Már csak félve merem leírni, mert lehet, hogy holnap megint ismét a fordítottja lesz igaz: nem zárják be az Azomurest! Ugyanúgy, mint ahogy nem zárták be áprilisban sem, amikor elôször döntött (?) ilyen irányban a cég közgyûlése. Feltehetnénk a kérdést: hogy mennyire lehet komolyan venni egy olyan cégvezetést, amely két alkalommal is "visszavonhatatlanul" elhatároz valamit, hogy néhány nappal késôbb ennek homlokegyenest az ellenétét cselekedje, ám ennél talán érdekesebb lenne felderíteni az ügy mozgatórúgóit.

Nem könnyû feladat, hisz lassan szinte mindenrôl napvilágra kerül, hogy nem egészen ugyanaz, mint amit elôször elhihettek volna róla. Érdekes módon például kiderült, szó sincs arról, hogy veszteséges lenne a cég a túlságosan magas földgázár miatt, hisz az elsô félévben is több millió dolláros profitot könyvelhetett el. Késôbb a cég tulajdonosai váltottak, ami a bezárás indokát illeti, s a szakszervezetek túlzott követeléseit tüntették fel a veszteségesség okaként, ám egy egyszerû számítás is könnyen rávilágít arra, hogy ez sem igaz, hisz a vita tárgyát képezô, az ágazati kollektív munkaszerzôdésbe foglalt 9,5%-os emelés alig észrevehetô hányadban növeli a termelés költségeit, s semmiképpen nem indokol egy ilyen drasztikus intézkedést. Vasile Nistor államtitkár látszólag békülést eredményezô látogatásakor került nyilvánosság elé egy harmadik ok (ürügy?) is, mégpedig a "visszaállamosítás"-tól való félelem (?), ami a mai politikai viszonyok között nevetséges feltételezés, feltéve, hogy a vásárló betartotta a szerzôdésben vállalt kötelezettségeit.

Vagy lehet, hogy éppen errôl van szó? A magánosítási szerzôdés több millió dolláros környezetvédelmi beruházásait szeretné kikerülni valahogy a tulajdonos a szociális feszültségekkel való riogatással?

Akárhogy is van, a többségi tulajdonos mindent elkövet, hogy ködben tartsa a közvéleményt. A sajtó képviselôinek gyakorlatilag esélye sincs közvetlen forrásból megtudni a vezetôség szándékait vagy álláspontját, s különösen a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos érdeklôdés esetén kap - ha kap! - köntörfalazó választ. Nem alaptalan tehát a gyanú, hogy a vegyi kombinát körül nincs minden rendben.

Egyelôre tehát minden marad a régiben. Az Azomures a földgáz jelenlegi árával mûködik tovább, s a szakszervezet is megkapja a minimumát annak, amit követelt. Azok után viszont, hogy a kormány képviselôje hosszas rábeszélést folytatott a mûködés fenntartása érdekében, ugyan mely állami szerv lesz az, amely meg meri követelni például a környezetvédelmi törvénykezés elôírásainak következetes betartását?

Bálint Zsombor

Tegnap a prefektúra mellett mûködô, úgynevezett névadó bizottság elutasította a volt Kossuth Lajos (jelenleg Calarasilor) utca eredeti nevének visszaállítását. Ugyanezen az ülésen, amelyen a bizottság magyar nemzetiségû tagjai nem voltak jelen, utasították vissza a székelyvéckei tanács azon javaslatát, hogy a kultúrházat Visky Árpád színészrôl, a falu szülöttjérôl nevezzék el.

A bizottság tagjai: Grigore Ploesteanu történész, Iulian Boldea irodalomtörténész és Viorel Vasies fôiskolai tanár, Soós Zoltán régész és Spielmann Mihály történész. A testület két magyar tagja akadályoztatás miatt nem tudott részt venni. Spielmann délután két órakor szerzett tudomást a döntésrôl. Ô tájékoztatta a Népújságot a részletekrôl.

- A marosvásárhelyi tanács több mint két éve döntött arról, hogy Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos utca visszakapja eredeti nevét. A tanács döntését megfellebbezte egyrészt a polgármester, másrészt a prefektusi hivatal, formai hibákra hivatkozva. A késôbbiek során, 2004-tôl kezdôdôen többször is összehívták azt a bizottságot, amely a prefektúra mellett mûködik és amelynek feladata ajánlani a helyi közigazgatási intézményeknek, illetve tanácsoknak az intézmények, utcák, terek nevének megváltoztatására történô javaslatokat. Tehát az ajánlásokban azok az elvárások fogalmazódnak meg, amelyeket a bizottság szerint teljesítenie kell a nevezett személynek.

Érdekes módon, a román nevek esetében semmiféle bizonyítást, semmiféle levéltári dokumentációt, tudományos munkatársi véleményt nem kérnek, azokra minden további nélkül rábólintanak. A Kossuth utca, vagy Visky Árpád esetében azonban a bizottság fenntartásokkal élt.

- Melyek voltak a bizottság fenntartásai, kifogásai?

- Azt vetette fel, hogy a pártállami idôkben latartóztatott és meggyilkolt vagy politikai öngyilkosságba menekült Visky Árpád körül a vádak tisztázatlanok, nem lehet biztosan eldönteni, ha a párt ellen vagy a szocialista államrend ellen lázadt. A bizottság három román tagja csak abban az esetben hajlandó Visky Árpád nevére rábólintani, hogyha ôt csak a pártellenes tevékenyséért ítélték el. Ha államellenes tevékenységért, akkor nem.

Ezek az urak azt vallják, hogy a szocialista állam jogfolytonosságában a mostani rendszer tökéletes folytatója az 1989 elôtti rendszernek. Tehát el sem tudják képzelni, hogy egy pártállami diktatúrában sohasem a pártellenes mozgalmakat ítélték el, hanem mindig az államelleneseket, Lett légyen szó bármirôl. Ugyanis ezzel, mintha elôre tudták volna, örökre be lehet mocskolni valakinek a hírnevét. Nos, most is ez történt.

- És milyen ajánlást fogalmaztak meg?

- Újra visszaküldték az egészet, hogy a belügyminisztérium levéltára vizsgálja meg.

- Mi a helyzet a Kossuth utcával?

-A prefektus nyomására a bizottság három román tagja eldöntötte, hogy a Ion Antonescu sétány nevét, Vár sétányra változtatja, bár korábban erre nem volt kellô politikai akarat. Ugyanakkor azonban Kossuth Lajossal szemben a román nép érzékenységérôl fecsegnek - ezt kell mondanom -, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy valaki is a közemberek közül tudná pontosan, hogy kicsoda Kossuth Lajos és milyen tetteket hajtott végre. A propaganda hatására ezek a történészek, illetve a bizottság tagjai meghajolnak egy olyan vélemény elôtt, amely semmi mással nem törôdik, csak az ô saját személyes jóhírükkel.

- Mit lehet ezek után tenni?

- Mi úgy látjuk, hogy ebben a felállításban, ahol etnikumok szavaznak egy-egy utca vagy közintézmény nevérôl, a kisebbségi nevek, tehát a magyar nevek sohasem fognak sikert aratni, mindig lesz valamiféle jól megalapozott kifogás, amely ezt el fogja hárítani. Nekem az a véleményem, hogy a prefektus oszlassa fel ezt a bizottságot, állítsanak fel egy másikat, amelybe a román, a magyar és a német etnikum három-három tagját jelöljék, és ez a bizottság mûködjön addig, amíg a közigazgatási törvényben végre életbe lép a teljes önrendelkezés, illetve az, hogy egy közösség akaratát ne lehessen egy öt vagy hat emberbôl álló bizottságnak egyszerûen áthúzni. Az a véleményem, hogy egy ilyen testületnek, amely a kisebbségek ügyét nem támogatja, nincs értelme hogy mûködjön. Személy szerint, a továbbiakban addig nem is veszek részt a bizottságban, amíg ebben a kérdésben nem történik változás, illetve egyeztetés.

Mint hozzátette, az idei romániai áradások okozta károk enyhítéséhez a magyar kormány eddig 160 millió forinttal járult hozzá. Pénteken 40 millió forintos gyorssegély keretében élelmiszerek, három mentôautó és 10 szivattyú indult útnak a térségbe, majd vasárnap ezt egy újabb, 73 millió forintos szállítmány követte.

Ez utóbbi gyógyszereket, szivattyúkat, fertôtlenítô- és kötszereket, egy vegyi felderítô autót, motorcsónakot, tábori konyhát, sátrakat, hálózsákokat és bébiételeket tartalmazott.

Megérkezett Székelyudvarhelyre a magyar kormány és Budapest közös segélyszállítmánya - közölte hétfôn Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság szóvivôje az MTI-vel.

Az árvíz sújtotta város lakosai között mintegy 73 millió forint értékû magyar adományt osztanak szét. Jelenleg a helyi hatóságok munkatársai veszik át a segélyszállítmányt. A konzerv ételek, takarók, hálózsákok, szivattyúk és vegyszerek kiosztása ezt követôen kezdôdik - mondta Dobson Tibor.

A kormányzati és fôvárosi segélyszállítmányhoz Szabolcs megyébôl még vasárnap csatlakozott egy utánfutós vegyifelderítô-autó, így a magyar konvoj kilenc fôs különítménnyel hétfôn délelôtt érkezett Székelyudvarhelyre.

"Három vegyészszakember és egy mentôorvos kollégánk a helyszínen marad segíteni a szállítmány további szétosztásában, a többi munkatársunk az esti órában indul vissza a Magyarországra" - tette hozzá a szóvivô.

A szállítmányhoz az egészségügyi tárca mintegy 60 millió forinttal járult hozzá: gyógyszereket, kötszereket és egyéb egészségügyi anyagokat küldtek. A környezetvédelmi tárca négy motorcsónakot, hét szivattyút és egy komplett tábori konyhát biztosít a székelyudvarhelyi károsultaknak.

A Fôvárosi Önkormányzat húskonzerveket, bébiételt, 500 darab takarót, 250 hálózsákot és tíz sátrat küldött a térségbe, míg a katasztrófavédelem 15 szivattyút és a fertôtlenítéshez szükséges vegyszereket szállított Erdélybe.

