre is találtak megoldást: a vidám menet a mellékutcákat járta végig többször is.

Mára már a fiatalok szervezik, az idén Torkos Sándor, a Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztô Egyesület elnöke vállalta magára a feladat oroszlánrészét. A hagyományosnak számító "lakodalmas menetet" az idén sem hagyták ki, amit új elemekkel bôvítettek. A húsztagú csoportot a helybeli iskola elemista gyerekei alkotják. A jóízû nevetés mellett többször könnybe lábad a szülôk szeme, amikor szerepüket felnôttes komolysággal játszó csemetéikre pillantanak. Az örömapák pedig a kapuban egymás nyakába borulva szipognak, amikor a sikeres vôlegénykérés után a fiatal pár és a lakodalmas menet hamis, ám annál szívbôl jövôbb nótaszó kíséretében a templom felé indul. "Elvitték a fiamat" - "zokogja" a vôlegény, Orbán Orsolya apja. A menyasszony, Torkos Ákos József azonban szorosan fogja szíve választottja kezét, s percek múlva örök hûséget fogadnak a falu központjában.

Akkor érnek oda a palacsintasütôk is. Bondor Csaba hajtja a fogatot, Brassai Árpád és Torkos Sándor szakácsok kiszuperált vén kályhán sütik a kiváló minôségûnek reklámozott palacsintát. A serpenyôn azonban furcsa állagú csiriz folydogál. Nem is kérnek semmit érte, kéretlenül hajítják a kíváncsiskodó, éhes gyereksereg közé. "Egy mosolyt a hagyományért", csak ennyit kérnek a szekér hátára rögzített felirat szerint.

A gyereknevelési pótlék értékének növelését Beresztelke község hölgytagjai is örömmel fogadták. Ennek tiszteletére Bondor Gergely a kanpénzbôl házasodott a 35-90 éves Bondor Rozáliával, míg Brassai Árpád hátára szoptatós csecsemôjét rögzítve, elôredomborodó pocakjában büszkén hordja hármas ikreit.

Még egy szekér tûnik fel a kanyarban. Repedt fenekû vedren dobolva kínálják a faluban összeszedett két korcs kutyakölyköt, amelyekrôl Torkos Zoltán, Szôcs Judit, Brassai Rózsika és Torkos Ferenc meggyôzôdéssel állítja, hogy fajtiszta német juhász és doberman.

Bakos András, Vass Csaba és Moldován István büszke tartású lovaikon ugratnak a tágra nyílt kapukban gôzölgô kürtôskaláccsal és gyöngyözô pálinkával kínálkodó gazdákhoz, a farsangra invitálva ôket.

- Korán reggel bedagasztottuk a kürtôsnek való tésztát. Jól jön anyatársam, Lukács Anna, lányom, Bene Rafina segítsége, hiszen mintegy 80-100 kürtôst sütünk - mondja a 63 éves Bene Piroska. A rokonságnak és jó ismerôsöknek is ôk sütnek, hiszen a faluban már csak kevésnek van kemencéje, ahol a parázson ropogósra, ízletesre sül a hagyományos kôttes. A tésztát a közel százéves rúdra tekerik, utána a mákba, dióba vagy egyszerûen cukorba forgatják. Bene Piroska még emlékszik, amikor gyerekkorában a sintérek kutyafogóikkal ijesztgették a gyerekeket, akik elôlük gyakran a házak nyitott ablakain beugorva rejtôztek el. Ám a tegnapihoz hasonló fagyos húshagyókeddre nem emlékszik. "Volt olyan év, amikor mezítláb futottunk a zöld füvön, máskor a sárt dagasztottuk, de ilyen hideg még soha nem volt. Pedig még esett március 27-re húsvét" - mondja házigazdánk.

- az egykori farsangokra bárki beöltözhetett, de a púpos napi bál csak a házasok kiváltsága volt. A vénlányokat és -legényeket a farsang idején kicsúfolták, s tuskókat kellett maguk után húzzanak végig a falun. Akkor a szomszédos falvakba, Kisfülpösre és Vajdaszentiványra is átment a maszkos menet, hívták a lakosságot a bálba" - osztja meg velünk emlékeit, ismereteit Demeter Aranka. Jólesôen nyugtázza: az, hogy az idén a gyerekek is beöltöztek, tagjaivá váltak a farsangos menetnek, jelzi, hogy a hagyomány nem hal ki.

