Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Olvasom, hogy a hét végén emlékmûvet állítanak Jedden. Ezen emlékmû azonban nem akármilyen emlékmû. Története van, szomorú története, tájaink viharos évszázadainak viharvert lenyomatát tükrözi. Eredetileg a két világháborúban elesett katonák tiszteletére állították. 1989 elôtt mondvacsinált okok alapján lerombolták, szó szerint a földbe tiporták. A helybéliek azonban nem feledkeztek meg róla – a község szétválása után fölmerült a lehetôség az újraállításra. Szavakat követtek tettek, kiásták a földbôl, restaurálni azonban nem lehetett – túl rossz állapotban volt már. Így elkészítették pontos másolatát, e régi-új mûalkotást avatják föl szombaton. Újra kerecsensólyom vigyázza rajta az elesettek álmát.

Vajon hány emlékmûvet, hasonló, tragikus sorsú emlékoszlopot, keresztet, szobrot, hány régi, értékes mûalkotást átkoztak meg egykor a földbe temetendô lármafa szerepével? Hányat romboltak le, buldózereztek hat láb mélyre rossz lelkiismeretû idôkben zavartalan lelkiismerettel, és vajon hányat lehetne még közülük újra fölállítani? Restaurálni, fölújítani. Az idôsek közül néhányan még emlékeznek. Emlékeznek a helyre, ahova elásták Kossuth Lajos szobrát, tudnak egyet s mást arról, hogy hol lapulnak (ma is) a Cifra Palota színes üvegablakai és elsuttogták, hogy merre keressem a húszas évek elején nyomtalanul eltûnt, a néhai osztrák-magyar uralkodó megkoronázását ábrázoló bronzreliefet. Ma restaurálás alatt áll, és ha az ígéretek nem maradnak ígéretek, régi helyére fölkerül. De hol van a többi, ki tudja már? Ki emlékszik eltüntetett emlékeinkre? Miközben egyesek minden eszközzel azon vannak, hogy történelmünket meghamisítsák, szobrokat és templomokat hoznak, lassan de biztosan törlôdnek a kollektív tudatalattiból az egykori, már régen eltemetett szobrok, és velük együtt alkotóik is. És ha megtalálnánk, felújítanánk ôket, az sem tetszene mindenkinek. Elôkapnák a szekrénybôl a "ha nektek, akkor nekünk is" módszert és teóriát, egyre gyakrabban hallanánk erôteljes szakmai eszmefuttatásokat a Dromihédeszt ábrázoló freskókról és hasonló, igen komolyan vett komolytalanságokról. A felszínen húzódó képmutató és Európa- orientált, vékony máz csupán néhány egykori szobor és utcanévtábla mai súlyát bírja-bírná el...

Szobraink, emlékmûveink maradnak a földben. Közülük kevés, maroknyi szerencsés érte meg csupán, hogy várfalak, temetôk, pincék fogságából szabaduljon. Még kevesebb, hogy újra talapzatra helyezzék. Rágalmak voltak, amik miatt szét kellett zúzatniuk, nem bûnök. Menteni kéne azt, ami menthetô. Ami még megmenthetô.

A nyugdíjak átszámításáról és a 2006. január 1-jétôl módosuló gyermeknevelési pótlékról tartott sajtótájékoztatót tegnap Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár vezérigazgatója.

Mint kiderült, a 2000/19-es törvény alapján 104.404 nyugdíjas személy járulékát számolták át, ennek nyomán az érintettek közel fele kapott nagyobb nyugdíjat. Január elején a megyei nyugdíjpénztár megkezdi a munkakönyvek adatainak elektronikus rögzítését és raktározását. A családtámogatást szabályozó 148-as sürgôsségi kormányrendelet értelmében január 1- jétôl a gyermeknevelési pótlékot, amely jövôben 800 új lej lesz, a munkaügyi igazgatóság fogja folyósítani. A kormányrendelet elôírja: a munkáltatók az elkövetkezô két hétben el kell jutassák a munkaügyi igazgatósághoz azon kismamák dossziéit, akik 2005. december 31-ig már részesültek a gyermeknevelési pótlékban.

Morent Ilona a nyugdíjak átszámítása kapcsán kiemelte: mától azon nyugdíjasok is megkapják az átszámított jutattásukat, akik 1997-2001. április 1. között vonultak vissza a munkából. Az adatok összesítése alapján az érintettek 43,98 százaléka nagyobb nyugdíjat kapott. Fontos hangsúlyozni, hogy az átszámítás nem nyugdíjemelés, így csak azok részesültek nagyobb nyugdíjban, akiknek nôtt a nyugdíjpontja. Azt is ki kell emelni, hogy az intézkedés nyomán senki nem kapott kisebb nyugdíjat. A megyei nyugdíjpénztár minden nyugdíjasnak kiküldi az átszámításról szóló döntést és a kimutatást, amelyben szerepelnek a figyelembe vett bérek. Azok a személyek, akik újabb iratokkal tudják bizonyítani, hogy a ledolgozott évek során nagyobb volt a jövedelmük, három évig benyújthatják a pénztárhoz az iratokat, s kérhetik az újraszámítást. Eddig 10.100 személy kérte, hogy vizsgálják felül az eredeti átszámítást. Morent Ilona arról is tájékoztatott, hogy január 1-jétôl 323,10 új lejre, vagyis 9,3 százalékkal nô a nyugdíjpont értéke.

A nyugdíjak átszámításán 90-en dolgoztak, néha három váltásban. Morent Ilona igazgatónô tájékoztatása szerint ezen személyeknek nem bontják fel munkaszerzôdését, hanem a január elsejétôl kezdôdô munkakönyvek beszkennelést fogják végezni. A munkakönyvben 2001. április 1-ig szereplô adatokat elektronikus formában tárolják. A fent említett idôponttól nem a munkakönyvben szereplô adatokat, hanem az egyéni jövedelemadó-bevallási íveken szereplô adatokat veszik figyelembe. Fontos tudnivaló, hogy azok a személyek, akiknek otthon van a munkakönyve, kötelesek bevinni a megyei nyugdíjpénztárhoz beszkennelés végett.

Mint már többször beszámoltunk róla, január 1-jétôl 800 új lejre növelik a gyermeknevelési pótlékot. Ebben az összegben részesülnek azok a kismamák is, akik már idéntôl jogosultak a juttatásra. A sürgôsségi kormányrendelet elôírása értelmében a juttatást nem a munkaadók, hanem a munkaügyi igazgatóság fogja fizetni. Mint már említettük, azon munkáltatók, akik eddig fizették a juttatást, az érintett kismama adatait tartalmazó dossziét el kell jutassák a megyei munkaügyhöz, ezzel biztosítva a pótlék folyamatos biztosítását. Azok a kismamák, akik 2006. január 1. után jogosultak a pótlékra, a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtsák a pótlék igényléséhez szükséges dossziét.

Ég a gyertya, ég, el ne aludjék, aki lángot akar látni... hangzik a gyerekdalocska, amit ilyenkor, a várakozás idôszakában szoktunk énekelgetni gyerekeinkkel az adventi koszorú körül. A dalocska csak azért kívánkozik ide, mert ez duruzsolt a fülemben, amíg a marosvásárhelyi cserealji református templom fele igyekeztem, ahol rendhagyó módon hétfô este is megkondult a harang. Híveket hívogatni. Reformátusokat, katolikusokat vagy más vallásúakat, akik betlehemi lángot akartak látni és gyújtani.

Lángként, látványként semmi különös nem volt ebben. Azonban a láng üzenete, mely Jézus születési helyérôl, több ezer kilométerrôl repülôvel, gépkocsival, vonaton érkezett Marosvásárhelyre, ennél sokkal többet jelentett az egybegyûlteknek. Azoknak, akik a szentestén a karácsonyfán ezzel a lánggal szeretnének gyertyát gyújtani. A gyertyalángok különleges varázsa töltötte meg a templomot, lelki csendet és valami megfogalmazhatatlan melegséget árasztottak. Nem csoda, hiszen az örömüzenetre, a szeretet iránti igényre a huszonegyedik század elején nagyobb szükség van, mint bármikor.

A szószékrôl Czikó László katolikus és Mészáros Lehel református lelkészek arról beszéltek, hogy nem a külsôségekre kell törekedni, hanem a "benti" melegre kell odafigyelni. A betlehemi láng megkülönböztetés nélkül világít jónak és rossznak, fényével nem a hibáinkat, hanem a bennünk lévô alázatot, szeretetet kell láttassa embertársainkkal.

Az ökumenikus istentiszteletet után a Gál Ábel vezette 30-as számú Teleki Sámuel cserkészcsapat tagjai osztották a lángot, amelyért mécsessel, viharlámpásal, gyertyával érkezô hívek sorakoztak. Aki az elkövetkezôkben szeretne betlehemi lángot "vinni", a cserealji református egyház örökmécsesérôl szerdán és hétfôn 17–19 óra között teheti meg.

Kezdetben egyházi vonalon alakultak ki az együttmûködési kapcsolatok, majd 2000-tôl az önkormányzati szintre is kiterjedtek. Jelenleg a községnek öt magyarországi, egy svájci és három holland településsel van testvértelepülési kapcsolata.

– Gyorsan megfogalmazódtak a játékszabályok. A külföldiek nem szeretik a kinyújtott tenyeret, de ha elôrelépést tudunk felmutatni, bármiben segítenek – mondja Máté János Balavásár polgármestere. A küldöttségek látogatása alkalmával közösen leltározzák fel a tennivalókat, a vendégek döntik el, hol szeretnének segíteni, s ôk is vásárolják meg az anyagot, a munka a balavásáriaké. A hollandok által hozott játékszerekkel rendeznek be játszóteret az egrestôi és a szentdemeteri óvoda udvarán. A községközponti óvodában elkészült az ivóvíz-hálózat, s hamarosan lesz új illemhely is.

2000 óta a segítségnyújtást s a közügyekhez való hozzáállást próbálják gesztusszinten honorálni: az eltelt idôszakban három holland, egy anyaországi és három helybeli lakost választottak a község díszpolgárává.

