|
LVII. évfolyam 27. (15903.) sz. |
2005. február 3., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A marosvásárhelyi tanács múlt heti ülésén nem "ment át" az a tanácsi határozat, amely szerint az Egyesülés negyedbeli, a tanács tulajdonában levô épületet, ahol a hôközpontot létesítették, eladták volna a beruházásokat eszközlô lízingcégnek. Az egyébként ésszerûnek és törvényesnek tûnô eljárás azért "feneklett meg", mert Dávid Csaba RMDSZ-es képviselô a beruházás kapcsán szóba hozta az osztrák Energiekonfort céggel megkötött szerzôdési feltételeket, amelyekrôl a testület a 2005-ös, még csak tervezetben szereplô, költségvetési fejezetek megtekintése során szerezhetett tudomást.
Az eset azért említésre méltó, mert ezúttal is a közpénz elköltésérôl van szó. Az Egyesülés negyedbeli távfûtés problémáját meg kellett oldani, nem vitás. A tanács ezt belátta, a licitet meg is szervezték, az osztrák cég jelentkezett a kedvezôbb ajánlattal és nyert. Csakhogy nem mindegy, hogy mibe kerül ez a városnak! A versenytárgyalás lezárulta után megkezdôdtek a szerzôdéskötési alkutárgyalások a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bécsi cég között. Az Energomur távhôszolgáltató javaslata arról szólt, hogy a 2,9 millió eurós beruházás térítését a szolgáltató (gyakorlatilag a városi önkormányzat) 18 év alatt törleszti, egyenlô éves részletekben. Mivelhogy a város fizetôképessége ekkora anyagi terhet bír el. Erre fel mi történik? Bécsben aláíródik egy olyan szerzôdés, amely a közel 3 millió euró 80 százalékának kifizetését az elsô 3 (!) évre teszi, a 20 százalékot pedig a fennmaradó 15 évre osztja fel. Számokban ez annyit jelent, hogy három éven át havonta megközelítôleg 65 ezer eurót fizetünk a bécsi cégnek, mintegy 2 és fél milliárd lejt. És itt kezdôdik el a gyanakvás.
A tanács pedig most ébred rá, hogy ismét átverték. Rájött, hogy anyagilag túlságosan megterhelô az önkormányzatnak a szerzôdés feltételeinek eleget tenni, különösképpen idéntôl, amikortól az egységes adókulcs miatt a bevételek csökkenése várható. Rájött, hogy fontos szerzôdések módosulnak "menet közben".
Dávid Csaba ezek után a szóban forgó szerzôdés feltételeinek újratárgyalásához kötötte az Egyesülés negyedbeli ingatlan értékesítését.
A fenti eset ékes példája annak, hogy a városvezetés az anyagi lehetôségek alapos átgondolása nélkül dönt egyes, fontos szerzôdések ügyében, amelyek következményeivel aztán a tanácsnak kell szembesülnie. Ennek elkerülésére az egyetlen módszer, ha minden jelentôs összeget (ennek nagyságrendjét a tanácsnak kell meghatároznia) meghaladó szerzôdést aláírás elôtt kötelezôen a képviselôi testület elé terjesztenek.
Nemzetközi konferencia a romák felzárkóztatására
Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök elnökletével szerdán a szófiai Nemzeti Színházban megkezdôdött az a nemzetközi konferencia, amely útjára indítja a térségbeli romák felzárkóztatását célzó, Roma Évtized 2005-2015 címû programot.
A rendezvényre mintegy 130 vendéget hívtak meg, köztük a programban részes nyolc közép-, kelet- és délkelet-európai ország kormányának vezetôit. A bolgár és a magyar kormányfô mellett jelen van Ivo Sanader horvát, Vlado Bucskovszki macedón és Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök, valamint Pavel Nemec cseh, Markó Béla román és Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes. A bolgár kormányfô szerdán munkareggeli keretében külön is találkozott a delegációvezetôkkel.
A résztvevôk a konferencián deklarálják, hogy a következô tíz évben elsôsorban négy területen: a romák oktatásában, egészségügyi ellátásában, foglalkoztatásában és lakhatásában szeretnének komoly eredményeket elérni. A program emellett kiterjed a szegénység és a diszkrimináció elleni küzdelemre, valamint a nemek közötti társadalmi esélyegyenlôség kérdéseire is.
A szófiai konferenciára meghívták az Európai Bizottság, az Európa Tanács képviselôit, az Európai Parlament roma tagjait és a résztvevôk között van a program két fô pénzügyi támogatója, James Wolfensohn, a Világbank elnöke és Soros György, a Nyitott Társadalom Intézet elnöke.
A romák integrációját célzó tízéves program pénzügyi fedezetét a részes nyolc ország saját költségvetése, illetve európai uniós és más nemzetközi források is segítik.
Felmérések szerint Európában jelenleg legalább 8,5 millió roma él, közülük a legtöbb, mintegy öt-hat millió a programban részt vevô nyolc országban.
Aki a romákon segíteni akar, annak elôször saját önzését, elôítéleteit, a többségi társadalom ösztönös bezárkózását kell felszámolnia - mondta a magyar miniszterelnök a konferencián.
"A romák feszítô problémainak megoldása érdekében Európa ezen táján több és más felelôsséget kell vállalni" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
Kiemelte: a romák problémáinak jelentôs része szegénységükbôl fakad, de - mint mondta - a többségi társadalom felelôssége is, hogy ôk vannak a legrosszabb helyzetben. Kitért arra, hogy a romák felzárkóztatása, társadalmi integrációja terén az Európai Uniónak szintén speciális programokat kell beindítania.
Felszólalásában Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy országa elkötelezettségét a kisebbségek ügyében a romániai magyarság ügye, kormányzati pozíciója, az ô miniszterelnök-helyettesi kinevezése is mutatja. Markó beszédét roma nyelven fejezte be, amivel nagy tetszést aratott a hallgatóság soraiban.
Az elmúlt vasárnap Vámosgálfalván is megtartották a hagyományos év eleji falugyûlést, amelynek központi témája Szôkefalva nevének visszaigénylése volt. Mint ismeretes, Vámosgálfalva községhez Küküllô-pócsfalva és Szôkefalva tartozik, ám ez utóbbit beolvasztották a községközpontba. Mint Végh József polgármestertôl megtudtuk, míg Szôkefalván és Küküllôpócsfalván majdnem minden család képviseltette magát a közgyûléseken, a községközpontban elsôsorban a tanácsosok, értelmiségiek és a "hangadók" jelentek meg.
- A találkozókon hangsúlyoztam: a Szôkefalva név visszaigénylése nem közigazgatási függetlenséget, nem a település kiválását jelenti. Két évvel ezelôtt újraszámoztuk a községközponti és a szôkefalvi házakat, így a községközpontiaknak nem jelent anyagi megterhelést a név visszaadása. Csak a szôkefalviak kell kicseréljék személyi irataikat, hogy azokban a Szôkefalvi utcát Szôkefalva településsel helyettesítsék. A községközponti falugyûlésen résztvevôk egyöntetûen elfogadták a hivatalos eljárás beindítását a név visszaigénylése érdekében. A következô lépés az, hogy szerdán a fôispánságról átveszem a hivatalos jegyzékeket, s elôreláthatólag jövô hétfôtôl elkezdjük az aláírásgyûjtést. Azt szeretném, hogy az RMDSZ képviselôi járjanak házról házra, s gyûjtsék össze a beleegyezô vagy ellenzô aláírásokat. A jegyzékek alapján - Kerekes Károly parlamenti képviselô segítségével - törvénytervezet- kezdeményezést állítunk össze, melyben kérjük a név visszaadását - tájékoztatott Végh József polgármester.
A megyei tanács keretében mûködô Európai Információs Iroda tegnap Közbiztonság és lakosságvédelem címmel szervezett tanácskozást, melyre a rendfenntartó intézmények vezetôit és polgármestereket hívott meg. A bô kétórás rendezvényen a rendôrség, csendôrség, közösségi rendôrség (volt polgárôrség), rohammentô-szolgálat és a tûzoltóság képviselôi ismertették azokat a törvényeket, melyek alapján mûködnek, s felsorolták feladataikat.
Marius Bonteanu csendôrparancsnok a 2004. évi 550-es törvényrôl számolt be, melynek alapján idén március 1-jétôl átszervezik a csendôrséget. A csendôrség marad a belügyminisztérium egyetlen katonai intézménye, amelynek feladatai közé elsôsorban a közrend fenntartása, az emberi jogok betartásának felügyelete, a magán- és közterületek, közintézmények védelme, a terrorizmus elleni harc tartozik. A parancsnok azt is elmondta, hogy megyénkben, az elmúlt évben, a roma közösségekben kirobbant viszályokkal, a két katonai repülôgép lezuhanásával, valamint a nagyobb rendezvények szervezôivel gyûlt meg a gondjuk. Ez utóbbiakkal fôként azért, mert nem nyújtották be a rendezvény kezdési idôpontja elôtt 48 órával a jóváhagyási kérvényt, így több esetben a csendôrség nem tudott megfelelôképpen felkészülni a közrend biztosítására.
Mihai Chiorean parancsnok az idén február elsejétôl mûködô Horea Katasztrófavédelmi Parancsnokságot mutatta be, kiemelve: a parancsnokság magába foglalja a sürgôsségi esetek felügyelôségét és a Horea tûzoltócsoportot. A parancsnokság keretében mûködik a megyei irányítóközpont, amely összehangolja a sürgôsségi beavatkozásokat; a megelôzésért felelôs ügyosztály, mely a tájékoztatással, megelôzô programok kidolgozásával foglalkozik; az intervenciós osztagok. Dicsôszentmártonban, Segesváron, Szászrégenben és Sármáson kihelyezett tûzoltóalakulatok vannak, ezek szintén a Horea parancsnokság részei. Szintén ide tartozik a rohammentô-szolgálatban is dolgozó tûzoltók képzését biztosító központ.
