Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ma az egyik legrégibb világnapot "ünnepeljük", hisz az ENSZ Közgyûlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az Emberi Jogok Napjává, annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a dokumentum foglalta össze a klasszikus polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat nyomán, amely az emberi jogok egyetemessé válásának a kezdetét jelentette, ma már több mint félezer oldalas kötetre rúg mindazoknak az egyezményeknek, jegyzôkönyveknek, chartáknak a sora, amelyek az emberi jogokat szabályozzák. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ valamennyi állama ratifikálta, és az említett egyezményeket is aláírta az államok többsége, sok országban még mindig megsértik az alapvetô emberi jogok betartását.

Bár romániai viszonylatban az elmúlt évek során kétségtelen haladásnak lehettünk tanúi, ugyanakkor bántóan sok még azon elôírások száma, amelyeket nem tartanak be. A nemzeti kisebbséghez való viszonyulást jelzi, hogy az uniós csatlakozás küszöbén sem sikerült a parlamentben elfogadtatni a kormány által jóváhagyott kisebbségi törvénytervezetet. Bár a Torinóban aláírt szociális Charta az egészséghez való alapvetô jogunkat is szabályozza ( kifejezetten azt is, hogy meg kell elôzni a járványos és egyéb fertôzô betegségeket), mint kiderült, Romániában éppen a szakminisztérium nem tartotta be ezt. A tárcavezetôk sûrû váltogatása közepette elmulasztották beszerezni a mára már botrányos méretûvé dagadt kanyarójárvány megelôzését lehetôvé tevô oltóanyagot, hogy csak a legutóbbi eseményt említsük azok közül, amelyek során a romániai egészséges és beteg emberek joga folyamatosan csorbul.

A kisebbségi nyelv nyilvános használatának elismerése kapcsán pedig még 2005-ben is megtörténhet, hogy egy marosvásárhelyi klinikán az elvárt sürgôsségi beavatkozás helyett az ügyeletes orvos "nyelvészkedésre" adja a fejét.

Nyilvánvaló kötelességeink mellett talán el sem tudjuk képzelni, mennyi mindenhez jogunk van, elsôsorban az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz, a független és pártatlan bíróság által hozott ítélethez, az ártatlanság vélelméhez, ahhoz, hogy a törvény elôtt anyanyelvünkön szóljanak hozzánk, magán- és családi életünk tiszteletben tartásához, a gondolat- és lelkiismereti szabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához, a munkához, a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez és nem utolsósorban a tisztességes díjazáshoz, ami tisztességes életszínvonalat biztosít minden állampolgár számára. Ha viszont a kilátásba helyezett januári árdrágításokra gondolunk, akkor igencsak sokak számára kétségessé válik a tisztességes életszínvonal lehetôsége is. Mielôtt helyszûke miatt abbahagynánk a felsorolást, azt sem kell elfelejtenünk, hogy papíron jogaink egész sora létezik ugyan, de valójában csak akkor élhetünk velük a mindennapi életben is, ha nem nyugszunk bele a megkülönböztetésbe, nem tûrjük el a diszkriminációt, s mind egyénileg mind pedig közösségként is kiállunk alapvetô jogaink betartása érdekében.

S ne feledjük, a jog nem az, amit adnak, hanem az, amit nem vehetnek el tôlünk!

A 2002-ben választható tantárgyként bevezetett egészségügyi nevelési órák fô célja: pontos információkat nyújtani az I-XII. osztályos diákoknak az egészséges életmódról, felelôsségteljes viselkedésrôl. Még nem sikerült minden megyére kiterjesztenünk ezt a tantárgyat, de eddig a négymillió diákból 1.300.000-hez eljutottak a létfontosságú információk – nyilatkozta tegnap Mihail Hardau oktatásügyi miniszter Marosvásárhelyen, az Egészségügyi nevelés az iskolákban címû országos szeminárium megnyitója után tartott sajtótájékoztatóján. A jelen levô újságírók közül többen jelezték, hogy az ország 15 megyéjére kiterjedt közel négyéves program hatékonyságát cáfolja az elmúlt évben a tanintézményekben tapasztalt agresszió, drogfogyasztás, más életellenes cselekedetek. Válaszában a szakminiszter kiemelte: az egészségügyi nevelés célja tájékoztatni a kis- és nagyobb diákokat az egészségükre és életükre leselkedô veszélyekrôl, különbözô betegségekrôl, ezek megelôzési módjáról. A kapott információt minden gyermek és fiatal saját belátása szerint használja fel, értékesíti. Ez a befektetés hosszú távú – állította Mihail Hardau, aki a nemrég történt bukaresti késelésre kitérve elmondta: ma a fôvárosi központi iskolában találkozik a tanintézmény vezetôségével, a tanárok,diákok és szülôk képviselôivel, s azután dönt, hogy milyen szankciókat alkalmaznak az líceum igazgatónôje ellen.

A különbözô témájú kérdésekkel felfegyverkezett újságírókat Mihail Hardau elutasította, arra hivatkozva, hogy beiktatása után elsô alkalommal, hétfôn Bukarestben tartja majd hivatalos sajtótájékoztatóját.

Az Egészségügyi nevelés az iskolákban címû szeminárium ma az elmúlt években tapasztaltak összegzésével és a lehetôségeinek feltérképezésével folytatódik.

Négy román állampolgár közül egy úgy értékeli, hogy magánéletét befolyásolja a korrupció, a csúszópénz az egyik olyan tényezô, ami fokozza a szegénységet, derül ki a Transparency International egyik felmérésébôl, amelyet a korrupció elleni harc világnapja alkalmával készítettek.

A TI egy globális szinten készített barométert tett közzé a korrupció elleni harc világnapján, a felmérés 69 országban, köztük Romániában vizsgálja a jelenséget és következményeit. A barométer szerint Romániában a korrupció hatása a politikai, illetve gazdasági életre egyaránt 32 százalék. A megkérdezettek 25 százaléka szerint a korrupció magánéletüket is érinti.

A korrupció hatása a családi, iletve magánéletre erôsebb a szegényebb családok esetében. "Nem a szegénység generálja a korrupciót, hanem a korrupció okoz szegénységet" – mondta Victor Alistar, a TI romániai szervezetének ügyvezetô igazgatója. Hozzáfûzte, a megkérdezett román állampolgárok 34 százaléka szerint a korrupció elleni harc stagnál, csak 2 százalékuk értékeli, hogy a korrupció visszaszorult Romániában.

"A korrupcióellenes kampány, a televízióban elhangzó kötelezettség-vállalások nem érzôdnek a hivatalokban, az intézményekben, a közbeszerzésekben" – mondta Alistar.

Romániában továbbra is a politikai pártok és a vámrendszer a legkorruptabb területek, majd következik az igazságszolgáltatás, a törvényhozás, a rendôrség és az egészségügyi rendszer. A barométer szerint a megkérdezettek 22 százaléka adott csúszópénzt az utóbbi évben, ezzel az eredménnyel Románia olyan államok mellett van világszínvonalon, mint Etiópia, Guatemala, Bolívia, Kenya, Indonézia és Oroszország.

A téli ünnepek elôtt van a disznóvágások idôszaka. A Maros megyei Közegészségügyi Igazgatóság közleményben hívja fel a figyelmet a sertéshús mikroszkopikus vizsgálatának fontosságára.

A trichinellózis a vad- és háziállatok (vaddisznó, nutria, medve, farkas, róka, rágcsálók) parazitás betegsége, amelyet a fonálféreg egy fajtája idéz elô. Emberre a betegséghordozó állat nem megvizsgált, nem megfelelôen feldolgozott (hôkezelt) húsának fogyasztása révén terjed. A hús sózása, füstölése nem pusztítja el a parazitát.

A betegség elsô tünetei általában a fertôzött hús fogyasztása utáni 5-28 napon belül jelennek meg, amikor a paraziták az izmokban betokosodnak. Az elsô héten has tájéki fájdalmat, hányingert, émelygést, hányást és lázat okoznak. A második héten még magasabbra szökik a láz, fej-, izomfájdalom, állandó fáradtságérzet jelentkezik, gyakran összetéveszthetô grippés tünetekkel. A betegnek megpuffad az arca, a szemhéja, légzési, szívmûködési zavarok állnak elô. E szakaszban bekövetkezhet a halál is.

Emiatt ajánlatos az elsô tünetek megjelenésekor azonnal a családorvoshoz fordulni.

A megelôzés érdekében húst vagy hústerméket csak állategészségügyi engedéllyel rendelkezô forgalmazóktól ajánlatos vásárolni, vagy olyan tenyésztôktôl, akik állategészségügyi bizonyítvánnyal rendelkeznek. A családi gazdaságban levágott sertéshúst is fogyasztás elôtt vizsgálatra kell vinni. Minden municípiumban, városban, községben, elvégzik a húsellenôrzést, az állategészségügyi rendelôkben illetve a piacokon mûködô ellenôrzôpontokon. A fertôzött állatok húsát kötelezô módon elhamvasztják.

A sertéseknél a betegség megelôzhetô, ha a tenyésztôk nem hagyják szabadon vándorolni a sertéseket, ha rendszeresen irtják a szálláshelyek körül a rágcsálókat, és megfelelôen elkészített eledellel etetik ôket.

Nagyon fontos: a sertéshús csak a mikroszkópos vizsgálat után fogyasztható!

Adventre készül a Kántor- tanítóképzô Fôiskola. A diákok egy része, akik részt vettek az idén nyáron szervezett táborban, december 11-én délelôtt az ádámosi református templomban, délután pedig a küküllôvári református templomban adják elô hitvalló egyházi énekekbôl és erdélyi magyar költôk verseibôl álló mûsorukat.

A képzô diákjai osztályonként is készültek adventi mûsorral, amelyet december 18-án a cserealji református, délután pedig a szentgericei református gyülekezetben, december 20-án, kedden pedig a vártemplomi egyházközség Bocskai Termében adnak elô.