Délután négy órakor a falu apraja-nagyja a kultúrotthon elôtt gyülekezik. Az addig a medve által szánkón sétáltatott bábot (Orbán Mária és családja készítette) Torkos Sándor fôszervezô gyújta meg. 2005. február 8-án Beresztelkén elûzték a telet, a rosszat, szabad utat enegedve a tavaszi munkálatokra készülôdésnek.

12. évi rendezvényen való részvételre

Pályázhatnak azok a magyar fiatalok, akik

* a Kárpát-medencében, határon túli magyar területen élnek;

* 13. életévüket 2005. január 1-jéig betöltötték, és 2005. július 30-ig nem töltik be a 18-ik életévüket; (13 évtôl 18 évig).

* elkötelezetten érdeklôdnek a magyar történelem és kultúra iránt;

* az alább megadott pályatételek egyikét kidolgozzák és benyújtják a területileg illetékes referensnek;

* korábban nem vettek részt magyarságismereti mozgótáborban;

* vallásukat gyakorolják felekezeti hovátartozástól függetlenül.

A pályázathoz csatolni kell:

* önéletrajzot (családi körülmények ismertetése; eddigi tanulmányok, iskolák; vallási kapcsolatok; érdeklôdési körök, szakkörök, önképzôkörök; versenyek és azon elért helyezések; közösségi feladatok);

* iskola, lelkész ill. közéleti személyiség ajánlását;

* nyilatkozatot arról, hogy még nem vett részt magyarságismereti mozgótáborban.

A pályázat a területileg illetékes referensnek nyújtandó be.

Csak délután 15-20 óra között! Tel: 0265- 254.837, 0743-160.585

A pályázat benyújtásának határideje: 2005. március 30.

A pályázat elbírálásnak ideje és értesítés a pályázatról: 2005. április 30.

Akik megnyerik a pályázatot, részt vehetnek a magyarságismereti mozgótáborban, melynek költségeit az alapítvány fedezi.

A pályatételek (kidolgozandó az egyik, max. 3 oldal terjedelemben - géppel vagy kézzel írva):

1.100 éve tért haza Rodostóból a Nagyságos Fejedelem - mit jelentett a nemzet és szûkebb hazám számára?

2.Nemzetiségek együttélése - a múltban és jelenben szülôföldemen.

3.Mit jelent számomra a nemzethez és mit az államhoz tartozás?

4.Keresztények jó tettei a holokauszt idején lakóhelyemen (és annak környékén).

A magyarságismereti mozgótábor

célja: határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatása, melynek során mélyebben foglalkoznak a résztvevôk a magyar történelemmel, kultúrával, mûvészetekkel. Megismerkednek a résztvevôk egymással, az otthonról hozott kulturális értékeket (ének, tánc stb.) a tábor tagjai számára közkinccsé teszik.

helyszínei: Miskolc, Pécs, Gyôr, Kecskemét (4-4 nap), Budapest (3 nap). Az említett városok környékének nevezetességeit megtekintik.

idôpontja: 2005. június utolsó és július elsô két hete közt.

szervezôi: Rákóczi Alapítvány (Toronto), Templomos Lovagrend és a budapesti Piarista Gimnázium tanárai.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Önálló Vállalkozás negyedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi jellegû FOTO NATURA természetfotó pályázatát, amelynek fô témája: Humor a természetben.

A pályázat célja népszerûsíteni a természetjárást, mûvészi, humoros szemmel bemutatni az ember és természet viszonyát. A meghirdetett célnak megfelelôen három kategóriában várunk felvételeket: természetfotók, makrofotók és humor a természetben. A zsûri saját belátása szerint átcsoportosíthatja és díjazhatja a beküldött fotókat.

A fotókiállítás 2005. április 21- május 5. között lesz a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Mûvelôdési Központ tetôtéri galériájában (Horea utca 6. szám).

Részvételi feltételek

A pályázaton részt vehet minden amatôr és hivatásos fotós, életkortól, lakóhelytôl és foglalkozástól függetlenül, olyan fotókkal, amelyek korábbi Foto Natura c. kiállításainkon még nem szerepeltek.

