Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Vadonatúj emberfajta a tiszteletbeli székely. Az egyszerû gyalogszékelytôl (vagy sima lófôtôl) az különbözteti meg, hogy míg utóbbinak születik az emberfia, illetve vallja magát, tb. székely csakis olyasvalaki lehet, akinek ilyen címet adományoznak. S mint ilyen, minden bizonnyal büszkeség tölti majd el a honfiúi keblét, hogy Csaba királyfi egyenes ági leszármazottjának tekintheti magát.

Komolyra fordítva a szót, ismételten nem tudja az ember, hogy sírjon-e avagy nevessen, amikor olyasmit olvas a híradások között, hogy Szász Jenô, Székelyudvarhely jobb sorsra érdemes polgármestere kitalálta: tiszteletbeli székely címet adományoz majd az erre a címre áhítozóknak. Arról nem szól a fáma, hogy milyen egyéb kritériumoknak kell eleget tennie a jelentkezônek, valódi székely ember lehet-e tiszteletbeli is, avagy csak az emberiség kevésbé szerencsés (mert nem székelynek született) fele vágyhat a címre, ám tekintve, hogy a kijelentés a december 5-i sikertelen népszavazás kapcsán szervezett sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen Szász Jenô a tôle már megszokott hangnemben ostorozta a budapesti kormány mellett a román kormányzó koalíció részét képezô RMDSZ-t is, sejthetô, hogy elsôsorban a vele egyetértô jelentkezôkre számít.

Szász Jenô nyilván annak adományoz tiszteletbeli címeket, akinek akar, hisz mindaddig, amíg nincs egy olyan felsô fórum, amely székelyügyben illetékes, akár ki is sajátíthatja az elnevezést (legfeljebb a politikai sakktábla ellentétes oldalán található, Kiss Kálmán- féle Szabad Székely Unió nevû zsebpárt hördülhet fel a névbitorlás miatt), mindezzel csupán a jóérzés ellen vétkezik. A polgármester úr viszont a legkevésbé sem eredeti, hisz a díszpolgári ötlet csontját ellenzéki magyar polgármesterek már lerágták a tavaly, ugyancsak a népszavazás eredménye utáni népszerûséghajhászó kampányuk során.

A dolog lényege azonban nem ebben rejlik. Bármennyire fontosak és érzelmekkel telítettek, a szimbólumok nem oldják meg a valós gondokat. Lehet megnyugtató egy erdélyi magyar számára, hogy egy magyarországi város polgára, úgy is, hogy csupán semmiféle jogosítványt nem adó díszpolgári oklevele van, s fordítva: minden bizonnyal jólesô érzés tölti el azt a magyar állampolgárt, akinek fontos a határon túli magyarság helyzete, ha tiszteletbeli székely lehet. A lényeg azonban mindig a szimbólumok mögötti valós szándék feltárása, s az, hogy ezek a szimbolikus gesztusok mennyiben szolgálják a kívánt ügyet. Ilyen szemszögbôl pedig Szász Jenô szándéka adott körülmények között éppen a nyilatkozatokban szolgálni kívánt ügy ellen vét. Ha van ugyanis tanulsága a népszavazásnak, az az, hogy ebben a nagy horderejû kérdésben egymás ellen acsarkodva nem, csupán egymással megegyezve lehet elôbbre jutni. Ezt a leckét pedig Szász Jenô tanulta meg a legkevésbé.

Megmaradván gyalogszékely státusban,

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerdán, sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország EP-képviselôi nem szabják Románia uniós csatlakozásának elôfeltételéül a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadását.

Markó elmondta, magyarországi és más államokból származó EP-képviselôk lobbiznak annak érdekében, hogy a bukaresti parlament fogadja el a kisebbségi törvényt. "Nem tárgyaltam a magyar EP- képviselôkkel, de ismerem véleményüket. Tudják, milyen célkitûzéseink vannak, ismerik a törvénytervezetet is, és igazuk van, amikor a törvény elfogadását kérik" – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Markó Béla szerint a kisebbségi törvény elfogadását nem kell Románia EU- csatlakozásának feltételéül szabni, a tervezet megszavazásának a romániai társadalom szükségleteibôl kell következnie.

"Az RMDSZ, a magyarok érdeke, hogy Románia 2007 januárjában az EU tagjává váljon. Nem csupán nem fûzôdik semmilyen érdekünk a halasztáshoz, hanem igen károsnak tartjuk a csatlakozás idôpontjának esetleges kitolását" – mondta Markó.

A Demokrata Párt képviselôi által a kisebbségi törvény kapcsán a hét elején megfogalmazott bírálatokról Markó elmondta, nem érti a demokraták álláspontját, akik hagyták magukat befolyásolni az ellenzék vezetôinek véleménye által.

A kormánykoalíció legfôbb problémája továbbra is a fegyelem és a szervezettség hiánya, fûzte hozzá az RMDSZ elnöke, aki szerint a Tariceanu- kormánynak sikerült fontos célkitûzéseket teljesítenie, és jobb eredményeket elérnie, mint ahogy az a médiában megjelenik.

Markó szerint a jelenlegi törvényhozási ciklus legfontosabb eredményei a tulajdonról szóló jogszabályok elfogadása, valamint az, hogy a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét.

Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hiányolta a stratégiákat az infrastruktúra-fejlesztés és más, Románia számára "létfontosságú" területen. Markó szerint "a jelenlegi koalíció legnagyobb problémája a koherencia, a fegyelem és a szervezettség hiánya".

"Noha nincsenek lényegi ellentmondások és alapvetôen eltérô programjaink, bizonyos politikusok nem értették meg, hogy egy koalícióban képesnek kell lenniük a kompromisszumra és el kell fogadniuk a másik véleményét is, anélkül, hogy azt éreznék, folyton ôk engednek" – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Mint már beszámoltunk róla, kedd délben tûz pusztított a vásárhelyi Hadsereg téri piacon. A kárvallottak a tegnap felkeresték Dorin Florea polgármestert, tôle remélve segítséget.

A tûzoltóság helyszínelése és a hamu meg a romok eltakarítása miatt a piac kapuit bezárták, senkit nem engedtek be. A polgármester ígérete szerint öt napon belül megnyitják a piacot.

A tegnapi találkozón az is kiderült, hogy a vállalkozókat állandóan ellenôrizték és büntették a pénzügyôrök. Azt azonban soha senki nem ellenôrizte, hogy beszerezték-e az elôírt kézi tûzoltó készülékeket. Most, amikor a vállalkozók kártalanítást követelnek, az önkormányzat azzal érvel, hogy a készülékekre szükség lett volna. A károsultak helyzetét súlyosbítja, hogy az áruikra nem kötöttek biztosítást.

A tegnap a sajtóban elhangzott állításokra, miszerint a piac nincs ellátva a tûzoltásra szánt utcai vízelosztóval, az Aquaserv Kht. pontosított, tisztázva, hogy a törvény által elôírt 100 méternél kisebb távolságokban három ilyen elosztó is létezik, a Hadsereg térnek a Ialomitei, a Falevél és a Caragiale utcákkal való találkozásánál. Ezek mûködôképességét a vállalat idôrôl idôre ellenôrzi, ahogyan az összes városbeli elosztóét is. Az idei mûszaki vizsgálatot az Aquaserv szakemberei a Horea tûzoltócsoport képviselôivel együtt végezték, szeptember- október folyamán, s errôl jegyzôkönyvet is kiállítottak. Ilyenformán a vízszolgáltató nem okolható mulasztásért, mert részérôl biztosítottak voltak a szabályszerû beavatkozás feltételei.

A marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén is megvitatták a tûzesetet. Dávid Csaba tanácsos a 2002. június 4-i soros ülés jegyzôkönyvébôl idézett, amiben az állt, hogy már akkor jelezték a polgármesteri hivatalnak, hogy a piac túlzsúfoltsága veszélyt jelenthet. Javasolták az ottani tevékenység átszervezését, mi több, a piac elköltöztetésének gondolatát is felvetették. A tanácsülésen jelen levô Dorin Florea polgármesterhez intézte kérdését Dávid Csaba tanácsos: szeretnék tudni, hogy volt-e tûzvédelmi engedélye a piacnak?

Válaszként a polgármester megpróbálta minimalizálni az esetet. Szerinte nem is történt nagy dolog, hiszen senki se halt meg, vagy sérült komolyabban. Hogy pánik keletkezett, hát azt a parlamentben és a cirkuszban is keltenek – vélte a városvezetô, majd a hibát egyrészt a piacok közigazgatóságára hárította, másrészt pedig a kereskedôkre, akiknek szerinte pultonként tûzoltó palackkal kellett volna rendelkezniük. Hogy tûzoltó sem volt a piacon, az megint csak a közigazgatóság hibája. Egyébként a Hadsereg téri piacot ideiglenesnek tekintette, a külföldi gyakorlatból inspirálódva, ahol az ilyen bolhapiacokat már rég felszámolták. A rendellenességeket jelezték a piacok közigazgatósága korábbi vezetôjének, aki Florea szerint nem akart intézkedni. (Sz.m.: Core Cornelról van szó, aki ellen jelenleg vizsgálatot folytat az Antikorrupciós Ügyészség.) Filimon Vasile a nemrég kinevezett piacok közigazgatóságának igazgatója elmondta, a tüzet valóban az okozta, hogy a lámpatest korszerûsítésén dolgozó cég munkatársa nem tartotta be a munka- és tûzvédelmi szabályokat hegesztéskor. Az ügyben megindult a kivizsgálás, s azon lesznek, hogy egy héten belül helyreállítsák a leégett részt. Tárgyaltak a károsultakkal és pontos felmérés készül a keletkezett anyagi kárról is. Az ülésvezetô Kolozsváry Zoltán kérésére abban állapodott meg a tanács, hogy a 2006 januári soros tanácsülésen a hivatal ismerteti a testülettel a kivizsgálás konklúzióit. Dorin Florea polgármester pedig ezt kiegészítve elmondta, kidolgozzák a piacok ügykezelésére vonatkozó stratégiát, amelyet szintén a tanács elé terjesztenek majd.