Barabás László, a képzô igazgatója több mint tíz éve szervezi a népismereti és egyházi táborokat. Ezek célja egy-egy vidék egyházi és népi kultúrájának megismerése valamint a szolgálat, hogy az ének és az anyanyelv szárnyain vigyék el minél több gyülekezetbe a bizonyságtételt, a nemzeti kultúránkhoz való ragaszkodás érzését.

– Az elsô években fôleg a tömbmagyarság lakta vidékeket jártuk be , az elmúlt idôszakban a szórványvidékekre összpontosítottunk Fehér, Brassó, Szeben, Hunyad megyében. Az utóbbi két évben a Beszterce vidéki magyarság körében jártunk. Ezek a táborozások meglepetést jelentettek diákjaink számára, akik sohasem képzelték, hogy a szórványban mennyi magyar él – mondja az igazgató, majd hozzáteszi: az útvonal megszervezése során tekintetbe veszik, hogy a felkeresendô vidékekrôl is legyenek diákok. – Levelezô tagozatunkra többen a nyári táborozás nyomán jelentkeztek, Beszterce megyébôl például olyan fiatalok, akik érettségivel tanítanak. Másrészt nagy élményt jelent, hogy minden vidék egy kis világ. A nyáron felkeresett falvak között voltak nagy életerôs közösségek, mint például Magyardécse valamint elöregedett kis települések, ahol a magyarság szórványban él és Sajósárvár példája, ahol csak a felújított református templom árválkodik hívek nélkül. A szórványközösségekben felemelô érzés volt megtapasztalni az élni akarást és összetartozást, amibôl a tömbmagyarságban élôk is tanulhatnának. Éreztük vendégszeretetüket, láttuk nyelvi küszködésüket, és azt is, hogy egyházukért milyen áldozatra képesek. Útjaink során a székelyföldi diákok számára az otthon fogalma kitágult annak felfedezésével, hogy az erdélyi magyarság az általuk ismertnél sokkal nagyobb területen él. Emberségben és magyarságban gazdagodtak, és kialakult a szolgálat tudata, hisz napokon keresztül két-két templomban léptünk fel, s kérdôíveken gyûjtöttük a vidék sajátosságaira, a templomok történetére, iskolatörténetre vonatkozó adatokat, a népdalokat és népmeséket.

Összeszokott a társaság, hitvallássá érett össze a mûsor, s ez adta az ötletet, hogy ne csak a nyári tábor mûsora legyen. Azóta is többször adtuk már elô, s most Advent idején is elindultunk kisebb közösségeket is felkeresni. Minden adventi várakozásban mindnyájunknak újjá kell születnie emberségében és magyarságában, ezért a mûsor mondanivalója erre az idôszakra is érvényes.

Iskolánk történetében az is hagyomány, hogy minden évfolyam egy adventi mûsorral készül, és ezeket egy-egy gyülekezetben bemutatják. A másodévesek a szentgericei templomban lépnek fel, december 20-án pedig a fôiskolások adventi mûsorára meghívjuk az öregotthon és a környék lakóit.

A nyári mûsorunkról egy CD is megjelent. Aki megvásárolja a lemezt, hozzájárul a Kántortanító-képzô Fôiskola épületének tervezett bôvítéséhez – mondotta Barabás László igazgató.

A családon belüli erôszak leküzdésében, az áldozatok támogatásában részt vállaló egyesületek, intézmények képviselôinek szervezett tegnap délelôtt kerekasztal- megbeszélést a marosvásárhelyi Szaporodás- egészségtani Intézet. A találkozó elôtt Ionela Cozos, az intézet vezetôje beszámolt a bántalmazott nôk és gyerekeik számára egy évvel ezelôtt megnyitott menedékhely tevékenységérôl.

A szakminisztérium által végzett országos felmérésbôl kiderül, hogy a nôk 29 százalékát életében legalább egyszer verbálisan, fizikailag bántalmazták vagy nemi erôszakot követtek el rajta. Az intézet által megnyitott központ szakembereihez az elmúlt egy évben 195 bántalmazott személy fordult, ezek nagy többsége a férje, élettársa által megvert nô volt. Az áldozatok 10 százaléka férfi. Az intézet együttmûködik a rendôrséggel, ahonnan rendszeresen jelentik a családon belüli erôszakra utaló eseteket. Mint Ionela Cozos elmondta, az érvényben levô törvények csak azt teszik lehetôvé, hogy az erôszakos házastársat pénzbírsággal sújtsák, s ez ritkán vezet eredményhez. Már kidolgozták, de még nem fogadták el azt a törvénytervezetet, amely megszabja, hogy a bántalmazónak tilos az áldozat közelébe mennie. Ennek hiányában az ittas, agresszív férj elôl menekülnie kell éjnek idején a nônek és a gyerekeknek a családi otthonból. Részben ezért is hozták létre a menedékhelyet (telefonszám: 255-931), ahova bármely órában jelentkezhetnek az oda kényszerülôk.

– A számadatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen mindannyian ismerünk olyan nôket, akiket rendszeresen bántalmaznak, de akik soha nem panaszkodnak. Csupán viselkedésük, szemük árulja el, hogy milyen súlyos terhet viselnek. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan beszéljünk az erôszak különbözô formáiról és figyelmeztessük az áldozatokat: törjenek ki az ördögi körbôl – tájékoztatott Ionela Cozos.

A menedékhelyi feljegyzések között olvashatjuk egy 31 éves nô vallomását: Férjem gyakran volt ittas, s ilyenkor mindig kékre-zöldre vert, s néha a 12 éves gyermekemet is. Mielôtt bekerültem a menedékhelyre, reménytelennek éreztem a helyzetem, azt hittem, nincs kiút. Itt rájöttem, hogy értékes ember vagyok, képes megállni a saját lábamon, nem kell többet függôségben élnem. Az itteni szakemberek szeretettel és nagy hozzáértéssel fogadtak, s mindenben segítettek.

A sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló elôadóteremben feldíszített karácsonyfa és alatta levô színes játékok és ajándékcsomagok várják a menedékhely egykori és jelenlegi lakóit. Idén a csomagok összeállításában a Liberális Nôk Megyei Szervezete is támogatta az intézetet.

(MTI) – Rokonszenves programot, a magyar-szlovák közeledés programját jelezte pozsonyi látogatása elôtt Sólyom László, amit vendéglátója, Ivan Gasparovic nyilván jó szívvel tett volna magáévá, a programból azonban hiányzott a tartalom – írta pénteken a magyar államfô szlovákiai látogatását kommentálva a pozsonyi Pravda.

Dag Danis, a baloldali lap hírmagyarázója a felkészületlenség miatt marasztalja el a vendéget és vendéglátót, mondván: "a megható jelenetek" elmaradtak, mert "a gesztusokból hiányzott a kézzel fogható tartalom. Szavak, csak szavak, de az ôszinteség, a dolgok néven nevezése hiányzott a jelenetekbôl, a probléma lényegét mindkét fél kikerülte."

"A magyar államfô már Szlovákiába érkezése elôtt mérsékelten provokált" – fogalmaz a lap szerzôje, arra utalva, hogy (épp a Pravdának exkluzív beszélgetéssel szolgáló) Sólyom a Szlovákiában érzékelhetô "magyar-ellenes hangulatokról" nyilatkozott,
"de két dolog beismerését megtagadta. Nevezetesen, hogy a magyarellenes hangulatokat a magyar politika okozza." Dag Danis szerint ugyanis az egyik beismerendô az lett volna, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) képmutató politikát mûvel. A másik, amit Sólyomnak be kellett volna ismernie, az "az offenzív budapesti politika, amely Pozsony háta mögött felfuttatta a határon túli magyarok támogatását célzó programját".

Sólyom nem volt hajlandó beismerni, hogy "a változatosság kedvéért Magyarországon is érzékelhetôk – nem csak Budapesten, de Brüsszelben is gyakran megfogalmazódó – szlovákellenes hangulatok" – így a cikkíró. A két héttel ezelôtti megyei választások során a Nyitra megyében megdôlt eddig magyar erôfölény letörése ellenében szervezôdött magyarellenes szlovák nagykoalíciót védelmébe vevô cikkíró a magyar és a szlovák államfônek egyként szemére veti, hogy a lényegrôl nem beszéltek, a történelmi háttér, a szlovák és a magyar lélek indítékainak vizsgálatától eltekintettek.

"A szlovák-magyar viszony a langyos elnöki gesztusok után a továbbiakban is hûvös marad. Hûvös marad mindaddig, amíg mindkét oldalról rendezetlen perek, feloldatlan sérelmek terhelik. Persze az elnökök nem is bírnak a megfelelô jogkörökkel, hiszen mindkettôjük jogállásából csak jelképes jogkörök erednek. Azt azonban megtehetnék, hogy a pereket legalább beismerik, a sérelmeket pedig néven nevezik" – fejezi be a lap.

(MTI/dpa) – Titkos börtönt mûködtet az amerikai hadsereg Koszovóban az ENSZ tartományi ombudsmanja szerint.

Mindenekelôtt errôl számolt be a Berliner Zeitung pénteki számában megjelent nyilatkozatában Marek Nowicki tekintélyes lengyel jogász, aki hat éve a világszervezet koszovói ombudsmanja. Nowicki szerint "semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az ottani Camb Bondsteel támaszponton hosszú ideje egy titkos börtön létezik, amely nem tartozik semmifajta tartományi polgári vagy jogi ellenôrzés alá." Nowicki elmondta, hogy, 2000 vége és 2001 eleje között kétszer látogathatta meg a szóban forgó támaszpontot. Látogatásait a következô szavakkal összegezte: "a börtönben minden ugyanúgy nézett ki, mint azokon a képeken, amelyeket az ember Guantanámóról ismer." A Kuba területén lévô Guantanámo az Egyesült Államok leghírhedtebb börtöntámaszpontja.

