Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A Marosvásárhelyi Táblabíróságon tegnap folytatódott Adrian Pop, a Maros megyei rendôr- felügyelôség volt fôfelügyelô- helyettesének kihallgatása. A tisztséggel való befolyás valamint hamis tanúskodásra való buzdítás bûncselekményeivel vádolt Adrian Pop összeesküvés áldozatának vallotta magát.

A kihallgatáson Adrian Pop kijelentette, hogy azon rendôrtársai által szervezett összeesküvés áldozata, akik a megyei rendôr-felügyelôség vezetô funkcióira pályáztak, és akik zsarolással vették rá Gavris Danielt valamint Schuster Dumitrut, hogy feljelentést tegyenek ellene. A vádlott ügyvédje, Vasile Ghere lapunknak elmondta, hogy a bírói tanács kérésére a vádlott az "összeesküvôk" közül Orza Leont, a bûnügyi részleg vezetôjét nevezte meg. Adrian Pop utalt a Korrupcióellenes Ügyészség egyik ügyészének azon burkolt javaslatára, miszerint ha feljelentené felettesét, Vasile Cotoara fôfelügyelôt és ennek helyettesét, Dan Eugent, az ügyében indított vizsgálat során engedékenyebbnek bizonyulnak. A továbbiakban a volt rendôrparancsnok-helyettes részletesen kimerítô válaszokat adott a váddal kapcsolatos kérdésekre. A következô tárgyalásra március 7-én kerül sor, amikor is kihallgatják a feljelentôket, valamint a tanúk egy részét.

Elôrehozott választásokat tart szükségesnek április után Traian Basescu államelnök, aki e véleményét ismételten kifejtette az írott és elektronikus sajtónak.

Basescu a Jurnalul National hétfôi számában megjelent interjújában, akárcsak a hét végén elhangzott televíziós megnyilatkozásában ismételten kifejtette: rendkívül nagy szükség van Románia jövôje szempontjából az elôre hozott választásokra, de ezt a kérdést csak az európai uniós csatlakozási szerzôdés áprilisi aláírása után kell majd újratárgyalni. Az államfô nem jelölt meg pontos dátumot.

Kifejtette: az elôrehozott választások megrendezése szerinte egyáltalán nem jelentene tragédiát az ország számára, sôt, éppen ellenkezôleg, az ország jövôje szempontjából lenne szükség e lépésre. Az államfô szerint a kormány akkor is képes folytatni munkáját, amikor a pártok a választási kampánnyal foglalatoskodnak.

A választókat nem azért kellene újra az urnákhoz hívni, mert a belpolitikai helyzet netán nem stabil, sôt - hangsúlyozta Basescu -: jelen pillanatban nagyon is szilárd a kormányzati helyzet. Az elôrehozott választásokra azért van szükség véleménye szerint, hogy a kormány gyorsan teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit. Basescu ugyanis nem rejtette véka alá elégedetlenségét amiatt, hogy a koalíciós pártok közötti egyezkedés az államtitkári és egyéb kormányzati posztok elosztásáról túlságosan elhúzódik, a kormány sok idôt veszít ezzel.

Az elnök gondolatmenete szerint a koalíció gerincét alkotó liberális-demokrata pártszövetség (D.A.) azért kénytelen alkudozásokba bocsátkozni, mert a koalícióban "más pártok is" helyet foglalnak. Bár az államfô nem nevezte meg e pártokat, korábbi hasonló nyilatkozataiban értésre adta, hogy a Román Humanista Párttal (PUR) volt és van baja. Akkor azzal érvelt, hogy a szerinte "erkölcstelen" és köpönyegforgató PUR bevonása a Calin Popescu Tariceanu vezette kormánykoalícióba "erkölcstelen megoldást" jelentett.

Basescu ezúttal csak annyit mondott, hogy az elôrehozott választások segítenék Tariceanu miniszterelnököt a hatékonyabb kormányzásban. Egy ilyen lépésre viszont mindenképpen csak a kormányfôvel való egyeztetés után szánná el magát az államfô.

A koalíció részét alkotó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetôi korábban többször leszögezték, hogy az ország stabilitása szempontjából egyetlen politikai erônek sem érdeke ma elôrehozott választásokat tartani.

Aktuális

A sportkedvelôk és korcsolyázni vágyók nagy örömére szombaton tizenkét év után ismét megnyílt a marosvásárhelyi mûjégpálya. Az eseményt a legtöbben rendkívülinek minôsítették és joggal, hisz még akár egy éve is hihetetlennek tûnt volna egy hasonló terv elôrevetítése, gyakorlatilag mindenki belenyugodott - sportolók, sportszakemberek, szurkolók vagy egyszerûen korcsolyázni szeretôk -, hogy belátható idôn belül kénytelenek leszünk beérni azzal a jégfelülettel, amit az idôjárás idônkénti bekeményedése szolgáltat.

A konkrét elképzelés végül a tavaly nyár folyamán kezdett körvonalazódni, amikor az RMDSZ- képviselôk hatékonyan lobbiztak a kormánynál, hogy a felújításra a pénzt kiutalják.

Mint mondtuk tehát, jogos az öröm, s elismerésre méltó az a lobbi, amit képviselôink a beruházás érdekében tettek, ám meggondolkodtat, s szemöldökfelvonásra késztet egy olyan esemény, ami ugyancsak szombaton történt, mintegy száz kilométerrel nyugatabbra. Ugyanazon a napon ugyanis, amikor Marosvásárhelyen a ligetben átadták az új jégfelületet, hasonló avatóra került sor Kolozsváron is. A kincses városban azonban nem vártak arra, hogy a kormány könyörüljön meg rajtuk, nagyjából ugyanannyi pénzbôl, mint amennyibe a marosvásárhelyi került, megcsinálták a mûjégpályát maguk. Mi több, miközben Vásárhelyen arról beszélnek, hogy milyen jó lenne a jégpálya befedése, s két-három évig tartó munkálatokat vetítenek elôre, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere kijelentô módban közölte: áprilisban befedik a sajátjukat. Nyilván szintén a város költségvetésébôl.

Ha azt tekintjük, hogy Marosvásárhely elsô embere, Dorin Florea polgármester a meghívás ellenére sem tartotta fontosnak megjelenni a pályaavatón, tulajdonképpen a két városvezetés sport iránti viszonyulásáról van itt szó. Míg Marosvásárhelyen csak a fôvárosban végzett rendkívüli politikai erôfeszítés árán lehetett (és lehet esetleg továbbá) valamit megvalósítani, Kolozsváron ugyanez nem jelentett gondot a városnak. Valami pedig azt súgja, hogy noha Marosvásárhely segítségével a mûjégpálya befedése nagyon rövid idô alatt megvalósítható lenne, erre - az elôzményeket ismerve - aligha kerül sor.

S ha valaki azt vetné fel magyarázatként, hogy Kolozsvár gazdasági ereje meghaladja a Marosvásárhelyét, ebben talán lehet némi igaza. No de éppen akkora lenne a két város közötti szakadék, mint amekkora a Kolozsváron sportra fordított húsz-harminc milliárd és a Marosvásárhelyen eltervezett legfeljebb mintegy három milliárd között tátong?

Traian Basescu államfô hétfôn kijelentette, Ion Iliescu semmiféle dokumentummal nem zsarolja, ahogy azt Cozmin Gusa sejtette a Ziuában hétfôn megjelent interjúban.

Basescu azt követôen mondta ezt, hogy távozott a bírósági tárgya-lóterembôl, ahol a Mugur
Ciuvica és Max Badin ellen indított rágalmazási per fellebbezését tárgyalták.

A Ziua címû napilap hétfôi számában megjelent interjúban Gusa azt nyilatkozta, hogy Traian Basescura nagy nyomást gyakorolnak, és olyan, még ellenôrizetlen információkkal rendelkezik, hogy a Ciuvica vs. Basescu ügy dossziéjában "egy új lap" van, amelyrôl Ion Iliescu is tud. Gusa szerint a lapot már elhelyezték a dossziéban, emiatt gyakorolnak nyomást az államfôre.

A Gusa kijelentéseivel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva az államfô elmondta, szerinte a dokumentummal kapcsolatos nyilatkozatok a hétfôi per "elôzetes" elemei, amelyeket Mugur Ciuvica "forgatókönyvíró kollégája tett.

Cozmin Gusa utóbbi idôszakban tett kijelentései "politikai éretlenséget" tükröznek és azt bizonyítják, hogy Gusa "mindenáron nyilvánosságot" akar magának, nyilatkozta hétfôn a Mediafaxnak Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) megbízott elnöke, utalva a Gusa által a Ziua napilapnak adott interjúra.

A DP megbízott elnöke nem hiszi, hogy létezik a Gusa által az interjúban említett dokumentum, amely arról szól, hogy Traian Basescu együttmûködött a Szekuritátéval.

"Ha létezne ilyen dokumentum, a politikai ellenfelek nem várták volna meg, hogy Traian Basescu megnyerje az elnökválasztást, hanem nyilvánosságra hozták volna. Egészen biztosan nem kegyelmeztek volna nekünk" - mondta Boc.

Arra a kérdésre, hogy a párt alkalmaz-e szankciókat Gusa ellen, Boc kifejtette, a DP bármelyik tagja, aki "nem követi a kormányzatban szerepet vállaló párt célkitûzéseit és párhuzamos témákat keres", figyelmeztetéstôl a politikai támogatás megvonásáig és a pártból való kizárásig terjedô szankciókra számíthat a párt alapszabályzata értelmében.

A Pénzügyminisztérium jóváhagyta a magánszemélyek 2004-es globális jövedelmi adójának szintjeit.

Az összjövedelmi adózási rendszert 2004-re alkalmazzák utoljára, miután a kormány az idei év elején bevezette a 16 százalékos egységes adókulcsot és eltörölte a progresszív adóztatási rendszert.

A pénzügyi szaktárca egyik nemrég kiadott rendelete értelmében a 30,2 millió lejig terjedô éves jövedelmek után 18 százalékos adót kell befizetni. A 30,2 millió és 73 millió lej közötti éves jövedelmek után 5,436 millió lejt és a 30,2 millió lej fölötti összeg 23 százalékát kell adóként befizetni. A 73 millió és 117 millió lej közötti éves jövedelem adója 15,28 millió lej és a 73 millió lej fölötti összeg 28 százaléka, a 117 millió és 163,5 millió lej közötti jövedelmek után pedig 27,6 millió lejt és a 17 millió lej fölötti összeg 34 százalékát kell befizetni.

