Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Forradalom vagy puccs? Voltak-e terroristák vagy sem? Kik lôttek az 1989-es forradalmárokra? Mikor lesz ítélet a "forradalom" perében? Mind olyan kérdések, amelyekre tizenhat éve várunk választ. Olyan kérdések, amelyekre sokan fásultan legyintenek: mit számít már mindez, hiszen ennél sokkal fontosabb gondjaink vannak manapság. Kicsi a nyugdíj, a fizetés, a számlákat törleszteni kell, a gyereknek ennie kell, a forradalom ügyével foglalkozzanak mások. Mit számítanak az akkori események, a lényeg, hogy megtörtént a hatalomváltás – mondják.

Megtörtént, de hogyan, milyen áron, az már más kérdés. Paradox módon sokan vannak, akik kijelentik, hogy visszakívánják a kommunista rendszer látszólagos biztonságát, amikor viszonylag egyszerûbb volt lakáshoz, munkahelyhez jutni. Azt elfeledik, hogy a forradalom másról szólt. A szabadságról, emberi jogokról, reményrôl a gyerekeink számára, érvényesülési lehetôségekrôl, arról, hogy tanulhatunk bárhol a világon, dolgozhatunk képzettségünk szerint, ami a miénk, azt nem veszi el senki, arról, hogy demokrácia lesz és hogy használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem kell félnünk kimondani érzéseinket, véleményünket, hogy bízhatunk barátainkban, ismerôseinkben. És még sok egyébrôl. Igaz, hogy sok esetben hiába lelkesedtünk: szabadok vagyunk másodállást keresni, hogy megélhessünk, szabadok vagyunk elhagyni az országot az egyetem elvégzése után, szabadok vagyunk sorba állni és valóságos harcot vívni havi gyógyszeradagunkért. De hadd ne soroljuk, mi minden "szabad" még nekünk. Az élet sosem volt bonyodalommentes, sôt, akkor szép, ha zajlik – szokták mondani az optimisták.

Tizenhat év távlatából tompulnak az emlékek, de elfeledni a forradalmi történéseket nem lehet. Aki ott volt, tudja ezt. Aki azon a decemberi estén sötétedés után kiment jogokat, életet követelni Marosvásárhely fôterére, úgy érezte, nincs vesztenivalója. Aki hallotta a gépfegyverropogást, ma is beleborzong. Másnap reggel, a vértócsák mellett elhaladva döbbent rá, hogy szerencsés, hiszen a gyilkos golyó akár az ô életét is kiolthatta volna.

Tizenhat év távlatából a kérdésekre még mindig nincsenek válaszok. Ma már azt állítják, nem voltak terroristák. A forradalmi események felderítését végzô fôügyész szerint nem terroristák lôttek december 16-22. között, hanem szekusok, kommunisták, katonák. A gyilkosok tehát még mindig közöttünk járnak!

Nagy baj az, ha egy nép nem tud vagy nem akar szembenézni múltjával, nem tud igazságot tenni, felelôsségre vonni a gyilkosokat...

Manapság sok fiatal nem tudja, mi történt Temesváron és más nagyvárosokban december 21-22- én, mások meg nem akarják tudni, megint mások túlságosan elfoglaltak, nincs idejük emlékezni. Lassan már csak a forradalmárok, sebesültek megemlékezésévé válik december 21-e, a karácsonyi elôkészületek, az ünnepvárás közepette...

Frunda György RMDSZ-szenátor kedden felszólította Mircea Geoana SZDP-elnököt, hogy kérjen bocsánatot a magyar közösségtôl, amelyet mélyen megsértett az EU-csatlakozási felkészültségrôl szóló jelentés parlamenti vitáján mondott beszédében.

Geoana azt bírálta a két ház együttes ülésén, hogy tizenöt év után felmerül a kollektív jogok szabályozásának kérdése Romániában.,

Az SZDP elnöke csalódottságának adott hangot, hogy nincs egy csapat, amely lobbizna Románia uniós integrációjáért, míg az RMDSZ csak a saját célkitûzései érdekében lobbizik.

"Az RMDSZ-es kollégák miért csak a szövetség programját támogatják? (...) Miért fizetjük önöknek a brüsszeli utakat?" – fogalmazott Geoana.

Frunda György szenátor kijelentette, minden nemzetközi szervezet bátorította a kormány kisebbségi tervezetét. "Ebben a trendben jön az elôttem szóló (Mircea Geoana – szerk. megj.) és azt mondja, hogy nem azért fizet bennünket, hogy érdekeinket támogassuk Brüsszelben" – mondta Frunda. Hozzátette, felháborítónak tartja és elutasítja ezeket a kijelentéseket.

"Mi, az RMDSZ képviselôi, egy több mint 1,5 milliós közösséget képviselünk (...), nem vagyunk másodrendû állampolgárok, nem vagyunk az önök vazallusai, hogy leckéztessenek bennünket" – fogalmazott az RMDSZ-szenátor.

"Az önök kemény valutájuk voltunk, amikor Romániát felvették az Európa Tanácsba, az önök meggyôzô eszköze voltunk, amikor a NATO-nak is tagja lett az ország, és útlevél voltunk az EU- csatlakozás perspektívájában" – mondta Frunda.

Megszavazták a 2006-os megyei költségvetést

Ünnepi hangulatban, a Marosvásárhelyi Filharmónia kórusának karácsonyi énekeivel vette kezdetét tegnap a Maros megyei tanács soros közgyûlése. Csupán tíz határozattervezet szerepelt a napirenden, ám a testület mégis hosszan vitatkozott, így az ülés több mint 4 órán át tartott. A vita, tekintve, hogy két határozattervezet is vonatkozott a költségvetésre, jogos volt, és szinte mindenik képviselô hozzá is szólt. Hogy e felszólalások némelyike nem hozott semmi újat, más tál tészta.

A 2005-ös költségvetés-kiigazítás vitája viszonylag rövid ideig tartott. Szalkay József, a pénzügyi-költségvetési szakbizottság elnöke ismertette a tervezetet, amely szerint az eredetileg 1014 milliárd lejes megyei költségvetést 35,4 milliárddal egészítik ki. A tanács elemezte ugyanakkor a hátrányos helyzetûek személyi gondozóinak bérezésére kiutalt összeget, és kiderült, hogy a 27 milliárd lejbô 20 milliárd pluszban van, a fölösleget felosztották azon községek között, amelyekben a szociális támogatások kifizetésére már elfogyott a pénz. 35 milliárd lejt az állami költségvetés tartalékalapjából infrastrukturális munkálatokra utalnak ki.

A 2006-os költségvetési tervezet megvitatása közel két órát vett igénybe. Szalkay József elmondta: a jövô évi megyei büdzsé kisebb, mint az idéni, vagyis csak 972,3 milliárd lej, ami szerinte minimum az inflációs ráta szerint kellett volna nôjön. Elemzésébôl az is kitûnt, hogy az évi költségvetés 40 százaléka (!) a hátrányos helyzetû gyermekeket és felnôtteket gondozó intézményrendszer költségeit fedezi, de az EU-s követelményeknek meg kell felelni. A továbbiakban felszólaló képviselôk szinte mindenike a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság kiadásait firtatta, sokallta, és kevesellte a beruházásokra, infrastruktúrára, tanügyre, egészségügyre elkülönített összegeket. Pokorny László szerint gyermekvédelmi és szociális téren sem kell mindent "kritikátlanul" átvenni az EU-tól, Balogh József pedig az utak javítására fordítandó 100 milliárd lejt kevesellte, és kérdésére, hogy a Szociális Igazgatóság költségeiben milyen arányt képvisel a személyzet bérezése, kiderült: 42 százalékot. Ami a legtöbb felszólaló szerint túl sok és át kell gondolni a szociális rendszer mûködését. Az is felmerült, hogy javarészt más megyékbôl érkezô hátrányos helyzetû személyeket gondoznak a Maros megyei szociális intézményekben. Giurgea Teodor a megyei tanácsnak alárendelt intézmények menedzsmentjét kifogásolta. Mások az örökzöld témáról, a szûkös költségvetésrôl, pénzhiányról panaszkodtak. Érdembeli módosító javaslattal egyedül dr. Benedek Imre állt elô, utalva néhány város egészségügyi-szociális központjainak nehéz anyagi helyzetére. Finanszírozási javaslata a radnóti (1,1 milliárd lej), a dédai (1,5 milliárd lej), a nyárádmagyarósi (500 millió lej) és a nyárádszeredai (1,2 milliárd lej) központokra vonatkozott, amit a testület meg is szavazott. Benedek Imre ugyanakkor az egészségügyi intézmények, kórházak alulfinanszírozottságát is felhozta, hiszen e célra a megyei önkormányzat 2006-ban csupán 10 milliárd lejt tud szánni, miközben az RMDSZ- tanácsos szerint csak Marosvásárhely kórházai esetében a korszerûsítéshez, javításokhoz a szükséges összeg 140 milliárd lej lenne.

A testület az ülés végén megszavazott még néhány együttmûködési egyezményt nemkormányzati szervezetekkel szociális szolgáltatások esetében, valamint a Megyei Rendfenntartó Igazgatóság igazgatóságának kinevezését, Nagy Petroniu Tiberiu Vasile személyében.

Az RMDSZ honatyái elutasíthatják a parlamentben a DP törvényhozási kezdeményezéseit a demokraták kisebbségi törvény kapcsán képviselt merev álláspontja miatt, nyilatkozták koalíciós források kedden a Mediafaxnak.

A hétfô esti négypárti koalíciós egyeztetésen nem sikerült megállapodásra jutni a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezete kapcsán, a kérdésrôl folyó vitát az idén már nem lehet megoldani. Az idézett források szerint Calin Popescu Tariceanu, Emil Boc, Markó Bela és Dan Voiculescu hétfô esti megbeszélésén nem született megoldás a tervezet ügyében.

A kisebbségi tervezetrôl folyó tárgyalások holtpontját nem sikerült meghaladni, mivel Emil Boc és Markó Béla is ragaszkodott saját álláspontjához, ezért a koalíció vezetôi januárig nem is térnek vissza a tervezet kérdésére, nyilatkozták az idézett források.