Raed Arafat a rohammentô-szolgálat tavalyi tevékenységérôl számolt be, hangsúlyozva: legnagyobb elégtételük, hogy a marosvásárhelyi SMURD példájára az ország több nagyvárosában és Bukarestben is létrehozták a sürgôsségi szolgálatokat.
A megyei rendôrparancsnokság és a polgárôrségbôl átalakult közösségi rendôrség képviselôi arra tértek ki, hogy mindkét intézmény az Európai Unió elôírásainak megfelelôen tevékenykedik. Elsôsorban a lakossággal való kapcsolattartásra és a közbiztonság növelésére fektetik a hangsúlyt. Ioan Stan, a közösségi rendôrség parancsnoka angliai és franciaországi példákkal támasztotta alá a közösségi rendôrség fontosságát.
Február 5-én, szombaton este 8 órától a bonyhai kultúrotthonban megszervezik az immár hagyományossá vált húshagyókeddi bált. A település fiatalsága több mûsorral lép fel, a rendezvényre pedig elvárják a Bonyháról elszármazottakat is.
A marosvásárhelyi RMDSZ 13-as körzete kosaras farsangi bált rendez február 5-én, szombaton este 9 órai kezdettel az Elektromaros Líceum éttermében. Érdeklôdni a 245-807-es telefonszámon lehet. A radnótfáji RMDSZ körzete szintén február 5-én szervez kosaras farsangi bált, este 7 órai kezdettel a helybéli kultúrotthonban, ahol a zenét Biró Loránd és Nagy Károly biztosítja. Egy jegy ára 75.000 lej, érdeklôdni az 525788-as telefonszámon, Csorvási Szabó Gyulánál. Szombaton Marosludason is kosaras farsangi bál lesz, 20 órától a líceum étkezdéjében. A jó hangulatot Szász Miklós és zenekara biztosítja. A Beresztelki Állattenyésztôk egyesülete is megszervezi szombaton a kosaras farsangi bált, este 8 órai kezdettel a helyi kultúrotthonban, A talpalávalót a Sindrom együttes biztosítja. Lesz táncverseny, kolbászkészítés és tombola. A fônyeremény egy háromhetes boci. A belépés egy párnak 150.000 lej, lányoknak 80.000, legényeknek 100.000 lej.
A Szászrégeni Református Nôszövetség jótékonysági bált rendez február 5-én szombaton este 7 órától a Lucian Blaga Iskolaközpont (volt 2-es líceum ) éttermében. Egy belépô ára 65.000 lej. Zenél Ács József és zenekara. Bôvebb felvilágosítással az 524-658-as telefonszámon szolgálnak.
Kerelôszentpálon, a kultúrotthonban szombaton, február 5-én 20 órai kezdettel mûsoros farsang végi kosaras bált rendeznek. Az elôadások között bohózatok lesznek, valamint kosárdíjazás és éjfélkor, a farsang búcsúztatásának szimbólumaként, bábuégetésre kerül sor.
Sok a baj vele. Bizonytalanság környékezi írásunkban… Akkor támad nehézség, mikor mondattal kezdôdik a megszólítás. Sokan ugyanis nem tudják, hogy ilyenkor a megszólító részt vesszôvel kell elkülöníteni a mondat kapcsolódó részétôl; ha a megszólítás a mondat belsejébe kerül, akkor elôl is, hátul is. Tehát pl. Ön, (vesszô), Fôorvos Úr, (ismét vesszô), sokszor segített rajtam. A vesszô írásos tagolóeszköz. Élôszóban, lassú, tagolt beszédben többnyire szünettel szigeteljük el a megszólítást a mondattól. Gyorsabb beszédben elmaradhat a szünet; bizonyára ez az oka annak, hogy vele együtt elmarad írásban a vesszô. Pl. Móricz Zsigmond is kifelejtette ebbôl a mondatból: Menjünk innen anyjuk; de az Akadémia leíró nyelvtanában helyesen kitették a vesszôt az anyjuk megszólítás elé. A dicséretes népdalversenyek tv-beli címébôl az újságok eddig talán mindig elhagyták a vesszôt: Röpülj páva!; helyesen: Röpülj, páva! Egy másik dal szövegében olvasható: "Gyere kislány szedjük le; a kislány elé is kellett volna vesszô, még ha nem is állunk meg ott. A vesszô ilyenkor nem szünetjel, hanem értelmi tagolójel.
Bizonyos mondattani helyzetekben mégis elmaradhat a vesszô, mert többé-kevésbé átvette a fômondat ki nem tett alanyának, az ön névmásnak a szerepét. Ezenkívül többnyire elhagyhatjuk a vesszôt akkor is, ha a megszólítás elôtt névmás áll, mert a névmást ilyenkor szorosan a megszólításhoz kapcsolódónak érezzük. Tengeri-hántás c. balladájában így írja Arany: Te gyerek, gondolj a tûzzel; nincs vesszô a gyerek elôtt, a szoros összetartozás, a szünettelenség jeléül. Petôfi sem tett itt vesszôt a személynévmás és értelmezôje közé: "Hol vagytok, ti régi játszótársak?"
Ferenczy Géza cikke nyomán
Szófiai látogatása alkalmával Markó Béla miniszterelnök-helyettes tárgyalásokat folytatott Macedónia miniszterelnökével, Vlado Bucskovszkival. A tanácskozáson jelen volt Jovan Manasijevszki makedón munkaügyi és szociális miniszter is. A román és a makedón kormány képviselôi egyetértettek abban, hogy a két ország politikai viszonya jó, a továbbiakban a kormányközi, valamint a gazdasági együttmûködést kell szorosabbá tenni.
A makedón miniszterelnök ennek érdekében, mintegy elsô lépésként, meghívást fogalmazott meg Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök részére - a Szkopjébe szóló meghívást Markó Béla miniszterelnök-helyettes továbbítja majd a román kormányfônek.
A tárgyalások során a makedón miniszterelnök tájékoztatta Markó Béla miniszterelnök- helyettest, hogy hamarosan Bitalában, Macedónia második legnagyobb városában megnyitják Románia tiszteletbeli konzulátusát.
A megbeszélésen a vízumkényszer kérdését is megbeszélték. A makedón kormányfô hangsúlyozta: "A Macedón Köztársaság számára fontos lenne a Románia által bevezetett vízumkényszer feloldása, annál is inkább, mivel Bukarestben több mint 1000 makedón diák folytatja tanulmányait.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes biztosította Vlado Bucskovszkit, hogy Románia támogatni fogja Makedónia európai uniós integrációs törekvéseit, szorgalmazva a két ország szakemberei közötti tapasztalatcsere állandósítását.A szófiai látogatás alkalmával Markó Béla miniszterelnök-helyettes Románia nagykövetségét is felkereste.
Ioan Muraru román ombudsman magyar kollégája, Lenkovics Barnabás megkeresésére vizsgálatot indított, hogy a Verespatakra tervezett arany- és ezüstbánya sérti-e az egészséges környezethez való jogot, közölte szerdán a magyar ombudsman.
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa az MTI-vel közölte: Ioan Muraruhoz írott levelében - felajánlva együttmûködését - felkérte román kollégáját, tájékoztassa arról, érkezett-e hivatalába a bánya építésével kapcsolatos panasz, tervez-e fellépést az ügyben. Lenkovics Barnabás - az Európai Unióban elvárt együttmûködô alkotmányosság szellemében arról is felvilágosítást kért, hogy a román ombudsmannak van-e lehetôsége eljárást folytatni a bánya ügyében.
Ioan Muraru válaszában közölte: annak ellenére, hogy a verespataki térség problémáját a román média és a Román Akadémia plenáris ülése is megvitatta, hozzá eddig még nem érkezett panasz ez ügyben. Egyben biztosította magyar kollégáját arról, hogy ha további információhoz jut, arról tájékoztatni fogja.
Január 25-én Sulfina Barbu környezet- és vízgazdálkodási miniszter arról tájékoztatta a román ombudsmant, hogy tárcájához addig háromezer panasz érkezett. A miniszter januári budapesti látogatásakor hangsúlyozta: Románia az Európai Unió minden elôírását betartja majd a Verespatakra tervezett bánya engedélyezési eljárása során.
Az elszaporodó váratlan támadások miatt mind nagyobb az igény hatékony, de azért a támadó életének kioltására alkalmatlan védôfegyverekre. Az újdonságokat ilyen igénnyel fejlesztik világszerte, s akad közöttük, amelyet civilek kezébe is adhatnak.
"Nincsenek halált biztosan nem okozó védôfegyverek, csak nagyon ritka esetben gyilkolók. Nem ígérhetô teljes biztonság a meglôtt ember életben maradására, vagy egészsége tartós károsodásának kivédésére" - fogalmazták meg a végsô konklúziót az észak-amerikai Vancouverben, a 2004 végén tartott biztonsági értekezlet résztvevôi. Ennek ellenére az utóbbi években nagy erôkkel fejlesztik a halállal nem fenyegetô, a támadót inkább menekülésre késztetô, de önvédelemre, sôt: fenyegetô tömegek ellen is hatékony védelmi fegyverek eddig sem szûk arzenálját.
Az ismert védelmi eszközök, sokkolók, taserek, szprék, gumilövedékek, flóbertek mellett bemutatták a legkorszerûbb védelmi fegyvereket, amelyek között olyanok is voltak, amelyek már Irakban a gyakorlatban is beváltak. Mint például az a nagy hatótávolságú akusztikus szerkezet, angol betûnevén: LRAD, amely tulajdonképpen egy szuper, kézi hangosbeszélô. A bemondott, jól érthetô szöveget 150 decibeles hangerôvel, egy aránylag szûk sugárban, fülsiketítôen juttatja el a megcélzottakhoz. A iraki esetben egy fenyegetôleg fellépô tömeghez. Akit elér, biztosan menekülôre veszi a dolgát, s jó, ha siet, mert a bömbölô hangorkán 300 méterig is elhat, s a szakértôk szerint akár siketté is teheti a hosszabb ideig üvöltô hangözön a helyben maradókat. Ilyenekkel szerelték fel az USA hadihajóit is, hogy ezzel tartsák távol a gyanúsan közelítô kisebb vízijármûveket (amilyen például Adenben egy rombolónak száguldva, önmagát felrobbantva okozott súlyos kárt).
