Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A rendszerváltás utáni Romániában a legtöbb miniszter talán az egészségügyi tárca élén fordult meg, és törte bele a szikéjét a hálózat tervezett átalakításába. Nem véletlenül, hisz az egyik olyan területrôl van szó, ahol a legmélyebben gyökerezô érdekek munkálnak. Ezeket megbolygatni olyan, mintha viperafészekbe nyúlna az, akit esetleg a jó szándék vagy újabb- másabb érdekek vezérelnek. Ebben a közegben azokról, akik a fô irányzatok ellenében próbálnak haladni, sorra kiderül, hogy szakmai elômenetelük, felkészültségük, anyagi helyzetük körül valami nincsen rendben és távozniuk kell. A legutóbbi kormányváltás nyomán az orvosi körökben népszerû miniszter indult "rendszerrengetô" liberális szándékokkal, de buzgalma hamar lelohadt. Helyébe a tárca élére a faltörô kos jelmezébe öltözött (öltöztetett?) közgazdász került. Az egészségügy "gyökeres" átalakítására kidolgozott törvénycsomagja, amellyel a hatalom bitorlásával vádolt egyetemi professzoroknak s a gyógyszermaffiának üzent hadat, hetek múltával szelídülni kezdett, olyannyira, hogy még a gyógyszerhálózatok részeként mûködô patikák engedélyezése is bekerült a tervezetbe. S ki tudja, mi minden fog még megváltozni, mire a reformcsomagot elfogadja a kormány? A kórházigazgatók ellen hirdetett háborút pedig láthatóan nem a szakmai- menedzseri kvalitások, hanem a politikai érdekek mozgatják, hiszen a tömeges leváltások áldozatává váltak olyan orvosok is, akik adósság nélküli intézményeket menedzseltek. A meghirdetett nagy szavak, miszerint a beteg a legfontosabb stb. ellenére pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a szolgáltatóiparrá átalakuló egészség(?)ügyben – a szabályt erôsítô kivételek ellenére – szinte lehetetlen visszaállítani a humánumot. Hol van az az idô, amikor a szakemberként is kiváló orvosok többsége megengedhette, hogy szabad idejében fessen, zenéljen, szépirodalmat írjon? Munkaidô alatt pedig ideje legyen meg is hallani, hogy mit mond a beteg? Manapság véget nem érô mûszakok, estébe nyúló magánrendelések során lehet megszerezni azt a pénzt, ami a státusukhoz méltónak vélt megélhetést biztosítani tudja az orvosok számára. A versenyképes szakmai újdonságokat pedig méregdrága kongresszusokon, könyvekben, vagy az internet elôtt töltött hosszú órákban mérik. S a beteg, akiért fáradhatatlanul munkálkodnak? A vidéki tsz- nyugdíjas az egyszerûnek mondott érmûtét nyomán bénává válik, s befertôzött végtagját egy, a korábbinál vastagabb borítékért mûti újra ugyanaz a sebészorvos – hogy csak dióhéjban említsünk egyet a rendszerrel kapcsolatos rémtörténetek közül, amelyeket lépten-nyomon hall az ember. Miközben szenzációs életmentô operációkról szólnak a tudósítások. Ez is, az is igaz ebben a kétarcúvá váló egészségügyben, amely sorra felfalja a minisztereit is...

"Meg tudom erôsíteni, hogy felkértük Komlós Attilát, és ô erre igent mondott; a kinevezési folyamat elindult" – közölte Szabó Vilmos, megjegyezve, hogy a külügyminiszterrel együtt, a kormányfô "jóvá-hagyásával és egyetértésével" tette meg ez a lépést.

A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre.

Szabó Vilmos elmondta: Komlós Attila várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot.

A külügyminiszter július 4-én – saját kérésére – mentette fel Bálint-Pataki Józsefet, a HTMH elnökét tisztségébôl; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetôje irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai fôkonzulátus-vezetôi posztra jelölt.

Komlós Attila az MTI megkeresésére megerôsítette, hogy felkérték a HTMH vezetésére, amit elfogadott.

"A kinevezési papír még nincs a kezemben" – tette hozzá Komlós Attila, aki jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja.

Komlós Attila a jövôbeni terveirôl elmondta: meglátása szerint mindazokat az erôfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz a határon túliakért, részleteiben is meg kellene ismertetni a lakossággal.

Véleménye szerint "jobban oda kell figyelni" arra, hogy a "határon túli" fogalma és tartalma gyorsan változik, s a Kárpát-medencei országok uniós taggá válása gazdagítja a határon túli magyarság kapcsolattartását az anyaországgal.

Komlós Attila elmondta azt is: a jövôben arra kellene törekedni, hogy "támogató és támogatott" viszony helyett partnerséget alakítsanak ki a határon túli kisebbséggel.

A közvetlen külföldi befektetések 24 százalékkal, mintegy 3,5 milliárd euróra csökkentek az elsô tíz hónapban, a tavalyi év azonos idôszakához képest, derül ki a Román Nemzeti Bank adataiból.

A központi bank adatai szerint 2004 elsô tíz hónapjában a közvetlen külföldi befektetések összege meghaladta a 4,3 milliárd eurót. Idén októberben a külföldi cégek 800 millió eurót fektettek be Romániában, 33 százalékkal kevesebbet, mint 2004 októberében, amikor 1,2 milliárd euró volt a közvetlen külföldi befektetések értéke – jelenti a Mediafax.

Az Országos Cégjegyzék szerint az idei év elsô tíz hónapjában 46 százalékkal, 1,9 milliárd euróra növekedett a külföldi cégek alaptôkéje. A Külföldi Befektetések Hivatalának becslése szerint a közvetlen külföldi befektetések értéke idén 3,2-3,8 milliárd euró lesz.

Tizenöt centiméternyi hó esett az osztrák fôváros térségében, ahol a cudar idô miatt legkevesebb 300 lakás maradt áram nélkül. A hatóságok több utat, köztük az alpesi Silvretta- hágót lezárták a forgalom elôtt.

A hótakaró tucatszám okozott baleseteket Ausztria útjain. A rendôrség nagy erôkkel igyekezett megtisztítani az országon kelet-nyugat irányban átvezetô egyik fô közlekedési utat, az A1-es autópályát, ahol 10 autó rohant egymásba, a tömegkarambolnak egy sérültje van. Alsó- Ausztriában legkevesebb 11 teherautó akadt el, járhatatlanná téve több utat.

A téliesre fordult idôjárásra vezethô vissza az is, hogy négy teherautó balesete okozott torlódást Csehország egyik fôútvonalán, a Prágát Brnóval összekötô autópályán. Szlovákiában az illetékesek arra figyelmeztettek, hogy megnövekedett a lavinaveszély a Magas-Tátrában.

Horvátországban a havazás és a jégesô miatt a hatóságok elrendelték több helyi érdekû út lezárását, tucatnyi falut vágva el ezzel a külvilágtól az ország középsô részén.

Észak-Olaszországban, Lombardiában és a Ligur- tenger partja mentén 10-30 centiméter hó esett. A havazás miatt reggel mindkét irányban lezárták a Parma és La Spezia közötti A15 jelzésû autósztrádát. Ugyancsak hóakadályok miatt zárta le a rendôrség a francia–olasz határon fekvô Ventimigliába vezetô A10-es autópályát. Az elôrejelzések szerint a következô napokban megérkezik a hó a közép- olaszországi területekre, Toszkána, Umbria, Lazio, Marche és Abruzzo tartományokba is. Csütörtökre erôs lehûlést ígér az olasz meteorológia, Lombardiában, Piemontban és Liguriában a sík területeken elképzelhetô akár mínusz 10 fok is. A hosszabb távú elôrejelzések sem kecsegtetnek javulással: nem kizárt, hogy a hó és a hideg egész januárban vendégeskedik az enyhébb telekhez szokott Olaszországban.

Dániában szünetel a közlekedés Lolland és Moe-szigetek valamint a szárazföld között, a hadsereget készenlétbe helyezték az ország délkeleti részén.

Nehézséget okozott a hóesés a közlekedésben Franciaországban és Nagy- Britanniában is. A hó és a jég Németországban is közlekedési gondokat okozott, de az ottani meteorológusok csütörtökre várnak igazán komoly havazást, amely szerintük az ország északi-északkeleti térségét sújtja majd leginkább.

Svájcban közben rádiójelentés szerint megdôlt a hidegrekord Engadinban.

Az év végéig kötelezô megvásárolni a matricákat, valamint megkötni a kötelezô gépjármû- felelôsség-biztosítást. Mi történik azokkal, akik nem tesznek eleget az elôírásoknak?, kérdeztük Archiudean Lucian rendôrbiztos-helyettest, a Megyei Közúti Rendôrség közlekedésrendészetének vezetôjét.

– A közúti rendôrség az év folyamán naponta szervez ellenôrzéseket, melyeknek célja a matrica illetve kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítás nélkül vezetôk kiszûrése és felelôsségre vonása. Hetente a megyében 8-10 pénzbírságot rovunk ki, az elôírásokat megszegôk elsôsorban a személygépkocsik tulajdonosai, természetes személyek. Az utóbbi idôben egyre több kihágást észlelünk falun, a községekben, ahol a jármûvezetôk ritkábban használják jármûveiket, ezért "elfelejtik" megkötni a megkövetelt biztosításokat – nyilatkozta a rendôrbiztos. Azokat a jármûvezetôket, akik nem rendelkeznek a kötelezô jármûbiztosítással, 1-tôl 2 millió régi lejig terjedô pénzbírsággal sújtják, valamint bevonják a jármû forgalmi engedélyét a biztosítás megkötéséig. A matrica nélkül közlekedôk büntetése 3 millió lejtôl 4 millióig terjedô bírság. A 2006 közepén érvénybe lépô új KRESZ ennél jóval szigorúbb büntetést határoz meg: a biztosítás nélkül vezetô jármûtulajdonostól bevonják a jármû forgalmi engedélyét és az autó rendszámát, s ha 30 napon belül nem fizeti ki a büntetést, érvénytelenítik a jármû forgalmi engedélyét.