Színházfesztivál kezdôdik ma délelôtt Marosvásárhelyen. Írtunk már róla: egyedi, a város színházi-mûvészeti életében mindeddig nem látott jellegû szemle – egyszereplôs elôadások, monodrámák sorozata, amelyet más rendezvények is kiegészítenek, igazi fesztiváljelleget kölcsönözve az Unidramának. Igaz, hogy "csak" négynapos a szemle, ám a programkínálat nem szegény, elôadások, könyvbemutatók, koncertek és kiállítások követik, illetve váltják egymást, három helyszínen, illusztris vendégekkel. A szervezô a nemrégiben alakult, várbeli székhelyû 74 Színház, amelynek meghívására Marosvásárhelyre érkezik Marcel Iures, Maia Morgenstern és Coca Bloss, rajtuk kívül pedig olyan nevek tûnnek föl a játszandó produkciók plakátjain, mint Monica Ristea, Mihaela Radulescu, Ina Andriuca, Johanna Adam, Rodica Negrea, Szabó Jenô és Nicu Mihoc. A három helyszín, illetve színtér sem esik távol egymástól, a színházháromszöget az Unidrama esetében a 74 Színház, az Ariel Színház és a The Office Club képezi.

Ma délelôtt tizenegy órakor fesztiválnyitóval és sajtótájékoztatóval indul a szemle, amelynek sorrendben második rendezvényére délután öt órakor kerül sor. Ez utóbbi könyvbemutató lesz, Adrian Munteanu kötetét mutatják be a 74 Irodalmi Kávézóban (amely szintén a Mészárosok bástyájában – annak elsô szintjén – található). Az elsô elôadás ma este hét órakor kezdôdik, a bukaresti Teatrul Act mutatja be az Ultima banda a lui Krapp címû produkciót. Marcel Iurest láthatjuk a bástyaszínpadon. Krappot szintén elôadás követi, este kilenckor lép színre az arieli deszkákon a nagyszebeni Radu Stanca Színház a La noroc címû produkcióval, amelynek szereplôjeként Johanna Adamot jegyezhetjük. A mai program tárlatnyitóval ér véget éjjel 12 órakor, a 74 Színházban.

Holnap, december 9-én délután fél hatkor indul a színházi gépezet a Nagybányai Városi Színház elôadásával (szerepben Ina Andriuca), címe: Pagini bizare. A produkciót a 74 Irodalmi Kávézóban láthatjuk, a fura oldalakat újra az Act Színház Krappja követi, este héttôl a 74 Színházban. Este kilenctôl pedig a marosvásárhelyi Ariel Színház elôadására látogathatunk el, az Amalia respira adânc címû produkcióban Monica Risteát látjuk a színpadon. Este tizenegytôl pedig dzsesszkoncert a 74 Kávézóban.

A fesztiválra, illetve annak szombat-vasárnapi programjára a késôbbiekben még visszatérünk.

Minden gyereknek elegendô oltóanyag

A héten tízezer gyerek számára elegendô kanyaró elleni oltóanyaggal látták el a megyében mûködô családorvosokat – tájékoztatott tegnap dr. Cojan Aurelia járványtani fôorvos. A közegészségügyi igazgatóság szakembere szerint megyei szinten 2504 hét és tizenegy hónap közötti, 1246 tizenkettô és tizenöt hónap közötti csecsemôt, és 6258 hétéves, elsô osztályos gyereket kell beoltani.

Egyébként lapunkban már hónapokkal ezelôtt szóvá tettük, hogy a családorvosok ellátása a szóban forgó oltóanyaggal késik, aminek pótlását februárra ígérték a járványügyi szakemberek, de az egész megye számára elegendô mennyiség csak a héten érkezett meg. Sajnos, csak a Konstanca megyében ezer személyt érintô és két csecsemô halálát okozó kanyarójárvány nyomán indult meg a szakminisztérium, hogy beszerezze a szükséges oltóanyagot. Míg a legkisebbek csak kanyaró, a nagyobbak kanyaró, mumpsz és rózsahimlô elleni kombinált oltást kapnak. Az orvosok kifogásolják, hogy 20 gyerek számára szükséges oltóanyag van egy kiszerelésben, amit, ha megbontanak, el is kell használni, mivel a megmaradt mennyiség hamar tönkremegy. Az oltáshoz azért nem tudtak hozzáfogni a rendelôk egy részében, mivel meg kell szervezni, hogy 20 szülô legyen jelen a gyerekével. Ennek viszont a szülôk nem örülnek, mivel féltik a csecsemôket. A családorvosok szerint az egy év alatti gyerekek egy részének az oltását nem lehet elkezdeni, mivel még nem telt el két hónap azóta, hogy a gyermekbénulás elleni cseppeket megkapták.

Cojan doktornô kijelentette, hogy megyénkben egyetlen kanyarós gyerek sincs. Hadd tegyük hozzá, hogy ez egyrészt a családorvosok érdeme, mivel sokan arra biztatták az anyukákat, hogy vásárolják meg a szükséges oltóanyagot, amit meg is tettek, s így a szülôk költségén adták be kellô idôben az oltást.

Az influenza elleni oltásra várni kell

Morariu Silviu közegészségügyi igazgató hétfôn bejelentette, hogy 10.000 adag influenza elleni oltóanyagot is kapott a megye, Cojan doktornô szerint azonban csak akkor kezdik el az arra jogosult személyek beoltását a közegészségügyi igazgatóság Dózsa György utcai épületében (volt Sanepid), amikor a kanyaró elleni oltási kampány lejár.

Január elsô napjaiban, hatfôs kiküldötti stábbal kezdi meg mûködését a csíkszeredai magyar fôkonzulátus – mondta a külügyi szóvivô szerdán az MTI-nek.

A fôkonzul és munkatársai ideiglenesen a fôkonzuli rezidencia épületében kezdik meg a munkát; a külképviselet várhatóan 2006 márciusától tevékenykedhet majd végleges helyén, a Pál Gábor-féle házban – közölte Polgár Viktor.

A csíkszeredai magyar fôkonzulátus, illetve a gyulai román fôkonzulátus megnyitásáról októberben Bukarestben, a két kormány együttes ülésén állapodott meg Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A csíkszeredai fôkonzulátus létesítésének igénye mintegy nyolc évig szerepelt megoldatlanul a magyar–román kapcsolatok napirendjén.

Polgár Viktor az MTI-nek elmondta: egyelôre nem született végleges döntés arról, ki vezeti majd a csíkszeredai missziót. Az biztos, hogy a fôkonzulátus márciusig érdekvédelmi feladatokat lát el, a vízumkiadást addig a kolozsvári fôkonzulátus és a bukaresti nagykövetség konzuli osztálya látja el.

"2006 márciusától a csíkszeredai fôkonzulátus teljes körûen átveszi a január 1-tôl bevezetésre kerülô új típusú nemzeti vízumok kiadását is" – hangsúlyozta Polgár Viktor.

A külügyi szóvivô kitért arra, hogy a minisztérium szakértôi alaposan tájékozódtak, több tárgyalást folytattak, és végül megállapodtak arról, hogy a fôkonzulátus Csíkszeredában a Petôfi utca 45. szám alatt, az úgynevezett Pál Gábor-féle házban mûködhet.

A város központjában lévô patinás épület egykori tulajdonosa, Pál Gábor a két világháború között a Magyar Párt képviselôjeként a genfi népbíróságon pert nyert a román állammal szemben a csíki magánjavak ügyében. Az épületet az örökösök néhány éve kapták vissza, jelenlegi állaga alapos felújításra szorul, és szükséges az épület kisebb átalakítása, mûszaki fejlesztése is. A felújítás elvégzésére kiírt pályázatot közbeszerzési eljárás keretében a helyi Tectum Kft. nyerte el.

Terényi János bukaresti magyar nagykövet korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar állam hosszú távú bérleti szerzôdést, illetve ingatlanhasznosítási szerzôdést köt a Pál Gábor-féle ház tulajdonosával.

Somogyi Ferenc külügyminiszter a külképviseleti hálózat átalakításáról szólva novemberben úgy nyilatkozott, hogy a csíkszeredai fôkonzulátus mellett 2006-ban Sepsiszentgyörgyön új kulturális iroda kezdheti meg tevékenységét.

A kisebbségi együttmûködési szakbizottságok, amióta államtitkári felügyelet alá kerültek, a magyar kisebbségi politika tartalmi fórumainak szerepét töltik be – hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága esélyegyenlôségi albizottságának szerdai ülésén.

Értékelése szerint az érintett kormányok felelôsségteljesen vállalták a kisebbségek fennmaradásának és fejlôdésének szerteágazó ügyét, így az idevágó alapszerzôdésekbôl adódó tevékenységet a választási ciklusokon és a különbözô színezetû kormányok megbízatási idôszakán átívelô folyamatosság jellemzi.

Jó munkát végeznek a kisebbségi vegyes bizottságok – mondta Szabó Vilmos, kiemelve a szlovák- magyar példát, amikor is a kedvezménytörvényrôl szóló tárgyalások elhúzódtak, és a kisebbségi vegyes bizottságon keresztül sikerült végül tetô alá hozni olyan szöveget, amelyet a két fél aláírt.

A volt Jugoszlávia szétesése óta – folytatta – kialakult az együttmûködés Szerbia- Montenegróval is: tavaly kisebbségvédelmi egyezményt fogadtak el, amelynek alapján kisebbségi vegyes bizottság alakult. Mindkét fél reméli, hogy az utóbbi idôben gyakran jelentkezô nemzetiségi jellegû atrocitásokat sikerül majd kezelni, hiszen az utóbbi példák azt mutatják, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás keményebben lép fel a kisebbségvédelem terén.

Újabb javaslatok beterjesztésére szólított fel a költségvetési válság megoldására szerdán Brüsszelben az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek rendkívüli tanácskozására érkezve José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke, aki ismét elfogadhatatlannak minôsítette a soros brit elnökség javaslatát.

A 2007-2013-as uniós költségvetés kérdésének szentelt tanácskozás elôtt a politikus hangoztatta, a brit indítvány "egy lépést jelent elôre és kettôt hátra". Szerinte a javaslat használhatatlan.