Egy pályázó maximum 10 db fekete-fehér vagy színes papírképet küldhet be, melyben egy (max. 3 darabból álló) sorozat lehet, melyet a zsûri saját belátása szerint megbonthat. A beküldött képek 20x30 cm és 30x45cm közöttiek legyenek. A fotókat semmilyen hordozóanyagra nem kell felragasztani!

A fényképek hátoldalára kérjük kötelezôen és olvashatóan ráírni a szerzô nevét, lakcímét, e-mail címét, telefonszámát, és a kép címét magyar, román és angol nyelven. A rendezôk javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós címkére írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára.

A felvételek személyiségi jogokat nem sérthetnek. A beküldött fotókat a szervezôk a legnagyobb gondossággal kezelik, az esetleges szállítási sérülésekért felelôsséget nem tudnak vállalni.

Benevezési határidô: 2005. március 31.

A fotókat a következô címre kell beküldeni vagy elhozni: Népújság szerkesztôsége, Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, II. emelet.

Nevezési díj és nevezési lap nincs. A szervezôknek a felvételeket nem áll módjukban visszaküldeni, ezek a kiállítás után két héttel átvehetôk a Népújság szerkesztôségében.

A szervezôk a fotókat a kiállítás népszerûsítése érdekében térítésmentesen felhasználhatják, a szerzô nevének feltüntetésével a sajtóban és a támogató cég reklámhordozóin publikálhatják. A szerzô a fotók beküldésével elfogadja a pályázati feltételeket.

A legjobb felvételeket díjazzuk. A zsûri különdíjakat is oszthat.

Bôvebb felvilágosítás kérhetô a 0265- 266-270, 266-780-as telefonszámon (Népújság), a 0744-604-244-es mobiltelefonszámon (Vajda György), vagy a gyvajda@yahoo.com és az agnesberekmeri@yahoo.com e-mail címeken.

2000 februárjában Párizsban tartották az elsô rákellenes világkongresszust. A résztvevôk február 4-én dokumentumot írtak alá, amely világméretû összefogásra szólít fel a gyakran halálos kór ellen, ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a rák világnapjává nyilvánította.

A rák gyûjtôfogalom: több száz, különbözô szövettani típusú, különbözô biológiai viselkedésû és különbözô szervekre lokalizálódó megbetegedést fed. Ennek megfelelôen a kezelése, gyógyítása is sokféle lehet - nincs ellene univerzális gyógyszer. Míg fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak 20 százaléka volt megmenthetô, addig ma ez a szám 50 százalék, és a bôvülô terápiás lehetôségeknek és intenzív kutatásoknak köszönhetôen ez az arány folyamatosan tovább javul.

Szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekbôl betegség fejlôdjön ki, mivel az immunrendszer sejtjei ezeket képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenôrzôrendszerének felügyelete alól, s a rendellenes anyagcseréjû sejtek féktelen szaporodása és áttétképzôdése vezet az összefoglaló néven ráknak (karcinóma, szarkóma) nevezett betegséghez.

A világon évente 10 millió új rákos megbetegedést fedeznek fel, s több mint 6 millióan halnak meg emiatt - ez az összes halálozás 12 százaléka. Európában 1,6 millió az újonnan diagnosztizált, s mintegy 750 ezer a daganatos kórban elhunytak száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. évi jelentése arra figyelmeztetett, hogy a rák terjedése elleni sürgôs lépések nélkül két évtized alatt másfélszeresére nôhet a rákos esetek száma, s az új megbetegedések száma elérheti az évi 15 milliót. A WHO szerint a megelôzést világméretekben két fô kockázati tényezôre kell összpontosítani: a dohányzásra és a táplálkozásra. Újabb kutatások szerint a C-vitamin az egyik legfontosabb tényezô abban a komplex folyamatban, amelynek révén a szervezet megszabadul az anyagcsere során keletkezô sejtkárosító anyagoktól, gátolva ezzel a tumoros sejtosztódás kialakulását.

Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálok. A daganatos megbetegedések okozta halálozások rangsorában a magyar férfiak az elsô, a nôk a második helyen állnak a világon. Napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés, de így is évente mintegy 55 ezren betegednek meg rákban, és mintegy 33 ezren halnak meg Magyarországon, vagyis egy Esztergom nagyságú város lakosságát veszítjük el ebben a betegségben.