Az amerikai légierô fejlesztette ki az ADT-t is, ami egy nagyteljesítményû mikrohullámú sugárzó. Ám ezzel nem ételt melegítenek, hanem egyes személyek ellen sugárba, tömegek ellen pedig szétterítve felhevítik vele a támadók bôrét. A sugárzás ugyanis áthatol a ruházaton és égô érzést kelt a bôr felületén. Már dolgoznak a fémburkolaton áthatoló változatán is.
Az Indiana állam beli Paraklese vállalat ôsi elhárító fegyvert újított fel. TMB-nek nevezett szerkezetük lényegében kilôhetô bûzbomba. Fertôtlenített állati fekáliákból - disznó és baromfitrágyából, meg a bûzösborz váladékából - formált golyókat burkolnak zselatinrétegbe, és azokat a túlélô hadijátékoknál használatos, festéket kilövô kézifegyverekbôl lövik ki. A veszélyesnek ítélt és eltalált személy közelébôl mindenki elmenekül, ô maga pedig rosszul lesz. Aki már megismerkedett az ilyenkor keletkezô "illattal", nem csodálkozik e következményen.
Az észak-erdélyi autópálya megépítése továbbra is prioritásként szerepel a kormánynak a parlament által megszavazott programjában - mondta kedden Borbély László, a közmunkákért és a területrendezésért felelôs megbízott miniszter.
Borbély az MTI érdeklôdésére arra a nyilatkozatra reagált, amelyben Traian Basescu államfô megkérdôjelezte, hogy a jelenlegi kormánynak prioritásként kell-e kezelnie az észak-erdélyi autópályát. Basescu szerint inkább a 4-es számú páneurópai közlekedési folyosó részét képezô - Dél- Erdélyen áthaladó - romániai útszakasz kiépítésére kellene összpontosítani az erôket. Az államfô errôl Londonban a brit trónörökössel beszélt, osztva Károly herceg aggodalmát a szász települések építészeti öröksége miatt.
Borbély László - aki a kormányban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviseli - leszögezte: a kormányprogramnak abban a részében, amely a különbözô infrastrukturális prioritásokat jelöli meg, kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya. Ezt a programot a parlament megszavazta, továbbra is érvényben van - hangsúlyozta a megbízott miniszter.
Más kérdés, hogy a kormány most megvizsgálja azokat a szerzôdéseket, amelyeket a korábbi kormány kötött - mondta Borbély, emlékeztetve arra is, hogy egy auditáló bizottság készít jelentést e témában, azt a héten véglegesítik, majd bemutatják a miniszterelnöknek. A Világbank is készít jelentést az ügyrôl. - Nyilván csak ezek alapján lehet majd elemezni a helyzetet - hangsúlyozta a politikus, hozzáfûzve: az RMDSZ-nek és a pályaépítés szempontjából érintett régiónak egyaránt érdeke, hogy a kormányprogram szerint megépüljön az észak- erdélyi sztráda.
A megbízott miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi tizenöt évben szinte semmilyen autópályát nem építettek Romániában, ezért az ország számára elsô számú szempont, hogy a következô esztendôkben ezt a hiányt pótolják. A dél- erdélyi autópályára is szükség van - hangoztatta Borbély, de emlékeztetett arra, hogy ez utóbbi megépülésének a határideje az európai uniós tárgyalások alapján egyelôre 2025. Az észak-erdélyi sztráda viszont jóval elôbb elkészülne - tette hozzá -, és az is összeköti majd az országot az Európai Unióval (hiszen Magyarország már tagja az integrációs szervezetnek).
Ami pedig a szász építési örökséget illeti, Borbély szerint "fel- melegített dologról" van szó, Károly herceg fél évvel ezelôtt is hangoztatta már ezzel kapcsolatos aggodalmait. A miniszter utalt arra, hogy a törvény is elôírja: olyan körzetekben, ahol bármilyen mûemlék vagy tárgyi örökség van, eltérítik az autópálya útvonalát. Nincs olyan szakasza az autópálya tervezett nyomvonalának, amely a szász örökséget veszélyeztetné - szögezte le az MTI-nek Borbély László.
Az újságíró szerepe a közvélemény tájékoztatásában és nevelésében az európai integráció küszöbén; az európai intézmények és a sajtó közötti kommunikáció és transzparencia szükséges volta, az újságírók úgy tudják továbbadni az információkat, hogy a közvélemény is megértse az uniós csatlakozás problematikáját. Beszéljünk (köz)érthetôen Európáról, volt a summája annak a tanácskozásnak, amelyet az Romania Gateway és a British Council közös szervezésében tartottak Bukarestben.
Hatvan újságíró az ország minden részérôl tanácskozott hétfôn a bukaresti Howard Johnson szállóban, egy úgynevezett contact-making szemináriumon.
A bemutatkozás és ismerkedés mellett videokonferencián "talál-koztak" Olli Rehn európai bôvítési biztossal, aki az EU- csatlakozás jelentôségérôl beszélt, kiemelve az EU-intézmények és a sajtó közötti kommunikáció szükségességét, illetve olyan jelentôs személyiségek elôadásait hallgathatták meg, mint Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai képviselôje, Leonard Orban EU- fôtárgyaló, Moses Anibaba, a British Council romániai igazgatója, Al. Lazescu, az eRomania Gateway elnöke, Claudiu Saftoiu elnöki tanácsadó.
Április 25-e amikor Románia aláírja a csatlakozási szerzôdést az Európai Unióval már tény, akárcsak a két évvel késôbbi, a 2007 január elsejei teljes jogú tagság elnyerése, amely az ország minden egyes lakójára kihat. Az emberek minél tájékozottabbak, annál jobban fel tudnak készülni a csatlakozásra. Ezért van szükség a szabad és független sajtóra, a korrekt információkra, ez a célja a mai megbeszélésnek, mondta egyebek mellett Jonathan Scheele. Hozzátette, hogy az Európai Unió által finanszírozott 26 projekt közül az eRomania Gateway Egyesületnek a British Councillal közös Phare-mikroprojekt - Európa Alap az egyetlen, amelynek az újságírók a kedvezményezettjei.
Az európai politikáról, az Európai Unió intézményeirôl, illetve az újságírók szerepérôl Gabriel Giurgiu, a Román Televízió európai integrációs fôosztályának igazgatója tartott elôadást. Egyebek között arról is beszélt, hogy ebben, a Románia számára életbevágóan fontos idôszakban, folyamatosan kellene tájékoztatni a lakosságot arról, hogy mire számíthatnak 2007 után, ehelyett a legtöbb központi lap címsztárja például Adrian Mutu, vagy egyéb szenzáció.
A szeminárium konklúziójaként is megfogalmazható, hogy az európai tisztségviselôknek szükségük van jól felkészült és jól informált újságírókra, mert csak általuk tudják a csatlakozás lényegét a közvélemény számára érthetôvé tenni. Románia lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, a fô vizsga április 25. lesz, de ennél is nehezebb lesz a novemberi országjelentés. A csatlakozás nem külpolitikai probléma, hanem belpolitika: beszéljünk érthetôen Európáról és az Európai Unióról.
Ehhez kérték a szervezôk a sajtó hozzájárulását.
• 22.000 oldalas jelentés sokmillió lejért
• 70 telefonszámot azonosítottak be és követtek
Meddig fogjuk eltûrni Romániában a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) égbekiáltó visszaéléseit? - tette fel a kérdést tegnap tartott sajtótájékoztatóján Andreea Ciuca, a Maros Megyei Törvényszék korrupciós bûncselekményekkel megvádolt volt elnöke. A vaskos dossziéköteggel érkezett bírónô bejelentette: azon vád kapcsán, amely szerint betört a törvényszék számítógépes adatbázisába, illegálisan 70 telefonszámot azonosítottak be, s a vele kapcsolatot tartó újságírók és sajtószervek, bírókollégák, cégek, valamint védôügyvédje a beszélgetéseit több mint egy éven át követték. A PNA kérésére a különbözô telefonszolgáltatók (Romtelecom, Zapp, Orange stb.) készségesen elküldték a beszélgetések jegyzékét, amelyre a bírónô szerint a telefonlehallgatások érdekében volt szükség.
A vád, miszerint hacker (számítógépes betörô) lenne, egy óriásira fújt léggömb, amit 22.000 oldalon, milliós költségek árán hordott össze a korrupcióellenes ügyészség. A PNA visszaélései kapcsán nyílt levélben fordult Ioan Amarie, PNA - fôügyészhez, Románia fôügyészéhez, az igazságügyi miniszterhez, az ország elnökéhez, valamint belföldi - APADOR CH-, Pro Europa Liga - és külföldi nemkormányzati szervezetekhez.
Tegnapi sajtótájékoztatójával egy akciósorozatot indított el, amely konkrét bizonyítékokon alapszik - jelentette ki Andreea Ciuca, aki szerint a dokumentumok azt bizonyítják, hogy a PNA ügyészei és vizsgálóbiztosai semmibe veszik az ország törvényeit. Bár politikai pert indítottak ellene, nem kíván a jelenlegi hatalom révén kedvezô végkifejletet elérni ügyében. Azt viszont elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy az ország elnökét, akinek feladata az emberi jogok betartása felett ôrködni, e visszaélésekrôl nyíltan tájékoztassa.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2004 májusában terjesztették ki ellene a vizsgálatot azzal a vádponttal, miszerint feltörte a megyei törvényszék, és a táblabíróság valamennyi adatbázisát. Az errôl készült, és február elsején kézbe kapott jelentés 22.000 oldalt tesz ki, aminek a kinyomtatása is tetemes összegbe került, nem beszélve az ügyben eljáró öt szakértô, s a Bukarestbôl érkezett több mint 15 személy különféle költségeinek, napidíjának fedezésérôl. E költségekrôl pontos kimutatást fog kérni az igazságügy-minisztertôl, aki audit ellenôrzést kért a PNA kiadásairól.