Alig két héttel Novicki nyilatkozata elôtt a francia Le Monde közölte azt az értesülést, amely szerint az Egyesült Államok "egy Guantanámóhoz hasonló börtöntábort tart fenn a Szerbiához tartozó tartományban. A Le Monde az Európa Tanács emberi jogi megbízottjának, Alvaro Gilnek a szavaira hivatkozott. Alvaro Gil beszámolt arról, hogy 2002 szeptemberében kereste fel a koszovói bázist, ahol mintegy 15-20 foglyot látott ugyanolyan narancsszínû ruházatban, amilyet az embertelen körülmények között tartott guantanámói foglyok viselnek.

(MTI/dpa) – Titkos börtönt mûködtet az amerikai hadsereg Koszovóban az ENSZ tartományi ombudsmanja szerint.

Mindenekelôtt errôl számolt be a Berliner Zeitung pénteki számában megjelent nyilatkozatában Marek Nowicki tekintélyes lengyel jogász, aki hat éve a világszervezet koszovói ombudsmanja. Nowicki szerint "semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az ottani Camb Bondsteel támaszponton hosszú ideje egy titkos börtön létezik, amely nem tartozik semmifajta tartományi polgári vagy jogi ellenôrzés alá." Nowicki elmondta, hogy, 2000 vége és 2001 eleje között kétszer látogathatta meg a szóban forgó támaszpontot. Látogatásait a következô szavakkal összegezte: "a börtönben minden ugyanúgy nézett ki, mint azokon a képeken, amelyeket az ember Guantanámóról ismer." A Kuba területén lévô Guantanámo az Egyesült Államok leghírhedtebb börtöntámaszpontja.

Alig két héttel Novicki nyilatkozata elôtt a francia Le Monde közölte azt az értesülést, amely szerint az Egyesült Államok "egy Guantanámóhoz hasonló börtöntábort tart fenn a Szerbiához tartozó tartományban. A Le Monde az Európa Tanács emberi jogi megbízottjának, Alvaro Gilnek a szavaira hivatkozott. Alvaro Gil beszámolt arról, hogy 2002 szeptemberében kereste fel a koszovói bázist, ahol mintegy 15-20 foglyot látott ugyanolyan narancsszínû ruházatban, amilyet az embertelen körülmények között tartott guantanámói foglyok viselnek.

Az ír sziget történetében elôször találkozott brit uralkodó Írország államfôjével, csütörtöki belfasti kézfogásuk jelképes mérföldkô azután, hogy több éve folynak erôfeszítések a béke megteremtésére a vitatott hovatartozású brit területen.

II. Erzsébet brit uralkodó és Mary McAleese ír elnök (képünkön) találkozója a Belfast melletti Hillsborough kastélyban húsz percig tartott.

Néhány évvel ezelôtt egy ilyen esemény heves tiltakozást váltott volna ki Észak- Írország protestáns többségû lakosságából.

A királynô két éve nem járt Észak- Írországban. Látogatása megkoronázása a brit-ír kapcsolatok szempontjából kulcsfontosságú évnek. Az észak- írországi brit uralom ellen több évtizede küzdô Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ugyanis július végén bejelentette, hogy felhagy a "fegyveres harccal" és szeptemberben megsemmisítette fegyvereit.

Mary McAleese ír államfô Belfastból való. A találkozóval kapcsolatban máris felvetôdött annak lehetôsége, hogy a brit uralkodó elsô alkalommal hivatalos látogatást tesz Írországban, ahol 26 évvel ezelôtt az IRA meggyilkolta II. Erzsébet nagybátyját.

Brit uralkodó 1911 óta nem járt azon a területen, amelyen a jelenkori Ír Köztársaság létezik. Akkoriban Írország része volt az Egyesült Királyságnak. Észak-Írország 1921-ben lett az Egyesült Királyság új tartománya, néhány hónappal azelôtt, hogy Írország többségében katolikus többségû része kétéves háborúban függetlenné vált Nagy-Britanniától.

(MTI/APA) – A parfüm az egyik legnépszerûbb karácsonyi ajándék, nagy örömet okoz a megajándékozottnak, de az ajándékozó dolgát megnehezíti, mert nehéz eltalálni a megfelelô illatot – derült ki egy Ausztriában végzett felmérésbôl.

A parfüm, akárcsak az ékszer és a fehérnemû, erôsen személyes jellegû ajándék, mivel közvetlenül a testen "viselik". Ezért úgy tartják, csak bizonyos mélységû kapcsolat esetén helyes ilyet ajándékozni.

Fontos, hogy az ajándékozó jól ismerje a megajándékozandót. Így tudja ugyanis felmérni, vajon romantikus, vagy netán sportos alkat, illik-e hozzá egy erotikus parfüm vagy inkább az elegáns, klasszikus a megfelelô.

Érzéki, szexi, egzaltált, nôies, virágos, friss gyümölcsös, sportos, vidám, nehéz, vagy könnyed – se szeri, se száma az illatokban is jelentkezô stílusoknak. A lényeg, hogy a parfüm, vagy kölni ne legyen túl erôs és túl tolakodó, mert az nem elegáns.

Kipróbálni az illatokat a nívósabb szaküzletekben vagy márkaboltokban lehet, többnyire úgy, hogy a próbára kihelyezett, nyitott flakonokból kis papírcsíkokra fújja azokat a vevô. Érdemes néhány percet várni, hogy az elsô nagy felhô elvonuljon, s utána még egyszer megszimatolni a papírt. Ha nem akarunk számunkra kellemetlen "szagözönnel" távozni, akkor saját ruhára, csuklóra csak akkor érdemes fújni, ha a papíron nagyon "ízlik".

Vásárlás elôtt azonban feltétlenül ki kell próbálni az új illatot a bôrön, lehetôleg a csukló belsô oldalán, mert az olcsóbb parfümök és kölnik jelentôs mértékben változtathatják illatukat a test melegének, nedveinek hatására. A drága illatok is idôvel enyhébbé válnak, és – bár csak árnyalatnyit – de változhatnak is.

Jó tanács annak, aki bizonytalan a választásban: mivel csaknem minden egyes divatkreátornak megvan a maga parfüm-trendje, érdemes azokból választani, fôleg, ha ismerjük a megajándékozandó kedvenc ruhamárkáját.

Mintha a drága kölni önmagában nem lenne elég jó ajándék, a kozmetikai cégek mindent elkövetnek, hogy karácsonykor ilyen-olyan ürüggyel, alkalmi csomagolással külön is felhívják a vásárlók figyelmét termékeikre: az egyik nagy francia divatház Opium elnevezésû illata 1977 óta van a piacon, s idei reklámja szerint még mindig ellenállhatatlan.

Egy világhírû amerikai cég Beautiful elnevezésû kölnije kibocsátásának 20. évfordulóját korlátozott számban gyártott, különleges karácsonyi csomagolással ünnepli.

A No. 5 elnevezésû, idôtlen és immár legendává vált francia illat retikülbe való, új, lakkfekete kölniszóróban kelleti magát, az ékszereirôl-óráiról híres francia cég pedig azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy visszahozza a piacra a néhány évvel ezelôtt kivont legnépszerûbb kölnijét.

Vigyázat: ilyen esetekben elôfordulhat, hogy a régi néven bedobott új illat némileg eltér a keresett klasszikus elôdtôl!

2003 szeptemberében indultak az elsô eMagyarország klubok, azóta harminchat nyitotta meg kapuit a fiatalok elôtt. Péntek délelôttôl látogatható a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával létrejött elsô határon túli eMagyar Klub az Erdélyi Magyar Tudományegyetem-Sapientia marosvásárhelyi új épületében, s amelynek célja az információs társadalom népszerûsítése, az informatikai ismeretek bôvítése és a magyarországi információs kultúra terjesztése, illetve a közösségteremtés.

A klub avatóját megtisztelte jelenlétével Nagy Zsolt a román kormány informatikai és távközlési minisztere, Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja, Borbála Marcell, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium kabinetfônök-helyettese, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint az egyetem vezetôsége.

– A mi szakembereink egyik legfontosabb jellemzôje a kreativitás – emelte ki elôadásában Nagy Zsolt. A miniszter kérdésre válaszolva bizakodóan vélekedett az erdélyi magyarság jövôjérôl. És hogy mi kell ehhez? Hogy tudjunk befektetéseket vonzani, olyan külföldi vállalkozókkal kapcsolatot teremteni, akik itteni munkaerôket foglalkoztatnának. A piacteremtésben a minisztérium szerepét emelte ki, és ismertette a rövid távú terveit is.

Marosvásárhely mellett hamarosan a komáromi Selye János Egyetemen avatnak eMagyar Klubot, és terveznek a beregszászi tanárképzô fôiskolán is egy hasonló kezdeményezést. A marosvásárhelyi klubban hét internetre csatlakozott számítógép várja az érdeklôdô diákokat, de több kíván lenni, mint egy egyszerû számítógépes terem – tudtuk meg Borbála Marcelltôl.

A klubok napi tízórás nyitva tartással állnak a felsôfokú oktatási intézmények diákjai és oktatói rendelkezésére. A hallgatók az üzleti és a tudományos élet helyi és országos személyiségeivel, illetve szakembereivel is találkozhatnak. Kéthetente pedig ingyenes, szervezett programokban vehetnek részt. A rendezvénysorozatot félévente közös tábor zárja.

A klubokban multimédiás számítógép, szkenner, CD-író, digitális fényképezôgép, valamint színes nyomtató áll a diákok rendelkezésére. Ezek a berendezések egyszeri ingyenes regisztrációt követôen általában térítésmentesen használhatóak. Emellett napilapokkal, hetilapokkal, folyóiratokkal és szakkönyvekkel ellátott olvasósarok kínál a diákoknak hasznos kikapcsolódást.

A határon túli együttmûködésekre, közös és kisebb regionális programokra is lehetôség nyílik – fogalmazta meg Varga Zsigmond, az eMagyarország ifjúsági programvezetôje.