A képviselôház a jövô évre halasztotta a kisebbségi törvény vitáját, a házbizottság hétfôn úgy döntött, hogy a szakbizottságoknak 2006. február 15-ig kell elkészíteniük jelentéseiket a jogszabály- tervezetrôl.

A 23 négyzetméter alapterületû helyiséget egy Borzesti utcai lakóház garázsából alakították ki 22 tonna sósziklából, hogy az asztmában és egyéb légúti megbetegedésben szenvedôk számára a sóbányánál jobb körülményeket biztosítsanak a gyógyuláshoz. Az ötletgazda és a az ötlet megvalósítója Roman Nelu vállalkozó, aki a szóban forgó épületben a Varga-módszerrel gyógyító Immuno-presszo- reflexoterápiás központot mûködteti.

A tegnap délutáni ünnepélyes megnyitó során dr. Dorgo Calin balneológus szakorvos ismertette a felszíni sószoba elônyeit, s tartott érdekes elôadást az erdélyi sóbányákról és azok gyógyhatásáról. A Marosvásárhelyen megvalósított sókamra elônye, hogy felszínen van, s így a klausztrofóbiás (a mélységtôl és bezártságtól iszonyodó) egyének számára is kellemes feltételeket teremt. Ezenkívül a hûvös levegôjû sóbányákhoz képest, amelyek közül 15 Celsius fokos hômérsékletével a parajdi a legmelegebb, a Borzesti utcai helyiségben a kívánt fokra lehet szabályozni a hômérsékletet. A helyiség méretei folytán sósabb a levegô, amelyben egy óra is elég egy kezeléshez, s a kis szökôkút az optimális nedvességet biztosítja.

– Légúti megbetegedésben szenvedô pácienseink szavai nyomán jöttem rá, hogy évi egy kezeléssorozat nem elég a gyógyuláshoz, de az anyagiak határt szabnak annak, hogy visszatérjenek Parajdra – nyilatkozta Roman Nelu. Ezt látván született meg az ötlet, amelyet természetgyógyász barátai támogattak, hogy a sóbányát kellene elhozni Vásárhelyre. A megfelelô szigetelést követôen rakták ki a helyiség padlózatát, falait a 22 tonna sósziklákból, amelyeket szintén sós anyaggal ragasztottak össze. A mennyezetre is felkerült pár száz kiló só, a helyiségben egy szökôkutat alakítottak ki, s kényelmes fapadokon lehet társasjátékot játszani. A kivitelezés Gráf Attila Endre és csoportja munkáját dicséri, s a találmány bejegyeztetése és levédetése most van van folyamatban. A tervek szerint naponta 30- 40 pácienst tudnak fogadni a sókamrában, amelynek 12-14 óra múlva lesz újra kristálytiszta, gyógyításra alkalmas a levegôje.

A helyi tanács kérésére a marosvásárhelyi piacigazgatóság elkészítette a december 6-án a Hadsereg téri piacon keletkezett tûz okozta kár mérlegét, ugyanakkor összegezték a kivizsgálások eredményeit is.

Eszerint a 11 órakor keletkezett tüzet az Electric Bocicor Kft. munkásainak elôvigyázatlansága okozta, amikor a villágító hálózat munkálatainak kivitelezéséhez figyelmen kívül hagyták a tûzvédelmi szabályokat. Összesen 134 asztalon kirakott áru égett el, ezek közül 114-nél teljes egészében megsemmisült, 20-nál csak részlegesen esett kár. A tûzoltás két órát tartott. A rendôrség továbbra is kivizsgálást folytat a fô vétkes megállapításáért. Az eddigi felmérések szerint a kár közel 1,5 milliárd lej. A piacigazgatóság megállapította, hogy Munteanu Valer gazdasági fôfelügyelô-helyettes, Costea Victor a Hadsereg téri piac ôrzôszolgálatának vezetôje, valamint Dan Biris adminisztrátor is vétkes, amiért a tûzoltók által még 2004-ben (!) jelzett hiányosságokat nem küszöbölték ki. A piacok közigazgatóságának archívumában egyetlen olyan okiratot sem találtak, amelyben a gazdasági fôfelügyelô-helyettes a tûzvédelmi és az ôrzô-védô szolgálat szabályainak a betartását ellenôrizte volna. A helyi tanácsnak benyújtott tájékoztató szerint az említettek elleni büntetésrôl késôbb értesítik a városatyákat.

A Filimon Vasile fôfelügyelô által készített jelentés szerint a tûz után a következô intézkedéseket hozták a Hadsereg téri piacon: felújították a tûzoltó szekrény tartalmát; arra kötelezték a kereskedôket, hogy beszerezzenek és az asztalok fiókjában tartsanak tûzoltó palackot; menekülés esetére útvonalakat képeztek ki az asztalok között, illetve felszabadították az asztalsorok közötti teret, ahova ezentúl jármûvel is be lehet hajtani. A fôfelügyelô azt is javasolta, hogy a tanács engedélyezze egy szolgálatos tûzoltó állás létrehozását, aki állandó szolgálatot teljesít majd a piacon. Továbbá azt is ígérte, hogy kidolgoznak majd egy tûzoltási akciótervet, mi több, tûzvédelmi gyakorlatot is tartanak majd.

A veteránok megyei szövetsége kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendôt kíván egészségben minden egyes tagjának.

Felhívjuk tagságunk figyelmét, hogy a tagsági igazolványok láttamozása, a vonat- és autóbuszjegyek kiadása a 2006. évre december 22. és január 9. között szünetel.

Hivatali tevékenységünk 2006. január 11-én újból beindul. Mint köztudott, minden héten a szerdai és pénteki napokon 9 órától állunk a tagságunk rendelkezésére. Kérjük, hogy mindenki az eredeti tagsági igazolvánnyal jelentkezzen.

A megyei szövetség nevében

Bundea László elnök

Jegyzet

Az évek során többfajta csalással szembesültünk, melyek, többek közt, a törvény határán mûködtek. Ezek egyike volt a hírhedt Caritas is, mely egyeseket gazdaggá, másokat földönfutóvá tett.

Ez jutott eszembe minap, mikor ismerôsöm szégyenkezve, önmagát vádolva mesélte el, hogyan verték át egy marosvásárhelyi pénzbeváltónál.

A mindennapi gondok terhe alatt ezer eurót szeretett volna lejre átváltani, bizonyos munkálatok törlesztésére. Marosvásárhely fôterén a sok valutaváltó közül ahhoz tért be, mely a legkedvezôbb ajánlattal kecsegtette. A csalásra akkor döbbent rá, mikor kiderült, ötmillió lejjel kevesebbet kapott. Magyarázatot kért, mely a járdára is kihelyezett reklámtáblán szereplô "CEC" és bankjegy feliratban keresendô, melynek nem tulajdonított különösebb jelentôséget, az alkalmazott pedig nem szolgált bôvebb felvilágosítással, hisz ezt a reklámfogást nem azért agyalták ki, hogy az oda betérôt becsületesen, emberséggel kiszolgálják. Ha eurócsekkel fizet, a beváltással semmi gond,tudta meg utólag, de ha bankjeggyel, és zömében azt váltanak az emberek, akkor 3,1 lejes árfolyammal számolnak. A becsapott hölgy szerette volna helyben semmissé nyilváníttatni a pénzügyi tranzakciót, erre nem volt hajlandó az alkalmazott, és ezt megerôsítendô, az ajtóban üldögélô biztonsági ôr fenyegetések közepette távozásra szólította fel ôt, a megkárosítottat.

Kezében a számlával, amely bizonyíték, hogy december 12-én 3,1 lejért váltotta be az eurót, holott a valutaváltóknál aznap 3,6 lej volt az euró vételára, megsemmisülten állt a Rózsák tere 56. szám fondorlatosan megalkotott reklámtáblája elôtt, magatehetetlenül bámulta, míg könnyeivel küszködve arra gondolt, hogy a város szívében naponta hány gyanútlan embert vernek át ily módon, majd gyors távozásra szólítják fel a kellemetlenkedôt.

A nyáron több jelzést kaptunk magánszemélyektôl, külföldrôl érkezett turistákat is átvertek ezzel a sajátos módszerükkel. Marosvásárhely szívében azok a gyanútlan emberek, idôsek válnak áldozatokká, akik nem ismerik a pénzváltók jó illetve rossz hírnevét.

Az RMDSZ maros megyei és marosvásárhelyi szervezete az RMDSZ megalakulásának 16. évfordulója alkalmából ünnepi elôadást szervez 2005. december 27-én 19 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében.

Fellépnek:

Ördög Nóra, Ördög Levente, Sebestyén Aba, a Marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat színészei, Buta Árpád, Marton Irén, Ötvös Mária, Gál Ferenc, Gyárfás István népdal- és nótaénekesek, a Lôrincz néptáncegyüttes valamint a DANCE ART versenytánc-klub.

Kísér Koszorús Kálmán és zenekara.

Értékes tombolanyeremények!!

A belépés díjtalan.

Közös osztrák–magyar kormányülés Bécsben

Az együttes ülésnek külön jelentôséget ad az a tény, hogy Ausztria 11 nap múlva veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztét.

A két fôvárosban elhangzott bejelentések szerint az együttes ülésen a két EU-tag és szomszédos ország közötti kapcsolatok erôsítésérôl van szó. A munkatalálkozón Magyar–osztrák együttmûködés az újraegyesülô, versenyképes Európáért címmel közös kormánynyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerôsítik a kétoldalú együttmûködés bôvítése melletti elkötelezettségüket, és ajánlják az ilyen jellegû találkozók évi rendszerességgel történô megrendezését. A két kormány megállapodik a szorosabb konzuli együttmûködésben, beleértve harmadik országokban közös képviseletek kialakítását, illetve egymás képviseletét, ha ott csak egyikük van jelen. Megerôsítik a hasznosnak minôsített regionális koordinációs fórum folytatása melletti elkötelezettségüket, és megállapodnak a turisztikai határátkelôk számának a növelését célzó tárgyalások felgyorsításában, valamint a határokon átnyúló rendôri együttmûködés erôsítésében.

