Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Száz úton csatangol az ember. Manapság egész messzire eljuthat. S ha néz, sok mindent megláthat, olyasmit is, amik érvénytelenítik prekoncepcióit, megváltoztatják tévhiteit, mert a külhoni valóság rácáfol elképzeléseire, amelyeket csomagjai mellett az utazó akarva-akaratlanul ugyancsak magával visz a távoli idegenbe. Magam is jártam így nemegyszer, legutóbb a legforróbb, aszfaltolvasztó nyári kánikulában. Dániában akkor nem volt meleg, sôt hosszú napokon át kimondottan hideget éreztünk. Kint is, bent is, a jól szigetelt házban. Ezért juthatott eszembe a fûtés, és kérdeztem rá, hogy mivel melegítik a fûtôtesteket. Nem tudja, mondotta a házigazda. Alig sikerült lepleznem csodálkozásomat. Némi magyarázatba tellett, amíg tisztáztuk, ki mire gondol, miért nem értjük egymást. Én az itthoni gyakorlatból kiindulva természetesnek vettem, hogy a villanegyedben, a szép, nagy, sokszobás magánházban egyéni hôközponttal oldották meg a fûtést. Ott meg, mint kiderült, ez nem divat, szó sincs ilyen megoldásról. A városrész, ahol laktunk, tele szebbnél szebb, tágas földszintes és emeletes családi otthonokkal, mindenikben távfûtés biztosítja a meleget. A tulajdonost nem érdekli, hogy a hôközpontban milyen tüzelôanyagot használnak. A lényeg, hogy akkor és olyan hômérséklet legyen a házban, amilyet a család akar. Vendéglátóim nem panaszkodtak a szolgáltatóra, nem beszéltek hôveszteségrôl, túlszámlázásról, nem volt szó kölcsönös gyanúsítgatásokról, egymásra mutogatásról, semmi olyanról, ami nálunk különösen fûtési szezonban szinte folyamatosan napirenden van. Ellenben pár újabb hideg nap teltével, augusztus ide, augusztus oda, beállították a hôszabályozót a kellô hôfokra, és rövid idô alatt kellemes langyosság árasztotta el a lakást. Ilyen egyszerû.

Hazajöttünk, és az elsô ismerôs, akivel találkoztam, arra panaszkodott, hogy a tömbházban élô édesanyja számára szerelteti az egyéni hôközpontot, emiatt napok óta a jóváhagyások, egyebek után rohangál. Aztán a szerkesztôségben az Energomur évek óta tartó gondjaival, a télre máris félve gondoló lakosok jogos aggodalmaival szembesültem. Pénztelenség, adósságok, gázáremelés, elavult hôközpontok, elöregedett vezetékrendszer, általános elégedetlenség és kilátástalanság, jelentgetések, kivizsgálások, millió dolog, ami éppen csak a zavartalan fûtési problémákat nem oldja meg. Csoda, ha ragályosan elterjedt a meggyôzôdés: jobb egyénileg? Pedig nem biztos, hogy így igaz. Ahhoz viszont, hogy erre rájöjjünk, valóban Európában kell élnünk, európai módon kell gondolkodnunk, viselkednünk, szolgáltatónak, fogyasztónak egyaránt. Sajnos nemcsak Dániától, ettôl is nagyon messzire vagyunk. A hideg azíonban már valahol ott leselkedik a küszöbön.

A marosvásárhelyi rendôrség felszámolt egy embercsempész-hálózatot, amely egy magyar állampolgár vezetésével húsz nôt vitt Spanyolországba és kényszerített prostitúcióra. Az Országos Rendôrfelügyelôség szerint a hálózatot öt hónapos megfigyelés után sikerült felszámolni. A hálózat vezetôjét, a magyar állampolgárságú Károli V.-t egy Magyarországra tartó nô kíséretében tetten érték a határon. A férfit ôrizetbe vették, majd letartóztatták. A hálózat négy tagja munkahelyet ígért a nôknek Spanyolországban és Magyarországon, szállítást biztosítottak számukra, majd a helyszínre érve elvették útleveleiket és fenyegetéssel, erôszakkal prostitúcióra kényszerítették a nôket különbözô éjszakai lokálokban. Az embercsempész-hálózat másik három tagja ellen szabadlábon indult vizsgálat - tájékoztat a Mediafax.

A Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelôség augusztus 15-én kapta az értesítést, hogy a héten szeszélyes idôjárásra, erôteljes viharokra, kiadós felhôszakadásokra kell számítani. Petru Vermesan, a felügyelôség parancsnokának elsô helyettese tájékoztatott, hogy a megye valamennyi polgármesteri hivatala mellett mûködô helyi bizottságoknak elküldték a figyelmeztetést, hogy szükség esetén készenlétben álljanak.

A parancsnokhelyettes arról is beszámolt, hogy az önkormányzatoknak kötelességük bármilyen eseményt jelezni a felügyelôségnek, hogy idôben beavatkozhassanak.

- Reméljük, hogy Maros megyében nem lesznek gondok, de mi készenlétben állunk, mind a hat alegységünk rendelkezik szivattyúkkal, felszerelésekkel, hogy közbeléphessünk a polgári védelemmel és a csendôrséggel karöltve - mondta Vermesan.

Szerdán, csütörtökön illetve pénteken tartják Marosvásárhelyen a Romániai Municípiumok Egyesületének találkozóját. A találkozó házigazdája a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a rendezvényt az USAID intézmény anyagi támogatásával szervezik.

Az esemény keretén belül két találkozó lesz, mindkettôre a Continental Szállóban kerül sor.

A szerdai találkozón egy honlapot (site) mutatnak be, amelyre felkerülnek a mindenkori tanácsi határozatok, így átláthatóbbá válik az önkormányzatiság. Lényege a honlapok elérhetôsége valamint a határozatok elôkészítése.

Csütörtökön illetve pénteken a polgármesterek, alpolgármesterek és jogászok részvételével négy jogszabályt tárgyalnak meg: a 2001-es évi 215-ös helyhatósági törvény módosításait; a helyi közpénzügyekre vonatkozó 2003-as évi 45-ös sürgôsségi kormányrendeletet; a központosítás lebontására vonatkozó 2004-es évi 339-es törvényt, valamint a prefektusi intézményre vonatkozó 2004-es évi 340-es jogszabályt.

A törvények számának megfelelôen a tevékenység négy csoportban zajlik, ahol megvitatják a törvények erôs pontjait és a szükségesnek tartott módosításokat is.

A rendezvény végeredményérôl sajtótájékoztatón számolnak be.

Szeptember 1-jétôl a mezôpaniti Kádár Márton Általános Iskolában újraindul a Bartha Sándor önképzô faragókör - tájékoztatta szerkesztôségünket Deák János iskolaigazgató, akitôl azt is megtudtuk, hogy a Bandi Dezsô által a Bolyai Farkas Elméleti Líceum mûhelyeiben mûködtetett önképzôkör utódjaként tartott foglalkozás keretében Gál Hunor, Csiszér Elôd és Borbély Attila faragászok várják az érdeklôdô fiatalokat. A fafaragás mûvészetének elsajátítása mellett az érdeklôdôknek lehetôségük van táborokban, kiállításokon részt venni. A tevékenység hét végi programját az érdeklôdôk igénye szerint alakítják. A marosvásárhelyi és környékbeli fiatalok - s nemcsak - a következô telefonszámon jelentkezhetnek: 322-150, 322-374.

Pénteken késô délután a szászrégeni kórház asszisztense értesítette a rendôrséget, hogy B.C.-t mentôvel szállították a városi kórházba, ahonnan a megyei kórházba irányították át. A beteg elmondta, agresszió áldozatává vált.

A helyszíni vizsgálatokból kiderült, a nô a szászrégeni Köztársaság utcán haladt, amikor két fiatalember megtámadta, földre teperte, majd letépte arany nyakláncát. Jelenleg folyik a nyomozás a tettesek azonosításáért és felelôsségre vonásáért.

Hárman súlyosan sérültek a hét végén a megye közútjain történt balesetekben. Szombaton reggel Radnót közelében, az E60-as úton Mercedes Benz személygépkocsiját vezette a 30 éves remetei P.K. Ervin, szabálytalanul elôzte meg az elôtte haladó autóbuszt, s frontálisan ütközött a szembôl szabályszerûen érkezô Dacia 1310 személyautóval. A balesetben a vétlen kiskocsi utasa, a 9 éves H. Catalin és édesanyja, a 31 éves N. Ramona megsérültek.

Ugyanaznap délután Hodákon figyelmetlenség miatt MS-06-UIJ forgalmi rendszámú haszonjármûvével az 52 éves helybeli M. Aristotel, elgázolta az úttest szélén szabályosan közlekedô 32 éves F. Ileanát. A gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett.

Vasárnap értesítette a ludasi B. Ioan a rendôrséget, hogy elôzô este rablás áldozatává vált. Egy órát hiányzott lakásából, amialatt ismeretlen tettesek hatoltak be, összetörték a bútorokat, a lakásból pedig elvittek 450 új lejt. A helyszíni kivizsgálás során kiderült, az okozott anyagi kár meghaladja az 1500 lejt.

A nyomozás során azonosították az elkövetôt, a 20 éves ludasi S.B. Gheorghe Vasilét, akivel korábban az áldozat szóváltásba került. Az elkövetô ittas állapotban este 8 óra körül felkereste B. Ioant, s mivel senki nem volt otthon, betört a lakásba, ahonnan elvett 450 új lejt, s több tárgyat összetört. Minôsített lopás és károkozás miatt indítottak eljárást a tettes ellen.

