Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Jobb késôn, mint soha - lélegezhetnek fel az autósok, a közlekedési rendôrök új etikai kódexét olvasgatva. Igaz, hogy a rendôrállam névleges megdöntését követôen tizenöt esztendônyit kellett várni, hogy annak minden formai csökevényét sikerüljön felszámolni, de hát a világ teremtését sem sikerült egyetlen nap alatt tetô alá hozni, s mint tudjuk - különösen kies hazánkban - a jó munkához idô - sok idô! - kell.

Jó tudni tehát, hogy mindazoknak, akikkel már elôfordult, hogy enyhén alkoholos befolyásoltságú egyenruhások nem csupán leállítottak, de minôsíthetetlen hangnemben ki is oktattak, hogy aztán némi zsebpénz ellenében a tüntetôen lobogtatott jegyzôkönyvtömb használata nélkül engedjék tovább, már nem kell tartaniuk hasonló atrocitásoktól. De az sem fordulhat elô a jövôben, hogy néhány érthetetlenül elhadart bemutatkozó szó után a közlekedési rendôr addig kutat az autó papírjai között, vagy kapcsolgattatja a lámpáit, amíg talál valami apróságot, amibe beleköthet, majd hatalma teljes tudatában, gúnyos megjegyzések kíséretében tölti ki a jegyzôkönyvet, ám húsz percig, félóráig még megvárakoztatja a porig alázott sofôrt. Sôt, immár az is csak a múlt rossz emlékei közé tartozik majd, hogy egy-egy ingyenfuvarra áhítozó zsaru szabályos jelzéssel állít le egy gépkocsit, hogy aztán arra kérje a gyanútlan autóst (vagy inkább közölje vele), vinné el ahajt, a harmadik faluig.

Mindez - mondom - a múlté. Mircea Toderica, a közlekedésrendészet vezetôje közölte: beosztottjai ezentúl csakis a civilizált nyugaton meghonosított szakmai minták szerint végezhetik munkájukat, a bemutatkozásnak, az eljárásnak pontos szabályai vannak. Mi több, arra biztatta az autósokat, ha a rendôr nincs szabályos egyenruhában, nincs névvel ellátott kitûzôje, vagy nem szabványos módon próbálja meg leinteni a jármûvet, ne álljanak szóba vele, illetve hagyják figyelmen kívül a szabálytalan jelzését.

Bevallom, igazán kíváncsi vagyok arra az elsô autósra, aki ezt megteszi, különösen, hogy a beidegzôdéseket nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni - sofôrben, rendôrben egyaránt, a lényeg azonban mégsem ez. Gyakorló gépjármûvezetôként tapasztalat alapján írtam le a fent felsorolt esetek mindenikét. Ugyanakkor, szintén gyakorló sofôrként állítom, hogy a közlekedési rendôrök zöme eddig is becsületesen végezte munkáját, etikai kódex ide vagy oda. Az egyetlen apró dilemma tehát azzal kapcsolatos, hogy a szabályzat alkalmazását - a becsületes többség között - ugyanazokra bízzák a jövôben is, akik visszaéltek helyzetükkel. Avagy, ki mondja meg, hogy egy rendôr valóban észlelt-e kihágást, ha leállít egy autóst, avagy sem, illetve hogyan bizonyítja be majd az a gépjármûvezetô az igazát, aki szabálytalanul eljáró rendôrrel - a fenti parancsnoki biztatásra - nem hajlandó szóba állni, hogy aztán annak kollégái néhány száz méterrel odébb, immár minden formai követelménynek eleget téve húzzák rá bosszúból a vizes lepedôt...

Régi, de igaz mondás: minden szabály annyit ér, amennyit alkalmaznak belôle. A rendôrök etikai kódexére ez talán fokozottan érvényes.

Maros megyében 597 diák ad számot augusztus 22. és szeptember 2. között érettségérôl. Tegnap és ma román szóbeli vizsgán kellett bizonyítaniuk, majd az idegennyelv- és anyanyelvi ismereteik kerültek mérlegre. A pótérettségire jelentkezôk a megye két vizsgaközpontjában kaptak egy újabb lehetôséget: a marosvásárhelyi Constantin Brâncuïi Iskolaközpontban és a szászrégeni Petru Maior középiskolában. Az írásbelik augusztus 29- én kezdôdnek. A vizsga eredményeit szeptember 5-én függesztik ki, az óvásokat 16-20 óra között lehet leadni, végleges eredményhirdetés szeptember 8- ára várható.

A liberális-demokrata szövetség hétfôi országos koordináló tanácsi ülése után Calin Popescu Tariceanu kormányfô bejelentette, négy miniszter, két liberális és két demokrata, leváltásáról folytak a tárgyalások, ehhez adódik majd Adrian Iorgulescu mûvelôdési miniszteri kinevezése.

Menesztették a pénzügyminisztert, Ionut Popescut. A pénzügyi tárca élére Sebastian Vladescu, korábbi pénzügyi szakértô kerül.

Az eddigi EU-integrációs minisztert, Ene Dingát a poszton Anca Boagiu korábbi közlekedési miniszter váltja fel, közölte Calin Popescu-Tariceanu. Mircea Cinteza egészségügyi miniszter helyére Eugen Nicolaescu lép. Gheorghe Seculici kormányfôhelyettes helyére Gheorghe Podgeat nevezik ki. Elemzôk szerint az átalakítással a kormánypártok nagyobb támogatást akarnak szerezni a 2007-es uniós csatlakozáshoz szükséges reformokhoz. Ionut Popescut - aki az IMF-fel folytatott tárgyalások romániai fôtárgyalója is egyben - egyes diplomaták azzal vádolták, hogy alkalmatlan posztjára.

- A román-magyar megbékélési emlékpark létrehozása ismét azt bizonyítja mindenki számára, hogy Arad jelentôs hagyományokkal rendelkezik a nemzetiségek együttélése, a nézetek közötti megbékélés terén - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes hétfôn, Aradon. Az RMDSZ elnöke a nagy múltú Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélési emlékpark ünnepi felavatása alkalmából tartózkodott a partiumi városban, ahol Király András képviselôvel, az RMDSZ megyei szervezetének elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt az esemény jelentôségérôl, valamint az idôszerû politikai kérdésekrôl.

Markó Béla úgy értékelte, a megbékélési park léte nem jelenti a megbékélési folyamat lezárulását,
ám ennek egy fontos állomása, hiszen azt jelzi, hogy együttmûködéssel és egymás iránti tisztelettel
a két nemzet közötti legnehezebb kérdések is megoldhatók - hangsúlyozta.

A bejelentett kormányátalakítási szándékról szólva a szövetségi elnök kijelentette, az RMDSZ egyetért a DA szövetség által ismertetett minisztercserékkel, mivel a szövetség álláspontja szerint is hatékonyabb kormányzati munkára van szükség az integrációs folyamat, az egészségügy, valamint a pénzügy terén. - Az RMDSZ gyors kormányátalakítást szorgalmaz, ugyanis eljött az ideje annak, hogy lezárjuk a koalíciós együttmûködés kapcsán kialakult vitákat és hogy a tényleges feladatokra koncentráljunk - mutatott rá Markó Béla. Az RMDSZ prioritásairól szólva a szövetségi elnök az integrációs folyamat folytatását, a decentralizációt célzó törvénycsomag véglegesítését, valamint a kisebbségi törvény elfogadását jelölte meg.

A házelnökök leváltását célzó kezdeményezésekkel kapcsolatban Markó megerôsítette, a koalíciós pártok megállapodtak abban, hogy a jövô héten rendkívüli parlamenti ülésen módosítják a parlament házszabályait, ezt követôen pedig elindítják a két házelnök leváltására irányuló folyamatot. - Az RMDSZ támogatja a kezdeményezést, mivel ez a koalíció megerôsödését hozná - jelentette ki, hozzátéve, nem várható el, hogy a két ellenzéki politikus támogassa a kormánytöbbség törvénykezdeményezéseit, és bár mindeddig nem gördítettek komolyabb akadályokat, mégis nehezíthetik a törvényhozói munkát - mutatott rá.

Bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt Tôkés László református püspök hétfôn Hódmezôvásárhelyen.

"Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló politikusok kövessék meg a nemzetet, amiért december 5- én a kettôs állampolgárság ellen mozgósítottak" - mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajtótájékoztatóján.

A kettôs állampolgárság ügyében nagy szükség volna arra, hogy a magyar kormány vizsgálja felül eddigi politikáját - közölte a Királyhágó-melléki református püspök.

Tôkés László emlékeztetve Sólyom László szavaira, akit "lélekben tizenötmillió magyar államelnökének" nevezett, kijelentette: lehetséges a kettôs magyar állampolgárság, a határon túli magyarok igénylik ezt, nem lehet sem félbehagyni, sem visszatáncolni, ezt a kérdést rendezni kell.

A püspök a szükséges párbeszéd másik fontos területének az autonómia kérdését nevezte, amely szavai szerint "korlátozott nemzeti önrendelkezést jelent a határok megváltoztatása nélkül".

Olyan autonómiacsomagra lenne szükség, amelyet a magyar kormány támogatásával egységesen tudnának képviselni az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek és az egyházak - hangsúlyozta Tôkés László.

"Soha ilyen alkalmas pillanat nem volt, hogy az államelnöktôl kezdve, a határon túli szervezetekig, a civilszféra és az egyházi élet területei összefogjanak és kialakítsák közös álláspontjukat ebben a két fontos nemzetpolitikai ügyben" - mondta a püspök. Az EMNT elnöke közölte, elfogadta Cselényi László, a Duna Televízió elnökének meghívását, hogy augusztus végén, szeptember elején élô adásban beszélgessen Markó Bélával. A püspök reményét fejezte ki, az RMDSZ elnöke is így tesz.

A SME címû szlovák liberális lap azért bírálja Bugár Bélát, mert a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökeként a múlt hét végén Ipolyságon jelen volt azon a Szent István-napi ünnepségen, amelynek szervezésében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szélsôséges magyarországi szervezet is részt vett.

A lap ugyanakkor felidézi, hogy egy szintén szélsôséges szlovák mozgalom korábbi rendezvényén megjelent szlovák politikusok részvételét szlovák részrôl azóta sem merte bírálni senki.