A marosvásárhelyi klub irányítói Enyedi Katalin és Nagy Károly, mindketten a Sapientia hallgatói.

Tegnap délben a marosvásárhelyi Continental Szálloda fehér termében újabb pénzügyi szaktanácsadó és brókercég mutatkozott be a sajtónak és az érdeklôdô ügyfeleknek. A Beruházások, Finanszírozások Szaktanácsadások (Investitii Finantari Consultanta) elnevezést viselô cég, az IFC, elsôsorban az európai uniós elôcsatlakozási alapok, a Phare- és Sapard-programokban nyújtott eddig szakasszisztenciát, illetve tôzsdeügynökségi szolgáltatást is vállal.

Alexandru Farcas, a marosvásárhelyi székhelyû IFC vezérigazgatója elmondta, cégük 2003-ban alakult, s eddig csak az elôcsatlakozási alapok használatában, a projekt kivitelezésében segítették az érdekelt cégeket. Októberben kaptak engedélyt arra, hogy a tôzsdén is adjanak és vásároljanak részvényeket. A 16 fôs csapat elsôsorban azzal foglalkozik, hogy felméri azon cégek gazdasági lehetôségeit, amelyek részvényeiket jegyeztetni szeretnék a tôzsdén. Azokat, akik csak részvényeket szeretnének vásárolni vagy eladni, a tranzakciók kockázatairól tájékoztatják.

Megyénkben ez a harmadik brókercég, amely a vezérigazgató szerint a mûködôképessé váló piacgazdaság jele. A bukaresti tôzsdén jelenleg 5,2 milliárd új lej értékben jegyeznek részvényeket, igaz, csupán több tucat cégrôl van szó, de ezek iránt már a külföldi ügynökségek is érdeklôdnek. Az IFC munkatársai azt szeretnék, ha néhány Maros megyei, illetve a 7. régióközponthoz tartozó megyénkbeli cégeket is meggyôzhetnék arról, hogy jegyeztessék részvényeiket a börzén. Eddig három céggel tárgyaltak. Mindehhez tegyük hozzá, hogy novemberben az IFC-t a prefektúra és az Országos Kis- és Közepes Vállalatok Tanácsa a legdinamikusabban fejlôdô cég díjával tüntette ki.

(MTI) – A hagyományoknak megfelelôen ebben az évben is ma, december 10-én – a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján – átadják Stockholmban a szakmai Nobel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel-békedíjat.

Inventas vitam iuvat excoluisse per artes – szép dolog az életet találékony mûvészetekkel nemesíteni: ez a jelmondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életû svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki fantasztikus gazdagságát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevôinek jutalmazására fordítja. 1890-ben kelt elsô végrendele-tében még csak az élettan és az orvostudomány mûvelôire gondolt, a kitüntetés végleges formáját halála elôtt egy évvel, 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg. Eszerint "A tôke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az elôzô év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlô részre osztandó és a következôk szerint ítélendô oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú mûvet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy elômozdítása érdekében."

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította. A közgazdasági díjat a svéd akadémia ítéli oda, de elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.

A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselôibôl alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élô személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek: Erik Karlfeldt svéd költô és Dag Hammarskjöld volt ENSZ- fôtitkár esetében.

Az elismeréseket odaítélô intézmények minden ôsszel levélben kérnek javaslatot a világ vezetô tudósaitól. A javaslatoknak február 1-jéig kell megérkezniük, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki (elôször 101 éve, 1901-ben történt ez meg), a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy csekket kapnak (idén 10 millió svéd koronáról). Az átvétel határidôhöz kötött, ennek lejárta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem.

Az EU-ról szóló tájékoztató rovatunkban arról még nem beszéltünk, hogy mire számíthatnak a romániai vállalatok az uniós csatlakozást követôen. Nem árt tudni, hogy ezek a vállalatok, a szabad piaci verseny alapján, az Európai Unió területén bárhol értékesíthetik saját termékeiket. A romániai vállalatoknak már nem kell majd elvégezniük a vámügyi formaságokat a Románia és az EU-tagállamok közötti áruforgalomban. Az unión kívüli tagországokkal való külkereskedelmi áruforgalom esetében a nemzeti vámtörvény helyébe az uniós szabályozás, az úgynevezett közösségi vámkódex lép. A romániai vállalatok az unióban bárhol alapíthatnak leányvállalatokat és kirendeltségeket, illetve korlátozás nélkül vihetnek át tôkét ezekbe a kirendeltségekbe.

A kis- és középvállalkozások számára elérhetôvé válnak a strukturális alapok és az Európai Unió egyéb programjainak pénzügyi forrásai, amelyek társfinanszírozást, kölcsönöket, garanciát és tôkefinanszírozást kínálnak. Ezek a támogatási formák elsôsorban a kisvállalkozásokat ösztönzik.

A bármelyik uniós tagállamban székelô áruszállítók engedélyek nélkül szállíthatnak az EU-tagállamok között és a belsô áruforgalomban is, ugyanakkor azonban uniós licenccel is kell rendelkezniük.

Az EU-tagországok belsô határain már nem lesz vámvizsgálat, mert a csatlakozással Románia is a belsô piac részévé válik. A román fogyasztó áruvásárláskor abban az országban fizeti be a hozzáadott értékadót (TVA), ahol az árut vásárolta, és a saját országába való visszatéréskor már nem jogosult annak visszatérítésére.

A TVA-kifizetés szempontjából egyetlen kivételt új gépjármû (gépkocsik, motorok, vízi jármûvek) vásárlása képezi, mert ebben az esetben az adót továbbra is a jármû forgalomba helyezési helyszínén kell befizetni. Viszont ha valaki használt jármûvet vásárol, az adót közvetlenül az eladónak, tehát a vásárlás országában fizeti be.

Az Európai Unió ingatlanpiaca teljesen nyitott valamennyi EU- állampolgár, így a 2007-es csatlakozást követôen nyitott lesz a román állampolgárok számára is. Esetleg egy EU-védzáradékot is köthetnek, amely lehetôvé teszi Románia számára az ingatlanpiac védelmét bizonyos területeken (mezôgazdasági és erdôterületek, hétvégi házak stb.) illetve jelentôsebb ingatlanpiaci zavarok esetén.

A Kultúrpalota elôtti sarkon reklámtábla jelzi: az alagsorban hidegvérûek lakoznak. Valószínûleg sokan kíváncsiak leszünk a távoli országok, kontinensek félelmetesen ható egzotikus állataira, amelyeket gyakran csak lexikonokból, dokumentumfilmekbôl ismerünk.

– Már gyerekkoromban vonzódtam a hüllôkhöz. Páréves koromtól vadásztam kígyókra, s míg barátaim horgásztak, én békákat gyûjtöttem. Otthon édesanyám tiltó szava hidegzuhanyként ért, s féltett kincseimet vissza kellett vigyem a természetbe – meséli Purcaru Daniel, a különös gyûjtemény tulajdonosa.

A 25 éves, aradi illetôségû fiatalember kereskedelmi líceumot végzett, szakmáját azonban soha nem gyakorolta. Amint mondja, a hüllôk az élete. Olyannyira, hogy most is velük egy helyiségben alszik. 1996- tól járja az országot s mutatja be szerzeményeit. Kezdetben 12 féle hüllôje volt, mára számuk harmincra gyarapodott. Magyarországi, németországi, ausztriai tenyésztôktôl vásárolta állatait, mások csere útján kerültek gyûjteményébe. A bambuszviperának évente lesznek kicsinyei, azoknak egy részét megôrzi, a többit értékesíti.

A kiállítás büszkesége a kajmán. Nyolc évvel ezelôtt vásárolta az Amerikai Egyesület Államokból a 30 centiméteres példányt. Ma 1500 eurót is megér. A tigrispiton Magyarországról származik, korábbi gazdája cirkuszi mutatványokhoz használta. A kígyó azonban egyre nôtt, súlyosabb lett, s az idomár már nem bírt vele. Az 5 méteres kígyó jelenleg 45 kilós, elôszeretettel nyeli le egészben a rucákat, libákat, tyúkokat. "Kimegyek a piacra, veszek egy szárnyast, s beadom az akváriumába. Csak az élô állatokat fogadja el, neki kell megfojtania áldozatát", hallgatom Daniel magyarázatát némi viszolygással.

Hideg szemmel méregeti a belépôket a malajziai falakó vipera, a törökhegyi vipera, a préri csörgôkígyó, a venezuelai csörgôkígyó, a vörösgyémánt csörgôkígyó, az afrikai erdei kobra, a palesztin vipera, a szarvasvipera. De látható itt kaliforniai királysikló, tobzosfarkú gyík, páncélos gyík, Tokay-gekkó, szakállas agáma, sztyeppi varánusz, egyiptomi szárazföldi teknôs, aligátorteknôs, fekete hegyi sikló, gabonasikló is. Egy másik akváriumban pompázik a tarantula.

Január közepéig látogatható a kiállítás. Akkor – mint annyiszor a közel tízéves vándorlás alatt – a hüllôk zsákokba kerülnek, s kamion szállítja ôket a következô megállóhelyre.

Nagy Annamária

Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana felkerült az UNESCO Világemlékezet- listájára – tájékoztatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma csütörtökön az MTI-t.

A Bibliotheca Corviniana – amely a vatikáni könyvtár után a reneszánsz kori Európa második legnagyobb könyvgyûjteménye volt – Mátyás (1458-1490) számára írt mûveket tartalmazott, de megtalálhatók voltak benne a kor legfontosabb munkáinak példányai is.

Az egyebek mellett filozófiai, teológiai és történettudományi, továbbá jogi, irodalmi, földrajzi, természettudományi, orvosi és építészeti munkákat magában foglaló gyûjtemény hûen tükrözte a reneszánsz irodalmi, tudományos és mûvészeti életét.

