Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nagy a serteperte a megye kórházaiban. Marosvásárhelyen, Dicsôszentmártonban és Segesváron minisztériumi ellenôrzô csoport próbál fényt deríteni azokra az adósságokra, amelyeket a kórházak felhalmoztak az elmúlt években.

Olyannyira nagy a nyüzsgés, hogy a kórházigazgatók, klinikavezetôk, orvosok idegesek, ingerlékenyek, információ alig szivárog ki. Amit mégis tudni lehet: az ellenôrök arra kíváncsiak, hogy mennyire volt indokolt bizonyos összegek kifizetése vagy bizonyos egészségügyi szolgáltatások biztosítása azokban az esetekben, amelyekben az egészségbiztosítási pénztár nem volt hajlandó fizetni.

A Maros Megyei Sûrgôsségi Kórház országos viszonylatban listavezetô az adósságot illetôen. Az adósságok felhalmozása 1999-ben kezdett "divatossá" válni, ekkor már Laurentiu Petru volt gazdasági igazgató 60-70 milliárd lejt megközelítô tartozásokról beszélt, az élelem-, gyógyszer- és fogyóanyag-beszállítók már fenyegetôztek, felszólításokat küldtek. Az adósságok "aranykora" azonban a PSD- kormányzás ideje. Közbeszerzés ide-oda, nem sokat változtatott az árakon, gyakran az országos licit alapján a megszokottnál is drágábban szerezték be a fogyóanyagokat. Ami viszont komoly gond: bár a megyei kórház idénre legalább 70 ezer eset ellátására kötött volna szerzôdést a biztosítóval, ehelyett utóbbi 55 ezerre korlátozta az esetek számát. Az év lassan lezárul, és nyilvánvaló, hogy a leszerzôdöttnél sokkal több esetet láttak el.

A minisztérium ellenôrei most elsôsorban azt vizsgálják, hogy a pluszban végzett egészségügyi szolgáltatások mennyire voltak indokoltak, és kifizethetôek-e? Bár mindenki háborog, végre tiszta vizet kell önteni a pohárba, hiszen 2003-as adósságai is vannak a kórháznak. Végre ki kell derüljön, mennyit és mire költöttek, és az illetékeseknek felelniük kell.

A felelôsségre vonás mikéntjérôl azonban senki illetékes nem nyilatkozik (ezt állítólag a konklúziók levonása után maga az egészségügyi miniszter dönti el), de kijelentéseik alapján csakis arra gondolhatunk, hogy minden egyes lej elköltését, szolgáltatás elvégzését ki fogják majd magyarázni. Ha nem azzal, hogy a megyei kórház látja el a más megyékbôl érkezô súlyos betegeket, de a megyei pénztárak között nem történik meg a pénzátutalás (és tényleg, miért is nem?!), akkor meg azzal, hogy ugyanazért az orvosi beavatkozásért például Bukarestben 18.200, míg Marosvásárhelyen 9.400 lejt fizet a biztosító, ami nem igazságos.

Nicolaescu miniszter ki akarja fizetni az adósságokat, felelôsségre akarja vonni a nem hozzáértô kórházi menedzsereket, le akarja váltani az igazgatótanácsokat és meg akarja reformálni a rendszert. Ezt eddig mindenik szaktárcavezetô megpróbálta. Sikertelenül.

"Már megegyeztünk a legkényesebb kérdésben,az éves keretösszeg 30 százalékáig folyósíthatunk elôleget az építkezés folytatására, amelyet azonban minden évben el kell számolnia az autópálya- építônek" – mondta Borbély.

Néhány nappal ezelôtti nyilatkozatában a miniszter úgy értékelte, hogy a sztrádaépítésre szánt pénzügyi alap még mindig kevés. Egyelôre százmillió euró van elkülönítve a jövô évi költségvetésben. Ez nagy összeg – fûzte hozzá –, lehet már belôle építkezni, de ki lehet számítani, hogy mire elég, ha egy kilométernyi autópálya-szakasz mintegy 6 millió dollárba (mintegy 5 millió euróba) kerül" – magyarázta a miniszter. Ha utánaszámolunk, csak évi 20 kilométernyi autópálya épülhet, s a 415 kilométeres nyomvonal teljes átadása ilyen finanszírozási ütem mellett akár húsz évig is eltarthatna – mondta.

Frunda György Maros megyei RMDSZ-szenátor csütörtökön azt mondta a Mediafaxnak, hogy legkésôbb a jövô héten nyilvánosságra hozzák az észak-erdélyi autópálya megépítésére a Bechtel társasággal kötött szerzôdés feltételeit.

"A tárgyalások eredménye kedvezô az állam számára, megszûntek a törvénysértô elôírások az elôlegfizetéssel kapcsolatban" – mondta Frunda.

A hamarosan megszületendô szerzôdés megkötése után a Bechtel részérôl nem látnak akadályt, hogy folytassák a nyáron félbehagyott tervezési, majd építkezési munkálatokat.

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke egy államfônek címzett nyílt levélben arra kéri Traian Basescut, hogy fogadja el az SZNT arra vonatkozó kérését, hogy nemzetközi részvétellel induljanak tárgyalások a Székelyföld közigazgatási-területi autonóm eurorégió törvény általi létrehozataláról.

A nyílt levélben Csapó arra kéri az államfôt, hogy tekintse "felelôs magatartásnak" azt, hogy a székelyföldi magyarság a közvetlen demokrácia és a parlamentáris demokrácia eszközeit használja a területi autonómiáért folyó harcban.

"Tisztelettel kérjük, hogy fogadja el kérésünket azzal kapcsolatban, hogy kezdôdjenek tárgyalások nemzetközi részvétellel a Székelyföld közigazgatási-területi autonóm eurorégió törvény általi létrehozataláról" – áll a nyílt levélben.

Csapó hangsúlyozza, az SZNT szerint Traian Basescu részvétele Koszovó helyzetének rendezésében elôfeltétele a székelység teljes és valós egyenlôsége garantálásának, a Székelyföld autonómiastatútumának elfogadásával, az európai elveknek és gyakorlatnak megfelelôen – jelenti a Mediafax.

Korszerû épületszárnnyal bôvült a marosszentgyörgyi általános iskola, az intézmény 12 helyiséggel gazdagodott. Az osztálytermek mellett dokumentációs központ is létesült. Az építkezési költségeket a helyi tanács saját költségvetésébôl állta. Az avató pénteken délelôtt volt.

A krónikák szerint Marosszent-györgyön az elsô iskolát 1778-ban építették, a mai alapjait, református oktatási intézményként 1881-ben tették le. Tegnaptól új fejezetet nyitottak a megyeszékhellyel összenôtt községközpont oktatástörténetében. Vízi József polgármester az ünnepségen kifejtette, már 1990-ben megálmodta, hogy felújíttatja az iskolaépületet, hiszen igencsak rászorult a javításra, szépítésre. Az épületszárny terveit 2002-ben készítették el, a munkálatokat 2003 tavaszán kezdték el. Mivel a beruházásra szükséges 18 milliárd lej nagy részét – 2 milliárdot a tanfelügyelôség áldozott rá – nehezen tudták egybegyûjeni, volt olyan idôszak, amikor leálltak a munkával. A tervet a Proiect Rt. munkatársai, míg a kivitelezést a Silva Construction Kft., az építkezési szövetkezetbôl privatizálódott cég vállalta fel. Nagy Csaba igazgató beszédében nemcsak ezeknek a vállalkozóknak, a támogatóknak köszönte meg hozzájárulásukat, megemlítette azokat a hollandokat is, akik önzetlenül segítették az iskolát – nekik köszönhetôn bútorozhatták be a helyiségeket. A rendezvényen jelen levô Borbély László középítkezésügyi és területrendezési megbízott miniszter kifejtette: a marosszentgyörgyiek megérdemelték ezt az iskolát, ami tulajdonképpen a jövôbe tett befektetés. Ha kiváló körülmények között tanulhatnak a gyerekek, akkor megvan minden feltétel ahhoz, hogy innen induljanak útnak a jövô tanárai, tervezôi és miért ne, miniszterei.

Az épületszárny bejáratánál tartott rövid ünnepi beszédek után a polgármester és az iskolaigazgató elvágták az avatószalagot, majd a vendégek meglátogatták az osztálytermeket.

A második szinten levô dokumentációs központot Nagy Edit, a Pedagógusok Házának vezetôje mutatta be. Ide több ezer könyv, számítógép került, s amint a tanárnô hangsúlyozta, nemcsak az iskola tanulói, hanem bárki a községben használhatja majd az ízléssel berendezett könyvtárat.

Az ünnepség zárómozzanataként az iskola diákjai román és magyar nyelven mûvészi mûsort mutattak be a meghívottaknak, akik között az említetteken kívül jelen volt még: Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Groza Emil alelnök, Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes, a tervezôk, építôk képviselôi, tanárok és az iskola tanulói.