Nincs okunk nem elhinni Bugárnak, hogy amikor a meghívást elfogadta, nem tudott arról, hogy az ipolysági rendezvény szervezésében csendestárskért a magyarországi szélsôségesek is részt vesznek, ám miután errôl értesült, mégis elment az ünnepségre; mi több, úgy nyilatkozott, hogy a vármegyések részvételét nem tartja problematikusnak, mert jelenlétüket semmilyen aktív fellépés nem kísérte - így a lap, amely azonban emlékeztet rá, hogy az ünnepségen készült felvételek tanúsága szerint Árpád-sávos pólókba öltözött fiatalok Magyarországon is szélsôséges jelképnek számító Árpád-sávos zászlókat lengettek Ipolyságon. "Bugár pedig semmilyen ellenvéleménynek nem adott nyilvánosan hangot, ellenkezôleg: közvetett módon szentesítette a jelenlétüket" - írja a SME.

Európai lapok meglátása szerint XVI. Benedek pápa elsô külföldi útja alkalmával megtalálta saját, egyéni stílusát.

"A pápa nem képzeli magát showmannek. Ehelyett sokkal inkább a belôle sugárzó alázat volt az, amivel meghódította hallgatóságának a szívét" - írta a londoni The Times.

A francia katolikus La Croix meglátása szerint XVI. Benedek nem kívánt egy szintre emelkedni elôdjével, a katolikus világtalálkozók elindítójával. Egyszerûen Róma püspökeként jött el Kölnbe, hogy találkozzék az élet értelmét keresô fiatalokkal. Nem ô volt az a csillag, amelyet az ifjú nemzedék tagjai keresnek - viszont ô az a fölemelt ujj, amely a csillag felé mutat.

Az új pápa ragyogóan kiállta az elsô próbát, noha nem barátja a stadionokban gyakorolt tömeges katolicizmusnak, amint azt elôdje szerette - mutatott rá a spanyol El Mundo. - Hiányzik belôle II. János Pál karizmája és színpadi képessége, ám ennek dacára tömegeket képes vonzani.

A milánói Corriere della Sera szerint pozitívan került ki az elôdjével történt összehasonlításból XVI. Benedek. "Újra meg újra felidézte II. János Pál alakját és szavait, ám nem próbálkozott azzal, hogy alkalmazkodjék annak egyedi stílusához. Meg sem próbálta, hogy utánozza elôdje kifejezô erejét, vagy hogy átvegye ösztönös kisugárzását."

A grazi Kleine Zeitung kiemelte: a fiatalok szeretik az új pápát, noha nemigen tudnak mit kezdeni az általa hirdetett dogmákkal. XVI. Benedek ezt az ellentmondást csak még jobban kihangsúlyozta, amikor a marienfeldi virrasztáskor világosan elutasított minden kísérletet, amelynek célja holmi "magánvallás" kialakítása.

A 20 ezer, 20 és 64 év közötti személy adatain alapuló felmérésben az öregedést, a faji hovatartozást és a párkapcsolatot is figyelembe vették, a boldogságfokot pedig attól függôen határozták meg, hogy a megkérdezett "nagyon", "inkább" vagy "nem nagyon" elégedettnek nevezte magát.

A tudósok megállapították: minél kisebb a megkérdezett jövedelme a korosztályához tartozó más személyekéhez képest, annál kisebb az esélye arra, hogy boldognak érezze magát. Glenn Firebaugh szerint azok a családok, amelyekben a keresôk jövedelme nem nô, szintén nehezebben jutnak el a boldogsághoz - ismertette a szociológus kijelentéseit a Le Monde címû párizsi lap.

Nem a jövedelem önmagában vett nagysága számít ebben a tekintetben: a relatív gazdagság a meghatározó. Aki többet keres közvetlen környezete tagjainál, annak jóval több esélye van arra, hogy boldognak is érezze magát.

A kutatók szerint az amerikai társadalom azonos csoportjaihoz tartozó emberek között állandóan éles verseny folyik, és azok, akik alulmaradnak ebben, rendszerint szerencsétlennek érzik magukat. Ebbôl Firebaugh professzor szerint az következik, hogy önmagában a jövedelmek növekedésének a fejlett országokban nincs sok köze az emberek elégedettségéhez.

"Ahelyett, hogy növelné az általános boldogságot, a gazdagság gyarapítása csak az állandó fogyasztási versenyt táplálja. Az emberek azért vásárolnak egyre többet, hogy másokhoz képest megôrizzék elégedettségi szintjüket" - idézte a lap a kutatót.

A megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal, a községvezetés, a Megyei Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Állomás szervezésében szombaton Makfalván került sor szarvasmarhaszemlére. A rendezvény sikeresnek bizonyult, az esôs idôjárás ellenére nagyon sok gazda vitte el megmérettetésre legszebb állatait.

A polgármesteri hivatal alaposan felkészült a kiállításra. Dr. Zsigmond Vencel elmondta, hogy a vásárteret rendbe tették, 300 m hosszan kerítést állítottak fel, mellékhelyiséget létesítettek, üzembe helyezték a hídmérleget és tatarozták a mérlegházat. Mindezt a helyi költségvetésbôl fedezték, a felújítási munkálatokra 250 millió lejt különítettek el. A polgármester, lévén állatorvos, jól ismeri a község szarvasmarha- állományát. A gazdálkodók 1000 nagyállatot tartanak, ebbôl 400 fejôstehén. Naponta jelentôs mennyiségû tejet vásárol fel a szovátai feldolgozó. - Ez a kiállítás, azon túl, hogy ösztönzi a tenyésztôket, egy régi hagyományt éleszt újjá. Makfalván hagyomány volt, hogy évente négyszer (Szent György napi, Szent János napi, Kisasszony napi, aprószentek napi) tartottak országos állatvásárt - mondotta dr. Zsigmond Vencel. Ahhoz, hogy Maros megye a múlt évben termelt egymillió hektoliter tejjel az országos rangsorban az elsô helyezést nyerte el, a Felsô-Küküllô menti állattenyésztôk is hozzájárultak fajtatiszta állataikkal, a jó minôségû tejjel. A szombati kiállításon négy kategóriában tartottak szemlét és osztottak díjakat. Többször ellett tehenek kategória: I. Ravasz József - Kelementelke; II. Dósa Dávid - Kibéd; III. Ferenczi János - Abod. Elôször ellett tehenek kategória: I. Makkai László - Erdôszentgyörgy, II. Dragoï Zoltán = Kelementelke, III. Makkai László - Erdôszentgyörgy. Vemhes üszôk: I. Makkai László - Erdôszentgyörgy, II. Császár Attila - Gyulakuta; III. Biró Árpád - Hármasfalu. Tenyészüszôk kategória: I. Bernád János - Bárdos, II. Bálint György - Makfalva, III. Ferenczi Márton - Abod. A kétmillió lejes nagydíjat Makkai Lászlónak ítélték. A Hármasfalusi gazdakör nevében Nemes József 500.000 lej különdíjat adott át a legfiatalab állattenyésztônek, a gyulakuti Császár Attilának. A Makfalvi Polgármesteri Hivatal ugyancsak 500.000 lej különdíjban részesítette a 20 éves, gyulakuti Ilyés Anna Máriát, aki nem csupán állattenyésztô, hanem a falu csarnokosa is.

Az augusztus 20-ról 21-ére virradó éjszakán betörték a németországi Heinrich Adolf tulajdonában levô Audi márkájú, RT-7K-184-es rendszámú gépkocsi egyik ablakát. A Cosbuc utcában parkoló autóról a helyszínre kiszállt rendôrök fényképet készítettek.

Augusztus 21-én a marosvásárhelyi G. István a Mûvész mozi mellett található Melimelo Kft. üzletébôl 350 új lejt tulajdonított el. A tett elkövetôje ellen vizsgálat indult. Az anyagi kár 50%- át sikerült visszaszerezni.

Ugyanaznap a megyeszékhelyi G. Silviu, P. Károly, M. Silviu Alin és C. Paul a Kárpátok sétányon megpróbálták feltörni az MS-02-FTU rendszámú, Mercedes márkájú gépkocsit. A négy fiatalnak lopási kísérlet vádjával indítottak ellenük vizsgálatot. Az ügy további kivizsgálása folytatódik.

Augusztus 19-21. között ismeretlen tettesek törtek be a marosvásárhelyi L. család otthonába, egy számítógépet, DVD lejátszót, digitális fényképezôgépet és három mobiltelefont tulajdonítva el. Az anyagi kár összértéke kb. 5.600 új lej. A rendôrség a helyszínen készített bûnügyi fényképek és nyomok gyûjtésével kezdte meg a tettesek keresését.

Augusztus 21-én az E-60-as országúton a Josestar Prod Impex Kft. sofôre, D. Calin Emilian Beszterce megyei lakos hibájából közúti baleset történt, melynek során súlyosan megsérült a jobboldali járdán tartózkodó, 79 éves C. E., kendi nyugdíjas.

Vasárnap az E-578-as országúton, Dacia márkájú gépkocsiját vezetve, balesetet okozott a 29 éves M. Mihai Valeriu Beszterce megyei lakos. A sofôr figyelmetlensége miatt súlyos sérüléseket szenvedett a szabályosan kerékpározó 61 éves M. Vasile.

Most nem a szószátyár vagy túlzottan szûkszavú interjúalanyokról szeretnék írni, hanem azokról az ôrzô- védô szolgálatot teljesítô harcias lényekrôl, akiket hétköznapi nyelven kapusnak vagy titkárnônek szólítunk. Akik fontosságuk teljes tudatában képesek a betolakodó újságíró vagy egyszerû érdeklôdô elé állni, visszautasítást nem tûrô hangon rászólni, telefonos összeköttetés esetén az illetékes jelenlétét letagadni, számára falazni.

Azok, akik gyakran járnak közintézményekbe, vagy a titkárnô segítségével próbálnak - legalább telefonon - kapcsolatba kerülni egy-egy vezetô tisztséget betöltô személlyel, biztosan értik, kikrôl beszélek. Mindennapi bosszúságaink forrásai lehetnek.