Augusztus 14-én a segesvári B. Iosif értesítette a rendôrséget, hogy augusztus 12-14-e között nem tartózkodott a városban, s ezalatt ismeretlen tettesek behatoltak lakásába, ahonnan elvittek 14.500 eurót, 18 millió régi lejt, ékszereket, elektronikai cikkeket és más javakat. Az okozott kár meghaladja az 1 milliárd régi lejt. Jelenleg folyik a nyomozás a tettesek kézrekerítéséért.

Szombaton éjfélkor azonosítottak négy Fehér megyei fiatalt (hárman közülük kiskorúak), akik alkalmival Kolozsvárról érkeztek a maroskeresztúri üzemanyagtöltô állomásra. A bárban ellopták két vendég maroktelefonját. A rendôrök gyors közbeavatkozása nyomán kettejüket ôrizetbe vették, s az eltûntnek nyilvánított telefonokon kívül még egy készüléket találtak, amelyet a zsebesek még Kolozsváron, a feleki benzinkút bárjában loptak el hasonló módszerrel.

Jegyzet

Meglepôen egyszerû és zökkenômentes volt az egyhetes tábor, ahol a megyeszékhely melletti kis település roma gyerekeivel vett részt. A készülôdés során azt latolgatta, hogy helyesen döntött-e, amikor olyan kisiskolás gyerekeknek szervezett nyaralást, akik soha nem voltak kimozdulva otthonról, s nem ismerik a fogkefe rendeltetését. Erôsítésnek magával vitte a helybéli tanítót, s két anyukát, fôzni.

Érkezéskor derült ki, hogy a hidegfelvágott otthon maradt, de így is volt elegendô falatoznivaló. Lefekvéskor, az álmosság elkerülése érdekében felidézte az elmúlt évek számos táborát. A jómodú családok gyermekeivel adódó nehézségeket, fegyelmi gondokat, a hajnalba nyúló hancúrozásokat, a laza program be nem tartását s mi mindent még. Meglepôen tapasztalta, hogy a cigány gyerekek villanyoltás után pár percig még beszélgettek, nevettek, majd csend lett. S mint kiderült, nem vihar elôtti csend, hanem reggelig tartó békesség. Nem volt párnaháború, verekedés, sikoltozás, nem lett fogpasztás a kilincs, takaró, nem sérült meg senki.

Mert a roma gyerekek nem ismerték, nem volt kitôl megtanulják, átvegyék a tábori csínyeket. Tudomásuk sem volt arról, hogy alvás helyett mivel lehet kitölteni az éjszakát, melyek a leghatásosabb felnôttbosszantó trükkök. Ehelyett betartották a tábori szabályokat, rendszeresen tisztálkodtak, hálásak voltak a közös játékokért, az ellátásért, a lehetôségért. Fogékonyak voltak s tisztességtudók.

S lehet, hogy hazatérve a féltve ôrzött emléktárgyak közé kerül a fogkefe, s lassan feledésbe merülnek a megtanult versek, énekek. De élô marad a remény, hogy jövôre is valakinek eszébe jutnak ôk, a cigánysoron élô gyerekek, s akkor újból lehetôségük lesz a megszokott környezetbôl való kiszakadásra, a játékos illemszabály-tanulásra.

A gázai övezeti kivonulás fájdalmas lépés, de létfontosságú Izrael jövôje szempontjából - mondta a nemzethez intézett televíziós beszédében Ariel Saron.

Az izraeli kormányfô közölte: most a palesztinokon a sor, hogy megfékezzék a fegyvereseket és megállítsák az erôszakot.

"A kinyújtott kézre olajággal válaszolunk" - mondta Saron, aki azonban a lehetô legkeményebb választ helyezte kilátásba, ha a palesztin fegyveresek a kivonulás után izraeliekre támadnak.

Az izraeli rendôrség a kiürítési utasításnak ellenszegülô 500 gázai zsidó telepest vett ôrizetbe keddre virradóra - közölte az izraeli katonai rádió.

A telepesek egy evakuálásra ítélt kolónia területére próbáltak meg behatolni. A rendfenntartók és az ellenszegülôk közötti torzsalkodásban egy izraeli katonatiszt megsebesült.

Az ôrizetbe vettek között van néhány olyan személy is, akik vezetô szerepet játszottak a telepek kiürítését ellenzô megmozdulásokban.

A gázai zsidó telepek felszámolását hétfôn kezdték meg, és elvileg szerda nulla óra után az izraeli hatóságok már erôszakkal távolítják el azokat a telepeseket, akik addig nem távoztak önként.

Az övezet 21 kiürítendô zsidó települése közül Dugit az elsô, amelyet immár minden lakója elhagyott - közölte kedden az izraeli hadsereg.

"Nincsenek civilek Dugitban, csak a hadsereg. Minden dugiti lakos önként távozott" - jelentette be a katonai szóvivô. A telepnek 79 lakója volt, többségükben nem vallásosak.

Az átkelôhelyet és körzetét a rendôrség elôzôleg zárt övezetté nyilvánította, és figyelmeztetett, hogy ôrizetbe veszi a behatolással kísérletezôket.

Az elmúlt hetek folyamán mindazonáltal tiltakozók ezreinek sikerült beszivárogniuk a Gázai övezetbe, hogy erôsítsék a telepesek ellenállását az elrendelt kiürítéssel szemben.

Hétnapos halasztást kaptak az iraki törvényhozók a nemzetgyûléstôl az alkotmányról szóló törvényjavaslat kidolgozására. Az alkotmányozó bizottság tagjai tíz napot kértek.

A parlament az alkotmányról szóló törvényjavaslat benyújtásának határideje, hétfô éjfél elôtt 20 perccel a megkívánt kétharmados többséggel megadta a halasztást augusztus 22-éig.

A 275 tagú iraki nemzetgyûlés többszöri halasztás után hétfôn késô este ült össze. A tanácskozás kezdetekor Hasim al-Hasszáni, a nemzetgyûlés elnöke bejelentette, hogy a bizottság nem tudott olyan megállapodásra jutni az alkotmány szövegét illetôen, amely a testületben részt vevô valamennyi közösség igényét kielégítené. "Sok kérdésben megállapodásra jutottunk. Néhány dolog azonban függôben van" - hangoztatta.

Elôzôleg a bizottság síita tagjai már az alkotmány-elôkészítôk sikerérôl számoltak be, kurd politikusok ellenben cáfolták ezt.

Az iraki politikai vezetôk két kérdést leszámítva egyetértésre jutottak az alkotmány tervezetérôl, aláírták a dokumentumot, és továbbították a parlamenthez, a törvényhozó testület plenáris ülésére bízva a két vitás kérdés eldöntését - közölte hétfôn két síita tisztségviselô. Sem Naszar ar-Rubaje, az alkotmánytervezetet készítô bizottság tagja, sem Dzsalaldin asz-Szagír parlamenti képviselô nem árulta el, melyik két kérdés maradt függôben.

A bizottság két kurd tagja - Mahmúd Oszmán és Munzer al-Fazzál - ellenben este, alig néhány órával a beterjesztés határidejének lejárta elôtt - cáfolta ezt a közlést. Mahmúd Oszmán beszámolója szerint a bizottsági ülésteremben jelen volt az Egyesült Államok iraki nagykövete, Zalmay Khalilzad is.

Nemzetközi értekezlet kezdôdött kedden Szarajevóban a konfliktusok megoldásáról, a megbékélésrôl és az emberi jogokról - jelentette be az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a konferencia egyik szervezôje.

A négynapos találkozón részt vevô tudósok, politikusok és társadalmi szervezetek aktivistái megvitatják, hogyan lehet stabilitást teremteni a háborúból kiemelkedô országokban.

Konkrét példákon vizsgálják meg e folyamat elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az idei találkozón egyebek között az északír békefolyamat és az Indonéziától elszakadt Kelet-Timor stabilizálódása szolgál vizsgálat alapjául.

Nyilván sok szó esik a boszniai háború (1992-95) utáni rendezés folyamatáról is. A szervezôk éppen azért választották Boszniát a negyedik ilyen jellegû értekezlet helyszínéül, mert a balkáni ország helyzete sok tudományos vita tárgya a maga bonyolult politikai struktúrájával - olvasható az UNDP közleményében.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerzôdés két nagymértékben önálló államalakulatra osztotta Bosznia- Hercegovinát: a boszniai Szerb Köztársaságra és a Muzulmán-Horvát Föderációra. Mindkét alakulatnak saját kormánya, parlamentje, hadserege és rendôrsége van.

A kolozsvári városháza a jelenleg is zajló kutatások befejezését és a Mátyás- szoborcsoport elôtti gödör betömését szeretné, de az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetôsége nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a kutatásokat ôsszel is folytathassák - írja keddi számában a Szabadság.

Míg az Erdélyi Történelmi Múzeum szakemberei azt állítják, hogy az elmúlt idôszakban értékes régészeti leletekre bukkantak, és folytatnák a kutatást, a helyi közigazgatás illetékesei a munkálatok mihamarabbi lezárását és a Mátyás-szoborcsoport elôtti gödör betömését sürgetik.

Boros János alpolgármester elmondása szerint a polgármesteri hivatalnak nyomást kell gyakorolnia a múzeumra, hogy fejezze be a munkát. A helyhatóság és a szakemberek között továbbra is vita tárgyát képezik a Kolozsvár fôterén levô archeológiai ásatások: a városháza a jelenleg is zajló kutatások befejezését és a gödör betömését szeretné. Ezzel szemben az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetôsége nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a kutatásokat ôsszel is folytathassák. A Mátyás-szoborcsoporttal szembeni kutatóárokban jelenleg is dolgoznak a régészek. Nemrég értékes leletre bukkantak, állítják, ami a munkálatok folytatását indokolná.

