|
LVII. évfolyam 26. (15902.) sz. |
2005. február 2., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag @e- nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag @e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A munkakonfliktus délután négy órakor teljesedett ki, amikor az idôközben a helyzetrôl értesült Ciprian Dobre prefektus is megjelent a gyárban. A túlbuzgó polgárôrök, vezetôségi utasításra a sajtó képviselôit nem is akarták beengedni az épületbe, mi több, telefonon érdeklôdésünkre a titkárságon azt is letagadták, hogy munkabeszüntetés lenne a gyárban. A kesztyûrészlegen került sor a panaszok elmondására. Megtudtuk, hogy az alkalmazottak decemberben és januárban, azaz két hónapig több részletben kapták kézhez az októberi fizetésüket, azóta semmiféle kifizetés nem történt. Értékjegyeket utoljára tavaly márciusban osztottak.
Mi több, a betegszabadságon levô alkalmazottak nem vehették fel fizetésüket, mivel a cég vezetôsége tavaly júniustól nem fizette az alkalmazottak után az egészség- és társadalombiztosítást. A gyermeknevelési szabadságon levô anyák sem vehették fel juttatásukat ugyanezen okból. Az egyik asszony sírva panaszolta, hogy férje 32 évi munka után munkanélküli lett, ám munkanélküli segélyre nem jogosult, mivel a cég vezetôsége nem törlesztette ezirányú kötelezettségeit, bár ezeket az összegeket az alkalmazottak bérébôl rendszeresen visszatartották. Mindez súlyos törvénysértés. Furcsa, hogy erre hónapokon át egyetlen ellenôrzô hatóság se figyelt fel. Hasonló helyzetben van még közel száz személy, akiket a tímárok, kabát- és kesztyûvarró-részlegrôl bocsátottak el január 12-i illetve 16-i dátummal.
A prefektus kérdésére Ágoston Margit igazgató elmondta, a Manpel Rt. részvényeinek 35,1 százalékát egy bukaresti cég, 18 százalékát két temesvári részvényes birtokolja, míg 9,4 százalék az alkalmazottak tulajdonrésze. 2004-ben a valuta értéke nagyot csökkent, ezzel szemben drágult az energia, üzemanyag, a belsô kiadások, s így nem tudták fedezni a kiadásokat. Ezért lettek fizetésképtelenek.
- Akárhányszor megtagadtuk a munkát, mindig volt pénz a fizetésekre - kiáltották az elégedetlen alkalmazottak. Elmondták, 10 órakor abbahagyták a munkát, 11 órakor már jött a vezetôség, s fejenként 700.000 lejes összeg kifizetését ajánlotta. Ezt azonban az alkalmazottak utasították vissza, s hívták segítségül a prefektust.
- Tanuljanak meg hatékonyan harcolni a tulajdonossal - szólította fel a sztrájkolókat Ciprian Dobre. Ezzel szemben meglehetôsen furcsa ötlettel állt elô: másnap valamennyien nyújtsanak be kérést a törvényszékre, amelyben kérik az elmaradt fizetések kiadását. Munkakonfliktusról lévén szó, nem kell fizetni perköltséget, s azt sürgôsségi rendszerben, legtöbb két hónap alatt orvosolják. A törvény értelmében, ha a munkáltató nem adja ki bérüket, az állam elárverezi a javakat. Ezt azonban, megítélése szerint, a részvényesek nem akarják, s valószínûleg a panaszok iktatását követô egy héten belül már kézbe vehetik fizetésüket az alkalmazottak. Akárhányszor elmarad a munkáltató a fizetéssel, mindig ezt az utat kell választani - mutatott rá jogaik követelésének törvényes módozatára a prefektus. Megígérte, csütörtökön a prefektúra ellenôrzô testületét küldi a Manpelhez, felmérni és ellenôrizni az itteni helyzetet.
- Voltak, vannak és mindig is lesznek problémák a Manpelnél - mondta Ágoston Margit igazgató. Elmondása szerint a gyárnak 420 alkalmazottja van, ebbôl 80- nak bontják fel a munkaszerzôdését az átszervezési folyamat eredményeként.
Gliga Alexandru, a Bôrmunkások Szakszervezete vezetôjének elmondása szerint az alkalmazottak ki nem fizetett bére meghaladja az 5 milliárd lejt. Szerinte a részvényeseket nem érdekli az alkalmazottak problémái.
Petru Stefan Runcan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója tavalyi tevékenységét elemzi a megyei tanács vezetése, az értékelô jelentés pedig negatív - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Lokodi Edit megyei tanácselnök, aki szerint Runcan leváltásáról a megyei közgyûlés dönt * A Kultúrpalota adminisztrátorának menedzseri eredményei is kívánnivalót hagynak * A marosvásárhelyi Parc Szálló átadását az ortodox egyház részére egyelôre elhalasztották * A tanácsi alelnökök megkapják a feladatköri leosztást
A Népújságnak a repülôtér igazgatójának leváltásával kapcsolatos kérdésére Lokodi Edit kijelenette: a megyei tanács alárendeltségébe tartozó intézmények vezetôi január végén nyújtották be évi tevékenységükrôl a beszámolót, ezt értékeli ki a napokban a tanács vezetése. Ami Petru Stefan Runcan menedzseri teljesítményeit illeti, a tanácselnök szerint a repülôtér igazgatójának nem sikerült mindenben megfelelnie a menedzseri kritériumoknak. "Jelentésünkben rámutatunk Runcan úr tevékenységének hiányosságaira. Mégsem lehet az, hogy évente 6-8 alkalommal utazik külföldre, nagyon jó kapcsolatokat tart fenn nemzetközi szervezetekkel, például személyes jó kapcsolatokat a hamburgi vagy a dublini repülôterek igazgatóival, európai parlamenti tagokkal, és a marosvásárhelyi repülôtérnek mégsem sikerül bekerülnie a nemzetközi repülôterek névjegyzékébe, és 2010-ig ez nem is történik már meg. Petru Stefan Runcan ismerte azokat a kritériumokat, amelyek ezt lehetôvé tették volna, nem hozta a megyei tanács vezetésének tudomására a reális helyzetet. Kezdetben azt hittem, hogy az elôzô megyei tanács volt alelnöke és a repülôtér igazgatója közötti személyes ellentétek gátolták a repülôtér problémáinak megoldását. Mostanra már világos, hogy Runcan úr menedzseri teljesítménye kívánnivalót hagy" - jelentette ki Lokodi Edit, aki szerint egyértelmû, hogy a jelentése negatív lesz és a tanácsnak kell döntenie a februári vagy a márciusi ülésen az igazgató leváltásáról.
Alexandru Petru Fratean alelnök szerint gond lehet a megfelelô utánpótlás, de mindenképpen egy "más típusú menedzsmentet" várnak el attól, aki adott esetben ezt a funkciót betölti.
A tevékenységi beszámolóknál maradva, a Kultúrpalota ügyvezetôjének helyzete sem látszik túl rózsásnak, hiszen a menedzseri "eredményei" azt mutatják, hogy személyzeti és anyagkiadásokra 3 milliárd lejt költött, míg a Kultúrpalota évi bevétele félmilliárd lej volt. A Maros Mûvészegyüttes 10 milliárdot költött (mindkét tagozat), bevétele szintén félmilliárdnyi. Lokodi Edit szerint alaposan elemezni kell az intézményvezetôk teljesítményét, mert ez így nem mehet tovább.
Január 30-án kellett volna átadni a marosvásárhelyi Parc Szállót az ortodox egyháznak, hiszen mint már írtunk róla, a Hivatalos Közlönyben 2004. december 30-án megjelent az a kormányhatározat, amely a szállót és a hozzá tartozó 2800 négyzetméteres telket az ortodox egyház ügykezelésébe utalja. Lokodi Edit szerint az atadást elhalasztották, mivel a megyei tanács panaszt nyújtott be a kormány fôtitkárságára, amelyben kéri a szóban forgó határozat visszavonását. Eddig még nem érkezett válasz, tehát mind a tanács, mind az ortodox egyház várakozási állásponton van. Ha a kormányfôtitkárság válasza kedvezôtlen a tanácsra nézve, a kormányhatározatot a bíróságon lehet megóvni.
1990 óta a megyei tanács alelnökei nem kapták meg írásban a feladatköri leosztást, a tevékenységüket szóbeli megállapodás és a szerkezeti-szervezési felépítés alapján végezték. Virág György leköszönése után sem változott a helyzet, az új tanácsi alelnökök megegyezés alapján megkapták elôdeik feladatkörét. Mivel idôközben kisebb nézeteltérések adódtak, Lokodi Edit rendeletben szögezte le a tanács alelnökeinek feladatait "azért, hogy a vitákat elkerüljük". "Mindenkinek tudnia kell mi a feladata és vállalnia kell az ezzel járó felelôsséget" - jelentette ki a tanácselnök.
Maros megyében egyetlen községi vagy mellékút sem volt eltorlaszolva több mint 24 órán át. A fôispán háromnapos határidôt szabott a megyében fellelhetô összes, hóeltakarításra alkalmas gép felleltározására, és a decentralizált intézményeknek ugyanennyi idôt arra, hogy a hatékonyabb kommunikáció érdekében internetes kapcsolatot hozzanak létre a prefektúrával és a megyei tanáccsal. Jelenleg egyetlen községi vagy mellékút sem járhatatlan, és nincsenek elszigetelt települések a megyében.