A megyei mentôszolgálatok akkreditálásához szükséges kiértékelést július 15-én fejezte be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A Maros Megyei Mentôszolgálat vezetése már májusban továbbította az iratcsomót az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és múlt hónap végén meg is kapta a további mûködéséhez elengedhetetlen akkreditálást, ami két évre szól. Melyek voltak a legfontosabb kritériumok, amelyeket a mentôállomásoknak teljesíteniük kellett? - kérdeztük dr. Ivanici Ioant, a megyei mentôszolgálat vezetôjét.

- Az akkreditálás tulajdonképpen a sürgôsségi közszolgálat hivatalos elismerését és engedélyezését jelenti. Eddig erre nem volt szükség, a mentôszolgálatok egy egyszerû szabályzat alapján mûködtek, a közegészségügyi igazgatóságok engedélyével. Az akkreditálás is uniós követelmény, ami azért szól csak két évre, mivel ez alatt az idô alatt az európai szabványok e téren is változhatnak. Elsô alkalom volt, hogy a mentôszolgálatokat akkreditálták, ami pozitívum, hiszen egy jól meghatározott kritériumrendszer alapján tevékenykedünk. A huszonnyolc kritérium közül a három legfontosabb a mentôszolgálat alkalmazottainak - fôként az orvosok és asszisztensek - szakmai képzettsége, a mentôautók állapota és felszereltsége, valamint a közegészségügyi igazgatóság által kibocsátott mûködési engedély volt - válaszolja kérdésünkre dr. Ivanici Ioan.

A mentôállomás vezetôje szerint a közegészségügyi igazgatóság által kibocsátott jóváhagyáshoz teljesíteni kellett az egészségügyi minisztérium 2003. évi 270-es rendeletének a mentôautók besorolására vonatkozó elôírásait, ami azt jelenti, hogy a mentôszolgálatoknál lennie kell C (újjáélesztésre alkalmas), B (sürgôs esetek ellátására felszerelt) valamint A1 és A2 típusú, klinikák közti szállításra alkalmas mentôautóknak, megfelelô felszereltéggel. - Az Európai Unió országaiban alkalmazott sürgôsségi kódrendszert (piros, sárga és zöld kód), amit a szabványok most megkövetelnek, Marosvásárhelyen már 1999-2000-ben alkalmazni kezdtük a SMURD-dal együtt - tette hozzá Ivanici doktor.

Ami az egészségügyi személyzet szakmai felkészültségét illeti, az orvosok és az asszisztensek számos továbbképzôn részt vettek, szakmai tudásukat évente felmérik, sôt, a megyei mentôszolgálat tavaly 50 Hargita és Kovászna megyei asszisztensnek tartott kiképzést a sürgôsségi ellátásról. A megyei mentôszolgálatnál 20 orvos (7 Marosvásárhelyen), 92 asszisztens (34 Marosvásárhelyen) dolgozik.

A legkényesebb kérdés a mentôautók felszereltsége, hiszen köztudottan az elmúlt években ez mindig gondot jelentett. Régi autók, alkatrészhiány - megoldódtak-e ezek a problémák? - kérdeztük Ivanici Ioant, aki szerint tavaly már javult a mentôszolgálat pénzügyi helyzete, az évet adósságmentesen zárták. Jelenleg 68 gépkocsival rendelkeznek, ezek közül 3 C típusú Fiattal (2 Marosvásárhelyen, 1 Szászrégenben), 14 B típusú Fiat és Mercedes gépkocsival és 13 A1, A2 típusú Iveco illetve új fajta Dacia mentôautóval. Az a néhány régi hordágyas Dacia kiskocsi egyik kategóriába sem sorolható be, de klinikák közötti és a dializált betegek szállítására használhatók, a szabványok ezt is elôírják. A korábbi statisztikák egy mentôautót írtak elô 10.000 lakosra számítva, ezzel szemben Maros megyében 8.823 lakosra jut egy mentôautó, ami azonban még messze áll az uniós helyzettôl, ahol átlagban 4-5000 lakosra számítanak egy mentôkocsit.

A mentôszolgálat aktuális helyzetôrôl érdeklôdve Ivabici doktor elmondta, a jelenlegi költségvetésbôl szeptemberig "futja", de hamarosan aláírják a költségvetés kiigaztással kapott összegekrôl szóló szerzôdést, így nem lesznek anyagi gondjaik.

Félmilliárd lej egyetlen mentôkocsi javítására

Az az A2 típusú Iveco mentôautó, amit egy évvel ezelôtt Kololozsváron javíttattak meg, még mindig nem került vissza a megyei mentôszolgálathoz. Az ok: nem fizették ki a javítást - félmilliárd lejt. Ivanici Ioan szerint a szervizelô cég nem küldött költség- elôirányzatot, hanem kész tények elé állította: 513 millió lej fôjavítási díj után vihetik a mentôt. Az igazgató hozzátette, hogy az ár kifizetése önmagában is törvénytelen lenne, hiszen egy új Iveco mentôautó ára 680 millió lej körül van, a jogszabályok értelmében viszont fôjavításra nem adhatnak ki többet, mint a teljes ár 50 százalékát. Így aztán patthelyzet alakult ki. A mentôszolgálat nem fizet, mert nem is fizethet, de amúgy is egyetlen lejt sem kapott fôjavításokra, a közpénzbôl vásárolt mentôautó pedig az idôközben felbomlott és újraalakult Iveco-képviseletnél áll. Talán két héten belül sikerül valamiféle megoldást találni a visszatartott mentôkocsi esetére - mondta Ivanici doktor.

Az országos vízbevezetési program részeként a Solel Boneh cég alvállalkozói vezetik az ivóvizet Görgényszentimrén. Mint Laurentiu Boar polgármester beszámolójából megtudtuk, az egy hónapja elkezdett munkálat nyomán csak a községközpontiaknak lesz minôségi ivóvizük, a többi kilenc település nem szerepel az országos programban. A tervek szerint a 780.000 dollár összértékû munkálat során október elejéig lefektetik a fôvezetéket és felszerelik az utcai kutakat. A polgármesteri hivatal önerôbôl fogja bevezetni a vizet a közintézményekbe és az erdészeti szakközépiskolába, valamint a központban levô, többnyire szolgálati lakásokat összesítô három tömbházba. Azok a lakók, akik szeretnének csatlakozni a fôvezetékhez, elôreláthatólag csak jövô tavasszal tehetik majd meg. A községháza pályzatot állított össze a görgényszentimrei csatornahálózat és a községhez tartozó többi kilenc település ivóvízrendszerének kiépítése céljából. Mint Boar Laurentiu polgármester elmondta, júniusban a 7-es Fejlesztési Régiónál elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt, de mint utólag értesítették ôket, az országos árvízkárok miatt idén nem tudják támogatni azt. Amennyiben a helyi tanácsosok beleegyeznek, a község vezetôsége megpróbálja legalább a szennyvízhálózat egy részét a községi erdôkbôl kitermelt faanyag értékesítésébôl megvalósítani. Ugyanakkor tervezik, hogy a már meglevô megvalósíthatósági tanulmánnyal PHARE-alapokra pályáznak.

Jegyzet

Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnökének marosvásárhelyi látogatásakor többek között Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója és dr. Kolozsvári Zoltán mérnök a Sapientia tanáraként is ismételten egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely már évek óta emészti az erdélyi magyarságot: az értelmiségeik elvándorlására. A líceum igazgatója azt is az elnök asszony tudomására hozta, hogy vannak magyarországi "fejvadász" tanárok, akik azért keresik fel a nagynevû iskolát, hogy a végzôs középiskolásoknak továbbtanulánsi lehetôséget, bentlakást ajánljanak fel Magyarországon. Mindezt azért is, mert akkor meglesz az a létszám, amivel fenn tudnak tartani egy katedrát, biztosíthatja a tanár saját állását. Tehát valamit valamiért... Mindezt kiegészítve, a mûszaki oktató elmondta, jó az, hogy Magyarország támogatja az erdélyi magyar oktatást, az értelmiségiek egy részemégis az anyaországot választja karrierje kiteljesítésének helyszínéül. Így sokan már az utolsó két évben eldöntik, hogy államvizsga után eltávoznak az országból. Az ösztöndíjas részgyakorlati lehetôségek sem igazán hatnak a szülôföldön való boldogulás irányába. Inkább arra jók, hogy a végzôsök megvesség ágyukat az anyaországban. Ma az új nemzedékhez tartozó fiatalokat lokálpatriotizmussal nem lehet itthon tartani. Ha a megélhetési lehetôségek nem kínálnak tényleges perspektívát, létbiztonságot - és nem kínálnak -, akkor jól hangzó szülôföld programok mellett is a fiatalság elmegy. Piacképes vállalatok létesítésével, újabb munkahelyek teremtésével, megfelelô javadalmazással talán valamennyire meg lehetne állítani a kivándorlási tendenciát. Ehhez kellene valami olyan közös stratégiát kidolgozni, ami, ha nem most, de legalább 10-15 éven belül valóban látható eredményeket hoz. Egy nemzedék már megsínylette a nagy változások korát. Legalább az utánunk jövôknek legyen tényleges jövôje idehaza, Erdélyben.

A nagy erejû forgószél New Orleanstól mintegy hatvan kilométerre délre, Grand Isle-tôl keletre ért a szárazföld fölé, mintegy 240 kilométeres óránkénti sebességû szeleket hordozva, s óránként 24 kilométeres sebességgel halad elôre.

Az ötfokozatú Saffir-Simpson skálán négyes fokozatba besorolt Katrina elôzôleg kitért keletre, felkeltve a reményt, hogy az a része, amelyik a legnagyobb pusztítást tudná véghez vinni, elkerüli New Orleanst.

New Orleans félmilliós lakosságának nagy része már az elmúlt napokban távozott a városból. A Katrina elôszele már hajnalban elérte New Orleanst. A város híres futballstadionjában, a Superdome-ban vasárnap mintegy kilencezren kerestek menedéket. A csarnokban helyi idô szerint hétfô hajnali ötkor kialudt a világítás, a generátorról mûködtetett pótvilágítás peidg csak arra képes, hogy homályos fényt teremtsen a csarnokban, és nem tudja ellátni a légkondicionálók áramszükségletét.

A Katrina hurrikán több mint 30 milliárd dollárba kerülhet az amerikai biztosítótársaságoknak és ezzel a "legdrágább" szélviharnak bizonyulhat az USA történetében - közölte az egyik vihar elôrejelzô társaság.

