Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Karácsony táján mindig az 1989-es decemberi véres eseményekre is emlékezünk. Ma pontosan tizenhat esztendeje annak, hogy Temesváron a kommunista diktatúra elleni elsô lázadók az elnyomó hatalom golyói áldozatául estek.

S mint minden esztendôben, ismét ugyanazok a kérdések tolakodnak elô a hivatalos román retorikában nemes egyszerûséggel forradalomnak nevezett eseménysorozattal kapcsolatban. Holott ez a megnevezés, ha szabatosan értelmezzük, egy kiteljesedett, teljes átalakulást, s nem csupán egy viszonylag rövid ideig tartó erôszakos cselekménysorozatot takar. Mindez tökéletesen jelzi, hogy az akkori lázadás megdöntötte ugyan a kommunista államberendezkedést, ám a leghaladóbb társadalmi rétegek által óhajtott teljes körû reformot a mai napig nem teljesítette ki. Hogyan beszélhetünk ugyanis a forradalom lezárásáról, ha mindmáig tisztázatlan az ún. terroristák kiléte, a rendszerváltást követô tizenhat év nem volt elegendô (az egykori szocialista államok közül egyedülálló módon) a rettegett titkosrendôrség, a szekuritáté tevékenységének teljes feltárásához, a kommunisták által elkobzott ingatlanok és javak teljes körû visszaszolgáltatásához, s egyre valószínûtlenebbé válik, hogy valaha is megszületik a lusztráció törvénye, amely elengedhetetlen lenne a múlt végleges lezárásához, ám amely ma – talán némi túlzással – üresen hagyná a fél szenátust és képviselôházat.

Persze azt tagadni, hogy Románia igen jelentôs elôrehaladást ért el a demokratizálódási folyamatban, legalább olyan badarság lenne, mint a fent felsorolt tények el nem ismerése. Csak arról van szó, hogy alighanem csupán a teljes generációváltás után lehet igazán a forradalom lezárásáról beszélni, oly módon, hogy a múltra borított fátyol számos – sokszor igen súlyos – igazságtalanságot, személyes sorstragédiát és érdemtelen felemelkedést is eltakar.

Mindennek a terhét persze nem lehet a végtelenségig hurcolni, az elvarratlanul hagyott szálakkal eltemetett múlt lezárását követôen pedig arra kell törekedni, hogy legalább a jövôben sokkal etikusabb társadalom épüljön fel. Ennek viszont egyik legfontosabb építôköve a múlt pontos ismerete, éppen a már egyszer elkövetett hibák és igazságtalanságok elkerülése érdekében. Ezért igen elszomorítóak azok a fiatalok körében végzett felmérések, melyek szerint az idôközben felnôtt generációnak sejtelme sincs arról, hogy milyen iszonyú társadalmi rendszerbôl szabadították ki ôket a tizenhat évvel ezelôtti események. Nemcsak azt nem tudják, hogy pontosan mi történt tizenhat éve (hisz azt tulajdonképpen mi sem), de a magyar Tôkés László neve, aki a lázadást elindító események szikrájául szolgált, számukra a legjobb esetben semmit sem mond, miközben a volt diktátorról idealizált kép maradt fenn, akit egyes megkérdezettek szerint "azért öltek meg, mert jó ember volt". Sic transit revolutio mundi!

Borbély László területrendezési miniszter Temes megyei látogatásán, pénteken elmondta, hogy az árvízkárosultaknak szánt több mint 800 újjépített ház közül csupán ötöt kell még befejezni. A miniszter szerint az öt fényi ház szombatra elkészül. "Véleményem szerint a kormány teljesítette kötelességét" – mondta a miniszter. Hozzáfûzte, a Temes megyei házak újjáépítésére és a mintegy 1.300 személy elköltöztetésére a kormány 60 millió erôs lejt költött.

– Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minôségi anyanyelvû oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthetô meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a pénteken Kolozsváron megrendezett felsôoktatási konferencián.

A kolozsvári magyar egyetemi intézet oktatáskutató munkacsoportja, valamint a BBTE magyar tagozata által szervezett kétnapos tanácskozáson részt vevô hazai és magyarországi oktatási szakemberek többek között az oktatási reform és a bolognai folyamat kapcsolatáról, az egyetemi rendszer finanszírozási lehetôségeirôl, valamint az anyanyelvû oktatás és a munkaerôpiac viszonyáról fejtették ki nézeteiket.

Beszédében a szövetség elnöke kifejtette, az önálló magyar iskolarendszer megteremtése nemcsak az oktatói társadalom vagy a politikum feladata és felelôssége: e téren közös és összehangolt cselekvésre, együttgondolkodásra van szükség. Úgy értékelte, a magyar nyelvû oktatás tizenöt éves helyzetét elemezve "jó hírek is vannak": a legutóbbi ez irányú felmérések adatai szerint ugyanis míg 1999-ben mintegy 20.130 magyar diák tanult anyanyelvû középiskolában, 2005-ben ez a szám 31.491-re emelkedett. Ez a tendencia mutatható ki az óvodások és a kisiskolások tekintetében is: az 1999-ben mért 6.000-es létszámról ma 11.000-re nôtt a magyar óvodában és iskolában tanuló diákok száma. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentôs növekedésével, a magyar oktatás vertikumának bôvülésével, és nem utolsósorban az anyanyelvû oktatásba vetett bizalom erôsödésével magyarázható. – A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvû oktatási hálózat fejlesztésére – jelentette ki a szövetségi elnök, rámutatva arra, hogy ebben az évben sikerült a felsôoktatásnak szánt költségvetés 1,5%- os szorzóját 2%-ra emelni, ami bár nem oldja meg teljességgel a felsôoktatás finanszírozási gondjait, mégis jelentôs elôrelépésnek számít. Szintén nagy mértékû támogatásban részesültek a többségben magyar nyelvû középiskolák, általános iskolák és óvodák is.

– Az önállóság nem azt jelenti, hogy románok és magyarok hátat fordítunk egymásnak, nem azt, hogy nem kell együtt gondolkodnunk, hanem azt, hogy azok döntsenek iskoláinkat, gyerekeinket érintô kérdésekben, akik értenek hozzá, akik ezt a rendszert irányítják. Hasonló célból küzdünk a közösségi autonómiáért is: nem ködös érdekbôl, hanem az életünk minôségéért – jelentette ki Markó Béla. A BBTE-en belül mûködô magyar karok önállósodása kapcsán ugyanakkor leszögezte, noha maga is fontosnak tartja az egyetemi autonómia tiszteletben tartását, "meg kell vizsgálni, hogy mettôl meddig" terjed ez az autonómia, hiszen a magyar karok önállósodását éppen ezen autonómiára hivatkozva utasították el.

Tegnap délben Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter ismertette a megyei sürgôsségi kórház élére kinevezett ideiglenes vezetôtanács és igazgatói bizottság tagjait. Az igazgatói bizottság élére Baila Lucian intenzív terápia szakos orvost, egyetemi tanársegédet nevezte ki, az adminisztratív igazgatói tisztséget pedig Dohan Marius közgazdász tölti be. Az igazgatóbizottság többi tagja a régi maradt. A megyei kórzház ideiglenes vezetôtanácsának az összetétele a következô: Pop Felicia, Enachescu Nicoleta, Nagy Örs, Bud Vasile, Morariu Silviu, Pop Liana, Farcas Alexandru, Baila Lucian és Duca Radu.

A névsorból elsô pillantásra kiderül, hogy az RMDSZ-nek nem sok beleszólása volt az új vezetôség összetételébe, amely távolról sem tükrözi a kórházban dolgozók nemzetiségi arányát. Hasonlóképpen kiderül, hogy a változás valójában a volt igazgató, majd késôbb vezetôitanácsi elnök ellen irányult, mivel rajta kívül azokat a személyeket cserélték ki az igazgatói bizottságból, akikrôl azt tartották, hogy az ô befolyása alatt álltak.

A kórház élére Baila Lucian személyében azt az intenzív terápiás orvost nevezte ki az egészségügyi miniszter, aki az egészségügyi reformtervezetek marosvásárhelyi megvitatása során a legkritikusabb hangot ütötte meg az egészségügyi rendszerrel, s ezen belül a klinikai oktatással szemben, amelyet feudális jellegûnek nevezett, és bírálta az egyes egyetemi tanárok kezében összpontosuló hatalmat. Eugen Nicolaescu szerint olyan emberekre van szüksége az egészségügy tervezett reformjának a megvalósítása érdekében, akik teljes mértékben egyetértenek az általa képviselt törekvésekkel, s olyan vezetôségre, amelynek tagjai az orvosok mellett gazdasági és jogi végzettséggel rendelkeznek. A továbbiakban reményét fejezte ki, hogy a kórháznak sikerül mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból az elvárásoknak megfelelôen mûködnie.

A nagy szavak sem hiányoztak a kinevezés alkalmával, Eugen Nicolaescu ugyanis kifejtette, hogy olyan vezetôkre van szüksége, akik vele együtt hiszik, hogy a rendszer csakis az állampolgár és nem az önös érdekek szolgálatában kell álljon. A kórhának megígért támogatás mellett kifejtette, hogy 2006-ban jelentôs méretû fejlesztési munkálatok kezdôdnek el, s más elvekre, a reális költségekre helyezik az intézmény finanszírozását. Ebben Pop Felicia és Enachescu Nicoleta közgazdászok segítségére számít, hogy többet ne vádolják a minisztérimot azzal, hogy alulfinanszírozza az egészségügyet. A kórháznak pénzre van szüksége, ugyanakkor jól meg kell indokolni, hogy azt mire költik el – vélekedett, majd hozzátette, nem fogja megengedni, hogy a közpénz a fekete lyukakban tûnjön el. Nincs igazuk azoknak, akik a kórházak alulfinanszírozását hangoztatják, a pénz 20- 30 százaléka felesleges kiadásokra folyik el.

A kérdésre, mi a magyarázata, hogy két személy kivételével valójában ugyanaz maradt az igazgatói bizottság összetétele, a miniszter azt válaszolta, hogy vannak, akik eredményesen dolgoztak, mások viszont nem. Ami a személyes érdekek megszüntetését illeti, erre az volt a válasz, hogy az majd a kórház teljes átszervezésekor valósul meg, amikor sokan fognak kiabálni, ahogy jelenleg is teszik.