Tegnap, Dobre Ciprian prefektus összehívására egyórás ülést tartott a sürgôsségi esetekre létrehozott megyei bizottság állandó testülete. Több olyan téma szerepelt a megbeszélésen, amelyeknek felvetését, az indoklás szerint a közintézmények közötti kommunikációs zavarok tették szükségessé. Dobre Ciprian elrendelte, hogy 3 napon belül el kell készülnie a megyében található hóeltakarításra alkalmas gépek leltárának, még akkor is, ha azok gazdasági egységek birtokában vannak. Krízishelyzetekben ezeket is be lehet vetni - jelentette ki. Ugyanennyi idô áll a decentralizált intézmények rendelkezésére, hogy egy külön e-mail címet létesítsenek, amely lehetôvé teszi ezen intézmények, valamint a prefektúra és a megyei tanács közötti gyors és hatékony kapcsolattartást. Ez utóbbinál maradva a prefektus a kommunikáció, a tájékoztatás hatékonyságát szeretné elérni azáltal, hogy egyezményt dolgoztat ki, amelyet a sürgôsségi esetekre létrehozott megyei bizottság állandó testületének tagjai valamint a közintézmények vezetôi írnak alá. A dokumentumnak szintén három nap alatt kell elkészülnie, a közintézményeknek 10 nap áll rendelkezésükre észrevételeik bejelentésére, és két héten belül az egyezményt aláírják az illetékesek. Ugyancsak a közintézmények vezetôi kaptak utasítást arra, hogy egy speciális termet alakítsanak ki, amely lehetôvé teszi a sürgôsségi, illetve a katasztrófa-helyzetekben a videokonferenciák megszervezését, a gyors információcserét. A fenti célra a közeljövôben beszerzik a megfelelô számítógépes programot. "Azért van szükség ezekre az intézkedésekre, hogy a sürgôsségi esetekre létrehozott megyei bizottság állandó testületének tagjai direkt kapcsolatot létesíthessenek, hogy kritikus helyzetekben összehangoltan cselekedjenek, ne pedig kapkodva, vagy úgy, mint a rajzfilmekben" - jelentette ki a prefektus.
Arról is szó esett, hogy a megye egyetlen községe sem kötött szerzôdést hóeltakarítási munkálatokra szakosodott céggel. "E polgármesterek hanyagok, egyszerûen nem törôdnek azzal, hogy a lakossággal szemben ilyen felelôsségük is van. Amikor viszont a hó elzárja a falusi, a mellékutakat, hiába kérik kétségbeesetten a segítséget, a szóban forgó cégek elsôként a szerzôdéses feltételeknek tesznek eleget. Figyelmeztetjük a polgármestereket, hogy szeptember-október folyamán ellenôrizni fogjuk a 2005-2006-os téli idôszakra megkötött ilyen jellegû szerzôdéseket" - mondta a fôispán.
A Népújság kérdésére Dobre Ciprian elmondta, hogy a megyében jelenleg minden út járható, nincsenek elszigetelt települések. Dr. Raed Arafat hangsúlyozta, hogy a mentôhelikopter ugyan nem tud felszállni az idôjárási viszonyok miatt, de speciális, nehéz útviszonyok között is jól közlekedô mentôautó van állandó jelleggel készenlétben. A prefektus kitért még a libánfalvi polgármester esetére, akinek szerinte "sárga cédula jár", mert arra hivatkozva, hogy nem kapta meg a prefektúra átiratát, elmulasztotta értesíteni a fôispánt a hó okozta nehézségekrôl és panaszával egyenesen a sajtóhoz fordult.
Ellentmondásos hírek jelentek meg a sajtóban arról, hogy az RMDSZ a megyei dekoncentrált intézmények hány százalékának élére nevezhet ki saját vezetôt. Sajtóhírek szerint dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a megyei tárgyalóbizottság tagja, a szombati megyei koalíciós tárgyalásokat követôen úgy nyilatkozott, hogy "az RMDSZ a megyei dekoncentrált intézmények 37 százaléka élére nevezheti ki saját jelöltjeit". Ugyancsak az elnököt idézve jelenik meg, hogy "az RMDSZ a politikai algoritmus alapján 14 igazgatói, valamint 26 igazgatóhelyettesi tisztségre jogosult, amelyek betöltését a lehetô leghamarabb szeretné megvalósítani".
Kelemen Atilla a Népújságnak nyilatkozva tagadta, hogy nyilatkozott volna.
- Van egy olyan megegyezésünk a koalíciós partnerekkel, hogy ez egy munkabeszélgetés volt, és errôl nem nyilatkozunk. A végsô megegyezés még messze van, és az egyezség szerint akkor hozzuk ezeket nyilvánosságra, amikor elfogadtuk, parafáltuk, aláírtuk. Ezért csodálkozom a híren, hiszen annak a lapnak én nem nyilatkoztam. Megértem, hogy mindenki próbál ebbe a dologba minél hamarabb belelátni, de a tárgyalások még folynak. Az is fontos, és el is várja tôlünk a marosvásárhelyi magyarság, hogy számarányunknak megfelelôen legyünk jelen a vezetôi struktúrákban, hiszen ezzel a kérdéssel az elmúlt négy esztendôben egyáltalán nem voltunk elkényeztetve. De korai még konkrét helyekrôl beszélni.
- Ön szerint korai még helyekrôl beszélni, ennek ellenére, érdekes módon, már megjelent, hogy az RMDSZ-nek 14, a liberálisoknak 9, a demokratáknak 7, a humanistáknak pedig két igazgatójuk lesz a megyei dekoncentrált intézmények élén.
- Errôl nem tudok mit mondani.
- Ugyanakkor a Lider nevû egyesület a szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében azt állítja, "olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyben százalékokra leosztva jelenik meg az új algoritmus", holott a szóban forgó igazgatói tisztségeket "a törvényes elôírásoknak megfelelôen, versenyvizsga alapján foglalták el" annak idején.
- Úgy gondolom, a koalíció is a törvényes elôírásoknak megfelelôen fogja megoldani ezt a kérdést. Ilyenkor nemcsak a törvényességet, hanem a szakmai felkészültséget is szem elôtt kell tartani. Ettôl függetlenül - még egyszer hangsúlyozom - megpróbálunk számarányunknak megfelelôen jelen lenni a megyei intézmények élén, de minden találgatás korai még ebben a fázisban. És én szeretném tartani magam ahhoz a megegyezéshez, amit a koalíciós partnerekkel kötöttünk, hogy egyelôre ezekrôl a tárgyalásokról a sajtóban nem beszélünk.
- A Lider leosztásában 65,10%-kal jelenik meg az RMDSZ, 28,60%- kal a D.A. Szövetség (19,10% - PNL, 9,50% PD), 6,30% a PUR.
- Természetesen nagyon jó lenne ez a százalék.
- Nem gondolja, hogy esetleg az idézett sajtóinformációk forrásvidékét épp a koalíciós partnerek környékén kell keresni, akik az elôzetes híresztelésekkel meg túlzásokkal a saját tárgyalási pozícióikat kívánják erôsíteni, például azzal, hogy RMDSZ-ellenes hangulatot próbálnak kelteni a közvéleményben?
- Sajnos, ez is benne lehet a pakliban. Sokan és mind többet és többet beszélnek. Véleményem szerint a legelônyösebb mindenki számára az lenne, ha - a találgatásokat és spekulációkat, esetleg hangulatkeltést elkerülendô - minél elôbb befejeznénk a tárgyalásokat.
- Mikor lesz az újabb találkozó?
- Valószínûleg a hét végén, amikor hazakerülünk a parlamentbôl. Vannak még olyan területek, amelyekrôl egyáltalán nem beszéltünk. Van még mit tárgyalni bôven, és még egyszer mondom, a százalékosdi csak találgatás, spekuláció.
A marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén egyik legfontosabb napirendi pontot, a költségvetés vitáját és elfogadását halasztotta el, ezúttal a második alkalommal. A tanácsosok kérték ezt joggal, mert, amint elhangzott, a polgármesteri hivatal nem tájékoztatta a testületet a fontos részletekrôl. Az is tény, hogy a korábbinál szûkösebbnek ígérkezik a 2005-ös büdzsé, ezért indokolt igen alaposan mérlegelni, mi, hova kerüljön. Legutóbbi sajtótájékoztatón a polgármester bevallotta, hogy az egységes adókulcs is veszteséget jelent a városgazdálkodásra nézve, ezenkívül az is elhangzott, hogy a választási kampány miatt legalább 400 millió lejjel kevesebbel rendelkezik a hivatal. Arra persze nem kaptunk magyarázatot, mi köze van a város pénzének a választási kampányhoz. Nehezíti a helyzetet, hogy sok munkálatot kezdtek el 2004-ben, amelyeket be kell fejezni. De volt, ami elkészült, azonban még nem fizették ki. Ilyen, többek között, az Unirii negyedbeli kazánház korszerûsítése is. Ebben az esetben pedig egyértelmûen választási kampányról volt szó, hiszen a volt és jelenlegi polgármesternek visszaválasztása elôtt bizonyítania kellett. Hogy kevesebb lesz a város pénze, s azt valóban megfontoltan kell beosztani igazolja az is, hogy legutóbb a polgármester az iskolák túlzott kiadásai ellen lépett fel. Nemcsak a költségeket csökkentené, hanem még egy olyan javaslattal is elôállt, miszerint az iskolákat ne az igazgatók adminisztrálják, hanem erre külön alkalmazzanak a polgármesteri hivatalokhoz tartozó szakembereket. Még nem beszéltünk azokról a beruházási elképzelésekrôl, amelyeket a város elsô embere mindenáron véghez akarna vinni, mint a Somostetôn át vezetô terelôút, vagy a fôtér átrendezése, a Víkend II. megépítése, az ipari park létesítése stb. Ezenkívül vannak olyan többéves ígéretek is, mint 10 új autóbusz beszerzése, ami ugyancsak nem olcsó vásár. Ilyen körülmények között valóban jó lenne, ha a városatyák arra költenék el az adófizetôk pénzét, amire igazán kell. A pénz beosztásán kívül, talán a célok és eszközök fölötti egyetértés a legnehezebben megvalósítható. Mert bár van általános városfejlesztési terv, kidolgozták az Agenda 21 fenntartható városfejlesztési stratégiát, mindezekbôl nem sokat konkrétizáltak. Eddig a városgazdálkodásra inkább az alkalomszerû döntések, a tûzijátékhoz hasonló fellobbanó ötletek, ugyanakkor elhalványuló kivitelezések voltak a jellemzôek. Reméljük, a megújult tanács a február 9-i ülésen igazolni próbálja azt, hogy most már mindez másként lesz. Az sem mellékes persze, hogy a karcsúsodni látszó költségvetés miatt szorongatott helyzetbe került polgármester ráébredjen: nem a szenátoroknak és a képviselôknek amolyan házifeladatként kiosztott törvényjavaslatok, általa elképzelt kormányrendeletek fogják megmenteni az idei költségvetést, hanem a célok és lehetôségek megfontolt összehangolása.