Boros János alpolgármester szerint befolyását is latba kell vetnie azért, hogy a múzeum szakemberei a munka folytatására vonatkozó terveiket feladják. Megállapította: a helyhatóságra van bízva, hogy mekkora mozgásteret biztosít a régészeknek. "A mi álláspontunk világos: legkésôbb szeptember 30-ig véget kell vetni a munkálatoknak, ugyanis ekkor jár le az építkezési engedély. Jobb viszont, ha hamarabb végeznek a munkával" - jegyezte meg az alpolgármester.

Kolozsvár fôterén 1994-ben kezdték el az ásatásokat Gheorghe Funarnak, a város akkori, szélsôségesen magyarellenes polgármesterének a kezdeményezésére. Az volt az indok, hogy meg akarják találni a Kolozsvár helyén egykoron állt római település, Napoca fórumát. Akkor ez a kezdeményezés a dáko-román kontinuitás elméletének igazolását szolgálta.

Ki ahogy éri?

A víkendtelepi közterület koncesszionálását két tanácsi határozat, a 2003. évi 68, illetve a 110-es határozat szabályozza, az itteni építkezések és bontások pedig az 1991. évi 50-es törvény alapján történnek. Benedek István érdeklôdésünkre elmondta, hogy a zonális városrendezési terv szabályzata értelmében a Víkendtelepet négy övezetre osztották fel: az I-es övezetben középületek vannak, itt nincsenek építkezési korlátozások, a II-es (szintén középületeket tartalmazó) övezetben korlátozzák az építkezéseket, a III-as övezetben családi hétvégi házak vannak, itt szintén korlátozzák az építkezéseket, míg a IV-es övezetben, ahol sport és szórakozást biztosító középületek vannak, tilos építkezéseket kibocsátani bárminemû építmény esetére. Bár a tanácsi határozatok világosak, több esetben is figyelmen kívül hagyták azokat - jelentette ki Benedek István. Például a IV-es övezetben, a tiltások ellenére, több közélelmezési egységet létesítettek, ami ellehetetleníti a szabadidôközpont ellenôrzött fejlesztését, a szórakozóhely-jelleg megôrzését. A 68-as tanácsi határozat 2-es cikkelye szerint a III-as övezetre részletes városrendezési tervet kell kidolgozni, aminek jóváhagyása után az építménytulajdonosok három évet kapnak arra, hogy a tervnek megfelelôen átalakítsák az épületeiket. A Víkendtelep utólag elfogadott városrendezési szabályzata kimondja, hogy a mûködôképes és egészségügyi szempontból megfelelô építményeket 2006. április 30-ig a részletes tervnek megfelelôen fel kell újítani, a tulajdonosokkal pedig közölni kell a felújítási követelményeket. Dr. Benedek István hangsúlyozta, jelen pillanatig sem készült el az a bizonyos részletes városrendezési terv a III-as övezetre, a tulajdonosok sem kaptak semmiféle felszólítást, ennek ellenére a Víkendtelep vezetése több hétvégi házat is lebontott. Nincs tudomásunk bontási engedélyek létezésérôl - tette hozzá a frakcióvezetô.

Benedek István kijelentette, a tanács nem hagyta jóvá a területek koncesszionálását a IV- es övezetben, így nem tudni, milyen alapon bocsátottak ki építkezési engedélyeket bizonyos személyek részére, továbbá nem tartják tiszteletben a koncesszionálási feltételeket, bizonyos területrészeket a helyi tanács határozata nélkül adnak bérbe.

Minden évben megvolt a pénz a III-as övezet részletes városrendezési tervének kidolgozására, de minden évben mások voltak a prioritások - jelentette ki kérdésünkre Kovács Angela városi fôépítész. Hozzátette: minden építkezésiengedély-igénylést továbbít a tanács urbanisztikai szakbizottságának, a döntéseket közösen hozzák meg. "Ami építkezési engedély nélkül épült, nem tartozik az én hatáskörömbe. A Víkendtelepen az építmények 90 százalékának nem volt építkezési engedélye, sok esetben jelenleg sincs. A bontásokat sem én rendeltem el, egyébként is az építkezések engedélyezésére vonatkozó törvény szerint közterületen levô ideiglenes, építkezési engedélyek nélküli épületek lebontásához nem is szükséges bontási engedély" - hangoztatta a fôépítész. Hozzátette, hogy a helyi tanácsnak tudnia kell mindarról ami a Víkendtelepen történik. "A 23 tanácsosnak kell elhatároznia, mi történjék a városban, a tanácsnak kell a sarkára állnia, nem pedig panaszkodnia a sajtónak". Kovács Angela szerint az építkezési engedély nélküli, amolyan "félig-meddig törvényes" épületeket 2006-ig "törvényesíteni" kell, ez után az idôpont után figyelmeztetik azokat a tulajdonosokat, akik nem tettek eleget a törvényes kötelezettségeknek és lebontásra kerülnek a szóban forgó épületek. A néhány építkezési engedély híján felépített 2-3 épülettel kapcsolatban Kovács Angela azt nyilatkozta, hogy a Víkendtelep adminisztrátorától kérjünk magyarázatot, és azt is hozzátette, a szél onnan fúj, hogy "egyes tanácsosoknak nem tetszik annak a bizonyos 2-3 épületnek a tulajdonosa".

A Víkendtelep adminisztrátora, Cîrcu Ioan szerint az épületek 75 százalékának nincs építkezési engedélye, és tudni szeretné, hogy melyek azok az építmények, amelyek engedély nélküli elkészítéséért felelôssé teszik. Cîrcu Ioan elmondta, hogy az ô javaslatára születtek meg 2003-ban a Víkendtelepre vonatkozó tanácsi határozatok, és amit tesz, a tanács jóváhagyásával teszi. Ha épültek is engedély nélküli létesítmények, ez 2001- 2002-ben történt - tette hozzá. Kérdésünkre kijelentette: nincs szó manôverekrôl, mert ha törvényetelenséget követett volna el, "már rég repült volna állásából".

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnökének meghívására kedden, augusztus 16- án Kovászna megyébe látogatott Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, Borbély László ügyvezetô alelnök, középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter és Csutak István államtitkár.

A munkalátogatás alkalmával az RMDSZ tisztségviselôi áttekintették a székelyföldi megye terveit, az éppen folyamatban lévô programokat, majd több helyszínen tartottak terepszemlét, ahol jelen volt Demeter János megyei tanácsi elnök, György Ervin prefektus, Tamás Sándor parlamenti képviselô.

Markó Béla és Borbély László megtekintették a bodoki kaszárnyát, valamint a községi utak állapotát, ezt követôen a sepsiköröspataki szénbánya bezárási munkálatait ellenôrizték. A küldöttség utána az árkosi volt mûvelôdési házat tekintette meg, amely a tervek szerint EU-képzô Központként fog mûködni. A terepszemle a 12-es nemzeti út, illetve a sepsiszentgyörgyi terelôút helyzetének feltérképezésével folytatódott.

Szintén Sepsiszentgyörgyön Markó Béla és Borbély László megtekintették a kaszárnya épületét, a Colan-iskola újonnan felépített tornatermét, uszodáját, majd a Szemerja negyedi lakóház építkezési munkálatait.

Markó Béla szövetségi elnök szerint a javítási munkálatok fontosak, ám ennél még nagyobb figyelmet kell fordítani a nagy terjedelmû programok kidolgozására és azok megvalósítására. "Természetesen ismertük eddig is a székelyföldi állapotokat, ez a látogatás megerôsítette a kialakult képet" - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a terepszemle végén, hozzátéve, hogy a kormányzati szerepet betöltô RMDSZ-es tisztségviselôk arra törekednek, hogy az elmúlt évtizedek mulasztásait valamennyire pótolni lehessen. Borbély László megbízott miniszter a munkalátogatás során kijelentette: munkalátogatásunk célja helyzetfelmérést készíteni a Kovászna megyei infrastrukturális beruházásokról. A 131-es megyei út rehabilitációjának késésével kapcsolatosan a középítkezési és területrendezési tárca vezetôje kiemelte: "A három megyét is érintô uniós program elindítását még képviselôként szorgalmaztam". A nagyon elhanyagolt állapotba került 55 kilométer hosszúságú Brassó, Kovászna és Hargita megyét összekötô útszakasz rehabilitációjára az Unió 6, 8 millió eurót adott, mégis megkéstek a munkálatok, mert a megbízott cég arra hivatkozott, hogy a pénz nem elég. A munkálatokat el kell kezdeni, hiszen ennek az útszakasznak a feljavítása elôfeltétele a régió gazdasági fellendülésének, és az Unió pénzével sem játszhatunk - mondta a megbízott miniszter. A látogatást követôen a szövetségi elnök és az ügyvezetô alelnök megbeszélést folytatott a Kovászna megyei RMDSZ-es szenátorokkal, parlamenti képviselôkkel, polgármesterekkel.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden kijelentette, az államfô és a miniszterelnök köz0tti nézeteltérések befolyásolják a kormány tevékenységét.

"A kormányalakítás során azt támogattuk, hogy az államfô és a miniszterelnök ugyanannak a koalíciónak legyen tagja, hogy az elnöki hivatal és a kormány között megfelelô együttmûködés legyen. Semmi jót nem hoz a két intézmény nyilvános vitája. Jó lenne, ha az elnöki hivatal és a kormány szorosabban együttmûködne" - mondta az RMDSZ elnöke.

Markó Béla újból hangsúlyozta a kormány átszervezésének és átalakításának szükségességét.

Fokozatosan, negyedévente 5-7 százalékkal nônek a vasúti személyszállítás tarifái 2005. szeptember és 2007. december között, a növekedés mértéke összesen 50-60 százalék.

Az intézkedés a vasúti ágazat pénzügyi egyensúlyával és az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos hosszú távú stratégia tervezetében szerepel, amelyet nemrég hagyott jóvá a kormány a szállításügyi és a pénzügyi szaktárca vezetôjének kezdeményezésére.