– Január 5-tôl szigorított ellenôrzéseket tartunk a közutakon, a szabálysértôk felelôsségre vonása végett – mondta Archiudean Lucian.

A megye 13 postahivatalában, a városi Takarékpénztárakban, a Mol, Petrom és Rompetrol üzemanyagtöltô állomásoknál és az országos útügyi igazgatóság marosvásárhelyi kirendeltségének Sinaia utca 4. szám alatti székházában vásárolhatók meg azok a matricák, amelyek az úthasználati díj törlesztését bizonyítják. A felröppent hírek ellenére a belföldi gépkocsivezetôk csak egy egész évre érvényes matricát válthatnak ki. Csupán a külföldön bejegyzett személy- és áruszállító jármûvek tulajdonosai vásárolhatnak 3,7 vagy 30 napra érvényes szelvényt.

Grama Nicolae, az országutak igazgatósága marosvásárhelyi kirendeltségének fôkönyvelôje kérdésünkre elmondta: a matricák egy naptári évig érvényesek, tehát, ha valaki 2004. december 28-án váltotta ki, akkor 2005. december 27-e után kell újat vásárolnia. Az árakat a gépjármûvek tömege és környezetszennyezési foka alapján határozták meg, nagyobb tehergépkocsiknál a tengelyek számát is figyelembe veszik. A személygépkocsik esetében az úthasználati díj 16,6 és 24 euró (HÉA nélkül) között változik, a legmagasabb értéket a nem eurokonform, a környezetet jobban szennyezô autótulajdonosok kell fizessék. A személy- és áruszállító gépkocsik esetében a díj nagysága miatt lehetséges az ellenérték négy részletben való törlesztése is. Ezt a lehetôséget csak a postahivatalokban biztosítják az érintetteknek. Az útügyi igazgatóság Sinaia utcai székházában munkanapokon 9-17 óra között fogadják a gépkocsi-tulajdonosokat.

A megyeszékhelyi összes postahivatal mellett a segesvári, szászrégeni, dicsôszentmártoni, szovátai és marosludasi 1-es számú postahivata-lokban lehet megvásárolni a matricát.

Az úthasználati díj törlesztését igazoló matrica kiváltásakor az érdekelteknek fel kell mutatniuk a személyazonossági igazolványt, a gépkocsi forgalmi engedélyét és törzskönyvét.

Balavásár községben az iskolajavítás télen is folyik. A korszerûsítési munkálatokban nagy segítséget nyújtanak a testvértelepülések – tudtuk meg Máté János polgármestertôl.

Szénaverôsön jelenleg a belsô munkálatokat végzik. Az alig harminc méternyire levô szász templom kútjából vezetik be a vizet. A vezeték már a földben, napok kérdése, hogy megvásárolják a szivattyút és a csaptelepeket, hogy még az óesztendôben megoldódjon a vízellátás az iskolában. Remény van arra is, hogy megoldódik az illemhely kérdése. A faluból elszármazott szászok megígérték, finanszírozzák a benti illemhely építését.

– Mindkét munkálat rendkívül fontos, hiszen a nyáron kitört májgyulladás-járvány éppenséggel a személyi higiénia hiánya miatt terjedt. A korszerû illemhely és a vezetékes víz, valamint az, hogy a tanítók rávezetik a gyerekeket a rendszeres tisztálkodásra, megelôzheti a további fertôzéseket – mondja a polgármester.

A fületelki iskola és óvoda épületét a szász közösség igényelte vissza, s a közvetlen szomszédságában levô templomot is az összedôlés fenyegeti. A megyei tanács 200 millió régi lejt hagyott jóvá egy ház vásárlására, amelyet tanintézetként használnak. A polgármesteri hivatal tulajdona a faluban egy háromszobás ház, ahol jelenleg bérlôk laknak. Ezt a házat szabadítanák fel, s a kiutalt összeget az épület felújítására, korszerûsítésére fordítanák, hogy a 22 gyerek civilizált körülmények között tanulhasson.

Az egrestôi iskola és óvoda épületeit az elôzô években javították, vízvezetéket szereltek. A nyáron a testvértelepülés küldöttei jártak a faluban, s hintákat hoztak. Az önkormányzat ezeket az óvoda udvarán állítja fel.

A községközponti óvodába is a holland testvértelepülésnek köszönhetôen vezetik be a vizet, s az épület mellé kisebb helyiség épül, illemhelyeknek. A holland testvértelepülés képviselôi megvásárolták az anyag egy részét, az új év elejére várják érkezésüket. Az iskola épületét és az udvart körbe kell keríteni, mivel még most is átjáróként használják az állomásra, piacra igyekvôk.

A kendi iskola tetôzetét javították a nyáron, hogy átvészelhessék a telet. A közel fél évszázados épület tetôzetét nem megfelelô minôségû fából készítették, ezenkívül nincs lejtése, ezért esôs idôben beázik. Az önkormányzat vásárolta a cserepet és a faanyagot, a munkálatokat a szülôk segítségével végzik. Hasonló tetôzetjavítást végeztek Szentdemeteren is, ahol a holland testvértelepülés által hozott hintákkal játszóteret alakíta- nak ki.

Jegyzet

Azt még megbocsátom, hogy a nevemet hibásan tüntették föl a gázszámlán, miután új szerzôdést kötöttünk és az ûrlapot nyomtatott betûkkel töltöttem ki. Pedig tudom, hogy tôlünk ezer és ezer kilométerre lévô országokban olyan emberek, akik magyart életükben nem láttak, hajszálpontosan le tudják másolni a személyi adatainkat. A titok megfejtése: ott a hivatalnokok alkalmazás elôtt iskolába járnak és munka közben odafigyelnek arra, amit csinálnak.

Nem úgy, mint a mi szolgáltatónknál, ahol azoknak a számlájára is fölvezették a Bon valoric (értékjegy) szöveget, akiknek nem jár ártámogatás, hogy aztán a pénztár ablakánál megtudják, miszerint hiába állták ki a sort, néhány százezer lejjel többre lenne szükség. A számítógép képernyôjén ugyanis megjelenik a ténylegesen fizetendô összeg, de ezt csak a komputer kezelôje láthatja, az elôfizetô nem.

A Cuza Voda utcai teremben vége az emberölésnek, én is odaférek pár perc alatt a pulthoz. Megkérdezem az inkasszáló hölgyet, igaz-e, hogy január 15- ig pótdíj nélkül rendezhetjük a novemberi gázfogyasztást. Úgy van – válaszolja –, csak 2006. január 16-tól számítanak rá valamennyit a kiszámlázott összegre. Újabb kérdéssel állok elô. Meghirdették ezt a lehetôséget a helyi újságokban, rádióban, televízióban? Nem, mondja, de nézzem meg a számla hátoldalán – javasolja, és golyóstollával meg is jelöl egy passzust a bolhabetûk erdejébôl.

Odahaza erôs szemüveggel végigböngésztem a piros betûs tudnivalókat. Hát persze, hogy félrebeszélt a kasszásnô. A sztereotip szövegben szó sincs a különleges helyzetrôl. Csupán arról, hogy a számla kiállításától vett 15 napon belül kell fizetnünk, ha nem akarunk "ma-zsolát" (majorare de întârziere), azaz késedelmi pótlékot fölszámítani. Na már most: a szóban forgó "fak-túrát" november 30-án állították ki. Eszerint december 15-ig kellett volna rendezni a tartozást. És akkor hogy van azzal a keggyel, melynek értelmében ráérünk január közepéig a vállalat pénztárához járulni?

Rejtély marad, hogy miért hallgatta el ezt a döntést a Distrigaz Nord, vagyis miért nem hozta a közönség tudomására a rendelkezést. Karácsonyi és újévi ajándéknak egy ilyen minimális gesztus is jólesett volna részükrôl, annál is inkább, hogy tudjuk, pár nap múlva már emelt gázárra számíthatunk. Rejtély marad, miért inkasszáltak decemberben olyan mohón, hogy a pénztártermet és folyosót megtöltô tömegtôl már a saját alkalmazottaik is légszomjban szenvedtek.

Mennyivel civilizáltabb és emberibb az Aquaserv vállalat hozzáállása az ügyhöz! A legutóbbi számla alján jó erôsen, fekete számokkal feltüntették, miszerint 2006. 01. 05. a befizetési határidô és nem 2005. 12. 15., mint a gázasoknál. Ráadásul egy kétnyelvû színes üdvözlôlapot is tûztek a fizetési felszólításhoz. Annak jeleként, hogy tisztelettel adóznak azoknak, akiknek a szolgáltatást nyújtják, akiknek lényegében a fennmaradását köszönheti a gazdasági társaság.

Ám ehhez már némi kulturáltság is szükségeltetik, meg jóindulat. Nem csupán írástudás és figyelmesség, mint a rutinos irodai tevékenységhez. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a jelzett hibák és mulasztások elkövetôi nem felejtik el fölvenni az átlagosat messze meghaladó havi és ünnepi járandóságukat. Hiba és kivétel nélkül. Ebben nagyok. Nem a precizitásban.

(MTI/AP) – Közel másfél száz terroristagyanús személyt hurcolt el az amerikai hírszerzés külföldi országba 2001 szeptembere óta, washingtoni kormányzati tisztviselôk tájékoztatása szerint kevesebb mint tíz esetben téves személyt; egy lapinterjú tanúsága szerint az elrablások gyakorlata 1995 óta tart.

Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) egy magát megnevezni nem kívánó tisztviselôje közölte, hogy John Helgerson, a CIA fôszemlélôje kevesebb mint tíz lehetséges téves esetben vizsgálatot folytat. Mások a hírszerzésnél úgy vélik, hogy tíznél sokkal kevesebb ilyen esetrôl van szó.

