Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Basescu megígérte, hogy "a nemzet színe elé" áll, és egyéves mérleget von meg december 12-én, pontosan egy évvel a hivatalba lépése után. Amit aztán elfelejtett megtenni. Ha megtette volna, több kérdésre is válaszolnia kellett volna. Elvártuk volna, hogy megmagyarázza a közvéleménynek, ugyanakkor önmaga elôtt is tisztázza, mennyire értékeli elnöki fungálását. Azt tudjuk, hogy magáról jó a véleménye, nyilvánosan jelentette ki, hogy "tökéletes", arra azonban mégis kíváncsiak lennénk, mit akar tenni, illetve mi akar lenni a továbbiakban. Az, amire az alkotmány feljogosítja, vagyis egy pártok fölött álló, azok között szükség esetén közvetítô, mindenki elnöke, vagy pedig továbbra is egyszemélyben államfô, kormányfô, pártelnök, ha úri kedve úgy diktálja, akár a civil társadalom szócsöve, vagy ne adj' isten, "sántérfônök". Ez a legfôbb dilemma, amelyet tisztáznia kellene az elkövetkezendôkben.

Mit is tehet a mérlegbe Basescu egy év után? Például azt, hogy már az elsô naptól feszültséget keltett az EU-val való viszonyunkban azzal, hogy Londonnal és Washingtonnal akart közös "tengelyen" forogni. Vagy, hogy a Fekete-tengert
"orosz tónak" nevezte, ami jogosan irritálta Moszkvát, mint ahogy az is, ahogyan a "transznyisztriai kérdést" meg akarta oldani.

A belpolitikában is valóban "já- tékos" elnök volt. Egy ideig az elôrehozott választások gondolatával játszadozott el, sakkban tartva a kormánykoalíció pártjait, belpolitikai feszültséget kreálva. Ez az elképzelés dugába dôlt. Aztán mindenáron le akarta váltatni a parlament két házának elnökeit. Ez sem sikerült neki. Csak annyit ért el, hogy a parlament hetekig nem azzal foglalkozott, amivel kellett volna. Ugyancsak feszültséget okozott az a vehemenciája, amivel az egykamarás parlamentet szorgalmazta. Ebbe a "játékba" még a "népet" is be akarta vonni. A pártokkal való kapcsolata köszönô viszonyban sem volt azzal, ahogy egy államelnöknek kell viszonyulnia egy ország politikai erôihez. Kizárólag a Demokrata Párt érdekeit tartotta szem elôtt.

Bár a kampányban hadat üzent úgymond a korrupciónak, mindmáig nem mondott le, de nem is tisztázta a saját, illegálisan szerzett lakása, sem a minisztersége idején elkótyavetyélt flotta ügyét; bár a sajtószabadság zászlóvivôjének kiáltotta ki magát, folyamatosan vádakkal illeti a mass médiát; bár nagy szükség lenne rá és az EU is szorgalmazza az igazságügy reformját, ezzel is ott állunk, ahol a part szakad. A maga is korrupciós ügy gyanús miniszter minden eszement intézkedését támogatja. Legutóbb pedig a székelyeket uszította magára a koszovói helyzet megoldása kapcsán. Aztán mindent az "érdekcsoportokra" ken.

Bizonyára jót is tett, amirôl kevesebbet tudunk: az árvizek idején tanúsított magatartása pozitívum, az is, hogy, ha kell, akár "pertut iszik a néppel", mint Fülig Jimmy. Érdeklôdéssel várjuk az elnöki beszámolót.

A Szociáldemokrata Párt egyszerû indítványt kezdeményez az egészségügy helyzete miatt és kéri Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter lemondását, jelentette be Cristian Diaconescu pártszóvivô hétfôn, az SZDP Országos Állandó Bizottságának ülése után.

Az indítványt a kanyarójárvány kapcsán a következô napokban nyújtják be a képviselôházban, mondta Diaconescu.

Az SZDP szóvivôje szerint a pártvezetés ülésén felmerült egy bizalmatlansági indítvány benyújtásának kérdése is, szintén az egészségügyi helyzet kapcsán.

A szociáldemokraták ugyanakkor egy sajtónyilatkozatban kérik a miniszterelnököt, hogy járjon közbe az egészségügyi rendszer válságának rendezése érdekében és menessze tisztségébôl az egészségügyi szaktárca vezetôjét – jelenti a Mediafax.

"A kormányzás elmúlt egy évében az egészségügy területén folyt a politikai adósságok törlesztése és itt történt bizonyos érdekcsoportok érvényesítési technikáinak a kipróbálása is", áll a nyilatkozatban.

"Megdöbbentô az egészségügyi minisztérium és a kormány hanyagsága a kanyarójárvány kapcsán. Gyermekek haltak meg, mivel a szaktárca jelenlegi vezetése megfeledkezett az idei oltásokról", olvasható az SZDP-vezetôség nyilatkozatában.

A szociáldemokraták szerint "a gyávaság jele" az, hogy egy évvel a választások után a jelenlegi kormány az SZDP-t próbálja hibáztatni a kudarcaiért, "ez bizonyítja, mennyire gyengék Románia jelenlegi vezetôi. Eugen Nicolaescu beindította a háborút az ellenzékkel, a kórházigazgatókkal, az orvosi és egyetemi személyzettel, a gyógyszerészekkel, hogy elrejtse inkompetenciáját", áll a nyilatkozatban.

Hét végi sajtótájékozatóján Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter 24 nagy romániai kórház vezetôtanácsának és 15 igazgatói bizottságának a feloszlatását jelentette be. Köztük van a megyei sürgôsségi kórház teljes vezetôsége is. Az okokról dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató hétfôi sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó nyilatkozni. Nem ismerte el azt sem, hogy egy korábbi televíziós szereplése alkalmával elégedettségét fejezte a megyei kórház vezetôségének munkájáról.

Mivel dr. Paltineanu Bogdan igazgatót ezúttal sem találtuk a hivatalában, dr. Buicu Florin adminisztratív igazgatót kértük meg, hogy nyilatkozzon a történtek kapcsán.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy maga is a sajtóból értesült az igazgatóság feloszlatásáról, és részleteket nem tud mondani, mivel a vonatkozó rendelet még nem érkezett meg az intézményhez. Egyébként a kórház vezetôtanácsában, amelynek elnöke Constantin Copotoiu egyetemi tanár volt, a kilenc személybôl mindössze kettô képviselte a szakminisztériumot, ketten az egyetemet, ketten a megyei tanácsot, ketten a közegészségügyi igazgatóságot, egy személy a megyei orvosi kamarát, egy pedig az asszisztensek rendjét. A volt adminisztratív igazgató véleménye szerint ezeknek a megbízását annak az intézménynek kell visszavonnia, ahonnan kapták.

Az igazgatói bizottság hat tagját – dr. Bogdan Paltineanu vezérigazgatót, dr. Szabó Béla és dr. Florea Constantin vezérigazgató-helyetteseket, Goga Liliana beteggondozási igazgatót, a kórház fôasszisztensét, Nistor Vasile gazdasági igazgatót és a nyilatkozó dr. Buicu Florin adminisztratív igazgatót – szintén felmentették tisztségébôl. A kórház viszont nem állhat meg, vezetését az átmeneti idôszakra kinevezett igazgatónak kell biztosítania, amíg újabb versenyvizsgát szerveznek.

A felhalmozott adóssággal kapcsolatosan Buicu doktor elmondta, hogy 2003 januárjában, amikor a sürgôsségi státust megkapta, a megyei kórháznak 410 milliárd lej tartozása volt. Az elmúlt két év alatt az intézményt alulfinanszírozták, egy beteg ellátására sokkal kisebb összeget kapott a biztosítási pénztártól, mint a hasonló besorolású egyetemi kórházak. Mindezt a szakminisztérium és az országos biztosítási pénztár ellenôrzése során is megállapították, s így a kórháznak az elvégzett szolgáltatásokért visszamenôleg 146 milliárd lejt utalt át a biztosítási pénztár. Ezt leszámítva az összadósságból, a különbség valójában a kórház alulfinanszírozását tükrözi – vélekedett Buicu doktor. Az intézmény vezetését illetôen az ellenôrök nem állapították meg a költségvetés túllépését, s az elvégzett szolgáltatásokból befolyó pénzbôl az adósság egy részét törleszteni lehet. A költségek növekedése elsôsorban a személyzettel kapcsolatos és nem az anyagi kiadásokból ered – amint errôl az ellenôröknek is beszámoltak. A megyei kórház havi kiadása 110 milliárd lej, ehhez viszonyítva az adósság nem olyan jelentôs – vélekedett.

A kérdésre, hogy fognak-e tiltakozni a leváltás ellen, az adminisztratív igazgató azt nyilatkozta, hogy addig, amíg nem látják írásban is az okokat, valójában nincs mit tenniük.

– A miniszter intézkedése minden nagy egyetemi kórházat érintett. Vajon valamennyit rosszul vezettek? Azt nem mondhatom, hogy nem voltak hibák a megyei kórház vezetésében, de valójában az ország legnagyobb (2403 ágyas) kórházáról van szó, ahol évente 85.000 beteget kezelnek több napon át, és szinte ugyanannyit egynapos beutalás során. Ha az adósságokat az ellátott esetek számára bontjuk le, nem is olyan nagy az összeg – vélekedett.