A tervezet szerint a vasúti személyszállításban három fô problémát kell megoldani: az állam hozzájárulása a személyszállítás költségeinek fedezéséhez meghaladta az 50 százalékos európai átlagot, a tarifák szintje jóval az európai átlag alatt van, a bevétel hiánya nyomán pedig a vasúti társaságok nem fizették ki kötelezettségeiket a vasúti infrastruktúrát mûködtetô Országos Vasúti Társaság felé.

A tervezet szerint a vasúti ágazat tartós válságának elkerülése végett új tarifapolitikát kell alkalmazni, amely fokozatos áremelést eredményez.

A 2005-2010 idôszakban fokozatosan átalakul a személyvonatok, gyorsvonatok, sebesvonatok és Intercity járatok rendszere is, az új rendszerben Intercity és regionális-járatok, valamint helyi és éjjeli vonatok közlekednek majd.

Az Intercity-járatok nappal közlekednek az ország nagyobb városai között, a regionális vonatok naponta 100-400 kilométeres távolságon biztosítanak majd utasszállítást. A regionális járatok 30, 60 vagy 120 perces idôközönként, 100km/h sebességgel közlekednek majd.

A helyi járatok a nagyvárosok térségében biztosítanak személyszállítást, fôként az ingázók számára. Az éjjeli, alvókocsis vonatok hosszú, 8-10 órás útszakaszokon közlekednek.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nemzeti táborában, Gyergyószentmiklóson Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász a kollektív jogokról és az európai népek önrendelkezési jogának gyakorlatáról tartott elôadást. Eva Maria Barki hét év után elôször jött Romániába, miután nem kívánatos személynek nyilvánították, és csak nemzetközi nyomásra sikerült tavaly Romániát ebben az ügyben jobb belátásra bírni.

A nemzetközi jogász nem lát látványos változást Romániában az emberi jogok tiszteletben tartása terén, szemben a többi volt kommunista országgal. Példának hozta fel a táborban történt rendôri zaklatást, ahol leigazoltak minden táborból kilépôt, felírták az útlevelek számát és az autók rendszámát, levétették a magyar zászlókat és gazdasági kivizsgálást rendeltek el a szervezôk ellen. Ebben az országban még a félelem uralkodik - összegzett Barki asszony, és kijelentette: csak a fiatalok képesek kivívni az önrendelkezés jogát, mert bennük nem rögzült a Ceausescu-rezsim megfélemlítô mechanizmusa.

Eva Maria Barki az önrendelkezés jogáról kifejtette: csak akkor lehet

autonómiát elérni, ha egységesen lép fel egy nép és az erdélyi magyarság esetében erôs védôhatalom szerepét tölti be az anyaország. Sajnos egyelôre egyik sem valós tényezô. Az Európai Unió nem oldja meg ezt a kérdést, de ott vannak az uniós tagországok gyakorlati példái az autonómiára, és azokat kell követni.

Szerinte a magyarság nem kéri nyomatékosan az önrendelkezés jogát és elôfordulhat, hogy elmulasztja a történelmi lehetôséget - tájékoztatott a hírszolgálatában a Nemzeti Hírháló.

Románia nem rendelkezik túl sok energetikai alternatívával, a szén-dioxid-kibocsátást pedig nagy mértében csökkenti az atomerômûvek mûködtetése a hôerômûvek helyett, válaszol közleményben a Nuclearelectrica a Greenpeace hétfôi akciójára.

A cernavodai atomerômûvet mûködtetô társaság képviselôi szerint Románia nem mondhat le saját energiaforrásairól a jelenlegi világgazdasági konjunktúrában, amikor a kôolaj ára jelentôsen megnôtt.

"Nem lehet eltekinteni attól, hogy egy gramm 235-ös urán hasadásából ugyanannyi energia származik, mint két tonna kôolajból" - áll a közleményben.

A Greenpeace 35 aktivistája hétfôn gumicsónakokkal hajózott a cernavodai atomerômûhöz a Duna-Fekete-tenger csatornán, kérve a beruházások leállítását. A környezetvédôk arra figyelmeztettek, hogy a nukleáris hulladékok semlegesítôdésének ideje rendkívül hosszú.

A Nuclearelectrica válaszképpen kifejt: egy, a cernavodaihoz hasonló atomerômû mûködtetésével évente 4 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megelôzni.

A Greenpeace kérte, hogy a román kormány mutasson nagyobb érdeklôdést az energetikai hatékonyság és az alternatív energiák iránt.

A Nuclearelectrica tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítás jogát, de arra figyelmeztet, hogy nincs olyan energiaforrás, amelynek hasznosítása ne járna szennyezôdéssel vagy hulladékokkal.

Tábort szervezett a minap az egyik magyar ifjúsági szervezet a Székelyföldön. Noha a hasonló nyári táborokban, fesztiválokban dúskálhatunk manapság, lásd Tusványos, Félsziget, a Stufstock, a verespataki buli, és a többi, ez az egy mégis - mondhatni - kimagasló érdeklôdésnek örvendett. No nem a résztvevôk körében, hiszen ötszáz körülire tehetô a látogatók száma. Mások járôrözgettek, igazoltatgattak nagy-nagy elôszeretettel a tábor területén: a hatóságok. Jelenlétüket feltehetôen nem a polgárok védelméért érzett felelôsség határozta meg elsôsorban. Hanem a tény, hogy a szervezet régóta fekete báránynak számít kimagaslóan európai szellemiségû országunkban, vezetôi nemegyszer durva zaklatásnak voltak kitéve, számos esetben perelték be igaztalan vádak alapján tagjait, és az erdélyi-magyarországi liberális elveket valló, magukat elôszeretettel kozmopolitának feltüntetô egyének és szervezetek is többször szólták le alpári hangnemben, népnemzeti csökevénynek föltüntetve, törekvéseit. Igaz, a szervezô ifjak okoztak már botrányt (az is igaz, hogy nem alaptalanul), szemléletükre azonban elsôsorban a magyar kultúra ápolása, a kisebbségi lét felvállalása jellemzô, és ezért szervezték meg az elsô erdélyi nemzeti tábort is. A hárombetûs névrövidítés azonban régóta riasztja a hatóságokat, akik a peres megfélemlítések sikertelensége után (lásd Wass Albert felolvasómaraton, Trianon- filmvetítések) ezúttal más eszközhöz folyamodtak: masszív rendôri jelenlétet rendeltek el, egyenruhásaink, valamint a gazdasági rendôrség alkalmazottai folyamatosan járôröztek a táborlakók között, a kapun kilépôket igazoltatták (biztosan nem listaírás szempontjából...), a rendezôket pedig felszólították a magyar zászlók levételére. Érdekes, a magyar zászlók senkit sem zavartak sem a Félszigeten, sem a Rockmaratonon, még az ott lévô, román nemzetiségû fiatalokat sem (ôk valószínûleg értik az Európa fogalom valós jelentését). Pedig a szervezôk elsôsorban a civil szféra képviselôit hívták meg elôadónak, a politikusokat mellôzték. Ez azonban, mint feltehetô, nem számít, a régi beidegzôdések, az illusztris elsô benyomás az, ami fontos idehaza. Inkább siralmasnak mondanánk, mint felháborítónak, hogy így tartanak odafönt ötszáz magyar érzelmû, hagyományápoló, a szó pozitív értelmében konzervatív, amúgy pedig ártalmatlan ifjútól. Tragikomédia? Dehogy. Demonstráció? Aligha. Európa? La revedere, drum bun.

Augusztus kezdetén készült beszélgetésünk idején még egyikünk sem tudta, hogy néhány nap elteltével Bónis Johannát, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum történészét bízzák meg ideiglenesen az intézmény vezetésével.

- Most, hogy lehetôsége nyílt a múzeum irányítására, milyen közelebbi és távolabbi célok megvalósítására törekszik?

- Az ideiglenes kinevezésem két hónapra szól, a megyei tanács ezt követôen szervezi meg a versenyvizsgát, ha sikerül, akkor nyerhetem el a végleges kinevezést. Addig is jól esett a bizalom, amit az is tükröz, hogy a jelen levô képviselôk egyhangúlag rám szavaztak.

Az elôttem álló két hónapra egyetlen nagyon fontos célt tûztem magam elé: a múzeum, a kiállítások, egész tevékenységünk népszerûsítését konkrétan és általánosságban is. Konkrétan már tettem néhány lépést népszerûsítô pannók és eligazító táblák elhelyezésére az intézmények közelében illetve Marosvásárhely különbözô pontjain és a városba vezetô utak mentén. Elképzelhetetlennek tartom ugyanis, hogy egy településen, ahol számos kulturális intézmény mûködik és sok múzeumi kiállítás van, sehol ne legyen feltüntetve, hogy mindezek hol láthatók. Nemhogy a turisták nem tudják, de a vásárhelyi polgárok egy része sem. Sürgôsen változtatni kell ezen, ami két hónap alatt részben megvalósítható.

Ezenkívül meg kell ismernem a múzeum éppen aktuális és folyó ügyeit, amibôl, bár elég nagy a régiségem és a tapasztalatom, eddig teljesen kizártak. Létfontosságú döntések elôtt nem kérdezték meg a véleményem, és sok esetben csak utólag értesültem ezekrôl. Át kell olvasnom a múzeum levéltárát, hogy megismerjem és eligazodjam a folyó ügyekben.

- Távolabbi célok?