"Szerintünk kívánatos és lehetséges a megállapodás. Ez azonban sokkal könnyebb lenne egy újabb javaslattal. A brit indítvány elfogadhatatlan" – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Az idén például több mint hatvan különbözô betlehemi jászol ejti bámulatba az érdeklôdôket a jászolkészítés fôvárosában.

"Nápolyban 1534-ben állították fel az elsô életnagyságnál nagyobb karácsonyi jászolt. A figurákat Krisztus korabeli ruházatba öltöztették, hogy azokat a nápolyiak magukhoz közelebb állóknak érezhessék. Az emberek nagy lelkesedéssel fogadták a betlehemi jászlakat, amelyek a XVII. században élték meg aranykorukat Nápolyban" – meséli Umberto Grillo, az Amici del Presepio (A Jászlak Barátai) elnevezésû egyesület elnöke.

A jászolkészítô iparosok képzelete ma sem ismer határokat. Az idei advent során elsô ízben jelentek meg az üzletekben karácsonyi jászlak, amelyek egy-egy alakján XVI. Benedek pápa arcmása látható, mivel az új pápa megragadta a jászolkészítôk fantáziáját.

A nápolyi mûvészek még ma is a barokk kor nagy példaképeit utánozzák és korabeli jeleneteket építenek munkáikba, így aztán a nápolyi jászlakban a pásztorok mellett a barokk kor vízárusainak, mosónôinek, vagy dióárusainak élethû figurái is láthatók.

Mûalkotássá elsôsorban az alakok szobrászati minôsége tesz egy jászolt. Az arckifejezésnek és a ruhák ráncainak a lehetô leghitelesebbeknek kell lenniük ahhoz, hogy a nézô a kellô áhítatot megélhesse. Némely jászolért borsos árat is elkérnek készítôi. Az üvegbôl készült szemek és a figurák selyembôl- bársonyból szabott ruházata nem kevés pénzbe kerül. Egy hatvan centi magas figura ára a 200 eurót is elérheti, egy teljes betlehemi jászol pedig akár 5000 euróba is kerülhet.

Noha évente csak egyszer van karácsony, Nápolyban soha nincsenek megrendelés nélkül a jászolkészítôk: a kérések a világ minden tájáról érkeznek. A figurákat évszázadok óta hagyományos eljárással készítik: lábukat és kezüket fából, csontvázukat vasból, testüket szalmából, a fejet pedig terrakottából. A leghagyományosabb kompozíció egyben a legnépszerûbb is: Mária összetett kézzel, alázatosan nézi a meztelen Kisjézust, József felesége és a gyermek fölé hajol, kezét a szívén tartja, a pásztorok pedig odaadóan térdelnek a szent család elôtt.

Tegnap folytatta múlt szerdán elkezdett ülését a marosvásárhelyi tanács. Bár a napirenden szerepeltek egyes pénzügyi jellegû határozattervezetek, az év utolsó soros ülésén se tudták megvitatni a költségvetés-tervezetet, mert azt még nem készítette elô megfelelôen a polgármesteri hivatal. Az igencsak változatos témák hosszas vitákat, majd félmegoldásokat eredményeztek.

Felemás volt a város hulladékgazdálkodási stratégiájával kapcsolatos döntés is, amelyet szintén a múlt hétrôl napoltak el. Már akkor egyes tanácsosok elégedetlenek voltak vele, most Molnár Árpád, a Terra Med Kft. képviselôje, a stratégia készítôje ismertette az elképzelést. Ebben elsôsorban arra törekedett, hogy alkalmazzák a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási törvényeket, s mindenképpen megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket az ország erre vonatkozóan az Európai Unióval való tárgyalások során kieszközölt. A stratégiában szerepelt a meglévô hulladéktároló lezárása, az innen származó biogáz hasznosítása, a nyárádtôi regionális szeméttelep használata, valamint a szelektív hulladékgazdálkodás bevezetése, illetve egy hulladékégetô beüzemeltetésének lehetôsége. Az érveket gazdasági számításokkal is alátámasztotta a szakember, mindazon adatok alapján, amelyeket a polgármesteri hivatal illetékes osztálya a feladatfüzetben kijelölt. A bemutató után néhány kérdés továbbra is tisztázatlan maradt a tanácsosok számára. Többen úgy vélték, inkább a jelenlegi helyzetet írja le a tanulmány, s nem ad jövôbe tekintô megoldásokat. Konkrét elképzelésekre számítottak, amelyek hiányoztak a bemutatott anyagból. Dávid Csaba amellett érvelt, hogy a szállítást ne adja ki a város a kezébôl. Fontosnak tartotta viszont a hulladéktároló lezárását, a biogáz értékesítését. Ezzel kapcsolatosan Csegzi Sándor alpolgármester tájékoztatta a tanácsosokat, hogy egy hete tárgyalt a dán kormány képviselôivel, akikkel már a konkrét finanszírozási kérdéseket is megbeszélték. E terv alapján olyan biogázhasznosító kogenerációs rendszert építenének ki, ami fûtôanyagot szolgáltatna az egyik kövesdombi kazánháznak. Dorin Florea úgy vélte, a megyei tanács nem lesz képes felépíteni a nyárádtôi hulladéktárolót, mert a társult olasz vállalkozó tulajdonképpen egy fantomcég. Végül abban egyeztek meg, hogy a stratégia kidolgozói, a polgármesteri hivatal illetékes osztályának képviselôivel együtt a tanács szakbizottságainak tagjaival újra elemzik az elképzelést, amelyet kiegészítve, pontosítva januárban ismét plénum elé terjesztenek.

Dorin Florea polgármester személyesen ismertette azt a tervet, miszerint az Univers’ all áruház szomszédságában két újabb üzletházat építenének. A világhírû Praktiker és a Real szeretne itt minél elôbb komplexumot nyitni. A beruházókkal történt tárgyalások során abban egyezett meg a polgármesteri hivatal a cégek képviselôivel, hogy az üzletházakra vonatkozó városrendezési tervet közösen készítik el. Ebbe viszont mindenképpen bele kell foglalni az ide vezetô közúti lejáratot is, illetve a Segesvári út, a Somostetôn keresztül tervezett terelôutat, valamint a Jeddi utat is. Amint a tájékoztatóból megtudhattuk, a tervrajzok eltértek a korábbi tárgyalásokon megállapítottaktól. Dorin Florea azt szeretné, hogy a Segesvári út és az E 60-as országút keresztezôdésénél körforgalmat képezzenek ki. Ezt a cégek figyelmen kívül hagyták. Kifogásolta azt is, hogy túl közel építkeznének a Poklos-patakhoz, ami áradások esetén veszélyeztetné az épületeket. Az is elhangzott, hogy ott tulajdonképpen a patak árterülete van, korábban egy gátat terveztek ide, amivel szabályoznák a patak hozamát. Ez fontossá válna, amennyiben a városközpontban befedik majd a patakot. Vlas Florin megemlítette, hogy komolyabb úthálózat- rendezési terv kell, hiszen a már említett üzletházak mellett, mintegy 12 hektár területen a Carefur is szándékszik építkezni. Mi több – a tanácsos tudomása szerint – innen vezetik majd a bekötôutat a majdani autópálya fele is. Dorin Florea azt javasolta, hogy a cégek maguk állják az említett útrendezés költségeinek rájuk esô részét. Kolozsváry Zoltán indítványozta, hogy halasszák el a napirenden kívüli sürgôsségi határozattervezetet, mert a szomszédos településekkel is egyeztetni kellene az elképzeléseket. Senki sem ellenezte ugyan a beruházást, de mivel több, a tervet jobbító javaslat elhangzott, úgy döntöttek, hogy a januári soros ülésen fogadják el véglegesen a két épület felhúzására vonatkozó határozattervezetet.

A tanácsülés egyik vitatott kérdése a több napja éhségsztrájkoló forradalmárok ügye volt. Csegzi Sándor alpolgármester ismertette a forradalmárokkal történt tárgyalások eredményeit (errôl korábbi lapszámunkban beszámoltunk olvasóinknak) s végül azt is elmondta, az a javaslat született, hogy a Berghian Alexandru fôtéri üzletébôl, ahonnan az épület visszaszolgáltatása miatt kellett távoznia, ideiglenesen költözzön a Gyöngyvirág (Lacramiorei) utca 3. szám alá, ahol hat hónapig biztosítanak helyiséget számára. Vlas Florin javasolta, hogy ne ideiglenes megoldást találjanak, hanem véglegest, mert ez méltatlan döntés lenne a tanács részérôl. Ekkor robbant ki a vita. A forradalmárok azt mondták, hogy 14 helyiség lenne, amelyek közül válogathatnak, s a polgármesteri hivatal hazudik, amikor azt állítja, nincsenek üres helyiségek. Végül kiderült, hogy a 14 helyiség tulajdonképpen csak közterület, ahol esetleg bódékat lehetne felállítani. Miután többen amellett kardoskodtak, hogy valóban végleges megoldást találjanak, az alpolgármester hangsúlyozta: tulajdonképpen illegális, preferenciális döntést hoznak a Berghian- ügyben, de ez egy humánus gesztus a hivatal részérôl. Miközben Vlas Florin kitartott érve mellett, olyan összevisszaság keletkezett, hogy háromszor kellett megismételni a szavazást, míg meghozták az ügyben a végleges döntést. Elfogadták a hivatal javaslatát, miszerint Berghian vállalkozása átköltözhet az említett cím alá, emellett pedig arra kérte a tanács a hivatalt, hogy állítson össze egy jelentést a jövô tanácsülésig arról, hogy melyik forradalmár milyen törvényes elôjogokban részesült. Január 23-ig a forradalmárokkal foglalkozó államtitkárság is felülvizsgálja az igazolványokat, s tisztázza, ki érdemesül a törvény által biztosított kedvezményekre.

A továbbiakban egyes helyi illetékek és adók megváltoztatásáról, területek és ingatlanok bérbeadásáról, megvásárlásáról döntött a tanács. Számos határozattervezetet viszont elutasítottak, mivel a polgármesteri hivatal nem készítette elô megfelelôen. Ezekrôl is már csak a jövô évben tárgyal a testület.