Kérdésünkre, hogy menedzser igazgatóként vállalná-e a kórház vezetését, Buicu doktor elmondta: abban az esetben, ha a kórházat a jövôben korrekt módon finanszíroznák, akkor elfogadná a megbízatást, erre azonban eddig még nem kérték fel.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és fôtitkárához fordul a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), kérve, hogy tekintse kiemelt, megelôzô megoldásnak Székelyföld helyzetének rendezését, és járuljon hozzá, hogy nemzetközi felügyelettel szavatolják a térség autonóm státusát – határozták el az SZNT hét végi sepsiszentgyörgyi küldöttgyûlésén.

Ezen a szervezet elnöke, Csapó József ismételten Traian Basescu közelmúltban elhangzott megnyilatkozására reagált. A román államfô utóbb kijelentette: a koszovói konfliktus rendezése érdekében általa javasolt autonómia nem alkalmazható Székelyföld esetében.

Ezzel szemben Csapó József szerint Székelyföld esetében is kívánatosabb lenne a "megelôzés", mint az utólagos helyzetrendezés. "Figyelembe kellett volna venni Koszovó kérdésében 1991-ben Lord Carringtonnak, a Hágai Békekonferencia elnökének figyelmeztetését, miszerint Jugoszlávia népeinek sorsát meg kell oldani a Vance–Owen-féle javaslat alapján" – magyarázta a jelenlévôknek Csapó.

Az SZNT szorgalmazza, hogy a világszervezet tekintse kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését. A tanács felszólította a parlamentet a Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. Ezzel párhuzamosan a hozzászólók kérték az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének visszavonását. Az SZNT azt is követeli, hogy "Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája".

A kormány és miniszterelnök az utóbbi hónapban veszített népszerûségébôl, a kormánypártok hitele általában is csökkenni látszik, ezzel szemben teret nyer a Nagy-Románia Párt (PRM) és vezetôje, Corneliu Vadim Tudor – olvasható ki az Insomar közvélemény- kutató intézet felmérésébôl.

A közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy míg az elôzô havi felmérés szerint a megkérdezettek 35 százaléka volt elégedett a jelenlegi kormánykoalíció mûködésével, arányuk mostanra 28 százalékra csökkent. Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök ténykedését a korábbi 37 százalék helyett most csupán 29 százalék szemléli elégedetten. Ami a kormányfô iránti bizalom indexét illeti, az 29 százalékról 26 százalékra zsugorodott.

Ha e pillanatban ismét együttesen indulna a DA szövetségen belül a koalíció gerincét alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD), akkor a szavazásra jogosult lakosság 45 százalékának a voksát hódítaná el. Ha azonban külön-külön vállalnák a megmérettetést, a demokraták hatalmas elônyre – 60 százalékra – tennének szert, míg a liberálisok csupán a voksok 36 százalékát kapnák.

A tavalyi év végi választások nyomán ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Pártba (PSD) a szavazók 32 százaléka helyezné bizalmát. Ezután következik a sorban a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) 15 százalékkal, majd a koalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 4 százalékkal. A Gigi Becali vezette Új Generáció Pártjának (PNG), a Petre Roman vezette Demokrata Erônek (FD), és a kormánykoalíció legkisebb tagját alkotó Konzervatív Pártnak (PC) alig egy százalékkal kellene megelégednie.

A politikusok népszerûségi ranglistáját Traian Basescu államfô vezeti, a megkérdezettek 57 százalékának élvezi feltétlen bizalmát. A második helyen Mona Musca liberális képviselô áll 49 százalékkal. Ôt követi Theodor Stolojan – liberális – államfôi tanácsadó 42 százalékkal, majd Mircea Geoana 36 százalékkal. Corneliu Vadim Tudor 28 százalékos arányt érne el.

A felmérés november 25. és december 2. között készült; az adatokat az Insomar 1220 személybôl álló mintából vette, a megjelölt hibaküszöb 2,8 százalék.

A kormány a vasárnapi rendkívüli ülésén jóváhagyta a BCR magánosítási szerzôdéstervezetét. A versenyben két ajánló maradt és ez lesz az országban az utóbbi években messzemenôen a legnagyobb privatizáció, a legtöbb pénz fog bejönni – szögezte le a kabinet ülését követôen Borbély László miniszter.

A területrendezési és középítkezési miniszter leszögezte: – A Román Kereskedelmi Bank, a BCR Európa-szerte a legismertebb romániai pénzintézet, és ez fontos számunkra. Felmerült a beszélgetések során és remélem, hogy lesz foganatja, hogy alakuljon meg egy olyan infrastruktúrát ellenôrzô országos ügynökség, ahol a privatizációból befolyt összegeket az infrastruktúrára költik el. Az észak-erdélyi autópálya mellett több olyan infrastruktúrát érintô beruházás van, ahol fontos, hogy a pénzeket ne aprózzák fel. Az a véleményem, hogy mind a BCR, mind a CEC privatizációja azt fogja jelenteni, hogy több pénz jut az infrastruktúrára.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hétfôn reggel munkalátogatásra utazott Bosznia- Hercegovinába, ahol Adnan Terzic bosnyák kormányfôvel és a térségbeli békefenntartó misszióban részt vevô román katonákkal találkozott. Tariceanu elbeszélgetett az EUFOR békefenntartó misszióban szolgálatot teljesítô román katonákkal és együtt ebédelt velük.

A kormányfô találkozik Gianmarco Chiarinivel, az EUFOR parancsnokával is. A miniszterelnök bosnyák kollégájával a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bôvítésérôl és a nyugat-balkáni stabilitás megteremtésérôl folytat megbeszélést.

Az idei gazdasági növekedés szintje 5 százalék alá csökkenhet az elsô három negyedév eredményei alapján, közölte Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. "A harmadik negyedév gyenge eredményeinek oka az árvíz sújtotta mezôgazdaság helyzete volt. Ha az adatok nem torzulnak a viszonyítási késések miatt, ahogy egyes elemzôk mondják, akkor lehetséges, hogy az idei éves gazdasági növekedés 5 százalék alatti lesz", mondta Isarescu. Az idei év elsô kilenc hónapjában 3,6 százalékra csökkent a növekedés üteme, miután az elsô félévben ez a szint 4,9 százalékos volt, ez pedig kérdésessé teheti az idei célszintet, amelyet már módosítottak, 6 százalékról 5,5 százalékra

Notesz

Nem tudom, miért részesülök mostanság megannyi kioktatásban. A közelmúltban – mint beszámoltam róla ezeken a hasábokon – arra figyelmeztetett erélyesen egy ifjú hölgy az üzletben, hogy vegyem tudomásul, mely országban élek. Tudomásul vettem. Pár nappal késôbb a lakónegyedem szerinti postahivatalban akadt dolgom – s ott is kioktattak. Azt kellett tudomásul vennem, hogy nem tudok helyesen megcímezni egy küldeményt.

Ugyanis: a kioktató személy felvilágosító közlése értelmében jelenleg minálunk a csomagon, a levelen nem a címzett nevét kell elôbb, felül feltüntetni, hanem a helységet, ahová azt eljuttatni akarjuk. Nem úgy járunk el, tehát, mint eddig, homlokegyenest fordítva. Ez az új szabály. Állítólag. Végül, némi eszmecsere nyomán sikerült elérnem, hogy a szigorú postai alkalmazott mégis átvette a szerinte helytelenül megcímzett csomagocskát (egy könyvrôl van szó), ami ilyenképpen elindult a cél irányába. Ám jó hét múlva értesítést kaptam a postától, hogy csomagom érkezett, menjek el érte. Elmentem. És kiderült: a kis csomag visszajött. Elment – de visszajött. Hogy miért, ez nem egészen világos. Minekutána lepengettem a feladáskor kifizetett összegnek több mint a háromszorosát, magamhoz vehettem a hosszú vándorútjáról hazatért könyvet. S azóta tûnôdöm: miért háromszoros a Bukarestbôl Marosvásárhelyre visszajövô küldemény díjszabása? De egyáltalában: újabb keletû címzési eljárást vezettek be a román posta háza táján? Értesítették-e errôl a hon polgárait?

Máskülönben is begyûjthetek szüntelenül újabb meg újabb postai élményeket. Mert a sûrûn levelezgetô (régi vágású) emberek sorába tartozom, ami természetszerûleg gyakori bélyegvásárlással jár együtt. Nálunk azonban egy bélyegért rendszerint hosszú ideig kell sorban állni a postán. Mert csak ott lehet ehhez az árucikkhez hozzájutni. Ilyenkor, karácsony elôtt meg éppenséggel jócskán megnônek a sorok. Különösen idôigényes egy ajánlott levél feladása. A kisasszony hosszasan nyomogatja a gombokat, aztán átnyújt a feladónak egy géppel teleírt papírlapot. Én nem tudom, miért szükséges ez a modern energia- és papírpazarlás. Hát nem egyszerûbb és célszerûbb volt a hajdani módi, mikor pillanatok alatt rá lehetett írni arra a cetlire mindazt, ami ilyenkor szükséges?