A jelentésbôl kiderül, hogy a bírónô hordozható számítógépén (laptop) illetve a törvényszék számítógépein mindössze egy közös könyvtárat találtak, ami az örökbefogadásról szól. Állítólag ezt a könyvtárat törte fel a törvényszékre besurranva, a ruhájába rejtett készülékkel a bírónô, és tette fel a saját internetes kapcsolat nélküli számítógépére 2003. november 8-án, amikor már régen nem járt be törvényszékre.
A szóban forgó könyvtárban, amely annyi vihart kavart, a dr. Ciuca Andreea által írt fejezet olvasható, amelyet a bírónô az Igazságszolgáltatás kiskorúaknak (Universul Juridic Kiadó) címû antológiába szánt. Letartóztatása elôtt ennek a könyvnek a bukaresti bemutatójáról érkezett haza. Valójában tehát egy olyan számítógépes könyvtárat "tört fel", amelyben saját nyomtatásban megjelent szövege volt olvasható. Ezt nyilvánította a PNA a törvényszéken tárolt azon adatok transzferének, amelyek a bírónô ellen indított kivizsgálással kapcsolatosak, s amit állítólag ilyen módon akart megakadályozni. - Következésképpen elloptam a saját írásomat, hogy megnehezítsem a kivizsgálást - jelentette ki.
A hosszú jelentés másik megállapítása értelmében eltávolítását követôen a Ciuca Andreea törvényszéki e-mail címére érkezett üzeneteket valaki elolvasta, és esetleg ô maga is azok között lehetett. Ezáltal a saját bûnügyi dossziéjának anyagát akarta megismerni, hogy az igazság kiderítését megakadályozza - sommáznak a jelentés szerkesztôi - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A nemrégiben országos szinten kirobbant lehallgatási botrány semmi ahhoz képest, hogy "hackersége" kapcsán, Marin Sandu fôügyész valamennyi telefonszolgáltatóhoz azzal a kéréssel fordult, hogy írásban és mágneses lemezen pontosítsák azon telefonszámok (összesen 70) birtoklóit és személyi adatokat, valamint beszélgetések jegyzékét (2003. április 24 - 2004. május 25. között), akik Cuica Andreeával telefonos kapcsolatba léptek. - Mi az összefüggés a marosvásárhelyi és más városbeli újságírók telefonhívásai és az általam elkövetett állítólagos számítógépes betörés között? - hangzott el az újabb kérdés. A 70 telefonszám nyomon követése során (az újságírók, egész rokonsága, bíró kollégái, és azok családtagjai), jegyzék készült védôügyvédjének, Lucian Badiunak is valamennyi beszélgetésérôl.
- Égbekiáltó és leírhatatlan visszaélésrôl van szó - vélekedett a bírónô, aki a végsôkig tartó küzdelmet helyezett kilátásba.
Befejezésképpen pedig újból elmondta, hogy az ellene indított politikai per oka az a harc, amelyet kollégáival együtt még 2001-ben indítottak a Maros Megyei Törvényszéken folyó visszaélések ellen. Ennek bizonyítéka az a 630 oldalas beadvány, amellyel 2003 februárjában az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, és amely elôdeinek visszaéléseit és az alvilággal való kapcsolatukat tartalmazta. Ennek az anyagnak a sajtóban való ismertetését helyezte kilátásba letartóztatása elôtt - hangsúlyozta Ciuca Andreea.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség ügyészei kivizsgálást folytatnak Andreea Ciuca, a Maros Megyei Törvényszék volt elnökének ügyében, akit a közérdekek ellen elkövetett minôsített hivatali visszaéléssel, hamisítással, hamis nyilatkozattétellel, hamisított okirat tudatos felhasználásával, a jóváhagyottól eltérô célú hitelfelhasználással, informatikai bûncselekménnyel vádolnak.
Emlékeztetünk arra, hogy a vádlott ellen a PNA 2003 decemberében indított bûnügyi eljárást megvesztegetés sorozatos elfogadása, okirat- eltulajdonítás, okirathamisítás, valamint hamisított okirat felhasználásának vádjával, amely ügy tárgyalása a Legfelsôbb Semmítôszéken és Bíróságon folyik.
A nyomozati anyagban a korrupcióellenes ügyészek több mûszaki, áruszakértôi, konstrukciós és informatikai kivizsgálást kértek.
Az informatikai szakértôi vizsgálatot, e terület neves egyetemi tanár szakértôje, valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség szakértôje végezte el annak érdekében, hogy pontosan megállapítsák: a Maros Megyei Törvényszék és a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság információs rendszerébe törvénytelen módon hatoltak-e be olyan személyek, akiknek erre nem volt engedélyük, és közvetítettek-e adatokat arról a szerverrôl, amelyhez a vádlott ugyancsak törvénytelen módon férhetett hozzá. Ebben az összefüggésben a szakértôk kérésére átirattal fordultunk a Romtelecomhoz és más telefonos szolgáltatókhoz, s a Büntetô Törvénykönyv 97. sz. cikkelyének 1.3 bekezdése értelmében 46 elôfizetô 2003.04.24 - 2004.05.25 közötti beszélgetéseinek jegyzékét kértük, mivel bizonyos jelek alapján feltételezhetô volt, hogy ezek telefonszámára az említett igazságügyi orgánumok szerverébôl adatokat közvetíttek. Megjegyezzük, hogy a Megyei Törvényszék egyik számítógépét a kivizsgálás során a vádlott lakhelyén találtuk meg. Minden választ a kivizsgálás alatt álló ügy aktáiba foglaltunk.
2005. február elsején, CIUCA ANDREEA vádlottnak védôügyvédje jelenlétében átadtuk az informatikai szakvéleményt tartalmazó jelentés egyik példányát tanulmányozás és a felmerülô kifogások megfogalmazása végett. Ebben az anyagban szerepeltek a szóban forgó címek is a hálózatos és mobiltelefon-szolgáltató cégek válaszával együtt.
Ebbôl a jelentésbôl elfogult és valótlan módon a vádlott sajtótájékoztatón mutatott be egy sor dokumentumot, melyek szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség ügyészei egyes telefonbeszélgetések lehallgatását kérték volna.
Ezúttal pontosítjuk, hogy sem a Marosvásárhelyi Területi Korrupcióellenes Ügyészség, sem az Országos Korrupcióellenes Ügyészség központi szervei nem kérték egyetlen olyan személy telefonbeszélgetéseinek a lehallgatását, akik kapcsolatban lehettek a két igazságügyi szerv információs rendszerével.
Ami CIUCA ANDREEA vádlott bûnügyi nyomozati anyagát illeti, a felsorolt bûncselekmények kivizsgálása a jelenlegi helyzetbôl ítélve április folyamán befejezôdik.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség sajtóirodája
Állandó zsúfoltság mellett kezdôdött meg a dokumentumfilmek vetítése a 36. Magyar Filmszemlén; több alkotás esetében pótelôadásokat kellett beiktatni - közölte a hivatalosan szerdán este megnyílt rendezvény sajtóirodája.
A nézôk kedden két és fél ezer jegyet váltottak a budapesti Mammut moziba - olvasható a filmszemle internetes honlapján megjelent közleményben. Több alkotásból, köztük Papp Gábor Zsigmond: Az ügynök élete, Pesty László: Budapest, végállomás és Fekete Ibolya: Utazások egy szerzetessel címû filmjeibôl pótelôadásokat kellett beiktatni.
A szervezôk a dokumentumfilmek három vetítési napján összesen 6-7 ezer látogatóra számítanak.
"A nagy érdeklôdés azt bizonyítja, hogy helyes volt folytatni azt a tavalyi kezdeményezést, hogy a dokumentumfilmek a szemle elsô napjaiban önálló programban mutatkozzanak be" - összegezte a sajtóiroda.
Kocsis Tibort, az Új Eldorádó címû film rendezôjét idézték, aki azt mondta: "Jó és követendô ötlet, hogy a dokumentumfilmek külön szerepelnek". Mint az alkotó hozzátette, megdöbbentô, jó érzés volt, hogy nagy tömegek érdeklôdtek a dokumentumfilmek iránt.
Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezôk Egyesületének (MADE) elnöke kiemelte: nagy örömmel vette, hogy a közönség jól fogadja az alkotásokat. Megítélése szerint a dokumentumfilmek eddig bemutatott versenyprogramjában magas színvonalú, értékes mûvek szerepelnek. A filmszemle vetítéseire öt nap alatt 25 ezer jegyet adtak el, a legnépszerûbb alkotásnak Szabó István: Csodálatos Júlia és Ragályi Elemér: Csudafilm címû alkotása bizonyult - áll a közleményben.
A jövô kedden záruló seregszemle versenyprogramjában 21 játékfilm, 42 dokumentumfilm, valamint 36 kísérleti és kisjátékfilm szerepel.
Wass Albert igazsága - A gróf emigrált, az író otthon maradt címû könyv jelent meg a Szabad Tér Kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában.
A könyv Wass Albert öt fia megbízásából íródott, akik felkérték a magyarországi Raffay Ernô történészt és Takaró Mihály irodalomtörténészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bûnösségének illetve antiszemitizmusának vádját, egyidejûleg kihangsúlyozva írói jelentôségét a magyar irodalomban. A kötet harmadik szerzôje Vekov Károly, aki az elmúlt ciklusban romániai parlamenti képviselôként hozzájuthatott a Securitate archívumában lévô Wass-anyagokhoz, az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzôkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt.