Az esetleg nyolc méteres árhullámot is elôidézô Katrina okozta károk a becslések szerint megelôzhetik az 1992-ben Floridában pusztító Andrew hurrikán okozta veszteséget, amely több mint 20 milliárd dolláros kártérítési kifizetésekkel járt.

Egyes biztosító-és viszontbiztosító társaságok (Allstate, American International Group)részvényei várhatóan hétfôn eséssel kezdenek a tôzsdén, Európában pedig a Münich Re és a Swiss Re biztosítók 1,7, illetve 1,8 százalékos eséssel indultak.

Nem természetem az irigység, így nem mondom, hogy: bezzeg a mi idônkben ilyesmit nem engedhettünk meg magunknak, mi nem járhattunk fesztiválokra, külhoni együttesek koncertjeire stb. Inkább azt mondom, jó, hogy nagyobb a szabadság, táborozhatnak, szervezkedhetnek, utazhatnak, szórakozhatnak, s ha mindez a megfelelô törvényes és etikai szabályok között marad, nem lehet kifogásunk ellenük.

Jómagam életkoromból kifolyólag sem veszek részt ilyen rendezvényeken, melyeket az egyszerûség kedvéért nevezzünk "szigeteknek", így magukról az eseményekrôl véleményt sem mondhatok, annál inkább azok visszhangjáról, mely visszhangról sok minden elmondható, csak az nem, hogy tárgyilagos és elfogulatlan!

Tudniillik úgy néz ki, hogy ezen a nyáron is voltak jó szigetek és rossz szigetek. Nálunk nagyon jó sajtója volt a vásárhelyi Félszigetnek, lehet, hogy igazuk van, ha nem voltam ott, miért ne feltételezhetném a legjobbakat saját fiataljainkról.

Persze, az igazi a budapesti "nagytestvér", a Diáksziget volt, ahol kizárólag remek dolgok történtek (semmi drog, semmi pia, semmi bunyó), minden színvonalas (naná) volt, béke, barátság honolt a tájakon. Kormánypárti politikusok is megfordultak itt, persze csak úgy civilben, lássák, hogy mulat az ifjúság, mint tette azt hajdan a falu elöljárója, aki ellátogatott a vasárnap délutáni táncmulatságba. Kár, hogy Ferenc Jóska nem tehette tiszteletét, hogy elmondja: minden natyon jó, minden natyon szép…

Idehaza a "Tusványos" fogadtatása meglehetôsen ambivalens volt, a gyergyószentmiklósi EMI- tábort - ahogy a Népújság aug. 17-i tudósításából megtudtuk - masszív rendôri jelenlét és gyanakvás kísérte. Ami engem zavar ez ügyben, az, hogy tudomásom szerint sem az RMDSZ, sem az MPSZ, sem a többi magyar szervezet nem lépett fel a szervezôk s úgy általában az ott jelen levô fiatalok védelmében. Akiknek bûne az, hogy a magyar hagyományokat, kultúrát, nyelvet akarják ápolni. Vagy tán éppen ezért?

Nem jobb a sora az anyaországban, Nógrádverôcén és Kismaroson megrendezett Magyar Szigetnek, melynek fôszervezôje - horribile dictu - egy igazi Bethlen és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsága, kifejezett célja pedig - a Diáksziget kozmopolitizmusával szemben - a magyar zenekultúra, a magyar könnyûzene és a magyar hagyományok ápolása. Ez évben ötödik alkalommal rendezték, de hogy mi értetlenség, tájékozatlanság és rosszindulat kísérte végig, az nem igaz. Nehéz minôsíteni azokat a támadásokat, amelyek a politika és a sajtó részérôl érték e rendezvényt, anélkül, hogy a vádak töredékét is bizonyították volna.

Valakinek már elô kellene állnia s megmagyarázni, miért baj az, ha magyar fiatalok magyar zenét hallgatnak, a magyarság történelmét tanulják, magyar értékeket vállalnak fel, népszerûsítenek?

Az adózás foka nôhet az elkövetkezô idôszakban, egy hatékonyabb költségvetési bevételek biztosításáért, mivel Romániának 2007 hajnalán a GDP 3 százalékának megfelelô kiegészítô pénzalapra lesz szüksége, jelentette ki Calin Popescu- Tariceanu, hétfôn, a román diplomácia éves találkozóján.

A kormányfô emlékeztetett arra is, hogy ahhoz, hogy Románia majd a GDP 4 százalékának megfelelô csatlakozási pénzalapból részesüljön, társfinanszírozóként részt kell majd vennie ezekben a projektekben, amihez pedig nagyobb költségvetési bevételekre van szükség.

Ehhez pedig még hozzáadódik az EU költségvetéséhez való hozzájárulás értéke, valamint a nyugdíjak újraszámolásával járó pluszkiadások.

Megoldásként Tariceanu még megemlítette a költségvetési bevételek hatékonyabb, szigorúbb begyûjtését is.

A kormányfôi bejelentésre Emil Boc replikázott azzal, hogy a Demokrata Párt nem támogatja Calin Popescu-Tariceanu azon ötletét, hogy a nyugdíjasokat és mezôgazdasági dolgozókat is kötelezné egészségügyi biztosításfizetésére, sem azt, hogy növelné a hozzáadott értékadót (héa).

Emil Boc demokrata pártelnök az általa vezetett alakulat országos állandó bizottsági ülése után elmondta, nem fogadja el, hogy a nyugdíjasokra és mezôgazdasági dolgozókra is kiszélesítsék az egészségügyi biztosítási hozzájárulások fizetési kötelezettségét.

Boc elmondta, amennyiben megtalálják az alternatív forrásokat, hogy ne kelljen csökkenteni a nyugdíjak értékét, akkor majd lehet tárgyalni egy ilyen jellegû intézkedésrôl, egyébként a demokraták ezt nem fogják támogatni.

Ugyanakkor Adriean Videanu DP-alelnök szerint semmi nem teszi indokolttá a héa-emelését, figyelembe véve, hogy Romániának költségvetése többlete van; és a héátt még a 2007-es csatlakozás feltételezett költségei tükrében sem kell egyelôre emelni. Mint mondta, nem az adók növelésével kell pluszbevételekhez jutni.

Az SZDP úgy határozott, szem elôtt tartják egy kormányellenes bizalmatlansági indítvány benyújtását, amennyiben a hatalom nem tér vissza az ország "reális napirendjéhez" - jelentette ki hétfôn Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök, utalva az árvizekre, valamint az ország gazdasági- társadalmi helyzetére.

Geoana hétfôi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az SZDP továbbra is az alkotmányosság mellett fog kitartani a "vak politikai küzdelemben", amelyet a hatalmon levôk folytatnak a házelnökök leváltásáért.

Ugyanakkor Cristian Diaconescu, a párt szóvivôje elmondta, az SZDP vezetôsége tárgyalni fog minden meghozandó politikai intézkedésrôl, beleértve a radikálisakat is.

A SZDP-vezetô a jegyzôkönyvekrôl nyilatkozva elmondta, ahányszor a kormány egy újabb adót kíván bevezetni, megjelenik egy újabb jegyzôkönyv.

"Ahányszor megpróbálnak elrejteni egy politikai csôdöt, megjelenik egy ellenzékellenes botrány.

Egy nem kompetens kormányt rejtô politikai gyakorlat ez, amelynek láttán pártunk nem fog passzívan ülni, és támogatni fogjuk embereinket. (…) Amikor a kormány egy adót meg akar emelni, mindig megjelenik egy jegyzôkönyv is; ez evidens politikai kapcsolat a jelenlegi kormány cselekedete és az ellenzék szisztematikus hitelrontása" között - jelentette ki Geoana.

Pénteki sajtótájékoztatóján Cristian Georgescu szociáldemokrata szenátor keményen bírálta a jelenlegi hatalmat, elítélve azt a "teljességgel elvtelen" módot, ahogyan az ország számára életbevágóan fontos dolgokat kezelik. Mint mondta, fel kívánják hívni a közvélemény figyelmét, hogy Basescu és Tariceanu a bukaresti Golden Blitzhez hasonló kocsmákban hozzák a határozatokat, itt döntöttek a kormányátalakításról is.

A PSD szerint ez a "nevetséges kormányátalakítás" a 8 hónapos kaotikus kormányzás kudarcának a beismerése.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszterré való kinevezését is fenntartásokkal fogadták és egyértelmûen a kormányzat szakemberkrízisének tudják be, ugyanis, mint mondták, nem találtak mást arra, hogy "az egyre gyorsabban süllyedô hajót" megmentse. Másfelôl az iránt is kételyeket fogalmaztak meg, hogy Nicolaescu képes lenne helytállni két tisztségben, hiszen nem mondott le a képviselôi mandátumáról sem. Ugyancsak a szakemberhiány jelének tekintik Gheorghe Pogea, az Adriean Videanu-féle Marmosim volt igazgatójának miniszterelnök-helyettessé való kinevezését, és fenntartásokat fogalmaztak meg az objektivitásával kapcsolatosan is. Úgy vélik, az új miniszter Videanu cégeit fogja elônyben részesíteni.

A PSD szenátora kijelentette: a kormányzatban uralkodó káosz és következetlenség egy komoly kormányprogram hiányának a következménye. Ékes példa erre, hogy mind az egészségügyi tárca vezetôje, mind a pénzügyminiszter, mihelyt elfoglalta a miniszteri bársonyszéket, azonnal visszavonta elôdje indítványait. Elôbbi a Cinteza által kezdeményezett kórháztörvényt, utóbbi a TVA 22%-os növelésére vonatkozó kezdeményezést. Ugyanakkor, jelentette ki Georgescu, ha már kormányátalakítás volt, nem érti, miért nem váltották le Gheorghe Dobre szállítási minisztert, akit egyrészt az aktivitás teljes hiánya, másrészt pedig az ésszerûtlen intézkedések jellemeznek. Példának hozta fel, hogy egyik reggel, amikor idegesen érkezett a munkahelyére, leváltotta a minisztérium összes igazgatóját. Nem szólva arról, hogy elveszítette a 4-es korridor finanszírozását. Ezért a PSD Dobre leváltását követeli.

A fenti kijelentést a 2006-os év pénzügyi stratégiájának hiánya miatt tette. A szenátor emlékeztetett, hogy George Copos miniszterelnök-helyettes augusztus 15-re ígérte az új pénzügyi stratégiát, ami máig sem történt meg. Emiatt az UGIR tiltakozik, és a patronátusokkal közösen megfogalmazott kommünikében figyelmeztetik a hatalmat, hogy "a törvény elôírásai értelmében, az adókról és illetékekrôl szóló bármely változást az alkalmazást megelôzô legkevesebb 6 hónappal korábban közvitára kell bocsátani".