A 163,5 millió lej fölötti éves jövedelmek adója 43,41 millió lej, ehhez hozzáadódik a 163,5 millió lej fölötti összeg 40 százaléka.

Minden adófizetô havi 2,1 millió lejes leírható adókedvezményben részesül, ehhez hozzáadódnak a további adókedvezmények (pl. eltartásban levô személyek esetén).

Az elôírások szerint csak azok a személyek nyújtanak be adóbevallást, akik az elmúlt év során munkahelyet változtattak, vagy havi bérük mellett más jellegû jövedelmük is volt, például szerzôi jogok alapján.

Az Egyesült Államok "nagyon aktív" szerepet kíván játszani a közel-keleti béke megteremtésében, de "valódi erôfeszítéseket" kér Izraeltôl és a palesztinoktól - hangoztatta Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, aki hétfôn találkozott a palesztin elnökkel Rámalláhban.

"Itt az ideje, hogy a felek a lehetô legnagyobb erôfeszítést tegyék, és ezzel esélyt adjanak a békének. Bátorítóak voltak a találkozóim itt és az izraeli miniszterelnökkel, mert a két fél érti a helyzetet és a felelôsségét" - mondta közös sajtótájékoztatójukon.

Rice bejelentette, hogy ki akar nevezni a palesztinok mellé egy biztonsági kérdésekben illetékes koordinátort, aki a palesztin biztonsági szervek reformjával fog foglalkozni. "Az az elképzelés, hogy legyen egy felelôs személy, aki segít a palesztinoknak a biztonsági erôk megreformálásában, és ellenôrzi a fegyvernyugvást. Ez nem fogja helyettesíteni a felek saját erôfeszítéseit" - figyelmeztetett. A koordinátor William Ward tábornok lesz.

A külügyminiszter közölte, hogy Washington megfigyelôket küld a térségbe, és gyorssegélyként 40 millió dollárt ad a palesztinoknak munkahelyek teremtésére, beruházásokra és a gazdaság újjáépítésére. "Nem lehet kétséges, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát a (béke)folyamat mellett, nincs kétség az elnök elkötelezettsége felôl" - mondta.

Rice dicsérettel illette Mahmúd Abbász palesztin elnököt azokért a határozott intézkedésekért, amelyekkel meg akarja szüntetni az Izrael elleni támadásokat. Abbász a maga részérôl kijelentette: Izraellel békében élô palesztin államot szeretne.

Rice már elutazóban, a tel-avivi Ben Gurion repülôtéren kijelentette, hogy bízik a keddi izraeli- palesztin csúcstalálkozó sikerében. Bejelentette, hogy mindkét vezetônek meghívást továbbított George Bush elnök részérôl tavaszra Washingtonba, amit az izraeli kormányfô és a Palesztin Hatóság elnöke is elfogadott.

Visszatetszést keltett Mainzban hétfôn, a farsangi vígasság legnagyobb felvonulásainak napján, húshagyókedd és hamvazószerda elôtt, hogy a városba hamarosan ellátogató George Bush, amerikai elnök figuráját meztelen hátsóval mutogatták.

A farsangi menetek fellegváraiban, Kölnben, Mainzban, Düsseldorfban, a Rajna és a Ruhr vidékén, illetve Vesztfáliában kipingált, maskarákba bújt emberek százezrei özönlöttek az utcákra, bámészkodtak, kapkodták a kocsikról leszórt bonbonokat, vagy részt vettek a felvonuláson.

Szokás ilyenkor, hogy vonuló stráfkocsikon "szatirikus megvilágításba helyezik" a német politika aktuális témáit és szereplôit. Mainzban egy George Busht ábrázoló figura volt látható meztelen hátsóval, amelyhez egy létrát támasztottak, s ezen a létrán igyekezett felmászni Angela Merkel, az ellenzéki kereszténydemokratáknak a transzatlanti kötôdést erôsen pártoló vezetôje. Sokan gusztustalannak tartották az élôképet. Bush február 23-án látogat el Mainzba, ahol találkozik Gerhard Schröder kancellárral.

A legnépesebb farsangi kirajzás napját Rosenmontagnak, azaz a Rózsák Hétfôjének nevezik, ám az elnevezés körül viták vannak. Egyesek abból eredeztetik, hogy a pápa a középkorban aranyból csináltatott, gyémánttal kirakott rózsákat. A rózsákat olyan személyeknek, városoknak, vagy kolostoroknak adományozták, akik, és amelyek "a hit megbízható harcosainak" bizonyultak.

Mások szerint a Rosenmontag a rasen igébôl származik, amely azt jelenti: vidámnak lenni, tombolni, ôrjöngeni. Bajorországban a Rosenmontagot Blauer Montagnak is nevezték, amely a blaumachen szóból eredeztethetô, s annyit tesz: nem dolgozni, lógni. S valóban: Németországban hétfôn a farsang miatt sokan csak félgôzzel dolgoztak, ha nem éppen az utcán lógtak.

Országos szinten tiltakoztak tegnap a bírák azon különleges jogszabály elôírásai ellen, amely a magisztrátusok egy részének javadalmazására vonatkozik. A Romániai Magisztrátusok Egyesülete (AMR) megkülönböztetônek tartja az intézkedést, amely alapján csak bizonyos vizsgálatokat lefolytató magisztrátusok részesülnek 40 százalékos jövedelem-kiegészítésben, követelésük: egyenlô munkáért egyenlô bérezést!

Az AMR Maros megyei szervezetének 34 bírája viselte tegnap a fehér karszalagot figyelmeztetésképpen, valamint azok, akik egyetértettek az érdekvédelmi szervezet követelésével. Az AMR megyei szervezetének szóvivôje, Gabriela Gheorghiu, a Marosvásárhelyi Táblabíróság bírája a Népújságnak elmondta, hogy a fehér karszalag viselésével az igazságügy függetlenségére szeretnék felhívni a figyelmet, figyelmeztetni szeretnének, hogy a bírák nem egyszerû köztisztviselôk. "A magisztrátusok bérezésére vonatkozó javaslatainkat a kormány semmibe vette, a legutóbbi fizetésemeléskor, januárban, semmi nem változott, sôt, ellentétben követeléseinkkel, jelentôs eltérések mutatkoznak a bírák javadalmazásában. Vannak olyan bírák, ügyészek, akik a fizetéskor 40 százalékos pótlékot kapnak másokhoz képest. A kivételezett magisztrátusok a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság bírái, a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság Melletti Ügyészség ügyészei, valamint a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) ügyészei, a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálataiban részt vevô bírák. Nem fizetésemelést kértünk, hanem azt, hogy egyenlô munkáért egyenlô bért adjanak" - jelentette ki a szóvivô. Kérdésünkre, hogy egyenlô munkának lehet-e nevezni például a korrupciós ügyekkel foglalkozó PNA ügyészeinek és más magisztrátusoknak a tevékenységét, Gabriela Gheorghiu azt mondta, hogy teljesen azonos. "A kockázat és az ügyek komplexitását tekintve mi a különbség egy emberölést vizsgáló ügyész és egy korrupciós ügyben eljáró ügyész között? Nem súlyosabb az emberölési bûncselekmény, mint egy korrupciós ügy? Végül az a kérdés fogalmazódik meg, hogy melyek azok az értékek, amelyeket az állam védelmez: az élet vagy a pénz? Ha csak a megyei helyzetet említem: a Maros megyei PNA-nak 4 ügyésze van, míg a megyei ügyészségeken több mint 50. Reméljük, hogy az igazságügyi-, illetve a pénzügyi minisztérium illetékesei átgondolják a helyzetet" - tette hozzá.

A magisztrátusok tiltakozása nem befolyásolja a bíráskodási eljárást, a vizsgálatok menetét, ám tekintve, hogy a bírák nem sztrájkolhatnak, kérdéses, hogy követeléseik visszhangra találnak-e kormányberkekben.

Mint ismeretes, az elmúlt héten Andreea Ciuca, a Megyei Törvényszék korrupcióval megvádolt volt elnöke, sajtótájékoztató keretében ismertette, hogy az ellene folyó per 22.000 oldalas nyomozati anyagában 70 személy egy éven át folytatott telefonbeszélgetéseinek jegyzéke is szerepel, amibôl a bírónô szerint arra lehet következtetni, hogy ezeknek a személyeknek a telefonbeszélgetéseit lehallgatták.

A Korrupcióellenes Ügyészség még a sajtótájékoztató napján közleményben utasította vissza a lehallgatási vádakat, amire Ciuca Andreea írásban válaszolt. A PNA közleményét egy újabb "szándékos félretájékoztatásnak" nevezi, amelynek az a célja, hogy a PNA ügyészei és vizsgálóbiztosai által "elkövetett visszaéléseket leplezze". Bár közleményükben egy új ügycsomóról beszélnek, ez akkor sem valós, ha annak újraszámozását vesszük figyelembe - állítja a bírónô, aki felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak a több tíz személy (újságírók, bírák, védôügyvédek stb.) telefonszámára érkezô hívásokat vette számba a PNA, hanem azt is, hogy az említettek a szóban forgó egy év leforgása alatt kit hívtak fel telefonjukról. Mindez a szólásszabadság és a tájékozódás szabadságának megsértését jelenti. Továbbá jogsértésnek tekinthetô az okból is, mivel a szóban forgó személyek ellen nem indult büntetôeljárás, tehát semmi alapja nem volt, hogy számon tartsák, kikkel beszélnek - vélekedik. Nem állja meg a helyét a Korrupcióellenes Ügyészség azon hivatkozása sem, hogy a szakértôk véleménye alapján kérték volna ki a telefonszolgáltató cégektôl az újságírók, bírák, ügyvédek beszélgetéseinek jegyzékét - vélekedik Ciuca Andreea, aki szerint a nyomozati anyagban még utalás sincs arra, hogy a törvényszék számítógépes adatbázisából a több tíz személy telefonjára adatokat közvetítettek volna. A bírónô szerint az is valótlan állítás, hogy a lakásán lefolytatott házkutatás során (ami a sajtó képviselôinek jelenlétében történt) a törvényszék számítógépét találták volna meg. Mind a házkutatás során elkobzott laptopot, mind pedig a személyi számítógépét visszaadták - olvasható a szerkesztôségünkbe érkezett közleményben. A bírónô állítása szerint a PNA ügyészei hágták át a büntetôeljárási elôírásokat, amikor védôügyvédeik hiányában hallgatták ki a tanúkat, "akikre nyomást gyakoroltak, hogy hamis tanúvallomásokra bírják ôket" - olvasható a korrupcióval megvádolt bírónô válaszában.