A Hargita megyei Vöröskereszt minden évben segíti a rászorulókat, civil szervezetektôl, adományozók jóvoltából ilyenkor Mikulás-nap és karácsony elôtt adományokat gyûjt, amelyekbôl ajándékot vásárol azoknak, akiknek ilyesmire nem jut. Idén ünnepek elôtt már ötödször szervezik meg a Mikulás-maraton rendezvényt, amely az elôzô években Hargita megyében nagy sikernek örvendett. 20 önkéntes közel 600 km-t fut majd váltófutásban, krampuszoknak, Mikulásoknak, más hasonló figuráknak öltözve. A maraton célja az adománygyûjtés. Az idén a Hargita megyei Vöröskereszt az árvízkárosult családoknak szeretne tartalmasabb karácsonyi ajándékcsomagot összeállítani, ezért bármilyen csekély ajánlatot elfogadnak. A karampuszruhások az érintett falvakban virgácsot, míg a Mikulások édességeket osztogatnak a gyerekeknek, a hóembernek és mackónak öltözött kasszás pedig magánszemélyektôl és cégektôl lezárt perselybe fogadja az adományokat. A maraton december 2- án indult, a végcél pedig a Marosvásárhelyi Rádió, ahova a csapat december 4-én 16 óra körül érkezik meg, és ezúttal nyilvánosságra is hozzák a gyûjtôút eredményét. A Mikulások és krampuszok december 4- én kora reggel lépik át Hargita megye határát Gödemes-terházánál és három csoportban futják le 16 óráig a távot a Marosvásárhelyi Rádióig. Az elsô csoport 11 órakor lesz Ratosnyán, egy másik Dédán, a harmadik pedig Szászrégenben. A maratonfutók 12 óra körül érkeznek Petelére, 13.30-kor Gernyeszegre, illetve az egyik csapat ugyanekkor éri el Marosvécset, várhatóan 15 órakor lesznek Nagyernyében, 15.30-kor pedig Marosszentgyörgyön, a megyeszékhelyre 16 órára érkeznek meg. A Ratosnya – Déda szakaszon a Maros megyei hegyimentô-szolgálat önkéntesei is csatlakoznak a csapathoz – tájékoztatott Zsigmond Éva, a Hargita megyei Vöröskereszt igazgatója.

A Református Mentô Misszió és Bonus Pastor Alapítvány szeretettel ajánlja segítségét szenvedélybetegek (alkohol-, drog-, gyógyszer-, nikotin-, játékfüggôk) és családtagjaik számára, a következô formákban:

• Egyéni tanácsadás, lelki gondozás.

• Támogató csoport (hetente, kéthetente)

• Segítô tábor szenvedélybetegeknek és hozzátartozóknak (következô: 2006. február 13- 24.)

• 9 hónapos terápia a Magyarózdi Drogterápiás Otthonban (18-45 év közötti szenvedélybeteg férfiaknak, magyar nyelven)

A következô telefonszámokon érdeklôdhet:

Kolozsvár: 0264-441-969 (munkanapokon 9-14 óra között);

Marosvásárhely: 0265-254-460, 0741-313-512;

Székelyudvarhely: 0266-211-541 (munkanapokon 11-16 óra között).

Jegyzet

A napokban megingott az eurooptimizmusom, s egyre inkább arra a következtetésre jutok: bármennyire is szeretné a politikai elit, az ország azt, hogy 2007-ben csatlakozzunk az Európai Unióhoz, igencsak távol állunk tôle. Nem hiába kapott többször intôt az ország. Annak ellenére, hogy a politikusok megpróbálják valamennyire elkendôzni a valóságot, az uniós megfigyelôk nagyon jól tudják, hol állunk a tagságért vívott versenyben. S helyenként igencsak sötétben tapogatózunk. A szó szoros értelmében. S errôl gyôzôdtem meg a hét végén, amikor igencsak feltûnt, hogy egyes Maros menti vasútállomások sötétben állnak. Amikor a ratosnyai állomásfônöktôl az áramszünet okáról érdeklôdtem, azt válaszolták, azért nincs villany, mert a polgármester PSD-s, s ameddig nem változik meg a helyi közigazgatás politikai koloratúrája, nem lesz áram. Az intézkedés miatt nemcsak a vasúti sínek borultak sötétbe, hanem néhány, e hálózatról ellátott közeli épület is. Tovább érdeklôdtem a szolgáltatás beszüntetésének okáról. A Dél- erdélyi Electrica Rt. marosvásárhelyi kirendeltségének szóvivôje tájékoztatott arról, hogy az országos vasúti társaság, a CFR már az év elején olyan adósságokat halmozott fel az áramszolgáltatóval szemben, hogy ezt nem lehetett halasztani. Ezért augusztus elsejétôl (!) egyes kisebb állomásokon, megállókban valóban beszüntették a szolgáltatást. Természetesen azzal a feltétellel, hogy az intézkedéssel ne veszélyeztessék a vasúti közlekedés biztonságát. Megyénkben ilyen helyzetbe került – a már említett ratosnyai állomás mellett – a dédabisztrai, a borziai, a báldi, a kerelôszentpáli stb. A Dél-erdélyi Electrica Rt. által kiszolgált és nagyrészt a vasúti társaság brassói régióigazgatóságához tartozó állomások, illetve vasúti létesítmények november végén fizették ki adósságuk nagy részét, ami 6,8 millió új lej, ezenkívül a két fél közötti egyezség alapján 9,7 millió új lejt kompenzálással törleszt a CFR, hátramaradt még 3 millió lej kifizetése. Az adósság rendezôdni látszik ugyan, de valami azért még sincs rendben. Amikor uniós követelmény az infrastruktúra korszerûsítése – nemcsak gépkocsiutakról lévén szó –, akkor hogyan várható el az, hogy a vasúti szolgáltatást is felújítsák? A tárcavezetôk szerint a modernizálást a nagy sajtónyilvánossággal útnak indított kék nyilak jelentik csak? (Sz.m.: Ezek igencsak elkerülik tájainkat.) Miként gazdálkodnak a Román Vasúti Társasággal, hogy ilyen óriási adósságot halmozott fel? A politikailag kozmetikázott országkép és a valóság között igen nagy a különbség. Euroszkeptikus lettem, mert ilyen körülmények között nem nagyon látom az alagút végét. Mint az a vonat, amelyik arra kényszerül, hogy sötét állomásokon döcögjön át.

Maros megyében idén 17 AIDS-es fiatal vesztette életét és 13 kiskorú vérében azonosították újonnan a HIV vírust – derült ki tegnap az AIDS-ellenes világnap alkalmával szervezett sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, a halálos kór elleni világnap december elsején van, de megyénkben, a román nemzeti ünnep miatt, mindig egy nappal késôbb szervezik a megemlékezô, figyelemfelkeltô, a diszkrimináció-ellenes rendezvényeket. A HIV-vírussal fertôzött gyermekeket és szüleiket tömörítô egyesületek, a megyei közegészségügyi igazgatóság képviselôivel közösen – immár hagyományosan – gyertyás felvonulást szerveztek Marosvásárhely fôterén, emlékezve a végzetes vírus áldozataira.

A gyertyás felvonulást kerekasztal-megbeszélés elôzte meg, melynek témája a HIV-vírussal fertôzött személyek elleni diszkrimináció megelôzése, felszámolása volt. Mint a tanügyben, egészségügyben dolgozó szakemberek részérôl elhangzott, annak ellenére, hogy a HIV- vírus terjedésének módját legtöbben jól ismerik, mégis vannak olyanok, akik félnek kapcsolatba kerülni a fertôzött gyerekekkel.

– A tudatlanság félelmet szül – mondta Silviu Morariu, a közegészségügyi igazgatóság igazgatója, aki úgy vélekedett, hogy az egyesületek, alapítványok, közegészségügyi igazgatóság képviselôi továbbra is a tájékoztatásra, a pontos informálásra kell nagy hangsúlyt fektessenek, hiszen csak így lehet megelôzni a diszkriminációt.

A statisztikai adatok szerint 1990 óta Maros megyében 449 HIV- vírussal fertôzött személyt azonosítottak, közülük 245-en elhunytak. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei szerint minden azonosított személy mellett 15 latens vírushordozó van.

A londoni üzleti napilap szerint Finnország az elsô a régi tagok közül, amely bejelenti az uniós bizottságnak, hogy májusban felemelheti a sorompót az új tagállamokból érkezô munkavállalók elôtt.

A finn példát több más ország is követheti, köztük Spanyolország, áll a cikkben.

Finnország – a hazai munkanélküliség csökkenése mellett – a három, munkaerôpiacát kezdettôl megnyitó régi tagállam "sikeres tapasztalatai" láttán fontolgatja a korlátozás feloldását, valamint abból a célból is, hogy könnyebben ellenôrizhetôk legyenek a bevándorlóknak nyújtott fizetések és feltételek, áll a Financial Timesban.

Nagy-Britanniában, a legnagyobb EU-gazdaságban, amely a bôvítés pillanatától megnyitotta munkaerôpiacát a kelet-európai tagországok elôtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan – fôleg idegenforgalmi és építôipari – állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerôt találni, írta a brit lap.

Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót vett fel a kelet-európai tagországokból brüsszeli adatok szerint.

A Financial Times szerint ugyanakkor nem valószínû, hogy Franciaország és Németország, amelyekben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint Nagy- Britanniában, jövôre változtatna álláspontján.

A cikk szerint a kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a "démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelô" az állásokat és béreket fenyegetô nyitott munkaerôpiac veszélyeinek jelképévé vált.

Belgrád Koszovó leendô státusával kapcsolatban is a Kína által Tajvan esetében javasolt "egy ország–két rendszer" kompromisszumos megoldást ajánlja – fejtette ki a Nyezaviszimaja Gazeta címû orosz lapban megjelent interjújában Vuk Draskovics, Szerbia-Montenegró külügyminisztere.

