Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Lehet azon vitatkozni, hogy mennyire komoly az Azomures tulajdonosainak azon szándéka, hogy bezárják a kombinátot. Hogy ki zsarol kit, és mi lesz a vége a konfliktusnak. Lehet azon is morfondírozni, hogy vajon mikor kerül sor erre a lépésre: idén vagy jövôben, esetleg fokozatosan, hosszabb idô leforgása alatt.

Ha a török tulajdonos beváltja fenyegetéseit - márpedig ezt a változatot szociális meggondolásokból figyelembe kell venni -, akkor a következô kérdés: mi lesz a több ezer elbocsátott alkalmazott sorsa? Erre a kérdésre mindeddig szinte semmilyen komoly reakciót nem tapasztaltunk önkormányzati vezetôk, képviselôk részérôl, de egyesek meglepôen naivan álltak hozzá a problémához: majd a nyárádtôi ipari park "felszippantja" a munkanélkülivé vált kombinátosokat.

Az ipari parkban azonban még mindig "utolsókat simítgatnak", egyelôre fel sem avatták. Erre állítólag jövô hónapban kerül csak sor. És persze ezután hirdetik meg a versenytárgyalásokat a parcellák bérbeadására, következik a befektetôk kiválogatása, az esetleges óvások megoldása, a beruházók "beköltözése", ami ismét hónapokat vesz igénybe. Feltéve, hogy lesz ki közül válogatni és nem a jöttem, láttam, nem tetszik, elmentem jellemzi majd a vállalkozók hozzáállását. A megyei vezetôk szerint szinte hetente érdeklôdnek külföldi cégek, ám igazán komoly ajánlatról, világhírû multinacionális vállalat beruházási szándékáról nem hallottunk. Mint ahogyan egy olyan stratégiáról sem, amelynek lényege a vállalkozók megkeresése az ipari park befektetési ajánlatával, és egyáltalán, a beruházási lehetôségek népszerûsítése. Mert ugyan honnan tudná a portugál beruházó, hogy Nyárádtôn ipari park várja "tárt karokkal"? Nem elég a megyei tanács honlapján tudatni vagy a külföldi utak során elszotyogtatni egy-egy szórólapot.

De ha egy az egyben elhisszük a nyilatkozatokat, akkor az ôsz folyamán a befektetôk csak amúgy özönlenek majd az 5 millió euróval felépített ipari parkba. Bárcsak így lenne!

Sok esetben külföldön sem sikerül már benépesíteni az ipari parkokat, ezért kérdés továbbra is: mit tudunk mi nyújtani egy beruházónak, hogy a marosvásárhelyi és ne egy más országbeli ipari parkot válassza? Olyan jelentôs kedvezményekrôl, amelyek anyagilag igen vonzóvá tennék a befektetést, a hazai törvénykezés merevsége miatt nemigen lehet szó. Bár az illetékesek 3000, az ipari parkban létesítendô munkahelyrôl beszélnek, azt sem kell elfelejteni, hogy ezt a számot 5 év alatt tervezik elérni, és ez csupán egy uniós ajánlás.

És ne feledjük, hogy akárhány munkahelyet is terveznek létrehozni, az Azomures alkalmazottai fôként 40-45 év felettiek, tehát semmiképpen nem lesz könnyû munkahelyet találniuk. Ezért kellene idejében gondolkodni, nem pedig megvárni, míg "felrobban a szociális bomba"!

Antalfi Imola

Szili Katalin, a magyar országgyûlés elnöke tegnap magánlátogatást tett Marosvásárhelyen. A délelôtti órákban meglátogatta a Teleki Tékát, szentmisén vett részt, ellátogatott a vártemplomba és a Piraeus Bankba, majd az RMDSZ megyei vezetésével és városi tanácsosokkal találkozott. A találkozókat követôen, a Kultúrpalota Tükörtermében sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztatón jelen volt Virág György volt megyei tanácselnök, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke, Frunda György, az SZKT elnöke, Csegzi Sándor és Bárczi Gyôzô alpolgármesterek, városi és megyei tanácsosok, Kerényi György, Szili Katalin tanácsosa.

Szili Katalin elmondta, hogy, a civil szervezetek és az egyházak egy évvel ezelôtt tett meghívására válaszolt ezzel a látogatással. Bár magánlátogatásra jött, mint mondta, természetes, hogy "nem bújhatott ki a funkciójából", és külön köszönetet mondott Kelemen Atillának, illetve az RMDSZ-nek, hogy lehetôvé tették ezt a látogatást.

Az elnök asszony Nagyvárad és Kolozsvár után jött Marosvásárhelyre, innen Csíkszeredába és Sepsiszentgyörgyre utazott. Hangsúlyozta, hogy épp egy ilyen magánlátogatás ad alkalmat arra, hogy egy politikus megismerhesse az itt élôk gondjait, örömét, ugyanakkor ez a látogatás felkészülési lehetôség is számára a szeptember 16-án sorra kerülô Kárpát-medencei Képviselôk Fórumára. Kiemelte, hogy ô maga korszerû nemzetpolitikában gondolkozik, amely egy prosperáló, fejlôdô anyaországra kell építsen. "Ahol nyilvánvaló adósságaink vannak, ott nagyobb a felelôsség" - jelentette ki, hozzátéve: a látogatás során megállapította, hogy a magyar kormány egy olyan úton indult el, amely a közös ügyek megoldását segíti elô. Ezt szolgálja a Szülôföld Program is.

A találkozón szóba került az oktatás kérdése, külön örömét fejezte ki, hogy a Bolyai líceum az ôsztôl tiszta magyar nyelvû oktatási intézményként indítja a tanévet. Ezenkívül kérésként fogalmazódott meg, hogy a Budapest-Marosvásárhely közvetlen repülôjárat beinduljon. Szóba került Románia uniós csatlakozása is. Szili hangsúlyozta, számára is fontos, hogy 2007. január 1-jén Románia az EU teljes jogú tagjává váljon.

A kérdések a Dávid Ibolya MDF-elnök nyilatkozataitól az árvízhelyzetig a problémák széles skáláját átfogták.

A Népújság arra kérdezett rá, hogy nem kellene-e esetleg értelmesebb és reálisabb terepre áthangolni a magyar-magyar kapcsolatokat? Annál is inkább, mivel egyre erôltetettebbnek kezd tûnni az úgymond magyar-magyar ellentét a kettôs állampolgárságról lezajlott népszavazás miatt. Halljuk a magyarázkodásokat és kimagyarázásokat, holott mindenki számára világos, hogy ez egy álprobléma, hiszen, mint nemrégiben kiderült, a Fidesz is kivihetetlennek tartja ezt a megoldást.

Szili Katalin: Nyilvánvaló, hogy a pártok többrendbéli megnyilatkozásait nem kívánom minôsíteni. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy a kormány már beterjesztett egy olyan programot, amely mindazon megoldások irányába hat, amely az együttmûködésünket, együtt gondolkodásunkat, az európai közös létünket jelentheti. Ezek folytatódnak, hiszen a kormány tovább végzi a szükséges egyeztetéseket. A parlament elnökeként elmondhatom, hogy a Kárpát-medencei Képviselôk Fóruma, amely szeptember 16-án megrendezésre kerül, méghozzá azon a legitimitási alapon, ami a választott képviselôséget jelenti otthon, illetôleg itthon a különbözô parlamentekben, azt hiszem, jó lehetôséget nyújt arra, hogy megint csak közösen gondolkodjunk és közösen alakítsuk ki azokat az elképzeléseket, amelyek - reményeink szerint - nemcsak az érzelmi szükség, hanem a racionális megoldásokon is alapul.

Marosvásárhelyi látogatása során alkalmunk volt villáminterjút készíteni Adrian Nastaseval, a képviselôház elnökével.

- A Szociáldemokrata Párt a tavaly novemberi választásokat tulajdonképpen megnyerte, vagy legalábbis ez a párt kapta a legtöbb szavazatot. Mi az oka mégis, hogy olyan könnyen hagyták kicsúszni a kezükbôl a hatalmat?

- Mert demokratikus párt vagyunk és tiszteletben tartottuk az állampolgárok szavazatát a második fordulóban. Bár láttuk és látjuk, hogy az a bizonyos szavazás érzelmi szavazás volt. Az ukrajnai történések után Traian Basescu fennhangon választási csalásról kiabált. Így állította maga mellé a választókat. Most értjük igazán, hogy valóban választási csalás történt, de az ô részérôl, érzelmi csalás. Mi akkor nem óvtuk meg a szavazást. Így aztán Traian Basescu ahelyett, hogy az SZDP, az RMDSZ, a PUR és a kisebbségek által nagyjából már kialkudott koalícióból jelölt volna ki miniszterelnököt, az elôrehozott választásokkal fenyegetôzött. Ezzel hatott az RMDSZ-re és a PUR-ra, hogy álljanak mellé, és támogassák a jelenlegi kormánykoalíciót. Tehát ez a történet. Mi természetesen elégedetlenek voltunk ezzel a manôverrel, de betartottuk a demokrácia szabályait, még akkor is, ha megvolt errôl a véleményünk. Kíváncsi vagyok a választók véleményére, most, nyolc hónapi kormányzás után.

- Annak tükrében, ami a politikában általában, de különösen a kormányzatban történik, véleménye szerint a 2007. január elseje reális dátum Románia európai uniós csatlakozása szempontjából?

- Véleményem szerint ahhoz, hogy 2007. január elseje valós csatlakozási idôpont legyen, mi magunk kell prioritásként kezeljük a csatlakozás feltételeinek a teljesítését. Azonban, amíg az integrációról, az árvízkárok rendezésérôl, a tanévkezdés problémáiról, a közelgô télrôl szó sem esik, és ehelyett arról vitatkoznak, hogy le kell-e váltani a parlament elnökeit vagy a megyei tanácselnököket, világos, hogy külföldi partnereink szemében komolytalannak látszunk. Azt fogják mondani, játsszunk amennyit tetszik a homokozóban, és addig maradunk kívül, elszigetelve, amíg be nem bizonyítjuk, hogy olyan mentalitásunk van, ami megengedi számunkra, hogy beilleszkedjünk az európai civilizációba. Sokan felhívtak az utóbbi napokban, hogy mi történik, nem látjuk, hogy még Bulgáriának is sikerült olyan politikai koalíciót létrehozni, amely mûködik, épp a nagy cél érdekében? Ezzel szemben, mondják, Romániában mi apró-cseprô dolgokon vitatkozunk, amit ôk nem értenek.