A Bibliotheca Corviniana Mátyás halála után, a török hódoltság idején szétszóródott a világban. A gyûjtemény megmaradt darabjai ma a világ mintegy 50 könyvtárának kiemelkedôen értékes kincsei a többi között Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban. A bizonyítottan hiteles corvinák száma 216, a magyarországi gyûjteményekben 53 corvinát ôriznek, 35-öt az Országos Széchényi Könyvtárban.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete néhány éve hirdette meg a Világemlékezet Programot azzal a céllal, hogy regisztrálja és megôrizze a pusztulástól a világ szellemi örökségét, a világ emlékezetét, amely hûen tükrözi a nyelvek, népek és kultúrák sokszínûségét.

Az UNESCO fôigazgatója által kinevezett szakértôkbôl álló nemzetközi felügyelô bizottság kétévenként bírálja el a tagállamok jelöléseit.

Idén huszonnégy ország 29 gyûjteménye került fel az UNESCO Világemlékezet-listájára; ezzel százhúszra emelkedett a listán szereplô gyûjtemények száma.

A házastársak közötti veszekedés nemcsak a kedélyt terheli meg, hanem az immunrendszert is: egy félórás civakodás egy nappal elodázza a bôrön keletkezett kisebb sebek begyógyulását – állapították meg amerikai kutatók.

Azt már eddig is tudták, hogy a munkahelyi vagy a közlekedés okozta stressz árt a szervezet gyógyulási képességének. Most az Ohiói Állami Egyetem Jan Kiecolt-Glaser vezette kutatócsoportja megvizsgálta a családban fellépô stresssz fiziológiai hatásait, s az eredményt az Amerikai Orvosi Társaság (AMA) Archives of General Psychiatry címu szaklapjának keddi számában közölték.

A kutatók két alkalommal 24-24 órára meghívtak 42 házaspárt a klinikára. Az elsô látogatás alkalmával arra kérték a párokat, hogy félórás beszélgetésben hangsúlyozzák társuk pozitív tulajdonságait, a második ottlétkor a bosszantó szokásokról volt szó, s majd minden beszélgetés heves házastársi civakodásba torkollott.

Mindkét alkalommal vért vettek a házastársaktól a stressz okozta hatások megállapítására. Ugyanakkor megfigyelték, hogy milyen hatással van a házastársi perpatvar az alanyok bôrén kísérleti célból elôidézett kisebb sebek gyógyulási folyamatára. Kiderült, hogy a többnyire békésen élô házastársak egyszeri veszekedését követôen a sebek gyógyulása egy nappal tovább tartott. Az egymással többnyire hadilábon álló házastársak esetében a gyógyulási idô két nappal is elhúzódott.

Amerikai kutatók szerint a zenészek agya jobb hatásfokkal, gyorsabban dolgozza fel a hangjelenségeket, így a zenei képzés segíthet a nyelvi képességek fejlesztésében is, és hasznos lenne, ha az olvasással-számolással azonos súllyal szerepelne a kisiskolások tanrendjében.

A Stanford egyetem pszichológiai tanszékén a frissen doktorált Nadine Gaab vezetésével összefüggést kerestek a zenei elôképzettség és a hangfelismeréssel kapcsolatos agytevékenység között. Eredményeikrôl az amerikai neurológusok társaságának (Society for Neuroscience) idei, 35. konferenciáján számoltak be.

Az elsô tanulmányba 28 felnôttet vontak be. A csoport fele zenét tanult ember volt, aki 7 éves kora elôtt elkezdett hangszeren játszani, s azóta is rendszeresen muzsikált. A nem zenészek mind angol anyanyelvûek voltak. A két fél-csoport összetétele életkor, nem, intelligencia és nyelvi képességek szempontjából azonos volt. A kísérlet során a résztvevôk szótagpárokat hallgattak, például ba-da, ba-wa vagy ga-ka, és jelezték, hogy azonos volt-e a két szótag. Teljesítménytôl függôen a kutatók egyre nehezebb feladatokat adtak. A zenészek lekörözték nem zenész társaikat.

A második kísérletben a kísérleti személyek agyterületeinek oxigénfelvételét, azaz aktivitását mérték, hogy megtudják, függ-e a zenei elôképzettségtôl, hogy milyen agyterületek aktivizálódnak hangfelismerés közben. A részt vevô 40 személy között fele- fele arányban voltak zenészek és nem zenészek. Három különbözô magasságú hangsorozatokat játszottak le nekik, és egymás melletti gombokon vissza kellett játszani a sorrendet. A zenészek szinte hibátlanul reagáltak, a leggyorsabb hangszekvenciánál is 85 %-os eredményt produkáltak, és a gombokat is gyorsabban nyomogatták. A nem zenészeknél 50% volt az összesített átlag. Párhuzamosan a zenészeknél sokkal kisebb agyterületek aktivizálódtak, az agyuk jobb hatásfokkal és gyorsabban dolgozta fel a gyors egymásutánban érkezô ingereket.

A megfigyelések birtokában új módszerekkel lehet segíteni a nyelvi fejlôdésben lemaradt vagy diszlexiás gyerekeken és a kognitív hanyatlás korába érett felnôtteken – vélik a tudósok.

Háziállataink is szenvedhetnek pszichés megbetegedésektôl. Ezek több okra is visszavezethetôk, és különbözô tünetekben nyilvánulhatnak meg. A macskák például nagyon érzékenyen fogadják – különösen akkor, ha egykék –, amikor addig megszokott életvitelükben olyan változás lép fel, ami ôket kellemetlenül érinti. Ilyen lehet például egy másik fajtárs megjelenése, egy idegen személy beköltözése, ha kisbaba érkezik a családba, ha nem kapja meg a kedvenc eledelét, ha kicserélik azt az ülôgarnitúrát vagy kidobják azt a fotelt, ami az ô kedvence volt, és nem találja a helyét. Probléma lehet abból is, ha nem kapjuk meg az általa megszokott almot a kereskedésben. Akár el is vesztheti a szobatisztaságát, mert egyszeruen nem hajlandó az új almot használni. A karmos kedvencek könnyen függôvé válnak egy kellemes íztôl, egy színtôl vagy egy adott minôségu árutól is – ebben az esetben megszokott tasakos, konzerv vagy száraz eledelük hiánya okozhat jellegzetes dacreakciót náluk.

A kutyák talán nem ennyire szeszélyesek, de érthetô és indokolatlan félelmektôl ôk sem mindig mentesek. Leggyakrabban az autótól és a petárdázástól félnek. Az elôbbi oka lehet, ha megunt kedvencként a kocsiból hajította ki ôket korábbi gazdájuk. Ilyenkor megmaradhat az emlékeikben a gyorsan tovaszáguldó autó, s egy másik kocsi látványa felidézheti a számára szörnyu perceket. A petárdák hangos durranása hallatán pedig elôször elkezdenek nyálazni, majd eszüket vesztve, akadályokat nem ismerve ámokfutásba kezdenek, és gyakran hihetetlen távolságokat képesek megtenni. Ha kölyökkorban éri ôket valamilyen sérelem, például valaki csak úgy heccbôl megrúgja szerencsétlen állatot, akkor felnôttként is fog erre emlékezni, és akkor már, ereje teljében megtámadhat bárkit, akin az egykor fájdalmat okozóhoz hasonló nadrág van, függetlenül attól, hogy az illetônek semmiféle rossz szándéka nincs vele szemben.

A leggyakrabban elôforduló félelem azonban mégis az állatorvostól, az állatorvosi rendelôtôl illetve az állatorvosi beavatkozásoktól való félelem. Ilyenkor összehúzzák magukat, igyekeznek minél kisebbnek látszani, és úgy remegnek, mint a nyárfalevél.

A tünetek megelôzése, enyhítése és megszüntetése érdekében fejlesztett ki egy cég külön macskák és külön kutyák részére egy speciális folyadékkal teli párologtatót. Ennek lényege az a felismerés, hogy az anyaállat emlôi között lévô faggyúmirigy által termelt feromon a kölykökben biztonságérzetet vált ki. Hatására az ijedt kis állat megnyugszik és az idegen, akár félelmet keltô ingerek ellenére is biztonságban érzi magát, így neki mer indulni a nagyvilágnak, hogy tapasztalatot gyujtsön és felfedezze az ismeretlent, valamint elsajátítsa a fajra jellemzô válaszreakciókat. Kutatások igazolják, hogy a feromonok csitító, ugyanakkor bátorító, biztató hatása a felnôtt állatokban ugyanúgy érvényesül, mint a kölykökben. Ezek a speciális anyagok ugyanakkor mind az adott egyed érzelmi állapotát, mind pedig a környezetben lévô állatokhoz és emberekhez fûzôdô viszonyát képesek alakítani.

Egy chicagói utcán landolt egy Boeing 737-es utasszállító repülôgép helyi idô szerint csütörtök este.

A félresikerült leszállásra Chicago Midway nevû repülôterén került sor, erôs havazás közepette. A Boeing 737-es a leszállást követôen letért a kifutópályáról, majd áttörte a repülôtér védôkerítését, s egy utcán kikötve, a szó szoros értelmében karambolozott két autóval. A CNN hírtelevízió tudósítása szerint az autókban ülôk közül egy hatéves kisfiú meghalt, két felnôttet és két gyermeket súlyos sérülésekkel ápolnak egy helyi kórházban.

A Southwest Airlines légitársaság repülôgépének a fedélzetén 98 utas és az ötfôs személyzet tartózkodott. A gépen tartózkodók közül az elsô jelentések szerint senki nem sebesült meg.

A Boeing 737-es Baltimore városából érkezett Chicagóba. A balul végzôdött leszállást követôen egy tucat mentô- illetve tûzoltóautó érkezett a helyszínre, nagyobb szerencsétlenség azonban nem történt. A város sûrûn lakott körzetében lévô Midway repülôteret a balesetet követôen lezárták.