A rákban elhunytak fele megmenthetô lenne, ha az elváltozást, a daganatot, idejében felismernék és megfelelôen kezelnék. Az 1990 óta mûködô Magyar Rákellenes Liga - amelynek a gyógyítás és a rehabilitáció mellett a betegség megelôzése és a kutatások támogatása szerepel elsôrendû céljai között - fontosnak tartja a rákbetegséggel kapcsolatban a szemléletváltást: a rák nem egyenlô a halállal, az embereknek tenniük is kell saját egészségük, illetve gyógyulásuk érdekében.

Felvilágosítással és idejében végzett szûrôvizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelôzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelô életminôség-javító kezelésben részesíteni.

Miért nem kapnak a családorvosi rendelôk kanyaró elleni védôoltást? - tettük fel a szerkesztôségbe érkezett panasz alapján a kérdést dr. Márialaki Ellának, a Közegészségügyi Igazgatóság járványtani fôorvosának.

- A 13-15 hónapos csecsemônek kell beadni az úgynevezett Trimovax elnevezésû oltást, ami a kanyaró, a rózsahimlô, valamint a mumpsz ellen biztosít védelmet. A külföldi gyártmányú oltóanyagot tízes dózisú kiszerelésben kapjuk, s a felbontás után azonnal fel kell használni. Ezért a meglévô készletbôl elsôsorban azokat a rendelôket láttuk el megyei szinten, ahol hatnál több gyerek volt a listán. Tettük ezt gazdasági okokból, mivel a megyeközpontban dolgozó családorvosok többségének a nyilvántartásában általában két-három csecsemô szerepel, akiket be kellene oltani. Ezért korábban azt tanácsoltuk, hogy akkor igényeljék az oltóanyagot, amikor egy bizonyos számú kisbaba összegyûlt. Reményeink szerint február végéig a szakminisztériumtól újabb készletet kapunk, ami elegendô lesz a nyilvántartásban levô összes gyerek számára. Hozzá kell tennem, hogy a beoltott gyerekek nem ürítik a vírust, így nem áll fenn, hogy megfertôzhetik azokat, akik még nem kaptak védôoltást - tájékoztatott a fôorvosnô.

Kínai tudósok állítólag megtették, amit az orvostudomány eddig lehetetlennek tartott: agysejteket szaporítottak.

Az orvostudomány történetében elôször sikerült - laboratóriumi körülmények között - új agysejteket létrehozniuk, amelyeket azután visszaültettek egy, a fején súlyosan megsérült ember agyába. A nem mindennapi orvosi bravúrról a Sunday Times címû brit lap számolt be. Az emberi szervezet számos sejttípusa képes regenerálódni, újratermelôdni: így válik lehetségessé például a sérülések, vagy éppen a csonttörések gyógyulása. Az agysejtek azonban nem így mûködnek; ha ugyanis ezek elpusztultak, nincs visszaút. Ez magyarázza, hogy 25 éves korától kezdve mindenki több millió agysejtet veszít el hetente. S bár ennek normális körülmények között nincs jelentôsége, az érintett észre sem veszi a folyamatot - ha valakit baleset ér, vagy betegség támad meg, már más a helyzet.

A fudani egyetem (Kína) egyik professzora a brit lap jelentése szerint egészséges sejteket távolított el egy közlekedési balesetben súlyosan megsérült ember agyából, azokat laboratóriumi körülmények között elszaporította, majd az új sejteket visszaültette a beteg agyába. Az illetô pedig visszanyerte egyes, a baleset miatt elvesztett képességeit, például újra tudott járni.

Ha ez a hír igaznak bizonyul, a módszer idôvel új gyógymódok kifejlesztését teszi majd lehetôvé a balesetben megsérült emberek, illetve az Alzheimer- vagy Parkinson-kórban szenvedô betegek számára.

Nem csupán költôi túlzás, ha valaki azt mondja, "ôrülten szerelmes", az esetek többségében valós lelki elváltozás is bekövetkezik ezekben az esetekben - állapította meg egy Nagy-Britanniában megjelent pszichológiai tanulmány.