1971. február másodikán az Iránban levô Ramsar városban több állam képviselôje aláírta a vizes élôhelyek, különös tekintettel a vízimadarak védelmére vonatkozó nemzetközi egyezményt. A ramsari egyezmény országaiban kell legyen legalább egy regionális fontossággal bíró vizes élôhely, amelynek védelmére nemzetközi összefogás szükséges. Románia 1991. január 25-én ratifikálta a ramsari egyezményt. Az egyetlen megfelelô vizes élôhely a Duna-delta. A rezervációhoz 580.000 hektár terület tartozik, ebbôl 50.600 szigorúan védett övezet, a Volga és a Kuban folyók után ez a harmadik legnagyobb delta Európában. Itt található a világon a legnagyobb összefüggô nádas, mintegy 1500 négyzetkilométer. Itt él a legnagyobb pelikán- kolónia Európában, több mint 5000 vízimadár fellelhetô, közülük több endémikus faj. A Letea-erdô szubtrópusi sajátosságai miatt már 1938 óta védett terület. Az egyezmény szerint vizes élôhelyen olyan mocsarat, természetes vagy mesterségesen létrehozott álló-, illetve édes-, illetve sós vízzel borított terület értendô, amelynek mélysége nem haladja meg a 6 métert. Maros megyében nincsen ugyan nemzetközi védelemre szoruló vizes élôhely, azonban környékünk gazdag olyan halastavakban, amelyek megfelelô életteret nyújthatnak az Erdélyi- fennsík sajátos vízimadár- világának. Ilyen a faragói, a mezôzáhi tó, amelyek összesen több mint 900 hektárt ölelnek fel. Az említett tavakat és környéküket különös figyelemmel kell óvni, nem csak a ramsari egyezmény miatt, hanem azért is, mert olyan természetes környezetet jelentenek, ahol különbözô ritka madárfajok is menedéket találhatnak. Ezenkívül rendkívül értékes biotóp is kialakulhat, ami az ember által amúgy is megbolygatott természetet regenerálhatja.
Marosvásárhelyen február elsejétôl két évig bérelhet majd felületeket a Romtelecom Rt. országos távközlési vállalat, amelyekre az elkövetkezendô idôszakban összesen 75 utcai telefonfülkét helyeznek ki. Ezek közül több lesz majd az 1918. December 1. utcán, hasonlóan az 1848-as úton, a Dózsa György utcában, ahova ötöt helyeznek ki, de jut még a Köztársaság térre, a fôtérre, a Pandúrok útjára, az Állomás térre is, mi több, Meggyesfalván, a faluban kettôt is fognak üzemeltetni, de gyakorlatilag a város minden övezetébe kerül majd egy fülke.
A Hegyi Lajos matematika-emlékverseny - VII. alkalommal címû, február 1-jén megjelent cikkben sajnálatos elírás történt. A verseny nyertesei a VI. osztályos diákok közül Borsos Zalán, Oprica Dragos és Rosca Roxana, mindhárman 40 pontot értek el és mindhárman I. díjat kaptak. A VI. osztályosoknál nem volt sem II., sem III. díjazott.
A cikk szerzôje az érintettek elnézését kéri.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete alapszabályzatának 50. cikkelye értelmében 2005. február 4-én, pénteken délután 5 órára az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházába (Braila u. 9. szám) összehívom a TKT soron következô ülését a következô javasolt napirendi pontokkal:
1. Beszámoló az aktuális politikai helyzetrôl.
2. Megyei és helyi tisztújító gyûlések megszervezése.
3. Különfélék.
Tíz osztálynyi újszülöttet felejtettek a szülészeten az elmúlt évben megyénkben. Az élve született csecsemôk 5 százaléka ez. Az elrettentô adathoz hozzátartozik az is, hogy a csecsemôket pár órás korukban dobta el magától anyjuk, aki szülés után néhány órával elmenekült a kórházból. Ilyen esetekben a gyermekjogvédô igazgatóság szociális asszisztensei rendôrök kíséretében próbálják azonosítani az anyát és meggyôzni ôt vagy családját arról, hogy fogadják be a világra hozott gyermeket. A törvény nem bünteti (szerencsére) azokat a nôket, akik nem tudják vagy nem akarják felnevelni kicsinyeiket, így a rendôröknek, szociális asszisztenseknek nem marad más eszközük, mint támogatást ígérni. A helyszíni meggyôzô munka közel fele jár sikerrel, vagyis az anyák, akiknek legtöbbször már 4-5 gyermekük van, befogadják az újszülöttet. Legalábbis ideiglenesen.
Az elmúlt években számos olyan rendelkezés született, amely ezt az egyre nagyobb teret hódító jelenséget akarta visszaszorítani. Ha azt vesszük figyelembe, hogy megyénkben 2003-hoz viszonyítva tavaly közel százzal volt több a szülészeten felejtett s letagadott csecsemôk száma, akkor nyugodtan kijelenthetjük: valamennyi rendelkezés, törvényes elôírás hiábavaló volt. Nem bizonyult eredményesnek a nagy reményekkel meghirdetett, a nem kívánt terhességek megelôzését célzó egészségvédelmi program, mely keretében a vidéken vagy nehéz anyagi körülmények között élô nôk, fiatal lányok ingyen juthattak fogamzásgátló szerekhez. Nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket a gyermekjogvédelmi igazgatóság és a közegészségügyi igazgatóság közötti együttmûködési egyezmény sem, melynek alapján a szociális asszisztensek idejekorán ki kell, kellene szûrjék azokat a nôket, akik hajlamosak arra, hogy gyerekeiket könnyelmûen a kórházban hagyják.
A valóság, az árva és elhagyott gyermekekrôl szóló adatok azt bizonyítják, hogy mindezen kísérletek a mindennapok során nem vezettek az elrettentô számadatok csökkenéséhez. Vagy azért, mert külföldi minta alapján nem illeszkedtek a helyi viszonyokhoz, vagy azért, mert a több milliárd lejes egészségvédelmi kampányok üzenete nem jutott el a megszólítottakhoz. A pénz azonban odalett!
Vajon mikor fognak az egészségügyi, családvédelmi minisztériumok szakemberei a Romániára, Maros megyére jellemzô helyzet alapján életképes szociális és társadalomvédelmi programot kidolgozni? Olyan tervet, amelyben helyet kap az egészség- és családvédelem, a szociális háló kibôvítése, s amely nemcsak papíron, hanem a valóságban is megmenti az eldobott, nem kívánt csecsemôket. Az életképes csecsemôket csak életképes tervekkel lehet megmenteni.
Végül még egy továbbgondolandó tény: az elmúlt évben örökbe fogadott, tehát feltehetôen jobb sorsra jutott gyerekek mindössze egyetlen osztálytermet tölthetnek meg.
Határokon átívelô együttmûködésrôl, eurorégiók kialakításának fontosságáról és gazdasági fejlesztési régiók koncepciójának kidolgozásáról tárgyalt ma Markó Béla miniszterelnök-helyettes Wulf Brocke-kal, a Konrad Adenauer Alapítvány Délkelet-európai nemzetközi kapcsolataiért felelôs biztosával.
Wulf Brocke, a Konrad Adenauer Alapítvány nevében elsôként Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek gratulált a decemberben megalakult új román kormány tagjai közül. A beszélgetés során biztosította a szövetségi elnököt arról, hogy az alapítvány a továbbiakban is támogatja az RMDSZ-t, valamint a román kormányt a régiófejlesztési törekvésekben.
A Konrad-Adenauer Alapítványnak érdeke a határokon átívelô együttmûködés megerôsítése különbözô régiókban, mint például a Bánságban - jelentette ki Brocke, hozzátéve: közösségi szinten számos tevékenységet kívánnak kezdeményezni, német szakemberek bevonásával pedig, szerepet vállalnának a különbözô szakmai szemináriumok, képzések megszervezésében is.
Wulf Brocke továbbá kifejtette: az alapítvány célja, hogy kiegyensúlyozott viszonyt alakítson ki a jelenlegi kormánnyal, ennek érdekében elemzi a kormányváltás után kialakult romániai politikai helyzetet. Továbbá elmondta, az alapítvány által kezdeményezett programok a jogállamiság, a sajtószabadság megerôsítésére vonatkoznak majd.
Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes elmondta: eredményes együttmûködés kialakulása körvonalazódik az alapítvánnyal. Véleménye szerint a gazdasági fejlesztési régiók kialakításának kérdésében, a regionális fejlesztés terén hasznos eszmecserére kerülhet sor a következô idôszakban. A Bánságban élô nemzeti kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megôrzése érdekében szintén nagy jelentôséggel bír a Konrad Adenauer Alapítvány, illetve más szervezetek tevékenysége - tette hozzá a szövetség elnöke.