Akkortájt volt ez így, amikor Vásárhelyt például a Kultúrpalota bejárata mellett is lehetett bélyeget vásárolni a trafikban. Meg másutt – többfelé. Most miért csak a postahivata-lokban forgalmaznak efféle árucikket? Jelen világunk rejtelmei közé tartozik ez a bosszantó furcsaság is. Mint még sok egyéb.

A sok egyéb között tán azt is megkérdezhetjük a postától: hogyan lehetséges, hogy városunk fôterérôl csak úgy egyszerûen eltûnik egy levelesláda, melybe annak idején, menet közben, bedobhattuk küldeményeinket?

Világjelenség lenne a levelezés szép szokásának hanyatlása? Sorra eltûnik mindaz, ami ide kapcsolódik? Kézügyben a maroktelefon, ott a telex, az e-mail: minek ragaszkodni az ôsi szokáshoz, a levélíráshoz – mondják és gondolják egyre többen, egyre többfelé.

Ám ennek ellenére is írjuk és küldjük a karácsonyi üdvözleteket, az újévi jókívánságokat. Mert 2005 decemberében még mindig ez minálunk a hagyományos illendôség megnyilatkozása. Az együvé tartozás egyik jele.

Nélkülözhetetlen ünnepi kellék a bélyeg. Csak ne lenne oly körülményes hozzájutni – az ûrrepülés korában.

Barroso az unió 2007- és 2013 közötti költségvetése szempontjából meghatározó fontosságú, csütörtökön kezdôdô csúcstalálkozó elôtt foglalta össze a bizottság álláspontját. A költségvetésrôl szóló döntéshozatalt
"sürgôsnek, egyben elérhetô közelségben lévônek" nevezte, hangsúlyozva, hogy a "patthelyzet, a kudarc senkinek nem kedvez".

Az unió általános költségvetésnek 2007- '13 között bôvülnie kell a 10 új tagország tavalyi belépése miatt és azért is, mert Bulgária és Románia 2007 évi tagfelvétele nem mehet végbe a Blair által most javasolt költségvetés mellett.

"Döntô pillanat a mostani" – mondta Barroso újságíróknak, hangsúlyozva, hogy a csütörtöki, pénteki csúcsértekezleten nem születhet megállapodás, ha a brit visszatérítés ügyében Anglia nem mozdul el. Megjegyezte: " Mivel a bôvítés állandó folyamat, a költségvetést, a visszatérítést is állandó alapra kell helyezni a mostani idôleges rendszer helyett. E nélkül nem lehet megállapodni" – tette hozzá.

Új parlamentet választott vasárnap Moldovában a szakadár Dnyeszteren-túli Köztársaság, amelyet a világ egyetlen országa sem ismer el, ezért választási megfigyelôk sem vettek részt a voksoláson.

A fôleg orosz ajkúak lakta területen mintegy 420 ezer választópolgárt vártak a szavazófülkékbe, hogy megválasszák a Legfelsôbb Tanács 43 új tagját a 185 jelölt közül. A választási iroda szerint délután 2 óráig a szavazásra jogosultak több mint 40 százaléka adta le voksát.

– A választás a népnek szól, nem pedig az EBESZ-nek – jelentette ki az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Igor Szmirnov, a szakadár köztársaság önjelölt vezetôje. Az elnök azt mondta, nem fogja megengedni, hogy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, amely szerinte az Egyesült Államok és bizonyos európai országok érdekeit képviseli, az ukrajnaihoz hasonló színes forradalmat robbantson ki a Dnyeszter melléki területen.

Az EBESZ elôre jelezte, hogy nem fogja legitimálni megfigyelôk küldésével a választásokat a nemzetközileg el nem ismert szakadár köztársaságban. Andrei Stratan moldovai külügyminiszter kijelentette, hogy a választások törvénytelenek, azok eredményét nem lehet érvényesnek elismerni, mert a térségben nincsenek meg a szabad és tisztességes választások megrendezéséhez szükséges demokratikus elôfeltételek.

A szakadár köztársaságban negyedszer tartottak "parla-menti" választást.

Franciaország hétfôn, az EU- külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán ellenezte, hogy Macedónia az EU-bizottság javaslatának megfelelôen megkapja a tagjelölti státust.

Philippe Douste-Blazy, a francia diplomácia vezetôje úgy nyilatkozott, hogy a kérdés eldöntésével meg kellene várni a jövô év elsô felét: az EU illetékesei ugyanis akkorra eleve "beterveztek" egy szélesebb körû vitát a szervezet bôvítésérôl. A francia külügyminiszter elismerte, hogy Macedónia jelentôs elôrehaladást ért el az EU-csatlakozásra való felkészülés, a szükséges reformok terén, de kijelentette: Párizs szerint kérdéses, vajon már most, 2005. decemberében meg kell-e adni neki a tagjelölti státust.

"Nem az a probléma, hogy Szkopje jelentôs elôrelépést ért-e el. A probléma az, hogy el kell-e indítanunk a bôvítés újabb hullámát" – fogalmazott. Ezzel arra utalt, hogy a tagjelölti státus elôbb-utóbb mindig elvezetett a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, miközben szakértôk az EU-alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítását többek között éppen ezzel, a tavalyi "tömeges" EU-bôvítéssel, a nyugat- európai közvélemény ezzel kapcsolatos ellenérzéseivel magyarázták. "Megadni a tagjelölti státust Macedóniának, ez egyfajta politikai jelzés lenne Macedónia irányában. De egyben jelzés lenne a közvélemény felé is arról, hogy újabb bôvítés felé haladunk" – tette hozzá Douste-Blazy. A külügyminiszterek hétfôi brüsszeli tanácskozásukon rövid eszmecserét folytattak Macedónia kérdésérôl, amely várhatóan a hét második felében esedékes EU-csúcson is napirendre kerül.

Maria Rauch-Kallat néppárti egészségügyi miniszter arra hivatkozik, hogy a 8,2 milliós Ausztriában mintegy 300 ezerre tehetô a súlyos alkoholfüggô férfiak és nôk száma, míg további 700 ezerre azoké, akik rendszeresen a pohár fenekére néznek. A hétvégi bécsi napilapok európai ranglistát is mellékeltek a miniszter asszony állásfoglalásának az illusztrálásához, amelybôl kiderült, hogy Ausztria (igaz 2001-es adatok alapján) csak a 6. helyet érte el a legivósabb európai nemzetek rangsorában. Pedig a 15 évesnél idôsebb osztrákok éves átlagban 220 korsó sört, 120 (negyed liter) kancsó bort, és 150 stampedli snapszot gurítanak le a torkukon. Ez tiszta alkoholra számítva 12,6 literrel egyenlô, amivel Ausztria az európai középmezônybe került.

A lista élén Luxemburg áll 17,5 literes fejenkénti fogyasztással, majd Csehország 16,2, Írország 14,5, Franciaország 13,5 és Németország 12,9 literrel. Ausztria után Szlovákia következik 12,4, majd Magyarország 11,9, Svájc 11,5, Nagy-Britannia 10,4, Görögország 9,3, Olaszország 9,1, Lengyelország 8,7, Szlovénia 6,6, majd Norvégia 5,8 literrel.

A luxemburgiak mentségére szolgáljon, hogy a teljesítményüket a külföldiek is nagyon megnövelik. Ott ugyanis nagyon alacsony a szeszes italok adója, így sok átutazó is szívesen vásárol ilyen italokat, és a szomszédos országokból is sokan elôszeretettel rándulnak át kizárólag a megfelelô innivaló beszerzése végett.

December 11-tôl átlagosan pár perccel korábban vagy késôbb indulnak a személy- és gyorsvonatok a marosvásárhelyi vasútállomásról. A menetjegyirodától kapott tájékoztató nyomtatvány alapján közzéteszünk néhány indulási idôpontot. Az átlagostól eltérôen jelentôs változás tapasztalható a Budapestrôl érkezô nemzetközi járat idôpontjában: a szerelvény 0.56 perckor érkezik be a marosvásárhelyi nagyállomásra, majd 5.03 perckor indul vissza Budapestre. A Marosvásárhely-Csíkszereda útvonalon a következô idôpontokban indulnak a vonatjáratok: 4.01 perckor személyvonat, 7.29 órakor szintén személyvonat, de ez csak Gyergyószentmiklósig közlekedik, 15.37 órakor személyvonat. A Déda- Marosvásárhely útvonalon hétköznapokon 12.01 perckor indul a személyvonat a dédai állomásról, szombat-vasárnap ez a járat nem közlekedik, helyette 10.33 órakor indul a megyeszékhelyre a szerelvény. Ugyanezen az útvonalon közlekednek, Brassó és/vagy Bukarest végállomással a következô, Marosvásárhelyrôl induló vonatok: 10.19 órakor személyvonat, 13.46 perckor intercity vonat (végállomás Bukarest), 14.17 órakor személyvonat. Marosvásárhelyrôl 15.32 órakor indul a sebesvonat Kolozsvárra, ahonnan a váltás nélküli járat 7.58 órakor érkezik a megyeszékhelyi nagyállomásra. A Temesvár-Galac gyorsvonat 12.52 órakor indul tovább a marosvásárhelyi nagyállomásról, ennek párja 15.57 perckor érkezik be, s 16.05 perckor indul tovább Temesvárra. Marosvásárhelyrôl Székelykocsárdra a következô idôpontokban indulnak járatok: 14.25, 19.35, 22.17. Akik Nagyszebenbe szeretnének utazni hajnali 3.49 percig ülhetnek fel a személyvonatra, illetve választhatják a 16.14-es járatot is.