- Véleménye szerint mi lesz az erdélyi autópálya sorsa?

- Ha tavasszal elôrehozott választások lesznek, szavazzanak ránk, és akkor folytatjuk az autópálya építését.

Tegnap a kora délutáni órákban rövid négyszemközti találkozóra került sor Szili Katalin, a magyar országgyûlés elnöke és Adrian Nastase, a képviselôház elnöke között. Mint kiderült, "összefutottak", ugyanis, Nastase, amikor tudomást szerzett arról, hogy Szili Katalin Marosvásárhelyen van, Kolozsvárról egyenesen a Kultúrpalotába sietett.

A rövid "tête â tête" utáni sajtónyilatkozat során Szili Katalin kijelentette: Örül a találkozónak, mert még a közös kormányzás idején kialakult kapcsolat jó hatással volt a csatlakozási felkészülésre. Mint mondta, Magyarország igyekszik minden olyan tapasztalatot átadni, amely Románia európai uniós csatlakozását segíti, és elkötelezettnek érzi magát a 2007-es idôpontot illetôen.

A továbbiakban elmondta, hogy az aktuális politikai eseményekrôl is tájékoztatták egymást, és beszéltek az árvízhelyzetrôl. Elmondta, hogy Vásárhelyrôl Hargita megyébe megy, ahol az árvíz sokkal nagyobb károkat okozott, mint itt, és külön kérte a sajtót, figyeljen oda az eseményekre.

Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy kimondottan azért jött Vásárhelyre, hogy így adja jelét a magyar parlament elnök asszonya iránt érzett tiszteletének és elismerésének. Ugyanakkor kiemelte a két parlament, illetve az MSZP és az SZDP közötti kiváló kapcsolatokat, hozzátéve, hogy a magyar parlament példaértékû volt számukra és bizonyos mûködési modelleket át is vettek tôlük. A kapcsolatot a XXI. századhoz méltó partnerségnek nevezte.

Mivel fontos érdekeket érintett a szakminisztériumnak a 2003. évi 270-es kórháztörvény módosítására kidolgozott tervezete, amelyet vissza is vontak a minisztérium honlapjáról.

A tervezet, azt a célt hangoztatva, hogy növelni kell az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságát és minôségét valamint a lakosság egyenlô mértékû hozzáférhetôségét ezekhez a szolgáltatásokhoz, egy egész sor módosítást helyezett kilátásba a kórházak vezetését és gazdasági menedzselését illetôen. A tervezet lehetôvé tenné, hogy a kórházak konzorciumot alkossanak. Az eredeti törvény 19. cikkelyét pedig azzal egészítette ki, hogy a szaktárca vagy a helyhatóságok javaslatára kormányhatározattal közkórházakat lehet alapítani vagy átszervezni részvénytársasá-gokká.

A kórházak igazgatását a módosítás szerint a vezetôtanács venné át, amely a megyei tanács, a helyi tanács, a pénzügyminisztérium, az egészségügyi minisztérium, a biztosító pénztár, az egyetemi klinikák esetében pedig az oktatásügyi minisztérium képviselôjébôl állna, és nem vehetnének részt abban a kórház fizetett dolgozói. A vezetôtanács ülésein szavazati jog nélkül jelen lehetne a kórház vezérigazgatója, az orvosi tanács elnöke, a szakszervezet, a patronátus, az orvosi kollégium, az asszisztensek rendjének és a páciensek egyesületének képviselôje.

A vezérigazgatói tisztséget felsôfokú végzettséggel és menedzseri képesítéssel rendelkezô személyek tölthetnék be négyéves idôtartamra. A kórház vezérigazgatói tisztségét a tervezet szerint nem foglalhatná el olyan személy, aki máshonnan is bért kap, aki valamilyen köztisztséget visel (amirôl le kellene mondania, ha a kórházigazgatóságot választja), akinek részvényei vannak azoknál a cégeknél, amelyekkel szerzôdést köt a kórház, aki osztály- vagy klinikavezetôi tisztséget is betölt, továbbá akit az orvosi, gyógyszerészeti kollégiumban vagy az asszisztensek rendjében választották meg vezetônek. Az egyetemi tanároknak választaniuk kellene, hogy az orvosi oktatásban maradnak-e, vagy, ha a kórházvezetés mellett döntenek, akkor a tanítást fél normával, a 8-tól 16 óráig tartó munkaidô után végzik el. Az osztályvezetô egyetemi káderek a klinika vezetôjének csak oktatási és kutatási téren lennének alárendelve, adminisztratív és pénzügyi szempontból a kórházvezetôségnek tartoznának felelôsséggel.

A törvénymódosításnak különösen a fenti cikkelyei ellen fogalmazták meg tiltakozásukat a kedden Marosvásárhelyen tanácskozást tartó rektorok. Sajtóközleményükben kiemelik, hogy a minisztérium szándéka a valódi szakmaiságot képviselô egyetemi oktatói tevékenység korlátozása.

"Milyen szakmai tekintélye lehet egy egyetemi tanár elôtt egy esetleg más szakmabeli igazgatónak, az új törvény ugyanis lehetôvé teszi bármelyik egyetemet végzett személynek, függetlenül attól, hogy milyen szakterületen szerzett diplomát, hogy kórházigazgató legyen?" - fogalmaznak a rektorok. "Az egyetemi kórházakban a betegellátást biztosító orvosok 87 százaléka egyetemi oktató. Munkaprogramjuk során egyszerre látják el az oktatói és gyógyítói hivatásukat, amelyek elválaszthatatlanul összetartoznak.

A kórháztörvény módosítását célzó tervezet elôírja, hogy az egyetemi kórházakat a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium finanszírozza, amelyrôl közismert, hogy még a közoktatási egységek rehabilitációjára sincs pénze."- olvasható többek között a dr. Popa Florian egyetemi tanár, a Rektorok Országos Tanácsának alelnöke, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár, a MOGYE rektora, dr. Bojita Marius egyetemi tanár, a kolozsvári Iuliu Hatieganu Egyetem rektora, dr. Vasile Burlui egyetemi tanár, a iasi-i Grigore T. Popa OGYE rektora, dr. Ciurea Tudorel, a craiovai OGYE rektora, dr. Mos Liana Mirela egyetemi elôadótanár, az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem felhatalmazott dékánhelyettese által aláírt közleményben.

A Helikon - Kemény János Alapítvány augusztus 27- én, szombaton délelôtt 10 órakor Marosvécsen, a Kemény-kastély parkjában emlékünnepélyt rendez a Kuncz Aladár emlékét idézô kôasztal felavatásának 70. évfordulója alkalmából. Az eseményre Pomogáts Béla irodalomtörténész és Adamovits Sándor emlékezik. Ezt követôen kerül sor Kilyén Ilka, B. Fülöp Erzsébet és Csergôffy László, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mûvészeinek Múzsák kôasztala címû irodalmi összeállítására. Közremûködik Vilhelem András, a Mûvészeti Líceum tanulója csellón.

Megnyomorít a posta, panaszolja a nyugdíjas korú hölgy, aki láthatólag maga intézi minden fontos ügyét, sokat beszélek Magyarországgal, na meg Amerikával, ott él a lányom, amott az unokám, magyarázza a fiatalembernek, aki elé ült, anélkül hogy tudná, mit intéz az ifiúr. Megvallom, bár csaknem fél órát töltöttem abban a kis irodában vagy miben, magam sem tudom, milyen a munkamegosztás, ugyanis a cég vezetôi "elfelejtették" a gépek elé íratni, melyiknél miféle kéréssel- kérdéssel jó jelentkezni, a falon viszont annál több szakszerûtlenül elhelyezett szöveg mondja, milyen másolatokat kérnek. Kisebb sorok képzôdnek, ide is állna az ember és oda is, nekem az útlevélosztály s a személyazonossági igazolványokat kibocsátó hivatal jut eszembe - ott tudniillik hiába vezették be a technikát, a korszerû számítógépes hókuszpókuszt, a sorok a régiek maradtak, mert a hivatal mentalitása alig változott, mondhatni, a már a múlt században is korszerûnek,
"nyugatinak" számító egykori osztrák-magyar monarchia bürokráciájából csak a vaskalaposságnak bizonyos (balkáni elkenôdésû) változata "ragadt" az erdélyi hivatalokra, aztán "szovjetizálódott", majd a sokoldalúan korrupt szocialista éra alatt "autohton" sovénnacionalista erezettel "színezôdve" mentette át magát a kisablakok mögé, s ma is ott kísért a számítógépekhez ültetett ifjonc hivatalnokok "munkamódjában".

Nagy buli: át lehet iratkozni egyik szolgáltatótól a másikhoz. Nincs annyi tájékoztatás, újsághirdetés, reklám, hogy mindenki tisztában lenne vele: mit jelent, ha otthagyom az állami "vonalat", és elszegôdöm egy másikhoz, amelyrôl mindenféle legendás dolgot mesélnek; de mikor tiszteletem teszem a cégnél, nem képesek szóba állni az anyanyelvemen, nunceleg, mondják mosolyogva, nem értem, nunceleg, és elkezdôdik a szégyenletes makogás, a félreértések sorozata, én sem értem, mondja pironkodva a néni, miután megpróbáljuk elmagyarázni, hogy a régi céggel megszakad a kapcsolat - de akkor miért mondja a fiatalember, hogy van ennyi meg ennyi ilyen meg ilyen beszélgetésem - "azokkal"? És akinek kedvezménye volt a réginél, megkapje-e itt is?

És ha otthagyom a régit, nem lesz abból baj? Mert mindig baj lett, ha valami újat próbáltunk. És, tessék mondani, nincs ebben az ingyen-beszerelési kampányban valami beetetés, ami után következik a szokásos átverés?!

Akkor kiléphetek önöktôl is? Rosszabb, mint egy politikai párt, nemde.

A válasz, ha van, mondódik. De ami mondódik, újabb kérdéseket gerjeszt az aggályoskodó román állampolgárban.

Hiszen ami mondódik, nem értôdik igazán.