George Bush amerikai elnök a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrormerényleteket követôen felhatalmazást adott a CIA-nek, hogy hurcoljon el embereket, eltekintve attól, hogy arra a Fehér Háztól vagy más kormányzati szervtôl esetenkénti felhatalmazást kapjon.

A rendkívül titkos mûvelet részeként embereket ragadnak el egy országban, majd repülôgépen szülôhazájukba vagy más országba szállítják, ahol esetleg valamilyen bûnügyben körözik, és ott kihallgatják ôket.

A tévesen elhurcoltak között van egyébként Haled al-Maszri német állampolgár is, akit két évvel ezelôtt vettek ôrizetbe a szerb-macedón határon, majd az amerikai hírszerzés Afganisztánban öt hónapig fogva tartotta.

A nemzetközi felháborodást kiváltó amerikai gyakorlatról Bush elnök korábban azt közölte, hogy az így elfogott személyeket nem vetik alá kínvallatásnak, elhurcolásukkal csupán igyekeznek megvédeni az Egyesült Államokat és szövetségeseit egy terrortámadástól.

Egy volt CIA-ügynök, Michael Scheuer azt nyilatkozta a Die Zeit német hetilapnak, hogy a gyakorlat valójában 1995 óta folyt. A következô számában megjelenô interjúból a lap szerdán elôzetesen részleteket közölt. "Bill Clinton (akkori amerikai elnök), valamint biztonsági tanácsadója, Sandy Berger és terrorizmus-szakértôje, Richard Clarke 1995 ôszén megbízták a CIA-t, hogy számolja fel az al-Kaidát" – mondta Scheuer. Ezzel a céllal vezették be a különleges szállításokat – folytatta az egykori ügynök, aki elmondása szerint évekig volt a program vezetôje.

(MTI/AFP/Reuters/APA) – Az Egyesült Államok szankciókat rendelt el kilenc külföldi – hat kínai, két indiai és egy osztrák – céggel szemben, amiért katonai berendezéseket és technológiákat szállítottak Iránnak – közölte a washingtoni külügyminisztérium. Peking, Bécs és Újdelhi egyaránt védelmébe vette a cégeket.

"A büntetôintézkedések december 23-án léptek életbe" – közölte Adam Ereli helyettes külügyi szóvivô.

Az amerikai kormányzat döntése egy 2000-ben elfogadott törvényen alapul, amelynek célja, hogy megakadályozzák Teheránt atom-, biológiai és vegyi fegyver kifejlesztésében. Washington azzal vádolja Iránt, hogy békésnek hirdetett atomprogramja keretében nukleáris fegyvert kíván létrehozni.

A szankciókkal sújtott kínai vállalatok: a CATIC repülôtechnológiai export-import cég, a Norinco rakétagyár, a Zibo Chemet vegyipari cég, a Hongdu Aviation repülôgépgyár, az Ouinon International Economic and Technical Cooperative Ltd. és a Limmt Metallurgy and Minerals bányavállalat. A Sabero Organics és a Sandhya Organics indiai vegyipari cégekre és a Steyr-Mannlicher osztrák fegyvergyárra szintén vonatkoznak az amerikai büntetôintézkedések.

A szankciók értelmében az érintett vállalatok nem kereskedhetnek az amerikai kormánnyal, sem más amerikai céggel, és nem kaphatnak engedélyt bizonyos amerikai termékek vásárlására.

(MTI/dpa/AP/AFP) – Izrael repülôgépekrôl leszórt röplapokon tájékoztatta szerdán a Gázai övezet palesztin lakosságát, hogy este hat órától tilos belépni az övezet északi részén kialakított biztonsági zónába.

Az izraeli katonaság – kis térképpel ellátott – arab nyelvû figyelmeztetése szerint bárki, aki behatol az egykori izraeli telepek romjai körül kialakított mintegy 4 kilométer széles tilalmi övezetbe, "az életét kockáztatja". "Terrorszervezetek túszaivá lettetek, élô pajzsként használnak benneteket" – figyelmezteti a palesztinokat a röplap, amely szerint a tilalom "további rendelkezésig" marad érvényben.

A "Kék ég" fedônevû hadmûvelet célja annak megakadályozása, hogy palesztin szélsôségesek rakétákat lôjenek ki Izraelre a határ menti sávból. Az Egyesült Államok sajnálkozását fejezte ki a "biztonsági zóna" létrehozása miatt, óvakodott azonban attól, hogy elítélje. Ehelyett felszólította a Palesztin Hatóságot az Izrael elleni rakétatámadások elkövetôinek megbüntetésére.

Palesztinok gyakran lônek ki házi készítésû rakétákat Gázából Izraelre, csak az övezet Izrael általi – szeptemberben befejezett – kiürítése óta több mint 200 Kasszám-rakéta landolt izraeli területen a határ térségében. E hónapban Kasszám- rakéták csapódtak be Askelón izraeli település körzetében egy erômû és egy üzemanyagraktár közelében, legutóbb pedig kedd este érte támadás Szderót települést.

A szövetségi hatóságok felelôsségével a vizsgálóbizottság csak a (májusban várható) végleges jelentésében foglalkozik majd – jelezte Alekszandr Torsin.

A szenátor szerint a túszejtést meg lehetett volna elôzni, ha a Beszlant magába foglaló északoszét körzeti rendfenntartó erôk teljesítették volna a moszkvai belügyminisztérium vezetôségének utasításait, amely figyelmeztette ôket arra, hogy tanévkezdetkor terrorakció készül, és elrendelte a biztonsági intézkedések szigorítását az iskolák körül.

Nem tettek azonban eleget az útmutatásoknak – mondta Torsin, rámutatva: így a beszlani 1-es számú iskolánál tavaly szeptember elsején reggel egyetlen rendôrnô posztolt csupán, akit a terroristák szintén túszul ejtettek.

A szenátor hangoztatta, hogy néhány órával az iskola elfoglalása után már ismert volt a túszok (gyerekek, tanárok, szülôk) pontos száma (jelesül 1128), de nyilvánosan továbbra is 354-rôl beszéltek.

Errôl a döntést Valerij Andrejev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) észak-oszétiai fônöke hozta – jegyezte meg Torsin, aki elismerte a válságstábon belüli koordináció gyengeségét.

Torsin szerint kezdetben Alekszandr Dzaszohov akkori északoszét elnök vette magához a válságstáb irányítását, de (Vlagyimir Putyin elnök utasítására) már az elsô napon, délben az FSZB-re ruházták át a stáb vezetését, alárendelve neki a körzetben lévô belügyi erôket is.

Ennek ellenére Andrejev tábornok csak szeptember 2-án délután állt a válságstáb élére, s szeptember 3-án délután (egy óra tíz perckor) ô adott utasítást a rohamra, miután a tornateremben, ahol a túszokat összezsúfolták, két robbanás hallatszott, pánikot okozva köztük.

Az intelligencia és a humorérzék az indoklás szerint azért került az elsô helyekre, mert e két tulajdonság együtt azt az érzést nyújtja a hölgyeknek, hogy partnerük majd megoldja valahogy a felmerülô problémákat.

A hûség a vonzó férfitulajdonságok rangsorának elsô tíz helye közül az utolsón van, 47 százalékkal. A legvonzóbb s egyben legfontosabbnak tartott vonás (73 százalék) az intelligencia, ezt követi 61 százalékkal a humor. "Bronzérmes" 59 százalékkal az, hogy a férfiban legyen szenvedély, akármi iránt, kivéve önmagát. A szép szem és a "jó az ágyban" adottság egyaránt 53-53 százalékkal szerepel a listán. A férfiaknak tudniuk kell: a szemük és az, hogy legyen bennük érzelmi vonzódás a nô iránt, fontosabb a partner számára, mint potenciájukra való büszkeségük.

A Best Life címû folyóirat felmérésében nyilatkozó 507 hölgy szerint a férfi szexepillista élén sorrendben a következô tulajdonságok állnak:

1. Intelligencia – 73 százalék, 2. Humor – 61 százalék 3. Szenvedély – 59 százalék, 4. Szép szem – 53 százalék, 5. Jó az ágyban – 53 százalék, 6. Jó hallgató – 51 százalék, 7. Megbízhatóság – 50 százalék, 8. Stílus – 48 százalék, 9. Fitnesz – 48 százalék, 10. Hûség – 47 százalék.

Megerôsítené Magyarországot, ha állampolgárságot adna több millió határon túli magyarnak – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy szerdai lapinterjúban.

Markó az Új Magyar Szóban a kormány egyéves mérlegérôl, az RMDSZ részvételérôl a kormányzati munkában, valamint a magyar–magyar viszonyról nyilatkozott.

Ez utóbbi témáról az egy évvel ezelôtti magyarországi népszavazással kapcsolatos kérdésre adott válaszában kifejtette: "Ami akkor történt, bebizonyította: a politikában nem szabad az érzelmekre hagyatkozni. Magyar–magyar viszonylatban is az érdekeket kell megmutatni: azt, hogy Magyarországnak miért lenne érdeke állampolgárságot adni több millió határon túli magyarnak. Azért, mert ez szellemileg, kulturálisan, de akár gazdaságilag is megerôsíti Magyarországot. Én ebben hiszek. A másik tanulsága a referendumnak, hogy aki a politikában felelôsséget vállal, ne próbálja a felelôsséget visszahárítani a választókra. Ezt négyévenként kell megtenni, nem menet közben. Nem vagyok népszavazás-ellenes, hisz a népszavazás a demokrácia része. Maga a parlamenti választás is egyfajta népszavazás. De akit megválasztanak, azt azzal bízzák meg, hogy a szükséges döntéseket maga hozza meg". A határon túli magyar közösségek és Magyarország közötti kapcsolatokról szólva Markó Béla rámutatott: ô továbbra is problémának látja, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogatási rendszer ki van szolgáltatva a különbözô kormányok ötleteinek, átcsoportosításoknak, átszervezéseknek, költségvetési viták hullámveréseinek. Éppen ezért tanulság, hogy amit például törvény szabályoz, annak mûködnie kell, akármilyen ínséges is a költségvetés. Ilyen szempontból például mûködik, bár késésekkel, a státustörvényhez kapcsolódó húszezer forintos támogatás.