A WTO értekezletén elért megállapodás az agrárexport támogatásainak jövôbeni leépítésérôl meglehetôsen sovány eredmény a fejlôdô világ szempontjából – értékelték az utóbbi országcsoport támogatói a vasárnap kialkudott kompromisszumot.

Rossz megállapodás, mert nemcsak hogy nem teljesíti a fejlôdôknek a dohai forduló elindításakor ígért eredményt, s hogy állandó fenyegetettségük mellett jött létre, hanem az az egyik fô gyengéje, hogy például az EU esetében körülbelül 3 milliárd eurónyi közvetlen támogatást zár ki idôvel, miközben a kereskedelemhez(exporthoz) közvetlenül nem kötött támogatások közül több tíz milliárdnyit továbbra is meghagy a fejlett országcsoportnak. Az Egyesült Államok lemond évi 250 millió dolláros közvetlen exportszubvencióról a gyapotra, miközben más támogatási formában ad termelôinek évi 4 milliárd dollárnyit. Hongkongban elsôsorban a fejlett országok érdekeinek megfelelô megállapodás jött létre – mondták szakszervezeti és a fejlôdô országot támogató nemzetközi szervezetek képviselôi, emlékeztetve, hogy több száz fejlôdô országban termelt cikk esetében az Egyesült Államok és Japán továbbra is zárva tarthatja határait.

Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója is elismerte a hongkongi tanácskozás végén: a dohai fordulóban(annak 2001-es startjánál) kitûzött célok a mostani megállapodással 60 százalékban teljesültek, a fordulóban megvitatandó kérdéskör 60 százalékát tudhatják maguk mögött. A csaknem tíz napig tartó hongkongi tanácskozások elôtt a dohai forduló teljesítettsége szerinte 55 százalék körül volt.

A hivatalos végeredményt még nem közölték, de az elôzetes exitpoll felmérések szerint egyértelmûen Netanjahu diadalmaskodott. Ezek szerint a volt kormányfô kapta a szavazatok 47 százalékát, míg Szilvan Salom külügyminiszter 32, Móse Feiglin, a Likud szélsôségesen jobboldali frakcióvezetôje 15, Jiszráel Kac mezôgazdasági miniszter pedig 6 százalékot kapott.

Netanjahu legkeményebb ellenfele, Salom már korábban elismerte a vereségét.

A párt mintegy 130 ezer tagja arról dönthetett a hétfôi szavazáson, hogy ki legyen a kilépett és új pártot alapító Ariel Saron utódja a Likud élén.

Ezt ismerték fel valószínûleg az olaszok, ezért van olyan nagy látogatottsága az országban mûködô mintegy 3000 tánciskolának, ahol több mint ötmillióan gyakorolják a réginek számító táncokat, a keringôtôl a rumbáig – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Marcello Faina sportorvos, akinek cikkei rendszeresen megjelennek egészségügyi szaklapokban, személyesen tapasztalta, hogy egy állandóan veszekedô, már-már a válásra gondoló házaspár hogyan talált újra egymásra, miután beiratkoztak a tánciskolába. "Tangó tangó után, újra megtalálták az elveszett intimitást" – mondja.

Mi az, ami többet ad ebbôl a szempontból, mint az otthon? – kérdezték tôle. Az együtt töltött idô, amikor a figyelem közös célra összpontosul, az abszolút harmónia. Ringatózni egy melódiára szorosan összeölelkezve egy életre szóló változást hozhat – felelte. Nem véletlen, hogy ezeket a tánciskolákat sok pszichológus is látogatja. Ott szerzett tapasztalataikat, megfigyeléseiket állítólag gyümölcsözôen hasznosítják praxisukban.

Állok a marosvásárhelyi Városháza elôtt és felidézem az 1989-es decemberi eseményeket.

A II. világháború után Kelet- Európában kialakult totalitarista rendszer ellen a lengyelek, a magyarok népfelkeléssel, a többi népek tiltakozással válaszoltak. Nálunk, Romániában a hatalomnak hosszú idôn át sikerült megakadályozni az ellenállás nyílt kibontakozását, de a Zsil-völgyi, a brassói tüntetések, majd az 1989. december 16-i temesvári népfelkelés új irányt szabott a romániai demokratikus kibontakozásnak.

1989. december 20-án este 8 órakor a Román Televízió képernyôjén "harcostársaival" megjelent az államelnök, Ceausescu, s beolvasta hírhedt beszédét, melyben a temesváriakat rendbontó huligánoknak, az ország integritása ellen törô, külföldrôl támogatott diverzionistáknak nevezte, s felhívta Románia népét a Temesvár elleni küzdelemre.

Másnap országos viszonylatban Temesvárt elítélô gyûléseket szerveztek, és rendkívüli intézkedéseket hoztak az elégedetlenkedés elfojtására.

Marosvásárhely fôterén már 9 órakor megjelentek a Belügyminisztérium antiterrorista alakulatai, felfegyverzett, páncélozott autóikkal, demonstratív felvonuláson. Fekete ruhás, álarcos fegyveresek távcsöves puskáikkal felvonultak a környezô épületekre, hogy a pártházat géppuskáikkal megvédelmezzék a tüntetôkkel szemben.

Délután 3 óra tájban az ipari negyedekbôl megérkeztek a Ceausescu-ellenes jelszavakat skandáló tömegek a pártház elé.

Este 8 órakor a római katolikus plébánia egyik ablakából Köllô Gábor káplán megáldotta a tüntetôket, akik vele együtt mondták el a miatyánkot.

A tüntetés mind erôsebbé vált, ezért a hatóság megkezdte a letartóztatásokat s a forradalmárok bántalmazását. Tizenegy óra tájban – eddig ki nem derített személy – kiadta a tûzparancsot, és a tömegbe lôttek, melynek hat halott, Bodoni Sándor (sz. 1955), Hegyi Lajos (sz. 1964), Hidos Adrian (sz. 1968), Muntean Ilie (sz. 1959), Pajka Károly (sz. 1957), Tamás Ernô (sz. 1951) és 132 sebesült áldozata volt.

December 22-én 9 órára az ellenállás vezetôi népgyûlést hívtak egybe a Városháza elôtti térre, ahol Király Károly, majd Aurel Florian mondott beszédet, síkraszállva a szabadságért s a román–magyar testvériségért.

Déltájban a televízió közölte a bukaresti eseményeket, Ceausescuék menekülését.

Itt, Vásárhelyen is felgyorsultak az események. A katonák a csôretöltött puskákból kilôtték a golyókat és visszavonultak a kaszárnyákba – gyôzött a forradalom.

Az örömöt leírni alig lehet. Egymás nyakába borultak az emberek és sírtak. A fiatalok felszálltak a tankokra és lobogtatták a címer nélküli zászlókat végig a fôtéren. Egy másik csoport a Securitatéra sietett, hogy kiszabadítsa az elôzô nap letartóztatott forradalmárokat. A tömeg nagy része a Városháza elôtt maradt, megostromolta a Pártbizottság épületét, majd az utcára kidobták és elégették Ceausescu képeit, a könyveket, az iratokat és a vörös zászlókat.

Meghallgatták Király Károly, Sütô András és Aurel Florian beszédét, akik higgadtságra és testvéri összefogásra buzdították a jelenlevôket.

Akkor hittük, hogy 45 év után új korszak kezdôdik Romániában, de amint tapasztaljuk, ez lassan megy itt végbe. Mi mégis bízunk abban, hogy álmunk valóra válik.

Fodor Sándor (S.)

Mottó: Aki felejt, semmit nem érdemel. (Nicolae Iorga)

Minden évben, a karácsonyt megelôzô napokban a forradalom mártír hôseinek tiszteletére gyújtott halvány gyertyalángok megerôsödve tündökölnek.

Idén is, december 21-én együtt leszünk a hôsök virággal borított emlékmûve elôtt, vagy mellette elhaladva egy fôhajtással adózzunk. Elhaladunk mellette talán szomorúan, néhányan talán éhesen, reszketve sietnek és a mindennapi gondok aggasztják ôket.

Néha jogosan haragszunk és joggal vagyunk kedvetlenek.

Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: 1989 decemberében Marosvásárhely mártírváros lakói hôsök voltak, áldozatukkal beírták nevüket a történelembe.

Az 1989. decemberi forradalomról szóló történelem lapján a legfontosabb szó a reménység. A reménység, amelyrôl soha nem mondunk le, s amely legalább gyermekeink számára beteljesülést kell jelentsen. Ha az elkövetkezô években fel tudjuk építeni a demokratikus társadalmat, amelyben szabadon, megértésben és bôségben élhetünk, akkor a történelem lapját, amelynek elsô sorait 1989 decemberében vérrel, reménységgel írtuk, betölthetjük és továbbfordíthatjuk.

Mártír hôseink csak akkor tudnak majd békében nyugodni.

Így segítsen minket a jó Isten.

Ilcu Vasile Francisc, a December 21. – Marosvásárhely Mártírváros Egyesület fôtitkára

Parlamenti megemlékezés

Forradalom vagy államcsíny, hôsök vagy áldozatok, dicsôséges történelmi esemény vagy bûnös intézmények, bûnös vezetôk bûneinek sorozata volt az 1989. decemberi fordulat – ilyen ellentétes megvilágításban emlékezett a parlament keddi ünnepi ülésén a tizenhat évvel ezelôtti történésekre.

A parlament ünnepi ülésének részvevôi – köztük Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több tagja – egyperces néma felállással adóztak az 1989 decemberében Temesváron, Bukarestben és az ország más városaiban meghaltak emlékének. Ezt követôen a parlamenti pártok egy-egy képviselôje emlékezett az 1989. decemberi eseményekre.

Volt, aki Románia 1877. évi függetlenségi háborújához és az 1918. évi nemzeti egyesüléshez hasonlította 1989 decemberének jelentôségét, volt, aki nem alattomos államcsínynek, hanem valóságos forradalomnak, mások a Ceausescu-diktatúra szétzúzásának, megint mások a kommunizmus megdöntésének, a szabad és demokratikus berendezkedés megteremtéséhez vezetô út megnyitásának nevezték mindazt, ami a tizenhat évvel ezelôtti decemberi napokban történt.

Az ünnepi megemlékezésen elhangzott beszédek idézésével egyidejûleg a média kedden Dan Voinea tábornok-ügyész elôzô napi sajtóértekezletén mondottakat visszhangozta.