A találkozó végén a felek megállapodtak, hogy a továbbiakban szoros együttmûködést alakítanak ki.
A vasárnapi iraki parlamenti választásokat követôen mozgalmas hetek várnak az iraki politikai elitre: a demokratikus átalakulás során meg kell alakulnia a nemzetgyûlésnek és az új kormánynak is.
Az iraki demokratikus politikai átalakulás menetrendje a következôképpen alakul majd:
A vasárnapi választás szavazatainak összeszámlálását követôen (ez a szervezôk szerint akár 10 napig is eltarthat) kialakulnak a pártlisták erôviszonyai. Az arányos választási rendszer értelmében minden lista a szerzett szavazatok arányában részesül a képviselôi mandátumokból.
Az új nemzetgyûlés kétharmados többséggel (legalább 184 szavazat) elnöki tanácsot választ, amelynek tagjai az államfô és két helyettese.
A háromtagú elnöki tanácsnak ezt követôen két héten belül egyhangú szavazattal meg kell neveznie a miniszterelnök személyét és a kabinetet.
A kijelölt miniszterelnökrôl és kabinetjérôl bizalmi szavazást tartanak a nemzetgyûlésben, a megválasztáshoz elegendô az egyszerû többség, vagyis 138 szavazat. Ha ez sikerül, a kormány megalakul és azonnal munkához lát.
A nemzetgyûlés következô feladata az új iraki alkotmány tetô alá hozása lesz. Az alkotmányozó munkának 2005. augusztus 15-ig be kell fejezôdnie.
Az alkotmánytervezetet népszavazásra bocsátják legkésôbb október 15-ig.
Ha a népszavazás sikerrel jár, az életbe lépô új alkotmány alapján parlamenti választásokat írnak ki, amelyet legkésôbb december 15-ig meg is rendeznek. Ennek eredményeképpen még az év végén megalakulhat Irak elsô demokratikusan megválasztott parlamentje és kormánya. Ha a népszavazás során a szavazópolgárok elutasítják az alkotmány szövegét, a nemzetgyûlés feloszlik, és új nemzetgyûlési választásokat tartanak december 15. elôtt.
Több száz, a világ jobbítására vonatkozó javaslat megfogalmazásával ért véget a globalizáció-ellenes Szociális Világfórum hétfôn a brazíliai Porto Alegrében.
Hugo Chávez venezuelai elnök vasárnap esti, húszezer ember elôtt mondott forradalmi hangvételû beszédében az Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (FTAA) tervezett kiterjesztése és az amerikai politika ellen szállt síkra "a világ legnegatívabb erejének" nevezve az Egyesült Államokat.
Az ötödik alkalommal megrendezett - szemináriumoknak, workshopoknak és vitafórumoknak is helyt adó - találkozón a brazil kormány becslése szerint százezren, a szervezôk szerint mintegy százhúszezren vettek részt. A fórumot nagyszabású felvonulás nyitotta és zárta, kommunista zászlókkal, Amerika-ellenes jelszavakkal és transzparensekkel.
Közös nyilatkozat helyett végül több száz javaslat fogalmazódott meg, amelyek elsôsorban a szegénység elleni küzdelem, a neoliberális gazdaságpolitikával szemben a munkavállalók védelmének, a megújuló energiaforrások kihasználása és az amerikai katonai dominancia elleni küzdelem témaköreire összpontosultak.
Az összesen 135 országból érkezett résztvevôk elhatározták: a jövôben párhuzamosan több helyszínen rendezik meg a fórumot, hogy minél többen részt vehessenek rajta.
A romák felzárkóztatását, oktatási és élethelyzetük javítását szolgálja a Roma Évtized 2005-2015 címû program, amelyet ma indít el ünnepélyes keretek között Szófiában a kérdésben leginkább érintett nyolc európai kormány vezetôje; az esemény társházigazdája Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô.
A rendezvényre mintegy 130 résztvevôt várnak a bolgár fôvárosba.
A kormányfôkön kívül meghívták az EU luxemburgi elnökségét, az Európai Bizottság elnökét, az Európai Parlament roma tagjait (köztük Mo-hácsi Viktóriát és Járóka Líviát), az Európa Tanács fôtitkárát, az EBESZ szlovén elnökségét, az ENSZ fejlesztési programjának vezetôit, nemzetközi roma szervezetek képviselôit, az Európai Fejlesztési Bank tanácsának kormányzóját, valamint a kezdeményezés két fô pénzügyi támogatóját, James Wolfensohnt, a Világbank elnökét és Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Intézet elnökét. A kétnapos tanácskozáson Romániát Markó Béla és az általa vezetett küldöttség képviseli.
Szociológiai felmérések szerint Európában jelenleg legalább 8,5 millió roma él, közülük a legtöbb, mintegy öt-hat millió Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Macedóniában, Magyarországon, Romániában, Szerbia-Montenegróban és Szlovákiában. A Magyarországon élô romák számát 800 ezer és egymillió közé teszik.
Másfél évvel ezelôtt e nyolc ország kilenc kormánya (Szerbia-Montenegró mindkét tagköztársasága) egy budapesti konferencián döntött úgy, hogy közösen lép fel a többségi társadalom és a romák között meglévô szakadék csökkentéséért. A 2003-ban Budapesten tartott, "Romák a bôvülô Európában" címû konferencia a Világbank és a Nyílt Társadalom Intézet kezdeményezésére jött létre.
A bolgár-magyar társelnökség egyik oka, hogy eddig Magyarország töltötte be a roma évtizedet elôkészítô irányító bizottság elnöki tisztét, 2005-tôl pedig Bulgária lett az elnök.
A Szófiában ma aláírandó nyilatkozatban a kilenc kormány vállalja: összehangoltan mindent megtesz, hogy konkrét és hathatós lépések történjenek a négy kijelölt legfontosabb területen az elkövetkezô évtizedben a romák helyzetének javítása érdekében.
Ez a négy terület az oktatás, az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és a lakás. Emellett a diszkrimináció és a szegénység csökkentése, valamint a társadalmi egyenlôség kezelése is fontos cél. A tervek szerint szigorú monitoring-rendszer ellenôrzi majd a romák felzárkóztatását szolgáló pénzek felhasználását, és az érintett országok kormányai minden évben áttekintik az aktuális helyzetet.
Elkészült az a jelentés, amelyet az EU- tagállamok belgrádi misszióvezetôi készítettek a vajdasági helyzetrôl, s azt az Európai Unió hétfôi brüsszeli külügyminiszteri tanácsülése tudomásul vette - közölte Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a tanácskozás után.
A Vajdaság kapcsán az MTI kérdésére válaszolva Somogyi elmondta: a jelentés elismeri, hogy történtek incidensek, s hogy azok kiküszöbölése, megismétlôdésük megakadályozása végett intézkedéseket kell tenni. A nemzetközi figyelem jótékony hatással volt a szerb kormányra - vélik a dokumentum készítôi, hozzátéve: az EU megfelelô intézményeinek ezután is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kisebbségek helyzetére, a helyzetük javítását célzó reformintézkedések elôsegítésére. Somogyi szerint a külügyminiszteri tanács kifejezte készségét, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a vajdasági folyamatokat.
Elégedetlenségét hangoztatta lapnyilatkozatában az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró missziója miatt Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki a továbbiakban is mindig szóvá kívánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket.
"Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ô helyében én is jobbnak látnám a helyzetet" - mondta Kasza a keddi Gradjanski List címû újvidéki napilapnak nyilatkozva. A pártelnök egyetértett a Doris Pack vezette öttagú ad hoc bizottság megállapításával, hogy a Vajdaságban történt incidensek többségének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hozzátette: legalább mintegy száz jogsértés etnikai indíttatású volt.
"Az egy évvel ezelôtti állapothoz képest az az elôrelépés, hogy a hatóságok immár komolyan veszik a helyzetet... Enyhén szólva az állam tétlensége miatt is részese mindennek. Nem tett semmit idejekorán és megfelelô módon" - így Kasza.
A pártelnök a bizottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack asszony erre csak egy "viszontlátással" reagált. "Ugyanakkor nem tekintem ezt hidegzuhanynak. A lényeg az, hogy itt jártak, és belekezdtek a témába. Látjuk majd, hogyan alakul a helyzet, de biztosan nem fogok hallgatni, ha folytatódnak a nemzeti kisebbségek elleni kilengések" - szögezte le lapnyilatkozatában Kasza József.
Különös, hogy Károly herceg milyen élénk érdeklôdést tanúsít irántunk. Csak emlékeztetôül: ô volt, aki politikai ambícióktól fûtött civil szervezetekkel karöltve keresztbe tett a Segesvár mellé elképzelt, befektetôket vonzó, gazdasági fellendülés esélyével kecsegtetô Drakula Park létrehozásának. Most meg úgy tûnik, az erdélyi autópálya nem tetszik neki valami okból. Nem ártana, ha már kiderülne, hogy milyen érdekeltségeit öltözteti a környezetvédô mesébe. Az erdélyi szász települések épített örökségének megôrzésére való hivatkozás átlátszó, mint a mesebeli király új ruhája. Kérdés, hogy Traian Basescu bedôl az álszent aggodalmaskodásnak, vagy más módon teszik érdekeltté abban, hogy kerékkötôje legyen az erdélyi autópályának?!
Osztja a brit trónörökös aggályait a verespataki aranykitermelés és az észak-erdélyi autópálya környezetvédelmi kockázatait illetôen Traian Basescu államfô, aki londoni látogatásán beszélt errôl Károly herceggel.