A megváltozott menetrendrôl bôvebb felvilágosítást nyújtanak a CFR információs irodánál, a 236-284-es telefonszámon. A vasúti menetrend nyomtatott változata Marosvásárhelyen megvásárolható a fôtéri, Színház téri menetjegyirodánál, ára 72.000 lej.

Immár harmadik éve ünneplik együtt az elôre hozott karácsonyt a megyében élô HIV-vírussal fertôzött gyerekek, fiatalok. A Mellettetek Alapítvány szervezésében tegnap délben egyik marosvásárhelyi diszkóban gyûltek össze, mintegy 70-en, hogy pár órát együtt töltsenek, megosszák örömüket, bánatukat, átvegyék az angyalfiát.

Steliana Marjan, a Mellettetek Alapítvány elnökét a táncparketten találtuk, az önkéntesekkel, a meghívott fiatalokkal együtt éppen bemelegített.

– Évente legalább kétszer szervezünk olyan nagyméretû rendezvényt, ahol a hasonló sorsú fiatalok találkozhatnak – mondja Steliana – Idén egy esszépályázatot hirdettünk meg, Ki vagyok én? címmel. Megható, érett gondolkozásról és mély érzelmekrôl tanúskodó írásokat kaptunk. Ezekbôl kiderül, hogy mit gondolnak a 13-17 éves fiatalok az életrôl, halálról, betegségükrôl, társaikról, megtudhatjuk, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe a mindennapi életben, iskolában, kisebb- nagyobb közösségekben. Nemcsak a marosvásárhelyi, hanem a vidéki fiatalok is elküldték esszéiket, amelyeket szintén ma délután értékelünk és díjazunk. Ezenkívül szépségversenyt szervezünk, bálkirályt és bálkirálynôt választunk. Egyszóval mindent megteszünk, hogy a fiatalok pár órára elfelejtsék gondjaikat, ne érezzék a másságot, jól szórakozzanak. Azoknak, akik a kórházban vannak, vagy más okból nem tudtak eljönni, elvisszük az édességet, kozmetikai cikkeket tartalmazó ajándékcsomagot – zárja beszámolóját a HIV-vírussal fertôzött gyerekek ügyét felkaroló alapítvány vezetôje.

"Miután barátaim, osztálytársaim, tanáraim megtudták, hogy beteg vagyok, teljesen megváltoztak. Távolságtartók lettek, majdnem idegenként kezeltek. Már csak a fertôzés veszélyét látták bennem. Hiába magyaráztam, hogy én nem változtam és önhibámon kívül lettem e halálos kór áldozata" – írja esszéjében egy 17 éves fiatalember.

A legjobb írásokból kis füzetet jelentettek meg, amelyet tájékoztató kampányok során osztanak majd szét.

Megjelent volna a kanyaró megyénkben is? Dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató szerint egy gyanús esetet tartanak megfigyelés alatt. 28 éves férfit a járványkórházba utalták be, és egyelôre még nem nyilatkoznak arról, hogy valóban kanyaró-e a pontos diagnózis. Az igazgató szerint a férfi kilenc hónapos kislányát beoltották.

Megyei szinten, ahogy a Népújság már beszámolt errôl, elegendô mennyiségû oltóanyag áll a családorvosok rendelkezésére. Amint a járványtani fôorvosoktól megtudtuk, az oltóanyag elosztását nagyobb mennyiségû csomagolásban vagy egyéni injekcióként, annak függvényében döntötték el, hogy a családorvosok listáján hány gyerek szerepel. A 2504 hét hónapos és egy év közötti csecsemôbôl péntekig 759-et oltottak be, az 1246 12-15 hónap közötti kisgyerekbôl 264 -et. A 6401 hétéves gyerekbôl 143 még beiskolázatlan. Gondot jelent, hogy vannak csecsemôk, akik nem szerepelnek a biztosítási hálózatban. Ezek felderítése most folyik. Az igazgató szerint olyan szülôk is vannak, akik visszautasítják a védôoltást, és nincs módjukban tenni semmit ellenük.

Hogy mi volt az oka, hogy tavaly decembertôl az idén szeptemberig nem kapták meg a megyei járványmegelôzô központok a kért mennyiségû oltóanyagot? Dr. Morariu Silviu erre nem volt hajlandó válaszolni, s mindössze az egészségügyben jelentkezô mûködési zavarokat említette.

A hétfôi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy újabb 17.000 adag influenza elleni védôoltást kapott a megye, és az olyan területen dolgozókat, akik kapcsolatba kerülhetnek a fertôzött személyekkel, már beoltották.

A település 500 éves fennállását ünneplik szombaton Jedden, s ez alkalommal felavatják az újraállított világháborús emlékmûvet is. Mint Cseh Imre alpolgármestertôl megtudtuk, az elsô és második világháborúban elesett katonák emlékére állított eredeti emlékmûvet 1989 elôtt lerombolták, a földbe tiporták. Akkor a szövetkezeti épület bôvítésének szükségességével indokolták a döntést, amely sok helybélit mélységesen felháborított. A község szétválása nyomán felmerült a lehetôség, hogy a romba döntött emlékmûvet újra felállítsák. A földbôl kiásott, megsérült létesítményt már nem lehetett restaurálni, ezért kis módosítással elkészítették hasonmását. A szombaton felavatandó emlékmûn turulmadár áll.

A kettôs ünnepélyre december 17-én, szombaton 10 órakor kerül sor Jedd központjában.

Esély nyílt arra, hogy korszerû, speciális hulladékégetô épüljön a megyei kórház szomszédságában – jelentette be dr. Moraru Silviu közegészségügyi igazgató.

A Környezetvédelmi Minisztérium által meghirdetett pályázat elsô szakaszán 45 tervet fogadtak el, amelyek között a regionális kórházi státusra pályázó sürgôsségi kórház által benyújtott terv is a kiválasztottak közé került. Erre nagy szükség van a jelenlegi égetô állapota miatt, másrészt, ha egy magáncég építené meg az égetôt, ez a kórházi költségek jelentôs növekedésével járna. Ha a megyei kórház a kiválasztottak között marad, a hulladékégetô építéséhez szükséges összeg felét uniós pénzekbôl a környezetvédelmi szaktárca biztosítja, a többit megyei illeti helyi forrásokból kellene fedezni.

Jegyzet

Újként, kezdôként bizonyítani nehéz. Szárnyakat bontogatni segítség nélkül aligha lehetséges. Talán sok tehetség veszhet el, a támogatás hiányában. Jó néhány fiatalt azonban nemrég felkarolt a közönség tapsa, lelki támaszt adott nekik a folytatásra, az új erôk kibontakoztatására. Immár másodszorra.

A tavalyi Médiabefutóra több száz fellépô jelentkezett. Olyanok, akiket a tánc, ének, szavalatok, a zene a színpadra vonzott. Idén jóval letisztultabb mezônyben indultak a versenyzôk. A mennyiség csökkenése a minôség javára vált. A tehetséges fiatalok készültek, heteken, hónapokon keresztül próbáltak a megmérettetésre. Jó néhány csapat a tehetségkutató "kedvéért" verôdött össze, enyhén érzôdött is az összeforratlanságuk. Akik már több éve játszanak együtt, fél szavakból értik egymás gondolatait, a produkciójuk így jobbra sikeredett.

A tavalyi versenyzôk, akik az idén is jelentkeztek, jól érzékelhetô fejlôdést értek el, amit az akkori versenyt követô számos fellépésüknek is köszönhetnek.

Mint minden versenyben, itt is értékes díjakat érdemelhetnek ki a táncos lábú, zene- és verskedvelô fiatalok. De talán a legnagyobb nyeremény az, hogy meg/bemutatkozhatnak, szerepelhetnek a közönség elôtt, tapsot vívhatnak ki, örömteli mosolyt csalhatnak arcunkra. Mert ez lehet a legôszintébb, részrehajlás nélküli "díj" a versenyzônek.

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma (Domokos Géza alapító elnök, Hajdú Áron mérnök, Márton Árpád képzômûvész, Tôzsér József könyvkiadó, Sükös József jogász, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók) legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy Egyed Ákos történész akadémikusnak, az Erdélyi Múzeum Egyesü-let elnökének ítéli oda a 2005. Kriterion-koszorút több mint fél évszázados történettudósi munkásságáért, a székelység és Erdély történelmének következetes kutatásáért, a magyarságot gazdagító forrásértékû tanulmányaiért és könyveiért, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnökeként kifejtett tevékenységéért, nemzedékek számára példamutató közösség iránti elkötelezettségéért, egész eddigi életmûvéért.

