Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A helyhatóságok vagyonát a rendszerváltozás óta egyfolytában megnyirbálják - vélekednek az ország megyei jogú városainak polgármesterei, holott e vagyon növelése kellene legyen a célja minden önkormányzatnak és a kormánynak is. Ehelyett azonban az ingatlanok visszaadására vonatkozó törvény mellett már 1990-tôl egy egész sor jogszabállyal kötelezték arra a településeket, hogy megváljanak bizonyos ingatlanoktól és területektôl. 1990 és ’92 között a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységre alkalmas helyiségeket kellett eladniuk azoknak a személyeknek, akik e helyiségeket bérelték. Most az orvosi rendelôk eladására kötelezik a községeket és városokat, ami egyre nagyobb elégedetlenséget szül a helyhatóságok körében, hisz sok helyütt nem kis összeget költöttek a szóban forgó épületek korszerûsítésére, rendben tartására. Ezek után a kórházak, majd az óvodák, iskolák következnek? - tették fel a kérdést az ország nagyvárosainak polgármesterei. Ha a rendelôket megvásárolhatják az orvosok, akkor a pedagógusok is felléphetnek majd azzal a követeléssel, hogy egy-egy osztálytermet megvegyenek, és feltehetik a kérdést, hogy a köz érdekében dolgozó értelmiségiekként miért képeznének kivételt. És az sem lenne gond, hogy a családorvosokhoz hasonlóan ôk is vállalják, hogy a fiatal pedagógus kollégáknak adják majd tovább a tulajdonukat képezô osztálytermet illetve az iskolaudvar egy részét.

A megyei jogú városok egyesületébe tömörülô polgármesterek azzal sem értenek egyet, hogy a nagy iparvállalatok által használt területek nem kerülhetnek vissza a helyhatóságok tulajdonába, holott a csôdbe jutott ipari egységek a polgármesteri hivatalokkal szemben is tetemes adósságokat halmoztak fel. Összeomlásuk után azonban ezt a tartozást nem téríti meg senki. A szóban forgó területeken pedig, ahol adott a közmûvesítés, ipari parkokat alakíthatnának ki a városok.

A túlzástól nem mentes, sarkított vélemények ellenére részben igazat kell adnunk a helyhatóságoknak, amelyek egyre szegényebb költségvetésbôl kell gazdálkodjanak. Aggodalmukhoz hadd tegyük hozzá, hogy egyes nyugat- európai, például svájci városok is már hosszú ideje kölcsönökbôl élnek. Hitelek segítségével tudják biztosítani a települések mûködtetésére, a beruházásokra szükséges alapokat. Hitelt viszont elsôsorban a "gazdag" városok kapnak, gazdagságukat pedig a tulajdonukban levô épületek és területek alapján határozzák meg. A sokat emlegetett uniós csatlakozással a romániai települések is elôbb-utóbb hitelekre szorulhatnak. Ha továbbra is arra kényszerítik ôket, hogy vagyonuk tetemes részét kiárusítsák, feltevôdik a kérdés: ki áll majd szóba velük?

Markó Béla és Dávid Ibolya Hármasfaluban

Markó Béla és Dávid Ibolya augusztus 20-án Szentistvánon, a helyi RMDSZ szervezte Szent István- ünnepségen vesznek részt A délelôtti ünnepi istentisztelet után a hármasfalusi Szent István- szobornál beszédet mond: Markó Béla szövetségi elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya és dr. Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselô. A koszorúzást követôen a helyi mûvelôdési otthonban a meghívottak ünnepi mûsoron vesznek részt.

Augusztus 20-át, Magyarország nemzeti ünnepét Erdélyben tölti Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke. Az elnök asszony nem kívánt politikai fórumot tartani, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tegnap este népes közönség elôtt a legôsibb nemzeti ünnepünk jelentésérôl, Szent István király nagyságáról beszélt.

"Augusztus 20-a közel ezer éve kérdést szegez minden magyarhoz: vállalod-e múltunkat, magyarságunkat, minden tôled telhetôt megteszel-e a magyarság megmaradásáért, a magyarság jelene és jövôje érdekében?" - indította elôadását az MDF elnöke. Majd folytatta: ma, augusztus 20-a, túl azon, hogy a legôsibb nemzeti ünnepünk, emléknap, búcsúnap, az egyetemes magyarságnak a jelképe, 1991 óta hivatalos állami ünnepe Magyarországnak. Dávid Ibolya a továbbiakban arra tért ki, hogy e nap miért Szent István napja, hangsúlyozva, hogy az Aranybulla 1222-ben foglalta törvénybe Szent István ünnepét: "Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendônként, hacsak valami nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni". "Ma 922 éve, hogy e napon a nemzet minden évben István királyra emlékezik. E napon a magyarság akkor is Szent Istvánt ünnepelte, amikor néhány évtizedig egy sztálini alkotmány ünnepét erôltették volna" - hangsúlyozta az MDF elnöke. A kérdésre, hogy miben rejlett Szent István nagysága, Dávid Ibolya szerint "szinte mindenben, amit Géza nagyfejedelemtôl kapott, s amit erre építve 41 éves országlása során bel- és külpolitikában véghez vitt. Szent Istvánnak sikerült olyan alapokat vetnie, olyan szilárd, keresztényhitû, független, önmaga sorsáról dönteni képes országot megteremtenie - Géza nagyfejedelem segítségével -, amely örökre meghatározta nemzeti programunkat". Befejezésül az MDF elnöke Antall József miniszterelnököt idézte: "Azt jelenti Szent István öröksége, hogy magyarság, kereszténység, európaiság elválaszthatatlan egymástól, s ebben gyökerezik egész szellemiségünk, európaiságunk. Minden magyar embernek augusztus 20-a azt jelenti, hogy megôrizzük múltunkat, jelenünkben mindent megteszünk a hazáért". És hogy miért éppen Erdélyben ünnepli augusztus 20-át Dávid Ibolya, a Népújság e kérdésére az MDF elnöke kijelentette: "Szükségét éreztem annak, hogy augusztus 20-án eljöjjek Erdélybe. Sok meghívásom volt, de december 5-e után úgy éreztem, hogy most jött el annak az ideje, hogy többnapos ittléttel, a lehetô legkisebb falutól a kultúra fôvárosáig, Marosvásárhelyig sok helyre elmenjek, itt és együtt ünnepeljek azokkal a magyar emberekkel, akik nagyon érzik és nagyon tudják, mit jelent a nemzeti együvé tartozás, hiszen ezt ünnepeljük augusztus 20-án. Az államalapítás a legôsibb nemzeti ünnepünk és ez összeköt minket. A nemzethez való tartozás Szabó Ferenc szerint - és ez a legszebb megfogalmazás -, a közös emlék a múltból és közös terv a jövôben, minekünk pedig ezeréves múltunk nagyon sok közös, pozitív és nem pozitív élményt adott az együvé tartozásunkban. A XXI. század új lehetôséget teremtett nekünk arra, hogy sok közös tervünk legyen a jövôben. Ezért vállaltam el az egyhetes ittlétet."

Diverzió, demagógia és hazugság - jellemezte Cristian Georgescu PSD-szenátor a párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján Traian Basescu államelnök azon kijelentéseit, amelyeket feltételezett választási csalásokkal kapcsolatban tett a novemberi elnökválasztás második fordulója elôtt. A téma jelenleg attól lett ismét aktuális, hogy a napokban az ügyészség a csalással kapcsolatos vád elvetésérôl döntött. A PSD ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy ily módon a jelenlegi elnök tulajdonképpen szándékosan hazudott, s ennek köszönhetô mostani mandátuma.

A PSD politikusai a hivatalban lévô kormányt sem kímélték, szerintük ez az 1990 utáni idôszak legkevésbé hatékony kabinetje, amely "0 km autósztrádát épített". A hatalmon lévô DA koalíció részét képezô Demokrata Párt elnökét, Emil Bocot pedig azzal vádolják, hogy nem ismeri Románia és az Európai Unió törvényeit, mert az általa javasolt lobbitörvény ellentmond az európai jogrendnek, s egyértelmûen hatalmi visszaélésnek minôsül.

Kitérve a hadrévi konfliktusra, a PSD vezetô megyei politikusai kijelentették: ügyvédet biztosítanak a kisajátítás elôtt álló személyeknek, mert nézetük szerint egy jogtalanság nem hozható helyre egy másik jogtalansággal, s ugyanazért nem lehet valakit kétszer kártalanítani. A feloldhatatlannak tûnô ellentmondás abból adódik, hogy az Európai Emberjogi Bíróság által megítélt kártérítés mellett érvényben van egy román törvényszéki ítélet is, noha az elôzô ítélet szerint a kárvallottak egyéb követeléssel nem léphetnek fel.

Végezetül a PSD képviselôi leszögezték: a parlament két házelnökének leváltását szorgalmazó hatalom szándéka alkotmányellenes, ám ôk "nem Nastase vagy Vacaroiu személyeit védik, mint ahogy a sajtó írta, hanem egy alkotmányos alapelvet."

Ariel Saron izraeli miniszterelnök nem tervezi újabb zsidó települések kiürítését, ha befejezôdött a Gázai övezet 21 telepe s a Jordán folyó nyugati partján négy kis zsidó enklávé jelenleg zajló kiürítése.

A Jediót Ahronót címû lap pénteki számában megjelent interjújában a kormányfô úgy fogalmazott, hogy a mostani akció után visszatérés következik a korábban kidolgozott közel-keleti rendezési programhoz, az úgynevezett útitervhez, és most a palesztinokon a sor, hogy bizonyítsák megbékélési szándékukat. Saron megjegyezte, hogy nem lepte meg Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter e heti kijelentése, miszerint további kivonulást vár Izraeltôl, ám bôvebb kommentárt nem fûzött hozzá.