A Rompres hírügynökség kedden összefoglalta a látogatás eredményét, miszerint Basescu a walesi herceggel "egy sor kényes kérdést" is megvitatott, így a Brassó-Bors autósztráda, valamint a verespataki bányaprojekt ügyét. Az erdélyi szász települések épített örökségének megôrzését anyagilag is támogató Károly állítólag ismételten kifejezte aggodalmát amiatt, hogy folynak már az említett autósztráda építési munkálatai.
Ezzel kapcsolatban Basescu is újból kifejezésre juttatta fenntartásait az autópályával kapcsolatban. A román elektronikus média által idézett nyilatkozatában az államelnök megkérdôjelezte, hogy a jelenlegi kormánynak prioritásként kell-e kezelnie az észak-erdélyi autópályát, amely - mint fogalmazott - a kelet-nyugati, illetve a nyugat-keleti irányú közúti forgalomnak mindössze a tizenöt százalékát fedné le.
Ehhez képest Basescu túlságosan nagynak tekinti a környezeti kockázatokat. Ezzel kapcsolatban osztani látszik Károly herceg aggodalmait a szász városok és falvak megôrzését illetôen. Az államfô ezért úgy véli, hogy a jelenlegi kormánynak elsôbbséget kellene biztosítania a 4-es, a 7-es és a 9-es számú európai közlekedési folyosók számára. Szerinte különleges figyelmet kell szentelni a 4-es folyosó részét képezô, Dél- Erdélyen áthaladó Nagylak-Temesvár-Déva- Nagyszeben-Bukarest útvonal kiépítésének.
Basescu azt is közölte: a kormány újra vizsgálja az észak-erdélyi autópálya tervének idôszerûségét, akárcsak azt, hogy milyen körülmények között ítélte oda az elôzô kormány az építési szerzôdést az amerikai Bechtel cégnek.
Basescu a verespataki bányaterv ügyében megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: most készül a Világbank hatástanulmánya, amelynek következtetéseit Romániai teljes mértékben figyelembe fogja venni.
Nyolcvan év alagsoriszámûzetés
Gyönyörû volt. Elsôként távolították el, bár egy fénykép sem készülhetett róla. Eltûnt. Nyomtalanul, nyoma veszett nyolcan éve. Pedig a Kultúrpalota egyik legmarkánsabb részlete, dísze volt, mesésen szép mûalkotás a mûemlék-épület elôcsarnokában. Egyetlen ,,bûne’’: Ferenc József megkoronázását ábrázolta. Megfeledkeztek róla.
Szerencsére nem mindenki. Akik tudtak, meg akarták menteni a végsô pusztulástól: hallgattak. Egészen mostanáig.
Idôsebb, neve elhallgatását kérô úr keresett meg. Ô mesélte el a máig biztos helyen rejtôzködô mûalkotás történetét.
- Évekig a Kultúrpalotában dolgoztam, felelôs beosztásban. Amikor oda kerültem, akkor költözött át a Székely Színház a frissen megépült, mai Nemzeti Színház épületébe. Akkoriban Bordi András volt a palota gondnoka. Tôle örököltem egy kis bôröndöt, iratokkal, tôle tudom a rejtôzködô szobor létét, addigi történetét. A kelléktárost Nagy Sándornak hívták, Marosvásárhelyen mindenki ismerte. Ô rejtette el. Egy bronzreliefrôl van szó. Az elôcsarnokból a koncertterembe vezetô fôbejárat egy boltív alatt található, ott, ahol most az óra áll. A boltív nem puszta dekorációs elem, körívként foglalta magába a reliefet, amely a bejárat két oldalát és a fölötte húzódó falat díszítette. Ferenc József megkoronázását ábrázolja, mesésen szép, gyönyörû darab, a mellvérteken gyöngyberakással, a szecesszió jegyében, felbecsülhetetlen érték. Elsôként szedték le a trianoni döntés után. Szerencsére a megfelelô személyek gondoskodtak arról, hogy senki se szerezzen róla tudomást, elrejtették az egykori kelléktárba, a díszletek mögé. A színház költözésekor Nagy Sándor átruházta a titkot a színpadmunkás Kedei bácsira, aki elmondta nekem. Más senki sem tudott róla. A színpad alatt, az orgona transzformátorházában el akartam falaztatni, de meghalt a kômûves, másban pedig nem bíztam meg. Ekkor az udvarról behordattam egy köbméter kavicsot és azt rálapátoltattam. Tervem sikerült, mindenki lusta volt a késôbbiekben a kavicsot onnan elhordani. Amint a színház elköltözött, a kelléktár létérôl is lassan megfeledkeztek, a relief megmaradt. 2001-ben voltam ott utoljára. Akkor még megvolt - zárta szavait mesélônk.
E sorok írója utánanézett a dolognak. A relief hollétére vonatkozó pontos (ám érthetô okokból most nem közölt) adatok alapján, bárki tudta nélkül ,,ereszkedett’’ alá a sötét mélybe, és lélegzete is elállt, amikor megtalálta amit keresett. Valóban gyönyörû munka, a kavics húsz-huszonöt centiméter széles sávban már lepergett róla, így a bizonyító fotó készítésének sem lehetett akadálya. A bizonyíték birtokában, az alkotó után kutakodva, valamint a mûalkotás megmentésének érdekében fölkerestük az illetékeseket.
Utaink egyike Keresztes Gyula helytörténészhez vezetett, aki tudott a reliefrôl és annak meglétérôl is, ám a pontos helyet nem ismerte. Vele együtt próbáltuk kideríteni az alkotó mûvész(eke)t, és ô is mesélt a dombormû történetérôl.
- Ferenc József koronázását ábrázolja a relief, ékszerekkel díszítve. A hatvanas években szólt az épület gondnoka, hogy nagyon szép reliefet találtak, de ô azt jól eltette, nekem sem mutatta meg. Én a kilencvenes évek elején írtam róla, sajnos, semmilyen korabeli fénykép, rajz nem maradt fenn. A mûvet Sidló Ferenc készítette, de Kallós Ede is dolgozott rajta, az ékszerészmunka pedig Hibján Samu és Vandrág László keze munkája. Nagy Sándor errôl soha nem beszélt. Szerencsére.
Csoltán Ferenc mûemlékvédelmi elôadónak, a Maros Megyei Mûvelôdés-, Vallásügyi, és Nemzeti Kulturális Örökségi Igazgatóság tanácsosának is tudomására hoztuk az ügyet.
- Az épület az ország egyik legszebb épülete - mondta Csoltán Ferenc -, és legnagyobb szerencséje, hogy rendeltetésszerûen használt mûemlék. Esztétikai értéke elsôsorban a sok-sok apró elem összhangjából tevôdik össze. Ennek értelmében magától értetôdô, hogy minden olyan részletének, alkotóelemének, amelyrôl kiderül, hogy eredeti, ott a helye, ahova azt a tervezôk megálmodták, elképzelték. Nagyon szeretném, ha visszakerülne eredeti helyére a dombormû, ha pedig ez mégsem sikerülne, akkor a múzeumban a helye, nem kavicshalom alatt. Ez a legkevesebb, amit elvárhatunk!
Bónis Johanna muzeológusnak is hasonló a véleménye.
- Vissza kell állítani eredeti helyére a reliefet! Megvannak a tervrajzok, a pontos leírások. Ha az eredeti dokumentációban a dombormû szerepel, akkor a fôbejárat fölött a helye! Más jellegû dombormûvel, szoborral mûemléképületet díszíteni nem jogszerû, az már beavatkozásnak, az eredeti állapot megmásításának számít. Ám eredeti alkotóelemrôl lévén szó, ezúttal más a helyzet. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor a múzeum minden további nélkül átveszi, az igazgatóságnak kötelessége beleegyezni ebbe. Újra felbukkant, helytörténeti szempontból is jelentôs, annak idején rendkívül drága mûkincsrôl van szó, amelyet nem szabad tovább rejtegetni -zárta szavait Bónis Johanna.
Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is támogatásáról biztosított. - A Kultúrpalota a megyei tanács fennhatósága alá tartozik. Ha ilyen értékeket, mint ez a relief megtaláltunk, akkor azokat mihamarabb kötelességünk visszaadni a közkincsnek, ki kell hoznunk abból a sötétségbôl, amelyre ítéltetett. Amikor a tanács azért harcol, hogy újra felélessze a Maros megyei turizmust, vétek egy olyan hely hiányának a megléte, ahol a látogatók szabadon megcsodálhatják elôdeink munkáját, képzômûvészeti alkotásait. Nagyon szeretném, ha a relief visszakerülne eredeti helyére, vagy ha a város vezetôségével létrehozhatnánk egy olyan galériát, ahol a hasonló jellegû, akár ideológiai okokból eltüntetett, képzômûvészet-történeti vagy történelmi jelentôségû mûalkotásokat kiállíthatnánk.
A dolog, sajnos, még ma sem túl egyszerû. A dombormûvet a végsô pusztulástól azonban kötelességünk megmenteni! A mór megtette kötelességét, a többi politikai akarat és szándék kérdése. Reménykedjünk, hogy egy nyolcvan éve, mindennapi talpaink alatti poros pincébe elrejtett, világváltozásra némán váró, kôhalommal takart, rendkívül értékes dombormû, a Kultúrpalota egyik éke mihamarabb kikerül a fényre, és érdemtelen, szégyenteljes számûzetésének kora hamarosan véget ér.
Hatvan év telt el az auschwitzi és birkenaui haláltáborok felszabadulása óta. Kialudtak a hamvasztókemencék tüzei, de az igazságérzet, a lelkiismeret éberségre hív, arra figyelmeztet, hogyha a tudat alszik, szörnyek születnek.