Az ifú szerzôdéskitöltôk nem tehetnek róla, hogy nem tudnak magyarul is. Ha ezt elvárnák tôlük, valószínûleg nagy sajtózörgéssel "kelne pártjukra" a valamiféle jogok állami szervezete, mint nemrég Csíkban, ahol furcsállódott, hogy a térség nyelvét illik ismernie a tapstéri palotában kapusszolgálatot is teljesítô szobafestônek-karbantartónak. (Jelzem: régebb is tudott, bár nem verték dobra.)

Az alkalmazottak két év alatt akarva-akaratlanul megtanulnának ezt-azt a velük "együtt élô", sôt cégük jövedelmét fele-fele, vagy talán annál is nagyobb arányban biztosító
"kisebbség" nyelvébôl. De sajna, szeptembertôl már nem ingyenes az átállás, a beszerelés - vége a kampánynak. (Jó piacérzékû cég bizony megszólal az ügyfél nyelvén, ha annak pénzére ácsingózik.)

Persze vannak irodák, ahol kedvesen szólnak magyarul - kasszások, elôjegyzôk, kisasszonyok, úrfiak.

Ahol naponta száznál is többen jelentkeznek az internetes, kábel- és telefonszolgáltatás bevezetésére, nem ad(hat)nak egyértelmû felvilágosítást a magyar ajkú elôfizetôknek az alkalmazottak. Ezt fájlalom és sérelmezem, és minden emberjogi szervezet szíves figyelmébe ajánlom.

Miféle cég az, amely elvárja, hogy gyarapítsam a profitját, és közben pimasz módon alapvetô jogaimban rövidít meg?!

Pedig volna precedens a tisztességre. Nuncelegnek él egy - mostohának tekintett - ikertestvére is; ô a marosvásárhelyi etnikumközi jóviszony Hamupipôkéje.

Úgy hívják (amikor hívják, nagy ritkán), hogy: Tenceleg.

Azaz: (Meg)értelek.

Régóta hangoztatták az izraeli békepártiak (függetlenül attól, hogy az ENSZ képviselôi és képmutatói mit akartak Jeruzsálemre ráerôltetni) szemben a "héjákkal és sasokkal", hogy a megbékélés ára a kompromisszumok keresése. És ebben benne vannak a területi engedmények is.

Azoké a területeké, melyeket Izrael az 1967-es ún. hatnapos háborúban szerzett meg/vissza. Hiszen addig az 1948-as ideiglenes fegyvernyugvással rákényszerített lehetetlen határok között kellett élnie, olyan államok szomszédjaként, melyek folyton a tengerbe akarták (akarják) taszítani. Az vágta ketté Jeruzsálemet. A nemzetközi státus megalkotása a város számára teljes kudarccal végzôdött.

1967-ben Izrael egy harmadik gyôztes háborút vívott a fojtogató olajhatalmakkal. (Ez volt - sokak szerint - a zsidókról elterjedt gyávaság- elôítélettel szemben a legcsattanósabb válasz.) A háborút csak a Szovjetunió és az USA gyors megegyezése állította meg. A világ egyensúlyát kellett helyrebillenteni.

A megszerzett területeken a zsidó állam gyorsan és sikeresen rendezkedett be. Nem törôdött a jogos és jogosulatlan tiltakozással, a terrorista cselekedetekkel, úgy gondolták kormányai, hogy az ország képes magát megvédeni. A hadsereg erôs és bármikor mozgósítható, a lakosság feltétlen támogatását élvezi. Telepeket létesített a Jordán folyó nyugati partján, a Gázai övezetben, kiépítette az ország természetes fôvárosát, Jeruzsálemet.

Tény, hogy a bigott, sokgyermekes, "ultravallásos" családok vállalták a kockázatot, azt, hogy kilépnek a biztonságosabb "régi" Izraelbôl és letelepednek a sivatagban, azokon a lepusztult területeken kezdenek új életet, amelyek megállíthatatlanul mentek tönkre, hevertek parlagon, sínylôdtek középkori viszonyok között, amióta 1525-ben a török meghódította. (Képzeljük el ugyanezt a Mohács utáni Magyarországról 1967-ig. Usque 450 év, s nem 150. Mivé lett volna az Alföld, Debrecen vagy Szeged?) Az új életet szó szerint értették. Házakat építettek állami támogatással, földet tettek termôvé, öntözéses gazdaságokat létesítettek 38 év alatt, ipart hoztak, munkahelyeket teremtettek. Önerôbôl, segélyekkel, kedvezô politikai hátszéllel. Védték a telepeket. Ez lett a szûkebb honuk.

Azok a zsidók vállalták a kihívást és veszélyt, akiknek szülei Kelet- Európából vándoroltak be, akik az arab világból menekültek a 2000 éve hazának tekintett Szentföldre. Az Erecbe (az Államba). Ôk adták a hadsereg hivatásosainak nagy részét, ôk a fizikai munkások jelentôs hányadát, ôk azok, akik nem akarnak továbbállni, máshová vándorolni. Az állam talpkövei voltak. Akár tetszett, akár nem az Európából bevándorolt mûvelteknek.

Közben azonban megalakult a palesztin állam, és a folytonos feszültség, intifáda, összecsapások, konfliktusok, az Izraelre nehezedô nemzetközi nyomás arra késztette Ariel Sharon miniszterelnököt (az egykori telepítésügyi minisztert!), hogy élére álljon annak a politikai mozgalomnak, mely a "területért cserébe békét" elvét vallja. (Sic transit...) Vállalta a legnépszerûtlenebb feladatot, a vissza- és kivonulást. A kitelepítést.

Fájdalmasan ésszerûnek látszik.

A kitelepítendôk elkeseredetten állnak ellen az izraeli hadseregnek. Zsidók zsidóknak. Valószínûleg ma nagyobb az elkeseredés, mint a kereszténység elsô századában, midôn Róma Júdeát és Izraelt szétszórta, számûzte a civilizált mediterrán világba. A legsötétebb jóslat sem föltételezi azonban, hogy újabb szétszóródás következnék az elkeseredettek körében. Belebukik a kormány? Elfogadja végül is az izraeli társadalom az összébb- húzódást? Belátják, hogy egy csoport feláldozásával életek százait menthetik meg, elhárítják az öngyilkos merénylôk rohamát (részben)? Biztosabb, mint a Fal.

A kitelepítettek segélyt kapnak, új otthont kell teremteniük a saját hazájukban. S ez most kínosabb, mint a középkorban, amikor idegenbôl hontalanságba ûzték ôket 50-100 évente.

És az is eszembe jut, egy demokráciában a kitelepítettek ellenállnak. Ellenállhatnak. Lehet demonstrálni, tiltakozni. Kormányt buktatni. Ugyanez a romániai falurombolás idején, egy totalitárius állami diktatúrában egyetlen falunak sem jutott eszébe.

A párhuzam több mint elgondolkoztató.

Az idén Marosvásárhely látja vendégül Románia egyetlen általános televíziós fesztiválját, a Simfestet, melynek szervezôi fô helyszínként a várat választották. Jelenleg két vagy három televíziós fesztivál létezik Romániában, ezek azonban tematikusak, és ezáltal egy szûkebb alkotói réteghez szólnak.

Az augusztus 22-28. között zajló Simfest rendezvény egyik fôszervezôje, Corina Maria Ruja elmondta, hogy a Simfest pozitív változás elôidézésének fényében jött létre, mottóul a professzionalizmus eszméjét tûzve ki. A fesztivál lehetôség a helyi televíziók és független filmkészítôk számára, hogy bemutassák alkotásaikat eredeti formájukban, anélkül hogy bárki módosítaná, esetleg cenzúrázná azokat. Gyakran elôfordul riporterekkel, hogy készítenek egy anyagot, beküldik egy televízióhoz, és mire megjelenik, teljesen más lesz belôle. Ezért van hát szükség ilyen jellegû fesztiválokra, rendezvényekre - hangsúlyozta Corina Ruja, majd hozzátette: két dologban Európa-szinten egyedülálló ez a rendezvény. Az egyik az, hogy külön hírszekciót hoztak létre, a másik pedig, hogy a versenyzôk nem csak a zsûri tagjaival, hanem - az ún. "workshop"-ok keretén belül - egymással is megoszthatják alkotásaikat, illetve kifejthetik véleményüket, ötleteiket egy-egy bemutatott mû kapcsán.

A keddi nap folyamán, délelôtt Lucian Ionica, a temesvári Román Televízió elnöke, délután pedig a közismert dokumentumfilm- készítô Fischer István tartott a riporterek számára felkészítô elôadást.

A fesztivál vonzerejét bizonyítja, hogy míg a tavalyelôtt 80, a tavaly 90 körüli volt a benevezett munkák száma, az idén a közel 20 díjért több mint kétszáz alkotás szállt versenybe.

Súlyos közúti baleset történt tegnap reggel hét óra körül a székelyvajai "halálkanyarban". Ezúttal két középkategóriás kamion csattant egymásnak, mivel egyik teherautó a kanyar végén átcsúszott a szemközti sávra, ahol féloldalasan ütközött a szembôl jövô haszonjármûvel. Mint azt a helyszínlelô rendôrök elmondták, az egyik teherautó sofôrjét kórházba kellett szállítani, ottlétünkkor állapotáról még nem tudtak nyilatkozni.

A kormány ebben az évben is értékjegyekkel támogatja a növénytermesztôket legtöbb 5 hektárig, hektáronként 135 (RON) lejjel. Az értékpapírokkal minôsített vetômagok, mûtrágyák, rovarölô szerek vásárolhatók. Akik gépesített technológiát alkalmaznak, hektáronként 40 (RON) lej üzemanyag-támogatás-ban részesülnek.

Az ôszi kultúrák létrehozásának támogatására azok a természetes személyek jogosultak, akik termôterületekkel rendelkeznek és terményeket állítanak elô, továbbá az 1991. évi 36-os törvény alapján alakult mezôgazdasági társulások és más jogi személyiséggel rendelkezô érdekvédelmi mezôgazdasági társaságok. Értékjegyeket igényelhetnek azok a természetes személyek is, akik termôföldjeiket bérbe adták az 1994. évi 16-os törvény értelmében, nyilvánvalóan maximum 5 hektárig, függetlenül attól, hogy ennél nagyobb területtel rendelkeznek. A bérlôk a tulajdonosok helyett is igényelhetik a támogatást.