A marosvásárhelyi újságírók tiltakozását követô újabb nyilatkozatában a Korrupcióellenes Ügyészség továbbra is tagadja, hogy az újságírók telefonbeszélgetéseinek lehallgatását rendelte volna el, azaz cáfolva ezt a vádat, miszerint csak visszamenôleg kérték el a beszélgetések jegyzékét. Az újságírók tiltakozását a PNA ügyészei által a korrupció felderítésére végzett erôfeszítések lejáratásának nevezik, amelynek az a célja, "hogy csökkentse tevékenységük hatékonyságát, és a közvéleményben azt a benyomást keltse, hogy a korrupció elleni harcot meg lehet akadályozni a sajtóban gyakran megrendelésre közölt írásokkal" - szögezik le a közleményben.

Március 4-én rendezik az RMDSZ Maros megyei szervezetének tisztújító közgyûlését, derül ki a Területi Képviselôk Tanácsa (TKT) péntek esti ülésén elfogadott határozatból.

A megyei elnököt 218 küldött választja meg, a tavalyi parlamenti választáson az RMDSZ szenátori és képviselôi listájára leadott szavazatok középarányosa alapján (1.000 szavazat = 1 küldött kulcsszámmal számolva). A közgyûlésen 11 képviselôje lesz Szovátának és Szász-régennek, 9 Nyárádszeredának és a marosvásárhelyi 8-as körzetnek, valamint a fiataloknak, 8 Dicsôszent- mártonnak, 6 Erdôszentgyörgynek, Ákosfalvának, Gernyeszegnek és Mezôbándnak, 5 Segesvárnak, a marosvásárhelyi 11-es, valamint 13-as körzetnek és a kereszténydemokratáknak, 4 Marosludasnak, valamint a marosvásárhelyi 2-es, 7-es és 10-es körzetnek, 3 Radnótnak, Marosszent-györgynek, a marosvásárhelyi 3- as, 4-es, 5-ös, 6-os, 9-es és 12-es körzetnek, valamint Mezôcsávásnak, 2 a marosvásárhelyi 1-es körzetnek, Maroskeresztúrnak, Marosszentan-nának, Marosszentkirálynak, Jeddnek, a Kisgazdamozgalomnak, a Romániai Magyar Nôk Fórumának, a Vállalkozói Platformnak és a Nôk a Nôkért Mozgalomnak. Jelen lesznek továbbá a megválasztott képviselôk és szenátorok, a megválasztott önkormányzati tanács tagjai és a megválasztott SZKT-tagok. A közgyûlésen hivatalból részt vesznek a Területi Képviselôk Tanácsának és a Területi Egyeztetô Tanácsnak a tagjai is.

A küldöttgyûlés elôkészítésére a körzeti és kerületi elnökök február 27-ig kötelesek összehívni a körzeti/kerületi tisztújító és jelölôgyûléseket, amelyek idôpontját három nappal az ülés elôtt nyilvánosságra kell hozni a sajtóban. A jelölôgyûléseken a körzetek/kerületek megválasztják küldötteiket, megnevezik, hogy kit jelölnek a megyei elnöki tisztségre, megválasztják TKT-képviselôjüket, és tagokat is javasolhatnak az etikai, ellenôrzô és szabályzatfelügyelô bizottságokba. Ezeken a rendezvényeken részt vesznek a megyei ügyvezetô elnökség megbízottjai. A küldöttek névsorát február 28-ig kell eljuttatni a megyei RMDSZ- szervezet titkárságára.

A Maros Megyei Prefektúra értesíti a marosvásárhelyi lakosokat, hogy a közigazgatási iratok törvényességének ellenôrzése során megállapították: a marosvásárhelyi helyi tanács 2004. évi 141-es számú, a 2005-ös évre érvényes speciális adókra vonatkozó határozata, melynek 1-es függelékében meghatározzák a közterületeken levô garázsokra kirótt adók nagyságát, részben törvénytelen. Az ellenôrzés során kiderül, hogy a helyi tanácsi határozat megszegi az adóügyi törvénykönyvre vonatkozó 2003. évi 571-es törvény 282-es cikkelyét, valamint a helyi közpénzügyekre vonatkozó 2003/45-ös sürgôsségi kormányrendelet 26-os cikkelyét.

Ezek alapján a Maros Megyei Prefektúra felkérte a helyi tanácsot, hogy tárgyalja újra a 2004/141-es határozatát és tegye közzé azokat a kritériumokat, amelyeket a fent említett díjak újraszámításakor vettek figyelembe.

Ciprian M. Dobre fôispán

Tegnaptól kezdve figyelmeztetô felszólításokat kapnak a tilosban parkoló gépkocsik tulajdonosai, pár napon belül viszont már pénzbírságra is számíthatnak. * Megtartották az új luxusnegyed megépítésére kiírt versenytárgyalást * A megyei tanács kellene lobbizzon a szubvenciókért * A garázsilleték csökkentésére készül a tanács

A tilosban parkolókat büntetik

A polgármesteri hivatal a forgalmi rendôrséggel közösen tegnaptól nagyszabású ellenôrzésbe kezdett, célkeresztbe véve a tiltott helyen parkoló gépjármûveket. A tegnapi sajtótájékoztatón Dorin Florea polgármester hangsúlyozta, hogy fôként a városközpontban és a környezô utcákban szinte lehetetlenné vált a közlekedés az összevissza parkoló gépkocsik miatt, ezért döntöttek úgy, hogy rendet teremtenek. Elsô lépésként naponta ellenôriznek, lefényképezik a tiltott helyre leparkolt gépkocsikat, azonosítják a tulajdonosokat és figyelmeztetik ôket a szabálysértésre. Jövô héttôl azonban már bírságolnak is, a pénzbüntetés értéke több százezer lej, a szabálysértôknek pedig postán kézbesítik az értesítést.

Aki akar, építhet!

Dorin Florea bejelentette: a nem hivatalosan még Belvedere nevû luxusnegyed felépítésére kiírt versenytárgyalást megtartották, egészen biztos lesz nyertese. Újságírói kérdésekre csak annyit mondott, hogy megközelítôleg egy héten belül az is megtudható, melyik cég ajánlatát fogadták el, valamint a lakásépítési kritériumokat is nyilvánosságra hozzák. Cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint már megállapították volna a telekárakat. Errôl szó sincs, és nem lesznek csillagászati árak sem - tette hozzá. A polgármester szerint elfogadható lakásárakra lehet számítani, egy itt felépülô ház 25.000 és 70.000 euró közötti lesz, az igényektôl függôen, alapterületük 500-700 négyzetméter között váltakozik majd. Lesz lehetôség készpénzzel, részletfizetéssel törleszteni a lakásárakat, bátran "belevághat" mindenki az építkezésbe. A Népújság kérdésére, hogy túljelentkezés esetén milyen kritériumok alapján döntenek a sorrendrôl, a polgármester kitérô válaszokat adott, végül pedig kifejtette: nem kell aggódni, a sok jelentkezôbôl kevesen fogják komolyan gondolni a megrendelést, különben is 60 hektár nagy terület. Florea szerint ha túl sokan igényelnek parcellákat, bôvíteni fogják a beépíthetô területet, a Segesvári út mentén terjeszkednek, valamint Marosszentgyörgy felé, a lôtér helyén.

A megyei tanács nem lobbizik eléggé

Ismételten a megyei önkormányzatra húzta rá a vizes lepedôt a polgármester, amiért "nem lobbizott eléggé erôteljesen" az állami hôenergia- támogatás megszerzéséért. A szükséges összeg csak egy kis hányadát kapta meg emiatt Marosvásárhely, tavalyról is 65 milliárd lej adósságuk van, amit az Energomurnak át kellene utalni. A városi tanácsosok pedig azért hibásak, mert nem hajlandók határozatot hozni a reális hôenergia- termelési ár alkalmazásáról. A jelenlegi kormány által meghatározott viszonyítási ár 900.000 lej körül van, míg a termelési ár 1,6 millió lej. Florea szerint e jelentôs különbözet 55 százalékát (ennyi az önkormányzatra esô ártámogatás- rész) képtelen törleszteni a tanács. Felvetésünkre, hogy egy ilyen határozat a tanács részérôl azt jelentené-e, hogy a lakosság mélyebben nyúl a zsebébe, a polgármester kifejtette: ô nem tett választási jellegû ígéreteket a lakosság felé, neki gazdálkodnia kell, márpedig így nem lehet. Azt is felháborítónak tartotta, hogy az Aquaserv önkormányzati pénzt igényelt fejlesztésre, Florea szerint ezt megteheti saját pénzalapjaiból vagy az ISPA-programon keresztül. A pénznél maradva, a Népújság kérdésére kijelentette: nem is állt szándékában és nem is fog autót vásárolni. A tanács egyes szakbizottságai ugyanis múlt héten nem hagyták jóvá a gépkocsi-vásárlásra szánt összeget, amire Florea közölte: ezzel csak azt érték el, hogy Bárczi Gyôzô alpolgármesternek nem lesz kocsija, a jelenlegi rossz állapotban levô autóval közlekedhet a továbbiakban is.

Csökkentik a garázsilletéket

A holnapi rendkívüli tanácsülésen újratárgyalják a garázsilletékeket. A testület elé immár három változatot terjesztenek elô: 800.000, 1.200.000 illetve 1.600.000 lejes illetéket állapítva meg. Kérdésünkre a polgármester kijelentette: ô a középsô változatot támogatja, szerinte a havi 100.000 lej bôven elegendô. Az RMDSZ szavazta meg a jelenlegi felháborítóan magas garázsilletéket, emiatt kell most módosítani az összeget vélekedett.