Az új igazgató, Baila Lucian, aki a Diákliga elnöke volt a rendszerváltás idején, azóta pedig egyik pártnak sem tagja, kifejtette, hogy külföldön szerzett tapasztalai alapján azt szeretné, ha a normalitás légköre a romániai egészségügyben is megvalósulna. Erre a garanciát az új törvénytervezetek bevezetésében látja, amelyeket az eredeti formájukban támogat. Az egyetemen folyó munkát el kell választani a kórházi betegellátástól, ami más országokban a 60-70- es években megvalósult. A professzor elsôsorban tanár és kutató, és nem kötelezô, hogy kiváló gyakorló orvos és különösen, hogy sikeres menedzser legyen. Bevallása szerint meglepetésszerûen érte a kinevezés, s amíg a kórházat fogja vezetni, amelynek tevékenységét intenzív terápiás orvosként sikerült jól megismernie, a gyakorló orvosi tevékenységet abbahagyja. Kérdésünkre, hogy nem kerül-e veszélybe az egyetemi karrierje azzal, hogy a rektori funkcióban megmaradt volt vezetôtanácsi elnökkel szembeszállt, az volt a válasz, hogy számára nem jelent elsôrendû célt az egyetemi karrier, majd reményét fejezte ki, hogy nem fogja elveszíteni sem a bátorságát, sem a jelenlegi lelkesedését.

A magyar–román kisebbségi együttmûködési szakbizottság csütörtöki ülésén egyebek mellett elfogadták a két országban élô nemzeti közösségek helyzetérôl szóló, a következô idôszakra vonatkozó ajánlásokat – közölte a szakbizottság magyar társelnöke battonyai sajtótájékoztatóján.

Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sikeresnek nevezte a szakbizottság immár hatodik ülését. Elmondta, hogy az új ajánlások között, amelyeket idô hiányában nem tudtak a tárgyaló felek magyar és román nyelven is írásba foglalni, szerepel egyebek mellett a magyarországi ortodox egyház kárpótlásának lehetôsége, mint ahogy továbbra is napirenden szerepel az erdélyi magyar történelmi egyházak kártalanítása is.

Az államtitkár kiemelte, hogy a novemberi közös kormányülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy a Sapientia Egyetem részesülhessen a román állam támogatásában, s ez a cél most bekerült a következô idôszak ajánlásaiba is. A felek megállapodtak abban is, hogy a magyarországi román kisebbség számára épüljön egy új általános iskola is.

Az ajánlások között szerepel továbbá, hogy kívánatos lenne Magyarországon is megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetôsége kétharmados arányú törvénymódosítást igényel.

A felek megállapodtak ugyanakkor abban, hogy megvizsgálják, hogyan alakul a következô évben Magyarországon a kisebbségi önkormányzati választások kérdése az új szabályozás fényében – tette hozzá.

A román delegáció vezetôje, Lucian Leustean, külügyi államtitkár szintén elégedetten nyilatkozott a tárgyalásokkal kapcsolatban, és kifejezte reményét, hogy Románia közelgô uniós csatlakozását követôen tovább fejlôdhetnek az általa "barátinak" nevezett magyar–román kapcsolatok.

(MTI) – Francia–német–brit csúcstalálkozón tett kísérletet az Európai Unió soros elnöksége péntek kora délután Brüsszelben arra, hogy a 2007-2013 közötti költségvetés ügyében javítsa a kompromisszum megtalálásának esélyeit a huszonöt EU-tagország között.

Tony Blair brit miniszterelnök azt megelôzôen ült össze Jacques Chirac francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral, hogy valamennyi tagország állam- és kormányfôje elôtt helyzetjelentést kívánt adni a tárgyalások állásáról, majd dönteni arról, készít-e még egy kompromisszumtervet az elnökség, vagy ennek nem látja értelmét. Eközben spanyol részrôl azt közölték, hogy készült egy francia-német-spanyol kompromisszumos javaslat, amelyet Blair elé terjesztenek. Blair szóvivôje délidôben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy nehéz tárgyalások állnak a csütörtök este óta kétoldalú egyeztetéseket folytató tagországok mögött, és még további, nem kevésbé bonyolult megbeszélések várnak rájuk. Azt is hangoztatta, hogy a tagállamoknak meg kell érteniük, csak olyan egyezségben gondolkodhatnak reálisan, amely
"senki számára nem lesz ideális".

A brüsszeli csúcsértekezlet pénteki plenáris részét az eredeti forgatókönyv szerint már kora délelôtt meg kellett volna kezdeni. A program azonban folyamatosan csúszott, és továbbra sem várható, hogy az értekezlet sikerrel befejezôdik az eredetileg tervezett késô délutáni órákban.

A várható új javaslatnak minden bizonnyal része lesz valamekkora engedmény a Londonnak járó sokmilliárdos uniós visszatérítésbôl – adta értésre a brit szóvivô. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagyarányú változásra e tekintetben nem lehet számítani. Blair már maga is jelezte az éjjel, hogy bármiféle új javaslat kidolgozásánál figyelembe kell venni: a mozgástér meglehetôsen korlátozott.

A kulisszák mögött folytatott helyszíni fejtegetésekben uralkodó nézet az, hogy a megállapodás sorsa elsôsorban a 15 régi tagország közti egyeztetéseken fog eldôlni. Ha a régiek között kialakul a kompromisszum alapja, az új tagállamok várhatóan csatlakoznak ahhoz – a megfigyelôk szerint még a leginkább ellenálló Lengyelország és Magyarország is –, miután számukra is a legsürgetôbb a büdzsé létrejötte. Ugyanezt a véleményt nyíltan megfogalmazta egy friss nyilatkozatában Göran Persson svéd kormányfô is.

Branko Crvenkovszki macedón, Boris Tadic szerb és Georgi Parvanov bolgár elnök a Szkopjétól 100 kilométerre fekvô tóparti üdülôvárosban, Ohridban találkozott. Mint Crvenkovszki a kétnapos, nem hivatalos hármas csúcs végén kifejtette: a felek támogatásukról biztosítanak bármely, nemzetközi közvetítéssel létrejött megállapodást Belgrád és Pristina között, ha az nem destabilizálja a régió helyzetét. Az ENSZ égisze alatt rendezendô tárgyalások, amelyek arra hivatottak, hogy eldöntsék: Koszovó Szerbia része marad-e vagy függetlenné válik, várhatóan januárban kezdôdnek.

Tadic arra szólította fel Koszovó szerb többségû területeit, hogy erôsítsék az egymás közti és Belgráddal való kapcsolatokat, míg Parvanov azt hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldás születik, meg kell védeni minden etnikai közösséget. Koszovó mintegy százezer fôs szerb közössége elszigetelt enklávékban él, a NATO-vezette békefenntartók védelme alatt. A tartomány kétmilliós lakosságának 90 százaléka albán nemzetiségû.

A texasi Austinban mûködô HappyNews.com címû hírportált a PageWise Inc. nevû cég hozta létre. Vezetôje, bizonyos Byron Reese úr szerint ugyanis a sajtó, a televízió csak a negatív hírekre koncentrál, s ezáltal eltorzítja napjaink valóságát. Az embereknek viszont szükségük van egy menedékre a média által közvetített "kellemetlenségek" elôl, s ezt a célt szolgálja a HappyNews – olvasható a Beseder címû orosz hírportálon.

A HappyNews hírportál részben az Associated Press anyagaira támaszkodik, részben pedig 150 saját tudósítójának riportjait használja. Naponta átlagosan negyven, gondosan válogatott hírt közölnek, kirostálva azokat, amelyek a HappyNews százezres olvasótáborának nemtetszését válthatná ki. A HappyNews teljes mértékben mellôzi a napi politikát, s ha foglalkozik is az iraki eseményekkel, legfeljebb az amerikai katonák hálaadás napi ünnepségének bemutatására szorítkozik.

A hírportál mindenekelôtt tudományos és kulturális újdonságokkal foglalkozik, s tág teret biztosít az orvostudománynak, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdéseknek.

A honlapon külön rovatot szentelnek a hôsöknek, amelyben legutóbb helyet kapott az a két amerikai katona, akik Etiópiában egy gepárdkölyök életét mentették meg. A HappyLiving, vagyis a boldog élet rovata mindenfajta gyakorlati tanácsokkal szolgál.

A HappyNews, amennyire lehet, mellôzi a sportot is, mivel a versenyeken csak keveseknek adatik meg a gyôzelem.

A Moscovici-jelentés elfogadása érveket adhat a kisebbségi törvénytervezet támogatóinak a kezébe – fejtette ki Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke, az MTI kérdésére válaszolva megállapította, hogy az említett jelentés szerint Románia az elmúlt idôszakban elôrelépett számos kritérium teljesítésében, így megvan minden esély arra, hogy az ország 2007-re beléphessen az EU-ba.

Ugyanakkor számos kérdés még válaszra vár – fûzte hozzá –, most már Románián múlik, hogy sikerül-e tartani az ütemet. Ilyen körülmények között sem a kormány, sem a kormánykoalíció nem engedheti meg magának, hogy meddô vitákba bonyolódjék, legyen szó kisebbségi törvénytervezetrôl vagy bármely más problémáról – mondta.

A Moscovici-jelentés egyértelmûen beszél a kisebbségi törvényrôl, akárcsak a kulturális autonómia szükségérôl – mondta Markó. "Ez segíthet nekünk, mert azt jelenti, hogy az Európai Unió odafigyel a következô hónapokban arra, mi történik ezen a téren" – mondta a miniszterelnök-helyettes. Ugyanakkor a viták folytatódni fognak arról, hogy ez a kulturális autonómia mit is jelent pontosan – tette hozzá, hangsúlyozva azonban, hogy ezt a kérdést nem lehet félreseperni. Annál is inkább, mert ebben a pillanatban a kormány által elfogadott tervezetrôl van szó, amelyet Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök több nyilatkozatában is jónak nevezett – emlékeztetett a politikus. A koalíción belül viszont már nem ilyen egyértelmû a tervezet megítélése – mondta Markó, aki úgy vélte: a Moscovici-jelentés érveket adhat a kormánynak és a kisebbségi törvény támogatóinak a kezébe.