"Jól emlékszem még arra az idôre, amikor csak terveztük, ma pedig már nagyon sok erdélyi szülô számít erre a pénzre, úgy érzi, hogy neki ez kijár, s ez rendben is van. Beindult a Sapientia magánegyetem; vannak viták, hogy mennyi pénzt kapjon, de azért a nagyságrend már megvan. És év végére a Szülôföld Alap is nekilendült" – mondta.

A bukaresti magyar lap munkatársának arra a felvetésére, hogy "ami a késés vagy átszervezés miatt Magyarországról nem érkezik meg, azt más forrásokból kell elôteremteni", illetôleg hogy "honnan jön több pénz: a magyar vagy a román költségvetésbôl?" Markó ezt válaszolta: "Arányaiban Magyarországról, de ha hozzászámítjuk, hogy az idén egyházainknak, iskoláinknak kormánytartalékból sokmilliárdos támogatást tudtunk adni, tehát ha a tervezett költségvetés fölötti összegekrôl beszélünk, akkor ma már valószínûleg több az, ami a román költségvetésbôl érkezik. Ez nem jelenti azt, hogy nincs óriási szükség a Magyarországról érkezô támogatásokra".

Nemigen szoktam vonaton utazni. Sokkal jobban szeretem az országutakat, azok változó tájaival, településeivel, kanyarjaival, útszéli kocsmáival és veszélyeivel együtt. A vonat az más. Az akkor az igazi, ha társaság indul bulizni, a ramazuri pedig már a járgányon elkezdôdik. Persze civilizált keretek között. De tegyük fel, hogy kedvem támad Magyarországra utazni. Tél van, saját vasammal nem mehetek, mert annak csak két kereke van és teteje sincsen sok, meg aztán ha nyár is lenne, ott a benzin, a zöldkártya, aztán az autópályadíjak, satöbbi. A buszokon hideg az áer ilyenkor, kényelmetlenek a székek, nem lehet cigarettázni, az állandóan társalogni kívánó egyénektôl menekülni ott nem lehet. Úgyhogy marad a vonat. A mára kétértelmû. A holnapra már hírhedt. A MÁV által elôléptetett Ady Endre.

Elôléptették, mert sebesvonattá vált a kincsem, legalábbis Püspökladánytól Budapestig, ergo nem érvényes rá a magyarigazolvány biztosította kedvezmény, és ami igazán felháborító: korlátozták az erdélyiek számára kibocsátható helyjegyek számát. Összesen tizenkettôben.

Felülök tehát a vonatra, kifizetem a jegyet (magyarigazolványom nincs és nem is lesz soha), békésen zötykölôdöm a határig, útlevéligazolás és az ezzel járó hercehurcák, majd magyar területen, az elsô állomáson fölszállnak a nagyrabecsült árják (kiknek a fele sem valódi), és ha nincs több hely a vagonban, nekem, kicsi, szerencsétlen, kolduló, rongyos hajdani rokonnak mit kell tennem? Át kell adnom a helyemet teszem azt velem egykorú, vagy nálam fiatalabb "anyaországi" sirály suhancnak, kinek esetlegesen kétes magyarsága uralkodói elôjogokat biztosít. Ha nem teszem, én szerencsétlen, rongyos rokon, hívják a baktert, áll a balhé, és még szájon sem csaphatom az illetôt. Nekem nincs jogom rá. Neki pedig talán gôze sincs arról, hogy mit le nem nyelt az egykori határokon kívül rekedt magyarság az eltelt mindjárt kilencven év alatt, és hogy a legutóbbi idôszak pofonaiból ôk is bôven osztogattak ideátra. Mint ez is.

De természetesen helyet adok, úriember nem vaddisznó, majd szótlanul állok az úticélig. Ahogy velem együtt szótlanul állnak azok, akik Erdélybôl indultak, nem koldulni, nem kitelepedni, nem élôsködni, hanem találkozni, együtt lenni, ünnepelni odakint, valakivel. Majd visszatérni. És ugyanígy állni a vonaton a román határig. És gondolkodni: annak, aki kisebbségben született, mennyi ideig kell hordania a másodrendûség hamis, igazságtalan, gazemberség szülte bélyegét?

Lezártnak és megoldódottnak tekinti a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulátusa azt a kisebb diplomáciai incidenst, amit az okozott, hogy a romániai külképviseletet befogadó ingatlanra ismeretlen személyek román nemzeti lobogót is tûztek – nyilatkozta szerdán az MTI-nek Szentpéteri István konzul.

Szombatról vasárnapra virradóra történt, hogy az Európai Unió és Magyarország zászlójával feldíszített épületre román zászló is felkerült. A diplomáciai szabályok szerint a külképviseleteknek otthont adó ország zászlója nem kerülhet fel a konzulátusok és nagykövetségek épületére. Nem lehet tudni, kinek a hibájából került az épületre a lobogó, mind a polgármesteri hivatal, mind a város zászlódíszítésével megbízott villamos mûvek vezetôsége elhárította a felelôsséget. A trikolór azt követôen került le az épületrôl, hogy Szentpéteri István konzul kedden tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Boros János alpolgármester a Szabadságnak nyilatkozva közölte: karácsony elôtt Emil Boc szóban kérte fel a polgármesteri hivatal mûszaki osztályát, cseréljék ki a várost díszítô kopott román zászlókat. Boros szerint ez a villamos mûvek feladata, mivel csak ez a cég rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges munkagépekkel. A külképviselet melletti ingatlanokra nem került lobogó, a fôkonzulátus második emeletén levô tartóra viszont igen. Az alpolgármester szerint nem véletlenrôl van szó. Úgy vélekedett, hasonló incidensek elkerülése érdekében a fôkonzulátus homlokzatának felújításakor jó lett volna eltávolítani "a hatóságokat kísértésbe hozó zászlótartót".

Egyébként "a korábban dühöngô funari trikolórmánia" mára sajátos folytatásra lelt Kolozsváron. Ugyanis a minap ismeretlen tettesek román nemzeti színûre mázolták Funar (majdani) sírkövét. Az ex-polgármester nevét, mandátumainak idôszakait is tartalmazó síremlék Kolozsváron a Hôsök temetôje nevû sírkertben látható.

Moszkvába érkezett tegnap este Ivan Placskov ukrán energiaügyi miniszter, hogy az utolsó pillanatban kompromisszumot keressen orosz kollégájával, Viktor Hrisztyenkóval a gázárviszályban – jelentette az Interfax hírügynökség.

Elôzôleg Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnök újólag elutasította az ezer köbméterenként 230 dolláros árat, amelyet az orosz állami ellenôrzésû Gazprom monopólium 2006-ra követel Ukrajnától a neki szánt szállítások január 1-jei leállításával fenyegetôzve.

Jehanurov szerint Kijevnek joga van tranzitdíj fejében 15 százalékot lecsapolni a Nyugat-Európának szánt orosz gázból, amit a Gazpromnak akkor is bele kell pumpálnia az ukrajnai vezetékrendszerbe, ha a közvetlenül Ukrajnának szánt szállításokat leállítja.

Jehanurov kilátásba helyezte azt is, hogy az orosz gázcsap takarékra tétele esetén Ukrajna azoktól a nyugati hatalmaktól kér oltalmat, amelyek az atomsorompó-szerzôdéshez való 1994-es csatlakozásakor vállalták biztonságának szavatolását.

Az 1994 decemberében aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország biztonsági garanciákat nyújtott Ukrajnának cserébe azért, hogy lemondott a területén maradt szovjet atomfegyverekrôl.

A memorandumot aláíró atomhatalmak, köztük Oroszország kötelezték magukat, hogy tartózkodnak az olyan gazdasági kényszertôl, amely az ukrán szuverenitásból fakadó jogok érvényesítésének saját érdekeik alá rendelésére irányul.

Az orosz külügyminisztérium szerint azonban az európai árakra való áttérés a gázszállítások és a gáztranzit tekintetében nem veszélyezteti a szuverén ukrán jogérvényesítést.

Mindenesetre Jehanurov megerôsítette, hogy Kijev kedden kompromisszumos árajánlatot tett Moszkvának, bár a mibenlétérôl csak annyit árult el, hogy egy alapárból és egy elszámolási koefficiensbôl áll.

Párttá alakulása érdekében a Magyar Polgári Szövetségnek 25.000 aláírást kell összegyûjtenie tizennyolc megyében és Bukarestben. A szövetség Maros megyei szervezete nyolc megyében vállalta fel az aláírásgyûjtés megszervezését – hangzott el a szerdán tartott sajtótájékoztatón, amelyen Tôkés András, az MPSZ országos alelnöke és Kiss István elnökségi tag számolt be a kezdeményezés jelenlegi helyzetérôl.

Maros megyében négyezer aláírást, Kolozs megyében 1.500-at, Beszterce, Fehér, Iasi, Arad, Bihar megyében nyolcszázat kíván összegyûjteni a szövetség, a tervek szerint jövô január végéig, február kezdetéig.