Egyed Ákos 1952-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ettôl kezdve 1998-as nyugdíjazásáig a kolozsvári Történelmi Intézet fôkutatója. 1992-tôl a Debreceni Tudományegyetem, valamint a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívott elôadója. Fontosabb kutatási területei az újkori Erdély, a székelység és Kolozsvár története. Múltunkat feltáró következetes tudományos tevékenységének eredményei egész sor értékes és forrásértékû kötetben öltöttek testet. Rendkívül gazdag Egyed Ákos közösségépítô munkássága, hiszen már a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szabadegyetemet szervezett¸1989 után pedig a Romániai Magyar Népfôiskolai Szövetség, majd az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke. Egyed Ákos történész-akadémikus tagja a Magyar Történészek Világszövetsé- gének, munkásságát az évek során doktori és díszdoktori címekkel, számos díjjal, oklevéllel és kitüntetéssel méltányolták.

A Kriterion-koszorút a kiváló romániai magyar szellemi-mûvelôdési teljesítmények elismerésére az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepeltek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendezô, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzômûvészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzômûvészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezetô, Marosi Ildikó irodalomtörténész.

A Kriterion-koszorú ünnepélyes átadására a csíkszeredai Kriterion Házban kerül sor 2005. december 16-án, pénteken 17 órakor. Laudációt tart Gyarmati Zsolt történész, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. (A Kriterion Alapítvány kuratóriuma)

December elsô napjaiban zajlott Szatmárnémetiben a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny, amelyet idén tizenhatodszorra szerveztek meg. Oda mindig nagy szeretettel megyek, újságolja Rüsz Károly versmondó. Megkoszorúztuk a költô sírját, elmondtam a Más egekben címû versét, amelyet 1942-ben Oroszországban írt. Így kezdôdik: "Ôrnagy úr Petôfi, / jelentem alássan: / amennyire lehet, / magamat beástam"...A verseny elôdöntôjén Babits Mihály Alkalmi vers címû költeményét szavaltam. Nagy élmény volt számomra, hogy abban az épületben szállásoltak el, a Kölcsey Kollégiumban, amelyben Dsida Jenô is lakott diákkorában. A ház falán Dsida- emléktábla áll, ezt is megkoszorúztuk december 4- én, reggel 9 órakor. Ott A tó tavaszi éneke címû Dsida-verset mondtam el. A történethez hozzátartozik az is, hogy közvetlenül a koszorúzás elôtt a szervezô, Csirák Csaba megkérdezte, hogy "Gyerekek, ki tudna elmondani egy Dsida- verset?", de rajtam kívül senki sem jelentkezett. Szépkorúként jólesett a dicséret, amiért tarsolyomban mindig van "készen" szavalnivaló. Olyan jó és szép hatása volt abban az utcazajban a Dsida-versnek...

Szép számú közönség elôtt zajlott a döntô a színházteremben. Huszonhárman mérettettünk meg, én ott Kányádi Sándornak A bivaly és a halacska címû versét adtam elô. Nagy tetszéssel fogadták. A héttagú zsûritôl 64 pontot kaptam, vagyis hatan kilencessel, egyikôjük pedig, méghozzá András Gyula, a zsûri elnöke tízessel jutalmazta teljesítményemet. Kimondhatatlanul örültem. Négy különdíj birtokosaként érkeztem haza (a Lorántffy Zsuzsánna Nôszövetség, a Magyar Versmondásért Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatalának és C. Tóth Jánosnak, a HTMH munkatársának különdíját). A megyénkbeli fiatalok közül Ritiu Ilka Krisztina, a Bolyai Farkas Líceum tizedik osztályos diákja tûnt ki, három különdíjjal gazdagította trófeáit, a Harag György Társulat, a Magyar Versmondásért Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának díjaival.

Szívesen mondok verset, mert azonnal lemérhetem, hogy örömet szerzek a hallgatóságnak.

Adventben nemcsak készülôdni kell a karácsonyra, hanem valamit készíteni is kell. Készítsétek az Úrnak útját! Készítsetek egy adventi koszorút a szomszédotok számára, készítsetek egy kis ajándékot Mikuláskor egy árva gyermek vagy egy magányos idôs részére, mondjatok egy imát valakiért, aki kegyetlen, vagy aki a saját életét akarja eldobni. (Henter György) * Amit a csúnya huszadik századból örömmel hozunk magunkkal, veszünk elô – azok a fényképeink, fekete-fehér fotóink. Sôt, nemegyszer morgolódunk, miért is nem volt nálunk egy fényképezôgép, miért nem volt ott egy jószemû fotós, mert szép események és kedves alkalmak is egyszeriek, visszahozhatatlanok, tiszavirágéletûek. Marosvásárhely azért is szerencsés város, mert már ötvenkét éve olyan fotóklub mûködik itt, amelynek tagjai a nagyon fontos dolgokat jórészt megörökítették. (Ötvös József) * Rongybaba – vagy egy kirojtosodott maci. Régi doboz, kopott bársonyborítással, benne fényképek, rajzok, emlékek. Családunk múltja. Én még a gubancos hajú, pislogó Kati babát is ôrzöm a pincében. Ha néha kezembe veszem, visszarepít az idôben, és lányomat látom röpködô varkocsokkal, ahogy sétáltatja vagy a cumisüvegbôl buzgón eteti kedvenc babáját. (Gaál Éva) * Szép ôszi vasárnap, az unitárius templom harangját Csécs Márton húzza, az új református templomban pedig ünnepköszöntôn szólnak a harangok. Ôk jöttek le ketten a régi toronyból, hirdetni a továbbélést, a jövôt, az új szabédi zsoltárt. (Ötvös József) * UJ KEZDET, 2005. november

Vers, zene, képzômûvészet kedélyes találkozása valósult meg szombaton a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében. Mint minden más hasonló eseményen, a kultúrakedvelô helybeliek ezúttal is zsúfolásig töltötték a szellem e folyamatosan rangosodó hajlékát. Könyvbemutató és festészeti kiállítás gyûjtötte egybe ôket ezen az esten, a házigazda költô pap, Baricz Lajos újabb kötete és a Gyergyóalfaluban élô festômûvész, Balázs József képei kerültek közönség elé a rendezvényen. Mindkét alkotót és munkáikat Nagy Miklós Kund ajánlotta a jelenlevôk figyelmébe.

A festô, akinek jelenleg Csíkszeredában látható egyéni tárlata abból az alkalomból, hogy a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó kismonográfiát tett közzé eddigi munkásságáról, Marosszentgyörgyre néhány jellegzetes olajkompozícióját, akvarelljét és számos portréját hozta el. A méltató ösztönzésére önmagáról is vallott, nyilvánosan is megfogalmazva, hogy a szülôföld, a népélet, a hagyományegyüttes az, ami elsôsorban festésre készteti. Szeretné, ha mindenütt felismernék alkotói szándékait, és érzékelnék azt is a nézôk, hogy mennyire kötôdik népéhez, szûkebb pátriájához, ekképpen pedig azt is észrevehetik, hogy "székelyül" fest.

Ez a közösségi elkötelezettség, a honi valósághoz, a földi, égi egységhez, a hithez és humanizmushoz való feltétlen ragaszkodás jellemzi a költô lírai megnyilatkozásait is. Baricz Lajos eddigi könyvei bizonyságul szolgálnak rá. Ugyanígy a mostani kilencedik is, a Csókagyûlés, amely mint címe is sejteti, fôként a vers legkisebb barátainak szól. Adventi fogadtatású, a téli ünnepek hangulatát sugározza, a költôt a gyermekek öröme késztette versírásra. Ennek megfelelôen könnyed, játékos hangvételû, a szerzô is derûs, bizakodó perceket élhetett át, amikor papírra vetette sorait. Ahogy a szentgyörgyiek mindig számíthatnak rá, ô is alapoz a helyiek tehetségére. A kötet borítóján iskolájuk rajztanára, Bárczi András festményei díszelegnek, az illusztrációs anyag pedig a tanítványok, Berki Tamás, Kilyén Ferenc, Újfalvi Orsolya illetve az iskolapadokból már kilépett grafikus, Újfalvi Huba tálentumát dicséri.

A találkozó sikerét jelentôsen növelte Kilyén Ilka színmûvésznô, aki ihletetten szólaltatta meg a Lyra-kiadvány egypár versét. És akárcsak többször is korábban, azonnal akadt, aki néhány költeményt meg is zenésítsen. A Simon Kinga komponálta dalokat a Kolping Család kamarakórusa és a Szent Cecília kisegyüttes tolmácsolta nagy kedvvel, élvezetesen. Közvetlen, meleg hangú, családias est kerekedett mindebbôl, ezért is válnak vendégcsalogatóvá ezek az összejövetelek, melyeknek hírét joggal viszik el messzebbre, még a határon túlra is az érdeklôdôk.

Telenézô

Korond igazán nem szûkölködik hírességekben. A fazekasság természetébôl fakadóan elsôsorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nôk közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Többen közülük már eltávoztak az élôk sorából, de kétségtelen, hogy a korongozás, az agyagmûvesség volt az, ami a képzômûvészet felé irányította a felcseperedô nemzedékeket. Koronddal köthetô össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élô mûvészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászmûvész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festôként és költôként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben.