A decemberi forradalom körülményeit 16 éve vizsgáló ügyész, aki annak idején a sebtében megrendezett Ceausescu-per vádiratát felolvasta, aki a temesvári vérengzésben játszott szerepükért bíróság elé állította Stanculescu és Chitac tábornokot, most súlyos vádban megfogalmazott következtetésre jutott. Azt állítja, hogy az 1989. december 22-i fordulat után nem voltak semmiféle terroristák Romániában. Az Iliescu államelnöki mandátumai idején rendre félreállított és elhallgattatott katonai ügyész közölte: nem terroristák, hanem az akkori román hadsereg katonái, az egykori milícia, a titkosszolgálatok és a hazafias gárdák tagjai lôttek akkor az emberekre. A forradalom "rejtélyeit" vizsgáló tábornok azt állítja, hogy a Ceausescu-házaspár elmenekülése után a hatalmat megragadó Ion Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22-én déli 12 óra után estek áldozatául az akkor mesterségesen keltett zûrzavar és hisztéria légkörében történt lövöldözéseknek. A terroristákat Iliescu és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés elsô óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól. Iliescuék tudatos diverziójának hatszor annyi ember esett áldozatául, mint a Ceausescu-féle parancsoknak, melyeknek 162 áldozatuk volt – jelentette ki az ügyész.

A volt államelnök hevesen tagad minden vádat. A képviselôház és a szenátus együttes ünnepi ülésén az RMDSZ parlamenti csoportjainak nevében Máté András Levente Kolozs megyei képviselô mondott beszédet. Ebbôl idézünk: "Nekünk, e nép választottainak félre kellene tennünk már kicsinyes érdekeinket, és vissza kell adnunk Romániának, törékeny demokráciánkban mindazt, ami megilleti: az igazságot és a méltóságot. A gyerekkor véres éveinek igazságát, és ezáltal egy érett serdülôkor méltóságát, mely kezével már Európa kilincsét keresi."

Krisztusban kedves testvéreim!

D. a J. Kr.!

Elröpült az advent, a várakozás és az elôkészület ideje. Megváltónk születésnapját ünnepeljük, de szent hitünk szerint megmaradt mégis az adventi lelkület: továbbra is várjuk Urunk Jézus Krisztus második eljövetelét a világ végén, amikor eljön "ítélni eleveneket és holtakat", ahogy a nagyobb hiszekegyben valljuk.

Egész advent liturgiája erre a kettôsségre hívta fel figyelmünket. Lélekben megismételtük a több ezer éves ószövetségi várakozást, de ugyanakkor liturgikus szövegeink figyelmeztettek: ti is, most is adventi lelkek vagytok, mert éberen kell virrasztanunk, várva Urunk Jézus Krisztus második eljövetelét. "Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát." (Mt. 25,13.)

Keresztelô Szent János, az elôfutár volt az Ószövetség utolsó prófétája, aki rámutathatott Megváltónkra a Jordán partján, háromszor is: "Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bûneit!" (Jn. 1,29.) A hozzá özönlô tömegnek megmutatta a messiásvárás útját. Izajás prófétát idézte, hogy saját küldetését igazolja: "A pusztában kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el, ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden test meglátja az Isten üdvösségét." (Lk. 3,4-6. vö. Iz. 40,3-5.)

Ebben benne volt az adventi karácsonyvárás minden vágyakozása, de benne volt az Úr Jézus második eljövetele várásának a programja is. Részletezzük, mert karácsony örömünnepével befejeztük ugyan az elsô adventet, de folytatjuk örök második adventünket, készülünk Urunk Jézus Krisztus második eljövetelére. A cél világos: "Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!" Az utat nagy vendégek, államfôk és méltóságok fogadására szokták "egyengetni". Így kell hát az Üdvözítôt is fogadni. Egyengetjük lelkünkbe vezetô útját. De a Próféta, és nyomában Keresztelô Szent János, részletezi az útegyengetést.

l. "A völgyeket töltsétek fel!". Mi a völgy? Gödör, földhiány, tehát hiányosság. Ha beletekintünk a Szent Evangéliumba, mennyi völgyet, gödröt, hiányosságot fedezhetünk fel lelkünkben. Elsôsorban mulasztásaink a kötelességteljesítés terén. Saját lelkemmel szemben, családunkban, az iskolában, a munkahelyen, a közéletben. Mindig megvallottam hitemet minden körülmény között? Krisztus követôje, azaz keresztény voltam mint családapa, családanya, mint földmûves, vagy gyári munkás, vagy hivatalnok, az iskolában és a munkahelyen, az országgyûlésen vagy az egyháztanácsban? Látjátok, annyi a völgy, az ûr, a hiány, amit mind a ma született Megváltó kegyelmével kell ezután kitöltenünk.

2. "A hegyeket, halmokat hordjátok el!" Mennyi gôg, beképzeltség van bennem, amikor a példabeszédbeli farizeus módjára összehasonlítom magam embertársaimmal, szomszédaimmal és büszkén vallom: Nem vagyok olyan, mint ôk. (vö. Lk. 18,11.) Az isteni gondviselés szabályát már az Ószövetség megénekelte, és visszhangozta a Boldogságos Szûzanya Szent Erzsébet látogatásakor: "Letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte." (Lk. 1,52.) Legyünk alázatosabbak, és akkor könnyebb lesz a megbontott egységért küzdeni vallási, társadalmi és nemzeti téren is. A betlehemi Jászol elôtt eltûntek az ellentétetek, mert Szent Pál szerint a keresztény "új teremtmény." (2. Kor. 5,17) "Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nô, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban." (Gal. 3,28.)

3. "Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá!" Ebben benne van minden, ami elferdülés a Szent Evangéliumtól. Tekintsünk önmagunkba! Mennyi elhajlás van bennem a keresztségi fogadásoktól, amelyeket bérmáláskor megismételtem, minden évben húsvét éjszakáján gyertyával a kezemben megismétlek, majd a házasság szentségében, vagy szerzetesi örök fogadalmammal, vagy az egyházi rend felvételével, szerpap és papszentelésben megismételtem. Itt az ideje, hogy a Szent Evangéliumot, a Jézus Krisztus hozta megváltás örömhírét vegyük a kezünkbe és mintegy lelki tükörbe beletekintve fedezzük fel elferdüléseinket. Egyenesítsük ki újra az Úr útját, egyengessük, hogy a karácsonytól is folytatott második advent folyamán ismét szívünkhöz találhasson a kegyelem órájában.

Kegyelemteljes Karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog új esztendôt kívánok minden kedves Olvasónak és minden jóakaratú embernek!

Elekes Emma színmûvész kapta az idén a Magyar Játékszíni Társaság Életmû- díját. A díjátadót december 16-án tartották a budapesti Nemzeti Színházban, a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent, a mûvésznôvel készült interjúkat tartalmazó kötet bemutatásával egybekötve.

A Magyar Játékszíni Társaság a határon túli magyar színházak egyetlen szakmai és érdekképviseleti szövetsége. Eddig két alkalommal, 2003 és 2004 ôszén osztották ki az Életmû-díjat és a Hûség- díjakat. Az Életmû-díj egy határon túli mûvész szakmai, mûvészetfenntartó és megtartó tevékenységének elismerését jelzi, a Hûség-díjak pedig több nyugdíjas mûvész anyagi támogatását szolgálják.

Elekes Emma mûvésznô több mint három évtizeden át a szatmárnémeti társulat sikeres színészeként vált a közönség kedvencévé, és alakított százhúsznál több szerepet. Jelenleg nyugdíjasként Marosvásárhelyen él. A budapesti díjátadón laudációját Nánay István színikritikus mondta.

Dr. Péterffy Árpád szívsebész professzort a fennállásának 60. évfordulójára emlékezô Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatták a december 16-i gálaünnepségen. A cím kései elismerés az alma matertôl, ahol a kitüntetett pályája kezdetén nem a magyar végzôsök számára tartogatták az egyetemi karrier lehetôségét. Ahhoz, hogy édesapja nyomdokain haladva a modern szívsebészet kiváló mûvelôjévé váljon, Svédországba kellett emigrálnia, hogy szakmai tudása teljében Magyarországra visszatérve Debrecenben építse fel a magyar szívsebészet egyik fellegvárát.

– Mennyiben jelent elégtételt a mostani kitüntetés? – tettük fel a kérdést az ünnepséget megelôzôen.

– A DOCTOR HONORIS CAUSA az egyik legmagasabb rangú egyetemi elismerés, ami megtisztelô számomra. Ha elgondolkozom azon, hogy miért kaptam, úgy érzem, hogy nem csak az én munkám értékelése, hanem az édesapám, Péterffy Pál marosvásárhelyi sebészprofesszoré is, aki egész életén át segíteni próbált a Kárpát- medencébôl hozzá forduló beteg embereken, anélkül, hogy a megérdemelt tiszteletadásban valaha is részesült volna. Úgy érzem továbbá, hogy a család elismerése is, hisz valamennyien szorosan kötôdünk ehhez az egyetemhez, amelyet 12-en végeztünk el, s ma is ott tanul az egyik unokaöcsém. Személy szerint a "gyerekszobám" volt az egykori kadétiskola, amelynek udvarán az 1945-ben Kolozsvárról átköltözött egyetem személyzete lakást kapott. Oda jártam játszani, ott nôttünk fel, az egyetem sportpályáját, tornatermét, uszodáját használva, ami testi és lelki fejlôdésünket is meghatározta. Késôbb a református kollégium jelentette az iskolát, annak ellenére, hogy akkoriban óriási társadalmi változások zajlottak – népi demokrácia, kitelepítések, vallásüldözés, sztálini diktatúra stb. Mindez azonban nem befolyásolta a szülôi házban és a tanáraimtól kapott nevelést, ami a valódi értékek felismerésében adott eligazítást. Az érettségi után természetesnek tûnt számomra, hogy az egyetemre felvételizzek, ami nem volt nehéz a kollégiumi képzés után.

– Frissen diplomázott orvosként akkoriban mire nyílt lehetôsége?