Arad megyében a gyûjtés már a vége felé jár, eddig 650-en fejezték ki támogatási szándékukat. Január folyamán ott létesül a szövetségnek egy helyi szervezete. Iasi, Beszterce és Fehér megyében megszervezték az aláírásgyûjtést, és Szeben megyében is megtették az elsô lépéseket. Kolozsban a szükséges 1.500-ból már négyszáz összegyûlt, míg megyénkben 500- nál tartanak. Az MPSZ országos alelnöke szerint itt könnyebb lesz a gyûjtés. A szövetség marosvásárhelyi szervezete mellett a megyében még folyamatban van egy szászrégeni és egy erdôszentgyörgyi szervezet létrehozása is.

– A román anyanyelvûek körében könnyebb az aláírásgyûjtés, mert nem félnek az RMDSZ-es zaklatásoktól. A magyarok közül sokan aggódnak a következmények miatt – fejtette ki Tôkés András.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MPSZ a karácsonyi ünnepek alkalmával rövid mûsorral és ajándékokkal lepte meg az Eminescu utcai öregotthonban élôket.

Csütörtöki kimenô

Öles plakátok hirdetik Budapest belvárosában a nagy erdélyi író új mûvét. Sôt most már a legfrissebbet is. Szabályszerû kereskedelmi reklám gyanánt. A tévében többször is beszélnek róla ügynökök és hivatásos dicsérôk. Forog körötte a média. Nagy a sürgés-forgás, mint egy autósztrádán. (A hasonlat nem véletlen.)

Kilencven fölött. Annak idején egy elôadásában azt mondta, hogy egyszer találkozott egy nála is idôsebb íróval, aki több nagyon értékes tanáccsal látta el, azokat alázattal fogadta meg. Erre jegyezte meg akkori barátnôm (azóta kétszeres özv.), hogy biztos, Jókaira gondolt az öreg.

A nagy erdélyi író természetesen nem a legnagyobb. (Valószínûleg olyan nincs is raktáron per pillanat.) Idehaza sem volt ex aequo. Kellemes mesélô, fantáziadús múlthergelô. Megbízható gyermek- és ifjúsági könyvek szerzôje, sikeres vígjátékok auktora, melyek minden erdélyi magyar színpadon elôadattak. A tévében is. Annak idején a Napsugár és Pionírújság legszívesebben olvasott hasábjait írta. Valószínûleg az azóta megjelent ifjúsági lapokét is, de azokra életkoránál (és még nem nagyszülôi voltától) fogva e sorok szerzôje már nem tudott rákattanni. Kár.

A maguk idejében az írófejedelmek (a már említett Jókai M., Petôfi S., Mikszáth K., Herczeg F. vagy Karinthy, Déry, Örkény) ebbôl a fajta publicitásból nem részesültek. Igaz, akkoriban az emberek olvastak, szinte az írók kezébôl kapták ki a friss kéziratot, diadalmenetben, fellobogózott hintón vitték a nyomdába, Landerer és Heckenasthoz, az Akadémiára, a halhatatlanság sajtópalotájába.

Korunkban sem Esterházy Péter sem Mészöly Miklós, Bodor Ádám vagy a Nobel-díjas Kertész Imre sem kapott efféle hivalkodó cégért.

Méteres megaplakátok az új könyv címlapjával. Holott a nagy erdélyi író munkája nem is szerepelt a Nagy Könyv százas listáján. Fel sem merült, hogy bekerülhetne. Pedig nem rosszabb, mint mondjuk, Harry Potter. Csak partikuláris. Kolozsvári milliomosokról szól. A tegnapelôttiekrôl, akiket a szocializmus nyúlcipôbe kényszerített, ámbátor milliomosék saját gyárukban gyártották a legjobb erdélyi topogókat, sarukat és bakancsokat. (Egy bocskoros országra rá is fért, annak idején.)

A baj csak az, hogy a legnagyobb erdélyiek, akik itt élnek, itthon alkotnak, akik Erdélyrôl írnak, nem kerülnek semmilyen plakátra. Eleve kerülik a feltûnést. Azt vallják elmaradottan, hogy az irodalom nem plakátokon él. A megírt és elolvasható lapokon, mondatokban, versszakokban, rímekben, gondolatokban, érzésekben, az olvasás magányában.

A nagy író fia autósztrádát épített egy elôzô kormányzat idején. A fiú közel áll a most elválasztott frizurájú, ellenzéki, revansra készülô pártvezér köreihez. Mondják, a nagy író múltkori Kossuth-díja sem véletlen. A fia érdemeiért az apa bûnhôdik a hirdetôoszlopokon. Holott volna ötletünk, kikkel lehetne tele a pesti, kolozsvári, aradi vagy vásárhelyi utca. Halk igazakkal, a legjobbakkal. Ha...

Számtalan híve van a festônek ma is. Aki tehette, ott volt szerda délután a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban. Távolabbról is érkeztek, nem csak a megyeszékhelyrôl, Bordi András kedves városából, ahol 16 évvel ezelôtt elhunyt. Szovátaiakkal, csíkszeredaiakkal, kolozsváriakkal, magyarországiakkal is találkozhattunk az ünnepélyes megnyitón.

A születésnap még a nyáron lezajlott, akkor a mûvész szülôfalujában, Héderfáján meg is emlékeztek a centenáriumról, de a beígért gyûjteményes tárlat az anyagiak hiányában késett. Végül összefogással, egyéni erôfeszítésekkel mégiscsak minden összejött, szép, színes katalógust is megjelentettek, a Bordi-életmû kis, de reprezentatív töredékébôl pedig még 2005-ben megnyílhatott a kiállítás. Markó Enikô megyei kultúrtanácsos, a rendezvény fô szervezôje, igazi hajtómotorja mûsorvezetésével sorra szólaltak meg a fôhajtó emlékezôk. Elôbb azonban a filharmónia négy zenésze, a Tiberius vonóskvartett adta meg az est jelentôségét hangsúlyozó hangütést igényes választásával és játékával. Bartók-mûvet játszottak.

Banner Zoltán mûvészettörténész és mûkritikus, aki közel három évtizede kismonográfiát írt Bordi Andrásról, a jelenlevôk elé idézte az alkotó rokonszenves egyéniségét, a köztudatban még eleven alakját. Ezúttal azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a szülôföldjéhez, népéhez példásan ragaszkodó festô egy igen fontos mûvészettörténeti csoport, a székely festôiskola egyik kiváló képviselôje, aki az ôrzôk bátorságával következetesen járta a maga útját. "Bordi András utolsó ecsetvonásán, az Idô mûtermében, az örökkévalóság idôszámítása szerint még meg sem száradt a festék a halála óta eltelt másfél évtizedben. De az máris bizonyos, hogy ha egyszer mûvelôdéstörténészek, társadalomtudósok, látleletszakértôk megkísérlik rekonstruálni a Város, a marosvásárhelyi mûvészeti központ születését és virágkorát, Ô lesz a koronatanú." – hangsúlyozta Banner.

Ioan Sulea festômûvész, a Mûvészeti Múzeum vezetôje jeles elôdje munkásságából elsôsorban arra tért ki, ami a képtár állományának megóvását, folyamatos gazdagítását illette.

Virág György korábbi megyei tanácselnök gyermekkori emlékeibôl idézte fel szívhez szóló jellemrajzában a legkisebbekre is odafigyelô, ôket a mûvészetek rejtelmeibe bevezetô Bordit. A szó szoros értelmében gondnoka volt a Bernády létrehozta Kultúrpalotának, mondotta.

Az egykori tanítványok nevében Márton Árpád csíkszeredai festômûvész mesélt arról, milyen nagyszerû embernek, nevelônek és mûvésznek ismerték meg a Mestert, az utánozhatatlan akvarellistát, aki diákjaiba ültette az alkotás tiszteletét és azt a meggyôzôdést, hogy a Kultúrpalota olyan, mintha a mûvészetek szentélye, temploma lenne, ahova csak lábujjhegyen, áhítattal szabad belépni.

Végezetül Bordi Géza, a festô mûvészpedagógus fia szólt a kiállított képekrôl, és köszönte meg mindazok hozzájárulását a jubileumi tárlathoz, akik valamilyen módon segítették a nagy érdeklôdéssel övezett rendezvény létrejöttét.

A közönség a Kultúrpalota elôcsarnokában állófogadáson folytatta a kiállításon látottakról, hallottakról az eszmecserét.

A Seprôdi János Kórusszövetség a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak szakmai szervezete. Tagjai vannak Magyarországon (209 kórus és zenekar), Szlovákiában (57 kórus és zenekar), Szlovéniában (14 kórus), Romániában (297 kórus és zenekar), Ukrajnában (9 kórus és zenekar), Szerbiában (53 kórus és zenekar), Horvátországban (17 kórus és zenekar). Öszesen 656 kórus és zenekar, kb. 62 ezer kórus- és zenekari taggal. Nagy Ferenc elnök a szervezeti felépítés változásairól tájékoztat.

– A Kárpát-medencét öt régióra tagoltuk, ezek: Északi régió (Magyarország északkeleti része, Románia – Erdély – északnyugati megyéi, Ukrajna (Kárpátalja) nyugati része, Szlovákia keleti területei. Vezetôje Pandák Pál (Pálháza, Magyarország); Déli régió: Magyarország délkeleti területei, Románia – Erdély – délnyugati megyéi, Szerbia – Vajdaság. Vezetôje Magyar Istvánné Rozi (Mórahalom, Magyarország); Nyugati régió: Magyarország dunántúli része, Horvátország, Szlovénia és Burgenland déli területei. Vezetôje Alexy Rezsô (Siófok, Magyarország); Keleti régió: Románia – Erdély keleti székely megyéi, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben, Kolozsvár, Fehér, Beszterce-Naszód megyék kórusai és zenekarai.
Vezetôje Kovács László (Szé-kelyudvarhely, Hargita megye); Közép régió: Magyarország Duna- Tisza közötti területei, Szlovákia nyugati területei, az Ôrség (Burgenland) északi része. Vezetôje dr. Sófalvi Antal (Recsk, Magyarország) * A szövetség fóruma a négyévenként összehívott Nemzetközi Mûvészeti Kongresszus, amelyen minden zenei együttest egy-egy küldött képvisel. Legutóbb Mórahalmán tartottuk kongresszusunkat, 257 küldött részvételével. A kongresszus megválasztotta a szövetség vezetô szerveit. Az elnökség: Nagy Ferenc elnök, dr. Györfi László alelnök, Szabó Éva titkár, dr. Sófalvi Antal szervezési alelnök, Lovrek Károly mûvészeti alelnök, Tóth Csaba, Pintér László, Szebeny Miklós, Magyar Istvánné. Megválasztották a Mûvészeti Tanácsot, ennek elnöke Lovrek Károly székesfehérvári karnagy, tiszteletbeli elnökei Szalman Lóránt marosvásárhelyi karmester és Turay István törökbálinti polgármester.