Három Kovászna és Hargita megyei RMDSZ- képviselô felhívást intézett a két megye román civil társadalmához, hogy a térség reális helyzetérôl beszéljenek.

Antal Árpád András és Tamás Sándor Kovászna megyei képviselôk, valamint Kelemen Hunor Hargita megyei képviselô szerdai közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy a két megye helyzetét nem megfelelôen ismertették az utóbbi idôszakban.

"Kovászna és Hargita megye kérdése újra – vajon hányadszor? – vita tárgyává vált. Megfigyeltük, hogy az utóbbi idôszakban az etnikumközi kapcsolatokat a közvélemény figyelmének elterelésére használják, a két megyében élô románokat pedig paravánként használják különbözô figyelemfelkeltô politikai manôverekre" – áll a közleményben.

Az RMDSZ-képviselôk szerint "sok ostobaságot mondtak és most is mondanak" a két megye helyzetével kapcsolatban, ezért szükség van a figyelmeztetô jelzésre. "Ha vannak olyan televíziók, amelyek megengedik maguknak, hogy olyan aberrációkat terjesszenek, hogy Kovászna és Hargita megyében nem kapsz kenyeret, ha nem kéred magyarul, akkor úgy gondoljuk, hogy szükséges a dolgokat tisztázni, visszaterelni a realitás talajára" – áll a három parlamenti képviselô közleményében. (Mediafax)

Tegnap délben Marosvásárhelyen környezetkímélô betonkeverô állomást helyezett üzembe a világhírû svájci Holcim cég. A beruházás több mint 2 millió euróba került, jellegzetessége, hogy por- és zajmentesen dolgozik és a szennyvizet is újrahasznosítják.

A Holcim Romániában 14 betonkeverô állomást mûködtet, 11 a marosvásárhelyihez hasonló környezetkímélô technológiával mûködik, 3 korábbi egységet korszerûsítettek. A számítógép- vezérlésû "nagyüzem" óránként 120 köbméter betont termel, amelyet 5, 9 és 10 köbméteres betonszállító gépkocsikkal juttatnak el az építôtelepekre. A beton összetételét pedig korszerû laboratóriumban vizsgálják, követik a technológiai folyamat alatt is. A különleges szûrôberendezéssel ellátott cementtápláló berendezésbôl a port a keverôbe juttatják, s a gépkocsik mosásából származó szennyvizet is felhasználják a keverésnél. Egy vezérlôterembôl képernyôn követhetô az elôállítási eljárás. Kérésre bármilyen összetételû betont tudnak keverni.

Az avatóünnepségen Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, követendô példa ez a beruházás. A város támogatja a környezetkímélô technológia meghonosítását, a Holcim állomás pedig túlteljesíti az uniós követelményeket.

Az a tény, hogy egy világkonszern itt, Marosvásárhelyen is beruházott, bizonyítja, hogy a város és környéke fejlôdik, szükség van építôanyagra – hangsúlyozta az alpolgármester.

Stefanescu Danut, a környezetvédelmi hivatal vezetôje biztosította a jelenlevôket, hogy az állomáson valóságos a környezetvédelmi követelmények betartása. A felügyelô azt is kijelentette: ezentúl megyénkben ez jelenti majd a szabványt, a követendô példát. Markus Wirth, a Holcim Románia vezérigazgatója elárulta, egy évvel ezelôtt döntöttek úgy, hogy Marosvásárhelyen is felállítanak betonkeverô állomást. Nemcsak ügyfeleiket akarják majd kiszolgálni, hanem remélik, hogy a városlakók hasznára is válhatnak. Több mint 100 év szakmai tapasztalat áll mögöttük, s a marosvásárhelyi egységhez hasonlóan 70 országban mintegy 750 ilyen állomást üzemeltetnek, összesen 60.000 alkalmazottal – ezek a tények szavatolják a minôséget. A marosvásárhelyi részleget 6 alkalmazott és két gépkocsivezetô szolgálja ki.

Az avatószalagot Csegzi Sándor, Stefanescu Danut és Markus Wirth vágta el, majd a környezetvédelmi hivatal vezetôje beindította az állomást, s perceken belül az elsô gépkocsit is megtöltötték. A rendezvényen több építôipari cég képviselôje is jelen volt, ami azt jelzi, hogy valóban igény van a minôségi építôanyagra.

A Maros Megyei Tanács alkalmazottai három hónapos ECDL-tanfolyamon vettek részt, amelynek befejezte után sikeresen vizsgáztak. Az okleveleket a tegnap ünnepélyes keretek között vehették át.

– A közigazgatási törvény feltételként szabja meg, hogy valamennyi köztisztviselô rendelkezzen európai számítógép-kezelôi oklevéllel. Ezért iratkozott fel s végezte el a megyei tanács 95 alkalmazottja a képesítô kurzust – tájékoztatott Lokodi Edit tanácselnök. A megyei tanács alkalmazottai közül alig néhánynak nincs felsôfokú végzettsége, viszont ôk is elvégeztek különbözô továbbképzô tanfolyamokat. Az ECDL-tanfolyamra benevezettek a három hónapos elméleti és gyakorlati órák után sikeresen vizsgáztak, s átvehették az oklevelet is. A képzést a vásárhelyi Eurom Conect Alapítvány szervezte, a költségeket a megyei tanács állta. "Már közöltem a különbözô települések polgármesteri hivatalaival, hogy januártól a körleveleket kizárólag elektronikus postán fogadjuk el. Ezáltal próbáljuk ösztönözni ôket, hogy minden egyes polgármesteri hivatalból legalább egy személy sajátítsa el a számítógép- kezelési ismereteket" – mondta a megyei tanács elnöke.

Az ECDL-tanfolyam szervezése a közigazgatás korszerûsítését célzó program része. Lokodi Edit hozzáfûzte: a megyei tanács által meghirdetett versenyvizsgákra ezután már csak olyan személyek jelentkezhetnek, akik alapos számítógép-kezelôi ismeretekkel rendelkeznek, illetve akik már elnyerték az európai számítógép-kezelôi oklevelet.

Csütörtöki kimenô

Nagyon gyanúsan hangzik. Hiszen ami szabad, azzal valami baj van: önálló, független, liberális, nem tekintélytisztelô, kibújik a szokvány és hagyomány, a rossz szokás és a szellemi restség béklyóiból. Mint Houdini, a szabadulómûvész. Mondják, magyar származású, mint a magyar Nobel-díjasok. (Lehet rajtuk fanyalogni, ízetlenkedni.)

A kávéház, ajjaj! A kávéház maga a rendes emberiség lépfenéje. Hiszen rendes ember nem kávéházba megy, hanem korcsmába. A kávéházba idegenek járnak: angolok, franciák, bécsiek, párizsiak, madridák. Vagy a századforduló, a XX. századi magyar irodalom, mûvészet színe-java (Ady, Molnár, Móricz – gondold el, még Móricz is! – Kodály, Bartók, Nagy Lajos, József Attila, a százéves, Déry, Karinthy, Kosztolányi...) És ki adná hozzá a lányát egy Adyhoz, ugye polgártársak?!

A kávéház maga az eleven, izgató tilalom. Ahol minden megtörténhet, gondolatok cikáznak, újságok forognak közkézen, élcek hangzanak el a kormány és az ellenzék számlájára, kabarék születnek, egy árva kávé mellett verset írnak, ahelyett, hogy vállalkoznának, rôfösboltot vezetnének vagy kifutóként széthordanák a friss péksüteményt; éhenkórászok és gazdagok ülnek és elmélkednek szivarfüstben, rettenetes dolgokat mondanak az újságfirkászok, éjfél után mennek haza, lehet már kapatosan, csapatosan.

A nyárspolgár színleg megveti a kávéházat, holott vágyainak netovábbja. Szeretne barátkozni, ismert lenni, de nem lehet, hiába, a foglalkozás és társadalmi rang, a vevôkör kötelezi ôt az egyszínûségre. Szeretne botrányosat hallani, borzongani. (Ezért találták ki a krimit és annak tévés változatát.) Ô kávéház helyett nyilvánosházba jár. A testi kéjt érti, a gondolati túl magas, elvont, gyanús neki.

A szabadgondolkodók sorsa a meg nem értettség, esetleg a szélre taszítottság (Apáczai, Ady, Toulouse-Lautrec, Diogenész). A kevesek szigetmagánya. Gondolataikat, ötleteiket jobb híján a közvélekedés is követni fogja. Igaz, kis késéssel: húsz, harminc, ötven, száz évvel utóbb. A szabadgondolkodók találták ki a filozófiát, a gazdaságelméletet, a bugyiharisnyát, az Európai Uniót, a vámmentességet és az útlevél nélküli közlekedést. Az internetet és a hagyományôrzés új módozatait virtuális, mindenki számára hozzáférhetô tárlókban.

A szocializmus és a diktatúrák hivatalból üldözik a kávéházakat. Ôk a népgyûléseket, az ünnepélyes, kiüresedett tömegremegéseket és a félelem stadionjait szeretik. Katonai parádét, egyenruhát, egyen- sötétséget a fejekben. Nem az egyént.

Tessék választani.

*Ungvári-Zrínyi Imre minapi cikkéhez színezékanyagként.

Jó néhány tudósításból arról értesültem (értesültünk), hogy más bankintézményeink kiárusítása mellett a CEC-et, hazai viszonylatban az ötödik nagyságrendû pénzintézményt is eladásra szánták. Talán többünket is elég mély keserûséggel érint, hogy a CEC-be (a Kárpáti Géniusz világában) az akkori törvénykezések alapján Dacia kiskocsira lefizetett 70.000 lejünk, bár bíztam(tunk) a jogállam igazságosságában, törvényalkotóink, állami vezetôink jóvoltából elveszett (elveszhet).