– Az én generációm életét kettéosztotta a magyar forradalom. Az egyetem kezdetén a megszelídülô demokrácia éveiben – bálok, sportolás, csinos lányok, szerelem – igazi diákéletet éltünk, amit csak a vizsgák zavartak meg néha. Az ’56-os forradalmat követôen az egyetemre beköltözött a félelem, a rettegés, a besúgás szelleme, az éjszakákig, napokig tartó gyûlések a kötelezô bûnbakkereséssel, az átalakulások bejelentése, az elmaradhatatlan hozsannázás, miközben tudtuk, hogy a falaknak is füle van. Nekünk megmondták, hogy vidékre kell menni, ahonnan már szinte lehetetlen volt visszakanyarodni, mivel 1962-tôl elkezdôdött a román nyelvû oktatás, és azt követôen a román elôadók számának a gyarapítása volt a fontos.

Az évfolyamunkról mindössze egy-két kolléga jutott el az adjunktusi fokozatig.

– Ilyen körülmények között hogyan alakult a karrierje?

– Kapnikbányára helyeztek körorvosnak, majd bányaorvosnak, ahol sok nehézséggel kellett megküzdenem. A sebészeti szakorvosi vizsga letételét követôen 1963 ôszén Nagybányán lettem alorvos a tüdôkórházban. A kinevezés úgy szólt, hogy a kiképzés Kolozsváron lesz, de engem végül is a borsai tüdôszanatóriumba irányítottak, onnan Nagyváradra, majd Bukarestbe kerültem.

Idôközben felépült a nagybányai kórház, ahol színvonal alatti volt a fônököm szakmai tudása, s Bukarestben, ahol lett volna tanítómesterem, nem sikerült álláshoz jutni. Válaszút elôtt álltam tehát, amikor feliratkoztam egy római kirándulásra, ahonnan nem tértem haza. A több lehetôség közül Svédországot választottam, mivel nem akartam elhagyni Európát. A nyelv elsajátítását követôen öt hónap elteltével kórházban kezdtem dolgozni. A svéd diploma megszerzése nyomán a szakképesítés elismerése érdekében nyolc hónapi gyakorlatot kértek. Így kerültem a Karolinska Intézet mellkassebészeti osztályára, ahol Viking Björk híres szívsebész professzor mellett megtanultam a mellkas- és a szívsebészetet is. Egy egyetemi klinikán tudományos munkát is kellett végezni, s öt hónaponként hosszabbították meg az orvos munkaviszonyát, nehogy "ellustuljon". A doktori disszertációt a habilitáció követte, ami már egyetemi tanári minôsítést jelentett. 1983-ban megtudtam, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetemen megürült egy professzori állás, és mivel már korábban foglalkoztam a hazatérés gondolatával, úgy ítéltem meg, hogy tudnék valami okosat vinni magammal. A megbeszélések nyomán 1983. július elsejétôl pályázat alapján neveztek ki egy olyan klinikára, ahol az általános sebészet mellett a szívsebészet volt a "legkisebb". Azt a feladatot kaptam, hogy fejlesszem, a többit pedig szinten kellett tartani.

– Mi volt a legnagyobb elégtétel ezekben az években?

– A legnagyobb örömöt számomra a többszöri próbálkozásom nyomán felépült debreceni új szívsebészeti klinika jelentette, amelynek alapkövét 1989. december 16-án a temesvári forradalom kirobbanása idején tettük le, majd a valóban korszerû épületben 1993 májusától kezdtünk el operálni. 1997-re Magyarországon már az elsôk lettünk több mint ezer mûtéttel, s 2003 tavaszán elvégeztük a tízezredik nagy operációt is "nyitott szíven". Azóta is elsôk vagyunk mind a mennyiséget, mind a minôséget illetôen, ha figyelembe vesszük az operált betegek helyzetének súlyosságát.

– Szakmai szempontból van-e valami, amit nem sikerült elérnie?

– Debreceni kinevezésem után megtartottam svédországi állásomat, ahova rendszeresen kijártam. E kettôsségnek volt elônye és hátránya is. A nagy elônyt a saját és munkatársaim szakmai fejlôdése jelentette. Amikor kimentem Svédországba, láttam az újat, hazahoztam, s munkatársaimat is sikerült kiküldenem. Ott kint beletanultam a valódi demokráciába, amit már kezdetektôl fogva a nagy család is kifejlesztett bennem. A környezetemben azonban voltak olyanok, akik nem értették meg az elképzeléseim, s az irigység uralkodott bennük amiatt, hogy állandóan Nyugatra utazom, amikor ez másnak nem adatott meg. Ilyen emberi gyarlóságok akadályoztak meg abban, hogy az általam elképzelt lépésekkel haladjunk elôre. De végül is az elônyök jelentettek többet, bár fáradságos volt a sok utazás, amelynek költségei engem terheltek, és sok idôt felemésztettek. Ha ezt az idôt a tudományos munkára fordíthattam volna, talán többet sikerült volna megvalósítani. De ilyen körülmények között is több mint 150 dolgozatom jelent meg, 21 könyvfejezet íródott meg, elôadásokat tartottam és tartok.

– A szakember számára van-e különösebb jelentôsége annak, hogy szívet operál, vagy ez egy sebésznek természetes feladatot jelent?

– Az általános sebészetben majdnem mindent operáltam, s szerettem a tüdôt is mûteni. A szív érzelmileg, a mûvészetben, az emberi lélekben foglal el különleges helyet, annak ellenére, hogy a sebész számára a májhoz képest például egy egyszerû szerv, ami pörgeti a vért, hogy az mindenhova eljusson. Keringés hiányában azonban nincs élet, amitôl izgalmassá válik a mûtét és lerövidül az idô, amely alatt helyes döntést kell hozni. A szív-tüdô géppel biztosított keringés ma már lehetôvé teszi, hogy a sebész átgondolja a lehetôségeket és megtalálja a legjobb megoldást. Minden szerv operációja során van nehézség, van veszély, s ha ezt tudja a sebész, akkor a saját szíve is gyorsabban ver. Éppen ezért jól kell végeznie a dolgát, ha nem akar sikertelen lenni, s ha meg akar felelni elsôsorban a saját lelkiismeretének.

– Van-e, vannak-e olyan sajátos mûtéti eljárások, amelyek a Péterffy Árpád nevéhez kötôdnek?

– Nagyon sok helyen, nagyon sok kreatív ember végez szívmûtéteket. Apró trükköket magam is csinálok, amelyekrôl úgy érzem, hogy jobbak, mint ahogy a nagykönyvekben leírják. E téren valahogy elkerült a szerencse. Pedig volt olyan ötletem, amelynek megvalósításában világelsô lehettem volna, de mivel nem kaptam meg a kellô biztatást, egy év múlva egy okos japán aratta le a babért. Egy betegségforma felismerésében is úttörôként szerepelhettem volna, de azt is mások írták le egypár év múlva. Talán a kettôsség, az állandó utazás akadályozott meg abban, hogy ezeket az ötleteket jobban kidolgozzam.

– Itthon elért volna-e arre a szintre, amit Svédországban, majd Magyarországon sikerült megvalósítania?

– A képességeim adottak voltak és az itthon szerzett alapokra támaszkodva, amikor lehetôséget és bizalmat kaptam, meg tudtam valósítani, ami bennem volt. Persze az életben a szerencsére is szükség van, hisz például egy egyetemi tanári állás nem ürül meg csak úgy magától.

– A kései, de mégis megszületett marosvásárhelyi elismerés birtokában még mire vágyik a tanár úr?

– Azt szeretném, hogy jó egészségben éljem meg a debreceni klinika megmaradását és fejlôdését, hogy családom tagjai haladjanak, tanuljanak, gyarapodjanak, és próbáljanak meg becsületes emberként boldogan élni. Hogy ebben a nehéz globalizációs világban mit szeretne az ember? Azt, hogy valamivel boldogabb legyen az utókor...

– Gyerekei közül folytatja-e valaki a sebészetet?

– A lányom már belgyógyász, a fiam talán a nyomdokaimba lép. Ugyanakkor büszke vagyok a tanárnô lányomra, aki a Grippen-programban a Magyarországra költözô földi személyzet családtagjait oktatja magyarra tanítványai nagy elismerése mellett...

Az Alcatel Romania az idén elôreláthatólag 20 százalékkal növeli forgalmát az elôzô évhez képest. Nyeresége viszont öt százalékkal lesz alacsonyabb a 2004-es 11 millió eurónál. A csökkenés fô oka a lej 12 százalékos árfolyam-emelkedése az euróval szemben az év folyamán, tekintettel a forgalom 60 százalékos exportarányára.

2004-ben a francia távközlési vállalat román érdekeltsége 100 millió eurós forgalmat bonyolított az anyavállalat közvetlen szállításain kívül.

Az Alcatel Romania 2006-ban is forgalmának növekedését várja, mivel egyik legnagyobb ügyfele az Orange kiterjeszti EDGE technológiás szolgáltatását és megkezdi a 3G technológiai szolgáltatást. Várható számos videófelügyeleti rendszer telepítése is közintézményekben, áruházakban, vasútállomásokon és határállomásokon.

Az 1991-ben alapított Alcatel Network Systems Romania legnagyobb ügyfelei az Orange (65 százalék), a Romtelecom (25 százalék), a román vasutak, valamint a határôrség. Az Alcatel távközlési alkalmazásokat és berendezéseket szállít távközlési vállalatoknak, internet szolgáltatóknak hang-, adat- és videó szolgáltatások nyújtásához.

Az Orosz Tudományos Akadémia Óceanológiai Intézetének munkatársai mûholdas felvételek segítségével elkészítették a tengerek és óceánok olajszennyezettségének térképét.

A megfigyelés azon alapul, hogy a mûholdakról ("Radarsat", "Envisat") küldött nagyfrekvenciás rádióhullám-impulzusokat másképp veri vissza tiszta és az olajfilmmel borított tengervíz. A módszer elônye, hogy valós idôben mutatja a tenger felszínének állapotát, és nem függ sem az idôjárástól, sem a napszaktól. Hibája, hogy nehéz pontosan meghatározni a szennyezés mértékét. Ugyanakkor igen jól lehet látni az olajfilm határát, ki lehet deríteni az olajfolt forrását, követni lehet a mozgását, és a vastagsága is becsülhetô.