A miniszterelnök ingerülten nyilatkozott azokról a telepesekrôl, akik Kfar-Daromban nem voltak hajlandók végrehajtani az evakuálási utasítást, és csütörtökön rátámadtak az ellenük kivezényelt katonákra és rendôrökre. Mint mondta, szomorúan nézte a telep kiürítését, de látva, ahogy a telepesek savval teli palackokkal dobálóznak, s látva a sérüléseket, amelyeket a rendôröknek, katonáknak okoztak, fájdalma dühbe csapott át. "Vadak bandájáról van szó, akiket égre tekintô álszentek küldtek oda, hogy akadályozzák a rendfenntartó erôket a kormány és a parlament döntésének végrehajtásában" - mondta Ariel Saron.

A kfar-daromi incidensekben hetvenöten sebesültek meg, köztük harmincegy katona és rendôr.

XVI. Benedek pápának gyötrelem a kölni Ifjúsági Világtalálkozó - legalábbis ez a véleménye Vittorio Messori olasz Vatikán- szakértônek és esszéírónak, aki a La Stampa címû olasz napilap pénteki számában megjelent interjúban úgy vélekedett: "Az Ifjúsági Világtalálkozót Karol Wojtyla kezdeményezte. XVI. Benedek soha nem szervezte volna meg ezt a találkozót, de ha mégis megtette volna, akkor nem venne részt rajta. A pápa kötelességtudatból van jelen Kölnben, de ahogyan én ôt ismerem, szenved: az embertömeg és a stadion-hangverseny nem az ô világa". "II. János Pál olyan pap volt, aki sátortáborokban szállt meg hegyek közt. Utóda hosszú évek óta a könyvtárak tompított fényében él. Éppen ezért mûködött ez a kettôs: II. János Pál extrovertált, népszerû, karizmatikus volt és színészi képességekkel is rendelkezett. Joseph Ratzinger megfontolt, arisztokratikus és logikája borotvaéles" - állítja Messori.

II. János Pál életrajzírója azt tanácsolta XVI. Benedeknek, hogy Kölnben ne utánozza elôdjét. "Ratzinger nyelvezete nem illik Woodstock- szerû találkozókhoz. Semmi esélye sem lenne, ha ugyanolyan kommunikációs eszközökkel akarna megszólítani egymillió fiatalt, mint Wojtyla tette, aki egyszerre volt színész, komédiás és énekes is." - állítja a Vatikán- szakértô, a külhonban legnépszerûbb katolikus olasz író.

"II. János Pál hite ösztönös és misztikus volt, Ratzinger posztmodern értelmiségi, aki kétségei ellenére hívô. Érvekkel bizonyítja, hogy Isten létezik és hogy Jézus az Ô fia" - vélekedett Messori.

Messori, aki a Corriere della Sera címû olasz lap kommentátora, 1994-ben tette közzé könyv alakjában a II. János Pál pápával készült egyetlen interjút, Átlépni a remény küszöbét" címmel, és készített interjút Ratzingerrel is A hit helyzetérôl címmel.

* életképes szociális programok és pályázatok a romák társadalommi beilleszkedésére * a kártalanításra vonatkozó bírósági határozat felfüggesztése * a kártérítések fizetési határidejének meghosszabbítása * szaktanácsadók, pszichológusok és tárgyalók küldése hadrévi jelenléte * szolidaritási alapok létesítése a helyiek megsegítésére... Ezeket a megoldásokat javasolták csütörtök délután a vásárhelyi Sajtóklubban tartott kerekasztal- beszélgetés résztvevôi.

A LIDER Emberjogvédelmi Egyesület és a Sajtóklub szervezésében a hadrévi eseményekrôl és az ottani feszült légkörrôl, valamint annak feloldási lehetôségeirôl tartottak találkozót. Jelen volt Marius Ichim, a prefektus kabinett fônöke, Pantea Gheorghe, Maroskece polgármestere, a Roma Közösségek Forrásközpontjának, az Amerikai Egyesület Államok bukaresti nagykövetségének a képviselôje, Cioaba roma király, parlamenti képviselôk, szenátorok, nemkormányzati szervezetek képviselôi, hadrévi románok és romák.

Mint ismeretes, a bíróság július 5-i ítéletében jóváhagyta 15 személynek a román állammal peren kívüli egyezségét, mely szerint a pereskedô romák egyenként 11.000 és 28.000 euró közötti kártérítést kapnak, összesen 262.000 eurót. Július 12-én az Emberjogi Bíróság elmarasztalta Romániát hét roma nemzetiségû állampolgárával szembeni rossz bánásmód és hátrányos megkülönböztetés miatt. A bíróság kötelezte a román államot, hogy a hét kérelmezônek fizessen fejenként 11.000 és 95.000 euró közötti összeget az ôket ért anyagi és erkölcsi kár megtérítésére, a teljes összeg eléri a 238.000 eurót.

Augusztus 10-én bírósági végrehajtó járt Hadréven, s zárolta hét román falubeli ingó és ingatlan javait. A külügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy akiknek a strasbourgi bíróság állami kártérítést ítélt meg, nem igényelhetik a 12 éve történt eseményekben vétkesnek talált és kártérítés fizetésére kötelezett hadrévi román lakosoktól az ítélet végrehajtását. Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának programfelelôse kifejtette: két döntés született a hadrévi ügyben. Az egyik a strasbourgi Emberjogi Bíróság ítélete, amely az 1993. évi eseményeket követô 12 év szenvedései és igazságtalanságai miatt állapít meg kártérítést, s elmarasztalja Romániát az Emberjogi Európai Egyezmény több cikkelye elôírásainak megszegéséért. A másik a Legfelsôbb Semmítôszék ítélete, amely a szeptember 20-i események anyagi és erkölcsi kártéríté-sét jelenti. "A két ítélet nem fedi egymást, mert más-más vádpontokban hoz döntést. A románoknak fizetniük kell, de a román kormánynak is fizetnie kell" - fejtette ki. Haller rendkívül súlyosnak ítélte, hogy a minisztérium beavatkozik a bírósági döntés végrehajtási folyamatába. A külügyminisztérium visszaélt hatáskörével akkor, amikor megoldást sugallt a ludasi bíróságnak" - mondta az emberjogi iroda vezetôje.

A július 5-i ítélet egy sor program gyakorlatba ültetését írja elô Maros megyében. "Megoldást kell találnunk arra, hogy Hadréven együtt élhessenek a nemzetiségek. Nemkormányzati szervezetek és a helyhatóságok között partnerségek kialakítását javasolom".

Pantea Gheorghe, Maroskece polgármestere véleménye szerint a Hadréven uralkodó feszült légkör a zárolás feloldásával oldható meg.

Adrian Moisoiu PRM-képviselô véleménye szerint a románok már megbûnhôdtek tetteikért, mivel letöltötték börtönbüntetésüket. Cristian Georgescu PSD- szenátor kiemelte: hasonló vérengzés veszélye fenyeget a régeni Abafáji negyedben.

Moise Florin, a Roma Közösségek Kolozsvári Forrásközpontjának képviselôje a megoldást az anyagi, pénzügyi, oktatásügyi, egészségügyi és szociális gondok, problémák felleltározásában s azok orvoslásában látja. Hozzáfûzte: szeptemberben egy roma és egy román szakembert küldenek ki Hadrévre, akik házról házra járva feltérképezik a román és roma lakosok gondjait, szükségleteit, és azonosítják azokat a személyeket is, akikkel majd közös asztalhoz ülhetnek a gondok orvoslására.

Alexandru Fratean, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint a felhatalmazott intézmények nem tették meg kötelességüket, s ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. "Félek arra gondolni, hogy mi lesz akkor, amikor a csendôröket visszavonják a faluból?." Marius Ichim tovább folytatta: ha valóban elárverezik a románok házait, szociális problémával kell szembenéznie a helyi és megyei önkormányzatnak.

Ivan Gheorghe, a Roma Párt ügyvezetô elnöke szerint a románoknak fizetniük kell tetteikért, s törlesszék a törvény által meghatározott összeget. Cioaba király véleménye szerint a cigányság dolgos kezû nép, a maguk módján hozzájárultak az ország fejlôdéséhez. "Ha valóban jogállamban élünk, nem térhetünk el a törvénytôl" - mondta.

Annak ellenére, hogy a kerekasztal-beszélgetés kezdetén a szervezôk helyhiányra hivatkozva az ügyben valóban érintett hadrévi romák és románok távozását kérték, s mindössze csak két-két képviselôjük maradhatott volna a teremben, azok nem hagyták el a helyiséget. A hivatalosságok eszmefuttatása után - amely gyakran torkollott politikai propagandába, a másik politikai párt ócsárlásába - ôk szólaltak fel. Elsônek Gall Nicolae. "Az igazságszolgáltatás tévedett. Miért nincs jelen az az ügyész, aki az ügyet kivizsgálta? Három évig ültem börtönben, majd az állam bocsánatot kért tôlem az igazságtalan döntésért. Bepereltem az államot, 7 milliárd lejes kártérítést kértem. Hármat kaptam. A strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultam, igazságot akarok. Ha a romáknak szolgáltattak igazságot, nekem is kellene" - mondta elcsukló hangon a férfi.

- Felgyújtották a házamat. Kevésnek tartom a kártérítést, mert a házban javaink voltak, anyámnak az udvarában kocsi égett. Ha kifizetnek, meg vagyok békélve - hangoskodott Rostas Eleonora.