Jogi szempontból megkérdôjelezhetônek tartja Markó Béla miniszterelnök-helyettes azt az eljárást, amellyel 2004. december 28-án kormányhatározattal az ortodox egyház ügykezelésébe utalták a marosvásárhelyi Parc Szállót és a hozzá tartozó 2800 négyzetméteres telket. Markó Béla kijelentette, hogy egy, a választások és az új parlament megalakulása utáni rövid idôszakban ideiglenesen mûködô kormány részérôl nem tartja korrekt eljárásnak egy ilyen elhamarkodott döntés meghozatalát. Mint ismeretes, a december 30-i Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározatot a kormányfôi tisztséget december utolsó napjaiban ideiglenesen betöltô Eugen Bejenariu írta alá, és e "nagylelkû", az ortodox egyház javára tett gesztus eredményeképpen a helyiséghiánnyal küszködô Maros megyei önkormányzat elesett annak lehetôségétôl, hogy visszakapja az évek óta igényelt ingatlant. Lapunk kérdésére Markó Béla szombaton elmondta, a megyei tanács beadványát, amelyben az önkormányzat vezetése kéri a fent említett kormányhatározat visszavonását, továbbította a kormányfôtitkárságra, de még nincs tudomása arról, hogy az ügyben történt volna bármilyen elôrelépés. Az RMDSZ támogatja a kormányhatározat visszavonását - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

A Parc Szálló átadását az ortodox egyháznak, aminek a kormányhatározat értelmében január 30-án kellett volna megtörténnie, a megyei önkormányzat beadványa miatt egyelôre elhalasztották.

IX. Szovátai Téli Játékok

Szombaton délelôtt újra benépesedett a szovátai Kicsi Mezôn levô sípálya, ahol a Teleki Oktatási Központ és a polgármesteri hivatal, számos támogató segítségével a kilencedik alkalommal szervezte meg a Szovátai Téli Játékokat. Az idei vetélkedô témája a "legeltetés és tejfeldolgozás". Az ötletet az is sugallta a szervezôknek, hogy a rendezvény egyik fô támogatója a Hochland tejfeldolgozó üzem volt.

A mûsorvezetést és a jó hangulathoz nélkülözhetetlenül szükséges zenét a Marosvásárhelyi Rádió munkatársai biztosították, mi több, csapattal is a rajtvonal mögé álltak kollégáink. Az elôzô rendezvénytôl eltérôen az idén nem volt külföldi résztvevô, hiányoztak Szováta testvértelepüléseinek képviselôi. Távollétüket a december 5-i népszavazás eredménye is befolyásolta - tudtuk meg a helyi hivatalosságoktól. S hogy mégse maradjon el a móka, a játék, Szováta környékbeli helységek csapatait hívták meg. Várták Szászrégen és Erdôszentgyörgy képviselôit, azonban a kezdési idôpont elôtt derült ki, ôk sem értek el. Egy nyárádtôi csapat is beugrott a hiányzók helyébe, így nem borult fel a rend, azaz párosával indíthatták a sportolókat. Egy csapatba ezúttal "egy pásztor, egy szamár és két szarvasmarha" tartozott. Mielôtt azonban a pályabíró elindította volna az elsô csapatot, a résztvevôk és a közönség eredeti módon - háromszori hipp, hipp hurrával, - emlékezett Bíró Istvánra, a Teleki Oktatási Központ volt igazgatójára, aki már sajnos hat éve nincsen közöttünk, s az ô ötlete a Szovátai Téli Játékok rendezvény.

Az elsô próba szerint a "kérôdzôk" lesiklottak a pálya közepéig, ahol egy tálra helyezett fej salátát kellett elfogyasztaniuk, majd amikor végeztek, a pásztornak és a szamárnak a furulyával, ami egy 4 méteres PVC-csô volt, az érkezôpontig kellett sízniük, úgy, hogy közben kapukon léptek át. Nem volt könnyû feladat, hiszen a fagyott fej salátát igen nehéz volt legyúrni, a furulyaszállítás is igencsak kalandosra sikerült egyes csapa-toknak, mert volt, amikor a "hangszer" vitte a pásztort és nem fordítva. Miután legeltek a marhák, következett a tejgyûjtés. Vászonból készített hatalmas tôgyeket tömtek meg hóval - ez helyettesítette a tejet -, s ezzel kellett feljutni a karámba. A tej hamar összegyûlt, azonban sok csapatot megizzasztott a meredek domboldal, végül e próbánál elég szoros mezôny alakult ki az élvonalban. Mi következhetett még? A fejés: a tehenek a pálya középen felállított fejôlikhoz kellett lecsússzanak, majd a pásztor a tôgyekbôl tejet fejt, amit színes szalag helyettesített - egy vederbe, majd a piacon felállított cseberbe töltötték. E próbánál már látszott, hogy egy kicsit elfáradtak a versenyzôk, a pontozás közelgô összesítése egyre inkább felgyorsította az akciót. Volt, aki mindenestôl elvitte a fejôt, s a piacra érkezés is elég látványosan sikerült, többen is elestek, mielôtt a veder tartalmát kiüresítették volna. Az utolsó próba is gyorsaságot, ügyességet igényelt. Ez a sajtkészítés volt. A majorházból habszivacsból készült sajtokat elvitték a sajtkészítô asztalra, ahol a pásztor kifúrta, majd így került a termék a piacra. A sietség technológiai hibákat okozott - volt, akinél kevesebb lyuk került a sajtra -, azonban a bírókkal lehetett egyezkedni, bár ez már nem befolyásolhatta a verseny végleges állását. A pontszámok összesítése után a következô eredmények alakultak: 1. Szováta (29 ponttal), 2. Parajd (25 p.), 3. Marosvásárhelyi Rádió, szová-tai líceum, Nyárádtô (mindhárom csapat 18 ponttal), 4. Hochland (17 p.), 5. Medve-tó (14 p.), 6. Sóvárad 13 p. Ezenkívül díjazták még a legjobb jelmezt, ezt a címet a Marosvásárhelyi Rádió nyerte el, s különdíjban részesültek a nyárádtôiek, akik kisegítették a rendezvényt azzal, hogy beugrottak egyik meg nem jelent csapat helyébe.

S hogy a nézôk se tétlenkedjenek, a szervezôk nejlonzacskóval "szánkó-versenyt" hirdettek, amelynek tétje egy láda sör volt. A gyerekek pedig lepényevô versenyen vehettek részt, a legügyesebb három legény ajándéktárgyakat vehetett át a szervezôktôl. Közben a sípálya körül felállított bódékból teát, forralt bort, mititeit, pattogatott kukoricát, s mindenféle finomságot lehetett vásárolni, így mindenki kedvére szórakozhatott, kikapcsolódhatott, s ehhez hozzájárult a ragyogó napsütéses idô is.

Három esztendô nem nagy idô egy táncegyüttes életében. A Szentháromságon alakult Tüzes létrejötte (nevét a falu fölött magasodó csúcsról nyerte) mégis mérföldkônek tekinthetô e Nyárád-melléki település mûvelôdési életében, mert összefogja a diákokat, az ifjúságot, irányt szabhat a tájékozódásban, az értékek megôrzésében. Szombaton farsangi hangulatban zajlott a díszmûsor, a nyárádszeredai Bekecs zenekar veretes muzsikájára (tagjai: Kacsó Vilmos, Sinkó András és Marton Szilárd). Veress Kálmán, akinek áldásos tevékenysége folytán számos tánccsoport született az utóbbi években, szervezôként és mûsorvezetôként is csillogott; pompás estet köszönhet a népes közönség neki és a megjelent együtteseknek, amelyek egymást követték a nyílt színpadon; a házigazda Tüzes mellett a nyárádszeredai Bekecs, a göcsi Borzás, a Dózsagyörgy községbeli Lôrinc, a backamadarasi Kincses, az ákosfalvi Forrás, a nyárádszentbenedeki Reménység táncosai varázsoltak parázs hangulatot. A legnagyobb tapsot a
farsangi szokásokat újjáélesztô mókák kapták. A madarasiak csutakhúzása és a benedekiek "bolond lakodalmasa".

A szentháromsági példa követhetô, csak a Veress Kálmánhoz hasonló, elkötelezett oktatókra van szükség. Hál’istennek, a kistérség nem szûkölködik ebben, hiszen olyan oktatók foglalkoznak az ifjakkal, akiknek a neve fogalom a "szakmában". Kettejüket hadd említsem meg: Lovász-Jámbor Zsuzsanna romántanárként szülôfaluja, Marosmagyaró és Nyárádszereda között "ingázva" osztja meg tudását pompás táncosaival, Varró Huba pedig a Maros Mûvészegyüttes táncosaként tartja szemét és kezét az induló tehetségek "pulzusán". Az ákosfalvi Forrás mûkedvelô néptáncegyüttes a Médiabemutató 2004 versenyén 2. helyezést ért el. Egyik táncosa, Magyari Zoltán, márciustól a Maros Mûvészegyüttes táncosaként folytatja karrierjét.

Tudják a fiatalok, hogy a tánc ma már kemény valutát (is) jelent. Milyen sikert tudhat magáénak például a kisiskolás Kászoni Szabolcs, aki egészen rendkívüli táncos-verbunkos tehetség; ráadásul nagyszerûen hegedül! Sinkó tanár úr méltán figyelhet rá, hiszen az utánpótlás gondja ezekkel a tehetséges gyermekekkel megoldódni látszik. Kerekes Károly képviselô, a Szentháromságért Egyesület elnökével, Marton Ferenc iskolaigazgatóval összhangban jelentette ki: - Sok ilyen egyesületre van szükségünk. Sokrétû feladatok várnak ránk.

Lám, a farsangi mulatság is halaszthatatlan feladatokra figyelmeztet, nem örülhetünk felhôtlenül egyik kezünk ügyességének, ha közben a másik üszkösödik. Szórványban sínylôdô testvéreinken segítenünk kell.

A Tüzes-hegyrôl ez is megtetszik a világból. Csak legyen hozzá szemünk. És szívünk.