Évente több száz tonna kôolaj és más éghetô kenôanyag jut véletlenül vagy szándékosan a tengerekbe és óceánokba. Az ûrbôl jól megfigyelhetô a tengerek szennyezettsége. Oda is kell figyelni, mert a Földközi-, az Északi-, a Fekete-, a Balti-, a Kaszpi- és a Sárga-tenger igencsak szennyezett. Különösen fenyegetô a helyzet a Kaszpi- és a Sárga-tengeren. A növekvô olajszállítással, az új olaj-kikötôk építésével és a tengeri fúrótornyok számának szaporodásával egyre romlik a helyzet.

A kutatók a Fekete-tenger vízfelszínét tanulmányozva arra a megállapításra jutottak, hogy a szennyezést a növekvô hajóforgalom okozza. A Fekete- tengeren kilenc nagy olajfolt egyértelmûen azonosítható. Ezek mérete 2 és 60 négyzetkilométer között változik. Az olajszennyezôdések a hajóútvonalak, kikötôk és horgonyzó helyek körül alakulnak ki. A Fekete-tenger szennyezôdését a tankhajókból kiszivattyúzott tisztítatlan ballasztvíz, az olajfinomítók alig tisztított szennyvize, és különféle balesetek okozzák.

A szerzôk szerint az olaj-szennyezettség-térképnek tudományos és kereskedelmi értéke is van. A kutatók javasolják, hogy mûholdakról folyamatosan pásztázzák a tengerek felszínét, és kísérjék állandóan figyelemmel a veszélyeztetett medencéket, hogy a szennyezést okozókban tudatosuljon: nem kerülhetik el a felelôsségre vonást – idézte az elementi.ru címû honlap az Isszledovanyije Zemli iz koszmosza (A Föld kutatása a világûrbôl) címû tudományos folyóiratot.

Romániában jövôre csúcsszinten stabilizálódnak az ingatlanárak, vagyis a piac éretté válik, jósolta a Capital címû heti gazdasági magazin.

Az árak már olyan magasak egyes területeken, hogy a piac további drágulást nem viselne el. Az ingatlanárak az utóbbi években 300 százalékkal emelkedtek, további nyereséges befektetések nem mindenütt lehetségesek, idézett a lap szakértôket.

Jövôre még várhatóan vonzó marad valamelyest a telekvásárlás és a lakóingatlan-építés, de jobbára csak a keresett vidékeken. A további fejlesztésben a nagy építôvállalatok kerülnek az élre közepes és nagyméretû lakóházakkal, a kis cégek eddigi sikerei után.

Az új lakótelepeken a négyzetméterárak még legföljebb 10 százalékkal emelkedhetnek jövôre, 900 és 1200 euró közé, helytôl és fölszereltségtôl függôen. A régi épületekben a lakásárak 60 ezer és 140 ezer euró között fognak várhatóan stabilizálódni, függôen a versengô új építkezésektôl, írta a Capital.

A kereskedelmi ingatlanok bérleti díjai legföljebb 20 százalékkal emelkedhetnek jövôre, vélték a magazinnak nyilatkozó szakértôk.

A bank- és biztosítófiókok és a kiskereskedelmi üzletek rohamosan szaporodó nyitása miatt 20- 45 százalékkal emelkedtek a kereskedelmi ingatlanok bérleti díjai Bukarestben az elsô félévben. Nagy területkereslettel jelentkeznek a gyógyszertárak is.

Elemzôk szerint az irányzat, habár lassabban, a belátható jövôben is folytatódik, mert a kínálat mind mennyiségben, mind minôségben elmarad a kereslettôl, írta a Rompres hírügynökség szeptemberben. A második félévre legkevesebb 10 százalékos további drágulást jósoltak.

Százötven négyzetméteres kereskedelmi területeket elsô ízben sikerült kiadni havi 130 euróért négyzetméterenként, mondták a Colliers ingatlanügynökségnél.

A legolcsóbb kerületekben, 20-25 százalékos emelkedés után, 20-50 euró táján voltak a bérleti díjak az elsô félév végén, a legolcsóbb is 10 euró fölött.

Csökken az ingatlanpiaci befektetések jövedelmezôsége, és ezzel közelebb kerül a nyugat-európai szinthez, állapította meg ingatlanpiaci kitekintésében a román Adevarul már idén márciusban.

Az ingatlanpiaci befektetések megtérülése bérbeadással az irodapiacon 8-10 év az 1998-99-es idôszak 3-4 évével szemben. A bevásárlóközpontok esetében 10-14 év a megtérülés, a tavaszi felmérés szerint. Az ingatlanpiaci fejlesztôk által elérhetô átlagos hozam 18-25 százalék, az ipari befektetôknél 9-10 százalék.

Szakértôk azt várják, hogy az idén már lesznek 10 százaléknál alacsonyabb jövedelmezôségû ingatlanpiaci ügyletek, jövôre pedig az elérhetô haszon egyes ügyletfajták esetében 9 százalék alá csökken.

Az osztrák Immofinanz konszern kizárólag kelet- európai ingatlan-befektetésekre szakosodott érdekeltsége, az Immoeast a folyó 2005/06-os pénzügyi évben az elôzô évi 650 millióról 2 milliárd euróra kívánja duzzasztani ingatlanbefektetési portfóliója értékét. A megvalósításra váró több mint 1,5 milliárdos befektetésbôl augusztus végéig 800 millió euró valósult meg.

Hétfôn New Yorkban drágult a nyerscukor ára, közel 11 éves csúcson zárt befektetôi vásárlásokra és a szakértôk azzal számolnak, hogy folytatódik az áremelkedés annak ellenére, hogy napközben mérsékelt nyereségrealizálásra került sor.

New Yorkban a nyerscukor ára a legnagyobb forgalmú márciusi lejáratra fontonként (45,36 dekagramm) 0,13 centtel 14,33 centre nôtt. Napközben jegyzési csúcson, 14,43 centen is állt. Elemzôk arra számítanak, hogy a nyerscukor ára tartósan 14 cent fölött marad és megközelíti a 16 centet.

Ennek a várakozásnak az az alapja, hogy folytatják vásárlásaikat az alapkezelôk és szûkül a kínálat, amit a bioüzemanyag- gyártáshoz szükséges cukorrépa iránti keresletnövekedés okoz. Áremelô hatása van, hogy szárazság sújtja Thaiföldet, az egyik vezetô cukorexportôrt, nem kis mértékben annak, hogy az EU reformjainak a hatására csökkenni fog az európai cukortermelés, miközben december elején az amerikai mezôgazdasági minisztérium 450 ezer tonnával megnövelte a cukor importkvótáját a hurrikánok miatt Louisiana és Florida államokban keletkezett károk hatására.

A nyerscukor ára közel a háromszorosára emelkedett 1999 eleje óta, amikor a fontonkénti ár 5,00 cent alatt volt.

Eközben a londoni LIFFE határidôs és származékos piacon a fehércukor tonnánkénti ára a legnagyobb forgalmú márciusi lejáratra 70 centtel 343,10 dollárra nôtt, napközben 345,90 dolláron új, kilencéves csúcson is volt.

*A szélsôséges idôjárás, gyakori esôzések, alacsony hômérsékletek, szélfúvások, jégesôk, jelentôs gazdasági károkat okoztak, mivel akadályozták a növények fejlôdését, a termények betakarítását, az ôszi kultúrák létrehozását; *ez évben a gabonapiac megrendült, alacsonyak maradtak a gabonaárak, miközben növekedett az üzemanyag, a gépalkatrészek ára; * a múlt évhez viszonyítva kevesebb gabonamag került a talajba; * az állattenyésztés mennyiségi és minôségi fejlôdési folyamatban van; az állami támogatások iránt növekvô az igény; * a következô évben meghatározzák minden egyes termelôre a tejkvótát, megváltozik az állattenyésztôk állami támogatási rendszere, érvénybe lép a föld utáni életjáradék.

A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon a tegnap Náznán Jenô vezérigazgató (növénytermesztés, állattenyésztés) és Cismas Alexandru vezérigazgató-helyettes (vidékfejlesztés) értékelte az idei mezôgazdasági évet. A megyében talán sohasem tapasztalt idôjárási viszonyok negatívan befolyásolták a terméshozamokat, a termények minôségi szintjét, mindezek következtében csökkent a gazdálkodók jövedelmezôsége, hiszen a piaci árak nem fedezték a költségeket (búza 3-3.5000 lej/kg, zab, árpa 3000 lej alatt). A gazdálkodás történetében egyedülálló helyzet állt elô: egy liter gázolajért a gazdának 9-10 kg búzát kellett értékesítenie, az állattenyésztô pedig 4,5 liter tejért vásárolhatott egy liter gázolajat. Ezen gazdasági jelenségek miatt megcsappant a termesztôk termelési kedve.

Ráadásul ebben az évben csak azoknak folyósítottak állami támogatást, akik minôsített vetômagot használtak. A múlt ôsszel 48.000 hektáron vetettek gabonát, idén viszont csupán 42.000 hektáron került gabonavetômag a talajba, és mindössze 14.070 hektárra bocsátottak ki értékjegyeket, csak azokra a területekre, ahova minôsített vetômagot vetettek. Különben a tavaszon létrehozott kultúrákra az állami támogatás összege 103 milliárd, az ôsziekre 15 milliárd lejt volt. A növénytermesztôk ez ideig összesen (termény-, raktározási, stb. támogatás) 221,5 milliárd lejt inkasszáltak.

Az állattenyésztôk a különbözô támogatások révén összesen 302 milliárd lejt vettek át, ebbôl a legtöbbet a tejtermelôk, 225 milliárd lejt novemberig. Jó hír, hogy növekedett a szarvasmarha-állomány 4%-kal, a fejôstehén- állomány 4,5%-kal, a juh- és kecskeállomány 22%-kal. A múlt évben a 28.000 tejtermelô 1,9 millió hektoliter tejet adott át a feldolgozóknak, idén novemberig 2,4 millió hektolitert. Az elôszámítások szerint az év végéig ez a mennyiség eléri 2,21 millió hektolitert. Ezek az adatok nagyon jelentôsek, hiszen jövô év április 1-jéig a feldolgozóknak beszállított tejmennyiség alapján határozzák meg minden egyes tejtermelô kvótáját.