Chetan Dana Simona sírva beszélt: - A férjemet ölték meg a cigányok, innen indult a pogrom. S azóta sem beszéltek rólunk,
románokról. Csak a cigányokat sajnálták. Én 12 éve nevelem lányomat, kis fizetésbôl élünk. Kérem a romákat, mondjanak le követelésükrôl. Ha nem, én is a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulok.

Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, megbízott középítkezési és területrendezési miniszter a tegnap egy gyergyószentmiklósi találkozót követôen a frissen felújított Bucsin-tetôn átvezetô úton tért haza s tekintette meg a munkálatok állapotát.

Mint Borbély László elmondta, az 50 km-es útszakasz felújítása mintegy 300 milliárd lejt emésztett fel, az utászok háromhetes rekordidô alatt készültek el a munkával. Jelenleg már csak az aszfalt koptatóréteg leterítése maradt hátra.

A miniszter ugyanakkor nem kívánt konkrét ígéretekbe bocsátkozni, ami az ugyancsak székelyföldi leromlott állagú utak felújítási tervében szereplô Balavásár-Csíkszereda szakaszon végzendô munkálatok megkezdésének idôpontját illeti. Az infrastrukturális beruházások céljaira rendelkezésre álló összeg jelentôs hányada ugyanis a természeti katasztrófákban megrongálódott létesítmények helyreállítására szükséges, így bizonytalan, hogy mikor sikerül a bucsini 300 milliárd után a székelyföldi utakra szánt újabb összegek kiutalására bírni a kormányzati partnereket. Konkrét ígéret hiányában is azonban, Borbély László elmondta, hogy az út - ha nem is teljesen járhatatlan - alapos felújításra vár, és megpróbálnak minél sürgôsebben forrást találni a munka finanszírozására.

Két személy vesztette életét a csütörtök délutáni ítéletidôben. Felsôrépa és Ákosfalva községekben a nyílt mezôn érte a nyájat terelô pásztorokat a vihar, s a villám azonnal végzett a két pásztorral.

A prefektúra összesítése szerint az augusztus 16- 19-i esôzések a következô károkat okozták a megyében: 115 házat öntött el a víz, ebbôl négy összedôlt, 111 károsodott. 907 gazdasági melléképület, egy iskola, 1,1 kilométer országút, 99,7 kilométer megyei és községi út, valamint 2417 hektár termôföld került víz alá. 170 kút vize ihatatlanná vált. Az áradásban 1298 szárnyas, 3 sertés, 11 malac és 4 méhcsalád pusztult el. 36 híd és áteresz rongálódott meg.

Csütörtökön újabb 12 településen pusztított az ár. Mezôbándon 20 gazdasági melléképület és 5 kilométer községi út került víz alá, 300 hektár területülen károsodott a termés.

Mezôméhesen 45 hektár termôföldet öntött el a víz, egy áteresz megrongálódott.

Mezôszentkirályon 27 gazdasági melléképület, 27 hektár termôföld került víz alá, 3 kilométer községi és fél kilométer megyei utat borított el a víz.

Mezôtóháton 4 gazdasági melléképületet és 2 hektár termôföldet öntött el az ár.

Kibéden a Kis-Küküllôn átívelô hidat rongálta meg az ár, s ezért a lakosok több kilométeres kerülôvel juthatnak el Sóváradra és Hármasfaluba.

Panitban 5 lakásba, 100 gazdaságba folyt be a víz, 40 kút vize vált ihatatlanná, a községi út 400 méteres szakaszon járhatatlan, valamint 50 hektár termôfölden pusztult el a vetés.

Radnóton 2 gazdaságot öntött el a víz, egy hidat és egy átereszt tett tönkre az árhullám.

Üvegcsûrön a községi út 200 méteres szakaszon víz alá került, 2 gazdasági melléképület megrongálódott. Nyárádmagyaróson 7 gazdaságba folyt be a víz.

Mezôcekeden két ház az összeomlás szélén áll, 300 gazdaságot és 110 hektár területet öntött el a víz.

Mezôzáhon 10 lakást, 13 gazdaságot, 160 hektár termôföldet öntött el az ár, a községi utat 1,5 kilométeres szakaszon mosta el a víz, a megyei utat iszap borítja.

Sáromberkén a ki nem takarított útszéli sáncok miatt a víz két gazdaságba folyt be.

A korábbi napokon érintett településeken is tovább nônek a károk. A tegnap reggelre Rücsön 980 szárnyas pusztult el, Kissármáson 11 malac fulladt az árba, egy gázvezeték megrongálódott. Mezôcsáváson 3 ház (kettô Szabédon és egy Mezôkölpényben) súlyosan megrongálódott, lehetséges, hogy összedôlnek. Nyárádtôn 273 szárnyas pusztulását jelezték a hatóságoknak.

Csütörtökön délután Makfalvára hívták a tûzoltókat, mivel D. András gazdaságába villám csapott. A tûzoltók érkezéséig elégett az istálló és a csûr tetôszerkezete, és az itt tárolt 4 tonna széna. Ugyancsak Makfalván a 13-as országúton 20 méteres szakaszt 15 centiméteres vízréteg borított, amely megnehezítette a jármûforgalmat.

Kissármáson 12 kútból szivattyúzták ki az iszapot, s fertôtlenítettek. Kislekencén (Sámsond község) a Komlód-patak öntött ki, s a földcsuszamlás az árvízvédelmi töltés átszakadását okozta. A vízügyi igazgatóság homokzsákokkal erôsíttette meg a töltést. Kissármáson az árvízvédelmi töltést 150 méter hosszúságon homokzsákokkal megemelték. Az Electrica Rt. hibaelhárítói jelenleg Beresztelkén és Tekeújfaluban dolgoznak. Fokt Calin, a Megyei Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivôje elmondta, a tegnap a mezôzáhi halastavak egyikének kapuit nyitották ki, leeresztve a figyelmeztetô szint fölötti vízmennyiséget, így megmentették az árvíztôl Mezôtóhátot és Mezôszengyelt.

A marosludasi RMDSZ-székház Petrôczy Kata Szidónia Galériájában augusztus folyamán újabb képzmûvészeti tárlat látható. A kiállító Henter Csaba Levente mérnök- festômûvész, a város szülötte, aki a Babes- Bolyai Tudományegyetem Informatika Karán végzett, jelenleg Budapesten él. Alkotásait Kék, kék, kék és a Kéken túli gyûjtôcímmel ajánlja az érdeklôdô közönségnek.

A rajzok - vallja a mûvész - emlékek, melyektôl nehéz szabadulni, s melyek után ma is vágyik. Minden kép a nosztalgiázás egy-egy mozzanata, emlékképek Erdélybôl, Magyarországról, barátokról.

A kiállítást augusztus 6-án Kiss Ibolya marosludasi festômûvész, nyugalmazott tanár nyitotta meg, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kiállított képek témája fantáziadús, színskálája hangulatos, technikája frappánsan egyszerû, de egyedi is ugyanakkor: kék tinta alapra zsírkréta rajz. A domináló szín a kék, amely égi szín, tiszta és végtelen, megnyugató, csillapító, jó közérzetet kelt, földöntúli békét közvetít. Henter Csaba Levente képzômûvészeti látása sajátos. Szemléletének kiindulópontja mindig a természeti látvány, a realitás élménye. Plasztikai megvalósításának érzelmi töltete van, minden képben ott rejlik az életöröm, de a kudarcok és a csalódás is.

A Közúti Rendôrség Országos Igazgatósága új viselkedési kódexet dolgozott ki a forgalmi rendôrök számára - nyilatkozta a sajtónak Mircea Todirica, az intézmény vezetôje. Az új kódexre azért volt szükség, hogy meghonosítsák a szakmai szabványokat.

Az új szabályzat értelmében a forgalmi rendôrök nem állíthatják le a gépkocsivezetôket pusztán csak
"rutinellenôrzés" ürügyén. Egy közlekedô gépkocsit csak abban az esetben inthetnek le, ha a gépkocsivezetô valamilyen kihágást vagy bûncselekményt követett el. A rendôrnek tilos beszállnia a megállított gépkocsiba vagy szóba elegyednie a gépkocsivezetôvel. Amikor a rendôr iratokat tölt ki, nem támaszkodhat a gépkocsira, motorháztetôre.

A civil ruhába öltözött forgalmi rendôrök nem végezhetnek közúti ellenôrzéseket. A szolgálatot teljesítô rendôr kötelezô módon egyenruhásan kell megjelenjen az úton és a kitûzôje látható kell legyen.

A Közúti Rendôrség Országos Igazgatósága felhívja a gépkocsivezetôk figyelmét arra is, hogy olyan személynek, aki nem visel egyenruhát és nincs kitûzôje, nem szabad megállni!

Cazan Vasile, a Maros Megyei Közlekedésrendészeti Osztály parancsnoka lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy írásban még semmilyen értesítést nem kaptak, ôk is a sajtóból értesültek a szabályzatról. De - amit a gépkocsivezetôk is tanúsíthatnak, mondta -, Maros megyei rendôrök ok nélkül egy gépkocsit sem állítottak le, eddig is egyenruhát viseltek és civilizáltan viselkedtek a sofôrökkel.

Cs. K.

Géza fejedelem, történeti hivatását betöltve, 997-ben meghalt. A fejedelmi székben fia, a buzgó kereszténynek nevelt Vajk, azaz új nevén István követte, aki az 1000. esztendôben II. Szilveszter pápától királyi felségjelvényeket, koronát és hosszú nyélre tûzött apostoli keresztet kért és kapott.