Nagyhírû fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától magába szívta a "pala" illatát, korongozni csaknem oly jól tud, mint testvérbátyjai, kisebb plaketteket már egészen zsenge korától mintázott, mégis inkább orvos szeretett volna lenni, méghozzá ortopéd szakorvos, mert az látványosan tud segíteni az embereken. Ezért választotta az egészségügyi szakközépiskolát Székelyudvarhelyen, hogy a szakmát a kezdetektôl tanulhassa meg. De aztán rájött, hogy lelkileg nem bírná a szenvedés látványát, hát visszatért a fazekassághoz, de persze már nem azon a szinten, mint a falubeli asszonyok, leányok, ô tanulni akart. Szociális nôvérként dolgozott másfél éven át a budapesti Szent Margit Kórházban, nôvérszálláson lakott, közben megvalósította álmát: oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mûvészettörténet szakán. Aztán lakáshoz segítették szülei, kis égetôkemencéhez jutott, és tudatosan kezdte építeni azt a világot, amely mostanra egyedül az övé. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás elôzte meg ezt a munkát, beásta magát a magyar történelembe, antropológiai tanulmányokat folytatott, táltosokat és szenteket mintázott, nagy mûgonddal és szinte rajongó szeretettel formálja alakjait. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztus 2–szeptember 10. között 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az elsô Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ôsanyja. Az utolsó személy pedig a lelki fájdalmai ellenére is erôs és önfeláldozó Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya, a boldogságos Szûz Mária állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynô, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenôi Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrôczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. A mûvésznô válogatása szubjektív, ám úgy gondolja, hogy nemzeti történelmünkben kimagasló szerepet betöltô asszonyok ôk, akik különbözô történelmi korokban, eltérô gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között, más szellemi közegben és más kulturális környezetben éltek, azonban közös bennük kimagasló intelligenciájuk és az, hogy nem csupán származásuknál fogva érdemelték ki a megbecsülésünket, hanem az által, amit és ahogy cselekedtek, csodálatra méltó erényességükkel, példamutató életvitelükkel.

Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt, tudja, érzi: a szülôföld rezgése erôsítheti az embert. Ha már nagyon sokat sóhajtozik, és nem tudja, mitôl, hát hazajön, és a Hargita lábainál, a Firtos alatti faluban mindig feltöltôdik, ihletgazdagon térhet vissza oda, ahol mûvészete lám, milyen szépen teljesedik. A korondi nôk közül Józsa Judit a leghíresebb mûvész. Szép ajándék volt a Duna Televízió részérôl az a kisfilm, amelyben Matula Ágnes szerkesztô volt a beszélgetôtársa, és amelyet éppen szombaton, december 9-én, Szent Judit napján láthattunk, a Tálentum címû mûsorban.

Hétfô hajnalban is nagy intenzitással égett a dél-angliai Hertfordshire grófságban elôzô reggel felrobbant olajtároló telep, amelynek kigyulladása szakértôk szerint az európai ipar eddigi történetének egyik legsúlyosabb szerencsétlensége. Angliában több helyen pánikszerû üzemanyag-felvásárlás kezdôdött, jóllehet a hatóságok közölték, hogy a tûzvész nem okoz jelentôsebb ellátási kiesést.

Hétfô hajnalban 150 tûzoltó küzdött a 30- 40 méter magasra felcsapó lángokkal, amelyek sûrû olajfüsttel borították be Délkelet- Anglia jelentôs részét.

A füstöt gyenge északi szél sodorta London és a környezô délkeleti térségek felé. A füsttömeg oszlását meteorológus szakértôk szerint akadályozza a fagyos, ködös talajközeli légréteg és a fölötte lévô melegebb levegô elegye. A környéken hétfôre hetven iskolát bezártak.

A robbanássorozat Londontól északra, a Hertfordshire grófságbeli Hemel Hempstead mellett mûködô Buncefield olajtároló telepen történt kora reggel. A tûzoltóság szerint összesen húsz, egyenként 14 millió literes tartály égett.

A szerencsétlenségben 43-an megsérültek; halálos áldozatok nincsenek, ugyanakkor kétezer embert egész éjszakára evakuálni kellett lakóhelyérôl.

A detonációk dörejét a BBC rádió beszámolója szerint még Hollandiában is hallani lehetett. A légnyomás nagy körzetben rongált meg épületeket; sok lakóház teteje lerepült.

Hertfordshire grófság tûzoltóparancsnoka vasárnap este azt mondta: valószínûleg az európai ipar történetének legnagyobb ilyen jellegû békeidôbeli szerencsétlenségérôl van szó.

Anglia több térségében pánikvásárlások kezdôdtek a benzinkutaknál, hosszú sorokkal, mert az autósok attól tartottak, hogy a telep kiégése miatt üzemanyaghiány lép fel.

A Buncefield tárolót használó nagy olajtársaságok – a Total, a BP, a Texaco és a Shell – vezetôi vasárnap éjjel sürgôsségi telekonferencián dolgozták ki az ellátási lánc átszervezését, és közölték, hogy 24 órán belül helyreáll a tároló által kiszolgált térség üzemanyag-ellátása.

A brit olajipar vezetôi hangsúlyozták, hogy nem kell üzemanyaghiánytól tartani, mert Buncefield nem elsôsorban finomító, hanem tároló telep volt, és az ágazat finomítói kapacitásaiban a szerencsétlenség nem tett kárt.

Felállították Európa legnagyobb, 72 méter magas és 180 tonna súlyú mesterséges karácsonyfáját Varsó szívében, a Kultúra és Tudomány Palotája elôtt, ahol több mint 2 millió égôvel kivilágítva január 10-ig lesz látható.

A karácsonyfa méltó helyen áll, Varsó legmagasabb épületénél, amelyet Sztálin ajándékaként 1955-ben adtak át rendeltetésének. A köznyelv azóta is csak Sztálin Piramisként emlegeti a 240 ezer négyzetméter alapterületû épületkolosszust, amely évtizedekig uralta a város látképét. Ma már nemcsak a kultúrát és a tudományt szolgálja, hanem irodák is bérelhetôk benne és kaszinónak is helyt ad. Az utóbbi öt évben azonban jelentôsen megváltozott Varsó belvárosának sziluettje, mivel 2,9 milliárd dollár értékben építették körül a Palotát irodaház rendeltetésû felhôkarcolókkal. A belváros átépítése még nem ért véget. A kultúrpalota melletti téren 1,2 milliárd dollár értékû beruházással konferenciaközpontot kíván létesíteni a fôvárosi önkormányzat. A terv megvalósítását egyelôre egy jogvita késlelteti, ugyanis a kulturális centrum melletti sík területbôl – amely a második világháború szörnyû pusztításainak következtében alakult ki – 1400 négyzetméter magánkézben van, és az eredeti tulajdonos unokájával idáig nem sikerült megállapodni – írta a PoloniaPress lengyel sajtószolgálat.

Mint a Gazeta Wyborcza címû lap közölte, ettôl függetlenül folytatódnak a tárgyalások a kisváros fôterén lévô épület megvételérôl.

Az 1845-ben épült ház elôzô tulajdonosa, egy holokauszt-túlélô már korábban kivándorolt az Egyesült Államokba. Unokája 1999 óta azon fáradozott, hogy az épületet adják vissza a családnak. Megígérte viszont, hogy az 1984-ben létesített II. János Pál múzeum a visszaadás után is megmaradhat a házban.

Néhány hónappal ezelôtt viszont úgy döntött, hogy eladja az épületet. A nehézkes adásvételi tárgyalások láttán a krakkói zsidó közösség vezetôje, Tadeusz Jakubowicz azt indítványozta, hogy az épületet vásárolják meg zsidó szervezetek, és ajándékozzák a városnak.

"János Pál oly sokat tett a zsidókért, hogy ezzel tartozunk neki"- mondta Jakubowicz.

Dagesztáni szeizmológusok és orosz fizikusok szerint is összefüggés van a felhôzet jellege és a küszöbön álló földrengések között, s így a felhôzetbôl is lehet következtetni a várható földrengésre.

Nem mindig és mindenütt hozzáférhetôek a bonyolult földrengés elôrejelzô berendezések, és a "tek-tonikus felhô" feltûnése megbízhatóbb, könnyebb felfigyelni rá, mint a földrengések elôtt különösen viselkedô állatokra, s ha a földkéreg törésvonalai feletti felhôképzôdést folyamatosan figyelik, a felhôzet alapján elôre lehet jelezni a földrengést – vélik a kutatók.

Elôször kínai krónikák említették, hogy nagyobb földrengések elôtt kígyó alakú felhô tûnt fel az égen. Amerikában élô kínaiak mûholdas fényképeken kerestek – és találtak – az ismert nagyobb földrengések elôtt több száz kilométer hosszú, mintegy a földrengés epicentrumára mutató felhôvonulatot – errôl számolt be a quake.exit.com címû honlap. A moszkvai Lomonoszov Egyetemhez tartozó trojicai innovációs és nukleáris kutató intézet (www.triniti.ru) és az Orosz Tudományos Akadémia dagesztáni földrengés-elôrejelzô központjának munkatársai megfigyelték, hogy a tektonikusan aktív földkéreg lemezek találkozása felett különös, hosszúkás és éles kontúrú felhô képzôdik. A "tektonikus" felhônek egy sor jellegzetes tulajdonsága van, és kialakulását a helyszíni mérések szerint a mozgó földkéreg repedéseibôl a légkörbe jutó aerozolok okozzák – írta az elementy.ru címû orosz tudományos hírportál.