Kolozsvár után Marosvásárhelyen is bemutatják a kötetet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében, 2005. február 4-én, pénteken 18 órától a Diakóniai Intézet Bocskai Termében.
Az író már csak olyan, sokfelé kóricál. A jegyzetíró helyben ül és megvárja, amíg a téma rátalál. Telibe is találhatná, de ô annál óvatosabb, elkapja a fejét. Csak a szele legyinti meg. Ettôl olyan szélütötte némely jegyzet.
Aforizmaként nem is olyan megvetendô, akár fel is vehetném a gyûjteményembe, ha lenne efféle. Nincs, sajnos aforizmákkal nem szolgálhatok, holott egyszer volt egy igen szép kiállítású kötetem, tele szellemesebbnél szellemesebb aranyköpésekkel, bölcs és mulattató, szatirikus és alkálikus mondásokkal (savasak, lúgosak, bázikusak), de kölcsönadtam egy aforizmaírónak és kiadónak, aki aztán végleg magáévá tette a szó nemes és altesti értelmében egyaránt. És én nem vagyok grandszenyôr, nem fogadhattam vissza a hûtlen, csélcsap cédát. Igaz, nem is volt szándékában haláláig visszaadni. Ült, feküdt, babérozott rajta. Mint a jó fuszulykaleves.
A történet, ami megkeresett, KAF-tól származik. Ô tette szóban közzé, nem volt ráütve a copy-right pecsét, talán megbocsátja nekem, hogy éltem vele.
A költô egy iskolában kapus. Éjjeliôr. Rengeteg ideje van elmélkedni, jó verset írni. A költô negyven fölött van, sôt már az ötvenediket is maga mögé utasította. A költô polgári foglalkozása tisztes kenyérkereset, nincs köze az irodalomhoz, következésképpen nem szerkesztô, kiadó, nyomdász, könyvesbolti eladó, tanár, tanítvány, írószer-vállalkozó, irodalmi menedzser vagy újdondász. Ettôl, ezért, ennek ellenére jó és nyers költô. Kemény legény. Az iskolában, ahol a kapura és a ki- s beugráló deákokra és professzorokra, szállítókra és olykor a megjelenô rendôrökre felügyel, mosolyognak rajta. Furcsállják, hogy a kapus nem marad a kapufánál.
A rendszerváltás után egy reggel kihajolt a fülkébôl. Megesik. És azt kérdezte a gólvonalon áthaladó neves irodalomtanártól, ha nem tudna kölcsönadni egy Petri György-kötetet. A tanár döbbenten tekintett szét, keze is szerte, körbesandított és azt kérdezte, ki az a Petri György??
Azóta valószínûleg már befoltozta a hiányt, kötetet szerzett, talán tanítja is az igyekvôbb nebulóknak.
Aztán azt gondoltam, tegnap hazafelé menet: addig él (életes) igazán az erdélyi magyar irodalom, amíg lesznek, írnak, dolgoznak olyan poéták és regényírók, akiknek nem az irodalom a fôfoglalkozásuk. Amíg akadnak amatôrök a szó legnemesebb értelmében. Amíg van az irodalomnak talaja, televénye, közönsége, köze az irodalmon kívüli világhoz.
Ismertem poétát, ki mentôautót vezetett amúgy, másikuk kazánokat hevített. Eltûntek az irodalom képernyôjérôl. Mint Rimbaud az ôserdôben.
Azért is, te csak gépelj Szatmáron és Németiben sort sor alá bátran, Simonfy Jóska!
- A Seprôdi János Kórusszövetség 2005. évi egyéni és közös rendezvényei átfogják csaknem az egész Kárpát- medencét, pontosabban azokat a településeket, ahol tagkórusaink mûködnek - mondja Nagy Ferenc, a szövetség elnöke. - Március 12-én Pálháza ad otthont a Hegyközi dalos találkozónak, április 24-én lesz a Marosszentgyörgyi Tavasz Fesztivál, április 29-én a Kézdivásárhelyi Kórustalálkozó. Május 1-jén anyák napi együttlét és éneklés Técsôn, 7-én a Fúj, süvölt a Mátra szele elnevezésû találkozó Recsken, aztán 7-én Körtvélyfáján reneszánsztalálkozó, 14-én Hálaének Szászrégenben. Csaknem mindnek van kisebb-nagyobb hagyománya. Május 14-én férfikari dalosverseny Siófokon, 29-én egyházzenei találkozó Szentesen, június 25-26-án Pál-napi dalostalálkozó Pálházán, július 2- án Péter-Pál-napi sokadalom Hajdújáráson. Július 23-án Hetyei Napok - kórustalálkozó Egyházashetyén, Berzsenyi Dániel szülôfalujában.
Július 18-tól tíz napon át tartjuk, immár negyedszerre, a Kárpát-medencei karnagyok továbbképzô tanfolyamát. Nagy esemény lesz a II. Nemzetközi Seprôdi János Kórusfesztivál Erdélyben, július 30. és augusztus 9. között. Mûsora: július 30-án nôi kari találkozó Nyárádszeredában, augusztus 6-án kamarakórusok találkozója Marosvásárhelyen, ugyane napon férfikari találkozó Gyergyószentmiklóson. Augusztus 7-én népdalköröké Erdôcsinádon, illetve vegyes karok találkozója Székelyudvarhelyen.
Augusztus 20-án Szent István-napi ünnepségeket tartunk tagegyesületeink székhelyein.
Október 6-án emlékmûsor a magyar forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékezetére Aradon. Október 22-én magyar férfikarok bordalfesztiválja Szerencsen. Október 29- én Kulán rendezzük a vajdasági magyar kórusok találkozóját. November 5-én Hunyad megyei kórustalálkozó Piskitelepen, 12-én unitárius kórustalálkozó Magyarsároson, 19-én ugyancsak unitárius kórustalálkozó Torockón. November 26-án Katalin-napi kórustalálkozó Mórahalmon, 27-én kamarakórusok adventi találkozója Tatabányán, majd december 3-4. között a kamarakórusok sepsiszentgyörgyi sereglése. Végül december 24. és 28. között karácsonyi hangversenyekre kerül sor tagegyesületeink székhelyein.
Különös érzés kerített hatalmába, rebegte Ilu, és öt cseppel kevesebbet öntött a vendég poharába. Az volt az érzésem, hogy földrengés van, egyedül vagyok egy felhôkarcoló tetejedes tetején, és kileng a böhöm torony, már minden összetört vagy kirepült az erkélyen át, én meg legszívesebben a fürdômedence közepedes közepébe cuppannék, vízben állítólag nem oly erôs a rángás, imádok vízben lenni, úszni és lubickolni, imádom a patakokat, folyókat, tengereket, csak az óceántól félek, mert azt mondták, oly hatalmas, hogy senki sem észleli, akkor sem, ha óriáshajó tûnik el benne. A hullámsírban, suttogta Ilu, és tálcára helyezte a poharat, majd kivitte a vendégnek, finoman asztalára helyezte, és mikor éppen fordult volna vissza a bárhoz, ismét az érzés.
A toronyház megingott, Ilu hanyatt esett a medencébe, rá az asztal, a pasival, akit az imént szolgált ki. Rakéta vagy bomba csapódott a felhôkarcolóba, dörögve omlottak alá a szintek, füst és por és vér és borzalom terjengett, Ilu alatt kilyukadt a beton; súlytalanul hullt az óceánba.
Ott kedvesen fogadták, kiderült, hogy egy új cég avatási ünnepségének a kellôs közepébe pottyant, szólt a zene, girlandok, lampionok, görlök és széplegények, a bigbiznisz színe-virága és a szórakoztatásukat szolgáló vipek siserehada zsong-bong, folyik a pezsgô, testôrök árgus szemei pásztázták a panorámát, és akkor csak jött a semmibôl egy hatalmas cápa, és amerre elhaladt, mindenfelé vér és vér és vér jelezte elegánsan csapongó mozdulatainak nyomát, ilyen mészárlás, szörnyülködtek az életben maradottak, miközben egyenfarkú sellôlányok és sellôfiúk a mentôalagútba tessékelték ôket, ahol maga Nemo kapitány üdvözölte, és sosem látott- kóstolt tengeri gyümölcsökkel, zöldségekkel, különleges készítményekkel traktálta a kiválasztott társaságot. Ilu itt sem csodálkozott, hogy ôneki megint valamiféle alárendelt szerep jut, ismét tálcával a kezén egyensúlyozik egy Nautilus nevû akármin, miközben az a Nemo nevû alak éppen szemet vet rá, hülye trükkje: elveszi feleségül. Kinek kell ilyen vén trotty, egy ottfelejtett tengeralattjárón.
A földmozgás most jutott el a mélység gödrébe, pokolmord zajjal dobta a Nautilust a felszínre, a karcsú test több darabra szakadva szállt a szökôárral, mintegy meglovagolva azt, és Ilu döbbenten tapasztalta: miközben a plázson lepett európai turistákat és ôshonos kiszolgálóikat maga alá teperi a félelmetes áradat, Verne Gyula hôsei épp most jutnak a csúcsra, elefántok, tigrisek, majmok és rengeteg háziszárnyas közé, nagy az Isten, senkinek nem görbül egyetlen hajaszála.
Ilunak kezében maradt a tálcája, rajta egyfelôl némi koktél mai elsô vendégétôl, másfelôl pompás egzotikus tengerisaláta- költemény a Nautilusról, végül holmi apró színes szósz-csodák, a szigetrôl.
Úgy aludt el, úgy hált, egy elefánt és egy bengáli tigris meg egy majom álma között.