Istvánt - akit 1083-ban avatott szentté VII. Gergely pápa -, Domonkos, a magyarok elsô érseke kente királlyá 1000 karácsonyán vagy az új évezred elsô napján. Ezzel az aktussal született meg a keresztény magyar királyság. A pápa pedig még 1001 húsvétján jóváhagyta az önálló magyar érsekség felállítását Esztergomban.

Minden államot jogalkotása és a hozott jog alkalmazása minôsít.

Amikor Szent István megszervezte királyságát, nem a germánság jellegzetesen individuális intézményeit - mint a hûbériséget és partikularizmust - vette mintának, hanem Nagy Károlynak a másfél századdal korábban felbomlott frank birodalmát, annak központosított szervezetével. Királyi hatalmának másik gyökere pedig az uralkodó családba vetett ôsi magyar hit volt.

Ebben - a személyes királyság korának nevezett - idôszakban, amely az 1222-ben kibocsátott Aranybulláig terjed, a törvényt, azaz a
"decretum"-ot egyedül a király alkotta. Az ô akarata volt a jog, benne teljesedett ki és valósult meg az államhatalom. Ô volt a legfôbb bíró, s személyéhez kapcsolódott a közigazgatás. Ennek ellenére e kor uralkodóinak hatalmát erkölcsi és vallási szabályok korlátozták.

A királyi akaratnyilvánításoknak - vagyis a decretumoknak, mai értelemben vett törvényeknek - akkoriban jobbára kiegészítô szerepük volt. Az életviszonyokat általában szokásjog alapján rendezték, hiszen a szokásjog évszázadokon át elevenen élt és hatott az élet minden területén. Az uralkodók ezért csak a közjogi, valamint a büntetôjogi viszonyokat és az uralkodótól magánjogilag függôk jogviszonyait szabályozták részletesebben.

Mindezek jellemzôk Szent István törvényalkotására is, aki nem törekedett a korabeli magyar jog egészének rendszerbe foglalására. Mindössze a szokásjog alapján meg nem oldható kérdéseket tisztázta, ám ezeken is világosan felismerhetô a magyar szokásjog hatása, annak rendezôelve, még az új - keresztény - vallás bevezetését és megerôsítését szolgálókon is.

Szent István királynak a fiához, Imre herceghez írt Erkölcsi intelmein kívül - amit századokon át a decretumai közé tartozónak véltek - ránk maradt két törvénykönyvének összesen 56 szakasza közül 20 egyházi vonatkozású, 23 a királyi vagyon védelmérôl, továbbá a király elleni bûncselekmények megtorlásáról intézkedik, a magántulajdont pedig 13 szakasz oltalmazza.

Hogy ezek a törvények hol és mikor születtek, pontosan nem tudjuk. Lehet, hogy Zsámboki Jánosnak van igaza, aki a XVI. században kiadott törvénygyûjteményében Szent István második decretumát Tolnáról, 1032-bôl keltezi, vagy Kollárnak és Praynak, akik mindkét decretumot Esztergomból, 1016-ból adatolják (Kollár Ádám és Pray György jezsuita történettudós volt a XVIII. században, számos munkával gazdagították történelmi ismereteinket, mûveik forrásértékûek). A bizonytalanságot az ausztriai Admont bencés apátságban 1846-ban talált Szent István-i törvényszöveg sem oszlatta el, mert nem tartalmazza sem a keletkezés dátumát, sem helyét. Hiszen tudvalévô, hogy az Árpád-házi királyok, így Szent István is állandóan úton voltak, hol az egyik, hol a másik várbirtokukon vagy szállásbirtokukon töltötték napjaikat, ezekrôl a helyekrôl kormányozták országukat és magánbirtokaikat, éltek azok jövedelmébôl.

Néhány törvényi tényállás és szankció, kommentálás nélkül: "... ha valaki szilaj gerjedelmében az ô felesége utálása miatt elhagyja hazáját, minden, amit a férj bír vala, legyen az asszonyé...; "a gyújtogató köteles teljes kártérítésre és 60 ezüst büntetést fizet"; "Valaki embert öl karddal, azon kard által vesszen el"; "a király és az ország ellen való pártütés" esetében az elkövetônek "oltalmat ne adjon a templom"; "az elsô lopás büntetése az orr levágása, a másodiké füllevágás" (a harmadszori lopásért halál járt).

Augusztus 20-án, Szent István napján rendezik meg Budapesten hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel.

A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdôdik 1038-ban. Az elsô írásos forrás Hartvik gyôri püspök 1116 körüli idôkbôl származó legendagyûjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelôen - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot.

A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstôl, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévô sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erôt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek ôre egy Merkur nevû férfi volt.

(A mumifikálódás kérdésérôl Bochkor Ádám orvos írt elôször, aki 1951-ben megbízást kapott, hogy megvizsgálja a jobbot. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendô idô volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínûleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvô halott legmagasabban lévô testrésze és a meleg levegôben mumifikálódhatott. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegônek kitett holttestek esetében nem olyan ritka, mint a magyarországi éghajlaton. A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erôs szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van.)

A holttest áthelyezése kapcsán 1083-ban a kincstárba került jobb kezet a Merkur nevû kincstár- ôr késôbb eltulajdonította, és bihari birtokán rejtette el. Mikor László király - a késôbbi Szent László - hírt hallott az ereklyérôl, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a "tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén az elsô magyar király tiszteletére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobb-i apátságot alapított. (Az apátság s a körülötte kialakult mezôváros neve Szentjobb, ma Románia területén található, román neve: Siniob.)

Az Aranybulla (1222) a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta. A Jobb kifejezés itt még nemcsak a ma is látható kézfejet jelenti, hanem az egész kart, amelynek rajza (egy könyökben meghajlított kar) a szentjobbi apátság pecsétjén látható. A felsô kart valószínûleg 1370-ben leválasztották és Lengyelországba vitték Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor. Abban az idôben nem volt ritka dolog, hogy a királyok ilyesféle ajándékokkal szerezték meg idegen uralkodók jóindulatát, vagy éppen a békekötést pecsételték meg ilyen gesztusokkal.

A XV. században kezdôdött a Szent Jobb vándorútja, mikor is elôször Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, késôbb (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétérôl, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, s egyben elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje ôrizte, majd a rend megszûnése után, 1865-tôl az esztergomi fôegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos ôrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megôrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. (Amint a Budapest-Esztergom egyházmegyei hivatal sajtóreferense az MTI-nek elmondta, a küldöttség egyik tagjának, a magyar származású Kovach György ezredesnek a felesége ma is él, és évek óta részt vesz a szentmiséken.)

Az 1945-ös ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott ôrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István-bazilikában dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, amelynek építését a néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el az ereklyét, mely azóta is látogatható.

Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban újra sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására, 1989-tôl pedig ismét évrôl évre megtartják Szent István napján a könyörgô körmenetet.

Televíziótörténeti esemény lesz az idei augusztus 20-i budapesti tûzijáték közvetítése: a látványos fényparádé elsô öt percét az M1, M2, a Duna TV, az RTL-klub, és a TV2 is közvetíti, egyszerre. Ilyen közös adás a csatornák történetében még nem volt. Az élô közvetítés Oláh Ibolya Magyarország címû dalával kezdôdik. A Geszti Péter által írt szövegû dal televíziós ôsbemutatójához különleges, a Lánchidat, Budapest nevezetességeit, panorámáját bemutató légi felvételeket forgattak. Ugyancsak újdonság, hogy amíg a korábbi tûzijátékok alatt kizárólag gépi muzsika kísérte a programot, addig idén a Magyarország címû dal elôadói személyesen is jelen lesznek a Duna partján.

Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából a legôszintébb jókívánságokat tolmácsolom a magyar népnek. Az Európai Unióhoz való közös csatlakozási erôfeszítésünkben a megyei közigazgatás Magyarországban fontos együttmûködô partnerre lelt. Hangsúlyozni szeretném, hogy Maros megye és különbözô magyarországi helységek között együttmûködési és testvértelepülési kapcsolatok alakultak ki. A Maros Megyei Tanács testvérkapcsolatot alakított ki a magyarországi Gyôr-Moson-Sopron és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékkel. A megye több helysége testvértelepülési és együttmûködési kapcsolatot alakított ki magyarországi önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok fôként a közigazgatás, gazdaság, régiófejlesztés, oktatás, kultúra, gyermekvédelem, egészségügy területén célozzák meg az együttmûködést. A két ország közötti együttmûködés intézményi szinten is megvalósult: a Megyei Múzeum, a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság, a Mozgássérültek Egyesülete stb. és a megfelelô magyarországi intézmények között.

A testvértelepülési és együttmûködési kapcsolatok eredményeképpen a két ország küldöttségei kölcsönösen ellátogattak egymáshoz, ami az együttmûködési kapcsolatok elmélyüléséhez valamint új, kölcsönösen elônyös tevékenységi területek felfedezéséhez vezetett. A kétoldalú kapcsolatok révén várhatóan sor kerül közös, sikeres pályázatkészítésre, európai pénzalapok megszerzése céljából, mindkét fél elônyére.

Tekintve az esemény fontosságát - augusztus 20- át -, Magyarország nemzeti ünnepét, befejezésképpen az ünnepre készülô magyar népnek jókívánságainkat tolmácsoljuk, sikereket kívánunk a mindennapi munkájukban, biztosítva ôket arról, hogy Maros megye közigazgatása továbbra is nyitott az új kapcsolatok kialakítására minél több magyarországi önkormányzattal.

Ah hol vagy magyarok

Tündöklô csillaga!

Ki voltál valaha

Országunk istápja!

Hol vagy István király?

Téged magyar kíván,

Gyászos öltözetben

Teelôtted sírván.

Rólad emlékezvén

Csordúlnak könnyei,

Búval harmatoznak

Szomorú mezei.