Az egyik kedvencem az egyik vidéki polgármester és helyettese irodája elôtt pózol. Több éve ismerjük egymást. Az elsô alkalommal szigorúan rám szólt, ha ôt megkerülve próbáltam bejutni a városvezetôhöz. Hiába magyaráztam, hogy elôzô nap bejelentkeztem, s a polgármester tud az érkezésemrôl, ô határozottan elém állt, s felszólított: várkozzak az ajtó elôtt. S ezt több mint öt éve állandóan eljátssza velem. A békesség kedvéért türelmesen álldogálok a párnázott ajtó elôtt, várom, hogy bemenjen a titkárságra s bejelentsen. Öt év alatt csupán egyszer történt meg, hogy kora reggeli érkezésemkor nem volt ott. Átvillant az agyamon, meg kellene várnom, hogy biztosítsam arról: tisztában vagyok fontos szerepével, s tudom, hogy az ô bejelentése nélkül nem szabad belépnem a városvezetôkhöz. Aztán letettem gonoszkodó szándékomról. Kifele jövet azért nem álltam meg szó nélkül: merészkedtem bejelentés nélkül bemenni. Csak mosolygott. S ha valaki azt gondolná, hogy ezek után könnyebb volt a következô alkalommal megkerülni a kis széken ülô, a közeledô láttán talpra szökkenô s úgy pózoló ôrt, akkor téved. Hajthatatlan maradt.

Ha majd egyszer sok pénzem lesz, s fontos ember leszek, jobb fizetést ígérek neki és alkalmazom. Szobornak.

Július során a Megyei Egészségügyi Felügyelôség 507 ellenôrzést és újraellenôrzést végzett, ennek során 36 büntetést róttak ki 30.980 új lej értékben. Az élemiszereket forgalmazó egységek közül nyolcnak függesztették fel a mûködési engedélyét és jelentôs mennyiségû fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert vontak ki forgalomból. 40 esetben ellenôrizték az ivó- illetve a strandok vizének minôségét.

A vendéglátás terén 262 ellenôrzés a mérleg, ezeket elsôsorban a diáktáborokban, valamint a vendégfogadó egységekben, tömegrendezvényeken végezték. Büntetést öt esetben szabtak ki, a nem megfelelô minôségû élelmiszereket kivonták forgalomból.

A megye lakosai az elemzett idôszakban 15 panasszal fordultak az egészségügyi ellenôrzô hatósághoz - hangzott el tegnap a Megyei Közegészségügyi Igazgatóságon tartott tájékoztató során.

Kérdésre válaszolva Uifalean Gabriela, a KEI ellenôrzô hivatalának vezetôje elmondta, hogy mind a Félszigeten, mind pedig a segesvári középkori fesztiválon, - a kisebb problémákat leszámítva, amit a szervezôk orvosoltak -, közegészségügyi szempontból rendben találtak mindent.

Morariu Silviu igazgató szerint a jövôben a hatékonyság érdekében nyilvánosságra hozzák mindazon egységeknek a jegyzékét, amelyeknek felfüggesztik a közegészségügyi engedélyét. A felügyelôk munkáját könnyítik meg azok a digitális fényképezôgépek, amelyekkel az ellenôrzô testületet ellátják.

Hogy minél gyorsabban orvosolják a problémákat, a 211.665-ös telefonszámon várják a lakossági bejelentéseket. A telefonvonal már él, és mindenkinek öt perc áll a rendelkezésére, hogy az észrevételét jelezze. De csak azokkal a reklamációkkal foglalkoznak, amelyeket névvel és a telefonszám megadásával tesznek a bejelentôk.

A Népújság kérdésére a közegészségügyi igazgató kijelentette, hogy megyénk 968 tanintézetébôl 869-nek van rendben az egészségügyi mûködési engedélye a következô tanévre. A fennmaradó 72 egység közül 22 nem újította fel az engedélyét, 50-nek pedig visszautasították, mivel esetenként nincsenek rendben az illemhelyek, nincs folyóvíz, nincsen villany, a falak vizesek, salétromosak, a tantermeket nem festették ki, a kályhák füstölnek stb. A közegészségügyi ellenôrök szeptember 15-20. között, tehát a tanítás megkezdését követôen keresik fel az iskolákat és döntik el, hogy azok eleget tettek-e a vállalt feltételeknek - jelentette ki az igazgató. Marosvásárhelyen két óvodában, Segesváron nyolc, Ludason három, Dicsôszentmártonban egy tanintézetben vannak közegészségügyi gondok, amelyek orvoslására egy hónapot kaptak az érintettek.

Jelenleg 300 milliárd lej körül van a megyei kórház adóssága, s a közegészségügyi igazgatóság 15 milliárd (régi) lejes évi költségvetésébôl már csak 500 millió régi lej maradt, ami azt jelenti, hogy egyes egészségügyi programokra nincsen több pénz.

A tájékoztatón elhangzott, hogy Lazar Vasile megbízatásának lejártával az egyik aligazgatói állás megüresedett, amire versenyvizsgát hirdetnek meg.

Dr. Silviu Morariu kijelentette, hogy véget vetett a politikai utasításra végzett közegészségügyi ellenôrzéseknek, errôl a témáról egyébként beszámolót készített a prefektusnak.

Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Eugen Nicolaescu liberális képviselôt a koalíción belül a legmegfelelôbb személynek tartja az egészségügyi tárca élére a kormányátalakítás során leköszönô Mircea Cinteza helyébe. Hogy orvos vagy pénzügyi szakember megfelelôbb-e a tárca élére, a közegészségügyi igazgató válasza szerint az lenne a legjobb, ha az illetô mindkét végzettséggel rendelkezne, ami azonban nagyon ritka.

A Népújság kérdésére elhangzott, hogy még nem foganatosítottak semmilyen intézkedést a madárinfluenza esetleges megjelenésének a megelôzésére, de a közeljövôben e téren is lépéseket tesznek.

Traian Basescu államfô hétfôn a Román Sajtóklubbal való találkozása után bejelentette, az az újságíró, aki ôt felhívta és megfenyegette, Sorin Rosca Stanescu volt.

"Az újságíró, aki felhívott, Sorin Rosca Stanescu volt" - jelentette ki az államfô, anélkül hogy más magyarázatot adott volna, vagy nyilatkozott volna a sajtónak, amint azt a sajtóklub bejelentette.

Utólag Cristian Tudor Popescu, a sajtóklub elnöke elmondta, a gyûlés során megkérdezte az államfôtôl, van-e erre vonatkozó bizonyítéka, az államelnök azonban negatív választ adott.

Cristian Tudor Popescu kijelentette, Basescunak, amikor kijött a találkozóról -, nem csupán az ôt megfenyegetô újságíró nevét kellett volna megmondania, hanem azt is, hogy erre nincsen bizonyítéka.

Az államfô augusztus elején úgy nyilatkozott a román közszolgálati rádiónak adott interjújában, hogy egy újságíró felhívta és megfenyegette. Utólag egy sajtótájékoztatón az államfô elmondta, felkéri azt az újságírót, aki megfenyegette, mondja el, mit beszélt vele. Arra a kérdére, hogy kirôl van szó, Basescu akkor nem nyilatkozott. Kifejtette, nem zsarolásról, hanem fenyegetésrôl volt szó.

Bár sokan, elsôsorban a kisebb jövedelmû fiatal anyák, elégedettek a jelenlegi gyereknevelési támogatással, mégis felröppent a hír, hogy a kormány változtatni kíván a rendszeren, aminek tervezete el is készült, sôt vitákat és félreértéseket is kavart már.

- Mielôtt rétérnénk a kormány által kidolgozott tervezetekre,Kerekes Károly képviselôt, a parlament Munkaügyi és Társadalomvédelmi Bizottságának titkárát a társadalombiztosítási rendszer általános gondjairól kérdeztük,

- Mint ismeretes gyermeknevelési támogatás a társadalombiztosítási (tb) rendszeren keresztül valósul meg. Ez utóbbi sajnos egyre terheltebb, hisz ebbôl biztosítják a nyugdíjakat, a szülési szabadságra járó, a gyerek betegségének idejére fizetett juttatásokat, a temetkezési segélyeket, megbetegedés esetén pedig a táppénzt. Alapját a társadalombiztosítási járulékok képezik, amelyek összege egyre kevesebb, mivel mind kisebb a munkaerôpiacon foglalkoztatott aktív munkaerô száma, miközben a társadalombiztosításra jogosultaké folyamatosan növekedik.

Abból a meggondolásból, hogy tehermentesítsék a társadalombiztosítási rendszert, illetve abból a célból, hogy bôvítsék azoknak körét, akik jogosultak lennének a gyereknevelési támogatása, továbbá, hogy bátorísák azokat az anyákat, akik szeretnének visszatérni a munkahelyükre (abban az idôszakban is, amikor jogosultak lennének a gyereknevelési szabadságra), a munkaügyi minisztérium felvállalta a gyermeknevési rendszer reformját, amelyre három változatot dolgozott ki.).

- Ezek az elékpzelések miben különböznek a jelenlegi rendszertôl?

- Az érvényben levô rendszer szerint gyereknevelési szabadságban részesülnek mindazok a szülôk, akik a társadalombiztosítás tagjai, azaz az anya a szülést megelôzô 12 hónapban (legalább tíz hónapon át) - fizették a tb- járulékot. A gyereknevelési szabadság idôtartama két év az egészséges, három év a fogyatékos gyermekek esetében. A rendszer hátránya, hogy nem vonatkozik azokra, akik nem tagjai a tb-nek vagy nem rendelkeznek a már említett társadalombiztosítási idôszakkal. Hogy csak egy- két példát említsek, nagyon sok diáklány még a diákévek idején vállalja a gyereket, de semmilyen támogatásban nem részesül, szülési, gyereknevelési szabadságra sem jogosult. További hátránya, hogy nagyon sok helyen a munkáltató, bár köteles lenne kifizetni, nem folyósítja a járadékot, annak ellenére, hogy a nyugdíjpénztártól megkapja a szóban forgó összeget. Ilyen gondokról több esetben is kaptunk jelzést.