Három történelmi egyház – a református, katolikus és unitárius – tulajdona a nagyernyei temetô. A helyi önkormányzat kezdeményezésére az egyházak és a gázszolgáltató vállalat képviselôi a tavaly télen szervezett találkozó során eldöntötték, közösen ravatalozót építenek.

A munkálatok a tavaly tavasszal kezdôdtek, az idén ôszre már szinte teljesen elkészült az épület. A beruházás jelenlegi értéke meghaladja a 350 millió régi lejt, s nagy segítségükre volt, hogy a helyi vállalkozók munkaerôvel támogatták a terv kivitelezését. A gyászolóknak esôs idôben már nem kell ázniuk, s kiküszöbölik az eddigi fôúti felvonulásokat, megelôzve az esetleges közúti baleseteket. A református egyházzal kapcsolatot tartó hollandok ígérték, nemsokára hûtôkamrát adományoznak, amellyel a ravatalozót szerelik fel. Szükségessé vált egy gondnoki lakás építése, amelyet az önkormányzat és a három egyház közösen készíttet el.

Vasárnap reggeltôl megváltozott a Marosvásárhely – Budapest között közlekedô Ady Endre gyorsvonat magyarországi besorolása, így Püspökladánytól már nem használható a magyarigazolvány által biztosított kedvezmény. Olvasói jelzés nyomán a marosvásárhelyi menetjegyiroda megerôsítette, hogy december 11-tôl az Ady Endre Magyarországon nemzetközi sebesvonat besorolást kapott, ezért a Romániából utazók egészen Budapestig (vagy közelebbi célállomásig) kell kifizessék a menetjegy árát, nem használhatják a magyarigazolvány által biztosított 90 százalékos, 65 éven felüliek esetében teljes mértékû utazási kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy azoknak, akik Marosvásárhelyrôl utaztak Budapestre, s eddig csak Püspökladányig váltottak jegyet, körülbelül 500.000 lejjel kell többet fizetniük. Az is fontos változás, hogy a Nyugati pályaudvaron végzendô munkálatok miatt az Ady Endre nemzetközi sebesvonat ezután a Keletibe fog beérkezni. Jó tudni, hogy a szóban forgó járat Marosvásárhelyrôl hajnali 5.03-kor indul a nagyállomásról és magyar idô szerint 13.17-kor érkezik Budapestre. Visszafele délelôtt 10 óra helyett 14.05-kor indul és éjjel 0 óra 56 perckor érkezik Marosvásárhelyre.

Jegyzet

Nem vitás, hogy az európai uniós pénzalapokból sok olyan szociális intézményt hoztak létre, szolgáltatást biztosítottak, különösen a gyermekvédelem terén, amelyek eredményekhez és az érintett kiskorúak fejlôdéséhez vezettek. Ilyen például a Rozmaring Foglalkoztatási Központ, amelyet pár alapítvány kezdeményezésére és finanszírozásából hoztak létre, analfabéta gyerekek számára, s amely immár ötödik éve sikeresen betölti feladatát. Az oda járó gyerekek közül több tíznek sikerült beilleszkedni vagy visszailleszkedni a közoktatásba.

Nemrég megnyitották a munkára kényszerített kiskorúak központját. A pályázatnyertes alapítvány jó néhány sikeres programot bonyolított már le megyénkben. Szakemberekkel és lelkes önkéntesekkel dolgoztat, s ha bajba jutott gyerekrôl, kismamáról volt tudomásom, mindig segítettek. Most azonban, az új központ megnyitásakor úgy éreztem, igyekezetük részben hiábavaló. Igaz ugyan, hogy fontos és hasznos, hogy a Phare-pályázaton nyert pénzbôl rendbe tettek két nagy helyiséget az egyik felszámolt árvaház épületében, s ezeket hosszú távon sok mindenre ki lehet majd használni. Az sem vitás, hogy a program ideje alatt a város szegény negyedeibôl összegyûjtött gyerekek az utcákon való csellengés, koldulás helyett kétszer ehetnek, meleg helyen játszhatnak, tanulhatnak.

Az alapítvány által megnyert program támogatása azonban év végén, bô egy hónapos mûködés után lejár. Vagyis ez idôpont után a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság veszi át a központot a gyerekekkel együtt, s a megyei tanács költségvetésének függvényében folytatja a programot. Kérdéses, hogy meddig? Hiszen egyre több szociális intézmény fenntartása terheli az amúgy egyre soványodó megyei költségvetést. Mi történik, ha pár hónap múlva a megye vezetôsége úgy dönt, hogy az érintett 25 kiskorú nincs veszélyeztetett helyzetben, nincsenek kizsákmányolva (hiszen a munkára kényszerített kiskorúak fogalma nagyon tág), s nincs szükségük többé a nappali központra, az ott biztosított szolgáltatásokra?

Ne fessük az ördögöt a falra – mondaná jóhiszemûen a szóban forgó alapítvány vezetôje, aki biztos benne, hogy a megyei tanács hosszú távon vállalja a fenntartási költségeket. S az sem kizárt, hogy újabb uniós pályázatokat hirdetnek meg, ha nem munkára kényszerített gyermekek számára, akkor romáknak, utcagyerekeknek, írástudatlanoknak stb. Az a fontos, hogy legyen, aki szakszerûen kitölti a pályázatot.

A pápa elítéli a terrorizmust, a vallási fanatizmust és fegyverkezést

(MTI/AFP/AP) – XVI. Benedek pápa elítéli a terrorizmust, a vallási fanatizmust és a fegyverkezést a béke január 1-jei világnapján, illetve megrója azokat az országokat, amelyeknek vezetése ellenséges érzelmeket szít állampolgáraiban más népek iránt.

A kedden elôzetesen nyilvánosságra hozott üzenetben a katolikus egyházfô azzal a kéréssel fordul az atomfegyvert nyíltan vagy titokban birtokló, illetve birtokolni akaró országokhoz, hogy fokozatosan és összehangoltan számolják fel e fegyvereket.

Határozottan megvédi az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket abban a szerepükben, hogy megpróbálják megakadályozni, illetve megoldani a konfliktusokat. Kéri, hogy ha valahol háború tör ki a világon, akkor azokban legalább tartsák tiszteletben az emberi jogokat, mert az mindenkinek kötelessége. Az üzenetben a pápa nem utal egyetlen konkrét konfliktusra sem, de megemlíti "a mártírrá vált palesztin népet", illetve Afrika és Ázsia "bizonyos térségeit".

(MTI) – Vojislav Kostunica szerb kormányfô aláírta a külföldön élô hadkötelesekre vonatkozó amnesztiatörvény tervezetét, és amennyiben a parlament is megszavazza a jogszabályt, megszûnik a bûnvádi eljárást közel 2,5 ezer, külföldön élô sorköteles katona ellen – közölte a Vecernje Novosti címû belgrádi napilapnak adott keddi interjújában Miodrag Jaksic, a külföldön élô szerb diaszpórával foglalkozó minisztérium államtitkára.

Jaksic szerint a kormány várhatóan már csütörtökön elfogadja a tárca által még júliusban elôterjesztett jogszabályt, amely ezután a parlament elé került. A törvény amnesztiát hirdet a külföldön élô sorkötelesek számára, akik a Milosevic-rendszer megdöntése után – 2000. október 7-tôl kezdôdôen – követték el a szolgálatmegtagadás bûntettét.

Ezáltal a külföldön élô 2474 szerbiai állampolgárságú sörköteles katona ellen szüntetik be a bûnvádi eljárást, így hazatérhetnek. Jaksic szerint ha a törvényt még az idén elfogadja a parlament, akkor talán az év végi ünnepeket otthon tölthetik a jelenleg bûnvádi eljárás alatt álló személyek.

A védelmi tárca adatai szerint közel 140 ezer sorköteles szerbia-montenegrói állampolgár él külföldön, közülük 42 ezren szerepelnek a tárca katonai nyilvántartásában. Az említettek közül csak 14 ezren kaptak hivatalos felmentést külföldi tartózkodásra való hivatkozással, 2474 ellen bûnvádi eljárást indítottak. Feltehetôen Magyarországon is élnek szép számban olyan vajdasági magyar fiatalok, akikre vonatkozna az említett amnesztiatörvény.

A hatályos törvény szerint amennyiben a külföldön élô szerbia-montenegrói állampolgár 35 éves koráig nem jelentkezett a katonai behívóra, automatikusan bûnvádi feljelentést kell tenni ellene. A politikai vezetôk és az ügyészségek között hónapok óta folyik a vita arról, hogy a bûnüldözô szerveknek "rugalmasabban" kell-e kezelniük a törvényben foglaltakat, de az ügyészségek mindeddig foggal- körömmel ragaszkodtak a törvényi elôírások végrehajtásához.

A probléma gyorsabb megoldására vélhetôen az adott erôteljes indíttatást a belgrádi vezetôknek, hogy november közepén bombaként robbant a hír a világsajtóban, miszerint katonai szolgálatmegtagadás címén a belgrádi kerületi ügyészség bûnvádi feljelentést tett a "legismertebb szerbként" emelgetett hírneves kosárlabdázó, az Egyesült Államokban élô Vlade Divac ellen. Vojislav Kostunica szerb kormányfô azonnal kapcsolatba lépett a nemrégiben visszavonult, 37 éves klasszissal – aki mellesleg az ENSZ jószolgálati nagykövete –, az illetékes ügyészség pedig már másnap beszüntette az eljárást.

Lelôtték az iraki parlamenti választáson induló egyik kis szunnita párt listavezetôjét kedden a Bagdadtól nyugatra fekvô al-Anbár tartományban – közölte a rendôrség.

Az áldozat, Mizhar ad-Dulaimi az Iraki Szabad Haladó Párt vezetôje volt, amely három képviselôjelöltet indít a csütörtöki választásokon. Ismeretlenek Ramádi tartományi székhelyen nyitottak tüzet a kampánykörúton lévô képviselôjelöltre, aki életét vesztette, egyik testôre pedig megsebesült.

Dulaimi elôzô este a televízióban a választáson való részvételre buzdította a szunnitákat.

Az al-Kaida és más szélsôséges iszlám csoportok hétfôn "istentelennek" nevezték az iraki választásokat, és közölték, hogy addig folytatják a szent háborút, amíg Irak iszlám állam nem lesz. A közlemény hangvétele azonban enyhébb volt, mint a felelô csoportok által januárban kiadott nyilatkozaté, és nem fenyegette meg közvetlenül a szavazókat és a jelölteket.