Az állami ártámogatású új mezôgazdasági gépek iránt is nagy volt a kereslet. Összesen 1478 kérvényt hagytak jóvá, a legtöbben fejôgépet vásároltak, a támogatás összege 4,3 milliárd lej volt. Talajfeljavításra idén 6 milliárd lejt utaltak át a megyének.

A SAPARD-támogatások felhasználásának helyzetét Cismas Alexandru mutatta be, következtetése: a lehetôségeket nem a kellôképpen használták ki megyénkben. Éppen ezért a következô évben erre összpontosítanak a mezôgazdasági igazgatóság szakosztályán.

Lapunk érdeklôdésére Náznán Jenô vezérigazgató elmondta, hogy a tejtermelôk jövô évtôl nem a tejmennyiség alapján jutnak állami támogatáshoz, hanem a fejôstehenek száma szerint. Egy fejôstehén után – két részletben – a tenyésztôk 7 millió lejt vehetnek át, bizonyos kritériumok alapján. – Megyénkben a felmérések szerint a gazdák egy fejôstehén után, a beszállított tejmennyiség alapján ebben az évben átlagban 4 millió lej állami támogatást kaptak. A jövô évben ez az összeg növekedik, de a gazdának eleget kell tennie a feltételeknek – mondotta Náznán Jenô.

Kilyén Attila

Lapunk is beszámolt róla, hogy elôfordulhat, Vajda Attila, a marosvásárhelyi BC Mures A-osztályos kosárlabda-csapatának egyik legponterôsebb játékosa, kénytelen a visszavágókra visszatérni ahhoz az egyesülethez, amelyhez a szerzôdése köti. A medgyesi Gaz Metan vezetôi ugyanis igényt tartanának a marosvásárhelyre kölcsönzött Vajda játékára, miután hosszú sérülését követôen itt ismét formába lendült.

Lorencz Lajos, a BC Mures ügyintézôje azonban határozottan kijelentette: Vajda a nyárig egész biztosan nem megy sehová, ugyanis a medgyesiekkel kötött szerzôdés értelmében a játékos kölcsönzése az idény végéig szól, s ezt a medgyesiek egyoldalúan nem változtathatják meg. Korábban maga a klub elnöke, Dorin Lazar nyilatkozott úgy, hogy elképzelhetô, kénytelenek visszaengedni a játékost a visszavágókra.

Vajda Attilára a BC Muresnek óriási szüksége van a tavaszi sorozatban, hisz a csapat a kiesés elkerüléséért küzd, ehhez pedig még akkor is szüksége van a képzett játékosokra, ha várhatóan három amerikai kosárlabdázóval is megerôsödik a csapat.

Fernando Alonso, a Forma-1 idei világbajnoka 2007-tôl a McLaren- Mercedes csapatánál folytatja pályafutását.

"Mindig a legjobbak akarunk lenni, ehhez pedig a legjobb pilótára van szükségünk" – áll Ron Dennis McLaren-fônök közleményében.

Minden idôk legfiatalabb világbajnoka a Renault-t hagyja el a következô idény után a wokingi istálló kedvéért.

"Biztosan szomorú leszek a távozáskor, de néha vannak olyan lehetôségek az életben, melyeket egyszerûen nem lehet elszalasztani. Egy ilyen múltú csapathoz szerzôdni, azt hiszem, minden versenyzô álma" – nyilatkozott a 24 éves pilóta.

A McLaren az idei évhez hasonlóan jövôre is a vb- pontversenyben legutóbb második helyen végzett finn Kimi Räikkönennel, illetve a kolumbiai Juan Pablo Montoyával szerepel. Alonso érkezésének hírére ugyanakkor ismét felerôsödtek azok a pletykák, melyek szerint a spanyol versenyzô Räikkönen helyét veszi majd át, a finn pedig a Ferrari alkalmazásában fog állni 2007-tôl.

Asztali-labdarúgás

Szombaton a marosvásárhelyi tervezôintézet épületében rendezték meg a 2005-ös év utolsó asztali-labdarúgó versenyét, a hagyományos Mesterek tornáját. A versenyen a megyei bajnokságban a legjobban szereplô kilenc játékos mellé a legutóbbi világbajnokság gyôztese, a Magyarországon tanuló és játszó, ám helybéli Mártonfi István is részt vett, az idén is hiányzott viszont Pákai György, aki korábban sorozatban nyerte ezt a versenyt.

A nagy csatát hozó vetélkedôt végül Mártonfi István nyerte, aki a rangsorban a 2000. évi vb döntôsét, Simon Ferencet elôzte meg. A további sorrend: 3. Incze István. 4. dr. Havas Péter. 5. Moldován Károly. 6. Lôrinczi István. 7. Márton József. 8. Soós János. 9. Szabó Ernô. 10. Hajdú Dezsô.

• Szabó András

Víkendtelepi City’us bajnokság, 8. forduló: Lecce – Piramida 0-1; Chelsea – Aleea 2-6. Állás: 1. Aleea 21 p. 2. Torino 18 p. 3. Black and White és PSG Como 10-10 p.

Kövesdombi bajnokság, 13. (utolsó) forduló: Pandurii – Inter 1-1; Vicenza – Craiova 2-2; Como – Brazilia 3-3; Steaua – Speranta 2-2; Dinamo – Transaldea 3-0; C. Sharp – Valencia 5-8. A Juventus állt. Végsô állás: 1. Valencia 36 p. 2. Craiova 22 p. 3. Vicenza 21 p. 4. Inter 21 p. 5. Pandurii 21 p. 6. Como 20 p. 7. C. Sharp 15 p. 8. Steaua 13 p. 9. Brazilia 13 p. 10. Dinamo 13 p. 11. Speranta 11 p. 12. Juventus 11 p. 13. Transaldea 3 p.

Tudor II bajnokság, 2. forduló: Otelul – Celtic 0- 3; Stiinta – Banat 3-0; Barcelona – Viitorul 0-1; Thalia – Rapid 0-3; Arbaleta – Milan 5-3; Pandurii – Parma 4-2. A Deportivo állt. Állás: 1. Celtic 6 p. 2. Rapid, Arbaleta, Pandurii, Viitorul 4-4 p.

Meggyesfalvi bajnokság, 4. forduló: Verona – Valentino 3-7; Deportivo – Anaconda 2-1; Route 66 – Fepa 3-0; Barcelona – Dinamo 0-7. A Rapid állt. Állás: 1. Route 66 12 p. 2. Valentino, Dinamo 9-9 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 6. forduló: Oldboys – Barcelona 6-1; Dinamo – Ajax 6-2; Foresta – Juventus 2-0; Speranta – Chelsea 1-3; Metachim – Flamingo 6-0; Craiova – Steaua 2-3. Állás: 1. Dinamo 18 p. 2. Ajax 15 p. 3. Metachim 13 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 7. forduló: Inter – Ajax 5-2; Atletico – Mozaic 7-0; Parma – Valencia 1-0; FTC – Fortuna 3-8; Roma – Milan 0-3. A Barcelona állt. Állás: 1. Inter 19 p. 2. Milan, Fortuna 16-16 p.

Marosszentkirályi bajnokság, 3. forduló: Dinamo – Ajax 1-0; ASR – Fenomenul 0-2; Parma – Steaua 2-4; Liverpool – Inter 1-9; Energomur – Bayer 1-7; Boca Juniors – Lyon 3-1; XXL – Juventus 4-3. Állás: 1. Inter, Bayer, Steaua, Fenomenul 9-9 p.

Nagyernyei bajnokság, 11. forduló: Ajax – Boca Juniors 8-1; Liverpool – Bastia 2-0; Manchester – Bacchus 11-4; Bayer – Valencia 2-2; Regat – Juventus 2-5. Állás: 1. Valencia 26 p. 2. Manchester 25 p. 3. Bastia 24 p.

• Ioan Paus

Interjú a Pofon 74 romániai magyar csôdzenekar két szólistájával – Bálint Ferenccel (Béfé) és Tóth Szabolccsal (T.SZ.) – akiket a népes közönség legutóbb a Médiabefutón láthatott.

Miért Pofon és miért 74?

T.SZ: Eredetileg azt akartuk, hogy a Bemosokegyetaképedbe 84 legyen az együttes neve, de a Bemosok-egyetaképedbe családnevet viselôk szövetsége tiltakozott ez ellen, így lett az együttes neve a sokkal egyszerûbb Pofon 74.

Hogyan és miért állt össze a csapat?

Béfé: Elhatároztuk T. SZ.-szel, hogy a humortársulatunk a Szomszédnéni Produkciós Iroda mellett, valami ennél nagyobb hülyeséggel is kellene foglalkozzon, és így jött az ötlet, hogy alakítsuk meg a világ legrosszabb együttesét. Szerencsére találtunk három zenészt, aki szintén fantáziát látott ebben a poénban – Benedek István (basszus), Szénássy Zsolt (gitár), György Csongor (dob) – és elindultunk felháborítani a honi könnyûzenei életet.

Az erdélyi magyar zenekari paletta viszonylag színes, majd minden mûfajt megtalálunk. Ti mégis valami újat találtatok ki... Hogyan látod, milyen az igény erre?

Béfé: Mi felvállaltan az erdélyi magyar igénytelen zenét képviseljük, ellentétben azokkal, akik ugyancsak azt képviselik, csak ezt nem vállalják fél. Az a cél, hogy nagyon rosszak legyünk, minél rosszabbak vagyunk, annál jobb. Az emberek egy része imádja ezt a romániai magyar könnyûzenei realitáson ejtett poént, ami a Pofon, és van, aki csak tátott szájjal nézi, és nem akar hinni a szemének. De senkit sem hagy hidegen.

Hogyan születnek a dalszövegek?

Béfé: Több slágergyanús számunk van. Az a gyanús ezekben, hogy valaha is slágerek lesznek. A dalszövegek pedig nem születnek, hanem én és T. SZ. írjuk ôket.

T. SZ.: A dalszövegek úgy születnek, mint minden más a világon: a gólya hozza ezeket. Ilyenkor télen sokkal nehezebb dolguk van, mert délen vannak, és az messze van.