Draskovics, aki a Szerbia-2005 szerb nemzeti kiállítás megnyitása alkalmából tartózkodott Moszkvában, tárgyalt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a Koszovó jövôjérôl kezdôdô tárgyalásokban az ENSZ-t illeti meg a központi szerep, s döntô fontosságúak lehetnek a Belgrád és Pristina között folytatandó közvetlen tárgyalások is.

Draskovics szerint Szerbiának nincs kifogása az ellen, hogy Koszovó önállóan lépjen fel a nemzetközi szervezetekkel való együttmûködésében, kivéve azokat a szervezeteket, amelyeknek tagjai csakis független, nemzetközileg elismert államok lehetnek. Belgrád javaslata a külügyminiszter szerint szinte azonos a nemzetközi összekötô csoport által képviselt politikával és elvekkel, amelyek világosan kimondják, mit nem szabad Koszovó kapcsán megtenni. Ezek szerint nem lehet visszatérés az 1999 elôtti állapotokra, nem változtathatók meg Koszovó adminisztratív határai – habár a képlet e kérdésben nem teljesen egyértelmû –, s erôszakos intézkedések megtétele kizárt.

Csakis Belgrád és Pristina közvetlen tárgyalása és egyetértése hozhat mindkét fél számára elfogadható és megvalósítható megoldást. A tartomány valamennyi szerb és nem szerb lakójának biztosítani kell az emberi és kisebbségi jogokat, valamint garantálni kell Szerbia-Montenegró állam nemzetközi határait Albániával és Macedóniával – fejtette ki interjújában Vuk Draskovics.

Már a jelenlegi próbaidôben is megbízhatóan és jól hasznosíthatóan mûködik az az internetes információs hálózat, amelyet tavaly, a régió parlamenti elnökeinek budapesti tanácskozásán létesítettek – mondta az MTI-nek Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke, aki részt vesz az Európai Unióhoz tartozó országok, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria és Szlovénia nemzeti parlamentjeinek kétnapos házelnöki találkozóján Pozsonyban, ahol az uniós tagságra várakozó Románia és Bulgária házelnöke is jelen van.

Szili Katalin emlékeztetett rá: tavaly a budapesti találkozón magyar kezdeményezés nyomán létrehoztak egy bizottságot, amelynek elsôdleges feladata a szubszidiaritás hatékonyabb érvényesítését és annak gyakorlati ellenôrzését szolgálni. A pozsonyi konferencia résztvevôi úgy találják, hogy a rendszer máris célszerûen szolgálja a parlamentek közti információcserét, s jóllehet, ez is bizottság megalakulása nyomán létesült, mégis jól szolgálja azt a célt, amiért létrejött. Nevezetesen, hogy "a bizottságok szaporítása helyett kommunikáljunk és tájékozódjunk inkább a kínálkozó technikai lehetôségek alkalmazásával, hiszen így is lehet hatékonyan együttmûködni."

A pozsonyi fórum elsô napján a szubszidiaritás mûködésének és ellenôrzésének mechanizmusairól esett elsôlegesen szó, de az alkotmányszerzôdéssel és unió költségvetésével kapcsolatos aggodalmak is megfogalmazódtak. A költségvetésrôl a tanácskozás második napján, pénteken tárgyaltak részletesebben.

A régió parlamentjeinek elôzô, budapesti találkozóján született megállapodás értelmében az Európai Unió nemzeti parlamentjei minden évben úgynevezett Európa-hetet tartanak, melynek keretében ezúttal a következô évi, 2006-os uniós jogalkotásról és munkaprogramról nyitnak vitát.

(MTI) – Nem született kompromisszum az EU 2007–2013 közötti költségvetésérôl az unió soros elnöki tisztét betöltô Tony Blair brit miniszterelnök és a visegrádi négyek kormányfôinek pénteki, budapesti találkozóján.

Európának szüksége van költségvetésre, a V4-ek egyetértenek a büdzsében végrehajtandó reformok szükségességében, de azt nem fogadhatjuk el, hogy csak egyetlen ponton, a kohéziós politika terén hajtsunk végre változtatásokat – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Blair–V4 találkozót követô sajtóértekezleten. Hozzátette: nagyobb nyitottságra és megértésre lenne szükség a költségvetés mérete és az uniós pénzekhez való hozzáférés ügyében.

Tony Blair hangsúlyozta: Nagy-Britannia semmiképpen nem mondhat le a neki jelenleg járó mezôgazdasági visszatérítésekrôl. Hozzátette: a tíz új tagállamnak elemi érdeke, hogy még az idén megállapodás szülessen az uniós büdzsérôl, hiszen elképzelhetô, hogy jövôre sem születik kompromisszum.

"Ha a megállapodások hiányában az Európai Parlament veszi át az ellenôrzést a költségvetési folyamatok felett, a tizek csak egyharmadát fogják kapni a jelenleg nekik járó felzárkóztatási pénzeknek, ami nekik nem lehet érdekük" – közölte Tony Blair.

Közlése szerint szerda óta a Föld egy három hónapja keletkezett napfoltból eredô napszél áradatában van, amelynek sebessége bolygónk közelében másodpercenként 750 kilométerre gyorsul fel. Ehhez a jelenséghez kapcsolja a tudós a geomágneses aktivitás kismértékû növekedését.

Anatolij Belov szerint azonban nem a már létezô napfolt a probléma, hanem az égitesten megjelenô új aktivitási zóna. "Ez a napfolt-csoport, amelyet 10826- os számon jegyeztek be, gyakorlatilag három nappal ezelôtt jelent meg, s rendkívül gyorsan növekszik: az elmúlt huszonnégy órában területe megnégyszerezôdött" – mondta.

Az elmúlt éjjel történt az elsô napkitörés, amelynek anyaga minden bizonnyal vasárnap éri el a Földet – vélekedett a tudós. Számításai szerint a következô huszonnégy órában csak kisebb mágneses viharral kell számolni, de vasárnap vagy legkésôbb hétfôn már egy sokkal erôsebbel.

"Ez a legnagyobb lesz mind közül, amelyeket az elmúlt két és fél hónapban észleltünk" – vélekedett a kutató. Anatolij Belov szerint a mágneses vihar gondot okozhat a közlekedésben, a kommunikációban, megzavarhatja az elektronikus készülékek mûködését, s hatását megérezhetik az erre érzékeny emberek is.

A román kormány elfogadta az egyezmény ratifikálási tervezetét. A kormány elfogadta a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló magyar- román egyezmény ratifikálásának törvénytervezetét. A tervezetre a parlamentnek még áldását kell adnia.

Az egyezményt az októberi bukaresti román–magyar kormányülés alkalmával véglegesítették, Somogyi Ferenc magyar és Razvan Ungureanu román külügyminiszter írta alá. A tervezet szerint a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványnak, amely Gozsdu Manó emlékének ápolását és a magyar- román kapcsolatok szorosabbra fûzését is szolgálja.

A magyar országgyûlés már jóváhagyta az említett megállapodás kihirdetését elrendelô törvényjavaslatot. A Gozsdu Közalapítvány székhelye Budapesten lesz a Gozsdu- udvarban. Az alapítvány vagyonát a két állam paritásos alapon biztosítja: induló tôkeként 200-200 ezer eurót, a továbbiakban pedig minden évben legalább ugyanennyit fordít e célra. A közalapítvány tevékenységei között ösztöndíjak adományozása, csereprogramok, tudományos rendezvények, konferenciák szervezése szerepel, akárcsak a létrehozandó Gozsdu Manó Emlékmúzeum, Könyvtár és Stratégiai Partnerségi Intézet mûködésének támogatása.

Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) a XIX. század második felében sikeres ügyvédként dolgozott Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte hagyatékát, amely a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának és kultúrájának támogatását szolgálta.

A több budapesti belvárosi ingatlant is magában foglaló Gozsdu-vagyon jövedelmébôl a trianoni békeszerzôdés megkötéséig (1920) ötezer szegény sorsú diák kapott ösztöndíjat. Az alapítvány vagyonát 1952- ben a magyar állam kisajátította. A román fél annak ellenére is magáénak követelte, hogy a két ország 1953-ban egyezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemû vagyoni követelésrôl egymással szemben. A Gozsdu-vagyon sorsa ezért sokáig vita tárgyát képezte a két ország között, ezt a vitát sikerült most megállapodással rendezni.

Négy Phare-pályázatot nyert a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, a marossárpataki, mezôkapusi, marosvécsi és szászrégeni öregotthonok átszervezésére. Az idôs személyek gondozásával megbízott intézmények közelében családi jellegû házakat és védett mûhelyeket építenek, alakítanak ki, s ezekbe költöztetik a lakók egy részét.

Schmidt Loránd szociális aligazgató nemrég sajtótájékoztatón számolt be a pályázatokról, s kiemelte: az EU-s követelmények alapján pozitív változásokat vezetnek be, de nem növelik a helyek számát, így az a 75 idôs személy, aki évek óta várakozólistán van, továbbra is ott marad.

Az országban Fehér megye mellett csak Maros megyének sikerült négy olyan életképes pályázatot benyújtania, amelyet támogatásra érdemesnek tartottak. Az igazgatóság a mikházi és holtmarosi intézmények átrendezésére is igényelt pánzalapot, de ezt nem kapta meg. Mivel önerôbôl a megye nem tudja biztosítani az átszervezési költségeket, újabb pályázatok benyújtására lesz szükség.