Kedden már megkezdôdött a szavazás Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben élô irakiak számára, két nappal a december 15-i parlamenti választások elôtt; tizenöt országban mintegy másfél millió iraki járulhat az urnákhoz. A jordániai fôvárosban, Ammánban és az ország északkeleti részében fekvô Zarkában tizenkét választóhelyiségben adhatják le voksaikat az irakiak. Mintegy ötezer ember segédkezik abban, hogy bonyodalmak nélkül történjenek meg a választások.

Az Egyesült Arab Emírségek fôvárosában, Abu Dzabiban rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdôdött a voksolás. A szavazóknak elektronikus érzékelôkkel felszerelt kapunkon kell áthaladniuk, azt követôen pedig a biztonsági tisztek motozzák meg az embereket. A mobiltelefonokat és a kézitáskákat ugyancsak figyelmesen megvizsgálják. December 15-ig 12 600 iraki járulhat az urnákhoz.

Az Egyesült Államokban több tízezer iraki szavazóra számítanak, többek között Pomonában, Kaliforniában, Nashville-ben, Tennesseeben, valamint San Franciso, Chicago és a fôváros, Washington környékén. Tavaly januárban, amikor az új iraki alkotmányt kidolgozó ideiglenes parlamentet megválasztották, az Egyesült Államokban élô és szavazásra jogosult 240 ezer irakinak csupán tíz százaléka szavazott. A szervezôk azonban most arra számítanak, hogy többen járulnak az urnákhoz, mert az állandó iraki kormányról döntenek, valamint egyszerre lehet szavazni és felkerülni a szavazásra jogosultak névsorára. Legutóbb ezt csupán kétszerre lehetett megtenni.

Az iraki választási bizottság november végén közölte, hogy a külföldön élô irakiak tizenöt országban – Ausztria, Ausztrália, Dánia, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Államok, Hollandia, Jordánia, Irán, Kanada, Líbia, Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Szíria, Törökország – adhatják le szavazataikat. Az iraki börtönökben fogva tartottak mintegy 90 százaléka adta le szavazatát hétfôn. A szavazásokat az ország déli részén fekvô Camp Buccában, illetve az iraki fôvárostól, Bagdadtól nyugatra fekvô Abu Graib börtönben szervezték.

Az iraki parlamenti választásokon a 275 képviselôi helyért 228 politikai szervezet és 21 pártszövetség mintegy 7000 jelöltje verseng.

(MTI) – Egyetlen nap alatt négy új település került fel a madárinfluenza vírusával megfertôzött romániai települések térképére, miután a Braila megyei Tataru nevû faluban és Buzau megye három helységében, Padinában, Braiestiben és Odailében is megjelent a kór, s ezzel 15 helységben mutatták ki a veszélyes vírust.

A román országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság vezetôje a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a Duna-delta vidékével szomszédos Braila megye Dudesti községéhez tartozó Tataru falu és a szomszédos Buzau megye Braiesti települése után hétfôre virradóan Padinában és Braiestiben is bebizonyosodott a H5-ös vírus jelenléte. Ugyanakkor erôs gyanú árnyéka vetült újabban ez utóbbi megye Odaile falujára is. Ezzel immár három megye: a Duna-deltai Tulcea, a szomszédos Braila és az utóbbival határos Buzau megye helységei kerültek a veszélyes kór romániai nyilvántartásába.

A Buzau megyei állategészségügyi igazgatóság vezetôje szerint Padina és Braiesti után Odailében is intézkedtek a fertôzött góc elszigetelésérôl és felszámolásáról.

S mivel Buzau megye a Székelyföldrôl eredô és a Kárpát-kanyaron áttörô Bodza-patak menti átjáró révén szomszédja Kovászna megyének, ez utóbbi megye illetékes hatóságai is sürgôs elôvigyázatossági intézkedéseket tettek. Elrendelték például, hogy a Buzau felôl Kovászna megye területére érkezô gépjármûveket a megyehatáron fertôtlenítsék.

Sikeresnek mondható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) az erdélyi magyar közösségi önrendelkezésért folytatott kétéves küzdelme és munkája – áll abban a Tôkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozatban, amelyet a szervezet létrehozásának második évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári sajtótájékoztatón ismertetettek. A dokumentum szerint a kezdeményezésre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába és a politika napirendjére került. Az EMNT-nek – vélik – meghatározó szerepe van abban, hogy "a romániai magyar közképviseletet magának kisajátító RMDSZ kénytelen lett változtatni az autonómia feladására irányuló addigi politikáján", és hogy a kisebbségi törvénytervezet a román parlament napirendjén szerepel.

Az EMNT vezetôi szerint fontos eredménynek számít az is, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) és az EMNT- nek közös erôvel sikerült nemzetközi szintre emelniük a romániai magyarság autonómiatörekvéseit. "A munkánkat hátráltató ellenséges politikai légkör sem ingat meg bennünket azon meggyôzôdésünkben, hogy az európai autonómiaformák romániai meghonosítása, nevezetesen Székelyföld területi autonómiája, másfelôl az erdélyi kisebbségi magyarság személyi elvû autonómiája elengedhetetlenül szükségesek erdélyi közösségünk megmaradásához" – áll a dokumentumban. A sajtótájékoztatón Tôkés László bejelentette, hogy 2006 januárjára Egyeztetô Autonómia Kerekasztal összehívását kezdeményezik, különös tekintettel az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének folyamatban lévô parlamenti vitájára. Ezt az erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi élet képviselôinek reprezentatív részvételével és szakértôk bevonásával tervezik. A kerekasztal alapvetô célja az autonómia melletti összefogás kialakítása, illetve az autonómia elvi alapjainak a résztvevôk általi közös meghatározása. Tôkés hangsúlyozta: az RMDSZ képviselôit is meghívják erre a tanácskozásra.

Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint ha az RMDSZ nem vesz részt ezen a megbeszélésen, az azt jelenti, lemondott arról, hogy egészében képviselje a romániai magyarságot. Az EMNT hasonló célból ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar-magyar összefogás megvalósítását az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet keretében.

A Tôkés László püspök által vezetett Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 2003. február 1-jén Szatmárnémetiben tartott bôvített ülésén kezdeményezte az autonómiamozgalom beindítását, ami az EMNT 2003. decemberi és az SZNT ugyanazon év októberi megalakulásához vezetett.

Nicholas Taubman újonnan kinevezett amerikai nagykövetet fogadta kedden a Victoria-palotában Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ szövetségi elnök.

A beszélgetés során Markó Béla tájékoztatta Nicholas Taubmant a kormányzati munka prioritásairól.

Az RMDSZ kormányzati szerepérôl szólva a szövetségi elnök elmondta, a romániai magyarok sajátos problémái mellett az RMDSZ szakemberei az ország általános problémáinak megoldásához is hozzájárulnak. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg az szövetség képviselôi olyan kormányzati tisztségeket töltenek be, amelyek az egész romániai társadalom szempontjából fontosak.

Ami a kisebbségi kérdést illeti, Markó Béla tájékoztatta a nagykövetet arról, hogy lelassult a kisebbségi törvénytervezet elfogadása, de reményét fejezte ki, hogy a kérdés megoldódik. A beszélgetés során szóba kerültek infrastrukturális fejlesztési kérdések is, és Markó Béla elmondta, fontosnak tartja, hogy folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése.

A beszélgetés végén Markó Béla meghívta az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét, hogy látogasson el Erdélybe.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992. december 18-án elfogadott egy, a nemzeti kisebbségek nyelvi, vallási, etnikai jogairól szóló határozatot. A dokumentum jelentôségét tekintve a nyilatkozat aláírásának napját a nemzeti kisebbségek napjává nyilvánították, 1998-ban Románia is ratifikálta a határozatot, azóta itt is megünneplik december 18-át.

Az Etnikumközi Hivatal szervezésében, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt Bukarestben december 9. és 14-e között az esemény kapcsán számos rendezvényre kerül sor.

Az ebbôl az alkalomból rendezett sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, hogy az általános, mindennapos kérdések mellett a kormány fokozott figyelmet fordít a kisebbségvédelemre. A romák beilleszkedésének évfordulója program mellett a kormány másik, talán legfontosabb kisebbségügyi intézkedése a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadása volt – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a tervezet körüli vita lelassította annak elfogadási folyamatát, és a kisebbségek napján még mindig nem szavazta meg a parlament a törvényt. Véleménye szerint senkinek nem használ az, ha a törvénytervezet körül még sokáig folytatódik a huzavona.

Egy közösség hagyományai, kultúrája, nyelve gazdagabbá teszi az egész társadalmat, ezért is fontosak ezek az intézkedések – közöttük a kisebbségi törvény elfogadása is –, amelyek ezeket az értékeket megôrzik, és továbbviszik – folytatta Markó Béla, jelezve, hogy hamarosan egy másik rendkívüli döntés is várható, nevezetesen a Regionális kisebbségi nyelvek európai chartájának román parlament általi ratifikálása.

Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke elmondta a sajtónak, hogy a Kisebbségek napja alkalmából ma, december 14-én hagyományos népmûvészeti tárgyak kiállítása nyílik Bukarestben, mondván, hogy egy nemzet értékeit nemcsak a viseletük, hanem az általuk készített valamennyi tárgy képviseli. Ugyancsak szerdán a nemzeti kisebbségek közösségének képviselôi dzsessz-pop-rock koncertet adnak a Mûvészeti Múzeumban. Mivel a diszkriminációellenes harc közösségi programja egybeesik a kisebbségek napjával, ebbôl az alkalommal került bemutatásra a Romániai sokszínûség hete – A sokszínûség varázsa címû DVD is.

A sajtótájékoztatón Markó Attila államtitkár hangsúlyozta, hogy az "Etnoritm – kisebbségek napja" rendezvény egyike annak a csaknem 100 rendezvénynek, amelyet az Etnikumközi Hivatal ebben az évben szervezett.