A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatták csütörtökön Abádi Nagy Zoltánt, a Debreceni Egyetem (DE) amerikanisztika professzorát. A DE volt rektorát, rektorhelyettesét, dékánját és a tudományegyetemi karok volt elnökét elsôsorban az egyetemi kapcsolatok erôsítésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért tüntették ki a Babes-Bolyai Egyetem díszdoktori címével.

Bukarestben is tartanak a madárinfluenza vírusának megjelenésétôl, miután a napokban a szomszédos Calarasi megyében is kimutatták a vírus legsúlyosabb megbetegedést okozó formáit.

Az egészségügyi hatóságok a fôvárost is riadókészültségbe helyezték, mivel a kór az elmúlt napokban egyre inkább megközelítette Bukarestet. Utóbb a szomszédos Calarasi megyében is felbukkant a madárinfluenza. A szakemberek rendôrök segítségével próbálnak mindent megtenni, hogy a vírus ne jusson el a városba, s ennek érdekében közúti fertôtlenítô szûrôpontokat létesítettek a Bukarestbe vezetô útvonalakon, valamint állatorvosokat rendeltek a Calarasi megyével határos településekre.

Az intézkedések sorában szerepel az is, hogy Bukarestben is megtiltják a háziszárnyasok kiengedését a környezô tavakra. A híradások szerint a fôvárosban mintegy 30 ezer baromfit tenyésztenek. Az egészségügyi minisztérium felkérte Bukarest lakosságát, hogy kerüljenek mindenfajta érintkezést a háziszárnyasokkal és vándormadarakkal, lehetôleg ne utazzanak olyan településekre, ahol korábban már felbukkant a madárvész. Nicolae Stefan, a bukaresti állat- egészségügyi és diagnosztikai intézet igazgatója megerôsítette, hogy a nagy-britanniai járványügyi központban végzett vizsgálatok újabb öt településrôl származó baromfiakban mutatták ki a madárinfluenza erôsen fertôzô, emberre is veszélyes H5N1-es vírusát.

A vasúti menetrend változása nyomán nemcsak a magyarigazolvány által biztosított utazási kedvezményt vesztették el azok a személyek, akik az Ady Endre nemzetközi vonattal utaznak. Axente Maria, a marosvásárhelyi vasúti menetjegyiroda vezetôjének tájékoztatása szerint a Magyar Állami Vasutak (MÁV) a Marosvásárhelyrôl érkezô szerelvény átminôsítése mellett korlátozta az erdélyi utasoknak biztosított helyjegyek számát. E rendelet értelmében a marosvásárhelyi menetjegyiroda január 16-ig naponta csupán 12 darab másodosztályra szóló helyjegyet adhat el a Marosvásárhely- Budapest útvonalra.

– Csütörtökön sikerült beszélnem a bukaresti CFR vezetôségével, s ôk biztosítottak arról, hogy már tárgyalásokat folytatnak a MÁV képviselôivel. Jelen pillanatban az erdélyi utasoknak az elsô oszályú vagonban és egyetlenegy másodosztályú vagonban biztosíthatunk helyjegyeket Budapestig – részletezi Axente Maria. – A marosvásárhelyi menetjegyiroda számára naponta átlagban 12 ülôhelyet tartanak fenn, de van olyan nap is, amikor csak hat helyjegyet értékesíthetünk a magyar fôvárosig. Most, ünnepek elôtt vannak olyan napok, amikor 40 utas is szeretne vonatjegyet váltani az Ady Endre járatra. Amennyiben elfogynak a helyjegyeink, tájékoztatjuk ôket, hogy csak Püspökladányig adhatunk helyjegyet nekik, onnan vállalniuk kell, hogy lábon utaznak. Az történik ugyanis, hogy a MÁV Püspökladánytól magyarországi sebesvonatként kezeli a Marosvásárhelyrôl érkezô szerelvényt, s jogot tart az ülôhelyekre. Kivételt képeznek az egyetlen másodosztályú utazókocsiban és az elsô osztályon eladott helyjegyek. Mint már említettem, a fôvárosi vezetôségünk képviselôi tárgyalásokat folytatnak a MÁV-val, hogy legalább még egy vagont biztosítson az erdélyi utazók számára. Addig is annyit sikerült elérnünk, hogy 2006. január 16-tól naponta 30 ülôhelyet értékesíthetünk Marosvásárhelyen – számolt be Axente Maria.

A MÁV-döntéa indokait még nem sikerült megtudnunk.

A fejleményekre visszatérünk.

Marosvásárhely fôtere forgalmának tehermentesítéséért a polgármesteri hivatal tervbe vette a Ballada utca kiszélesítését. Az elképzelés szerint, amennyiben a fôteret átrendeznék, akkor itt egyirányúsítanák az utcát a Dózsa György utca irányából a Forradalom utca felé, visszafele pedig a gépkocsikat a volt Iskola – Ballada utcák felé terelnék. Ahhoz, hogy a tervet kivitelezzék, a polgármesteri hivatal meg kell vásárolja a Ballada utcában levô épületeket és beltelkeket. A napokban kötött egyezséget a hivatal az elsô épülettulajdonossal.

A beruházási terv alapján korszerûsítik a Horea, Enescu és a Cuza Voda utcák útkeresztezôdését. A törvény értelmében a Ballada utca környékét közterületté nyilvánították. Ezért le kell majd bontani az Európa Gimnázium Horea utca sarkán levô épületszárnyát, az Enescu és a Cuza Voda utca sarkán levô lakóházat és közélelmezési egységet. Az említett épületek és a területek átvételéért a polgármester rendelete alapján megalakult az a bizottság, amely felértékelte az ingatlanokat és tárgyalásokat kezdett az érintettekkel. Elôször a Türk Mária tulajdonában levô Ballada utca 1A/1 szám alatti épület és a hozzá tartozó 66 négyzetméter terület megvásárlásában egyeztek ki. Ezért a hivatal 120.000 új lejt fizet majd a tulajdonosnak. Az ingatlanokat a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a kolozsvári Total Proiect Kft. szakemberi értékelték fel, ennek alapján kötik meg a szerzôdést az érdekelttel.

Csegzi Sándor alpolgármester, a tárgyalási bizottság elnöke lapunknak elmondta, a többi tulajdonossal is már felvették a kapcsolatot, egyelôre a vásárlási árak körül folyik a vita, ebben nem tudnak megegyezni az érintettekkel. Attól eltekintve, hogy a fôteret a késôbbiekben átrendezi-e vagy sem a polgármesteri hivatal, a Ballada utca kiszélesítése, az útkeresztezôdés korszerûsítése így is jelentôsen tehermentesítené a forgalmat, annál is inkább, mivel, akik az Iskola utca felôl érkeznek, azok a nagy kanyar miatt lassítanak, csúcsforgalomban pedig a Cuza Voda utcától hosszú sor alakul ki. Ezen kell segíteni. Egyelôre egy elôtanulmány létezik, amelyen a tervezôk feltüntették az új utak nyomvonalát. Amennyiben sikerül a Ballada utcában levô ház- és területtulajdonosokkal kiegyezni, akkor elkészül a megvalósíthatósági tanulmány is, amelyben már a kivitelezési összegeket is belefoglalják. Természetesen minderrôl a helyi tanács kell véglegesen döntsön, mint ahogy azt a legutóbbi tanácsülésen is tették, ahol elfogadták a polgármesteri hivatal tárgyalóbizottsága által leszögezett vásárlási árat is – mondta az alpolgármester, aki azt is megerôsítette, amennyiben nem akarják a szakemberek által felértékelt árajánlatot elfogadni az érintettek, akkor a kisajátítási törvény alapján is eljárhatnak. Ide azonban nem szeretnének eljutni, hiszen akár per is lehet belôle, ami elhúzódik, s így késik a kivitelezés.

– Az embereknek azt kell megérteniük, hogy az utca szélesítése, a forgalom tehermentesítése közérdek, reális árakat próbálunk felajánlani, amivel máshol a felvásárolt ingatlanhoz hasonlót tudnak venni az érintettek, azt szeretnénk, hogy ebbôl az üzletbôl mindenki nyerjen, legfôképpen a gépkocsi-tu-lajdonosok, a városlakók – mondta az alpolgármester.

Tegnap reggel kilenckor meggyúlt a marosvásárhelyi Vajdahunyad utca 15. szám alatt a Maier Sorin tulajdonában levô földszinti lakrész. A tüzet rövidzárlat okozta, s a túlzsúfolt garzonlakásban azonnal átterjedt a bútorokra, elektronikai berendezésekre. Az oltást a szomszédok kezdték meg. A 36 éves ott lakó Matei Ioan megsérült a mentésben. Sebét azonnal ellátták a helyszínre sietett rohammentôsök. A tûzoltás következtében a lakrész berendezése, a ruhanemûk tönkrementek, a füst pedig több emeleti lakást is érintett.

Jegyzet

Szokásos kép. Ünnepek elôtt – hogy is lehetne másképp? – a postahivatalban nagy tömeg, tolongás, idegeskedés. Mert ilyenkor mindenkinek sietôs. Telefonszámlát fizetnek, üdözletet, levelet bélyegeznek, gyereknevelési pótlékra, pénzre várnak. Szóval leírhatatlan a nyüzsgés. Nem csoda, hogy a postai tisztviselôk néha ki-ki törnek: legyen csend, figyelmesen töltsék ki az iratokat, s egyebek.

A gyereknevelési pótlékra vártam, elôre kitöltött csekkel, hogy ne kelljen a postán körmölni, s flottul menjen az ügyintézés. Egy elég jól öltözött nô a sor elején állt. Állt és várt. Közben a sor haladt elôre, az emberek kapták a pénzt s mentek.