- A múzeum annyi méltatlan és méltánytalan hátrány miatt szenvedett az utóbbi idôben, és olyan szétzilált állapotba került, hogy átszervezése és felújítása elengedhetetlenné vált. Elsôsorban a helyhiányt, a raktárak, a kiállítófelületek hiányát kell pótolni. Ezenkívül azon is változtatni kell, hogy a múzeum vezetôsége, adminisztrációja három épületben van szétszórva. Elsôrendû fontosságú lenne a palotában levô raktárak elköltöztetése és a helyiségek kiállítóteremmé való visszaalakítása. A múzeumnak a telekkönyvi hivatal két szintje között és fölött utaltak ki raktárhelyiséget, amelynek a teteje beázik. A volt igazgató helyében ezt a múzeumnak nem megfelelô megoldást nem fogadtam volna el, mivel a kiállítások szervezésekor állandóan költöztetni kell az anyagot.

- A kollégák hogyan fogadták Bónis Johanna kinevezését?

- Érzéseim szerint a munkatársaim látható szimpátiával viszonyultak a helyzethez, és remélem, hogy továbbra is jó lesz az együttmûködésünk.

- Ezek szerint jelentkezik a versenyvizsgára?

- Ha a megyei tanács és az RMDSZ is támogat. Másrészt, ha úgy tudok dolgozni a kollégákkal, hogy eredményeket várhatok, ha úgy látom, hogy elfogadtak mint vezetôt, s az elképzeléseim és terveim, amelyeket elôadok, megértésre találnak, akkor fogok versenyezni. Egyébként nem szeretném, hogy a kinevezésem következménye állandó szélmalomharc legyen, amelyben eredmények nélkül mindnyájan felôrlôdünk.

Államalapító nagy királyunk emlékére a hét végén több Maros megyei településen tartanak ünnepi rendezvényt.

Az RMDSZ megyei és marosvásárhelyi szervezete gulyáspartit szervez augusztus 20-án 15 órától a Somostetôn, a régi lôtéren. Lesz gulyásfôzôverseny, gulyáskóstolás, tombola és sok más meglepetés. Este 8 órától a Defender koncertezik. A részvétel ingyenes. Ez alkalommal az RMDSZ gyûjtést szervez az árvízkárosultak javára.

A hagyományokhoz híven az idén is augusztus 20-án 10 órától megszervezik Hármasfaluban (Székely,szentistvánon) a Szent István-napot. Szervezô a helyi RMDSZ és a református egyházközség. Részt vesz Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya MDF-elnök és Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke. A programban Szent Imre szobrának felavatása, ünnepi istentisztelet, szónoklatok, a helyiek ünnepi mûsora szerepel.

Kétnapos rendezvénysorozatot szerveznek Bözödön. Augusztus 20-án, szombaton 8 órakor zenés faluébresztô, 11 órakor istentisztelet az unitárius és a református templomokban. 12.15 órakor nyitják meg a falunapokat, amelyen jelen lesz Varades (Franciaország), Dalhelm (Belgium), Hódmezôvásárhely (Magyarország) képviselete. Ezt követôen megkoszorúzzák a két világháborúban elesett katonák emlékmûvét. 13 órától szabadtéri kulturális programokra várják az érdeklôdôket: fellépnek a bözödi fiatalok és a jobbágyfalvi táncegyüttes. 14 órától Nagy Pál Bözödi György Romlás címû kötetét ismerteti, majd a Bözödi György-emlékházban tárlat és a helybeli iskolában termékkiállítás nyílik. 20 órától a kultúrotthonban a bözödi unitárius ifjúsági szervezet színdarab-részleteket mutat be. 21 órakor köszöntik az 50 éveseket, majd bál kezdôdik.

Vasárnap 8 órakor szabadtéri zeneválogatások hallhatók, 14 órától a sportpályán sportrendezvényeken mérhetik össze tudásukat a csapatok, 17 órakor a központban gulyásfôzés, este 9 órától bulival zárul a kétnapos rendezvény.

Az ákosfalvi tanács és a polgármesteri hivatal, a református és a római katolikus egyház valamint az Ákosfalváért Alapítvány szervezésében a községben háromnapos ünnepélyt tartanak.

Pénteken, augusztus 19-én 12 órakor a helyi sportpályán gyerekeknek játék lesz, 20 órától az ákosfalvi kultúrotthonban Osváth Csaba megnyitja az ünnepséget, Spielmann Mihály történész Szent István királyról tart elôadást, fellép a helybeli tánccsoport, majd faragászati kiállítás nyílik. Szombaton 12 órakor ünnepi szentmise a római katolikus templomban, fellép Kilyén Ilka színmûvésznô. 17 órakor díszpolgári kitüntetéseket, érdemokleveleket és nagykorúsítási plaketteket nyújtanak át a kultúrotthonban. Fellép az ákosfalvi és egy horvátországi tánccsoport, a Madártej színtársulat kabaré- elôadást mutat be. A napot táncház zárja.

Vasárnap reggel 10 órától a polgármesteri hivatal új székházát avatják fel, 11.30 órakor istentisztelet a református templomban, amelynek keretében köszöntik az ötvenéveseket. 14 órakor Gál Dezsô emlékére futballmérkôzés, 19 órakor Homonyik Sándor, Dancs Annamari, Autostop MS, Bodoni Ildikó, Defender, Joshua, Csaby&Band koncertezik. Éjfélkor tûzijáték és szabadtéri diszkó zárja a háromnapos rendezvénysorozatot.

Augusztus 20-án 14 órakor a disznajói mûvelôdési otthon udvarán gyülekeznek az idén 50. születésnapjukat ünneplôk, 15 órakor a két világháborúban elesettekre emlékeznek a református templomban, s megkoszorúzzák az emléktáblát. A temetôben koszorút helyeznek el a három elhunyt ötvenéves, valamint Csôsz Ferenc tanító sírjára. 18 órakor a kultúrotthonban a disznajói gyerekek és a marosvécsi néptáncegyüttes lép fel. Vasárnap 9 órától sportrendezvények (asztalitenisz, futball, lábtenisz) lesznek, amelyekrôl nem hiányzik a palacsintaevô és a lassúsági kerékpárverseny sem. Este 9 órától a kultúrotthon udvarán a helybeli Atlantisz együttes koncertezik, éjfélkor tûzijáték.

Nem kis feladat Görgényszentimre község polgármesteri hivatalának karbantartani, évrôl évre kimeszeltetni a községben levô nyolc iskolát és hat óvodát. Ottjártunkkor javában dolgoztak a görgényüvegcsûri és a szélesi általános iskolában. Tanévkezdésig mindenhol kész lesznek a munkálatokkal, ennek ellenére megtörténhet, hogy a vezetékes víz hiánya miatt nem mindenik tanintézmény kapja meg a mûködési engedélyt - nyilatkozta Boar Laurentiu polgármester.

A község vezetôjének beszámolójából megtudhattuk, hogy az elmúlt napokban fejezték be a tisztasági, fertôtlenítési meszelést a görgényorsovai és kincsesfôi iskolában és óvodában. A nyári szünidô alatt sikerült bevezetni az ivóvizet a kásvai tanintézménybe, s kicserélték a meghibásodott vízpumpát a szélesi iskolában. A községközponti napközi otthon épületét két öltözôvel és egy mellékhelyiséggel bôvítették ki. Egyelôre nem tudták megoldani a kincsesfôi iskola és óvoda vízellátását. A polgármesteri hivatal két kutat ásatott a megfelelô vízmennyiség biztosítása érdekében, de még egyre szükség van. Idén azonban nincs már lehetôségük arra, hogy ez utóbbi kutat is kiássák, s szabadeséssel vizet biztosítsanak a két épületbe.

Az idei év egyik legnagyobb beruházását a görgényüvegcsûri általános iskolában végzik. A kétszintes épületben felújították a vízvezetékrendszert és jelenleg szerelik fel a fával mûködô kazánt, amely télen az egész iskolát kifûti majd. Az 540 millió lej értékû befektetést a görgényüvegcsûri négy magyar tanácsos és Kis Tibor alpolgármester "harcolta ki".

- A nyári szünidô alatt a községi tanintézményekben végzett munkálatokat a községháza a meghatározott idôre alkalmazott személyekkel végezteti. Nem volt anyagi fedezetünk egy céget alkalmazni - nyilatkozta Boar Laurentiu.

Az esedékes karbantartási munkálatok mellett a községközponti általános iskolában korszerû, 20 számítógéppel felszerelt informatikalaboratórium várja szeptembertôl a tanulókat. Tíz számítógépet önerôbôl sikerült beszerezni, a többi a megyei tanács közbenjárásának eredménye.

- A községközpontban mûködô erdészeti iskolaközpont fenntartása nagy terhet ró a görgényszentimrei polgármesteri hivatalra. Bár a diákok közel fele más településrôl való, a költségek kizárólag minket terhelnek - számolt be a polgármester. - Többször kértük a megyei tanácsot, a szakminisztériumot, hogy tegyék lehetôvé, sôt kötelezôvé, hogy azok a községek, amelyek területérôl ide jönnek tanulni a diákok, vegyék ki részüket a kiadásokból. Hiába. Ennek ellenére a község vezetôje még reménykedik.

A legnagyobb árvíz április 19-én volt. Akkor a Maros vízszintje 5,98 méter volt. Ha még 10 centit nôtt volna a vízszint, 60 családot kellett volna kiköltöztetni. Szerencsére éjszaka fagyott, s nem nôtt tovább a vízszint.

A polgármesteri hivatal tanulmányt készített Szentpál házainak védelmére. Az iskola alatti 25 ház állandó veszélyben van, s nem zárják ki a lehetôséget, hogy kiköltöztessék onnan a lakókat. A 2300 méter hosszúságú töltés a falut védi majd. Ígéretet kaptak a vízügyi igazgatóságtól, hogy jövôre hozzálátnak a munkálatokhoz. A kormánytól is van ígéret alapok kiutalására, hiszen a községet minden évben árvíz sújtja. A töltés alapja 4 méter széles lesz, magassága 2- 3,5 méter között váltakozik.