Lankadnak szüntelen

Vitézlô karjai,

Nem szûnnek iszonyú

Sírástól szemei.

Virágos kert vala

Híres Pannónia,

Mely kertet öntözé

Híven szûz Mária.

Kertésze e kertnek

István király vala:

Behomályosodott

Örvendetes napja.

Elôtted könyörgünk,

Bús magyar fiaid,

Hozzád fohászkodunk

Árva maradékid.

Tekintsd, István király

Szomorú hazádra,

Fordítsd szemeidet

Régi országodra.

Reménységünk vagyon

Benned s Máriában,

Mint magyar hazánknak

Hív királynéjában.

Még életedben minket

Ennek ajánlottál,

És szent koronáddal

Együtt feláldoztál.

Szent István legújabb egész alakos ábrázolása Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászmûvésznek köszönhetô. Készültérôl pár hónappal ezelôtt már írtunk a Múzsában, fényképet is közöltünk az alkotás egyik kezdeti agyagváltozatáról. Azután még dolgozott rajta a szobrász, módosított, finomított ezt, azt, majd kiváló öntômestereknek adta át, akik nemes anyagba, idôtálló bronzba varázsolták. Kiskunfélegyházán, az államalapító nagy király nevét viselô templom kertjében, a szobor kiválasztott helyén a talapzat is elkészült, ma délelôtt pedig lezajlik az avatóünnepség. A fô szervezô, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány gondoskodik arról, hogy felejthetetlen rendezvény legyen az alföldi városban, ahol a mûvésznek van már köztéri munkája, másik nagy nemzeti példaképünk, Petôfi Sándor személyisége ihlette szobor. A mostani, a 120 éve felszentelt templom védôszentjét megörökítô mû méltán gazdagítja Hunyadi legjelentôsebb alkotásainak sorát, az esemény rangját, fontosságát az is jelzi, hogy a bronzplasztika felszentelését az augusztus 20-i avatáson Kalocsa - Kecskemét Fôegyházmegye érseke, dr. Bábel Balázs vállalta el.

Az ünnepség mottóját Szent István Intelmeibôl emelték ki a rendezôk: "...a szeretet gyakorlása vezet el a legfôbb boldogsághoz." A szobrászt is ez a szeretet és nagyrabecsülés vezérelte, amikor hozzákezdett méreteiben is impozáns mûvéhez. Sokan hozzájárultak ahhoz, hogy a Szent István-szobor felállítása valósággá váljon, a kezdeményezésnek számos támogatója volt, intézmények, vállalkozások, az ügyet önzetlenül felkaroló személyek, kiskunfélegyházi és onnan elszármazott polgárok, olyan lelkes megszállottak például, mint dr. Tarjányi József és családja, aki Marosvásárhelyen is többször megfordult, hogy a szoborállítást innen is sürgesse, szorgalmazza. Talán ennek is köszönhetô, hogy az elegáns meghívón a fôbb támogatók listáján a Maros Megyei Tanács és a Marosvásárhelyi Római Katolikus Plébánia neve is szerepel. A mai kiskunfélegyházi avatón lélekben is jelen lesz sok marosvásárhelyi, de személyesen is többen képviselik a vásárhelyi közösséget, a szobrásznak és a szobor minden létrehozójának továbbítva az itteniek gratulációit.

(nk)

Képeket nézegetünk, és közben magunk is képekként villanunk a huncut idôben. Az utolsó képen az a pasi, amint fotós masináját csôre töltve készenlétben tartja, mintha ettôl függne a lelki üdvössége. A fakó panoráma elején maga Bethlen Gábor, a nagyságos fejedelem, aztán Szenczi Molnár Albert, a zsoltárfordító, utána a falu fénymarta fôutcája, hangszerként kiszáradt csûrök, szüreti mozzanat ingujjas legényekkel, pendelyes lányokkal, elöl a szemüveges tanító, a másik képen pedig már a kalapos muzsikások húzzák a puttonyos gazda elôtt, milyen gyorsan vált ez a mozi, 1837-tôl 1933-ra, székely viseletben a férfidalárda Dicsôszentmártonban, arcokat vélek fölismerni, persze jól tudom, utódaik vonásait "azonosítom" az akkori fiatalokon, nôi viselet, templom, orgona, D. Nagy Gyula püspök igehirdetése a 150 éves jubileumon, 1987-ben, ezt én bizony Bukarest-Otopeni egyik kaszárnyájában "éltem át", mekkorának tûnik a templombelsô, milyen nagy volt gyermek-, majd kamaszkorunkban, és mennyire "összement", mint köröttünk minden, hegy, domb, patak, az utcák, a porta. Dali Gyula lelkipásztor és felesége. Nagy László lelkipásztor és a presbitérium. A késôbbi papok, Mezei Horváth Attila és Bíró József. A régi iskola, az új iskola, a mûvelôdési ház (a kultúr), aztán hirtelen visszakapcsolással a kántortanító- karnagyok, ifjú Belle József, Pethô Mihály, Tollas Árpád, Pethô Gyula, Sepsi Jenô, Keszeg János. Utóbbi az egyetlen, aki mosolyog. Vidám ember volt, mindenesetre. Pedig bezárták ötvenhat után. A falu addig nem énekelt, míg vissza nem kapta tanítóját.

A kórus harmóniuma. Beethoven-szobor, az 1934-es dalosverseny díja. Dali Gyula lelkipásztor, Pethô Gyula karnagy és a férfikar az 1937. évi dalosversenyen. Pethô Gyula karnagy és a vegyes kar az 1938-as dalosversenyen. Méder István kántor. Én már ilyen "idôsnek" - megfontoltnak - ismertem meg. Dézsi Ferenc zenetanár-karnagy. Korán eltávozott. Birtalan József tanár, zeneszerzô. Fôiskolás tanárjelölt, amint szólamot tanít. Birtalan József és Keszeg János próba közben. Erdôs Ilonka f.h. a gyermekkar próbáján. Az öregek harmóniája a 130. évfordulón (1967). Egyszer magam is énekelhettem benne, pár évvel korábban. Tiszteletbôl "bevettek". A százhúsz tagú vegyes kar. Erdôs Dénes, Papp Sándor, Pálosi János, kitüntetett kórustagok. Darvai László verse Keszeg János emlékének: Jeleként betegségnek, gondnak, / mint fa évgyûrûi, szemem / alatt a ráncok sokasodnak. // A tél világa karol körül, / de bennem sugaras a tavasz, / szívem játszi gyermekként örül // minden pici, egyszerû jelnek, / mely arról üzen, hogy fácskáid / élô rügyekkel kitelelnek // s tavaszonként úgy lombosodnak, / miként világlátott két szemem / alatt a ráncok sokasodnak.

Tragédiák vonulnak fél szájjal mosolyogva elôttünk, és mi is mosolygunk, mert egyszer mindenkinek kondul a harang, akkor is, ha hitványul élt, akkor is, ha munkájával kedvet szerzett a daloláshoz. Barátom meséli: ki hogyan halt meg, mióta nem találkoztunk. Már nem borzaszt el semmiféle halál, kivéve az erôszakosat.

Már tudjuk mindketten, egyszer csak bennünk is eltörik egy rugó, beáll egy kis üzemzavar, ami után sosem lesz már tökéletes a gépezet. Életünket a halasztásra rendezzük be. És persze a hiányzók számbavétele évrôl évre folytatódik. Nekem mint Erdély jövevényének nagyon sok hiányzót kell regisztrálnom. Ezt azért megmagyarázhatnád, mondja: ezt az erdélyi jövevényt. Hát az roppant egyszerû, mondom. Látod, én a szülôfalumban, Dányánban csak ötödikes koromig éltem igazán, azután már csak vendégként érkeztem haza, vakációk idején. A te faludban, Csáváson máig jövevény vagyok, mint annyian, akik csak beházasodtak, én még ezt sem tettem - de ha valami "pozitív" dologról esik szó, például a dalárdáról, mûkedvelô színjátszásról, régi futballmérkôzésekrôl, akkor magam is csávásinak számítok. És így van ez Korondon, harmadik szülôfalumban, nemkülönben Makfalván, Kibéden, Erdô- és Marosszentgyörgyön, Erdélyben csaknem akárhol. Ezért vagyok mindenütt otthon, és mégsem. Marosvásárhelyi fattyúlakos volnék, tisztelettel. Akit épp ezért mindenfelé szívesen látnak.

Ferenc színész vagy operaénekes szeretett volna lenni. Hiába volt gróf-fióka osztálytársa a református kollégiumban, kulákcsemeteként ô is rövidesen a fémipari szakközépben találta magát. Késôbb az Isten úgy segített rajta, hogy fényképezôgépet teremtett a kezébe. Aztán Marx Jóska bácsiék azt mondták, gyere közénk a fotóklubba, hiszen neked van szemed. Nagyjából ennyin múlik egy életre szóló szenvedély. Hogy van-e látó a masinádban.

Azt mondja, rokon lelkek volnánk, mert né, én is mekkorákat tudok kacagni. Hát persze, jól rendelték az istenek, hogy. De én csak kifelé vagyok ilyen vidám fickó, amint magamra maradok magammal, kiver a gyász. Ôneki is volna miért frászolni, de inkább lobbizik szülôfaluja "prioritásai" érdekében, mert hiába marhálódunk mûvelôdésileg, attól még nincs a falunak tisztességes víz- és árvízelvezetô árka-pataka, nincs közmûvesítés, a kutak alig pár méternyire vannak a budiktól, rosszak a hidak, a bekötôút pedig... ajaj.