Az érvényben levô rendszer elônye viszont az, hogy nem korlátozott a gyerekek száma, tehát az anya akár a tizedik gyerek után is jogosult a segélyre.

A kormány által kidolgozott elsô változat szerint megmarad a gyereknevelési támogatás jelenlegi összege, ami az átlagbér 85 százalékával egyenlô (7.785.000 régi lej). Ez mindenkire érvényes, függetlenül attól, hogy mekkora társadalombiztosítási járulékot fizet be. A különbség, hogy ezt az összeget nem a tb-alapból, hanem az állami költségvetésbôl fizetnék ki. Ezáltal a kifizetés is folyamatos lenne, mivel a megyei munkaügyi igazgatóságok eszközölnék azt. Ez a változat korlátozná viszont, hogy csak az elsô három gyerek után lennének jogosultak az anyák a szóban forgó támogatásra, ikrek esetében viszont dupla, tripla, stb. összeg járna.

Véleményem szerint a második változat a legelfogadhatóbb. Errôl azonban más a munkaügyi minisztérium véleménye, s értesüléseim szerint a harmadik változatot támogatnák. A második változat szerint az a szülô (tudjuk, hogy ez az anyára vonatkozik, de indokolt esetben az apa is igénybe veheti),aki a szülést megelôzô 12 hónap alatt szakmai tevékenységbôl származó jövedelmet valósított meg, és törlesztette az állammal szembeni kötelezettségeit (jövedelemi adó, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék törlésére), a gyerek kétéves koráig otthon maradhat gyereknevelési szabadságon, és nyolcmillió lej gyereknevelési segély kap. Ezt sem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésbôl fedeznék, s a kifizetés a megyei munkaügyi igazgatóságokra hárulna. Azok a személyek, akik nem teljesítik az említett feltételeket(jövedelmi adó, tb- és eb- járulék befizetése), egy kétmillió lejes családi támogatásban részesülnének arra az idôre, amíg a gyerek betölti a második, a fogyatékkal született gyerek a harmadik életévét. Az az anya, aki munkát vállal, illetve újra elfoglalja a munkahelyét, egy 3.300.000 (régi) lejes gyereknevelési támogatást kapna. Ebben az esetben is fennáll, hogy a támogatásban csak az elsô három szülésbôl származó gyerekek részesülnének, ikrek esetében az összeg kétszerese, vagy hármas ikreknél a háromszorosa lenne.

- Sokféle híresztelést és cáfolatot hallhattunk a harmadik változatról. Hogyan szól pontosan?

- Ez a változat, amely véleményem szerint alkotmányellenes, azt tartalmazza, hogy a jelenlegi 230.000 lejes családi pótlékot kétmillió lejre emelnék minden gyermek esetében addig, amíg betölti a két évet (fogyatékos gyermekek esetében a hármat). Ez azt jelentené, hogy a gyerekpénz 1.770.000 régi lejjel emelkedne. Azok a szülôk, akik a második változatban említett feltételeknek eleget tesznek (jövedelmi adó, tb-, eb-járulék törlesztése), a gyereknevelési szabadság ideje alatt még egy hatmillió lejes gyereknevelési támogatást kapnának, ami összesen nyolcmillió lejt jelentene. Mind a két kategória, akik teljesítették a feltételeket és a kétmillió lej mellett kapták a hatmillió lejt, vagy akiknek nem volt munkahelye és csak a kétmillió lejes pótlékban részesült, ha munkahelyet kerít vagy visszatér a régi munkahelyére, akkor a fizetése mellett még egy hárommillió lejes támogatást kapna.

- Miért tekinthetô alkotmányellenesnek ez a változat?

- Az alkotmány kimondja, hogy a családi pótlék minden gyerek számára egészen 18 éves korig univerzális. Ha az említett kategória esetében megemelik a gyerekpénzt, akkor különbséget tesznek a többivel szemben. Ez a változat kevesebbe kerülne a költségvetésnek, és valószínû ezért választaná a munkaügyi minisztérium. Ha erôltetni fogják, megtörténik, hogy a parlament megszavazza, de az Alkormánybíróságnál elakadhat.

- Mikortól léphet érvénybe a változás?

-2006. január elseje elôtt semmiképpen sem, mivel az e célra szükséges pénzalapot a társadalombiztosítási költségvetésbôl át kell tenni az állami költségvetésbe.

- Egyes hírforrások szerint már el is fogadták a harmadik változatot.

- Ez nem felel meg a valóságnak, jelenleg ugyanis tárcaközi egyeztetések folynak a munkaügyi, pénzügyi, egészségügyi és az igazságügyi minisztériumok között.

Az RMDSZ a második változatot támogatja, mivel összegben többet jelentene és nem állna fenn az alkotmányellenesség sem. Mindenféleképpen üdvözöljük ezt a lépést, és zárójelben jegyzem meg, hogy indokolt lenne a betegszabadságra, a szülési szabadságra és a beteg gyermek gondozására járó táppénzt is kivenni a társadalombiztosítás kasszájából és áttenni az egészségbiztosításéba, ami tehermentesítené az amúgy is gondokkal küszködô tb-rendszert.

Hadd jegyezzem meg, hogy az a hír sem felel meg a valóságnak, miszerint a gyermeknevelési támogatás egy részét kötelezô módon a meghatározott célokra (tejpor,pelenka stb.) lehet majd felhasználni.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és Kató Béla református püspökhelyettes-fôjegyzô volt a díszvendége annak az ünnepségnek, amelynek során egyházi és közéleti személyiségek, valamint nagyszámú szovátai polgár jelenlétében Péter Ferenc polgármester az önkormányzat nevében, augusztus 21- én, vasárnap átadta a város új temetôházát.

Az avatási szertartáson részt vettek Potyó Ferenc vikárius, érseki helynök, Kovács Sándor fôesperes, illetve a helyi egyházak képviselôi. A katolikus templomban érseki misére, a református templomban istentiszteletre került sor.

A polgármester rövid köszöntôje után a két magas rangú egyházi vezetô felszentelte, illetve megáldotta az épületet, majd a Szovátán egymás mellett élô felekezetek papjai adták rá áldásukat.

"Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy fogjuk egymás kezét" - állapította meg Kató Béla segédpüspök; * "Ez a hely a sírás helye, de legyen, hitünk szerint, a vigasztalásé is!" - fogalmazott Lázár Levente unitárius tiszteletes; * "Ma felszenteltünk egy mûvelôdési központot és egy temetôházat. Mindkettôt a város lakosságának köszönhetjük, mert jól választottak vezetôket" - vonta le a nap tanulságát Oláh Domokos kanonok-plébános.

- Régóta megfogalmazott igénye teljesült a szovátai embereknek. Egy korszerû ravatalozó felépítésének tervét jó ideje dédelgettük. Anyagiak hiányában azonban évrôl évre lemaradt a prioritási listákról. Ez az álmunk most megvalósult. A közel négymilliárd lejes beruházással, 337 négyzetméteren beépített területet magába foglaló temetôház teljes egészében helyi költségvetésbôl épült. A ház három ravatalozóhelyisége légkondicionáló berendezéssel van felszerelve. Továbbá létezik egy, szertartások megtartására alkalmas központi terem, öltözô, illemhely, fedett elôcsarnok, kockakövezett udvar. Környezete rendezett. Akár gyalogosan, akár autóval könnyen megközelíthetô - nyilatkozta a Népújságnak Péter Ferenc polgármester.

Ákosfalva lakossága több éve háromnapos rendezvény keretében üli meg augusztus 20-át, Szent István királyunk emlékét idézendô, és ezt az ünnepet helyi zamattal fûszerezi. Az ákosfalvi tanács és a polgármesteri hivatal, a református és a katolikus egyház, valamint az Ákosfalváért Alapítvány közös szervezésében augusztus 19-21. között a községbeliek történelmi értekezéstés a helyi Forrás néptánccsoport elôadását kísérhették végig, kiállításon, könyvbemutatón vehettek részt, érdemokleveleket és díszpolgári kitüntetéseket osztottak ki, a vasárnapi labdarúgó-mérközés után könnyûzene koncertre várták az érdeklôdôket.

Az eseménysorozatot Spielmann Mihály történész Szent István királyról tartott elôadása nyitotta meg a helyi kultúrotthonban. Szombaton ünnepélyes keretek között osztották ki a post mortem díszpolgári címeket, többen pedig érdemoklevéllel gazdagodtak. A község hatvankét tizennyolcadik életévét betöltô fiatalja nagykorúsításának emlékére vehetett plakettet át.

Osváth Csaba polgármester köszöntötte az egybegyûlteket vasárnap délelôtt a polgármesteri hivatal új székházának avatóján, amelyet megyei elôljárók, köztük dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô, a református és a katolikus egyház képviselôi is megtiszteltek jelenlétükkel.

Dr. Kelemen Atilla az ákosfalvi tanácstestület és a polgármester munkáját méltatta, kiemelve, hogy az önerôbôl megvalósított építkezés jelentôs elôrelépést jelent a közigazgatási folyamatokban. "Az önkormányzatiság elsôsorban azt jelenti, hogy a helyi ügyeket helyi erôforrások felhasználásával oldjuk meg. Ákosfalva ezzel a megvalósítással bebizonyította, hogy képes valódi önkormányzást megvalósítani." - hangsúlyozta továbbá a politikus.

A polgármester az új épületet a község "szíveként" szeretné látni, amely "megfelelô lüktetô erôvel fogja szolgálni a lakosságot", emellett megköszönte a kapott anyagi- erkölcsi támogatást is.

Az önkormányzat az egykori óvodában talált új otthonra, az épület felújításába tavaly fogtak. A régi székházat kinôtte már a polgármesteri hivatal, ezért vált szükségessé az átköltözés, a négy terem helyett most már nyolc áll rendelkezésükre - tájékoztatott Osváth Csaba. Az ákosfalvi információs központ is otthont változtatott ezúttal. A jelenlegi székházba Phare pályázaton nyert pénzekbôl új bútorzatot vásároltak, emellett hamarosan új számítógépekkel, fénymásolóval és faxszal is gazdagodnak.