Magyardellôt 1800 méter hosszúságú töltés védi az ártól. A tavaly tavasszal 200 méteren mosta el a víz a töltést, ezt az idén tavasszal kijavították, s magasabbra emelték. A töltés többi szakaszát is 70 centiméterrel kell emelni, hogy az újabb árhullám ne öntse el a települést.

Fehér éjszaka volt a május 31-rôl június elsejére virradó. A Besenyôi-patak lépett ki medrébôl, s a Kis utcában a besenyôi hegy csúszott meg. Fennállt a veszély, hogy több családot ki kell költöztessenek. "Este 11-kor rontott be az éjjeliôr, hogy önt ki a patak. Kimentem, a hídon még át lehetett menni. Visszafele jövet már 30 centis víz borította a hidat" - meséli az éjszakai eseményeket a besenyôi illetôségû Simon István polgármester. Az összesítés szerint 34 lakásban és 82 udvarban volt víz, kast, ólat vitt el, 60 tonna gabona, 1270 szárnyas, egy borjú, 3 disznó pusztult el azon az éjszakán. A szakemberek szerint aznap 140-150 liter esett egy négyzetméterre, ám az azelôtti héten is napi 50-60 liter csapadék hullott.
"A talaj már olyan volt, mint a szivacs, akárhova léptünk, a lábunk alatt szortyogott a föld" - mondják az emberek. Bak István háza a befolyt 1 méter magas víz miatt megrepedt, még csak ígéret jött a felújításra. Június 24-én az Országos Lakásépítési Ügynökség, a prefektúra, a megyei tanács és a Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium szakemberei jártak a helyszínen, felmérték az elvégzendô munkálatokat.

- Éjjel fél kettôkor mozgássérült fiam ébresztett, hogy a sezlon már víz alatt van. Kinyitottam a tornácra vezetô ajtót, ömlött be a víz. Az alsóbb fekvésû szobában már eddig állt a víz - mutatja reszketô kézzel Kakasi Árpád. Még most is borzongva emlékezik arra az éjszakára. "1913 óta nem volt ilyen árvíz. A régi emberek mondják, hogy akkor úszott a falu. Akkor másfél óra alatt zúdult le a felhôszakadás" - mondja a 75 éves gazdálkodó. "A rendelésre szôtt perzsaszônyeget öt katona alig tudta kihúzni az iszap alól, kimosattuk, de már nem a régi. A patak mellett 300 bála szalmát a híd felett úgy vitt az ár, mintha kalapot szállítana. Felvette a vasremorkát, a garázsban a 6000 kilométerben levô Renault megtelt vízzel. Még most is érzôdik a kárpitozásban az iszap szaga. Semmiféle mosás, kezelés nem veszi már ki onnan. Három hûtôszekrényt döntött fel a víz a házban, 400 véka kukorica lett iszapos. Mostanra száradt meg annyira, hogy lefejthetjük a csutkáról, de már csak az állatoknak adhatjuk. 300 véka búzát kell átmosnunk, szárítanunk, mielôtt a kártékony bogarak megtámadják. Szerencse, hogy a házam megmaradt. Most a régebbrôl megspórolt pénzembôl fedezem a költségeket."

Fia, Kakasi Árpád 10 hektáron gazdálkodik. Az árvízkor náluk egy borjú veszett oda. Elkeseredettségében a többi négy szarvasmarhán is túladott. "Az istálló a patak medre fölött volt, a tehenek nyakig álltak a vízben. Elvágtuk a köteleket, úgy menekítettük a négyet a magasabban lakó szomszédhoz" - emlékezik vissza a férfi.

Három hónapja történt a pusztítás Búzásbesenyôben. Az emberek azóta továbbléptek. Hiszen földmûvelésbôl, állattenyésztésbôl élnek. S tudják, elsôsorban magukra számíthatnak. Az államtól eddig hiába várták a kártérítést, segítséget.

Ádámost elhagyva napraforgó- és kukoricatáblákkal szegélyezett mezei út vezet ki a környék legmagasabb dombjára, ahonnan tiszta idôben a Fogarasi-havasok és az Erdélyi-szigethegység is látható.

Erdô veszi körül azt a szép lapos tisztást, ahol az elmúlt héten ötödször vert sátrat az ádámosi szórványtábor, az Alsó-Kis- Küküllô Menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének egyik csúcsrendezvénye.

Gagyi Zoltán, a dicsôszentmártoni Traian Gimnázium tanára, az ALKISZ elnöke elmondta, hogy a szervezet célja a térség magyar fiatalságának összefogása, érdekvédelme, szórakoztatása. Ifjúságivezetô-képzôket, vetélkedôket, koncerteket, tanfolyamokat, gimnazistanapokat szerveznek.

Az ádámosi szórványtábor megálmodója, megszervezôje és kivitelezôje egy négytagú, nagyrészt pedagógusokból álló merész kis csapat volt: Füleki Zsuzsa közgazdászhallgató, Bordi András és Marczika Emese földrajztanárok, illetve Gagyi Zoltán történelemtanár.

Türelmes, kitartó munkájuknak és kapcsolatteremtô-készségüknek köszönhetôen a megyében talán egyedi jelenségként jött létre ez a figyelemre méltó rendezvény.

Diplomáciai érzékükrôl tesz tanúbizonyságot az a tény, hogy évrôl évre elnyerik az ádámosi polgármesteri hivatal, a rendôrség, az erdészet támogatását, és képesek összehangolni a 8 - 10 iskola munkáját, hogy sikeresen pályáznak az Illyés Közalapítvány, a Communitas , a Kis-Küküllô Alapítvány, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium támogatásaiért.

Idén tíz környékbeli cég támogatását is megszerezték. Így nagyon sok gyerek számára vált anyagi szempontból hozzáférhetôvé ez a tábor.

Az idén is meghirdették a rendezvényt a térség minden iskolájában. Nagy segítséget nyújtottak a táborszervezésben azok a vállalkozó kedvû pedagógusok, akik nem vonakodtak attól, hogy szabad idejüket feláldozzák, eljöjjenek ide tanítványaikkal, felügyeljék, oktassák ôket, és a sátortáborban lakjanak.

Különösen jó a kapcsolat a dicsôszentmártoni Traian Gimnázium és a medgyesi Báthory István magyar tannyelvû iskola között. Így az idén is jelen volt a medgyesi csapat, akiket Iszlai László, a Báthory Gimnázium zenetanára kísért el.

Az elmúlt héten jelen volt és a hat csoportra felügyelt Székely Andrea, a Traian Gimnázium földrajztanára, Kálmán Hajnal királyfalvi óvónô, Márkos Katalin küküllôdombói tanítónô és Dezsô Lehel tanár.

Vinczi Levente ádámosi ezermesternek, a királyfalvi fiatalok egy lelkes csapatának és Bordi Andrásnak köszönhetôen idén is felépült a tábor ebédlôsátra, konyhája, irodája, a mosdó, a zuhanyozó, két pince és két mellékhelyiség.

Kiépítették a villanyhálózatot, a vízelvezetô csatornát, felállították az érkezô gyerekek sátrait, éjszaka pedig ôrködtek.

Vinczi Hajnal volt a tábori szakácsnô, a királyfalvi lányok pedig segítettek a fôzésben.

A benzinnel mûködô áramfejlesztô biztosította az áramszolgáltatást, így este is volt fény a táborban. Délutánonként pedig hallgathatták a gyerekek a Poliglot Rádió, a tábor médiapartnerének magyar nyelvû adását.

A szórványtábor gazdag programmal várta a vendégeket.

Miklós Mónika népdalokat és néptáncot tanított.

Balog Zsolt marosvásárhelyi orvos az elsôsegélynyújtásról tartott rendkívül érdekes elôadást, majd a nagyobbakkal a párkapcsolatokról beszélgetett.

Balog Emese marosvásárhelyi óvónô az origamizást szerettette meg ismét a gyerekekkel.

Molnár Margit, Szász Irénke és Végh Erzsébet, a Traian Gimnázium tanítónôi egész napos kézmûvesfoglalkozást tartottak: üvegfestést, sógyurmázást és fonást. Kálmán Hajnal virágkötést, cérnagrafikát és bogozást tanított.

Marczika Emese és Székely Andrea földrajztanárok tájékozódási versenyt szerveztek és elkészítették a gyerekekkel a sátortábor makettjeit.

Az egyik legszórakoztatóbb tevékenység az érvelési verseny volt, amelyet Füleki Zsuzsa vezetett. A csapatok a tanári szigorúság, az áprilisi tréfálkozás és a divathóbort mellett, illetve ellen kellett érveljenek. Mind a 75 versenyzô kinyilvánította véleményét az adott témakörben.

A legmelegebb délutánon a lányok újságpapírból készült ruhaköltemények divatbemutatójával kápráztatták el a fiúkat.

Hogy megerôsödjön az ALKISZ-identitás, az otthonról hozott fehér blúzokra ráfestették az ifjúsági szervezet emblémáját, a kis lángemberkét.

Az oktatók minden tevékenységet értékeltek, pontozással jutalmaztak, így a hat csapat állandó versengésben volt.

Egy igazi táborból nem hiányozhat, így a szórványtáborban is volt reggeli torna, álarcos felvonulás, szépségverseny, mozgásos kreatív játék, focibajnokság meg esti tábortûz.

Utolsó napokban sok szülô csatlakozott a gyerekekhez, ôk is felverték a sátraikat. Jelen voltak az értékelésen, a díjazáson, majd este a tábortûz mellett hatalmas körben összegyûlve énekeltek kicsik és nagyok együtt.