Amikor éppen én kerültem sorra, megengedtem neki, hogy elôttem ismét próbálkozzon. A postás most már kissé erélyesebben szólt rá: nem érti meg, hogy nem tölthetem ki. Nem az én feladatom. Amikor befejeztem az ügyintézést, megkérdeztem tôle, mire vár. Bátran a szemembe nézett, s kijelentette: – Nem tudok írni. Nem tudom kivenni a gyermekpénzt... Válasz helyett: néma csend. Majd miután magamhoz tértem, kioktatás helyett kértem, várjon. Közben a két gyerekemnek járó busás 46 lejjel kifizettem a telefonszámlát, majd az asztalukhoz mentem, ahol a nô már elôkészítette a személyi igazolványt, a csekk-könyveket. Minden adata elôttem volt, könnyen ment a kitöltés. Rutinosan. Közben a két iskoláskorú gyerek félénken, szégyenkezve, vagy inkább félszegen állt és nézett. Várták a fejleményeket. Lesz pénz, vagy nem lesz pénz?

Nem volt idôm kivárni, hogy sorukat újra kiállják, de remélem, megkapták a járandóságukat.

A postáról kijövet azonban meghatározhatatlan érzés kerített hatalmába. Szánalom, sajnálkozás, felháborodás, megvetés, minden. Végül annál állapodtam meg, hogy egy fiatal asszonynak mégiscsak segítenie kellene magán! Ha nem egyéb, gyermekei megtaníthatnák a betûvetésre. Vagy ennyire nem izgat egyeseket az analfabetizmus a huszonegyedik század elején? Egyet bánok: miért nem kérdeztem meg a postástól, havonta hány ilyen esettel találkozik?

A csatlakozást követôen, Románia az Európai Unió által alkalmazott közös agrárpolitikához fog tartozni. Ez a mezôgazdasági termékeknek a tagállamok közötti szabad értékesítésén alapul, elônyben részesíti az EU-ban folyó termesztést, valamint egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a vidékfejlesztésre. Ezeknek az elveknek a megvalósítása érdekében az EU piaci és árintézkedéseket – például termelési kvóták, közvetlen kifizetések – valamint a vidékfejlesztési politika intézkedéseit – környezetvédelmi támogatások, mezôgazdasági termelôk korkedvezményes nyugdíjazási támogatása, fiatal mezôgazdasági termelôk támogatása – alkalmazza.

Tudni kell, hogy az EU-csatlakozást követôen a romániai mezôgazdaság a nagyobb piaci versennyel és a felvásárlási árak csökkenésével fog szembesülni. A mezôgazdasági termelôk ugyanakkor nagyobb költségvetési támogatáshoz jutnak, így többségük helyzete nem fog romlani.

Az új uniós tagállamok a csatlakozáskor 25 százalékos közvetlen támogatásban részesülnek. Ezek a támogatások 2013-ig fokozatosan emelkednek, amíg elérik a 100 százalékot. A közvetlen támogatások hiányzó hányadát Romániának a nemzeti költségvetésbôl kell majd pótolnia, mert az a célja, hogy kiegyenlítse a román és a korábbi tagállamok mezôgazdasági termelôinek versenyhelyzetét.

A mezôgazdasági termelôk bevétele az általuk folytatott tevékenységtôl függ a továbbiakban, hiszen az Európai Unióban nem minden ágazat jogosult azonos pénzügyi támogatásokra. Kedvezôtlenebb gazdasági helyzet várható azokban a tevékenységekben, amelyek nem tartoznak a közvetlen támogatási keretbe. Ilyen például a sertés- illetve a baromfitenyésztés. A csatlakozás után várhatóan javulni fog majd a szarvasmarha-tenyésztôk és a kukoricatermelôk helyzete. Ugyancsak külön támogatásra számíthatnak a hegy- és dombvidéki térségek és azok a mezôgazdasági termelôk, akik természetbarát elv szerinti élelmiszer-termelést folytatnak.

Az EU finanszírozása a közös költségvetésbôl történik. Ez az unión kívüli országokból származó árukra kiszabott vámok és mezôgazdasági adók, a tagállamokban egységes rendszer alapján begyûjtött, a hozzáadott értékadó megállapított részaránya, valamint a hazai bruttó össztermék részaránya. Az EU- költségvetési források különbözô politikai irányelvek és programok által visszakerülnek a tagországokba, ahol a közös politikák (a költségvetési keretnek közel a felét a közös mezôgazdaság-politika megvalósítására fordítják) valamint a fejlesztési és kutatási programok megvalósítását támogatják. Az EU- költségvetési támogatások nagy része elôirányzatnak számít, így az ország ezeket a forrásokat csak az Európai Bizottság által jóváhagyott projektekre fordíthatja.

A cím elolvasása után a legegyszerûbb válasz ez: nincs idôm, inkább veszek valamit. Lehet, hogy lesznek olvasóink közül olyanok, akik végigfutják az ötleteket, s csak azután legyintenek, mondván: nem foglalkozom ilyesmivel. De hiszem, hogy lesznek olyanok is, akik vasárnap vagy egy hétköznap délután kipróbálják ôket. A felsorolt fenyôfadísz- és ajándéktippeket személyesen elkészítettem, s azért ajánlom szülôknek, nagyszülôknek, fiataloknak és miért ne: gyerekeknek, mert egyszerûek, nem kerülnek sok pénzbe és különlegesek.

Ajándékot rejtô fenyô. Zöld kartonból vágunk egy tetszés szerinti nagyságú félkört, s kicakkozzuk a szélét. Színes ceruzával, filctollal rajzolhatunk rá színes gömböket, hópelyheket, bármit, ami eszünkbe jut. Ha kész van, tekerjünk belôle egy kúpot, ez lesz a fenyôfa lombja. Barna papírból vágjunk egy kört, ragasszunk rá egyet az elôtte összegyûjtött kisebb-nagyobb papírhengerekbôl (vécépapír-, papírtörlô kartonalapja). A hengereket is bevonhatjuk barna papírral, vagy kifesthetjük barna ceruzával. Az így kialakított ajándékdobozba rejthetünk édességeket, kisebb ékszereket, színes ceruzákat. Ha megtöltöttük ajándékkal, rátesszük a fenyôfa lombját.

Szárított gyümölcskarikák. Szép, natúr díszeket készíthetünk szárított gyümölcsbôl is. Narancsból, citromból, grapefruitból, almából vágjunk vékony szeleteket. A gyümölcskarikákat fektessük egy papírral letakart vágódeszkára, azt pedig tegyük a fûtôtestre. Néhány nap alatt megszáradnak, de figyelnünk és forgatnunk kell, másképpen megtörténhet, hogy megpenészednek. Ha kész vannak, a héjukat szúrjuk át egy tûvel és húzzunk át rajtuk egy színes, ha van, aranyszínû cérnát. Többet is felfûzhetünk ugyanarra a fonalra. Érdekes díszeket kapunk, s barátainkat is meglephetjük vele.

(simon)

Volt már rapper cserkész és idétlenkedô vidéki fiú a színpadon, tett fel arcpirító kérdéseket mûsorvezetôként a Médiabefutóra jelentkezett tehetséges fiataloknak. A Szomszédnéni Produkciós Iroda nevû humortársulat egyik tôsgyökeres tagja. Ha reflektorfényben áll – és nem csak, magánemberként is –, a közönség könnyesre neveti magát. A leendô mûépítész Tóth Szabolcs karikatúráival is mosolyt kíván csalni arcunkra.

– Mikor nevetett rajtad elôször valaki?

– Nagyon régen. Az orvos. Megkérdezte édesanyámat, hogy maradjon, vagy próbálkoznak még egyszer. Az elsô saját poénom, amire emlékszem, talán akkor volt, amikor másodikos koromban a nagyok belehelyeztek egy patakba derékig, és megkérdeztem tôlük, hogy: szappan nincs? Azóta remélem, fejlôdtem.

– Egy leendô mûépítészhez hogyan illik a humorista cím?

– Ahogyan a cickafarkhoz a csapágykerék. Igaz, elég ritka a csapágykerekes cickafark. Kedvenc építészem Sergio Aragones, akinek az utolsó terve a diplomamunkája volt. Azóta világhíru karikaturista.

– Mi a legnehezebb abban, ha humoristaként a színpadon áll az ember?

– Az a legnehezebb, amikor humoristaként állsz a színpadon, de nem vagy humorista. Viszont a többiek mind azt hiszik, hogy az vagy. Na, az nagyon nehéz lehet. Láttam már ilyent.

– Milyen jellegû humor menô ma Erdélyben?

– Nagyon menôek a nemzeti többségre kiélezett poénok, illetve rögtön utánuk az obszcén konotációjú poénok. Humortársulatunkkal, a Szomszédnéni Produkciós Irodával kerüljük az effajta, olcsó humort. Hiszen kiállni a színpadra, elmondani egy szexista poént, biztos sikert jelent, de attól valaki még nem humorista. Szerencsére az erdélyi közönség fogékony az abszurdabb, finomabb, minôségi humorra is.

– Karikatúrákat is rajzolsz. Hogyan készül egy igazán jó karikatúra? Mi kell hozzá?

– Egy igazán jó karikatúra nagyon hamar elkészül, és mikor az ötlet megvan, már akkor nevetek rajta, egyesekben felébresztve a gyanút szellemi épségemet illetôen. A legegyszerubben megrajzoltak a kedvenceim. Kell hozzá sok pihent agyvelô, egy tustoll vagy bármilyen más írószer. Ja, és egy papír.

– Szeretnél valamit üzenni az olvasóknak, valami okosat?

– Igen, van egy latin mondás, melyet egyszer hallottam, és nagyon megtetszett. Azóta ezen bölcselet jegyében élek. Így hangzik: Non faberum sicru pestra, dum suhunnes gader.

– És ez mit jelent?

– Fogalmam sincs.

– Mit írtál az angyalnak?

– Sms-t.

Mészely Réka

A szeretet ünnepének közeledtével az idén is kitört az ádáz kulturális háború az Egyesült Államokban, s fundamentalista keresztények vonulnak hadba, hogy megvédjék a karácsonyi ünnep vallási jellegét.