Schmidt Loránd beszámolójából kiderült: az átszervezés nyomán a marossárpataki otthonból 30, a marosvécsibôl 50, a mezôkapusiból 30, a szászrégenibôl szintén félszáz idôs személyt költöztetnek át az új házakba. Az új létesítményekben a lakórész mellett védett mûhelyeket alakítanak ki, ahol a fiatalabb gondozottak dolgozni fognak. Az intézkedés célja átalakítani, hatékonyabbá tenni a nagyméretû, zsúfolt öregotthonokat, ugyanakkor munkaterápiás foglalkozásokat biztosítani azoknak, akik ezt igénylik. Az aligazgató kiemelte: sajnálatos módon a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal ahelyett, hogy támogatta volna az igazgatóságot az új épület helyszínének biztosításában, a kiválasztott három hely egyikét sem fogadta el. Végül az ortodox egyház díjmentesen ajánlotta fel a templom közelében levô üres telket házépítésre.

A sikeres pályázatokban szereplô terveket jövô év folyamán valósítják meg.

Schmidt Loránd kérdésre válaszolva elmondta: az igazgatóságnak nincs kimutatása arról, hogy az öregotthonoknak helyet biztosító ingatlanok közül hányat kértek vissza jogos tulajdonosaik.

Ezentúl azoknak a mezôgazdasági áruknak az import- exportját, amelyeknek a behozatala vagy kivitele igazolvány- kibocsátáshoz kötött, csak a behozatali vagy kiviteli igazolvány megszerzése után teszik lehetôvé. A mezôgazdasági áruk export-importjának rendszerét a 2005. évi 300-as törvény szabályozza, mely szerint bizonyos, a kormány által meghatározott mezôgazdasági termékek külkereskedelme a mezôgazdasági kifizetési és beavatkozási ügynökség által kibocsátott igazolványokhoz kötött, aminek a megszerzéséhez garancia befizetése kötelezô. Az igazolványt kérô ûrlapok a mezôgazdasági kifizetési és beavatkozási ügynökség területi kirendeltségeinél igényelhetôk.

A behozatali igazolvány érvényességi ideje hatvan nap, míg a kiviteli igazolványé 90 nap, ám minden esetben csupán Románia EU-csatlakozási dátuma elôtti napig érvényesek. A ki-, illetve behozatallal kapcsolatos minden felelôsség, ami a lebonyolítás feltételeire, az ár pontosságára, az érintett országok szabályozásainak tiszteletben tartására, beleértve a növény- és állategészségügyi elôírásokat, az igazolvány igénylôjére hárul.

A mezôgazdaság fejezetére vonatkozó csatlakozási tárgyalások vállalásai szerint Románia fokozatosan bevezeti a közösségi jogrendszert a mezôgazdasági áruk külkereskedelmére vonatkozóan. Ebbe a folyamatba illik bele a 300-as törvény, amely 2006. március 1-jétôl lép érvénybe.

Írásos formában kérte az önálló magyar karok létrehozását a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) három magyar oktató, aki erre vonatkozó kérelmét az egyetem szenátusa elé terjesztette – nyilatkozta Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) alelnöke.

A benyújtott kérelem értelmében az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a természettudományi, a humántudományi, valamint a társadalomtudományi kar alkotna.

A már létezô és önálló magyar karként mûködô református és római katolikus vallástanárképzô kar a módosítás után is változás nélkül folytatná munkáját, a közgazdaságtudományi, jogi, testnevelési és pszichológia karon mûködô magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe. Ezek a jelenlegi, szakonként – és nem nyelvi kritériumok alapján – elkülönített karokban mûködnének tovább.

A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés elôterjesztôi statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelybôl kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyûjtésbôl származnak. Kiderült, hogy a megkérdezett 179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és ketten ellenezték a tervet.

Kovács Lehel, a fôleg oktatók által létrehozott, az önálló karokért és önálló egyetemért küzdô BKB alelnöke, az egyetem oktatója az MTI-nek elmondta: a kérvény aláírói szorgalmazták, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete január 30-ig vitassa meg a kérést.

Mivel az élelmiszerkereskedelmi üzletek terjeszkedése Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában már korlátokba ütközik, a nyugati kereskedelmi vállalatok kezdik Törökországra, Romániára, Ukrajnára és Bulgáriára irányítani figyelmüket. Az "alvó óriások" esetében a vásárlóerô viszonylag alacsony ugyan, de a nagy népsûrûség miatt ezek az országok mégis jó lehetôségeket nyújtanak. Összességében a vásárlóerô eléri a cseh vagy a magyar szintet, miközben Törökország, Románia és Ukrajna lakosainak száma együtt megegyezik a vizsgálatba bevont többi tizenkilenc országéval. Miközben a német vagy osztrák lakossági fogyasztás esetében 1-2 százalékos növekedésre lehet számítani, Romániában, Ukrajnában vagy Bulgáriában az elkövetkezô években 6-8 százalékos is lehet a növekedés. Románia már sorban a harmadik éve ért el kétszámjegyû százalékos növekedést.

A Hivatalos Közlöny idei 969-es számában jelent meg a munkanélkülisegély-alaphoz való hozzájárulásra és a munkavállalás ösztönzésére vonatkozó 2002. évi 76-os törvény sürgôsségi kormányrendelettel való módosítása. A változtatások jövô év január elsejétôl lépnek érvénybe.

A 2002-es évi 76-os törvény egyik legfontosabb módosítása, hogy a munkanélküli-segély egyhavi fix, adómentes összeg, az országos garantált bruttó minimálbér 75 százalékát teszi ki. Ezt a három évnél hosszabb idôn át hozzájárulást fizetô személyek esetében egy bizonyos, az utolsó 12 hónapra számított bruttó átlag alapfizetésükre számított százalékkal egészítenek ki (3% abban az esetben, ha az alkalmazott legalább három éven keresztül hozzájárult a munkanélkülisegély-alaphoz, 5% ha legalább 5 éven át, 7% ha 10 éven át, és 10% ha 20 éven át).

A munkanélküli-segély értéke és a segélyre való jogosultság idôtartama a munkanélkülisegély-alaphoz való hozzájárulás idôtartamától és a befizetés mértékétôl függ. Ennek értelmében, ha valaki legalább 12 hónapon keresztül hozzájárult a munkanélkülisegély-alaphoz, hat hónapra kaphat munkanélküli-segélyt, amennyiben legkevesebb 5 évig hozzájárult, akkor kilenc hónapig jogosult arra, és ha meghaladja a tíz évet, akkor a segélyt egy éven át fizetik.

Azonkívül, hogy három százalékról 2,5 %-ra csökkent a a munkáltatók hozzájárulása a munkanélkülisegély- alaphoz, a rendelet számos kedvezményt biztosít azoknak a munkaadóknak, akik egyetemi vagy más, egyetem elôtti oktatási intézmény frissen végzettjeit, negyvenöt év fölötti munkanélkülieket, egyedüli családfenntartó munkanélkülieket alkalmaznak. A sürgôsségi kormányrendelet szerint azok a személyek (szabadúszók, családi vállalkozások tagjai), akik önként járulnak hozzá a munkanélkülisegély-alaphoz, a havi jövedelmük 3,5 százalékát fizetik be erre a célra az eddigi négy százalék helyett. A frissen végzettek munkavállalását azzal ösztönzik, hogy állásvállalás esetén egy, az országos garantált bruttó minimálbérrel egyenlô prémiumot kaphatnak, amihez hozzáadódik a munkanélküli-segély értékével egyenlô összeg.

Aknay János kiállítása Marosvásárhelyen

Ha megpróbálnánk a tér és az idô távlatából, messzirôl szemlélni a dolgok menetét, megkérdezhetnénk magunktól, vajon milyen személyes és közösségi történet, milyen kultúrhistóriai kódrendszer, és milyen esztétikai folyamat mentén, és milyen végkimenetellel szervezôdik, és meddig mûködik egy mûvész és mûgyûjtô közötti kapcsolat – a szomorú vagy vidámabb tapasztalatok okán (különös tekintettel a mindig bizonytalan geopolitikai helyzetre) -, valószínûleg nem mernénk jóslatokba bocsátkozni.

"A gyûjtemények sorsa, hogy az idô széthordja ôket, mint szél a pernyét" – írta 1943-ban "a józanul melankolikus sorokat" Fruchter Lajos (1882-1953), akinek fôleg a Gresham-kör és az "école de Paris" magyar mûvészeinek alkotásaiból kikristályosodó, kiváló gyûjteménye halála után valóban részeire hullott. S Ernst Lajos (1872-1937) tragédiával végzôdô életérôl, s a kifejezetten magyar vonatkozású "hungaricumainak" szétszóródásáról még beszélni is rossz fátum... A mûvész és a gyûjtô egyetlen s legfôbb öröme tehát az lehet, ha mûkollekciójának sorsa, egyben maradása közgyûjteményi formában biztosítva van. Erre is találunk több ésszerû és nemes példát: lásd Deák Dénes gyûjteményét Székesfehérvárott, Vass Lászlóét Veszprémben, Patkó Imréét Gyôrben vagy Barcsay Jenôét Szentendrén...