Az 1970-es években épült az úgynevezett ákosfalvi felsô iskola, ahol a helybeli V-VIII. osztályos gyerekek tanulnak. A vidéki iskolák összevonása, illetve a felsôbb tagozatok indítása tette szükségessé a meglévô épület bôvítését.

- Pályázatot nyújtottunk be az Oktatásügyi Minisztériumhoz, amely jóváhagyta a 11 milliárd lejes beruházást - mondja Antal András igazgató. A tavaly ôsszel kezdték el a munkálatokat. A terv elkészítéséhez szükséges 450 millió lejt a helyi tanács költségvetésébôl különítették el, míg a kormány eddig 850 millió lejt utalt át. Ebbôl húzták fel a falakat. A tervek szerint az alagsorban lesznek a mellékhelyiségek, a földszinten irodák és egy tanterem lesz, az emeleten két, míg a manzárdon további három tantermet alakítanak ki. Az új épületszárnyban kapnak helyet az informatika- és a fizika-kémia laborok is. Központi fûtést szerelnek, amelyre a régi szárnyat is rákapcsolják. Az építkezés során a meglévô szárnyat is manzárdolják, s egységes tetôzettel látják el mindkét épületrészt.

2001-ben az udvaron kutat fúrtak, ahonnan hidroforral látják el a meglévô épületszárnyat. Itt nincs belsô angolvécé, az új szárnyat azonban már úgy építik, hogy a gyerekeknek megadják a szükséges komfortot.

A gondot az jelenti, hogy a kormány nem utalt át újabb összeget a munkálatok folytatására. Az igazgató elmondása szerint támogatásért fordultak a Világbankhoz, az azonban elutasította kérésüket.

- Tervezzük, hogy az új épületszárny építési munkálatainak befejezése után IX-X. osztályt indítunk, egyelôre még nem tudjuk, milyen profillal, tény viszont, hogy a helyi munkaerôpiac számára képezünk itt szakembereket - mutatott rá jövôbeni terveikre az igazgató.

Olvasom az újságban az álláshirdetéseket. A feltételek, követelmények, elvárások között itt is, ott is: számítógép-kezelési ismeretek, B kategóriájú jogosítvány, angol nyelvtudás. Természetes, hogy akik nem rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel, nem tudják ellátni a munkakör megkövetelte feladatokat, nem jelentkeznek (hacsak nem úgy, mint a régi viccben: "Azért jöttem, hogy megmondjam, rám ne számítsanak.") És lám, még sohasem fordult elô - legalábbis én nem hallottam róla -, hogy a "kizártak" tiltakoztak volna a diszkrimináció miatt.

Alkotmányos jogunk gyakorlása, anyanyelvünk használata a közügyek intézésében feltételezi, hogy azok, akikhez fordulunk, fordulnunk kell, ismerik a magyar nyelvet. Ez - a fentieket úgymond extrapolálva - szükséges ahhoz, hogy ellássák feladataikat. Ugyanúgy, mint más esetben az angol nyelvtudás. Feltéve, hogy komolyan vesszük Románia alkotmányát. Az alkalmazónak tehát meg kellene követelnie a magyar nyelv - bár "kezdô" szintû - ismeretét vagy legalábbis a szándékot a nyelv megtanulására. Érthetetlen számomra, hogy miért tartják ezt még a mi embereink is diszkriminációnak (lásd Biró Béla múlt napokban elhangzott jegyzetét a bukaresti rádió magyar adásában). Persze, ismerem az ellenérveket: nem kívánhatjuk minden román honfitársunktól, hogy tanuljon meg magyarul (nem is kívánjuk, csak azoktól, akiktôl az alkotmány értelmében megkívánhatjuk). És hogy nekünk úgyis kötelességünk tudni az állam nyelvét. De hát akkor, tisztelt képviselô és szenátor uraim, miért harcoltak az anyanyelv használatáért, s miért büszkélkednek azzal, hogy ezt sikerült elérni? Ha nem tudunk érvényt szerezni ennek a jognak, inkább töröltessék ki az alkotmányból és a törvényekbôl, mert így az egész csak szemfényvesztés és porhintés.

Február 5-én, szombaton megrendezésre a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a magyar- és vallástanárok pedagógiai köre. Ezzel egy idôben folyt a VII-XII. osztályos tanulók megyei tantárgyversenye, amelyen 294 tanuló vett részt. Minden évfolyamról az elsô három tanuló megy tovább a márciusban Aradon megrendezésre kerülô országos szakaszra.

A rendezvényt a Mûvészeti Líceum általunk már ismert tehetséges kvartettje nyitotta meg, amelynek tagjai igényes muzsikát játszottak. A továbbiakban két elôadást hallgathattak meg a jelenlevôk, délután pedig a tantárgyverseny dolgozatai kerültek kijavításra. Külön köszönet a javítóbizottság tagjainak áldozatos munkájukért.

Az elsô elôadó, Kimpián Annamária, a Teleki Téka tudományos kutatója, megpróbálta bemutatni röviden azt a korszakot, amelyben létrejött Gutenberg Bibliája. Utalt elôzményeire, és elmagyarázta a nyomtatás technikáját is. Az elsô egyetemek megalakulása (Bologna, Oxford, Párizs) a 13. században , a mechanikai mûvészetek fejlôdése, valamint a humanizmus mint szellemi irányzat járult ahhoz, hogy Johannes Gutenberg, megfelelve a kor követelményeinek, "feltalálja" a nyomtatást. Ugyanis a kínaiak már a 7. században használták a kézzel mozgatható betûket.

Kevés adat maradt fenn a feltalálóról. Elszegényedett patrícius, aki látva a kézzel írott könyvek hibáit és elkészültük hosszú idejét, megpróbálja egy csapásra megoldani mindkét problémát. Legismertebb mûve a 42 soros Biblia (1455), amelybe az iniciálékat még kézzel rajzolták bele. Gutenberg igyekezett egységes sorképet kialakítani, ezért különbözô vastagságú betûket használt, addig cserélgetve ôket, amíg a kívánt hosszúságú sor létre nem jött.

Egy másik ismert táblakönyv az ún. Szegények bibliája, amelyben még több az illusztráció, mint a szöveg, 1430-ban jelent meg holland, majd német nyelven. Ezek mellett kalendáriumok, falinaptárak, évkönyvek jelennek meg nyomtatásban.

A második elôadó, dr. Gábor Csilla, a kolozsvári BBTE docense volt. Mint elmondta, szívesen jön Vásárhelyre, nemcsak azért, hogy régi tanítványaival, kollégáival találkozzon, hanem mert tetszik neki az a szervezettség, amellyel a Maros megyei magyartanárok már évek óta gondoskodnak továbbképzésükrôl. Külön köszönet ezért Farkas Ernô tanár úrnak, aki kitalálta és életben tartotta ezt a kezdeményezést.

Az elôadó a kor könyveiben megtalálható sztereotípiákat emelte ki, amelyek szerint a török nép vérszomjasként, a magyar nép pedig a kereszténység védôbástyájaként jelenik meg. Szó esett az ôsnyomtatványokról, illetve arról, hogy Gutenberg találmányát rövid idôn belül, 1471-tôl, Hess András már alkalmazza Budán. Itt jelenik meg például az egyik legismertebb mû, a Chronica Hungarorum, azaz a Magyarok krónikája négy évvel késôbb.

A nyomtatás bevezetésével a kézírással készülô könyvek nem tûnnek el, hanem egymás mellett, párhuzamosan jönnek létre, gondoljunk csak Mátyás király gyönyörû szép Corvináira. Sok esetben az eredeti, kézzel írt mû elvesztôdik, s csak a másolatok vagy a másolatok másolatai maradnak fenn. A nyomtatás részben kiküszöböli a kézírásos könyvek másolási hibáit, ugyanakkor a kezdetleges technika miatt nem mindent lehet kinyomtatni. A késôbbi századokban a nyomdatechnika lassan kiszorítja a kézzel írt könyveket.

A témához kapcsolódóan az elôadó beszél Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájáról is.

A szász családból származó Heltai Kolozsvárra költözve felméri az ottani magyarok olvasási potenciálját és elhatározza, hogy nyomdát nyit. A könyvnyomtatás tehát nemcsak a kultúra, a reformáció terjedésének eszköze, hanem egyben jó gazdasági lehetôség is.

Mindkét elôadó fénymásolatokkal, eredeti mûvek bemutatásával színesítette elôadását.

A tanfelügyelôség ezúton szeretné megköszönni a rendezvényt támogató iskolák igazgatóságainak segítségét: Bolyai Farkas Elméleti Líceum, ákosfalvi, nyárádszeredai és maros-szentannai általános iskola, illetve a következô cégek segítségét : Szent István Pékség, Farel, Haemolab.

A magyartanárok következô gyûlése február 26-án, szombaton lesz a Bolyai dísztermében.

Meghívott: Nyilasi Balázs budapesti egyetemi oktató.

A marosvásárhelyi Ariel színházban február 12-én, szombaton délután 5 órától Hatházi András: Az Álomfestô címû gyerekdrámájának ôsbemutatójára kerül sor, a szerzô rendezésében. Hatházi András színész, író, rendezô, színészpedagógus. Drámaíróként a marosvásárhelyi közönség a Nemzeti Színházban bemutatott A dilis Resner címû elôadása által ismerhette meg. Az Álomfestôt megosztott harmadik díjjal tüntette ki a zsûri 2004-ben, az ASSITEJ Magyar Központja, a marosvásárhelyi Ariel színház, és a kaposvári Csíky Gergely Színház által közösen kiírt meghívásos gyermek- és ifjúsági drámapályázaton. A különös hangulatú történetben a titokzatos Álomfestô egy ideje rosszra festi a gyerekek, Mákosz és Babacs álmait. De megjelenik Álommanó, Szender, Szundi és Szunyó, akik a gyerekek álmában szereplô Apát és Anyát rávezetik, hogy hol is található valójában az Álomfestô. Az álmok világa határtalan és változó, mint a gondolat. Ott bármi megtörténhet, az is, hogy a nagy keresésben Apa és Anya jobban megismeri önmagát. Az elôadás szereplôi: Szilágyi Benô Ottó, Lôrinczi Rozália, Cseke Péter, Balogh Annamária, Gönczy Katalin, Szôlôsi-Pénzes Szilárd; zeneszerzô: Zeno Apostolache; díszlet-és bábtervezô: Carmencita Brojboiu m.v.; bábmûvészeti tanácsadó: Palocsay Kisó Kata m.v. Az elôadást a bemutató másnapján, február 13-án, vasárnap délelôtt 11 órától is mûsorra tûzi az Ariel színház. Az elôadást támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram. Médiapartner: www.hamlet.ro

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében szerdán este 7 órától Michel Tremblay Bingó! Bingó! címû komédiáját, míg pénteken 19 óráról Szomory Dezsô Györgyike, drága gyermek címû háromfelvonásos színmûvét tekinthetik meg az érdeklôdôk. Jegyek a színház jegypénztáránál válthatók.