A statisztikai adatok szerint az öt év alatt 530 gyerek táborozott itt. Elmondható tehát, hogy az Alsó-Kis- Küküllô mente egyik legnagyobb és legfontosabb ifjúsági rendezvénye ez a tábor, hisz ez a térség magyar ifjainak találkozója is egyben. Az oktatókat, felügyelôket, szülôket, látogatókat is hozzáadva kiderül, hogy 1500-nál is többen vettek már részt ebben a táborban.

Hogyha nem lankad a négy szervezô munkakedve, hogyha újabb segítségek akadnának, hogyha az iskolák igazgatói jobban értékelnék a pedagógusok itt kifejtett munkáját, hogyha a szülôk továbbra is támogatnák az immár fél évtizedes rendezvényt, akkor remélhetjük, hogy az ádámosi szórványtábor jövôre sem marad el, tovább gazdagítja az Alsó-Kis-Küküllô menti magyarok életét, és talán még fesztivállá is kinôheti magát.

Százhetvenöt éve, 1830. augusztus 18-án született Schönbrunnban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király.

Apja V. Ferdinánd császár testvére, Ferenc Károly fôherceg volt, anyja az igen ambiciózus Zsófia bajor hercegnô. A fiút gyermekkorától úgy nevelték, hogy egykoron császár lesz belôle: már négyévesen tanulásra fogták, s nagykorúságára minden tudományban jártas volt, nyolc nyelvet beszélt - közte a magyart -, értett a hadvezetéshez, és maga Metternich kancellár avatta be a birodalom ügyeibe. Állítólag anyja, Zsófia és Metternich már 1847-ben megegyeztek, hogy a fôherceget nagykorúvá válása napján, 1848. augusztus 18- án hozzásegítik a koronához. A trónon a forradalmak kitörésekor a gyenge és határozatlan V. Ferdinánd ült, aki már-már a birodalom létét veszélyeztette. Zsófia és a kamarilla ezért úgy döntött, hogy Ferdinándnak távoznia kell, de az idô erre csak 1848 végén érett meg. A trónváltoztatás indokául azt a meglehetôsen kicsinyes indokot hozták fel, hogy Ferenc Józsefet nem kötik majd azok a törvények, amelyeket elôdje oly szerencsétlen módon szentesített. Az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy az ifjú II. Ferenc helyett I. Ferenc József néven lép a trónra: mivel így még egy Habsburgot sem hívtak, s maga a névválasztás is egy új kort ígért.

Az alig tizennyolc éves ifjú 1848. december 2-án lépett trónra Ferenc József néven, nagybátyját, Ferdinándot pedig Prágába számûzték. Három hónapra rá, 1849. március 4-én Olmützben centralista alkotmányt hirdetett, feloszlatta a parlamentet, sôt a birodalom megmentése érdekében személyesen megalázkodva hívta segítségül az orosz cár csapatait a magyar forradalom leveréséhez. A túlerô végül gyôzedelmeskedett, a magyar seregek 1849. augusztus 13-án Világosnál letették a fegyvert.

A pacifikálás gyors és véres volt. A síri csendbe burkolózott birodalom alkotmányát sutba vágták, a következô tíz évben Ferenc József néhány tanácsadójára, a rendôrségre és a hadseregre támaszkodva személyesen intézte az ügyeket. A politikában járatlan uralkodó a krími háborúban teljesen elszigetelte országát, majd 1859-ben a francia-olasz háborúban hiába állt maga a hadak élére, súlyos vereséget szenvedett Solferinónál.

A kudarcok miatt enyhíteni kellett az abszolutista rendszeren: lassan megkezdôdött a birodalom alkotmányos állammá alakítása. Miután az újabb, a porosz-osztrák háborúban 1866-ban Königgrätznél elszenvedett vereség nyilvánvalóvá tette, hogy a német egység nem osztrák vezetéssel jön létre, s Ausztria elvesztette itáliai birtokait is, elkerülhetetlen lett a birodalom átalakítása.

Ferenc József kiegyezett a magyarokkal, s 1867. június 8- án magyar királlyá koronázták. A dualista Osztrák-Magyar Monarchiának egy uralkodója (egy személyben osztrák császára és magyar királya), de két fôvárosa, két parlamentje volt. A bonyolult belsô közjogi viszonyok ellenére a Monarchia kifelé egységes külpolitikát képviselt és regionális nagyhatalomnak számított. Ferenc József ettôl kezdve - abszolutista hajlamai és neveltetése ellenére - alkotmányos uralkodóként kormányzott, és keményen ellenállt a birodalom - fôként csehek által szorgalmazott - föderalizálásának.

Három évtizednyi tündöklés után, a 19- 20. század fordulójára az ezernyi belsô ellentéttôl feszített állam egyetlen összetartó ereje a császár, "a birodalom elsô hivatalnoka" maradt. Ferenc József fegyelmezetten tette kötelességét, bár maga is tudatában volt az elkerülhetetlen végzetnek, és számos egyéni tragédia is sújtotta (fia öngyilkos lett, Miksa fivérét kivégezték Mexikóban, házassága a szépséges Erzsébet császárnéval, "Sissivel" megromlott, majd feleségét meggyilkolta egy anarchista.) 1914-ben még megérte az elsô világháború kirobbanását, de a sors megkímélte attól, hogy tanúja legyen szeretett birodalma végnapjainak: az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése elôtt két évvel, 1916. november 21-én meghalt a schönbrunni kastélyban. 84 évébôl 68 évet ült a trónon: személyével egy egész korszak - a "boldog békeidôk" - szállt a sírba.

Harminc éve, 1975. augusztus 14-én halt meg Budapesten Kisfaludi Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászmûvész.

1884. július 1-jén született a Zala megyei Alsórajkon. Apja tanító, anyja parasztlány volt. Tehetsége korán megnyilvánult, 1901-1904 között Mátrai Lajos és Loránfi Antal tanítványa volt a budapesti iparmûvészeti iskolában, majd Zala megye Deák-ösztöndíjasaként a bécsi Stadtsgewerbe Schuléban A. Brenecknél tanult. Nyaranta Stróbl Alajos és Telcs Ede mûtermében dolgozott. 1905-1908 közt a budapesti Mintarajziskolában Radnai Bélától és Székely Bertalantól tanult, példaképei Maillol és Rodin voltak.

Elôször Bécsben állított ki, a Mûcsarnok kiállításán 1907-ben szerepelt. 1911-1944 között a Százados-úti mûvésztelepen élt. 1912-ben háromalakos aktkompozíciójával elnyerte a Rudics-díjat, ennek összegébôl nyugati tanulmányutat tett. Elsô köztéri feladatát 1913-ban kapta, de Horváth Mihály szentesi szobrát csak 1934-ben állították fel. Ekkor kezdett portrékat is készteni. Az 1918-as polgári forradalom ôt is magával ragadta, ekkor készítette Ôszirózsás katonáját. 1919-ben a Képzômûvészeti Tanács Jóléti Bizottságának tagja volt, ennek dacára vezetô szobrász lett a Horthy-korszakban. Egy sor elsô világháborús hôsi emlékmûvet készített, az ô mûve volt a Szabadság téri irredenta együttes Észak alakja.

1921-tôl tanított a képzômûvészeti fôiskolán, 1925-tôl rendes tanár volt egészen 1960-ig. A húszas-harmincas években többször járt Amerikában és Angliában, itt számos közéleti személyiséget mintázott meg, G. B. Shaw-t, Chamberlaint, a királyi családot és az arisztokrácia tagjait. Otthon sok mûvészportrét készített, Iványi Grünwald Béláról, Csók Istvánról, Bajor Gizirôl, Pásztor Jánosról. Ekkor készült emlékmûvei: Íjász, Kardját nézô huszár, Szent Imre, Rákosi Jenô, Darányi Ignác (Budapesten), Tisza István Debrecenben, Hûség kapu Sopronban, Vénusz születése Nyíregyházán. 1945 után e mûvei közül többet lebontottak.

1938-ban megnyerte a Madách-szoborpályázatot, s ôt bízták meg a Horthy István-emlékmû tervezésével, de egyik sem valósult meg.

Pályája a háború után sem tört meg, Vorosilov marsall a Mûjégpálya elôtt álló Íjász hatására ôt bízta meg a gellérthegyi emlékmû megalkotásával. Ehhez állítólag felhasználta a Horthy-emlékmû elkészült részeit is. A 13 méteres Géniusz, vagy Szabadság- szobor - bár 1956-ban és 1992-ben is le akarták bontani - máig a fôváros szimbóluma.

1948-ban Párizsban, majd Londonban dolgozott, Moszkvában is többször járt, 1950-ben részt vett a Sztálin- szobor pályázatán. Ôt bízták meg a Kossuth-emlékmû fôalakja és a Millenniumi Emlékmû Kossuth- és Rákóczi-alakjának megalkotásával.

1958-ban Stockholmban részt vett a Béke Világkongresszuson, Lenin-szobrot készített Szombathely és Kecskemét részére. Egerben felállították Végvári harcok címû szoborcsoportját, folytatta portréinak sorozatát: Kodály, Szakasits, Izsó Miklós, Csajkovszkij büsztjét készítette el. Utolsó felállított mûve Ózdon a Hengerész. Mûvészi hagyatéka Zalaegerszegre került, a Göcsej Múzeumba.

Sikereinek titka apolitikus megközelítése, munkásságát mindig a megrendelôk elvárásaihoz igazította. Nem volt nagy újító, modern irányzatokat nem épített be alkotásaiba, eszményeit régi korok öröknek vélt esztétikája alapján alakította ki, lényegében a klasszikus, neobarokk szobrászat képviselôje volt. Síremlékeket, kisplasztikákat, köztéri dombormûveket is készített.