Nem kell brüsszeli okostojásnak lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk: a korrupció forrása mibennünk bugyborékol. Államinak vélt cégeink derûs felelôtlenséggel halmozzák évrôl évre a sokmilliárdos veszteséget, mert mi, akikért vannak, galádul cserben hagyjuk ôket. Az emberarcú szocializmus sem valósult meg, miért kellene kínlódni a fogyasztói társadalom humanizálásával? Ezek az egykor pompás eszmeiségek elmaszatolódtak, olyanok, mint a levetett gatya. Utazom Marosvásárhely egyik buszvonalán, nem taxin, nem maxitaxin, hanem közönséges buszon. Ámbár ezek a buszok egyáltalán nem közönségesek, hiszen nyáron meleget, télen hideget árasztanak. A fehérorosz jármûvek némelyikén például mindig van szabad hely, akkor is, ha egyébként zsúfolva indult. A mûanyag székekre leülni: több éven át (sem!) gyógyuló reuma. No de én csak hat-hét megállót megyek, örülök, hogy a maxitaxik ismét elszedték a sietôs utasokat, van hely, van jegyeladó, van ellenôr, mit ad az isten, még sofôr is. Csöndes balkáni révületben nézem a szép társaságot, néhány percre közösséggé kovácsol bennünket ez a mozgó hely, kissé dagályosan szólva együtt dobog szívünk a busszal.

Annyira, hogy karitatív tornára ragadtatjuk magunkat. A leszálló fiatalasszony diszkréten visszacsúsztatja jegyét a taxatôrnek. Az bizony nem háborodik fel, hogy ej, mi a kô, menyecske, kend törvénytelenkedik itt bent?, hanem tûri, mint öreglány az ölelést. Új utas száll fel, a jegy az ô markába kerül, pénz a nénihez, igen ám, de ennek is van szíve, leszálláskor ô is visszaadja; aztán idôsebb úr tesz hasonló gesztust, majd két kacagós kislány jutalmazza a szegény jegyeladó hôsies ücsörgését – summa summarum, mire elérek célmegállómhoz, hat vagy hét jegy kerül vissza a pénzeslédihez, akit valószínûleg roppant rosszul fizet a vállalat; viszont a jegy körforgása a markokban elbûvölô – van úgy, hogy egyetlen jegy napjában hét-nyolcszor cserél gazdát, ha mázlija van.

Boldogan szállok le a kórház elôtt. Megtaláltam a korrupció forrását! Nem a multik, nem a megyebárók, nem a maffia viszi csôdbe ezt az országot, doktor úr, mondom az elsô fehér köpenyes alaknak a Pszichiátria nevezetû folyosón. Hanem mi magunk, a bárgyú emberiség.

Felmutatom jegyemet, annak bizonyítékául, hogy én megmaradtam tisztának, feddhetetlen erkölcsûnek: nem károsítottam meg tizenhárom lejjel a céget meg a város polgárságát.

A fehér köpenyes mosolyog, aztán a zsúfoltságra hivatkozva szelíden, de határozottan kivezet az osztályról. Annyi kompromisszumra még hajlik, hogy elfogadja szuvenírnek a buszjegyet. Boldog karácsonyt, mondja, és máris csattan az ajtó. Eloldalgok leforrázva, bizonyíték nélkül.

Ülhetek megint buszra, másik jegyért.

Több hónapi, heti forgatókönyvírás, hangfelvétel-készítés, rendezés, koreográfia, komoly készülôdés áll a három szak mûsorainak hátterében. Szigorú, keménykezû avagy engedékeny professzorok, tanársegédek alakjai elevenedtek meg a színpadon. A jól sikerült paródiákat igazi tapsviharral jutalmazta a közönség, de a humorérzékük bizonyítékaként sokszor a kifigurázottak a produkció elismeréseként felállva tapoltak. A hallgatók-szereplôk szatirikus kedvének azonban nem csak az egyetemi oktatók "estek áldozatául", hanem a diáktársak is, kezdve a románul alig beszélô székely legénytôl a szôke csinibabáig, a strébertôl az állandóan bukásra álló diákig. Olyan idôszerû problémák sem kerülték el figyelmüket, mint a gyógyszerhelyzet avagy a madárinfluenza, az egyetemi rendszer hiányosságai.

A leendô orvosok, gyógyszerészek bebizonyították, hogy nem hiányzik belôlük a színészvéna. A bevezetô keringô, majd a csa- csa-csa ritmusai, a moderntánc-bemutató sokak alapos tánctudásáról is árulkodott.

És hogy utánpótlásból sincs hiány, hogy ez a szép hagyomány tovább élhet, az kiderült az öt gólyacsapat szereplésébôl. Három formáció az általános orvosi karról, egy-egy a fogorvosi és a gyógyszerészeti karról nevezett be. A leendô fogorvosokat tömörítô Pro-Tézis bemutatója fergetegesre sikeredett, ötletességük méltán váltotta ki a közönség tetszését. Mellettük a Fô a fiatalság, a Vé-nyûzôk, Törpikék és a Foetus szálltak versenybe a csapatbemutató után a közmondáskeresô pantomimjátékban. Egy másik versenyszám a gólyák kreativitását tette próbára: egy elôre kiválasztott tárgyat kellett reklámozniuk. Nincs több ránc, csak románc hangzott az egyik reklámszlogen, a másik csapat a Botok botját kínálta a közönségnek: "Botunkkal a vándor is tovább él", "Ha most megrendeli, egy doboz fogpiszkálót is adunk ajándékként" sôt azt is megtudhattuk, hogy mennyi mindenre lehet használni a szemeteszacskókat. A versenyzô elsôéveseket a papírgólya-gyûjtögetés mozgatta meg a leginkább, ugyanis azok a teremben ülô tanároknál (akik még nem tanították ôket) rejtôztek el. A zsûri a Vé-nyûzôk szereplését értékelte a legjobbnak.

A több mint négyórás elôadás és vetélkedôsorozat záróakkordjaként tombolát sorsoltak ki. A szerencsések kozmetikai kezelést nyerhettek, gyertyatartót vagy éppen egynapi használatra személygépkocsit tele tank benzinnel.

Könyvrôl-könyvre

Évszázadok színháztörténetének búvárlójaként több mint három évtizedes múltra tekintô kulturális közalkalmazotti minôségemben, számomra egyértelmûen igazolódott, hogy kisebbségi helyzetben mindig a hagyomány és korszerûség szintézise menthette meg a kultúrát. Meggyôzôdésem, hogy a hagyomány nemcsak közéleti szerepkört betöltô keret, hanem minôségteremtô szellemi mûhely is. (Kötô József) * Az elmúlt másfél évtized alatt az EMKE határon túli kapcsolatai behálózták az egész Kárpát- medencét. (Dáné Tibor Kálmán) * Az elsô szervezkedési kísérletek Hunyad megyébôl indultak ki, itt volt a legkritikusabb a szórványmagyarság helyzete. Kún Kocsárd gróf és Szathmáry György ezek segítésére indította meg 1876 végén az ún. hunyadi mozgalmat. Sólyom Fekete Ferenc dévai törvényszéki elnök 1882 tavaszán egy, az ASTRA mintájára szervezett közmûvelôdési egyesület létesítését javasolta. (Gaal György) * Alakult 1885. aug. 10-én a vármegyeház nagytermében Bánffy Zoltán báró, fôispán összehívására és elnöklete alatt 61 tag jelenlétében, a midôn különben e területen az egyesületnek már 1 örökös, 51 alapító, 301 rendes és 73 pártoló, összesen 426 tagja volt, 23.134 K 85 f. aláírt kötelezettséggel. (EMKE 1885-1910, Az elsô negyedszázad története) * Erdély földjén messzi múltban gyökerezô, gazdag hagyománya van a cselekvô mûvelôdésnek, a sorskérdésekkel történô szembenézés iránti fogékonyságnak. Ez a mindenkori idô parancsa. Ilyen szellemben kíván eleget tenni hivatásának az EMKE is. Változott történelmi viszonyok között, jelenkori lehetôségekhez igazodva végzi munkáját – az annak idején megfogalmazott célkitûzések magasztos alapelveihez igazodva. A megmaradás – megmaradásunk – ügyét szolgálja hittel, hûséggel. Amíg és ahogy lehet. (Nagy Pál) * A kötet elsô részében a szervezet megalakulásáról, múltjáról, kiemelten a marosvásárhelyi és Maros-Torda vármegyei vonatkozású kezdeti tevékenységeirôl olvashatunk. Megtaláljuk az elsô negyedszázad Maros megyei tagjainak a jegyzékét, mindazokét, akik e föld szülötteiként, lakóiként büszkén viselték EMKE- tagságukat, a szervezetet segítették mindennapi gondjainak megoldásában, a tervezett tevékenységek megvalósításában. * A második rész a Maros megyei szervezet közelmúltjával és jelenével foglalkozik. Megtalálható benne az eltelt négy év közgyûléseire készült elnöki beszámoló, mintegy számadásként és a mûködést tükrözô adatsorként az elvégzett munkáról. Mindezt kiegészíti néhány dokumentum. A szervezet legfontosabb tevékenységein készült fényképek, meghívók, plakátok, diplomák, egykori és mai kiadványok címlapjai teszik szemléletessé a könyvet. (Ábrám Zoltán) * 120 éves az EMKE. Kiadja az EMKE Maros megyei szervezete, Marosvásárhely, 2005)