A tudósok összevetették a viszonylag jól dokumentált krími és tamáni törésvonalakra vonatkozó, 1936 és 1981 közötti szeizmikus és meteorológiai adatokat. Általában a földrengések elôtt négy nappal kezdett sûrûsödni a felhô, és a katasztrófa elôtt egy-két nappal volt a legsötétebb. Ma már nem csupán a Földrôl, hanem az ûrbôl is lehet figyelni a felhôképzôdést, amely elôre jelezheti a várható földrengést.

A színes fotókkal illusztrált írás emlékeztet rá, hogy Magyarország történelme során Kelet-, és Nyugat-Európa között ingázott. 1989 után újra egyesült a Nyugattal. Az inga tizenöt év elteltével a lap szerint ismét kelet fele lendül ki, már ami a város legjobb éttermeinek a konyhamûvészetét illeti.

A város új kulináris irányultságának egyik úttörôje a cikk szerint az amerikai-magyar David Seboek, a 2000-ben megnyílt, kifinomult ízlést tükrözô Barakka étterem tulajdonosa. A szerzô, Evan Rail az ott elfogyasztott ételkülönlegességek ismertetése után megjegyzi, hogy Seboek a tésztafélék mestere, s különösen nagy hangsúlyt fektet a kenyérfélékre és desszertekre. Felesége, Leora Levy a vendégek gondját viseli, társalog velük, és nem csak egy-egy ételkülönlegességre hívja fel a figyelmüket, hanem a város nevezetességeire is és egyéb tanácsokkal is szolgál. A cikk szerint a Barakka Közép-Európa egyik legjobb étterme.

A szerzô bemutatja a Szent István bazilika közelében levô Tom-George éttermet is, ahol nem csak a konyhát találja kellemesen sokszínûnek, hanem a zenét is. Ottlétekor a dzsessz-trió bossa nova-klasszikusokat játszott, a számok többségét magyarul énekelték.

Az Andrássy úti Goa pán-ázsiai étterem fôszakácsa, James McClure 15 éve hagyta el Kaliforniát és Szingapúrban és Indonéziában dolgozott, mielôtt Magyarországra települt volna. Éttermében egyebek között japán, vietnami és maláj ízek közül lehet válogatni. A cikk a Sas utcai Mokka elismerô méltatásával zárja a keleti ihletésû éttermek sorát. A Mokka mórízlésû lámpáival, arab motívumaival és afrikai maszkjaival bárhol lehetne Kuala Lumpur és Casablanca között – írja a szerzô, aki az éttermek áraitt és pontos címét is megadja.

Az egységes adókulcs bevezetetése Balavásáron is gondokkal járt, az önkormányzat költségvetésében 1 milliárd régi lejes hiányt okozott. A deficit miatt több fontos beruházást, elkezdett munkálatot kellett leállítani.

– Az utóbbi öt év legszûkebb évét zárjuk. Az árak folyamatos növekedése mellett az egységes adókulcs bevezetése is súlyosbított helyzetünkön – mondja Máté János polgármester. 2003-ban kezdték el Kiskenden egy korszerû mûvelôdési otthon építését. A régi klubhelyiséget bontották le, s annak helyébe készül az emeletes, modern épület. A tervek szerint kiállítótermet alakítanak ki, ahol állandó jellegû tárlatot nyitnak a település jellegzetes szôtteseibôl és a kukoricaháncsból készült dísztárgyakból. A nagyobb terem rendezvények és elôadások, a kisebb helyiség szemináriumok, konferenciák szervezésére lesz alkalmas. Lesz két vendégszoba, korszerûen felszerelt konyha, mellékhelyiségek, központi fûtés. A beruházás teljes értéke több mint 10 milliárd régi lej. Az eddigi munkálatok 4 milliárd lejt emésztettek fel. A pénzhiány miatt az építkezés az idén szünetelt. Számítások szerint mintegy 6-6,5 milliárd régi lejre lenne szükség, hogy a létesítmény mûködôképessé váljon. A polgármester határozattervezetet terjesztett elô a helyi tanácshoz, kölcsönfelvételre. A tanács 2 milliárd régi lejes kölcsön felvételét hagyta jóvá, jelenleg az eljárás van folyamatban. November 18-án pályázatot nyújtottak be a Szülôföld Alapítványhoz, a projekt kedvezô elbírálása esetén az 5 milliárd lejes vissza nem térítendô összeggel és a saját hozzájárulással a tervezett május 31-i határidôig befejezôdnek a munkálatok.

Ha az idô megengedi, még a téli ünnepek elôtt hozzáfognak a fületelki kultúrház tetôzetének javításához. A régi épület gerendái szúette, a cserepek több helyen hiányoznak, ezért fôjavításra van szükség.

A nyáron a Szénaverôsrôl elszármazott szászok látogattak haza szülôfalujukba. Erre az alkalomra a helybeli mûvelôdési otthont és annak környékét tették rendbe. Egrestôn a kultúrház melletti konyha számára vásároltak cserepet és fát, a munkálatokat teljes mértékben a helybeliek hozzájárulásával végezték.

A polgármester elmondása szerint valamennyi klubhelyiséget pingpong-asztallal szerelték fel, a fiatalok a téli hónapokban bajnokságot szervezhetnek. A tavaly az egrestôi fiatalok szerveztek községi asztalitenisz- bajnokságot, idén más falu lesz a házigazda.

22 kilométer községi út szeli át a községet, s a pénzhiány miatt valamennyi rendkívül rossz állapotba került.

Egrestôn mûködik a megye egyik legjelentôsebb kenyérgyára, elsôsorban számukra okoz nehézséget, hogy a Balavásár – Egrestô útszakasz már szinte járhatatlan állapotba került. Az önkormányzat által összeállított pályázat kivitelezését a Sapard két éve a pályázati feltételeket teljesítônek ítélte, azóta is várják a pénzt. A beruházás értéke 1 millió euró, s ez a 12,5 kilométeres, a községközpontot Egrestôvel, Fületelkével és Szénaverôssel összekötô út aszfaltozását, átereszek, hidak építését, valamint útszéli sáncok ásását foglalja magába. Az önkormányzat hozzájárulása 20%, amelyre kölcsönt vesznek fel.

Az önkormányzat tárgyalásokat folytatott a teljes útszakasz koncesszionálására a Romgaz javára. A tervek szerint a koncesszionáló cég vállalná az út aszfaltozását. A haszonbérbe adásra a tavasszal tanácsi határozatot hoztak, a prefektúra jóváhagyta, elkészítették a feladatfüzetet, meghirdették a Hivatalos Közlönyben, majd a megyei tanácshoz fordultak elbíráló szakember igénylésére. Akkor derült ki, nem lehet koncesszionálni az utat, mert az törvénytelen. Csak ezután közölte a prefektúra is, hogy törvénytelen a koncesszionálás. "Idô, energia és pénz veszett oda, csak azért, mert egyes tisztviselôk nem végzik eléggé lelkiismeretesen munkájukat" – összegez Máté János polgármester.

A gázkitermelô vállalat nehézjármûvei miatt használhatatlan állapotba került a Szénaverôs elôtti fahíd, fennállt a veszély, hogy a falu elszigetelôdjön a külvilágtól. A Romgaz betonhiddal cserélte, a beruházás értéke közel 7 milliárd régi lej. A híd néhány napja használható.

Harminc gyerek jár a kiskendi óvoda két csoportjába. Elkezdték a régi épület felújítását, korszerûsítését, s ígéretek szerint a téli vakáció után tiszta, meleg helyiségekben játszhatnak, tanulhatnak a csöppségek.

Az '50-es években épült óvodának nem öntöttek betonalapzatot, ezért a falak méter- másfél méter magasságig szívták magukba a nedvességet, a salétromot pedig az évente történô meszeléssel sem lehetett eltüntetni. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy gipszkartonnal szigeteli a falakat, a padlót lebetonozzák, s arra szalagparketta kerül. A beruházás során illemhelyet építettek, civilizált feltételeket teremtve a gyerekeknek. Egyúttal újrarendezték az épületet. Korábban tantermen keresztül lehetett bejutni a másik terembe. Most befalazták a régi bejáratot, s a középsô terem falára vágtak ajtót. Ez lesz az öltözô, az elôszoba, innen léphetnek a gyerekek a termekbe, közelíthetik meg az illemhelyet, s többé nem zavarják egymás tevékenységét. A holland testvértelepülés vásárolta a vízbevezetési és az illemhely felszereléséhez szükséges anyagokat, a munkálatokat a hivatal által alkalmazott munkások végzik.

A nagykendi óvodában belsô javításokat végeztek. A termekbe szalagparketta került, az elôtérbe padlócsempét ragasztottak, belsô illemhelyet építettek. Hátravan a hidrofor vásárlása, hogy még decemberben üzembe helyezhessék a rendszert.

Dr. Kovács Károly 28 éve látja el a község öt településének betegeit, hozzá iratkoztak fel Kóród, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Mezôménes polgárai közül is többen.