Nem szabad újból és újból feltépni a régi sebeket, de az igazságot ki kell mondani azoknak, akik szinte semmit nem tudnak a XX. század elsô felében történt kegyetlenkedésekrôl, csak így lehet újabb szörny születését megakadályozni. A XXI. század új, fiatal nemzedékének ismernie kell a tényeket, tudnia kell, mi történt valójában, mire vezet az esztelen gyûlölködés, a másság gyûlölete, az uszítás. Csak a "mindent elmondás" tarthatja ébren a lelkiismeretet, csak a tények ismeretének birtoklása segít abban, hogy a fiatal nemzedék igazán emberré váljon. Igen, meséljünk gyerekeinknek, unokáinknak a 15 éves kislányról, Anne Frankról, akinek egyetlen bûne a származása, nemzetisége volt, ez akkor elég bûnnek bizonyult ahhoz, hogy a gázkamrában végezze életét. A fasizmus, antiszemitizmus, a másság gyûlölete nem ismeretlen mai világunkban sem, hiszen embercsoportokkal szemben történnek atrocitások, a nemzetiségük miatt itt, a mi térségünkben is. A horogkereszt árnyékában elkövetett kegyetlenkedések meghaladták mindazt, amit emberi elme felfoghat. Nem beszélni róluk cinkosság a bûnözôkkel. Tizenegymillió halott, ebbôl egymillió gyerek. Jogunk van tudni errôl a gyerekeinknek, unokáinknak. Nekünk a kötelességünk a tények feltárása, arra kell nevelnünk ôket, hogy nincsenek felsôbb- és alsóbbrendû fajok, csak emberek vannak, akiket csupán a tetteik, az elvégzett munkájuk, az életük, emberi tartásuk rangsorolhat. Ez a dolgunk, ezt kell tennünk, az igazság és az igazságtalanság versenyfutása ma is tart, olyan ez, mint a versenyfutás az idôvel. Nem állhatunk meg, az emberi lelkiismeret nem nyugodhat bele abba, hogy ma is vannak uszítók, ezek közöttünk járnak.
Ne feledjük, ha a lelkiismeret alszik, szörnyek születnek.
Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke
Dr. Pokorny László, a választmány elnöke
Abban az idôben Magyarországon - a matematikai oktatás szempontjából - a legképzettebb tanárok a kolozsvári tudományegyetemen tanítottak. Vályi Gyula kollégái között ott találjuk Martin Lajost, Réthy Mórt, Schlesinger Lajost, Klug Lipótot, Farkas Gyulát, Fejér Lipótot, majd közvetlen utódait, Haar Alfrédot és Riesz Frigyest. Vályi nem csak kiváló matematikus, hanem zenerajongó is volt. Fejér Lipót, aki 1905-ben került a kolozsvári tudományegyetemre, a következôket írta róla: "Gyönyörködtem matematikai szellemében, valamint zenei hallásában és a zenei irodalomban való nagy jártasságában, mely jártasság annál feltûnôbb nála, mert sohasem gyakorolta volt a zenét".
Mivel mindig szabadon adott elô, így 1911-ben villámcsapásként éri az a kisiklás, amikor kitûnô emlékezôtehetsége az egyik elôadásán cserbenhagyja. Kétségbeesésében azonnal beadja lemondását, és kollégái kérésére sem hajlandó azt visszavonni. Saját dolgozatainak különlenyomataiból összeállított kis kötetét, az elôadásairól készült jegyzeteit, valamint szakkönyveit a kolozsvári egyetem matematikai szemináriumának ajándékozza. Adományainak elsô lapján ma is olvasható egy pecsétnyomóval elhelyezett kis szöveg: "Vályi Gyula ajándéka".
Érdekességként említhetjük meg, hogy Vályi Gyula születésekor, Marosvásárhelyen még élt Bolyai Farkas és Bolyai János. Így az 1855-56-os közel kétéves idôszak alatt, a magyar matematikatörténet e kiemelkedô három alakja ennek a városnak volt a lakója.
Nyugdíjba vonulása után csupán két évet élt még. 1913. október 13-án halt meg és a kolozsvári Házsongárdi temetôben helyezték örök nyugalomra. 1915. november 29-én a Magyar Tudományos Akadémián emlékeznek meg róla, melyen Réthy Mór akadémikus mond beszédet. Befejezésként elevenítsük fel e szép emlékbeszéd zárómondatait:
"Kedves Vályi Gyula! Abban a városban születtél, ahol hazánk két legnagyobb matematikusa élete java részét élte; Bolyai János születése helyén írtad a te halhatatlan mûveidet, és buzdítottad a magyar ifjúságot mély és igazi tudományosságú elôadásaiddal tettekre; a Bolyai-szellem volt a te vezércsillagod! Gyönge testben erôs lélekkel mindig és mindenben az igazság útján törtél elôre; az igazért lelkesedtél, mindig az igazán jót szeretted és tetted. A Vályiak és Dózsák méltó utódául, a magyar Genius tudós nemes képviselôje voltál teljes életedben, s a halhatatlanok sorában az vagy és maradsz örökké. Lelkem elôtt lebegsz, úgy ahogy annyiszor láttalak; elôttem van szellemes, igaz s kedves székely arcod, melynek mása hivatva lesz ez emlékbeszéd élét emelni; és bízom benne, olajfestményed díszíteni fogja majdan ez Akadémia csarnokait. Felejthetetlen, kedves barátom, Isten veled!"
A Standard&Poor's hitelminôsítô kedden stabilról pozitívra javította a szuverén adósság kilátását, ugyanakkor megerôsítette annak besorolását.
Az S&P - megjegyezve, hogy a kormány reformok iránti elkötelezettsége növeli a 2007-es uniós csatlakozás esélyeit - indoklásában kifejtette: a következô 12 hónap során a befektetôi besorolás azon múlik, hogy a politikai célokat sikerül-e kézzelfogható makrogazdasági reformokká változtatni, az átláthatóság növelése mellett.
A londoni közlemény megerôsíti Románia hosszú lejáratú devizaadósságának "BB plusz", és a rövid távú devizaadósság "B" minôsítését. A hazai valutában jegyzett szuverén adósság osztályzatán hosszú és rövid távra szintén nem változtatott az S&P.
Az európai normákkal összhangban
A kormány múlt heti ülésén az európai uniós jogharmonizáció, valamint a számviteli törvény nemrégi módosításaival összhangban változtatott néhány rendelkezésen. Ezek nagy része könnyíteni fogja a számviteli munkát. Ilyen az elektronikus kifizetésekre és átutalásokra vonatkozó bevallási nyilatkozatok aláírásának szabályozása. A pénzügyi ellenôrzô szervek lehetôséget kapnak, hogy lepecsételjék a javakat a számviteli állapot rögzítése céljából. Az adófizetôk dönthetnek, hogy milyen sorrendben akarják adóterheiket törleszteni (ha a rendelkezésre álló összeg nem fedezi a teljes tartozást).
A január elsején életbe lépett számviteli törvény néhány szabálysértés átminôsítését illetve bevezetését tette szükségessé.
A részletekre még visszatérünk.
Alacsony a vállalkozókedv az európaiaknál az amerikaiakhoz képest
Az Európai Bizottság jelentôsen át kívánja alakítani a lisszaboni csúcstalálkozón 2000-ben megfogalmazott stratégiát, melynek célja szerint a közösségnek 2010-re a világ legversenyképesebb övezetévé kellene válnia. A jelenlegi stratégia kudarcának is felfogható "nagyjavítás" három új fókuszt jelöl ki: a munkahelyteremtést, a tudás alapú gazdaság elmélyítését, és az innovációs képesség fokozását. A legfôbb cél annak biztosítása lenne, hogy az Európai Unió továbbra is megfelelô hely marad a foglalkoztatás számára. Az Európai Unió polgárai továbbra is jóval elmaradnak a vállalkozói aktivitás terén amerikai társaikhoz képest. Míg az Egyesült Államokban a megkérdezettek 28%-a gondolkodik saját vállalkozásban, addig ez az arány az Európai Unióban mindössze 15% - olvasható a portfolio.hu gazdasági portálon.
Az Európai Bizottság márciusban azért ül össze, hogy megvitassa a lisszaboni stratégia megvalósításában eddig elért eredményeket. A csúcstalálkozóra készítendô belsô anyag fô mondanivalója úgy foglalható össze, hogy "teremtsünk több és jobb munkahelyet az innovatív és vonzó Európában". A szöveg jelenleg nem tartalmazza azt az eddig egyértelmû célkitûzést, hogy az EU váljon 2010-ig a világ legversenyképesebb övezetévé.
Az Európai Bizottság Versenyképességi Munkacsoportja a lisszaboni stratégiát úgy kívánja átszabni, hogy 10 kulcsterületet fogalmaz meg, melyekre különösen koncentrálni kell a közösségnek. Ezek között olyanokat találunk, mint pl. minél több munkahely teremtése, több pénz a magasabb színvonalú K+F-re, a belsô piac kiteljesítése, az erôs európai ipari bázis megteremtése, a munkaerôpiac rugalmasabbá tétele.
Az Európai Bizottság elszántsága nem véletlen: a bizottsági álláspont szerint valóban elôremutató lépések nélkül az EU-25 növekedési üteme 1,5% alá csökkenhet a következô években, ami már veszélyeztetné az európai szociális modellt.
A lisszaboni eredeti stratégia sokak szerint azért bukott meg, mert a tagállamok a 2000-ben tett elhatározáson igazán érdemi lépéseket nem tettek, nem azonosultak megfelelô mértékben a célkitûzéssel, nem akadt zászlóvivô sem a nemzetek között. Éppen ebbôl a megfontolásból az Európai Bizottság a dokumentumban arra tesz majd javaslatot, hogy minden tagállamban nevezzenek ki egy nemzeti felelôst, aki a gazdasági növekedést, illetve a munkahelyteremtést célzó nemzeti reformokat koordinálná, azaz minden tagállam egy-egy mini lisszaboni stratégiát dolgozna ki.