Aknay János és Szepessy László ismeretsége és barátsága valamikor a nyolcvanas évek közepe táján kezdôdött és tart a mai napig, s ahogy elnézem alkotásainak részarányát a gazdag gyûjteményben – fôleg a '90-es évek elejétôl származó mûveinek számával – bizony ez nem csekély szelete az egész "tortának", a magyarországi és erdélyi mûvészek munkáit egyaránt magába foglaló kortársi kollekciónak. És valószínûleg ez a fô sajátossága ennek a képzômûvészeti gyûjteménynek: ti. összekapcsolni igyekszik azt, ami minden pillanatnyi töredezettsége és sérülékenysége ellenére a "magyar–magyar" tárgyi és szellemi kulturális értékek mentén, a közelmúltra támaszkodó és a jelenkorra épülô hagyományteremtôdés értelemben összerendezôdni igyekszik.

Aknay János szempontjából nézve például – függetlenül a család távoli erdélyi kötôdésétôl – van itt egy nagyon lényeges etikai és mûvészetpolitikai szál vagy világszemléleti mozzanat, ami a szentendrei Vajda Lajos Stúdió és a valamikori Marosvásárhelyi Mûhely lázadó szellemû, szubkultúrába kényszerülô mûvészeit egy felgyorsuló idôszakban szorosabban összefûzte és egy közös táborba sodorta. Míg Magyarországon a politikai és mûvészi szabadságot óhajtó erôk és energiák gyorsultak fel, addig Romániában az önkényuralmi rezsim sötét eredôi kapcsoltak nagyobb sebességre. Ez az ellentétes pólusaival villámgyorsan összeérô idôszak a máig ható következményeivel természetesen szintén lecsapódott e gyûjteményben.

Aknay János több festményén is utal erre a kapcsolatra. S mûveinek merészen konstruktív, expresszíven alanyi, az aktivizmus fénykorát is megidézô emblematikus forma- és jelképrendszere egyértelmû, nyílt és egyenes kiállást, képzettársításszerûen célzatos figyelemfelkeltést vagy egyszerûen csak puszta rokonszenv- nyilvánítást jelentett abban az idôben a mûvészbarátokért, a falvakért, az életért és a magyar megmaradásért (Erdélyi trilógia, 1988; Angyal született /Unicornis/, 1991). Közülük természetesen több kiváló munka került a Szepessy-gyûjteménybe, mint például az Ecce Homo (1990), az Angyal érkezett (1994), vagy a Kapcsolat IV. (1997), amelyeknek szúrós, hegyes, tüskés, karmos és harcos háromszögeken alapuló motívumrendszerei nemcsak a rokon lelkû, mára már sajnos halott mûvésztárs, Matyófalvi Matyó Gábor plasztikus jeleit s a küzdelmes élet geometrikus szimbólumokban elbeszélhetô tragikumát, de a transsylvan hegyek világát, sôt urambocsá, az RMDSZ védekezésbôl támadó és támadásból védekezô emblémáját is megidézik.

Aknay János olyannyira szigorúan következetes pályáját járta be az emblematikusan konstruktív-geometrikus és az absztrakt módon szerkezetes- szürrealisztikus mûvészetnek, hogy most már megengedhet magának bármiféle érzelmi vagy szellemi kalandot a figurális és az elvont, a szent és a profán, az egyéni és a közösségi mûvészet területén.

Útját és kapcsolatait ôr- és védangyalainak színes és változatos rajával teszi emlékezetessé és felejthetetlenné... Jelenlétük legyen velünk tartós, és szárnysuhogásuk hozzon reánk áldást!

Novotny Tihamér

Balási András

Erôtlen szellô fújdogál,

a tört lombok megremegnek,

egy-egy lapi száll, tovaszáll,

mint végtelennek vélt szerelmek,

lehull egy-egy üres toboz

is, az avarneszek felett egy

vén, ismerôs harkály kopog,

kopogja ti-tá-tá: szeretlek –

féltô gonddal s tán néha gyáván,

nem álmatlan mindenségemmel,

tudva, többé nem emelnek fel

a vágy ôrjöngô álmai –

szívecském, kissé unalmaskán,

ahogyan szoktad mondani.

Fülöp Kálmán

Génjeimben

másik arcom

rejtem

zápor áztat

hûvös a sötét

túl a fények

biztatását

sejtem –

más arcomra

álmodom

neszét…

József Attila új síremlékét a költô halálának 100. évfordulóján, szombaton avatják fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben; a József Attila-emlékév zárónapján Bozóki András kulturális miniszter eddig ismeretlen kéziratokat ad át a Petôfi Irodalmi Múzeumnak, este ünnepi koncertet rendeznek az Olasz Kultúrintézetben.

A felújított síremléket a körülötte lévô emlékparkkal a nemzeti sírkert 35. parcellájánál avatják fel.

A síremlék az erre kiírt pályázat két nyertese, Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászmûvész mûve. A Sztélé címû alkotásra – a fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vas lap veszi át – az Íme, hát megleltem hazámat vers sorai kerültek.

Bozóki András ugyancsak ma több mint hetven olyan József Attila-kéziratot ajándékoz a budapesti Petôfi Irodalmi Múzeumnak, amely elsô ízben kerül a nagyközönség elé.

Az emlékév zárása alkalmából a Pannon Filharmonikusok ünnepi koncertet adnak este az Olasz Kultúrintézetben.

Bozóki András ünnepi beszéde után Hamar Zsolt karnaggyal átadja az emlékév alkalmából meghirdetett zeneszerzôi pályázat gyôzteseinek járó oklevelet. A kortárs zeneszerzôi pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pannon Filharmonikusok hirdették meg "József Attila élete és költészete által ihletett zenemû" komponálására.

A magyar kormány döntése értelmében 2005, a költô születésének centenáriuma, a József Attila-i életmû elôtti tisztelgés éve Magyarországon. Az évfordulóról világszerte megemlékeztek, az idei évet az UNESCO is József Attila-emlékévnek nyilvánította a József Attila Társaság kezdeményezésére.

Alig maradt munkaképes rumbur Alsó- és Felsôrumburákon, az állam kivonult a településrôl, a kukoricát idegenbôl hozott napszámosokkal szedették le, a cukorrépát máramarosiakkal ásatták ki, élet csak akkor volt, amikor ezek összehergeltek a rumburok életterét alattomosan elfoglaló romulánokkal, egy novemberi szombaton, utána pár évig sem romulán, sem máramarosi nem lakott az egybenôtt Alsó- és Felsôrumburákon. A néhány ôslakos rumbur már éjjeliôrt sem tudott fogadni, de tolvajra sem tellett, a kertekben ott rothadt a sok lehullott gyümölcs, a pálinkafôzô környékét felverte a gaz, kétrét hajlott öregek várták reggelenként a kisbuszt, amely utast ritkán, hanem kétnaponta lapos kenyeret hozott nekik.

Aprómarha még volt, liba, ruca, tyúk, egy-egy malac. Tehenet, lovat senki sem tartott, ellenben tele volt a falu kutyával. Éjjelenként úgy ellepték az utcákat, hogy a milicista parancsnok is csak lóháton mert feljönni a községközpontból, de így is rútul járt, mert az ebek megkergették a lovat, a rend ôre lebucskázott róla, és nyakát-mijét törte. Az új parancsnok csak nappal merészkedett Rumburákra, terepjáró gépkocsival.

A kilencvenes évek elején váratlanul érdeklôdni kezdett a világ Rumburák iránt. Visszaszivárogtak a romulánok, eltûntek a vendégmunkások, a napszámosok. Öregedô tengeri medve vásárolta fel a földeket, és gazdálkodni kezdett. Az óceán okozta pszichés zavarai eltûntek, cowboy öltözetben, lovon járta a birtokot, gyönyörködött benne, mígnem valaki megszöktette ifjú feleségét, egy hirtelenszôke finn lányt, a kapitány pedig eladta mindenét az elsô vevônek, és többé nem látták. Ezt a vevôt azonban pénzmosás és korrupció vádjával letartóztatták, be is börtönözték, és Rumburák nemsokára ismét ott állt, ahol korábban, dudva és bozót jelezte messzirôl, hogy ott kezdôdik a világ vége.

Akkor kezdett gyengélkedni özvegy Csingáné. Levelet íratott a fiának messzi idegenbe, hogy né, meghal. Doktor Csinga érkezett is nemsokára, kórházba vitte anyját, majd a város közelében kertes házat vásárolt, egyik rokonát megtette gondnoknak, az pedig a lakhatás és haszon fejében hûséggel gondozta özvegy Csingánét, aki még tizenegy évet élt úgy-ahogy, betegen.

Doktor Csinga hozta létre a Kutyagumi Alapítványt. Földmûves édesapja, az okosan számító öreg rumbur nadrágos embernek szánta fiát. Kitaníttatta, ám az orvosként is nehezen boldogult Molduváriában. Mit tehetett, egy csoportos kirándulás alkalmával elfelejtett visszatérni a buszra, majd számos életveszélyes kaland után francia földre jutott, ahol még kevesebb babér várta, így hát állami engedéllyel továbbállt, várta ôt a mesebeli Afrika. Amikor második alkalommal jött haza, már nem francia felesége kísérte, hanem a két újabb. Vásárhelyi természetgyógyász barátjával a diktatúra alatt is intenzíven levelezett, a szekusokat majd' megbolondította sûrû szövegváltásuk, az istennek sem tudták "dekódolni" a sokféle növénynevet, teakeveréket. A sivatagi fônök képtelen volt megszámlálni a tevéket, begyulladt a szeme, egy púp helyett hármat látott. Csinga doki csodakenôcse meggyógyította. A törzs hálája nem maradt el, tevékkel és feleségekkel látta el gazdagon. Ragyogó képpel mutatta be özvegy Csingánénak a két nagydarab keszkenyôs fejérnépet és azok porontyait: – édesanyám, íme a feleségeim.