A régi székházban a tervek szerint az iskola információs központja nyílna meg, ide kerülne a tanintézmény könyvtára, a tanulni és informálódni vágyó fiatalok rendelkezésére pedig számítógépek állnának.

Július 20-án zárult a III. Nemzetközi Fotószalon Marosvásárhelyen. Mint az elôzô alkalommal, az idén is a marosvásárhelyiek szavazhattak arra a képre, amelyik számukra a legtöbbet jelentette, a legjobban tetszett. 512 szavazat érkezett be az idén, amibôl 42 szavazattal CARLO LUCARELLI AFIAP olasz fotómûvész nyerte a közönségdíjat. A kép címe BOSCO, egy olasz cím, egy tájképet ábrázol erôteljes színekkel. A díj egy kis ezüstserleg lesz.

Most szeretnék egypár sort írni arról is, hogy a többi szavazatok hogy alakultak mivel abból ki lehet olvasni a város fotókedvelôinek érzelmi és gondolatvilágát. Általában elmondható, hogy a romantikus témájú valamint a generációk kapcsolatáról szóló képek tetszettek. Így kapott sok szavazatot (33) Tran Phong, egy vietnami fotómûvész alkotása, a kép címe: Unoka és a nagymama. Ugyancsak az öregkor témával kapcsolatos alkotás kapta a harmadik legtöbb szavazatot (25), akép címe: Egy kis pihenô, Udvardi Árpád brassói fotómûvész alkotása. Ha pedig nagy általánosságban tekintjük a leadott szavazatok arányát, akkor elmondhatjuk, hogy sokan vonzódtak a szürreális alkotásokhoz is. Itt Vulpan Claudiu craiovai fotómûvész Farkasok éjszakája címû alkotására gondolok, amely 18 szavazatot kapott. Számomra újdonság volt, hogy a nézôk nem határolódtak el a számítógépes úton feldolgozott képektôl. Feltûnôen sok szavazatot gyûjtöttek a digitálisan feldolgozott képek is. Ez azt bizonyítja, hogy egyre nagyobb az igény arra, hogy a fotómûvész is adjon többet önmagából, gondolataiból. Az ilyen igények természetesen már számítógépes feldolgozással érhetôk el. Egyre többen jönnek rá, hogy a digitális fotó is fotó, annak is egy hagyományosan készült kép az alapja, de azt a mûvész továbbfejleszti uj mondanivalók kifejezésére.

Bözöd falu vezetôbizottsága s az erdôszentgyörgyi polgármesteri hivatal elsô alkalommal szervezett falutalálkozót augusztus 20-21-én. Gazdag program várta a falu szülötteit, az elszármazottakat és a vendégeket Magyarországról, Belgiumból, Franciaországból. Az ünneplés jó alkalom volt arra, hogy Bözöd lakossága megmutassa a világnak, van amire emlékezniük, hagyományaik vannak, és a falu él, kimozdult a szunnyadásából.

A szervezôk alaposan felkészültek a kétnapos eseményre, ezt bizonyítja az a húszoldalas tájékoztató füzetecske is, amelybôl többek között megtudhatjuk, hogy a vidék ôsidôk lakott. "Határában ôskori edénytöredékek kerültek elô. A hagyomány szerint eredetileg a Lóc- patak völgyében feküdt, majd lakói áttelepültek a hegyen, látván, hogy a terület »be zöld«. A falut 1566-ban Beozeod néven említik" - olvashattuk többek között a füzetecskében, amint ez alkalomból adtak ki.

Amint Személy Gáll István, az erdôszentgyörgyi városi RMDSZ elnöke elmondta, szombaton az ünnep zenés faluébresztôvel kezdôdött. Ilyenkor a kisgyerekek, fiatalok, idôsek magukra öltik az elôdeiktôl átvett ünnepi öltözéküket. A 11 órakor kezdôdött istentisztelet után, amelyen Fazekas Lajos Levente unitárius lelkész és a vadasdi Jakab Viktor református tiszteletes hirdetett igét, került sor az ünnepélyes megnyitóra. Tar András, Erdôszentgyörgy polgármestere, Incze Lajos tanácsos, falufelelôs, Hegyi László alpolgármester szólt a népes közönséghez. A mûsorvezetés különben három nyelven zajlott, románul, magyarul és franciául. A mûsorvezetôk szerepét két egyetemista, Szabó Ádám Piroska és Vass Margit vállalta. Bemutatkoztak a vendégek is, Hódmezôvásárhely képviseletében dr. Greza István, a dalhemi (Belgium) küldöttséget Jean Marie Constante vezette. A legnépesebb küldöttség, 13 személy, Franciaországból, Rouxiére testvértelepülésrôl érkezett, élen Marie- Thérése Perroteau polgármester asszonnyal. A szervezôk és vendégek ajándékkal lepték meg a falu legidôsebb asszonyát, a 94 éves Berei Juliannát (unokája vette át az ajándékot), a 92 éves Sebestyén Jánost, mindenki tanító bácsiját és a legidôsebb gazdálkodót, a 70 éves Incze Lajost. A helybéliek a két világháborúban elesett katonákról is megemlékeztek, majd az emlékmûnél helyeztek el koszorúkat, ezt követôen kezdôdött a délutáni szabadtéri kulturális program. A bözödi iskolások verses-táncos-énekes mûsora szórakoztatta a jelenlévôket, a jobbágyfalvi táncegyüttes fellépését is vastapssal köszönte meg a közönség.

A szombati program egyik fénypontja volt a Bözödi György-emlékházban, berendezett népmûvészeti kiállítás megnyitása. Az ódon épület udvara szûknek bizonyult, nagyon sokan vettek részt azon a könyvbemutatón, amelyen Nagy Pál irodalomkritikus Bözödi György Romlás címû könyvét ismertette. Szavaiból idézünk: "Miért nem adták ki a Romlást nálunk mindeddig? Feltehetôleg azért, mert Bözödi nem hagyta szó nélkül a székely falu, Rekend »visszarománosításával« kapcsolatos többi elképzeléseket sem. Voltak, akik úgy tudták, hogy csupa »elszékelyesített« román él a faluban s általában a Székelyföldön. Egy parlamenti képviselô szerint a magyarság ezen a földön nem más, mint »jó vendég«. Kevesen ismerték jobban a történelmi valóságot, mint Bözödi György." (...)

"Jelképes jelentése van annak, hogy most a szülôfaluban ünnepi alkalommal mutathatjuk be Bözödi György regényét, a Romlást. Ezek a falak, ezek a házak s nem kevesen a falu lakói közül is emlékeznek még rá - Jakab úrra, ahogyan mindenki ismerte ôt Bözödön -, s az irodalmi tudatban, az olvasók körében töretlenül élnie kell az életmûnek, mindannak az értéknek, amivel Bözödi György megajándékozta népét" - mondotta Nagy Pál.

Szombaton este az 50 éveseket köszöntötték, majd falubálon szórakozhatott fiatal, idôs. Vasárnap délelôtt zenei válogatásokat hallgatva szórakozott a közönség, délután sportrendezvények zajlottak. A központbeli gulyásfôzés után az Ifjúsági zenebona címû mûsorral zárult a bözödi falutalálkozó.

Nagysármás és a hozzá tartozó települések mezôgazdasági területe 7.613 hektár, a szántóterülete is jelentôs, 4.902 hektár. Habár nemrég várossá nyilvánították a volt községközpontot, a lakosság - 8000 lélek - 60%-a jelenleg a mezôgazdaságból él, az állattenyésztôk 2.300 szarvasmarhát tartanak. A földterületek 90%-át sikerült eddig jogtulajdonba helyezni. A tulajdonviszonyok végleges rendezése a 2005. július 25-én érvénybe lépett 247-es törvény alkalmazása során történik meg. Milyen feladataok elé állította az új törvény a város vezetését? - kérdeztük Sallai Imre mezôgazdasági technikust, alpolgármestert.

- Köztudott, hogy a 247-es törvénycsomag módosítja az 1991. évi 18-as, az 1997. évi 169-es és a 2000. évi 1-es törvények bizonyos elôírásait azzal a céllal, hogy a földterületek, ingatlanok tulajdonjogát állítsák vissza, az esetleges tévedéseket, kihágásokat jóvátegyék. Nemrég, augusztus 15-én megjelent a törvény alkalmazási módszertana is. Most már világos, hogy nem lesz könnyû életbe ültetni a jogszabályokat. Elsôsorban azért, mert nagyon rövidek a különbözô határidôk, továbbá, mert számos kérdés vetôdik fel, amelyekre a prefektúrán történt múlt heti megyei szintû megbeszélésen sem találtunk válaszra. Elsô teendônk, hogy a jogszabály- módosításokat, a tartalékterületeinkrôl az összesítést kifüggessztjük, megteremtjük a feltételeket, hogy az érdekeltek szeptember 25-ig kéréseiket beadhassák.

- Önök újraszervezték a földosztó bizottságot?

- A múlt héten sikerült megalakítani, a bizottság elnöke Mocean Ioan polgármester, a tagok között van a jegyzô, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal mérnöke, egy jogász, az erdôgondnokság vezetôje, és a törvény alapján a volt tulajdonosok négy képviselôje. A rendelkezés értelmében a bizottságokra ezúttal sokkal nagyobb felelôsség hárul. A tulajdonjogok tisztázása, visszaállítása figyelmes, körültekintô munkát igényel. Én derûlátó vagyok, ugyanis a termôföldek 90%- át tulajdonba helyeztük. Alig néhány peres ügy van a törvényszéken. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek problémás ügyeink. Úgy tapasztalom, hogy a törvény adta alkalmat mindenki szeretné kihasználni ügyei rendezésére.

- Ezzel párhuzamosan történik az ingatlanok visszaszolgáltatása is; e téren is derûlátó?

- Van néhány komoly gond. Két nagyon bomyolult esettel kell megbirkóznunk. A volt tulajdonos Nagysármáson a belgyógyászat épületét kéri vissza, ugyanígy a polgármesteri hivatalnak helyet adó épület tulajdonjogát is rendezni kell. Mindkét ingatlannak meglehetôsen bonyolult a tulajdonjogi helyzete. De hát azért vagyunk itt, hogy azokat megoldjuk. Függetlenül attól, hogy a törvény alkalmazása során sok minden megbolydul, én úgy vélem, hogy szükség volt a jogszabályok módosítására, hiszen így visszaállítódnak az 1945. illetve az 1948. évi tulajdonállapotok.