Ha jogállamban élünk, akkor jogtalannak tartjuk a velünk szemben alkalmazott eljárást. Nem tagadom, az elmúlt 15 év alatt sok-sok igazságos döntést, törvényt szavazott államunk legfelsôbb döntéshozó szerve, a Tisztelt Parlament (csak meleg szívvel gondolok K. K. képviselônkre és másokra). Nem sorolom, sok-sok javaslatuk vált alkalmazott törvénnyé. Tudatában vagyok (vagyunk) annak, hogy az országot ért számos természeti csapásnak milyenek a következményei, de mégis... Ha jogállamban élünk, akkor jogtalannak tartom (tartjuk), hogy nem kártalanítanak minket. Nem vagyunk királyok, gazdagok, kiknek sokat segítene a jóvátétel.

Elkeseredésemben(sünkben) kérem (kérjük) honatyáinkat, szálljanak magukba és döntsenek már, mert a CEC-nek van nyeresége. Úgy érzem, hogy kevés pénzemmel részvényese vagyok az eladásra szánt pénzintézetnek. Az állam által használt 70.000 lejrôl pecsétes nyugtám van, melyet a jogutód állam használt és ma is használ.

Ravasz István, Kelementelke

Talán mondhatnánk, hogy ez lett a mottója annak a csapatépítô tréningnek, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezett Kádár Annamária vezetésével december 2-4. között a szovátai Patakmajorban lévô táborhelyen.

A kommunikáció szak I. és II. évesei vettek részt ezen a képzésen csapatépítô céllal, no meg azért is, hogy a két évfolyam jobban megismerje egymást.

A tréningen 7-8 fôs csapatban dolgoztak az emberek. Pénteken 14 órától 20 óráig tartott az állandó tevékenység, kis felfrissítô szünetekkel megszakítva, szombaton pedig terepen a csipet csapatoknak kissé abszurd dolgokat kellett teljesíteniük, ezáltal megmutatva rátermettségüket, meggyôzôképességüket, a nem könnyûnek nevezett szituációk megoldását, kreativitásukat, no meg a kommunikációs készségüket is.

A tréningen a csipet csapatok logikai, matematikai, kreativitást igénylô, szabályokat alkotó, fiktív, terepmunkától nem megijedô és felmérô feladatokat kellett megoldjanak.

Emellett pedig este együtt bulizott a társaság, amely az összekovácsolódást teljessé tette. Volt mit, illetve kiket ünnepelni, mert ketten is 19 évesen mentek és 20 évesen jöttek haza. Különös tapasztalat csapatépítô tréningen az évtizedváltás, de csodálatos érzés az is, hogy már nemcsak a te ünneped, hanem a csapatodé is.

Persze, voltak akik igen nagy elvárásokkal jöttek, valami csodát várva ettôl a tréningtôl, ami felszabadítja ôket az egyéni megerôltetések alól, ami a másik személy megismerését jelenti. Holott nem errôl szól a csapatépítô tréning. Nem egyéni fejlôdést, mindenki mélyebbrôl való megismerését jelenti, hanem annak a csapatnak a megismerését, amellyel éppen dolgozol. Ezt jó szem elôtt tartani és a fogalmakra jobban odafigyelni. De úgy érzem és a kiértékelés alapján állíthatom is, hogy a csapat zöme most már tudja azt, hogy mit is jelent közösségben dolgozni. Tudja azt, hogy mi az egymásra figyelés, ami olykor nem is olyan könnyû, sôt iszonyúan nehéz. Tudja azt, hogy mi az a csapatkohézió, hogy milyen erô rejlik az építô csapatmunkában. Tudja azt, hogy mit jelent egymás keze alá dolgozni, koncentrálni a cél érdekében. Megtudta azt, hogy mit jelent a tolerancia a csapaton belül, hogy mit jelent a másik elviselése, elfogadása. Nem utolsósorban pedig megtudta azt, hogy csak együtt vagyunk igazán egészek és nem fogyatkozunk, hanem gazdagodunk, hogyha magunkból egyre többet adunk a csapatnak, közösségnek! Csakis csapaton, közösségen belül fejlôdhetünk!

Köszönjük, Anna a lehetôséget, tényleg kár lett volna kihagyni...

Simon Emôke

1954 december végén az egész Bolyai egyetem lázasan készült a szilveszteri mulatságra. Másodéves hallgató voltam a magyar szakon, s most befeketedett kedvvel lézengtem az egyetem folyosóján, szûkös anyagi helyzetem rettentôen elkeserített: Szüleim a legnagyobb áldozatok árán küldtek hébe-hóba egy kis csomagot, melyben az elemózsia mellett rendszerint ott lapult valamicske pénz is. Most azonban teljesen pénz nélkül maradtam, semmi esélyt nem láttam, hogy részt vegyek az éjjeli murin.

Az egyetemen teljes mellbedobással tanultam, elszántan, konokul. Törekvéseimet elismeréssel fogadták tanáraim, különösen Márton Gyula, a magyar szak dékánja, aki nagy hozzáértéssel avatott be a magyar nyelvjárások rejtelmeibe. Többször is megjegyezte, hogy a jellegzetes nyelvjárási hangokat ugyan nem ejtem tökéletesen, ám helyes és dicsérendô, hogy alaposan megtanultam a tananyagot. Márpedig – ekkor felemelte hangját, és anyanyelvünk iránti féltô büszkeséggel folytatta – a magyar nyelvjárásokat valamennyi magyar szakosnak jól kell ismernie, aki nem tanulja meg, annak nincs itt helye. Ha feleléskor némely növendéknek a száján elôbukkant az otthoni nyelv egy-egy sajátossága, s az illetô ijedten bocsánatot kért, ô, a mester, kedélyesen mosolygott és megnyugtatta: – Nem kell elnézést kérnie. Ejtésében a gyermekkor egyik kedves jelensége jött elô. Nem kell szégyellni, általa üzen a szülôföld, hogy el ne felejtse.

Amíg a szilveszteri ünnepélyre készülôdôk a termeket rendezték be, én behúzódtam az egyik sarokba, és a világon a legárvábbnak éreztem magam, ekkor jött Márton professzor úr hozzám, és rám kiáltott: – Miért vág olyan bús képet, fiatalember? Mindjárt kezdôdik a mulatság.

Letörten válaszoltam: – Tôlem kezdôdhet, mert nem veszek részt.

– Miért? – komolyodott el. – Azért, mert nincs ünneplô ruhám, és pénzem sincs. – Hmmm! Ez baj. Bajnak baj, de lehet rajta segíteni. Jöjjön most azonnal velem! Elvitt a lakására, kiválasztott öltönyeibôl egyet, mely leginkább megfelelt méretemnek (ô is alacsony termetû volt), még egy pár cipôvel is megajándékozott. – Viselje egészséggel, fiatalember, és ezután is tanulja buzgón a magyar nyelvet! Nem engedte, hogy hálálkodjam, kiirányított az ajtón. Ki sem tudom mondani, mennyire boldog voltam, az aulában évfolyamtársaim kitörô hurrázással fogadtak. – Nézzétek, megérkezett a kis Márton Gyula professzor úr. Éljen! Úgy éreztem és érzem ma is, ennél nagyobb dicséretet sose kaptam, mintha ruhájával együtt lelke egy részét is átvehettem volna. Örömömet csak tetézte, mikor a kabát zsebében pénzt is találtam, melyet a jólelkû professzor úr egy óvatlan pillanatban csúsztatott be, hogy részt vehessek a szilveszteri murin. Új emberré lettem, pompásan töltöttem az esztendô utolsó éjszakáját, mely örökre emlékezetes maradt számomra. Még többször segített rajtam a dékán úr, együtt a felejthetetlen Szabó T. Attila és Gálffy Mózes professzorral, akik rajtam kívül még sok szegény hallgatónak tették elviselhetôvé az egyetemi életet.

Mély meghatottsággal, hálával gondolok ma is, 72 éves koromban a három kiváló nyelvészprofesszorra, akik nem csak a magyar nyelv megszerettetésében, hanem emberségben is példát mutattak.

Kajcsa Jenô, Marosvásárhely

Tizenöt éve járok a szovátai fürdôtelepre, ahová nehéz, körülményes a vasútállomásról eljutni. Nincs egy autóbusz, mikrobusz, taxi sem. Nem gondolnak a sok idôs, öreg személyre, akik kezelésre járnak.

Azt is tudni kell, hogy a villákhoz, hotelekhez nehéz eljutni a sok lépcsô miatt.

Kérem a közszállításiakat, hogy a fürdôvállalattal közösen találjanak megoldást a hotelek, villák jobb megközelítésére.

Molnár Mária, Szatmár

Egyedülálló, 61 évet töltött férfi vagyok. Ez év májusáig 840.000 lej szociális segélybôl éltem! Hadd ne mondjam, hogyan. Négy hónapig egyetlen lejt sem kaptam. Majd szeptemberben 413.000 lejt! Talpalatnyi szobában lakom csak, de az összeg nem elég a vízre, gázra sem. És akkor hol a gyógyszer meg a kenyér?

Hogy 61 évesen miért nincs nyugdíjam, elmondom: több mint 20 évet voltam bezárva, elôször valódi, majd nagyon sok koholt vád miatt. Mondhatnám "kísérleti nyúl" voltam az elmúlt rendszerben. Ha bármi történt és nem volt tettes, rám nyomták. Ebben a sok szerencsétlenségben (feleségem is elhunyt), igen súlyos mentális beteg lettem. Többször voltam beutalva a pszichiátriára. Súlyos személyiség- és viselkedési zavarral és elôrehaladott depresszióval. (Idéztem a hivatalos diagnózist.) Nyugdíjra javasoltak. Elindultam, hogy a munkakönyvemet elôkerítsem. De felbomlottak a vállalatok. Nehezen megkerült a munkakönyv, de a lényeges lapokat kitépték belôle. A munkakönyv állapotáról elismerést kértem. Így nyugdíj nincs. Október 26-án a fôispáni hivatalhoz fordultam. Ott egy tanácsos fogadott, és azt mondta, helyben írjak egy kérvényt, mert ilyen esetben szoktak kiutalni rendkívüli segélyt. És felel róla, hogy egy héten belül megkapom. Tíz napig mindennap ott voltam. Nem kaptam máig semmit. Kérdésemre azt válaszolta a tanácsos úr, hogy kérésem a polgármesteri hivatalban van, ott rendezik. Hát én ha onnan kell ismét segélyt várjak, akkor jobb, ha drasztikusabb eljáráshoz folyamodom. Kiállok a hivatal elé és ötletem millió van. Két és fél hónapja Haller István úr segítségével Bukaresthez is folyamodtam a problémámmal. Válasz nem jött.