A kórusszövetség 2006-os tevékenységét Bartók Béla születésének 125. évfordulója jegyében, a világhírû magyar zeneszerzô emlékének tisztelegve szervezi meg, azt javasolja tagegyesületeinek, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak a Bartók-mûvek megszólaltatására.

Tallózzunk a gazdag rendezvénynaptárból: március 31 – április 1. között zajlik a Kézdivásárhelyi Kórustalálkozó, április 23-án a Marosszentgyörgyi Tavasz, május 2- án az anyák napi kórustalálkozó Técsôn (Kárpátalján), május 7-én a szlovákiai Bodrogszerdahelyen lesz népzenei találkozó, május 9-én Fúj-süvölt a Mátra szele elnevezésû kórustalálkozó Recsken, május 16-án balatoni találkozó Siófokon, minden mûfajban, 27-én a vajdasági Palics ad otthont népzenei találkozónak, június 3-án a XV. Zengjen hálaének kórustalálkozóra kerül sor Szászrégenben, június 17-én Körtvélyfáján a IV., reneszánsz mûveket elôadó kórusok találkozója, június 24- én népdalkórusok találkozója a magyarországi Soltifaluban, június 23-24-25-én: Kárpát-medencei kórusok seregszemléje Parajdon, a sóbányában. Júniusban rendezik a Bárdos Lajos–Nagy István kórusfesztivált Marosvásárhelyen, illetve a szatymazi dalos, Horváth Károly népzenei találkozót Lendván. Június 25-én Pál-napi dalostalálkozó Pálházán (Magyarországon), aztán 26-án a Péter-Pál napi dalostalálkozó a vajdasági Hajdújáráson, ugyancsak június 26-án a Hetyei Nemzetközi Napok (Magyarországon).

A júliusi események: 13-án Kis-Küküllô menti kórustalálkozó Dicsôszentmártonban, 16- án nôi karok találkoznak Szabáson (Magyarország), 18-án tartják az ifjúsági kórusok összejövetelét Marosvásárhelyen.

Augusztusban a Szent István-napi ünnepségeket az egyesületek székhelyein tartják. 26-án lesz a II. Rába menti kórustalálkozó Rumban (Magyarországon). Szeptember 7-ére idôzítették a barcasági kórusok találkozóját Brassóban, 8-án a vajdasági énekkarok üdvözlik egymást Csókán, aztán október 1-jén Törökbálint (Magyarország) fogadja a dalosokat. Október 14-én Egerbegy várja ismét az Aranyos menti énekeseket, 21-22-én Tatabányán tapsolhat a közönség a nemzetközi dalostalálkozó együtteseinek, október 28-án Sepsiszentgyörgy várja az unitárius kórusokat, 28- án Katalin-napi dalostalálkozót szerveznek Mórahalmán (Szeged mellett), 29-én pedig Piskitelepen jönnek össze a Hunyad megyei magyar kórusok.

2006 decemberében a kamarakórusok sepsiszentgyörgyi és tatabányai hangversenyei jelzik a csúcsot, ezek mellett minden tagegyesület a saját körzetében szervez adventi hangversenyeket.

A szülôföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért, a romániai magyarság érdekében folytatott kiemelkedô munkájuk elismeréséért az RMDSZ ügyvezetô elnöksége december 17-én huszonhét közéleti személyiségnek adott át Ezüstfenyô-díjat. A Maros megyei díjazottak Kerekes Károly parlamenti képviselô, Pakó Benedek szászrégeni kanonok és Simon István, Kerelôszentpál polgármestere, akikkel az alábbiakban arról beszélgettünk, mit is jelent számukra e kitüntetés, milyen teljesítményüket méltányolta e gesztussal az RMDSZ.

Kerekes Károly jogász 1990-tôl az RMDSZ parlamenti képviselôje, aki elsôsorban szociális téren tett és tesz sokat a romániai magyar közösségért és nemcsak.

– Nagy megtiszteltetést jelent számomra, hogy értékelték a 15 évi parlamenti tevékenységemet. Valószínûleg nem nekem kellene arról beszélnem, hogy miért érdemeltem ki e magas kitüntetést, hanem azoknak, akik így látták jónak. Ha röviden akarnám e 15 évet összefoglalni, egyfajta elszántság volt részemrôl, hogy az RMDSZ programját a lehetôségek szerint próbáljam megvalósítani, ezen belül azon a területen munkálkodjam, amelyet kiválasztottam. Nevezhetném ezt úgy is, hogy a magyarságot ért történelmi sérelmeket az adott lehetôségek szerint jogorvosolni, és amikor ezt mondom, gondolok azokra a törvényekre, amelyek megalkotásában szerepem volt, mint például a háborús veteránokra, a politikailag üldözött személyekre, az etnikai alapon üldözött személyekre, a munkaszolgálatosokra vonatkozó törvény vagy az elkobzott nemesfémek visszaadását célzó törvény. Mind olyan jogszabályok, amelyek az erdélyi magyarságnak – de nemcsak – jogorvoslatot nyújtottak az elszenvedett igazságtalanságokért.

Egy másik fontos, részben sikeresnek bizonyult célkitûzésem, hogy a Ceausescu rendszer által megszüntetett falvak visszakapják státusukat, és elsôsorban a Maros megyei falvakra gondolok. Sikerült a Nyárádgálfalva községhez tartozó Nyárádszentlászló falu státusának törvény általi visszaállítása 2004-ben, de sajnos az idén két hasonló kezdeményezésem nem sikerült – s ezt fájdalmas kudarcomnak tekintem – a Vámosgálfalva községhez tartozó Szôkefalva, valamint a Karácsonyfalva községhez tartozó Csiba, Káposztásszentmiklós és Folyfalva eredeti státusának visszaállítása. Mentségemre szolgálhat az a körülmény, hogy a képviselôházban magas szavazatszámmal átment a törvény, a szenátusban viszont megbukott Funar nacionalista csoportjának tevékenykedése miatt. A harcot azonban nem adom fel, folytatom amíg végül is sikerülni fog.

Szintén magyarokat is érint, hogy az évek során jónéhány törvénytervezetemet elfogadta a parlament, mint például az elôzetes nyugdíjaztatás bevezetésére vonatkozót, vagy azt, amelyik a nyugdíjasok kedvezményes, nemcsak vonattal, hanem más közlekedési eszközökkel való utazására vonatkozik.

Idéni törvénykezdeményezéseim közül kiemelném a nyugdíjátszámításra vonatkozó törvény módosítását, amely azt célozná, hogy az 1950-61 közötti idôszakban a fizetésre vonatkozó de a munkakönyvbôl hiányzó beírások esetében ne a minimálbért, hanem az ágazatonkénti átlagbért vegyék figyelembe. A kormány sajnos ezt nem szándékozott elfogadni, de végül az RMDSZ-es miniszterek nyomására úgy döntött, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját, és felkérte a munkaügyi minisztert, elemezze a kérdést. Tehát még nem vesztett az ügy. Másik törvénykezdeményezésem a nyugdíjtörvény olyanszerû módosítása, amely bizonyos társadalmi szolgáltatások esetében – amikoris a munkáltató fizeti ki a vonatkozó tb. járandóságokat – kiküszöbölné azt a méltánytalan helyzetet, hogy a biztosított személy a munkáltató sajnálatos mulasztása következtében nem kaphatja meg jogait. Gyakran megtörténik, hogy huzamosabb ideig a munkáltató hibájából a betegszabadság, gyereknevelési szabadság idejére nyújtandó járandóságot a biztosított személy nem kapja meg. Ilyen esetekben lépjen közbe a megyei nyugdíjpénztár és fizesse ki e járandóságokat, természetesen utólag behajtva ezeket az összegeket a vétkes munkáltatótól. E tervezetet még nem véleményezte a kormány, de örvendetes, hogy nemrég kormányrendelet született, amely legalább a gyereknevelési szabadság esetén megoldja ezt a problémát.

– Számított-e arra, hogy Ezüstfenyô- díjassá válik?

– Álszerénység lenne részemrôl, ha azt mondanám, nem vártam a kitüntetést. Igenis, úgy érzetem, hogy eléggé következetesen küzdöttem a kitûzött célok megvalósításáért, és örülök, hogy az RMDSZ vezetése értékelte munkámat.

Antalfi Imola

Pakó Benedek szászrégeni kanonok papi hivatásának teljesítésén túl jelentôs szerepet vállalt a szászrégeni magyarság közéletében, a közösség egyházi és világi intézményeinek létrehozásában, nemzeti örökségünk értékeinek megôrzésében és gyarapításában – áll abban a méltatásban, amely az RMDSZ által odaítélt Ezüstfenyô-díj átadáskor elhangzott. Néhány mondat csupán, de sok minden benne van, s ezek közül talán a legfontosabb egy intézmény létesítése és fenntartása.