1930-ban Corvin-koszorút, 1950-ben és 1953-ban Kossuth- díjat, 1952-ben kiváló mûvészi címet kapott, ezek mellett számtalan elismerésben és kitüntetésben volt része. Emberek és szobrok címmel 1969-ben jelentek meg visszaemlékezései. 1975. augusztus 14-én, Budapesten halt meg. Az elôzô rendszerhez kötôdô szobraiból az 1990-es években jó néhány szoborparkba került.

Száznegyven éve, 1865. augusztus 17-én halt meg Budapesten Semmelweis Ignác orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentôje".

1818. július 1-jén született Budapesten, abban a tabáni házban, amely ma a nevét viselô Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet. Gimnáziumi tanulmányait Budán végezte, majd 1835-ben a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára járt. Édesapja kívánságára 1837-ben Bécsben a jogi karra iratkozott be, de egy év után már az orvosi kar hallgatója volt. Idônként ugyanis beült egy medikus barátjának anatómia-elôadásaira és annyira magával ragadták a hallottak, hogy "szakmát váltott". Sokoldalú érdeklôdését mutatta, hogy növénytani értekezéssel doktorált, de elvégezte a két hónapos szülészmesteri tanfolyamot is, ezenkívül rendszeresen eljárt a híres Rokitanszky professzorhoz boncolni.

Semmelweis Ignácot 1846-ban elôször ideiglenes, majd késôbb végleges tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiáival. Az orvosnak feltûnt, hogy az otthon vagy bábaképzô intézetekben szülô anyák közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott itt képzett és tudós professzorok, otthonukban pedig csak képzetlen szülésznôk foglalkoztak velük. Közben váratlanul elhunyt a törvényszéki orvostan tanára, aki egy boncolás során megsértette a kezét. Semmelweis a boncolási jegyzôkönyvet olvasva döbbent rá, hogy a boncolási kép azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertôzô anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, ami pedig minden szülô nô méhében megtalálható. Semmelweis volt az elsô, aki észrevette: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertôzés következménye, és a fertôzést az orvos terjeszti. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette ôket, hogy mielôtt a beteghez érnének, erôs fertôtlenítô szerekkel - elsôsorban klóros vízzel - mossanak kezet.

Felfedezését nagyon sokan elutasították, számos ellenséget szerzett magának azok között az orvosok között, akik büszkék voltak kezük "kórházi szagára" és mélységesen sértette ôket a feltételezés, hogy ôk okoznák a betegek halálát. Ahol azonban bevezették a fertôtlenítést, szinte teljesen megszûnt a gyermekágyi láz. Amikor aztán kitört az 1848-as forradalom, a bécsi orvosok a nemzeti érzésre apellálva megszabadultak kényelmetlen magyar kollégájuktól, akinek Pestre kellett költöznie. Távozásával megszûnt a kényelmetlen kézmosás, ezzel egyidejûleg újra rekordmagasságba szöktek a gyermekágyi lázzal összefüggô halálozások - ôk azonban ezt nem bánták, mert megmaradt a büszkeségük.

Semmelweis Magyarországon elsôként végzett petefészekmûtétet. 1851-ben a Rókus kórház fôorvosának, majd 1855. július 18- án a szülészet és nôgyógyászat professzorának nevezték ki a Pesti Tudományegyetemen, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról az Orvosi Hetilapban, 1861-ben adták ki német nyelven nagyméretû monográfiáját, de még a legkiválóbb orvostanárok közül is csak kevesen fogadták el elveit. Utolsó éveiben súlyos idegrendszeri tünetek léptek fel nála, majd 1865. augusztus 13-án egy bécsi ideggyógyintézetben halt meg csontvelôgyulladásból eredô szepszisben, vagyis abban a betegségben, amelynek kóroktanát felfedezte. Nem érte már meg, hogy az antiszepszis elve elôbb Londonban az elsôségét elismerô Lister, majd Pasteur révén Párizsban és a végén a maradi bécsi orvosok között is diadalmaskodjon.

Hamvait 1891-ben szállították haza Bécsbôl, s a Kerepesi úti temetôben helyezték el. Stróbl Alajos által készített szobrát 1906-ban állították fel az Erzsébet téren, a mûemlék 1948 óta a Semmelweis (volt Rókus) kórház elôtt áll. Halálának százéves évfordulójára állították helyre orvostörténeti múzeummá berendezett budai szülôházát, mely 1965 óta exhumált hamvait is ôrzi. A magyar orvostudomány nemzetközi hírû, kiemelkedô alakjának nevét viseli e múzeum s a budapesti orvostudományi egyetem is.

A gödöllôi királyi kastély és a város önkormányzatának szervezésében Almásy László Szahara-kutató emlékére fotókiállítás nyílik a kastély dísztermében augusztus 19-én.

Almásy László Ede, korának egyik legnagyobb felfedezôje és Szahara-kutatója, 110 éve született. Élete olyan kalandos volt, hogy róla mintázták Az angol beteg címû film fôhôsének alakját, bár a valóság ettôl jelentôsen eltért - jóllehet talán még izgalmasabb volt, mint a fikció.

Már gyermekkorában érdekelte a technika, a repülés. 1911-ben már szenvedélyesen repült. A II.világháborúban tartalékos fôhadnagyként behívták a német hadseregbe, ahol Rommel seregében szolgált. A háború befejezése után Magyarországon népbírósági pert indítottak ellene. Felmentették ugyan, de egészségi állapota nagyon megromlott. Egy salzburgi kórházban hunyt el 1951-ben.

Személyével kapcsolatban sok a legenda, a téves fikció, amihez hozzájárult a többszörös Oscar-díjas Az angol beteg címû film, amely felhasználta a nevét, a sivatag világát, de nem a valódi életét ábrázolja.

A kiállítás az igazi Almásyt szeretné bemutatni, s fel akarja hívni a figyelmet nagyszerû könyveire is, amelyeket kiváló irodalmi stílusban írt.

A kiállítással egy idôben Tóth- Szöllôs András Sem angol, sem beteg, sem fasiszta, valamint az Abu Ramla címû filmjei láthatók.

A kiállítás szeptember 4-ig tekinthetô meg a kastély Lónyay és Lovas termében.

Magazin

Az Egyesült Államokban a First lady, Laura Bush - a Fehér Ház történetében elôször - nôi fôszakácsot nevezett ki a Fülöp-szigeteki Cristeta Comerford személyében.

Laura Bush nem egykönnyen választott, mert hat hónapon át hallgatta meg a jelentkezôket, akiknek étlapot kellett összeállítaniuk hivatalos diplomáciai vacsorára és privát menüt a rezidencián a Bush-családnak. Végül az eddigi fehér házi fôszakács, Walter Scheib elsô számú segítôjére, Cristetára esett a First lady választása.

A Fülöp-szigeteki asszony az indiai elnök, Manmohan Singh júliusi amerikai látogatására készített ételsorral nyerte el Laura Bush tetszését és ezzel a fôszakácsi posztot, adta hírül a hej címû horvát portál. Cristeta akkor 134 meghívott vendégnek készített hideg spárgalevest citrommal, sült fogast gyömbérrel és répával, bárányhúst pisztáciával és mazsolával, nyári zöldségekkel, illatos fûszerekkel, salátával. Édességnek különféle fagylaltot kínált mangóból, darabolt dióval és kardamomos csokoládéval.

Az új fôszakácsnô Manilában szerzett diplomát gasztronómiából. Fehér házi megbízatása elôtt Bécsben dolgozott egy elôkelô vendéglôben, majd két luxusszállodában Washingtonban.

Cristetának ezután havonta mintegy 2000 vendéget kell ellátnia állami fogadásokon, hivatalos reggeliken, ahol az elnök vagy a felesége a házigazda. Fizetése évente 100 ezer dollár lehet, annyi, mint egy luxusétterem fôszakácsáé. Megkötései viszont számtalanok, például nem árulhatja el, hogy az elnök az olasz vagy a kínai konyhát szereti-e jobban, nem nyilatkozhat az újságíróknak arról, hogy az elnöki család melyik tagja milyen ételt szeret vagy nem szeret.

Az elôzô fôszakács, Walter Scheib Kaliforniában született és az elôkelô Amerikai Gasztronómiai Intézetben szerzett diplomát. Hillary Clinton vette föl fehér házi fôszakácsnak és vele együtt visszatért az amerikai konyha a 10 éves francia dominancia után, amelyet Jacqueline Kennedy honosított meg. A Fülöp-szigeteki Cristeta Comerford az autentikus amerikai recepteket, köztük a nemzetiségek konyháját állítja a középpontba a Fehér Házban.

Az elmúlt évtizedben világszerte nôtt az egyszemélyes háztartások száma, így Magyarországon is: amíg a könyvkiadás lépést tart ezzel a társadalmi jelenséggel, addig a kereskedelem és a vendéglátás még csak most kezd felzárkózni a szingli jelenséghez.

A vendéglôkben még mindig megkérdezik az egyedül érkezô és asztalt foglaló hölgytôl, várjanak-e a vacsorarendeléssel, míg megérkezik a partner. Amíg egy pártól természetesnek tartják, hogy gondosan kiválasztja (a férfi) a bort, addig ezt egy nôtôl olykor megrökönyödéssel fogadják, aki a borínyenc jelzô helyett hamar megkaphatja az alkoholista jelzôt.

A kereskedelemben a készételek, a fagyasztott élelmiszerek, a fagylaltok a pizzák mérete, adagja egyértelmûen a családi mennyiséget tükrözi. Ez természetes, csakhogy kevés boltban lehet kapni egyszemélyes adagokat. Ezért az egyedül élôk hûtôjében gyûlnek a felbontott konzervek a megbontott és a maradékot begumizó mélyhûtött ételek, a megromlott üdítôk.

A szingli életmódnak leginkább a szakácskönyv dömping kedvez: Stahl Judit népszerû kötetei mell