Vitázik, érvel, magyaráz, van hozzá technikája. Persze, engem nem kell meggyôznie semmirôl sem, de jó, jó, ha az ember tart egy kis fôpróbát, mielôtt, mondjuk, Lokodi Edithez vagy Kelemen Atához kérne bebocsáttatást. Ne add uram, Borbély László miniszter úrhoz.

Harminckettôben született, fiatalabb nálam, aki negyvenhatos vagyok. Irigykedve mustrálom, hadd kapok el rajta valami flagrántosat. Megvan.

Aki annyi éven át fotózik, és a nemzetközi szakszövetség tagja, az miért nem állít végre össze egy átfogó képsort, egy táj- és portrétárat, fotópanoptikumot szülôfalujáról; a régiekrôl, akiknek minden köszönhetô és a maiakról, akik talán nem igazán képesek becsülni a múltat, egy szembesítô fotódrámát, amely felrázná, nemcsak a csávásiakat, hanem mindenkit, aki a látványba belekerül?...

Kifejteném ötletemet, de nevetve meséli, hogy ohó, ez már majdnem készen áll, csak még ez meg az, az meg ez, satöbbi, úgyhogy semmi gond, csakhogy nem éppen így, hanem egy kicsit másképp, például ô nem akarná, hogy a régiek csúnyán nézzenek a mostaniakra vagy viszont.

"Ki akarna ilyen baromságot. De akkor viszont lôttek a drámaiságnak, Ferencke."

"Hadd lôjenek. Én a képeimmel azt szeretném, hogy harmóniát és szeretetet árasszak a nézôre, ha csupán pillanatokra is."

Feladom. Nagy László tiszteletes úrra gondolok, aki jézusi önfeladással vállalta a lelkészi munkát (csak csoportképen hagyta megörökíttetni magát), ô volt a gyógyító pap, aki tudásban gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy a csávásiak az ô "szegénysége árán" gyógyulhassanak, ugyanis fivére javára abbahagyta orvosi tanulmányait és ingyenkosztos teológussá vált, de megszerzett ismereteit "magánúton" gyarapítva segített, a szomszéd falu körorvosának baráti közremûködésével, a bajbajutottakon.

Néhai nagytiszteletû Nagy Lászlónak, Csávás legkarizmatikusabb lelki és szellemi vezetôjének kellene mihamarabb emléket állítani. Miként? Nem tudom. A magyarsárosiak minden egykori érdemes prédikátornak kopjafát állítanak a templomkertben. Az emlékezet jelei sokfélék. Persze, az igazi hála a lelkekben van. De a lelkek cserélôdnek. 1837. február 12-én a Kis Sámuel esperes vezette vizitáció vette számba a templomépítési munkálatokat, mely szolemnitás alkalmával szólalt meg elôször a Dali István és Belle József buzgóságából született, azóta nagy hírnevet kiérdemelt csávási kórus.

Ki emlékszik, ki emlékezne erre, ha a közösség s annak vezetôi nem szorgalmaznák a lélek kopjafáinak felállítását?!

Pálosi Ferenc, te meg élj még soká, hogy krónikása lehess múltnak és jelennek, de a múltnak még inkább, hiszen rólatok, Csávásról írta egykor, 1969-ben Szôcs Kálmán: "Így kellene élni, érzem, / Ahogy forrást és dalt fakaszt a rög, / Mint maroknyi láng a kékes kézben, / Mikor seregnyi kórus dübörög. // Hét határ hogy hallja s azon túl is / Hallgassa az, ki éjjel fent kaszát, / Mert tavasz lesz már úgyis, úgyis, / S jön piros pirkadat a hegyen át."

bdomokos

115 évvel ezelôtt, 1890 augusztus 15-én született Hunyady Sándor író.

Hunyady Margit erdélyi színésznô és Bródy Sándor író gyermekeként látta meg a napvilágot Kolozsvárott. Élete elsô éveit édesanyjával, a kolozsvári teátrum, majd késôbb a Vígszínház ünnepelt színésznôjével, valamint nagyszülei ódon nemesi otthonában töltötte. Az édesanya halálát követôen a nagyszülôk megkönnyebbülten fogadták, hogy egy napon eljött érte édesapja és Budapestre vitte, s a híres író végre ténylegesen is felvállalta "törvénytelen" gyermekét.

A színházi- és a dzsentri élet után a fiúcska otthonosan illeszkedett be a pesti kávéházak, írótársaságok mûvelt légkörébe. Bródy sajátosan nevelte gyermekeit: kocsmákba, lóversenyekre vitte ôket és ruhatárakba rakta le fiait, míg ô maga nyugodtan kártyázgatott barátaival az Otthon körben. Sándor középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd ezután újságírónak állt, mely hivatás édesapja környezetében természetes foglalkozásnak és életformának számított. Elsô zsengéit a Pesti Napló és a Pesti tükör közölte le. Nyolc sikerekben gazdag évet töltött Erdélyben, majd visszatért Budapestre.

A Royal Szálló harmadik emeletén lakott a húszas évek végétôl, ekkor kezdôdött el igazi karrierje. 1929-ben a Júliusi éjszaka vígszínházi bemutatójával lépett be az irodalomba, s ettôl kezdve a sikeres és népszerû szerzôk közé tartozott. 1930-ban a Diadalmas katona címû elbeszéléskötetével és a Feketeszárú cseresznye címû színjátékával hívta fel magára a figyelmet. Eközben az Est lapokhoz szerzôdött, ahol közel öt éven keresztül írta a t. Ház cikksorozatát. A napi nyolc-tíz órás munka mellett folyamatosan írta regényeit, színdarabjait. Kiemelkedik a sorból önéletrajzi regénye, a Családi album (1934), amelyben szüleirôl, Krúdy Gyuláról, a korabeli Kolozsvárról és Budapestrôl festett képet.

Több mûvébôl film is készült (Lovagias ügy, 1937, Bors István, 1939, Bakaruhában, 1962, A vöröslámpás ház, 1978 - Egy erkölcsös éjszaka címmel). Novellái a világirodalom remekei. Riportjai és publicisztikái, valamint mûvészeti kritikái az Est, a Pesti Napló, illetôleg a Magyarország hasábjain jelentek meg.

Mindeközben Hunyady folytatta önemésztô életmódját: számos nô megfordult körülötte, akik közül nem talált rá az igazira. Bohém és kicsapongó életmódja miatt sokszor volt szanatóriumban és kórházban; dohányzott és nem vetette meg az italt sem.

A második világháború kezdetén 1940-ben Amerikába kapott meghívást, utazását aprólékosan, részletes naplóban örökítette meg. Hazatérése után is sokat betegeskedett, s még halálos ágyán megírta a Magyarország szokásos cikkét.

Életmûve az elsô világháború elôtti évektôl a második világháború kitöréséig tartó idôszakot öleli fel, elbeszéléseiben egy elsüllyedt világ tárul fel az olvasó elôtt. Sok írását olasz, angol, bolgár, francia, német és szlovák nyelvre is lefordították, mûveit egyre többen olvassák, sôt mi több: újraolvassák.

2005-ben Hunyady Sándor addig még nem publikált levelezését és írásait Honvágy címmel jelentette meg az Ulpius-ház Könyvkiadó. A könyv létrehozása Alexander Brody, Bródy Sándor író unokája nevéhez fûzôdik, akinek Hunyady Sándor a nagybátyja volt.

Bocsásson meg a nyájas olvasó, hogy személyes dolgommal traktálom. A következôrôl van szó; ma lesz a Vígszínházban Bors István címû darabom premierje. És már a próbák alatt nyugtalanítani kezdett az az érzés, hogy majd a Magyarországban is kritika jelenik meg a munkámról. Abban a lapban, amelynek alkalmazottja vagyok. Olyan kollégám tollából, aki legszûkebb baráti társaságomba tartozik. Lehetetlen, hogy az ilyen bírálatba ne csússzék bele opportunus vonás. Ezt pedig nagyon röstellném. Nem szeretem, ha külsô okokból jót tesznek velem. Arra kértem tehát a szerkesztômet, hogy ne írasson kritikát a darabomról. Elég, ha én magam mondok el ennyit: a Bors István nagyon egyszerû kis színdarab. És arról szól, milyen vegyi változás történik egy olyan ember lelkében, aki sokáig nagy szegénységben élt, majd hirtelen vagyonhoz jut, és puha ágyban plümó alatt hálhat, vagy ami még fontosabb, ápolt hajú és finom kezû kisasszonyoknak udvarolhat.

Egyébként nehogy azt higgye az igen tisztelt, titkos drámaírók serege, hogy a szerzô számára a premierje különös örömöket tartalmaz.

Elgondolom például, hogy mi vár rám ma este. Elôször is föl kell öltöznöm gálába. Megszoktam a puha inget, irtózom a plasztrontól. És már elôre reszketek, hogy fogom odacsípni a bôröm, amikor a cipôgombolóval fölgombolom a nyakamra a keménygallért. A frakkomat is kihíztam, tudom, hogy szabály szerint nem illik már fölvenni. És mégis föl muszáj vennem, mert nincs lelkem másikat csináltatni. Nemcsak a pénz miatt, hanem kabalából is. Babonás vagyok, félek, hogy a sors rögtön megbüntetne azért a nagyralátásért, hogy új frakkot csináltatok, mintha hosszú életre és mindenféle díszes szereplésre számítanék a jövôben.

Na már most, ott fogok ülni a premier estéjén a színház társalgójában, belepréselve a rossz frakkba, szomorúan és izgatottan várakozva a felvonásvégi tapsokra, amely a közönség udvariasságából akkor is felhangzik, ha a darab úgy megbukik, mint a tök.