"A legvégsô esetben a betegség akár halálos kimenetelû is lehet, s ezért kár, hogy az orvosi szakma a problémát nem kezeli súlyának megfelelôen. A romantikus szerelmes állapottal kapcsolatos mániás viselkedést, nyomott kedélyállapotot, illetve zaklatottságot a valóságban is "megváltozott lelkiállapotnak" tartották, míg manapság jó esetben is csupán szenvelgésnek tekintik mindezt" - vélekedett dr. Frank Tallis brit klinikai pszichológus a brit Pszichológiai Társaság szakmai folyóiratában, a Psychologistban.

Az elmúlt kétszáz év során az orvosok leszoktak arról, hogy a "szen-vedélyes szerelmet" megfelelô módon diagnosztizálják. Bár a szerelmes állapot korunkban is kapcsolatba hozható az ôrülettel, ez leginkább csak a slágerszövegekben kap hangot.

"A háziorvosok nem utalják szakemberhez a »szerelem bolondjait«, holott igen sokan élnek köztünk olyanok, akik maguk képtelenek megbirkózni a szerelmi szenvedély okozta lelki tünetekkel, vagy éppen a viszonzatlan szerelem miatt érzett kétségbeeséssel. A betegség tünetei sokfélék lehetnek, az állandó felfokozott hangulattól, a csökkent önértékelésen át a rögeszmés kényszerképzetekig, illetve kényszeres cselekvésekig, mint például a beérkezô e- mailek újra és újra olvasása, vagy a postaláda állandó ellenôrzése, a kedvestôl érkezô újabb üzenetek után kutatva" - írta Tallis doktor.

A legsúlyosabb esetek akár öngyilkossághoz is vezethetnek - vonta le a következetést a cikk szerzôje.

Ma, amikor az emberek közötti kapcsolatoknak, illetve a pszicho- szociális problémáknak annyi korszerû kezelési módja ismert, legfôbb ideje, hogy a szakemberek - korábbi évszázadok orvosaitól tanulva - ugyanúgy kezeljék a problémát, mint bármilyen más jellegû panaszt - vélte Frank Tallis.

A mindennapi életben ma még keveseknek jut eszébe, hogy egy bonyolultabb élethelyzetben a szakember segítségét kérjék. Miért nem vált népszerûbbé nálunk is a pszichoterápia? Milyen segítség kérhetô és kapható az e területen dolgozó szakemberektôl? - kérdeztük György Bélától, a Marosvásárhelyi I-es Számú Pszichiátriai Klinika vezetô kórházi pszichológusától, aki a müncheni Európai Intézetben szerzett posztgraduális klinikai pszichológusi minôsítést. György Bélát, aki a MOGYE, a Dimitrie Cantemir és a Sapientia egyetemen tanít, nemrégiben választottak meg a Pszichológusok Megyei Kamarájának elnökévé.

- Mi a teendôje a kórházi pszichológusnak?

- Kétirányú a tevékenységünk, egyrészt a pszichodiagnosztikai munka, másrészt a betegek kezelése, fôleg az egyéni terápia révén.

A klinikára beutalt betegek elsôdlegesen a pszichiáter szakorvossal találkoznak, akinek kötelessége egy háromdimenziós vizsgálatot elvégezni. Ennek során elôször is felméri a beteg pszichés állapotát, megejt egy szomatikus vizsgálatot (vannak-e a betegségnek testi jelei), valamint egy neurológiai vizsgálatot, ami alapján egy prezumptív diagnózist állít fel. Ezt követôen fogalmazza meg azokat a klinikai kérdéseket, amelyekkel a beteget pszichológiai vizsgálatra küldi, ami kizárólag a kórházi pszichológus hatáskörébe tartozik.

- Ha említene néhányat a kérdések közül…

- Ezek a klinikai kérdések vonatkozhatnak a beteg értelmi képességeinek a fejlettségi szintjére. Hogy van-e teljesítménycsökkenés, és ha van, akkor milyen természetû; fejletlenség vagy esetleg leépülés eredményeként lépett-e fel. Ha leépülésrôl van szó, meg lehet állapítani, hogy visszafordítható vagy visszafordíthatatlan folyamattal állunk-e szemben...

A pszichológiai mérôeszközök lehetôvé teszik, hogy mennyiségi mutatók alapján jellemezzük a fenti folyamatokat.

Más klinikai kérdések vonatkozhatnak az alkalmazkodóképesség mértékére, ami a személyiség hatékonyságának mérték