Lapról-lapra

A medve az áldozat kezét is többször megharapta, miközben az a fejét védte. A férfi egész végig eszméleténél volt, de nem mozdult. A kutya végig jelen volt, de nem ugatott, és nem is szállt szembe a medvével. A medve végül elment. A sebesült ekkor megpróbált feltápászkodni, de jó ideig tartott, míg valamennyire magához tért. Elôbb semmit sem látott a szeme elôtt lógó fejbôrétôl, de aztán valahogy sikerült visszajutnia a faluba, ahonnan a vásárhelyi sürgôsségi kórházba szállították, és megmûtötték. (Domokos Csaba: Az ember és a ragadozók viszonya Romániában) * Joggal kérdezhetjük: miért romboljuk környezetünket? Miért pusztítjuk ki a növény- és állatfajokat? Miért gyilkolásszuk egymást? Miért hajszoljuk magunkat? (Vizauer Tibor Csaba: Az ember által okozott környezetrombolás biológiai háttere) * Az Északi-sark környékén a jég gyorsan fogy, a magas hegyvidéki gleccserek szintén olvadnak, a fagyott talajú területek visszahúzódnak. Az éghajlatváltozás kísértete megfosztotta a fekete kontinenst fehér hósapkájától. A Hemingway által halhatatlanná tett Kilimandzsáró hava már csak az emlékekben és a filmvásznon sziporkázik, dacolva az Egyenlítô sugárözönével. * Dr. Makkai Gergely: A globális éghajlatváltozás és annak Erdélyben várható regionális hatásai) * A verespataki lelôhelyen becslések szerint 10,6 millió uncia arany található, amelynek értéke a jelenlegi árfolyamon mintegy 3 milliárd dollár. (Boros István: Verespatak: üzlet vagy katasztrófa) * Elsôsorban gyümölcsültetvényeken és gabonaféléken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a ragadozó holyvafajok az egyik legfontosabb levéltetû- predátorok. (Dr. Balog Adalbert: Holyvafajok alkalmazása...) * A Nyárádon valamikor szinte minden faluban vízimalom mûködött. A gátak megakadályozták az eróziós folyamatokat, és a folyó vízszintjét állandó szinten tartották. A folyó és a talajvíz állandó kapcsolata következtében megfelelô ivóvíz jutott a vidék lakosságának, a kutakban jó minôségû ivóvíz volt, számos forrás oltotta a mezôn dolgozók szomját. (Hajdu Zoltán: A talajvíz nitrát- tartalmának vizsgálata...) * A talajpusztulás becslésével foglalkozó szakemberek szerint a Föld teljes talajkészletébôl évente 23 milliárd tonna pusztul el emberi tevékenység következtében. Ez egyenlô a globális talajkészlet évtizedenkénti 7%-os csökkenésével. (Fazakas Csaba: Új módszerek a talajerózió becslésére) * Florisztikai és vegetációs szempontból az Erdôszentgyörgy környéki erdôket az 1998-2000 közötti idôszakban tanulmányozták. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a terület flórája kb. 122 fajt számlál, és ezek 93 génuszba, 45 családba és 35 rendbe sorolhatók. (Kovrig Zoltán: A talaj és növényzet kölcsönhatása az Erdôszentgyörgy környéki erdôkben) * KÖRNYEZETVÉDELMI FÜZETEK, III., Környezetvédelmi találkozó III., Erdôszentgyörgy, 2005. május 14-15. (Válogatás az elhangzott elôadásokból.) Kiadja a Kis-Küküllô Térségi Társulás – Szovátától Balavásárig. Szerkesztette Kovrig Zoltán)

Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen múlt héten felavatták a második határon túli eMagyar Pontot. Az elsôt idén július 8-án a Bihar megyei Éradonyban adták át.

Az eMagyar Klubok olyan internet-hozzáférési helyek, amelyek célja az információs társadalom népszerûsítése, az információs technikák megismertetése, a magyar információs kultúra tágítása és a közösségteremtés. A klubok napi tízórás nyitva tartással állnak a felsôfokú oktatási intézményekben tanuló diákok és ott dolgozó oktatók rendelkezésére.

A hallgatók helyi és országos hírességekkel, szakemberekkel találkozhatnak a tudományos és üzleti világból, valamint kéthetente ingyenes, szervezett programokon vehetnek részt. A rendezvénysorozatot félévente közös tábor zárja. A klubokban multimédiás számítógépek, szkenner, CD-író, digitális fényképezôgép valamint színes nyomtató állnak a diákok rendelkezésére, ezek – egyszeri ingyenes regisztrációt követôen – általában térítésmentesen használhatóak. A modern infokom-munikációs eszközök mellett a klubokban napilapokkal, hetilapokkal, folyóiratokkal és szakkönyvekkel ellátott olvasósarok segíti a diákokat a hasznos kikapcsolódásban.

Erdélyben összesen 90 ilyen centrumot terveznek kialakítani. Az eMagyar pontokat a Szülôföldön az információs társadalomba címû program keretében indítják be, a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között 2003 májusában létrejött Együttmûködési Megállapodás eredményeként. Az IHM és az RMDSZ közös célként fogalmazta meg az erdélyi magyarság információs és kommunikációs felzárkóztatásának szükségességét, olyan támogatások és programok elindítását, amelyek elôsegítik az információs társadalomba való hatékony bekapcsolódást. Ennek eredménye a 2004-ben és 2005-ben meghirdetett pályázatsorozat, amelynek fôbb céljai az erdélyi közösségek, oktatási intézmények, egyházak és civil szervezetek informatikai támogatása.

A 2004-es pályáztatás révén 162 új számítógépet és 51 nyomtatót kaptak a nyertes pályázók, ezek közül 34 iskola részesült infrastrukturális támogatásban. Az internetes tartalomfejlesztés területén mintegy 40 erdélyi közérdekû portál nyert támogatást, illetve megszervezésre került Marosfôn az elsô erdélyi informatikai Neumann-tábor. Szintén a 2004-es IHM-támogatás révén jött létre a Hargita Háló, a Csíki medence intranet-hálózata, amely 8 vidéki települést foglalt magában.

A 2005-ös pályázat révén valósul meg a mintegy 90 eMagyar pont, folyatódik a Hargita Háló kibôvítése további 21 településsel, és ennek mintájára megkezdôdik a Bihar Háló kiépítése. Az idén további honlapok nyertek támogatást, illetve megkezdôdött az Erdélyi Közös Katalógus kialakítása, amely az erdélyi magyar könyvtárak kartotékrendszerének a digitalizálást és hálózatba kapcsolását teszi lehetôvé.

Mesés gazdagsággal vagy egy életre szóló szerelemmel kecsegtetnek, de csak kiürült pénztárcákat és kifosztott bankszámlákat hagynak maguk után a hírhedt nigériai internetes csalók, akiknek most hadat üzent az afrikai ország kormánya.

A büntetô törvénykönyv ide vonatkozó cikkelyének száma alapján Nigériában csak 419-es csalásoknak nevezik azokat az internetes trükköket, amelyeknek alighanem több tízezer ember esett már áldozatául világszerte. Pontos adatok már csak azért sincsenek, mert a becsapottak közül kevesen vallják be, hogy kapzsiságból bedôltek egy-egy e- mailnek. Ezek az elektronikus levelek busás jutalék fejében például egy váratlanul elhunyt afrikai diktátor vagyonkimenekítéséhez kérnek anyagi segítséget – természetesen a címzett bankszámlájának minden adatával együtt. Nem árt az óvatosság akkor sem, ha egy társkeresô oldalon fellelt modell külsejû hölgy személyes megismerését hátráltató, hirtelen támadt gondok megoldásához kérnek néhány ezer dolláros hozzájárulást.

Ha összesített adatok nem állnak is rendelkezésre, beszédes az a BBC internetes hírszolgálata által tavaly közölt tény, amely szerint egyetlen esztendô alatt a mindössze 3 négyzetkilométernyi kiterjedésû londoni üzleti negyedben, a Cityben 15 ilyen ügyre derült fény, és az egész brit fôvárosban több mint száz hasonló esetben vizsgálódott a rendôrség. A csalók bevételeit sem lehet pontosan meghatározni: a The New York Times napilap által nemrég idézett amerikai titkosszolgálati becslés úgy véli, évi több százmillió dollár is befuthat az elektronikus bûnözôk számláira. Az ilyen átverések központjának számító Nigériában feltételezések szerint a harmadik-ötödik legnagyobb forgalmú "gazdasági ágazat" lehet az e-mailes szélhámosság.

Afrika legnépesebb államának kormánya egyre gyakrabban kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy a világon mind többen az internetes csalókkal azonosítják az országot és lakóit, ezért újabb frontot nyitott ezen a virtuális harctéren. – A gazdaság több százmillió dollárnyi külföldi tôkétôl esett el, megingott a nemzetközi bizalom az ország iránt, a nigériaiak már egyszerû átutalásra sem használhatják az internetet, mert minden gyanús, ami innen jön – panaszkodott a minap a 2002-ben alapított gazdasági és pénzügyi bûncselekmények bizottságának (EFCC) elnöke, Mallam Nuhu Ribadu, amikor bejelentette: a Microsofttal is összefognak, hogy megfékezzék a csalókat. A néhány hete Londonban aláírt megállapodás értelmében az informatikai óriás egyebek közt technológiai segítséggel és szakemberek kiképzésével kész hozzájárulni e harc sikeréhez. – Nagyon sokáig semmit sem tettünk – ismerte be Ribadu –, pedig az e-mailes csalások 18 éve kezdôdtek Nigériában.

Ez idô alatt pedig óriási tapasztalatot és kifogyhatatlan fantáziával kidolgozott módszereket halmoztak föl a virtuális tér szédelgôi. Mint arról a BBC internetes hírszolgálata beszámolt, már az átverések elleni küzdelem álcája alatt is indítottak akciót: még a hálón behálózók megfékezését szolgáló dél-afrikai honlapon is csaltak lépre áldozatokat. Azt állították, hogy kötetbe gyûjtötték a szélhámosok elleni harc leghatékonyabb módszereit, és a könyv kéziratát, illetve kiadásának jogát kínálták méltányos fizetségért külföldieknek, akik persze végül semmit nem kaptak a pénzükért.

A "nigériai típusúként" ismertté vált csalás gyorsan meghonosodott a világ más területein is: a délkelet-ázsiai szökôár után internetbetyárok az év elején többször is jótékonysági szervezet nevében kértek adományokat. Tavaly egy cseh internetes szerverrôl zúdítottak a világhálóra 75 ezer példányban egy hamis üzenetet, amely egy létezô szervezetre hivatkozva – a betét 40 százaléka fejében – ahhoz kért anyagi segítséget, hogy a holokauszt egy örökös nélkül meghalt áldozatának alvó-számlájáról le tudják emelni a rajta lévô 35 millió dollárt. De szezonális divatja is van az online csalásoknak. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) például már figyelmeztetett: a nyári foci- világbajnokság közeledtével megjelentek olyan elektronikus levelek, amelyek arról tájékoztatják a címzetteket, hogy nyertek egy játékon, de jutalmukat csak akkor kaphatják meg, ha kiadják személyes adataikat, köztük bankszámlájuk számát.