A továbbiakban a sorozatos elbocsátásokra, az egyetemi évkezdés nehézségeire hívták fel a közvélemény figyelmét.

Kommentár

Annak idején, amikor Fülig Jimmy San Antonio fôherceget, a Boldogság-szigetek trónörökösét "helyettesítette" a trónon (Rejtô Jenô Piszkos Fred, a kapitány címû regényérôl van szó), ha olyasmirôl kérdezte "az udvar", amihez nem értett, mindig azt válaszolta: "ez most aktuális, ne beszéljünk róla". Ez jutott eszembe, annak az, úgymond, felmérésnek a hallatán, amely szerint a "románok többsége" állítólag "egyetért" a parlament két szociáldemokrata házelnökének a leváltásával.

Az állítólagos "felmérést" a Szociális Tanulmányok Csoport 2000 elnevezésû kutatóközpont végezte augusztus 18. és 25. között, és 1082 személyt kérdezett meg. Eszerint "a románság fele" - Adrian Nastase esetében 52,80%, Nicolae Vacaroiunál az arány 55,65% - szeretné, ha a parlamentet nem a két nevezett szociáldemokrata politikus vezetné. Ez rendjén is volna, ha a következô kérdés az lenne, hogy miért szeretnék leváltani, milyen kifogások merülnek fel a tevékenységükkel kapcsolatosan? Erre azonban a "felmérô" nem tartotta fontosnak rákérdezni.

Ám nem is ez az igazi gond a felméréssel. Inkább az, hogy a továbbiakban, mint kiderül, ugyanaz a "románság", amelynek a "fele" meg akarna szabadulni Nastasétól és Vacaroiutól, nem hiszi, hogy a liberálisoknak és a demokratáknak valós, illetve, ahogy a "felmérés" fogalmaz, "objektív oka" lenne a két politikus menesztésére. Sôt, a megkérdezettek 47%-a egyenesen úgy gondolja, hogy a két politikus leváltásának mozgatórugója kizárólag a "liberálisok és demokraták bosszúvágya". Sôt, ezeknél több, nevezetesen, a megkérdezettek 50%-a nem hiszi, hogy a két házelnök akadályozná a törvényhozás munkáját, és úgy gondolják, ha le is váltják ôket, attól a dolgok egyáltalán nem fognak jobban menni az országban.

Nos, Fülig Jimmynek elnézhetô, ha nem akar éppen "aktuális" kormányzati kérdésekrôl beszélni, hiszen, aki olvasta a könyvet, tudja, hogy ô csak "helyettesítette" a Boldogság-szigetek trónörökösét, mialatt az ki akarta próbálni az alvilági életet. Ha nem a bôrünkrôl volna szó, mi is legyintenénk a kormánypártok hacacáréjára. Ám a jelenlegi hatalom játékának, vagyis a komoly dolgok helyett bedobott "elnökleváltósdijának" komoly következményei lehetnek az életünkre nézve.

Mert napnál világosabb, a hatalom azért ver ekkora port az "ügy" körül, hogy valóban "ügyet" csináljon belôle, és elhitesse a néppel, hogy amiatt nem mennek a dolgok, mert példának okáért Adrian Nastase a képviselôház elnöke és nem Mona Musca vagy valaki más liberális, vagy mert nem Radu Berceanu ül a Vacaroiu székében. Ha csak ennyin múlna! Csakhogy, amint a felmérésbôl is kitûnt, az emberek nem annyira hülyék, amilyennek a hatalom birtokosai szeretnék látni ôket, és tudják, hogy semmivel sem mennének jobban a dolgok, ha éppen demokrata vagy liberális elnökei volnának a parlamentnek.

Hogy mégis miért tették közre ezt a hajánál fogva elôráncigált felmérésnek nevezett gumicsontot? Azért, hogy ezen rágódjék a közvélemény, és bár ideig-óráig eltereljék megukról a figyelmet. Arról például, hogy az egykulcsos adórendszer nyomán keletkezett ûrt az adók hatványozásával akarják kitölteni, hogy még a villanyáramra is luxusadót akarnak kiszabni, hogy a nyugdíjasokat és mezôgazdaságból élôket is újabb bírsággal akarják sújtani, hogy még a segélyeket is megadóztatnák, hogy az árvízhelyzetet nem képesek megfelelôképpen kezelni, hogy egyre több figyelmeztetést kapunk az Európai Uniótól, hogy komolyabban kellene venni a csatlakozási elôkészületeket, hogy... Éppen, mint Fülig Jimmy. Hiszen ezek lennének az aktuális, sürgôsen megoldandó kérdések, nem pedig a házelnökök leváltása.

Ezek után a "nép nevében" kérjük a hatalom birtokosait, hagyják az ilyen elterelô manôvereket Fülig Jimmyre, próbáljanak meg felelôsen kormányozni, és azokat az ígéreteket teljesíteni, amiért a választópolgárok rájuk adták a voksukat, illetve azokat, amelyeket teljesíteniük kell, ha nem akarják, hogy életbe lépjen az EU-csatlakozási szerzôdés védzáradéka, és 2007-bôl 2008 vagy egy még kevésbé belátható dátum legyen. Ezek az igazán "aktuális" kérdések, errôl beszéljünk, ne arról, hogy milyen pártszínezetûek a házelnökök. Fôleg, ha nem követtek el semmit, ami gátolná a törvényhozás munkáját.

Telenézô

Sok furcsaságot olvashatunk/láthatunk manapság is. A média kacsaúsztatói egyre korszerûbbek. Magam is elhittem, hogy merész vállalkozók föl akarják építeni a magyar Titanicot - a Dunán. Turisztikai érdekessége és haszna mellett megvolna az az elônye is, mondta egy hírmagyarázó, hogy egész egyszerûen képtelen volna elsüllyedni. Nincs az az árhullám, amely veszélybe sodorhatna egy magyar Titanicot.

Nálunk fel sem futottak a Nyugaton olyannyira divatossá vált valóságshow-k, úgyszólván az uborkafa alatt buktak el. Nem csoda, mert amint azt az egyik friss- újság-magyarázó mondja: Romániában élünk, és erre megy rá minden idônk. A közéleti nagy szappanopera persze bevált licenc alapján készül, mi csak a magunk sajátos kisbalkániságát adjuk hozzá, szinte mindegy, hogy ismerkedôs, vetélkedôs, zabálós, darwinos, bunyós válfajait próbálgatják a különbözô csatornák (mostmár a közpénzekbôl fenntartott kincstári tévé is), lekötik a nézôt, magasba emelik ("Látod, így volna jó élned!"), majd a mélybe taszítják) "Hej, haj, de azért ne búsulj, egyszer még bejöhet neked is...") - olyan világba visznek, amelyben nincs gondod, a látszat átveszi a valóság helyét és szerepét, az igazság helyére hazugság telepszik. A mesterkéltség, a mûviség mindent betölt, hazug a mozgás, a mûsor dinamizmusa, a kurjantások, a vezényszavak, kiagyalt a játékosság, a kedélyesség, a humor. Gyorsan, gyorsan, daráljunk le mindent, mondjuk el egy szuszra, hogy csak bennünket jó nézni, és akkor jön egy kis reklám, ugyebár, és ha betelefonálsz vagy küldesz sms-t, nyerhetsz egy akármit, már persze ha szerencséd van, és éppen téged dob ki a gép.

Miközben esôk, záporok, felhôszakadások, árvizek hoznak elképesztô nyomort egész települések népére, a katasztrófa is píár-tényezôvé lép elô, lehet gumicsizmásan odalátogatni, kezet szorítani a hajlék és vagyon nélkül maradt szerencsétlenekkel, vigasztalgatni ôket, ígérni nagy semmiket, amelyek mindjárt érkeznek. A nagy román valóságshow immár jó tizenöt éve folyik, újabb és újabb epizódjait visszafojtott lélegzettel várja az ország. Botrányra botrány, zûrre zûr, kamura kamu. Itt az ôsz, forró ôsz lesz, nem a vénasszonyok, hanem a politikusok nyara, az Arany Fröccs törzsasztalának nyara, részeg rendôrfônökök nyara, örök életre ácsingózó álakadémikusok nyara, álpártok pártoskodásának nyara, drágítások, nyilatkozatok, ellennyilatkozatok, kémügyek, szerecsenmosdatások nyara - tél. Folyamatosan felmelegedô télben élünk, a kék bolygó egyetlen nagy Titanic, amelynek utasai tudhatják már a dicstelen véget, de persze nem akarnak tudomást venni róla. Ragaszkodnak egyetlen megmaradt javukhoz, a szólás szabadságához, minden személyben legalább száz monológ megy szüntelenül, a magány S.O.S.-ei az olvadó jég világába, egy elkeseredett buli kellôs közepén, zenék és ritmusok tömkelegében, ugorj, európai!, hangzik a kiáltás, menekülj utolsó csónakodba, vesd magad a sajtószabadságba, hátha kijutsz Kelet- Európából végre.

A függetlennek vélt szféra, a sajtó és a média világa egyelôre még megmaradt nekünk, a magántévék ráhajtanak, a kincstári kénytelen felvenni a kesztyût, és méltatlan versengésbe lovalva magát próbál túltenni amazokon - alpáriságban is. De már látszik jéghegyünk csúcsa, csónakunk, a média szép csöndben kezd becsusszanni állam bácsi védôernyôje alá, a Golden Spritzek és a Szavazat + Tojásszámláló Kft-k bermudájába, készül itt is egy új cárizmus, szólás- és cselekvési szabadságunkból lassan-lassan nem marad más, mint az elkattintás, az elkapcsolás szabadsága.

(Ôszi borongásomból némileg kizökkentett a Duna Televízió szép kezdeményezése, az összefogás vasárnapja, a felajánlások maratonja - Udvarhelyszék árvízkárosultjainak megsegítésére. Megható volt az összefogás - bárcsak ilyen volna Erdély egyéb vidékei esetében is, gondoltam. Miközben távolba szakadtak szóltak be telefonon, mûsorvezetôk szép verseket szavaltak, szeretetszolgálati vezetô adott okos tanácsokat, bekakukkolta magát a politika is, no nem akként, hogy politikusok horribilis összegû felejánlásait konferálták volna be, hanem abban a kissé fura értelmezésben, hogy ezek az adományok/segélyek valamiféle "választ" jelentenének 2004. december 5-ért. Mondom, szép volt, felemelô. Másnap reggel azonban már megjelentek az elsô sms-ek a Mokkában, Romániába visznek mindent, írta valaki, holott Magyarországon is volt árvíz. Nos, hölgyeim és uraim, ezek után nekem már görög igazolvány sem kell...Hallom a magyar Titanic kürtjeleit.)