Chicagóban egész nap erôsen havazott.

A cumi életet menthet: jóval ritkább a hirtelen csecsemôhalál azoknál a babáknál, akiket cumival tesznek le aludni.

Az összefüggést egy amerikai tanulmány adta közre. A tudósok vizsgálódásai szerint a cumisok körében 90 százalékkal alacsonyabb a bölcsôhalál.

A tragikus jelenség általában 2-4 hónapos korú csecsemôk közül szedi áldozatait, gyakoribb a fiúknál. Oka mindmáig ismeretlen. Egyes vélemények szerint a hason fektetés, a szülôk dohányfüstje, régi – és emiatt baktériumoktól fertôzött – matrac lehet a háttérben.

Az Egyesült Államokban számottevô javulást eredményezett az a kampány, amellyel arra buzdították a szülôket, hogy hanyatt fektessék a babákat.

Vendégünk volt a Hópárduc

A Hópárduc olyan élôlény, amely a magas hegyeket szereti, 7000 – 8000 méteres csúcsokon érzi jól magát. Sziklákon, jégpárkányokon és gleccsereken át hajtja valami megmagyarázhatatlan erô az örök hó birodalmába. Akár messze földrôl is.

A mi Hópárducunk, Erôss Zsolt szerény, alacsony, mindig mosolygós, akit a hegy arra nevelt, hogy tisztelje ôt, s talán ezért sikerült neki mindig épen visszatérnie onnan, ahol mások a sírjukat lelték. Erdély hegyei közül származik, a Gyilkos-tó és a Békási-szoros közötti sziklákon szívta magába a kalandvágyat, a hegyszeretetet, amely akkor se lankadt, amikor át kellett költöznie a Pannon- síkságra. Járt már a világ tetején, a 8849 méter magas Mount Everesten, elsô erdélyiként, magyarként. Az idén újabb, ennél talán sokkal veszélyesebb kalandra vállalkozott: megmászni a világ második legmagasabb hegycsúcsát, a pakisztáni Karakorum-hegységben levô, 8611 méter magas K2 csúcsot. Hosszas elôkészületek után a MOL támogatásával sikerült megszervezni azt az expedíciót, amelynek tagjai között egy Marosvásárhelyrôl elszármazott hegymászó, Markos Huba, egy romániai alpinista, Dan Borcea, egy szlovák hegymászó, Jaro Dutka továbbá az expedícióvezetô Kollár Lajos s premierként egy hölgy, Csollány Katalin, valamint Mécs László és Ács Zoltán is benevezett.

A K2 sokkal veszélyesebb, mint a Mount Everest. A hegy lábáig hosszú gleccsernyelven, jéghasadékokon átgázolva lehet eljutni. A gerinc felé vezetô út pedig meredek, sziklás gerincen (Abruzzi) vezet a csúcsra. A Karakorumban a légáramlatok miatt sokkal zivatarosabb, szeszélyesebb, kiszámíthatatlanabb az idôjárás, mint a Himalájában. Ezt vállalva indult útnak 2005 júliusában a csapat. Már az út elején számos akadályt – mint amilyen a több helyen elmosott út volt – leküzdve jutottak el az alaptáborig. Innen közelinek tunt a csúcs, de csalóka a látvány, mert a szél, a fagy, megannyi más akadály teszi csaknem elérhetetlenné. Az idôjárás nem tántorította el a csapatot. Legalábbis egy darabig, mert a vihar bizonyult erôsebbnek. A velük egy idôben próbálkozó amerikai, lengyel és kazahsztáni sorstársaikkal együtt dönteniük kellett: elôre vagy vissza. Az alpinisták életében ez a legnehezebb pillanat, hiszen kéznyújtásnyira a varázslatos cél. Nehéz hónapok küzdelmét feladni. A tapasztaltabbak azonban tudják, érzik, mikor kell fejet hajtani a magaslat elôtt. Aki dacol a heggyel, megjárhatja. Minden 8000-es tövében, az alaptáborok közelében kôhalmok, alumíniumtányérokból, fémlemezekbôl készített emléklapok ôrzik azok nevét, akik örökre fenn maradtak. Intô jelként a K2- expedíció tagjai is láttak gleccserfogságból kiszabadult, elüszkösödött végtagot s bakancsot a lábbal együtt. A magyarországi MOL K2 expedíció tagjai visszatértek. A sikertelenség nem kudarc, inkább az elodázott siker reménye.

A Hópárductól van mit tanulniuk a fiataloknak: kitartást, meggondoltságot, szerénységet, fegyelmet, akaraterôt, ember- és életszeretetet. Erre tanítja a hegy azokat is, akik ha nem is jutnak el olyan magaslatokba, mint a Hópárduc, megtapasztalhatják mindazt, amirôl november 29-én délután az Erdélyi Kárpát Egyesület meghívására, a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ zsúfolásig telt termében mesélt.

Hogy meddig folytatja még? Ameddig a szenvedély hajtja s fizikai erônléte megengedi. S ha már túl magasnak tunnek a 7000 – 8000-esek, akkor 70 évesen is valahol az Alpokban fog csavarogni – reméli. A legközelebbi célpont a 8091 méter magas Dhaulaghiri. A kihívásnak nem lehet ellenállni.

A minap tûnôdtem azon, milyen keveset tudunk arról a fogalomkörrôl, amit immunitásnak hívunk. Utánanézve, a szótárban ezt találtam: latin eredetû, orvosi tárgykörben használt szó, jelentése: 1. védettség; 2. öröklött vagy szerzett közömbösség egyes betegségekkel vagy mérgekkel szemben. A következô pillanatban megértettem több dolgot is. Elôször, az immunitás sokkal mélyebb annál, mint ahogy elsôre tûnik. Másodszor, ez egy társadalmi jelenség. Valahogy divat lett nem nézni a dolgok mélyére. Ezt sugallják a tévé-, rádiómûsorok, újságok, egyszóval a média. Ez nem lehet véletlen, emögött szigorú szándékosság lapul, de ezen dolgok okainak vizsgálata nem tárgya e cikknek.

Tehát vissza az immunitáshoz. Jelentése azt sugallja: védettség a betegséggel, fájdalmakkal szemben. Ez így igaz, régen kimutatták már orvosi kísérletekben, hogy betegségeink és immunitásunk fordítottan arányos. Tehát, magasabb immunitás – kevesebb betegség. Védekezôképességünket vizsgáljuk most meg egy újfajta nézôpontból, nevezetesen az idegrendszer szempontjából. Az idegrendszer az, ami biztosítja az elektronikus összeköttetést minden apró kis részünk és az agy között, oda-vissza. Idegpályáink az agyból indulnak ki és a gerincvelôn át futnak, majd a csigolyák közt kilépnek és folytatják útjukat, egészen a legtávolabbi sejtekig. Az ember idegrendszerének minden egyes alkotóeleme összefügg a többivel, kölcsönhatásban állnak egymással. Testünk olyan csodálatosan összetett "szerkezet", hogy bármely része nemegyszer hatással lehet egy másikra, még akkor is, ha egymástól távol helyezkednek el, s látszólag semmi közük sincs egymáshoz. Nézzünk erre egy egyszerû példát, mondjuk egy autót. Ez messze nem olyan bonyolult, mint a mi testünk, de képzeljük csak el a mi gyönyörû autónkat, ami tökéletesen mûködik, csak egy kis hiba folytán nem megy az ablaktörlô. Ilyen ôszi, téli idôben nem használhatjuk, bepiszkolt ablaknál nem látunk ki, így megnövekszik a balesetveszély stb. Így van ezzel az idegrendszer is. Gerincünk mintegy biztosítéktáblaként funkcionál, a kilépô idegeket nyomja az elmozdult gerinccsigolya, és ezért nem tökéletes a gyomrunk. Gyomorpanaszok esetén a háti 6-os csigolyánál mutatható ki elmozdulás. Megoldás: biztosítékokat kell cserélni (a háti 6-os csigolyát helyreteszi a csontkovács), és autónk újra teljes értékû lesz. Ezzel nem kevesebbet állítok, kedves olvasó, minthogy a betegségeink javarészt idegi eredetûek. Idegi egyensúlyunk felbomlásával együtt jár a szervezet biomechanikájának (biomechanika = élô szervezet) rendellenessége is. Ezek szoros kölcsönhatásban vannak. Miért jó ez nekünk? Mert a szervezet biomechanikáját sokkal egyszerûbb helyreállítani, mint mondjuk sebészeti úton idegsejteket keresgélni. Tehát a biomechanika optimalizálásával megoldódik idegi panaszunk is. Arról már nem is szólva, hogy természetes módon történik a helyesbítés, ami nem jár szövôdményekkel és mellékhatásokkal. Nem von maga után gyógyszeres kezeléseket. Legnagyobb elônye azonban mégsem ez, hanem az, hogy okot tudunk vele kezelni. A tünetkezelések ideje a 21. században lejárt. A helyzet persze nem így néz ki, hiszen a gyógyszer-kereskedelem a világ legtöbb hasznot hozó vállalkozása.

Kelemen István

Nálunk az egy fôre esô átlag mézfogyasztás nem éri el a 20 dg-ot, míg Németországban és más nyugati országokban közel 3 kg. Ezért kellene szélesebb körben megismerni a mézet és a méhészeti termékeket és jótékony hatásukat az emberi szervezetre.

A méhek mint a tökéletes és a legtermészetesebb élelmiszert gyártók mézet, virágport, propoliszt, viaszt, pempôt és mérget termelnek. Ezen termékek mindegyikét az ember egészsége megôrzésére, védelmére és a már kialakult betegségei gyógyítására használja.