– 1994-ben kezdtük és 2000-ben fejeztük be Szászrégenben a 2000 négyzetméteres lakófelületû szórványkollégium építését, ahol évente átlagban 75 környékbeli és a szórványtelepüléseken lakó diák kapott szállást, hogy a városban magyar anyanyelvû osztályokba járhassanak. Minden vakációban pedig bákói csángó gyerekeket nyaraltattunk itt teljes ellátással. Jelenleg kevesebb a diákunk, mivel a támogatások is megcsappantak.

– Amikor még épült a kollégium, a munkálatokról érdeklôdtünk öntôl. Annyira pontosan tájékoztatott, hogy a beépítendô téglák számából kiszámította, még mennyi pénzre van szükség a folytatáshoz. Ilyen szerény anyagi körülmények között valósággal mûvészet építkezni, kollégiumot fenntartani.

– Sikerünk titka, hogy mindegyre pályázunk. Évente mind a román, mind a magyar kormányhoz több pályázatot nyújtunk be. Építkezésre, fejlesztésre, oktatási támogatásra, mindenre, amire lehetôség van. Sajnos a bukaresti kormány nem nagyon támogat, s a pénzforrások igencsak politikafüggôek Magyarországon. De minket ez nem befolyásol. Sajnos ma is olyan kilátások vannak, amelyek elszomorítanak, így nehéz tervezni.

– Az Ezüstfenyô-díjjal tulajdonképpen a közösség érdekében tett tevékenységét ismerte el a politikum is, ha úgy tetszik, ez garanciája lehet annak, hogy folytassa ilyen terveik megvalósítását.

– Nagyon szépen köszönöm az RMDSZ-nek ezt a kitüntetést, de el kell itt modanom, hogy én nem politizálok. Egyetlen politikám a polisz, a város, s a szórványban élôk felkarolása a magyarság megmentése érdekében. Ennyi...

– Ez nagyon sok, hiszen tudomásom szerint most épül egy közösségi ház és a szászrégeni szórványkollégium fenntartása mellett hasonló jellegû intézményt mûködtetnek Görgényszentimrén is.

– Nemrég avattuk fel a Magyar Házat, ami még csak félig készült el. Itt két lakószintet rendezünk be, lesz egy nagy mûvelôdési terem, a földszinten pedig szociális konyhát szeretnénk mûködtetni. A bentlakásban azokat szállásoljuk el, akik a holtmarosi gyerekotthonból 18 éves koruk után kikerülnek és nincs hova menniük. Ugyanakkor gondolunk azokra a kezdô magyar tanárokra is, akik nem idevalósiak, de Szászrégenbe kapnak kihelyezést és nincs hol lakniuk. A mûvelôdési teremben a magyarságtudatot ápoló rendezvényeknek adnánk helyet, míg a szociális konyha az idôseket, rászorulókat szolgálná ki. Felvásárolom a környékbeli kerteket is. Ide nyugati mintára játszóteret építünk, és gyerekmegôrzôt létesítünk olyan szülôk számára, akik több idôre elutaznak és nincs kire hagyniuk a gyereket, vagy akár bevásárolni mennének el és hasonló gondjaik vannak. Itt pedagógus felügyelete mellett lehetnek majd, s az étkeztetést is biztosítjuk. Remélem, hogy jövôben sikerül a víz- és fûtéshálózatot beszerelni, s a fal- és padlóburkolatot elkészíteni, hogy legalább a konyhát nyissuk meg a rászorulóknak.

– Mi történik Görgényszentimrén?

– Görgényszentimrén szórványoktatási központot hoztunk létre. Hétvégeken 10 gyereket tanítunk magyar nyelvre. Azt szeretnénk, hogy a református egyházzal összefogva ôsszel az állami iskolában magyar osztály induljon. Igény lenne rá, azonban sok a vegyes házasságból származó gyerek, s így elsôsorban a magyarságtudat ápolásával kell inkább megküzdenünk.

– Amióta Pakó Benedek Csíkszépvízrôl elköltözve Szászrégenben vállalt szolgálatot, megállás nélkül tevékenykedik, forgatja, kamatoztatja a bevételeket, emiatt sokan üzletelô papnak is nevezik. Meddig mehet ez a fáradhatatlan szorgalom, hiszen a látszat ellenére az ön egészségi állapota is elég törékeny?

– Hogyhogy meddig?!... Ameddig élek!

Vajda György

Simon István, Kerelôszentpál polgármestere a jogtalanul elállamosított magán- és közösségi javak, földek, erdôk, ingatlanok visszaszerzéséért folyó, mind a megyei RMDSZ- szervezetnél, mind a helyi önkormányzatban végzett kiemelkedô munkájáért érdemelte ki az idei Ezüstfenyô-díjat.

– Mit jelentett Önnek az Ezüstfenyô-díj?

– Meglepetés volt. Nem tudom, ki javasolt, de ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 1989 karácsony harmadnapján harmadmagammal alapítottuk meg Búzásbesenyôben az RMDSZ-t, s azóta különbözô vezetô funkciókat töltöttem be. Aktívan részt vállaltam a szülôföld visszaszerzésében: visszajuttattuk a kastélyt a Haller grófi családnak, az erdôket visszamértük az embereknek. Az is érv lehetett, hogy a nevemhez fûzôdik a mûvelôdési otthonok elnevezése: Búzásbesenyô – Rátonyi János; Magyardellô – Járy Árpád; a búzásbesenyôi iskola névadása – Dósa Dániel. Hangsúlyt fektettem a munkahelyek teremtésére, a fiatalok elvándorlásának megfékezésére. Az Ezüstfenyô-díj ösztönzés számomra, hogy kerületi RMDSZ- elnökként és polgármesterként méltóképpen képviseljem közösségünk érdekeit.

– 2000-tôl Kerelôszentpál község polgármestere. Mit értek el 2005-ben, milyen évet tudnak maguk mögött?

– Az eltelt idôszakban az infrastruktúra-fej-lesztés került elôtérbe. A tavaly Magyardellônek új kompot szereztünk, a beruházás értéke 1,5 milliárd régi lej. Az idén december 15-én fejezôdött be a Szentmargitta–Magyardellô közötti 5 kilométeres út kövezése, kilenc áteresztô híd készült el. Augusztusban elkezdtük a vízbevezetést, a munkálat értéke 50 milliárd régi lej. A község a csapói vízüzemtôl kapja a vizet. A marosugrai szivattyúházig lefektettük a fôvezetéket, 2006- ban Búzásbesenyôben, Szentpálon és Kerelôn vezetékes víz lesz.

Körülményeink változását jelzi, hogy egyre több hazai és külföldi beruházó keresi fel a községet: fejlôdött a szentpáli cserépgyár, a német érdekeltségû HAAS cég 1500 munkahelyet teremt. Ez a legnagyobb befektetés, amit sikerült a községbe hozni.

– Milyen tervei vannak az új évre?

– 2006-ra csakis olyan célokat tûztünk ki, amelyeket meg tudunk valósítani. A községközponti iskolát visszakapta a katolikus egyház, ezért új iskola építése szükséges. Az elôtanulmányt januárban nyújtjuk be a kormányhoz. A beruházás értéke 7 milliárd régi lej. Két épület lesz, egyik az eleminek és az óvodának, a másik a gimnáziumi osztályoknak, könyvtárnak és az informatikalabornak. Reményeink szerint a beruházás egy-két év alatt elkészül. Kormányprogramból Búzásbesenyôben tornatermet építünk. Elkezdjük az új polgármesteri hivatal építését is, a jelenlegi közel 300 éves épület fölött eljárt az idô.

Mindent egybevetve igyekszünk a realitások talaján maradni, de a kínálkozó lehetôségeket sem szalasztjuk el.

Nagy Annamária

Néhány évvel ezelôtt történt, amikor még nem tudtam, hogy a szeretet a legnagyobb segítség a bajbajutottak számára. Ez az eset viszont megtanított erre a nagyon fontos dologra.

Íme a történet:

Szüleim sokat dolgoztak és nem volt idejük rám vigyázni. Nagyszüleim is távol laktak tôlünk, ezért édesanyám kénytelen volt "pótmamát" és "pótpapát" fogadni számomra. Egyik néni ment, a másik jött, én pedig nagy figyelemmel követtem minden szót, de csak édesanyám szoknyája mögül mertem leselkedni. Akkor találtam meg egy gyenge, soványka néniben az igazi szeretô dadát. Férje is kedves, csendes bácsi volt, aki ugyanúgy szeretett, mint a néni. Ez a házaspár nap mint nap öltöztetett, tanított és vigyázott rám. Soha nem volt gyerekük, de engem úgy szerettek és kényeztettek, mintha saját leányuk lettem volna. Mindenbôl a legjobbat kaptam, minden kívánságom teljesült. Én is nagyon szerettem ôket. Egy szomorú téli napon, mely közel állt karácsony estéjéhez, a szeretet ünnepéhez, "tatámat" egy nagyon kegyetlen betegség érte, és sajnos, ágyhoz is láncolta. Attól fogva sem mozogni, sem beszélni nem tudott, lebénult. Sajnálkozva és könnyes szemmel ültem az ágya szélén, de aztán támadt egy ötletem: színházat játszom Brumival, a kedvenc mackómmal. Jó ötletnek tartottam, hiszen ezt a játékot én is élvezem és a beteg bácsit is szórakoztatom vele. Bohóckodtam és nagyon beleéltem magam a játékba. És talán nem eredménytelenül. Egyszer csak észrevettük mamikámmal, hogy az idôs úr szeretô szemei, melyek addig csak üresen elôrebámultak, könnyel teltek meg és végigfolytak öreg, ráncos arcán. A hála mosolyát lehetett arcáról leolvasni, amely minden szónál többet mondott. És bár alig néhány éves gyerek voltam, mégis sikerült a lelkembôl fakadó igaz szeretettel egy csöppnyi boldogságot varázsolni a bácsi szenvedô arcára. Mindketten tudtuk, hogy örömöt szereztünk egymásnak, pedig semmi különöset nem tettünk, csupán szerettük egymást, de ez elég volt egy olyan láthatatlan fonal képzôdéséhez, mely örökre összeköt bennünket és semmi sem szakíthatja el. Talán ez volt az engem felnevelô "tatám" számára a valaha is kapott legszebb karácsonyi ajándék: a szeretet.