A bizottság a 2010-es határidô helyett áttér egy középtávú, ciklusokban való gondolkodásra, azaz háromévente felülvizsgálják majd a terveket, illetve a még hátramaradt tennivalókat.
Megítélésünk szerint a külön nemzetekre lebontott (és épp ezért elszámoltatható), jól átgondolt stratégiai tervek életképesebbnek tûnnek, mint az összeurópai szinten, jobbára csak a szavak szintjén hangoztatott, kétségkívül ambiciózus célkitûzések.
A rendszeres fix fizetés hívei az európaiak
Míg az európaiak inkább egy vállalatnál dolgozva érzik otthon magukat, addig az amerikaiak inkább az önfoglalkoztatást részesítik elônyben. Az amerikai megkérdezettek 61%-a mondta azt, hogy szeretne a saját fônöke lenni, míg ez az arány az öreg kontinensen 45%. Az európaiak a válaszok során azt is kifejtették, ahelyett, hogy a saját fônökeik lennének, sokkal inkább fontos számukra a munkahelyi biztonság és a rendszeres fix fizetés.
Nemzeti vonatkozásokat tekintve elmondható, hogy nem teljesen egységes a kép (kisebb észak/déli különség is felfedezhetô): a spanyolok 62%-a, portugálok 56%-a, a finnek 72%-a, a hollandok 67%-a, a svédek 56%- a szeretne a saját fônöke lenni.
A bizottsági jelentés szerint az európaiaknál azért alacsonyabb a vállalkozási kedv, mivel az állampolgá-rok úgy érzik, hogy a bankoktól, illetve kockázati tôketársaságoktól csak nehezen tudják elôteremteni a vállalkozás beindításához szükséges tôkét. Az embereknek ugyanis közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy "nehéz elindítanom a vállalkozásomat az elérhetô pénzügyi támogatások hiánya miatt".
Az európaiak válaszai szerint a kudarctól, a sikertelenségtôl való félelem is jelentôs gátló tényezô egy új vállalkozás beindításában.
Az Európai Kockázati Tôketársaság fôtitkára, Javier Echarri a jelentéssel kapcsolatban kifejtette, hogy ha az EU erôsíteni szeretné a vállalkozói szellemet, akkor egyrészt meg kell keresnie azokat a megoldásokat a szabályozásban, amelyek megkönnyítik az ötlettel rendelkezôk pénzhez jutását, másrészt erôfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a vállalkozói gondolkodásmód elterjedjen az EU- ban.
Az Európai Unió 2000-ben a lisszaboni csúcstalálkozón hirdette meg azt a nagyszabású elképzelését, mely szerint 2010- re az EU a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ennek hangsúlyos része lenne a vállalkozói hajlam erôsítése is, az adatok azonban arra vallanak, hogy az európaiak inkább visszafelé haladnak ezeken a területeken. A lisszaboni stratégia sikerét már számos fórumon megkérdôjelezték, maga Romano Prodi, az Európai Bizottság tavaly leköszönt elnöke is kifejtette, hogy inkább kudarcot vallott a stratégia az EU vonatkozásában, és csalódottságának adott hangot, amikor elismerte a tényeket.
Vállalkozó kedvûnek tartod magad? Szükséged lenne egy kis pénzre, hogy megalapozhasd az életed? Vonz a kaland? Kipróbálnád az ismeretlent? Bôvítenéd nyelvismereteidet? Tapasztalataidat nem csak a leendô foglalkozásod terén szeretnéd kamatoztatni? New Yorkba, Miamiba vagy Los Angelesbe akarsz eljutni?
Az elôzô években több ezer hazai egyetemista vágott neki a nagy amerikai útnak, és ízlelte meg az álláskeresés nehézségeit, a munkavállalás fáradalmait és eredményeit. Az amerikai követségek szigorú szûrôrendszere csak azoknak a diákoknak engedélyezte a vízumkérelmét, akik akkreditált egyetemek nappali tagozatán tanulnak, tanulmányi átlaguk nem alacsonyabb a 7- esnél, illetve nincsenek elmaradt vizsgáik. Alig egy hete viszont valamelyest enyhültek a követelmények. Míg eddig a Marosvásárhelyen tanulók közül csak azoknak adatott meg a lehetôség, akik a Színmûvészeti, Petru Maior, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjai, most már a Dimitrie Cantemir karaira járók, illetve a Sapientia EMTE hallgatói is jelentkezhetnek azoknál a külföldi diákmunka-közvetítôknél, amelyeknek a programja a legcsábítóbbnak tûnik számukra.
A Student Travel az egyik legnagyobb cég a világon, mely a különféle (nyelvórák, nemzetközi diákigazolványok, egyetemi és posztgraduális, gyakornoki programok, szállítás kedvezményes áron) tevékenységei mellett felvállalta az amerikai munkaközvetítést. Irodái egyelôre Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Nagyváradon, Bukarestben, Jászvásáron és Craiován mûködnek, viszont hamarosan Marosvásárhelyen is nyitnának egyet. Míg elôzô évben a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség székházába várták a jelentkezôket, addig most a Szakszervezetek házában (Cuza Voda u. 22. szám, II. emelet, 35-ös terem) lehet iratkozni minden második pénteken 10-tôl 13 óráig. A programismertetésen és interjúkon február 4- én és 18-án, illetve március 4-én lehet részt venni. 2003-ban 181 Marosvásárhelyen tanuló egyetemistának biztosította amerikai utazását a Student Travel Work and Travel nevû programja, tavaly viszont az elôzô év kellemetlen tapasztalatainak (amelynek a fô okozója a rossz idôjárás) és a lerövidült nyári vakáció hatására csupán csak 115-nek. Az idei programra eddig az országból közel ezernégyszázan iratkoztak be (110-en Marosvásárhelyen), a decemberi akciók felpörgették a folyamatot, amely most, a vizsgaidôszak miatt valamelyest lecsendesedett.
A www.studenttravel.ro honlapon azok, akik a programra jelentkeztek, beiratkozhatnak a cég által február 7-én Bukarestben szervezett állásbörzére, melyen az amerikai nemzeti és vidámparkok, szállodák, gyorsétkezdék, boltok százhetven munkahelyet kínálnak.
(mészely)
Idéntôl az Országos Takarékpénztártól (CEC) is lehet hiteleket igényelni különbözô fejlesztési programok megvalósítására.
A hitelek rövid vagy hosszú távú idôszakra igényelhetôk, hitelszerzôdés alapján, amely biztosítéka annak, hogy a pénzintézmény folyósítja a szükséges pénzösszegeket. A kérelmezônek bankszámlával kell rendelkeznie, majd besorolják az A, B, vagy C kockázati kategóriába. Beruházási tervek készíthetôk: * új létesítmények vagy termelési kapacitások létesítésére; * a már megkezdett létesítmények vagy termelési vonalak befejezésére; * a termelés korszerûsítésére, fejlesztésére a meglévô gépek, felszerelések, berendezések, épületek és más építmények felújítására; * új gépek, felszerelések, berendezések, szállítóeszközök, informatikai berendezések, épületek, termelési egységek stb. vásárlására; * termelési helyiségek vásárlására, berendezésére, korszerûsítésére; * tenyészállatok, más termelô állatok, igásállatok vásárlására; * gyümölcsösök és szôlôsök telepítésére.
A hitelek rövid idôszakra (legtöbb 12 hónap), középtávú idôszakra (1-5 év), hosszú távú idôszakra (5 éven felül) igényelhetôk. A hitel értéke nem haladhatja meg a beruházás teljes összegének 85%-át.
A visszafizetés részletekben történik, meghatározva az összegek nagyságát és az átutalások idôpontjait - havonta, negyedévenként, félévenként - a hiteltípustól függôen. Mindezeket rögzítik a hitelszerzôdésben.
A hitelek évi kamatai változók, a kamatot az elsô visszafizetéskor állapítják meg, és az egész összeg visszafizetéséig minden egyes alkalommal újraszámolják.
Mivel garantálhatók a hitelek? Szerzôdéses jelzáloggal, ingósági záloggal, értékpapírokkal, banki garanciapapírokkal. A garanciának fedeznie kell a hitel és a kamat egyéves értékét, a rövid idôszakra igényelt hitelek esetén pedig a hitel és a kamat értékét.
Az elônyök: alacsony kamatlábak; a visszafizetés módozatai és a garanciák sokfélesége; visszafizetési lehetôség határidô elôtt; a hitelkérés gyors jóváhagyása.
Az életünk során képletesen viselt álarcot a farsangi bálon valóságossal válthatjuk föl. Miért álcázzuk valódi énünket?
A hagyományokkal átszôtt farsangi szokásokban, az álarcokban, a jelmezekben, az alakoskodásban, a dramatikus játékokban ösztönösen, ôsi vágyak, lelki törekvések is kifejezôdnek. Annak a késztetésnek akarnak az emberek utat adni, hogy levetkôzhessék a viselkedési kötelmeket, kiadhassák magukból az elfojtott érzelmeket, feloldhassák a feszítô szexualitást, felszabadulhassanak a kötöttségek alól.