A sakktáblasapkás fiúk találtak rá, nézték, ki lehet, miért ugrott akkorát. Nehezen határozták el magukat, végül bámészkodók tárcsázták a rohammentô-szolgálatot. A kockasapkás rendészek mindenkit eltávolítottak, tessék helyszínelni.
Ilu még annyit látott, hogy megint rázza a hideg a házat, nem nyílik az erkélyajtó, kétségbeesve szalad kalapácsért, megtalálja, kitöri az ablakot, és.
Mire leér, megáll. Megszûnik a rengés, az állati félelem, amely hetek óta riogatja, hiába szedi kettesével a drága tabcsikat, egy helyett két rémálma lesz, kettô helyett négy, négy helyett tizennégy. 114, 214, 1114, egymillió- tizennégy.
Látja magát, fölé hajol pirosfehér mentôs, kezében tálca, nyúlna érte, üdítô; abban a pillanatban a Poklos-patak felôl betör az elsô hullám, elragadja a hidat, viszi a vásárhelyieket, a garzonblokkot meg a kiskocsmákat és a boltokat és a megerôszakolt lányok rémálmait, meg a mentôt is a pirosfehér legénnyel; kezében a tálca, rajta egy icuripicuri emberke, Ilu nyúlna érte, szôrös kéz orozza el, hatalmas, mint az Isten tenyere, lesöpri magzatát a vízbe, elsodorja a cúnami.
Kap új tálcát. Fényes, klórszagú, rajta óriási tabletta, málnahabbal a tetején.
Fejet fel, mellet ki. Nem szuszog, nem mozog, mondja a halál. - Kérem a következôt!
Maróth Miklós orientalista, klasszikus filológus 1970-tôl az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjának munkatársa, 1988-tól a vezetôje. 1991-tôl megszervezôje, majd 1992-1999 között dékánja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának. 1995-ben lett az MTA levelezô, 2005-tôl rendes tagja. Az MTA Klasszika-Filológiai Bizottságának elnöke, fôszerkesztôje az Acta Antiqua címû folyóiratnak, tagja számos nemzetközi és hazai tudományos társaságnak.
Arisztotelész és az axiomatikus tudományok
"Már a régi görögök is tudták..." - ezzel a mondattal kezdôdik minden tudomány története. A görögök tudományának azonban nem az a lényege, hogy mit tudtak, hanem az, hogy hogyan tudták. Szabó Árpád szerint a világ összes többi tudósától a görögöket egyrészt a miért kérdés fölvetése és megválaszolása, másrészt állításuk bizonyítása különböztette meg. A miért kérdést vizsgálva mindig az okokat kutatták, és bizonyításaik során is elsôsorban az okokra támaszkodtak. Arisztotelész volt az, aki kidolgozta azt a logikáján alapuló tudományos modellt, amelyben az okok megadása és a bizonyítás egy rendszerben egyesült. Az ennek a modellnek megfelelô tudományokat nevezzük manapság axiomatikus deduktív tudományoknak.
A modell kidolgozásának eredete az a fölismerés, hogy a magyarázó okok láncolatán nem lehet végtelenségig visszafelé haladni, hanem valahol meg kell tudni állni. Arisztotelész filozófiájának ez a fontos tétele itt olyan igazságokat jelent, amelyek bizonyítás nélkül azonnal látható módon igazak, más szóval evidensek.
Ezeket az evidens igazságokat nevezzük axiómáknak. Ilyenek például Eukleidész geometriájának a tételei, miszerint "az egész nagyobb a részénél", illetve "amik ugyanazzal egyenlôk, egymással is egyenlôk", vagy Arisztotelész szillogisztikájának axiómája: "Ha a szélsô fogalom egészen benne van a középsôben, a középsô pedig a másik szélsôben, akkor a szélsôk között tökéletes a kapcsolat."
Az axiómák mellett fontos tartozékai a rendszernek a definíciók. Eukleidésznél ilyen például a "pont az, aminek nincs része", Arisztotelésznél pedig a "középfogalomnak azt nevezem, amelyben benne van a szélsô, vagy amelyik a szélsôben van".
Az axiomatikus deduktív tudomány bizonyíthatatlan princípiumai közt még szerepelhetnek kikötések, azaz posztulátumok is. Arisztotelész szillogisztikájában ilyent nem találunk, de Eukleidésznél igen: például hogy "véges egyenes vonal egyenesben folytatólag meghosszabbítható legyen". Utóbb az újplatonikus iskola értelmezésében, és ehhez csatlakoztak az arabok is, posztulátumnak számított egy tudományon belül a fölérendelt tudomány valamely levezetett tétele.
Elmélet és gyakorlat
Arisztotelész szerint egyes tudományok párokat alkothatnak akkor, ha az egyik ugyanazt vizsgálja, mint a másik, csak az egyik anyag nélkül (ez a fölérendelt teoretikus tudomány), a másik anyagban megvalósulva (ez az alárendelt praktikus tudomány). Ilyen párt alkot például a geometria, amelyik az egyenes vonalakat és a szögeket vizsgálja anyag nélkül, illetve az optika, amely a fényben megvalósult egyenesek szögekben történô visszaverôdését vizsgálja. A praktikus tudomány, az optika írja le, hogyan terjed a fény, de a teoretikus tudomány, a geometria tételei magyarázzák meg, miért úgy terjed a fény, ahogyan terjed.
632 után azonban a hódító útjára indult iszlám elfoglalta a római birodalom területének nagy részét, köztük számos keleti, azaz görögül beszélô és görög kultúrájú, valamint nyugati, latinul beszélô provinciát. 636-ban Szíriát, 639-ben Egyiptomot, 640-ben Perzsiát, 647-ben a mai Líbiának megfelelô területet, 649-ben Ciprust, 670-ben egész Észak- Afrikát elfoglalják, 711-712-ben átkelnek az Ibériai-félszigetre és elfoglalják India egyes részeit, valamint az Amu Darján túli területeket. A muszlimok tehát fizikailag rátelepültek az antik világra. Az elfoglalt klasszikus kultúrájú lakosság azonban új politikai fönnhatóság alá kerülve nem felejtette el mindazt, ami addig a fejében volt. Minden ismeretét magával hozta az újonnan kialakuló muszlim világbirodalomba.
Jellemzô példa az alexandriai újplatonikus iskola, amely a hagyomány szerint a meghódított Alexandriából áttelepült Antiokhiába, majd onnan Bagdadba, magával hozva az arisztotelészi hagyományt. Érthetô tehát, hogy az arisztotelészi tanítást továbbfejlesztô újplatonikus hagyományt vitte tovább Ibn Szina (Avicenna), megállapítva a filozófián belül a matematikai és a fizikai tudományok rendszerét, majd ezt a folyamatot betetôzve egységes, enciklopédikus rendszerben foglalta össze az összes ún. görög tudományt.
A történettudomány
Nézzük meg most egy konkrét példán, milyen gyakorlati következményekkel járt mindaz, amit eddig elmondtam a görög és az arab tudományok kapcsolatainak hátterérôl.
Ibn Khaldún (megh. 1406-ban) volt az egyetlen történetfilozófus az ókori Szt. Ágoston és az újkori Hegel között. Harminc kötetben megírta az észak-afrikai berberek és muszlim dinasztiák történetét. E mûvének több száz oldalra rúgó elôszava tartalmazza az események alapján megállapított általánosításait, a többi történésszel szembeni kritikáját.
Szerinte minden történésznek ismernie kellene a logikát, az eseményeket genusok és speciesek szerint kellene osztályoznia, deduktív módszerekkel kellene bizonyítania állításait, és egy ország adott állapotából meg kellene tudnia mondania, mi elôzte meg az adott helyzetet és milyen további fejlemények várhatók.
Ez a történészek számára megfogalmazott tudományos program azonban megegyezik azzal, amelyet Galénosz (megh. 200) állapított meg az orvosoknak. Az orvosoknak ismerniük kell a logikát, a betegségeket genusok és speciesek szerint kell tudniuk beosztani, diagnózisaikat deduktív módszerekkel kell tudniuk bizonyítani, továbbá a beteg állapotából tudniuk kell következtetni annak korábbi állapotára és a várható fejleményekre. Azaz Ibn Khaldún változtatás nélkül átvette Galénosznak az orvosok számára megfogalmazott tudományos programját.
Történelmi tanításának alapjait szemügyre véve nem is csodálkozhatunk azon, hogy a történelem és az orvostudomány között szoros kapcsolatot érzett, mivel az államokat is úgy képzelte el, mint az élôlényeket: megszületnek, fejlôdnek, elöregednek és elpusztulnak. Az észak- afrikai állapotokat általánosítva úgy látta, hogy egy sivatagban, szegényes körülmények közt élô törzs tagjai harcedzettek és elszántak. Szoros vérségi és érzelmi kötelékekbôl fakadó szolidaritás érzése (aszabijja) fûzi ôket egymáshoz. Lerohanják a közeli, mezôgazdaságból élô, tehát jómódú, éppen ezért elpuhult lakosság területét, megdöntik azok királyságát és létrehozzák sajátjukat. Az elsô, harcias nemzedéket követi a második. Ez már érdeklôdik a kultúra és a tudományok iránt, a harmadik, jómódban és kényelemben fölnôtt generáció azonban elfordul a fegyverektôl, meggyöngül bennük az ôket összefûzô aszabijja érzése, ezért az állam meggyöngül, és immár csak idô kérdése, hogy mikor pusztul el egy új, harcias sivatagi törzs támadását követôen.
Ibn Khaldún szerint a történelemben ez a folyamat ismétlôdik folyamatosan.
A továbbiakban rendszerét magyarázó elôfeltevések több csoportját ismerteti. Ezek a következôk: emberek elsôsorban az északi féltekén laknak. Ott magasabb a civilizáció foka.
A Föld klimatikus zónákra osztható. Minden egyes klíma befolyásolja az ott lakók színét, testalkatát és természetét. A klíma levegôje és vizei meghatározzák a benne lakók jellemét. A klimatikus viszonyokkal változik az egyes területek termékenysége, ettôl függ lakosainak minden tulajdonsága.