Ui: Keves MeseAngyal!

Ez az igaz történet nevelôanyukámmal történt meg, még kisgyerek korában, és szerintem nagyon találó erre a témára, ezért úgy döntöttem, hogy elmesélem neked.

Gidófalvi Tímea-Anna

Sokáig nem értettem ezt a kijelentést. Egy eset folytán rájöttem, hogy a szeretet határtalan, minél többet adunk belôle, annál több forrik bennünk.

Vonaton utaztunk a tengerpartról hazafele, a fülkében két süketnéma szülô ült. Mellettük tizenéves lányuk. Elôször csak a szülôk fogyatékossága tûnt fel, de késôbb észrevettük, hogy Csilla, a lányuk sem egészséges. A lány nyugodtan ült, karkötôket bogzott, amelyek nekem is tetszettek. Az idô múlásával idegeskedni kezdett, sápadt lett, csúnyán beszélt a szüleivel, sôt egyszer meg is ütötte az édesanyját. Én nem értettem, hogy miért. Ô mondta el, hogy súlyos epilepsziás beteg. Miután bevette a gyógyszereit, ismét kedves, türelmes lett.

Csodálatos volt, hogy mekkora szeretettel és megértéssel bántak vele. Csilla agressziójára simogatással feleltek, ami többet ért minden gyógyszernél.

Mi, egészségesként nem tapasztaltuk meg az élet mély szakadékait, és az is idegen számunkra, hogy ilyen helyzetben hogyan kell viselkedni.

Ekkor értettem meg, mi az igazi szeretet, az egymással való törôdés. A család Csíkszeredában leszállt a vonatról, de mint a vonat kerekeinek kattogása, úgy maradt meg ez az élmény bennem. Egy életre szóló példa volt, hogyan kell szeretetet adni. Rádöbbentem, a szeretet forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van. Ami soha el nem fogy...

Szucher Ágnes Bernadett,

VI. osztály

Marosvásárhely, 2006. dec. 21.

Nevem Andrea, hét és fél éves vagyok.

Szeptemberben kezdtem az elsô osztályt, így még nem tudok írni, olvasni csak most tanulok. ezért megkértem nagymamámat, hogy ô írja le, amit mesélni szeretnék neked, Angyalka.

A mi családunkat sok szomorúság és bánat érte, de az a szeretet, mely körülvett, segített mindig továbbmenni.

Amikor kétéves voltam, meghalt apukám. Nagyon sok mindenre nem tudok visszaemlékezni, de édesanyám könnyes szemét és szomorú arcát mindig magam elôtt látom.

Mellettünk voltak nagymamáék és az ô szeretetük, gondoskodásuk és segítségük nagyon sokat számított.

Ezelôtt egy évvel édesanyám is megbetegedett. Meg kellett operálják. Utána nagyon sok kezelést kapott. Én nem tudtam másképp segíteni rajta, csak úgy, hogy jó kislány voltam, nagyon sokat pusziltam, öleltem és mindig mondtam neki, hogy a világon ôt szeretem a legjobban. Most jobban érzi magát, de sajnos, még mindig nem tud dolgozni.

Én azt hiszem, hogy az a szeretet, amit tôlem kapott és amit a nagyszüleim tettek értünk, nagyon de nagyon sokat segített.

MeseAngyalka, hogyha lehetne tôled kérni valamit, én csak annyit kérnék, hogy hozzál anyukámnak sok egészséget, hogy tudjon engem felnevelni, a szeretetet pedig én nyújtom neki.

Boldog karácsonyt kívánok.

Csíky Andrea

Nevem Márkos Tímea Orsolya és 13 éves vagyok. Gondoltam, én is írok neked.

Nagyon sokan vannak bajban, de van, aki nem mondja ki, szégyell segítséget kérni, van, akin látszik, van, akin nem. Van, aki mozgássérült, és ha csak egy pohár vizet is adunk neki, segíthetünk. De átsegíthetjük az út másik oldalára. Van, aki lelki problémákban szenved. Ilyen esetben sokat számít, ha meghallgatjuk ôket és egypár vigasztaló szó sokat segíthet, vagy bátoríthatjuk ôket. Sok öreg, egyedülálló örvend, ha valaki elbeszélget vele.

Ha vásárolunk nekik, az nagy segítség. Segíthetünk úgy is, ha visszük a csomagjaikat.

Ha az anyuka terhes és nehezére esik a bevásárlás, akkor is segíthetünk, vagy ha a kicsit nincs kire hagyja, ügyelhetünk rá, ha megbízik bennünk. Ha lefoglaljuk a gyerekeket, játszunk velük, akkor az anyuka nyugodtan végezheti a dolgát.

Ha kórházban van valaki és meglátogatjuk, az is sokat számíthat. Én is nagyon sokat segítek szüleimnek és másoknak. Ha megkérnek valamire, elvégzem, mert tudom, hogy azzal jót cselekszem. De szüleinknek is segíthetünk mind a vásárlásban, mind a takarításban és fôzésben.

Az osztálytársunk ha hiányzik, elmegyünk és megmutatjuk a leckét vagy meglátogatjuk, az is segítség.

Nem kell gazdag légy, hogy segíteni tudj! Elég egy jó cselekedet, egy jó szó sokszor.

Karácsonykor ünnepeljük Jézus születését. Ô azért jött a földre, hogy segítsen a bûnösöknek. Isten megbocsátja bûneinket, ha megkérjük és megbánjuk bûneinket. Isten úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Mi is úgy kell embertársainkat elfogadjuk, ahogy vannak. A szeretetünket kimutathatjuk, ha segítünk a rászorultakon.

Én azt gondolom, soha nem késô segíteni másoknak. Nem kell sok, csak egy kis akarat, és ha szeretettel tesszük, az a legfontosabb, nekünk is jólesik, ha segítenek, ha bajban vagyunk.

Mivel a testvérem még óvodás, úgy döntöttem, hogy én írok neked helyette. A napokban anyu szülôi értekezletre ment az óvodába. Mikor hazajött, elmesélte Anna szomorú helyzetét. Szülei elváltak, anyukája nagybeteg és bent van a kórházban. Senkije nincs a kis Annának és csak az óvó néni jóvoltából nem került gyermekotthonba. Habár mi is szegényesen élünk, elhatároztuk, hogy segítünk Annán. Ruhákat, cipôket és játékokat csomagoltunk be neki és úgy siettünk a kis Anna megsegítésére. Szívünk tele volt szeretetettel és remélem, sikerült egy kis boldogságot szerezni neki. Arra gondoltunk, hogy ha a mi történetünk lesz az egyik legérdekesebb és megajándékozol minket, kedves MeseAngyal, szívesen átadnánk ezt az ajándékot a kis Annának, hogy ezzel egy kis örömöt szerezzünk neki a szeretet ünnepén, és legyen neki is boldog karácsonya.

Ezért nagyon kérlek, ne feledkezz meg a kis Annáról és szomorú sorsáról.

Böjthe Norbert, 12 éves és Tímea, 6 éves

Mi a szeretet?

Azt nem tudom még,

Túl kicsi vagyok ahhoz,

Hogy értsem én.

Eljött hozzánk Jézus,

Tanítani minket,

Szeretni magunkat,

Mint felebarátunkat.

Szeretni egymást,

Szeretni a szegényt,

Segíteni rajta

S nem felejteni.

Békét kötni velük,

S ne háborúzni.

Irakba ne menni,

Inkább itthon ülni.

Együtt élünk velük.

Egy szülôföldön.

Segítsünk rajtuk,

Mint felebarátunkon.

Válogassuk meg mi,

Hogy kiben bízhatunk mi,

Vannak jók és rosszak,

Akik becsaphatnak.

Kezünkben a kulcs,

Miénk a döntés,

Szeretetben élni,

Vagy értük bûnhôdni.

Sebesi Szilárd

kreatív játék

- Gidófalvi Tímea Anna

- Böjthe Norbert

- Szucher Eszter

könyvcsomag

- Paraidi Dalma

- Szucher Ágnes

- Márkos Tímea

A díjakat a marosvásárhelyi Kossuth utcai Kreatív Art&Hobby bolt, valamint az Impress Kiadó ajánlották fel.

(Folytatás dec. 22-i lapszámunkból)

A lemondási nyilatkozat jól megfontolandó, mert: a lemondó mindent elveszít, azt, ami a lemondás pillanatában az örökhagyó tulajdonában volt, de azt is, ami késôbb kerül az elhunyt nevére. Gondolunk itt a birtoklevelek esetére. Nem lehetünk egyszerre elfogadók is, lemondók is. Vagyis az örökség, a ház rám esô részét elfogadom, és lemondok a rám esô földekrôl. Aki lemond, az mindenrôl lemond! Ez a helyzet is megoldható viszont: minden örökös az elfogadást kell válassza, hagyatéki ügyünket hagyatéki osztással (partaj succesoral) tudjuk megoldani, ami azt jelenti, hogy egyikünk kapja a saját és a társörökösök házrészét is, a többiek pedig a földeket, megnevezve azokat, és így mindent kizárólagos tulajdonban, elkerülve így a vagyonközösség létrejöttét, amibôl így a hagyatéki eljárás lezárásával kilépünk a vagyonközösséget megszüntetô, költséges, idôt rabló eljárásból. Legtöbb esetben az örökösök a 6 hónapos elfogadási határidôn túl indulnak hagyatéki ügyük rendezésére, ami nem lenne megoldhatatlan akadály, ha az örökösök meg tudnak egyezni a hagyatéki vagyontömeg összetétele, egymás örökösi min