Kilyén Attila

A múlt heti bôséges esôzések a Mezôséget sem kímélték, több száz hektárnyi termôföldet, háztájit öntött el az ár, tönkrement a termés, állatok pusztultak el. A károkat adott esetben a biztosító megtérítené, ehhez azonban biztosítani kellene az ingatlanokat. Kötöttek-e biztosítást a gazdák?

Szász Sándor nyugdíjas: Nem kötöttem biztosítást. Nem voltunk erre felszólítva. Jó dolog lenne, nem hiszem, hogy olyan sokba kerülne, de nem is gondoltunk arra, hogy ezt megtegyük. Haa kormány nem gondolja, hogy kidolgozzon egy törvénycikkelyt, nem is fognak kötni. Az embereket meg kellene gyôzni errôl, és úgy gondolom, fizetnének. Ilyen árvíz utoljára ’71-ben volt, nem is gondoltuk volna, hogy újra lehet.

Székely Márton fogatos: Nincs ahogy bemenjen a víz a házamba, mert hegyen lakom. Nem kötöttem biztosítást. Nem tudom, mennyibe kerülne, nem is gondolkodtam rajta. Lehet, hogy jó ötlet, nem hiszem, hogy potyára adnám ki a pénzt, nem rossz dolog, csak éppen nem került szóba.

Mocean Ioan polgármester: Nem kötöttemn biztosítást sem a házamra, sem a telkemre, aminek valószínûleg a mentalitás az oka. Ami az élet- és ingatlanbiztosításokat illeti, országos szinten elmaradottak vagyunk. Az embereknek változtatni kellene ezen a szemléletmódon, és nemcsak azoknak, akik árvízveszélyes területen laknak, hanem máshoz is, hiszen nemcsak a víz okozhat károkat. A jövôre nézve figyelembe veszem a családi büdzsét, és megfontolom a dolgot.

Lukács Katalin, 55 éves: Nem kötöttem biztosítást, mert olyan kevés a nyugdíjam, hogy nem futja. Nem gyôzöm a családot fenntartani, nemhogy biztosítást kössek. Volt még árvíz Sármáson, és tudom, hogy ez mivel jár, de még ha köteleznek sem jut rá pénz. Pedig érdemes lenne, hiszen most is mindenünk , az egész termés odalett.

Lukács István nyugdíjas: Nem kötöttem biztosítást, mert csak 2 millió lej a nyugdíjam, és az nem elég még a háztartásra sem. Ha köteleznek rá, megcsináljuk, de amíg nem muszáj, nem. Egyelôre a földem nem került a víz alá.

Szilágyi Rozália péksütemény- készítô: Azért nem kötöttem biztosítást, mert nem tudjuk a földet megdolgozni, csak egy részét. Nincs mit tenni, mert nagyon sokba kerül a föld megmunkálása, nem jut a biztosításra is. Ha lenne rá pénz, kötnék biztosítást.

Ottjártunkkor még hordták a követ a központi park melletti utcából, de több utat is jó minôségû aszfaltburkolat fedett. A város polgármesterE kérdésünkre elmondta, hogy a 151-es megyei úthoz kapcsolódó utcákat aszfaltozták le, a Rózsák, a Szondák valamint az Állomás téri utcákat, összesen mintegy fél kilométeres útszakaszt. A munkálatok másfél milliárd lejbe kerültek. 2005-re a helyi költségvetésbôl csupán ennyi pénz jutott a közlekedési infrastruktúra felújítására, de Mocean Ioan hozzátette: azért helyenként még köveznek és a központban díszkôvel rakják ki a járdákat.

Ha a nagysármási kórház sürgôsségi részlege nem kapja meg az Országos Egészségbiztosító Pénztártól az akkreditálást, októbertôl leállhatnak a mentôautók. Az akkreditáláshoz szükséges 28 kritérium közül kettôt nem teljesített a kórház, októberig ezeknek is megfelelnek - jelentette ki dr. Chertes Marius igazgató.

Nagysármáson járva, szinte mindig felkeressük a helybéli kis kórházat. A holland partnerek nagylelkûségének köszönhetôen korszerûen felszerelt egészségügyi intézményben mindig példás rendet és tisztaságot tapasztalunk, zsúfoltságot szinte sohasem. A sürgôsségi részleg külön említést érdemel, hiszen itt minden van, ami a kritikus esetek ellátásához szükséges: újraélesztô gép, mesterséges lélegeztetôgép, monitorok, EKG, ultrahangkészülék stb., ezenkívül hat, kiváló állapotban levô mentôautó, szintén holland adományból, a két, országos program keretében kapott mentôkocsi viszont már elavult és kivonták forgalomból. A sürgôsségi részleg, egyedüliként a megyében, pénzügyi szempontból független, nem tartozik a megyei mentôszolgálathoz, bár utóbbival összehangoltan végzik a mentést. Miközben folyton arról hallani, hogy a kórházak adósságai csillagászati összegeket érnek el, a sármási kis kórháznak nincsenek tartozásai. A Megyei Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerzôdésben szereplô költségvetés azonban nem tette volna lehetôvé a további mûködést, a júliusi 120 millió lejes költségvetés-kiigazítás azonban ôszig megoldotta a gondokat. A kórház fô gondja jelenleg a sürgôsségi részleg akkreditálása. Júliusban az Országos Egészségbiztosító Pénztár megkezdte a mentôszolgálatok akkreditálását, ám a nagysármási kórház ezt egyelôre nem kapta meg - jelentette ki lapunknak dr. Chertes Marius igazgató. Elmondta, hogy a 28 kritérium közül 26-ot teljesítettek. A két fennmaradó feltétel közül az egyiket, miszerint a mentôautóknak rádió adó-vevô készülékkel kell rendelkezniük, szerinte részlegesen teljesítették, hiszen két hordozható rádiókészülékkel rendelkeznek. Mivel váltásonként csak két mentôautót mûködtetnek, a két adó- vevô készülék elegendô lenne, ezenkívül a gépkocsivezetôknek mobiltelefonjuk van, a 112-es diszpécserszolgálattal pedig kapcsolatban vannak. Chertes Marius úgy véli, hogy ezzel a felszereltséggel megfelelnek a vonatkozó kritériumnak. Új adó-vevô készülékek beszerzése legalább 100 millió lejbe kerülne, amire a havi 160 millió lejes költségvetésbôl nem futja. Ha viszont a megyei biztosítótól megkapnák a szerzôdésben foglaltakhoz képest pluszban végzett szolgáltatásokért járó összegeket, megvásárolhatnák a készülékeket.

A másik, nem teljesített feltétel a gépkocsik idôszakos ellenôrzésére vonatkozik, itt viszont a kórház vezetése hibázott, amikor az egyik gépkocsi esetében figyelmetlen volt és a májusban lejárt ellenôrzést nem újíttatta meg. Az igazgató hozzátette: az Országos Egészségbiztosító Pénztár illetékeseinek döntése ellen óvást nyújtott be. Ha a sürgôsségi részleg nem kapja meg az akkreditálást, a pénztárral megkötött és októberben lejáró szerzôdést nem újítják meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a sürgôsségi részleg nem mûködhet és a mentôautók is leállnak.

Az, aki manapság a mi demokráciánkban élni merészkedik, az tanuljon meg látó szemmel járni, akkor is, ha hályog van a szemén, hallani akkor is, ha hallási zavarokkal küzd. Miért? Azért, mert itt nem tisztelik sem a kort, sem a botot, sem a vakot, sem a magyar szót. A pénz az úr! Egy szemmûtét 16 millióba kerül egy magánkórházban Marosvásárhelyen. S mivel általában két szemünk van, az harminckét millió.

De nem errôl szeretnék írni. A múltkor a Postapalotában fizettem a telefondíjat, ami két beszélgetés után 46 új lej. Megkérdeztem az információs részlegen, hogy miért ilyen nagy a díj. Erre a felelet az volt, hogy beszéljek románul. Közben hallottam, hogy az egyik kasszásnô magyarul társalog egy nôvel. Odaléptem és feltettem magyarul ugyanazt a kérdést. A válasz ott is az elôbbi volt. Sarkon fordultam és meglepetten távoztam.

Ilyen az RMDSZ nyelvtörvénye?

A hetekben arról beszélt egy ismerôs, hogy a postán nem vették fel a halálhírt értesítô sürgönyt, mert magyarul fogalmazták. Akkor nem hittem, de most már elhiszem. Azt is hiszem, hogy soknak emelték a nyugdíját, egyeseknek rendezték, másoknak nem. Mi célból élünk, vagyunk? Hogy szaporítsuk egyesek szavazatait?

Ez a nyugdíj már nem bírja meg a mai kulturált életet: a rádiót, a televíziót, a telefont, a villanyt, a fogyasztást. Jó lesz, ha mécsesre telik, mert a petróleumlámpa is kiment a módiból. A télire havi 500 lejes gázszámlával riogatnak. Egy nyugdíj az én koromban nem éri el a 400 lejt.

A népet kutyástól, macskástól, borjastól, házastól vitte és viszi a víz. Hogy jutott ide az ember? Ki intézi a sorsokat, hogy az egyik fenn, a másik a víz alatt, vagy a gödörben legyen? Négy rendszert éltem le itt, és mindig magyarul beszéltek: a klinikán, a postán, utcán, különféle intézményekben. Ma az sem nyitja ki a száját, aki magyarul beszél. Az RMDSZ hirdeti a nyelvtörvényt egyedül, de semmi eredmény nem látszik.

Különben is, ha a miniszterelnök-helyettes úr állítja, hogy törvény szabta jogunk van használni az anyanyelvünket, akkor mi élünk ezzel a joggal. Ha ez nem így van, akkor ne verjék a dobot...