A Tamacisza társulat és a Kós Károly Alapítvány a Bolyai Farkas líceum támogatásával bemutatóra hívja a marosvásárhelyi színházszeretô közönséget. Február 12-én, szombaton este 7 órától a Bolyai Farkas líceum dísztermében Orbán Márton: Bernády címû monodrámáját láthatják az érdeklôdôk. Bernády György alakját Kozsik József színmûvész kelti életre. Jegyek szerda délutántól a Kultúrpalota jegyirodájában válthatók.

A több napja tartó rendkívül alacsony hômérsékletek miatt megyénkben több folyón is keletkeztek jégtorlaszok. Fokt Calin, a vízügyi igazgatóság sajtószóvivôje elmondta, eddig még nem volt szükség robbantásra.

A Maroson Marossárpataknál a legrosszabb a helyzet, itt szinte öszefüggô jégtorlasz keletkezett. Marosfelfalu-ban a jégtorlasz szakadozott, Göde-mesterházán a part mentén fagyott be, Ludason azonban fennakadás nélkül hömpölyög a folyó. A tartós hideg miatt a folyó vízhozama csökkent, ám a másodpercenként mért 11 köbméteres hozam megfelel a februári átlagmutatóknak.

A Kis-Küküllô mentén, Sóváradon összefüggû jégtorlasz keletkezett, a Nagy- Küküllôn, Segesváron is jégtorlasz van, Dicsôszentmártonban a partok mentén jeges a víz. Fintaházán a Nyárád fagyott be, a jégtorlaszt helyenként lékek szakítják meg. Laposnyán és Libánfalván a Görgény vizén keletkezett jégtorlasz.

A vízügyi igazgatóság jelentése szerint a megyében a hó vastagsága 8-100 centiméter között váltakozik. A hóréteg Dicsôszentmártonban a legvékonyabb, míg Laposnyán 92, Ratosnyán 52 és Galonyán 53 cm a hóréteg vastagsága.

Fagyott vezetékek, víz nélkül maradt települések

Dédán mínusz 30 fokot mértek az utóbbi három éjszaka. Az alacsony hômérsékletek miatt a víztárolóba vezetô vezetékek fagytak le. Blaj Virgil, a vidéki vízszolgáltató vállalat igazgatója elmondta, a tegnap reggel is fáklyákkal melegítették a vezetékeket, hogy újraindulhasson a vízszolgáltatás. A község lakói emiatt komoly vízgondokkal küszködnek, hiszen a másodlagos vízórák beszerelésével egy idôben az ôsztôl felszámolták az utcai szivattyús kutakat, a fagyás miatt pedig éjszakára a SURM beszünteti a vízszolgáltatást, elejét véve annak a veszélynek, hogy befagyjon a vezetékekbe a víz.

Mezôsámsondon a víztároló és a fôvezeték repedt el a fagytól, s maradt víz nélkül a település. Az igazgató szerint a legnagyobb gondokra tavasszal kell számítani. "A tavalyihoz hasonló nagyméretû szerencsétlenségek várhatók, amikor Marosszent-györgyöt árasztotta el a megrepedt vezetékbôl kiáramló víz" - mondta az igazgató.

Törött végtagok

A Marosvásárhelyi 2-es Számú Ortopédiai Klinikán pénteken, szombaton és vasárnap 23 személy jelentkezett, mivel a jeges utakon elcsúsztak, s kezüket-lábukat törték. Négy személy kórházi kezelésre szorult.

Rendhagyó farsangi bálra voltunk hivatalosak vasárnap délután. Nem a szokásokban, a népi hagyomány felelevenítésében tért el a többi, Erdély-szerte szervezett mulatságoktól, hanem a résztvevôk azon igyekezetében, amely felülmúlja a fizikai egészségnek örvendô embertársaikét. A mozgássérültek idei farsangi mulatsága ismét bizonyította: a testi fogyatékosság s az ebbôl adódó korlátok, a tolókocsi sem lehet akadálya a szórakozásnak, a vidámságnak. Még akkor sem, ha Csíkszeredából vagy Tusnádról kellett ide utazni.

Még mielôtt megkezdôdött volna a felvonulás a jelmezekben, a konviktus konyhájából vaníliás fánk, fôtt kukorica illata sejtette, mi lesz a bálozók meglepetése. A teremben a szovátai Pál Károly jóvoltából szólt a zene, és sorban érkeztek az ötletes maszkok: a legkormosabb kéményseprô, a legkedvesebb tündérek, a legkedvesebb angyalok, a legfélelmetesebb oroszlán. Idôszerû jelmez volt a legkorruptabb orvosé, vagy a legrémisztôbb fogorvosé, aki harapófogóval és kalapáccsal akart segíteni a fogfájós szenvedôkön. Nem hiányozhatott a legzsiványabb zsivány, a mókás bohóc, a bohóc páros, a félelmetes polip, a vidámsággal tele táncos lábú cigány, vagy a szellem sem. Ott volt a legkeresettebb arab, Bin Laden is, bot nélkül ugyan, de ott volt a gyerekek kedvenc rajzfilmhôse, a Nagy Ho-Ho-Horgász, no meg a legfélôsebb tigris is, aki selypítve mondta el bemutatkozó szövegét. Ötletes volt a DJ Star jelmeze, aki elnyerte a zsûri különdíját, a Szekeres Erzsébet által készített tortát is.

A versenyzôk mindenike megérdemelten vihette haza a dicsérô oklevelet, s az ezzel járó ajándéktárgyakat, amelyeket a támogatók jóvoltából sikerült biztosítani. A támogatók - a megyei tanács, a Master Druck nyomda, Osterpharm, a Medexpert, a Metro, az Everest Szálló, a Bolyai líceum, a marosvásárhelyi III. sz. református egyházközség - között volt lapunk kiadója, az Impress Kft. is, és több magánszemély.

Jancsó István, a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke elmondta, hogy második alkalommal szervezik meg a farsangi bált. A két hetet igénylô szervezômunkában Szász Zsófia és Bernáth Béla alelnökök és lelkes önkéntesek segítették.

- Fontos számunkra ez a bál, mert a készülôdés lázában kikapcsolódunk, a mulatságban új arcokat ismerhetünk meg. Nem árt nekünk egy kis szórakozás, annál is inkább, mivel egyesületünk tagjainak 50-60 százaléka elég komoly anyagi gondokkal is küzd, havi jövedelmük csupán az állami segély, ami 1,4 millió lej. Szomorú tény, hogy a mozgássérültek társadalmi beilleszkedése, munkalehetôsége korlátozott, s csupán 10 százalékuk alkalmazott.

A farsangi mulatság tombolahúzással, tánccal ért véget.

Vasárnap a Petru Maior Egyetemen tartották a Pszichológusok Kamarája területi szervezetének alakuló ülését. A Romániai Pszichológusok Szövetségének keretén belül létrejött megyei kamara elnöki tisztségét György Béla kórházi pszichológus tölti be.

A vasárnapi ülésen választották meg a kilenc személybôl álló vezetôtanácsot, amely a pszichológia négy ágazatában dolgozó szakemberekbôl áll. A vezetôségben a klinikai pszichológia, a nevelés-pedagógia és szakmai orientáció, az ipari és közlekedési pszichológia, valamint a nemzetvédelmi alakulatok személyzetének szûrésére szakosodott pszichológusok képviselôi vesznek részt.

A szavazást megelôzôen György Béla a 2004. évi 213-as törvényt ismertette, amely a pszichológus szakmai liberális foglalkozásként való gyakorlását szabályozza, továbbá a Pszichológusok Kamarája megalakításának, megszervezésének és mûködtetésének módját írja elô. A törvényismertetô során elhangzottak a kamara területi szerveire vonatkozó elôírások is. A vasárnapi ülésen a több mint 30 jelen levô szakmabelivel az adminisztrációs kérdéseket - székház, adatbázis összeállítása, a kommunikációs hálózat kialakítása stb. - beszélték meg.

A Pszichológusok Kamarájának területi szervezetébe eddig 75-en iratkoztak be - tájékoztatott György Béla elnök.

Vasárnap reggel 6 órakor a megrongálódott kémény túlhevülése okozta azt a tüzet, amelyben a petelei F. Viorica konyhájának tetôzete égett le 10 négyzetméteres felületen.

Hétfôn hajnali 5 órakor a vásárhelyi Dózsa György utca 300. szám alatti élelmiszerbolt gyúlt ki. A helyszínre érkezett tûzoltók megállapították, a gyúlékony anyagok közelében felejtett hôsugárzó túlhevülése okozta a bajt, 30 négyzetméteres felületen égett le az üzlet, az itt tárolt élelmiszertermékek és egyéb javak.

A Vidrátszeg központjában levô Confelix bárban a tegnap délben keltett pánikot a helyiség vendégei körében az a tûz, amelyben az épület tetôzete égett le két négyzetméteres felületen. A tûzoltók érkezéséig a tulajdonos és az alkalmazottak a lángokat megfékezték. A tüzet a nem megfelelôképpen hôszigetelt kémény túlmelegedése okozta.

Jegyzet

Hétköznap délelôtt. A gyerekek iskolában, a szülôk munkában, ilyenkor általában mindössze a nyugdíjasok, egyedülálló idôsek tartózkodnak otthon. Erre alapoznak a szélhámosok is.