(Ott kinn van még néhány, dolgoznak, nevelik a többi gyereket.) Kezdeni kell valamit idehaza a birtokkal, fiam, sóhajtotta özvegy Csingáné, és kilehelte lelkét. Doktor Csinga a temetés után megjárta magát Alsó- és Felsôrumburákon, no és mit látott, mit látott. Látta kutyává válni a világot. A faluban már csak néhány rumbur vénasszony lézengett, minden második házban romulánok laktak, se heccki, se tücsi, csak hám, hám, hám.

Az alapítvány neve Kut Yagumi, de az emberek nem tudnak idegen nyelveket – kutyaguminak mondják. Doktor Csinga fogadott egy jogtudó embert, kiderült, még mindég nincs gazdája a sok szántónak, legelônek, állami tulajdon, miután a bebörtönzött szédelgôtôl elkobozták. Eladó, telekelhetô, s milyen olcsón. Természetesen a Kut Yagumi Alapítvány vásárolta fel Rumburákot kutyástól-macskástól, öreg rumburjaival, excepted romulánok. Viszont az alapítvány éppen a romulánok fölemelkedésén munkálkodik. Ma már jobban élnek, mint tegnap. Holnap még jobban élnek! Doktor Csinga idôközben sikerre vitt egy régi trükköt. Felvásárolt egy pompás bôrkesztyû-szállítmányt, két bizalmas emberével külön csomagoltatta a bal, és külön a jobb kézre valókat, az egyik szállítmányt elküldte Rabatba, a másikat Tuniszba. Mivel a címzett nem jelentkezett, az árut elárverezték. De ki vásárol meg Rabatban ezer darab bal kézre való kesztyût? És Tuniszban másik ezer jobb kézre valót? Doktor Csinga, természetesen, potom áron. Az egészet pedig "újraegyesítve" ötszörös haszonnal adta el egy orosz üzletembernek, aki szintén nyert rajta még legalább annyit.

A nyereségbôl idehaza kisebb kesztyûgyárat létesített doktor Csinga. Az üzem nagyszerûen mûködik, és Alsó- meg Felsôrumburákon derültebb az ég. A Kut Yagumi Alapítvány (a helyi lap riportere szerint újramaty nyelven azt jelenti: Fel a fejjel!) gépeket vásárolt, munkahelyet teremtett a romulánoknak, és egy ideje tünedeznek az ebek. Doktor Csinga elküldte egyik emberét Bukarestbe, hát még raktáron a sok milicista-egyenruha. A kutyának nem kell. Illetve hát, ebben lesz a kutya elásva. Rendnek kell lenni, a romulánok formaruhát kaptak, lovon és gépkocsin járôröznek Rumburákon, illetéktelennek nincs keresnivalója. Rossz nyelvek szerint direkte felhízlalják a derék állatokat, mert valahol valakik jó árat fizetnek a – bôrükért. Rumburáknak a kutyabôr a nemeslevele, mondják az irigyek. De a rumbur anyóknak öregotthont épített a Kut Yagumi Alapítvány, a romulánok házait kitataroztatta, közmûvesíti a falut, a határ télen is virágzik, szövetkezeti alapon, dán mintára mûvelik a földet, yahoo.

Jött egy küldöttség a megyébe, hová vigyék? A város le van robbanva, a vidék pedig úgy néz ki, hogy Tasmánia mennyei paradicsomnak tûnik mellette. Nosza, egy volt elvtárs, ki nem találják, a milicista parancsnok, aki nyakát törte, de nem eléggé, jelenleg vállalkozó és egy pártocska alapembere, tanácsos stb., kiötölte: vigyük a delegációt Alsó- és Felsôrumburákra. Ahol békésen megférnek egymás mellett a rumburok és a romulánok.

Diktum-faktum, úgy lett – hát a turista vállalkozóknak leesett az álluk. Rumburákon minden ember volt milicista egyenruhában jár, lovasbandérium, fúvószenekar fogadja a vendégeket a falu kapujában, aszfaltozott utcák, víz a csapban, rend – ônáluk, a túlmûvelt Nyugaton sosem lesz olyan -, kedves, mosolygós emberek, a volt milicista csak tátog, és nem tudja elképzelni, mi történt itt. Mutatnak neki egy nagy képet a fôtér dísztábláján. Ô a mi hôsünk, a mi Pátronunk – mondják büszkén. Ott, az a kis palota az övé. Most nincs idehaza Doktor Csinga, csak a nejei meg a kicsik. A nyugatiak valósággal isszák a franciául és angolul beszélô romulán falufelelôs szavait. A korszerû szeszfôzdében a kisüstit is. Különösen azt magyaráztatják el többször is maguknak, hogy a berberek, azok a sivatag székelyei. Ez nehezen érthetô. És a romulánok? A berberek és a székelyek rokonai. És a romurok? Ja, hát azok már kihalóban. Egy keletrôl jött nép utolsó sarjai. De Doktor Csinga is romur! Ezt azért ne felejtsük.

A Kut Yagumi Alapítvány azonban nem arab, hanem japán, meséli a faluvezetô. Szép reményt jelent. Minálunk még a kutyának is úri dolga van – mutatja a korszerû ebtenyészetet, amelyben több száz állat csóválja a farkát, dehogyis csahol.

Hazatérve a delegáció újságíró tagja hatalmas riportban számol be élményeirôl, ez a címe: Találkoztam boldog murmurokkal. Az erôs szilvapálinkától ugyanis kicsit megfutott a memóriája, és némileg összekeverte a népneveket. De hát ki bánja. Messzirôl jött újdondásznak az olvasók úgyis mindent elhisznek.

Kutyagumi az orrukra.

Bölöni Domokos

A Maros Mûvészegyüttes most éli új virágkorát. Felnôtt a Napsugár nemzedék, Füzesi Alberték, Kovács Ildikóék utánpótlás-nevelô munkája beérett: összeforrott, egész estés – mindvégig magas színvonalú, elragadó iramú – mûsoraikkal a világ bármely táján tomboló sikerre számíthatnak. Az is figyelemre méltó, ahogyan (a többi erdélyi néptáncegyüttessel) fokozatosan táncszínházzá fejlôdve dolgoznak ki magas nívójú kompozíciókat, egyenrangú partnereiként az anyaországi hasonló arcélû együtteseknek.

A keddi bemutató Wass Albert szállóigévé vált versének címét viseli, annak üzenetére épül: a víz szalad, a kô marad, rendszerek, politikák változnak, múlnak, figyelni csak az igazi értékekre érdemes, a szülôföld azokat tartja meg, akik tudják szeretni, és krisztusi módra viszonyulnak akár ellenségeikhez is. "A csillagok kerekét olajozzák." Az igazak utódaikban élnek tovább.

Varga János a Zalai Táncegyüttes mûvészeti vezetôje, koreográfusa. Zalaegerszeg Marosvásárhely egyik testvérvárosa, a két együttes között élô a kapcsolat, a vajdaszentiványi táboroknak is animátora az érdemes szakember. Elsô közös mûsoruk 1998-ból való, Ide lábam, ne tova volt a címe. Varga János negyedszázada gyûjti, tanulmányozza az erdélyi falvak folklórkincsét, személyes és szakmai tapasztalatait bôven, "hûtlen hûséggel", szuverén módon kamatoztatja, felpörgeti a látványt, bôvérûvé sûríti a produkciót. Varga János tudja-hiszi: a népek kulturális értékeinek, folklórjának megismerése és promoválása egymás tiszteletére, megbecsülésére tanít.

Az est elsô felében négyes tagolással láthattunk mezômadarasi, gerendkeresztúri, széki, majd vajdaszentiványi és körtvélyfáji táncokat. Szünet után a Wass Albert Üzenet haza címû versére komponált lírai esszét láttuk, a szavalás, muzsika és a tánc egységének jegyében. (Zene: Rossa László.) Ennek katarzisát követôen a záró rész aztán a felszabadult komédiázásnak is tág teret adva szerre "hívta elô" a hátrafelé forgó kerekû (a múltba mintegy visszautazó) kóberes szekér mélyébôl a délszláv, cigány, román, magyar tempókat, sípszós kalusert, de futballkomédiát is "táncban elbeszélve"- végül pedig fergeteges zalai összeállítás tett-e fel a koronát az új mûsorra.

Ezzel a csak látszólag eklektikus szerkezettel, azt hiszem, Közép-Kelet-Európára, az óceánon túlra vagy akár Japánra is kacsint az együttes, hiszen Erdély sokszínû dal- és tánckultúráját közvetíti a világnak. Koreográfia, vezetôk, énekes, tánckar, zenekar nagyszerû összjátéka mutatja, hogy amit cikkem elején írtam, nem mese: csúcsra ért a marosvásárhelyi társulat. Megérdemelték a zsúfolásig telt házat, a sok fiatalt (könnyûzenei koncerten ennyit látni), a nem szûnô tapsot, a sok virágot. * ("A víz szalad, a kô marad" – A mûsort szerkesztette Varga János, zene Moldován-Horváth István, Rossa László, zenekar: Bôr Hunyadi Gyula, Gyárfás Róbert, Jabab Attila, Marton László, Moldován-Horváth István; koreográfia Varga János, a koreográfus asszisztense Sepsi Bálint; tánckarvezetôk: Kovács Ildikó, Füzesi Albert; énekelt Kásler Magda, igazgató: Iosif Boanta)

Bölöni Domokos

Az adventi koszorú elsô gyertyalángja egy Sóvidékrôl elszármazott költô, Kacsó Tibor Adventvárás címû versére emlékeztet. Ebbôl idézek:

"Várni kell a fényre,

míg az ôsz eltelik,

Várni kell adventre,

amíg megérkezik,

Fénycsóvával szô be

sötétlô égboltot,

Sarkifénnyel lövell

égre csillagot.