Mi már tudjuk és valljuk: De vasat tûzbe vethetsz -: / Nem ég el/ Csak megedzôdik Baj közt a székely (Tompa László)

Kali Ágnes

Valamelyik nap, amint az ebéd utáni sétámat végeztem a Kornisa - Párkány negyedünk egyik kellemes, csupa zöld, árnyas ligetében, összetalálkoztam egy nálamnál 20 évvel fiatalabb régi barátommal. Örömmel üdvözöltük egymást és leültünk az egyik padra egy kis beszélgetésre. Csodálkozva kérdi tôlem: Te, Árpi, olvasom a Népújságban megjelent cikkeidet és azt mondd meg nekem, hogy miért törekszel, fárasztod magad? Nem dolgoztál eleget az életedben? Nem kényelmesebb most pihenni, élvezni az öregkor adta kényelem lehetôségeit?

- Drága barátom - válaszoltam -, a te kérdésed, nézetem szerint, nem a leghelyesebb. Igaz, hogy 81 éves koromig dolgoztam, vállaltam felelôsségteljes munkát - mint cenzor az egyik banknál Bukarestben -, de mégis úgy gondolom, hogy nem dolgoztam eleget.

Törvény az, hogy "mozgás az élet". Szüntelen tevékenység. Ha az ember abbahagyja, hamar lerongyolódik mind szellemileg, mind testileg.

Különösen a szellemi munkát emelném itt ki. Minden tevékenységnek, valamely megvalósításnak a forrása az agy, melyet minél tovább mûködtetsz, annál tovább élsz, marad fenn a tested erônléte, egészsége, a szellemi képességed, értelmed és bölcsességed.

Pihenni öregkorban is lehet. De ez a pihenés legyen aktív pihenés. Az ember ilyenkor olyan tevékenységet fejt ki, olyan elfoglaltságot - munkát - választ, keres magának, amely nem veszi igénybe, senkinek nem köti le magát. Tehát olyan aktív pihenést választ, amely nem jár gonddal.

Nem egy olyan 70 és azon felüli barátom van, aki aktívan mûködik és ennek következtében teljesen megôrizte a szellemi frissességét, de fizikuma is jóval rugalmasabb, mint más, vele egyidôsöké.

De azt is megmondhatom, hogy az aktív szellemi munkát végzô egyének könnyebben átvészelnek nagyobb fizikai vagy lelki megpróbáltatásokat is.

Most magamról adnék egy példát - egy eseményt, amely nemrégen bonyolódott le.

Mintha villám csapott volna bele, egy adott pillanatban oly gyorsan roppant össze a szervezetem. Nagy mûtéten estem át, mely nem biztatott sikeres eredménnyel. Én nem hagytam el magam, és mûtét után, bár kissé nehezemre esett, ismervén a szellemi munka hatását a szervezetre, azonnal nekiláttam újra az ez irányú tevékenységnek. Mindennap egy keveset tornáztattam az agyamat, amíg lassan, észrevétlenül egyenesbe kerültem. Sôt, igyekeztem kisebb fizikai testmozgást is bevezetni.

Hála Istennek, bár még nem vagyok tökéletesen meggyógyulva, de így is túlhaladtam testi és szellemi erônlétben a nálamnál fiatalabb öregeket is, 84 éves létemre.

Nem kell belenyugodni a korba, öregségbe, hanem mintha az idô elteltével semmi sem történt volna, próbálja úgy felfogni az ember az életét.

Én azt állítom: amit magad felôl képzelsz, azzá válsz.

Nem szabad könnyen belenyugodni az idô elteltébe. Nem szabad tudomásul venni azt, hogy megöregedtünk. Úgy gondolom, hogy az öregségnek jó része nem más, mint egy rossz képzet, szuggesztió.

Nem egy nálamnál fiatalabb munkatársam van, vagy más régi ismerôsöm, kik nyugdíjas idejükben átadták magukat a kényelmes, nyugodt életnek, ital, táplálkozás, dohányzás élvezetének, elhanyagolván a testük és szellemük tornáztatását, legyengültek vagy már el is hunytak.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

Emlékszem, hogy gyerekkoromban édesanyánk esténként, amikor összegyûltünk mind a nyolc testvér a lámpa fénye mellett imádkozni, énekelni tanított. A Bibliából elolvasta József történetét és Jákob megpróbáltatását a hitben való megmaradásban.

Az elsô énekünk, amit megtanultunk, az volt, hogy: "Ameddig Jézus él, ameddig ô segél, Nem bánthat gond és félelem, ô van mindig velem". Mindig nagy örömmel és lelkesedéssel énekeltünk, és még sok más éneket is tanultunk. Volt énekeskönyvünk és Bibliánk. Az Ó- és Újtestamentumból olvasott édesanyánk, amikor csak tehette, vallásosan nevelt és tanított minket.

Télen nem jártunk templomba, mert nem fûtötték, s nem volt megfelelô meleg ruhánk és cipônk sem. Nyáron a délelôtti istentiszteleten vettünk részt. Megjegyeztük a Bibliából felolvasott alapigét és mikor hazamentünk, elmondtuk édesanyánknak. Ô megkereste a Bibliában és elolvasta, mert ô nem tudott templomba menni, nyolc gyerek után fôzni, mosni, foltozni kellett. Ebédkor tízen ültünk le az asztalhoz. Nem voltunk válogatósak, minden étel ízlett és jóllaktunk, mert az Úr mindig kirendelte.

Édesanyánk télen szôtt, font. Nyáron reggelit hozott a mezôre, dolgozott velünk együtt, majd dél felé hazaszaladt, elrendezte az állatokat, gyerekeket, elkészítette az ebédet és idôben visszajött a mezôre. Így nôttünk fel. Testvéreim közül mindegyik 4-7 évet járt iskolába, ahogy akkor szokás volt. Mindegyik konfirmált, családot alapított és megmaradt keresztyén embernek.

Az élet során számos megpróbáltatás éri az embert, de ha hite van (amit szüleitôl tanult), elviseli azokat. Mert Isten az övéit nem a bajoktól óvja meg, hanem a bajokból menti, vezeti ki. Az élet már annyiszor bebizonyította, ha egy gyermek idejében jó nevelésben részesül, bármilyen körülmények között meg tud maradni.

Jenei Árpád

Kulturális napok színhelye volt Székelyvécke is augusztus 13-14-én. Maradandó élményekben volt részük ez alkalommal a falu lakóinak és a francia, a magyar testvértelepülések küldötteinek is.

Az ünnepi mûsor egyik része számomra is örök érvényû esemény marad. Díszpolgári oklevelet vehettünk át többen kulturális tevékenységünk jutalmaként.

Szeptember 1-jén 50 éve - fél évszázada -, hogy az élet vihara ebbe a faluba sodort, mely akkor csak gidres- gödrös útjáról volt ismert a megyében. Azóta sok víz lefolyt a Véckepatakán...

A szászrégeni tanítóképzô nemcsak oktató-nevelôi munka végzéséhez szükséges ismeretekkel, hanem a kulturális- mûvészi munkában való jártassággal is felruházott. Különben is szívembôl szerettem a kultúrmunkát, hisz kezdetben mûvészi pályára léptem volna.

Nem volt könnyû a kezdeti munka az akkori körülmények mellett. Petróleumlámpa világított még a súgólyukban is. Télen az érckályhák pattogó tüze, nyáron a nyitott ablakok enyhítették fáradtságunkat a mûsorpróbák idején. A minden korosztályt magába foglaló kultúrcsoportjaink hamar átlépték a falu határát. Sikeres szerepléseinkkel szórakoztattuk szomszédos falvainkat. Majd pedig a Nyárád mentén, a Kis-Küküllô völgyében is láthatták, hogyan forognak a véckei bogosszôttes székely szoknyák, no meg a "csüpkésajú" fehér fersingek.

Pipét, Nádast megközelíteni árkon-bokron, mezei ösvényeken át már csak gyalogosan, úgymond az apostolok lován tudtuk. Vállunkon összekötött táncoscsizmánk, kezünkben színészfelszerelésünk poggyásza himbálózott. Fáradtság, dehogy jutott eszünkbe! Minden elenyészô volt a minket fogadó szeretet mellett. A munkában, jóban-rosszban eggyéforrt kollégáimmal közösen örültünk sikerélményeinknek.

Nem vagyok a falu szülötte, de állítom, kevés az a falu, mely népének ennyire ügyszeretete a kultúrmunka. Éveken át férjek, feleségek magukra vállalták a falusi esték munkáit otthon. Társuk mehetett a kultúrba, hogy majd ôk is szórakozzanak a bemutató elôadásokon. Évek múltán is köszönet azoknak, kik pontos megjelenésükkel, oktatójuk iránti példás tisztelettel segítségemre voltak.

Hálát sugárzó szavaim szórom az utókorra is. Köszönet a község azon személyeinek, volt tanítványaimnak, kik ünnepi keretbe helyezve értékelték sokévi munkámat.

Kívánom, hogy sok követôje, a kultúrmunkát szívügyének tekintôje legyen a falu lakóinak, ifjainak.

A díszpolgári oklevelem mellé csatolt kardvirágszál talán jelképe lehet az egyenes, kitartó, sosem lankadó kulturális-mûvészi munkának.

Mindehhez pedig erôt, egészséget, sok sikert kívánok. Évek múltán részesüljenek ôk is az enyémhez hasonló értékelésben, ünneplésben.

Birton Emese-Katalin ny. tanítónô, Székelyvécke

Bonyha: a Kis-Küküllô középsô szakaszának bal oldalán terül el, a legrégibb települések egyike, nevét Gyula erdélyi vajda kisebbik fiától (Bonya) nyerte, akinek itt volt téli szálláshelye, innen menekült az 1030-as években Lengyelországba.

A pápai tizedlajstrom feljegyzése szerint 1234-ben Bonyha István nevû papja 200 dénár pápai tizedet fizetett.

A Bethlen család is adományozás során jut e birtokhoz, melyhez hozzátartozott több mint tíz falu, köztük Gógán és Gógánváralja, amely az akkori vár alatt terült el. ("Vár állott, most kôhalom".) A XVIII. század végén bontották le a várat, a falu nevét e vártól nyerte.

Bonyhának és környékének történelmét, virágzó vagy hanyatló életét a kastély és annak ura határozta meg: ha az uraság jólétben élt, akkor környezete is hasonlóképpen élt, a viharos üldöztetések idején a kastély ura óvta meg a községet és környékét.