Kellemes ünnepeket vagy boldog karácsonyt kívánni sokak számára állásfoglalás a harcban. A vallási jobboldal évek óta növekvô ingerültséggel nézi, hogy a nem keresztényekre való tekintettel az áruházláncok karácsonyi helyett ünnepi árleszállítást hirdetnek, karácsonyfa helyett (amelynek angol megnevezése – Christmas tree – magában foglalja Krisztus nevét) ünnepi fának nevezik a köztereken feldíszített fenyôfát, a betlehemi jászolt számûzik és az iskolai karácsonyi szünetet is téli szünetnek nevezik.

A konzervatív kedélyeket igencsak felborzolta, amikor a Fehér Ház az 1,4 millió címzettnek postázta a magát újraszületett kereszténynek valló George Bush amerikai elnök és Laura Bush üdvözlôlapját. A borító festményén a nemzet elsô kutyája és két elsô macskája látható a hóban, a Fehér Ház kertjében. A karácsony szó elô sem fordul, az elnök a remény és boldogság ünnepei alkalmából fejezi ki jókívánságait. Az üdvözlôkártyán van egy rövid ótestamentumi idézet, de azt is kifogás érte, mivel nincsen köze Krisztus születéséhez.

Konzervatív bírálók a politikai korrektség túlhajtásának tartják, hogy a 75 százalékban keresztény vallású országban ünnepeket emlegessenek karácsony helyett a szintén az év végén megült hanuka és a feketék kulturális ünnepe, az afrikai tradíciók elemeinek eklektikus összeválogatásával a gyökereket hangsúlyozandó, mesterségesen létrehozott Kwanzaa miatt.

A kongresszus elôtt az idén karácsonyfát állítottak ünnepfa helyett, Dennis Hastert, a képviselôház republikánus párti elnöke errôl személyesen gondoskodott. A konzervatív Fox News kommentátora, Bill O'Reilly szerint a karácsonyellenes erôk visszavonulóban vannak, a Loewe's áruházlánc karácsonyfát árusít és a Macy's lánc is újra a karácsony szót használja.

Az elbizonytalanodás jelei lehetnek mindenesetre, hogy Georgia állami hivatalai ünnepnapi üdvözleteket kezdtek szétküldeni, majd fél óra múlva az egészet újrakezdték karácsonyi üdvözletekkel.

A vitában az ünnep elvilágiasítása ellen küzdô konzervatívok észre sem veszik, hogy az áruházláncokra kifejtett nyomással a karácsony kommercializálásáért lépnek fel.

Az ellentmondás nem csak itt mutatkozik meg. Az amerikaiak vallásosok, de egy felmérés szerint csak 40 százalékuk tud négynél többet idézni a tízparancsolatból, csaknem 50 százalékuk az Újszövetség egyetlen evangélistáját sem tudja megnevezni, háromnegyedük pedig úgy hiszi, a biblia tanítja a (Benjamin Franklintól származó) mondást, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít.

A németországi Tönningben (Schleswig–Holstein) csütörtök óta ismét világít a világ leghosszabb adventi naptára.

A kikötôben lévô, 77,5 méter hosszú, XVIII. századi raktárépületet számtalan fénylô gyertyával karácsonyi díszbe öltöztették.

A leghosszabb adventi naptárként 1997 óta szerepel a Guinness Rekordok Könyvében, és eddig senki nem szárnyalta ezt túl. A rekordhosszúságú adventi naptár minden évben érdeklôdôk seregét vonzza Tönningbe.

Robothostess Japánban

Elektronikus vetélytársnôi lesznek ezentúl a japán hostesseknek. Az új Aszimo robot képes rá, hogy élô példaképeihez hasonlóan viselkedjék, és például teljesítse egy irodai recepciós feladatait.

A Honda Motor autókonszern által gyártott korábbi Aszimo humanoid a nyilvánosságnak kedden bemutatott új modellje a legújabb szenzoroknak köszönhetôen például automatikusan képes emberek mozgásához igazodni, ôket kezüknél fogva vezetni, vagy önállóan irányítani és tolni egy bevásárlókocsit.

Emellett az új Aszimo óránként hat kilométeres sebességgel, vagyis kétszer olyan gyorsan tud haladni, mint elôdje.

Az új robotot jövô tavasszal alkalmazzák majd elôször egy tokiói irodaházban.

A robottechnika úttörôjévé lett Japánban lélegzet-elállító gyorsaságú evolúció zajlik az ember új élettársának szánt, szórakoztató robotok irányában.

Az Európai Unió szerdán vázolta a környezetbarát, úgynevezett "zöld" fûtôanyag, a növényi anyagokból elôállított áram termelésének növelésére vonatkozó tervét, hogy ezzel is enyhítse az EU energiaimport-függôségét. A bizottság energetikai ügyekben illetékes tagja, Andris Piebalgs hangsúlyozta, hogy a megújítható energiaforrások elterjesztésére jelenleg alkalmazott állami ösztönzési rendszerek elégtelenek, a fejlesztéshez bôvebb pénzügyi támogatásra volna szükség.

Piebalgs szerint az unió ásványi nyersanyagfüggôsége fokozódik: 2030-ra az unió teljes energiaszükségletének 70 százalékát importból fogja kielégíteni, ha addig semmi sem változik. " A hazai források felhasználására van szükség " – mondta. A bioüzemanyagok mennyisége a 2003. évi 69 millió tonnáról 150 millió tonnára növekedhet 2010-re úgy, hogy nem következnek be alapvetô változások a mostani mezôgazdasági gyakorlatban. A bizottság elôrejelzése szerint a biomassza arányának növelése évente 209 millió tonnával csökkentené a légkörbe kerülô szén-dioxid mennyiségét, 300 ezer munkahely létrejöttével járna és az energiaimport- függôséget a mostani 48 százalékról 42 százalékra mérsékelné.

Az EU üzemanyagpiacán a bioüzemanyag részaránya 0,6 százalékos, távol van a 2010- re elérendô 5,75 százalékos uniós céltól.

A bizottság a maga részérôl az üzemanyagszabványok felülvizsgálatát tervezi, hogy a biomassza helyettesíthesse a közlekedésben, a fûtésnél használt ásványi nyersanyagokat. Kutatásokat kezdeményeznek a folyékony üzemanyagok fából, illetve hulladékokból történô elôállíthatóságáról.

Ami a megújítható energiaforrások egészét illeti, ezek felhasználási aránya jelenleg mindössze 6 százalékos, és az EU 9-10 százalékos arányt tart elérhetônek 2010-re, ami elmarad a korábban megjelölt 12 százalékos aránytól. A kormányoknak garantált árakat kell megajánlaniuk a szélerômûveknek, ez a módszer az EU szerint sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint az áramkvóták megszabása.

A bizottság ugyanakkor még nem tartja elérkezettnek az idôt egységes uniós szabályok kidolgozására, idôt hagy magának arra, hogy elôbb kialakuljanak a nemzeti tervek, utána elemzi majd azokat.

A mindennap használatos szavak görög eredetûek, és a toxon szóból származnak, ami ív ill. íj jelentésû. A nyilazó ill. íjász megnevezése a toxophiletes. A nyílvesszôre felkent méreg neve pedig toxikon volt. Ebbôl származnak a toxin, toxikus ill. toxikológia szavaink.

A nyíl a történelem során tudvalévôleg hosszú ideig fegyverként a hadviselés eszköze volt. Mind a mai napig fellelhetô a primitív törzseknél, úgy Afrikában, mind az indonéz szigetvilágban, valamint a dél-amerikai ôserdei törzseknél. Annyira elfelejtettük, hogy nem is tudjuk, miszerint esôs idôben használhatatlanná vált amiatt, hogy az állati inakból készült húr elveszítette feszítô erejét. Német történészek valószínûnek tartják pl., hogy a Lech-mezei csatában a magyarok veresége arra vezethetô vissza, hogy a csatát megelôzô esôben a húrok fellágyulva használhatatlanná váltak. 1813. okt. 18- án a lipcsei népek csatája során hasonló malôrt jegyeztek fel: az orosz seregek baskír íjászait ítélte tétlenségre az esô által fellazult húr; ahol Napóleon persze a baskír nyílászok aktív hozzájárulása nélkül is vereséget szenvedett.

Az angoloknál használatos volt egy hosszú íj, amely arról volt nevezetes, hogy vele a korabéli lovagok könnyû páncélját lehetett áttörni, ami a százéves háború két nevezetes angol- francia összecsapásánál bizonyult a franciák számára megsemmisítônek: 1346-ban Crecynél 13.000 angol állt szemben 40.000 franciával és 1415-ben Agincourt-nál 9.000 angol 40.000 francia ellen, és mindkét esetben a franciák megsemmisítô vereséget szenvedtek, tízezernyi halottal, szemben az angolok százas rendszámú veszteségével, ami a lovagok korának végét vezette be, ami beteljesedett aztán a lôfegyverek ill. a muskétások megjelenésével. Az említett csatákról feljegyezték, hogy a francia gyalogosokban és lovasokban borzalmas pusztítást végzett az angolok nyilainak zápora, és a csata után az angol állások elôtt földhányáshoz hasonló halmot alkotott az elesettek holtteste. Angliában pedig 1595. okt. 26-án az íjászok muskétásokkal való helyettesítését királyi rendelet mondta ki. Ezzel véget ért az íjászok ideje a nyugati hadviselésben. Azonban kevésbé keleten, amit bizonyít a baskír íjászok részvétele a jénai csatában.

Feljegyeztek két rendkívüli íjász rekordot: 1798-ban Szelim szultán 845 m-re (!) lôtte nyílvesszôjét.

Manapság az íjászat reneszánszát éli: high-tech anyagokból készülnek a messze hordó és pontos célzást lehetôvé tevô íjak; egy ilyen íjjal pedig 1992-ben az amerikai Kevin Strother 1.167 m-re röpítette 45°-os szögben kilôtt nyílvesszôjét.

Sz. K.