Ott fog tündökölni

amíg karácsony lesz,

Adventi koszorút

a tél ölébe tesz.

Négy gyertya van rajta,

fenyôtobozkával,

Koszorú átfonva arany pántlikával.

Meggyújtva az elsô,

színes lángra lobban,

Boldog gyermeksereg

orcáján megcsillan.

Öröm mámorában

figyelik a lángot,

Mely ragyogó fénnyel

Bûvöl egy világot."

Kacsó Tibor Sófalváról vándorolt el s Magyarhonban, Pakson letelepedve írja visszaemlékezéseit a Sóvidékrôl, kötetbe gyûjtött vallomásait (Beszél a Sóvidék, Tovább beszél a Sóvidék) és mélyérzésû verseit. Sorai szülôföldje szépségérôl vallanak, emlékeit rímekbe szedve tárja az olvasók elé. Az idézett költemény a Koronák, törzsek, gyökerek címû kötetben található L. Németh Erzsébet és Csuta Tamás válogatott versei mellett.

K. GY.

(MTI-Press) – A hagyományos technika megfér a modern gondolatokkal a kárpitmûvészetben. Ezt is kívánják bizonyítani annak a kiállításnak a rendezôi, amely január 8-ig látható a budapesti Szépmûvészeti Múzeumban.

Már az egyiptomiak, majd az ókori görögök és rómaiak is készítettek színes gyapjúból szôtt fali szônyegeket. Perzsiában is elterjedt volt, aztán a hagyomány Bizáncban élt tovább és innen terjedt át egyes nyugateurópai kolostorokba. A kontinentális fellendülést a 13. század hozta, elôbb Párizs lett a központja, majd sokáig Brüsszel volt a legfôbb konkurencia. Raffaellótól Mantegnán át Rubensig, késôbb Goyáig terjedt a híres festômûvészek lajstroma, akik monumentális fali textíliákhoz készítettek terveket. A hatvanas évektôl francia földrôl Jean Lurcat tette közkedveltté világszerte a modern falikárpitot, amelynek népszerûségét a svájci Lausanne-ban rendszeresen megtartott nemzetközi seregszemlék tovább erôsítették.

Magyarországon a szecesszió hozta divatba ismét a díszítô szônyegszövést – elég talán a gödöllôi mûhelybôl Körösfôi-Kriesch Aladár tevékenységére utalnunk -, de fôleg Ferenczy Noémi ért el kimagasló eredményeket ezen a téren. A piktúra felôl olyan rangos mesterek fordultak hozzá, mint Domanovszky Endre, Hincz Gyula vagy Kádár György. De idôközben európai hírnevet szerzett azoknak a magyar textilmûvésznôknek is a derékhada, akik kimondottan ennek a mûfajnak szentelték egész munkásságukat. Közéjük tartozik Dobrányi Ildikó, a Magyar Kárpitmûvészek Egyesületének (MKE) elnöke is, aki szerint a kárpitmûvészet egykor vezetô mûfaj volt, majd hosszú évszázadokig háttérbe szorult az úgynevezett "nagy mûvészet" mellett. A nyolcvanas- kilencvenes években azonban a számítógépek által nyújtott lehetôségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a klasszikus technikához visszatérve ugyan, de felfrissíthette nyelvezetét.

– Az 1996 óta mûködô egyesületünk célja a szövött kárpit mûfajának mûvelése mellett az erôteljes megújítás elôsegítése is. A hazai kárpitmûvészek sikeresen képviselik a magyar mûvészetet nemzetközi viszonylatban is jelentôs kiállításokon, emellett számos külföldi mûvésznek, mûvészcsoportnak kínálnak bemutatkozási lehetôséget nálunk. A Szépmûvészeti Múzeumban elôször 2001-ben rendeztük meg a Kárpit I. kortárs nemzetközi seregszemléjét, amelynek akkori sikerén felbuzdulva kezdeményeztük a folytatásának a megszervezését. Ez idén meg is történt. Az intézmény részérôl dr. András Edit mûvészettörténész- kurátor a pályázat témáját Ovidius Metamorphosis (Átváltozások) címû mûvében jelölte meg, de ezt tágan értelmeztük és a klasszikus, tradicionális szövéstechnikán alapuló, ugyanakkor a 21. század gondolatiságát hordozó pályamûvek érkezését vártuk. Százöt mûvész 138 mûvel pályázott a világ minden tájáról, az Egyesült Államoktól Koreáig – tájékoztatott Dobrányi Ildikó.

– Miként válogattak ebbôl a széles kínálatból?

– A nemzetközi szakemberekbôl álló zsûri teljesen pártatlanul, a nevek feltüntetése nélkül, a kész mûvekrôl készült diák alapján választotta ki a tárlat anyagát. A bíráló bizottság három napig tartó, körültekintô munkájának eredményeként negyven mûvet választott ki a budapesti bemutatásra. Ehhez kapcsolódtak mûveikkel az elôzô kárpit-tárlat díjazottjai, mint meghívott alkotók. A kortárs anyag így összesen negyvenöt mûbôl áll. Az idei folytatás újdonsága annak a nyolc nagyméretû, 17. századi szövött kárpitnak a bemutatása, amelyek éppen a Metamorphosis egyes jeleneteit ábrázolják és amelyeket a Híres párizsi Mobilier National (vagyis a Francia Nemzeti Kárpitgyûjtemény), valamint a mi Iparmûvészeti Múzeumunk kölcsönzött a január 8-ig látható tárlat idôtartamára – újságolta a mûvész-elnöknô, hozzátéve: – Még a nyitvatartás ideje alatt szeretné megjelentetni egyesületünk a Kárpitmûvészet Magyarországon címû reprezentatív kiadványt is. A mûfaj teljes magyarországi történetét elsô ízben összefoglaló, magyar és angol nyelvû könyv László Emôke, dr. Pálosi Judit, Kontsek Ildikó és dr. András Edit tanulmányaival valamint több, mint másfélszáz színes reprodukcióval készül, a Vince társkiadói gondozásában.

Wagner István

Különleges bemutatókkal, megújulva ünnepli alapításának 100. évfordulóját jövôre a Szépmûvészeti Múzeum, amelynek egy évet felölelô centenáriumi rendezvénysorozata csütörtökön kezdôdött meg.

Bozóki András kulturális miniszter a programokról tartott sajtótájékoztatón a múzeumi megújulás "éllovasának" nevezte az intézményt, ahol a következô egy évben Tiziano, El Greco, Goya, Rembrandt, Picasso, Klimt és Van Gogh mûvei is láthatók.

Mint mondta, a Szépmûvészeti itthon az elsôk között lényegült át nyitott "kult- hellyé", bekerült a világ múzeumainak "elitklubjába", szimbólummá vált. Fôszerepe van abban, hogy a mûvészetkedvelôk többé nem állnak meg Bécsnél, a nemzetközi múzeum-térképre Budapest is felkerült – tette hozzá.

A Szépmûvészeti Múzeum ünnepi évét Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg december elsô napján, az alapítás 99. évfordulóján; ekkortól két új idôszaki kiállítás látható az intézményben.

A Géniuszok és remekmûvek címû sorozat elsô tárlata két Tiziano-alkotás köré épül. A bemutató fômûve a Mária gyermekével, a kis Keresztelô Szent Jánossal és Szent Katalinnal címû, 1530-ban készült kép, a londoni National Gallerybôl.

Baán László, a Szépmûvészeti Múzeum fôigazgatója elmondta, hogy a rendszerváltás óta ez a legértékesebb, Magyarországra érkezett mûtárgy, biztosítási értéke több mint nyolcmilliárd forint.

Az alkotást a Tiziano és a velencei Madonna címû kiállításon a Mária gyermekével és Szent Pállal címû festménnyel kiegészítve mutatják be. Az utóbbi képet, amelyet nemrégiben vásárolt meg egy magyar magángyûjtô, a sajtótájékoztatón bemutatták az újságíróknak.

A másik nyitótárlat a Kép a képben – Mûvész és közönség öt évszázad grafikusmûvészetében Burgkmairtól Picassóig címet kapta, és többségében a múzeum saját grafikai gyûjteményébôl válogat.

Az ünnepi program keretében 2006. január 27-én El Greco, Velázquez, Goya – Öt évszázad spanyol festészetének remekmûvei címmel nyílik kiállítás.

Március 17-tôl egy monumentális tárlat látható: a Sigismundus – Rex Imperator – Mûvészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában címû bemutató több mint háromszázötven mûalkotást vonultat fel a világ mintegy száz múzeumából, könyvtárából, egyházi kincstárából.

Rembrandt 400 címmel a festô születésének évfordulója alkalmából nyílik kiállítás június 30-án, túlnyomórészt grafikai mûvekbôl.