Noha Ribadu egy interjúban cáfolta, hogy a szervezett bûnözés egyik ágáról lenne szó – mint mondta: "egyének foglalkoznak vele", és a 130 milliós Nigériában "legfeljebb" 50-100 ezren érdekeltek benne –, a The New York Times egy terjedelmes cikke éppen ennek ellenkezôjére utal. Egy egykori e-mailes csaló arról számolt be az amerikai lapnak, hogy egy hálózatnak dolgozott, és napi ötszáz elektronikus levelet küldött szét különbözô címekre, többnyire az USA-ba, mert úgy tartják, az amerikaiakat a legkönnyebb csôbe húzni. Munkaadója 2003-ig havi 25-40 embert kopasztott meg, mondta a név nélkül nyilatkozó, mindössze 19 éves fiatalember, aki – csakúgy, mint megannyi társa – a legnagyobb nigériai város, Lagos egyik internetkávézójából dolgozott.

A szélhámosok óvintézkedéseket is tettek az üzlet védelmében, és megkezdték annak kiszervezését: ma már gyakran a pénzügyi körökben Nigériánál sokkal megbízhatóbbnak tartott Dél-Afrikából, esetleg Ghánából, Togóból, Libériából vagy éppen Sierra Leonéból kelnek útra a trükkös e-mailek.

(a hvg nyomán)

Engem egy Eliza Mandy nevû lány keresett meg e- mailben, ráadásul mindössze egy-két nappal azután, hogy a hvg mellékelt (rövidített) cikkét olvastam.

Az elsô ilyen nigériai "segélykérô" levelet sok-sok évvel ezelôtt kaptam, rá sem hederítettem. Ez azonban más volt, mert indulásból nem a hozzájárulásomat kérte, hanem ismerkedni akart. Egy néger lány, aki már az elsô levelében elküldte a fényképét, és aki azt állította, hogy apját, miszter Dezmond Mandy-t, aki az ország vezetôjének a tanácsadója volt, megölték rebellis honfitársai, anyját is lemészárolták, valamint hogy ô és kisöccse a csodával határos módon menekültek meg, úgyhogy most Szenegálban élnek, Dakarban, egy menekülttáborban.

Innen nemigen van kijárás, tudtam meg már a második levélbôl, mert nem bírván eleget álmélkodni, mennyire egyidôben történik ez azzal, hogy a hvg-ben a dologról olvastam, válaszoltam az elsô küldeményre azzal, hogy lássuk, mi lesz. Szóval a menekülttáborból nincs kijárás, de szerencsére ott van a miszter reverend (pap), aki apja barátja volt, és aki mindennel segíti, amivel csak lehet, persze, a lehetôségek függvényében. Ez a függvény az, ami a reverendnek nem engedi, hogy a sokmillió dolláros vagyonhoz hozzápiszkáljon, viszont ott vagyok én ugyebár, a messzi Romániában, és nekem senki nem fog kérdéseket feltenni. A dologban még az is benne van, hogy ha a rebellisek megneszelik, hogy Elizának vagyona van, nagy baj lesz, csinnbum, úgy járhat, mint apja-anyja, úgyhogy érezzem magam megtisztelve, és legyek szíves hallgatni az ügyrôl. Mellékelve a reverend telefonszáma, aki majd gyorsan átviszi a készüléket a lánynak, mert mondanom sem kell, hogy a férfiak és a nôk külön helyen laknak Dakarban, Elizának pedig nincs telefonja. Ehhez képest alig várja, hogy felhívjam, s beszélgessünk, máj láv, így írta. Hogy aztán majd találkozunk, és minden, amit akarok, hihi... Meg persze a jutalom, hát errôl egészen megfeledkeztem, pedig sokmillió dollár boldog tulajdonosa lehetnék néhány napon belül.

Írtam neki, hogy újságíró vagyok, de ezek szerint ez nem akadály.

(F.A.)

Gondban az MSN és a Hotmail

Ismét körbefertôzték a világ számítógépeit a Sober vírus új változatai és a jónak semmiképpen sem nevezhetô "áldásból" ezúttal kijutott a Microsoftnak is, amelynek egyszerre két népszerû szolgáltatása, a Hotmail levelezôrendszer és az MSN is ideiglenesen megbénult. A kártevô Win32/Sober.Z@mm verziója hatalmas mennyiségû e-maillel árasztotta el a Hotmail és az MSN szervereit, így bénítva meg az e-mail forgalmat. A Sober vírus elôször 2003-ban tûnt fel, a Windows operációs rendszerek valamelyik változatát futtató számítógépeket támadta meg, majd a megfertôzött gépekrôl minden, a címlistában talált címre spam e-maileket küldött. A megnövekedett e-mail forgalommal gyakran nem tudnak megbirkózni az e-mail szerverek és megbénul az elektronikus levelezés.

A Sober legutóbbi változata, a Sober.Y novemberben jelent meg, ám ez már nem spam e-maileket küld a megfertôzött számítógépekrôl, hanem különbözô programokat telepít fel rájuk. Nem véletlen, hogy ez a kártevô a legmagasabb besorolást kapta az F-Secure számítógépes biztonsági cég riasztási listáján.

A Microsoft pozícióját akarják gyengíteni

A Nagy Kék szóban eddig is kiállt az OpenDocument formátum mellett, ám most bejelentette, hogy saját Workplace kliens szoftverében is bevezeti a szabványt, amellyel ismét a Microsoft pozíciójának gyengítését szolgálja.

Az IBM az indiai Delhiben tartott sajtótájékoztatón ismertette a döntést, amelytôl elsôsorban a vállalatok, valamint a fejlôdô országok helyzetének javulását remélik. E két területen ugyanis egyre nagyobb az érdeklôdés a nyílt forráskódú szoftverek iránt, és egyedül egy széles körben alkalmazott, egységes formátum ad lehetôséget a Microsoft egyeduralmának kikezdésére, illetve a nyílt platform helyzetének megszilárdítására.

A mostani bejelentés a februári program folytatásaként is felfogható, amelyben 100 millió dollár ráfordítást hirdettek meg. Ezt ugyanis elsôsorban az IBM saját, Workplace névre keresztelt csomagjának a fejlesztésére, és egyéb Linux- projektek támogatására fordítják, a cél pedig az olcsó és hatékony alkalmazások számának növelése.

"Ha változatlan ütemben folytatódik a gépjármûeladás, akkor két-három év múlva már nem lehet a megyeszékhelyen normálisan közlekedni" – állítja Cazan Viorel rendôrfôbiztos. A Megyei Közlekedési Rendôrség parancsnoka egyben elismeri, hogy nehéz lesz az illetékes hatóságokkal összefogva megváltoztatni a város területén ismert, beidegzôdött forgalmi szabályokat. A közúti hálózat mûködésének átrendezése minden bizonnyal kellemetlenül érint sokakat, akik évtizedeken át megszokták, hogy hova miként juthatnak el. De az új forgalmi rend mások számára – és remélhetôleg ôk teszik majd ki a nagy többséget – az utazási komfort és a közlekedési biztonság növekedését eredményezi, vélekedik interjúadónk.

A háromcsillagos egyenruhát viselô intézményvezetô a továbbiakban kifejti, hogy már több alkalommal javasolták a helyi közigazgatási szerveknek a jármûforgalom egyirányúsítását a település bizonyos részein. Például a Köztársaság utcában és téren, vagy a Mihai Viteazul utcában. Az indítványok nyomán kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy még nem idôszerû ezeket az intézkedéseket meghozni. Cazan Viorel fôbiztos bevallja: fenntartással fogadta a stúdiumkészítôk megállapításait. De ez nem vette el a kedvét attól, hogy újabb megoldásokat keressen a közúti közlekedés folyamatosabbá tételére a megyei jogú városban. Így több mint két hónappal ezelôtt egy vaskos ötletcsomaggal lepte meg a polgármesteri hivatalt.

Eszerint helyes és szükséges lenne egyirányúvá tenni a forgalmat a Calarasilor (volt Kossuth Lajos) utca felôl a Horea utca felé az Aurel Filimon (volt Iskola) utcában, továbbá a Mûvészet (Artei) utcában hegymenetben és az Arany János utcában a Rákóczi-szobor tájékáról a Cuza Voda utca felé. Ezek azonban még csak a kisebb változások lennének. A nagyobb szabású reformok az E 60-as nemzetközi útnak a helységen áthaladó szakaszát érintenék. Amint megtudtuk, a rendôrség azt szeretné, hogy az 1918. December 1.úton (volt Koronkai és Hosszú utcán) a hegy oldali terelôút (ún. Segesvári út) torkolatától négysávos forgalom alakuljon ki a Telefonpalota irányába, s annak folytatásaként a Dózsa György utcán lefele, egészen az Állomás térig.

Ami azt jelenti, hogy a Maroskeresztúr és Meggyesfalva felôl jövô gépkocsik és egyéb jármûvek vezetôi két lehetôség közül választhatnak. Az egyik: már a Prodcomplex vállalatot elhagyva jobbra térnek a Béga utcába, hogy a Mestecanisuluion (Nyíres utca) tovább menve elérjék a Kövesdombot, a Tudor negyedet, illetve a kerülôúton, a lakótelep határán kijussanak a Segesvárra vezetô ország- és egyben nemzetközi útra. A másik lehetséges döntés: a Dózsa utcán tovább jönnek a felsô járványkórházig, s ott fordulnak jobbra a Bodoni utcára, amely ismét a Nyíres (Mestecanisului) utca, meg a Kövesdomb felé vezet. A lakótelep ütôereként ismert 1848 "bulevárd" szintén négy forgalmi sávos, egyirányú közlekedésre alkalmas útvonallá válna, annak dacára, hogy jelenleg zöldövezet és egyebek osztják ketté középen. Az Állomás térrel szemben egy "Behajtani tilos" jelzésû tábla lehetetlenné tenné azt, hogy valaki a Dózsa utcán rövidítve igyekezzen a központba. Hasonlóképpen tiltó tábla kerülne az 1848 "sétánynak" a Radnai (Rodnei) utcával farkasszemet nézô elejére, hogy senki se merészeljen a Pedagógusok Háza és az ipari iskola között a dombra fölvágtatni. A Predeal (volt Március 6) utcában az elképzelés szerint csak a Tudor negyed felé lehet majd közlekedni. Értelemszerûen a Pedagógusok Házánál a Telefonpalota irányába is megtiltják a behajtást, hiszen onnan, mint már leírtuk, négy forgalmi sávon árad szembe a sok kocsi, vontató, motorbicikli és egyéb.