A kéréseket a termôföld tulajdonjogát bizonyító és a gazdasági nyilvántartásba vett iratokkal együtt kell beadni ez év október 31-ig azokhoz a polgármesteri hivatalokhoz, amelyek a földterületeket nyilvántartják. A mezôgazdasági kamarák szakemberei elvégzik a szükséges ellenôrzéseket, miután a támogatás folyósítható.

Az üzemanyag azoknál a töltôállomásoknál szerezhetô be, amelyek elfogadják az értékjegyeket. Végezetül fontos tudni, hogy a támogatást igénylô nagyon figyeljen a típuskérvényre, amelyet saját felelôsségére aláír, ugyanis azon külön kiemelték, hogy az értékjegyekkel csak minôsített vetômagok vásárolhatók. A kérések és a szükséges dokumentumok már beadhatók a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon.

A keddi késô esti, éjszakai felhôszakadás nyomán megyénk öt településén házakat, pincéket, udvarokat, mezôgazdasági területeket öntött el a víz. A Segesvár közelében, Fehéregyháza és Héjjasfalva között levô árterületeket a vízügyi igazgatóság szakembereinek felügyelete alatt tegnap sok év után elôször árasztották el a Nagy- Küküllôn alázúduló, s a folyó menti településekre veszélyt jelentô víztömeggel. A meteorológusok elôrejelzései szerint ma és holnap csak kisebb csepergôk lesznek, de szombattól újra nagy mennyiségû csapadékra számíthatunk.

A Mezôpanit községhez tartozó Csittszentivánon a szerdára virradó éjszakán egy héttagú családot kellett kiköltöztetni a házukból, amelyet egy hónap leforgása alatt immár másodszor öntött el a víz. A helyszínen levô Bartha Mihály polgármester tájékoztatása szerint hét házba és negyven udvarra, melléképületbe zúdult be a szôlôsökbôl lefutó, megáradt patak. Volt olyan ingatlan, ahol az egy métert is elérte a vízszint. Az állatokat még kedden 21 óra körül kimenekítették a veszélyeztetett udvarokról.

Az Operatív Sürgôsségi Szolgálat ügyeletese arról számolt be, hogy tegnap délben a legnagyobb gond Maroskeresztúron, a Szôlôs utcában volt, ahol négy házat és több pincét, lakott alagsort öntött el az ár, s az ingatlanok elhelyezkedése miatt nem volt lehetséges a víz kiszivattyúzása. Az egyik házból kipumpált víz a szomszéd udvarára, alagsorába folyt.

Kedden késô este Sáromberkén 30 pincébe folyt be a lezúduló csapadék, amelyet a föld már nem volt képes beszívni. Öt családot költöztettek ki, miután a Szengyel pataka elárasztotta házaikat. A csíkfalvi polgármesteri hivataltól kapott értesítés szerint Jobbágyfalván 12 udvarra folyt be a megáradt Itang-patak. Szerda délelôtt a 19. kilométernél ideiglenesen lezárták a 135/A megyei utat.

Tegnap egész nap riadókészültség volt Segesváron és környékén. A kisebb patakok elárasztottak 200 hektárnyi területet, amelybôl 75 hektár beültetett termôföld volt. Mint Fokt Calintôl, a vízügyi igazgatóság sajtószóvivôjétôl megtudtuk: a Nagy- Küküllôn, melynek vízhozama átlagosan 10 köbméter másodpercenként, tegnap reggel, a Hargita megyei felhôszakadások és a zetelaki gáttól leeresztett vízmennyiség nyomán másodpercenként 400 köbméter volt a lefolyó vízmennyiség. Mivel fennállt annak a veszélye, hogy a Nagy-Küküllô elárasztja Segesvárt és Héjjasfalvát, sok száraz év után igénybe vették a Fehéregyháza és Héjjasfalva közötti ideiglenes tározót. Tegnap délelôtt a szóban forgó árterületekre egymillió köbméter vizet engedtek. A területen termesztett kukorica odaveszett. Fokt Calin arról is beszámolt, hogy a szerdára virradó éjszaka a legnagyobb csapadékmennyiség, 45 liter négyzetméterenként Balavásáron és Fintaházán hullott.

Az erôs esôzés folytán kialakult Hargita megyei helyzetre hívta fel a média figyelmét Markó Béla szövetségi elnök szerdai sajtóértekezlete kezdetén, ugyanakkor részvétét fejezte ki azoknak, akik hozzátartozóikat veszítették el a természeti katasztrófa során. Hatalmas mennyiségû csapadék zúdult Udvarhelyszékre és a Sóvidékre, eddig 10 halottal és több mint 15 eltûnttel kell számolnunk - mondta a szövetség elnöke.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány mind rövid, mind hosszú távon az árvízkárok helyreállítására kell összpontosítson. A szövetség elnöke prioritásnak nevezte egy országos védelmi stratégia kidolgozását is.

A kormányátalakítással kapcsolatosan Markó Béla elmondta: gyorsan és operatívan zajlott le, ugyanakkor reményét fejezte ki: az új tárcavezetôk koherensebb és hatékonyabb kormányzást tudnak majd biztosítani. Szerinte az adott miniszterek leváltását semmiképpen nem kell büntetésként értelmezni; a kormányátalakítás egy adott idô után természetes velejárója a kormányzásnak. A szövetség elnöke nem zárja ki a végrehajtás szerkezeti felépítésének átszervezését sem, fôként az ügynökségekkel, hatóságokkal kapcsolatosan szükséges egy áttekinthetôbb rendszer kialakítása - mondta Markó Béla, hozzátéve azonban, hogy erre az átszervezésre nem a közeljövôben kell sort keríteni.

Újságírói kérdésre válaszolva a szövetség elnöke elmondta , a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium, valamint a Kereskedelmi és Gazdasági Minisztérium átszervezése esetében az RMDSZ igényt tartana az eddigi két megbízott miniszterének teljes hatáskörrel való felruházására.

Markó Béla szövetségi elnök ugyanakkor hangsúlyozta: jelen pillanatban a kormány megerôsítésére kell összpontosítani, illetve arra, hogy a parlamentben is szervezetten mûködjön a koalíció. Jövô hét elején rendkívüli ülésszakkal kezdôdik a parlamenti tevékenység, ezalatt módosítják a két ház mûködési szabályzatát, majd ezt követôen kerül sor a szenátus és képviselôház elnökeinek leváltására. "Az RMDSZ nem sürgette ezt az intézkedést, véleményünk szerint más prioritásokat kellett figyelembe venni, most azonban elérkezett az ideje annak, hogy szintén a koalíció képviselôi vezessék a törvényhozás két házát." - tette hozzá az elnök.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerdai sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral, a szövetség volt tanácsosával, aki kémügybe keveredett. Markó detektívregénybe illô történetnek nevezte a sajtó tényfeltárását.

"Egyfajta detektívregény. Remélem, hogy a két ország közötti kapcsolatok olyan jellegûek, hogy nincs szükségünk kémekre. Máskülönben rég nem olvasok detektív regényeket, ami viszont a sajtóban megjelent, ezekre emlékeztet. Nem tudom és nem akarom kommentálni ezt az ügyet" - nyilatkozta Markó.

A szövetségi elnök nyilatkozata szerint Szatmári Tibor az RMDSZ sajtóirodájában dolgozott 1998-1999 között, utána az MTI kolozsvári tudósítója volt.

"2004-ben az RMDSZ Communitas Alapítvány alkalmazottja volt. Segített megszervezni magyarországi látogatások programjait, sajtókapcsolatokat. A tavalyi választások után megszakítottunk minden kapcsolatot. Más szóval, december végétôl nem munkatársa a Communitasnak vagy az RMDSZ-nek" - mutatott rá Markó.

Mint mondta, csupán annyit tud Szatmáriról, amennyit a napokban a romániai sajtó feltárt.

Markó szerint nem minôsülnek RMDSZ-ellenes támadásnak a volt tanácsosa ellen felhozott vádak.

"Nem úgy fogtam fel a Szatmári Tiborról közölt tényfeltárásokat, mint támadást az RMDSZ ellen, mivel nem egy RMDSZ-es politikusról van szó. Szerencsére minden romániai magyarnak van vagy volt kapcsolata az RMDSZ-szel. Sok munkatársunk van" - fejtette ki Markó.

Norica Nicolai liberális szenátor súlyosnak találja, hogy két kémkedéssel vádolt román állampolgárt ügye került nepirendre Magyarországon. Nicolai keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, ez jelzés, hogy reformálni kell a titkosszolgálatokat, számol be a Mediafax tudósítója.

"Romániának meg kell értenie, hogy ki kell értékelni ezeknek a szolgálatoknak a tevékenységét. Úgy vélem, ez jelzés, hogy bevezessük a szolgálatok reformját. Egy jelzés, amely egy NATO-tagállamhoz Magyarországon keresztül jutott el" - nyilatkozta Nicolai, aki továbbá nem kívánta kommentálni az ügyet.

Szerinte mivel két NATO tagállamról van szó, kell megvizsgálni az ügyet.

"Nagyon furcsa, hogy egy titkosszolgálat egyes személyek kiutasításáról beszél, kémkedés vádjával egy nyilvános jelentésben, amelyet a parlamentnek címeztek" - tette hozzá Norica Nicolai.

Izrael szeptember közepére teszi teljessé a Gázai övezetbôl való evakuálást - jelentette be szerdán a katonai rádióban Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter.

Bár hétfôn már befejezôdött a 21 Gázai övezetbeli zsidó település kiürítése, de hátra van még a lerombolt házak törmelékének eltakarítása, a katonai létesítmények felszámolása és végül az izraeli katonai egységek kivonása.

Mofaz egyúttal megerôsítette, hogy Izrael és Egyiptom megállapodott arról, hogy egy 750 fôs egyiptomi katonai egység átveszi az izraeli erôktôl a határôri feladatokat Egyiptom és a Gázai övezet között. A megállapodást Izrael azért szorgalmazta, mert attól tart, hogy ezen a határszakaszon megerôsödne az izraeli csapatok távozása után a fegyver- és robbanóanyag-csempészet a Gázai övezetbe.