A kövesdombi tömbház negyedik, utolsó emeleti lakásának ajtaján két középkorú, meglehetôsen barna bôrû férfi kopogtat. Hátukon a csótányirtáshoz használatos palack. Középkorú nô nyit ajtót. A jövevények pillanatok alatt hadarják el mondókájukat: bogarakat pusztítani jöttek, a tömbházfelelôs jóváhagyásával az egész épületben fertôtlenítenek. S közben nyomulnak befelé, maguk után gondosan becsukva az ajtót. Az özvegyasszony félôsen kiigazítja ôket: tömbházfelelôsük nô. Igen, igen, azzal beszéltek - trafálnak rá az egyre gyanúsabbá váló "szakik". Nyugtát nem tudnak adni, mondják, de minden teljesen törvényes. Az sem zökkenti ki ôket a kerékvágásból, hogy a háziasszony közli velük, nem tart igényt szolgáltatásukra, hiszen a házban nincs csótány. A férfiak tovább tudakozódnak: hány szobás, hány négyzetméter a lakás, s egyikük meg is indul felmérni a terepet. Mindent alaposan megnéz, valószínûleg a könnyen mozdítható, értékes tárgyak érdeklik. S közben valami szörnyû büdöset permetez a falak mentén. Négyszázötvenezer - hangzik el a szolgáltatás ára. A nyugdíjas nôt a rosszullét környékezi, legfeljebb annak felét tudná elôteremteni. Meglepetésére, a két vendég azonnal beleegyezik. Ettôl hirtelen gyanút fog az asszony, s igazolványokat, engedélyeket kér. A férfiak az ajtóhoz lépnek, s gyorsan távoznak. "Ha nincs pénze, elôbb más lakásokban fertôtlenítünk" - mondják búcsúzóul. Két perc sem telik el, s az asszony látja ôket a tömbházból távozni.

Délután a tömbházfelelôs közli vele, szó sem volt általános fertôtlenítésrôl. Valószínûleg szélhámosok jártak a lakásban. Örvendjen, hogy nem bántalmazták, nem lopták meg, illetve nem fosztották ki. Hogy nem került újabb ügycsomó a megoldatlan rendôrségi esetek sorába.

Megtoldható egy Phare-pályázattal

A 16 százalékos adókulcs miatt csökkennek a helyi bevételek egyrészt, másrészt pedig a hivatalnokok bérének növelését elôirányzó kormányrendelet megterheli a költségvetést, mondta Hegyi Mihály alpolgármester. A helyi tanács emellett februártól jóváhagyta, hogy a hivatal alkalmazottai élelmiszerjegyeket kapjanak. Ez is pluszterhet jelent.

- Az önkormányzat nagy reményeket fûz az RMDSZ-es miniszterekhez, számítunk a támogatásukra, mert a helyi költségvetésbôl csak foltozásra jut, az úthálózat fejlesztésére, javítására nem. A városi tanács egy 8 kilométeres útszakaszt a város bejáratától (Tavasz utca) Szakadátig - tanácsi határozattal - átadott az országos útügynek. Ennek már a télen érezhetô volt a hatása, modern utászgépek takarították a havat, sózták az utakat.

- Nem elég sós itt minden, még sózni kell?

- A tanács nem bírna megfizetni modernebb, de sokkal drágább technológiát. Ott sóztunk, ahol muszáj volt, az emelkedô utakat, ahol másképp nem lehet. Ott is homokkal kevertük a sót.

- Azt mondják, hogy csak lent, a városban javítanak, tesznek-vesznek, a fürdôtelepet
amolyan mostohagyerekként kezelik.

- Igaz, hogy a fürdôtelepre minden évben csak foltozásra jut, de ennek legfôbb oka, hogy a teljes csatorna- és vezetékcserét el kell végezni. Ott a legsósabb a talaj, és addig, amíg ezeket a cseréket el nem végezzük, felelôtlenség lenne milliárdokat költeni útjavításra.

Elkészült és már a gyulafehérvári központban van egy 5 millió eurós Phare- pályázat teljes dokumentációja a fürdôtelep teljes infrastruktúrájának a felújítására. Ezt helyi pénzekbôl nem tudnánk megcsinálni. Túl kevés tízezer lakos egy ekkora területnek, mert, hogy csak egyetlen példát mondjak, a településnek 60 kilométeres úthálózata van, amit folyamatosan rendben kell tartani. És akkor még nem beszéltem a közvilágításról, amelyért évi 3,5 milliárd lejt fizet az önkormányzat. Ezért fogunk meg minden pályázati lehetôséget és elvárjuk, természetesen, az RMDSZ minisztereitôl és képviselôitôl, hogy tartsák be választási ígéreteiket.

Mester Zoltán szabad idejében "mesterkedik"

A szovátai Bernády Egyesület gazdag programmal készül az idei évre. Mester Zoltán, az egyesület elnöke részletesen tájékoztatott a programról. Ezek közül kiemelten fontos, hogy készülnek Csokonai Vitéz Mihály halála 200. évfordulójára, a József Attila centenáriumra. Ezek mellett Kosztolányi irodami estet tartanak, és ôk szolgáltatják a március 15-i kultúrmûsort. Az irodalmi jellegû rendezvények mellett a mûvészeteket is támogatják, zenét, képzômûvészetet, honismereti vetélkedôket szerveznek. Mester Zoltán azonban nemcsak a mûvészetek támogatója, maga is mûvész. Gyökerekbôl, fadarabokból, minimális "beavatkozással" készülnek az érdekes szobrocskák.

Fejenként egy sör ára

Teljes gôzzel mûködik a sportterem. Reggel nyolctól délután hatig az iskolások használják, hattól este tízig a felnôttek bérelik: teremfociznak, kosárlabdáznak, kézilabdáznak, teniszeznek. Az órabér 400 ezer lej. Kérdésünkre, hogy nem sok- e egy kicsit, az alpolgármester elmondta, hogy a bevétel "alig üti a költségeket". Sokba kerül a fûtés, világítás, mert 14 nagy teljesítményû reflektort mûködtetnek. Ezenkívül az állandó melegvíz- szolgáltatás, takarítás, karbantartás költségeinek és a gondnok bérének is ki kell jönnie.

Az alpolgármester szerint nem sok, mert amikor tizenketten eljönnek focizni, fejenként egy-egy sörbe kerül a teremdíj, nem is panaszkodik senki.

Azonkívül ott edzenek idônként a focicsapatok, nemrégiben a Fradi volt itt, és várják a gyôri csapatot. Az ilyen rendezvényekbôl befolyó összegeket is a sportlétesítmény fenntartására és mûködtetésére használják fel.

Az épületegyüttest 2004 májusában adták át, 1150 négyzetméteres, a nagyterem 800 négyzetméter, iskolaversenyekre is használják, tájékoztatott Soós Levente tornatanár. Az iskolacsoportban, amelynek az udvarán található a sportterem, 22 líceumi osztály és hét szakiskolai osztály mûködik. A líceumban matek-info, társadalomtudományok, környezetvédelem, turisztika szakok közül választhatnak a tanulók, a szakiskolában autószerelést, fafeldolgozást, textilszabászatot tanulhatnak.

A szovátaiak nem hallgatnak magyar rádiót. Megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi adót a város bizo-
nyos pontjain tudják csak fogni, máshol annyira gyenge, hogy élvezhetetlen. Az önkormányzat vezetôi tágyaltak a GaGa rádió tulajdonosaival. Mint mondták, remélik, hogy Nagy Zsolt kommunikációs miniszter is besegít egy erôsítô berendezéssel, amit, ha a közeli hegyre felszerelhetnének, lefednék a magyarok lakta vidékeket, kezdve Balavásártól Nyárádszeredáig és Korondig.

Elszomorító, nyilatkozta Hegyi Mihály alpolgármester, hogy a városban magyar rádióadást nem lehet hallgatni. A gyerekek és a fiatalok nem ismerik a magyar könnyûzenét. Honnan ismerhetnék, amikor "manelén" nônek fel. Hiszen a szászrégeni Radio Son, amit fogni lehet a város egész területén, csak román nyelven sugároz és fôleg a fent említett "mûfajban". A fiatalok ismerik az O-Zone-t, és Adriant, a csodagyereket, de nem ismerik a magyar együtteseket.

Az üdülôvárosban lakó polgárok nagy része a mezôgazdasági termelésbôl tartja fenn magát. Megalakult a Magyar Gazdák Egyesülete, 2001-ben a Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesülete is, amelynek elnöke Aszalos György, a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló mezôgazdasági technikus. Arra kértük, hogy mutassa be érdekvédelmi szervezetüket, tevékenységüket, gondjaikat, amelyekre ma is keresik a megoldásokat. Lévén az év második hónapja, terveikrôl is kérdeztük.

A szovátai Szarvasmarha-tenyésztô Egyesületnek 150 tagja van, az állatállomány: 600 fejôstehén, 50-55 tinó, 100 növendékállat. A tejet a Hochland vásárolja fel. A tej literéért télen 15- 17.000 lejt fizetnek. Ebben az idôszakban a tagok 30-50.000 litert szállítanak a feldolgozónak. Ezek az adatok biztatóak, ám az egyesületi tagok komoly problémákkal küszködnek. A jelenlegi idôszakban, amikor rövid két év alatt a kézi fejésrôl át kell térni a gépi fejésre, a tagok csupán 5 fejôgéppel rendelkeznek. Nagyon sok gazda néhány nagyállatot tart, kevés azoknak a száma, akik 15-20 fejôstehenet tartanak. Az elnök kijelentette: a gazdák zöme sajnos nincs felkészülve az EU-csatlakozási feltételek teljesítésére (gépi fejés, az összcsíraszámok biztosítása, tejhigiénia stb.). A felkészítés terén nagyon sok a tennivaló. Fôleg a téli idôszakban a szakmai továbbképzésre összpontosítanak.

A 2004. évben kiadott 328-as hegyvidék-fejlesztési kormányhatározat alapján Szováta tejtermelô gazdáit két csoportba sorolták: 1. hegyvidéki - Szakadát, Illyésmezô, Kopac; 2. nem hegyvidéki - a belváros és környéke. Emiatt az elsô csoporthoz tartozó gazdálkodók egy liter tej leszállítása után 2.160 lej literenkénti állami támogatásban részesülnek. A második csoportba soroltak viszont csak 1.680 lej támogatásra jogosultak a téli idôszakban. Ez felelôtlen, logikátlan megkülönböztetés, hiszen a két tejcsarnokba (Szakadát, Illyésmezô) leadott tej minôsége ugyanazon a szinten van. Aszalos György elnök már több alkalommal tárgyalt a Maros Megyei Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének képviselôivel, majd az országos szövetség elnökével, arról határoztak, hogy ez ügyben beadványt nyújtanak be a kormány szakbizottságához.