Végignézve ezeket a könyvben nem bizonyított elôföltevéseket, azonnal láthatjuk, hogy mindegyikük a görög hippokratészi-galénoszi orvosi iskola tanításának a része, így mindegyikük az orvostudományban kapta meg a szükséges bizonyítást. Mivel a történelemtudományban ezek bizonyítatlan princípiumoknak számítanak, ôk alkotják a posztulátumok csoportját. Azaz Ibn Khaldún történelemfilozófiája az arisztotelészi elképzeléseknek megfelelôen axiómából, definícióból és posztulátumokból, azaz bizonyítatlan és bizonyíthatatlan, ámde föltétlenül igaz princípiumokból van levezetve. Ibn Khaldún tehát arisztotelészi szellemben alkotta meg a történelemfilozófiát.
Ezek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy Ibn Khaldún mind posztulátumaival, mind Galénosztól kölcsönzött tudományos programjával az orvostudományhoz mint fölérendelt tudományhoz kötötte a történelemfilozófiát.
Az orvostudomány
Ha az orvostudomány felé fordulunk, akkor vegyük kézbe mindenekelôtt a két legkorábbi orvostudományi mûvet, a nyolcadik században élt keresztény Bokhtiso Raudat al-tabib, valamint a kilencedik században élt és kereszténybôl muszlimmá lett Ali ibn Rabban al-Tabari Firdaus al-Hikmat címû könyvét.
Az elôzô a könyvét a nem, a faj, a sajátság, a járulék, a szubsztancia, a minôség, a természet, az elemek és a test filozófiai fogalmainak vizsgálatával kezdi, majd innen áttér a fizikából ismert potencia (képesség), a tag, majd általában véve a keverék, illetve speciálisan a testnedvek keveredésének a tanára. Ezek a fogalmak képezik az orvostudomány princípiumainak csoportját. Ha megvizsgáljuk a 850-ben írt másik könyv fölépítését, akkor azonnal láthatjuk, hogy az is az orvostudomány alapelveinek, princípiumainak ismertetésével kezdôdik. A bevezetôben olvashatunk arról, hogy minden test, így az emberi test is anyagból és formából áll, de e kettôn kívül fontos tényezôk még a mennyiség és a minôség is. A mennyiség vizsgálata azt jelenti, hogy tudni kell, milyen anyagból mennyi van az emberi szervezetben, illetve ismerni kell az egyes anyagok minôségét is.
Az egyes elemek tulajdonságait ugyanis két ellentétpár egy-egy tagjával lehetett jellemezni: a meleg és a hideg, illetve a száraz és a nedves minôség járulhat hozzájuk. A tûz meleg és száraz, a levegô meleg és nedves, a víz hideg és nedves, a föld hideg és száraz. E minôséget jelentô tulajdonságok közül a meleg és a hideg aktív tényezôk voltak, a nedves és a száraz pedig passzívak.
Mindezek az alapelvek tulajdonképpen az arisztotelészi fizika tantételei voltak. Mindkét szerzô tehát a fizika tantételeire támaszkodva fejtette ki az orvostudomány tanítását, azaz mindketten a fizikát tartották az orvostudomány fölérendelt tudományának. (Innen érthetô például az, hogy angolul az orvos miért physician, szemben a fizikust jelentô physisisttel.)
Galénosz nyomán innen indulva fejtette ki a testnedvekkel kapcsolatos tanítását. A testnedvek (latinul: humorok) szám szerint négyen voltak: a vér (sanguis), az epe (kholé), a fekete epe (melan- kholé) és a nyirok (phlegma). Az imént mondottak értelmében ezeket bizonyos minôségekkel lehetett jellemezni, a vért például a meleggel, a nyirkot a hideggel stb. Az ember testi és lelki állapotát ezek keveredési aránya határozta meg. Ha keveredési arányuk kiegyensúlyozott volt, akkor az ember "jó humorú" volt, azaz fizikai és lelki állapota megfelelt az egészséges emberrôl szóló leírásoknak. Ha azonban valamelyik testnedv túlsúlyba került, akkor az egyensúly fölborult, és az ember maga már nem felelt meg az ideális elképzeléseknek. Eszerint ha a meleg vér került túlsúlyba, akkor az ember lelki állapotát tekintve szangvinikus lett, azaz szalmaláng-lelkesedésû, lobbanékony, gyorsan változó kedélyû volt, illetve testileg ez azt is jelenthette, hogy a túl sok meleg vértôl megemelkedett testhômérséklete és lázas lett. Ebbôl a diagnózisból következett a gyógymód: a túltengô vér mennyiségét csökkenteni kellett, azaz a betegen eret vágtak.
E rövid ismertetésbôl is jól látható módon a fizikai alapelvekbôl kiindulva logikus következtetések láncolatán keresztül lehetett levezetni a különféle beteg állapotokban alkalmazható gyógymódokat, azaz az orvostudomány is jól beilleszkedett az axiomatikus deduktív tudományok sorába.
A görög örökség az arab és a latin nyelvû hagyományban
Tudományos szempontból Európa is a görögök örökösének tartja magát. Európa és az iszlám világa azonban eltérô módon kapcsolódott a klasszikus hagyományokhoz.
A Földközi-tenger medencéjében három azonos típusú vallás élt. Mindhárom isteni kinyilatkoztatásból vezette le tanításait. A judaizmus és az iszlám azonban egyaránt a törvényt állította a vallás központjába, a kereszténység ezzel szemben a megváltást. A kereszténység és a judaizmus részben azonos könyvön (az Ószövetségen) alapult, de részben mást olvastak ki belôle. A kereszténység és az iszlám viszont más és más könyvön alapult, de mivel a görög filozófia segítségével értelmezték szent könyveiket, részben azonos dolgokat olvastak ki belôlük. Hellénizált voltuk teremtette meg az átjárás lehetôségét a két vallás között.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy épp a 11-12. században, amikor az európaiak a legtöbbet tanulták az arab világtól, akkor dúltak közöttük történelmük legnagyobb küzdelmei, a keresztes háborúk. Ennek ellenére tudósaik zavartalanul mûködtek együtt. A görög tudományok ismeretét épp ebben a korban vették át az európaiak az iszlám világának tudósaitól. A görög ismeretek azonban eltérô módon épültek be a két társadalomba.
Az eltéréseknek két fontos pontja van. Az elsô ismeretéhez tudnunk kell, hogy az arabok egyenesen görögbôl ismerték meg az arisztotelészi filozófiai hagyományt. Európa ezzel szemben a Platóntól alapított athéni akadémia újplatonikus hagyományának örököse. A platóni hagyományban elsôsorban az értelemmel megismerhetô láthatatlan világ, az ideák világa játszott fontos szerepet, a természettudományoknak csak igen csekély figyelem jutott. A természettudományok elterjedését elsôsorban Arisztotelész filozófiájának 11. és 12. századi átvétele hozta magával Európába. Arisztotelészt, Galénoszt és sok más görög tudóst az arabokon keresztül ismertük meg a középkor második felében. Innen visszatekintve szokták a középkor elsô felét sötétnek nevezni. Az antikvitás humán tudományait viszont Európa közvetlenül ókori forrásokból ismerte meg, közvetlenül kapcsolódott az antikvitás irodalmához, mûvészetéhez, bizonyos értelemben még oktatási rendszeréhez is. Európa tehát elsôsorban az ókori humán mûveltség örököse.
A másik lényeges különbség az, hogy az arab természettudományok ismerete beépült a muszlim országok kultúrájába, de nem hatotta át teljesen. A széles körû érdeklôdés az iszlám és az arab tudományok irányában nem párosult a görög tudományok iránti tömeges érdeklôdéssel. A görög tudományok ismerete eleinte egy szûk elitre korlátozódott, az iszlámba magába csak egyes részei és azok is csak lassan szivárogtak be. Utóbb az idô múlásával az általános tudományos fejlôdés következtében a görög tudományos ismereteket az egész világ, így az iszlám világa is meghaladta, azok egyre inkább vesztettek fontosságukból, azaz egyre inkább holt ismeretekké váltak. Az iszlámba beszivárgott görög tudományok (pl. a logika) pedig változatlan, megmerevedett formában éltek tovább egészen a legújabb idôkig.
Európában ezzel szemben az ókori humán mûveltség, jóllehet idôvel elavult, mégis többször visszakerült az érdeklôdés középpontjába. Európa fejlôdése során különbözô korokban többször is szembesült olyan kihívásokkal, amelyekre választ keresve visszatért ókori örökségéhez. Az ott megtalált válaszok azonban nemcsak az antik hagyomány fölélesztését, hanem egyszersmind annak újraértelmezését is jelentették. Ezeket a visszatéréseket, fölélesztéseket és újraértelmezéseket nevezzük reneszánszoknak, kezdve Alcuin reneszánszán, és folytatva a többivel. Az antik örökség tehát Európában élô maradt, a haladás sok esetben épp az antik humán tudományos örökség újraértelmezésében testesült meg. Európa a folyamatosan új életre kelô antik humán örökség terméke. Az elmondottakra példa Arisztotelész Poétikája. A 16. században Itáliában Scaliger, Castelvetro és Robortello hivatkozott rá, és Arisztotelészt tanulmányozva létrehozták saját hamisítatlan itáliai drámaelméletüket. A 17. században Racine, Corneille és társaik ugyancsak Arisztotelészhez visszanyúlva alkották meg a saját új drámaelméletüket, majd a 18. században Lessing írt bírálatokat a hamburgi színházban bemutatott darabokról Arisztotelész költészettani nézeteire hivatkozva, és ennek eredményeként létrehozta a század német irodalomelméletét.