A Géniuszok és remekmûvek címû sorozat további bemutatóira a firenzei Palazzo Pittibôl egy további Tiziano-képet várnak, a Szürke szemû férfi képmását, de a tárlatokon látható majd Picasso-, Cranach-, Caravaggio- és Klimt- alkotás is.

A Szépmûvészeti Múzeum 100. születésnapján, 2006. december 1-jén Van Gogh mûvészetét bemutató kiállítás nyílik. A tárlatra a világ legjelentôsebb múzeumaiból kölcsönöz mûveket az intézmény, amely addigra kívül-belül megújul.

Emelet címmel nagyjátékfilm készül az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre egyik kisregényébôl, Vecsernyés János rendezésében – közölték az alkotók, a forgatás utolsó szakaszában az MTI-vel.

A produkció "külön nyeresége", hogy az apát és fiát elôször együtt szerepelve moziban Haumann Péter és Haumann Máté alakítja – olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

A további fôszerepeket Takács Kati, Fekete Ernô, Kovalik Ági, Iglódi István, Csuja Imre és Czukor Balázs alakítja.

A film a krimi stílusjegyeit is alkalmazva meséli újra Kertész Imre Az angol lobogó címû kötetében található Detektívtörténet kisregényt – közlik.

A történet egy meg nem nevezett országban játszódik, ahol titkos rendôri szervezet mûködik a fennálló rend védelmében. Hoffmann, a nagyhatalmú milliomos fia mindenáron be akarja bizonyítani a szervezet, az "Emelet" létét, bajba sodorva magát. Apja mindent megtesz, hogy megmentse, de végül mindketten odavesznek.

Vecsernyés János rendezte 2001-ben a Kvartett címû nagyjátékfilmet, nevéhez számos operatôri munka is kötôdik (Mix, El Ninno, Balkán! Balkán!) Évekkel azelôtt talált rá az Emelet alapjául szolgáló kisregényre, miután Kertész Imre Nobel-díjat kapott.

A forgatókönyvet Radnai Annamáriával együtt írta, és Háy János segítségével véglegesítette. Az operatôr Lajos Tamás, a rendezô gyakori alkotótársa – áll a közleményben.

(MTI) – Tóth Krisztina költô, ólomüveg- készítô vehette át az idei Gemini-díjat kedden Budapesten, a Petôfi Irodalmi Múzeumban.

A díjat azok kaphatják, akik több mûfajban is maradandót alkotnak, többféle tevékenységet végeznek magas színvonalon – mondta Vámos Miklós író, a díj egyik alapítója.

Tóth Krisztinát a tavalyi díjazott, Morcsányi Géza dramaturg, a Magvetô Könyvkiadó igazgatója méltatta.

Morcsányi Géza elmondta: Tóth Krisztina "ólomüvegjeiben ugyanúgy álom és valóság ömlik egybe, mint a verseiben".

Az alapítók határozata szerint az idei díjazott a következô évben automatikusan a zsûri egyik tagja lesz.

A Gemini-díj egy iparmûvészeti alkotásból, egy díszoklevélbôl, valamint pénzjutalomból áll; az euróban kapott jutalom összege nem nyilvános.

Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. 1986-ban a Képzômûvészeti Szakközépiskola szobrász szakán érettségizett. 1986-93-ig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) magyar szakán folytatta tanulmányait, közben két évig Párizsban ösztöndíjas volt. 1994-98-ig a Budapesti Francia Intézet munkatársa. 1998-tól foglalkozik ólomüveg-készítéssel. Fôbb díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993), Graves-díj; Déry-jutalom; (1996), József Attila-díj (2000), Palládium-díj (2002).

Verseskötetei: Ôszi kabátlobogás (1988), A beszélgetés fonala (1994), Az árnyékember (1997), Porhó (2001), A londoni mackók (2003), Fény, viszony (2004), Síró ponyva (2004).

Emily, a cica, amely amerikai gazdáitól kóborolt el és Franciaországban között ki, végre hazatérhetett.

A macska cseppet sem jószántából konténerben érkezett Franciaországba több mint egy hónapja, miután odahaza, a Wisconsin államban lévô Appletonban elkóborolt és betévedt egy konténerbe, amelyet hajón Franciaországba szállítottak.

A cicával teli volt a nemzetközi sajtó, s a Continental amerikai légitársaság gyorsan megértette az ingyenreklám-lehetôséget: felajánlotta, hogy a formaságok elintézése után hazaszállítja az állatot, s ezt csütörtökön meg is tette. A társaság szóvivôje közölte: a cica az elôkelô business-osztályon tehette meg a hosszú utat New Yorkig, ahol át kellett szállnia, hogy eljusson Appletonba.

A macskát az elzász-lotharingiai Pompey egyik cégének megdöbbent dolgozói találták meg egy konténerben, teljesen kiéhezve, de különben makkegészségesen. Potyautasként három hetet töltött a konténerben, amíg megtette az utat az Atlanti- óceánon át. Nyakörvének köszönhetôen sikerült gazdáinak lakcímét kideríteni, de mielôtt hazaindulhatott volna, elôbb el kellett töltenie karanténban az elôírt idôt. Az minden bizonnyal Emily titka marad, hogy miként került a konténerbe. Családja feltételezi, hogy egeret üldözött, de nem vették észre és közben lezárták a konténert.

Bár napjainkban a pontos idôrôl számtalan módon tájékozódhatunk, a csuklónk felett vagy a mellényzsebben, illetve a nadrág órazsebében hordható idômérôk nem mentek ki a divatból. A mai órák többsége azonban már nem nevezhetô ketyegônek.

A szerkezetes, "werkes" órát a köznapi használatban lassacskán az egykor oly csodálatos, rangot- tudást is jelentô logarléc sorsára juttatja az elektronika. Amióta a frankfurti atomóra ezredmásodpercre pontos idejét bármikor leolvashatjuk számítógépünkön, s percnyi pontossággal a mobiltelefon, a gépkocsi vagy akár az intézmények digitális és analóg (mutatós) óralapján, mind kevesebben viselnek hagyományos karórát, zsebórát pedig még kevésbé. Még önfelhúzósat és minielemmel mûködtetettet sem.

Bármily különös, az egy évezreden át nélkülözhetetlen, kezdetben fólióval (ütemszabályzó rúddal), majd ankerrel vezérelt és súllyal, késôbb ingával, majd rugóval hajtott fogaskerekes óraszerkezet feltalálóit nem jegyezte fel a technikatörténet, holott a karon viselhetô ketyegô használatáról már a 9. századból is maradtak ránk bizonyítékok.

Meglehet: ezek a szerkezetek nem mindig mutatták egészen pontosan az idôt. Késtek vagy siettek, mert alkatrészeik fémbôl készültek, az érintkezô pontokon súrlódtak és elôbb-utóbb mindig az óra újraszabályozására volt szükség a viszonylagos pontossághoz. A 17. századtól kezdve a neves francia órásmesterek már nem kopó ékkövekbe ágyazták a csapágyakat, s még az óra rangját-értékét is az szabta meg, hogy "hány köves". Ám a tökéletes pontosságot még az ilyen szerkezetektôl sem lehetett elvárni. "Ha tökéletesen járó órát akartok, hozzatok nekem tökéletes, a súrlódást kizáró olajat" – mondta megrendelôinek 1806-ban a híres francia órásmester, Abraham-Louis Breguet.

Mai világunkban ezer módja van annak, hogy azonnal megtudjuk: mennyi a pontos idô, nem kell hozzá feltûrni az ingujjunkat vagy befordítani csuklónkat. Ám azért a karórát nem kell elfelejteni, temetni, hiszen híres óragyárak és manufaktúrák továbbra is foglalkoznak a szerkezetes órák gyártásának fejlesztésével. Ismét divat lett az ékkövekkel körberakott, díszes karóra s a mellényzsebbôl elôhúzható, dombormû-fedeles zsebóra, a gyûjtôk pedig akár hatalmas összegeket is hajlandók fizetni egy-egy patinás svájci vagy francia márka megmaradt példányaiért.

Az új, elektronikus – emiatt ketyegést már nem hallató – órákhoz azonban a modern technika vívmányait is felhasználják. Így a karlsruhei IMT-ben (Institut für Mikrostruktur Technik) például kidolgozták az alkatrészek LiGa (litográfiás galvanika) gyártási módját. Ennek az a lényege, hogy a mikroméretû alkatrészek anyagát adó vékony fémlemezekre a nyomdászatban és a félvezetô csipek gyártásában mindennapos litográfiai eljárással, azaz mint egy filmnegatívról lekicsinyítve, rávilágítással "rajzolják" fel a legbonyolultabb alakú óraalkatrészek formáját. Ezt követôen pedig megfelelô galvanikus folyadékba mártják, így kirajzolódnak az alkatrész körvonalai. Fontos új eleme a gyártásnak a szinkrotron vezérlésû áramforrás, ami nagy erejû sugarával ezredmilliméteres pontossággal, s ami legalább ilyen fontos, a lemez felületére pontosan derékszögben, sima oldalakkal, az elôrajzolt körvonalakat követve alakítja, vágja ki a bonyolult, mikroméretû alkatrészeket.

-szj-

Egészségre káros vegyi anyagok vannak az európai családok szervezetében – derült ki a World Wildlife Found (WWF) által elvégzett vérelemzés eredményeibôl – hangzott el a Mai Manó Magyar Fotográfusok Háza napfénytermében rendezett tájékoztatón, amelyen a szervezet magyarországi