Hol láthatunk titeket?

Béfé: Eddig felléptünk kisebb kocsmákban, klubokban, a legnagyobb fellépésünk a Félszigeten volt, illetve az idei Médiabefutó döntôjében Marosvásárhelyen. Ami 2006-ot illeti, februárban van egy albumszerzôdésünk, áprilisban a III. Erdélyi Humorfesztivál sztármeghívottai leszünk (ez könnyû, mi szervezzük), illetve most kötöttük meg a szerzôdést a Félszigettel egy nagyszínpados fellépésre.

Paródiáitok kiket céloznak?

T. SZ.: A Pofon-számok nem paródiák, mint például az Irigy Hónaljmirigy-számok, hanem csak egyszerûen nagyon rosszak, és ezért egyesek azt hiszik, hogy ezek más számok paródiái.

Béfé: Ez így igaz, egyes számaink annyira rosszak, hogy véleményem szerint sikeresen alkalmazhatnák büntetés-végrehajtási intézetekben fenyítôeszközként.

Tényleg?

Béfé: Nem, az azért szadizmus lenne.

MéR

Annyian nem voltak ugyan, mint a legutóbbi vásárhelyi mega metálbulin, közel sem, pedig nem volt rossz menet a majdnem kilencórás hajrázás a sportcsarnokban. Kilenc együttes, kilenc óra muzsika, kis késés a kezdésnél (mint az általában lenni szokott) – nemrégiben zajlott az elsô Monsters of Transsylvania Fesztivál Marosvásárhelyen. A fesztiváljelleget a nemzetközi csapatszelekció, a jó szervezés (és a kissé borsos ár) biztosította. Az ár azonban - mint mindig - relatív: jöttek törökök és amerikaiak, székelyek, belgák és magyarországiak, nálunk járt rocklegendai minôségben a kanadai Anvil, és a zenészek végigdörögték a novemberi, marosvásárhelyi délutánt – ha így vesszük, akkor nem túlzó.

A koncert elôtt két órával már nagy volt a nyüzsgés a sportcsarnok környékén, az elmaradhatatlan elôkészületek hangulatát fokozta a sok lakóautó, a belôlük elôbújó álmos, kávézó és borostás arcokkal egyetemben. Fél négy körül pedig megdörrent az elsô gitár. A marosvásárhelyi Icory mintegy házigazda, hazai együttesként nyitotta a bulit, utánuk a székelyföldi Fading Circles lépett a színpadra. A progresszív rock fiatal és mindenképpen ígéretes hazai tehetségei nem járatták le ezúttal sem a fölvállalt stílus messzi földön híres igényességét. A Taine és a Gothik – darálás ezerrel, hörgôsmetál, vadmetál, agy- és fejrázás a végtelenségig. A mûfajkövetelmények azonban itt sem tinédzserszerû, ám komolynak gondolt marhulást jelentettek: a két banda profi, és aki szerette a durva zenék legdurvábbikát, az nem csalódott. A Tûzmadár visszavett a brutalitásból. A tempóból és sebességbôl kevésbé, amit látható módon értékelt is a közönség. Klasszikus, dallamos heavy metal zenéjük valahol a Manowar–Maiden–Priest mágikus háromszög oldalai között keresendô, fölötte néz le az Olümposzról a mindörökké Helloween – amelynek dalokkal áldoztak Marosvásárhelyen is Tûzmadárék. És egyáltalán nem rosszul.

A Northern Lights Törökországból érkezett, dallamos, dús billentyûszônyeg kísérte zenéjük nagy tetszésnek örvendett, akárcsak a belga Iron Mask Yngwie Malmsteen kísértése. A hangulatot azonban a Phantom X dobta föl igazán. Nagy tánc kerekedett az amerikai projektzenekar muzsikájára, amely hangulati i-re azt a bizonyos pontot az Anvil tette föl – nem hiába nyomulnak évtizedek óta, mint a speed metal hivatásos legendái. Éjfélig tartott a zene és tombolás.

Azok, akik ott voltak az elsô fesztiválon, a mára már legendás, vásárhelyi Annihilator- és Nevermore-koncertek félhivatalos utódján, igazi muzsikát profin megszólaltatott dalokat, igazi minôséget, világszínvonalat kaptak a beugróért cserébe. Amennyiben nem zavarta ôket a már-már felháborítóan kis létszámú közönség (az ötszáz bulizó elveszett a csarnok hatalmas terében) és a helyszín katasztrofális akusztikája, rendesen megrázhatták magukat. A zenekarok azonban meg voltak elégedve mind a szervezéssel, mind a csekély számú, de lelkes közönséggel – az európai turné során (amelynek Marosvásárhely is állomása volt) végig klubokban léptek fel az érkezô együttesek, sokszor a vásárhelyinél is kisebb közönség elôtt. Mert az az igazi koncerthelyszíne az effajta muzsikának. És ilyenkor sajnálhatjuk igazán, hogy nincsen már Black Hole, hogy nincsen Cotton Club. Azokban a klubokban igazi "ereszd el a hajamat" tombolások és koncertek voltak. Túl nagy már a csarnok ilyesmihez. A szervezô Oli Management azonban nem borúlátó. Mint Boros Olimp elmondta, már készülnek a jövô évire. Tanultak az idei fesztivál gyengeségeibôl, és jövôre még nagyobb neveket ígérnek – hiszen Marosvásárhely egykor az erdélyi rockzene egyik központja volt. Jó lenne, ha újra azzá válna.

nagyboti

Amerika az ígéret földje? A norvég vagy az amerikai kaja egészségesebb? Mire büszkék a franciák? Milyen értékeket rejteget Románia? Miért más itt és Amerikában fiatalnak lenni? Ilyen és hasonló kérdések vetôdtek fel a Petru Maior Egyetem AIESEC-tagjai (a világ egyik legnagyobb diákszervezete) által szervezett találkozón, melyen marosvásárhelyi fiatalok mellett amerikai, francia és norvég fiatalok is részt vettek.

Olyan fontos témák is terítékre kerültek, mint a globalizáció vagy a nemzeti kultúrák megôrzésének lehetôségei, amelyet éppen a kultúrák közti interakció révén lehet megvalósítani.

A Taylor házaspár már több éve Romániában tartózkodik. Egy kormányprogramon keresztül jutottak el országunkba, és jövô év áprilisáig tanítják itt az angol nyelvet. Ôk San Franciscóból érkeztek közénk, de az est során egy dallasi képviselô is védte az amerikai "érdekeket". Az óceánon túli világhatalom tagjait különféle kérdésekkel bombázta a hallgatóság. Így derült ki, hogy Amerika nem az ígéretek, hanem a lehetôségek földje, hiszen például könnyen lehet munkát találni, éppen azért, mert nagy területen fekszik és egy nyelvet beszél mindenki. Az amerikaiak, bár büszkék országukra, a kormányzással nem értenek egyet – hangsúlyozták többször is.

Amerika állandó változásban van, az innováció jellemzô rá, míg Románia a nyugat-európai államokat utánozza – fogalmazták meg a résztvevôk. Szóba kerültek az amerikaiak egészségtelen étkezési szokásai is, ami ellentétben áll a kiegyensúlyozott francia és norvég kajálási rítusokkal.

Az említett európai országok lakói "megadják a módját" az étkezéseknek, büszkék is nemzeti eledeleikre, de emellett népviseletükre, irodalmukra, történelmükre, a franciák a festészetükre, építészetükre. A franciákat Anne és Marie, a norvégokat Reidun és Sissel képviselte, akik jelenleg mindannyian Romániában tartózkodnak, és a hidegvölgyi gyerekek nevelésébe kapcsolódnak be.

Az est során karácsonyi érdekességek vetítésére is sor került, és az országok képviselôi ízelítôt adtak nemzeti italaikból, ételeikbôl is.

A Félsziget Fesztivál különdíjként fellépési lehetôséget kínált a Médiabefutó három együttesének. A Fading Circles, Titán, The Underskies tagjaival a diákfesztiválon találkozhatunk újból. László Róbert, a Félsziget programfelelôse szerint azért esett a választás ezekre a zenekarokra, mert mindannyian saját számokat játszanak, komoly zenei háttérrel rendelkeznek, tehetségesek. A The Underskies az egyetlen együttes Erdélyben, mely reggaet játszik, így a fesztivál szervezôi ezt a stílust is fel szeretnék karolni.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) a székelyudvarhelyi sportcsarnokban december 20-21. között tizenhatodik alkalommal szervez teremfoci-bajnokságot egyetemistáknak. A mérkôzésre, mely az erdélyi civil szféra egyik legrégebbi rendezvénye, tizennégy csapatot várnak Temesvárról, Kolozsvárról, Nagyváradról, Marosvásárhelyrôl, Brassóból, Székelyudvarhelyrôl, Csíkszeredából és Jászvásárból.

Marosvásárhelyrôl egy-egy csapat jelentkezett a MOGYE- ról és a Sapientiáról – tudtuk meg Erôss Attilától, az OMDSZ alelnökétôl.

A Sapientia egyetem diákjai saját rendezvényen ünneplik a karácsonyt, amelyet a karácsonyfa- díszítés és az éneklés tesz változatossá és magasztossá. Ma 14 órától a Deus Providebit Tanulmányi Házban a résztvevôknek lehetôségük nyílik karácsonyfadíszeket barkácsolni, majd ezekkel a fenyôfát feldíszíteni. 18 órától a sapientiás egyetemistáknak felajánlott szentmisére kerül sor a Keresztelô Szent János plébániatemplomban. A szervezôk arra számítanak, hogy a diáktársak magukkal hozzák kedvenc írásaikat és az ünnepi gyertyafény mellett olvasnak fel, szavalnak el egymásnak kedvelt sorokat. A kora éjszakába nyúló ünnepséget a gitár hangjai által kísért közös énekkel és imával zárják.

A marosvásárhelyi Sapientia Hallgatói Önkormányzata elsô mûhelytáborát dec. 16- 18-a között az Etédtôl 8 kilométerre fekvô Dávidtanyán, az erdô közepén egy vadregényes és egyben romantikus helyen szervezte.

A tábor célja a HÖK arculatának újítása, jövô évi programterv elôkés