Tényleg ennyire semmi Romániában egy ember?!

Tisztelettel,

Keresztes Sánta János

Újra tanúi lehettünk a Maros Mûvészegyüttes kitûnô elôadásának, a fáradhatatlan munkájának.

Két és fél órás felejthetetlen élményben volt része a táncot, éneket, a népi kultúrát kedvelô közönségnek, amely zsúfolásig megtöltötte a Nemzeti Színház nagytermét. Sokan állójegyet is váltottak.

Annyira lenyûgözô és sokszínû elôadásban volt részünk, hogy nem vettük észre az idô múlását sem. Hála jeléül a szûnni nem akaró tapsvihar is jelezte a szórakoztató, kedvcsináló szép mûsorukat. Hála a megfiatalodott táncegyüttes minden egyes tagjának a sok-sok munkáért.

Örülhettünk annak, hogy a régi együttestôl örökölt munkát van, aki tovább vigye. Ismerve a régi együttes egyes tagjait, nagyon szerettem volna látni bár egy személyt is, aki méltatta volna ezeket a fiatalokat, mindenki örömére.

A koronkai mûkedvelôk nevében köszönjük meg ezúton is az elôadást, áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendôt, jó munkabírást kívánva az együttes minden egyes tagjának az új évben.

Csak így tovább fiúk, lányok!

Gönczi Juliánna, Koronka

Még most is csordultig van a szívünk örömmel, amikor kis tanítványaink ragyogó arcára, csengô kacagására gondolunk, amelyet a Zsuzsi címû színdarab megtekintése váltott ki november 23-án. Sok gyermek számára elsô igazi színházi élmény volt, a Nemzeti Színházat eddig csak kívülrôl ismerték – ha ismerték.

Kárp György színházigazgató ötletét, a "színház házhoz megy" gondolatát Jakab Zsombor fô közönségszervezô ültette gyakorlatba, s így került sor arra az elôadásra, amelyet a 12-es és 13-as iskola tanulói ingyen láthattak. Az iskola aligazgatónôje, Incze Margit tanárnô és a pedagógusok személyesen értesítették a tanulók nagy részét, Pál atya kis védenceit, és így a sok csillogó szem, kipirult arcocska együtt örülhetett a vidám, zenés, falusi tárgyú darabnak. A mûvészek is igazi falusi környezetet varázsoltak a színpadra, az ízes, falusi nyelvezet a gyermekkoromba ringatott vissza.

Köszönet és hála mindenkinek, aki a borongós ôszi-téli estébe napsugarakat, felszabadult, vidám nevetést hozott!

A 12-es és 13-as iskola pedagógusai nevében

Toma Irma

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

Korunk hét új világcsodáját keresi internetes szavazás útján Bernhard Weber svájci filmkészítô és író.

Kétszáz építmény – köztük a Neuschwanstein-kastély, a müncheni olimpiai stadion és magyar Parlament – közül lehet választani. "A kezdeményezéssel azt akarjuk elérni, hogy az emberek Németországban és a világ más részein új megvilágításban lássák ezeket a csodálatos építményeket" – mondta Weber.

Eddig több mint kétszáz országból majd 20 millió ember adta le szavazatát a világhálón, s 2007 januárjában a megválasztott építményeket az egész világon sugárzott tévémûsorban mutatják majd be.

Idôszámításunk elôtt 200 körül görög írók jegyzéket állítottak össze koruk hét legjelentôsebb építményérôl, amelyek aztán az ókor hét világcsodájaként mentek át a köztudatba. Ezek: a pharoszi világítótorony, a rodoszi kolosszus, Szemiramisz függôkertje, a halikarnasszoszi mauzóleum, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz Zeusz-szobra és Egyiptomban a gízai piramisok. Napjainkra ezek közül csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn.

A világ hét új csodájára a www.new7wonders.com internetes honlapon lehet szavazatot leadni.

Százhúsz éve, 1885 októberében kezdôdött az Országház építése a Tömô – a mai budapesti Kossuth Lajos – téren.

A törvényhozás Pozsonyból Pestre helyezésérôl elôször 1843-ban, majd 1848-ban döntött az országgyûlés. (1790-ben, 1792-ben és 1807-ben a budavári Országház utca 28-ban is volt diéta.) Az elsô népképviseleti parlament a Duna-parti Redoutban ült össze – ezt késôbb a szabadságharcban szétlôtték, így 1849-ben az Egyetemi templomban tanácskoztak. A Ház a kiegyezés után a Sándor (ma Bródy Sándor) utcai palotában, a mai Olasz Intézetben ülésezett, amelyet Ybl Miklós tervei alapján 1865-66-ban tíz hónap alatt építettek, ideiglenes országháznak.

"Az országgyûlés mindkét házát befogadó állandó országháznak... építését" az 1880. évi LVIII. tc. rendelte el. Négy terület közül választották ki a helyszínt, a Tömô téren kívül (itt korábban vízmû volt) a napokban lebontott városházi bódésor, az Erzsébet tér és a piaristák akkori épülete került szóba. A választást szimbolikusnak is tekinthetjük: majdnem szembenéz a királyi hatalmat jelképezô Várral; a hatalmas méretek igénye a Béccsel folyó versengés része volt.

Az országos pályázatra 20 pályamû érkezett, amelyek közül (Andrássy Gyula korábbi kormányfô támogatásával) Steindl Imre terveit fogadták el 1884-ben, de némi átdolgozást írtak elô. (Az építésznek a londoni parlament mellett mestere, Friedrich Schmidt bécsi munkái, így fünfhausi temploma adtak mintát.) Az eklektikus-neogótikus épület a 19. század végének legnagyobb együttese. Az 1885. október 12-én megkezdôdött építkezést maga Steindl vezette, s átlagosan ezer ember dolgozott itt. A célkitûzés a magyar anyagból, magyar technikával, magyar mesterekkel volt. Az alaptest egyetlen, 2 méter vastag betonlemez (a kupola alatt 4,5 méter), amely a dunai kavicsba vert vörösfenyô-cölöpökön nyugszik – ez vízben állva nem korhad, hanem megkövesedik.

1894. május 5-én tartották a bokrétaünnepet, a félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején gyûltek elôször össze a honatyák, ülésrôl azonban nem beszélhetünk, mivel székek nem voltak (csak a hercegek és hercegnôk számára), egyébként a megemlékezés a honfoglalás ezeréves évfordulójáról a kupolateremben folyt. Az uralkodó, Ferenc József nem volt jelen, csak négy nappal késôbb tekintette meg az épületet.

1902. október 8-án tartották itt az elsô országgyûlést (a fôrendiház még régi helyén, a Nemzeti Múzeumban ülésezett), az uralkodó ekkor sem jelent meg – emiatt tört ki az elsô parlamenti vihar a Házban, a munkálatok 1904-ben értek véget. A több mint 200 helyiségbôl álló épület költségei – a tervezett 9,5 millió forinttal szemben – meghaladták a 37 millió koronát, azaz a 18,5 millió forintot. A további költségtúllépés elkerülése végett a kôburkolat az olcsóbb, puhább sóskúti mészkôbôl készült, amelyet a városi levegô tönkretesz, így az árat az 1925 óta szüntelenül folyó kôcsere során fizetjük. Itt valósult meg az országban az elsô távfûtés, a kor elsô vonalába tartozott szellôzése és világítása is, a vegyesen gáz és villanyvilágítást az 1920-as években cserélték 110, az 1950-esekben 220 voltosra. A Házban tíz belsô udvart, 27 kaput, 29 lépcsôházat és 17 liftet találunk. Steindl Imre nem láthatta elkészült mûvét, mert 1902. augusztus 31-én meghalt.

Az alsó- és a felsôház önálló két szárnyát a köztük lévô 96 méter magas kupola foglalja össze. Az alapterület 268x118 méteres, nyolc szintje közül öt a felszín alatt van. A gótikát finoman faragott tornyok és fiatornyocskák idézik. Az épületet kívül 88, belül 152 szobor díszíti: a dunai oldalon Árpádtól és vezéreitôl V. Ferdinándig az uralkodókat, a Kossuth tér oldalán az erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket ábrázolnak, egy belsô szobor Steindl Imre portréja. A Kossuth téri fôhomlokzat kiugró középrésze a delegációs termet és a barokk díszlépcsôházat foglalja magába, ennek freskóit Lotz Károly festette. A termekben Körösfôi-Kriesch Aladár, Vajda Zsigmond, Rudnay Gyula és mások képei láthatók, az ún. Munkácsy-teremben csak 1945 után helyezték el a festô Honfoglalását. A belsô díszítésekre összesen 40 kg aranyfüstlemezt raktak fel. A fôkapu bronz oroszlánjait Markup Béla tervezte, a fôlépcsôház 8 fekete svédgránit oszlopához hasonló még négy van Európában. Az Országgyûlési Könyvtár a dunai oldal földszintjén található, ez az állam- és jogtudomány, a nemzetközi jog és az ENSZ letéti anyagainak gyûjtôhelye.

Az épület teljes rekonstrukciójának befejezését 2008-ra tervezik, az elôirányzott összes költség négymilliárd forint. Az épület a budapesti turizmus egyik fô célpontja, a korona áthelyezése, 2000 óta évente közel egymillió látogató tekinti meg.

Az emlékezetkieséssel kezdôdô, majd súlyosabb tünetekkel is járó öregkori betegségek megelôzésére még nem talált biztos módszert a tudomány. Egy amerikai professzor szerint aki tangót táncol, a legjobban használja ki a testedzésnek az agyat is frissen tartó hatását.