Ugyanígy nyilatkozott Dan Haluc, az izraeli hadsereg fôparancsnoka is még kedden a ciszjordániai Homesben tartott sajtókonferencián. Az ultranacionalista tüntetôk által megszállt kolóniát kedden sikerült kiürítenie az izraeli fegyveres erôknek.

A Háárec címû tekintélyes izraeli lapban szerdán közzétett közvélemény- kutatás ugyanakkor azt mutatta, hogy a Gázai övezetbôl való kivonulást ellenzô és ezért a kormányból kilépett Benjámin Netanjahu volt pénzügyminiszter 47 százalékot kapna Ariel Saron miniszterelnök 30 százalékával szemben, ha most tartanák a kormányzó Likud pártban a kormányfô-jelölt választását.

(MTI) - "A felnôtté válás egyenlô a megadással" - ez volt egyik kedvenc üzenete. Ilyen és hasonló szövegek kísérték hatalmas falfirkáit, amelyeket mindig "Borf" néven írt alá. Hónapokon át egy ismeretlen graffiti- mûvész rajzolta tele Washingtont egy pimasz mosolyú fiatalember portréjával, akinek felemelt kezében egy festékszórót tart. Az amerikai fôváros rendôrsége végül tetten érte és ôrizetbe vette a "graffiti-királyt" és fény derült mûvészetének mozgatóira is.

"Borf" egy 18 éves amerikai képzômûvészeti fôiskolai hallgató, eredeti nevén John Tsombikos. Az általa rajzolt arc pedig legjobb barátját ábrázolta, aki két évvel ezelôtt öngyilkosságot követett el. Az ô becenevét használta "mûvésznévként".

A rajzok a lehetô legkülönbözôbb helyeken jelentek meg, hidakon, útjelzô táblákon, üzleteken, középületfalakon. Az alkotásokat "Borf" gyakran anarchista szöveggel, máskor egyszerû bolondozásokkal kísérte: "A tulajdon rablás", "A felnôttek szavatossága lejárt", Borf jót tesz a májnak". A graffiti-invázióra az emberek sokféleképpen reagáltak: voltak, akik felháborodottan tiltakoztak, akadtak, akik a köztulajdon kártevôjét látták benne csupán, mások viszont lelkesen üdvözölték, hogy végre jön egy vidám fickó, aki egy kis színt visz a szürke hétköznapokba. A graffitikról, rejtôzködô személyiségérôl széles körû vita kezdôdött az interneten, ahová a rajzok is felkerültek - írta a La Repubblica címû olasz napilap.

Az egyelôre rejtély, hogyan tudta megalkotni "Borf" a nehezen megközelíthetô, több méter magasságban lévô felületeken, hosszú órák munkáját igénylô mûveit úgy, hogy sokáig észrevétlen maradt, pedig többnyire Washington legforgalmasabb pontjait választotta ki. Néhány alkotása még New York-ban és San Franciscóban is megjelent. Népszerûségének biztos jele volt, hogy már utánzói is akadtak, köztük olyanok, akik le akarták járatni. A mûvész nem vállalta például a "Borf gyûlöli Istent" feliratot, amelyet az egyik "jóakarója" egy templomra festett.

Tsombikos letartóztatása után felfedte titkát: az utóbbi idôben sokat járt Európában, ahol nagy hagyományai vannak a graffiti- mûvészetnek a berlini fal 1961-es megépítése óta, és részt vett a skóciai G8-csúcs elleni tüntetéseken is. "Borf halott" - közölte a rendôrökkel, bilincsbe verve. Még lebukása után sem vesztette el stílusát.

A megyei környezetvédelmi kirendeltség nemrég beindított egy kampányt, amelyben az érintett gazdasági, mezôgazdasági egységvezetôkkel ismertetik az Európai Unióval megkötött egyezmény környezetvédelemre vonatkozó, 22. fejezetbe foglalt kitételeit. Az új rendelkezéseknek megfelelôen - többek között - az olyan gazdasági egységek, amelyek tevékenységeik során károsíthatják a környezetet, 2006. december 31-ig az unió által megkövetelt feltételeknek megfelelôen kell kiváltsák a környezetvédelmi engedélyt.

Ez a megszorítás azt jelenti, hogy mind a technológiai folyamatokat, mind a hulladékkezelést más standardok szerint kell megszervezni. Figyelembe veszik a zajártalmat, a levegô- és vízszennyezés lehetôségét s a termelt hulladék mennyiségét is, amelyet bizonyos százalékban kötelezôen újra kell hasznosítani. Ha nem a gyárnak magának, de hivatalosan igazoltan be kell adni valamilyen újrahasznosító, begyûjtô központnak. Az engedélyeztetésnél mindezeket a követelményeket figyelembe veszik és szigorúbban ellenôrzik majd a környezetvédelmi tervek betartását, megvalósítását is. Ha a cég beszünteti valamelyik tevékenységét, netán csôdbe jut, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a termelôhelyet környezetkímélô módon zárolja. Amennyiben a bezárt üzemi felület utólag szennyez, akkor is a volt tulajdonost terheli a felelôsség. A szennyezés méretétôl függôn több millió (új) lej pénzbírságot is kiróhatnak, de akár bûntényként is minôsíthetik a felelôtlenséget. A legsürgôsebben csökkenteni kell a szennyezô illó vegyi anyagok kibocsátását. Elsôsorban a lábbeli-, lakk- és festékgyártók kell óvintézkedéseket hozzanak, legkésôbb 2007. október 31-ig. Ez azt jelenti, hogy a berendezéseket fel kell újítsák, vagy különleges légtisztítókat kell felszereljenek. A környezetvédelmi felügyelôség megyénkben 32 ilyen céget szólított fel, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az említett cégeknek összesen 2,25 millió eurót kell fordítaniuk a környezetvédelmi tervek kivitelezésére. A környezetvédelmi hivatal munkatársai találkoztak az érintett cégek képviselôivel, és megegyeztek abban, hogy a nagy költségek fedezésére bel- és külföldi pályázati lehetôségeket keresnek, hiszen a cégeknek nagy anyagi terhet jelentenek a tervezett kiadások. Az unióval szembeni vállalásokat azonban be kell tartani, mivel a megadott határidô után már az országot büntethetik meg, ha az unió biztosai rendellenességet tapasztalnak a környezetvédelem terén.

Anyanyelvünk

Sok írásunk tanúskodik arról, hogy mostanában sok baj van az aki, amely, ami vonatkozó névmással. Különösen a közlekedési balesetekrôl szóló híradásokban olvashatni sokszor olyan "aki" kezdetû alárendelô mondatokat, amelyek helyére a magyaros mondatszerkesztésben és-sel kapcsolt mellérendelés illenék. Íme egy példa: A Nagykörúton az 54-es villamosnak nekiment Szabó Józsefné, 84 éves nô, akit a villamos ellökött." Nyilvánvalóan az történt, hogy az idôs nô nekiment a villamosnak, és a villamos ellökte. Ám a hírt idézett formájában nyelvünk törvényei szerint így kellene érteni: Nekiment a villamosnak az idôs nô, akit (elôzôleg) a villamos ellökött. Talán a hölgy bosszút akart állni? - kérdezhetné az olvasó.

A nyelvmûvelôk szívós harcának, figyelmeztetéseinek azonban kezd meglenni a foganatja: egyre gyakrabban szerepelnek a baleseti hírekben is és-sel kapcsolt mondatok. Csakhogy ezekben nincs mindig köszönet, mint a következô példák is mutatják: "Figyelmetlenül ment át az úttesten, és a 4/A jelzésû villamos elütötte Péterfi Béla szegedi lakost." "Figyelmetlenül ment át az úttesten és elütötte egy motorkerékpár Komáromi Péter 30 éves segédmunkást" stb. Mi a baj ezekkel a mondatokkal? Az, hogy a helytelen szerkesztés következtében úgy lehet érteni ôket, mintha a villamos vagy a motorkerékpár ment volna át figyelmetlenül az úton. Kívánjuk, hogy a közlekedésrôl ne kelljen ilyen hírt adniuk újságjainknak. De ha mégis sor kerül rájuk, legalább a megfogalmazásukat ne érje baleset.

Szászrégenben az a szóbeszéd járja, hogy minden, ami eddig jó volt, azt elrontják vagy megváltoztatják. Így történt ez 1990 után, a barompiaccal, amelyet megszüntettek, Petelének adták a vásártartási jogot. Ennek a baromvásárnak nagy körzete volt. Ide jött Felsô- és Alsó-Maros mente, a Luc, meg a Görgény völgye, a Mezôség, a Bölkény völgye minden csütörtökön az állatvásárra. Évente négyszer volt országos állatvásár (február, május, augusztus, október). A barompiacot átadták az ortodox temetônek. Igaz, a legelôbôl adtak temetônek a reformátusoknak, római katolikusoknak, unitáriusoknak, görög katolikusoknak, baptistáknak, szombatosoknak is. Az idén a Kerekerdô és az Egy fa közötti legelôt odaadták motorkerékpár-verseny-pályának. Amit el is készítettek és júniusban már fel is avattak. Ez az intézkedés nagy ellentétet szült a tanácsosok és a nép között. Aláírásgyûjtô akciót kezdtek az egyházak, mivel a motorosok zavarják a temetési szertartásokat, a gazdák azért, hogy leszûkül a legelô. A természetszeretôk amiatt, hogy nincsen hová kirándulni a hétvégi szabadnapokon, mert a szászrégenieknek ez volt a kedvenc kirándulóhelyük. Megkérdeztem a városi tanácsosokat, mit szólnak ehhez. Röviden válaszoltak: "A város önálló, nem köteles legelôt biztosítson a marhatartó gazdáknak. Azok, akik kirándulni szeretnének, üljenek autóba és menjenek a hegyekbe, ha nincsen autójuk, mehetnek gyalog".

Egy másik dolog: a város fôterén szép park van, ami szép és rendezett. Mi úgy mondjuk, nagy és kicsi park. A kicsi park alsó részén van a városi közvécé, de ezt a részt egy magánvállalkozónak adta oda a városi tanács (vagy polgármesteri hivatal), hogy a WC tetejére építsenek egy üzletet, üvegfallal és könnyû szerkezettel. A szóbeszéd úgy tudja, kerékpárüzlet lesz. Már hozzákezdtek, egy fal fel van építve.