– Szezonbetegséggel, hûléssel fordulnak hozzánk az emberek. Helyzetünket súlyosbítja, hogy nagyon kevés a grippé elleni oltás. Kétszázötven 65 éven felüli, krónikus betegségben szenvedô páciens számára igényeltünk vaccinát, a Közegészségügyi Igazgatóság alig 13-at juttatott Balavásárra – mondja a családorvos. A nyáron és ôsszel hepatitisjárvány volt Szénaverôsön. Az elsô esetet júniusban jegyezték, majd szeptember 15-én, iskolakezdés után robbanásszerûen megnôtt a betegek száma. A 21 sárgaságos személy közül kettô felnôtt volt, a többi gyerek. Fokozatosan csillapul a sárgaságjárvány, mondja a szakember. A faluban öt közkút van, háromból vízmintát vettek. Nem kizárt, hogy víz eredetû fertôzésrôl van szó, ha azt a vízeredmények is alátámasztják, a közkutakat lezárják. Elkezdôdött a kanyaróelleni oltás. Kovács doktornál tíz 7- 15 hónap közötti életkorú gyereket tartanak nyilván, akik kanyaró elleni oltást kapnak. "A községben vándoréletet élô romák is letelepedtek. Számukra is juttattak vaccinát a betegség megelôzése érdekében" – mondja az orvos.

Takaros porta vonja magára a figyelmet, cégérnek azonban nyoma sincs. Nagykenden, a 192. szám alatt nyitotta Nagy Kálmán asztalosmûhelyét.

– Autószerelô sofôr vagyok, a '89-es változással volt szerencsém, másképpen indulhattam volna a nyolcéves szerzôdésem színhelyére. Így azonban az Ileforban, majd a Mobila gyárban faragászként dolgozó édesapámtól megtanultam az asztalosmesterséget, s Magyarországon próbáltunk szerencsét – meséli a 33 éves fiatalember. A külföldön szerzett pénzbôl vásárolták az áteresztô gyalugépet, fúrógépet, körfûrészt. "A szalagfûrészt magunk készítettük, de nem cserélném a gyáriért" – kapcsolódik a beszélgetésbe id. Nagy Kálmán. 2001-ben építették a mûhelyt, jól fogtak a kômûvesismeretek. Aztán lassan-lassan beindult az üzlet. Az elsô megrendelôk a faluból, községbôl érkeztek, majd egyre többen jöttek Segesvárról, Marosvásárhelyrôl, tudva, mérsékelt áron kifogástalan minôséget kapnak. "Egyik ügyfelünknek ablakkeretekre volt szüksége. Négyet kért. Pár nap múlva lelkendezve jött vissza, az üvegesnél kérték a címünket, hogy másoknak is ajánljanak. A négy keret milliméternyi pontossággal egyforma volt" – meséli a két férfi. A tél csendesebb idôszak. Most van ideje a friss családapának masszív tölgyfából szobabútort készíteni. "Újabban préselt lemezbôl rendelik a szoba- és konyhabútort. Mert az olcsóbb. De a masszív tölgy- vagy fenyôfából készült bútor három generációt is kitart. A PAL-lal az elsô nedvesség végez" – vezet be az asztalos- szakma rejtelmeibe Nagy Kálmán. A fát a Varságból nyersen veszi, s a mûhely fölötti szárítóban szárítja. Így szavatolhatja a minôséget. Gond viszont az alapanyag állandó drágulása. A tavaly a fa köbméterét még 3 millió lejért kínálták, a legutolsó fuvarért már 5 millió lejt kértek el a fakitermelôk.

Az autószerelôbôl lett kômûves, majd asztalos újabb mesterséggel próbálkozik. Harminc méhcsaládot telepítettek a valamikori SMA épülete melletti területre. Bekerítették, de szeptemberben egy éjszaka valakik leverték a lakatot, s elloptak néhány családot. "Méhésztanfolyamot szándékozok végezni a télen, s fenyôbôl kaptárt készítek száz család méh számára" – meséli terveit a fiatalember.

Csaknem minden ház elôtt kirakóvásár. Ólmos esô szitál, csontig hatoló hideg, nedvesség a levegôben, a kendiek azonban rendíthetetlenül kínálják portékáikat. Találomra állunk meg, a 257. szám alatt. Kutasi János fogad bennünket.

– 1998-ban vonultam nyugdíjba, akkor vált szükségessé a vállalkozás nyitása. Feleségem, fiam és menyem segít nekem – mondja a 63 éves férfi. Az asszonyok kötik a gyapjúzoknikat, ilyenkor, télen, azok a kelendôk. Akárcsak a Bözödrôl származó, búzaszalmából készült koszorú, kopogtató, angyalkák. Nyári idôszakban hazai, olaszországi, németországi autók állnak meg a kirakat elôtt, s vásárolnak tányérokat, csuprokat, a helyi jellegzetességnek számító kukoricaháncs-fonatokat. Kukoricalapiból készült még a virág is, gyakran az itteniek viszik külföldi látogatásukkor ajándékba. A színes, vidám kerti törpék árusításával egy éve próbálkoznak. De van itt vesszôbôl font fotel, heverô, asztal, a nádból készült papucs Felébôl érkezett, a faárut (lapítókat, seprût) Szovátáról hozzák, a kerámia (váza, virágcserép, kerámiafigurák) Korondról származik.

– Két tehenet is tartunk, a tejet naponta visszük a csarnokba. A kertben zöldséget termesztünk, 80 árat búzával vetettünk be. Nem pihenhetünk, munkára születtünk – fogalmaz Kutasi János.

Nem egészen két hét választ el a karácsonyi ünnepektôl. Hogyan készülnek, mit szándékoznak a fa alá tenni? – kérdeztük a község lakosait.

Nehéz Helen, 81 éves, Szent-demeter: – Hét unokám és ugyanannyi dédunokám van. Számukra élmény a karácsonyfa díszítése, az ajándékozás. Karácsonykor meglátogatnak, együtt töltjük az ünnepeket.

Pánczél Irma, 40 éves, Szent-demeter: – Négy gyerekem van, a nagyobbik fiam Magyarországon dolgozik, lányom Udvarhelyen tanul. Már várom érkezésüket, s akkor disznót vágunk, s közösen díszítjük fel a karácsonyfát. Nem dolgozom, férjem jövedelmébôl él az egész család. A nagyobbak azonban már kényeztetik négyéves húgukat, így is próbálnak könnyíteni helyzetünkön. A nehézségek miatt az utóbbi években leginkább ruhanemû, cipô került a fa alá. Próbáljuk a hasznos dolgokra korlátozni az ajándékozást.

Nagy Mária Zsófia, 64 éves, Nagykend: – Kalácsot sütünk, üreset, dióst, mákost. Az asztalra töltött káposzta kerül, tyúkot vágunk, húslevesnek. Lányom fát díszít a két kisunokának, de mi is helyezünk édességet, gyümölcsöt, ruhát tartalmazó csomagot a fa alá. Hasznos dolgokat próbálunk venni, hogy azzal valóban örömöt szerezhessünk szeretteinknek.

Orbán Jolán, 63 éves, Kiskend: – Már levágtuk a disznót, minden évben kettôt-hármat vágunk. Házi kenyeret, kalácsot, tejfölös lepényt sütünk, az itteni szokások szerint. Karácsonyfát díszítünk, ilyenkor eljön a két unoka. Máskor ruhákat vásároltunk nekik, most már szûk a családi költségvetés, az idén csak kisebb csomagra futja.

Siklódi Judit, 38 éves, Bala-vásár: – Sütünk, fôzünk, s ami a legfontosabb, levelet írunk az angyalnak. A 14 éves fiam és a 9 éves kislányom segítségével díszítjük fel a fát. Szerencsére a gyerekek már nagyobbak, megértik, hogy nem mindig telik mindenre. Ha nagyobb értékû ajándékot szeretnének, a Mikulást "összekötjük" az angyallal.

Magyarosi Ilona, 33 éves, Balavásár: – A hároméves Péternek még minden új, számára fontos a karácsony és az angyalvárás. Szûkös anyagi lehetôségeink miatt nem visszük túlzásba, de próbálunk megadni mindent neki. Szüleim Kenden laknak, ilyenkor összeülünk, együtt ünnepelünk.

Köpönyegforgató személy, míg a világ világ, volt, van és lesz. A köpönyegforgatás pártállásnak, elveknek érdekbôl való válogatása.

A munka mezején eltöltött hosszú idô alatt több ilyen személlyel találkoztam, azaz volt szerencsém részesülni irányomban tanúsított magatartásukról.

1947-ben Csíkszeredában a gabonabegyûjtési osztálynak voltam a vezetôje. Egy napon megjelent egy illetô a kommunista párttól és tudomásomra hozta, hogy mivel fônök vagyok, be kell iratkozzam a pártba.

A szüleimet kinevezték kuláknak, apósomat pedig elvitték a Duna-csatornához. A feleségem betegen a kórházban feküdt, nem tehettem mást, mint eleget tettem a felhívásnak. Alig telt el egy hónap, megjelent nálam egy aktatáskás elvtárs, Váradi János, és kijelentette, hogy ô lesz a tárháznál – ott volt akkor a székhelyünk – a párttitkár és egyben a fôraktárnok- helyettes. Offner Hanzi volt a fôraktárnokunk.

Mondom a fôraktárosnak: légy szíves add oda neki a raktárkönyvet és írasd ki vele gabonanemenként a készletet. Az új raktárnokunknak azonban fogalma sem volt, hogyan és mint kell kezelni a