Örökös gond a legelôk minôségi állapota. Az egyesület megalakulása után sem sikerült érdemlegesen feljavítani az 1350 hektáros összterületû legelôterületeket. Pedig november folyamán csak tejtámogatás révén 56 millió lejt utaltak át a termelôknek. Hústámogatásból (nem sertés) 70 millió lej jutott a gazdák zsebébe. Az anyagi alap megengedte volna, hogy jobbá tegyék a legelôket, de sajnos nem sikerült megvalósítani. A 950 hektáros kaszálók állapota jónak minôsíthetô. A legelôk javításának érdekében az önkormányzattal közösen elhatározták, hogy egy tejelô tehén után a gazda egy legeltetési idényben 350.000 lejt fizet, növendék állat után 150.000 lejt.

Az egyesület elérte, hogy a gazdák közül néhányan tapasztalatcserén vettek részt. A múlt évben sikerült közösen megvásárolniuk egy gabonaosztályozó gépet 40 millió lejért, amelyet ebben az évben Simon Elek malmának udvarán helyeznek üzembe.

Aszalos György egyesületi elnök szerint idén egy másik problémakörre összpontosítanak: pályázatok elkészítésére. Különbözô hazai és EU-s alapokból támogatott programok keretében adnak be pályázatokat a magángazdaságok fejlesztése érdekében. Legutóbbi határozatuk alapján a két tejbegyûjtô csarnoknál kifüggesztik folyamatosan azokat a Hivatalos Közlönyöket, amelyekben állattenyésztôket érdeklô jogszabályozásokat közöltek. - Mi, szovátaiak, nagyon nehéz idôszak elé nézünk. Tanulnunk kell az új rendelkezéseket, korszerûsítenünk kell gazdaságainkat, és bôvítenünk szakismereteinket. Ellenkezô esetben nagyon sokan lemorzsolódnak, és nem értékesíthetik majd a megtermelt tejet, ha az nem felel meg a követelményeknek - összegzett Aszalos György.

(kilyén)

Mivel elégedett, mit szeretne másként 2005- ben?

Bodó Anna mérnök-tanár: - Jó elvárásaim vannak a 2005-ös évre, elsôsorban azért, mert az iskolánk anyagilag és felszereltség szempontjából sokat fejlôdött az utóbbi években. Nagyon sok olyan pénzre tett szert az iskolánk, amelyeket pályázatokon nyertünk. Ennek elsôsorban az a titka, hogy az igazgatónk minden pályázati lehetôséget felkutat és meg is tudja írni a pályázatokat. Ugyanakkor az is benne van, hogy a nyári vakációban a kollégák hajlandók voltak bejönni, hogy elkészítsenek egy pályázatot, amivel egy olyan pénzösszeget nyertünk, amely segíthet abban, hogy a szakoktatást fejlesszük. Olyan laboratóriumok felszerelésérôl van szó, amelyek teljességgel hiányoztak. Ebbe még az is beletartozik, hogy a polgármesteri hivatal is sokat segít az iskolának, egyébként a várost is jól menedzseli.

Kulcsár Ferenc nyugdíjas: - Mit várjak, kicsit jobbat, mint volt a múlt esztendôben. A nyugdíjat emeljék meg, mert erôsen kicsi, hárommillió s valamennyi. A polgármester elég jó, rendezi a dolgokat annyira, hogy látszik is mindenfelé. Jobban néz ki a város, mint azelôtt. Ennyit tudok mondani, aztán, hogy az adókat mennyivel emelték, azt meglátjuk. Kéne legalább 5 millió lejes nyugdíj, hogy minden menjen.

Szabó Vilma könyvárusító: - Elôször is több pénzt várok, hogy tudjak én is létezni, tudjak úgy vásárolni, ahogy igényli a klientúrám. Minél több erôt, hogy tudjak dolgozni. Nem panaszkodom, mert végül is fenntartom a könyvesüzletet, de többet kellene olvassanak az emberek. Azt hiszem, az ifjúság nincs arra irányítva, hogy könyvet olvasson. De kicsik a fizetések, drágák az élelmiszerek, a könyv az utolsó dolog, amit megvásárolnak.

Lengyel András báros: - Minél jobbat várok. A helyi kormányzattal meg vagyok elégedve, elég jó dolgokat csináltak Szovátán. Viszont országszinten remélem, hogy ez az új kormány valami jobbat fog csinálni. A magánéletemben nem remélek visszafelé se semmit, de elôre sem.

Orbán Mária-Melánia faipari mérnök, tanár: - A helyi tanácstól több figyelmet várok el az adófizetô polgárokkal szemben, és az állampolgároktól is ugyanúgy. Mint tanár az iskolában sokkal jobb tanulókat, gyerekektôl, szülôktôl más hozzáállást. Mindenki azon a véleményen van, hogy a tanár kell mindent megtegyen a gyerekért, a gyereknek, szülônek semmit. A polgármesteri hivatal is normálisan kellene támogasson, például kértünk egy iratot az ôsszel egy pályázathoz és háromszor-négyszer fel kellett hívjuk a figyelmüket, hogy kerítsék már elô azt az iratot. Úgy nem lehet dolgozni, hogy egyik akadályozza a másikat. Nem azért dolgoztunk heten-nyolcan két hetet a vakációnkból itt, az iskolában, hogy valaki után várjunk egy hetet...

A nyolcvan évet is túlhaladott, idôs frontharcosok (honvédek) találkozójának volt színhelye folyó év január 22-én a marossárpataki mûvelôdési otthon klubterme.

A találkozónak közel 100 résztvevôje volt. Mindkét nem valamennyi generációja képviseltette magát, kezdve a kisiskolástól az idôskorúakig. A találkozó megkezdése elôtt a jelentkezôk megtekintették a magyar honvéd személyes tárgyaiból, felszerelésébôl összeállított kiállítást, amely között van deréköv, sisak, csajka, kulacs, szurony, tölténytáska. A résztvevôk megkoszorúzták a település központjában levô háborús emlékmûvet.

A második világháborúról szóló elôadást alulírott tartott. Berekméri Róbert meghívott fiatal történész a 27. székely gyalogezred II. világháborús szerepérôl tartott mindenki figyelmét lekötô színvonalas elôadást.

Ezután következtek az idôs frontharcosok (honvédek) beszámolói. Varga Mihály, Szûcs János, Székely János, Simon Károly, Cs. Nagy György, Kristóf Sándor és Besenyei Ferenc beszámoltak a hadseregben eltöltött kiképzési periódusról, a frontharcosokról, valamint a fogságban elszenvedett nehéz, embertelen életkörülményekrôl.

Varga Mihály bácsi nem csak a háborút, a fogságot ismerte meg, hanem öt éven át volt a francia idegenlégió tagja is.

Az elhangzott beszámolókat, visszaemlékezéseket mindenki nagy érdeklôdéssel hallgatta.

Azok az idôs frontharcosok, akik megjárták a nagy orosz pusztákat, a fagyos mezôket, s bár megtört fizikummal, fogyatkozó egészséggel, de még közöttünk lehetnek, megérdemlik, hogy bármikor fejet hajtsunk elôttük.

A rendezvényhez párosuló verseket mondtak: Fekete Anna nôbizottsági tag, Berekméri Enikô tanárnô, Csorvási Andor és Csorvási Endre tanulók.

A rendezvényt a szervezôk jóvoltából szeretetvendégség követte. A nyelvek is feloldódtak annyira, hogy nem csak kazettáról, de az idôs honvédektôl is hallhattunk katonadalokat.

Köszönet mindazoknak, akik eljöttek erre a találkozóra, s akik valamilyen formában támogatták a szervezést. Külön köszönet Berekméri Ede tanító fôszervezônek, valamint segítôtársának, Göndör Rezsô és Simon András pedagógusoknak.

Gálfi Tibor, Marossárpatak

Kötelességünknek érezzük, hogy azok nevében, akik a Káposztás-szentmiklós és Csiba falvak nevének a visszaszerzése mellett foglaltak állást, hallassuk hangunkat, azért is, mivel Szentmiklós közel egy évezredes múltra visszatekintô település. Nem hagyhatjuk, hogy egy olyan település, amit 1332-ben a pápai tizedjegyzékek név szerint említenek - és amelynek templomát 1202- ben építették az Árpád-háziak korában, III. Béla király fia, Imre király uralkodása idején - a XXI. században könnyelmûen elveszítsük.

Ezek a falvak 1968-ban vesztették el a nevüket. Abban az idôben ez a kérdés nem volt népszavazásra bocsátva, hanem az elmúlt rezsim szellemében, erôszakosan olvasztották egybe a négy falut: Folyfalvát, Karácsonyfalvát, Csibát és Káposztásszentmiklóst, Karácsonyfalva néven. A fájdalmunk nem az, hogy abban a korban ilyen tendenciózusan jártak el, hanem az, hogy ma, 2005-ben, amikor lehetôségünk van a fent említett nevek visszaszerzésére, mégsem tehetjük a helytelen, valótlan kampány és az egyéni érdekek következtében, amik ellentétben állnak a közösségi és nemzeti érdekekkel.

A két falu - Csiba és Szentmiklós - nevének visszaszerzése érdekében 2003-ban aláírásgyûjtési akciót szerveztünk, amit 227 családfô írt alá. Erre nézve írásos dokumentumok vannak.

Tekintettel arra, hogy Káposztás-szentmiklós és Csiba szavazóinak a 70%-a azaz a 455 szavazóból 321 igen és 134 nem szavazat volt, - arra nézve, hogy a fent nevezett falvak visszakapják évezredes nevüket - kérjük, hogy vegyék figyelembe a két falu lakóinak szándékát.

Tisztelettel kérjük a megyei RMDSZ vezetôségét - tekintettel arra, hogy az RMDSZ csúcsvezetôségének a programjában is szerepel a vidékfejlesztés - &e