A méhek a virágok magas cukortartalmú nedvét gyûjtik, amit a kaptárba szállítanak, érlelés és szárítás után légmentesen vékony viaszréteggel lefödik. Az így lefödött méz hosszú ideig megôrzi minôségét, nem veszít az illatából és aromájából és késôre kristályosodik, ezért ízletesebb és illatosabb a lépes méz a pörgetett méznél. A méz a pörgetés folyamán érintkezik a levegô oxigénjével és kismértékben oxidálódik, veszít íz- és illatanyagaiból. A méz ízét, illatát, színét a virágok határozzák meg. A méznek kb. 4/5 része cukor, 1/5 része víz. A mézben többféle cukor található: gyümölcscukor, szôlôcukor, malátacukor, nádcukor és különleges cukrok, ásványi anyagok, kevés fehérje, savak, íz- és illatanyagok, vitaminok és virágporszemcsék. A méz kristályosodását fôképpen a méz származása határozza meg. A méz nem azért kristályosodik, mert a méhész kristálycukorral etette a méheket vagy cukrot kevert hozzá!!! A méz kristályosodása természetes folyamat. Minél több a nem kristályosodó cukor (gyümölcscukor)és a kristályosodást gátló anyag a mézben, annál hosszabb ideig marad folyékony(ilyen az akácméz). A 14C°alatti hômérséklet nagyon kedvezô a mézkristályok kialakulásához. A kristályos méz folyékonnyá válik, ha vízfürdôben felmelegítjük, lassan és vigyázva arra, hogy 40C°-fölé ne melegítsük, a méz minôségének megôrzése érdekében. A méz értékes táplálék: nagy a kalóriaértéke, gyorsan felszívódik a bélcsatornából és hatása hamar jelentkezik, kedvezô hatással van a bélmûködésre, növeli a vér hemoglobintartalmát és ezáltal javítja a szervezet oxigénellátását, növeli az izom munkaképességét, javítja a szívmûködést, elôsegíti a gyerekek fejlôdését, nyugtató és gyulladáscsökkentô hatása van, az epemûködést jótékonyan stimulálja; a mézben levô virágpor prosztatint tartalmaz, ezért a prosztatagyulladás megelôzésére alkalmas. A méz az idegmûködésben kulcsszerepet játszó ingerületátvivô anyagot (acetilkolint) is tartalmaz és ez pozitívan hat idegrendszerünkre.

A mézben található cukrok egy része a májban raktározódik el, más része az izmokban ég el, így A MÉZ NEM HIZLAL. Fogszuvasodást NEM okoz, éppen ellenkezôleg, a benne levô fertôtlenítô anyagok gátolják a szuvasodást.

Itt említeném még meg az ÉDES HARMAT mézet. A levéltetvek és pajzstetvek lefúrnak szúró-szívó szájszervükkel a nedvszállító edényekbe, a rostacsövekbe, kiszippantják az édes folyadékot, egy részébôl táplálkoznak, a többit pedig átalakítva kibocsátják magukból. Ezt a magas cukortartalú nedvet a méhek elôszeretettel gyûjtik össze és ÉDES HARMAT mézet gyártanak belôle. Ez a méz 90-95% különféle cukrokat tartalmaz. Az édes harmat sokféle növényen jelentkezhet, pl. fenyôn, hárson, fûzön, tölgyön, bükkön, égeren, juharon, gyümölcsfákon stb. A fenyôméz szintén édes harmat, színe sötétbarna, szinte fekete, íze kissé savanykás, enyhén gyantaízû. Az édes harmat mézek nagyon értékesek, de nagyon ritkák.

Szentmártoni Károly

Vitaminok

Az egyetlen vitamin, amely egy fémiont tartalmaz. A táplálékkal kerül be a szervezetbe, és minden állati eredetû élelemben megtalálható. Mennyiségét ìg-ban mérik. Felnôttek esetében napi 3 ìg-re van szükség, terhes és szoptató anyák esetében nagyobb mennyiségre. A gyomorból továbbjut a belekbe, majd a terminális csípôbélben (ileum) szívódik fel. Innen a vérplazmába kerül, és a májban raktározódik el. A szervezet általában bôséges B12-vitaminkészlettel rendelkezik, s hiánya csupán a B12 teljes felszívódásának megszûnése után három évvel jelentkezik.

Szerepe sokrétû: elôsegíti a vörösvértestek képzôdését és regenerálódását, megelôzve ezzel a vérszegénységet. Gyereknél fokozza a növekedést és az étvágyat. Növeli a szervezet energiáját. Egészségesen tartja az idegrendszert. Biztosítja, hogy a zsírok, szénhidrátok és fehérjék a megfelelô módon szívódjanak fel. Hozzájárul az ingerlékenység mérsékléséhez. Javítja a koncentráló-, emlékezô- és egyensúlyozóképességet.

Legfontosabb természetes forrásai a máj, marhahús, sertéshús, tojás, tej, sajt, vese. Mivel minden állati eredetû élelemben megtalálható, a táplálkozással kapcsolatos B12-hiány ritkán fordul elô, valójában csak azon vegetáriánusok körében, akik a húson kívül a tejtermékek fogyasztását is kerülik. Az alkoholisták számára is fontos a B12-vitamin bevitele. Folsavval kombinálva hatásos vitalizáló kezelést jelent. Nôk esetében a menstruáció elôtt és alatt segít. A B12 hiányának egy másik oka a súlyos Crohn-betegség lehet, amely a B12 felszívódásának zavarához vezetô csípôbél (ileum) károsodását okozza. A hiánybetegség leggyakoribb oka a vészes vérszegénység (anamia perniciosa), amely egy örökletes autoimmun szindróma.

A B12-vitamin hiányának tünetei a vérszegénység, a nyálkahártya sejtjeinek elváltozása, az anorexia, hasmenés, a perifériás idegek, majd a gerincvelô hátsó szarvának érintettsége, ami egyensúlyzavarokat okoz. Elôrehaladott szakaszban az agyi funkció is megváltozik. A fizikális vizsgálat során a beteg sápadt, enyhén sárga a bôre, helyzetérzékelése csökkent.

A B12-vitamin nagymértékû adagolása nem okoz toxicitást.

Kizárólag orvos utasítására kell használni. A patikákban injekció formájában és a többi B-vitaminnal közösen kis mennyiségû B12-t tartalmazó tablettában kapható.

Szomorú szentek nincsenek

Mint már hírül adtuk, megjelent Sebestyén Péter ötödik kötete, a Nézz az ég felé, amelynek bemutatójára, a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület szervezésében, ez év november 10-én került sor a városi mûvelôdési otthon klubtermében. Ebbôl az alkalomból beszélgettünk a szerzôvel, aki az Erdôszentgyörgyi Figyelô szerkesztôségi tagja, s a Marosvásárhelyi Rádió vallási mûsorainak rendszeres vendége.

– Öt év alatt öt kötet, a következô öt évben is születik még öt?

– Én egyáltalán nem így teszem fel magamnak a kérdést. Nem versenyzem senkivel, ez egyszerûen így alakult. Már ez az öt kötet is a Gondviselés csodája. És el kell mondanom, hogy mindegyik könyvnek saját története van. Három (Életutak – 2000, Agapétól Zsoltárig – 2001, Családi Szentély – 2004) önálló sorozatként hangzott el a rádióban, és arra gondoltam, közkinccsé teszem írott formában is. Hála istennek, a kiadáshoz jó szándékú támogatókat is találtam, és így jelenhettek meg. A másik kettô (Készenlétben – 2003, Nézz az ég felé – 2005) inkább apró írásaim, az Erdôszentgyörgyi Figyelôben megjelent cikkeim, prédikációim csokorba kötött gyûjteményei. Azért akartam a nagyközönségnek is eljuttatni, mert idôszerû témákról, hitünk és életünk hétköznapi teológiájáról szólnak. De hogy a kérdésre is válaszoljak: nem valószínû, hogy lesz még öt kötet mostanában. Fôleg nem így, egymás után. A könyvekhez idô, elmélyülés, csend kell. És sok munka.

– 1997 februárjától Erdôszentgyörgyön látja el a plébánosi teendôket. Tôsgyökeres csíki székely. Szereti Erdôszentgyörgyön, s ha igen, miért?

– Erre a kérdésre nem szívesen adok egyértelmû választ, mert akkor szét kellene szedjem emberségemet, magyarságomat, katolikusságomat, székelységemet, hivatásomat – ami egyszerûen lehetetlen. Egyébként, akik nem idevalósiak, azok igenis értik, mit akarok ezzel mondani. De hogy mégis árnyaljam a képet: szeretem a hivatásomat. Akarom szeretni Istent és embertársaimat holtomiglan. Szeretem a tájat, a vidéket, a lombhullató erdôket, de azért a fenyôt többre becsülöm. Sokszor kényelmetlen, hogy nincs velem egy tôrôl metszett emberfia, akivel szót érthetnék. Sokszor fáraszt ez a felhígult, vegyes, arc nélküli, gyökértelen mentalitás, amelyet a hétköznapokban tapasztalok. Néha úgy érzem, inkább lefelé húz és kísért ez a nyelvi és vallási identitászavar, amely, mint egy labirintus útvesztôje, rengeteg többletenergiát elszív belôlem. De lehet, hogy Isten épp azért adta ezt a kihívást életemben, hogy erôsítsen, hogy edzésben tartson, és megbirkózzam vele.

– Tegyük fel: holnap valamilyen fontos megbízatást ajánlanak fel az érsekségen, vagy kinevezik valamilyen nagyvárosba szolgálni. Elvállalná?

– Ami a katolikus egyház belsô figyelmét illeti, bizonyára tudják az olvasók, hogy a katolikus pap Isten katonája. Ô a püspökének engedelmességet fogadott, mert püspöke helyezésében, döntéseiben Isten akaratát látja. A katolikus pap ott szolgál, ahová helyezi és kinevezi a fôpásztor. De megnyugtatok mindenkit, hogy nem vágyódik rám az érsekség, és én sem vágyódom Gyulafehérvárra. Vannak ott nálam sokkal illetékesebb és képzettebb papkollégák, akik rendkívül gyümölcsözôen végzik szolgálatukat.