Ha jó egészségben akarunk megöregedni, akkor érdemes minél többet tangózni – állítja egy amerikai tudós. A tudósok már évtizedek óta kutatják az agyat, hogy kiderítsék, a kor elôrehaladtával mi játszódik le benne, s miként lehet lassítani az öregedéssel együtt járó leépülést. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az ember nap mint nap átlagban 10 ezer idegsejtet veszít. De hogy miként lehet ezt a folyamatot késlelteni? A kutatások ezen a téren még gyerekcipôben járnak, ám a legtöbb szakértô az aktív életmód megôrzését és a gyakori testedzést javasolja.

Patricia Mckinley professzornak ez utóbbi kapcsán támadt az az ötlete, hogy összehasonlítja, vannak-e különbségek két eltérô testedzési típus, a gyaloglás és a tangó idegrendszerre gyakorolt hatása között. Azért jutott eszébe a tangó, mert ô maga is gyakorlott táncos, s szerinte ez az a tánc, amely leginkább megdolgoztatja az agyat: nem pusztán a zenét és a partner mozgását kell követni, de a szigorú szabályokat is be kell tartani, s ráadásul követelmény az improvizáció

A kísérletben résztvevôknek táncolniuk, illetve gyalogolniuk kellett, s ezt követôen – amikor különbözô tesztekkel mérték emlékezôképességüket – a tangózóknál jobb eredmények születtek, mint a másik csoport tagjainál. A professzor asszony azt azért elismeri, hogy ezek az eredmények még nem perdöntôek, s további, jóval nagyobb mintán végzett kísérletekre lesz szükség a végleges következtetések levonásához.

A legfejlettebb digitális technikának köszönhetôen Raul García spanyol rendezô nagyszerû hangot talált az Edgar Allan Poe novellája alapján készült Az áruló szív címû animációs filmjéhez – a gyilkos, aki nem tudja elviselni áldozata szívverésének zaját, az 1956-ban elhunyt Lugosi Béla, a felejthetetlen Drakula hangján szólal meg.

A rendezô karakteres hangot keresett, és úgy gondolta: a horrorfilmek egykori sztárjáé felel meg legtökéletesebben a morbid szerephez. García internetes árverésen bukkant rá egy 1947-es, kiadatlan, 28 perces hangfelvételre, amely még abból az idôbôl származott, amikor Lugosi monológokkal szerepelt az amerikai rádióban. Ebbôl a felvételbôl emelték ki a filmhez szükséges 9 percet – írta az El País címû spanyol napilap.

Lugosi hangja nem az egyedüli vonzereje a rövidfilmnek. A rendezô különleges, háromdimenziós technikát használt, és erôs fekete-fehér kontrasztokat alkalmazott. A grafikát illetôen hatott rá Alberto Breccia argentin képregényrajzoló stílusa és kisebb mértékben a hitchcocki feszültségteremtô környezet.

A film már négy spanyolországi fesztiválon kapott díjat, és García reménykedik, hogy Oscarra is jelölik.

A magyar bolti szarkák évente 74,2 milliárd forintos kárt okoznak, s ennek "köszönhetôen" az ország a tizenhetedik helyet tudhatja magáénak 25 európai állam bolti lopási statisztikájában – derült ki a vonatkozó nemzetközi felmérésbôl (European Retail Theft Barometer – ERTB).

A legutóbbi, 2005 közepén zárult tizenkét hónapos periódusban, amelynek keretében 25 európai ország 440 vezetô kiskereskedelmi láncát vizsgálták, az áruházi tolvajok 29 milliárd euró kárt okoztak.

A felmérés szerint Nyugat-Európában az új biztonsági rendszerek, lopásgátló technikák, szoftverek és elektronikai berendezések
"hadrendbe állításának" köszönhetôen évrôl évre csökken a bolti szarkák okozta kár, s ez a csökkenés a legutóbbi vizsgált periódusban 4 milliárd eurót, vagyis 1000 milliárd forintot tett ki.

Kelet- és Közép-Európában azonban számottevô javulás nem tapasztalható, sôt a legtöbb helyen folyamatos a növekedés. Magyarországon a vizsgált egyéves idôszakban a lopások 74,2 milliárd forintos veszteséget okoztak. A vásárlók mellett a bûncselekmények mintegy harmadát (33,6 százalékát az áruházi alkalmazottak követték el. Az elmúlt évben Nagy- Britanniában csökkent a legnagyobb mértékben – 13,2 százalékkal a kár értéke, de ennek ellenére továbbra is a britek vezetik az enyveskezûek feketelistáját.

Az ezüst a franciáké, náluk valamivel kevesebbet tulajdonítanak el illetéktelenül, ôket követik a németek, az olaszok és a spanyolok. A korábbi évekhez hasonlóan Svájcban és Ausztriában a legkedvezôbb a helyzet. A legbecsületesebb ország címét Izlandnak ítélhetnék oda, ahol a bolti szarkák mindössze 27 millió eurós, azaz 6,8 milliárd forintos kárt okoztak az áruházi tolvajok.

Az abszolút számadatokat tekintve Magyarország a 17. helyet tudhatja a magáénak, bár a teljes kereskedelmi forgalomra vetített érték ennél rosszabb képet mutat: ebben a rangsorban ugyanis a negyedik legrosszabban értékelt ország.

Akad, aki nem tudja hová tenni. Olyan is, aki gyanakvóan nézi. Esetleg fennakad azon, hogy a Brassói Lapok, a Hargita Népe, a Háromszék és a Népújság munkatársai idôrôl idôre szükségét érzik együtt lenni. A magyarázat kézenfekvô, s a hangsúly az EGYÜTT-ön van. Ezek a megyénként magasan piacvezetô napilapok olyan kiadványok, amelyek a változó és ritkán igazán kedvezô körülmények között is képesek saját lábukon megállni. Nem szorulnak sem a politikusok, sem más, befolyásosnak látszó érdekszférák kegyeire. Függetlenségüket a maguk erejébôl teremtik meg nap mint nap, a közszolgálatiság következetes felvállalásával ôrizve és gyarapítva olvasótáboruk bizalmát az írott szó hitelében.

A csíkszépvízi – ezúttal Hargita Népe szervezésében – találkozón maradéktalanul egyetértettek abban, hogy továbbra is össze kell fogniuk a lappiacon érvényesülô versenyt eltorzító, egyes kiadványokat méltánytalanul elônyökhöz juttató mindennemû anyagi vagy más természetû beavatkozással, elfogultságokkal szemben. Hasonlóképpen ragaszkodnak a kisebbségi sajtó számára határon innen és túl teremtett pályázási lehetôségek korrekt és transzparens lebonyolításához. Ragaszkodnak a benyújtott tervezetek szakszerû, a reális fejlesztési igényeket tényleges olvasói támogatottsággal igazoló szempont érvényesítéséhez az elbírálás során. A bizonyíthatóan életképes célok felkarolása, a jövônek szóló befektetés, s az esélyegyenlôség elvének tiszteletben tartása lehet a közéleti értékteremtés tartós garanciája.

A csíkszépvízi, immár VII. találkozó a szolidaritás biztató példája volt. Folyt. köv. … a Brassói Lapoknál.

Brassóban találkozunk

A sepsiszentgyörgyi Vadász vendéglô, a szovátai Bradet szálló után a csíkszépvízi Kishavas panzió szolgált a jó hangulat, zene, buli színhelyéül. A találkozás örömét csak tetôzte a havas táj csodálatos látványa.

A borús egû, esôáztatta aszfaltú Marosvásárhelyrôl reménykedve indultunk útnak. Mindannyiunknak hiányzott a magasra nyúló, hóborította fenyôk friss télillata. A többórás úton boldogan fedeztük fel a kisebb hófoszlányokat, a messzi havas tájakat, hogy aztán az ezeréves honalapítás emlékére állított hármas keresztnél az igazi tél fogadjon végeláthatatlan fehérségével. Az a tél, amikor már elcsúszik a sapka, sál, kesztyû, már egy jókora hógolyót is lehet gyúrni, de azért mégsem éget a hideg, mégsem törik le az ember orra a fagytól.

A Kishavas panziónál vendéglátónk, a Hargita Népe szerkesztôsége fogad. A Háromszék szerkesztôségének tagjai már bent melegednek. A kézfogások, ölelések régi barátokat, új arcokat köszöntenek. Az utazás okozta éhségünk csillapítása után rövid felderítô útra indulunk, bár ott bujkál az agyunkban, hogy egy hóember elkészítésével vidámabbá tehetnénk a napot...

A csíkszépvízi gyûjtôgát körüli séta a táj szebbnél szebb elemeit tárja elénk a hógolyózás, csúszkálás örömeivel. A vadászkörútjukon lévô kutyusok is mellénk szegôdnek, bámulatos gyorsasággal szúrják ki a hó alatt rejtôzô kisebb áldozataikat.

A panzió vendéglôjében hamarosan együtt a négy nagy csapat: a mindig vidám Háromszék, a vendéglátó Hargita Népe, az utolsónak befutó Brassói Lapok és a Népújság szerkesztôségeinek tagjai. Fôszerkesztôk, szerkesztôk, tördelôk, korrektorok, könyvelôk, a reklámosztályok képviselôi, "fôkormányzók", fotográfusok és újságírók gyûlnek össze a négy nagy asztalnál, ahol otthonos ízû disznótoros elôétel várja az éhes szájakat. Ajándékok cserélnek gazdát, a vendéglátók a 2006-os évkönyvükkel és a Hargita Könnye nevû áfonyapálinkájukkal (mely vidám társként szolgál az est további részében is) lepik meg a Brassó, Kovászna és Maros megyébôl érkezett barátaikat- kollégáikat.