Vietnami malacok, magyar óriásgalambok, tengerimalacok, oroszlánfejû törpenyulak, japán törpe selyemtyúkok különbözô színekben, törpe kosorrú nyulak, smalkandeni szerecsenfejû galambok, pávák és még sorolhatnánk. A legújabb lakos Pamela, az országszerte is ritka törpeuszkár. Csupán ez utóbbi ötmillióba került. Látogatók jártak már itt Bukarestbôl, Kolozsvárról, Romanból, Craiováról, Szatmárról, de több arab országból is felkeresték Manitiu Aurel farmját. A kisállattenyésztô építészként dolgozott, majd "átvedlett" állatorvossá és ritka állatok gazdájává, aki nagyon ügyel kedvenceire.

tájainkon, s talán az országban is nagyon kevesen ismerik. Kicsi és pöttyös. A kukoricacsövet szemestôl, csuszástól megeszi. Lehet hobbiállat is – nem szagos –, de a szalonnája is nagyon finom. Sokkal kisebbre nô, mint egy átlagos malac. Mozgása gyors, szeret játszani. Néha félénk. Tápláléka: a kukorica mellett a zöld fu, de a moslékot is megeszi. Mivel kevés a szôre, ami melegítse, szívesebben lakik ólban egész évben: szalmán, de akár pléden is jól megvan. Nagy a mozgásigénye, ezért ajánlatos kertben tartani. Nem piszkol a "házába", így lakásban is tartható. Vemhességi ideje 115 nap, egyszerre 5-6 malacot fiadzik. Nagyon kíváncsi, mindent szeret megnézni, megtapasztalni, megkóstolni.

Következik: az oroszlánfejû törpenyúl.

(kilyén)

A hétpettyes katicabogarat választották a 2006-os év rovarává Németországban.

Mint a jövô esztendô bogarát megválasztó berlini kuratórium rámutatott, erre nemcsak azzal szolgált rá, hogy a néphit szerint szerencsét hoz, hanem azzal is, hogy elpusztítja a levéltetveket.

A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) élettartama egy év is lehet és Németországban idônként tömegesen jelenik meg. A Keleti-tengernél egy öt kilométeres strandszakaszon egy alkalommal 25 millió bogárból álló katicabogár rajt figyeltek meg – közölte a kuratórium.

Németországban 80 különbözô fajta katicabogarat tartanak nyilván.

Az országban azzal a szándékkal választják meg évente az év rovarát, emlôsét, fáját, virágát stb., hogy felhívják a figyelmet a többnyire veszélyeztetett fajokra.

Az élelmiszerekkel szembeni allergia tünetei olykor csak kellemetlenek, néhány esetben azonban életveszélyesek is lehetnek. Az allergiát biztosan nem okozó élelmiszeripari termékek kilenc csoportba osztott listáját évente frissíti egy, az érintett szakemberek számára hozzáférhetô adatbank.

Mind több azoknak a száma, akik valamilyen allergiában szenvednek. A bajt szervezetünk bizonyos anyagokkal szembeni túlzott érzékenysége okozza, s a világunkat mindinkább uraló mesterséges anyagok elszaporodásával az allergiát kiváltó úgynevezett allergének száma folyamatosan gyarapodik. Ám a természetes anyagok, például a növények vagy akár az élelmiszerek is okozhatnak hasonló megbetegedést, még inkább, ha ezek kombinálódnak egymással s a vegyszerekkel. Ezt igazolja az élelmiszer-allergiás esetek szaporodása. A becslések szerint már világszerte ötvenmillió ember szenved ételallergiában.

A táplálékban lévô fehérjék, zsírok és szénhidrátok az emésztôenzimek hatására kisebb molekulákra bomlanak, amelyek a bélfalon keresztül felszívódnak, s a vérbe jutva egyeseknél különféle betegségeket okozhatnak. A leggyakoribb élelmiszer- allergének: a tojás, a tej (kazein), a búzaliszt, a narancs, a paradicsom, a banán, az ôszibarack, a mogyoró, a mandula, a szójabab, a szezámmag, a sertéshús, a tôkehal és a tonhal.

Aki allergiás valamely élelmiszerrel, étellel szemben, annak meg kell tudnia, hogy melyik ezek közül, amit nem ajánlatos fogyasztania, mert csak akkor képes védekezni. Az egyes élelmiszerekre érzékenyeket el kell látni olyan információkkal, amelyek alapján ki tudják választani azokat az élelmiszereket, amelyeket biztonsággal megehetnek.

Dr. Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke arra figyelmeztet, hogy bár az ételekkel szervezetünkbe kerülô különféle allergének sokféle elváltozást okozhatnak, azok felismerése nem egyszerû feladat. Az élelmiszerek csomagolásán többnyire látható jelölés hasznos eligazítást nyújt, de a táplálékallergiában szenvedôknek több segítségre és nagyobb biztonságra van szükségük. A tüneteket kiváltó allergének elkerülését csak a kérdéses komponenst nem tartalmazó (például tejmentes) élelmiszerek megbízható nyilvántartása, vagyis egy adatbank teheti lehetôvé. A magyarországi adatbank az 1999-ben elnyert Tempus Phare Project keretében jöhetett létre. A Magyar Táplálékallergia és Tápláléktolerancia Adatbank a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Kar dietétikai tanszékén muködik, dr. Barna Mária professzor irányításával. Az élelmiszeripari cégektôl kapott információkat rendszerezi és könnyen elérhetôvé teszi a betegek és az egészségügyi szakemberek számára.

Kilenc kategóriában állítanak össze terméklistát (tejfehérjétôl, tejcukortól, tojástól, szójától, gluténtól, földimogyorótól, benzoésavtól, azoszínezéktôl és kén-dioxidtól mentes élelmiszerek). Az élelmiszeripari cégek vállalják, hogy a listán szereplô termékek összetételét a határidôn belül nem változtatják meg oly módon, hogy a változtatás az adott anyagtól való mentességet befolyásolná.

Az egyes füzetek egy évig érvényesek. A kiadványokat az allergiás betegekkel foglalkozó orvosi rendelôkbe, kórházakba juttatják el és a gyógyszertárakban is megtalálhatók. Az ételallergiában szenvedô emberek csak a szakemberek útján juthatnak a füzetekhez, hogy az öngyógyítást elkerülhessék.

Dr. Katona Edit

Egy rémisztgetés alapja ismét valótlanná vált: nem igaz, hogy az amalgámból készített fogtömésekbôl túl sok mérgezô higany kerül a szervezetbe.

A higanyt tartalmazó amalgámtömések nem károsak az egészségre. A fogorvosok továbbra is nyugodtan használhatják ezeket a fogak tömésére – jelentette be a francia közegészségügyi hatóság, az Afssaps.

Korábban számos panasz érkezett olyan emberektôl, akik úgy gondolták, hogy a szájukban lévô higany miatt alakultak ki náluk különbözô betegségek. Így azután az Afssaps felkért egy munkacsoportot, hogy végezzen újabb vizsgálatokat ebben a témakörben. Újabbakat – mert a higany, illetve az amalgámtömések kérdéskörét már megvizsgálták 1998-ban is.

A munkacsoport – amely fogorvosokból, biológusokból, toxiko-lógusokból és allergológusokból állt – két éven át foglalkozott a kérdéssel, s végül azt állapította meg, hogy noha az amalgámtöméssel rendelkezô emberek szervezetében valóban valamivel nagyobb a higany mennyisége, de nagyon messze van a mérgezést okozó szinttôl. A higany koncentrációja azoknál sem volt súlyosabb, akik a fogtömések után különbözô mellékhatásokra panaszkodtak. S nem sikerült semmiféle ok-okozati kapcsolatot bizonyítani egyes betegségek (Alzheimer-kór, vesebajok, szklerózis multiplex), illetve az amalgámtömések között.

A szakértôk mindössze annyi korlátozást javasoltak, hogy a terhes vagy szoptató nôknél ezen idôszak alatt ne tegyenek a fogba amalgámtömést, illetve ne vegyék ki azt, mert ez a két mûvelet valóban a szokásosnál több higanyt juttathat a szervezetbe.

Kevésbé ismert B-vitaminok

A már jól ismert és bevált B-vitaminokhoz képest, a B13, B15, B17-rôl és a B-vitamin komplex család legújabb tagjáról, a H-vitaminról keveset lehet tudni. Egyesek esetében, bár a hatásuk ismert, túl kevés tudományos kutatást végeztek ahhoz, hogy használatukat széles körben javasolják.

A B13-VITAMIN (OROTSAV)

a folsav és a B12-vitamin anyagcseréjében vesz részt. Feltételezik, hogy megvéd bizonyos májmuködési zavaroktól és felhasználható a sclerosis multiplex kezelésére. Magnéziummal együtt oldja a szorongást és a feszültséget, enyhíti a kimerültséget, gátolja a koncentráló- és emlékezôképesség csökkenését. Természetes formái a gyökérzöldségek és a tejsavó. Hiányát, toxicitását még nem bizonyították kellôképpen.

A B15-VITAMIN (PANGAMSAV)

elnevezése ellenére nem tekinthetô vitaminnak. Hatása az E-vitaminéhoz hasonló, Oroszországban elterjedten használják, más országokba nem vezették be.

A B15 meghosszabbítja a sejtek élettartamát, közömbösíti a szeszes ital utáni vágyakozást, mulasztja a fáradtságot, csökkenti a vér koloszterinszintjét, enyhíti az anginás és asztmás tüneteket, védi a májat, fokozza az immunrendszer muködését, elôsegíti a fehérjeszintézist.

A sörélesztôben, a hántolatlan rizsben, a hántolatlan gabonában, tökmagban, szezámmagban fordul elô.

Hasznos lehet a diétázóknak, a nagyvárosokban, a szennyezett levegôju helységekben élôk számára.

A B17-VITAMIN (LAETRIL)

Ellentmondásos vitamin, amelyet a barackmagból állítanak elô. Bizonyos országokban elutasítják, mivel ciánt tartalmaz. Egyes kutatók szerint rákellenes hatása van, illetve a rákkal szembeni csökkent ellenállást fokozza. Természetes állapotban a barackmag mellett az alma, a cseresznye magva tartalmazza. Túlzott mennyiségben veszélyes lehet. Naponta 5-30 barackmagot lehet elfogyasztani, de nem egyszerre. Használata csak szakember tanácsára ajánlatos.