A parancsnoknak elmondtuk meglátásunkat, miszerint addig nem lenne szabad rázúdítani a mostaninál is nagyobb terhelést a Hidegvölgyet és a Csereerdô alját érintô terelôútra, amíg azt nem teszik igazán komolyan rendbe, hogy mindenben megfeleljen a korszerû követelményeknek. De azt is megjegyeztük, hogy a lakosság részérôl máris több olyan észrevételt kaptunk, amelyek megkérdôjelezik a javaslatcsomagot. Cazan Viorel rendôrfôbiztos arra kért, hogy számoljuk össze, például hány forgalomirányító jelzôlámpával találkozik az az autós, aki Kolozsvár felôl érkezik városunkba addig, amíg a központba ér. Ez mind idôveszteséget, üzemanyag-többlet- fogyasztást, fokozott légszennyezést és idegeskedést jelent. Mert, sajnos, ilyen helyeken nem minden gépjármûvezetô tud uralkodni magán. Tülköl, szitkozódik, bôgeti a motort, szabálytalanul próbál kitörni a forgalmi sávjából, csakhogy mielôbb mehessen. Ehelyett azt ajánlja beszélgetôpartnerünk, hogy inkább tegyünk meg néhány kilométerrel hosszabb utat nyugodtan egyirányú forgalomban. És mint mondta, a város összes be-, illetve kijáratánál meg kell tenni azt a lépést, amit az említett zónákkal kapcsolatosan megbeszéltünk. Bevallotta, egyetért Dorin Florea polgármesterrel abban, hogy a koronkai utat a marosszentgyörgyivel összekötô terelôutat is mielôbb meg kell építeni a dombokon át, amíg bele nem fulladunk a városi közlekedésbe.

Amikor tíz nap leforgása alatt három kisbusszal történt súlyos baleset nyomán emberek tucatjai kerültek a sürgôsségi sebészetre és a halottasházba, már az államfô is felfigyelt a jelenségre. A Román Televízió 1-es csatornájának dolgozó Dan Turturica mûsorvezetô nem kevésbé. Meg is hívott hamarosan a stúdióba két illetékest, míg másik két beavatott személlyel élô adásban teremtett távkapcsolatot. Tisztázandó, miként lehetséges, hogy egymást követik az ilyen jellegû tragédiák.

Mircea Toderica rendôrfôbiztos már elöljáróban igyekezett mosni kezüket, hogy ôk aztán mindent elkövettek a bajok megelôzéséért. Mint mondta, csupán novemberben 5.600-nál is több akciója volt a közlekedési rendôrségnek az országban, s az ellenôrzés során 54.400 büntetést róttak ki, a pénzbírság összértéke pedig meghaladta a 4,5 milliárd lejt. E fölvezetésbôl azonban nem tudtuk meg, hogy például mi okból rohant fának a többségükben munkásnôket szállító mikrobusz Slobozia közelében. Száraz úton, tökéletes látási viszonyok közepette. A kocsi egy hónappal azelôtt járt kötelezô mûszaki vizsgán.

A televízió munkatársa hál’istennek nem nyelte le simán a maszlagot, hogy majd a kivizsgálás eredményeként megtudjuk, mi idézte elô a jármû vészes irányváltoztatását. És rákérdezett meghívottjára a fiatalember: kötelezik-e a gépkocsivezetôket arra, hogy alkalmazáshoz olyan okiratot mutassanak fel, amely igazolja büntetlen elôéletüket? A fôbiztos habozás nélkül válaszolt: nem. Viszont elmondta, hogy voltak olyan eseteik, amikor külföldön munkát keresô román állampolgárok közlekedési rendôrségi kihágás, büntetés stb. nyilvántartó lapjáról másolatot kértek az ottani hatóságok, illetve munkáltatók, hogy számot adhassanak arról, kivel van dolguk.

Ez szerintünk is így van/volna rendben. Nálunk azonban boldog-boldogtalan alkalmazást kérhet, mert legfennebb az érvényes vezetôi engedélyére kíváncsiak. Aztán ha az illetônek nem tetszik a kocsi, amire felültették, az útvonal, amit be kell járnia, a munkaprogram vagy a fizetés, fogja magát és továbbáll. Jöhet a következô jelentkezô, hátha beválik alapon. De arról sem tudják rendszerint, hogy mennyire felkészült, ügyes, gondos, fegyelmezett, szereti-e, megkíméli és elôírásosan karban tartja-e a rábízott gépet, avagy a pénzen kívül semmi sem érdekli. Tehát ha csalódást okoz, a tulajdonos marad a kárral és kész. A kíméletlenül hajszolt vagy éppen karambolozott gépkocsival.

Igaza van a tévé másik vendégének, Dragos Anastasiunak, akit a szállítók, fuvarozók képviselôjeként mutattak be a közönségnek. A "getbeget", azaz kifogástalan hazafinak tûnô polgár alaposan beolvasott mindenkinek. Kertelés nélkül kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország, amelyben megyeközi, országrészek közötti és határokon túli személyszállításra egyaránt kisbuszokat fogtak be mániákusan. Ezek a jármûvek szerinte nem ilyen célra és igénybevételre vannak tervezve és legyártva. A hosszú távú utazáshoz csak a nagy turistabuszok nyújthatnak megfelelô kényelmet és biztonságot – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy való igaz, egy olyan busz ára 150.000 eurónál kezdôdik. Emiatt inkább olcsóbb kisbuszok vásárlásával igyekeznek megoldani a kérdést a cégek. Ám az történik, hogy a mikrobuszok üzemeltetése viszonylag többe kerül, s hogy mûködtetésük jövedelmezôbb legyen, a maximális teljesítményt akarják kisajtolni belôlük. A lehetô legnagyobb utazási sebességre, utasszámra és fordulószámra törekedve. Ebbôl lesz aztán a baj.

Szisz Ferenctôl Scipio Borgheze hercegig

1906. június 26-án a Francia Automobil Klub meghirdette az elsô grand prix (nagydíj) versenyét, amelyet napjaink Forma–1 ôsének tekintenek. A csaknem 1250 kilométer hosszú futamnak 32 autós vágott neki. Nagy küzdelem után a 101 kilométeres átlagsebességet elérô magyar Szisz Ferenc gyôzött 1300 köbcentiméteres, 90 lóerôs motorral rendelkezô Renaultjával. Másodikként az olasz Nazzaro futott be egy Fiat volánjánál, amivel a következô évben már ô nyert a hasonló rendezvényen, 113,6 km/h átlagos gyorsasággal.

Leégett a szélhámos

Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, a magyar televízióban bejátszott históriára, mely szerint fölbukkant az anyaországban egy második Szisz Ferenc neve is. Az életmûvész annak idején összegyûjtötte a sikeres sportolóról a sajtóban megjelent cikkeket és képeket, majd minden alkalmat megragadott arra, hogy az autóversenyzô halála után környezetével elhitesse, miszerint ô maga aratta a gyôzelmeket. Az ál Szisz Ferenc híre lassan eljutott Franciaországba, ahol az ügyben tájékozatlan egyének bedôltek a mesének. Olyannyira, hogy a Renault cég egy drága sportautót küldött Magyarországra az "újra felfedezett" bajnoknak. A tervezett kocsiátadási ünnepség azonban, a jó szándék dacára, kínos jelenetté torzult. Ugyanis kiderült, hogy a csaló névrokonnak fogalma sincs, hogyan kell a jármûvet elindítani és vezetni.

Edzhetô könnyûötvözet

A legrégebben ismert nemesíthetô ötvözetet egyes források szerint 1906-ban, míg mások szerint 1909-ben találta fel a német Alfred Wilm. A dúralumínium (régi nevén duralumin) bevezetése nyomán jutottak jelentôs szerephez a könnyûfémötvözetek. Hajdanában jórészt ennek az anyagnak köszönhették a németek repülôtechnikájuk sok sikerét: a kormányozható léghajók (Graf Zeppelin, Hindenburg) még az 1930-as években is fôleg dúralumíniumból épültek. Azóta világszerte következetesen használja ezt a színesfém-kohászati terméket a repülôipar, de arra ugyancsak találunk példát, hogy az autó-, kerékpár- és motorkerékpár-gyártásban alkalmazzák. A rezet, mangánt, magnéziumot, egyes receptek szerint szilíciumot is tartalmazó ötvözet fajsúlya alig valamivel haladja meg a tiszta alumíniumét, ugyanakkor megvan az az elônye, hogy bár nagyobb a szakító szilárdsága, hidegen hengerelhetô, húzható, sajtolható, kovácsolható stb. Ezt követôen 540 fokról való edzés után közönséges hômérsékleten nemesedik, s közben szilárdsága, keménysége mintegy 50%-kal emelkedik.

1798 óta tervezték…

1907. március 21-én a brit kormány ismételten elutasította a Franciaországot Angliával összekötô alagút megépítésének tervét. A La Manche tengeri csatorna alatti közlekedés különösen katonai szempontból jelentene bizonytalanságot és veszélyt az angol nép számára – érveltek a konzervatív politikusok. A köztiszteletnek örvendô Times már 1881-ben azt írta, hogy a "Channel" felhívás lenne Anglia megszállására, de a terv az ipar és a kereskedelem számára sem jelentene különösebb nyereséget. A szigetországi kormányzat ezért inkább komphajó- összeköttetés létesítését támogatta. Jóllehet e konkrét esetben a francia szomszédot állították be lehetséges ellenségként, valójában a németektôl is tartottak az angolok. Erre utal Sir Eyre Crowesnak, a német politika brit szakértôjének 1907. január elsején napvilágra került memoranduma, mely (alig 7 évvel az elsô nagy háború kitörése elôtt) arra intett, hogy Németország vezetô szerepre tör Európában és az egész világon.