Felújult a városháza tornya. Az elhanyagolt toronybelsô munkálatait szombaton fejzeték be a az építôk. A lépcsôházat kifestették, a lépcsôket korlátokat rendbe tették, a csigalépcsô utáni pihenô is megváltozott. A korszerûen kialakított térben standot helyzenek el, ahol a város történetérôl szóló könyveket, reklámanyagot árusítanak majd. A torony erkélyén levô vaskorlátot megemelték, ahonnan a turisták páratlan városképben gyönyörködhetnek. A pihenô mennyezetén , és a falakon égôket szereltek fel. A felújítási tervet Keresztes Géza készítette, a megyei tanács kezdeményezésére az Izorep által elvégzett munkálatok célja, hogy a torony a város egyik turisztikai látványosságává váljon. A megnyitóra valószínû szeptemberben kerül sor. A mindenképpen dicséretre méltó kezdeményezés egyetlen szépséghibája, hogy a munkálatok közben leengedett gerendával megsértették a mûemlék épület abalakpárkányait fedô zsolnai csempéket, ami pótolhatatlan sebet ejtett az épület külsején. Az eset kapcsán az illetlékeseknek jó lenne elgondolkozni azon, hogy mûemlék épületeinkhez szívvel és lélekkel kellene hozzányúlni, hogy mindaz, ami egy évszázad viszOntagságai közepette megôrzôdött, ne pontosan ma menjen tönkre, amikor az építkezés terén is rendkívül korszerû eljárások és eszközök állnak a rendelkezésünkre.

Augusztus 25-én indult útnak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum tizenöt tagú küldöttsége azzal a szándékkal, hogy 1100 km-t megtéve Magyarországon kerékpárral érintse a Bolyai nevet viselô oktatási intézményeket. A kerékpározókat a Transervice különjárata szállította Nagyváradig, onnan kezdôdött a tulajdonképpen: bringatúra.

Eddig 180 km-t karikáztak a bolyaisok. Kiváló fogadtatásban részesültek a Bihar megyei Paptamásin, de ugyanolyan szeretettel várták a küldöttséget Debrecenben és Szerencsen is. Nyíregyházán a helybéli iskola igazgatója szabadságon volt, így vendéglátóik csak a szállást tudták biztosítani, ami viszont kifogástalan volt. Szerencsre zuhogó esôben érkeztek a marosvásárhelyiek, a rossz idô ellenére 8 szerencsi diák kerékpározott velük a városban. Ma a legszebb szakaszt teszik meg, hiszen a Bükki nemzeti parkon keresztül kell karikázni. Erre külön engedélyt kértek és kaptak a park igazgatóságától is. Jó hírként mondta el a túravezetô-szervezô Jakab Barna testnevelô tanár, hogy Budapest rendôr- fôkapitánysága közölte velük, támogatják a rendezvényt, s Budapest utcáin rendôri kísérettel kerékpározhatnak majd a bolyaisok. Ha minden tervszerûen halad, akkor küldöttségünk szeptember elsején érkezik a magyar fôvárosba.

Ha van benned egy szikrányi kreativitás, és van elképzelésed arról, mi az, amit meg kellene mutatnunk magunkból-magunkról, máris teljesítetted a játékba való belépés alapfeltételét.

Erdély-imázs címmel a Transindex internetes portál (www.transindex.ro) és az RMDSZ Mûvelôdési Fôosztálya a Communitas Alapítvány támogatásával ötletversenyt hirdet. Az Erdély-imázs ötletverseny elsôsorban Erdély magyarországi imázsának áthangolását célozza meg.

A szervezôk olyan versenymunkákat várnak, amelyek:

1. elemei lehetnek Erdély elsôsorban magyarországi, másodsorban nemzetközi turisztikai promóciójának

2. közvetve hozzájárulhatnak a közelmúltban kialakult negatív Erdély-sztereotípiák feloldásához

3. közvetve hozzájárulhatnak egy korszerûbb, pozitívabb, ugyanakkor reálisabb erdélyi önkép kialakulásához.

A versenymunkák formájában és tartalmában a versenyzôk teljes szabadságot élveznek. A versenymunkák lehetnek:

- szakszerû imázscsomagok vagy azoknak részei, amelyek szlogent, logót, reklámfilmötletet, rádióspot- ötletet, célközönség-meghatározásokat stb. tartalmaznak

- az ötleteket kibontó írások, elemzô esszék

- kész fotósorozatok, mozgóképek, hanganyagok, multimédiás tartalmak

- rendezvényötletek

- kiadványötletek

- plakátok, plakátkampányötletek

- megvalósíthatósági tanulmányok

- kiaknázatlan turisztikai poteciállal rendelkezô helyek leírásai

- bármilyen más, konvencionális vagy nem konvencionális ötlet, bármilyen értelmezhetô hordozón

A szervezôk elmondása szerint a ötletverseny nem az eddigi Erdély-sztereotípiák vagyis az Erdély-közhelyek frontális támadását tûzte ki célul. A sztereotípiák akár fontosak is lehetnek. A fenyves- székely kapús-öreg nénis Erdély-kép is értékes, de nem mellékes az, hogy milyen színvonalon jelenik meg. Ugyanakkor úgy gondolják, Erdélyben több a potenciál, mint amit ezek a sztereotípiahalmazok közvetíteni tudnak. Éppen ezért lennének fontosak azok az ötletek, amelyek újszerûek, továbbgondolják, árnyalják vagy éppen szembehelyezkednek a klasszikus Erdély-képpel.

A sikeres munkákról a díjazás után hasznosíthatósági tanulmány készül, amelyben a szervezôk azonosítják azokat az ötleteket, amelyeket más léptékben is tovább lehet gondolni. Amennyiben értékes és hasznosítható ötletek érkeznek be, azok felfutatására tovább lehet pályázni.

A versenymunkákat szeptember 15-ig kell beküldeni. Eredményhirdetésre október 10-én kerül sor. A küldeményeket, amennyiben szilárd hordozón érkeznek, lezárt, jeligével ellátott borítékban, amennyiben elektronikus úton érkeznek, inkognitó e-mail címrôl kell beküldeniük a versenyzôknek. E-mail: ugyelet@transindex.ro. Postacím: Asociatia Media Index, Cluj-Napoca, 400300. Donath V/A/10.

A versennyel kapcsolatos további információk elérhetôk a http://erdelyimazs.transindex.ro/ oldalon.

Az E60-as út mentén fekvô, Balavá-sárhoz tartozó Nagy- és Kiskend mindig élettel teli, bizonyítva, hogy talpraesett, szorgos emberek lakják. A helyi népmûvészetet újjáélesztve, több helyen is kínálják a kukoricaháncsból font tárgyakat, de a vásárlók Korondon, Udvarhelyen készült kosarak, varrottasok, cserépedények közül is válogathatnak. A 2002-es népszámláláskor 1499 lelket jegyeztek itt. A polgármesteri hivatal 32 vállalkozói engedélyt bocsátott ki, ebbôl 19 kereskedelmi jellegû. Máté János polgármestert, aki maga is kendi, a község ezen két településérôl kérdeztük.

- Szerencsés helyzetben vagyunk, ami az utakat illeti, ugyanis itt halad el az E60-as országút, és ezt az Országos Útügyi Hivatal két évvel ezelôtt teljesen felújította - hangsúlyozta a polgármester. A fôút jó állapotban van, a mellékutcákban a felmart aszfaltot szórtuk le, ez a megoldás kevésbé volt költséges - emelte ki továbbá. A balavásári önkormányzat a helyi költségvetésbôl idén nyolcvanmillió lejt különített el az utak karbantartására, ami a polgármester szerint igen kis összeg, lévén, hogy 20 kilométernyi út tartozik a községhez. Nagykenden 800 méter út áll kövezés elôtt, két- három kocsi kavicsot szórnak el.

A Szentdemetert Kenddel összekötô útszakaszt minden évben az augusztus 15-i Mária-napi búcsú idejére megpróbálják rendbe tenni. Ezen a vonalon a sáncokat is kitakarították, ezt a lépést a polgármester fontosnak véli, mivel az utak problémája is innen indul.

A Kis-Küküllô mente hét polgármesteri hivatala az ôket támogató kistérségi társulással közösen pályázott a Phare- nál egy hulladéktároló elkészítésére.

Balavásár község szemétgyûjtôje jelenleg Kiskenden található, a tervek szerint itt kapna helyet a térség - Kibéd, Gyulakuta, Vécke, Havad, Makfalva, Erdôszentgyörgy és Balavásár - hulladékfeldolgozója.

Amennyiben nyernének a pályázaton, maximum két év alatt készülne el az épületkomplexum, amelyben gyakorlatilag egy kis gyár mûködne. A mûanyag-, fém-, papírhulladékot, háztartási szemetet itt választanák szét, az utóbbit a nyárádtôi hulladéktárolóba szállítanák. A hulladéktelep 10-12 embernek nyújtana munkát.

2000 elején lehangoló képet nyújtott a kis- és nagykendi kultúrotthon. A kiskendi összeomlását egy helyi tanácsi határozat "mentette" meg. 2002-ben lebontották, és elkészültek az új tervraj-zok egy modern mûvelôdési házról, amelynek felépítéséhez mintegy 10 milliárd lejre lenne szükség, viszont eddig helyi alapokból csupán négymilliárdot tudtak ráfordítani.

Az idei 16%-os egységes adókulcs még inkább szûkítette az anyagi kereteket. Nehezen haladunk, nem tudjuk az ütemet tartani - vallotta be a polgármester. Ezért a megyei tanácstól kértek segítséget, a költségvetés-kiegészítésnél ígéretet kaptak. Emellett a mûvelôdésügyi minisztérium támogatására számítanak: igénylésüket ide is leadták. A kölcsönfelvételrôl is szó esett, a helyi tanács 2 milliárd lejt hagyott jóvá e célra.