Reméljük, ezt saját korunk is fölismeri, még mielôtt végérvényesen elvesztené klasszikus hagyományait, és ezáltal lényegében szûnne meg Európának lenni. Az üres név ugyanis nem jelent semmit sem. Az arab tudományokkal foglalkozva tehát megismerhetünk egy tôlünk részben idegen, de a mienkkel mégis rokon kultúrát. Melynek tükrében ugyanakkor önmagunkat is alaposabban megismerhetjük.
(Az elôadás teljes szövege a www.mindentudas.hu honlapon olvasható.)
Így figyelmezteti a túrázót dr. Balogh Ernô nagyon sok írásában. E figyelmeztetés az eltelt majd hét évtized alatt sem veszített semmit idôszerûségébôl, akárcsak írójának életmûve. Dr. Balogh Ernô (1882, Erdôhegy - 1969, Kolozsvár) neve megjelenik az újabbkori lexikonokban, de sokoldalú tevékenysége nem eléggé ismert sokak számára - e rövid írás is csak vázlatos hiánypótló lehet.
Tanári képesítését a kolozsvári egyetemen szerezte, s ott lett tanársegéd az ásvány- földtani tanszéken, Szádeczky-Kardoss Gyula professzor mellett. Az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, megszökött és gyalog menekült haza.
A háború után a gyergyó-szentmiklósi gimnázium és a kolozsvári Marianum természetrajz- és földrajztanára. 1940-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem földrajz tanszéke vezetô tanárává, majd dékánná. Az átszervezés után a Bolyai Egyetem ásvány- és kôzettani tanszékének professzora volt 1959. évi nyugdíjazásáig. Elsôsorban geológusként, tanárként ismerik. Munkásságának legkiemelkedôbb eredményeit Erdély ásványainak vizsgálatában, elsôsorban a karsztkutatásban érte el - ezzel kapcsolatban földtani, ôslénytani, régészeti megfigyeléseket is végzett. Sok erdélyi barlang felfedezése fûzôdik nevéhez.
Fontos volt közéleti tevékenysége: az Erdélyi Múzeum Egyesület természettudományi szakosztályának elnöke volt, az Erdélyi Kárpát Egyesület fôtitkára, majd elnöke s az egyesület folyóiratának - az Erdélynek - fôszerkesztôje.
Nem csak tanárként, túratársként volt népszerû, hanem természettudományi népszerûsítô elôadásai, írásai is azzá tették - jó humorral, de óriási felelôsségérzettel nemzedékeket nevelt a természet szeretetére és védelmére. Errôl mesélhetnének azok, akik hallhatták, hisz városunkban is voltak elôadásai, élnek tanítványai. S írt verseket, szépirodalmi mûveket is.
Fontos arról is szólni, hogy kiváló fényképész volt: a barlangfotózást tájainkon az ô írásaiból tanulták sokan, nagyításai magyar tankönyvek, iskolai szemléltetôeszközök révén is ismertek, s a Román Tudományos Akadémia Románia földrajzi monográfiája címû kiadványában Erdélyrôl a legtöbb kép az övé.
S most újra az EKE, városunk, Marosvásárhely vendége - képeivel -, várjuk régi és új tisztelôit.
Kerekes Ibolya
Az emberiség léte, fennmaradása kötelességbôl származik.
Kötelességet vállalunk a családalapítás alkalmával, amely a szaporodást, utódnevelést biztosítja. Kötelesség a kitartás, a házastársi viszony fenntartása, a gyerekek felnevelése és felkészítése a független elindulásra az életben.
Kötelességünk a sok nehézség és baj mellett közösen végigküzdeni az életet az utolsó leheletig.
Kötelesek vagyunk felebarátainkkal szemben, felebarátainkért szükség esetén mindent megtenni, akár jó barát, ismerôs vagy ismeretlen, esetleg ellenség.
A kötelesség nem válogat jó, rossz, könnyû vagy nehéz feladat teljesítésénél.
Krisztus parancsolata úgy szól: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!"
A keleti vallások is nagy hangsúlyt fektetnek a felebaráttal szembeni kötelességre.
Így például a tibeti tanok szerint: "Minden ember testvér, és az embernek a testvére iránt kötelessége van, éppen ezért kár lenne, ha iránta közönyt vagy rosszindulatot táplálna."
Ha belemélyedünk a felebaráti szeretet vagy az emberi testvériség hangsúlyozásába, akkor ennek megtaláljuk az alapját is.
Keresztény hitünk szerint Isten az isteni lélekbôl teremtette a világot. Ebben az egyetemes isteni lélekben mindannyian egyek vagyunk. Halálunk után visszakerülünk, megmaradunk az egyetemes lélekben.
A hindu nagy bölcsesség könyvében, a Bhagavad- gitában (Az isteni énekben) a második párbeszéd egyik bekezdése így szól: "Nem volt idô, amikor én (a teremtô) ne lettem volna és ti e földnek az uralkodói, és nem szûnünk meg létezni soha. A lélek elmúlhatatlan. Nem sebzi fegyver, tûz nem égeti, víz nem oldja fel, szél nem sorvasztja el."
A keleti vallások hisznek a reinkarnációban, az újjászületés tanában. Ezt az úgynevezett Santana Dharma, az örök törvény szabja meg. Eszerint a rosszul, vagy egyáltalán nem teljesített kötelesség az oka az újraszületésnek. Vissza kell jönni a földre és kijavítani, eleget tenni elôbbi életünk feladatainak.
A feladatok tetteit, cselekedeteit karmának nevezik. Ezek összessége alakítja ki a sorsunkat, melyért mi vagyunk a felelôsek.
Kötelességeink vannak a társadalommal szemben is, mint annak építô-fenntartó tagjai.
A feladataink elvégzése, teljesítése érdekében a kötelességet a legtökéletesebben kell teljesíteni, nem a tetteink eredményéért, hanem mert azt teljesíteni kötelesség.
A kötelesség teljesítésének az alapja az igazságosság és az erkölcsösség.
Nos, újra a fenti Bhagavad-gitára hivatkozom, a következôk idézésével: "Ha az igazságért a harcot nem veszed fel, a kötelességedet nem teljesíted, elvész a becsületed és örök becstelenségedrôl fognak beszélni az emberek."
Tetteink gyümölcsétôl függetlenül teljesítsük a kötelességünket.
Inkább teljesítsük saját kötelességünket szerény eredménnyel, mint másokét dús eredménnyel.
A társadalom is róhat ránk különbözô teljesítendô kötelességeket. Ezek lehetnek igazságosak, erkölcsösek, és általában olyanok, melyek a mindennapi létfenntartásunkat biztosítják, szolgálják.
Megjegyzendô, hogy a társadalom által az egyedek számára kirótt kötelesség magán kell viselje - amint fent is említettem - az igazságosságot és az erkölcsösséget, mentesek lévén minden erôszaktól, de legfôképpen az érdekek mocskától.
Azok a kötelességek, melyek nem teljesítik a fenti követelményeket, és melyek a végrehajtás után mások kárát idézik elô, hosszú távon visszaütnek.
A kötelesség csak olyan lehet, amely beleilleszkedik az isteni és az emberi közösség törvényeibe.
Bartis Árpád, Marosvásárhely
A személyközszállítás egy korszerû, civilizált nagyváros életének egyik fontos, szerves része. Ez vitathatatlanul érvényes Marosvásárhelyre is. A Népújságban már többször volt szó e közérdekû szolgáltatásról, a tapasztalt hiányosságokról és a további korszerûsítéshez szükséges tennivalókról. Van sok olyan tennivaló is, melyek különösebb pénzt és anyagi befektetést nem igényelnek, csak a megvalósításhoz szükséges szándék, cselekedni akarás szükséges.
Dicséretes, hogy megtörtént az alkalmazott vonaljelzô táblák egységesítése, és rajta a tájékoztatók elhelyezése. A teljességhez szükséges, hogy a reklámok helyett minden jármûvön este kivilágítható tábla legyen. A gépkocsivezetô fényképes névjegykártyája a leszállóajtónál, jól látható helyen kell legyen kifüggesztve, ez ösztönzô lehet a felelôs, udvarias magatartásra. Szükséges figyelmeztetni a vezetôket, hogy az álló utasokra tekintettel, kerüljék a hirtelen (sportos) indulást és fékezést, mert sok jármûvön nincs megfelelô fogózkodási lehetôség. Tapasztalható, hogy egyesek csomagjaikat az ülésre is felteszik. Ezzel rongálják, szennyezik a üléseket, és zsúfoltság esetén más útitársaikat állni kényszerítik.
Jó lenne, ha a Maros-híd kábelgyár felôli végénél az útelágazást és a gyári bejárót megelôzôen a 4, 10, 12, 32-es járatoknak megállót létesítenének. Ez a Tisza utca 29-30. számnál megvalósítható. Ezzel a megállóval a Calarasilor utcai Malom (Moara) és a 8-as iskolánál lévô megállók közti 1,4 km távolság meg is felezôdne. A 8-as iskolánál létesített megállónál hiányoznak a betonburkolatú várakozóhelyek. Ezért az utazó polgárok a füvesített sávot összetapossák és sáros lábbal szállnak fel a jármûvekre.
Ez a híd és környéke a jobb parti városrész "bejárati kapuja" is. Ennek ellenére ez a hely jelenleg a városképhez méltatlan, elhanyagolt terület. A híd gyalogjárói összevissza repedeztek, gidres-gödrösek, esôben pocsolyákkal teltek. A gyalogjárók egy részét porladó és süllyedô betonlapok "alkotják". A Megyei Állatorvosi Igazgatóság elôtt, a Tisza utca 6. számmal szemben, a gyalogjáró fölé, alacsonyan elhelyezett irányjelzô tábla (P. Neamt - Bistrita - Reghin - Centru) miatt a gyalogjárón nem lehet közlekedni, szükséges a tábla megemelése!
Mindezek a városgazdálkodás "kiemelkedô érdemei"!
Péter