– Térjünk vissza a könyveihez. Egyikben a cölibátusról, azaz a papi nôtlenségrôl ír. Változott-e ez a szemlélete?

– Alapvetôen nem változott. Inkább úgy mondanám, hogy mélyült, letisztult, megerôsödött. Én már a fôiskolán magamévá tettem az egyház ezzel kapcsolatos tanítását, és egyre inkább azonosulok vele. Ahogy telnek az évek, mind tudatosabban próbálom megélni papságomat a cölibátus adta kincsével. Mert a papi nôtlenség óriási kincs. Le kell ugyan mondani érte más kincsekrôl, de ez a kincs nem öncélú, hanem mint jel, kifejezésre juttatja, mi a legértékesebb és a legfontosabb az életben: Istent szeretni és neki szolgálni. Mindenestôl csak úgy adhatja oda magát az ember valakinek, valaminek egy ügyért, ha megszüntet minden gátló, fékezô, erejét, energiáját, idejét elszívó tényezôt. A szolgálati papság nem hivatal, nem szolgáltatás, nem állás, nem munkahely, hanem örömteli odaadottság. Így értem a cölibátus értelmét és értékét. E nélkül csak kínlódás és frusztráció, amelyet aztán egyéb utakon kell kárpótolni, akárcsak a sikertelen házasságokat a válással.

– Egy helyütt azt írta: a hegyrôl le is kell jönni. Ez érvényes mindennapjaink hegyeinek megmászása esetén is?

– Így van. A hegymászás életünk hegyeire is érvényes. A nehézségek, a fáradság és kiábrándulás után újra jönnek a csúcsélmények, a megelégedettség, a jól végzett munka utáni lelki béke és biztonságtudat. A hegyrôl nem csak le kell jönni, hanem újra vissza is kell menni. Mert ott, a csúcson gyûjtünk erôt, töltjük fel lelkünk üzemanyagtartályát, és így lesz erônk továbbvinni az élet keresztjét.

– Könyvei megjelenései milyen szakmai elismerést, illetve lelki elégtételt hoztak?

– Szakmai elismerést már csak azért sem hozhattak, mert az egyházban nem ez a cél, és én nem vagyok sem különleges professzor, sem egy akadémikus teológus. De a hallgatóktól és az olvasóktól kapott levelek vagy személyes köszönetek, visszajelzések nyomán azt érzékelem, hogy ez a rádiós vagy könyves apostolkodás megtermette a maga gyümölcsét. Az egyszerû emberek nagyon is a lényegre tapintanak, és ez nekem a legnagyobb lelki elégtétel. A könyvek formájában közölt keresztény üzenet igenis idôszerû, és azt mondhatom, hogy a sokféle szellemi agymosás légkörében talán hiánypótló is.

– Más: önnek kitûnô humorérzéke van, egy kicsit a vicc emberének is tartják. A bibliában van-e humor?

– Igen, van. Az Isten szinte játékos kedvében teremtette az embert. Az Ószövetségben rengeteg helyen elôfordul a humor, a jókedv, a belsô nyugalomnak, a békének, a belsô harmóniának a tükrözôdése. Természetesen ez alkati kérdés is. De ezt tanulni is lehet, hogy észrevedd a szépet, az apró érdekességet, a pozitívumot. És az Úr Jézusnak a példabeszédei, ahogy a gyerekekkel játszik, a sorok közt visszacseng, hogy mennyire szereti a humort, a jókedvet. Mert aki az Istennel együtt van, szereti, nem lehet szomorú. Szomorú szentek nincsenek.

A bibliai humornak nagy múltja van, lexikonokban utána lehet nézni tételesen is.

Kérdezett:
Székely Ferenc

Fogyatkozik a nagy csapat, a képzômûvészeinké is, akik a kilencszázhatvanas, hetvenes években futtatták fel országos hírûvé a marosvásárhelyi alkotómozgalmat és mûvészeti életet. A napokban Török Pál festômûvész földi pályája szakadt meg. A civilizált és gyönyörûséges, Erdélytôl még ma is távoli Svájcban érte a halál, ahova 1978-ban emigrált. Úgy képzelem, hogy utolsó napjaiban is haza gondolt, mert ha ilyesmirôl ritkán nyilatkozott is, de a honvágy ônála is olykor-olykor hívatlanul is bejelentkezett. Az pedig a külföldi szakmai sikerek, elismerések közepette sem hagyja az embert nyugodni. Utolsó találkozásunkkor, ami bizony már régecske volt, úgy egy évtizede a Tokaji Írótáborban, ezt sem hallgatta el, de vallomásait nem ez uralta. Több utalást találtam viszont arra, hogy meg-megszólal benne a szülôföld hívó szava, suttogása, a Kiáltás címû verskötetében, amelyet 1998 májusában küldött el Luganóból. Akkor be is mutattam a Múzsa olvasóinak a sokoldalú szerzô saját grafikáival illusztrált szép könyvét. Mostani távoztával újraolvasva, újabb értelmekkel, érzelmi árnyalatokkal gazdagodnak az 1949-tôl a kilencvenes évekig datált lírai megnyilatkozások. A fél évszázada írt költeményt is, amelynek a címét e búcsúsorok fölé kiemeltem, akárha a halál, az elmúlás közeli bizonyossága szülte volna. Pedig milyen fiatal volt még akkor! Arcát ezután immár mind halványabban ôrzi az emlékezet, festményei azonban a maguk frissességében számos családi otthonban s a képtárakban is megmaradnak lélekderítô emlékeztetônek. Kár, hogy a késôbbi munkáiból tervezett itthoni kiállítását nem sikerült összehozni. Valamikor talán ezt is bepótolhatjuk. A búcsúvétel egy ilyen ígérettel válhatna teljesebbé. Hátha ez is tudatosul azokban, akik ilyen vonatkozásban is tehetnek valamit.

N.M.K.

Török Pál

Szél viszi és

Szél hozza,

Esôk vize

Lemossa bánatom,

Esôk vize

Lemossa…

Ôszi lomb,

fáradt lomb,

Szélbe vetem

Bánatom…

Egyedül

Maradtam

Rózsás út,

Rögös út…

Vajon szívem

Mire jut…?

Ha szótlan fáj,

Vajon szívem

Mire jut…?

Mi a sors

énnélkülem

s velem!?

Több-e annál

amivé lettem,

vagy lehettem volna…?

Csak ez,

ez a körülsáncolt

tértöredék,

ez a tervszerûen

szorongató

idô-kaloda

ez a törékeny

és pillanatnyi

testi épség,

csak ez a

suttogássá halkult

anyanyelv-csoda…

Ez a sorsom?

Mit ér itt

ki nem kíván

még halált,

de rügyeket dugdos

száraz agyagba,

vagy fohászkodik

sorstalan, mert

nincs Sors, se Végzet,

hogy szétverje

a kiagyalt "létkérdések"

koordinátáit…?

Istenek!

Hát ez a Sors?!

A mi sorsunk volna?

Hát legyen!?

Nem, soha!!!

1978.VII.15.

A letûnt huszadik század már nem üt vissza, ezért egyre többet szidjuk. Talán van is miért, mert számunkra, erdélyi magyarok számára sok sebet és fájdalmat okozott. A nemrég történelemmé vált múlt század azonban még mindig fogva tart, mert magunkban hordozzuk ifjúkori, gyermekkori emlékeinket. Igaz, idôvel úgy elmosódnak ezek a régi szép, sokszor kegyetlenül nehéz események, egy kicsit megszépülnek, halványodnak, lassan összekavarjuk a tényeket, összekeverjük az arcokat, majd valaki elôvesz egy fekete-fehér fényképet és újból kitisztul, igazzá lesz minden.

Amit a csúnya huszadik századból örömmel hozunk magunkkal, veszünk elô – azok a fényképeink, fekete-fehér fotóink. Sôt, nemegyszer morgolódunk, miért is nem volt akkor nálunk egy fényképezôgép, miért nem volt ott egy jószemû fotós, mert szép események és kedves alkalmak is egyszeriek, visszahozhatatlanok, tiszavirág- életûek. Marosvásárhely azért is szerencsés város, mert már ötvenkét éve olyan fotóklub mûködik itt, amelynek tagjai a nagyon fontos dolgokat jórészt megörökítették. A számvetés is megtörtént, amikor 2003-ban megjelent az 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub címû könyv, benne Pálosi Ferenc vártemplomi presbiter 1988-ban készült képe: a Bivalyfogat. És most itt látható e mûvészi felvétel mellett még 34 társa.

Ez a kiállítás ismétlés, de szükségszerû és szép. Elôször Szászcsáváson kerültek így egymás mellé ezek a képek, és ez természetes is, mert a szülôfalu mindig hazavár és elvárja a kedves adósság törlesztését: a kapott tálentumok felmutatását. Pálosi Ferenc hatvan éve él ebben a városban, évek óta örökíti meg a vártemplomi eseményeket mint presbiter; ezért illik, hogy a Marosi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának otthont adó Teleki Házban is megmutatkozzék.

A fényképész akarva-akaratlanul krónikás. Az erdélyi fotós pedig Orbán Balázs óta egy sajátos vidék, sokarcú világ, értékôrzô régió csodájának a megörökítôje. Már ma csodálkozva állunk a szalmahordó szekerek elôtt, és boldogan ismerjük fel a tehén nyakában a jármot, a járompálcát, de úgy kellett gondolkozzam, hogy mi a neve annak a kerek dróthálónak ott a tehén orrán. Tôlünk nyugatabbra már csak tájmúzeumokban mutathatjuk meg gyermekeinknek mindezt, de mi még felkötöttük a tehén orrára a Mezôségen kantárnak nevezett dróthálót. A huszonnegyedik órában kapta lencsevégre a fotós, épp akkor, amikor még utoljára feltették a tehénre, nemsokára nálunk is múzeumba kerül. Ez a mûvészi adottság: a pillanat