A munkálatok 2003 novemberében indultak, és a tervek szerint 2006. május 31-ére készülne el az épület, melyben a nagyobb terem mellett egy kisebb is helyet kapna szûkebb körû rendezvények megszervezésére, modern konyhával és központi fûtéssel szerelnék fel. Egy állandó kiállítótermet is be szeretnének itt rendezni, ahol nemcsak a kukoricaháncsból készült népmûvészeti alkotások, hanem más - a falu jellegzetességeit hordozó - tárgyak is bemutatásra kerülnének. Két vendégszobát is terveznek mindezek mellé. A hagyományokhoz híven - mely szerint a község mûvelôdési hajlékait irodalmi nagyjainkról keresztelik el - Kölcsey Ferenc nevét fogja felvenni a kultúrotthon.

A nagykendi kultúrotthon feljavításához 2001-ben fogtak. A falu lakói önkéntes munkával sokat segítettek - hangsúlyozta Máté János. Mára ez lett a község legjobban kihasznált mûvelôdési háza, sok lakodalmat, tort, keresztelôt tartanak itt.

2001-ben az illemhelyeket modernizálták, lecsempézték, víztartályokat szereltek fel - világosít fel Menyhárt János, aki helyi tanácsosként a kultúrotthon felelôse.

Noha Kiskend és Nagykend nem tobzódik kulturális rendezvényekben, azért a kulturális-mûvészeti agónia sem jellemzô a falvak életére. Mint megtudtuk, a fiatalok egy része színjátszó csoportban tevékenykedik, így felkerestük a színiegyüttes vezetôjét és mentorát. Fülöp Jolán szociális asszisztenssel beszélgettünk.

- Körülbelül öt éve mûködik színjátszó csoport a faluban -, kezdte beszélgetôpartnerünk - és leginkább a fiatalok, fiatal házasok vesznek részt a munkában. A csoport nem nagy, kiskendi és nagykendi ifjakból áll, úgy tíz-tizenkét emberre számíthatunk egy-egy új darab betanulásakor, amelyet mindig ôsszel kezdünk próbálni és karácsonykor mutatunk be, kisebb bál kíséretében. Ugyanakkor farsangkor maskarában is végigvonulunk a falvakon. Az ôszi próba nem szigorúan vett, de komolyan gondolt munka, hiszen nem csak a szöveget tanuljuk, a játékot gyakoroljuk, hanem beszélgetünk, zenét hallgatunk, lazítunk. Így kellemes és hatékony a munka. Repertoárunkat huszadik századi vígjátékok és népszínmûvek alkotják, ez természetes, hiszen vidéken a komoly drámának nincs nagy közönsége, és erôinket is meghaladja egy klasszikus mû színpadra vitele. Nézettségünk jó, itthon mindig telt ház elôtt játszunk, és más településekre is ellátogattunk egy-egy produkcióval, voltunk Balavásáron, Egrestôn, Szentdemeteren. Évente csak egy elôadás készül, hiszen a fiatalok közül nyáron sokan külföldön dolgoznak, de volt olyan elôadásunk, amelyet kétszer is be kellett mutatnunk, annyira tetszett.

- A színjátszó csoporton kívül van más, kulturális jellegû megnyilvánulás is a faluban?

- Nemigen. A polgármester úr (Máté János - a szerk.) igyekszik elhozni különbözô, amatôr és profi társulatokat, játszottak itt az erdôszentgyörgyi színjátszók, a Hahota kabarétársulat, de nincsen nagy igény a kulturális életre, még télen is nehéz összehívni a falubeli játszókat, mindenki ódzkodik, húzólkodik. Véleményem szerint ennél többet tenni jelenleg nem lehet, de reménykedünk és dolgozunk.

Nagy Botond

A kendi iskolában 2003-ban végeztek külsô- belsô munkálatokat, persze még sok lenne a tennivaló - látja be a polgármester. Elsôsorban külsô illemhelyek felszámolására lenne szükség. Az épület tetôszerkezete is kívánnivalót hagy maga után - részleges javítások történtek rajta, de egészében ki kellene cserélni. Ezen tevékenységre a megyei tanácsnál igényelnek támogatást.

A Sámuel József lelkész nevét viselô tanintézmény egy-nyolc osztályába járnak az alacsony létszám miatti felszámolás óta Szentdemeter 5-8. osztályosai. Az egy-négy osztályba 75, az öt-nyolcba 52 gyereket írattak be.

A nagykendi óvodában a tanévkezdés elôtt belsô javításokat végeztek, megerôsítették tetôszerkezetét. A termek padlózata veszélyessé vált - elsôsorban a nagy lyukak miatt, ezt újították fel. Az elôszobát kicsempézték, a tornaterem - mely ugyancsak újításra vár - mellett kapott helyet a belsô illemhely, bevezették a vizet. A munkálatok 70 millió lejre rúgnak.

A kiskendi óvodára is sor kerül - tudtuk meg a polgármestertôl. Ha nem a tanév kezdés elôtt, akkor az október végi vakációban. Itt is vizet vezetnének be, belsô illemhely készül és belsô javítások lesznek - bár a költségekhez nincs még meg a teljes összeg. A holland testvértelepülés a vízbevezetést támogatja.

A nagykendi óvoda ötven, a kiskendi harminc kisgyerek oktatását biztosítja.

Nagykend már a 90-es évek eleje óta a Heves megyei Aldebrô testvértelepülése. A két bortermô vidék kapcsolata aktív. Idén szeptember 10-én a magyarországiak meghívására a kendi kulturális életben részt vevô fiatalok ellátogatnak az aldebrôi szüreti napokra. A háromnapos rendezvényre rövid mûsorral készülnek.

A kiskendiek Tápiószentmártonnal és a Gyôr melletti Pázmánddal ápolnak kapcsolatot.

Az anyaországiakkal évente egyszer-kétszer találkoznak, iskolák, kultúrotthonok elnevezésekor, borversenyek alkalmából látják ôket vendégül.

A két Kendet a svájciak elsôsorban anyagiakban támogatták - templomújításkor, valamint az orvosi rendelô elkészítésében. A holland testvérkapcsolat Egrestôn indult el, de az egész községre kiterjedt. A szélmalmok országából kapták a legtöbb segítséget a községbeliek.

Az árvízgondok két éve kezdôdtek - emlékezik vissza Máté János. Ekkor a Verôfény-patak öntött ki, és 20-30 lakást árasztott el. Egy év múlva újból gondot okozott, idén viszont nem volt jelentôs áradás ezen patak mentén.

Balavásár község területén Szénaverôsnél okozott kárt az árvíz, ugyanis a felgyûlt szemét következtében elmosódott a híd.

A patakokat az árvízvédelmi tevékenység keretében kitakarították, kiszélesítették medrüket, míg a lakosság figyelmét felhívták, hogy a hulladékot ne dobják a vízbe.

A fôispánságról az elôre jelezhetô nagyobb esôzések elôtt figyelmeztetést kapnak a polgármesteri hivatalok. Balavásáron is állandó szolgálat mûködik ilyenkor. Katasztrófák esetén 5-6 ember mozgósítható a tûzoltócsoportba. Gyulakután segédkeztek a júliusi áradáskor.

A balavásári földeken még áll a víz, "megdézsmálta" a termést, a mezôgazdasági munkálatok normális menetét gátolta, de házakat nem öntött el.

Néhány hónapja avatták fel Nagykenden az orvosi központot. Az épületben az orvosi és fogorvosi rendelô mellett szolgálati lakást is tudnak biztosítani.

A rendelôk mûködési engedélyének beszerzéséig a kendieknek még Balavásárra kell járniuk, utána családorvos teljesít szolgálatot.

Kenden átutazva sokan állnak meg nézelôdni a helyi árusoknál. Néhány kereskedôt kérdeztünk meg arról, hogy termékei közül mennyi a saját készítésû tárgy, egyáltalán érdemes-e vállalkozni, és hogy milyen a forgalom.

Kutasi János, Nagykend: Hat-hét éve mûködik a vállalkozásunk, a forgalom jó, fôleg a szezonban, június-szeptember között. Naponta általában 10-15-en állnak meg, sokan csak szétnéznek. A termékeket Korondról, Udvarhelyrôl, Székelykeresztúrról, Sövényfalváról szerezzük be. A vásárlók a kézimunkákat részesítik elônyben, nagy kereslete van a helyi készítésû kukoricaháncs tárgyaknak, a seprûknek, cserépedényeknek. Az áru 10-15%-a készül Kenden.

Boga Berta, Nagykend: Kiskorom óta foglalkozom kukoricaháncsból font tárgyak készítésével. Kevés a nyugdíj, a föld, volt egy fejôstehenünk, azt is eladtuk. Ezért fogtunk ebbe a vállalkozásba, amibe néha besegít a férjem. Fakanál-, gyufa-, virág- és ceruzatartókat készítek, de fonok csengôt, csillagot, táskákat, sôt még üveget is kukoricaháncsból. Nálam még a hagyma is kukoricaháncsból van. Sok országból érkeznek a vásárlók, nemrég izraeliek is álltak meg nálam.

Magyarosi Enikô, Nagykend: Férjemmel együtt hét éve fogtunk a kereskedésbe, megéri vele foglalkozni. A kukoricaháncs tárgyak közül sokat a családban készítünk, de vásárolni is szoktunk. Nálunk a forgalom télen sem szünetel.

Gáll István, Kiskend: A családi vállalkozást a vejem és a lányom vezeti, én csak idônként segítek be. A feleségem, a lányom készítenek kukoricaháncs tárgyakat, lehet itt üléshuzatot, falvédôt, szatyrokat is vásárolni. Az üzlet forgalma inkább nyáron jobb, a fô vásárlóink magyarországiak.

Hegedûs Csilla, Kiskend: Vakációban segítek a boltban, amelyet édesanyám vezet és 2001- ben indult. A kukoricaháncs tárgyakat nagymamám - aki leánykora óta ismeri ennek fonását - és édesanyám készítik.

A náci építészet továbbra is meghatározza Berlin arculatát az olimpiai stadiontól a magasvasút több állomásáig, a az olyan emlékezetes helyeket, mint Hitler bunkerje, szándékosan el is rejtették a tekintetek elôl.

Adolf Hitler Berlinbôl Germániát, a világ fôvárosát akarta felépíteni, amelyet az ötvenes években avattak volna fel Albert Speer (1905-1981), a rendszer építészének tervei alapján. Az észak-dél és kelet-nyugat tengely mentén megszervezett metropolisz központjában egy római panteon mintájára és a diktátor kultuszának céljaira épült, 320 átmérôjû, kerek csarnok állt volna, amelybe egyszerre 180 ezren fértek volna be.