Az ember élete során számos viselkedési formát ölt magára, melyekkel valódi szándékait gyakran elleplezi, álcázza. William Shakespeare, akit drámaíróként is méltán nevezhetünk az emberi lélek nagy ismerôjének, erre így figyelmeztetett: "Színház a világ, színész benne minden férfi és nô", vagyis az életben szerepeink vannak, amiket el kell játszanunk. Lehetnek érzelmek, ösztönkésztetések, amelyek esetleg mások számára elfogadhatatlanok. Ezeket leplezni kell, míg vannak olyanok is, amelyeket feltárni kell. A neves amerikai pszichológus, I. L. Moreno szerint az egyén "szociális hálóban" él, a közösség keretei között szerepet játszik, a szerepnek két része van: a társadalmilag elvárt és a kulturálisan adott. Gyakran a mindennapjainkban is álarcot viselünk, rákényszerít bennünket erre a közösséghez való alkalmazkodás, vagy egyszerûen a megélhetés kényszere. Tehát többé-kevésbé valamennyien szerepet játszunk.
A farsangnak, az álarcosbáloknak szimbolikus üzenete, jelképes kérdései is vannak. Jól játsszuk-e szerepeinket? Vajon álarcainkat védekezésül vagy támadás céljából alkalmazzuk? El tudjuk-e dönteni, mikor és hol léphetünk ki szerepünkbôl, mikor vethetjük le az álarcot?
Persze a mulatság óráiban, a táncos estén, éjszakán ilyesmire ne gondoljunk. Szórakozzunk önfeledten, ez alkalommal legyen ez az egyetlen szerepünk!
Nagy Katalin, Johann Wolfgang von Goethe, Wolfgang Schüssel (osztrák kancellár), Rudolph Moshammer müncheni divattervezô és Paris Hilton - közös vonásuk, hogy a kínai holdnaptár szerint a kakas évében születtek.
Tizenkét évenként, s így idén tér vissza a kakas éve, amikor február 9-én a majom helyére lép.
A kakas jegyében - vagyis a 2005. február 9. és 2006. január 28. között születôknek ôszintének és precíznek, hiúnak és hatásvadásznak, a fukarságig takarékosnak és némelykor agresszívnek kell lenniük a hiedelmek szerint. Azt mondják a kakasról, hogy szereti a nôi társaságot és különösen jól kijön bivalyokkal, kígyókkal vagy sárkányokkal, de ajánlatos kerülnie a nyulakat. Természetesen nem ugyanazok a tulajdonságok jellemzik az összes kortársakat. Szakértôk testre szabott jóslatokat készítenek a Bazi Suanming technika (Nyolc jel határozza meg az életet) segítségével - mutatott rá Manfred Kubny sinológus, a Berlin székhelyû Hagyományos Nemzetközi Kínai Csillagászati Akadémia munkatársa.
"Egyre több osztrák érdeklôdik a kínai és általában a keleti asztrológia iránt" - állítja Maria Luise Mathis, az Osztrák Asztrológiai Egyesület elnöke. Igaz ugyan, hogy a horoszkópok terén a keleti nem versenytársa a nyugatinak, mert a horoszkópok különböznek egymástól és kiegészítik egymást. A nyugati csillagjóslás, amely geocentrikus világképen alapul, elsôsorban teljesítményre, sikerre, fogyasztásra és a balsors minél könnyebb elviselésére koncentrál - véli Mathis.
A nyugatitól eltérôen a kínai asztrológiában, amely heliocentrikus világképbôl indul ki, az önmegismerés, a belsô nyugalom és a magunk alakította sors következményei állnak elôtérben. Ismerni saját magunkat azt jelenti, hogy jobban tudunk élni, mivel olyasminek az elérésére törekszünk, amit elviselhetônek találunk - hangzik a keleti asztrológia credója.
A 12 ázsiai állatöv a kínai holdnaptárhoz igazodik, amely - egyenként 29, illetve 30 napból álló - 12 hónapból áll. Jellemzô rá, hogy az év elsô napja nem mindig ugyanaz a nap, hanem az évek és a hónapok változása ingadozó - 2005-ben például február 9-én ünneplik az újévet, tavaly ellenben január 22. volt újév napja. Kubny elmondta: minden harmadik évben egy hónappal több van, hogy kiegyenlítôdjenek az ingadozások.
A 12 állat egy legendára vezethetô vissza, amely szerint Buddha valamikor magához hívta a Földön élô összes állatot, de csak ez a 12 jött el hozzá. Ezek mindegyikének azután - feladataiknak és tulajdonságaiknak megfelelôen - külön holdévet ajánlott. Elsô volt a sorban a patkány, illetve az egér. Nyomában következett a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a birka, a majom, a kakas, a kutya és a sertés. Ebben a sorrendben követik egymást az állatöv naptárban is.
Így februárban a majom után a kakas következik. Kubny szerint a február 9-ével kezdôdô új esztendôben nagy a konfliktusok potenciálja. Elég egy pillantás és jól láthatjuk, hogy a szárnyas állatöv múltbeli évei nem egy viharos eseményt hoztak, mint például Hitler hatalomra kerülése (1933), a második világháború befejezôdése (1945) vagy az elsô emberek Holdra-szállása (1969).
Német biológusok és környezetvédôk ôsi, ám bevált módszert ajánlanak a Föld légkörében túlságosan felszaporodott szén-dioxid megkötésére: erdôsítést. Állításuk szerint a fásítás sokkal ésszerûbb és olcsóbb módja az atmoszféra (és az óceánok) fölmelegedése megakadályozásának, mint a CO2 tömeges megkötése és "depóniákban" történô végleges tárolása.
"A biomassza (ide tartoznak az erdôk is) termelése évmilliók óta bevált és hatékony formája a légkörbe jutott szén-dioxid megkötésének" - írta Aloys Hüttermann és Jürgen Metzger a Nachrichten aus der Chemie folyóiratban. Különbözô térségekbôl és fafajtákból kiindulva a német kutatók kiszámolták, hogy egy hektárnyi erdô 50 év alatt 2000-3000 tonna szén-dioxidot képes fa és humusz formájában felhalmozni. Még sivatagokban végzett fásítás révén is 500 tonna CO2 vonható ki hektáronként Földünk légkörébôl.
Egy-egy tonna szén-dioxid erdôkben való "tárolása" Németországban nem kerülne többe 5 eurónál. Ezzel szemben a mûszaki megoldás (a depónia-módszer) jóval költségesebb volna: a számítások tonnánként 20 és 100 euró közötti összeget mutattak ki.
Hüttermann és Metzger szerint az erdôsítés mellett szóló érv az is, hogy e módszerrel megállítható - de legalábbis lassítható - a Földünk számos térségében tapasztalható erdôpusztulás és sivatagosodás. A fásítás meggátolja a talaj erózióját, ezen túlmenôen pedig javítja annak vízmegkötô képességét. A német kutatók érvelésének "adu ásza" pedig az, hogy fából elvileg elôállítható mindaz, amire az emberi civilizációhoz szükség van.
A fenti állításból kiindulva a kutatók a világgazdaság ökológiai átalakítását szorgalmazzák. Az üzemanyagokat és vegyszereket a fosszilis nyersanyagok (szénhidrogének) helyett szén-dioxidot nem "termelô" biomasszából kellene tömegesen elôállítani, az erdôsítés révén keletkezô nagy mennyiségû fából.
Az olyan hatalmas vegyipari konszernek, mint a BASF vagy a Bayer üzemei nyilvánvalóan nem mûködtethetôk fával. Kisebb, szétszórtan elhelyezkedô gyárak számára azonban a fa nagyon is vonzó nyersanyag lehet. A szászországi Freibergben (Drezdától 35 kilométerre) például a Choren Industries fából állít elô gázolajat (dízelt). Ennek az üzemanyagnak olyan kiválóak a paraméterei (tisztán és jó hatásfokkal ég el robbanómotorokban), hogy élénken érdeklôdik iránta mind a DaimlerChrysler, mind a Volkswagen.
Megkongatták már fölötte többször is a vészharangot, mégsem kell temetni a magyar operettet. Túlélve a politikai és divathullámokat, finnyás kultúr-diktátorok ízlésterrorját, tovább él, sôt: régi fényében ragyog, s akár hungaricumként is felfogható Kálmán, Lehár, Huszka és a többiek életmûve.
Egy ismerôsöm Budapestre készülôdô amerikai barátai azt kérték majdani vendéglátójuktól, hogy szerezzen be részükre jegyet a Csárdáskirálynôhöz, mert - mint mondták - ez valódi magyar kuriózum. A budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor színidirektor-rendezô megerôsít abban, hogy a példa egyáltalán nem egyedi. Mind többen vélekednek Európában és a kontinensen túl is, hogy az operett sajátosan magyar, mai szóval élve igazi hungaricum.
- Egyáltalán nem! Egyrészt hungaricumnak tekinthetôk maguk a mûvek, hiszen a világhírû operettszerzôk: Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenô, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs magyarok voltak, s ezért tudtak meghatározó magyar arculatot adni a mûveiknek. Másrészt a magyarázat az operett elôadásában kereshetô: ahogy mi játszunk operettet, azt máshol nem élvezhetik a nézôk. Mi sokkal több élettel, energiával, lendülettel, színházszerûbben adjuk elô a mûveket, nálunk a táncoskomikus és a szubrett sokkal fontosabb, mint bárhol másutt. Hozzáteszem: az elmúlt években megpróbáltunk néhány modern elemet is bevinni az elôadásokba, így még elementárisabban hatnak az elôadások. Ezért sikerül Japántól Amerikáig, Németországtól Hollandiáig mindenütt meghódítani a közönséget.
- A mûfaj hazai kedvelôi sem lettek kevesebben, bebizonyítva, hogy az operettnek a jelenben is helye van... - Az operett remek mûfaj, ha sikerül kibújtatni a hagyományok láncából, ha sikerül letörölgetni az idô rárakódó pora alól a valódi hús-vér figurákat, ha sikerül mai életerôs zenés színházként mûködnünk, és ha nem nosztalgiázó, muze&