Bonyha mezôváros utolsó családja, akik e helység életét meghatározták, a "kígyós" gazdag Bethlenek voltak.

Címerük: pajzs, benne a fején 9 ágú koronát viselô kígyó, aki szájában tartja a hatalmat és hitet ábrázoló almát a kereszttel. Napjainkban már csak az 1545-ben épült kastély tudatja létezésüket.

Mire lehet büszke Bonyha népe?

Itt született gróf Bethlen Elek kancellár, akinek adományai ma is megtalálhatók a bonyhai ref. egyházközség javai között.

Ô adományozta az úrasztali klenódiumokat: két aranyozott ezüstkelyhet, két aranyozott ezüsttányért, egy 3 és fél literes ónkannát 1696-ban.

Itt élt Bethlen János történész, Bethlen Árpád, Küküllô és Maros-Torda megye fôispánja, Bethlen István, az enyedi ref. kollégium fôgondnoka és patrónusa.

Itt született Árva Bethlen Kata, Erdélyország nagyasszonya, Bethlen Ádám, kinek özvegye Gyulai Katalin, akik a bonyhai ref. templomot újraépítették 1796- ban. Sorolhatnám sokáig a kiváló neveket, de ezt a történelem részben megtette, az én tisztem, hogy azokról emlékezzek meg, akikrôl a történelem a XX. században elfeledkezett: az utolsó Bethlenekrôl, Bethlen Ádámról és örököseirôl.

Bethlen Ádám 1878-ban született Bonyhán, felesége Bánffy Judit, méltók kiváló elôdeikhez, számûzetésüket méltósággal viselték, nagy szegénységben, de nagy hittel, becsületesen élték életük éveit Hátszegen, sírjuk Ôraljaboldogfalván van a ref. temetôben.

Házaséletüket Isten 3 fiúval áldotta meg: Gábor (1910-1993), Farkas (1919-2002), Ádám (született 1917-ben Bonyhán).

Ádám Bonyhán lakik, igen kedveli a falu ifjúságát, sokszor öltözik paraszti ruhába, vesz részt a falusi mulatságokon. 1941-ben Budapestre költözik, ahol házasságot köt Jendrásek Évával, a Ganz gyár tulajdonosának lányával.

1942-ben születik meg elsô gyermekük, Fruzsina Katalin nevû lányuk. 1945-ben hazaköltöznek Bonyhára, ahol megszületik második lányuk, Juliánna, de már nem a grófi kastélyban, hanem egyik cselédjük, Stupar Ironim lakásán, s elkezdôdik a vándorlás, a kényszerlakhelyek, Dicsôszentmárton, Malomvíz, Hátszeg.

Grófi származásának köszönhetô, hogy 1964-ben egyirányú útlevéllel az országból kiutasították. Családjával Londonban telepedett le. 1994-ben, 77 évesen nyugdíjba vonul. Richmond városában halt meg 2002-ben.

Miért írtam le ezeket?

1989 decemberében nagy fordulat állt be Romániába is, a kommunista hatalom megdôlt, ha nehezen is, de elindult az új európai irányzat, mely megváltoztatja az emberek szemléletét, az új szemlélet szeretné jóvá tenni a múlt rendszer hibáit, új törvények jelennek meg: 169/1997, 10/2001, 1/2000, ezeknek végrehajtási intézkedései, a legutóbbi intézkedés az elvett összes javak visszaszolgáltatása (2005).

A fenti törvények alapján a bonyhai Bethlen család vagyonát a Londonban élô gróf Bethlen Fruzsina Katalin, a román állampolgárságát megôrzô örökös örökli. A javak visszaigénylésével engem bíztak meg, aki a törvényes formáknak eleget téve, a visszaigénylési kérést beadtam, de sajnos a volt néptanács vezetôi nem ismerték el a törvények által biztosított jogokat, kijátszva azokat, mindent elkövettek, hogy a visszaszolgáltatást megakadályozzák.

Hála Istennek, Bonyhának új polgármestere lett Pop Teodor Mircea személyében, aki a község jó irányú fejlôdéséért dolgozik.

A kastélyt úgy tekinti, mint a község legdrágább épületét, annak megjavítását, a Bethlen-javak visszaszolgáltatását szolgálata céljául tûzte ki. Hiszem, hogy a közeljövôben létrejön a megegyezés, és az 1945 után elvett javak visszakerülnek jogos tulajdonosukhoz. A törvény adta lehetôségek szerint, az atyák által elkövetett bûnt a fiak helyrehozzák.

Hiszem, hogy a kastély és környéke újból megszépül és abban olyan tevékenység fog folyni, mely a község és környéke javát szolgálja.

Szeretettel kérlek, kedves bonyhai román, magyar és cigány testvéreim, ügyeljetek e drága kincsre, e kastélyra, ne engedjétek, hogy gonosz kezek, rosszindulat ártson ez átmeneti idôben, minden jóérzésû bonyhai érezze magáénak ez épületet, ôrizzétek, óvjátok e közös kincsünket.

Bízom bennetek. Tudom, hogy megértetek!

Szeretettel köszönt volt lelkipásztorok,

Benczédi Albert

Nagylaknál gyorsítanák a kilépést

Több határôr van hétfôtôl a nagylaki határátkelônél, több kimenôsávot kezdtek használni, mivel szabadságuk teltével kezdtek visszamenni a nyugati államokba azok a román állampolgárok, akik ott dolgoznak. Az Arad megyei határrendészet sajtóközleménye szerint a határátkelôk kezdtek zsúfolttá válni, a kilépési csúcsra pedig a hét végére számítanak. Hogy elkerülhetôvé tegyék a torlódást, az Arad megyei határrendészet növelte a határôrök számát, és az eddig bejövô sávként használtakból legtöbb hét sávot kimenônek fognak használni.

Helyreállt a közlekedés az Olt völgyében

Megindult a vasúti és közúti forgalom az Olt völgyében, miután két és fél napon keresztül ezeket az útvonalakat teljesen elzárták a hegyekrôl leomló szikladarabok - jelentette hétfôn reggel a közszolgálati rádió. Hétfôre virradóra helyreállt a közlekedés mind a vonatok, mind a gépjármûvek számára a folyóvölgyben. A hegy és a folyó között húzódó, amúgy is rendkívül szûk közlekedési vonalat péntek estétôl teljesen elzárta az esôzések nyomán keletkezett sziklaomlás. Emiatt a vasúti forgalom teljesen leállt, az úton pedig hosszú kilométereken keresztül álltak a kocsisorok. A
"duguláselhárítás" érdekében emberfeletti erôfeszítéseket tettek a vasúti és közúti mûszaki személyzet tagjai, akik mellett a tûzszerészek és hegyi mentôk is kivették részüket a munkából.

Ôszig zárva marada Bükszád és a Szent Anna-tó közötti út

A Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Vajda Lajos hétfôn úgy nyilatkozott, nincs esély arra, hogy az idén nyáron megnyissák a 113-as, a Szent Anna-tó felé vezetô megyei utat, számol be a Mediafax tudósítója. Vajda elmondta, a 113-as megyei út Bükszád és a Szent Anna-tó között lezárva marad, mivel a javítási munkálatokat leghamarabb két hét múlva tudják elkezdeni. Vajda szerint a 113-as megyei út ezen szakaszának a rehabilitációja bonyolult, és hosszú idôt vesz igénybe, mivel meg kell erôsíteni az út két oldalát is, ahol a földcsuszamlás bekövetkezett. Így várhatóan csupán szeptember második felében nyithatják meg a Bükszád és a Szent Anna-tó közötti útszakaszt.

Elôzetes letartóztatásban a gázoló rendôr

A Fehér Megyei Rendôrség parancsnoka, Tudor Grindean fôfelügyelô hétfôn a Mediafax tudósítójának úgy nyilatkozott, felfüggesztik állásából Vasile Marius Bentea rendôrt, akit vétkesnek találtak egy balesetben. Grindean elmondta, hogy a baleset vasárnap reggel történt a 75-ös országúton, Topánfalva bejáratánál. Vasile Marius Bentea 23 éves gyulafehérvári közbiztonsági rendôrbiztos elveszítette uralmát gépkocsija fölött és elütött két fiatalt, akik az út szélén álltak. A baleset következtében a 15 éves fiú és a 14 éves lány súlyosan megsérült. A fiú néhány perccel a kórházba szállítása után meghalt, a kolozsvári idegsebészti klinikára szállított lány pedig élet és halál között lebeg. A kettôs gázolás után a rendôr elmenekült a helyszínrôl, de a topánfalvi rendôrség utólag azonosította. A vizsgálat során kiderült, hogy a rendôr szeszes italt fogyasztott. Benteát elôzetes letartóztatásba helyezték,15 év börtönbüntetésre számíthat.

Hargitai fiatalok a Balatonon

Az árvíz sújtotta Hargita megyébôl 30 fiatalt lát vendégül - közadományozásból - vasárnaptól egy hétre a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat - tájékoztatta a megyei önkormányzati hivatal sajtóreferense az MTI-t. Az általános iskolás korú gyerekek a szolnoki Gyermek és Ifjúsági Alapítvány balatonszepezdi táborában nyaralnak. A fiatalok a táborozás alatt sport- és kézmûves foglalkozásokon, szellemi vetélkedôn, hajókiránduláson, múzeum- és állatkert-látogatáson, gyalogtúrákon vesznek részt, és remélhetôleg fürdôzésre is lesz alkalmuk - tette hozzá Hanga Valéria. A vendégek hazaútjuk során meglátogatják Budapestet és ezen belül a parlamentet is.

Wass Albert-szobrot avattak Harkányban

Wass Albert költô és író elsô egész alakos szobrát avatták fel szombaton Harkányban; a 240 centiméter magas tölgyfaszobor a szászrégeni Baróthi Ádám szobrászmûvész alkotása. A Zsigmond sétányon felállított szobor avatóünnepségén Turcsány Péter író, a Kráter Mûhely Egyesület elnöke méltatta Wass Albert írói munkásságát, kiemelve, hogy mûvei a m