A krónika szerint a tengerfenék lejtôs és vízszintes átfúrásának elsô terve 1798- ra tehetô. De akkoriban valószínûleg a mûszaki feltételek sem voltak megérve egy ilyen merész elképzelés megvalósításához. Mostanság viszont, amikor a "csalagút" éjjel- nappal és egész évben a polgári utazók és szállítók rendelkezésére áll, senki nem gondol arra, hogy azon át feltartóztathatatlanul elözönlenék ellenséges haderôk Angliát.

Újabb és újabb rekordokért

Az európai grand prix az amerikai kontinenst is megfertôzte versenylázzal. Az Egyesült Államokban a philadelphiai Point Breeze-ben a franciaországihoz hasonló távon (1265 kilométeren) rendeztek 1907. május 25-én 24 órás állóképességi autóversenyt. Akkoriban kitûnô eredménynek számított az elért 53 kilométeres sebességátlag. Ma megmosolyognánk, ha valaki ennyivel dicsekedne.

Hanem az idô tájt egy különösen nagyszabású sportrendezvényre is odafigyelt a világ. A nagy kihívást jelentô nyári megmérettetés résztvevôi Pekingben rajtoltak és Párizs volt a több mint 13.000 kilométeres út célállomása. Két hónap is eltelt, amíg elhagyatott területeken, veszélyes hágókon át az olasz F. Scipio Borgheze herceg elsôként befutott a négyhengeres, 50 lóerôs Itala kocsijával. Rajta kívül négy francia autós vett részt a kalandos utazáson. A többi 20 jelentkezô a 2000 frankos nevezési díj hallatán visszalépett a próbálkozástól. Habár, mint kiderült, a versenyszabály olyannyira nem volt szigorú, hogy engedélyezte az elakadt kocsi megtaszítását és igavonó állatok után kötését, a transzszibériai vasút vágányai közötti döcögést, meg egyebeket.

Berlin nemcsak stadionokkal, hanem gigászi örömtanya építésével is készül a 2006 nyarán tartandó futball világbajnokságra.

A The Independent címû londoni lap berlini tudósítója arról számolt be, hogy már két hónapon belül megnyílik Európa legnagyobb bordélyháza egyetlen buszmegállónyi távolságra az olimpiai stadiontól, a játékok legfôbb helyszínétôl.

A négyemeletes épületben törökfürdô, két szauna, két mozi lesz és száz prostituált áll rendelkezésre 24 órán át. A tetô fölött egy nagy fallosz-lufi fog röpködni, belül a fogadóhelyiségekben a kanapékat zebracsíkos bôr borítja, a falakon tükrök és bacchanáliát ábrázoló képek lesznek.

A játékok német szervezôi nagy rohamra számítanak, az egész világból legalább 3 millió olyan ember érkezik majd az országba, aki igényli ezt a szolgáltatást. Azt is számításba vették, hogy erre az idôszakra Európa országaiból legalább 40 ezer "szexiparos" özönli el Németországot. A kormányzat, amely törvényben legalizálta a prostitúciót, a berlini mega-örömtanyán ellenôrzése alatt tarthatja az ôsi mesterséget ûzôket, és talán kevesebb lesz ezáltal az utcai szexszolgáltatás. Norman Jacob ügyvéd, az Artemis- ház szóvivôje elmondta, hogy összes örömlányuk rendelkezik majd adószámmal és EU-s munkavállalási engedéllyel. A bordélyba a belépés 70 euró (mintegy 18 ezer Ft) lesz és a szolgáltatás áráról minden kliens egyénileg állapodik meg a kiválasztott örömlánnyal.

David Swift angol rendôrfônök bejelentette: 3500 brit futballhuligánnak bevonják az útlevelét, így a legveszélyesebb szigetországi drukkerek nem lesznek ott a 2006- os németországi világbajnokságon.

"Olyan huligánokról van szó, akiket a brit stadionokból is kitiltottak" – mondta Swift Berlinben, az angol követségen tartott beszédében. "Ezek az emberek a világbajnokság ideje alatt mindennap a lakhelyük szerint illetékes rendôrkapitányságon fogják nézni a mérkôzéseket."

A rendôrfônök úgy véli, mintegy 100 ezer angol drukker utazik majd a vb-re: "A huligánokat kiszûrjük, kizárólag békés szurkolók utaznak Németországba."

A német és angol rendôrség együttmûködési megállapodást kötött egymással, ennek értelmében a világbajnokságig több közös szakmai megbeszélésre is sor kerül a két szervezet között, ezenkívül az angolok valamennyi szigetországi huligán adatait átadják német kollégáiknak, és a német határnál a két ország biztonsági erôi közösen ellenôrzik majd a beérkezôket.

Szabadfogású birkózás

December 9 – 11. között Botosani-ban rendezték meg a szabadfogású birkózók Románia- kupáját, amelyen a marosvásárhelyi ISK sportolói is jelen voltak. Az ifj. Gyarmati Ferenc által edzett Szabó Claudiu és Farkas Levente súlycsoportjukban csak az V. helyet érték el.

Futó kalandból futó frigy lett Dallasban: egy pár maratoni futás közben kelt egybe.

A menyasszony 54, a vôlegény 53 esztendôs. Az esketô tiszteletes is velük loholt. A ceremónia a 32. kilométernél zajlott, ahol megálltak kicsit, de aztán újult erôvel futottak tovább. Jelen esetben a finis start is volt: a férj ölbe kapta mátkáját, és átemelte a célegyenes fölött, ahogy a közös élet kezdetekor, a ház küszöbénél szokás.

Röplabda

Vasárnap az ESK Neumarkt Gaz nôi kézilabdacsapat a bajnokságon kívül, a Románia-kupa mérkôzései keretében a CSU Galac együttesével játszott. Az elôzô napi bajnokságbeli fordulón elfáradt játékosok nem tudtak újra gyôzni a galaciak ellen, így 1-3 arányban elvesztették a meccset. Játszmánként a következôképpen alakult az eredmény: 24-26, 25-18, 22- 25, 23-25.

*

Az országos kadettbajnokság 6. fordulóját december 11-én Nagyszebenben játszották, ahol az ISK Marosvásárhely a vendéglátó szebeni ISK csapatával szemben lépett pályára. Ciulea Liviu tanítványai 3-0 arányban elvesztették a mérkôzést.

City’US víkendtelepi bajnokság: 7. forduló: PSG Como – Lecce 3-0, Chelsea – Piramida 1-7, Torino – Arsenal 5-0, Tomy’s – Aleea 2-5. A Black and White állt. A bajnokság állása: 1. Aleea, 2. Torino, mindkettô 18 ponttal, 3. Black and White, 4. PSG Como – mindkettô 10 ponttal, gólarány-különbséggel.

Oldboys víkendtelepi bajnokság: 9. forduló Bastia – 007 1-5, Hertha – Jetsystem 0-3 (meg nem jelenésért), Carion – Como TFK 0-6, Leeds United – Nike 1-4, Atlantic – Liverpool 3-0 (meg nem jelenésért), Torpi – Poli 2-1, Monaco – Electromures 1-4. A következô fordulót megelôzô mérkôzés: Estudiantes – Ajax Ronifel X 0-4. A bajnokság állása: 1. Como TFK 22 p., 2. Nike (+24), 3. Aleea (+18) – mindkét csapat 19 ponttal.

Kövesdombi bajnokság: 12. forduló: Vicenza – Pandurii 3-0, Como – Inter 3-2, Steaua – Craiova 0-3, Dinamo – Brazilia 1-4, C. Sharp – Speranta 2-2, Juventus – Transaldea 2-2. A Valencia állt. A bajnokság állása: 1. Valencia 33 p., 2,. Craiova 21 p., 3. Vicenza (+12), 4. Inter (+7), 5. Pandurii (+6) – mindhárom csapat 20 ponttal.

Tudor I. bajnokság: 4. forduló: Boca Juniors – UTA 3-2, Roma – Villarreal 3-7, Daneuro – Regina 2-3, Lazio – Rimotin 1-2, Sampdoria – Focus 1-5, Pet Chicken – Barcelona 1-1. A Juventus állt. A bajnokság állása: 1. UTA (+10), 2. Focus (+6) – mindkét csapat 9 ponttal, 3. Barcelona (+6), 4. Pet Chicken (+5) – mindkét csapat 7 ponttal.

Tudor II. bajnokság: 1. forduló: Stiinta – Otelul 1-4, Barcelona – Celtic 0-4, Thalia – Banat 3-3, Arbaleta – Viitorul 1-1, Pandurii – Rapid 2-2, Deportivo – Milan 1-1. A Parma állt. A bajnokság állása: 1. Celtic, 2. Otelul – mindkét csapat 3 ponttal.

Meggyesfalvi bajnokság: 3. forduló: Sportul – Verona 6-0, Deportivo – Valentino 0-4, Route 66 – Steaua 7-3, Barcelona – Anaconda 1-10, Rapid – FEPA 2-1. A Dinamo állt. A bajnokság állása: 1. Route 66 9 p., 2. Sportul 7 p., 3. Valentino 6 p.

Maroskeresztúri bajnokság: 5. forduló: Dinamo – Oldboys 9-2, Foresta – Barcelona 1-1, Speranta – Ajax 1-2, Metachim – Juventus 9-1, Craiova – Chelsea 2-0, Flamingo – Steaua 3-2. A bajnokság állása: 1. Dinamo (+26), 2. Ajax (+20) mindkét csapat 15 ponttal, 3. Flamingo 12 p., 4. Metachim 10 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság: 7. forduló: Barcelona – Mozaic 3-2, Inter – Valencia 5-0, Atletico – Fortuna 0-3, FTC – Roma 4-1, Parma – Milan 0-8. Az Ajax állt. A bajnokság állása: 1. Inter 16 p., 2. Milan (+25), 3. Fortuna (+11) – mindkét csapat 13 ponttal, 4. Barcelona 12 p.

Marosszentkirályi bajnokság: 2. forduló: ASR – Dinamo 1-1, Parma – Ajax 5-1, Liverpool – Fenomenul 2-6, Energomur – Steaua 3-6, Boca Juniors – Inter 3-9, XXL – B