A H-VITAMIN (BIOTIN, KOENZIM R)

Vízben oldódó vitamin, amely az aszkorbonsav szintéziséhez szükséges, s részt vesz a zsír és fehérje-anyagcserében. A bélbaktériumok szintetizálják, a nyers tojás gátolja a felszívódását a belekbôl.

A B2, B6 és A-vitaminnal együtt a bôr egészségesen tartásában van szerepe, akadályozza az ôszülést és a hajhullást, csökkenti az izomfájdalmakat, az ekcémás bôrbetegségeket.

Hiánya ekcémát, kimerültséget, a zsíranyagcsere zavarait okozza.

Természetes formában a dióban, a gyümölcsökben, a sörélesztôben, a marhamájban, a tojássárgában, a tejben, a vesében és a hántolatlan rizsben fordul elô.

A B-komplex készítmények rendszerint tartalmazzák a H-vitamint.

Párizs, a fény városa, Franciaország, a kultúra és mûvészetek hazája több száz éve vonzotta Európa mûveltségre szomjas értelmiségét, íróit, képzômûvészeit. Aki csak tehette, módot ejtett arra, hogy rövidebb-hosszabb idôre, önerôbôl vagy ösztöndíjakkal fedezett anyagiakkal eljuthasson álmai városába.

A két világháború közötti erdélyi magyar írók közül többen megtették ezt az utat, gondoljunk csak Áprilyra, aki nem merte felkeresni az akkor éppen Párizsban élô Adyt; Lakatos Imrére, a külpolitikai újságíróra, az elsô Kemény János és neje-díj boldog tulajdonosára – Kacsó Sándorra; az egyetemi éveit befejezô Vita Zsigmondra, aki párizsi és grenoble-i tanulmányútra érkezett és Kuncz Aladárra, aki lelkesedéssel vallja: "Tény az, hogy mikor 1909 nyarán Párizsba elôször megérkeztem, sírtam a boldogságtól a csilingelô egylovason, amely a Gare de l'Esttôl a Quartier Latinbe vitt." Szerelem elsô látásra – mondhatnánk, és valójában így volt Párizzsal Kuncz, mert "Azóta minden nyaramat s egy ízben tizennégy hónapot egyfolytában Párizsban és Franciaország különbözô vidékein, különösen Bretagne-ban töltöttem." Nemcsak az erdélyiek, de az anyaországból is többen járják a francia fôváros utcáit. A franciául jól beszélô Kuncz megismeri az irodalmi kávéházakat, a modernségért lelkesedô költôk, festôk, szobrászok és "literary gentlemenek" világát." Korabeli feljegyzésekbôl tudjuk, hogy például a Café Cluny tulajdonosa, a számos magyar vendégre való tekintettel, megrendelte a Pesti Hírlapot. Kuncznak alkalma van megismerni Párizs nevezetességeit, a társaságokban a fiatal Alekszej Tolsztojt, itt találkozik Benedek Marcellel, Szabó Dezsôvel, Kaffka Margittal, Laczkó Gézával. Párizs varázsát csak Bretagne, "az omlettek, naplementék, a kitûnô breton almaborok" hazája múlja felül.

A szikrázó napfényt, a ragyogást a háború vészes felhôi sötétítik el, és egyik percrôl a másikra a "gyönyörûséges Párizs kínpad lett számomra" – írja egyik barátjának, aztán nemsokára kitört az elsô világháború. A vidéken tartózkodó Kuncz siet a fôvárosba, de hazatérni már nem tud, osztrák-magyar alattvalóként polgári internált lett. Mint ilyent, több magyar társával együtt marhavagonokban szállították a dél- francia Perigneux-be, ahol kétszázötven foglyot zsúfoltak be egy autógarázsba. Azt már a Fekete kolostorban panaszolja: "Most megaláztak és megbélyegeztek. Úgy szállítanak, mint fegyenceket… Miért? A háború miatt? Hát okvetlenül háborús kényszer az, hogy ártatlan nyaralókat, akiket bizonyára nem a gyûlölet, hanem a rokonszenv hozott az országba, mint betörôket elfogjanak, megalázzák és lefokozzák?" Másfél hónap után egy kis francia szigetre, a noirmoutier-i kolostorba szállítják ôket, ahol a cellák "sötétségbe, nedvességbe veszô pincegödrök". Ezután öt évig ilyen sors vár Kunczra és rabtársaira, elôbb az említett helyen, majd az Ile d'Yeu-i kazamatákban.

Az elsô idôkben leírhatatlan lelki összetörtségben, csalódásban telnek napjai. Késôbb, a beletörôdés idôszakában új és érdekes életutak egész sorával találkozik, olyanokkal, amelyekrôl addig tudomása sem volt: magyar asztalos és párizsi osztrák pincér, tiroli építômunkás, török vásári birkózó, szabadult fegyenc, önjelölt próféták.

A foglyok értelmiségi része, akárcsak a mesteremberek, hamar magukra találnak és igyekeznek kultúrszomjukat és civilizációigényüket kielégíteni: nyelveket tanulnak, olvassák a világirodalom remekeit – klasszikusokat és moderneket egyaránt, fordítanak, színdarabokat tanulnak be. Késôbb már levelezni is tudnak az otthoniakkal, s ez közelebb hozza ôket a szabadulás gondolatához.

Segélyeket kapnak hazulról a svájci Vöröskereszt közvetítésével, ez is hoz valami enyhülést. A hétköznapok teltek valahogy, de az ünnepek mindig csak még mélyebb szomorúságot hoztak, ám mikor már legnagyobb volt az elkeseredés, akkor jött a vigasz. A budapesti gimnázium – ahol Kuncz tanított – igazgatója módot talált arra, hogyan küldjön pénzt, de ami ennél is fontosabb volt: "Hosszú, mindenrôl beszámoló levelekben fenntartotta bennem a reménykedést és az erkölcsi kitartást." És mekkora volt az öröm, mikor egy karácsony elôtt, nagy pénzösszeg érkezett, amit pesti diákjai gyûjtöttek, "hogy a karácsonyi ünnepek alatt saját belátásom szerint használjam fel magyar fogolytársaim segélyezésére." A tábor vezetôjétôl engedélyt kapott, hogy egy katona kísérôvel kimehessen a városba ajándékokat venni.

A szenteste hangulatát Kuncz Aladár Fekete kolostor címû regényébôl idézzük, s egyben ezzel szeretnénk tisztelegni emléke elôtt.

Adamovits Sándor

Este, a karácsonyi ünnepre való tekintettel, kilenc óráig lehetett fennmaradni. A magyar karácsonyestre, amelyet budapesti diákok rendeztek noirmoutier-i fogoly- honfitársaiknak, az 5-ös szobában terítettünk. Itt volt a legtöbb magyar és a többi lakó, kettô kivételével, meg volt híva más szobákba. A két árva tiroli olaszt, akik még a fogsági élet könnyen kifejlôdô szolidaritásában sem kaptak egy ünneplô társaságban sem helyet, meghívtuk asztalunkhoz. (…) Hosszú hónapok óta most elôször ültünk terített asztalnál. Egymásra rakott, pokrócokkal betakart szalmazsákok diványul szolgáltak. Az asztal közepén hópelyhes, csillogó karácsonyfa állott. (…)

A vacsorának magyaros jellege volt. Stein Móric kapott hazulról paprikát, aminek segítségével Schitta, az elôkelô megjelenésû magyar pincér, kitûnô borjúpörköltet készített. A pörkölt mellé bort is lehetett inni. Karácsonyeste ez is meg volt engedve.

Az alkoholtól elszokott kedélyekben a mámor hamar erôre kapott. A legfurcsább asztaltársaság, amelyet valaha csak láttam, kezdett egymás iránt felmelegedni és csakhamar mindenki közös, nosztalgikus hangulatba olvadt fel. (…) Valóságos új ismerkedés folyt le az elsô félórában.

Müller úrtól jobb és bal kézre a két fôhelyet kor szerint rangsorban Jakab és Bistrán Demeter foglalták el. Bistrán… amikor a tányérja mellé elhelyezett ajándékot megkapta, s végignézett a fényesen felterített asztalon, ahol húsznál többen foglatunk helyet, vállamra tette kezét, és szokás szerint mélyen, kutatva szemembe nézett.

– Te, ezek a diákok, ezek a budapesti diákocskák, hogy is mondjam – kezdte el a beszélgetést Demeter testvér, akivel már hosszabb ideje tegezô viszonyba kerültem. – Szóval, ez mind tôlük jött?… És nekem is, külön, érted, megérted?… Külön nekem is? … Bistrán Demeternek?…

A fejemmel igent bólintottam.

Demeter csak nézett rám, hosszan, jelentôsen, és a bajuszát húzogatta, pödörgette.

– Ne mondd! – szólalt meg végre, hosszabb idô után. – Ne mondd! – ismételte, és a szeme könnybe lábadt. (…)

Közben a hangulat kezdett felmelegedni. Koródy és Jakuts, a két legjobb énekes, belekezdtek magyar karácsonyi énekekbe. Erre Demeter testvér is felugrott az asztaltól, mint aki végre megtalálta, amit keres.

Vállára vette az egyik falon lógó kabátot, botot vett kezébe, s elôadta a Betlehemmel járó falusi gyerekek mondókáit, majd lefeküdt a földre, mint öreg pásztor, s maga elé könyökölve, halkan, meghatódva elénekelte a pásztorok dalát.

Bistrán énekébe azután belekapcsolódott mindenki.

(…) Fél kilenc felé megtelt a szoba a többi foglyokkal. A hangulat fokról fokra magasabbra szállt. Most már a német karácsonyi dalokat is végigénekeltük. A mulatság olyan arányokat öltött, hogy nem hallottuk a kilenc órai kürtjelt, amely a lefekvést rendelte el. Külön kellett az ôrségnek feljönni, hogy a lámpákat eloltassa.

Az ôrség halotti csendben vonult végig a szobán. Mikor kiléptek, a lámpafény kialudt, és a sötétben mindenki botorkálva kereste meg helyét.

Énekszó, mámor, ünnepi hangulat egyik pillanatról a másikra elvágódott.