Mi szavazatunkkal a városi tanácsosokat megválasztottuk. Ôk döntsenek, ahogy jónak látják: javunkra vagy kárunkra.

Jenei Árpád

Augusztus 21-én, vasárnap Marosvásárhelyrôl kimentünk Ákosfalvára, az Ákosfalvi Napok keretében tartott Homonyik Sándor-, Autostop- és Dancs Annamari-koncertre. A meglepetés a kapunál ért, ahol belépôt kellett fizetni, 100.000 lejt, ami az újságban nem volt feltüntetve. Nagy nehezen beengedtek 100.000 lejért négyünket, mivel csak 1-2 órát szerettünk volna idôzni. Épp egy dalszámot hallgattunk, mikor odajött a polgármester úr három rendôrrel, és kérte a jegyeket. Mondtuk, hogy nincs jegyünk, de hagytunk pénzt a kasszánál, ám a polgármester urat ez nem érdekelte. Ezt követôen a kapuig kísért a rendôrökkel együtt, ami nagyon megalázó volt számunkra, mivel mindenki minket bámult. Hiába mondtuk, hogy Vásárhelyen sem kell belépti díjat fizetni a koncertekért, és hogy még sokan mások bementek rajtunk kívül jegy nélkül, mindez nem érdekelte. A kijáratnál visszaadták a 100.000 lejt, két 50.000 lejes formájában, ezt követôen hazajöttünk Marosvásárhelyre. A második pofoncsapás itthon ért, látván, hogy a két 50.000 lejes régi papírpénz, ami már tavalytól nem érvényes. Azt üzenem mindenkinek, hogy maradjon saját városában vagy falujában, és ne látogasson idegenbe, hogy úgy járjon, mint mi négyen.

Kelemen Béla Marosvásárhelyrôl

Egy szerényen, de kellemesen eltöltött Maros-parti kiruccanás után férjem, jómagam meg egy barátunk beléptünk hazafelé a Kárpátok sétányon egy kis sörözôbe, hogy szomjunkat oltsuk. Nem remélt meglepetésben volt részünk, amikor a pohár hideg sör mellé ízlésesen kidíszített zsíros kenyeret szolgált fel egy mosolygós fiatalember, mondván: a
"vendéglátók részérôl", "din partea casei". Döbbenten néztünk egymásra, és gyanúsan néztük az ínyencfalatokat, amikor odalépett az asztalunkhoz egy hölgy a pult mögül, és mosolygós arccal mindkét nyelven jó étvágyat kívánt és biztatott, hogy fogyasszuk bizalommal, mert ez a figyelmesség a sörrel együtt jár.

Megköszöntük és még mindig hitetlenül, de jó étvággyal elfogyasztotta mindenki a saját zsíros kenyerét, amelyen szinte kacsingatott felénk a piros paradicsom meg a zöld uborkakarika.

Hát igen, ugye, így is lehet vendégcsalogató egy ötletes és a vendégért levô vállalkozás, hát ide még betérünk, ígérem, és ezúton szeretnék gratulálni Olga asszonynak az egyszerû, de ragyogó ötletért és a mosolygós, elôzékeny felszolgáló fiúnak sok sikert és vendéget.

Tisztelettel, az Ognean család

Furcsán hangzik, tudom, de mennyi furcsasággal találkozik az ember az élete során, ami vagy bosszúságot okoz, vagy tréfát szül a végén.

Ha nem veszítjük el a fejünket és elôrukkolunk az ötlettárunkkal, és abból is a legjobbikat választjuk, az elrontott dolgokat helyre tudjuk hozni.

Egy olyan eset után jöttem rá erre én is, amikor elôször kellett húslevest fôznöm.

Azt tudtam anyámtól, hogy a jó húslevest lassú tûzön fôzik és a húslevesbe sok zöldség kell, attól lesz jóízû és szép színe a levesnek.

Van, akinek nem számít a leves színe, csak az íze legyen jó, de van, akinek nagyon számít, hogy néz ki a tányérban a leves.

Diák voltam még, de túl a 18. évemen, már ideje volt megtanulni fôzni, mert azt már sokszor hallottam, hogy sok embert a hasa tesz boldoggá, ha jóllakott, szebbnek látja a világot és azt, aki fôzte.

Gyönyörû húst vettem húslevesnek, és rengeteg zöldséget, oda is készítettem a háziak nyári konyhájában, ahol ôk is fôztek nyáron.

Tekintettel, hogy a házibácsi asztalos volt, gyaluforgáccsal tüzeltünk az érckályhában, gyorsan is készült minden rajta!

Azon a vasárnap nekem is lobogott a húsleves, jó illat töltötte meg nemcsak a nyári konyhát, hanem az egész házat.

A sóban fôtt hús mellé paradicsommártást is terveztem, zöld petrezselymes krumplival. A krumpli már meg is fôtt, a zöld petrezselyem zsenge levelein csillogtak a vízcseppek, amibôl egypár szálat egy pohárban az asztalon hagytam virág helyett.

Már az asztalt is megterítettem, jól nézett ki minden, csak amikor leszûrtem a húslevest, nem tetszett a színe, nem olyan volt, mint amit édesanyám otthon az asztalra tett vasárnapokon.

A zöldségeket szépen, épen egy tányérra raktam, a murok szép sárga volt, és a leves színe mégis szürke.

A hajszállaska sem fôtt szét, jól nézett ki, de a leves színe nem tetszett, ha anyám meglátta volna, azt mondta volna, az nem húsleves, hanem moslék.

Kétségbeesve kérdeztem a házinénit, mit lehetne tenni vele, hogy szép sárga színe legyen.

Semmit! - szólt kurtán és furcsán.

Eddig már félúton vannak a vendégeim, gondoltam magamban, és izgatottan törtem a fejemet, mit tudnék tenni, hogy ne maradjak szégyenben, már nem volt idô más levest fôzni.

Mintha a nap fénye is bosszantani akart volna, kegyetlenül sütött be az ablakon, én ki voltam pirulva, ahogy szaladgáltam a nyári konyhából a szobánkba.

Csak beugrott a mentôötlet: lesötétítem az ablakot, úgy nem látszik a leves szürke színe és a napsugarak sem érintenek kellemetlenül.

Izgatottan vártam Ilonkát és Gyurit, akik percnyi pontossággal meg is érkeztek.

Gyuri jót szippantott az étel illatából és meg is jegyezte: "Ez már igen, igazi vasárnapi ebédszag van az egész udvaron".

A hajszálvékony laskát beletettem a levesbe, de attól sem változott sokat a színe. Ilonka inkább az ablakot nézte. Gyorsan kihívtam a nyári konyhába, hogy nézze meg a zöldséget, hogy néz ki, külön tálaljam-e
vagy tegyem bele a levesbe.

Ez jó alkalom volt, hogy megmagyarázzam, miért van sötétítô az ablakon.

Ilonkának tetszett az ötletem, mert hahotázott, ahogy meghallotta. Sor került az ebédre is, én izgultam, Ilonka pukkadozott a röhögéstôl, amikor Gyuri harmadszor is merített a levesembôl.

A sóban fôttre a paradicsommártással csak estefelé került sor, mielôtt kikísértük Gyurit az állomásra, de már elárultuk az ablaksötítés titkát.

Gyurinak nagyon tetszett az ötletem, már én is felszabadultam a nyomás alól, és velük együtt nevettem.

Mit jelent, ha az ember kétségbeesés közben sem veszíti el a fejét, hanem keres egy megoldást, mert akármilyen baj van, ha az ember töri a fejét, talál megoldást, akármilyen nehéz helyzetbe kerül (különösen azok, akik a Székelyföldön születtek).

K. J.

2005. aug. 19-én este 8.30 órakor érkeztünk Marosvásárhelyre az Ady Endre nemzetközi gyorsvonattal. Az állomás elôtt több mint 15 taxi állomásozott, de csak néhány sofôr volt a taxinál. Volt hét taxi, ami ott állt vezetô nélkül, és mi, az utasok vártunk a zuhogó esôben, hogy bár egy elôkerüljön és hazavigyen. Végre a városból érkezett egy taxi. Azonnal odamentem, betettük a csomagokat és hazavitt a Bartók Béla utcába.

Kérdeztem a sofôrt, mi az oka, hogy az állomáson levô taxik egy része nem akarja szállítani az utasokat. Azt mondta, hogy van egy maffia, és ezek a taxisok csak olyanokat szállítanak, akiket messze kell vinni vagy falura. Rövid városi utakra nem mennek. Kérdeztem, mit lehet tenni? Azt mondta, hogy a polgármesteri hivatalnak kellene ellenôriznie ôket és az ilyen taxistól el kellene venni a forgalmi engedélyt.

Én idevalósi vagyok, de aki külföldrôl jön és ezt tapasztalja, milyen lesz a benyomása? Se taxi, se autóbusz az állomáson! Hát van szégyene a városnak?

Jó volna, ha a polgármesteri hivatal intézkedne.

Megjegyzem, a tavaly júniusban ugyanígy jártunk. Gondoltuk, azóta megoldódott a probléma, de sajnos, nem így történt.

Szabadi F. Albert

A leggyakrabban a Kövesdombra járok. A Színház térrôl indulva a következô buszmegállóig három útkeresztezôdés van, villanyrendôrrel. Az effektív út maximum 50-60 másodperc. Ám a három stopnál legtöbbször 150-180 másodpercet is kell vesztegelni. Vagyis két megálló között háromszor annyi a várakozási idô, mint amennyi szükséges a tényleges út megtételéhez. Nem nevetséges? És mindez csak azért van, mert nem hozzáértô emberek foglalkoztak, foglalkoznak vele. A sofôrökkel beszélgetni szoktam, és véleményt cserélünk pár perc alatt. Egybehangzóan mindenkinek az a véleménye, hogy igazam van. A napokban egy igen rokonszenves román férfival beszélgetten errôl, s ô maga mondta el, hogy Budapesten járva azt tapasztalta, hogy a villanyrendôrök össze vannak hangolva, egymás után követik egymást. Tehát, ha egyszer megálltam a piros jelzésnél, a következôknél mind zöldet találok. Ennek beállítása csupán egy kis matematikai szakértelmet kíván. Csupán törôdni kellene a dolgokkal és nem elintézni egy lekicsinylô kézlegyintéssel. Arról nem is beszélek, hogy mennyi idôveszteség az autóbuszoknak vagy mikrobuszoknak.