A beszélgetések, nevetések, ismerkedések között a Hargita Népi Mûvészegyüttes táncosai kedveskednek vajdaszentiványi dalokkal, táncokkal, aztán stílusváltás következett. Három fiatal pár a latin ritmusok pezsgését hozta közénk, hogy aztán indulhasson a buli, amihez a talpalávalót a lakodalmas zenészekbôl és a népi nagybôgôsbôl verbuválódott csapat szolgáltatta. A különféle korosztályok együtt ropták a keringôt, csárdást, tangót, együtt nevettünk a republicos Repül a bálnán, tomboltunk az Eddára, na és a hagyományos "szerelem-vonatozás" is apróbb örömöket nyújtott. Elôkerültek a kedvelt népdalok, a hajmási péterek és pálok, s aki kívánta, annak elhúzták a nótáját. A jó hangulatunk tízest érdemelt – ismerték el vallatásunkra a zenészek. A nagybôgô három juhbélhúrja a gyantával megkent lószôr vonóval jóval éjfél utánig szólt. Reméljük, hogy hamarosan újból találkozhatunk!

Amikor az örökhagyó lemenôk (gyermekek, unokák) nélkül hal el, javait még élô szülei, testvérei vagy ezek lemenôi, valamint minden esetben mellettük túlélô házastársa is örökli. Ha csak a testvérek örökölnek, ezek lehetnek édestestvérek (amikor anyjuk és apjuk is közös), vagy pedig féltestvérek, akiknek vagy az anyjuk, vagy az apjuk közös. Ilyen esetekben nem egyformán örökölnek testvérük, féltestvérük után, mint ahogy egyikük lemondása nyomán ennek örökrésze nem mindig kerül valamennyiükhöz. A Polgári Törvénykönyv 674. szakasza a különbözô házasságból származó féltestvérek örökséghez való jogát a következôképpen szabályozza: a hagyatékot két egyenlô részre kell osztani, egy anyai és egy apai részre. Az édestestvérek, mint testvérük örökösei, mindkettôbôl részesülnek, míg a féltestvérek csak az anyai, illetve az apai részbôl kapnak, és ennek következtében ôk minden esetben kevesebbre jogosultak, mint az édestestvérek. Ha például egy testvér után, tegyük fel, édestestvér és egy-egy apai és anyai féltestvér maradt, a hagyaték felosztása, ha ezt nyolcadokban fejezzük ki, úgy történik, hogy a 8/8- ból az anyai ágra 4/8, az apaira szintén 4/8 rész jut. Az édestestvér mindkét részbôl kap 2/8- 2/8 részt, azaz összesen 4/8 részt, vagyis a hagyaték felét, az anyai és az apai féltestvéreket pedig külön-külön féltestvérük hagyatékának másik fele, egyenként negyedrész illeti meg. Ha vagy az anyai, vagy az apai féltestvér lemond az örökségérôl, örökrésze csak az édestestvérének jár, aki a hagyaték 6/8- át kapja, míg a féltestvérének a hagyaték 2/8 része jut. Ha az anyai vagy apai ágon több féltestvér van, egyikük lemondása nyomán örökrésze a többi ugyanazon ágon található féltestvérének és édestestvé-rének jár, a másik ágon található féltestvérének pedig csak akkor, ha a lemondó féltestvérnek a saját ágán belül sem édestestvére, sem féltestvére nem maradt. A testvér utáni öröklés szabályai, mint fentebb láttuk, nem könnyen követhetôk, különösen akkor, ha féltestvérek is vannak, és ha az öröklésrôl történô lemondás lehetôségével is élnek ezek közül az örökösök. A teljesség hiánya nélkül csak a legegyszerûbb öröklési lehetôséget ismertettük, mert ilyen esetekben a közjegyzô, az ügyvéd szakértelmére föltétlen szükség van. A Polgári Törvénykönyv 675. szakasza mondja ki, hogy azoknak a hagyatéka, akiknek testvére vagy ezek leszármazói, valamint felmenôi (szülôk, nagyszülôk) nincsenek, az örökség a többi oldalági rokonra száll, azzal a kikötéssel, hogy a legközelebbi rokon a távolabbi rokont kizárja az örökségbôl. A 676. szakasz a XII. fokú rokont is törvényes örökösnek ismerte el, egészen 1921- ig, amikor kimondták, hogy törvényes örökösnek csak a I-IV. fokú rokon számít. Ezek az elsô unokatestvérek, a nagyszülô testvérei. Az unokatestvér, vagyis az elsô unokatestvér a IV., utolsó örökösi osztályba tartozó törvényes örökös, amelybe a III. fokú rokon nagynénik és nagybácsik is tartoznak. Amikor valaki után egy nagynéni és több elsô unokatestvér maradt, habár mindannyian a IV. osztályba sorolt örökösök, a hagyatékot nem a IV. fokú rokon elsô unokatestvérek, hanem a III. fokú rokon nagynéni kapja. Ha viszont az elhunyt után csak elsô unokatestvérek maradtak, ôk öröklik unokatestvérük egész vagyonát, egyforma arányban.

Mellau György

A megfázást könnyebb elkerülni, mint gyorsan meggyógyítani, hiszen célzott gyógyszer nincs a már észlelhetô tünetek mindegyikének egyidejû megszüntetésére.

Most van a megfázások idôszaka, ám sajnos, erre a betegségre nincs egyetlen igazán hatékony gyógyszer sem – figyelmeztette olvasóit a minap a belga La Derniere Heure címû lap, hozzátéve, hogy sokan nem veszik komolyan ezt a kórt (a lap szerint egy 75 éves férfi három évig volt folyamatosan megfázva), pedig tudni kell: a meghûlés az influenza közeli "rokona". Ugyanúgy vírusok okozzák, mint az influenzát, s tünetei is hasonlóak, a két betegség csak súlyosságában különbözik.

Legtöbben azt tartjuk, hogy a megfázás elsô jele a tüsszögés, de a szakértôk szerint ez nem igaz: ez a betegség szinte mindig a toroknál indul el. Egyébként már jóval az elsô árulkodó jelek elôtt megtelik a vér antitestekkel, amelyek megpróbálják felvenni a harcot a kórt hozó vírusok ellen. Egyébként összesen kétszázvalahány ilyen vírus jöhet szóba.

A cardiffi (Nagy-Britannia) egyetemen mûködik a világ egyik megfázáskutató központja (nincs sok belôlük), s ennek vezetôje, Ronald Eccles nemrégiben két egyszerû kísérletsorozatot fejezett be. Egyrészt bebizonyította, hogy a megfázást valóban a hideg okozza (ennek érdekében mintegy 20 önkéntes órákat töltött jeges vízbe dugott lábakkal), másrészt pedig azt is sikerült kísérleti eredményekkel alátámasztania, hogy ha a megfázást nem is tudja megelôzni, a tüneteket enyhítheti egy ôsrégi gyógyszer, az aszpirin.

Egyébként a lap szerint a kínos, az embereknél elesettség-érzést okozó kísérôjelenségeket nem maga a betegség, hanem az immunrendszer reagálása okozza. Lázasok vagyunk? Ez immunreakció. Csökken az étvágyunk, fáradtnak érezzük magunkat? A szervezet próbál erôt gyûjteni a betegség elleni harchoz. Izomfájdalmakat érzünk? Ez egy bonyolult biokémiai reakció amiatt, hogy a vér megtelik antitestekkel. Bedugult az orrunk, könnyezik a szemünk? Ennek oka a vérerek összehúzódása.

A szakértôk szerint, ha más gyógymód nincs is a megfázás ellen, mint kifeküdni a betegséget, azért nagyobb odafigyeléssel sokat tehetünk megelôzésére. Az ôsrégi figyelmeztetések ma is célszerûek: meleg zokni, sál, higiénia (például gyakori kézmosás, megelôzendô, hogy a vírusok bejussanak szervezetünkbe), s az immunrendszer erôsítése – mindez sokat segíthet abban, hogy az idei télen ne kelljen szenvednünk ettôl a betegségtôl.

2004 decemberében és az idén januárban a megyében 12 személy sérült petárda és pukkanó miatt. Közülük hárman 12 év alatti gyerekek.

A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség fegyvereket, robbanószereket és mérgezô anyagokat ellenôrzô osztályának tájékoztatása szerint a törvényt megszegôket szigorúan bírságolják.

A vonatkozó törvény szerint az I. osztályú termékeket egész évben lehet forgalmazni és használni; (ebbe az osztályba tartoznak a 3 grammnál kevesebb mennyiségû pirotechnikai keveréket tartalmazó termékek: tûzijátékok: csillagszórók, csillagszóró gyertyák, szikrakoszorúk, minifáklyák, tûzgyûrû, világító repülô testek; pukkanók: konfettis minipetárdák, minipukkanók).

A II. osztályú termékeket december 27-31-e között lehet forgalmazni, és kizárólag december 31-én és január elsején szabad használni (ide tartoznak: tûzijátéküteg; tûzijáték: görögtûz, tûzkerék, szikrakoszorú, fénysugár, fáklya, minifáklya; rakéta: különbözô típusú mécsesek, meteoritrakéták; pukkanók: kis pukkanók, kínai pukkanók, ágyúdörej).

A törvény értelmében csak a rendôrség és a Területi Munkaügyi Felügyelôség által engedélyezett személyek árusíthatnak ilyen jellegû termékeket. Az engedély nélkül árusítókat 20-tól 50 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújtják. Ha a termék használati utasítását nem fordították le román nyelvre, a büntetés 50- tôl 75 millió lejig terjed. Ha a pirotechnikai termékeket kiskorúaknak adják el, a pénzbírság 30- tól 60 millió lejig terjedhet. Ugyanezt a büntetést alkalmazzák azok esetében, akik petárdákat és pukkanókat nem csak az óév utolsó és az új év elsô napján használják.

Ügyintézés

Újdonságok a gyereknevelési segély juttatásáról

2006. január elsejétôl a 2 éven aluli gyerek, illetve a 3 éven aluli sérült gyerek után járó nevelési segélyt (a 2005. november 14-i 1008-as számú Hivatalos Közlöny I. részében közölt 2005. évi 148-as számú sürgôsségi kormányrendelet alapján) a Megyei Munkaügyi, Társadalomszolidaritási és Családügyi Igazgatóság folyósítja. Ugyanezen idôponttól megszûnik a 2000. évi 19-es számú törvény alapján nyújtott gyereknevelési segély fizetése. Január elsejétôl megszûnik a Maros Megyei Munkaerô- foglalkoztatási Ügynökségnek a szóban forgó segély megállapítására és kifizetésére vona