Az 1936-ban felavatott náci épületekbôl ma is számosat használnak: a magasvasút csupa fém és üveg Zoologischer Garten megállója, az olimpiai stadion - amelyet a 2006. évi labdarúgó VB-re újítottak fel -, és a rocksztárok fellépésének otthont adó Waldbühne szabadtéri koncertszínpad is ide tartozik.

Az elsô kormányépület a légügyi minisztérium volt: komor épületek sora, egyforma ablakokkal, 2000 helyiséggel, amely csodával határos módon túlélte az 1945-ös bombázásokat. Ebben az épületben hirdették ki négy évvel késôbb a Német Demokratikus Köztársaság alkotmányát. Az épület jelenleg a pénzügyminisztériumnak ad otthont.

Keletebbre található a Birodalmi Bank épülete, ahol a kifosztott zsidók vagyonát ôrizték. Ebben az egyenes vonalú épületben volt egy ideig a Német Szocialista Egységpárt, az NDK kommunista pártjának székhelye is. Jelenleg a külügyminisztériumnak ad otthont, páncéltermeiben ma is ôrzik a német állam aranykészletének egy részét.

A náci idôkben épült és ma is az eredeti célt szolgáló épületek sora hosszú: a Tempelhof repülôtér, a japán és olasz nagykövetség, utcai lámpások...

A Führer bunkerjának a szemektôl elrejtett, föld alatt meghúzódó helyiségei épp ellenkezôleg, nem látogathatók. A bunkert 1936-ban építették a kancellária közelében, és mintegy harminc helyiséget foglalt magában. Hitler szobája olyan kicsi volt, hogy alig fért be egy szék a látogató számára - emlékezett vissza Rochus Misch egykor telefonkezelô, aki Hitler közelében dolgozott. A bunker mennyezete 4,5 méter vastag volt, a külsô falak 3,5 méteresek. Soha nem vetôdött fel az ötlet, hogy megnyitják a látogatók elôtt, talán attól tartottak, hogy a szélsôjobb kegyhelyévé válhat.

1990-ben a leomlott berlini fal alatti folyosóban fedezték fel Hitler sofôrjeinek bunkerét, a falakon az egyik sofôr által festett, idealizált SS-legényeket, a birodalmi sast és egy ideális náci családot ábrázoló falfestménnyel. Ezt a bunkert is lepecsételték.

Dietmar Arnold történész, aki a földalatti menedékhelyek látogatását szervezi, azt javasolja, hogy létesítsenek e helyeken emlékhelyeket. "Nincs Németországban olyan hely, ahol a (náci bûnösök) szelleme ilyen jól megmaradt volna" - véli az építészettörténész.

A polgári lakosság számára épített óvóhelyek programja 1940-ben kezdôdött. Egy évvel késôbb takarékossági okokból úgy döntöttek, hogy csak felszíni óvóhelyeket létesítenek. Több mint ezer óvóhely épült meg, 350-nek a romjai most is láthatók vagy látogathatók. Az egyik épen maradt óvóhelyen a háború után gyümölcs- és zöldségraktárat rendeztek be. A Banán-bunker néven elhíresült intézményben ma techno bulikat és kiállításokat tartanak.

A leggyászosabb emlékû épületeknek - a Birodalmi Bíróságnak és a Gestapo székházának - romjai a város központjában fûvel benôtt romot alkotnak, amelyeket a borzalomra emlékeztetô fényképes táblák vesznek körül.

Mindennapjaink titokzatos jelenségei nemcsak a tudósokat és az okkultizmus híveit foglalkoztatják. Az álom megfejtését például csaknem mindenki megkísérli. Igaz, más magyarázatot ad rá az érintett, mást az álommagyarázatból élôk, s megint mást a tudomány. A legnagyobb talány azonban még megfejthetetlen: miért álmodunk, s mi vezérli az álomképek kialakulását?

Az álmok ôsidôk óta foglalkoztatják az emberiséget. Hosszú ideig titokzatosnak tekintették az álomképeket, ezért utasítják el sokan még ma is a tudományos magyarázatokat.

A férfiak csaknem 80 százaléka, a nôk 40 százaléka azt állítja, nem álmodik - derült ki egy felmérésbôl. Az igazságot azonban nem fedik ezek az állítások: valójában minden ember álmodik, csakhogy sokan a felébredés után azonnal elfelejtik az álmukat. Éppen ez a jelenség ösztönözte a XX. század fordulóján Sigmund Freudot, a világhírû bécsi orvost, hogy az álmok tudományos kutatásával foglalkozzék. Az 1899-ben megjelent, álomfejtésrôl szóló könyve új pszichológiai kutatásokat indított el az álom jelensége és értelmezése terén. A pszichoanalízis az álom különbözô elemeihez fûzôdô szabad asszociáció révén próbálja megérteni a rejtett jelentést, ahogy Freud megfogalmazta: "az álom a tudattalanhoz vezetô királyi út"

Az álomkutatók a 20. század ötvenes éveiben fedezték fel, hogy az álomperiódusok gyors szemmozgással (REM) járnak, szemünk mintha valóban látna valamit ilyenkor, és izgatottan kíséri az álombeli látvány képeit. Az álom közben keletkezett bioelektromos áramok számítógépes elemzése, s az agykéreg meghatározott pontjainak mélyelektródás ingerlése is új eredményeket ígér az álomelméletek fejlesztésében.

Az álmok az ember belsô világát tükrözik, gyakran az álmodó testi és lelki állapotáról szolgáltatnak információt. Az álmot megközelíthetjük a fiziológiai oldalról, vagyis a test belsô ingerei, állapota felôl, de az alvó ember napi élményei, emlékmaradványai, képzelete, vágyai irányából is. Freud szerint az álmokban az ember elfojtott vágyai, kívánságai törnek szimbolikus formában felszínre. Ez az álomszimbolika az álom nyelve, ami még jórészt megfejtésre vár. A kutatók szerint ez a nyelv univerzálisnak tekinthetô, mert minden korban és népnél alapjában megegyezô. Éppen Freud nyomán voltak kutatók, akik igyekeztek feltérképezni - többek között - a szexuális álmok jelképrendszerét. A Szexológia alapjai kézikönyvben ez áll: "..a hosszú tárgyak, mint a bot, pálca, rúd, fatörzs, banán, torony, szivar a pénisz helyett áll, mint szemérmes szimbólum álmainkban. Egy ernyô kinyitása az erekciót jelképezheti. Kések, tôrök, körömreszelôk, minden hosszúkás, dörzsölô szerszám ugyancsak jelképezheti a férfi nem szerv iránti vágyat. Ami gömbölyû, mély és üreges, mint amilyen a barlang, szoba, kehely, doboz és más hasonlók a nôi genitáliák helyett futnak az álmainkon, és titkos vágyfantáziánkat jelzik."

Már az ókori görög orvosok utaltak arra, hogy bizonyos betegségek elôjelei az álomban megjelennek, mielôtt a betegség elsô tünetei észlelhetôk volnának. Közismert, hogy súlyos betegek, magas lázban fekvôk ijesztô álmokat látnak. Ez a vér összetételének, hômérsékletének az agyra gyakorolt hatásának tulajdonítható, de a vérnyomás ingadozása is szerepet játszhat ebben. A szervezetünkben végbemenô folyamatok befolyásolják az alvás alatti agytevékenységet. Erre utal Hans Kurth német pszichológus, aki szerint az álomban megjelennek bizonyos figyelmeztetô jelek, amelyek a szervezet egyensúlyi állapotának megbomlását mutathatják. Például, aki álmában szálkát nyel, és ez az álom megismétlôdik, célszerû, ha megvizsgáltatja a gégéjét. Aki rövid idôn belül többször álmodik arról, hogy az arcán duzzanat van, ez kezdôdô homloküreg gyulladásról kaphat belsô jelzést. Az olyan álom, amelyben az alvó hintázik, utalhat egyenetlen légzésre vagy középfülgyulladásra. A tengeri utazás, vízben való fürdés, vagy más vízzel összefüggô foglalatosság hólyaggyulladást jelezhet. A sötét barlangok rossz fogakra; a rendetlenül mûködô óra, vagy motor pedig a szív betegségeire figyelmeztet. Az úgynevezett betegségálmok viszont nem betegséget jeleznek, hanem az életvitellel függnek össze. Aki például arról álmodik, hogy megoperálják, annak egy fontos dologban kellene döntenie, aki rákos betegnek álmodja magát az valójában - miként a rák - élete ügyeiben nem elôre, hanem vissza vagy oldalra lépked - tartja az említett kutató.

Mûszeres vizsgálatokkal felderítették az álommal foglalkozó tudományos kutatások, hogy a rendszeres álomlátók aránya nem több 6-8 százaléknál. Ôk edzik memóriájukat, nem elfelejteni igyekeznek "buta" álmaikat, hanem ôsi játéklehetôséget remélnek emlékekben ôrzött álomképeiktôl. Az álommal foglalkozó kutatók elôszeretettel utalnak F. A. Kekule német kémikus látványos történetére, aki arra a kérdésre, hogy miképpen fedezte fel a benzolgyûrût, elmondta: "Fogalmam sem volt a megoldásról. Fáradtan elaludtam. Álmomban az atomok ugrálni kezdtek szemem elôtt. Aztán lassan átvették azt a láncszerkezetet, amire ébren sohasem gondoltam, és valósággal diadalmi tánc kerekedett, színes kis atomláncokból, amint felismertem: most azonnal fel kell ébredni, mielôtt a fél Nobel-díjat ígérô látomás eltûnik."

Az álmok, vágyak, ábrándok a közgondolkodásban meglehetôsen összefüggô fogalmak. Az álom gondolatilag súlytalan, így amikor a vágyak és ábrándok is elrugaszkodnak a valóságtól. "Merjünk nagyot álmodni!" - buzdított a politikai szlogen, amirôl felidézôdhetk emlékeinkben az a régi paraszt mondása, akinek "kenyere nincs, de kalácsra vágyódik."

Amerikai kutatóknak sikerült kihullott tejfogakból ôssejteket kinyerni, és ez áttörést jelenthet a fogászatban.