Bár nem tartozik szorosan a témához, de nem hagyhatom szó nélkül, ami július 16-án történt velem a Színház téri megállóban. Láttam a 4-es számú mikrobuszt, de elég távol voltam még, ezért elkezdtem szaladni, hogy elérhessem. 5-6 méterre lehettem, amikor elindult, annak ellenére, hogy integettem. Már nem elôször fordult elô a 4-es mikrobusszal, hogy ezt a figurát megcsinálta velem. Valószínû ugyanaz a gépkocsivezetô. Látta, hogy egy bérletes, nem fizetô utasról van szó és még el is fordította a fejét, amikor integettem. Nem sikerült egyszer sem feljegyezni a számát, de ezúttal, 16-án délután 5 óra elôtt pár perccel felírtam a jármû rendszámát: B 18832. Ha tisztességesen megállt s megvárt volna, mint ahogy mások teszik, legfeljebb néhány másodpercet veszít. De hát nem mindenki olyan segítôkész, mint azok a sofôrök, akikrôl már a Népújságban szó volt.

Dávid F. István

Szokatlanul esôs volt az idei nyár, amint a tavasz is. A meteorológusok nem sok jóval biztatnak. Mire következtet a népi bölcsesség az elôttünk álló napok lehetséges idôjárási jelenségeibôl?

Esô lesz, pedig már nem kellene - közli ténybôl és véleménybôl kovácsolt hírét a meteorológus. Valóban: több településünk víz alatt áll vagy állt, délkeleti szomszédunknál az idén négyszer áradtak meg a folyók, az északinál pedig harminc centiméterrel emelkedett a szlovákiai folyók vízszintje. S miközben mifelénk sok a vízbôl, a kontinens délnyugati peremén annyira kevés, hogy Portugáliában két és félszer akkora területen lángol az erdô, mint amekkorán fôvárosunk fekszik.

A szokatlan helyzet elôtérbe hozza a népi megfigyelésen alapuló idôjóslásokat, több évszázados tapasztalások nemzedékrôl nemzedékre hagyományozódó megfigyeléseit.

Medárdkor már jobbára csak az öregek lesik az eget, akik még úgy tartják, ha a latin, germán eredetû férfinév (jelentése: hatalmas, erôs, merész) napján, június 8-án esik az esô, akkor a következô negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor ugyanilyen hosszú szárazság várható. Nos, az idén sokfelé esett Medárdkor, sôt utána is hetekig helyenként 50-70 százalékkal több esô áztatta a földet, mint tavaly, a hasonló idôszakban.

Medárd (egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esôvel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intô szavaira) azonban nem magányos a naptárban: ôszi rokonai is élnek, ha már egyre elfeledtebben is. Rengeteg névnaphoz, ünnephez kapcsolódik népi idôjóslás, jövendölési szokás az "emberes" hónapokban, sôt már augusztus végén is van egy ilyen nap.

János napján zivatar, nincs jó idô egyhamar - tartja egy temerini (Vajdaság) csízió augusztus 29- rôl. A délvidéki magyarság néprajzát kutató Penavin Olga szerint az ott élôk körében általánosan ismert hiedelem az is, hogy ha szeptember elsô napján esik, akkor enyhe tél várható, s jó kukoricatermésre lehet számítani.

Kisasszony, vagy Kisboldog-asszony napja (szeptember 8.) az egyházi szokáshagyományban a Mária-kultusz révén fontos, de gyakorlati szokás is társul hozzá: ekkor kezdik verni a diót. Hagyományos vetônap is: az ekkor vetett gabona a hiedelem szerint jól terem és nem érheti baj. Szeptember 11-e, Máté evangélista napja szintén a vetéssel kapcsolatos szokások és hiedelmek szempontjából jelentôs a paraszti hagyományban: például Szeged környékén - Bálint Sándor néprajzkutatótól tudjuk - úgy tartják, hogy "a búzát legjobb Máté hetében elvetni".

A viszonylag gyéren benépesült ôszi ünnepkör központi idôpontja Mihály arkangyal - bortermô vidékeken ismert nevén Borszûrô Szent Mihály - napja (szeptember 29.). Addigra, ha az idôjárás úgy alakul, mint a korábbi évtizedekben és évszázadokban megszoktuk, befejezôdik a szüret és kiforr az újbor, "megszakad a fû gyökere", azaz nem nô tovább, a méhek nem szállnak ki, nem mézelnek tovább, tehát az asszonyok is beléphetnek a méhesbe.

Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkôztet - tartja a közmondás, vagyis Mihály napját tartják Közép-Európában az ôsz beköszöntének: szeptember huszonkilencedikétôl kezdôdnek a hûvös napok, ködök, esôk. Egy másik közmondásuk ekképpen utal a várható idôjárásra: Szent Mihály nap után egy icce víz, két icce sár. A néprajz, a népszokások jeles tudósa, Jung Károly írja: "egy sereg idôjóslás is tartozik ehhez a dátumhoz: ahányszor Szent Mihály elôtt dér volt, annyiszor lesz májusban; ha ezen a napon nagy szélfújás van, akkor hideg ôszre, zordon télre lehet számítani; ha mennydörög Mihály napján, akkor szép, hosszú ôsz lesz. Ugyancsak hosszú ôszt jósolnak sok helyen akkor, ha a fecskék ezen a napon sem távoznak még el."

Hogy erre az évre mi válik be a népi bölcsességbôl? Majd meglátjuk.

Gótok, vikingek, templomos lovagok és más középkori rendek, sôt kalózok hagyományait ôrzôk állítottak fel tábort a Normandia francia tartomány határán fekvô Eu kastélyának parkjában.

A korabeli stílusban berendezett sátrakban 14 ország nosztalgikusai adtak randevút tíz napon át, a kétévente rendszeresen megrendezett, idén sorrendben ötödik
"viking falu" találkozón.

A legtávolabbról az orosz résztvevôk érkeztek, a legtöbben a németek voltak, de bôven akadtak francia, angol, francia és holland vitézek is, megannyi szôke várkisasszony társaságában.

A résztvevôk pajzzsal, karddal, lándzsával közlekednek, a tábortüzek mellett páncélingek hevernek, a férfiak hajviselete a lovagokét idézi.

A külsô látogatók - borsos belépti díj ellenében naponta másfél ezren jöttek - lovagi tornákat, csatákat, középkori jeleneteket tekinthettek meg, régizenét hallgathattak, középkori divatbemutatókon és harcitechnika-demonstrációkon vehettek részt.

Szombaton "rabszolgavásár" szerepelt a programban, és egy viking nagyúr halotti máglyáját is lángra lobbantották. A tábor vasárnap zárta kapuit, hétfôtôl a résztvevôk visszatérnek polgári foglalkozásukhoz: akad közöttük informatikus, kereskedô, építész, sok nyugdíjas is.

Akárcsak Arend Borchers brémai építész, aki a táborban viking szôrmebundájával keltett figyelmet: ô elmondta az AFP-nek, hogy csak tíz éve, nyugdíjba vonulásakor lett viking. Hangafûbôl készít és árul tárgyakat, úgy gondolja, ma a világon egyedül ô foglalkozik ezzel.

- Svájci kutatóknak elsôként sikerült szabályozni - gyorsítani, lassítani - a fény sebességét üvegszálban, közönséges berendezésekkel, normális körülmények között. Eredményeik elsôsorban az üvegszálas optikai távközlésben hozhatnak új mûszaki megoldásokat.

A fénynek csak vákuumban állandó a sebessége, különbözô anyagokban csak ennél lassabban tud terjedni. A fény sebességével régóta játszanak a tudósok: már sikerült lassítani, sôt megállítani is, de a kísérletek közös jellemzôje volt, hogy egzotikus anyagok, igen hideg gázok vagy speciális kristályok kellettek hozzájuk, s a jelenségek csak bizonyos hullámhosszaknál jöttek létre.

Luc Thévenaz, Miguel Gonzaléz Herraez és Kwang-Yong Song most boltban kapható üvegszálas kábelben tudta tisztán optikai módszerrel lelassítani a fényt, s a módszer bármely spektrum esetén mûködött. A kutatók a lausanne-i mûszaki fôiskolán (EPFL) úgynevezett stimulált Mandelstam-Brilluin szórás módszerével 3,6-szoros tényezôvel lassították le a fényt és optikai átmeneti tárat hoztak létre. Eredményeiket az "Applied Physics Letters" címû amerikai tudományos folyóirat augusztus 22-i számában tették közzé.

A távközlési ipar elterjedten használja az üvegszálat adattovábbításra. A fény, mint adathordozó igen nagy jelsebességet tenne lehetôvé, de ezt jelenleg nem lehet kihasználni, mert az információt elôbb sokkal lassabb elektromos jelekké kell alakítani ahhoz, hogy a mai technológiával átirányítani, vagy késleltetni lehessen. Ha a fény-jelet fénnyel lehetne vezérelni, az optikai adatokat költséges elektromos konverterek nélkül lehetne ideiglenesen tárolni, késleltetni és más útra átirányítani.

Egy fiatal ausztrál repülômérnök piezoelektromos hangkeltôket szerelt egy kisrepülôgép szárnyára, hogy ezzel csökkentse a levegô tapadását. Az eredmény kisebb légellenállás, kisebb üzemanyag fogyasztás, alacsonyabb minimális repülési sebesség, és talán egy innovációs díj a feltalálónak.

Ian Salmon repülôgép-mérnök hallgató a Qantas repülôgépgyárban dolgozik fejlesztô mérnökként, és találmányával bejutott a 2005-ös
"Fresh Science awards" innovációs verseny 13-as döntôjébe.

Ian a repülôgép szárnyát rugalmas mûanyag lapocskákkal borította, melyek alá a magas- sugárzó hangszórókban is gyakran használt piezoelektromos hangkeltôket tett. A szárnyfelület elektromossággal gerjesztve hangrezegést adott ki. Jól megválasztott frekvencia esetén a légáramlatok a szárny mentén simábbak lettek, s ezzel a szárny hatékonysága javult. A legjobb eredményt egy-egy speciálisan megválasztott frekvencia adta, de a zene is hozott némi javulást.