A szobafônökök kiadták a jelszót:

– Kein Wort mehr! Schlafen!…

"Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek."

József Attila így folytatja Tél címû költeményét:

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,

csorbát, töröttet s ami új, meg szép,

gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! –

s rászórni szórva mindent, ami szép.

A költô nem a mindent felperzselô pusztító tûzre gondol, hanem inkább az életet adó, az emberi szellemben, lélekben, szívben lévô szikrák fellobbantására buzdít. Kodály Zoltán ennek módjáról és helyérôl a következôképpen vélekedik:

"Egy ország létének nem csak gazdasági feltételei vannak. A magyarság joga az élethez elsôsorban egy sajátos kultúra, amit magából merítve megteremt, s amivel naponta él. Ez a kultúra megvan és folyton fejlôdik.

További életének másik feltétele a közösség, amely használja. Ezt a közösséget tervszerû munkával megteremteni: elsô és fô kötelessége mindenkinek, aki a magyar kultúra és vele a magyarság fennmaradását akarja."

Kodály és Bartók közösen vállaltak felelôsséget a világ dolgaiért és nemzetük sorsáért, felelôs hazafiak, népük összefogói, az egész emberiség tanítói akartak és tudtak lenni.

Kodály életmûve nemzedékek munkáját sûríti magába. Messzire ható, általános érvényû, mert egyben erkölcsi példaadás, mérföldköveket jelentô mûveltségünk történetében, egy kis nemzet határát messze túllépô jelentôségre nôtt az egész világ számára. Mûvész és tudós, költô és nevelô, zeneszerzô volt – születésének 123. évfordulóján is bátran kijelenthetjük – mindeniknek nagyszabású, új távlatokat nyitó. Nevelô munkával újjáformálta az egész zenepedagógiát. Ifjú szívek millióiban csiholt tüzet, amelyet ma is a kis közösségekben a hit, a zene iránti szeretet, alázat, hûség, embertársaink iránt érzett felelôsség, kölcsönös tisztelet és általában a jóra való törekvés lobbant lángra.

"Zene nélkül az élet nem teljes. Van az emberi gondolatvilágnak egy rétege, amit csak a zene tud kifejezni és semmi más. Mi más a zene hivatása, mint a világegyetem örök harmóniáját tükrözni és hirdetni az embereknek? Mert a lélek éppúgy táplálékra szorul, mint a test, és a zene az egyik legfontosabb lélektáplálék." A rossz ízlés lelki betegség – vallja Kodály –, amely kiéget a lélekbôl minden fogékonyságot. A zenének éppen az a feladata, hogy lelki egészséget biztosítson mûvelôinek. Kifejezésmódot adjon az érzelmeknek, oldja a keserûséget, enyhítse a bánatot és kiteljesítse az örömöt, hûségre, önfeladás nélküli befogadásra, szeretetre tanít bennünket.

Advent a várakozás, a lelki megtisztulás ideje is egyben. Erôsítsük a fényt, amelynek segítségével jobban ráeszmélünk életünk árnyoldalaira Isten szeretetének fényében! Csendüljenek fel ajkainkon az egyházzene csodálatos alkotásai, amelyek bensôségesebben fejezik ki az imádságot, növelik a lelkek egységét, gazdagítják és ünnepélyesebbé teszik a szertartásokat. Maga az ének is kinyilatkoztatás, melyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang. Mindennek teológiai garanciája a Messiás személye és az egyházban tovább mûködô Krisztus.

Hadd zengjük Kodállyal együtt: Jöjj el, jöjj el Emmanuel, csak téged áhít Izrael és hozzád sóhajt untalan, mert Isten híján hontalan. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emmanuel.

Áldott, békés, boldog karácsonyt!

A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébánia Laudate Dominum ifjúsági kórusa és a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar nevében:

Hajdó Károly

Hetvenhat éves korában, Békéscsabán, december 13-án este elhunyt Huszár Sándor író, szerkesztô. Kolozsváron született (1929), igen korán kezdett novellákat, elbeszéléseket publikálni. Néhány évig a kolozsvári magyar színház igazgatójaként is tevékenykedett, majd visszatért az íráshoz, szerkesztéshez. Sorra jelentek meg novelláskönyvei, esszékötetei, regényei. Ô alapította 1970-ben A HÉT címû kulturális hetilapot, amelynek fôszerkesztôje volt 1983-ig, amikor botrányos körülmények között eltávolították a lap élérôl. Kevéssel utána áttelepült Magyarországra, elôször Szegeden, majd Békéscsabán élt családjával. Magyarországon a PONT Kiadónál jelentek meg a kötetei.

Az írótól egyik derûs hangú írásával búcsúzunk. A Humorunknál vagyunk címû Impress- kötetbôl emeltük ki.

Huszár Sándor

Kemény Jánossal, az erdélyi fejedelmi családból származó várúrral csak a hatvanas évek elején ismerkedtem meg. Addig jószerével még azt sem tudtam róla, hogy mesehôs. Mármint, hogy szegény volt, teljesen véletlenül megörökölt egy nagy vagyont, s ô – aki tehát a szegénységet személyesen ismerte – lényegében közügyekre költötte anyagi javai nagy részét.

Csak azt tudtam róla, hogy báró. Azt is tudnom kellett, hogy én viszont proli vagyok. Tehát, hogy a történelemnek ugyanaz a hulláma sodort mindkettônket. És ez a hullám, amely engem pusztán származásom miatt egyre magasabbra emelt, ôt ugyanilyen alapon a mélybe nyomta.

Nem mondhatom, hogy e dialektikusan ellentétes sors miatt bármiféle lelki zaklatottságot éreztem volna. Attól se tartottam, hogy mint az úgynevezett lecsúszottak a parvenüket, lebecsül, leszól, hiszen biztos voltam benne, hogy sovány tevékenységemmel nem terheltem meg a tudatát. Annál nagyobb volt a döbbenetem, amikor Marosvásárhelyen, a Sütô András fôszerkesztette Új Élet szerkesztôségében megismerkedvén, nevem hallatán öröm csillant meg a szemében.

– Te vagy az? – kérdezte. – Ó, hát én nagyon jól ismerlek – mondta, és nem kis restelletemre pár perc alatt felmondta az életrajzomat.

Sôt, a kezemet is megszorította, és valami felejthetetlenül meleg mosollyal az ajka sarkán azt mondta:

– Szervusz.

Majd mikor látta a zavaromat és tapasztalta, hogy én továbbra is "tecciktudni"-zom, megállított.

– Miért nem tegezel? – kérdezte most már komolyan.

– De kedves bátyám – mondtam, már nem a kérdéstôl, hanem emberi varázsától megütve, rettentô zavartan –, hogy is engedhetnék meg magamnak effélét!

János bácsi még komolyabb lett, s mondotta volt a következôket:

– Nem értelek, öregem! Feltételezem, hogy a báróságomtól ijedtél meg. De hiszen ez már egy lejárt bankó.

– Tudom – feleltem –, de mégis, ugye…

– Mégis? Jó! Hát akkor beszéljünk így. Báró koromban a kolozsvári színház igazgatója, aki ma te vagy s akkoriban én voltam, az ötödik fizetési osztályba tartozott, ami – ha nem tudnád – méltóságosi ranggal jár. Tehát jelenleg ketten vagyunk méltóságosak Erdélyben. Ez, remélem, elég ok arra, hogy visszategezz!

Fülöp Kálmán

Szerelmem ébenég

keleti virradat

ciprusok hajnalán

azúrkék pirkadat

mátkám és mindenem

Sulamit, lángoló

szôlôfürt éjjelem

harmaton gyúlt való

csillagom, csend-avar,

éjszemû fájdalom

kreol-tûz, pásztorlány –

Édenem fájlalom…

Most szombat reggel van, a Nagy Vagy Amerika típusú kolbásztöltô gépek már felturbózták a reggelt, kis nyikorgásokkal lett tele még a legtávolabbi lépcsôház is a panelnegyedben, a családi házak verandáján ütemesen remegnek a katedrálüvegek a rosszul betett ajtókban.

Mint írtuk: szombat reggel van, Kalapács Helén kolbásztöltô asszony (civilben kuglibajnok) már ott sürgölôdik és forgolódik a gépek körül, összevonja a kolbásztöltô brigádokat és szemének öldökét, utasítást ad, gôzt ereszt, tervrajzokat – a fokhagymás kolbász (92 évre titkosított) tervrajzát és a krumplis szalámi megvalósíthatósági tanulmányát – nézegeti. Valamit gyorsan feljegyez piros ceruzával (lágy Hardtmuth) a rajz szélére, utóbb ennek még jelentôsége lehet egy jövendô törvényszéki tárgyaláson. Bizonyítékként fogja felmutatni a vád képviselôje, ekkor azonban még senki sem állíthatta teljes biztonsággal, hogy lehet valami tisztátalan a kolbász körül. Holott Martha Ribanczowa, a lengyel kugliszövetség képviselôje már elkészült vádiratának megfogalmazásával, azaz azt a feljelentést nyújtja át, amely majd a vádemelés alapját fogja képezni.

Állj! Itt most két dologról beszél a szerzô: egyfelôl a kolbásztöltô gépek szorgos nyüzsgésérôl, másfelôl a lengyel tekeszövetség vádemelési kísérletérôl.

Vádalku nincs?

Mármint kugliügyben, úgy gondolja az olvasó?

Miután a néma bólintás is elég nekünk, szinte látom, amint tömött sorokban bólintanak az olvasók a sétatéren, a kiszáradt (befagyott Ra-Mazuri) tavak fenekén, az utcákon és az egyetemi szenátusok együttes pótülésén, elmondhatom, hogy Martha Ribanczowa asszony egyeduralommal vádolta meg Kalapács Helént, a kétszeres világbajnokot egyéniben és összetettben.

Minekutána keresetét elsô fokon elutasította a tekeszövetség világközi bíráinak asztaltársasága, Ribanczowa asszony azt tervezte, hogy a Wimbledonban rendezendô második nemzetközi nagytornán fog elôhozakodni vádjaival. Ugyanis a lengyel csapat botrányosan veszített, hatvan fával elôzte meg a világválo