Tizenegy órakor elmegyek valahova enni, még mindig "jelmez"-ben, mint egy félbolond a normális emberek között. Tizenkettôkor észreveszem, hogy lecsöppentettem az ingmellemet, amely úgy égeti az embert, mint egy gonosz kis seb.

Gyanakodva lesem az embereket, hogy leolvassam az arcukról, mi történt velem. Malíciát és sajnálkozást szívok ki minden mondatból. Míg végre hajnal felé elfáradva és agyoncigarettázva hazakocogok.

Vetkezés közben konstatálom, hogy nem tudom kigombolni a galléromat. Tíz percig kínlódom vele, aztán fogom a körömollót, és fölvágom gallérostul együtt az egész plasztronnyavalyát.

Most jó pillanat jön. Fölsóhajtok. Lehull a páncél. Meggyújtom éjjeliszekrényemen a kis villanyt. Lefekszem. Kinyitok valami könyvet, ahol elôzô este megjegyeztem egy gyufaszállal. Olvasok egy kicsit, majd lassan elálmosodom annak a megalázó érzésnek halk zenekíséretével, hogy ha rosszat írtam, akkor a szégyenem, legalábbis néhány napon keresztül, minden este könyörtelenül ismétlôdni fog.

(Magyarország, 1938. február 27.)

Csata Ernô

…Márkod

errefelé már

csontokra aszott

az élô történelem

fejkendôk alól

fel-feltör még az ima

megcsillan a remény

lesütött szemmel ücsörög

a ráncba bújt erény

veretes mondatokból

mállik betûkké

az értelem

jelenbe omlik

a múlt

s a régi neveket

csak sírköveken

ha meglelem

ebben a nagy

végtelen feladásban

amíg

félelem nélküli

önmagam keresem

a kútgárgyán

üresen tátong

a mélybe hulló

érzelem

A gyôri Szabó Béla fotókiállítása fogadja a közönséget a nyári szünet után újranyitott Bernády Házban. Üdítô látványt kínál a Marosvásárhelyen most bemutatkozó fotográfus. Válogatása több jelentôs ciklusából nyújt ízelítôt, tájképeibôl, aktjaiból, épületfotóiból, táncjeleneteibôl egyaránt érzékelhetjük érdeklôdési köreit, vonzalmait, szakmai szenvedélyét, alapos tudását, inventivitását. Mindazokat az erényeit, amelyekkel otthon, Magyarországon és sokfele külföldön is kivívta a szakmabeliek és a mûvészetkedvelôk elismerését.

Teljesítményének megbecsülését számos díj, cikk, méltatás is tanúsítja, szép katalógusa hosszasan sorolja a legfontosabbakat. 1989-ben indított egyéni és 1984- tôl nyilvántartott csoportos tárlatszerepléseirôl is tájékoztat az elegáns kiadvány. Számos helyen vállalkozott a megmérettetésre, a hazai terepen kívül Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban is. Akik vásárhelyi kiállításán elidôznek képei elôtt, minden bizonnyal ugyancsak híveivé válnak. Ha tájélményeinek kivetítésében hasonlóságokat vélnek felfedezni a városunkban tevékenykedô legjobb fotósok jellemzôivel, Katedrális sorozata már az újdonság erejével hat, és ablak-, lépcsôkompozíciói is vonzóan sajátosak. Aktjai szintén egyéni megközelítésben születtek, figyelemre méltóak a másoknál ritkábban látott páros megoldásai. Alulírottat leginkább Szabó Béla táncképei ragadták meg, a katalógus ezekbôl sajnos nem tartalmaz egyet sem, nem áll módunkban reprodukálni belôlük, de higgyék el, a fotós jól érzi és érzékeltetni tudja a mozgásmûvészet, a koreográfia lényegét, kiváló hangulatteremtô képességgel felvértezve vezeti be a nézôt a tánc különleges világába. Munkaterepként ott van számára a nemzetközi hírû Gyôri Balett, van mibôl inspirálódnia. Egyébként e kiváló intézmény mûvészeti szakközépiskolájában fotográfiát és intermediális grafikát oktat, mintegy visszatérve eredeti foglalkozásához, hiszen tanulmányai során kezdetben tanári diplomát szerzett, késôbb csábította el a fényképészet, amelynek mûvészeti és fotóriporteri sajátosságait is kiismerte. Újságban, a Gyôri Múzsa címû színházi-kulturális folyóiratban is fellelhetôk tehát képei, albumokban, könyvekben találhatók alkotásai. A Gyôri Fotóklub mellett más szakmai alakulatokban is folytat szervezô munkát, szóval szívvel-lélekkel a fotográfiának él. Ideje volt megismerkednünk gazdagon kimûvelt tehetségével, egyéniségére szabott, érdekes képi univerzumával.

N.M.K.

A képzômûvészet a lélek mûvészete. A lelket táplálni, formálni, alakítani kell, s mindehhez olyan mûvészi alkotásokra van szükség, melyek felemelnek, magukkal ragadnak, megtöltik az életet. A mûvész, akárcsak a papi szolgálatot végzô ember, az Isten hatókörében él és dolgozik. Ide tartozik Szabó László is, aki református lelkészként nemcsak a szószékrôl hirdeti az isteni igazságokat, de teszi azt a képzômûvészeti munkásságán keresztül is.

Erre a kiállításra Szabó László 32 linómetszetét és két grafitrajzát hozta el, ezekkel bizonyítja az általam megfogalmazottakat.

Szabó László személyében jól ötvözôdik a kettôs tevékenység.

A linómetszés komoly mûvészi feladat, a képzômûvészetnek az a része, amely alapos grafikai tudást igényel.
Szabó Lászlóban megvan a tehetség, megtalálható ez az elvárás. A kiállított képek is ezt igazolják. Ebben nem kis szerepe van a marosvásárhelyi képzômûvészeti középiskolának és tanárainak. Major Gizella grafikusmûvész nevét kell megemlítenem, aki tanártársaival együtt hozzájárult ahhoz, hogy Szabó Lászlónak vérévé váljon a mûvészet iránti szeretet és alázat, átadva az alapismereteket, melyek birtoklása nélkül ezt az eredményt csak nehéz küzdelmek árán sikerülhetett volna elérnie.

Linómetszetein a tónusok, a vonalak lírai megérzésén keresztül eljut a drámai gondolatiság megfogalmazásáig.

Témái: házak, várak, templomok, fôleg Vásárhely és környéke, valamint a mezôségi építmények. Az ösztönösségen továbbmenve biztosan bánik a felülettel, magas szinten juttatva kifejezésre gondolatait. Ezek a gondolatok az idô szorításában születtek, és szeretné eljuttatni hozzánk, mûélvezôkhöz is azokat.

A linómetszés jó lehetôség számára, hogy összegyûjthesse, egy csokorba kösse a szenvedés szanaszét heverô virágait, elénk tárja tántorgó világunk ezerarcú szépségeit.

Még akkor is, ha ezek a szépségek sírnak a fehér papíron. Ezek az épületek figyelmeztetnek az elmúlásra, és arra, hogy a kezdet és a vég helyett figyelmünket a folytatásra próbáljuk fordítani. A mûvész felkér arra az álomutazásra, melyben egy láthatatlan kar átkarol, magával ragad, s a múltból a jövôbe visz. Ezen álomutazásban megjelenhetnek a fél lábú viháncolások, buktatókat is támaszthatnak, de Szabó vonalai, formái, foltjai, kompozíciói nosztalgiánkat az égig emelik, hogy vele együtt mi is újraálmodhassuk balladás világunkat.

Még egy gondolatra felhívom a figyelmet. A hûségrôl szól. Szabó az igaz emberi értékek kivetítésére igyekszik, s ezt hûséggel teszi. Hûség nélkül meddô próbálkozás lenne igazunk kivetítése.

Az idô szorításában Szabó ablakot nyit a világra, bebocsáttatást kér a mûvészet pályaudvarába, ahol mi, nézôk is megtelhetünk azzal az isteni hittel és sugallattal, mely elvezet a széphez, a jóhoz, az igazhoz.

Kedei Zoltán

A virágkarnevált megelôzô karneváli hét keretében az idén második alkalommal rendezték meg a debreceni nemzetközi könyvkarnevált.

Az Arany Bika Szálló Bartók-Termében kedden megnyitott könyvparádé ötletgazdája, Tóth Csaba, a helyi Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy az elsô ízben tavaly megvalósított ötlet a marosvásárhelyi magyar könyvvásár apropóján született meg.

Megítélése szerint idôszerû volt Budapesten kívül Debrecenben is szervezni egy olyan kulturális eseményt, ahol nem csak a könyvekkel, hanem írókkal, költôkkel, az idén mások mellett Szabó Magdával, Spíró Györggyel, Lázár Ervinnel, Nemere Istvánnal is találkozhatott a közönség.

Fontos célja a debreceni könyvkarneválnak a könyvek népszerûsítése is. Ezért például a legkisebbek számára Walt Disney-pavilont is felállítottak, ahol a kiadványok mellett ajándékokkal várják a jövô olvasóit.

A Hajdú-Bihar megyei könyvtár állományának gyarapítása érdekében az idén is megtartják a könyvkarneválon a dedikált könyvek aukcióját.

Többek között Móricz Zsigmond, Tamási Áron és Radnóti Miklós kézjegyeivel ellátott kötetekre licitálhatnak az érdeklôdôk, a befolyt összeget a megyei könyvtár használhatja fel.

Az idei könyvparádén a József Attila- emlékévhez kapcsolódóan egy magángyûjteménybôl József Attila- kiállítást rendeztek.

Az idei nemzetközi könyvkarnevál érdekessége, hogy kedden itt mutatták be elôször az Európa Kulturális Fôvárosa program második könyv formájában megjelent debreceni pályázati anyagát.