Bár a felnôtt-szervezetben is megtalálhatók az ôssejtek, amelyek képesek bármilyen sejtté átalakulni, igazán nagy mennyiségben a magzatokban találhatók.

Az embrionális ôssejtek felhasználása viszont számtalan jogi-etikai kérdést vet fel - olvasható a Beseder címû orosz nyelvû hírportálon.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet, a National Institute of Health (NIH) kutatói szerint a tejfogak "etikailag tiszta" ôssejtforrásként szolgálhatnak.

Mint kiderült, a tejfogakból nyert ôssejtek odontoblastokká, vagyis fogképzô sejtekké alakulnak át, ez pedig azt jelenti, hogy felhasználhatók a lyukas fogak "újjáépítéséhez", vagyis szükségtelenné válnak a fogtömések.

Az NIH kutatói szerint a tejfogakból nyert ôssejtek felhasználhatók idegsejtek "elôállításához" is, azaz segítségükkel esetleg gyógyíthatóvá válhatnak egyes, szövetpusztulással járó idegrendszeri betegségek is.

Brit egyetemi kutatók szokatlan alakú, és emiatt teljesen zajtalan repülôgépet terveztek.

Az új repülôgép szokatlan alakú, tulajdonképpen nincs is törzse, egyetlen deltaszárnyból áll, amit kis oldalszárnyakkal toldottak meg kétfelôl. Kialakítása emlékeztet az amerikai B2 Spirit stratégiai lopakodó bombázóra. A deltaszárny belsejében kialakított utastér belülrôl leginkább egy moziteremhez hasonlít majd, ami sokkal barátságosabb, mint a megszokott, klausztrofóbiát sugalló, hosszú, keskeny csôalak. Az új formát az indokolja, hogy a Cambridge egyetem mérnökei Paul Collinst vezetésével arra a következtetésre jutottak: a repülôgépek hagyományos, csô alakú törzsbôl és szárnyból álló felépítése felelôs a fel- és leszálláskor keletkezô nagy zajért. A tervezôk másik zajcsökkentô újítása, hogy a motorokat a szárny felsô oldalára helyezték, hogy hangjuk felfelé vetôdjön. A fejlesztés költségeihez az amerikaiak is hozzájárultak, a londoni Luton repülôtéren kívül a bostoni Cambridge MIT intézet szponzorálta a kutatást. Egyelôre csak az alakra vonatkozó számítások vannak meg, de 12 hónapon belül elkészülnek a prototípus tervei, és remélhetôleg egy évtizeden belül élôben is ki lehet próbálni a repülôgépet - jelentette a BBC brit közszolgálati rádió- és tévéállomás honlapján.

Környezetvédôk és a légi folyosók közelében élôk már mozgalmat is indítottak, hogy a tervbôl mihamarabb valóság váljék.

Kétszáznegyven méter hosszú pizzával akar bejutni a Guinness Rekordok könyvébe Pesaro olasz település, Gioacchino Rossini zeneszerzô szülôhelye.

A világ eddigi legnagyobb pizzáját szombaton sütik majd - közölték a szervezôk, majd felsorolták a hozzávalókat: 935 kilogramm tészta, 250 kiló paradicsomszósz és 300 kiló mozzarella. Az óriásfogást kilenc pizzasütô mester állítja elô mintegy kilenc óra alatt.

A remekmûvet a település egyik utcáján helyezik el, vagy inkább terítik ki, hogy aztán több százan elfogyasszák.

Pizza-mûfajban az eddigi rekordot is Olaszország tartja, pontosabban egy Vicenza közelében lévô falu a maga 200 méter hosszú készítményével.

Olvasom a lapban a hirdetéseket... Hihetetlen, de igaz: Anastasia asszonynak kellene szólnunk.

Mert ha igaz, hogy minden bajra gyógyírt tud, akkor a Rodnei utca 58. szám alatt lakó cigány bandára mit találna ki? Van egy komoly tanácsunk, de mégis, a körben lakó szomszédok tanácstalanok vagyunk.

Mi, ott lakók, naprakészen adót fizetünk, járdát seprünk, szépítünk és éljük nyugdíjas napjainkat, általuk keserûséggel, bosszúsággal fûszerezve. Ki a tulajdonosa a fent említett háznak, amiben duhajkodnak, ordítoznak? Az utcára kirohanva verekednek, s mindezt teszik a polgármesteri hivataltól 150 méterre. A tulajdonos fizeti az adót? Hova szól a személyi igazolványuk? Hiszen azt hangoztatják, hogy ôk albérlôk.

Esténként, amikor az ablakot ki lehetne nyitni, mert napközben por meg zaj van, akkor kezdôdik a gumiabroncs-, meg az üdítôs flakonok égetése - fôznek az udvaron! Így telik meg a lakásunk a központban füsttel, korommal, perjével.

A gyerekek egész nap az utcán csórén ugranak neki a járókelôk táskájának, az anyuka szerint viccelnek! De ezek a gyerekek nônek, mi meg öregszünk, és be is fog sötétedni...

Nagyon bosszúállók, mert aki meg merte fenyegetni ôket, annak megdobálták a házát. Pokol az életünk a központban! Felháborító a polgárôrök viselkedése is, akik habzó szájjal köpködik a tökmagot, elnézik, hogy ráadásul a "szipózók" is naponta óránként sétálnak ezen útszakaszon, a tejeszacskót az orrukhoz szorítva. Kábult aggyal. A rendôrségre telefonáltam, mert pillanatok alatt besurrant egyikük a lakásomba, és pénzt lopott tôlem. A rendôrség válasza az volt, hogy van-e tárgyi bizonyítékom?

Mi hiába küszködünk, törvénytisztelô emberek lévén, nem merünk ellenük szólni, mert rettegésben tartanak bennünket.

Ha a polgármester úr nem restellné, meglátogathatná az itt lakókat, szemrevételezhetné a körülményeket 150 m-t kellene megtegyen. Gondolom gyorsan találna megoldást.

Maradok tisztelettel hûséges olvasójuk Marosvásárhelyrôl.

(Név és cím a szerkesztôségben)

"Nincsen rózsa tövis nélkül" - szól a nóta...

És ez így van közel tizenhat éve virágzó demokráciánk esetében is. Termett itt már sok virág (vad is!), és sok tövis. Aztán volt, akinek az osztásnál virág jutott, s volt, kinek tövis. Társadalmunk idôsebb, sok jót, de még több rosszat, bajt megért részének fôleg az utóbbi jutott. De egy kis rosszmájúsággal ezt a sokak által sokat elemzett-vitatott másfél évtizedet akár a nagy átverések korának is nevezhetnénk. De most ne beszéljünk a forradalomról, se a "nagy privatizációról", maradjunk csak a magunk kis "örökzöld" témájánál, a hazai nyugdíjasok nyomoránál, annak is csak egy friss aspektusánál.

Volt, ugyebár egy CDR-s kor és kormány, és 2000- ben (választások éve volt és már derengett, hogy nem a legjobban áll a szénája) törvényt hozott, hogy helyére tegye a nyugdíjak ügyét, átszámítják az összes nyugdíjakat, a teljes ledolgozott idôszak és a valamikori, realizált keresetek alapján.

Aztán bukott a CDR, gyôzött és jött a PSD, és ha már átvette a hatalmat, megtehette, hogy jól elfektesse azt az ominózus-fránya törvényt, és csak négy év múlva, az újabb választások elôtt vegye elô. Így aztán 2004 ôszén beindult a "nagy újraszámítás"! S mivel tudva volt, hogy nem kis munka lesz, idôbe telik a végrehajtás, kimondták, leírták, hogy ne aggódjunk, mert a csodálatosan, igazságosan újraszámított járandóságainkat 2004 október elsejétôl, visszamenôleg megkapjuk.

Igen ám, de milyen is ez a földi élet, kormányok mennek, kormányok jönnek, és bukott a PSD-s Nastase- kormány, s jött a DA (Dreptate? si Adevar?), és az újabb mesébe illô ígéretek. (Sa traiti bine - ugye emlékszünk még?)

A hatalomátvételt pedig gyorsan követte egy nagyon elhallgatott határozat, amely szerint püpü, nem jár, nem áll a 2004. október 1-es ígéret, mert hát mi a csodáért kellene tartani a bukott kormány ilyen-olyan szociális ígéreteit?

Így aztán a nyomor határán tengôdô öregek csak idén, a nyugdíjak kézbesítésekor tudták meg, hogy újabb átverés áldozatai lettek, örüljenek, hogy egyáltalán kaptak egy kis pluszpénzt, mint valami alamizsnát, a még hátralévô kis idejükre. Már aki egyáltalán kapott, hiszen most már az is kiderült, hogy a több mint 6 millió nyugdíjas alig 40- 45%-a kap valamelyes pluszt, a többi 3,5 millió örüljön, hogy nem kevesebbet fog kapni a nagy átszámítás után. És ne álmodozzon "2004 októberre visszamenôleg".

Végezetül, de nem utolsósorban egy konklúzió: ha van egyáltalán valami, amiért méltán szégyenkezhet a mai romániai politikum- hatalom, az legelsôsorban az idôs korosztályról ily módon gyakorolt "gondoskodás"!

B. J.

marosvásárhelyi nyugdíjas

Az ember, történelme során, bármely kor bármely társadalmában megpróbált választ adni arra, hogy ki ô, honnan jött és merre tart.

Napjainkban a tudomány gyors fejlôdése lehetôvé tette az óceánok mélységeinek feltárását, a világûrt is ostromoljuk, de arra a kérdésre, hogy ki is az ember valójában - nincsen egyértelmû válaszunk.

Ki vagy te? Íme, mit mond a buddhizmus: "Nézz saját magadra, Buddha bölcsessége vagy". A brahmanizmus szentírásaiban, az Upanishadokban ez áll "önmagunkat megértve, megismerjük az univerzumot." A Bibliában Lukács evangéliumában (17. rész 21.) ezt olvashatjuk: "... íme az Isten országa ti bennetek van." Mohamed pedig azt mondta: "Az, aki önmagát megismeri, saját urát ismeri meg."

A napokban kezembe vettem egy ôsi kínai filozófus könyvét és megdöbbentem azon a tudáson, amit kb. 2500 évvel ezelôtt papírra vetettek. Lao-Cerôl van szó (élt kb. i. e. 604-531-ig). A legenda szerint Lao-Ce egy napon elindult, hogy elhagyja a várost, de a kapuôr visszafordította és azt mondta ne