A hanggal csökkentett légellenállás ötlete nem teljesen új, voltak már ígéretes szélcsatornás kísérletek, ahol nagy hangszórókat irányítottak a modellekre, de még senki sem próbálkozott hangkibocsátó szárnyakkal.

A módszer elônyei kis sebességeknél szembeötlôbbek, ahol a levegô viszkozitásának, tapadásának nagyobb hatása van, ezért Ian Salmon ötletét a következô generációs kisrepülôgépekben szeretné megvaló- sítani.

- Szívesen megpaskolja a nôalkalmazottak fenekét nyári rezidenciáján Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök.

Berslusconi kedvelt vakációzó-helye, a szardíniai Porto Rotondo-i La Certosa luxusvilla egyik volt felszolgálónôje mondta el ezt - és még egy- két "kulisszatitkot" - az Il Giornale di Sardegna címû napilapnak.

"Berlusconi tud rokonszenvet ébreszteni maga iránt az emberekben. Amikor a nyári szünet kezdetekor bejött a villába, mindannyiunkat üdvözölt a konyhában. Vicceket mesélt milánói dialektusban, amelyeket mi (egészen más nyelvjárást beszélô) szardíniaiak nem értettünk. Aztán rápaskolt a nôk fenekére. De ebben semmi vulgáris nem volt, ô ezt szerencsekívánatnak szánta" - mesélte a hölgy, akinek a nevét nem közölték. Mindenesetre a lapban megjelenteket nem cáfolta Berlusconi szóvivôje.

A nôtôl, aki 1999-tôl dolgozott néhány évig a Villa Certozában, egyértelmûen megtudni, hogy Berlusconi rendmániás. "A villában folyó legapróbb munkának is utánanéz. A kertben heverô lehullott levelek ingerlik, azonnal eltakaríttatja ôket. Szereti a márványtárgyakat, és mindegyikrôl pontosan tudja, hogy a villán belül melyiknek hol kell lennie. Ha véletlenül valamelyik nem a helyén van, azonnal intézkedik" - mondta el a volt alkalmazott.

A továbbiakban kiderül, hogy a villa összes szobájában van egy-egy telefon, de ha bármelyiket valamelyik szobalány használja, feltétlenül el kell távolítania sminkjének legkisebb nyomát is.

A kormányfô szereti a jó konyhát - mondta el a volt alkalmazott, hozzátéve: "Számára az asztal külleme, összképe fontosabb, mint a fogások íze. A hagymát és fokhagymát utálja, csaknem állandóan diétázik, de a csokoládét és a pisztácia-fagylaltot szereti."

Mindehhez még azt is meg lehet tudni a cikkbôl, hogy Berlusconi bort mindig egy arannyal díszített muránói pohárból iszik, mert szerinte ebben jobb az íze, és hogy a lehetô legnagyobb figyelmet fordítja küllemére, órákat szaunázik és masszíroztat, és mindig sok krémes flakon és tégely van körülötte. Végül azt is elmondta az egykori alkalmazott, hogy az olasz kormányfô a legcsekélyebb fájdalom esetén is azonnal hívja háziorvosát....

Eric Clapton nincs nagy véleménnyel a politikai töltetû koncertekrôl, és vegyes érzelmekkel viseltetik az afrikai fejlôdô országok támogatásának elôsegítésére rendezett júliusi Live 8 jótékony célú hangversenyek kezdeményezôivel, Bonóval és Bob Geldoffal szemben.

Mint a Stern címû német magazinnak adott interjúban a brit gitárosok koronázatlan királya elmondta, nem érti, miért kell zenészeknek úgy viselkedniük, mintha politikusok volnának.
"Elvégre ôk is csak zenészek, honnan veszik hát a bátorságot, hogy politikai töltetû beszédeket tartsanak?" - csodálkozott a 60 éves Clapton.

Bírálóan szólt arról, hogy Bono (az ír U2 zenekar énekese) idejének nagy részét azzal tölti, hogy rendre utasít politikusokat. Geldof magatartásában pedig azt kifogásolta, hogy a Boomtown Rats egykori frontembere felszólította a kanadai miniszterelnököt: ne jöjjön el a Live 8 koncertre, ha kormánya nem valósítja meg azt, amit ô (Geldof) akar.

A Mr. Slowhandnek - lassúkezûnek - becézett gitáros berzenkedik a Rolling Stones fellépéseit kísérô felhajtástól is. Ez tartotta vissza annak idején attól, hogy belecsapjon Mick Jagger tenyerébe, és elfoglalja az 1969 júliusában elhunyt gitáros, Brian Jones helyét a bandában. (Végül Mick Taylor lett Jones utóda, ám bô öt év elteltével neki is elege lett; a helyén 1975 óta a Facesbôl érkezett Ron Wood gitározik.)

"Borzasztó állapotok uralkodtak a Stones körül. Túl nagy szerepet játszott a hatalom és az ôrület. Példának okáért a Stones körüli slepp, az apparátus. Külön fizettek embereket azért, hogy ürítsék a megtelt hamutartókat. Iszonyú volt" - idézte föl 36 évvel ezelôtti benyomásait Clapton a Stern hasábjain.

A Hivatalos Közlöny 401. számában tették közzé a 2005. évi 109-es törvényt a romániai szabadfoglalkozású elôadómûvészeknek járó díjazás intézményesítésérôl. A törvény szabályozza mindazon román állampolgárságú elôadómûvészek díjazásra való jogát, akik 1950. január 1. és 1999. szeptember 27. között Romániában vagy külföldön mint szabadfoglalkozásúak elôadómûvészeti tevékenységet fejtettek ki. A fenti kategóriába tartoznak a színmûvészek, énekesek, zenészek és táncosok, akik szerepelnek, énekelnek, táncolnak, szavalnak, játszanak, vezényelnek vagy más módon irodalmi vagy mûvészeti alkotást mutatnak be, bármilyen jellegû elôadás keretében, beleértve a folklór, szórakoztató, cirkuszi vagy bábszínházi mûsorokat és állami intézmények vagy más szakmai jogi személyek keretében bedolgozóként mint szabadfoglalkozásúak tevékenykedtek. 2006. január 1- jétôl elôadómûvészeti díjban részesülnek mindazok, akik megfelelnek az alábbi három feltételnek: - életkoruk azonos vagy idôsebbek a köznyugdíj-rendszerben a nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkornál;

- legkevesebb 10 évig elôadó-mûvészeti tevékenységet folytattak;

- havi nettó jövedelmük kisebb, mint az országos átlagnyugdíj értéke.

Elôadómûvészeti díjban részesülnek koruktól függetlenül azok a mûvészek is, akik szakmai tevékenységük idején és ennek folytán betegedtek meg, és emiatt nem tudták folytatni mûvészi pályafutásukat.

2006-ban az elôadómûvészeti díj havi értéke 175 lej, 225 lej vagy 300 lej, a végzett tevékenység függvényében. A megállapított összegeket a megyei nyugdíjhivatalok fogják kiutalni és a nyugdíjakhoz hasonló módon kézbesíteni.

Az elôadómûvészeti díjra való jogosultságot az érdekelt mûvészek kérvénye, illetve a Romániai Szabadfoglalkozású Mûvészek Szakmai Szövetségének beadványa alapján állapítja majd meg egy, a szakminisztérium által létrehozott bizottság.

Mellau György

Alaptalanul rémisztgeti az embereket a túlsúlyosság veszélyeivel a kormány, az egészségügyi hatóságok sora, a sajtó: mindenki részrehajlóan manipulálja a statisztikákat - állítja egyre több amerikai kutató.

Ma már az amerikai felnôttek 75 százaléka aktívan diétázik vagy igénybe vesz valamilyen súlycsökkentést célzó szolgáltatást. Az egész fogyókúraipar éves bevétele elérte a 46 milliárd dollárt. Ugyanakkor nem lehet találni 5 százaléknál nagyobb tartós fogyásról szóló hitelt érdemlô beszámolót, s a gyors fogyókúra hosszú távon többet árt, mint használ - mondják az említett kutatók.

Eric Oliver, a University of Chicago szakértôje szerint a testtömeg-indexet, mint az elhízottság mértékét a fogyókúraipar által közvetlenül szponzorált kis csoport találta ki és fogadtatta el. Kiszámítása egyszerû - a kilóban mért testsúlyt el kell osztani a testmagasság négyzetével, 100 kiló és két méter esetén pontosan 25-öt kapunk.

Az optimálisnak kikiáltott 20-25 közötti testtömeg-index nem reális, illetve eléréséhez az átlagos genetikájú embernek kiegyensúlyozatlan, egészségtelen étrendre van szüksége. A túlsúlyosnak kikiáltott emberek megbélyegzése - azzal, hogy nincs akaraterejük, gyenge jellemûek stb. - pszichikai károsodáshoz vezethet.

A Scientific American címû folyóirat május 23-i számában megjelent cikkben az említett egyetemi kutatók - akik között egyetlen orvos sem található - könyveikben leginkább azt a nemrég felkapott állítást cáfolják, miszerint a kövérség mint népbetegség 3-5 évet vesz el minden ember életébôl. Újraértékelve az orvosok által publikált statisztikai adatokat, rámutatnak, hogy hol a csúsztatás: nincsenek kontrollcsoportok, nem azonos idôszakban gyûjtött adatokat hasonlítanak össze, s nem veszik figyelembe, hogy az alultápláltság is okozhat bajt. A cikk azt is megemlíti, hogy a kövérség ellen küzdô kutatókat legalább 150 gyógyszercég szponzorálja, holott ez szövetségi dolgozók esetén törvényileg tilos.

A kövérséggel együtt járó betegségek közül elsôként a cukorbajt szokták említeni, de nem bizonyított, hogy melyik az ok és melyik az okozat. Valós megfigyelés csupán annyi, hogy heti két és fél óra rendszeres séta mellett ritkább a cukorbaj - akár soványodnak tôle, akár nem.

Társaságban elköltött ebéd, vacsora alkalmával kínos perceket okoz, ha valaki nem illô módon étkezik, vagy nem ismeri az evôeszközök használatának szabályait. Pedig tény: nem mindig könnyû eldönteni, hogy a terítékhez tartozó kések, kanalak, villák közül melyiket is válasszu