Nô az árvíz halálos áldozatainak a száma

Elsodort az árvíz egy kilencéves kislányt az ország északkeleti részén, így kilencre emelkedett a természeti csapás halálos áldozatainak száma. Vasile Blaga belügyminiszter pénteken jelentette be, hogy megtalálták a kislány holttestét. A héten több mint ezer embert kellett evakuálni az újabb esôzések nyomán. Pénteken több mint háromszáz városban, illetve faluban nem volt áramszolgáltatás, házak, kisebb hidak és utak százai rongálódtak meg az árvíz következtében. Az utóbbi hónapok heves esôzései tucatnyi ember életét követelték, az anyagi károkat pedig 1,4 milliárd dollárra becsülik.

Székelyudvarhely belvárosát is elöntötte az ár

Székelyudvarhely belvárosát és a környezô udvarhelyszéki falvakat is elöntötte az árvíz. A városban 143 házat és 30 hektár termôföldet öntött el az ár, vízben állt a Modern Üzleti Tudományok Fôiskolája (MÜTF), akárcsak a városi kórház alagsora. Az elsô árhullám csütörtök hajnalban érte a várost, a második délután érkezett. A Hargita megyei prefektusi hivatal jelentése szerint a vízkárok felszámolására jelentôs erôket mozgósítottak, a lakosság küzdelmét az árral a helybéli tûzoltók, fegyveres testületek és vízszivattyúkkal rendelkezô vállalatok is segítették. Szemtanúk szerint néhány házból csak az árhullám levonulása után tudtak kimenekülni a lakók az ablakokon keresztül. A belvárost átszelô patak ugyanis kilépett medrébôl, és nagy mennyiségû víz zúdult alá a várost körülölelô dombokról is.

Szekudossziék átvilágításra

A Román Hírszerzô Szolgálat összesen több mint 1,1 millió dossziét adott át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak a kommunista politikai rendôrség archívumából, tájékoztat honlapján az RHSZ. A közlemény szerint az RHSZ eddig 7.184 méternyi dossziét (1.152.983 darabot, 1.319.147 kötetet) adott át az átvilágító testületnek. A legutóbbi átadásra július végén került sor, amikor az RHSZ 8.269 dossziét szállított át az egykori Szekuritáté irattárából.

Már a cukorbetegek is rákényszerülnek

Az ingyenes kezelésre jogosult Kovászna megyei cukorbetegeknek is meg kell vásárolniuk gyógyszereiket, mivel az erre a célra elkülönített alapok néhány nap alatt elfogytak. Dr. Halmágyi Judit, a sepsiszentgyörgyi Megyei Kórház Diabetesz-osztályának vezetôje pénteken elmondta a Mediafaxnak, a cukorbetegek gyógyszereire szánt összeg néhány nap alatt elfogyott, és az inzulinkészlet is fogytán van. Halmágyi közölte, a helyzet három hónapja ismétlôdik, a cukorbetegek gyógyszerei napok alatt elfogynak, mivel a Kovászna Megyei Egészségbiztosító Pénztár nem fedezi a megye szükségleteit: augusztusra csak 130.000 lejt (1,3 milliárd régi lejt) utalt ki, holott 200.000 lejre lenne szükség. Hozzátette, a szükséges inzulinmennyiséget sikerült beszereni, viszont Kovászna megyében a 3.700 cukorbeteg közül háromezren tablettás kezelést kapnak.

Erdélyi gyerekek Felvidéken

A magyar kapcsolatokban nincsenek sem történelmi, sem földrajzi határok, s ez bebizonyosodott Esztergomban és Párkányban - mondta Kallós Zoltán néprajzkutató az MTI-nek az Esztergom Váralja Polgári Kör Kallós-estjén. A néprajzkutató, aki a szórványmagyar közösségek elégtelen támogatása miatt visszautasította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Csángó Díját, a tiszteletére rendezett esten beszámolt arról, hogy amint a Csemadok tudomást szerzett a Válaszút Szórványközpont Esztergomban és Dorogon táborozó 40 diákjáról, egy napig teljes ellátással Párkányban látta vendégül a gyerekeket. A néprajzkutató 14 éve szervez táborokat a szórványmagyarság gyermekeinek.

A WHO éberségre inti Oroszországot és Kazahsztánt

A madárinfluenzával kapcsolatos ellenôrzések szigorítására intette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön Oroszországot és Kazahsztánt azután, hogy alkalmasint Európában is felütötte a fejét a szárnyasok tömeges elhullását okozó vírus. A WHO egyúttal felszólította a két országot, hogy végezzen orvosi ellenôrzést olyan légúti panaszokkal küszködô pácienseken, akik kapcsolatba kerülhettek beteg madarakkal. Orosz illetékesek korábban arról számoltak be, hogy vizsgálják a Kaszpi-tenger mellékén, az Uraltól nyugatra (azaz európai területen) kitört tömeges madárpusztulás okát. Ez lehet az elsô jele annak, hogy a madárinfluenza vírusa elérte Európát, miután 2003 óta több mint 50 ember halálát okozta Délkelet-Ázsiában.

Újabb külsô szerelés az ûrben

Külsô szerelési munkálatokat végzett péntekre virradóra a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) két ûrhajósa, akik többek között az elsô európai teherûrhajó dokkolásához szükséges berendezést helyeztek el az ûrállomás orosz szakaszán. Az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillips ötórás - a tervezettnél egy órával rövidebb - ûrsétája során felszerelt az ISS orosz részén egy tévékamerát, amelyet a várhatóan jövô tavasszal startoló Jules Verne európai teherûrhajó dokkolásánál használnak majd. Mint a Moszkva melletti földi irányítóközpontban elmondták, az ISS korábbi legénységei már elhelyeztek az ûrállomás külsô burkára az európai teherûrhajó fogadásához szükséges különbözô berendezéseket. A Krikaljov-Phillips páros most pedig lényegében feltette az "i"-re a pontot: az ISS immár teljes mértékben készen áll a Jules Verne fogadására.

Együtt mulat hat

Hat kelet-európai ország kultúráját, gasztronómiáját ismerhették meg az érdeklôdôk pénteken Budapesten a Millenáris Parkban. Egész napos zenei, képzô- és filmmûvészeti mûsorok várták a közönséget szombat hajnalig. A Fantasztikus 6 címû program az elsô multikulturális kezdeményezés Magyarországon, amelyen kelet-európai országok zenei, képzômûvészeti és gasztronómiai kultúráját népszerûsítették. A rendezvényen Lengyelország, Horvátország, Szlovákia, Észtország, Csehország és Magyarország képviseltette magát.

Marosvásárhelyre látogat Szili Katalin

Augusztus 24-én, erdélyi magánlátogatása során Marosvásárhelyre látogat Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke. Egynapos marosvásárhelyi tartózkodása alatt az RMDSZ Maros megyei politikusaival, valamint önkormányzati tisztségviselôivel találkozik, szerda délelôtt 11 órától , a Kultúrpalota Tükörtermében.

Szászcsávás ünnepe

Hálaadási ünnepre és falutalálkozóra kerül sor a Kis- Küküllô menti faluban, Szászcsáváson, ahol 170 évvel ezelôtt a templomszentelés alkalmával lépett fel elôször az azóta híressé vált dalárda. Az ünnepség ma 10 órakor istentisztelettel kezdôdik. A helyi református templomban igét hirdet Székely András, a Küküllôi Református Egyházmegye esperese. A házigazda kórus mellett énekelnek a bonyhai, a küküllôdombói, a nagyernyei és kercaszomori (Magyarorszság) kórusok. Ezt követôen az egykori felekezeti iskolában nyílik meg Pálosi Ferenc fotómûvész kiállítása. A vasárnap 11 órai istentisztelet keretében úrvacsoraosztás lesz, prédikál Ozsváth Imre, a kercaszomori gyülekezet lelkésze.

Nincs veszélyben a fizikoterápiás rendelô

Ideiglenesen, a felújítási, korszerûsítési munkálatok elvégzéséig függesztik fel a segesvári fizikoterápiás rendelô mûködését. Dr. Aurelia Masca, a segesvári kórház igazgatónôje kérdésünkre elmondta, hogy szeptember elsejétôl közel egy hónapig javítanak. Az egészségügyi egység vezetôje arról is beszámolt, hogy az idôs, nyugdíjas fizikoterápiás orvosnô már nem tudja tovább vállalni a rendelô vezetését, így ismét, nyolcadik alkalommal hirdették meg a megüresedett állást, eredménytelenül. Aurelia Masca a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság segítségét kérte annak érdekében, hogy legalább egy rezidens fizikoterápiás orvost alkalmazhassanak a rendelôbe.

Emelte az üzemanyagok árát a Petrom

A nemzetközi piacokon bekövetkezett változások miatt a hét közepétôl átlagosan 8 banival emelte a saját kúthálózatában megvásárolható üzemanyagok árát a Petrom. Így az Eco Premium literenkénti ellenértéke 3,50 lejre, az ólommentesé 3.74 lejre, a Top Premium 99 ára pedig 3,81 lejre emelkedett. A Petrom ugyanakkor a Super Euro Diesel gázolaj árát 9 banival növelte, így az jelenleg literenként 3,28 lejbe kerül. Az Euro Diesel gázolajért 6 banival kell többet fizetni, vagyis 3,17 lejt.

Maksa Zoltán Marosvásárhelyen

Szeptember 5-én, hétfôn 19 órától a Nemzeti Színházban lép fel a népszerû magyarországi komikus, Maksa Zoltán. Elôadásnak címe: Maksa Kabaré, s azon belül az ismert tévémûsora, a Maksa Híradó. Jegyek